A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A JELENLEGI PIACI HELYZET ALAPJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A JELENLEGI PIACI HELYZET ALAPJÁN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Logisztika szakirány A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A JELENLEGI PIACI HELYZET ALAPJÁN Készítette: Rátkai Edina Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés A szállítmányozás kialakulása A szállítmányozás fogalma és jogi szabályozása A kis- és nagyvállalatok helye a magyar gazdaságban A KKV ÉS A NAGYVÁLLALATOK FOGALMA A kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban Vállalkozások összetétele AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSA A KKV ÉS A NAGYVÁLLALATOKRA KKV-k és a nagyvállalatok helye az EU-ban KKV-K ÉS NAGYVÁLLALATOK MAGYARORSZÁGON A KKV szektor és a nagyvállalatok összehasonlítása Logisztikai szemléletmód a KKV és nagyvállalatoknál A KKV- és nagyvállalati szektor jelenlegi helyzete, jövőre való kilátásai A kis- és nagy szállítmányozó cégek elemzése SWOT analízissel A kis és nagy szállítmányozó vállalatok piacainak vizsgálata A LOGISZTIKA SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSA A KIS ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGEKRE SAJÁT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE LOGISZTIKAI FELADATOK MEGJELENÉSE A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSBAN A kis és a nagy szállítmányozó cégek előnyeinek és hátrányainak bemutatása egy FCL import ügyleten keresztül A KONTÉNERES ÁRUFUVAROZÁS JELENTŐSÉGE A KIS- ÉS NAGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓK KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK TEKINTETTEL AZ ÁRVERSENYRE Tengeri fuvarozás Vasúti fuvarozás Közúti fuvarozás Egy kis szállítmányozó cég, a Hunicorn kft kitörési lehetőségei A HUNICORN KFT. BEMUTATÁSA HOGYAN TUD A HUNICORN KFT. ÉLETBEN MARADNI ÉS FEJLŐDNI A HATALMAS ESZKÖZPARKKAL RENDELKEZŐ MULTIK MELLETT? Stratégiai szövetségek Nemzetközi hálózatok A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének (MSzLSzSz) bemutatása A FIATA bemutatása Megbízói elégedettség vizsgálata Összefoglalás...52 Mellékletek...54 Irodalomjegyzék

3 1 Bevezetés Szakdolgozatom témájának megválasztásakor mindenképpen arra törekedtem, hogy valami aktuális, gyakorlati jelentőséggel bíró témát mutassak be. Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz a gazdaság minden ágazatára befolyással volt pozitív vagy negatív téren egyaránt. Célom, hogy részletesen, több szempont alapján bemutassam a hazai szállítmányozói piacot. Egyrészt szeretném megvizsgálni, hogy mennyiben változott a helyzet ezen a területen a csatlakozás után, érezhetően nőtt-e a verseny a piacon. Másrészt pedig szeretném bemutatni, illetve több szempont alapján összehasonlítani ezen terület résztvevőit, a kisés nagy szállítmányozó cégeket. A két szektor összehasonlítását több szálon vezetve képzelem el. Hogyan látják a kis- és nagy szállítmányozó cégek jelenlegi helyzetét és teljesítményét maguk a szállítmányozók, és hogyan értékelik ugyanezt megbízóik. Ennek érdekében összeállítottam két kérdőívet, melyeket -ben továbbítottam különböző méretű, illetve profilú szállítmányozó cégeknek, valamint potenciális megbízóiknak. Felmérésemet azért a kérdőíves módszerrel végeztem, mert így lehetőségem nyílott számos cég véleményét feldolgozni. Ezúton is szeretném megköszönni azon vállalatok munkatársainak, akik segítségemre voltak, és hozzájárultak szakdolgozatom sikeres megírásához. Szándékomban állt továbbá saját véleményem és gyakorlati helyemen szerzett tapasztalataim alapján először általánosan, majd pedig egy gyakorlati ügyleten keresztül bemutatni a két szektor közt fennálló különbségeket, rávilágítva a kis- és nagy szállítmányozó cégek erősségeire és gyengeségeire. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik tanácsaikkal és hiteles információikkal segítettek szakdolgozatom eredményes megírásában, különös tekintettel külső és belső konzulenseimnek, valamint munkatársaimnak a gyakorlati helyemen. 5

4 2 A szállítmányozás kialakulása A szállítmányozás a XVII. század folyamán alakult ki. Ez idő tájt a kereskedők és a fuvarozók munkamegosztása lehetővé tette a fuvarozás jogi szabályainak kidolgozását és annak lehetőségét, hogy a fuvarozást fuvarjogi szabályok alapján végezzék. A kereskedő számára az lett az elsődleges szempont, hogy áruinak továbbításához mindig elegendő fuvareszköz álljon rendelkezésére, a fuvarozónak pedig az volt az érdeke, hogy folyamatosan kapjon fuvarozási megbízásokat. Ennek érdekében jöttek létre a fuvarozási ügynökségek, melyek egy-egy körzetben számon tartották a fuvarozásra váró árukat, és rakománnyal látták el a fuvarosokat. Közvetítő szerepet töltöttek be a fuvarosok és a fuvaroztatók között. A fuvarozási ügynökségeknek nem volt saját fuvareszközük, mások járműveivel kellett mások áruit továbbítaniuk. A fuvarozási ügynökségek elvégezték az áruk helyváltoztatásával járó valamennyi feladatot is. Egyeztették az árukat a fuvarlevél adataival, megszervezték a ki- és berakodást, valamint az átrakodást. Házhoz fuvarozták a küldeményeket, kiszámították az árut terhelő illetékeket, beszedték, illetve kifizették a fuvardíjat. A szárazföldi fuvarozás ügynökségeivel egy időben megalakultak a hajózási ügynökségek is. A hajózási ügynökségek gondoskodtak a tengeri kikötőbe érkező áruk továbbításáról és a hajótér megszerzéséről. A tengeren érkezett árukat szerződéses fuvarozókkal szállíttatták tovább. Közvetítő szerepük volt az árutulajdonosok, a hajózási vállalkozók és a szárazföldi fuvarosok között. Elvégezték a rakodási feladatokat, raktáraikban átmenetileg tárolták az árut, kiállították a tengerhajózási okmányokat, és megkötötték a biztosítási szerződéseket. A XIX. században létrejöttek az első vasútvonalak, majd rövid idő alatt behálózták és összekapcsolták az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi körzeteket. Jelentősen megnövekedett a különböző üzemekben a termékek gyártása, így az áruknak piacot kellett találni. A vállalkozók között verseny alakult ki, az árukat sürgősen el kellett fuvarozni, hogy minél előbb értékesíthetők legyenek. Fontos tényezővé vált a gyorsaság, és egyre több szakértelemre volt szükség annak eldöntéséhez, hogy milyen fuvareszközzel, melyik útvonalon továbbítsák az árukat. A helyes választás idő- és pénzmegtakarítást jelentett. Ebben segítettek a megbízóknak a szállítmányozók. 6

5 Azok a vállalkozók váltak szállítmányozóvá, akik megbízójuk helyett megszervezték az áruk továbbítását. A szállítmányozás a fuvarozási és hajózási ügynökségek tevékenységéből fejlődött ki. A szállítmányozók sem rendelkeztek saját fuvareszközökkel., hanem közvetítő szerepet töltöttek be a megbízók és a fuvarozók között. A szállítmányozónak többféle lehetőség közül kellett kiválasztania azt a fuvarozót és azt az útvonalat, amely a legalkalmasabb az adott küldemény biztonságos és gazdaságos továbbítására. Mindezek elvégzéséhez a szállítmányozónak széleskörű közlekedés-földrajzi ismeretekkel kellett rendelkeznie, valamint ismernie kellett a különböző fuvarozók díjszabásait. Tájékozottnak kellett lennie az átrakási lehetőségekről, azok költségeiről, meg kellett szerveznie a több közlekedési ágon történő fuvarozásokat, pl. hajón, közúton és vasúton. Annak érdekében, hogy a feladatok zavartalanul működhessenek, szerződéses kapcsolatokat kellett kiépítenie más szállítmányozókkal, akik az ő megbízásából működtek közre az egyes részfeladatok lebonyolításában. A kapitalizmus idején a szállítmányozók tőkés vállalkozókká váltak. Céljuk elsősorban a nyereség növelése volt, de tudták, hogy a nyereséges üzletvitel alapja a magas szakmai színvonal és a kifogástalanul végzett munka. A szállítmányozók közötti üzleti versenyben csak az tudott boldogulni, aki elnyerte és meg is tartotta megbízói bizalmát. A szállítmányozók a szolgáltatások bővítésére és a megbízói igények teljes kielégítésére törekedtek. A megbízók számára hasznos volt a magas színvonalú szállítmányozói szolgáltatások igénybevétele, mert nem kellett fuvarszervezési ügyekkel foglalkozniuk, a szállítmányozó minden feladatot elvégzett. A szállítmányozás virágzó üzletággá fejlődött, a speditőrök száma pedig gyorsan növekedett. A fuvarpiacon előnyösebb helyzetben voltak a nagy szállítmányozási cégek. Mivel az általuk diktált versenyfeltételeket a kis szállítmányozók nem tudták teljesíteni, fokozatosan tönkrementek vagy beolvadtak a nagyvállalatokba. Európában nemzetközi tőkével rendelkező szállítmányozási világcégek jöttek létre. A rohamos fejlődés 7

6 szükségessé tette, hogy a különböző államok részletesen előírják a mindenkire vonatkozó egységes szállítmányozási szabályokat. Ezeket a szabályokat a Szállítmányozási Feltételek -ben rögzítették ban megalakult a szállítmányozók nemzetközi érdekképviseleti szervezete a FIATA. Működése során meghatározta az Általános nemzetközi szállítmányozási feltételeket, amely mintaként szolgált az európai országokban működő szállítmányozók üzleti feltételeinek kidolgozásához. Magyarországon a második világháború előtt virágzó szállítmányozási élet folyt. Ebben az időszakban a külföldi érdekeltségű cégek voltak a meghatározóak, de emellett a kis, magántulajdonban levő cégek is jelen voltak a piacon. Az államosítási folyamat a szállítmányozást is érintette, mivel 1948-ban létrejött a Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat (MASPED), amely mint állami vállalat, az állami külkereskedelem tevékenységével összefüggő szállítmányozási feladatokat látta el. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a piacon tevékenykedő többi szállítmányozási cég kénytelen volt tevékenységét megszüntetni, mert elvesztette megbízóit. A MASPED kezdetben csak fuvarozói feladatokat végzett, majd később tevékenységi körébe került a tengerentúli és a tőkés országokkal kapcsolatos forgalom, valamint a fuvarlevél-felülvizsgálat. A vállalatok egyre nagyobb önállóságot kaptak, amely lehetővé tette saját üzletpolitikájuk kialakítását, mely a szállítmányozási tevékenységben is változásokat eredményezett, mert a piaci helyzet bővülésével új fuvarozók, nemzetközi szállítmányozók és szolgáltatók felkutatását tette lehetővé. A külkereskedelmi ügyletek lebonyolításában ebben az időben a MASPED monopolhelyzetbe került. Ennek megszüntetése érdekében a Közlekedési Minisztérium támogatásával 1972-ben a Győr Sopron Ebenfurti Vasút (GySEV) részeként létrehozták a Nemzetközi Konténer Szállítmányozási Igazgatóságot (RAABERSPED), amely munkája során szerzett szakmai ismereteinek növelésével komoly piaci kapcsolatokat épített ki, 1983-tól pedig teljes körű szállítmányozási jogot kapott. Ezzel egy időben a MASPED szintén megszerezte a teljes körű szállítmányozói jogot. 8

7 A többi fuvarozóvállalat részleges szállítmányozási joggal rendelkezett és a Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt állt. Ilyen jogokat kapott a MÁV, a Győr Sopron Ebenfurti Vasút, a HUNGAROCAMION, a VOLÁN vállalatok, a MAHART és a MALÉV is ben a MASPED és a HUNGAROCAMION társulást hozott létre HUNGAROSPED néven konténeres és közúti forgalom nemzetközi lebonyolítására. A szervezetek egyre nagyobb száma szükségessé tette, hogy létrehozzák a Magyar Szállítmányozók Szövetségét, amely koordináló és érdekképviseleti feladatokat látott el, és lát el a mai nap is. Magyarország Európai Közösséghez való társulása szükségessé tette, hogy a szállítmányozásra vonatkozó szabályait korszerűsítse, mert a privatizáció következtében kialakuló szervezeti változások (nagyvállalatok helyett kisvállalatok) megkövetelték, hogy a fuvarozási és szállítási feladatokat ahhoz értő szállítmányozónak adják át ben a Magyar Szállítmányozók Egyesülete kiadta a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek -et, amelyben a szállítmányozók kötelességeit és feladatait szabályozta január 1-jétől a gazdálkodó egységek alanyi jogon végezhetnek szállítmányozást, csupán bejelentési kötelezettségük van. [Hodosyné Hideg Annamária: Fuvarozási és szállítmányozási ismeretek III., 1993] 9

8 3 1 A szállítmányozás fogalma és jogi szabályozása A szállítmányozást a mai jogi szabályozás szerint a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ptk (1) Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. Ptk (1) A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia. Ptk (2) A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követni. Ha olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul felhívni. Ha a megbízó az utasítást írásban megismétli, az ő költségére és veszélyére köteles a szállítmányozó azt végrehajtani. Ptk (1) A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. Ptk (2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül nem felel; ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak. Ptk (1) A megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelős minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri. 1 Kivonat a Polgári Törvénykönyvből 10

9 Ptk (1) A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti. Ptk (2) A szállítmányozót illeti az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó a szállítmányozó közreműködésével továbbított küldemények után neki juttat. Ptk (1) A szállítmányozót díjai és költségei erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illetőleg amelyek felett a birtokában levő okmányok révén rendelkezik. Ptk (2) A szállítmányozó a zálogjogot az előző szállítmányozók előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző szállítmányozóknak közvetlenül felelős. Ptk (1) A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel. Ptk (2) A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó módjára, ha: a) Maga fuvarozta a küldeményt, vagy b) A küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve továbbította, és a kár ennek során keletkezett. Ptk (3) A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kell adni, ha pedig átadták, az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődött. 11

10 4 A kis- és nagyvállalatok helye a magyar gazdaságban 4.1 A KKV és a nagyvállalatok fogalma A kis- és középvállalkozás 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatot jelent, melyen belül a következő kategóriák különböztethetők meg: 9 vagy annál kevesebb főt foglalkoztató mikro vállalkozások, 10 és 49 fő közötti alkalmazotti létszámú kisvállalkozások, 50 és 249 közötti főt foglalkoztató középvállalkozások. A 250 vagy annál nagyobb számú munkaerőt alkalmazó vállalkozás már a nagyvállalat kategóriába sorolható. Létezik azonban a vállalkozások meghatározásának egyéb kritériumokra is kiterjedő, részletesebb formája is, az Európai Bizottság ajánlása szerint például egy közepes méretű vállalkozás éves árbevétele kevesebb, mint 40 millió euró (kb. 10 milliárd Ft), éves mérlege pedig nem haladja meg a 27 millió eurót (kb. 6,750 milliárd Ft). Az alábbi táblázat összefoglalja a mikro-, kis-, és középvállalkozások meghatározását jelentő adatokat. A táblázatból jól látható, hogy a magyar szabályozás már harmonizál az Európai Unióval. 1. sz. táblázat: EU Magyaro. EU Magyarország EU Magyaro. Alkalmazottak Forgalom Nettó árbevétel Mérlegfőösszeg Mikro -10 fő -10 fő -500 millió Kis fő fő -7 millió -700 millió Ft -5 millió Ft millió -27 millió millió Közép fő fő -40 millió Ft Ft millió 27- millió millió Nagy 250- fő 250- fő 40- millió Ft Ft Forrás: 12

11 2. számú táblázat: január 1-től életbe lépett rendelet alapján a vállalkozások meghatározása a következőképpen módosult: Maximális létszám Nettó árbevétel Mérleg főösszeg Mikro 10 fő 2 millió 2 millió Kis 50 fő 10 millió 10 millió Közép 250 fő 50 millió 43 millió Nagy 250 fő felett 50 millió felett 43 millió felett Forrás: Román Zoltán: A kisvállalatok helyzete és segítésük az Európai Unióban, A kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban Az összes hazai vállalkozás 99,9%-át teszik ki (az EU-ban 99,8%). Foglalkoztatási arány: 67,4% (az EU-ban 69,7%). A hozzáadott értékből való részesedés: 48,9% (az EU-ban 51,8%). Export-részesedés: 18,9% (az EU-ban 20%) Vállalkozások összetétele A Magyarországon működő vállalkozások döntő többsége, 96,5%-a mikro- vállalkozás. A főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2,8%, az fős középvállalkozásoké 0,6%. A legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok száma mindössze 1106, ami az összes működő vállalkozásnak csak 0,1%-a. Az EU-ban kissé kiegyenlítettebb a helyzet, ahol a mikro vállalkozások súlya 84,1%, a kisvállalkozások aránya 5,9%, a középvállalkozásoké 0,8%. A nagyvállalatok az összes működő vállalkozások 0,2%-át teszik ki. Érdekes azonban, hogy míg a nagyvállalatokhoz a foglalkoztatottak egyharmada, a mikro- és a kisvállalatokhoz összesen csupán kétharmaduk tartozik. 4.2 Az EU csatlakozás hatása a KKV és a nagyvállalatokra A KKV szektorban az EU csatlakozás után számottevően erősödött a verseny mind a belföldi, mind pedig a külpiacokon. Összességében a kis- és középvállalkozások üzleti helyzete az EU csatlakozás következtében kis mértékben romlott. A külföldi tulajdonú és a nagyobb méretű cégek körében kedvezőbben alakult az üzleti helyzet az EU csatlakozás hatására. Magyarország uniós tagsága a kis- és középvállalkozásoknál nem 13

12 nehezítette meg számottevően az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmet KKV-k és a nagyvállalatok helye az EU-ban Az Unióban évente mintegy kétmillió vállalkozás indul, melyek közül igazi növekedésre csak nagyon kevés képes. A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak a modern piacgazdaságban. Különösen jelentős hozzájárulásuk a nemzeti össztermékhez és az új munkahelyek létesítéséhez. Nemzetgazdasági súlyuk erősödését bizonyítja, hogy a foglalkoztatottak mintegy 3/4-e jelenleg a KKV-nál tevékenykedik, így a gazdaság folyamatosan fejlődő szektorát képviselik. A KKV-k az európai vállalatok 99%-át teszik ki, számukat és főbb adataikat az alábbi táblázat szemlélteti (2003). A táblázatból jól látható, hogy annak ellenére, hogy az összes vállalattípuson belül a mikro vállalkozások száma 92% fölötti, addig összesített GDP-jük átlagosan mindössze 20,5%, a teljes KKV szektoré 51,7%, a nagyvállalatoké 48,3%. 3. számú táblázat: KKV KKV Mikro Kis Közép összesen Nagyvállalat Összesen Vállalatok száma (ezer) Foglalkoztatottak száma (ezer) Vállalatonként átlagosan foglalkoztatottak száma Vállalatonkénti forgalom (ezer ) Hozzáadott érték vállalatonként (ezer ) Hozzáadott érték a foglalkoztatottakra vetítve (ezer ) Forrás: Observatory of European SMSs (European Commission, 2003) 14

13 4.3 KKV-k és nagyvállalatok Magyarországon A piacgazdaság kiépülésének idején jelentősen nőtt a vállalkozások száma Magyarországon. Míg végén 360 ezer vállalkozás működött az országban, addig végén már ezer vállalkozást regisztrált a KSH. A bejegyzett vállalkozásokból 872 ezer volt a működők száma, amely másfél évtized alatt a duplájára nőtt. Ez a rendkívül dinamikus növekedés különböző módon hat a kis- és nagyvállalatok számbeli megoszlására, valamint a nemzetgazdaság teljesítményére. A különböző nagyságú vállalatcsoportok között meglehetősen eltérő fejlődési tendenciák mutathatók ki. A 250 fő fölötti foglalkoztatottal működő nagyvállalatok száma csökken, azonban a kis- és középvállalkozások száma folyamatosan nő, a legdinamikusabb növekedés pedig a mikro-vállalkozásokon belül figyelhető meg. Magyarországon sajnos nincsen elegendő erőforrás a fejlődéshez, így a magyar vállalati szerkezet jelentősen el van maradva az unióstól. A gyorsabb fejlődéshez jelentős külső forrásra lenne szükség, így a nemzetgazdaságnak azok az ágazatai fejlődnek dinamikusabban, amelyeknél jelentősebb komparatív előnyt remélnek a külföldi tőkebefektetők. 15

14 4. számú táblázat: Működő (és regisztrált) gazdasági szervezetek száma Magyarországon: év vége 0 fős és ismeretlen létszámú Mikro váll. Kisváll. Középváll Nagyváll 1-9 fős fős fős 250 fő felett Összesen Vállalkozás összesen Ebből gazdasági társaság Ebből kft Ebből rt Gazdasági szervezetek száma összesen Forrás: KSH Magyarországon a vállalkozások számát tekintve meghatározóak a kis- és középvállalkozások, így jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében. Az összes regisztrált vállalkozáson belül a működő vállalkozások aránya növekvő. A vállalkozások több mint 60%-a alkalmazott nélküli, egyharmada pedig mikro vállalkozás. A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság. Területi megoszlásukat tekintve a legtöbb működő vállalkozás Budapesten és Pest megyében található. A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi, valamint jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagy. A KKV szektor versenyképesség tekintetében egyértelműen hátrányban van a nagyvállalatokkal szemben, termelékenysége alacsonyabb, a technikai fejlődésben kisebbek a lehetőségei. 16

15 4.3.1 A KKV szektor és a nagyvállalatok összehasonlítása Egy állam gazdasági teljesítményének és versenyképességének megállapításához használt legáltalánosabb mutató a GDP, így a vállalatok összehasonlításának jó alapja lehet a GDP-hez való hozzájárulásuk mértékének összehasonlítása. 5. számú táblázat: GDP-hez való hozzájárulás megoszlása % Mikro-vállalat 11,8 Kisvállalat 8,6 Középvállalat 23,9 Nagyvállalat 55,7 Forrás: Kiss Katalin: Tanácsadás a kis- és középvállalatok esetében az EU csatlakozással kapcsolatban, Humánpolitikai Szemle, 2003/7-8.,38-49.o. A táblázat jól mutatja, hogy a hazai KKV szektor termelékenységének a nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása meglehetősen nagy, gazdasági teljesítményük összességében nem éri el a nagyvállalatokét. 6. számú táblázat: A KKV-k nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenysége, % Magyarország 19 európai ország Mikro-vállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Forrás: Magyar Gazdaságelemző Intézet, Observatory of European SMEs A táblázatból jól látható, hogy a mikro-vállalatok az európai országokban hasonló fejlettségi szintet mutatnak, mint Magyarországon, azonban a kis- és középvállalatok 17

16 jelentős mértékben fejlettebbek, mint magyarországi társaik. Az európai középvállalatok megközelítik az európai nagyvállalatok teljesítményét. A nagyvállalatok működésére gyakran jellemző, hogy kisebb egységekre tagozódnak, így ki tudják használni a kis méret előnyeit is. A KKV vállalatok számát és az általuk foglalkoztatottak létszámát közvetve növelik maguk a nagyvállalatok, mivel tevékenységük egyre nagyobb részét kihelyezik, és kis- illetve közepes vállalatokkal végeztetik el. A nagyvállalatok méretéből adódó versenyelőny így kiegészül speciális ismeretekkel, rugalmassággal és alacsonyabb adminisztrációs költségekkel. A KKV szektorra ez pozitívan hat, mert ezáltal nő a foglalkoztatottság, azonban hátrányos is, mert egyre inkább kiszolgáltatottá válnak a nagyvállalatoktól. A hazai nagyvállalatok fejlődését az is elősegítette, hogy a tulajdonosok elegendő tőkeerővel rendelkeztek az eszközállomány fejlesztésére, és a működési feltételek megteremtésére. A kis- és középvállalatokról ugyanez nem mondható el, ugyanis fejlődésük csak akkor gyorsult fel, amikor a hazai pénzügyi feltételekben is érezhető javulás következett be. A különböző nagyságú vállalatok működéséhez ma még nem azonosak a versenyfeltételek Logisztikai szemléletmód a KKV és nagyvállalatoknál A magyar kis- és középvállalkozások (KKV) életében a logisztika központi szerepet játszik, hatalmas költségtényezővel, bár a logisztikai szemléletmód ezeknél a cégeknél még nem alakult ki teljes mértékben. A cégek összköltségük ötödét logisztikára költik, tudatos tervezéssel azonban ezt az összeget jelentősen lehetne csökkenteni. A logisztikai szemlélet a multinacionális nagyvállalatoknál már kialakult, a hazai KKVk esetében azonban még nem. A KKV-k tevékenységére az jellemző, hogy azokat a folyamatokat sem kezelik logisztikai jellegű tevékenységként, amelyek szorosan összefüggnek az anyagok és áruk áramlásával. A legtöbb KKV esetében csak a raktározás és a fuvarozás jelenti a logisztikát. A multinacionális vállalatok rendelkeznek a kellő tudással, know-how-val, tudatosan alakítják logisztikai folyamataikat, a hazai KKV-k azonban még nincsenek birtokában a 18

17 boldoguláshoz szükséges tudásnak, mindent a saját bőrükön kell megtapasztalniuk, sokszor nagy anyagi áldozatokat, kockázatokat bevállalva. A nagyvállalatok rájöttek arra, hogy bizonyos tevékenységeket, logisztikai folyamatokat ki kell szervezniük a cégből, mert ezzel költséget takarítanak meg úgy, hogy a hatékonyságuk ezáltal nem romlik. A kisvállalatoknál nem jellemző, hogy a raktározást, vagy egyéb tevékenységeket kiszerveznek. A magyar KKV-k esetében a költségek meghatározó szerepet játszanak, és a jövőben tudatosan kell tervezniük minden apró részletet, ha életben akarnak maradni. [Sokat spórolhatnának a logisztikán a cégek ] 1. számú grafikon: A logisztikai szolgáltatások piacának megítélése (%) 30 a szolgáltatók többsége kínál magas színvonalú szolgáltatást, de az ár a meghatározó a választásnál nincs igazi kínálati verseny nincs sem kínálati, sem szolgáltatói verseny nincs információ a piacról sok szolgáltató kínál magas színvonalú szolgáltatást, van kínálati verseny Forrás: Tranzit, október, VIII. évfolyam 19

18 4.3.3 A KKV- és nagyvállalati szektor jelenlegi helyzete, jövőre való kilátásai A hazai gazdaság helyzetét a nagyvállalatok döntő többsége borúsen látja, csak kevesen számolnak változatlan esélyekkel. Saját vállalkozásuk kilátásait a cégek 39 százaléka kedvezőtlenül értékeli, kifejezetten pozitív jövőre való kilátás pedig csupán 23 százalékukat jellemzi. A hazai piacain kevés nagyvállalat vár élénkülést, rövid távon azonban minden második vállalkozás stabilitással számol. A hazai nagyvállalatok a működési feltételek szigorodása mellett is fejlesztenek, a beruházási aktivitásuk jelentősen növekszik. A KKV szektor jellemzően negatívan értékeli gazdasági helyzetét. Az ország helyzetében rosszabbodó feltételektől tart a KKV-k kétharmada, javulást mindössze csekély hányaduk remél. Saját vállalkozásuk fejlődési esélyeit rosszabbodónak ítéli a cégek mintegy fele, változatlannak 34 százalékuk. A tevékenysége bővítését tervező vállalkozások aránya jelentősen nőtt. Exportpiacain rövid távon a vállalatok döntő többsége nem vár változást, bővülő értékesítésre pedig nagyon kevesen látnak esélyt. A hazai vállalatok beruházási aktivitása növekvő tendenciát mutat, a vállalatok mintegy fele tervezi eszközparkja bővítését. A nagyvállalatok, valamint a hazai kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak tendenciája az utolsó hónapokban mozdult el a két éve tartó egyensúlyi pályáról, és csökkenőre váltott. Április óta a cégek növekvő aránya az év második felére a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel számol. A nagyvállalatok 2006 második félévére szóló borúlátó üzleti várakozásai a romló versenyképességgel, a költségnövekedés hátrányos következményeivel indokolhatók. Bár a külföldi értékesítési feltételek kedvezőek, élénkül az exporttevékenység, és a határon túli rendelések állománya magas, a nagyvállalatok több mint kétharmada nemzetgazdasági szinten a negatív tendenciák felerősödésével számol. A külpiaci értékesítési lehetőségek javulása, az EU nagygazdaságainak fokozatos élénkülése miatt a nagyvállalatok egyharmada exporttevékenysége kiterjesztését, fele pedig annak stabilitását feltételezi. 20

19 A KKV-k körében erősödnek a versenyhelyzet élénkülésével kapcsolatos aggodalmak. A kis-és középvállalatok többsége a belföldi piacra termel, illetve ott nyújt szolgáltatást, és ezen vállalatok egyharmada a belföldi kereslet csökkenésétől tart. A külpiaci kereslet élénkülése a középvállalatokra hat kedvezően, a kisvállalatok többsége számára az exportpiacok továbbra is elérhetetlenek. A kis- és középvállalatok beruházási hajlandósága alacsony, mert kevés a rendelkezésükre álló felhasználható pénzösszeg. A nem kielégítő piaci kereslet, valamint a növekvő adók és közterhek hatására a cégek döntő többsége egy éven belül nem tervezi új beruházás indítását. A növekvő infláció hatására a vállalatok áremelési szándéka nem változott, a cégek értékesítési áraikat 2,5-3 százalékkal tervezik növelni. A visszafogott áremelési szándék a külső és belső piacok kínálati jellegével és az erős versenyhelyzettel áll összefüggésben. (www.napi.hu Sokkal pesszimistábbak lettek a hazai KKV-k) Összefoglalva tehát elmondható, hogy az EU csatlakozás a nagyvállalatok helyzetét nem nehezítette meg jelentősen, azonban a kicsikét annál inkább. Az EU csatlakozás pozitív illetve negatív hatásairól a későbbiekben még részletesebben kitérek a szállítmányozási piac jellemzésekor. 21

20 5 A kis- és nagy szállítmányozó cégek elemzése SWOT analízissel A kis és nagy szállítmányozó cégek sajátos tulajdonságairól átfogó képet kaphatunk, ha megvizsgáljuk a két szektort SWOT analízis segítségével. 7. számú táblázat: Erősségek Kis szállítmányozók Partnerek kiválasztásának rugalmassága Kreativitás, többlet tudástartalom Gyors reakció Nagyfokú egyéni szerepvállalás Egy ügyintéző irányítja az egész folyamatot Szoros kapcsolat a cég és az ügyfél között Szolgáltatás egyedi jellege A tulajdonos és a vezető személye általában egybeesik A kis létszám miatt jobb kapcsolat a munkatársak között-kölcsönös segítségnyújtás Magasabb a kiszolgálási színvonal Nagy szállítmányozók Tőkeerő Magas beruházási hajlandóság Profitközpontú gondolkodás Szigorú irányítás Hálózatműködtetés Hatékony ellenőrző rendszer Helyszíni jelenlét Alacsonyabb árakat tud kínálni a megbízóknak Nagyobb hatókör, szélesebb földrajzi lefedettség, nagyobb a szállítási variáció lehetősége Nagy járműparkkal rendelkeznek A szerző saját szerkesztése 22

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 4. Nemzetközi szállítmányozás dr. Tóth Lajos egyetemi docens dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 4. Nemzetközi

Részletesebben

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI 12. ELŐADÁS NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI Nemzetközi vonatkozásban a logisztikai rendszerek kialakítása annyiban különbözik a belföldi gyakorlattól, hogy bővül a figyelembe veendő

Részletesebben

A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében

A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében A logisztikai szolgáltatóval szemben támasztott elvárások egyedi gyártás esetében Stéger Tamás FRIMO Hungary Kft. Novotel Hotel Székesfehérvár 2014.09.23. Die Inhalte dieser Präsentation sind urheberrechtlich

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető

Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire. ügyvezető Logisztikai hibák tragikus hatása a cég költségeire Budapest, 2005. október 27. ügyvezető Szabó Zoltán Az előadás felépítése Ghibli Kft rövid bemutatása Felmérés eredményei és következtetések Néhány logisztikai

Részletesebben

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Készítette: Unyatyinszki Csaba 2014.07.11. 1 Szállítmányozói tevékenység A szállítmányozás nem pusztán a dolgok egyik helyről a másikra történő eljuttatását jelenti,

Részletesebben

KÉNYSZERŰ VAGY SAJÁT AKARATBÓL VÁLASZTOTT A SZÁLLÍTMÁNYOZÓ LOGISZTIKAI SZEREPVÁLLALÁSA? Egy kisebb szállítmányozó cég vizsgálata kapcsán

KÉNYSZERŰ VAGY SAJÁT AKARATBÓL VÁLASZTOTT A SZÁLLÍTMÁNYOZÓ LOGISZTIKAI SZEREPVÁLLALÁSA? Egy kisebb szállítmányozó cég vizsgálata kapcsán IVANCEVNÉ MOLNÁR MAGDOLNA * KÉNYSZERŰ VAGY SAJÁT AKARATBÓL VÁLASZTOTT A SZÁLLÍTMÁNYOZÓ LOGISZTIKAI SZEREPVÁLLALÁSA? Egy kisebb szállítmányozó cég vizsgálata kapcsán BEVEZETÉS Ma Magyarországon az egyik

Részletesebben

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK A KÉPZÉSRŐL Képzésünk során a szükséges elméleti ismeretek átadásán kívül az alkalmazott esettanulmányokkal, példákkal és csoportos gyakorlatokkal tesszük képessé

Részletesebben

Nemzetközi marketing. Előadás vázlat. Disztribúciós politika a nemzetközi marketingben

Nemzetközi marketing. Előadás vázlat. Disztribúciós politika a nemzetközi marketingben Nemzetközi marketing Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A NEMZETKÖZI MARKETING témakörei I. A nemzetközi marketing fogalma, stratégiái és koncepciói II. A nemzetközi piacra

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22. ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Elmer Kft. Cégbemutató

Elmer Kft. Cégbemutató Elmer Kft. Cégbemutató 2012 Elmer Kft. Cím: 1145 Budapest, Amerikai út 98. Tel: +36-1-445-1951 Fax: +36-1-445-1968 E-mail: elmer@ciklo-group.com Web: www.elmer.hu Küldetésünk: Magyarország egyik vezető

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A természetes folyami, illetve tengeri utakat igénybe vevő, csak a kikötővel rendelkező helyeket felkeresni tudó szállítási mód. A vízi áruszállítást elsősorban

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Logisztikai ügyintéző szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 345 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Logisztikai ügyintéző szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 345 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Menedzsment kihívások a kkv-k körében Kérdőív a hazai kkv-k képzési igényének felmérésére fókuszban a logisztika

Menedzsment kihívások a kkv-k körében Kérdőív a hazai kkv-k képzési igényének felmérésére fókuszban a logisztika Menedzsment kihívások a kkv-k körében Kérdőív a hazai kkv-k képzési igényének felmérésére fókuszban a logisztika A hazai kis- és középvállalati (kkv) kör versenyképességének növelése a rendszerváltás pillanata

Részletesebben

TANTÁRGY TANANYAGEGYSÉG

TANTÁRGY TANANYAGEGYSÉG OKJ 52 841 01 0000 00 00 Közlekedésüzemvitel-ellátó OKJ 52 841 01 0010 52 03 Szállítmányozási ügyintéző Tananyag és heti óraszámok (elmélet + elméletigényes gyakorlat + gyakorlat) Sz. TANTÁRGY TANANYAGEGYSÉG

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS

A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS 2014. MÁRCIUS 26. A FÉMIPAR MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI ELEMZÉS Várkonyi Gáspár ELSŐ FEJEZET AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA CÉLOK: a rendelkezésre álló információk alapján egy olyan jellemzés elkészítése, mely hitelesen

Részletesebben

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai: Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Logisztikai és nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási ismeretek

Logisztikai és nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási ismeretek 2 Logisztikai és nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási ismeretek 1) - Ismertesse a fuvarozói és a szállítmányozói felelősség közötti különbséget! A fuvarozó fogalma. A fuvarozó felelőssége árukárért

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl

É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl Skoglund Holding Befektetési Részvénytársaság 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl Készült: 2003. április 26. 2 A Skoglund Holding megalakulásától, 1994-tõl kezdve 2000.

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelettel

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Minőség a számvitelben

Minőség a számvitelben Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01. A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

A fuvarozás, a szállítmányozás és a logisztika összefüggései

A fuvarozás, a szállítmányozás és a logisztika összefüggései BME OMIKK LOGISZTIKA 9. k. 5. sz. 2004. szeptember október. p. 59 63. Tanulmánytár * Szállítási logisztika A fuvarozás, a szállítmányozás és a logisztika összefüggései Dr. Tátrai Anna tanszékvezető főiskolai

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI

A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI Érvényes: 2015.01.15-től visszavonásig 1. Általános feltételek: Az árajánlat elfogadására vonatkozó feltételek: Ajánlatunk áttekintése, majd

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Kifejlesztette: (Higher School of Transport)

Kifejlesztette: (Higher School of Transport) ESETTANULMÁNY Nº6: Kifejlesztette: (Higher School of Transport) A munkahelyi stressz megelőzése Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzõ

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak a Magyarországon székhellyel rendelkező, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA ZÁRÓVIZSGA. érvényes a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK

SZOLNOKI FŐISKOLA ZÁRÓVIZSGA. érvényes a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK SZOLNOKI FŐISKOLA ZÁRÓVIZSGA érvényes a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK Nemzetközi szállítmányozási és logisztika szakirány 1. Záróvizsga

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

LOGISZTIKA. Áruszállítás. Az áruszállítás. Szakálosné Mátyás Katalin

LOGISZTIKA. Áruszállítás. Az áruszállítás. Szakálosné Mátyás Katalin LOGISZTIKA Áruszállítás Szakálosné Mátyás Katalin Az áruszállítás Anyagok, termékek (áruk) helyváltoztató mozgatása, térbeli áthelyezése, rendeltetési helyre juttatása. A faanyag nagyobb távolságra, zömében

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére

Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére Tájékoztató az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenırzı Rendszer (EKAER) bevezetésével kapcsolatban ügyfeleink részére 2015. január 1-jei hatállyal bevezetésre került Magyarországon az ún. Elektronikus

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI CÍMEK II. ÉVFOLYAM 4. FÉLÉVES HALLGATÓK RÉSZÉRE

SZAKDOLGOZATI CÍMEK II. ÉVFOLYAM 4. FÉLÉVES HALLGATÓK RÉSZÉRE SZAKDOLGOZATI CÍMEK II. ÉVFOLYAM 4. FÉLÉVES HALLGATÓK RÉSZÉRE Környezetbiztonsági menedzser szakirány Bakos Bettina 1. Az éghajlatváltozás ökológiai vonatkozásai és a lehetséges intézkedések (ezen belül

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Legfontosabb adataink (2014)

Legfontosabb adataink (2014) 2015 A _ TÉNYEK ÉS A D AT O K AZ UNION BIZTOSÍTÓRÓL z UNION Biztosító a magyar biztosítási piac dinamikusan fejlődő cége, mely kompozit kínálata révén az ügyféligények széles palettáját képes kielégíteni.

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

1. Bevezetés. 1 A Gödöllői Szent István Egyetem doktorjelöltje és a BI-KA Logisztika Kft. tulajdonosa

1. Bevezetés. 1 A Gödöllői Szent István Egyetem doktorjelöltje és a BI-KA Logisztika Kft. tulajdonosa A hazai logisztikai szolgáltatók körében végzett kutatás eredményei I. RÉSZ Karmazin György 1 Absztrakt: 2013 nyarán a Gödöllői Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola képzésén

Részletesebben

Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében

Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében Az információbiztonság-tudatosság vizsgálata az osztrák és a magyar vállalkozások körében Dr. Sasvári Péter - egyetemi docens Nagymáté Zoltán - doktorandusz 1 A kutatás célja Információbiztonság Információbiztonsági

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete veszport.hu 2014.05.16.15:31 Új, korszerű 1332 négyzetméteres üzemcsarnokot avattak pénteken Veszprémben a Transmoduls Tervező és Gyártó Kft telephelyén. A gazdasági

Részletesebben

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.

Áruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%. 5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Konténer termináli díjak

Konténer termináli díjak Konténer termináli díjak A konténer termináli díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák! 1. Tárolási díjak 1.1 Leadási forgalomban érkező (import) konténerek tárolási díja: A kombináltfuvarozási küldeményt szállító

Részletesebben

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról

Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról Tájékoztató a Széchenyi Tőkebefektetési Alapról 1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28.

Növekedési fordulat honnan jön a lendület? Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlés Békéscsaba-Gyula, szeptember 26-28. Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése - TÁMOP 4.2.2 A

Részletesebben

Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről

Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről A gazdasági válság hatása a megye teljesítményére Az építőipar és a textilipar gyengülése folytatódott

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Magyar KKV-k külpiacra lépésének lehetőségei állami segítséggel

Magyar KKV-k külpiacra lépésének lehetőségei állami segítséggel HITA - Hungarian Nemzeti Külgazdasági Investment and Hivatal Trade Agency Külügyminisztérium Kereskedelempolitikai és Világgazdasági Főosztályának és Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának szemináriuma

Részletesebben

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT.

CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CIG PANNÓNIA ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. NEGYEDÉVES TÁJÉKOZTATÓ 2013. ELSŐ NEGYEDÉV 2013. május 16. 1. Összefoglaló Jelen tájékoztató célja, hogy a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások

CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások CÉGISMERTETŐ AUTÓIPARI BESZÁLLÍTÓK RÉSZÉRE BI-KA LOGISZTIKA KFT. Szállítmányozás, Raktározás Komplex logisztikai szolgáltatások RÖVID CÉGISMERTETŐ SZÁMOKBAN - 20 éve vagyunk jelen szállítmányozás, raktározás,

Részletesebben

K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY

K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft. ESETTANULMÁNY Gördülékeny ügymenet Microsoft Dynamics NAV-val Átfogó vállalatirányítási rendszert vezetett be a K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft.-nél az XAPT. A szállítmányozási

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA. A szállítmányozók jövője. Szállítmányozási kihívások. Nem elég csak fuvarozni

SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA. A szállítmányozók jövője. Szállítmányozási kihívások. Nem elég csak fuvarozni SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA A szállítmányozók jövője Mi a szállítmányozó? Egy könyvkereskedés csomagküldő osztályának vezetője? Egy közúti fuvarozó vállalat tulajdonosa? Targoncavezető, sofőr, kézbesítő, csomagoló?

Részletesebben

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása

I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer átalakulása KÉRDŐÍV (MUNKAVÁLTOZAT) (A TELEPÜLÉS JEGYZŐJE TÖLTI KI.) ÁROP 1.1.22 2012 2012 001 Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. projekt I. A helyi közszolgáltatási feladatrendszer

Részletesebben