Nagyvázsony Község Önkormányzata Körjegyzőségének komplex szervezetfejlesztése

Átírás

1 Nagyvázsony Község Önkormányzata Körjegyzőségének komplex szervezetfejlesztése Költségvetési gazdálkodás és rendeletalkotás -Helyzetértékelés

2 Bevezetés Jelen munkafázisban, mely a Korszerű önkormányzati rendeletalkotás és költségvetési gazdálkodás kidolgozása címet viseli, két egymáshoz kapcsolódó témakört vizsgálunk. Az elemző tanulmány első részében a rendeletalkotási eljárás menetét elemezzük, az érintettekkel folytatott személyes egyeztetés alapján azonosítjuk a gyakorlatot az elmélettel. Az anyag nem a rendeletek tartalmára fókuszál, hanem a megalkotásuk körülményeire és folyamatára, azonban az SZMSZ-nél az elemzés kapcsán észlelt tartalmi hiányosságokat is jelezzük. Az anyag második részében a költségvetési gazdálkodás helyzetelemzését végezzük el. A két témakör kapcsolódási pontja a rendeletalkotás folyamatában lelhető fel. A költségvetési jog tartalma: a költségvetési rendelet megalkotásával a politikai döntéshozó, a képviselő-testület felhatalmazást ad a bevételek beszedésére, valamint felhatalmazza a közigazgatás apparátusát, a közigazgatáshoz tartozó intézményeket, hogy meghatározott pénzösszegeket az előirányzott mértékig elköltsenek, mégpedig azzal az (elvi) elvárással, hogy a pénz elköltésével teljesítik is azokat a feladatokat, amelyek a közigazgatás kötelezettségét képezik, illetve amelyek teljesítésére a költségvetési döntés utasítást ad. A zárszámadás elvileg nem más, mint a felhatalmazásokkal való elszámolás. A képviselő-testület mind a költségvetést, mind a zárszámadást rendelettel fogadja el, így az anyag második részében a költségvetési gazdálkodás keretében megvizsgáljuk a konkrét rendeletalkotási folyamatokat, valamint a költségvetési gazdálkodás általunk lényegesnek tartott elemeit. 2

3 Önkormányzati rendeletalkotás Nagyvázsony Község Önkormányzatánál 3

4 Polgármesteri Hivatal bemutatása Körjegyzőség elnevezése: Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó községek Önkormányzatainak Körjegyzősége Körjegyzőség székhelye: 8291 Nagyvázsony, Kinizsi utca 96. Nagyvázsony település lakónépessége január 1.-i statisztika alapján 1793 fő. A Körjegyzőség ellátja Nagyvázsony településen túl a körjegyzőséghez tartozó Barnag (154 fő), Mencshely (269 fő), Pula (222 fő), Vöröstó (97 fő) települések igazgatási feladatait. A Körjegyzőség létszáma 11,25 fő. A Körjegyző november 14. napja óta látja el a körjegyzői feladatokat. 4

5 Rendeletalkotási eljárás jogszabályi környezete Jogszabályi környezet: A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény (továbbiakban Alkotmány) A jogalkotásról szóló évi XI. törvény (továbbiakban Jat.) A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) Az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény (továbbiakban Eisztv.) Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 10/1999. (XII. 20.) Kt. számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban SZMSZ) A Jat. 1. (1) bekezdése értelmében a jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: a) az Országgyűlés törvényt, b) a Kormány rendeletet, c) a miniszterelnök és a Kormány tagja rendeletet, d) az önkormányzat rendeletet. Az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. (1) bekezdése már egzaktabban fogalmaz: A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkot. 5

6 Rendelet-alkotási eljárás I. Az Ötv. 10. (1) bekezdés, valamint az SZMSZ 4. (4) bekezdés a) pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a rendeletalkotás. A rendeletalkotás folyamatát az SZMSZ a alapján, valamint a Jegyző asszonnyal folytatott személyes interjún elhangzottak figyelembe vételével foglaljuk össze. Rendelet-alkotás az SZMSZ szerint Rendelet-alkotás a gyakorlatban 64. A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására, és a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére. 65. A rendelet alkotását kezdeményezheti: a/ polgármester, b/ települési képviselő, c/ körjegyző. 66. /1/ A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. /2/ A kezdeményezésről a polgármester tájékoztatja a testületet. /3/ A képviselő-testület állást foglal a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. /4/ A szakmai szerkesztés, előkészítés a körjegyző feladata. 67. /1/ A polgármester az előkészítést követően nyújtja be a rendelet-tervezetet a képviselő-testületnek. /2/ A polgármester tájékoztatja a testületet az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is. Általában jogszabály, illetve azok módosítása révén válik szükségessé a helyi jogalkotás, illetve a helyi rendeletek módosítása. Többnyire a jegyző kezdeményezi a jogalkotást, de a polgármester, illetve a képviselők, intézményvezetők részéről is előfordul. A kisebbségi önkormányzatok nem szerepelnek a kezdeményezők között. A kezdeményezést a polgármesterhez nyújtják be. A képviselő-testület működésében nem gyakorlat, hogy állást foglaljanak a rendelet tervezetének előkészítéséről. A szakmai szerkesztés és a rendelet-tervezet elkészítése a körjegyző feladata. A tervezet tartalmától függően a körjegyző bevonja az előkészítésbe a területileg illetékes munkatársakat. A rendelet-tervezettel együtt írásos indokolást nem szoktak előterjeszteni. A rendelet-tervezetet írásban terjesztik elő, leglényegesebb tartalmi elemeket szóban ismertetik. Jelenleg a temetőhasználat rendjéről szóló rendelet-tervezet előkészítő szakaszban van, már több körös egyeztetésen esett át. 6

7 Rendelet-alkotási eljárás II. Rendelet-alkotás az SZMSZ szerint 68. /1/ A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a körjegyző szerkeszti. /2/ Az elfogadott rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá. /3/ Az elfogadott aláírt rendeletet hirdetőtáblán kell kihirdetni. /4/ A hatályos önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartást a Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. /5/ A nyilvántartás karbantartása a körjegyző feladata. 69. A hatályos önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület évente felülvizsgálja. Rendelet-alkotás a gyakorlatban A rendeletek hiteles szövegét a körjegyző szerkeszti 4 db hirdetőtábla van Nagyvázsonyban. Mind a négyen kihirdetik a rendeleteket. Az SZMSZ nem határozza meg, hogy a 4 hirdetőtábla közül melyiken kell kihirdetni. Az ügyirat kezelési és igazgatási előadó feladata a rendeletek sokszorosítása, valamint a kihirdetésről való gondoskodás. Dobozos rendszer működik, a hirdetőtáblán elhelyezendő anyagokat dobozba gyűjtik. A hivatalsegéd helyezi el a hirdetőtáblán a rendeleteket. A hatályos rendeletek jegyzékét a naprakészség biztosítása érdekében függelékbe célszerű helyezni. Nem jellemző. 7

8 Körjegyzőség szervezete Körjegyző Pénzügyi csoportvezető 1 fő Gyámügyi és szabálysértési hagyatéki ügyintéző 1 fő Népesség nyilvántartási, anyakönyvi és munkaügyi ügyintéző 1 fő Szociális Ügyintéző 1 fő Pénzügyi ügyintéző 3,5 fő Hivatalsegéd és takarító 1 fő Adóügyi Ügyintéző 0,75 fő Ügyiratkezelés, általános Igazgatás 1 fő Összesen: 11,25 fő 8

9 Rendelet-alkotási eljárás összefoglalása 1. Nagyvázsony Község Önkormányzatának Képviselő-testületét egyre intenzívebb ülésezési gyakorlat jellemzi, melyet az alábbi táblázat számaiból is kiolvashatunk. Évszám Képviselő-testületi ülések száma összesen ebből együttes ülés Rendeletek száma Az emelkedő számú ülések mellett a megalkotott rendeletek száma és években egyaránt 19 darab. Az SZMSZ-ben szabályozott rendelet-alkotási eljárás és a gyakorlat több ponton eltérést mutat. Az SZMSZ-t évben alkotta meg a képviselő-testület az eddig eltelt idő alatt a rendeletalkotásra vonatkozó szabályozást nem módosították. A bizottságok szerepe a rendeletek előkészítésében a gyakorlatban hangsúlytalan. A Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság véleményezi a költségvetést, a nevelési és oktatási intézmények költségvetés tervezetét a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményezi. Tekintettel arra, hogy a bizottságok feladat- és hatásköre nem állt rendelkezésre, ezért a gyakorlatot a szabályozással nem tudjuk megfeleltetni. 9

10 Rendelet-alkotási eljárás összefoglalása 2. A rendeletalkotási eljárásba a lakosság és civil szervezetek bevonása eddig nem volt gyakorlat. Az érintettek a jogszabály kihirdetését követően tájékozódnak a rendeletekről. Lakossági kezdeményezésre történt rendelet alkotásra példa: Nagyvázsony Római Katolikus Plébániától június 17.-én érkezett megkeresés a Plébánia épület helyi értékvédelem alá vételének tárgyában, mely 1134/2009. számon került iktatásra. A válasz levél - egy példánya az ügyiratban szerepel június 18.-án kelt, mely tartalmazza a polgármester úr aláírását, viszont hiányzik az iktatószám, valamint a válaszlevél átvételét, kézbesítését nem lehet kideríteni. A képviselő-testület július 27. napján tartott ülésén megalkotta a 8/2009. (VII. 29.) rendeletét Nagyvázsony Kinizsi u. 78. szám (hrsz. 1040/2.) alatti épület helyi védelem alá helyezéséről. A rendeletről a kezdeményező az ügyirat szerint tájékoztatást nem kapott. Az előadói ív szerint az iratot még irattárba nem helyezték. A Körjegyzőséghez tartozó települések mindegyikének van falufelelőse a körjegyzőség munkatársai közül. Feladatuk (kapcsolt feladatként) a képviselő-testületi ülések előkészítésében való részvétel, jegyzőkönyv vezetés, a képviselő-testületi döntések végrehajtásában való közreműködés, a végrehajtások figyelemmel kísérése. A rendelettervezeteket a körjegyző készíti elő, a rendeletek hiteles szövegét is ő szerkeszti. Az ügyiratkezelő és igazgatási előadó feladata a rendeletek sokszorosítása, valamint a kihirdetésről való gondoskodás. A hirdetőtáblán elhelyezendő anyagokat dobozba gyűjtik. A hivatalsegéd helyezi el a hirdetőtáblán a rendeleteket. A rendeletek nyilvántartásával különdián foglalkozunk. Az SZMSZ 69. -a szerint a hatályos önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület évente felülvizsgálja. A gyakorlatban ez a szabályozás nem érvényesül. A munkaterv erre vonatkozóan információt nem tartalmaz. 10

11 Elektronikus információszabadságról szóló törvény Az Országgyűlés az Alkotmány 2. (1) bekezdésében biztosított jogállamiság, valamint a 61. (1) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismerhetőségéhez és terjesztéséhez való alapvető jog érvényesülése érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. -ában foglaltakkal összhangban megalkotta az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvényt (továbbiakban Eisztv.). A törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. A törvény rendelkezéseit Nagyvázsony tekintettel arra, hogy a település lakossága az főt nem haladja meg július 1-jétől köteles alkalmazni. A honlap az Eisztv. 6. -ban foglalt közzétételi listákban szereplő adatokat részben tartalmazza. A képviselő-testület nyilvános üléseinek előterjesztéseit, a rendelettervezeteket nem tették közzé. A honlap feltöltését a polgármester végzi, kivéve a rendeleteket, mert ezeket a jegyző tölti fel a honlapra. A honlaphoz történő hozzáférési jogosultságokat, a feladat- és hatásköröket belső szabályzat, valamint munkaköri leírások nem rögzítik. A honlapon megtalálhatóak a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvek, azonban a mellékleteit nem csatolták. Így a rendeleteket, ha módosító rendeletről van szó, nem lehet megtalálni csak abban az esetben, ha az egységes szerkezetű rendelet módosítása és a honlapra való feltöltése megtörtént. 11

12 Nyilvántartás 1. A rendeletek nyilvántartása két szempontból is lényeges: rendeletek utólagos törvényességi felülvizsgálatának követelménye; rendelet hatályosulása, végrehajtása szempontjából. Követelmények a nyilvántartási rendszerrel szemben: Időrendi nyilvántartás A nyilvántartásnak a megalkotás időbeni sorrendjében kell tartalmaznia a helyi rendeleteket, Nyilvántartás tartalma: Helyi rendelet megjelölése, tárgya, száma, Megalkotásának időpontja, Hatálybalépésének időpontja, Esetleges módosítását, hatályon kívül helyezését, a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelet számának és a változás időpontjának egyidejű feltűntetése mellett, Megjegyzés rovatban: a felterjesztés időpontját, arra adott észrevételeket. 12

13 Nyilvántartás 2. Az SZMSZ 68. (4)-(5) bekezdése szerint a hatályos önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartást a Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. A hatályos rendeletek jegyzékét célszerű függelékbe helyezni, így biztosítható a napra készen tartása. A nyilvántartás karbantartása a körjegyző feladata. A hatályos rendeletek nyilvántartását felül kell vizsgálni az alábbiak miatt: a nyilvántartás hiányos (pl.: nem tartalmazza a évi költségvetésről szóló rendeletet); nem a megalkotás időrendjében szerepelnek a rendeletek évben megalkotott rendeletek után következnek 2008., és évi rendeletek. A jogszabályok közzététele nem azonos a kihirdetésükkel. A kihirdetést már korábban tárgyaltuk. A közzététel a jogszabályok szövegének a kihirdetést követő és gyakran könnyebben kezelhető formában történő megjelentetését is magában foglalja. Az egységes szerkezetű rendeletek közzétételéről kizárólag elektronikusan a honlapon keresztül gondoskodnak, papír alapú nyilvántartást nem vezetnek, a hirdetőtáblán nem teszik közzé. A körjegyző számítógépén találhatók a rendeletek, amelyekhez a körjegyzőség munkatársai hozzáférnek, azonban a hozzáférési jogosultságok nincsenek rögzítve. A fájlok nincsenek írásvédetté téve, így azok módosítása lehetséges. Az előző Körjegyző az egységes szerkezetű rendeletek szerkesztésekor nem jelölte a módosuló szakaszokat, így visszamenőleg csak a nyilvántartások áttekintésével lehet megállapítani, hogy adott időszakban milyen szabályozás volt hatályban. A jelenlegi körjegyző, Henn Ferencné az egységes szerkezetű rendeletek elkészítésekor jelöli a módosításokat. 13

14 További észrevételek az Ötv. alapján Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő tárgykörökben: a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról (Ötv. 18. (1) bek) a rendeletet a képviselő-testület megalkotta. b) a települési képviselőknek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról. (Ötv. 20. (2) bek.) az SZMSZ 43. (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület és az állandó bizottságok tagjainak tiszteletdíját a költségvetésről szóló rendeletben kell meghatározni. Ez a szabályozás nem felel meg sem a jogszabályi követelményeknek, sem pedig a gyakorlatnak. Külön rendeletben határozták meg a tiszteletdíjra vonatkozó előírásokat, azonban forráshiányra hivatkozva hatályon kívül helyezték a rendeletet. c) polgármester, vagy bizottság részére történő hatósági hatáskör megállapításáról (Ötv. 11. és 23. (2) bek.) - az SZMSZ nem tartalmazza az átruházott hatáskörök jegyzékét. d) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról (Ötv. 50. (2) bek.) nem alkottak önálló rendeletet, hanem az SZMSZ ban szabályozták a kérdéskört. e) a költségvetésről, zárszámadásról és a helyi adók kivetéséről rendeleteket megalkották. 14

15 Észrevételek az SZMSZ-hez 1. Jelen anyagban a rendeletek tartalmi vizsgálatára nem térünk ki, azonban az SZMSZ kiemelt jelentőségű rendelet az képviselő-testület működése, valamint a rendeletalkotás szempontjából, ezért részletesebben vizsgáljuk. A hatályos rendeletek jegyzéke szerint Nagyvázsony község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/1999. (XII. 20.) Kt. számú rendeletet megalkotása óta két ízben módosították a 12/2006. (X. 26.), valamint 19/2009. (XII. 28.) rendelettel, azonban átfogó módosításra nem került sor. Észrevételek: Kizárólag az SZMSZ normaszövegét kaptuk kézhez, az SZMSZ-ben hivatkozott mellékleteket nem. Kihirdetési záradék nincs a rendelet végén. Az Ötv.-ből szó szerint átemelt részeket nem jelölték. Az SZMSZ módosítása kapcsán az egységes szerkezetű rendeletbe új 72. épült be, így a régi ra módosult, és a ra változott. A módosító jogszabály az utóbbi két szakasz módosításáról nem rendelkezett. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 8. (5) bekezdése értelmében a települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. 15

16 Észrevételek az SZMSZ-hez 2. Az SZMSZ-ben a képviselő-testület nem határozta meg, mely önszerveződő közösségeket illeti meg a tanácskozási jog. Az Ötv. 18. (2) bekezdése szerint a képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. Az SZMSZ 39. kizárólag a közmeghallgatásról rendelkezik, mint lakossági fórum. A 39. (1) bekezdése szerint a képviselő-testület évente legalább két közmeghallgatást tart. A gyakorlatban évente egy közmeghallgatást tartanak. A lakossági fórumokról és azok rendjéről az SZMSZ szabályozást nem tartalmaz. Az Ötv. 35. (2) bekezdés c) pontja értelmében a polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására. Az SZMSZ az ügyfélfogadási rendről az 56. -ban rendelkezik, a körjegyzőség a körjegyző által elkészített ügyrend szerint működik. A körjegyző vagy megbízottja az ügyrendben meghatározott időpontban tart ügyfélfogadást. A körjegyzőség ügyrendjét az 5. számú melléklet tartalmazza. Az SZMSZ mellékletét nem kaptuk kézhez. Az Ötv. 9. (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. Az SZMSZ 4. (3) bekezdésnél kimaradt a hatáskörök társulásra történő átruházása. 16

17 Észrevételek az SZMSZ-hez 3. Az Ötv. 10. (1) bekezdése alapján az SZMSZ 4. (4) bekezdését ki kell egészíteni további át nem ruházható hatáskörökkel. Az SZMSZ 4. (6) bekezdés következik (5) bekezdés helyett, valószínűleg elírás történt. A (6) bekezdés szabályozza, hogy a képviselő-testületi-tagok nevét, lakcímét és egyéb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. A melléklet kerüljön át függelékbe. A polgármester helyettesítésének rendje több ponton eltérően szabályozott, valamint a helyettesítésnél a régi bizottsági struktúrából szerepel elnevezés (Településrendezési, Művelődési és Sport Bizottság). 6. (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Halasztást nem tűrő esetben rendkívüli ülést hív össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a gazdasági bizottság elnöke, mindhármuk akadályoztatása esetén a Településrendezési, Művelődési és Sport bizottság elnöke hívja össze az ülést. 11. (2) A polgármester távollétében az ülést az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a gazdasági bizottság elnöke, mindhármuk akadályoztatása esetén a Településrendezési, Művelődési és Sport bizottság elnöke vezeti. 47. (1) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatásakor a helyettesítést a képviselő-testület korelnöke látja el. 17

18 Észrevételek az SZMSZ-hez 4. Az évi módosítása kapcsán beemelték a rendeletbe az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az új 72. -ban. Logikailag az SZMSZ első részében kellene a kötelező és önként vállalt feladatokat szabályozni, mivel az 1. (3) bekezdése rendelkezik az önkormányzat fő feladatairól. Az SZMSZ 22. (1) bekezdés rendelkezik a minősített többséget igénylő ügyekről. A felsorolásból kimaradt az SZMSZ 10. (4) bekezdésében szereplő a rendkívüli napirend napirendre vételéről szóló döntés. A települési képviselők, bizottságok elnökének javadalmazását szabályozza a 43. (3) bekezdése, melyben a képviselő-testület és az állandó bizottsági tagok tiszteletdíjának meghatározását a költségvetési rendeletben szabályozza. A képviselő-testület helyesen nem a költségvetési rendeletben szabályozta a kérdéskört, hanem külön rendeletet alkotott a tiszteletdíjról, melyet forráshiány miatt hatályon kívül helyezett. Az SZMSZ 48. (6) bekezdésében a Településrendezési, Művelődési és Sport Bizottság feladatait szabályozza, ilyen bizottság már nincs. Az SZMSZ 72. (2) bekezdésében beillesztésre kerültek a Község alaptevékenység keretében ellátott szakfeladatait. Véleményünk szerint a szakfeladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatába kell beépíteni. 18

19 Észrevételek az SZMSZ-hez 5. Hiányzó szabályozási tárgykörök: alpolgármesterre vonatkozó szabályozás; gazdasági program és munkaterv szabályozása; lakossági fórumok közül csak a közmeghallgatást szabályozza; bizottságok létszáma és feladatkörük; belső ellenőrzés társulás 19

20 Hulladékgazdálkodási terv A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 35. szerint az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. A 36. (1) bekezdés szerint egy körjegyzőséghez tartozó vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok a 35. (1) bekezdés szerinti kötelezettségüket közös hulladékgazdálkodási terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. 37. (1)-(3) A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani. A hulladékgazdálkodási tervben meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, illetve más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni kell. A tervet jóváhagyók, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok megoldását. A tervet a beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot. Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló információk alapján hulladékgazdálkodási tervet nem készített. 20

21 Nyilvánosság részvétele a környezetvédelemben 1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Kt) 97. szerint a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos nem hatósági eljárásban. Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni. A részvétel joga gyakorolható: a) személyesen vagy képviselő útján, b) társadalmi szervezetek révén, c) települési önkormányzatok útján. Környezetvédelmi társadalmi szervezetek jogai: A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő - a hatásterületen működő - társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. 21

22 Nyilvánosság részvétele a környezetvédelemben 2. A szervezet joga továbbá, hogy tagsága érdekeit képviselve közreműködjön a működési vagy tevékenységi területét érintő területfejlesztési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában, véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabályok tervezeteit, véleményezze - a külön jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve - a működési vagy tevékenységi területét érintő, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését. A szervezet a jogszabályt előkészítő minisztériumnál, illetve települési önkormányzatnál jelenti be véleményezési igényét. A települési önkormányzatok az általuk kiadni szándékozott ilyen jogszabályokról a helyben szokásos módon adnak tájékoztatást. Nagyvázsony esetében egyetlen civil szervezet sem jelezte fentiekben vázolt részvételi szándékát. 22

23 Rendeletalkotás összefoglaló A rendeletalkotási eljárás vizsgálatát a vonatkozó jogszabályok, különös tekintettel Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 10/1999. (XII. 20.) Kt. számú rendelete (továbbiakban SZMSZ) alapján folytattuk le. Az SZMSZ vizsgálata nem korlátozódott a rendeletalkotás folyamatára, hanem az általunk észlelt szabályozási anomáliákra és hiányosságokra külön is kitértünk. A megállapítások alapján az SZMSZ átfogó módosítását javasoljuk. További rendeleteket tartalmilag nem vizsgáltunk. Az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény alapján a közzétételi kötelezettségnek való megfelelést vizsgáltuk. A rendelettervezeteket, valamint a jegyzőkönyvek mellékleteként a rendeleteket nem teszik közzé a honlapon. A hatályos rendeletek nyilvántartását áttekintettük, amelynek alapján a nyilvántartás felülvizsgálatára teszünk javaslatot. A rendeletek nyilvántartásából hiányzott a hulladékgazdálkodási terv, ezért erre a szabályozási tárgykörre külön kitértünk. A lakossággal és civil szervezetekkel való kapcsolattartás elősegítése érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit foglaltuk össze. A hivatkozott törvény szerint a környezettel kapcsolatos jogszabály tervezetekről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell az érintetteket. 23

24 Költségvetési gazdálkodás vizsgálata Nagyvázsony Község Önkormányzatánál 24

25 Bevezetés A lakosság bizalmának megnyerése érdekében különösen fontos, hogy az önkormányzat költségvetésének kezelése törvényes és átlátható legyen. Fontos továbbá, hogy az önkormányzat a rendelkezésére álló forrásokat hatékonyan használja fel a lakossági igények kielégítésére. A rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának alapja a költségvetés tervezési folyamatának a megfelelő működése. Jelen dokumentumban a költségvetési gazdálkodás folyamatát, működésének vizsgálatát végezzük el a tervezés, a végrehajtás, a beszámolás és ellenőrzés szakaszainak felülvizsgálatával. Az elemzés során kiemelt figyelmet fordítunk a szabályozás működési gyakorlatban történő megvalósulásának feltérképezésére. A költségvetési források hatékony felhasználását hivatott biztosítani az államháztartási kontroll, amelynek keretein belül a belső ellenőrzési rendszer elemeit helyezzük vizsgálat alá a külső kontroll elemek érintésével. 25

26 Költségvetési gazdálkodás vizsgálata-bevezetés Eddigi munkafázisok során leadásra került dokumentumokban (Feladatkataszter, Erőforrás analízis, Problématérkép, Helyzetértékelés) részletezésre került: Önkormányzati kiadások, nagyvázsonyi költségvetés kiadási tételei Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, Az intézményrendszer, költségvetési szervek felépítése, feladatellátása, Jelen dokumentumban részletezésre kerül: a költségvetés megalkotásában résztvevő képviselő testület felépítése a költségvetési gazdálkodás szabályozási környezete a stratégiai tervezés és a költségvetés kapcsolata a költségvetési gazdálkodás folyamata, amelyet az alábbi fókuszterületek alapján vizsgálunk meg: költségvetés tervezés, költségvetés végrehajtás, beszámolás és ellenőrzés Az említett fókuszterületek vonatkozásában szükséges felülvizsgálni, hogy: megfelelő-e a szabályozottság a működési gyakorlat szabályozottság szerint történik-e az alkalmazott működési gyakorlat megfelelőnek tekinthető-e 26

27 Költségvetés kialakításában érintett képviselő-testület Német Kisebbségi Önkormányzat 5 tag Polgármester Alpolgármester Képviselő-testület 10 tag Cigány Kisebbségi Önkormányzat 5 tag Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság 7 tag (5 képviselő 2 kültag) Szociális és Egészségügyi Bizottság 4 tag (3 kültag) Kulturális és Oktatási Bizottság 4 tag (3 kültag) Vagyonnyilatkozat ellenőrző Bizottság 3 tag 27

28 Operatív Taktikai Stratégiai Szabályozási környezet és költségvetés kapcsolata Szint Ciklus független elemek Településfejlesztési stratégia Gazdasági Program Ágazati stratégiák/koncepciók Település fejlesztési koncepció Intézményi stratégiai dokumentumok Település szerkezeti terv Költségvetés Intézkedési tervek Intézményi operatív dokumentumok Helyi építési szabályozás Finanszírozás Projektek/ működés 28 Ciklus függő elemek

29 Stratégia tervezés és a költségvetés folyamatának kapcsolata Stratégia aktualizálása Eredmények értékelése Jelentések Monitorozás Költségek és output költségek Önkormányzati stratégia Átfogó célok Megcélzott társadalmi eredmények Az eredményességhez vezető út Részcélok Feltételek változása Társadalmi eredményesség érdekében Programok kidolgozása Működés Beruházás Kapcsolódások Elszámoltathatóság Minőség javítása Erőforrások célokhoz rendelése Végrehajtás tervei Hatékonyságot, minőséget javító programok Munkatervek Költségvetés előkészítése Megcélzott szolgáltatási szint Legjobb alternatíva kiválasztása Éves költségvetés 29

30 SZABÁLYOZÁS Szabályozási környezet hierarchiája Önkormányzaton kívüli Épített környezet alakításáról és védelméről szóló tv. Településfejlesztési stratégia Önkormányzaton belüli Helyi építési szabályzatról szóló rendelet Közoktatási tv. Szociális tv. Államháztartásról szóló tv. Helyi önkormányzatokról szóló tv. Környezetvédelmi tv. Hulladékgazdálkodási tv. Vagyongazdálkodási koncepció (középtávú) Szakpolitikai koncepciók (rövid- középtávú) Kötelező Oktatásfejlesztési koncepció * Szociális szolgáltatástervezési koncepció (folyamatban) Költségvetési koncepció Gazdasági program Közfoglalkoztatási terv Környezetvédelmi terv és program Helyi hulladékgazdálkodási terv * Nem kötelező Közlekedésfejlesztési koncepció Idegenforgalmi és turisztikai koncepció Kulturális (közművelődési) koncepció Kommunális és infrastruktúrafejlesztési koncepció Egészségügyi koncepció Ifjúsági koncepció Közbiztonsági koncepció Kommunikációs stratégia Informatikai stratégia * Sportfejlesztési koncepció Vagyon rendelet Lakások és helyiségek bérletéről szóló rendelet Temető rendelet Köztisztasági rendelet SZMSZ Helyi önkormányzatokról szóló tv. Közbeszerzésekről szóló tv. Államháztartásról szóló tv. Közbeszerzés Ámr. Költségvetési tv. Belső ellenőrzésről szóló korm. rendelet Számviteli törvény Áht. szerv. besz. és könvv. sajátos. Szóló korm. rend Gazdasági program Költségvetés (1 év) Zárszámadás (1 év) Számviteli politika 30 Vagyon rendelet Költségvetési és zárszámadási rendeletek Ktgv. és zársz. rend. tartalmi köv. szóló rendelet Közbeszerzési szabályzat és éves közbesz. terv Belső ellenőrzési kézikönyv, FEUVE, Ell. nyomvonal Kockázatkezelési rendszer * Nem készítette el az önkormányzat

31 Megállapítások a stratégiai tervezés és a költségvetés viszonyáról: Jelenleg a stratégiák közül hosszú távú célokat tartalmaz : a Gazdasági Program, amely a évre vonatkozik illetve a Belső ellenőrzési stratégiai terv, amely a ig terjedő időszakot ölelte fel. A stratégiai szemlélet nem érvényesül, a megvalósuló stratégiai elemek ad-hoc jellegűek. A stratégiákban foglaltak megvalósítására nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás. Kizárólag a kötelező stratégiák, koncepciók, tervek, programok megalkotására és elfogadására került sor Nagyvázsony Község Önkormányzatánál, azonban nem teljes körűen. A kötelezően elkészítendő stratégiák közül nem készült el a Oktatásfejlesztési koncepció, és a Helyi hulladékgazdálkodási terv. A nem kötelező stratégiák közül egyedül a sportfejlesztési koncepció elkészítésére fordítottak figyelmet elegendő kapacitás híján. A célok megfogalmazásakor az általános célok részcélokra történő bontása nem történik meg. A megalkotott stratégiák elszigetelődnek és nem érvényesülnek a költségvetésben. Stratégiák aktualizálására, felülvizsgálatára nem fordítanak figyelmet. Az operatív, mindennapi döntéseket nem a stratégiai célok vezérlik, a működés jelenlegi színvonalon történő fenntartása, és a túlélés került a fókuszba. A Gazdasági Programhoz a megvalósítást elősegítő operatív, részcélokat tartalmazó dokumentum nem készült. Stratégia tervezés és a költségvetés 31

32 Önkormányzati feladatok Kormányzati feladatok Költségvetési tervezés szakaszai Feladat ellátások Pénzügyi- költségvetési irányítás Április - május Szakmai bizottságok megtárgyalják: a javaslatokat, szakmai irányelvek a szolgáltatási szintre Költségvetési bizottság megtárgyalja a lehetőségeket irányelvek az általános pénzügyi lehetőségekre Június Irányelvek meghatározása a költségvetéshez, amely az igények és lehetőségek első összeegyeztetése A költségvetés ütemezése, felelősök kijelölése Szeptember - október Számszakilag részletesebb terv javaslatok - önkormányzati szinten esetleg több változatban az önkormányzati szakmai programokra, szolgáltatási színvonalra A bevételek és kiadási lehetőségek részletesebb kalkulációja Önkormányzati szinten azonos ellátások norma szerinti finanszírozásának meghatározása önkormányzati szinten November 30. Javaslat a költségvetési koncepcióra Február 15. Költségvetési rendelet tervezet elkészítése Március 15. Költségvetési rendelet kidolgozása 32

33 Intézmények Nagyvázsony Társulás Költségvetési tervezés folyamata Együttes ülés jóváhagyja a társulásban fenntartott intézmények költségvetését A pénzügy kidolgozza a költségvetés tervezetet Bizottságok állásfoglalása* Pénzügyi Bizottság teljes körű, írásos véleményezése* Kisebbségi állásfoglalás* Képviselő testületi döntés a költségvetésről Intézményvezetők javaslatai Az intézményvezetők megkapják előirányzataikat * Az egyeztetési, véleményezési folyamatok a gyakorlatban nem érvényesülnek teljes körűen. 33

34 Külső szabályozási környezet: Költségvetési gazdálkodás szabályozása A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. Törvény, évi CXXX. Törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) (továbbiakban Ámr.) 249/2000. (XII.24) Kormányrendelet az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól (továbbiakban Vhr.) Belső szabályozási környezet: A költségvetés folyamatának vizsgálatához felhasznált dokumentumok köre: Nagyvázsony Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 10/l999.(XII. 20.) Kt. számú rendelete, Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (II.25.) számú rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2009. (IV.30.) rendelete az önkormányzat évi költségvetési zárszámadásáról Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének 17/2007. (XI.26.) rendelete az önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmáról, felépítéséről Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (II.27.) számú rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula és Vöröstó községek Képviselő-testületeinek 3/2001 (VII.1.) Együttes számú rendelete a közös fenntartású körjegyzőség ügyrendjéről 34

35 Költségvetési eljárásrend felülvizsgálata A költségvetés folyamatát az alábbi bontás alapján vizsgáljuk: I. Költségvetés tervezés II. Végrehajtás, beszámolás III. Ellenőrzés A költségvetés folyamatának leírását a Körjegyző által rendelkezésünkre bocsátott 34. dián felsorolt belső szabályozási környezetbe tartozó dokumentumok, helyszíni vizsgálat, valamint személyes interjúk alapján végezzük. I. Költségvetés tervezése A helyi önkormányzatok költségvetési tervezési-előkészítési folyamata az alábbi fázisokra bontható: 1. Költségvetési koncepció elkészítése 2. Költségvetési rendelet tervezetének elkészítése 3. Költségvetési rendelet elfogadása Ezen fázisoknak a részletes kifejtését a következő dián lévő ellenőrzési nyomvonalban rögzített költségvetési tervezés lépései alapján végezzük el, olyan módon, hogy a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokban foglalt szabályozások vizsgálata mellett az alkalmazott működési gyakorlatra is kitérünk. 35

36 Költségvetés tervezés lépései Sszám Lépések a működési gyakorlatban Felelős, Ellenőrzés, kötelezettségvállaló érvényesítés 1 A tervezet elkészítésére való elméleti, szakmai felkészülés gazdasági vezető jegyző 2 A tervezés munkafolyamatokra való lebontása, munkamegosztás jegyző 3 A tervezéssel kapcsolatos feladatellátásra vonatkozó általános szabályok meghatározása és betartatása jegyző 4 A költségvetési rendelet címrendjének kialakítása, a címrend szerinti tervezés gazdasági vezető jegyző 5 A tervezés során ellátandó egyeztetési feladatok gazdasági vezető jegyző 6 A személyi juttatások és a létszám-előirányzat tervezése gazdasági vezető jegyző 7 A munkaadókat terhelő járulékok tervezése gazdasági vezető jegyző 8 Dologi jellegű kiadások tervezése gazdasági vezető jegyző 9 Juttatások, támogatások tervezése gazdasági vezető jegyző 10 Beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások tervezése gazdasági vezető jegyző 11 Saját bevételek tervezése gazdasági vezető jegyző 12 Az állami támogatások, hozzájárulások, átvett pénzeszközök tervezése gazdasági vezető jegyző 13 Az előző évi pénzmaradvány tervezése gazdasági vezető jegyző 14 A bevételi és kiadási előirányzatok egyensúlyának megteremtése, tartalék és/vagy hitel tervezése gazdasági vezető jegyző 15 A rendelet-tervezet elkészítése jegyző polgármester 16 A rendelet-tervezetet megalapozó információk elkészítése gazdasági vezető jegyző 17 A rendelet-tervezet előterjesztésének elkészítése jegyző polgármester 18 Az államháztartási mérlegek összeállítása gazdasági vezető jegyző 19 A költségvetési rendelet megtárgyalása, jóváhagyása polgármester jegyző 20 Az elemi költségvetés megállapítása, dokumentációjának elkészítése, továbbítása gazdasági vezető jegyző 21 A költségvetési dokumentációk megőrzése jegyző 22 Előirányzatok nyilvántartásba vétele könyvelő gazdasági vezető 36

37 Költségvetési gazdálkodás folyamata I. Költségvetés tervezése A költségvetés tervezés folyamatának vizsgálathoz a évben elkészült dokumentumokat használtuk fel. A vizsgált tevékenységek esetében igyekeztünk a rendelkezésünkre álló legfrissebb forrásból dolgozni. 1. Költségvetési koncepció elkészítése a) Költségvetési koncepció összeállításának előkészítése A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző a kisebbségi önkormányzat vezetőivel (német, cigány kisebbség) áttekinti az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait és az önkormányzat bevételi forrásait az Ámr a alapján. Működési gyakorlat: a kisebbségi önkormányzatok (német, cigány kisebbség) vezetőinek véleményét nem kérik ki. b) Költségvetési koncepció összeállítása Az éves költségvetés összeállítását megelőzően az önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítására kerül sor. Az Államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény 70. -a alapján a polgármester a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek. 37

38 Költségvetési gazdálkodás folyamata A költségvetési koncepció elkészítésének gyakorlata a évben: A Jegyző és a Polgármester egyeztették a következő évi célokat, melynek alapján a Jegyző elkészítette a koncepció tervezetet, amelyhez a település intézményvezetőinek (Óvoda és Iskola) és a Körjegyzőségnek a javaslatát is felhasználta. A költségvetési koncepcióhoz a nevelési-oktatási intézmények bázis alapon terveznek, amelynek alapja az előző év kiadás-bevétel adatai. Az intézmények költségvetési koncepciójának elkészítése az intézményvezetők felelőssége, amelyben a következő évben várható kiadások alakulását tűntetik fel. A költségvetési tervek összegyűjtéséért a Jegyző, Henn Ferencné a felelős. Az intézményvezetők által kialakított írásos előterjesztést november 12.-ig kellett elkészíteni, amelyet november 26.-án tárgyalt meg az együttes testületi ülés. Az elkészített koncepciókat az állami költségvetés véglegesítése után újra tárgyalja a testület. Nagyvázsony Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatának 59. -a úgy rendelkezik, hogy a képviselő testület az éves költségvetésről két fordulóban tárgyal, majd elfogadásáról rendeletet alkot. Az intézményvezetőktől a költségvetési koncepcióhoz bekért input adatok struktúrája a következő: 38

39 Költségvetési koncepció elkészítése Költségvetési koncepcióhoz az intézményvezetők (Óvoda, Iskola) az alábbi input adatokat szolgáltatják: Intézményi feladat ellátás rövid ismertetése az aktuális tanévre vonatkozóan. Osztályok, csoportok létszáma. Összes létszámon belül részletezve, hogy mely településről mennyi a bejáró gyermekek létszáma, - különleges gondozást (SNI-s) igénylő gyermekek létszáma, nemzetiségi oktatásban részesülők létszáma. A feladatellátáshoz a foglalkoztatottak létszáma az adott év októberi statisztika alapján. A következő évre előre látható változások. Szükséges felújítások, beszerzések, tervezett pályázatok. Javaslatok a képviselő-testület felé a következő tanévre vonatkozóan. Körjegyzőség a költségvetés tervezéséhez az alábbi adatokat szolgáltatta: Intézményi feladat ellátás Költségvetésben engedélyezett létszámkeret Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadások A költségvetéshez szolgáltatott adatok struktúrája a jegyző által meghatározott. Az intézmények a koncepciójukat időben elkészítették (iskola, az óvoda november 11.-én, a körjegyzőség november 12.-én készítette el a koncepcióját). 39

40 Költségvetési koncepció Költségvetési koncepció összeállításának szabályai* A jegyző által kialakított költségvetési koncepciót az önkormányzati bizottságok, illetőleg a helyi kisebbségi önkormányzat véleményével együtt- a polgármester november 30-ig terjeszti a helyi önkormányzat képviselő-testülete elé. A helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a költségvetési koncepciót a testülethez benyújtani. A költségvetési koncepcióval kapcsolatban meg kell ismerni: az önkormányzatnál működő Bizottságok - szakterületüket érintő - a Pénzügyi Bizottság egész koncepcióval kapcsolatos véleményét helyi kisebbségi önkormányzat véleményét Az önkormányzati bizottsági, illetőleg a helyi kisebbségi önkormányzati vélemények bekérése a polgármester feladata. A Pénzügyi Bizottságnak a költségvetési koncepció egészéről véleményt kell alkotnia. A többi önkormányzati bizottság esetében a bizottsági véleményt az adott önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell kikérni. A Bizottságok véleményét csatolni kell a testületi előterjesztéshez. A helyi önkormányzati képviselő-testület a beterjesztett költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel egyetemben megvitatja, majd ennek eredményeképpen testületi határozatot fogad el a költségvetés elkészítésével kapcsolatos további munkálatok tárgyában. * Ámr. 28. alapján 40

41 A költségvetési koncepció összeállítása a működési gyakorlat során: Az általunk vizsgált, az Önkormányzat és a évre vonatkozó költségvetési koncepciójának előterjesztésében (illetve annak csatolmányaként) nem találhatóak meg: A helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleménye A Gazdasági és Településfejlesztési Bizottságnak a koncepció egészéről alkotott véleménye A területi kisebbségi önkormányzatnak a koncepcióról alkotott véleménye Ezen véleményeket a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell kikérni, azonban az említett dokumentumban nem található erre vonatkozó utalás. A koncepció összeállítása során az intézményvezetőkkel történtek egyeztetések, azonban az önkormányzati bizottsági, illetőleg a helyi kisebbségi önkormányzati vélemények bekérése nem történik meg. A költségvetési koncepció az önkormányzati bizottságok, illetőleg a helyi kisebbségi önkormányzat véleménye nélkül került beterjesztésre. Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének november 26-i ülésére terjesztette be a polgármester az Önkormányzat évi költségvetési koncepcióját, így teljesítette az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 70 -át. A évre vonatkozó költségvetési koncepciót 167/2008. (XI. 27.) határozatával fogadta el a képviselő- testület. A évi költségvetési koncepciót 156/2009. (XI. 18.) határozatával fogadta el Nagyvázsony Község Önkormányzata, amely tartalmazza a költségvetés elkészítésével kapcsolatos további munkálatokat is (erre a későbbiekben térünk ki részletesen). Költségvetési koncepció 41

42 Költségvetési koncepció Követelmények a költségvetési koncepcióval szemben: Törvényi kötelezettség: a kötelező feladatok változása, a feladatokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos újabb követelmények határozzák meg a prioritási sorrendet. Az önkormányzat hosszabb távra szóló stratégiai tervéhez való igazodás, megfelelés: Abban az esetben, ha az önkormányzat rendelkezik hosszabb távra szolgáló elképzeléssel, akkor ez iránymutatásul szolgál a tárgyévi források elosztásához is. A gazdaságosabb feladatellátás: Az önkormányzatnak folyamatosan vizsgálnia kell, hogy szolgáltatásait a lehető legkisebb költséggel, de megfelelő színvonalon teljesítse. Döntés a különböző szolgáltatások színvonaláról: azaz a színvonalat - mennyiségben és/vagy minőségben - javítani, szinten tartani, vagy visszafejleszteni kívánja az Önkormányzat- igazodva a hosszabb távú elképzelésekhez. A feladat változásokhoz való rugalmas igazodás: a feladat ellátási rendszerhez való igazodásnak megfelelően a következőkről kell dönteni: kevesebb vagy több ellátandó gyermek, nagyobb forgalom, egészségügyi ellátással kapcsolatos kérdések, ivóvízellátás, hátrányos helyzetűek támogatása, iskolai étkezés, stb. Megfelelően tükrözze bevételi oldalon a saját, helyben képződő forrásokat, illetőleg kiadási oldalon az ismert feladat-ellátási kötelezettségeket. 42

43 Költségvetési koncepció A vizsgált 2009./2010. évi költségvetési koncepció bevételi oldalon tartalmazza a saját, helyben képződő bevételi forrásokat az imént felsorolt követelményeknek megfelelően az alábbi bontásban: Intézményi működési bevételek Önkormányzat sajátos működési bevételei közül a helyi adókat, a bírságokat, egyéb sajátos bevételeket, és az átengedett központi adókat. Normatív állami hozzájárulások, központosított előirányzatok Fejlesztési célú támogatások (pályázatok) Támogatás értékű működési bevételek (önkormányzati hozzájárulás, kistérségi normatíva) Az átvett pénzeszközöket, a pénzmaradványt, és a hitel felvételére nem tér ki a koncepció. Kiadási oldalon bemutatja a koncepció: Az ismert feladat-ellátási kötelezettségeket Vállalt kötelezettségeket Folyamatban lévő, kötelezettségvállalással járó ügyeket Megállapítás: A koncepció nem tér ki a működési, fenntartási előirányzatokra (önálló költségvetési szervenként) a személyi juttatások és járulékok, a dologi kiadások és egyéb folyó kiadások, létszámgazdálkodás és az átadott pénzeszközök vonatkozásában, a felújítási előirányzatokra célonként, a fejlesztési kiadásokra feladatonként, valamint külön tételben a tőketörlesztésre, kamatfizetésre, és a tartalékokra (általános és a céltartalék bontásban). 43

44 Költségvetési koncepció A költségvetési koncepcióban kitérnek a kiadások, bevételek tervezésénél a költségvetési törvényjavaslatban és az azt megalapozó törvényekben szereplő vonatkozó rendelkezésekre. A évi koncepcióban a szociális ellátásokra, a személyi juttatásokra és a járulékok tervezésére tértek kirészletesen. A 2009./ évi költségvetés elkészítésével kapcsolatban meghatározott további munkálatok: Normatív és normatív kötött támogatások beépítése Térítési díjak felülvizsgálata Személyi juttatások véglegesítése Dologi kiadások minimális szintjének meghatározása Működési és felhalmozási egyensúly biztosítása a működési hiány rendezésével Finanszírozási fedezet megteremtése A költségvetési koncepció összeállításánál figyelembe vették: 166/2008. (XI.27.) határozat Nagyvázsony község Önkormányzat évi költségvetésének III. negyedéves teljesítéséről 44

45 2. A polgármesteri hivatal előzetes költségvetési javaslatának/költségvetési tervezetének kidolgozása Az előzetes költségvetési javaslat elkészítésével kapcsolatban az alábbi dokumentumokat kell figyelembe venni: az államháztartásról szóló, többször módosított évi XXXVIII. törvényt, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait, az önkormányzat költségvetési koncepciójában foglaltakat, a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény évi CXXX. Törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről Az Ámr a szerint az előzetes költségvetési javaslat tartalmát úgy kell összeállítani, hogy külön-külön tartalmazza: az alap-előirányzatot, amely a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összege az előirányzati kiadási és bevételi többletet, amely a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre szolgál lehet: egyszeri jellegű vagy a következő év költségvetésébe beépülő. Az önkormányzat bevételi forrását képező normatív állami hozzájárulás alapját képező mutatószámokat az intézményvezetőktől írásban a Pénzügyi Csoport vezetője gyűjti be, majd a felülvizsgálat után a MÁK- hoz határidőre továbbítja. Előzetes költségvetési javaslat 45

46 Előzetes költségvetési javaslat A tárgyévet megelőző év november 30.-ig elkészített költségvetési koncepciót követően az intézmények, és a körjegyzőség elkészíti a következő évre vonatkozó részletes költségvetési tervezetét, amelyben a költségvetési koncepcióban szereplő adattartalmat egészíti ki számokkal alátámasztva. Az óvoda, bölcsőde, az iskola és a körjegyzőség a költségvetési tervezetében a kiadás-bevétel tételeket kiadási/bevételi címenként magyarázza. Az iskolavezető által készített javaslatban szerepel a iskolában található konyhára vonatkozó terv is. Az intézmények a részletes költségvetési tervezetüket január végére készítik el. A évre elkészített költségvetési tervezeteket a január 27-én tartott összevont bizottsági ülésén tárgyalták meg, amelyen részt vett: a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Szociális és Egészségügyi Bizottság A Bizottságok által megtárgyalt, és a szükséges helyeken módosított évi költségvetést Nagyvázsony Község Önkormányzata 4/ (I. 27.) rendeletével fogadta el. 46

47 Költségvetési rendelettervezet 3. A költségvetési rendelettervezet összeállítása A költségvetési rendelettervezet elkészítéséről a jegyző gondoskodik, a rendelettervezetet megalapozó információk elkészítése a pénzügyi csoport vezető felelőssége az ellenőrzési nyomvonal szerint. Rendelettervezettel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek az Ámr. 29. alapján: 1. A költségvetési rendelettervezetet a jegyző köteles a helyi önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel egyeztetni, és írásban rögzíteni az SZMSZ -ben foglaltaknak megfelelően. 2. A költségvetési rendelettervezetet a polgármester az adott önkormányzat SZMSZ-ében foglaltaknak megfelelően az önkormányzati bizottságok elé terjeszti, akik előzetesen véleményezik a rendelettervezetet. 3. Egyeztetési kötelezettség merül fel a területi kisebbséggel és a körjegyzőséghez tartozó településekkel kapcsolatban. 4. Nagyvázsony Község Önkormányzatának kötelező független könyvvizsgálót megbíznia, így a megbízott könyvvizsgálónak a rendelettervezettel kapcsolatos írásos véleményét is be kell kérnie. 5. Az említetteken felül az önkormányzati képviselő-testület jogosult további információkat kérni. 6. A pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és írásbeli véleményét az előterjesztéshez csatolja. 7. A költségvetési rendelettervezettel egy időben be kell nyújtani a javasolt előirányzatokat megalapozó rendelettervezeteket. 47

48 Működési gyakorlat-megállapítások: A jegyző a rendelettervezetet a helyi önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel szóban, írásban egyeztette. A költségvetési rendelet tervezet előterjesztését a Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság megtárgyalta, írásbeli véleményt készített és csatolt az előterjesztéshez, amelyet február 2.-án tárgyaltak meg. A Szociális és Egészségügyi, és a Vagyonnyilatkozat Ellenőrző Bizottság elé nem terjesztették a rendelettervezetet. A költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15.-ig köteles a képviselő-testületnek benyújtani. Ennek a határidőnek megfelelve a rendelettervezet beterjesztése február 9.-én megtörtént, a kihirdetésére február 27.-én került sor. A rendelettervezet benyújtásával egyidejűleg benyújtották azokat a rendelettervezeteket, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák (térítési díjak, gyerekétkeztetés, bérleti díjak, stb.). A kötelező független könyvvizsgáló rendelettervezettel kapcsolatos írásos véleményének bekérése megvalósult. A kisebbséggel a vonatkozó részek egyeztetése szóban megtörtént, a Körjegyzőség többi tagjaival a szükséges egyeztetések részben történtek meg (intézményfenntartó társulás közös intézményei miatt). Az SZMSZ-ben nem találhatóak utalások az egyeztetései folyamatokról és a rendelettervezet bizottságok elé terjesztésével kapcsolatban. A polgármester kötelezettsége a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek soron következő költségvetési évekre gyakorolt kihatásainak bemutatása, amelyre a költségvetési rendelet tervezet mellékletében sor került, azonban magyarázattal nem látták el a táblázatot. Költségvetési rendelettervezet 48

49 Költségvetési rendelettervezet A költségvetési rendelet/rendelettervezet az alábbi bontást tartalmazza az Ámr a szerint : A működési, fenntartási előirányzatok önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó szervek bevételei forrásonként. működési, fenntartási előirányzatokat, önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként: felújítási előirányzatok célonként/ felhalmozási kiadások feladatonként az önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben: általános és céltartalék összeg bontásban. Az Önkormányzat 2009-ben nem képezett tartalékot. éves létszámkeretet az önállóan és részben önállóangazdálkodó költségvetési szervenként a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban. elkülönítetten is a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok költségvetésére az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat felhasználási ütemtervre elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételi, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokra Megállapítás: A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban a rendelet mellékletében be kell mutatni, amely ilyen formában nem történt meg. 49

50 Költségvetési rendelettervezet Megállapítás a költségvetési rendeletről/rendelettervezetről és annak mellékleteiről: A költségvetési rendeletben a 17. számú mellékletekben szereplő tételekről nem adtak tájékoztatást. Az imént felsorolt kötelező elemek nagy része megtalálható Nagyvázsony Község Önkormányzatának költségvetési rendelettervezetében. Az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat felhasználási ütemtervvel rendelkezik az Önkormányzat, azonban a költségvetés módosításaival együtt nem módosítják az ütemtervet. A törvényben rögzítettek közül az Önkormányzat költségvetési rendeletének mellékletében szerepel az elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokra, azonban nem kitöltve. Megállapítások a költségvetési tervezés dokumentumaihoz: Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek dőlt betűvel kiemelt megnevezések még az intézmények új besorolását megelőző állapot szerint szerepelnek az anyagokban. Javasoljuk ezen kifejezések módosítását mindazon dokumentumokban, amelyekben nem az új besorolás szerint szerepelnek az elnevezések. Több olyan kifejezés, megnevezés található a dokumentumokban, amelyek aktualizálásra szorulnak, illetve a törvényi előírásoknak nem felelnek meg teljes körűen. 50

51 Erőforrás felhasználási ütemterv Sorszá m Megnevezés Január Február Március Április Május Június Július Auguszt. Szept. Okt. Nov. Dec. Összesen: 1. Bevételek 2. Pénzkészlet 3. Működési bevételek Támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bev Támogatásértékű bevételek Átvett pénzeszközök Finanszírozási bevételek 9. Előző évi pénzmaradvány 10. Előző évi vállalkozási eredmény 11. Egyéb bevételek 12. Bevételek összesen: Kiadások 14. Személyi juttatások Járulékok Dologi jellegű kiadások Felhalm. és tőkejell. kiadások Támogatások, elvonások Támogatásértékű kiadások 20. Ellátottak pénzbeli juttatása Tartalékok Hitelek kamatai Finanszírozási kiadások 24. Egyéb kiadások Kiadások összesen: Egyenleg

52 Költségvetési rendelet A költségvetési rendelet: Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (II.25.) számú rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről Tartalmi elemek: Hatály, címrend A költségvetés bevételei és kiadásai (a mellékletek tartalmának ismertetése) A költségvetés végrehajtásának szabályai (felelősök) A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése (belső ellenőrzés) Záró és vegyes rendelkezések A rendeletet a képviselő testület február 14.-ei ülésén fogadta el, a kihirdetésére február 25.-én került sor az Ámr. ben foglalt határidőnek megfelelően. A évi költségvetési rendelet módosításai: Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről szóló 2/2008. (II.25.) rendelet módosításáról: 8/2008. (VI.25.) rendelete 11/2008. (IX.25.) rendelete 13/2008. (XII.05.) rendelete 1/2009. (II.27.) rendelete A rendelettervezetek mellé írásos indoklást nem csatoltak. 52

53 Költségvetési rendelet 2009 A költségvetési rendelet elfogadása: A költségvetési rendeletet az önkormányzati képviselő-testület a megválasztott helyi képviselők több mint a felének igen szavazatával fogadja el. Az elfogadott költségvetési rendeletről az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően a Kormányt tájékoztatni kell. A helyi kisebbségi önkormányzat véleményét írásban a rendelethez kell csatolni, és költségvetésüket önállóan, költségvetési határozatban kell megállapítani, amely a területileg illetékes települési önkormányzat költségvetési rendeletébe elkülönítetten épül be. Működési gyakorlat-megállapítások a évre: A képviselő-testület ülésén történt február 9.-ei beterjesztés után Nagyvázsony község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (II.27.) számú rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről február 27.- én került kihirdetésre, amely az Ámr. ben foglalt határidőnek megfelel. A helyi kisebbségi önkormányzat határozatát a rendelethez nem csatolták. Módosítások: Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének: 4/2009. (IV.5.) rendelet az önkormányzat évi költségvetéséről szóló 2/2009. (II.27.) rendelet módosításáról 9/2009.(IX.25.) rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről szóló 2/2009. (II.27.) rendelet módosításáról 14/2009 (XI.30) rendelete az önkormányzat évi költségvetéséről szóló 2/2009. (II.27.) rendelet módosításáról 53

54 Költségvetési rendelet Az elfogadott költségvetési rendeletről az intézményeket tájékoztatni kell: a képviselő-testület által elfogadott költségvetési rendeletben foglaltakról a költségvetési szervek számára kötelezően betartandó előirányzatokról, a költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályokról a rendelet megküldésével Határidő: A tájékoztatást a rendelet elfogadását követő 15 napon belül végre kell hajtani, amelyre sor került. Felelős: A tevékenység teljesítéséért a jegyző felelős. Követelmények a költségvetési rendelettel szemben: A költségvetési javaslat formailag megfelel-e a törvényi előírásoknak, tartalmazza-e mindazokat a kimutatásokat, amelyeket az Áht. és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek előírnak. A számítások, becslések pontosak és megbízhatóak-e? Az előirányzatok figyelembe veszik-e a kapcsolatos törvényi kötelezettségeket, az érintett lakosságszám változást, az inflációt, bérfejlesztést, egyéb kötelezettségeket? A működési és fejlesztési kiadások és bevételek aránya, az arányok változása bemutatásra került-e. Az Áht. előírja, hogy a működési és a fejlesztési kiadásokat és forrásokat egymással szembeállítva is be kell mutatni. Hogyan kapcsolódik a tárgyévi költségvetés a stratégiában megfogalmazott célokhoz? A hosszú távon érvényesítendő prioritások megvalósulásának feltétele, hogy minden évben mérlegeljék, hogy az előterjesztett költségvetés megfelel-e a stratégiai elképzeléseknek, illetve ha nem, akkor mely pontokon tér el. 54

55 Végleges költségvetés 5. Végleges költségvetés tervezése A tervezés második szakaszában az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott - kiemelt - előirányzatok és szabályok szerint el kell készíteni az önkormányzati hivatal elemi költségvetését. Az államháztartás információs rendszere számára továbbítandó, részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó költségvetést a Pénzügyminisztérium által tárgyévre kiadott B./ Önkormányzati költségvetés megnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével készíti el Nagyvázsony Község Önkormányzata. Felelős: A nyomtatványgarnitúra kitöltéséért és a költségvetési szervek információs füzeteivel együtt - a MÁK részére - határidőre történő leadásáért a pénzügyi csoport vezető a felelős, az ellenőrzést/ érvényesítést a jegyző végzi. Működési gyakorlat: A működési gyakorlat a leírásnak megfelelően történik. A Polgármesteri Hivatal elemi költségvetését a pénzügyi csoport vezető készítette el a megadott formanyomtatványok használatával. 55

56 Költségvetési rendelet tartalmáról, felépítéséről Az Áht. előírásai értelmében a költségvetési és zárszámadási rendelet benyújtása előtt rendelettel kell meghatározni a bemutatásra kerülő mérlegek, kimutatások tartalmát: Áht (1) A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: 1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, előirányzat felhasználási tervét, 2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. (2) A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: 1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását, 2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, b) az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, d) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, e) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének 17/2007. (XI.26.) rendelete az önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmáról, felépítéséről szóló rendelet hivatott a fentieket szabályozni. 56

57 Költségvetési rendelet tartalmáról, felépítéséről Megállapítások: Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testületének 17/2007. (XI.26.) rendelete az önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmát, és felépítését szabályozza, a zárszámadásra vonatkozóan nem rendelkezik. A költségvetési rendelet tartalma: A kiadások és bevételek címenként jelennek meg. A költségvetés összeállításakor a tervezésben résztvevők a címrend szerinti sorrendet kötelesek használni. A költségvetési rendeletben szerepelnie kell e rendelet mellékletében szereplő táblázatoknak, ezen belül az Önkormányzatnál használatos szakfeladatok kiadási kiemelt előirányzatainak, az intézményekre vonatkozóan a bevételi és kiadási kiemelt előirányzatoknak, valamint az intézményi létszámadatoknak. Az önkormányzat által alkotott rendelet 3. -a az Áht a és Ámr a alapján az önkormányzat éves költségvetési és zárszámadási rendeletének kötelező elemeit sorolja fel. Ezzel nem elégíti ki az Áht. előírásait, mivel nem a kimutatások és mérlegek tartalmát szabályozza. A kimutatások, mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló rendeletet célszerű a költségvetési rendelettervezet tárgyalását megelőző januári- képviselő-testületi ülésen elfogadni. Nagyvázsony Község Önkormányzata képviselő-testülete a 17/2007. (XI.26.) rendeletet az önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmáról, felépítéséről november 19.-én fogadta el, és november 26.-án került sor a kihirdetésére. 57

58 Nagyvázsony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (IV.30.) számú rendelete az önkormányzat évi költségvetési zárszámadásról. Az önkormányzat gazdálkodásáról, és az éves költségvetési rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásáról a polgármester zárszámadás keretében számol be a képviselő-testületnek. Az Áht a értelmében a jegyző által elkészített, könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített beszámolót, valamint a zárszámadási rendelettervezetet a tárgyévet követő április 30-ig kell a polgármesternek a képviselőtestület elé terjeszteni. A rendeletet április 22.-én fogadta el a képviselő testület, amelyet április 30.-án hirdettek ki. A zárszámadást az összehasonlíthatóság érdekében a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben kell összeállítani. A zárszámadási rendelettervezetet az éves munkatervben foglalt időpontig kell elkészíteni. A évre nem határoztak meg a rendelettervezet elkészítésére pontos határidőt. Az önkormányzat zárszámadásának összeállításával kapcsolatban az intézményeknek adatszolgáltatási kötelezettségük van. A szükséges információk tartalmát és az adatszolgáltatásra vonatkozó határidőt a jegyző az évenként kiadásra kerülő - zárszámadással és beszámoló készítésével kapcsolatos rendelkezésének kellene szabályoznia (azonban nem készült erre vonatkozó szabályozás). A zárszámadási rendelet tartalmazza: Költségvetési szervek költségvetésének teljesítését Költségvetési bevételeket, kiadásokat Könyvviteli mérleg szerinti vagyonértéket Felelős: A zárszámadási rendelettervezet elkészítéséért a jegyző felelős. Zárszámadási rendelet 58

59 Zárszámadási rendelet évi zárszámadási-rendelettervezet: Részleteiben a bevételek, valamint a kiadások alakulását a zárszámadási rendelettervezet mutatja be. Az önkormányzat évi zárszámadási-rendelettervezete szerint a költségvetési előirányzatok terhére véglegesen elszámolható bevétel ezer Ft volt, mely az eredeti előirányzathoz képest 91,3%-os, míg a módosított előirányzathoz 95,4 %-os teljesítést mutat. A évi zárszámadási rendelet-tervezet szerint a költségvetési előirányzatok terhére véglegesen elszámolható kiadások ( ezer Ft) az eredeti előirányzathoz képest 89,7 %-os, a módosított előirányzathoz viszonyítva 93,8 %-os teljesítést mutatnak. A kiadások 94,6 %-a működési célú, 5,4 %-a felújítási, felhalmozási célú kiadás. 59

60 Zárszámadási rendelet Működési gyakorlat-megállapítások: A zárszámadási rendeletet a képviselő-testület a április 22-ei ülésén, határidőben megalkotta és elfogadta, az éves munkatervben meghatározottaknak megfelelően. Az éves munkatervben a 2009 áprilisi képviselő-testületi ülés napját nem határozták meg. A zárszámadási rendelet megalkotása ugyan szerepel a munkatervben, azonban a rendelet megalkotásának előkészítését nehezíti. A zárszámadási rendelet és mellékletei a költségvetési rendelettel való közvetlen összehasonlításra csak részben alkalmas, mert nem teljesen azonos struktúrában készültek. Az egyes mellékletek és tartalmuk nem egyezik meg teljes körűen. A zárszámadási rendelethez elkészítették a jogszabályi előírásoknak megfelelően a beszámoló szöveges indoklását. A rendelethez a független könyvvizsgáló által készített jelentést csatolták, amely szerint az auditált mérleg és a zárszámadási rendeletben szereplő mérleg adatok eltérést nem mutatnak. Az Önkormányzat rendelkezett a zárszámadási rendelet részeként a pénzmaradványról, az Áht ban foglaltaknak megfelelően. A zárszámadási rendelettervezet az éves gazdálkodásról szóló beszámolóval együtt kerül beterjesztésre. 60

61 Gazdasági szervezet ügyrendje Az Ámr. 17. (5) A gazdasági szervezetnek olyan ügyrenddel kell rendelkeznie, amely részletesen tartalmazza az általa ellátandó feladatokat, a vezetők és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- és hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját. Az Ámr. 18/A. (1) E rendelet alkalmazásában gazdasági vezető: a költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért felelős személy. Gyakorlatban: A gazdasági szervezet nem rendelkezik ügyrenddel, amely ellentétes az Ámr. hivatkozott szakaszával. 61

62 Gazdasági szervezet ügyrendje Az Ámr. 18/A. (3) szerint a gazdasági vezető: a) közvetlenül vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, b) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad, ellenőrzi azok betartását, c) gazdasági intézkedéseket hoz, d) felelős az (1) bekezdésben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért, e) ellenjegyzési jogot gyakorol a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv előirányzatai felett. (7) A gazdasági vezető évente köteles a belső kontroll rendszerek témakörben a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni, és a részvételt a költségvetési szerv vezetőjének december 31-ig igazolni, kivéve, ha október 1-jét követően nevezték ki (bízták meg). Működési gyakorlat: A körjegyzőségen a pénzügyi csoport vezetőjének kellene betöltenie a gazdasági vezető munkakörét, azonban funkcionálisan a jegyző látja el a gazdasági vezető feladatait, amelynek oka, hogy ő rendelkezik a pozícióhoz szükséges szakképzettséggel, így a képzéseken is ő vesz részt. 62

63 Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a körjegyző a felelős. A költségvetés végrehajtásán belül az alábbi tevékenységeket kell elvégezni: 1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása 2. Operatív gazdálkodási jogkörök szabályozása 3. Pénzeszközök kezelése 4. Intézmények pénzellátásának biztosítása 1-2. Gazdálkodási/operatív jogkörök szabályozása A központi szintű szabályozás (217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 134..) előírása szerint a helyi önkormányzat nevében: kötelezettséget a polgármester vállalhat, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző jogosult. 3. Pénzeszközök kezelése A polgármesteri hivatal (önkormányzat) költségvetésének végrehajtása során jelentkező bevételeket és teljesítendő kiadásokat az önkormányzat által a Kinizsi Banknál vezetett bankszámlán és a házipénztárban kezelik. A Körjegyzőség végzi a következő operatív gazdálkodási feladatok közül a pénztár kezelését a Körjegyzőségen, Önkormányzatban, az Általános Iskolában, Konyhában, Német, és Cigány Kisebbségi Önkormányzat esetében. Az iskolában és a konyhában kihelyezett pénztár működik. Költségvetés végrehajtása 63

64 Költségvetés végrehajtása 4. Intézmények pénzellátásának biztosítása Az éves költségvetési rendelet mellékleteként el kell készíteni - az intézmények javaslatai alapján - az önkormányzati intézmények finanszírozási (pénzellátási) tervét. A terv elkészítésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a működési kiadások jóváhagyott összege, az intézmények saját bevételeinek várható összege, az intézményi beruházások, felújítások tervezett ütemezése, valamint az önkormányzati támogatások Amennyiben az intézmények részéről rendkívüli igény jelentkezik, annak elbírálásáról és a lehetőségek függvényében történő kielégítéséről a jegyző javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. Működési gyakorlat: Nem készült az intézmények javaslatai alapján az önkormányzati intézmények finanszírozási (pénzellátási) terve, azonban előirányzat felhasználási ütemterv készült. Az erőforrás felhasználási ütemtervet azonban a költségvetés módosításaival együtt nem módosították. Az intézményeknél havi pénzellátásról beszélhetünk, az intézményfenntartó társulásba tartozó 5 település a hozzájárulását havonta fizeti be. A havi pénzellátás nem feltétlenül nyújt fedezetet a dologikiadásokra. 64

65 Előirányzat módosítás Előirányzat módosítás történhet: Az önkormányzat saját hatáskörében Kormány hatáskörében Országgyűlés hatáskörében Az SZMSZ szerint a képviselő-testület a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát minden esetben fenntartja magának. Az év közben engedélyezett központi támogatások felhasználásáról, valamint az önkormányzat költségvetési szervei által javasolt előirányzat-átcsoportosítások miatt a költségvetési rendelet módosításáról a képviselő-testület a körjegyző által történő előkészítése után, a polgármester előterjesztése alapján, negyedévente dönt. Gyakorlat: A negyedévente vállalt előirányzat módosítások nem minden esetben történtek meg negyedévenként. Az előirányzat átcsoportosításra illetve módosításra vonatkozó javaslat elkészítéséért a jegyző a felelős. Az előirányzat módosításokról nyilvántartást kell vezetni, amelyért a jegyző a felelős. A gyakorlatban a nyilvántartást utólag készítik el. Intézményi előirányzatok szabályozása az SZMSZ-ben: Az intézmények a jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül kötelesek gazdálkodni. A közös fenntartású intézmények a kiemelt előirányzatokon belüli részelőirányzatoktól előirányzat-módosítás nélkül is eltérhetnek. 65

66 Előirányzat módosítás, teljesítés A évre vonatkozó előirányzat módosítások: Az önkormányzat évi költségvetését a képviselő-testület ezer Ft-tal hagyta jóvá a kiadási-bevételi oldalon. A 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 53. (2) és (6) bekezdése alapján a képviselőtestület negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének módosításáról. A módosított költségvetési főösszeget ezer Ft-ban állapította meg Nagyvázsony Község Önkormányzata. Bevételi oldalon az önkormányzat működési bevételeinek előirányzata ezer Ft-tal nőtt, a felhalmozási és tőkejellegű bevételek előirányzata változatlan maradt. A támogatások és átvett pénzeszközök előirányzata ezer Ft-tal csökkent. Kiadási oldalon a folyó (működési) kiadások előirányzata ezer Ft-tal emelkedett, a felhalmozási és tőke jellegű kiadások előirányzata ezer Ft-tal csökkent. Az önkormányzat az eredeti költségvetéshez képest 8,7 %-kal kevesebb bevételt realizált, a kiadások pedig 10,5 %- kal maradtak el az eredetileg előirányzottól. 66

67 Adatszolgáltatás formái: 1. Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról: Az önkormányzat felügyelete alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az elismert tartozásállományukról - nemleges adat esetén is - havonta, a havi képviselőtestületi ülés előtti állapotnak megfelelően az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint adatszolgáltatást kötelesek teljesíteni. Felelős: A költségvetési szervek által szolgáltatott adatok összegyűjtéséért, valamint azoknak a polgármester és jegyző részére történő átadásáért a Pénzügyi Csoport vezetője a felelős. Gyakorlat: A tartozásállományról nem történik adatszolgáltatás havonta a havi képviselőtestületi ülés előtti állapotnak megfelelően. 2. Időközi költségvetési jelentés Az önkormányzat a költségvetési gazdálkodásának alakulásáról - a költségvetési szerveket is magában foglaló - időközi költségvetési jelentést köteles összeállítani. Az időközi költségvetési jelentést az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározott módon kell összeállítani. Az önkormányzati szintre összesített adatokat a MÁK felé meg kell küldeni a tárgyév: I-III. hónapjáról április 15. napjáig, I-V. hónapjáról június 15. napjáig, I-IX. hónapjáról október 15. napjáig, Felelős: a Pénzügyi Csoport vezetője által kijelölt pénzügyi ügyintéző a felelős. Adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettség 67

68 3. Költségvetési beszámoló összeállításához történő adatszolgáltatás A polgármesteri hivatal az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót az önkormányzat által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztató figyelembe vételével. A beszámolót a gazdasági szervezet állítja össze a beszámoló füzet űrlapjainak kitöltésével. A beszámolók elkészítésénél a Pénzügyminisztérium által összeállított nyomtatványt kell használni. a) Féléves beszámoló A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be a pénzforgalmi jelentéssel, és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetésével. A beszámoló nem tartalmazza: az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást (hiszen a Polgármesteri Hivatal vállalkozási tevékenységet nem végez.) A féléves beszámolót a naptári év június 30.-ig kell elkészíteni, és július 31.-ig kell a felügyeleti szerveknek elküldeni, amely határidőben megtörtént. A feladat ellátásáért a Pénzügyi Csoport vezetője a felelős. Megállapítás: A képviselő-testületet a évi költségvetés I. féléves teljesítéséről szeptember 15-ig kell tájékoztatni, erről 138/2009. (IX. 15.) számú határozatot időben fogadták el. Adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettség 68

69 Adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettség b) Éves beszámoló Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból - év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve - kell elkészíteni. Az éves beszámoló összeállításáért és a MÁK- hoz határidőre történő továbbításáért a Pénzügyi Csoport vezetője a felelős. A felügyeleti szerveknek történő megküldés határideje február 28.-a. A beszámoló elkészítéséhez a Pénzügyminisztérium által összeállított nyomtatványt kell használni. Az éves költségvetési beszámoló tartalmazza: könyvviteli mérleget, pénzforgalmi jelentést, pénzmaradvány-kimutatást, kiegészítő mellékletet Megállapítás: A költségvetési beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban a helyi önkormányzatok és költségvetési szervek körében pénzmaradványt jelent, így csak erről kell kimutatást készítenie az Önkormányzatnak. 69

70 A belső és külső ellenőrzés rendszerének vizsgálata 70

71 Államháztartás kontrollja Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) január 1-től hatályos módosítása vezeti be a hazai költségvetési intézmények vonatkozásában az államháztartási kontroll, illetve azon belül a belső kontrollok fogalmát, amelyek alapvető célja az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás. A kontroll egyes elemei például a belső ellenőrzés már jóval korábban az Áht évi XCV. törvénnyel történt módosításával beépítésre került a szabályozási környezetbe, amely november 27.-én lépett hatályba. Az államháztartás kontrollját az alábbi rendszer alkotja: Az ellenőrzésre azalábbi jogszabályok vonatkoznak: Jogszabály neve Rövidítés Száma Az államháztartásról szóló törvény Áht évi XXXVIII. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló törvény évi XXXVIII. törvény A helyi önkormányzatokról szóló törvény Ötv évi LXV. törvény Számvitelről szóló törvény évi C. törvény Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet Ámr. 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrend. Ber. 193/2003. (XI. 26.) Korm. rend. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrend. 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 71

72 Az ellenőrzés szabályozásának szintjei és kapcsolatuk Törvények Átfogóan rögzítik az ellenőrző szervezet(ek) feladatait, kötelezettségeit és hatáskörét, valamint az ellenőrzéssel szemben támasztott legfontosabb követelményeket. Rendeletek, állásfoglalás Részletesebb előírásokat tartalmaznak az ellenőrző szervezetek felépítésére, valamint az ellenőrzés céljaival kapcsolatban. Szakmai standardok Nemzetközi standardok honosítása, általános elvek rögzítése. Kézikönyvek, módszertani kiadványok Az átfogó ellenőrzési standardokat értelmezik, részletezik. Rögzítik, hogy az ellenőröknek milyen alapelvek és eljárási rend szerint kell lefolytatniuk a különböző típusú ellenőrzéseket. Ellenőrzési stratégia Az ellenőrző szervezetnek az erőforrások hatékony felhasználása érdekében ki kell alakítania, és évente felül kell vizsgálnia az ellenőrzési stratégiáját. Rögzíteni kell az adott időszakban aktuális különböző típusú ellenőrzések fajtáit, és azok gyakoriságát. Éves ellenőrzési terv Szorosan kapcsolódik a stratégiához. Rögzítésre kerül a különböző ellenőrzések tervezett kezdési és befejezési határideje. Egyedi ellenőrzési terv Minden ellenőrzéshez külön munkaprogram készítendő, amely pontosítja az ellenőrzés céljait, azokat munkafolyamatokra bontja, valamint meghatározza az ellenőrzés módszerét. 72