HALÁL, HALDOKLÁS, GYÁSZ

Átírás

1 HALÁL, HALDOKLÁS, GYÁSZ Dr. Bóta Margit DE NK Magatartástudományi Intézet

2 A halál Halálfajták Társadalmi (nyugdíjba, otthonba vagy kórházba kerülés) Pszichológiai (amikor valaki többé nem tervez jövőt, megváltozik a többi emberhez való viszonya, feladja, megadja magát a halálnak, elengedi céljait) Biológiai A halálhoz való viszony szubjektív: a viszonyulást a temperamentum, társadalmi, kulturális vagy szellemi háttér befolyásolja

3 Haldoklás a halált közvetlenül megelőző, változó hosszúságú életszakasz Elisabeth Kübler-Ross svájci származású, amerikai pszichiáter: haldoklás jellemző szakaszai (könyve: On Death and Dying, 1969) a haldoklás több fázisban zajlik le, különböző intenzitással, egyes szakaszok megismétlődhetnek, mások kimaradhatnak

4 Haldoklás fázisai (Kübler-Ross) 1. Elutasítás, tagadás, a tudomásulvétel elhárítása: Ez nem lehet igaz! 2. Düh, harag, lázadás: Miért éppen velem történik ez? Biztosan rosszul kezelnek. 3. Alkudozás: Csak legalább még néhány szép hónapom/napom lenne hátra! Ígérem ezentúl, jó leszek! 4. Depresszió, lehangoltság: Közöny, szorongás, önvád 5. Belenyugvás, beleegyezés, elfogadás: Ám legyen! Hagyjatok békén! A hozzátartozók is többnyire ugyanezeken a stádiumokon mennek keresztül, de általában ez nincs szinkronban a betegével.

5 Kommunikáció a haldoklóval Megfelelő körülmény teremtése a beszélgetéshez (hely, helyzet, idő) Túlzott aktivitás és irányító szerep helyett: türelem, odafigyelés, meghallgatás Információ átadásánál: Térképezzük fel, mit szeretne tudni a beteg, Inkább használjunk nyitott kérdéseket Hasznos a visszakérdezés Szakkifejezések kerülése Fokozatos tájékoztatás, Többszöri ismétlés Remények erősítése, de valótlanság, hamis reménykeltés kerülése Beteg reakcióinak megfigyelése Ne hagyjuk magára a problémájával

6 fogalmak Terminális állapotú az a beteg, akinek a betegsége nem gyógyítható, egyensúlyban nem tartható, az életmeghosszabbító terápiás próbálkozások ellenére a betegség folyamatosan előrehalad, és egy adott időn belül halálhoz vezet. Palliatív terápia: alapelve, hogy a gyógyszereket folyamatosan, a tünetmegelőzés elvét betartva preventíven adagoljuk (cél: nem a gyógyítás, hanem a fájdalomcsillapítás). A hospice a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus ellátását végző szervezet.

7 Gyászfolyamat A gyász a veszteségre adott normális válasz Nem esemény, hanem folyamat A veszteség tudatosulása és érzelmi átélése (fájdalom, bűntudat, izgatottság, harag érzéseivel járhat) Az évfordulók mindig új lehetőséget jelentenek az elakadt gyászfolyamat befejezésére Nincs a gyásznak egy helyes útja (de a veszteség kimondása legtöbbször segít)

8 Gyászfolyamat A sikeres gyászfolyamat lehetővé teszi a veszteség véglegességének tudomásulvételét A közös élményeket a gyászoló saját személyiségébe integrálja Ha ez a kettős folyamat nem, vagy csak részben megy végbe, akkor a veszteségélmény maradandó lelki sérülésekhez vezethet

9 A gyászreakciót befolyásolja A gyászoló: életkora neme személyisége korábbi veszteségei előzetes és jelenlegi betegségei kulturális környezete vallásossága szociális kapcsolatrendszere

10 A gyász jellegére ható tényezők Az elhunyttal való kapcsolat szorossága, közelisége, harmonikussága A halál ideje, módja, váratlansága A gyászoló életkora, neme Személyiség, pszichés állapot Korábbi életesemények (pl. korábbi veszteségek) Kulturális környezet, vallás, világnézet A gyászoló környezete és az attól kapott támogatás

11 A gyászfolyamat több szakasza 1. Anticipációs gyász 2. Sokk 3. Kontrollált szakasz 4. A veszteség tudatosulása 5. Átdolgozás 6. Adaptáció

12 A gyász fázisai (Pilling János: Gyász, Medicina Kiadó, 2003) Anticipációs (megelőlegező) gyász: a haldokló elgyászolása, már életében elkezdődhet, elhúzódó haldoklásnál Sokk: tagadás, érzelmi bénultság; minél váratlanabb a veszteség, annál tovább tart Kontrollált szakasz: összeszedettség, temetéssel járó ügyintézés ezt igényli, temetés fordulópont: fontos a részvétel, mert tudatosítja az elválást Tudatosulás (regresszió): kaotikus állapot, végletesség jellemzi: megkönnyebbülés, de szomorúság, harag, depresszió váltakoznak; testi tünetek is lehetnek Átdolgozás: racionalizálás, szép emlékek Adaptáció (feldolgozás): gyászoló továbblépése, az elvesztett személy nélkül folytatja életét

13 Komplikált gyászfolyamatokra hajlamosító tényezők Veszteség váratlansága Dependencia, túlzott kötődés a halotthoz Ambivalens érzések az elhunyttal szemben Fiatal, illetve erőszakos halált halt elhunyt Feldolgozatlan korábbi veszteségek Gyenge társas támogatás, gyásztól függetlenül is nehéz élethelyzetek, testi-lelki betegség Ha a túlélő (részben) oka a másik halálának

14 Komplikált gyászfolyamat gyakori általános jellemzői Fájdalom kifejezési képtelensége A halál tényének tagadása, elfelejtése A halál témájának extrém kerülése Társas támogatástól való elfordulás Kompenzatórikus örömkeresés (pl. szerencsejáték, promiszkuitás, addikciók) A halott erős idealizálása Apátia, depresszió, öngondoskodás hiánya

15 Komplikált gyászfolyamat gyakori általános jellemzői 2. Mindenféle betegség megjelenése Túlzott félelem alvástól, utazástól, balesettől, betegségtől stb. Tartós alvászavarok Kompenzatórikus hiperaktivitás Hirtelen karakterváltozás Szorongás és testi jelei (pl. állandó izomfeszülés, fel-le-járkálás, szemkontaktus

16 Az idő dimenziója kapcsán komplikált gyászfajták Krónikus gyász Túlzottan (évekig) elhúzódó gyász Az elhunyttal való dependens, ambivalens kapcsolat A halott idealizálása Mumifikáció

17 Az idő dimenziója kapcsán komplikált Késleltetett gyász gyászfajták 2. Az akut gyász jelei kezdetben hiányoznak Gyakori pszichoszomatikus tünetek Akár normális gyásszá is alakulhat, de gyakrabban válik krónikus gyásszá

18 Az intenzitás dimenziója kapcsán Bagatellizáció komplikált gyászfajták Úgy él a gyászoló, mintha semmi sem történt volna St, akár megkönnyebbülést is érezhet Főleg a gyászolóval való ambivalens viszony esetén Itt is gyakoriak a pszichoszomatikus tünetek és az addikciók

19 Az intenzitás dimenziója kapcsán komplikált gyászfajták 2. Hipertrófikus gyász Főleg hirtelen és/vagy erőszakos halált halt és/vagy fiataloknál bekövetkező halálesetnél Szokatlanul erős gyászreakció kezdetben, amit erős elfojtás követ Látható jele pusztán a szorongás és a gyászoló fokozott társas elszigetelődése Elhúzódó lefolyás

20 A megnyilvánulási forma kapcsán komplikált gyász: torzult gyász Szomatikus betegségek (újra)kialakulása (pl. kardiovaszkulárisak); már a gyász első hetében kétszeresére n a természetes okból bekövetkező halál a gyászolók közt, mely az első hónapokban akár négyszeresre is nőhet! Fertőző betegségekre és balesetekre való nagyobb fogékonyság Pszichiátriai betegségek (újra)kialakulása (pl. addikciók, depresszió, öngyilkosság főleg ffiak

21 Hogyan segíthetjük a gyászolót? 1. Hagyjunk elegendő időt és teret a bánatnak! 2. Ne mondjuk, hogy Az élet megy tovább / Ne sírj / Szedd össze magad! stb. és ne kényszerítsük / bátorítsuk a gyászolót a hétköznapi tevékenységek túl korai felvételére! 3. Buzdítsuk, hogy próbálja ki, milyen a világ az elhunyt nélkül! 4. Segítsük, hogy ne izolálódjon (vö. siva-ülés)! 5. Viselkedjünk a gyászolóval természetesen! 6. Gondoljunk az egyéni különbségekre!

22 Hogyan segíthetjük a gyászolót? Támogatásunk legyen folyamatos! 8. Segítsünk az alkalmazkodásban, intéznivalókban! 9. Sokat segíthet a naplóírás 10. Önsegítő könyvek 11. Önsegítő csoportok

23 HOSPICE Az első hospice: FABIOLA római matróna nevéhez fűződik, a 4. század elején megnyitotta otthonát a betegek és átutazók előtt. Dr. Polcz Alaine ( ) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia magyarországi kutatója, 1991-ben a Magyar Hospice Mozgalom és Alapítvány életre hívója ban új kezdeményezést indított útjára azzal a céllal, hogy a kórházi osztályokon, kórtermi körülmények között is biztosítható legyen az elhunyt emberi méltósága, s a hozzátartózok méltóbb módon búcsúzhassanak el szeretteiktől

24 A hospice-szellemiség Értékeli és becsüli az életet, a haldoklást természetes folyamatnak tekinti Enyhíti a fájdalmat és más kínzó tüneteket Biztosítja a beteg pszichés, spirituális és szociális szükségleteit Törekszik az elérhető legjobb fizikai és szellemi aktivitás fenntartására Az életminőség javítását helyezi előtérbe Az indokolatlan életmeghosszabbító kezeléseket elkerüli Nem késlelteti, de nem is sietteti a halált Támaszt nyújt a hozzátartozónak

25 Jellemzői Holisztikus szemlélet Interdiszciplináris team Életminőség javítása Fizikai, lelki támogatás A beteget és hozzátartozóit egyaránt támogatja Együttműködik a családdal (pszichés támogatás, a gyászfeldolgozás segítése) Tiszteletben tartja a beteg meggyőződését, kívánságait Fájdalomcsillapítás (test-lelki szenvedés enyhítése korszerű fájdalomcsillapítással) Köztudat formálása, a halál tabujának oldása Ingyenes

26 A hospice munkacsoport tagjai orvosok ápolók gyógytornászok pszichológusok vagy mentálhigiénikusok lelkészek szociális munkások dietetikusok képzett önkéntes segítők.

27 A hospice ellátás formái Elsősorban a beteg otthonában hospice otthonápolási csoport, Kórház bentfekvő részlege, Kórházi mobil team, Ápolási idősek otthonai, Nappali ellátás.

28 Irodalom Csabai Márta, Molnár Péter (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészség-pszichológia. Medicina Kiadó. Pilling János (2003). Gyász. Medicina Kiadó.