Közlekedési infrastruktúra fejlesztések műszaki tervezési és engedélyezési folyamatai - tervfázisok és eljárások

Átírás

1 Közlekedési infrastruktúra fejlesztések műszaki tervezési és engedélyezési folyamatai - tervfázisok és eljárások EGYEZTETÉSI PÉLDÁNY november

2 2 / 79 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A jelenlegi tervezési és engedélyezési folyamatok Műszaki tervezés Útépítési tervek Előkészítő vizsgálatok Diszpozíciós terv Tanulmányterv Engedélyezési terv Kiviteli terv Tenderterv Vasútépítési tervek Vázlatterv Diszpozíciós terv Tanulmányterv Engedélyezési terv Kivitelezési terv Tenderterv Megvalósíthatósági tanulmányok (költség-haszon elemzések) Közlekedésbiztonsági vizsgálatok Döntések, tervjóváhagyások Megrendelői döntések, jóváhagyások Tervtanács, tervzsűri, tervbírálat Környezetvédelmi vizsgálatok, eljárások Építési engedélyezések Útépítési tervek Vasútépítési tervek A jól egymásra épülő tervezési és engedélyezési folyamatok Javaslatok...75

3 3 / Bevezetés A közlekedéstervezési projektek elıkészítési folyamatán belül elkészítendı különbözı tervek és vizsgálatok tartalmát, valamint az engedélyezési eljárások szintjeit és módját számos mőszaki elıírás, valamint hazai és EU-s jogszabály, irányelv rögzíti, amelyek között az összhang nem minden esetben van megteremtve. A hazai engedélyezésekhez, jóváhagyásokhoz, valamint az EU támogatás megszerzésére és a források lehívásához másfajta dokumentációk szükségesek. Ezt a szakmai szereplık sokáig nem, vagy csak nagyon nehezen fogadták el. A folyamatos és gyakori jogszabály- és elıírás változások, az elkésett jogharmonizáció, valamint az EU-s elvárásokkal kapcsolatosan bıvülı és változó tapasztalatok folyamatosan új helyzet elé állították, és állítják még ma is a közlekedési projektek elıkészítésében résztvevıket. Az elmúlt években a tervezésre fordítható hazai források radikálisan lecsökkentek, illetve gyakorlatilag megszőntek. Ennek következtében az elıkészítések kevés kivételtıl eltekintve uniós forrásból kerülnek finanszírozásra. A több évet, adott esetben egy évtizedet is igénybe vevı teljes tervezési folyamatok során bekövetkezı elıírás és jogszabály változtatások, az EU elvárásokkal kapcsolatos újabb és újabb tapasztalatok, valamint a támogatások megszerzése érdekében szükséges vizsgálatok és eljárások utólagos elkészítésének és lefolytatásának kényszere oda vezetett, hogy az elmúlt évek alatt kialakult és már-már berögzült elıkészítési gyakorlat, közel sem mondható ideálisnak. A teljes tervezési folyamaton belül vannak olyan elemek, amik nem a megfelelı helyen, vagy tartalommal készülnek, azaz nem jó a kialakult rendszer, más esetekben illetve elemek tekintetében a szabályozás megfelelı, csak azt a szakma nem megfelelıen alkalmazza a gyakorlatban. A különbözı rendszerhibák, a rosszul berögzült és alkalmazott elıkészítési gyakorlat az esetek nagy részében hátráltatja a projektek elfogadását, az elvégzett munka kifizetését, az EU-s támogatások lehívását. A támogatások lehívását sokszor az is akadályozza, hogy a vonatkozó EU-s, illetve a magyar elıírás között jelentıs különbségek is lehetnek. Sok esetben a hazai követelmények és a közremőködı szervezetek által támasztott elvárások szigorúbbak az EU-s követelményeknél. Általánosan megfigyelhetı volt az a jelenség, hogy a pályázók egy rész sokáig nem akarta elfogadni, tudomásul venni, hogy az EU támogatások

4 4 / 79 megszerzéséhez nem elegendı a hazai elıírások szerinti dokumentáció elkészítése, hanem az EU által támasztott követelményeknek megfelelı tartalmú dokumentációt kell készíteni. A kialakult gyakorlatban a közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektek elıkészítése során a különbözı kidolgozottsági szintő tervek és vizsgálatok a teljes folyamaton belül sokszor nem logikus sorrendben követik egymást (esetenként egyes tervfázisok el is maradnak), illetve elıfordul, hogy nem a célnak megfelelı mőszaki tartalommal készülnek. Emiatt a projektek elıre kalkulált költség és idıráfordítása többször és jelentısebb mértékben változhat, nem beszélve azokról a projektben lévı kockázatokról, amelyek az EU-s jóváhagyást és finanszírozást, végsı soron a projekt megvalósulását akadályozhatják. Az EU-s finanszírozású közlekedésfejlesztési projektek esetében (a rendelkezésre álló forráskeretek határidıre történı és maximális kihasználhatósága érdekében) elengedhetetlen, hogy a komplex elıkészítési folyamaton belül a különbözı tervfázisokban készülı tervek kidolgozottságának és mőszaki tartalmának meghatározásával (talán mondhatjuk, hogy a hazai tervezési folyamatba illesztésével), továbbá a tervezési és engedélyezési folyamatok közötti logikus és harmonikus kapcsolat megteremtésével javítsuk a projektek minıségét, csökkentsük a kockázatokat és az elıkészítési folyamatok idıigényét. Ez szőkebb értelemben a közlekedési szakma minden résztvevıje, tágabb értelemben az egész ország számára fontos és hasznos. A tanulmány célja az, hogy a közúti és vasúti infrastruktúrafejlesztési projektek teljes elıkészítési (mőszaki tervezési és engedélyezési) folyamatát áttekintve javaslatot tegyen az egyes mőszaki tervek és engedélyezési eljárások komplex folyamaton belüli logikus elhelyezésére, az egyes tervfázisok mőszaki tartalmának meghatározására és optimalizálására, a tervezési és engedélyezési folyamatok összehangolására és harmonizálására, továbbá a mőszaki és jogi szabályozás területén szükséges módosításokra. A tanulmány felvázolja az egymásra épülı tervezési és engedélyezési fázisok ésszerő, ideális sorrendjét, egymásra épülését, valamint összefoglalja a tervek, tanulmányok adott tervfázishoz tartozó szükséges mőszaki tartalmát és egyeztetettségi szintjét. A tanulmány rávilágít a jelenleg kialakult elıkészítési folyamatban és gyakorlatban lévı tipikus rendszer hibákra, illetve hiányosságokra, továbbá javaslatot tesz ezek elhárításának, kiküszöbölésének módjára.

5 5 / 79 A fentiek végsı soron alapot szolgáltatnak a jelenlegi mőszaki és jogi szabályozás, valamint a beruházási gyakorlat átgondolására és rávilágít azon területekre, amelyeknél módosításokra, vagy új szabályozásra van szükség. 2. A jelenlegi tervezési és engedélyezési folyamatok Közúti projekteknél az egymásra épülı tervezési folyamaton belül a tervek/vizsgálatok négy jól elkülöníthetı fıcsoportba oszthatók. Ezek a mőszaki tervek, a megvalósíthatósági tanulmányok, a közlekedésbiztonsági vizsgálatok és a környezetvédelmi tervek. Ezek az egyébként jól egymáshoz kapcsolható tervtípusok és egymásra épülı tervfázisok a gyakorlatban számos esetben mégis elképzelhetetlen módon összekeverednek és felcserélıdnek. Vasúti projekteknél is hasonló a helyzet, de ott három fıcsoport különíthetı el, hiszen közlekedésbiztonsági vizsgálatok ebben az esetben nincsenek. Az egyes tervfázisok során, illetve végén különféle döntések, jóváhagyások, engedélyezési folyamatok történnek. Az egyes tervfázisok és engedélyezési folyamatok jelenlegi gyakorlat szerinti egymásra épülését és a jellemzı hibákat, problémákat a következı fejezetek tartalmazzák Műszaki tervezés Útépítési tervek A közutak koncepció alkotási és tervezési idıszakban készítendı mőszaki tervfázisait, és azok tartalmi követelményeit a Közutak Tervezése (a továbbiakban KTSZ) útügyi mőszaki elıírás 1.14 fejezete alapján az 1. sz. táblázat foglalja össze.

6 6 / 79 Koncepció időszak Projekt előkészítési és tervezési időszak Kivitelezési és az utáni időszak Közutak tervezése (ÚT :2008) e-ut UME szerinti tervszintek Hálózatfejlesztési tervek Településrendezési tervek közlekedési javaslatának közúti munkarésze Előkészítő vizsgálatok Előtanulmányterv Döntés-előkészítő tanulmány Értékelemzési tanulmány Megvalósíthatósági tanulmány Közúti biztonsági hatásvizsgálat Diszpozíciós terv Tanulmányterv Engedélyezési terv Kiviteli terv Ajánlati (tender) terv Forgalomba helyezéshez szükséges tervek Forgalomba helyezés után készülő tervek 1. táblázat: Műszaki tervfázisok közúti projekteknél A koncepcióalkotási idıszakban készülı tervekkel, így a hálózatfejlesztési (stratégiai) tervekkel, a különbözı szintő rendezési tervekkel (és azok közlekedési javaslatának közúti munkarészével), valamint a kivitelezési és az azt követı idıszakban készülı tervekkel jelen tanulmány bıvebben nem foglalkozik. A közúti projektek mőszaki tervezése az ötlet megfogalmazásától (koncepcióalkotástól) a kivitelezés megkezdéséig tipikus esetben a következı utat járja be (a teljesség igénye nélkül): 1. döntés-elıkészítı tanulmány, vagy elıtanulmány (nem kötelezı) 2. tanulmányterv 3. környezetvédelmi vizsgálatok (Elızetes Vizsgálati Dokumentáció, Környezetvédelmi Hatásvizsgálat) 4. engedélyezési terv 5. kiviteli terv 6. kiviteli tenderterv A mőszaki tervek egyes tervfázisai egymáshoz kapcsolódnak. A megelızı tervfázis az azt követı tervfázis kiindulási alapját képezi. Az egyes tervfázisokban készülı tervek tartalma és részletessége szempontjából alapkövetelmény, hogy az adott tervfázishoz tartozó célok és feladatok végrehajtását biztosítsa.

7 7 / 79 A projektötlet megfogalmazását követıen a mőszaki tervezési folyamat elsı fázisában tanulmányterv készül, vagy indokolt esetben azt megelızıen különbözı elıkészítı vizsgálatok is készülhetnek. Ezek célja az, hogy a tervezett beruházási elképzelés alapján, a hálózatfejlesztési és a különféle rendezési tervek figyelembevételével elkészítse a beruházás lehetséges mőszaki megoldási változatait. A mőszaki tervek és vizsgálatok birtokában a továbbtervezendı megoldás(ok) kiválasztására vonatkozó döntés meghozható. Ezt követıen a kiválasztott változat(ok)ra elkészítik a szükséges környezetvédelmi vizsgálatokat és lefolytathatók a környezetvédelmi engedélyezési eljárások. A környezetvédelmi szempontból jóváhagyott, engedélyezett megoldásra ezt követıen elkészítik az építési engedélyezési tervet és lefolytatják az építési engedélyezési eljárást. Az építési engedély birtokában elkészül a kiviteli terv, illetve a vállalkozó kiválasztásához szükséges tender dokumentáció. A közösségi források megszerzését célzó dokumentumokat, így a megvalósíthatósági tanulmányt (költség-haszon elemzéssel) is, a jelenlegi gyakorlat szerint az engedélyezési vagy a kiviteli tervvel párhuzamosan, vagy azt követıen készítik el. A jelenlegi gyakorlatban az esetek többségében egyetlen megvalósíthatósági tanulmány készül, és az nem a tanulmánytervi fázisban, a projektváltozatok közötti döntés megkönnyítése és a támogathatósági feltételek teljesülésének megismerése céljából készül, hanem többnyire már egy korábban meghozott döntés alapján elkészített engedélyezési terv (és építési engedély), vagy kiviteli terv birtokában, amikor a részletesen kidolgozott mőszaki tartalom alapján a projekt költségei már pontosabban kalkulálhatók. Abban az esetben, ha a tanulmányterv, illetve a döntés-elıkészítı tanulmány készítése óta megváltozott körülmények miatt a megvalósíthatósági tanulmány következtetései azoktól eltérıek, akkor a tanulmányterv, illetve a döntés-elıkészítı tanulmány felülvizsgálata is szükségessé válik, ami a megvalósíthatósági tanulmányban megtörténhet. A projekt elıkészítés tervezési idıszakában készítendı egymásra épülı mőszaki tervekkel kapcsolatos, fentiek szerinti rövid ismertetést követıen az általánosan jellemzı problémák az alábbiakban kerülnek összefoglalásra.

8 Előkészítő vizsgálatok 8 / 79 Az elıkészítı vizsgálatok készítése a tanulmánytervet megelızı fázisban nem kötelezı, a vizsgálatok szükségességét a megrendelı dönti el. Az idetartozó fıbb tervfajták külön-külön kerülnek részletezésre. o Elıtanulmányterv Helyzetismertetés: A KTSZ-ben megfogalmazottak szerint az elıtanulmányterv a tanulmánytervi fázist megelızıen a lehetséges változatok feltárására és a tervezett közúti projektnek a hálózat-fejlesztési, illetve a területrendezési és településfejlesztési tervekkel való összehangolására készül. A terv mőszaki tartalmi követelményei az elıírásban nincsenek rögzítve. Az elvárt mőszaki tervrészeket és azok tartalmi követelményeit a megfogalmazott célokhoz igazítva a megrendelı határozza meg. Elıtanulmányok készítésére az utóbbi idıben ritkán kerül sor. Leginkább olyan esetekben merül fel az igénye, amikor a részletesebben kidolgozásra kerülı tanulmánytervi fázis elıtt a megrendelı a nagyszámú projektváltozat lehetısége miatt a szóba jöhetı változatok között elıszőrést kíván végezni a tanulmánytervnél kevésbé részletes tervszinten. Problémák: - A megrendelı hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a terv milyen tartalommal és mélységben készüljön. Ha a tervezı számára biztosított feltételek és keretek szőkösek, fennáll a veszélye annak, hogy az elkészülı elıtanulmány alapján nem kellıen megalapozott döntés születik a továbbtervezendı változatokkal kapcsolatosan. - A tervezık részben a nem túl szigorú elvárások, részben pedig a megrendelı által biztosított feltételek miatt általában nem tulajdonítanak túl nagy szerepet a teljes tervezési folyamaton belül az elıtanulmánynak, ennek megfelelıen nem is fordítanak annak elkészítésére kellı figyelmet és energiát. Konklúzió: a megrendelınek olyan részletességő tervet kell elkészíttetnie és a tervezıtıl megkövetelnie, hogy az alapján a továbbtervezést érintıen megalapozott

9 9 / 79 döntést lehessen hozni. Az ehhez szükséges feltételeket természetesen biztosítania szükséges. o Döntés-elıkészítı tanulmány Helyzetismertetés: A döntés-elıkészítı tanulmány a tanulmányterv szerkezeti és tartalmi követelményeinek megfelelıen, de a tanulmánytervi fázist megelızıen, annál kevésbé részletesen vizsgálja a beruházás indokoltságát és a lehetséges megoldási változatokat. A mőszaki munkarészek mellett egyszerősített költségbecslést, forgalmi- és költség-haszon vizsgálatot, illetve a legfontosabb gazdasági-, társadalmi és környezeti szempontokra kiterjedı összegzı értékelést kell tartalmaznia. A KTSZben foglaltak szerint a döntés-elıkészítı tanulmány során a tanulmányterv és az elızetes vizsgálati dokumentáció (EVD) készítése és elfogadása során állásfoglalást adó szakhatóságokkal szükséges egyeztetni. A tanulmánytervi fázist megelızıen készített döntés-elıkészítı tanulmány inkább a korábbi években volt gyakorlat, a jelenlegi tervezési gyakorlatban ritkábban készülnek, ez a tervfázis a tervezési folyamaton belül rendszerint elhagyásra kerül. Helyette rendszerint rögtön tanulmányterv, vagy megvalósíthatósági tanulmány készül. Problémák: - Ha a megrendelı által nem biztosítottak a kellı mélységő és tartalmú terv elkészítéséhez szükséges feltételek (elegendı idı és forrás), akkor fennáll a veszélye, hogy bizonyos munkarészek (pl. forgalmi vizsgálat, geotechnika, költség-haszon vizsgálat) elnagyoltan, nem megfelelı részletességgel kerülnek elkészítésre, vagy adott esetben el sem készülnek. További problémát jelent, ha alapvetı fontosságú adatok beszerzése és/vagy a szükséges egyeztetések elmaradnak, vagy nem megfelelı szinten történnek. Ezek elmaradása oda vezethet, hogy a projekt megvalósítását, kialakítását (pl. nyomvonal vezetését) befolyásoló olyan releváns szempontok maradhatnak rejtve, amelyeknek a

10 10 / 79 késıbbi tervfázisban való megoldása, komoly nehézséget és feladatot jelent, ezen kívül az építési költséget is jelentısen befolyásolhatják. - A nem kellı pontossággal meghatározott és a megrendelı/tervezı által szabadabban értelmezhetı mőszaki tartalomból kifolyólag a döntés-elıkészítı vizsgálatok gyakran nem töltik be a szerepüket. A feltárt körülmények, szempontok és problémák mélysége, súlyossága sokszor nem elegendı körültekintéssel kerül meghatározásra, adott esetben a valódi problémák, illetve a probléma valós következményei rejtve maradhatnak. Egy alacsony ráfordítással készülı, nem megfelelı minıségő döntés-elıkészítı tanulmány nem hozhatja a tıle elvárt eredményt. Az alapján nem hozható megalapozott döntés, megnehezítve ezzel a megrendelı feladatát. o Értékelemzési vizsgálat: Helyzetismertetés: Az értékelemzés egy termék (pl. áru vagy egy építési beruházás), vagy szolgáltatás értékességét növelı fejlesztési módszer, amelynek alkalmazása során a termék illetve a szolgáltatás funkciójának és élettartam-költségeinek viszonyát optimalizálják. Egy projekt értékelemzési felülvizsgálata során egy a tervezıtıl független szakértıi munkacsoport azonosítja és csoportosítja a projekt funkcióit és meghatározza a funkciók optimális megoldását. Ennek során alternatív lehetıségeket vizsgálnak a funkciók költséghatékony kielégítése és/vagy a teljesítmény növelése érdekében. Az értékelemzés tehát egy olyan módszer, amely azt vizsgálja, hogy az elvárt funkciók a tervezettnél költséghatékonyabb megoldással is elérhetık-e. A Közutak Tervezése (KTSZ) útügyi mőszaki elıírás a tanulmányterv elıtti elıkészítı vizsgálatok között szerepelteti az értékelemzési döntés-elıkészítı vizsgálatot, de annak készítését nem köti semmilyen feltételhez és nem teszi kötelezıvé. Ezen túlmenıen értékelemzéses felülvizsgálat a KTSZ-ben a tanulmányterv, az engedélyezési terv és a kiviteli terv esetileg szükséges önálló munkarészei között

11 11 / 79 is fel van sorolva, ahol az értékelemzés készítésének szükségességével kapcsolatban az alábbi elıírások találhatók: fejezetben, Tanulmánytervnél: Rögzítve van, hogy értékelemzést kell készíteni fıutak és gyorsforgalmi útszakaszok építése és kapacitásbıvítése esetén. Az értékelemzés elvégzése legkésıbb a tanulmányterv részletesen vizsgált és egyeztetett változatainak kiválasztását megelızıen szükséges, tehát a tanulmányterv alapján, a továbbtervezendı változatról szóló döntés meghozatala elıtt. Az értékelemzésnek a tanulmánytervi tervezıtıl független elkészíttetése a megrendelı feladata fejezetben, Engedélyezési tervnél: A tervezıtıl független szakértı által elkészítendı vizsgálatok között van nevesítve. A készítés szükségességével kapcsolatosan semmilyen konkrét kritérium nem jelenik meg, azaz a beruházó hatásköre eldönteni, hogy elkészítteti-e, vagy sem fejezetben, Kiviteli tervnél: Ebben az esetben is a tervezıtıl független szakértı által elkészítendı vizsgálatok között van nevesítve, de már konkrét feltételhez kötötten. A kiviteli tervre vonatkozóan értékelemzéses felülvizsgálatot abban az esetben kell elvégezni, ha az összefüggı szakasz (önálló hálózati elem) hossza a 6 km-t, és/vagy a becsült bruttó költsége évi árszinten az ötmilliárd forintot meghaladja. Az Értékelemzés alkalmazása az útügyi projekteknél címő e-ut sz. Tervezési útmutatóban foglaltak alapján az építési beruházás értékelemzéses felülvizsgálatát legalább egy alkalommal célszerő elvégezni az alábbi fázisokban: - a tanulmányterv alapján, az engedélyezési terv készítése elıtt, - az engedélyezési terv alapján, az engedélyeztetés megindítása elıtt. Az útmutató alapján törekedni kell arra, hogy az értékelemzés ne okozza a tervezési és engedélyezési folyamat elhúzódását. Mivel ennek a vizsgálatnak a tervezı tevékenységétıl független módon, de mégis a tervezési folyamatba történı precíz és a tervezési és engedélyezési folyamatban késedelmet nem okozó módon való illesztése meglehetısen nehézkes, ezért a megrendelık többnyire nem is tesznek erre kiséletet, így az értékelemzés nem kerül elkészítésre.

12 12 / 79 A fentiek alapján megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a KTSZ-ben (lásd 1. sz. táblázat) az értékelemzés a tanulmánytervet megelızı elıkészítı vizsgálatok között szerepel, a vonatkozó elıírások alapján ebben a fázisban egyik fent hivatkozott elıírás alapján sem köteles a megrendelı/beruházó értékelemzést készíttetni. Ezen túlmenıen az is megállapítható, hogy a késıbbi tervfázisok esetén az értékelemzésre vonatkozóan elıírtak a két elıírásban nincsenek összhangban egymással. Problémák: - A mőszaki elıírásokban foglaltak alapján az értékelemzési vizsgálat többször is alkalmazható és alkalmazandó egy projekt tervezési folyamata során. Az értékelemzésnek a tervezés korai szakaszában való alkalmazása hozzájárul, hogy a projekt jó irányban induljon el, a késıbbi fázisban pedig az új és részletesebb információk birtokában segít kiigazítani a projekt irányát, és elısegíti a projekt részleteinek költséghatékony kidolgozását. A jelenlegi gyakorlat azonban jellemzıen az, hogy az értékelemzéses felülvizsgálat a tanulmánytervet megelızı elıkészítı vizsgálati szakaszban (elıtanulmányra, döntés-elıkészítı tanulmányra) gyakorlatilag egyáltalán nem, a tanulmánytervi fázisban pedig csak esetenként kerül elkészítésre. Ennek legfıbb oka talán az lehet, hogy a projekt irányának jó meghatározásához és a tanulmánytervi változatokról szóló döntések meghozatalához az utóbbi idıben más módszerek kerülnek alkalmazásra (megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés, közúti biztonsági hatásvizsgálat), annak ellenére, hogy ezek más szempontú vizsgálatok, mint az értékelemzés. - Az értékelemzésnek a tanulmányterv utáni részletesebb tervfázisokban való elkészítésénél az a probléma merül fel, hogy minél késıbb kerül elkészítésre a tervezési folyamaton belül, annál nagyobb ellenállásra lehet számítani minden oldalról a javaslatok befogadásával kapcsolatban, illetve annál nagyobb lesz a módosító javaslatok átvezetésének erıforrás igénye, ami a megrendelınek okoz további megoldandó feladatokat. Az értékelemzésben megfogalmazott javaslatokról a megrendelı dönt, de a döntés meghozatala elıtt sok esetben kikéri a tervezı véleményét. A döntés irányát általában az is nagymértékben befolyásolni szokta, hogy az értékelemzésben megfogalmazott javaslat miatt szükségessé váló tervmódosítás, átdolgozás késlelteti az

13 13 / 79 általában amúgy is szoros határidıhöz kötött engedélyezési eljárás megindítását és annak lefolytatását. - Az értékelemzési javaslatoknak a tervezıvel való véleményeztetése vagy más szóval ütköztetése gyakran zárul azzal az eredménnyel, hogy a javasolt költségmegtakarító megoldás egyéb szempontok vagy körülmények miatt a funkció tekintetében mégsem egyenértékő a betervezett megoldással. Azaz a költségmegtakarítás az értékelemzésben számszerősítve van, de a javasolt megoldás a funkció sérülésével jár, vagy egyéb az értékelemzésnél figyelmen kívül hagyott szempontok miatt annak megvalósítása nem fogadható el. Gyakran elıfordul az is, hogy az értékelemzés elvégzésére rendelkezésére álló rövid alatt a szakértıi csoport által megfogalmazott költséghatékonyságot növelı és csak nagyvonalakban kidolgozott javaslatok megvalósítása a becsültnél valójában csak jóval szerényebb költségmegtakarítást jelent. Összességében elmondható, hogy a megrendelı nem tud megalapozott jó döntést hozni egy elnagyoltan, nem kellı körültekintéssel és alapossággal azaz nem jól elkészített értékelemzés alapján. Elızıek miatt az értékelemzéses felülvizsgálatnak a tervezési folyamaton belüli szerepének szakmán belüli megítélése a megjelenését követıen sokat romlott, és ennek következményeként az utóbbi idıben már alig-alig kerül alkalmazásra. Összefoglalás és javaslat: 1. Az értékelemzésnek a tanulmánytervi, az azt megelızı elıkészítı tanulmányok, valamint a diszpozíciós terv során kellene nagyobb szerepet kapnia, a projekt jó irányba való elindítása érdekében. 2. Fontos, hogy az értékelemzés alapos kidolgozásához a megrendelı a szükséges forrást és idıkeretet biztosítsa, és megkövetelje az alapos, minıségi munkát. 3. Ha az elızı két pont teljesül, akkor a késıbbi (részletesebb) tervfázisokban már csak a funkcióhoz tartozó részletesebben kidolgozott mőszaki megoldások vizsgálata szükséges, amit az engedélyezési illetve kiviteli terv munkaközi szintjén kellene elvégezni hiszen a funkciók költséghatékonyságának elemzése nem kívánja meg a végleges szintő tervkidolgozást, ezzel elkerülhetı az elkészült terv utólagos módosításnak

14 14 / 79 szüksége. A terv munkaközi szintjén történı beavatkozás és módosítás sokkal kevesebb problémát okoz, mind a tervezı, mind a megrendelı számára. o Megvalósíthatósági tanulmány: A megvalósíthatósági tanulmányokkal a 2.2 fejezet külön foglalkozik. o Közúti biztonsági hatásvizsgálat: A közúti biztonsági hatásvizsgálat a 2008-ban kiadott KTSZ-ben az egymásra épülı tervfázisok között a tanulmányterv elıtti elıkészítı vizsgálatok között van nevesítve, ami a funkcióját tekintve helytálló, de a helyét tekintve nem, mivel azt a megvalósíthatósági tanulmány, illetve a tanulmányterv fázisában kell elkészíteni. A közúti biztonsági hatásvizsgálattal a közlekedésbiztonság kezelésérıl szóló 176/2011 (VIII.31.) Korm.rendeletben foglaltak alapján a 2.3 fejezet foglalkozik részletesen. A KTSZ-t aktualizálni szükséges és összhangba kell hozni a Korm.rendeletben foglaltakkal Diszpozíciós terv Helyzetismertetés: A KTSZ a tervezési folyamat korai szakaszában készítendı diszpozíciós tervvel kapcsolatosan a tartalmi követelmények felsorolásán túl az alábbiakat fogalmazza meg: - A diszpozíciós terv a tervkészítéshez a beruházó által meghatározott a tervezıvel és a szakhatóságokkal egyeztetett kiindulási adatokat, feltételeket rögzíti. - A diszpozíciós terv Az építtetı által igényelt tervezési feltételek, követelmények, elvárások lehetı legpontosabb és legrészletesebb megfogalmazása. Készítheti maga az építtetı (beruházó), de a tervezési jogosultságú konzultáns irodával közösen elkészített terv készítése ajánlott. A diszpozíciós terv célja az, hogy a tervezendı létesítménnyel kapcsolatosan támasztott mőszaki elvárásokat, igényeket és követelményeket pontosan és egyértelmően meghatározza.

15 15 / 79 Ennek rögzítésével többek között az engedélyezési tervkészítés idıigénye jelentısen lecsökkenthetı lenne. A jelenlegi tervezési gyakorlat szerint a beruházó általában diszpozíciós tervet nem készít/készíttet. Problémák: - A diszpozíció terv hiányából fakadóan általánosan az a problémakör következik, hogy a tervezı rendelkezésére álló tervezési idıintervallumból jelentıs idıt vesz el a diszpozíciós terv helyetti, azt kiváltó részletes tervezési feladatleírás hiányosságainak pótlása, ellentmondásainak feloldása, és a tervezett létesítménnyel kapcsolatos a korábbi tervfázis(ok)ban elmaradt, vagy nem kellı részletességgel lefolytatott elızetes egyeztetések elvégzése. Végsı soron a tervezésre rendelkezésre álló idı elsı részében a diszpozíciós terv hiányában a releváns tervezési szempontok begyőjtése és széleskörő egyeztetése kell megtörténjen, mintegy pótolva a diszpozíciós terv hiányát. - A diszpozíciós terv mőszaki részeit a beruházó mőszaki végzettségő szakembere is elkészítheti, azonban a diszpozíciós terv összeállításához szükséges széleskörő egyeztetések általában nem történnek meg, dokumentumaik nem állnak rendelkezésre a korábbi tervfázisból, azok elvégzésére pedig a beruházónak az egyéb feladatai elvégzése mellett jellemzıen nincs lehetısége. Emiatt az általános gyakorlat szerint a diszpozíciós terv helyett diszpozíciós feladat leírást kap kézhez a tervezı, amiben a megrendelı összefoglalja a rendelkezésére álló korántsem teljes körő információkat. Javaslatok: 1., A jelenlegi helyzet orvosolható lenne azáltal, ha a megelızı tervfázis(ok)ban teljes körően elvégzésre kerülnének azok a széleskörő és részletességő szakmai egyeztetések, amelyek eredményeit a diszpozíciós tervben a beruházó össze tudná foglalni. Ehhez a korábbi tervfázisban alapos munkával korrekt terveknek kell készülniük, amelyhez a beruházónak kellı idıt és pénzügyi forrást kell biztosítania. Ha ez biztosított, akkor a megfelelı mélységő és alapos munka elvárható a tervezıtıl, és ezt követıen a megrendelı problémamentesen el tudja készíteni a diszpozíciós tervet. 2., Egy másik lehetséges megoldás az lehet, ha a diszpozíciós tervet nem a beruházó készíti el, hanem egy általa megbízott, kellı szakmai képzettséggel és tapasztalattal rendelkezı tervezı/szakértı csapat. A diszpozíciós terv elkészítıjének kiválasztására vagy külön közbeszerzési eljárást kell a beruházónak lefolytatnia, vagy rendelkeznie kellene egy vagy

16 16 / 79 több szakértıi csapattal kötött egyfajta keretszerzıdéssel, aminek keretén belül az adott diszpozíciós tervkészítési feladat elvégeztethetı. Összefoglalás: Bármelyik fentiekben vázolt megoldást is alkalmazzák, az annak kapcsán felmerülı erıforrás igények és esetleges nehézségek (pl. külön eljárás lefolytatásának idıigénye) eltörpülnek azon probléma halmaz mellett, amit a diszpozíciós terv hiánya okoz a késıbbi tervfázisban Tanulmányterv Helyzetismertetés: A tanulmányterveknek a KTSZ-ben foglaltak szerint az alábbi szakági terveket és vizsgálatokat kell kötelezıen, illetve esetileg tartalmaznia: Kötelezı munkarészek: Útépítés Forgalmi vizsgálat Geotechnikai szakvélemény Vízügyi szakvélemény Környezeti vizsgálatok Mőszaki-gazdaságossági vizsgálat Esetileg szükséges munkarészek: Területrendezési szakvélemény Hidak tanulmánya Közmőtanulmány Egyéb építmények átépítésének szakvéleménye Költség-haszon vizsgálat Közúti biztonsági hatásvizsgálat Értékelemzés Sajnálatos tény, hogy a megrendelıi és a tervezıi oldal is sokkal kisebb jelentıséget tulajdonít a teljes tervezési folyamaton belül a tanulmánytervi fázisnak, mint az egyébként elvárható és

17 17 / 79 indokolt. A megrendelı által biztosított szőkös feltételek (idı és pénzügyi keret) és az elvárt alacsony követelmény szint miatt jellemzıen elnagyolt, nem kellı részletességő és egyeztetettségi szintő tanulmánytervek készülnek. Problémák: Az általánossá vált jelenlegi gyakorlat alapján a tanulmánytervek tartalmával és minıségével kapcsolatban az alábbi fıbb problémák fogalmazhatók meg. 1., Általánosságban: A legalapvetıbb probléma az, hogy a megrendelıi oldal általában nem biztosítja egy kellı mélységben kidolgozható és körültekintıen elkészíthetı tanulmánytervhez a szükséges feltételeket (idı és pénz), ha pedig a feltételek mégis biztosítottak, akkor sem követeli meg a tervezıtıl az alapos, minıségi munkát. A megrendelı által biztosított szőkös feltételek és a legalacsonyabb áron való versenyeztetés következményeként alakult ki a tervezıi oldalról az a fajta rossz kis pénz, kis foci alapon mőködı hozzáállás, hogy a tanulmányterv alapos, körültekintı kidolgozása felesleges, egyrészt azért mert a tervezéshez biztosított feltételek nem teszik azt lehetıvé, és a megrendelı sem követeli meg, másrészt anélkül is meg lehet hozni a továbbtervezéssel kapcsolatos fıbb döntéseket. A probléma tehát kettıs. Egyrészt a nem megfelelı részletességő és alacsony szakmai színvonalon elkészített tanulmányterv alapján nem biztos, hogy a projekt továbbtervezési irányának meghatározására vonatkozóan jó megrendelıi döntés születik. Másfelıl rejtve maradnak olyan problémák és hiányosságok, amelyek csak a késıbbi tervfázisokban (környezeti hatástanulmány, megvalósíthatósági tanulmány, engedélyezési terv) kerülnek a felszínre, és amelyek orvoslása, pótlása egyrészt lelassítja az adott tervfázisban a folyamatot, másrészt rendszerint többlet elıforrásokat igényel a tervezıtıl/megrendelıtıl. 2., Részleteiben: - A nem kellı alapossággal elkészített szakági tervek (pl. geotechnika, vízépítés, közmő, környezetvédelem) esetén a tervezett létesítmény mőszaki kialakítása és becsült költsége is a késıbbi, részletesebb tervfázisban (pl. engedélyezési terv) jelentısen módosulhat. Elengedhetetlen, hogy a tervezett létesítmény mőszaki kialakítását befolyásoló fıbb szempontok (pl. felszíni, felszín alatti különféle kötöttségek, korlátozó tényezık, altalaj viszonyok, belvizes területek, vízelvezetési koncepció, befogadók, jelentısebb közmővek, stb.) kellı mélységben feltárásra

18 18 / 79 kerüljenek. Ha ez nem történik meg, akkor a késıbbi vizsgálatok eredményeként a megrendelı arra a felismerésre juthat, hogy a korábbi döntéshozatal során másik megoldást, változatot kellett volna a továbbtervezésre kiválasztani. - A helyszínrajzi vonalvezetés tervezése elsısorban a hosszabb külterületi nyomvonaltervezések esetén általában csak topográfiai térképen történik, földhivatali térkép felhasználása nélkül. Zöldmezıs beruházásnál a meglévı telekosztás ismerete nélkül tervezett nyomvonal esetén biztosra vehetı, hogy az engedélyezési terv során elı fognak jönni olyan problémák és helyzetek, amelyek miatt a nyomvonal módosítása válik szükségessé. A tervezést már tanulmánytervnél is földhivatali térkép felhasználásával kellene végezni, lehetıleg úgy, hogy a nyomvonal a legkevesebb terület átvágásával, az érintett területek határán haladjon. Ezen kívül tekintettel a termıföld területek jelentıségére és felértékelıdésére a tervezést mővelési ág szerinti folttérkép elkészítésével, lehetıség szerint minél kisebb értékő mezıgazdasági területek érintésével kell megvalósítani. Rendszeresen problémát jelent ugyanis, hogy az értékes termıföld területek érintettségére csak késıbb, a környezetvédelmi hatástanulmány, illetve az engedélyezési terv során derül fény, ami akár nagyobb mértékő nyomvonal módosításhoz is vezethet. A termıföld védelmérıl szóló törvény alapján ugyanis az illetékes földhivatal az átlagosnál jobb minıségő terület érintése esetén az építési engedélyezés során a szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadja, ha van olyan más alternatíva, ami kevésbé értékes termıterületet érint. - Gyakori problémát jelent a késıbbi tervfázisok során, hogy a tanulmánytervben elnagyoltan, átmeneti ívek nélküli tiszta körívekkel megtervezett tengelyek késıbbi részletes megtervezése kisebb-nagyobb mértékő (több tíz-, de akár százméteres nagyságú) helyszínrajzi eltolódáshoz vezet. Ez jellemzıen a környezetvédelmi engedély kiadása után az engedélyezési tervnél jelentkezik és okoz különféle problémát. A helyszínrajzi tengelyeket tehát ennek elkerülésére részletesen (átmeneti ívekkel) kellene már a tanulmánytervi szinten is megszerkeszteni. - Problémát jelent, hogy sok esetben nem történnek meg a tanulmányterv során a szükséges egyeztetések az érintett szakhatóságokkal, kezelıkkel, önkormányzatokkal, közmő üzemeltetıkkel és egyéb érintettekkel. Emiatt a tanulmánytervben elıirányzott és továbbtervezésre kiválasztott mőszaki kialakítás a következı tervfázisban lefolytatott egyeztetések alapján akár jelentısebb mértékben is módosításra szorulhat. Ennek elkerülése érdekében kétlépcsıs egyeztetést kell bevezetni, aminek elsı

19 19 / 79 lépcsıjében mindenképpen szükséges a tanulmányterv során az összes érintett szervezettel (így a késıbbi engedélyezési eljárások során megkeresésre kerülı szervezetekkel) való egyeztetés lefolytatása és elızetes nyilatkozataik beszerzése. - Problémát jelent az is, hogy a tanulmányterv során megkeresett szervezetek a nyilatkozatukat, vagy az egyeztetésen rögzítetteket a késıbbi tervfázis során gyakorlatilag minden következmény nélkül figyelmen kívül hagyhatják és korábbi véleményüket, elıírásaikat akár alapjaiban megváltoztathatják. Gyakran elıforduló helyzet, hogy a tanulmánytervnél elfogadott nyomvonalat az engedélyezési terv során módosítani kell amiatt, hogy egy érintett szervezet (pl. önkormányzat, vagy szakhatóság) a korábbi véleményét gyökeresen megváltoztatja. Ez megengedhetetlen. Jogi szabályozással el kell érni, hogy az elızetes nyilatkozat az azt kiadóra is kötelezı érvényő legyen, és alapos indok nélkül (pl. jogszabályváltozás) azt a késıbbiekben ne változtathassa meg Engedélyezési terv Az engedélyezési terv az építést megelızı hatósági engedélyezési eljárás alapjául szolgáló terv. Az engedélyezési tervben kidolgozandó létesítmény alapvetı bemenı információit a korábbi tervfázisok, így a tanulmányterv, a döntés-elıkészítı tanulmány és a megvalósíthatósági tanulmány szolgáltathatják. Kisebb projekteknél, ahol nem készült korábban semmilyen megelızı tanulmányterv, ott az engedélyezési tervfázisban, annak elsı szakaszában kell a tervezés kiindulási alapadatait rögzíteni Jelenleg semmilyen elıírás nem szabályozza a tanulmányterv készítésének feltételeit, így a megrendelı hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy milyen esetekben készíttet az engedélyezési tervet megelızıen tanulmánytervet. Az engedélyezési terv többnyire a tanulmánytervi és a kiviteli tervi tervfázis között önálló tervként készül, de készülhet a kiviteli tervvel összevontan, egyesített engedélyezési-kiviteli tervként is. A KTSZ részletesen felsorolja az engedélyezési terv tartalmi követelményeit. Helyzetismertetés: A részletek kifejtése nélkül általánosságban elmondható, hogy sajnos több olyan útügyi mőszaki elıírás is hatályban van jelenleg, amely önmagával, vagy egy másik elıírásban foglalt elıírással ellentmondásban van. A nem egyértelmő, illetve ellentmondásos elıírások elbizonytalaníthatják és esetenként rossz gyakorlat alkalmazására vezethetik a tervezıt és a megrendelıt is. Az egyre több és egyre részletesebb elıírások a túlszabályozás irányába

20 20 / 79 mutatnak. Minél több, és minél jobban részletekbe menı elıírás születik, annál több lesz a közöttük lévı ellentmondás is. Ezt a folyamatot az egységesség érdekében indította elsısorban a hatósági, jogalkotói oldal, de ezzel egyúttal leszoktatta és felmentette a tervezıket a gondolkodás és a tervezıi felelısség alól. A tervezıi szabadság a tervezésben gyakorlatilag megszőnt, hiszen olyan mértékő és részletességő a szabályozás, hogy a tervezınek nem sok egyedi ötlete, illetve alkotói lehetısége marad. Az útügyi mőszaki elıírások a készítés mellett folyamatos felülvizsgálat és módosítás alatt is vannak, így az ellentmondások problémakörével részletekbe menıen a tanulmány a továbbiakban nem foglalkozik. Az engedélyezési terv a teljes tervezési folyamaton belül az a közbensı tervszint, ahol a tervezett létesítmények mőszaki kidolgozottságának szükséges és elégséges mélységőnek kell lennie ahhoz, hogy az alapján a megvalósítás engedélyezésérıl dönteni lehessen. A jelenlegi rendszer és gyakorlat szerint az engedélyezési terveknél fordul elı jellemzıen, hogy nem minden esetben azonos mélységő szakági tervek készülnek. Jellemzı példák erre a szakági közmőtervek. A közmővek esetében ugyanis tulajdonképpen két tervfázis létezik, a tanulmánytervi szint, illetve a kiviteli tervszint, ami egyben az engedélyezési terv szerepét is betölti. Ennek oka az, hogy a közmőszolgáltatók a közmőkiváltást vagy védelembe helyezést kizárólag kiviteli szinten kidolgozott terv alapján engedélyezik. A közúti létesítmény engedélyezési tervéhez tehát ennek következményeként a közmővek tekintetében nem engedélyezési/kiviteli terv, hanem csupán tanulmánytervi szintő terv készül. Ebben a fázisban, illetve ezt követıen is szembetőnı, hogy a különbözı tervfázisok során nincs jogfolytonosság, azaz a tervezési folyamatokban és az egyes engedélyezési eljárásokban gyakran más-más szakhatóságok, kezelık és üzemeltetık mőködnek közre. Ezt a helyzetet a folyton változó jogszabályi környezet tovább bonyolítja. Problémák: - Gyakori probléma, hogy a nem kellıen elıkészített megelızı vizsgálatok, tanulmányok miatt, valamint diszpozíciós terv hiányában a tervezés folyamán akár jelentısen is módosul, változik a mőszaki tartalom. Ebbıl kifolyólag a tervezınek nem csupán a tanulmányterv alapján elfogadott, jóváhagyott megoldást kell engedélyezési terv szinten kidolgozni, hanem az érintettekkel való széleskörő

21 21 / 79 egyeztetést követıen sajnos a koncepcionális és részletes mőszaki kialakítást is meg kell, illetve át kell terveznie. - Komoly problémákat szokott okozni, hogy a tanulmányterv, illetve környezetvédelmi vizsgálatok/engedélyezések során tett nyilatkozatához képest az érintett szakhatóság, kezelı vagy egyéb érintett (pl. önkormányzat) a korábbitól eltérı, illetve azzal ellentétes feltételeket, kikötéseket fogalmaz meg az engedélyezési terv készítése során. Sajnos a jelenlegi jogi szabályozás mellett egy korábbi eljárásban, vagy tervfázisban tett nyilatkozat egy új eljárásban gyakorlatilag bármikor és bármilyen mértékben megváltoztatható, visszavonható, és a nyilatkozatot kiadó szervezetet ugyan szembesíteni lehet a korábbi nyilatkozatával, de a korábbi nyilatkozat fenntartására kötelezni már nem lehet. Ehhez a jogszabályi környezet módosítása lenne szükséges. El kell érni, hogy az elızetes nyilatkozat az azt kiadóra is kötelezı érvényő legyen, és alapos indok nélkül (pl. jogszabályváltozás) az a késıbbiekben ne legyen megváltoztatható. - További nehézséget jelent az is, hogy a tanulmánytervi fázisban, vagy a környezetvédelmi eljárás során megkeresett szakhatóságok, kezelık után az útépítési engedélyezési eljárásban más szakhatóságok kerülnek bevonásra, vagy ugyanannak a szervezetnek egy másik egysége/képviselıje gyakorlatilag minden következmény nélkül a korábbitól eltérı, vagy azzal ellentétes új nyilatkozatot tehet. Ezt a problémát jogszabályi alapokra helyezve orvosolni, illetve szükség esetén szankcionálni kell. El kell érni, hogy egy korábban kiadott nyilatkozatot alapos indok nélkül (pl. jogszabályváltozás) ne lehessen megváltoztatni Kiviteli terv Helyzetismertetés: A kiviteli terv az építési engedélyben elıírtak alapján készülı, a kivitelezés alapjául szolgáló terv. A kiviteli tervben kidolgozandó létesítmény alapvetı bemenı információit az engedélyezési terv, az építési engedélyben elıírtak, a vonatkozó mőszaki elıírásokban, valamint a megrendelı által a feladatkiírásban rögzített tartalmi és formai követelmények adják.

22 22 / 79 Többnyire a kiviteli terv önálló tervként készül az engedélyezési tervet követıen, de vannak egyszerőbb esetek, amikor az engedélyezési tervvel összevontan, egyesített engedélyezésikiviteli terv kerül elkészítésre. Ilyen esetekben a kiviteli tervszinten kidolgozott terv kerül benyújtásra építési engedélyezés céljából. A KTSZ rögzíti a kiviteli tervre vonatkozó tartalmi követelményeket. Az útépítési projekteknél több olyan kapcsolódó létesítmény is megtervezésre kerül, amelyek engedélyeztetésére a jelenlegi gyakorlatban a területszerzést követıen a kiviteli tervek készítésének idején, vagy azt követıen kerül sor. Ide tartozik a csapadékvíz-elvezetési rendszer, a közmővezetékek és a magasépítési létesítmények, illetve a hozzájuk kapcsolódó vízjogi létesítési engedélyeztetés, a közmő létesítési (vezetékjogi) engedélyezések és a magasépítési engedélyezések. Ezek mindegyike esetében követelmény, hogy a megrendelı az érintett területek feletti rendelkezési jogát igazolja az engedélyezı hatóság felé. Problémák: - Az építési engedélyek és a vonatkozó elıírások szerint részletesen kidolgozott kiviteli tervek készítése során a problémákat jellemzıen a korábbiakkal ellentétes nyilatkozatok, és eltérı feltételek, elıírások jelentik. Jellemzı probléma az idıközben megváltozott jogszabályi környezet, illetve a kiviteli terv készítése során felszínre kerülı olyan részletek és szempontok, amelyek miatt a mőszaki tartalom, illetve adott esetben az építési engedély is módosításra szorul. - További problémát jelent, amikor közmőszolgáltatók esetén az útépítési engedélyezési eljáráshoz szükséges közmőkezelıi hozzájárulást, illetve a kiviteli tervfázis során a közmő létesítési engedélyezéshez kapcsolódóan a részletes kialakításra vonatkozó üzemeltetıi nyilatkozatot az adott társaság más-más részlege (egysége) vagy képviselıje adja ki. Ebbıl fakadó gyakori probléma, hogy annak ellenére, hogy az engedélyezési tervben szereplı elvi kialakításra a szolgáltató kiadta a közmőkezelıi nyilatkozatát, a kiviteli tervfázis során mégis a korábbitól részben, vagy akár teljes egészében eltérı mőszaki megoldást kér, illetve ír elı. Ilyen esetekben a megváltoztatott közmőnyomvonal, vagy mőszaki kialakítás többnyire az érintett egyéb létesítményekre is hatással van, és a módosítás további mőszaki következményekkel és feladatokkal jár.

23 23 / 79 - Másik tipikus problémakört a kiviteli tervek alapján megszerzendı közmő és vízjogi létesítési engedélyek jelentik. Ezeknek az eljárásoknak a megindítása, és lefolytatása az esetek nagy részében elhúzódik, illetve megakad, ami többnyire abból adódik, hogy a hatályos rendeletek szerint a létesítési engedélyezés során a létesítménnyel érintett ingatlanokkal a beruházónak már rendelkeznie kell, amit az eljárás során igazolni köteles az engedélyezı hatóság felé. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a létesítési engedélyezésekhez a beruházó, a közmőszolgáltató és a kivitelezı közötti két-, illetve háromoldalú megállapodások megkötése is szükséges. A tervezınek a megrendelıi feladatkörbe tartozó területszerzésre, és a szükséges beruházói megállapodások megkötésére sincs ráhatása, ennek ellenére a létesítési engedélyek beszerzését a megrendelı mégis a tervezı feladatai közé teszi, és azt határidıhöz is köti. Az esetek legnagyobb részében a kiviteli tervet készítı tervezı rendelkezésére álló általában szőkös tervezési határidın belül a megrendelı sem a területek feletti rendelkezési jogot, sem a szükséges megállapodásokat nem tudja biztosítani (a jogi egyeztetési folyamat elhúzódása miatt), így a létesítési engedélyezések megakadnak, az engedélyeket a tervezı önhibáján kívül nem tudja a megadott határidıre beszerezni. További problémát okoz az, amikor a kész kiviteli tervek alapján lefolytatásra kerülı létesítési engedélyezés során az eljáró hatóság, vagy a bevont szakhatóság, kezelı a tervezettıl eltérı mőszaki kialakítást ír elı és engedélyez, emiatt pedig a már elkészült kiviteli terv módosítása válik szükségessé. - A problémák közé lehet sorolni azt is, hogy a kiviteli tervfázis során a megrendelı számos esetben olyan terveket is elvár a tervezıtıl, amelyek a kivitelezı cég kiválasztása nélkül, a nyertes vállalkozó részletes ütemtervének és technológiájának ismerete hiányában nem készíthetık el. Példa erre többek között a részletes organizációs terv, a beruházási ütemterv, a humuszgazdálkodási terv, az ideiglenes forgalomkorlátozási és terelési terv, vagy az anyagnyerıhelyek kutatása és vizsgálata. Ezeknek a terveknek a szükséges információk nélkül a tervezı által való elkészítése felesleges. - Mivel a területszerzésekhez szükséges jogi folyamatok általában a kiviteli terv készítésével egyidejőleg indulnak, de annál hosszabb idıt vesznek igénybe, és a jelenlegi szabályozás szerint a kivitelezés megindításához a munkaterület átadás már a területek 90%-a felett való rendelkezés esetén megtörténhet, ezért a létesítési engedélyezési eljárások befejezése és az engedélyek beszerzése többnyire átszáll a nyertes kivitelezıre, és a folyamatok az esetek egy részében a kivitelezési munka

24 24 / 79 megindítását követıen szoktak lezárulni. Számos problémát jelent tehát, hogy egy adott létesítmény építési és létesítési engedélyezési folyamatai idıben jelentısen eltolódnak Tenderterv A tender terv a kivitelezı cég kiválasztására szolgáló eljárás szerves részét képezı dokumentáció. Tartalmaznia kell minden olyan információt, ami alapján a vállalkozó megalapozott, pontos árajánlatot adhat a létesítmény kivitelezésére vonatkozóan. A tenderterv (vagy más néven ajánlati terv) a beruházó döntése alapján készülhet az engedélyezési terv után, vagy a kiviteli terv alapján. A tenderterv esetében ugyan azok a jellemzı problémák merülnek fel, amik az engedélyezési tervnél és a kiviteli tervnél Vasútépítési tervek A vasúti projektek elıkészítésének keretén belül készülı vasúti tervek meglehetısen sokrétőek. Az egyes szakági tervek a különbözı tervfázisokban különbözıképpen értelmezhetıek. Egy vasúti projekthez kapcsolódóan az alábbi szakági tervek elkészítése (lehet) szükséges: - vasúti forgalom - vasúti pálya - biztosítóberendezések - távközlés - villamos felsıvezeték, oszloptranszformátorok - vasúti térvilágítás - felsıvezetéki energia távvezérlés (FET), helyi távvezérlés (HETA) - villamos váltófőtés - szerelvény elıfőtés - mőtárgyak (vasúti és közúti)

25 25 / 79 - kapcsolódó utak és P+R parkolók - kapcsolódó vízépítési tervek - környezetvédelmi tervek - közmővek - geotechnika - magasépítmények (épületek, perontetık) Koncepció időszak Projekt előkészítési és tervezési időszak Vasúti pálya tervezése, OKVPSZ szerinti tervszintek Hálózatfejlesztési tervek Vázlatterv Tanulmányterv Engedélyezési terv Kiviteli terv 2. táblázat: Vasúti pálya tervezési fázisai az OKVPSZ szerint Az egyes tervszintekre vonatkozóan szakáganként eltérıek a vonatkozó elıírások. Elıbbi elıírások elavultak, egyáltalán nem követték a változó igényeket. A vasúti pálya tervszintjeit és azok tartalmát az 1983 óta érvényben lévı Országos Közforgalmú Vasúti Pályatervezési Szabályzat (OKVPSZ) szabályozza napjainkban is. Az OKVPSZ által elıírt tervtípusok az alábbiak, tartalmukat annak 1. sz. melléklete írja elı: o vázlatterv, tanulmányterv (a döntés elıkészítéséhez) o engedélyezési terv (az engedélyezéshez) o kivitelezési terv (a kivitelezéshez) o nyilvántartási terv (a használatbavételhez és a nyilvántartáshoz) A szabályzat hatálybalépésekor nagyban eltért a beruházási gyakorlat, valamint a vasútépítés finanszírozásának szerkezete a jelenlegitıl. Vonatkozik ez különösen az uniós forrástámogatással megvalósuló fejlesztések újabb tervezési követelményeire, ami a jelenlegi szabályozásból hiányzik. Ennek köszönhetıen az OKVPSZ nem ismeri és ilyen formán nem szabályozza például egy részletes megvalósíthatósági tanulmány vagy egy tender terv pontos mőszaki tartalmát. Viszont az általa javallt vázlatterv mostanság gyakorlatilag nem készül. A vasúti pálya és annak tartozékaira vonatkozó fıbb paramétereket a 103/2003. (XII.27.) GKM rendelet, illetve annak 4. sz. melléklete, azaz az Országos Vasúti Szabályzat (OVSZ) I.

26 26 / 79 kötete szabályozza. Azon paraméterek szabályozását, melyek kívül esnek az OVSZ hatályán a vonatkozó szakági szabályozások, utasítások hivatottak betölteni. Azon vasút szakági tervek, melyek nem vasút hatósági engedélykötelesek, azokat a MÁV belsı utasításai/feltét füzetei alapján kell megtervezni és azokat a MÁV a hatáskörén belül engedélyezi/jóváhagyja, Vázlatterv Az OKVPSZ szerint vázlatterv szükséges: o vonalkorszerősítési javaslathoz vagy koncepcióhoz, o iparvágány építés és bıvítés esetében az elızetes elvi hozzájárulás kérelméhez, o pálya áthelyezéshez, pálya melletti létesítmények elhelyezéséhez. Napjainkban a fent javasolt vázlattervi tartalommal illetve céllal tanulmányok, elıtanulmányok készül(het)nek Diszpozíciós terv A diszpozíciós terv az OKVPSZ által elıírt tervtípusok között nem szerepel, de a jelenlegi gyakorlatban indokolt lehet. A diszpozíciós terv a tervezési folyamat kezdeti szakaszában elkészítendı olyan dokumentáció, amely a tervezett fejlesztés céljának és alapparamétereinek megadására irányul. Elkészítését a MÁV Zrt. NIF Zrt. Együttmőködési Megállapodás rögzíti. A diszpozíciós tervet a vasútvonal üzemeltetıje szolgáltatja a NIF Zrt., mint fejlesztési közremőködı számára, amit vagy maga az építtetı (beruházó) készít el, vagy arra jogosult tervezıt bíz meg ezzel a feladattal. Célszerő a diszpozíciós terv elızetes vázlattervi szintő vizsgálattal történı megalapozása Tanulmányterv Tanulmánytervet az OKVPSZ alapján szükség szerint kell készíteni beruházások, vonalkorszerősítési programok megalapozásához, lehetıleg több változatban, az elbíráláshoz gazdasági összehasonlítással, valamint területbiztosítás és más építményekkel szükséges egyeztetés céljára.