BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde,- és Pénzintézetek szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Tőzsde,- és Pénzintézetek szakirány A BANKSZOLGÁLTATÁSOK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON A SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Budapest, Készítette: Makarész Péter - 1 -

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A takarékszövetkezetek jellemzői A hitelszövetkezetek, majd később takarékszövetkezetek történeti áttekintése A takarékszövetkezetek előnyei A takarékszövetkezetek technikai háttere az integrált banki szolgáltatások kivitelezéséhez A Szigetvári Takarékszövetkezet Bankszolgáltatások, és fejlődési trendjük Számlavezetési szolgáltatások Bankkártya-szolgáltatások Megtakarítások kezelése Hitelek Projektfinanszírozás, pályázati tanácsadás Készpénzforgalom, számlapénz teremtés; deviza,- valutakezelés Értékpapír kibocsátás Befektetési banki szolgáltatások Jelzáloghitelezés Letéti szolgáltatások Bankgarancia Lízing Faktoring Biztosítás Private banking Egyéb kiegészítő vagy kapcsolt szolgáltatások A válság hatása a banki tevékenységekre, bankszolgáltatásokra vetítve..56 Összegzés..65 Ábrák, grafikonok

3 ÁBRÁK, GRAFIKONOK JEGYZÉKE 1. ábra - A Takarékbank tulajdonosi szerkezete ábra - A magyarországi takarékszövetkezetek fiókhálózata hazánkban ábra A kamat-spread alakulása a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok alapján a jegybanki alapkamat és a jegybanki overnight (O/N) betéti,- és hitelkamatok szalékos értékét alapul véve a vizsgált napokon január 1-je és szeptember 25-e között ábra - Az magánjellegű ingatlanok árindexének alakulása az elmúlt évtizedben százalékban kifejezve, A S&P Case-Shiller lakásár index alakulása (év/év) ábra Az arany azonnali árfolyamának alakulása unciánként, amerikai dollárban, illetve euróban kifejezve július 1-jétől április 1-jéig, Az arany azonnali árfolyamának alakulása ($/uncia és EUR/uncia) ábra Befektetési jellegű arany keresletének alakulása, tonnában kifejezve 2006 első negyedévétől 2008 utolsó negyedévéig tekintett periódust, Befektetési jellegű arany iránti kereslet tonnában ábra Az ECOSTAT konjunktúra-indexek havi változása és trendvonala a évi átlaghoz viszonyítva FORRÁSOK JEGYZÉKE Források

4 Bevezetés. A XX. század végén, XXI. század elején tanúi lehetünk globális szinten is számos igen innovatív pénzügyi megoldásnak melyek a kor kihívásaira adott válaszreakciók a pénz,- és tőkepiacok szereplői részéről. Jól megfigyelhető ezen piaci szereplők és pénzügyi szolgáltatásaik összefonódása, fúziója. Figyelemre méltó a bankszféra világpiaci szintű konszolidációs folyamata ugyanakkor az ezzel párhuzamosan formálódó banki szolgáltatások minősége, rugalmassága és összetettsége tendenciaszerűen fejlődik. Hazánk ezekben a folyamatokban, az innovatív banki eljárások és szolgáltatások alkalmazásában alapvetően trendkövetőnek mondható, köszönhetően a hazai kereskedelmi bankok a tulajdonosi szerkezetükben is jellemzően döntéshozatali szerepben jelen lévő - multinacionális banki konzorciumok általi aktív támogatásának és a hazai pénzügyi szakemberek szaktudásának. Ezen folyamatokkal összhangban a szakdolgozat a magyarországi tercier szektor komplex és integrált, ugyanakkor igen dinamikusan fejlődő részterületét igyekszik ismertetni, a bankszolgáltatások fejődését Magyarországon. A fejlődést egy konkrét hazai pénz,- és tőkepiaci szereplő példáján keresztül igyekszem bemutatni, mely egy takarékszövetkezet, a Szigetvári Takarékszövetkezet. A választott szereplőn keresztül, kiválóan bemutathatóak a hazai bankszolgáltatási fejlődési lépések, hiszen a szövetkezet maga is látványos fejlődésen ment keresztül és szolgáltatásainak fejlődése is jellemző a magyar banki és pénzügyi szolgáltatások piacán. A jellemzéssel együtt szükséges azonban a hitel,- és takarékszövetkezeti forma bemutatása is egyben, ennek a célja a folyamat átfogóbb vizsgálata

5 1. A takarékszövetkezetek jellemzői 1.1. A hitelszövetkezetek, majd később takarékszövetkezetek történeti áttekintése Az 1840-es évek közepén Európa-szerte az éhínség okozta társadalmi feszültségek és gazdasági problémák hatására kezdett kialakulni az önsegélyezésen alapuló összefogás. Ez a gondolat hívta életre a szövetkezeteket. A hitel,- és takarékszövetkezeti mozgalom kialakulásának a központja Németország volt. Az első kölcsönös hiteltársaságot 1850-es években alapították, alapítója Hermann Schulze-Delitzsch, aki így a takarékszövetkezet, mint intézményi forma megteremtőjévé vált. A társaság elsődleges célkitűzése a városi kisiparosok és kiskereskedők hitelgondjainak a megoldása volt. A vidéki hitelszövetkezetek első kialakulási helye szintén Németországra tehető, ahol Friedrich Wilhelm Raiffeisen az uzsorások által anyagilag kimerített vidéki lakosságot a szövetkezés útján kívánta felemelni. A kezdet voltaképpen e két ember személyéhez köthető, melytől eredeztethető a napjainkban is eredményesen működő hitelszövetkezeti, takarékszövetkezeti és szövetkezeti banki rendszer. 1 A szövetkezés ideológiája meglehetősen hamar átterjedt Magyarországra, Schulze- Delitzsch gondolatmenete alapján megszervezett első hitelegyletek és szövetkezetek először elsősorban a németajkú területeken terjedtek el, az erdélyi szászok lakta területeken jöttek létre az első ilyen társadalmi intézmények: Besztercén 1851-ben, majd később Kolozsváron és Nagyszebenben is. Ezt követően a hitelszövetkezeti mozgalom Pest megye területén történő meghonosodása Károlyi Sándor gróf és földbirtokos nevéhez köthető ben már törvényileg szabályozott keretek között, a Kereskedelmi Törvény alapján működtek az akkori magyar szövetkezeti társulások. Mivel az akkori magyar társadalomra a viszonylagos tőkeszegénység volt mondható, így meglehetősen gyors fejlődés volt tapasztalható a hitelszövetkezeti mozgalomban a hatékonyabb tőkeallokáció térnyerésének következtében ban megalapult a Pestvármegyei Hitelszövetkezet Károlyi vezetésével, mely később a magyar hitelszövetkezeti rendszer országos központjává fejlődött Hazai Szövetkezetek Központi Hitelintézete néven. Károlyinak és az általa vezetett szövetkezeti rendszernek sikerült kieszközölni 1898-ban egy önálló törvény létrehozását a gazdasági és ipari szövetkezetekről, mely alapján megalakulhatott az Országos Központi Hitelszövetkezet. Jelentős hatással voltak a hitelszövetkezetek az akkori országos pénz,- és hitelpiacra, mivel az már jelen lévő hitelintézetekkel szemben alacsonyabb hitelkamatokat biztosítottak, ezzel

6 nagymértékben hozzájárulva a vidéki uzsorahitelek visszaszorulásához és országos szinten a hitelkamatok mérséklődéséhez. Az I. és II. világháború közti néhány évtizedben a magyar hitelszövetkezeti szerepkör az értékesítési, fogyasztói és termelőszövetkezeti központok megszervezésének és fejlődésének irányába tolódott el ben már mintegy 1500 ilyen jellegű szövetkezet működött az ország területén belül, ez hozzávetőleg tagot jelentett után az újjáépítések finanszírozásában volt aktív szerepe az addigra meghonosodott és jól szervezett intézményrendszernek től, az államosítások, illetve a törvényhozás által a magyar bankszféra központosításának és egyszintűvé tételének következtében fokozatosan beépültek a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Országos Takarékpénztár (OTP) szervezetébe. Az 1950-es progresszív államosítása nyomán a hitelszövetkezeti rendszer megszüntetését követően a vidéki hitelezési és betétgyűjtési tevékenységet a kisvállalkozások, illetőleg a lakosság tekintetében az OTP vette át. Ugyanakkor ennek szervezeti felépítése és területi elhelyezkedése alkalmatlannak bizonyult a pénzügyi szolgáltatások helyben történő végzésére. A hitelkihelyezések zavartalanul működtek a városokból, illetve a megyei központokból a vidék felé, a betétek elhelyezése viszont ezen területekről jelentősen visszaesett. Szükségesnek bizonyult tehát ismét felállítani szövetkezeti alapokon működő pénzügyi szolgáltató rendszert, enyhítendő a hitelszövetkezeti rendszer megszüntetése után kialakult vákuumot ban újjáalakulhattak, immár hivatalosan kizárólag takarékszövetkezet néven, korlátozott jogosítványokkal, az ország vidéki - a tőkeerősség szempontjából is - perifériális részein. A hangsúly elsősorban a betétgyűjtésre tevődött át. Mindezzel szöges ellentétben Nyugat-Európában a szövetkezeti bankrendszerek döntően hitelszövetkezeti alapokon nyugszanak, mely az akadálytalan történeti fejlődésnek köszönhető. A hitelszövetkezetek és a takarékszövetkezetek szervezési elvei ugyanakkor sok hasonlóságot mutatnak. Közös vonás a tagság pénzügyi szolgáltatásokkal való ellátása, azaz a szövetkezet tevékenységét a tagság érdekében fejtette ki. Ez a megállapítás - a pénzügyi szférában működő szövetkezetek történelmi fejlődését tekintve - alapvetően a kölcsönnyújtás tekintetében igaz, azaz kölcsönt csak tagjaiknak folyósítottak. A betétgyűjtés és más pénzügyi szolgáltatás tekintetében nem tagok irányába is fejtettek ki tevékenységet. A magyar bankrendszer legújabbkori kétszintűvé tételének megszületése előtt lehetőség nyílt arra, hogy ismét takarékszövetkezeti fiókok nyíljanak az addigra szervesen - 6 -

7 urbanizálódott, jóval nagyobb népsűrűségű városokban az elszórtan elhelyezkedő településeken, falvakon kívül és akkor kaptak újra lehetőséget a betétgyűjtés mellett hitelezésre től kezdődően pedig a takarékszövetkezetek pénzügyi szolgáltatási tevékenységében a jogi szabályozás nem tett különbséget tagokkal és kívülállókkal folytatott tevékenység között, így gördülékenyebbé és lendületesebbé válhatott a térnyerés. 2 Versenyképességük fokozása, valamint tevékenységi körük bővítését célzóan ben megalapították, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-t (Takarékbank). A bank küldetését a takarékszövetkezetek egységes piaci fellépésük megteremtésében, versenypozíciójuk megerősítésében, valamint tevékenységi korlátaik feloldásában jelölték ki elsődleges prioritásokként ellensúlyozandó a kereskedelmi bankok helyzeti előnyeit ezen területeken az akkori piaci viszonyoknak megfelelően.1990 és 1992 között kiépült a fiókhálózata ennek a banknak, valamint üzleti aktivitása is folyamatosan bővült. Ugyanakkor más magyar bankokhoz hasonlóan nem tudta magát függetleníteni az időszakot jellemző gazdasági válság és a hitelezési problémák hatásaitól és az ún. adóskonszolidációtól. Az évi bankkonszolidáció során a Takarékbank és számos takarékszövetkezet is konszolidációra szorult, így a tulajdonosok között megjelent az állam közel 90%-os tulajdonosi részaránnyal. Ekkor a takarékszövetkezetek stratégiai érdekeit elsőbbségi részvények kibocsátása garantálta ben tőkeemelést hajtottak végre a takarékszövetkezetek, ezzel tulajdonosi részarányuk közel 33%-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan nőtt a termék- és szolgáltatási kínálat ben privatizáció során a német szövetkezeti bankok központi bankja, a DG BANK Deutsche Genossenschaftsbank AG (mai nevén DZ BANK Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank AG) és a Magyarországon piacvezető Hungária Biztosító Rt. (mai nevén Allianz Hungária Biztosító Rt.) konzorciuma nyer el. Ezáltal a Takarékbank Rt., a magyar bankszektor egyik legerősebb nemzetközi háttérrel rendelkező bankjává vált ban a bank tulajdonosai, melynek értelmében a DZ BANK takarékbanki részvényei egy részét a takarékszövetkezetek részére értékesítette, majd 2004-ben a takarékszövetkezetek ismét a bank többségi tulajdonosaivá váltak (1. ábra). Ekkor a bank mérlegfőösszege millió forint, mely jelentős bővülést jelent a 2003-as millió forinthoz képest. 3 A Takarékbank Zrt. szerepe a következőképpen határozható meg a stratégiai partnereivel a takarékszövetkezetekkel való együttműködés kapcsán: A szubszidiaritás elvét prioritásként kezelve nem lép fel a takarékszövetkezetek versenytársaként

8 Hármas funkciója van: - központi banki funkcióként: a termékek és szolgáltatások nyújtása a fő feladat a takarékszövetkezetek részére, valamint az üzleti fejlődésük koordinálása az Üzleti Együttműködési Szerződések által rögzített kereteken belül. A központi banki szerepkört a takarékszövetkezetek részére nyújtott alapszolgáltatások, termékfejlesztés és üzleti koordináció nemzetközi bankkapcsolatokat kialakítása, valamint a stratégia, az üzletpolitika, a technikai és technológiai fejlesztések és az egységes ügyrendek kidolgozásában testesíti meg. A szolgáltatások minőségére és kínálatára az ellenőrzött költség vagy az ellenőrzött piaci ár elvei alapján koncentrál. - kereskedelmi banki funkcióként: A szubszidiaritás elve a prioritás, így csak akkor szolgáltat adott ügyfélcsoportoknak, ha a takarékszövetkezeteknek nincs lehetőségük, megfelelő méretük vagy ismeretük az adott szolgáltatás nyújtására. Az önkormányzati ügyfélkört a takarékszövetkezetekkel együttműködve szolgálja ki a bank, vállalati ügyfeleknek pedig csak meghatározott méret felett nyújt szolgáltatásokat. A kereskedelmi banki funkciót a vállalati és önkormányzati ügyfelek közös hitelezése, ügyfél tanácsadása és kiszolgálása foglalja magában, így mind a takarékszövetkezetek, mind pedig a bank ügyfelei helyben, megfelelő rugalmasságú, minőségi szolgáltatást kapnak. Főbb feladatai továbbá a takarékszövetkezetek bankszámláinak vezetése, pénzforgalmának lebonyolítása és standardizált pénzügyi termékek kialakítása, elsősorban a lakosság, a vállalkozók és az önkormányzatok részére és kedvezményes hitellehetőségek szerzése és közvetítése. - befektetési banki funkcióként: kiegészítésre kerül a takarékszövetkezetek termékpalettája, valamint közvetítő szerep jut a takarékszövetkezetek és a tőkepiacok között. Teljeskörű befektetési szolgáltatásokat nyújtása zajlik közvetlenül, illetve ügynökökön keresztül magán- és intézményi ügyfeleknek, valamint kiemelendő a hozzáférés biztosítása a nemzetközi értékpapírpiacokhoz. Az állampapírpiacon elsődleges forgalmazói státusszal rendelkezik a bank. Ide tartozik a csoport devizaműveleteinek elvégzése is. A befektetési banki funkció egyrészt a takarékszövetkezetek szabad likviditásának befektetési banki kezelését, másrészt egyéb befektetési banki termékek fejlesztését és a takarékszövetkezetek ügyfeleinek történő értékesítését takarja. A takarékszövetkezetek többségi tulajdonosai, egyben legfontosabb ügyfelei a Takarékbanknak, szabad forrásaikat itt helyezik el, ezzel megfelelő hozamon likviditást biztosítva a bank számára. Az együttműködés során megvalósul a közös termékfejlesztés és a közös ügyfélkiszolgálás, tehát a szövetkezetek és a - 8 -

9 bank között egy kölcsönös előnyökön nyugvó, egymást kiegészítő partneri kapcsolat működik. 4 A takarékszövetkezetek piaci helyzetük stabilizálása és országos érdekeik összehangolása céljából 1990-ben létrehozták önálló érdekképviseleti szervüket, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséget (OTSZ). Ennek fő feladatai az érdekvédelem és érdekérvényesítés a Parlament, a Kormány, valamint más állami intézmény előtt országos hatáskörben. Továbbá PR tevékenység, a külkapcsolatok szervezése, a szakmai és jogi tanácsadás, valamint a humán tőke fejlesztése, oktatás, képzés szervezése a takarékszövetkezetek érdekében, valamint állást foglal a takarékszövetkezetek és a Takarékbank Rt közti, a bankszolgáltatásokkal kapcsolatos keretszerződéseket illetően, kiemelten a bankszámlavezetés, a likviditásmenedzselés, a devizapiaci műveletek és a hitelezés témaköreiben. Mint már említésre került a kilencvenes évek gazdasági környezete üzleti integrációra késztette a takarékszövetkezeteket: 1993-ban létrehozták a Takarékszövetkezeti Integrációt. Ennek keretében 1994-ben felállították a stabilitást és a válsághelyzet megelőzését szolgáló biztonsági alapjukat, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (OTIVA) az integrációs szerződésben vállalt kötelezettségek alapján 222 integrált takarékszövetkezet és a Pénzügyminisztérium által. Ezen alap önálló jogi személy, mely az integráció más elemeitől teljes jogi és gazdasági elkülönültséggel és önállósággal működik. A Takarékszövetkezeti Integráció létrehozásában az Európai Unió PHARE programjának Vidék Bankja projektje is aktívan részt vett. Az integráció megfelelő szervezeti keretet és lehetőséget teremtett a szektor csoportszintű együttműködésére, összehangolt fejlődésére, a vidéki lakosság, a vállalkozói és az intézményi ügyfelek teljes körű kiszolgálására. Az egyik leglényegesebb változás az volt, hogy a betétesek biztonságát az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mellett az OTIVA is garantálta és garantálja azáltal, hogy a takarékszövetkezetet, mint intézményt védte és védi meg a válsághelyzettől. Így napjainkban is hazánkban a szövetkezeti hitelintézeti rendszer döntően a már megteremtett takarékszövetkezeti alapokon nyugszik. Számszerűleg mindössze nyolc hitelszövetkezet működik jelenleg, mely világosan mutatja a takarékszövetkezeti integráció dominanciáját - a takarékszövetkezetek száma mintegy 230-ra tehető mely lehetővé teszi a közel 1600 fiókot számláló hálózata révén (ami a magyarországi fiókhálózat 60%-át teszi ki) az ország szinte minden második településén jelen lehessen (2. ábra)

10 A takarékszövetkezetek tevékenysége kiszélesedett mind a pénzügyi szolgáltatások, mind pedig a személyi kör vonatkozásában. A takarékszövetkezetek tevékenysége a pénzügyi szolgáltatások körében azonban nem teljes körű, a szövetkezeti hitelintézetekkel szemben a bankok még mindig szélesebb jogosítványokkal rendelkeznek. 5 A takarékszövetkezetek stratégiailag a kisvállalkozások - ezen belül a mezőgazdasági, ipari területen működő kisvállalkozások illetőleg önkormányzatok hiteligényeinek kielégítése; valamint a lakossági hitelek nyújtása, illetőleg a betétek gyűjtése irányába mozdultak a piaci kínálati skálán A takarékszövetkezetek előnyei A takarékszövetkezetek az Integráció létrejötte óta korszakos fejlődést éltek át, s ez a folyamat most válik igazán érzékelhetővé a tagok és az üzleti partnerek számára is. Mint már az előzőekben említésre került a korábban szinte non-profit jelleggel működő falusi-kisvárosi pénzintézetek mára - önállóságukat továbbra is megtartva - egész Magyarországot behálózzák. Ugyanakkor a takarékszövetkezetek üzletpolitikáját továbbra is az ügyfélközpontúság határozza meg a szövetkezeti jelleggel és szellemiséggel összhangban. Tagadhatatlan továbbá, hogy a hazai bankszektor növekedési potenciálja döntő módon a kis,- és középvállalkozások (KKV-szektor) finanszírozásában rejlik, mivel a lakossági hitel,- és betétállomány volumene a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal felméréseivel összhangban az elmúlt két-három évben nem növekedett számottevően, mindössze a hitelek devizaaránya tolódott el a forint rovására és mindez trendszerűnek mondható. A lakossági betét,- és hitelállomány jelentős mennyiségi növekedést tehát prognosztizálhatóan nem produkál majd középtávon. Ugyanez elmondható a vállalati szektor nagyvállalati részéről is. Viszont a takarékszövetkezeteknek több évtizedes előnye van a kereskedelmi bankokkal szemben a KKV-szektorban, mely kiforrott kapcsolati rendszert és jól bevált, működő eljárásokat rejt magában. Kiemelendő például az Európai Unió által meghirdetett pályázatok és támogatások innovatív, az ügyfél számára integrált módon való kezelése az adott takarékszövetkezeten belül. A takarékszövetkezetek a vidéki lakosság pénzügyi kiszolgálásában mára meghatározóvá váltak, fontos szerepet töltenek be a speciális kis- és középvállalkozói hitelprojektekben, a családi gazdaságok és mezőgazdasági termelők finanszírozásában, valamint a kistérségi és regionális fejlesztésekben. A nagyobb összegű hiteligényeket - a Takarékbankkal együttműködve - konzorciumok szervezésével elégítik ki. A takarékszövetkezetek gyors és rugalmas kiszolgálást biztosítanak, melyet a jogi

11 önállóságból fakadó helyi döntéshozatal, alapos helyismeret tesz lehetővé az ügyfelek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérésével párhuzamosan. Az elmúlt években jelentős beruházásokat, számítástechnikai fejlesztéseket hajtottak végre a modern bankcsoport létrehozásáért. Ennek köszönhetően elektronikus úton kapcsolódnak a GIRO elszámolás-forgalmi rendszerhez, amely biztosítja, hogy ugyanolyan gyorsan képesek a pénzátutalások lebonyolítására, mint a kereskedelmi bankok. Továbbá az önkormányzatok felismerték a helyi takarékszövetkezet által nyújtott előnyöket. Számukra fontos szempont, hogy a takarékszövetkezet eredményeinek egy része helyi adó formájában az önkormányzatnál jelenik meg. Emellett a takarékszövetkezetek részben vagy teljesen önkormányzati projektekben is aktívak - pl. közműfejlesztés, helyi iskolák, társadalmi szervezetek, helyi rendezvények támogatása Hozzájárulnak a helyi vállalkozások életképességéhez, a helyi foglalkoztatás szinten tartásához, emeléséhez, és a környezetükben lakók életkörülményeinek javításához A takarékszövetkezetek technikai háttere az integrált banki szolgáltatások kivitelezéséhez 6 A Takarékszövetkezeti Integráció tagjai IV. negyedévében döntöttek arról, hogy bővítik szolgáltatásaik körét és ügyfeleik számára lehetővé teszik a teljes körű banki ügyintézést. Ehhez szükség volt egy különálló szervezet létrehozására, mely a Takarékszövetkezeti Integráció tagjainak a technikai bázisát fejleszti és üzemelteti. Ezen elgondolásból életre hívták a Takarékszövetkezeti Informatikai Kft-t (Takinfo Kft.), melynek elsődleges feladata az integráció informatikai rendszerének kiépítése és működtetése. Szervezetileg az OTIVA és a Takarékbank Rt irányítása alá tartozik. Fontos szerepe van a bankkártya-üzletág fejlesztésében. Nagy hangsúly került az elektronikus bankolás ejlesztésére is, mely rugalmasabbá és hatékonyabbá teszi az ügyfélkiszolgálást. A feladat megoldásához egy funkcionálisan stabil, a gyakorlatban bizonyított eszközre volt szükség - így a választás az Online Rt. NetBOSS elnevezésű, önálló e-banking termékcsomagjára esett. Az Online Rt. által kifejlesztett e-banking keretrendszer folyamatos (7x24 órás) üzemmódban biztosítja az alábbi funkciókat : - tájékoztató és ügyfélkapcsolati szolgáltatások (kamatkondíciós listák, betét kalkulátor, regisztráció) - lekérdezések (számla és bankkártya adatok lekérdezése, tranzakciók és megbízások követése, kamat kalkulátor, üzenetkezelés a bank és az ügyfél között)

12 - tranzakció kezdeményezések (betétlekötés, lejárati rendelkezés módosítása, átvezetés, átutalás, tartós megbízás rögzítése és módosítása) - speciális funkciók vállalati ügyfelek számára (megbízások kötegelt kezelése, és a többszereplős érvényesítés) A fenti szolgáltatások - a különféle kommunikációs csatornák NetBOSS-ba történő integrálásával - az ügyfelek részére interneten, SMS-ben (mobil -szolgáltató által) és telefonos Call Center hívásával egyaránt igénybevehetők. A NetBOSS egy úgynevezett multibank rendszer, amely lehetővé teszi a különböző takarékszövetkezeti adatbázisok egyidejű összekapcsolását. Moduláris felépítésű, ezért a kiépítéstől függően sokféle szolgáltatási szinten képes megfelelni az elvárásoknak. Rövid bevezetési idővel bármely rendszerhez, platformhoz illeszthető. Az alkalmazás skálázható architektúrája révén - a változó takarékszövetkezeti ügyfélszámhoz igazodva - rugalmasan testreszabható. A beépített webdesign funkcióval a "szoftver külleme" vagyis a kliens oldal felülete az adott takarékszövetkezet arculati elemeihez alakítható. A NetBOSS rendszer világszínvonalú biztonsági megoldásait független nemzetközi vállalat (Bull Worldwide Information Systems) auditálta és minősítette biztonságosnak A Szigetvári Takarékszövetkezet 1958-ban 10 ezer forint tőkével - az egykori hitelszövetkezet utódjaként tag alapított lakossági pénzintézetet Dobszán. Ennek és a nem sokkal később alakult somogyapáti, ibafai és kétújfalui takarékszövetkezetek egyesülésének eredményeként jött létre 1976-ban a Szigetvári Takarékszövetkezet. Az akkori elképzeléseknek megfelelően egy szigetvári központú, 9 fiókjával 40 települést kiszolgáló regionális bank alakult. A szövetkezet fokozatosan bővítette szolgáltatásait, fiókhálózatát és ügyfélkörét, így mára egyenrangú versenytársává vált a kereskedelmi bankoknak is. A Szigetvári Takarékszövetkezet mérlegfőösszege már meghaladja a 40 Mrd forintot, mellyel stabilan őrzi 10 éve elért pozícióját: Magyarország legnagyobb takarékszövetkezete. Tudatos stratégiának mondható a fent említett célkitűzéssel összhangban álló regionális bank, a Régió Bankja szerepkör, melynek keretei közt aktív az önkormányzati kapcsolatok építése és a térség életébe való szerves beépülés terén egyaránt óta összesen 20 önkormányzat és 7 körjegyzőség választotta számlavezető pénzintézetének. Partnereivel tartott jó ügyfélkapcsolat, teljes körű kiszolgálása, pozitív üzleti tapasztalatok alapozták meg a sikeres

13 terjeszkedést ezen a területen ben új az infrastrukturális (vízi- és szennyvízközmű) beruházásokban való részvétellel a takarékszövetkezet bekapcsolódott a térség fejlesztésébe. 7 Ezen túlmenően szponzorként is jelen van a régióban viszonylag kis mérete ellenére. Az elmúlt években hozzávetőlegesen 100 millió forint feletti összeggel támogatta az önkormányzatok és különböző civil szervezetek kezdeményezéseit, a helyi egészségügyi ellátást, a kulturális és sportéletet. Kiemelendő a szigetvári kézilabdacsapat folyamatos támogatása és a nemzetközi élmezőnybe tartozó, sokszoros magyar bajnok PVSK női kosárlabdacsapat - befektetési tevékenységként is megtérülő - szponzorálása

14 2. Bankszolgáltatások, és fejlődési trendjük 2.1. Számlavezetési szolgáltatások A magánszemélyek és vállalkozások által igényelhető lakossági bankszámla vagy folyószámla vezetés egy hagyományos terméke a magyar pénzintézeteknek. Általában ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele a rendszeres havi jövedelem, juttatás vagy ellátmány pénzügyi kezelésére szolgál. Ezeken a számlákon az ügyfél pénze mindaddig a jelen van, amíg másként nem rendelkezik. Az adott takarékszövetkezeti - vagy bankfiókban nyitott számláról egy elismervényt kapott az ügyfél, mely igazolta, hogy a befizetett készpénz vagy átutalt számlapénz az ő számláján van. Ezen elismervény tartalmazta az összes adatát: az ügyfél bankszámla-számát, személyes adatait, a befizetett összeget, az összeg devizanemét. Ugyanakkor a számla nyitásának, rendelkezésre állásának banki költségei vannak, melyek levonásra kerülnek a számlán szereplő összegből. A bankok, takarékszövetkezetek ún. látra szóló kamatot fizetnek, mely az intézményekben mindig elhanyagolható arányú, jóval alacsonyabb a betéti kamatoknál, mivel bármikor rendelkezésre áll az ügyfél számára. Mint szolgáltatás ide kapcsolódik az eseti vagy rendszeres átutalás egy (mindig azonos vagy esetenként különböző) másik számlára mely szintén díjköteles, a díjat az intézmény az üzletszabályzatában meghatározott módon és összegben vonják el. Az átutalni kívánt összeg százalékos arányában vagy az átutalni kívánt összegtől független fix összegben határozható meg ennek díja, de a leggyakoribb a két eset együttes alkalmazása ( átutalási költség: adott fix összeg + az átutalandó összeg bizonyos százaléka). A rendszer átutalás esetén az összeg lehet állandó vagy változó összeg is. Különböző díjtételek vonatkozhatnak bankon belüli, bankon kívüli, elektronikus úton, papír alapon vagy postai átutalási megbízáson történő befizetés esetén és küföldre történő utalás esetén is. A díjtételek szolgáltatótól függenek. Változó összegű rendszeres átutalás jellemzően felmerülhet ha az ügyfél csoportos díjbeszedési megbízást ad a banknak közüzemi számlái rendezésére. Egyes hazai szereplőknél ez külön szolgáltatást képez. A banki nyilvántaró rendszereknek köszönhetően a kilencvenes években elterjedt a folyószámlán nyilvántartott lekötés, mely a betéti kamatoknak megfelelő kamatot fizet adott összegre, adott időtartamra való lekötés esetén. Ez lehet rövid,- közép,- vagy hosszútávra lekötött betét, egyszeri futamidőre szóló vagy automatikusan ismétlődő megtakarítás. Egyes szolgáltatóknál lehetőség nyílik a számlán nyilvántartani értékpapírokat és megbízásokat adni a szolgáltatónak azok vételére vagy eladására is az ott tárolt számlapénz

15 mellett. Erre az értékpapírok dematerializálódása után nyílt lehetőség, melyet a évi CXX. törvény szabályozza. A szolgáltató számára költség továbbá a számla zárolása, postai úton a számlakivonat kézbesítése, kivonat másolat készítése, melyet átháríthat az ügyfélre. A deviza alapú számláról történő átutalás esetén más devizanemű számlára az utalási költségen felül további átváltási díjakat kell fizetni. Ezek az átváltások mindig a pénzintézet aktuális átváltási árfolyamán történnek. A számlavezetési szolgáltatást gyakran pozícionálják egyes társadalmi csoportokra (például diák ügyfél esetén kedvezmények). Ezeknek az ún. számlacsomagoknak a keretei közt egyes szolgáltatások kedvezőbb banki költségek mellet kerülnek felszámításra. Nyitható továbbá hitelszámla is, ahonnan a kapott hitel lehívható, illetve arra fizethető vissza kamataival együtt. Természetesen ennek a variációnak is vannak fenntartási költségei Bankkártya-szolgáltatások A bankkártyáknak alapvetően két típusát érdemes megkülönböztetni, illetve ezen eszközök kombinációja is jellemző. Az első típus az ún. hitelkártya (credit card) mely egy hitelszámlához kapcsolódik. Ennek birtokában gyakorlatilag az ügyfél hitelkerete mértékéig szabad-felhasználású személyi hitelt kaphat azonnal és kezes nélkül, melyet az előre meszebott feltételek szerint kell törlesztenie. Ez legtöbb esetben ún. rulírozó jellegű hitel, mely lehetővé teszi, hogy a hitelkereten belül visszafizetett összeg a hitelkeret összegéig azonnal felhasználható újra. Ugyanakkor a visszafizetési határidő túllépése késedelmi kamatot is von maga után. Fontos tudni, hogy a pénzintézetek elengedhetik a rendelkezésre állás és a számlavezetés, mint szolgáltatás díját. A másik típus az érvényben lévő folyószámlához igényelhető betéti kártya (debit card), mely a folyószámláról történő készpénz vagy számlapénz levételt teszi lehetővé a folyószámlán lévő összeg mértékéig. A kettő kombinációja akkor tapasztalható, amennyiben adott folyószámlához tartozó bankkártyával a folyószámlán szereplő összegnél nagyobb összeg használható fel, de a folyószámlán szereplő összegnél nagyobb értékű pénzfelhasználás esetén a különbözet kezes nélküli szabadfelhasználású hitelként viselkedik és a kamatokkal együtt kifizetésre kerül, amint pénz érkezik a számlára. Fontos továbbá tudni, hogy különböző márkájú bankkártyák léteznek (Visa, EuroCard/MasterCard, AMEX, Maestro, Diners Club ) eltérő felhasználási kondíciókkal, valamint a bankkártya jellege is behatárolja felhesználásának lehetőségeit (ún. dombor

16 nyomott,használható on-line vásárláskor, nem dombor-nyomott nem használható on-line vásárláskor). A kártyafenntartásnak is van éves díja, valamint társkártya is igényelhető ugyanazon számlához, kártyaletiltás szintén díjköteles csakúgy mint az újra csináltatás is, melyek szolgáltatásként szerepelnek a pénzügyi intézmény listájában. A szolgáltató saját készpénzautomatáiból, illetve más szolgáltató ilyen jellegű gépéből szintén készpénzhez lehet jutni, itt a költségek közti különbséget az határozza meg, hogy mely szolgáltatóé az automata. Ezen készpénzhez jutási lehetőség van akár külföldön is, amely gép elfogadja az ügyfél kártyatípusát. Ez esetben felmerülhet a deviza-átváltás költsége eltérő devizanem esetén. A Szigetvári Takarékszövetkezet által forgalmazott bankkártyák típusa Maestro, Cirrus vagy EuroCard/MasterCard. Az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások magánszemélyek esetében betéti számlához csatolás és/vagy rulírozó hitel nyújtása. Vállalkozás esetében EuroCard/MasterCard Business illetve MasterCard Electronic Business igényelhető. Az előbbi esetében az ügyfél, mint cég éves forgalma alapján napi tranzakciós limitet határoz meg a szövetkezet a napi limit forinttól forintig terjed, ezen felül óvadék ellenében a napi limit emelhető maximum forintig. 8 Az óvadék ilyenkor egy óvadék alszámlára kerül és az itt zárolt összeg a vállalkozói számla éves lekötésének aktuális kamatával kamatozik. MasterCard Electronic Business -hez kapcsolódó szolgáltatások kifejezetten a kisvállalkozások igényeihez lettek szabva, a kártyás vásárlás ingyenes, a készpénzfelvétel költségei takarékszövetkezeti ATM használata esetén megegyeznek a bankfiókban számláról történő levételével (50 forint + 0,2%-a az levett összegnek). 8 Alkalmas továbbá a hozzá kapcsolt vállalkozói számlára történő készpénz befizetésére az arra alkalmas szövetkezeti ATM-eknél. Alapvetően betéti fedezetű bankkártya, de hitelkeret is kapcsolható hozzá. A tárgyalt takarékszövetkezetnél lehetőség van Széchenyi kártya konstrukció igénylésére EuroCard/MasterCard Business kártyával, mely alapjaiban egy folyószámla hitelkeret, melynek az ügyfél vállalkozás likviditási nehézségeinek az áthidalása a célja. Ennek megfelelően a futamidő nem lehet több, mint 1 év. A megcélzott potenciális ügyfélkör a KKV-szektor, A hitelösszeg ügyfélminősítéstől függően lehet forint vagy 1 és 25 millió forint közötti kerek milliós összeg. Ide kapcsolódó megkötések, mely szolgáltatás nyújtását generálja a szövetkezet felől: a megítélt hitelkeret legalább 3-szorosa kell, hogy legyen a számlaforgalom; futamidő lejárta elött a szövetkezet ismét minősíti az ügyfelet és új

17 hitelszerződés keretében lehetőség van prolongálásra; bankkártya díja forintig terjed hitelkerettől függően. 9 Továbbá lehetőség van ún. Gazdakártya konstrukció igénylésére az előbbiekben említett EC/MC Business kártyával, mely forgóeszköz,- és beruházási hitelként funkcionál mezőgazdasági tevékenységet végző ügyfelek számára. Potenciális ügyfélkör a Termelői Értékesítő Szervezetek és a hozzájuk kapcsolódó Beszerzési Értékesítő Szervezetek. Az ügyfélminősítést követően a hitelkeret 1 és 15 millió forint közötti kerek milliós tétel lehet.az ehhez kapcsolódó bankkártya szolgáltatások: a kártya éves fix összegű díja Megtakarítások kezelése Hagyományos pénzintézeti termékeknek minősülnek betéti megtakarítások. Ezek lehetnek névre, illetve látra szóló betétek. Lényegük, hogy egy meghatározott futamidőre lehet éven belüli vagy éven túli, akár sokéves is egy meghatározott összeggel betétet képez az ügyfél, melyet a futamidő végén visszakap az előre megállapodott kamatokkal együtt. A megtakarítás ugyanakkor feloszlik tőke,- és kamatrészre. A tőke jelen esetben az eredetileg befektetett összeg, a kamat pedig a futamidő során képződő többletösszeg. A látra szóló betét lényege, hogy a kapott betéti jegy birtokában jogosulttá válik az ügyfél a kiváltásra. Ezt a formát az 1990-es évek során a központi törvényhozás visszaszorította a pénzmozgások eredetének átláthatósága érdekében. A névre szóló betét esetén csak az ügyfél személyes adatainak megadása mellett van lehetőség betét képzésére és ő válik jogosulttá is a kiváltásra vagy amennyiben úgy rendelkezik, megjelölhet kedvezményezettet aki szintén jogosulttá válik a betét feletti rendelkezésre teljes körűen vagy korlátozott módon. A betéti kamatozás módja lehet fix változó. Fix kamatozáskor a pénzpiaci és inflációs hatásoktól független a kamat mértéke, a pénzintézet nem változtathat mértékén a futamidő lejárta előtt. A változó kamatozás esetén a pénzintézet jogosult a betéti kamatot változtatni a futamidő során a betéti konstrukció kondícióinak megfelelően. A legáltalánosabb változó kamatozású betétek inflációkövető kamatozásúak. A kamatmérték meghatározható azonos mértékben futamidő végéig, sávosan, illetve kamatos kamat számítható. Első eset általában a rövid lejáratú betétekre jellemző és könnyen előre kalkulálható a várható többlet. Sávos kamatszámítás során a piaci viszonyokra reagálva változtatható a kamat mértéke az futamidő során meghatározott köztes időszakokban a betéti konstrukció kondícióinak megfelelően. Kamatos kamat számítása esetén a futamidőn belül

18 meghatározott köztes időszakok végén a kamat jóváírásra és tőkésítésre kerül, így a futamidőre meghirdetett kamat a tőke részét képezi, így az első kamattőkésítést követő köztes időszakban a meghirdetett kamat már az eredeti betéti összegnél nagyobb összegre kamatozik. A betétekhez kötelezően betétbiztosítás tartozik a pénzintézet esetlegesen felmerülő inszolvenciája esetén megvalósuló betéti kártalanítás érdekében. Ez minden esetben törvényileg szabályzott. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), valamint az OTIVA hivatott ellátni ezt a biztosítási feladatot. Magyarországon az 1990-es évek során tapasztalt számlavezetési eljárások fejlődésének köszönhetően a folyószámla, illetve betéti,- és hitelszámla az adott ügyfeleknél integráltan kezelhető. Ennek eredményeképp napjainkban a betéti elhelyezések döntően az ügyfél által használt, bankkártyával összekapcsolt számlán vannak nyilvántartva - egyéb befektetésekként -, elkülönített módon. Ezt akár már személyes ügyintézés nélkül is igényelheti és fel is bonthatja az ügyfél, mely egy későbbi fejezetben részletesen is kifejtésre kerül. A Szigetvári Takarékszövetkezet által nyújtott betéti konstrukciók szinte mindegyike éven belüli futamidejű az egyetlen kivétel a Kamatozó takarékbetétkönyv nevű terméke a takarékszövetkezetnek.. A betétek ugyanakkor újra megköthetők lejáratkor akár a kamatösszeggel együtt, annak felszámítását követően vagy anélkül az eredeti betéti összeggel.. A számlalekötések közül pedig egyik sem éven túli. A legkisebb ily módon befektethető összeg 1.000, illetve forint lehet konstrukciótól függően. Egyaránt nyújt sávos kamatozású és kamatos kamat számítását felhasználó termékeket. A kamatfizetés esedékessége futamidő végén van, idő előtti felmondáskor nincs kamat, vagy az eltelt időre számított napi kamat használata lehetséges. Számlalekötések esetén kizárólag éven belüli konstrukció választható 1-3 hónapra kötött futamidő esetén fix, míg 6-12 hónapos lekötés esetén pedig változó a kamatozása a betétnek. Takarék számlabetét létrehozásakor ugyanakkor nem feltétel a bankszámla-nyitás. Ezt a termékcsoportot kizárólag természetes személyek és alapító okirattal nem rendelkező közösségek vehetik igénybe. Ezen termékek is éven belüli lejáratúak és tetszőleges összeg elhelyezhető megtakarítás céljából a minimális forintos értékhatár felett

19 2.4. Hitelek A bankszolgáltatások fejlődése Magyarországon a Szigetvári Takarékszövetkezet példáján keresztül A hitelezés a banki tevékenységek közül az egyik legrégebbi és legjelentősebb szolgáltatás, melynek igen sok formája alakult ki napjainkra. Alapvetően a hitel nem más, mint számlapénz vagy készpénz nyújtása olyan természetes vagy jogi személynek (mint ügyfélnek), aki kötelezi magát ezen hitelösszeg visszafizetésére bizonyos futamidőn belül a közös megállapodás, szerződés szerint a hitelezőnek - jelen esetben a banknak. Ugyanakkor a pénzösszeg rendelkezésére bocsátásának az ügyfél részére ára van, amely nem más, mint a hitelkamat. Ezt a bank számítja fel annak fejében, hogy lemond forrásainak egy részéről, kihelyezi azt hitel formájában ügyfelének és az ügyfél rendelkezik vele a szerződéses időtartam alatt. A kereskedelmi bankok gazdálkodása tulajdonképpen ezáltal biztosított, hiszen alapvetően abból termelnek hasznot, hogy a betéti kamataik, melyeket ajánlanak betéteseiknek, hogy pénzforráshoz jussanak valamelyest alacsonyabbak, mint a hitelkamataik, melyeket meghatároznak forrásaik kihelyezésekor. Itt válik kulcsfontosságúvá a központi bankok azon tevékenysége, hogy meghatároznak egy mindenkori alapkamatot az adott ország (a nemzeti bankok, az Egyesült Államok esetében a központi banki funkciókat ellátó Federal Reserve) vagy országok közössége esetén (például az Európai Unión belül az Európai Monetáris Unió központi banki szerepét betöltő Európai Központi Bank) az adott devizára vonatkozóan. Ennek az alapkamatnak irányadó szerepe van, ez jelenti az adott deviza árát, ilyen áron kapnak hitel formájában forrást a kereskedelmi bankok a központi banktól, illetve a kereskedelmi bankok betéti kamatai hagyományos betétek esetén - valamivel az alapkamat alatt, míg hitelkamatai valamivel az alapkamat fölött lesznek (3. ábra). A futamidő a hitel esetében nem más, mint azon időszak, melyben a felek szerződésben megegyeznek és mely alatt az ügyfél - mint adós - visszafizeti a kapott hitelösszeget és az erre a bank által felszámított összes kamatot és kezelési költséget. Alapvetően a rövid lejáratú ezek egy éven belüli vagy maximum egy éves futamidővel rendelkeznek - és hosszabb lejáratú hiteleket különböztethetünk meg, valamint hitel esetén a bank szempontjából elkülöníthetünk tőkerészt és kamatrészt. A tőkerész nem más, mint a nyújtott hitelösszeg, míg a kamatrész az erre felszámított összes kamat. Ez azért fontos, mert a bankok esetében a futamidő alatt elkülönülten kerülhet ütemezésre a kamattörlesztés és tőketörlesztés, így a banki bevételek előre tervezhetővé válnak, valamint a bankok egymástól eltérő törlesztési kondíciókat nyújthatnak (például a futamidő elején csak kamattörlesztés történjen vagy a futamidő elején csak tőketörlesztés történjen vagy a kettő egyszerre a

20 Szigetvári Takarékszövetkezet esetében a kamatot minden esetben fizetni kell). Több szempont mellett ezért is van többletköltsége a hitel előtörlesztésének a bank felé - ha egyáltalán erre lehetőség nyílik a szerződéses kereteken belül hiszen a bank ekkor elesik a felszámítandó kamatok egy részétől és így bizonyos mértékig kompenzálja kieső bevételét. A hitel elbírálásánál és a hitel kamatterheinek meghatározásánál nem elhanyagolható tényező az ügyfél adósbesorolása, melyben Magyarországon segítségül szolgál az úgynevezett KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer, korábban BAR - Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer) lista. A KHR adatbázisa tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek központi nyilvántartását a törvények előírják, illetve engedélyezik és a rendszer felhasználói ügyfeleikről megadnak. Ugyanakkor a rendszer tárolt információi pozitív és negatív minősítést is hordozhatnak, azaz nem feltétlenül rossz minősítés az, ha valakiről adat található a KHR-ben. A jó hitelmúlttal rendelkező, pontosan törlesztő, megbízható ügyfeleknek a KHR-lekérdezés meg is könnyítheti a hitelhez jutást. 11 Ehhez hasonló rendszerek egyébként számos fejlett pénzügyi piacon és térségben működik, tehát nem a térségben megtalálható sajátosságról van szó. Az adósbesorolást további tényezők is befolyásolják - a rendszeres bevételek nagysága és ennek aránya a hitel összegéhez képest vagy a hitel esetleges fedezetéül szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgyak és ezek másodlagos piaca. Itt érdemes megemlíteni a Lombard-hitelt, mely valamilyen értékpapír (diszkont kincstárjegy, részvény, kötvény, esetleg egyéb vagyont megtestesítő okirat) vagy forint- és devizabetét fedezete mellett folyósított hitel. Továbbá fontos tényező lehet még a hitel szempontjából, hogy az adott bank milyen devizanemben nyújtja azt. Magyarországon és a közép-európai térségben ugyanis a '90-es évek második felétől igen elterjedtté és az ezredfordulótól még inkább jellemzővé vált a devizaalapú hitelek, mint banki termékek forgalmazása, hiszen ennek alapja általában egy stabil árfolyamú, értékálló pénznem, mely egy gazdaságilag fejlett ország vagy térség fizetőeszköze (például USA Dollár, Euró vagy svájci frank). Ezáltal a bankok jelentős árfolyamkockázattól szabadulnak meg, hiszen egy stabil pénznem esetében könnyebb a hitel futamideje alatt az adott pénznem romlásának arányával, az inflációval előkalkulálni, mint egy kevésbé stabil valuta esetén. Ez azért fontos, mert a hitelhez megállapított kamatterhekbe mindig bele van építve ez a kockázati tényező is csakúgy, mint a futamidő hossza és az ügyfél adósminősítése. Ha ezt az árfolyamkockázatot a bank így képes kiküszöbölni, akkor ezáltal olcsóbbá válhatnak a devizahitelek, mint a nemzeti pénznemben nyújtott hitelek, hiszen az árfolyamkockázatot ebben az esetben már az ügyfél vállalja magára