A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A JELENLEGI PIACI HELYZET ALAPJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A JELENLEGI PIACI HELYZET ALAPJÁN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A JELENLEGI PIACI HELYZET ALAPJÁN Készítette: Rátkai Edina Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés A szállítmányozás kialakulása A szállítmányozás fogalma és jogi szabályozása A kis- és nagyvállalatok helye a magyar gazdaságban A KKV ÉS A NAGYVÁLLALATOK FOGALMA A kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban Vállalkozások összetétele AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSA A KKV ÉS A NAGYVÁLLALATOKRA KKV-k és a nagyvállalatok helye az EU-ban KKV-K ÉS NAGYVÁLLALATOK MAGYARORSZÁGON A KKV szektor és a nagyvállalatok összehasonlítása Logisztikai szemléletmód a KKV és nagyvállalatoknál A KKV- és nagyvállalati szektor jelenlegi helyzete, jövőre való kilátásai A kis- és nagy szállítmányozó cégek elemzése SWOT analízissel A kis és nagy szállítmányozó vállalatok piacainak vizsgálata A LOGISZTIKA SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSA A KIS ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEKRE SAJÁT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE LOGISZTIKAI FELADATOK MEGJELENÉSE A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSBAN A kis és a nagy szállítmányozó cégek előnyeinek és hátrányainak bemutatása egy FCL import ügyleten keresztül A KONTÉNERES ÁRUFUVAROZÁS JELENTŐSÉGE A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓK KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK TEKINTETTEL AZ ÁRVERSENYRE Tengeri fuvarozás Vasúti fuvarozás Közúti fuvarozás Egy kis szállítmányozó cég, a Hunicorn kft kitörési lehetőségei A HUNICORN KFT. BEMUTATÁSA HOGYAN TUD A HUNICORN KFT. ÉLETBEN MARADNI ÉS FEJLŐDNI A HATALMAS ESZKÖZPARKKAL RENDELKEZŐ MULTIK MELLETT? Stratégiai szövetségek Nemzetközi hálózatok A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének (MSzLSzSz) bemutatása A FIATA bemutatása Megbízói elégedettség vizsgálata Összefoglalás...52 Mellékletek...54 Irodalomjegyzék

3 1 Bevezetés Szakdolgozatom témájának megválasztásakor mindenképpen arra törekedtem, hogy valami aktuális, gyakorlati jelentőséggel bíró témát mutassak be. Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz a gazdaság minden ágazatára befolyással volt pozitív vagy negatív téren egyaránt. Célom, hogy részletesen, több szempont alapján bemutassam a hazai szállítmányozói piacot. Egyrészt szeretném megvizsgálni, hogy mennyiben változott a helyzet ezen a területen a csatlakozás után, érezhetően nőtt-e a verseny a piacon. Másrészt pedig szeretném bemutatni, illetve több szempont alapján összehasonlítani ezen terület résztvevőit, a kisés nagy szállítmányozó cégeket. A két szektor összehasonlítását több szálon vezetve képzelem el. Hogyan látják a kis- és nagy szállítmányozó cégek jelenlegi helyzetét és teljesítményét maguk a szállítmányozók, és hogyan értékelik ugyanezt megbízóik. Ennek érdekében összeállítottam két kérdőívet, melyeket -ben továbbítottam különböző méretű, illetve profilú szállítmányozó cégeknek, valamint potenciális megbízóiknak. Felmérésemet azért a kérdőíves módszerrel végeztem, mert így lehetőségem nyílott számos cég véleményét feldolgozni. Ezúton is szeretném megköszönni azon vállalatok munkatársainak, akik segítségemre voltak, és hozzájárultak szakdolgozatom sikeres megírásához. Szándékomban állt továbbá saját véleményem és gyakorlati helyemen szerzett tapasztalataim alapján először általánosan, majd pedig egy gyakorlati ügyleten keresztül bemutatni a két szektor közt fennálló különbségeket, rávilágítva a kis- és nagy szállítmányozó cégek erősségeire és gyengeségeire. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik tanácsaikkal és hiteles információikkal segítettek szakdolgozatom eredményes megírásában, különös tekintettel külső és belső konzulenseimnek, valamint munkatársaimnak a gyakorlati helyemen. 5

4 2 A szállítmányozás kialakulása A szállítmányozás a XVII. század folyamán alakult ki. Ez idő tájt a kereskedők és a fuvarozók munkamegosztása lehetővé tette a fuvarozás jogi szabályainak kidolgozását és annak lehetőségét, hogy a fuvarozást fuvarjogi szabályok alapján végezzék. A kereskedő számára az lett az elsődleges szempont, hogy áruinak továbbításához mindig elegendő fuvareszköz álljon rendelkezésére, a fuvarozónak pedig az volt az érdeke, hogy folyamatosan kapjon fuvarozási megbízásokat. Ennek érdekében jöttek létre a fuvarozási ügynökségek, melyek egy-egy körzetben számon tartották a fuvarozásra váró árukat, és rakománnyal látták el a fuvarosokat. Közvetítő szerepet töltöttek be a fuvarosok és a fuvaroztatók között. A fuvarozási ügynökségeknek nem volt saját fuvareszközük, mások járműveivel kellett mások áruit továbbítaniuk. A fuvarozási ügynökségek elvégezték az áruk helyváltoztatásával járó valamennyi feladatot is. Egyeztették az árukat a fuvarlevél adataival, megszervezték a ki- és berakodást, valamint az átrakodást. Házhoz fuvarozták a küldeményeket, kiszámították az árut terhelő illetékeket, beszedték, illetve kifizették a fuvardíjat. A szárazföldi fuvarozás ügynökségeivel egy időben megalakultak a hajózási ügynökségek is. A hajózási ügynökségek gondoskodtak a tengeri kikötőbe érkező áruk továbbításáról és a hajótér megszerzéséről. A tengeren érkezett árukat szerződéses fuvarozókkal szállíttatták tovább. Közvetítő szerepük volt az árutulajdonosok, a hajózási vállalkozók és a szárazföldi fuvarosok között. Elvégezték a rakodási feladatokat, raktáraikban átmenetileg tárolták az árut, kiállították a tengerhajózási okmányokat, és megkötötték a biztosítási szerződéseket. A XIX. században létrejöttek az első vasútvonalak, majd rövid idő alatt behálózták és összekapcsolták az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi körzeteket. Jelentősen megnövekedett a különböző üzemekben a termékek gyártása, így az áruknak piacot kellett találni. A vállalkozók között verseny alakult ki, az árukat sürgősen el kellett fuvarozni, hogy minél előbb értékesíthetők legyenek. Fontos tényezővé vált a gyorsaság, és egyre több szakértelemre volt szükség annak eldöntéséhez, hogy milyen fuvareszközzel, melyik útvonalon továbbítsák az árukat. A helyes választás idő- és pénzmegtakarítást jelentett. Ebben segítettek a megbízóknak a szállítmányozók. 6

5 Azok a vállalkozók váltak szállítmányozóvá, akik megbízójuk helyett megszervezték az áruk továbbítását. A szállítmányozás a fuvarozási és hajózási ügynökségek tevékenységéből fejlődött ki. A szállítmányozók sem rendelkeztek saját fuvareszközökkel., hanem közvetítő szerepet töltöttek be a megbízók és a fuvarozók között. A szállítmányozónak többféle lehetőség közül kellett kiválasztania azt a fuvarozót és azt az útvonalat, amely a legalkalmasabb az adott küldemény biztonságos és gazdaságos továbbítására. Mindezek elvégzéséhez a szállítmányozónak széleskörű közlekedés-földrajzi ismeretekkel kellett rendelkeznie, valamint ismernie kellett a különböző fuvarozók díjszabásait. Tájékozottnak kellett lennie az átrakási lehetőségekről, azok költségeiről, meg kellett szerveznie a több közlekedési ágon történő fuvarozásokat, pl. hajón, közúton és vasúton. Annak érdekében, hogy a feladatok zavartalanul működhessenek, szerződéses kapcsolatokat kellett kiépítenie más szállítmányozókkal, akik az ő megbízásából működtek közre az egyes részfeladatok lebonyolításában. A kapitalizmus idején a szállítmányozók tőkés vállalkozókká váltak. Céljuk elsősorban a nyereség növelése volt, de tudták, hogy a nyereséges üzletvitel alapja a magas szakmai színvonal és a kifogástalanul végzett munka. A szállítmányozók közötti üzleti versenyben csak az tudott boldogulni, aki elnyerte és meg is tartotta megbízói bizalmát. A szállítmányozók a szolgáltatások bővítésére és a megbízói igények teljes kielégítésére törekedtek. A megbízók számára hasznos volt a magas színvonalú szállítmányozói szolgáltatások igénybevétele, mert nem kellett fuvarszervezési ügyekkel foglalkozniuk, a szállítmányozó minden feladatot elvégzett. A szállítmányozás virágzó üzletággá fejlődött, a speditőrök száma pedig gyorsan növekedett. A fuvarpiacon előnyösebb helyzetben voltak a nagy szállítmányozási cégek. Mivel az általuk diktált versenyfeltételeket a kis szállítmányozók nem tudták teljesíteni, fokozatosan tönkrementek vagy beolvadtak a nagyvállalatokba. Európában nemzetközi tőkével rendelkező szállítmányozási világcégek jöttek létre. A rohamos fejlődés 7

6 szükségessé tette, hogy a különböző államok részletesen előírják a mindenkire vonatkozó egységes szállítmányozási szabályokat. Ezeket a szabályokat a Szállítmányozási Feltételek -ben rögzítették ban megalakult a szállítmányozók nemzetközi érdekképviseleti szervezete a FIATA. Működése során meghatározta az Általános nemzetközi szállítmányozási feltételeket, amely mintaként szolgált az európai országokban működő szállítmányozók üzleti feltételeinek kidolgozásához. Magyarországon a második világháború előtt virágzó szállítmányozási élet folyt. Ebben az időszakban a külföldi érdekeltségű cégek voltak a meghatározóak, de emellett a kis, magántulajdonban levő cégek is jelen voltak a piacon. Az államosítási folyamat a szállítmányozást is érintette, mivel 1948-ban létrejött a Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat (MASPED), amely mint állami vállalat, az állami külkereskedelem tevékenységével összefüggő szállítmányozási feladatokat látta el. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a piacon tevékenykedő többi szállítmányozási cég kénytelen volt tevékenységét megszüntetni, mert elvesztette megbízóit. A MASPED kezdetben csak fuvarozói feladatokat végzett, majd később tevékenységi körébe került a tengerentúli és a tőkés országokkal kapcsolatos forgalom, valamint a fuvarlevél-felülvizsgálat. A vállalatok egyre nagyobb önállóságot kaptak, amely lehetővé tette saját üzletpolitikájuk kialakítását, mely a szállítmányozási tevékenységben is változásokat eredményezett, mert a piaci helyzet bővülésével új fuvarozók, nemzetközi szállítmányozók és szolgáltatók felkutatását tette lehetővé. A külkereskedelmi ügyletek lebonyolításában ebben az időben a MASPED monopolhelyzetbe került. Ennek megszüntetése érdekében a Közlekedési Minisztérium támogatásával 1972-ben a Győr Sopron Ebenfurti Vasút (GySEV) részeként létrehozták a Nemzetközi Konténer Szállítmányozási Igazgatóságot (RAABERSPED), amely munkája során szerzett szakmai ismereteinek növelésével komoly piaci kapcsolatokat épített ki, 1983-tól pedig teljes körű szállítmányozási jogot kapott. Ezzel egy időben a MASPED szintén megszerezte a teljes körű szállítmányozói jogot. 8

7 A többi fuvarozóvállalat részleges szállítmányozási joggal rendelkezett és a Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt állt. Ilyen jogokat kapott a MÁV, a Győr Sopron Ebenfurti Vasút, a HUNGAROCAMION, a VOLÁN vállalatok, a MAHART és a MALÉV is ben a MASPED és a HUNGAROCAMION társulást hozott létre HUNGAROSPED néven konténeres és közúti forgalom nemzetközi lebonyolítására. A szervezetek egyre nagyobb száma szükségessé tette, hogy létrehozzák a Magyar Szállítmányozók Szövetségét, amely koordináló és érdekképviseleti feladatokat látott el, és lát el a mai nap is. Magyarország Európai Közösséghez való társulása szükségessé tette, hogy a szállítmányozásra vonatkozó szabályait korszerűsítse, mert a privatizáció következtében kialakuló szervezeti változások (nagyvállalatok helyett kisvállalatok) megkövetelték, hogy a fuvarozási és szállítási feladatokat ahhoz értő szállítmányozónak adják át ben a Magyar Szállítmányozók Egyesülete kiadta a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek -et, amelyben a szállítmányozók kötelességeit és feladatait szabályozta január 1-jétől a gazdálkodó egységek alanyi jogon végezhetnek szállítmányozást, csupán bejelentési kötelezettségük van. [Hodosyné Hideg Annamária: Fuvarozási és szállítmányozási ismeretek III., 1993] 9

8 3 1 A szállítmányozás fogalma és jogi szabályozása A szállítmányozást a mai jogi szabályozás szerint a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ptk (1) Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. Ptk (1) A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia. Ptk (2) A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követni. Ha olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul felhívni. Ha a megbízó az utasítást írásban megismétli, az ő költségére és veszélyére köteles a szállítmányozó azt végrehajtani. Ptk (1) A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. Ptk (2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül nem felel; ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak. Ptk (1) A megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelős minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri. 1 Kivonat a Polgári Törvénykönyvből 10

9 Ptk (1) A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti. Ptk (2) A szállítmányozót illeti az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó a szállítmányozó közreműködésével továbbított küldemények után neki juttat. Ptk (1) A szállítmányozót díjai és költségei erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illetőleg amelyek felett a birtokában levő okmányok révén rendelkezik. Ptk (2) A szállítmányozó a zálogjogot az előző szállítmányozók előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző szállítmányozóknak közvetlenül felelős. Ptk (1) A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel. Ptk (2) A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó módjára, ha: a) Maga fuvarozta a küldeményt, vagy b) A küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve továbbította, és a kár ennek során keletkezett. Ptk (3) A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kell adni, ha pedig átadták, az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődött. 11

10 4 A kis- és nagyvállalatok helye a magyar gazdaságban 4.1 A KKV és a nagyvállalatok fogalma A kis- és középvállalkozás 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatot jelent, melyen belül a következő kategóriák különböztethetők meg: 9 vagy annál kevesebb főt foglalkoztató mikro vállalkozások, 10 és 49 fő közötti alkalmazotti létszámú kisvállalkozások, 50 és 249 közötti főt foglalkoztató középvállalkozások. A 250 vagy annál nagyobb számú munkaerőt alkalmazó vállalkozás már a nagyvállalat kategóriába sorolható. Létezik azonban a vállalkozások meghatározásának egyéb kritériumokra is kiterjedő, részletesebb formája is, az Európai Bizottság ajánlása szerint például egy közepes méretű vállalkozás éves árbevétele kevesebb, mint 40 millió euró (kb. 10 milliárd Ft), éves mérlege pedig nem haladja meg a 27 millió eurót (kb. 6,750 milliárd Ft). Az alábbi táblázat összefoglalja a mikro-, kis-, és középvállalkozások meghatározását jelentő adatokat. A táblázatból jól látható, hogy a magyar szabályozás már harmonizál az Európai Unióval. 1. sz. táblázat: EU Magyaro. EU Magyarország EU Magyaro. Alkalmazottak Forgalom Nettó árbevétel Mérlegfőösszeg Mikro -10 fő -10 fő -500 millió Kis fő fő -7 millió -700 millió Ft -5 millió Ft millió -27 millió millió Közép fő fő -40 millió Ft Ft millió 27- millió millió Nagy 250- fő 250- fő 40- millió Ft Ft Forrás: 12

11 2. számú táblázat: január 1-től életbe lépett rendelet alapján a vállalkozások meghatározása a következőképpen módosult: Maximális létszám Nettó árbevétel Mérleg főösszeg Mikro 10 fő 2 millió 2 millió Kis 50 fő 10 millió 10 millió Közép 250 fő 50 millió 43 millió Nagy 250 fő felett 50 millió felett 43 millió felett Forrás: Román Zoltán: A kisvállalatok helyzete és segítésük az Európai Unióban, A kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban Az összes hazai vállalkozás 99,9%-át teszik ki (az EU-ban 99,8%). Foglalkoztatási arány: 67,4% (az EU-ban 69,7%). A hozzáadott értékből való részesedés: 48,9% (az EU-ban 51,8%). Export-részesedés: 18,9% (az EU-ban 20%) Vállalkozások összetétele A Magyarországon működő vállalkozások döntő többsége, 96,5%-a mikro- vállalkozás. A főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2,8%, az fős középvállalkozásoké 0,6%. A legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok száma mindössze 1106, ami az összes működő vállalkozásnak csak 0,1%-a. Az EU-ban kissé kiegyenlítettebb a helyzet, ahol a mikro vállalkozások súlya 84,1%, a kisvállalkozások aránya 5,9%, a középvállalkozásoké 0,8%. A nagyvállalatok az összes működő vállalkozások 0,2%-át teszik ki. Érdekes azonban, hogy míg a nagyvállalatokhoz a foglalkoztatottak egyharmada, a mikro- és a kisvállalatokhoz összesen csupán kétharmaduk tartozik. 4.2 Az EU csatlakozás hatása a KKV és a nagyvállalatokra A KKV szektorban az EU csatlakozás után számottevően erősödött a verseny mind a belföldi, mind pedig a külpiacokon. Összességében a kis- és középvállalkozások üzleti helyzete az EU csatlakozás következtében kis mértékben romlott. A külföldi tulajdonú és a nagyobb méretű cégek körében kedvezőbben alakult az üzleti helyzet az EU csatlakozás hatására. Magyarország uniós tagsága a kis- és középvállalkozásoknál nem 13

12 nehezítette meg számottevően az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmet KKV-k és a nagyvállalatok helye az EU-ban Az Unióban évente mintegy kétmillió vállalkozás indul, melyek közül igazi növekedésre csak nagyon kevés képes. A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak a modern piacgazdaságban. Különösen jelentős hozzájárulásuk a nemzeti össztermékhez és az új munkahelyek létesítéséhez. Nemzetgazdasági súlyuk erősödését bizonyítja, hogy a foglalkoztatottak mintegy 3/4-e jelenleg a KKV-nál tevékenykedik, így a gazdaság folyamatosan fejlődő szektorát képviselik. A KKV-k az európai vállalatok 99%-át teszik ki, számukat és főbb adataikat az alábbi táblázat szemlélteti (2003). A táblázatból jól látható, hogy annak ellenére, hogy az összes vállalattípuson belül a mikro vállalkozások száma 92% fölötti, addig összesített GDP-jük átlagosan mindössze 20,5%, a teljes KKV szektoré 51,7%, a nagyvállalatoké 48,3%. 3. számú táblázat: KKV KKV Mikro Kis Közép összesen Nagyvállalat Összesen Vállalatok száma (ezer) Foglalkoztatottak száma (ezer) Vállalatonként átlagosan foglalkoztatottak száma Vállalatonkénti forgalom (ezer ) Hozzáadott érték vállalatonként (ezer ) Hozzáadott érték a foglalkoztatottakra vetítve (ezer ) Forrás: Observatory of European SMSs (European Commission, 2003) 14

13 4.3 KKV-k és nagyvállalatok Magyarországon A piacgazdaság kiépülésének idején jelentősen nőtt a vállalkozások száma Magyarországon. Míg végén 360 ezer vállalkozás működött az országban, addig végén már ezer vállalkozást regisztrált a KSH. A bejegyzett vállalkozásokból 872 ezer volt a működők száma, amely másfél évtized alatt a duplájára nőtt. Ez a rendkívül dinamikus növekedés különböző módon hat a kis- és nagyvállalatok számbeli megoszlására, valamint a nemzetgazdaság teljesítményére. A különböző nagyságú vállalatcsoportok között meglehetősen eltérő fejlődési tendenciák mutathatók ki. A 250 fő fölötti foglalkoztatottal működő nagyvállalatok száma csökken, azonban a kis- és középvállalkozások száma folyamatosan nő, a legdinamikusabb növekedés pedig a mikro-vállalkozásokon belül figyelhető meg. Magyarországon sajnos nincsen elegendő erőforrás a fejlődéshez, így a magyar vállalati szerkezet jelentősen el van maradva az unióstól. A gyorsabb fejlődéshez jelentős külső forrásra lenne szükség, így a nemzetgazdaságnak azok az ágazatai fejlődnek dinamikusabban, amelyeknél jelentősebb komparatív előnyt remélnek a külföldi tőkebefektetők. 15

14 4. számú táblázat: Működő (és regisztrált) gazdasági szervezetek száma Magyarországon: év vége 0 fős és ismeretlen létszámú Mikro váll. Kisváll. Középváll Nagyváll 1-9 fős fős fős 250 fő felett Összesen Vállalkozás összesen Ebből gazdasági társaság Ebből kft Ebből rt Gazdasági szervezetek száma összesen Forrás: KSH Magyarországon a vállalkozások számát tekintve meghatározóak a kis- és középvállalkozások, így jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében. Az összes regisztrált vállalkozáson belül a működő vállalkozások aránya növekvő. A vállalkozások több mint 60%-a alkalmazott nélküli, egyharmada pedig mikro vállalkozás. A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság. Területi megoszlásukat tekintve a legtöbb működő vállalkozás Budapesten és Pest megyében található. A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi, valamint jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagy. A KKV szektor versenyképesség tekintetében egyértelműen hátrányban van a nagyvállalatokkal szemben, termelékenysége alacsonyabb, a technikai fejlődésben kisebbek a lehetőségei. 16

15 4.3.1 A KKV szektor és a nagyvállalatok összehasonlítása Egy állam gazdasági teljesítményének és versenyképességének megállapításához használt legáltalánosabb mutató a GDP, így a vállalatok összehasonlításának jó alapja lehet a GDP-hez való hozzájárulásuk mértékének összehasonlítása. 5. számú táblázat: GDP-hez való hozzájárulás megoszlása % Mikro-vállalat 11,8 Kisvállalat 8,6 Középvállalat 23,9 Nagyvállalat 55,7 Forrás: Kiss Katalin: Tanácsadás a kis- és középvállalatok esetében az EU csatlakozással kapcsolatban, Humánpolitikai Szemle, 2003/7-8.,38-49.o. A táblázat jól mutatja, hogy a hazai KKV szektor termelékenységének a nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása meglehetősen nagy, gazdasági teljesítményük összességében nem éri el a nagyvállalatokét. 6. számú táblázat: A KKV-k nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenysége, % Magyarország 19 európai ország Mikro-vállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Forrás: Magyar Gazdaságelemző Intézet, Observatory of European SMEs A táblázatból jól látható, hogy a mikro-vállalatok az európai országokban hasonló fejlettségi szintet mutatnak, mint Magyarországon, azonban a kis- és középvállalatok 17

16 jelentős mértékben fejlettebbek, mint magyarországi társaik. Az európai középvállalatok megközelítik az európai nagyvállalatok teljesítményét. A nagyvállalatok működésére gyakran jellemző, hogy kisebb egységekre tagozódnak, így ki tudják használni a kis méret előnyeit is. A KKV vállalatok számát és az általuk foglalkoztatottak létszámát közvetve növelik maguk a nagyvállalatok, mivel tevékenységük egyre nagyobb részét kihelyezik, és kis- illetve közepes vállalatokkal végeztetik el. A nagyvállalatok méretéből adódó versenyelőny így kiegészül speciális ismeretekkel, rugalmassággal és alacsonyabb adminisztrációs költségekkel. A KKV szektorra ez pozitívan hat, mert ezáltal nő a foglalkoztatottság, azonban hátrányos is, mert egyre inkább kiszolgáltatottá válnak a nagyvállalatoktól. A hazai nagyvállalatok fejlődését az is elősegítette, hogy a tulajdonosok elegendő tőkeerővel rendelkeztek az eszközállomány fejlesztésére, és a működési feltételek megteremtésére. A kis- és középvállalatokról ugyanez nem mondható el, ugyanis fejlődésük csak akkor gyorsult fel, amikor a hazai pénzügyi feltételekben is érezhető javulás következett be. A különböző nagyságú vállalatok működéséhez ma még nem azonosak a versenyfeltételek Logisztikai szemléletmód a KKV és nagyvállalatoknál A magyar kis- és középvállalkozások (KKV) életében a logisztika központi szerepet játszik, hatalmas költségtényezővel, bár a logisztikai szemléletmód ezeknél a cégeknél még nem alakult ki teljes mértékben. A cégek összköltségük ötödét logisztikára költik, tudatos tervezéssel azonban ezt az összeget jelentősen lehetne csökkenteni. A logisztikai szemlélet a multinacionális nagyvállalatoknál már kialakult, a hazai KKVk esetében azonban még nem. A KKV-k tevékenységére az jellemző, hogy azokat a folyamatokat sem kezelik logisztikai jellegű tevékenységként, amelyek szorosan összefüggnek az anyagok és áruk áramlásával. A legtöbb KKV esetében csak a raktározás és a fuvarozás jelenti a logisztikát. A multinacionális vállalatok rendelkeznek a kellő tudással, know-how-val, tudatosan alakítják logisztikai folyamataikat, a hazai KKV-k azonban még nincsenek birtokában a 18

17 boldoguláshoz szükséges tudásnak, mindent a saját bőrükön kell megtapasztalniuk, sokszor nagy anyagi áldozatokat, kockázatokat bevállalva. A nagyvállalatok rájöttek arra, hogy bizonyos tevékenységeket, logisztikai folyamatokat ki kell szervezniük a cégből, mert ezzel költséget takarítanak meg úgy, hogy a hatékonyságuk ezáltal nem romlik. A kisvállalatoknál nem jellemző, hogy a raktározást, vagy egyéb tevékenységeket kiszerveznek. A magyar KKV-k esetében a költségek meghatározó szerepet játszanak, és a jövőben tudatosan kell tervezniük minden apró részletet, ha életben akarnak maradni. [Sokat spórolhatnának a logisztikán a cégek ] 1. számú grafikon: A logisztikai szolgáltatások piacának megítélése (%) 30 a szolgáltatók többsége kínál magas színvonalú szolgáltatást, de az ár a meghatározó a választásnál nincs igazi kínálati verseny nincs sem kínálati, sem szolgáltatói verseny nincs információ a piacról sok szolgáltató kínál magas színvonalú szolgáltatást, van kínálati verseny Forrás: Tranzit, október, VIII. évfolyam 19

18 4.3.3 A KKV- és nagyvállalati szektor jelenlegi helyzete, jövőre való kilátásai A hazai gazdaság helyzetét a nagyvállalatok döntő többsége borúsen látja, csak kevesen számolnak változatlan esélyekkel. Saját vállalkozásuk kilátásait a cégek 39 százaléka kedvezőtlenül értékeli, kifejezetten pozitív jövőre való kilátás pedig csupán 23 százalékukat jellemzi. A hazai piacain kevés nagyvállalat vár élénkülést, rövid távon azonban minden második vállalkozás stabilitással számol. A hazai nagyvállalatok a működési feltételek szigorodása mellett is fejlesztenek, a beruházási aktivitásuk jelentősen növekszik. A KKV szektor jellemzően negatívan értékeli gazdasági helyzetét. Az ország helyzetében rosszabbodó feltételektől tart a KKV-k kétharmada, javulást mindössze csekély hányaduk remél. Saját vállalkozásuk fejlődési esélyeit rosszabbodónak ítéli a cégek mintegy fele, változatlannak 34 százalékuk. A tevékenysége bővítését tervező vállalkozások aránya jelentősen nőtt. Exportpiacain rövid távon a vállalatok döntő többsége nem vár változást, bővülő értékesítésre pedig nagyon kevesen látnak esélyt. A hazai vállalatok beruházási aktivitása növekvő tendenciát mutat, a vállalatok mintegy fele tervezi eszközparkja bővítését. A nagyvállalatok, valamint a hazai kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak tendenciája az utolsó hónapokban mozdult el a két éve tartó egyensúlyi pályáról, és csökkenőre váltott. Április óta a cégek növekvő aránya az év második felére a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel számol. A nagyvállalatok 2006 második félévére szóló borúlátó üzleti várakozásai a romló versenyképességgel, a költségnövekedés hátrányos következményeivel indokolhatók. Bár a külföldi értékesítési feltételek kedvezőek, élénkül az exporttevékenység, és a határon túli rendelések állománya magas, a nagyvállalatok több mint kétharmada nemzetgazdasági szinten a negatív tendenciák felerősödésével számol. A külpiaci értékesítési lehetőségek javulása, az EU nagygazdaságainak fokozatos élénkülése miatt a nagyvállalatok egyharmada exporttevékenysége kiterjesztését, fele pedig annak stabilitását feltételezi. 20

19 A KKV-k körében erősödnek a versenyhelyzet élénkülésével kapcsolatos aggodalmak. A kis-és középvállalatok többsége a belföldi piacra termel, illetve ott nyújt szolgáltatást, és ezen vállalatok egyharmada a belföldi kereslet csökkenésétől tart. A külpiaci kereslet élénkülése a középvállalatokra hat kedvezően, a kisvállalatok többsége számára az exportpiacok továbbra is elérhetetlenek. A kis- és középvállalatok beruházási hajlandósága alacsony, mert kevés a rendelkezésükre álló felhasználható pénzösszeg. A nem kielégítő piaci kereslet, valamint a növekvő adók és közterhek hatására a cégek döntő többsége egy éven belül nem tervezi új beruházás indítását. A növekvő infláció hatására a vállalatok áremelési szándéka nem változott, a cégek értékesítési áraikat 2,5-3 százalékkal tervezik növelni. A visszafogott áremelési szándék a külső és belső piacok kínálati jellegével és az erős versenyhelyzettel áll összefüggésben. (www.napi.hu Sokkal pesszimistábbak lettek a hazai KKV-k) Összefoglalva tehát elmondható, hogy az EU csatlakozás a nagyvállalatok helyzetét nem nehezítette meg jelentősen, azonban a kicsikét annál inkább. Az EU csatlakozás pozitív illetve negatív hatásairól a későbbiekben még részletesebben kitérek a szállítmányozási piac jellemzésekor. 21

20 5 A kis- és nagy szállítmányozó cégek elemzése SWOT analízissel A kis és nagy szállítmányozó cégek sajátos tulajdonságairól átfogó képet kaphatunk, ha megvizsgáljuk a két szektort SWOT analízis segítségével. 7. számú táblázat: Erősségek Kis szállítmányozók Partnerek kiválasztásának rugalmassága Kreativitás, többlet tudástartalom Gyors reakció Nagyfokú egyéni szerepvállalás Egy ügyintéző irányítja az egész folyamatot Szoros kapcsolat a cég és az ügyfél között Szolgáltatás egyedi jellege A tulajdonos és a vezető személye általában egybeesik A kis létszám miatt jobb kapcsolat a munkatársak között-kölcsönös segítségnyújtás Magasabb a kiszolgálási színvonal Nagy szállítmányozók Tőkeerő Magas beruházási hajlandóság Profitközpontú gondolkodás Szigorú irányítás Hálózatműködtetés Hatékony ellenőrző rendszer Helyszíni jelenlét Alacsonyabb árakat tud kínálni a megbízóknak Nagyobb hatókör, szélesebb földrajzi lefedettség, nagyobb a szállítási variáció lehetősége Nagy járműparkkal rendelkeznek A szerző saját szerkesztése 22

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 4. Nemzetközi szállítmányozás dr. Tóth Lajos egyetemi docens dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 4. Nemzetközi

Részletesebben

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

A KKV adatok és amit róluk tudni kell

A KKV adatok és amit róluk tudni kell A KKV adatok és amit róluk tudni kell A Magyar Regionális Tudományi Társaság XIV. Vándorgyűlése Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Dr. Laczka Éva 1 Vázlat

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

Ügyfelünk a Knorr-Bremse. Központilag szervezett európai disztribúció

Ügyfelünk a Knorr-Bremse. Központilag szervezett európai disztribúció Ügyfelünk a Knorr-Bremse Központilag szervezett európai disztribúció Copyright Knorr-Bremse AG Közös növekedés lépésről lépésre A stabil kapcsolatok kialakulásához idő kell. Idő kell a kölcsönös bizalom

Részletesebben

3 gyakorlati tipp a logisztikai költségek csökkentésére.

3 gyakorlati tipp a logisztikai költségek csökkentésére. 3 gyakorlati tipp a logisztikai költségek csökkentésére A Ghibli Kft. 1996-ban alakult olasz-magyar cégként. 2001 óta 100 %-os magyar tulajdonban van. 2008-ban több mint 1300 aktív megbízó. Az új ügyfeleink

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

Szállítási rendszerek. Áruszállítás Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc

Részletesebben

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Beszállítók: dualitás és lehetőség Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI 12. ELŐADÁS NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI Nemzetközi vonatkozásban a logisztikai rendszerek kialakítása annyiban különbözik a belföldi gyakorlattól, hogy bővül a figyelembe veendő

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében

A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében Stéger Tamás FRIMO Hungary Kft. Novotel Hotel Székesfehérvár 2014.09.23. Die Inhalte dieser Präsentation sind urheberrechtlich

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Készítette: Unyatyinszki Csaba 2014.07.11. 1 Szállítmányozói tevékenység A szállítmányozás nem pusztán a dolgok egyik helyről a másikra történő eljuttatását jelenti,

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK A KÉPZÉSRŐL Képzésünk során a szükséges elméleti ismeretek átadásán kívül az alkalmazott esettanulmányokkal, példákkal és csoportos gyakorlatokkal tesszük képessé

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)!

a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)! 1. a) Mutassa be az európai integráció kibővülésének folyamatát (fontos dátumok, csatlakozó országok, a csatlakozás okai)! b) Határozza meg a logisztika fogalmát, és mutassa be a vállalati logisztikai

Részletesebben

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 3. A logisztikai szemlélet jellemzői 1 A logisztika új menedzsment szemléletet jelent a gazdaságban. Kialakulásának oka: élesedő versenyhelyzet a piacon A termék minőség mellett a kapcsolódó szolgáltatás

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire Budapest, 2005. október 27. ügyvezető Szabó Zoltán Az előadás felépítése Ghibli Kft rövid bemutatása Felmérés eredményei és következtetések Néhány logisztikai

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

HajózásVilág konferencia

HajózásVilág konferencia HajózásVilág konferencia Vasúti és folyami árufuvarozás: együttműködési lehetőség vagy konkurenciaharc? Vernes András ügyvezető igazgató Budapest, 2017. 03. 30. 1 Fejlesztéspolitikai célkitűzések Cél:

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring.

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring. Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia SOPRON 2012. október 4-5. Faktoring Előadó: Csáki Ferenc Elnök, Magyar Faktoring Szövetség Faktoring: A pénzügyi

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA TANTERV. érvényes a. 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK.

SZOLNOKI FŐISKOLA TANTERV. érvényes a. 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK. SZOLNOKI FŐISKOLA TANTERV érvényes a 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK Szakirányok Nemzetközi szállítmányozás és logisztika szakirány Szolnok

Részletesebben

Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása április 16.

Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása április 16. Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása 212. április 16. A kutatásról Az alábbi kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata félévente végzett SME Capex

Részletesebben

Elmer Kft. Cégbemutató

Elmer Kft. Cégbemutató Elmer Kft. Cégbemutató 2012 Elmer Kft. Cím: 1145 Budapest, Amerikai út 98. Tel: +36-1-445-1951 Fax: +36-1-445-1968 E-mail: elmer@ciklo-group.com Web: www.elmer.hu Küldetésünk: Magyarország egyik vezető

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

ÁTI DEPO Zrt. A Logisztika Napja Miskolc Miskolc régió vezető logisztikai cége mára már több, mint logisztika.

ÁTI DEPO Zrt. A Logisztika Napja Miskolc Miskolc régió vezető logisztikai cége mára már több, mint logisztika. ÁTI DEPO Zrt. A Logisztika Napja Miskolc 2017.04.27. Miskolc régió vezető logisztikai cége mára már több, mint logisztika Vojdyla Judit Bevezetés Cégnév: ÁTI DEPO Zrt. Cím: 1131 Budapest Pannónia út 11.

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET-

Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP /B) -TERVEZET- Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára (Konvergencia régiók) (GOP-2011-2.1.1/B) -TERVEZET- A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től december 31-ig lehetséges. Támogatás célja Az Új Széchenyi

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Digitalizációs helyzetkép GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. Minden jog fenntartva!

Digitalizációs helyzetkép GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. Minden jog fenntartva! Digitalizációs helyzetkép 2016 GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. Minden jog fenntartva! HATÁSA A MŰKÖDÉSRE ÉS VERSENYKÉPESSÉGRE MAGYAR DIGITALIZÁCIÓS INDEX FELTÉTELEK A DIGITALIZÁCIÓHOZ A MAGYAR VÁLLALATOK

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére

Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére 2015. január 1-jei hatállyal bevezetésre került Magyarországon az ún. Elektronikus

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%. 5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon

Részletesebben

VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A természetes folyami, illetve tengeri utakat igénybe vevő, csak a kikötővel rendelkező helyeket felkeresni tudó szállítási mód. A vízi áruszállítást elsősorban

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS 2011.

ÜZLETI JELENTÉS 2011. 1 Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Kft. Statisztikai szám:117838196832113 01 1096 Budapest, Sobieski J.u.28. ÜZLETI JELENTÉS 2011. Budapest, 2012.április 12. Lászay János ügyvezető igazgató 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Hírlevél 2012. december

Hírlevél 2012. december Hírlevél 2012. december 1 Hírlevél 2012. december START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2012. december 2 Áldott, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag újesztendőt kíván ügyfeleinek és partnereinek

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben