A generikus dilemma kezelésének amerikai példája

Átírás

1 A generikus dilemma kezelésének amerikai példája Bodrogi József, Farkas Norbert Budapesti Corvinus Egyetem A gyógyszerellátás és a gyógyszer-finanszírozás kérdése jelenleg igen aktuális és közérdeklôdésre számot tartó kérdés nemcsak Magyarországon, de szinte a világ valamennyi fejlett államában. Vajon a szabadalmi oltalommal védett, drágább innovatív gyógyszerek, vagy a szabadalmi védettséget nem élvezô, ám olcsóbb generikus készítmények szolgálhatják leginkább a nemzeti, közösségi egészségügyi rendszerek és a gyógyszerpiacok érdekeit? A kérdés megválaszolására talán egyértelmû válasz nem is létezik, hiszen mindkét készítmény típus elengedhetetlen a gyógyszerpiacok egészséges mûködéséhez. Az állami és lakossági gyógyszer kiadásokat hatékonyan csökkenthetik az olcsó, hatásmechanizmusában az eredetivel teljesen megegyezô generikus készítmények, azonban ezen termékek elôállítása csak akkor lehetséges, ha a gyógyszergyárak továbbra is aktív kutatás-fejlesztési magatartást tanúsítanak. A kérdés tehát az, hogyan lehet a gyógyszerpiac szabályozására vonatkozó jogszabályokat úgy megalkotni, hogy a társadalom szereplôi, valamint az egészségügyi rendszerek is élvezzék annak elônyeit, de azok megfeleljenek mind az innovatív, mind a generikus készítményeket elôállító vállalatok üzleti érdekeinek is? A kérdésre lehetséges választ adhat az Egyesült Államokban 1984-ben életbe lépett, Drug Price Competition and Patent Term Restoration Act (közismertebb nevén: Waxman-Hatch Act, továbbiakban WH act). A törvény nem kisebb feladatra vállalkozott, mint az egymással érdekellentétben lévô innovatív és generikus gyógyszer gyártók, a kormányzat, valamint a lakosság érdekeit összeegyeztetve fektesse le a gyógyszerpiaci jogi szabályozási kereteket. A törvény beiktatása óta eltelt több mint húsz év bizonyíték arra, hogy a fenti elképzelés megvalósítható. Az Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan 1984-ben következôképpen vélekedett a megalkotott törvényrôl:...ez a törvényi szabályozás felgyorsítja majd a generikus gyógyszerkészítmények hatósági bejegyzését, ösztönzôleg hat a gyógyszeripari cégekre az új gyógyszerek kifejlesztésében és a fogyasztók szélesebb köre számára teszi elérhetôbbé, valamint olcsóbbá a gyógyszereket... [1]. A WAXMAN-HATCH ACT CÉLKITÛZÉSEI A Waxman-Hatch törvény célkitûzéseit két domináns erôvonal mentén lehet felvázolni. Az egyik vonulatban a törvény alapvetô célja, hogy az innovatív gyógyszer készítmények fejlesztését tovább ösztönözze, a másik pedig, hogy a generikus termékek piacra jutását elôsegítse, csökkentve ezzel a lakossági és állami gyógyszerkiadásokat. A törvény célja, hogy az egész amerikai gyógyszerpiacot megreformálja, mindezt úgy, hogy a piaci szereplôk elégedettek legyenek, és a társadalom is a szabályozás igazi elônyeit élvezze. Az innovatív termékek fejlesztését a törvényi szabályozás a klinikai kísérletek, valamint a hatósági szabályozás miatt elvesztegetett értékes szabadalmi oltalmi évek kiterjesztésével próbálta elérni, míg a generikus gyógyszerek esetében egy egyszerûsített hatósági engedélyezési formulát vezetett be. A következôkben részletesen is kifejtjük a törvény innovatív, illetve generikus gyógyszer termékekre vonatkozó sarokpontjait. EGYSZERÛSÍTETT GENERIKUS GYÓGYSZER FORGALOMBA HOZATALI KÉRELEM (ABBREVIATED NEW DRUG APPLICATION ANDA) A Waxman-Hatch törvény szerint egy olyan gyógyszergyártó, amely egy szabadalmazott gyógyszer generikus változatának forgalomba hozatalához gyorsított engedélyért folyamodik, egyszerûsített kérelmet (Abbreviated New Drug Application, ANDA) [2] nyújthat be az Élelmiszer és Gyógyszer Hatóságnál (Food and Drug Administration, FDA). A szabályozás nemcsak az egyszerûsített, rövidített törzskönyvezési eljárás fogalmát határozta meg (szemben az új gyógyszerek teljes törzskönyvi eljárását magába foglaló New Drug Application, NDA-val), hanem hat hónapban limitálta az ANDA elbírálására az FDA számára rendelkezésre álló idôt is. Ezt a rövid idôtartamot az indokolja, hogy az állam, a betegbiztosítók, a társadalom érdekelt az olcsóbb generikus termékek minél korábbi piacra jutásában. Az ANDA intézkedés hatására a generikus gyógyszergyártóknak nem kell megismételniük mindazokat a vizsgálatokat, amelyeket az eredeti készítménnyel elvégeztek (részletesen lásd késôbb). A generikumok törzskönyvezésekor amennyiben az egyenértékûség bizonyított nem szükséges a generikum további klinikai vizsgálatát elôírni, azaz egyenértékûség alapján törzskönyvezhetô. A sikeres egyszerûsített engedély megszerzésével a generikus készítmény elsô gyártója egy 180 napos kizárólagos forgalmazási jogot kap [3]. Ugyancsak a generikus elôállítóknak kedvez az ún. Bolar-mentesítés is (A Bolar kontra. Roche ügyben a Bolar céget szabadalombitorlás vádjában elmarasztalták, mivel a szabadalmi idô lejárta elôtt a Roche hatóanyagával törzskönyvezést célzó vizsgálatokat végzett.) Ez adta a generi- 40 IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM SZEPTEMBER

2 kus szektornak az utolsó lökést a mentesítés kikényszerítéséhez. A Bolar-mentesítés lehetôvé tette, hogy a generikus elôállítók az oltalmi idô lejárta elôtt végezhessenek a szabadalom tárgyát képezô hatóanyaggal gyógyszertörzskönyvezést célzó vizsgálatokat, így akár már egy nappal az oltalmi idô lejárta után piacra dobhatják hasonmás készítményüket [4]. AZ INNOVATÍV KÉSZÍTMÉNY ÉS A GENERIKUM HASONLÓSÁGA Ahhoz tehát, hogy egy generikus gyógyszerkészítmény piacra tudjon kerülni, a gyógyszer törzskönyvezését számos vizsgálatnak és kísérletnek kell megelôznie. Az egyszerûsített kérelem (ANDA) elônye abban rejlik, hogy a generikus készítmények elôállítóinak nem kell az originátor termék törzskönyvezéséhez szükséges teljes kísérletsorozatot végrehajtaniuk, hanem annak csak egy részét, ezzel egyszerûbbé, gyorsabbá és természetesen olcsóbbá téve a generikus termék piacra jutását. Egy tervezett generikus készítmény törzskönyvezési szakaszának elsô lépése egy ún. Referencia Originátor Gyógyszer megválasztása (Reference Listed Drugs/ Branded Drugs). A készítmény kiválasztása kulcsfontosságú, hiszen az engedélyt megadó hatóság (FDA) a szükséges egyszerûsített vizsgálatokat, a referencia készítmény dokumentumai alapján végezteti el. A referencia készítmény lényegében nem más, mint az innovatív gyógyszer, melynek szabadalmi oltalmának lejáratát követôen, annak generikus változatát a gyógyszergyártó elôállítani szándékozik. A referencia gyógyszer kiválasztásában a Narancssárga Könyv (Orange Book) [5] nyújt hatásos segítséget, mely nem más, mint egy olyan, az FDA által összeállított hivatalos lista, mely tartalmazza a hatóság által elismert és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezô összes gyógyszerkészítményt. A listában mindazok a termékek megtalálhatóak, melyek az innovatív gyógyszerekre vonatkozó hagyományos (NDA), a generikus készítményekre jellemzô rövidített (ANDA) kérelem alapján törzskönyveztek, valamint az OTC készítmények is helyet kaptak a nyilvántartásban. A hatósági lista további támpontot ad a termékek szabadalmi oltalmi idejének lejáratát illetôen, valamint terápiás ekvivalencia kódokat is tartalmaz. Az A kóddal ellátott gyógyszerek helyettesíthetôek, míg a B jelzéssel jelölt, a Narancssárga könyv mintegy 3%-t kitevô készítmények nem helyettesíthetôk [6]. Ennek hátterében legtöbbször az áll, hogy a gyógyszer olyan aktív hatóanyagot tartalmaz, vagy olyan gyógyszerformában kerül elôállításra, melynek vizsgálata során az FDA bioegyenértékûségi problémákat állapított meg, vagy a minôségi standardok nem megfelelôek, illetve az FDA nem rendelkezik elegendô információval a terápiás ekvivalencia megállapításáról. [7] A generikus gyógyszernek az alábbi tényezôkben kell megegyezniük az originátor készítménnyel: Azonos aktív hatóanyagok (Active ingredients) Azonos alkalmazási mód (Route of administration) Azonos gyógyszerforma (Dosage form) Azonos hatáserôsség (Strength) Azonos alkalmazási feltételek (Conditions of use) A bevezetôben már utaltunk az egyszerûsített generikus gyógyszerek törzskönyvezésére vonatkozó kérelem (ANDA) elônyeire, a következô táblázatban részletesen is bemutatjuk azt, párhuzamba állítva az innovatív gyógyszerek törzskönyvezésére vonatkozó engedélyezési eljárással, lásd 1. táblázat. NDA kérelmek felülvizsgálati folyamata ANDA kérelmek felülvizsgálati folyamata originátor termékek generikus termékek Kémiai vizsgálatok Kémiai vizsgálatok Gyártási vizsgálatok Gyártási vizsgálatok Ellenôrzési vizsgálatok Ellenôrzési vizsgálatok Címkézési vizsgálatok Címkézési vizsgálatok Tesztelés Tesztelés Állat kísérletek Bioegyenértékûség Klinikai kísérletek Biohasznosulás 1. táblázat NDA és az ANDA kérelmek felülvizsgálati folyamata Forrás: Gary J. Bueheler (2002) The FDA process for Approving Generic Drugs, Center for Drug Evaluation & Research, US Food & Drug Administration, USA Amennyiben a generikus gyógyszer a kémiai, gyártási, ellenôrzési és címkézési kritériumokban a referencia termékkel megegyezik és bioegyenértékûsége bizonyított, akkor további költséges és idôigényes állati és emberi kísérleteket nem kell elvégezni, szemben az innovatív termékekkel. A bioegyenértékûség célja a terápiás ekvivalencia, vagyis a generikus gyógyszer terápiás mechanizmusa teljesen megegyezik a referencia termékével, azok egymással bármikor helyettesíthetôek az adagolás, vagy egyéb terápiás utasítás megváltoztatása nélkül. Az egyszerûsített eljárás nem jelenti azt, hogy a vizsgálati színvonal alacsonyabb lenne a hagyományos procedúránál, a rendszer minôségi garanciáját az alábbiak is szavatolják: Az elsô öt vizsgálati lépés megegyezik a teljes NDA folyamattal A bioekvivalencia tényét az originátor termékkel azonos szakembergárda állapítja meg Az elbíráló hatóság (FDA) már rendelkezik korábbi dokumentációkkal az innovatív terméket illetôen Az originátor termék megjelenése óta számos tudományos publikáció született az adott készítménnyel kapcsolatban SZABADALMI IDÔ KITERJESZTÉS Az Amerikai Szabványügyi Hivatal (Patent Trademark Office PTO) által nyilvántartásba vett szabadalom tulajdonosok számára a szabadalmi oltalmi idô alatt kizárólagos jogot biztosít a találmány elôállítását, használatát vagy értékesítését illetôen. A kizárólagos jog ideje alatt a szabadalom tulajdonosa mentesül a közvetlen piaci verseny alól, extra- IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM SZEPTEMBER 41

3 profitra tehet szert, mely segítheti a társadalom számára is hasznos további innovációt június 8-án életbe lépett Uruguay Egyezmény (Uruguay Rounds Agreements Act) az addig hatályos 17 év szabadalmi védettséget 20 évre emelte [8]. A találmány számára piaci védettséget biztosító tényleges szabadalmi oltalmi periódus ennél lényegesen rövidebb, hiszen a termék piaci bevezetése, valamint a hatósági engedélyezés idôigényes folyamatok. Jelenleg a K+F folyamata átlagosan évet igényel, így a tényleges piaci bevezetés és értékesítés sok esetben nem biztosíthatta a befektetés megtérülését a szabadalmi védettség lejárta elôtt. Speciális feltételek (átlagosnál bonyolultabb K+F, hosszabb engedélyeztetés stb.) fennállása esetén a törvény lehetôséget ad a szabadalmi védettség idôbeni meghosszabbítására, ez nem lehet azonban 5 évnél hosszabb idô és a gyógyszer piaci bevezetésétôl számítva nem haladhatja meg a 14 évet, így a természetes monopólium érvényesítésének korlátai vannak. A WH Act jelentôsége A Waxman-Hatch Act legjelentôsebb gazdasági hatásai a következôk voltak: A törvény hatását jól mutatja, hogy míg az innovatív szerek átlagos árszintje nagyon magas (lényegesen magasabb mint Japánban, vagy Európában) addig a generikus termékek jelentôsen olcsóbbak az Egyesült Államokban, mint a fô gyógyszerpiacok bármelyikén. Úgy tûnik, hogy a törvény nem csak könnyítette a generikusok piacra jutását, hanem komoly árversenyt is generált. A generikus termékek árszintje az innovatív szer árának 25-30%-ra is csökkenhet. A törvény hatására az amerikai generikus gyógyszerpiac dinamikus növekedést produkált, 1984-ben a felírt gyógyszerek 12%-a volt generikus, 2000-ben már 44%- a, a gyógyszer értékesítés volumene tekintetében azonban arányuk még csak 8% körül mozgott [6]. A vényköteles gyógyszerek terén a helyettesítési arány 1984 óta 19 százalékról 1996-ra 47 százalékra nôtt. Ezzel az USA-ban felírt gyógyszerek több mint 50 százaléka generikus gyógyszer, de ez a gyógyszerkiadásoknak csak kevesebb, mint 10 százaléka. A helyettesítési növekedés hátterében a törvényi szabályozáson túl az egyes szövetségi államokban hozott gyógyszer helyettesítési rendeletek is szerep játszottak, melyek lehetôvé tették a gyógyszerészek számára az originátor termékek generikus készítménnyel való helyettesítését. A folyamatnak további lökést adott, hogy a MedicAid program, valamint a magán egészségbiztosítók is támogatták a branded termékek generikussal való helyettesítését. Míg 1983-ban az innovatív gyógyszerek mindössze 35%-ának volt generikus versenytársa, addig napjainkra, már szinte az összesnek van a lejárt szabadalommal részesülôk között [9]. A generikus gyógyszer törzskönyvezési, bevezetési idôszak nagymértékben csökkent, a generikus gyógyszerek piacra kerülésének ideje, az átlagos kezdeti több mint három évrôl, kevesebb, mint három hónapra csökkent [8]. A szabadalmi oltalmi idô kiterjesztése is meghozta pozitív hatását, míg az innovatív termékeket elôállító gyógyszergyárak 1983-ban teljes bevételük 14,7%-t költötték K+F-re az Egyesült Államokban, addig ez az arány napjainkban a vezetô cégeknél 18-20%-ot tesz ki [10]. A generikus gyógyszerpiacra való egyszerûsített belépésnek köszönhetôen a generikus gyártók száma drasztikusan emelkedett. A gyártók számának emelkedésével a generikus készítmények ára jelentôsen csökkent, így a fogyasztók olcsóbban jutnak hozzá a szerekhez, míg a biztosítók és a kormányzat jól kontrollálhatják a gyógyszerek árának növekedési ütemét. Ebben természetesen a Szövetségi Kormány Medicare és Medicaid programjai is szerepet játszottak. Az Egyesült Államokban között végzett felmérés adati alapján a generikus készítmények ára évente gyorsabban, 5,6%-kal emelkedett mint az átlagos infláció (2,8%), meghaladta továbbá az egészségügyi ellátási rendszer árszínvonalának éves növekedését (3,6%), azonban jócskán alatta maradat a szabadalommal védett gyógyszerek árának növekedésénél (10,5%) (1. ábra). A generikus és innovatív gyógyszerfelírások közti nagyságrendi különbséget mutatja, hogy míg ben egy generikus gyógyszer kiváltása átlagosan 19,33 USD-be került, addig az originátor termékért ennek több mint háromszorosát 65,29 USD-t kellett fizetniük a fogyasztóknak [11]. 1. ábra Generikus készítmények árának változása éves szinten között (Forrás: Prescription Drug Trends (2001) Kaiser Foundation, USA) A WH ACT REFROMJA A Waxman-Hatch Act az amerikai fogyasztói törvényhozás egyik legsikeresebb példája. Az eltelt több mint 20 év során az hatékonyan szabályozta a generikus és innovatív gyógyszer ipart, miközben figyelembe vette a lakossági és a kormányzati érdekeket is. A törvény úttörô jellege megkérdôjelezhetetlen, azonban a közel negyedévszázados 42 IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM SZEPTEMBER

4 gyakorlati mûködés során felvetôdtek olyan új jelenségek és folyamatok, amelyeket szabályozástechnikai értelemben finomítottak. Ezek közül hármat emelünk ki: 30 hónapos késleltetés: Az Egyszerûsített Forgalomba Hozatali Kérelem (ANDA) a generikus gyártók piaci érdekeit hivatott szolgálni, az innovatív gyártók azonban bizonyos kiskapukkal hátráltathatják a gyorsított eljárás lefolytatását. Ahhoz, hogy egy generikus termék ANDA eljárással kerülhessen piacra a gyártóknak két elôfeltételt kell teljesíteniük: elsôsorban igazolniuk kell, hogy a kérdéses szabadalom már nincs érvényben, vagy a forgalomba hozni kívánt termék nem bitorolja a szabadalmat, valamint értesíteniük kell a szabadalom tulajdonosát, a gyorsított eljárás tényérôl. A szabadalom tulajdonosa az értesítés kézhezvételétôl számított 45 napon belül szabadalom bitorlási pert indíthat a generikus gyártóval szemben. Amennyiben élnek ezzel a lehetôséggel az FDA automatikusan 30 hónappal elhalasztja a generikus termék piaci bevezetésének vizsgálatát. Ez a kiskapu különösen elônyös az innovatív gyártóknak, hiszen a két évnél is hosszabb piaci kizárólagosság alatt realizált profit magasan túlszárnyalja a pereskedés költségeit. Narancssárga Könyv, késôi szabadalom bejegyzés : További lehetôség a generikus termékek piacra lépésének akadályozására az innovatív termékek többszörös szabadalmi bejegyzése a korábban már említett Narancssárga Könyvben (Orange Book). Ez a megoldás különösen akkor hatékony, ha az FDA már regisztrálta a generikus gyártó gyorsított eljárás iránti kérelmét, azonban a késôi bejegyzések miatt a generikusok újra kötelesek a szabadalom lejártát, vagy a szabadalom bitorlás hiányának létét bizonyítani, valamint a szabadalom tulajdonosát újra értesíteni. Az FDA vizsgálata alapján a fentiekben említett példa 1992 és 2000 között nyolc termék esetében fordult elô, ahol a 30 hónapos késleltetésen felül további 4-40 hónapos extra védelmet sikerült az innovatív gyártóknak kieszközölniük, jelentôs extra bevételt realizálva [12]. A szabadalmak Narancssárga Könyvbe történô késôi bejegyzésének szabályozatlansága miatt számos támadás érte az FDA-t, melynek hatására a Hatóság 2003-ban új szabályozást fogadott el [13] tisztázva a bejegyzés feltételeit. Az FDA számításai szerint a 30 hónapos többszörös késleltetés kiskapujának megszûntetése, a generikus termékek gyorsított piacra lépésével évente több mint két milliárd USD-vel csökkentik majd a fogyasztók gyógyszerkiadásait [14]. A Waxman-Hatch Act elsô generikus gyártónak 180 napos védelmet biztosító rendelkezését néhány esetben nem érvényesítették a generikus gyártók, piaci logikával nehezen megmagyarázható módon késlekedtek a termék piacra juttatásával. Amennyiben ez bebizonyítható, a társaság elvesztheti a 180 napos kizárólagosság jogát, sôt bírság megfizetésére is kötelezhetô [15]. ÖSSZEGZÉS Az innovatív gyógyszerek a világ számos országa számára nem elérhetôek. Az egészségügyi mutatók javítása érdekében, valamint az egészségben eltöltött hosszabb idô eléréséért a generikus készítmények szerepe felértékelôdik. A generikus gyógyszerek amerikai piaci szabályozása (Waxman-Hatch Act), követendô példaként szolgálhat, hiszen a legnagyobb gyógyszerpiacon komoly eredményeket tudott felmutatni a következôkben: Megkönnyítette és lerövidítette a generikus gyógyszerek regisztrációs eljárásának szabályozását, valamint azok piacra kerülését. A szövetségi kormány egészségügyi programjaiban (Medicaid, Medicare) kiemelten kezelte a generikus szerek alkalmazását, így tömegek számára biztosított elérhetô áron technológiákat. A generikus szerek piacra kerülésének ezen szabályozása éles versenyt generált, így az egészségügyi rendszer szereplôi (biztosítók, finanszírozók, betegek, kórházak, valamint szakellátók) komoly elônyöket realizáltak, a verseny következtében a generikus szerek ára jelentôsen csökkent, az innovatív szerek árának akár 25-30%-ra. A generikus gyártók sok esetben a termelés határköltsége feletti keskeny sávban határozták meg áraikat. A WHA hatásaként drasztikusan növekedett az innovatív gyógyszerek generikus versenytársainak száma. A WHA nemcsak a generikus gyártóknak kedvezett, hanem a szabadalmi oltalmi idô meghosszabbításával a K+F folyamatnak is ösztönzést adott, így a gyógyszerpiac mûködésének szempontjából esszenciális, meghatározó innovációs folyamatot is serkentette. Úgy tûnik, hogy sok ország számára a generikus gyógyszerek ilyen típusú szabályozása egyfajta megoldást biztosíthat a technológiailag lehetséges és pénzügyileg megengedhetô dilemma kezelésére, így a már említett verseny és árcsökkenés mellett a gyógyszerkiadások növekedésének ellenôrzését is lehetôvé teheti. IRODALOMJEGYZÉK [1] Ronald Reagan elnöki beszéde: szeptember 24. Rózsa kert, Fehér Ház. [2] About ANDA, Center for Drug Evaluation Research, IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM SZEPTEMBER 43

5 [3] Litigation the Drug Price Competition and Patent Term Restoration Act of 1984, Harward Law School, 2000 [4] Gerald J. Mossinghoff: Overview of the Waxman-Hatch Act and Impact on the Drug Development Process, Food and Drug Journal Vol. 54., USA [5] Center for Drug Evaluation and Research, Electronic Orange Book, [6] Gary J. Bueheler (2002), The FDA process for Approving Generic Drugs, Center for Drug Evaluation & Research, US Food & Drug Administration, USA [7] FDA CDER Approved Drug Products with Therapeutic Equivalence Evaluations, 25th Editon, május 3. USA [8] Dr. Palágyi T.: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta-, és védjegyjog területérôl, Iparjogvédelmi és szerzôi jogi szemle, 1997, 102. évfolyam 2. szám, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest [9] Jeremy Bulow (2002): The gaming of Pharmaceutical patents, Stanford Business School, USA [10] June E. O Neill (1998): How Increased Competition from Generic Drugs Has Affected Prices and Returns in the Pharmaceutical Industry, Congressional Budget Office, USA [11] David Klering (2002): Prescription Drug Chartbook, Public Policy Institute,USA [12] Federal Trade Commission: Generic Drug Entry Prior to Patent Expiration: An FTC Study, July 2002, at [13] Press Release, United States Department of Health and Human Services, HHS Revises Regulations and Procedures to Speed Access to Generic Drugs (Jun. 12, 2003). 48 [14] Sarah E. Eurek: Hatch-Waxman reform on accelerated market entry of generic drugs, Duke University School of Law, [15] John McCain szenátor: Greater Access to Affordable Pharmaceuticals Act (GAAP) törvény A SZERZÔK BEMUTATÁSA Bodrogi József közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa. Tanulmányait a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen végezte, ugyanitt doktorált ban. A humán szektor, ezen belül az egészségügy közgazdasági kérdéseivel foglalkozik. Elsôk között kezdte el Magyarországon az egészség-gazdaságtan alapjainak oktatását. Farkas Norbert közgazdász, diplomáját 2005-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. IME konferencia naptár 2006 VII. Outsourcing Konferencia Helyszín: Hotel Stadion Budapest Idôpont: október 18. VI. Kontrolling Konferencia Helyszín: Hotel Stadion Budapest Idôpont: november 29. Larix Kiadó Kft Budapest Kálvária tér ime@imeonline.hu, larix@larix.hu IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM SZEPTEMBER