pénzem és... az önkéntes egészségpénztárak Pénzügyi Szervezetek Állami elügyelete

Átírás

1 pénzem és... az önkéntes egészségpénztárak Pénzügyi Szervezetek Állami elügyelete

2 A Pénzügyi Szervezetek Állami elügyelete szükségesnek tartja, hogy a pénzügyi szervezetek ügyfelei megfelelõ tájékoztatást kapjanak a különbözõ szolgáltatásokról és azok kockázatairól. A felügyelet hasznos tudnivalók, tanácsok, közreadásával segíti a fogyasztókat felelõs gyakran anyagi helyzetüket meghatározó döntéseik meghozatalában. Ennek érdekében jelenteti meg tájékoztató füzeteit. Jelen kiadvány az önkéntes egészségpénztári rendszer mûködésérõl ad áttekintést. Pénzem és az önkéntes egészségpénztárak A Pénzügyi Szervezetek Állami elügyeletének kiadványa 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Telefon: ax: Internet: PSZÁ Minden jog fenntartva A kézirat lezárva: május PÉNZEM ÉS...

3 1. MI AZ ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR? Az állam által fenntartott egészségügyi alap- és szakellátási rendszer mellett a hazai jogszabályok lehetõséget adnak arra is, hogy az állampolgárok a privát biztosítótársaságok által nyújtott egészségbiztosítási szerzõdéseket kössenek, vagy az önkéntes egészségpénztárak kínálta lehetõségeket vegyék igénybe. Sok hazánkfia ugyanis egyéni igényeit kielégítõ juttatásokat igényel, esetleg nem teljesen elégedett bizonyos állami szolgáltatásokkal. Közülük önkéntes egészségpénztár tagja lehet minden, 16. életévét betöltött személy, aki vállalja a tagsággal járó a pénztár alapszabályában rögzített kötelezettségeket és a tagdíjfizetést. Az önkéntes egészségpénztárak tagjaik részére az egészség védelmét szolgáló, az alap- vagy szakellátást kiegészítõ programokat szervezhetnek és finanszírozhatnak, egészségügyi szolgáltatásokat vásárolhatnak. Támogathatják, segélyezhetik többek közt a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megvásárlását, ha pedig a pénztártag betegsége miatt keresõképtelenné válik, pótolhatják a kiesõ jövedelmet. A pénztártag halála esetén támogatást nyújthatnak a hátramaradottaknak (egészségügyi célú önsegélyezõ feladatok). Az egészségpénztárak maguk határozzák meg, hogy a felsoroltak közül mely szolgáltatásokat finanszíroznak. Az önkéntes egészségpénztár n célja az egészség védelmét szolgáló termékek és szolgáltatások szervezése, igénybevételének finanszírozása, s ezek révén az egészségmegõrzés, a betegségek korai felismerése (szûrések), a magasabb szintû ellátások nyújtása és az egészséges életmód biztosítása, az önkéntes egészségpénztárak 3

4 n az önkormányzatiság elvén alapuló szervezet, tulajdonosai maguk a tagok, n non-profit jellegû, a gazdálkodás eredményét a tagok közt osztják fel (azt osztalékként vagy más módon nem lehet kivonni), n minimum 15 alapító természetes személy szükséges a megalakításához, n a befizetett tagdíjakat, munkáltatói hozzájárulásokat és adományokat gyûjti, azokat befekteti, n a befizetések nagy részét és az azokon keletkezett hozamokat a tagok egyéni számláján jóváírja. MI SZABUNK TAGDÍJAT E pénztártípus esetében a tagdíj felsõ mértéke nem kötött azt nem szabják meg kötelezõen jogszabályok, hanem mi dönthetünk a befizetések plafonjáról. A pénztáraknak viszont kötelezõ megszabniuk, hogy mekkora a tagság fenntartásához szükséges általában meglehetõsen alacsony, pár ezer forintnyi minimális összeg (egységes tagdíj). Pénztártagként (a pénztár szabályzatai szerint) megválaszthatjuk azt is, hogy havi, negyedéves vagy éves gyakorisággal fizetjük-e be díjunkat, esetleg év közben eseti befizetésekre is vállalkozunk. A tagdíj természetesen nem tévesztendõ össze a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulékkal: elõbbi saját pénzügyi megtakarításunk, így a társadalombiztosítási (tb) rendszerbe fizetett forintokon felül fizetendõ. A pénztári befizetéseket a tagok munkáltatói az önkéntes egészségpénztárral megkötött külön szerzõdés alapján részben vagy egészben átvállalhatják munkáltatói hozzájárulásként. Ha egy munkáltató ilyen kifizetésre vállalkozik (munkáltatói tag), azt minden munkavállalójára azonos összegben vagy a munkabér ugyanolyan százalékában kell megállapítani, még akkor is, ha 4 PÉNZEM ÉS...

5 az alkalmazottak esetleg más-más önkéntes egészségpénztárba lépnek be. A pénztáraknak a munkáltatói tagok mellett támogatói is lehetnek, akik ellenszolgáltatás igénylése nélkül pénzbeli adományokat nyújtanak a pénztár egésze, illetve annak tagjai részére. 2. HOVA KERÜLNEK BE IZETÉSEINK? Az önkéntes egészségpénztár tagjai számára érkezõ befizetéseket a pénztárak három alapba (másik nevén tartalékba) osztják: n fedezeti tartalékba ide a pénztár szolgáltatási specialitásaitól függõen általában a rendszeres tagdíjak százaléka kerül ami a tag egyéni egészségszámlájára jut, n mûködési tartalékba ide a rendszeres tagdíjak 7-20 százaléka kerül általában, amibõl a pénztár mûködési költségeit finanszírozzák, n likviditási tartalékba ide a rendszeres tagdíjak 0-3 százaléka kerül általában, ami általános tartalékként szolgál. Ezek közül tehát a fedezeti tartalékra/az egyéni számlánkra jutó befizetések, és azok hozamai szolgálnak majd az egészségügyi célú szolgáltatásunk finanszírozására. A pénztárválasztás elõtt célszerû alaposan tájékozódni az e tartalékra jutó részrõl. A pénztárak ezt alapszabályukban szabják meg, de a mérték az évek során változhat is. A fedezeti tartalékba befolyó hányad mértéke néhány pénztárnál sávos: mértéke attól függhet, hogy mennyi az összes éves befizetés, illetve, hogy milyen jogcímen (rendszeres, egyedi befizetés, adomány stb.) érkezik a pénz. Pénztárunk a belépésünktõl számított elsõ két hónapban eltérhet az alapszabályban megadott tagdíjfelosztási aránytól és az önkéntes egészségpénztárak 5

6 akár kéthavi egységes tagdíjunkat, de maximum 4000 forintot levonhat a mûködési vagy likviditási tartalék javára. Ha tagsági viszonyunk ideje alatt megszüntetjük tagdíjunk fizetését vagy, például munkahelyváltozásunk miatt munkáltatónk szünteti meg azt, továbbra is tagok maradunk, a pénztár alapszabályában meghatározott következményeket érvényesíthet (például korlátozhatja a pénztár szolgáltatásait, bizonyos idõ után megszüntetheti tagságunkat). Amennyiben tisztában vagyunk azzal, hogy tagdíjfizetésünket csak átmenetileg, rövidebb idõre kell szüneteltetnünk (például hosszabb külföldi tartózkodás miatt), ezt célszerû elõzetesen jelezni pénztárunk számára. A pénztár e bejelentés nyomán eltekinthet a díj nemfizetés miatti lépésektõl. KECSEGTETÕ ADÓKEDVEZMÉNYEK Egyéni befizetéseink után személyi jövedelemadó (szja) kedvezményre vagyunk jogosultak. Ez a tárgyévi befizetések 30 százaléka, de maximum 100 ezer forint, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt január 1. elõtt betöltõ állampolgárok esetében 130 ezer forint lehet évente tõl érvényes szabály, hogy az önkéntes egészségpénztár mellett egyúttal önkéntes nyugdíjpénztárba is fizetõk számára együttesen 120 ezer, a nyugdíjkorhatárt január 1. elõtt betöltõ állampolgároknak 150 ezer forint a személyi jövedelemadó (szja) kedvezményplafon tõl az említetteken túl további 10 százalékos, tehát összességében 40 százalékos szjakedvezmény jár nekünk a prevenciós, azaz az egészségromlás megelõzésére hivatott szolgáltatások igénybevétele után. E kedvezmény csak az adott adóévben prevenciós szolgáltatásra költött összeg mértékéig érvényes. A kedvezmény 6 PÉNZEM ÉS...

7 feltétele, hogy legalább 2 évente egészségügyi állapotfelmérõ vizsgálaton vegyünk részt pénztárunknál, s az személyes egészségtervet készítsen számunkra. Szintén 10 százalékos többlet szja-kedvezményt vehetünk igénybe arra az összegre, amelyet az egyéni egészségszámlán található pénzbõl legalább 2 évre lekötünk (a kedvezmény csak a lekötés adóévében vehetõ igénybe). Ha viszont akár csak részben is megszüntetjük e lekötést és e pénzt pénztári szolgáltatások finanszírozására fordítjuk, akkor a betét feltörésének adóévében a levont adókedvezményt 20 százalékkal megnövelve kell visszafizetnünk. ELLENÕRIZZÜK MUNKÁLTATÓNKAT Pénztári tagdíjunk fizetését munkáltatónk saját elhatározásából részben vagy egészben átvállalhatja tõlünk (munkáltatói hozzájárulás). A munkáltatók egy-egy munkavállalójuk számára az éves minimálbér (2004-ben forint) 100 százalékát fizethetik be havonta adó- és járulékmentesen valamelyik önkéntes egészségpénztárba. Ha egy munkavállaló után többféle típusú önkéntes pénztárba fizetnek, ugyanez a tehermentes mérték 130 százalék (2004-ben t) is lehet. A munkáltató által önkéntesen fizetett tagdíj mellett munkaadónk arra is vállalkozhat, hogy az általunk saját zsebbõl fizetendõ tagdíjat levonja fizetésünkbõl, s helyettünk õ maga utalja át pénztárunkba. Többféle módon is meggyõzõdhetünk arról, hogy foglalkoztatónk ténylegesen teljesítette-e fizetési, illetve átutalási ígéretét. A tag által fizetett, de a munkaadó által továbbított tagdíjnál a munkaadónktól kapott havi fizetési jegyzéken szerepelnie kell az önkéntes pénztári tagdíjnak, s annak éves összegét fel kell tüntetni az adóbevalláshoz kapott munkáltatói igazoláson is. A pénztár éves, vagy külön kérésre bármikor az önkéntes egészségpénztárak 7

8 kiküldendõ számlaértesítõje is tartalmazza a befizetett tagdíjat. Az elmaradt tagdíjbefizetés miatt a munkáltatóval szerzõdött pénztár, illetve a tag felléphet a munkáltatóval szemben. 3. SZOLGÁLTATÁS SZÜKSÉG SZERINT Az önkéntes egészségpénztárak a nyugdíjpénztárakkal ellentétben már a belépést követõen fizethetnek, nyújthatnak szolgáltatást tagjaiknak, vagy ha az alapszabály ezt megengedi azok közeli hozzátartozóinak. A pénztárak elõírhatnak az egyes szolgáltatásokra vonatkozóan várakozási idõt, ami általában néhány hónap. A jogszabály szerint az egészségpénztárak ha úgy döntenek alapszabályukban elõírhatják, hogy tagjaik az egyéni egészségszámlán lévõ pénzösszegeknek csak egy részét fordítják egyéni kiadásaik fedezésére. A maradékot fenntarthatják több tag egyéni számláinak megterhelésével biztosítható szolgáltatások finanszírozására. E szolidaritási rész az egészségügyi jellegû kiadások például a tagok rendszeres egészségügyi szûrése, vizsgálata mellett önsegélyezõ célú szolgáltatásokra is felhasználható. Egészségpénztárunk szolgáltatásait maga szervezheti, de e célra szolgáltatásszervezõ intézményt is igénybe vehet. A pénztár a természetbeni szolgáltatásokat csak a vele írásban, szigorú alaki feltételek alapján szerzõdött, felelõsségbiztosítással is rendelkezõ egészségpénztári szolgáltató révén nyújthatja. Utóbbi az egészségpénztár tulajdonában lévõ, vagy vele szerzõdésben álló az egészségügyi törvény elõírásainak megfelelõen mûködõ gazdasági társaság, de akár természetes személy is lehet (a szolgáltatások ellentételezéséért a pénztár vagyonával felel). Pénztárunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) és a helyi önkormányzattal is köthet együttmûködési szerzõdést. 8 PÉNZEM ÉS...

9 Az egészségpénztár általában csak a szolgáltató által a pénztár nevére kiállított számla ellenében teljesíthet kifizetést. A szolgáltatónak viszont a számlán fel kell tüntetnie a szolgáltatást igénybe vevõ pénztártag (illetve közeli hozzátartozója) nevét vagy azonosítóját. Az egészségpénztárak egy része saját plasztikkártyát bocsátott ki a szolgáltatások gördülékenyebb igénybe vétele érdekében. Utóbbit a pénztárral szerzõdött szolgáltatóknál lehet felhasználni. MIRE ORDÍTHATJUK PÉNZÜNKET? Egészségügyi szolgáltatások Pénztárunk egyrészt számos, az OEP által nem vagy csak részben finanszírozott szolgáltatást nyújthat, illetve többféle intézmény igénybe vételét, eszközök megvásárlását finanszírozhatja. Ezek fõbb csoportjai a következõk: a) orvosi javaslat alapján igénybe vehetõ szolgáltatások: n otthoni gondozás (helyi önkormányzati engedéllyel bíró egészségügyi szolgáltató által), n gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelés, n gyógyfürdõ, különbözõ szervi betegségeket ellátó terápiás intézmények, közfürdõk fürdõgyógyászati részlege, n sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így pálya-, uszoda-, terembérlet (ennek kapcsán nem finanszírozható viszont az utazás, szállás, sportruházat és az étkezés költsége), n egészségügyi, rekreációs és gyógyüdülés (a jogszabályban elõírtaknak megfelelõ szállodában, üdülõházban vagy wellness hotelben): 2004-ben nincs finanszírozási li- az önkéntes egészségpénztárak 9

10 mit, 2005-tõl naptári évenként együttesen legfeljebb 150 ezer forintig, n aktív testmozgást segítõ sporteszköz (pl. kerékpár, fejvédõ): 2004-ben nincs finanszírozási limit, 2005-tõl naptári évente maximum 70 ezer forintig. b) hatósági igazolással igénybe vehetõ szolgáltatások: n braille írással készült kiadványok vétele, n mozgáskorlátozottak, megváltozott egészségi állapotúak életvitelét könnyítõ speciális eszközök, n vakvezetõ kutya költségei, c) egyéb szolgáltatások: n bármilyen, jogosult egészségügyi szolgáltató által nyújtott szolgáltatás, n természetgyógyászati tevékenység jogszabályban meghatározott típusai, n szenvedélybetegségrõl leszoktató, mozgásszervi bajok megelõzésére szolgáló, fogyást célzó, léböjt és méregtelenítõ kúra. Egészségügyi célú önsegélyezõ feladatok Egészségpénztárunk az önkéntes önsegélyezõ pénztárakhoz részben hasonlóan egészségügyi célú önsegélyezõ feladatokat is elláthat. Ennek keretében a következõk finanszírozására van mód: n gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatása, n a pénztártag betegség miatti keresõképtelensége esetén a kiesõ jövedelmek teljes vagy részbeni pótlása, n a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak támogatása. 10 PÉNZEM ÉS...

11 A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök körébe tartoznak az itthon forgalmazható, illetve behozatalra engedélyezett gyógyszerek (akár a homeopátiás vagy immunológiai készítmények), egyedi összetételû gyógyszerkészítmények, engedélyezett gyógyszeranyagok, anyatejet helyettesítõ vagy speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, gyógyászati segédeszközök (akár kölcsönzésre), orvostechnikai eszközök, engedélyezett csecsemõ- és betegápolási cikkek, gyógyszertárban, gyógyfürdõben vagy gyógyvízivócsarnokban értékesített gyógyvizek, fog- és szájápolók és az engedélyezett gyógyszernek nem minõsülõ gyógyhatású készítmények. Ezek közül a hallás- és látásjavító eszközök csak az indokoltságot alátámasztó orvosi (vagy látásjavító fénytani eszközök esetében, optometrista által kiadott) javaslat alapján vehetõk igénybe. A felsorolt termékek, szolgáltatások egy részét a tag nem csak a saját, de a közeli hozzátartozója nevére kiállított számlával is megvásárolhatja, igénybe veheti. Ily módon igazolhatjuk a vásárlást egészségpénztárunknál például az aktív testmozgást segítõ sporteszközök, a mozgáskorlátozottak élethelyzetét javító eszközök és lakóhelyi átalakítások, a braille írással készített kiadványok esetében, illetve az önsegélyezõ céllal beszerzett áruknál. Megelõzõ (prevenciós) szolgáltatás Mint említettük, kiemelt adókedvezmény jár azokra a szolgáltatásokra, amelyeket többségükben legalább 2 évente végzett egészségügyi állapotfelmérõ vizsgálat nyomán összeállított személyes egészségterv alapján veszünk igénybe. A számos kötelezõ elemet például az elõszûrés eredményeinek összefoglalóját, életvezetési javaslatokat tartalmazó személyes egészségtervet az egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti el. az önkéntes egészségpénztárak 11

12 Ez alapján egyrészt az orvosilag indokolt esetben a gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelés, a gyógyfürdõk és különbözõ szervi betegségeket ellátó terápiás intézmények látogatása, illetve a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások minõsülnek prevenciós szolgáltatásnak. E körbe tartoznak még az elkerülhetõ betegségek korai felismerését szolgáló (akár az OEP által nem finanszírozott) szûrõvizsgálatok, így a méhnyak-, emlõ-, vastagbél-, prosztatarák, az aids, a mozgásszervi és mentális zavarok elkerülését célzó vizsgálatok, illetve a fogászati szûrések. 4. VAGYONUNK BE EKTETVE IALHAT Befizetett tagdíjunk szolgáltatásokra fel nem használt részét az önkéntes egészségpénztár befekteti például banki termékekben, hazai vagy külföldi kötvényekben, részvényekben, befektetési jegyekben, netán ingatlanokban lekötve azokat, s így próbál elérni minél magasabb hozamot. Az egészségpénztárak folyamatosan teljesítenek kifizetéseket, így különösen ügyelniük kell fizetõképességük folyamatos fenntartására. A jogszabályok a tagok védelme érdekében különbözõ befektetési limitekkel korlátozzák a pénztár befektetési kockázatvállalását. Ugyanazon kibocsátó különbözõ értékpapírjainak együttes részaránya az állampapírok kivételével nem haladhatja meg a pénztár összes befektetéseinek 10 százalékát. A pénztárak befektetéseinek maximum 50 százaléka lehet részvény, 10 százalék ingatlan, és meghatározott plafonok vannak az egyéb eszközcsoportoknál is. A harmadik típusú korlátozás az eltérõ devizanem miatt árfolyamkockázatnak is kitett külföldi befektetésekre vonatkozik: a nem OECD-hez, illetve Európai Gazdasági Térséghez tartozó kibocsá- 12 PÉNZEM ÉS...

13 tó értékpapírjainak aránya az összbefektetés legföljebb 20 százaléka lehet. A pénztárak többsége a jogszabályi elõírásoknál is óvatosabb célt fogalmaz meg, és vagyonának nagyobbik részét állampapírban tartja. Pénztárunk mûködési és likviditási tartalékainak terhére maximum 1 éves futamidejû pénzintézeti hitelt is felvehet. KEZELIK MEGTAKARÍTÁSAINKAT A pénztár vagyonát nemcsak maga kezelheti, de külsõ vagyonkezelõ szervezete(ke)t is megbízhat azzal. Utóbbi is csak a jogszabályok és a pénztár befektetési politikája alapján hozhat napi operatív befektetési döntéseket a befektetések összetételére, volumenére és lejáratára vonatkozóan. A jogszabályok alapján a pénztárnak letétkezelõt mindenképp meg kell bíznia (hacsak nem minden vagyona pénzforgalmi számlán, lekötött hitelintézeti betétben és ingatlanban van). A letétkezelõ többek közt vezeti a pénztár értékpapír-számláját, õrzi és értékeli a pénztár értékpapírjait, ellenõrzi a befektetések szabályosságát és a vagyonkezelõ tevékenységét. A pénztárak befektetési tevékenységüket értékelve többféle hozamot számíthatnak. Ezek mértéke fõképp akkor lehet lényeges nekünk, ha legalább 2 évre lekötöttük egyéni számlaösszegünk egy részét. A nettó pénztári hozam a befizetett tagdíjak tényleges, a vagyonkezelési díj levonása utáni gyarapodását jelezheti a pénztár egészére vetítve. E hozam összehasonlítható más pénztárak teljesítményével. ÖRÖKLÉSI ELÕÍRÁSOK Ha nem jelöltünk meg természetes személy kedvezményezett(ek)et arra az esetre, ha elhunynánk, akkor a természetes személy örö- az önkéntes egészségpénztárak 13

14 köseinket illeti megtakarításunk. Ez a kifizetés nem része a hagyatéknak és nem terheli illeték sem. A kedvezményezettnek /örökösnek az összeget a jogosultság igazolásának negyedévét követõ 50 napon belül meg kell kapnia. Örökös és kedvezményezett hiányában a megtakarítás a pénztárra és annak további tagjaira száll. 5. A PÉNZTÁRAK ELÉPÍTÉSE Az önkéntes egészségpénztár területi, munkahelyi vagy szakmai alapon szervezõdhet (a hazai nagy taglétszámú pénztárak jelentõs része mögött egy vagy több nagy munkaadó áll). A pénztár mûködése az önkormányzatiság elvén alapul: fõ döntéshozó szerve a közgyûlés, amely alapvetõ kérdésekben kétharmados, egyébként egyszerû többséggel dönt. Minden tagnak egy szavazata van. A közgyûlést legalább évente kétszer az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadásakor össze kell hívni. Mivel több egészségpénztár jelentõs taglétszámmal bír, ezek tagjai az õ szavazataikat is képviselõ küldötteket választanak, akik küldöttközgyûléseken döntenek a pénztár ügyeirõl. A közgyûlést megtartása elõtt legalább 15 nappal hirdetményben vagy meghívóval kell összehívni. Tagként e fórumon kérdéseket intézhetünk a pénztár vezetõ tisztségviselõihez, javaslatot, észrevételt tehetünk. A közgyûlési határozatok a bíróságon megtámadhatók a meghozataluktól számított 90 napon belül. A közgyûlés választja meg maximum 5 évre a pénztár irányítására hivatott igazgatótanácsot, illetve a mûködését felügyelõ ellenõrzõ bizottságot (mindkettõ 3-7 tagú). Az igazgatótanács a pénztár operatív irányítását végzõ ügyvezetõ ha alkalmaznak ilyet, illetve az egyéb pénztáralkalmazottak munkáltatója. Szükség ese- 14 PÉNZEM ÉS...

15 tén az ellenõrzõ bizottság de akár a tagság tizede is rendkívüli közgyûlés összehívását kezdeményezheti. JOGUNK VAN TÁJÉKOZÓDNI A tag jogosult betekinteni a pénztár minden könyvébe, kivéve a zárt tanácskozások jegyzõkönyvét. Természetesen betekinthetünk a közgyûlési jegyzõkönyvekbe, s a meghozott határozatok szövegébe is. Egészségpénztárunk köteles évente legalább egy alkalommal legkésõbb a tárgyévet követõ június 30-ig számlaértesítõt küldeni egyéni számlánk alakulásáról. Az értesítõnek mindenképp tartalmaznia kell a befizetésekre, az egészségszámla megterheléseire, a pénztár elérhetõségére, a számla lekötésére (összeg, lekötés és lejárat ideje) vonatkozó adatokat. Pénztárunk alapszabályában határozza meg a számlaértesítõ részletes tartalmát. 6. BELÉPÉSI ÉS TÁVOZÁSI SZABÁLYOK A csatlakozáshoz belépési nyilatkozatot kell kitöltenünk és magunkra nézve kötelezõnek kell elfogadnunk a pénztár alapszabályát. Szabad választásunk szerint elvileg s ha pénztárcánk bírja több önkéntes egészségpénztárba is beléphetünk, hiszen ezekbõl több tucat tevékenykedik itthon (némelyek közülük ráadásul csak bizonyos egészségügyi szolgáltatásra specializálódtak). Nem minden pénztár kapuja nyitott: a nyílt egészségpénztárak döntõen csak ilyenek tevékenykednek az országban azok, amelyek nem korlátozzák a lehetséges pénztártagok körét. Velük ellentétben a zárt pénztárak szakmai vagy más szervezési elv például ágazat, munkahely alapján jöttek létre, s tagjaikat kizárólag e körbõl verbuválják. az önkéntes egészségpénztárak 15

16 Speciális lehetõség, hogy önkéntes nyugdíjpénztárból egészségpénztárba átléphet az, aki legalább egy évre igazolt módon elvesztette munkaképességének minimum 50 százalékát, és így lehetõvé válik, hogy nyugdíjpénztári megtakarításait az egészsége helyreállítása, illetve javítása érdekében használja fel. A választás elõtt célszerû minél több egészségpénztár ajánlatát megtekinteni. A pénztárak felügyeletét ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami elügyeletének (PSZÁ ) honlapján megtalálhatók valamennyi önkéntes egészségpénztár elérhetõségei, illetve frissített adatai is. HA MÁSIK PÉNZTÁRAT VÁLASZTUNK Egészségpénztárunkból bármikor szabadon kiléphetünk, vagy másik egészségpénztárba vihetjük át addigi megtakarításainkat (szabad pénztárválasztás joga). Kilépésünk, átlépésünk esetén pénztárunk köteles egyéni egészségszámlánkon található összes követeléseinket szándékunk bejelentésének negyedévét követõ 50 napon belül kifizetni. Pénztárunknak szolgáltatási szabályzatában kell rendelkeznie arról, hogy bejelentésünk után még meddig és milyen szolgáltatásokat vehetünk igénybe. A fõ szabály az, hogy erre legfeljebb a bejelentésünk negyedévének utolsó napjáig van módunk. Volt pénztárunk legfeljebb 2 havi egységes tagdíjat, de maximum 4000 forintot vonhat le a kilépéssel, átlépéssel kapcsolatos tényleges, indokolt költségekre. Az átadó pénztárnak részletesen tájékoztatnia kell tagi adatainkról többek közt személyes adatainkról, tagságunk kezdetérõl, az egyéni számlánkra beérkezett különbözõ befizetésekrõl, az azon jóváírt nettó hozamról, várakozási idõnkrõl új pénztárunkat. Ha munkáltatónk szerzõdésben állt volt pénztárunkkal, új egészség- 16 PÉNZEM ÉS...

17 pénztárunknak is kezdeményeznie kell munkáltatónknál e megállapodás megkötését. Ha másik egészségpénztárba lépünk át, nem szûnik meg az egyéni egészségszámlánkon általunk korábban elkülönített összeg lekötése. Eddigi pénztárunknak be kell számolnia új egészségpénztárunknak a lekötött összegrõl és annak idõpontjáról, s utóbbi azt köteles figyelembe venni. A tagsági viszony akkor is megszûnik, ha az adott állampolgár elhalálozik. Megtörténhet, hogy a tag az alapszabályban megjelölt idõtartalmon túl sem fizeti meg tagdíját (s e hátralék rendezésére másképp már nincs mód), így maga a pénztár lépteti, zárja ki õt. Bármi módon is ér véget kapcsolatunk az önkéntes pénztárral, utóbbinak kötelessége elszámolni velünk, illetve elhalálozás esetén az általunk belépéskor vagy a késõbbiekben írásban megnevezett kedvezményezettekkel, örökösökkel. 7. HA ÁTALAKUL PÉNZTÁRUNK Az önkéntes egészségpénztár átalakulása megtörténhet n beolvadással (az egyik pénztár megszûnik, s egy másik pénztárba olvad, amely egyben jogutódja is lesz) n összeolvadással (mindkét pénztár megszûnik, közösen egy új pénztárat hoznak létre, amely mindkettõjük jogutódja lesz) n különválással (a pénztár megszûnésével egyidejûleg két új keletkezik) n kiválással (az eredetibõl kiválva új pénztár jön létre, miközben az addigi is tovább mûködik). Az átalakulásról két egymást követõ (küldött)közgyûlésen legalább kétharmados többséggel döntenek a pénztártagok. Õket azon- az önkéntes egészségpénztárak 17

18 ban már az elsõ fórum elõtt tájékoztatni kell az igazgatótanács elõzetes átalakulási javaslatairól. Az egyes közgyûléseknek a témáról hozott döntéseit is kötelezõ részletesen ismertetni a tagokkal, a pénztár alapszabályában leírt módon. Átalakuláskor döntenünk kell: a jogutód pénztárban maradunk, vagy átlépünk valamely más pénztárba. Kiváláskor, különváláskor nyilatkoznunk kell, hogy melyik legyen egészségpénztárunk. Munkáltatónkat új pénztárunknak kell értesítenie a változásokról. MI LESZ VELÜNK VÉGELSZÁMOLÁSNÁL? Pénztárunk nemcsak átalakulhat, de végelszámolással is megszüntetheti tevékenységét. A végelszámolásról is a (küldött)közgyûlésen születik döntés, s ennek során a tagokat a pénztár átalakulásánál leírt módon folyamatosan tájékoztatni kell. Végelszámolásnál egyik lehetõségünk, hogy egy összegben felvesszük a pénztárnál felhalmozott járandóságunkat. elvett megtakarításunk ebben az esetben azonban adóköteles jövedelemnek minõsül, amelyrõl a pénztárnak igazolást kell kiállítania. Ezt elkerülhetjük, ha másik önkéntes egészségpénztárba lépünk át. A végelszámoló a végelszámolás kezdete után 30 napon belül írásban szólítja fel a tagokat: 15 napon belül nyilatkozzanak szándékaikról. Akik ezt elmulasztják, azok megtakarításai bírósági letétbe kerülnek. 8. ELÜGYELET ÉS GARANCIA Az egészségpénztárak tevékenységét a PSZÁ folyamatosan felügyeli, s e hatóság kétévente általános, mindenre kiterjedõ ellenõrzést is végez. A felügyelet tevékenységének célja a pénztárak jogszerû, a tagok érdekeinek mindenben megfelelõ mûködés szavatolása. A PSZÁ határo- 18 PÉNZEM ÉS...

19 zatai nyilvánosak, s megjelennek a Magyar Tõkepiac címû kiadványban, illetve a felügyelet honlapján. Az önkéntes egészségpénztáraknál nem biztosítja valamiféle központi garancia alap a tag esetleg befagyott követeléseinek kifizetését. (A törvény lehetõvé teszi a pénztáraknak garancia alap létrehozását, de erre eddig nem került sor.) A tagok így az említett végelszámolási vagy a törvény által megszabott felszámolási eljárás keretében érvényesíthetik jogaikat. Esetleges panaszunk hamarabb orvosolható, ha azzal elsõként pénztárunkhoz fordulunk. A felmerülõ panaszok kezelésében a PSZÁ szerepe elsõsorban a panaszos és a pénzügyi szervezet közötti közvetítés az ügyfelek jogainak lehetõ legteljesebb biztosítása érdekében. A felügyeletnek nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a pénztár és a pénztártagok közötti egyedi jogvitába beavatkozzon, mert az igazságszolgáltatás Magyarországon kizárólag a bíróság feladata. Ezt megelõzõen azonban igénybe vehetjük a békéltetõ testületek eljárását is, amelynek célja egyezség létrehozása a vitában. A békéltetõ testületek egyre gyakrabban segítik megegyezéshez a vitában álló pénztárat és a tago(ka)t. az önkéntes egészségpénztárak 19

20 n A Pénzügyi Szervezetek Állami elügyeletének Pénzem és címû fogyasztóvédelmi sorozatában eddig megjelent: A biztosítások Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások A befektetésem védelme (a Befektetõ-védelmi Alappal közös kiadvány) A magánnyugdíjpénztár A lakossági áruhitelek A befektetési életbiztosítások A fogyasztói viták Az önkéntes nyugdíjpénztárak n Elõkészületben: Pénzem és a befektetési alapok Kiadványainkat megtalálja az egyes pénzügyi intézmények, fogyasztóvédelmi szervezetek fiókjaiban, irodáiban, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami elügyeletének Ügyfélszolgálati fõosztályán. elhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy egyes kiadványok tartalma jogszabály-változások miatt idõvel részben elavulhat. A Pénzügyi Szervezetek Állami elügyelete Ügyfélszolgálati fõosztályának n címe: 1013 Budapest, Krisztina krt 39., n levélcíme: 1535 Budapest, 114., Pf.: 777. n telefonszáma: (06-40) (kék szám) n személyes ügyintézés: n Hétfõ: n Kedd: n Szerda: n Csütörtök: n Péntek: