GAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG"

Átírás

1 GAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG DR. SZILÁGYI GYÖRGY A tanulmány mindenekelőtt tájékoztatást kíván adni a magyar olvasóknak arról, hogy az ún. új gazdaság milyen változásokat jelenthet a statisztikában. E célt két különböző, a témához más-más szempontból közelítő részben valósítja meg. Első részének fő kérdései: van-e új gazdaság? Mit értünk új gazdaságon? Megalkotható-e az új gazdaság definíciója, és ha igen, milyen az? A második rész elvonatkoztat ezektől a kérdésektől és három olyan témát vesz szemügyre, amely az új gazdaság körüli vitákban erőteljes és sok tekintetben új megvilágításba került. Ilyen a termelékenység, különösen a teljes tényező termelékenység, az információ- és távközlési technológia, valamint a nemzeti számlarendszer. A TÁRGYSZÓ: Gazdaságstatisztika. Új Gazdaság. z úgynevezett új gazdaság (New Economy) napjaink divatos fogalmai közé tartozik; amelyről elsősorban közgazdász körökben, de tulajdonképpen az egész értelmiségi világban igen sok szó esik. Ez a hullám a kilencvenes évtized közepén kezdődött és töretlenül tart ma is, annak ellenére, hogy a világgazdaság alakulása időközben szemmel látható fordulatot vett. Az új gazdaság irodalma ez alatt az 5-7 év alatt olyan terjedelművé duzzadt, hogy könyvtáros legyen a talpán, aki teljes bibliográfiáját össze tudná állítani. Az Európai Unió nemrégiben már a második nagyszabású kutatási programot hirdette meg az új gazdaság és a statisztika kapcsolatának témájában. (Az elsőről lásd Nádudvari; 1999, a másodikról NESIS; 2000.) Egymást érik az új gazdaságnak szentelt konferenciák júniusában például az Európai Unió tartott nagyszabású öszszejövetelt, augusztusban a Hivatalos Statisztika Nemzetközi Társasága (IAOS) Londonban rendezett háromnapos konferenciát Hivatalos statisztika és az új gazdaság címen, az ezt megelőző héten pedig a Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutatási Társaság (IARIW) szimpóziumának érezhető hangsúllyal kezelt szekciója foglalkozott egy Új gazdaság definíció, mérés és értelmezés elnevezésű témával. Ezek a példák jól érzékeltetik, hogy az új gazdaság a statisztikában (vagy a statisztika az új gazdaságban) is az érdeklődés homlokterébe került. Magyarországon az új gazdaság és a statisztika összefüggését dr. Mellár Tamás elemezte részletesen a Magyar Tudományos Akadémián 1999 novemberében tartott előadásában (Mellár; 2001, Hunyadi; 2000). Az előadás főként az információs gazdaságra, másrészt a társadalomstatisztikára, azon belül az életmód átalakulására helyezte a hangsúlyt. Ezért jelen írás a gazdaságstatisztika oldaláról foglalkozik az új gazdasággal. Statisztikai Szemle, 80. évfolyam, szám

2 DR. SZILÁGYI: GAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG 1071 A tanulmány két, jellegében eléggé különböző részből áll. Az első rész az új gazdaság létét és mibenlétét tárgyalja. Megpróbálja körülhatárolni az új gazdaság fogalmát és kialakítani (vagy átvenni) annak definícióját. E részben néhány kétség is kifejezésre jut atekintetben, hogy létezik-e egyáltalán új gazdaság vagy csak divatkifejezéssel van-e dolgunk. A második rész mentes ezektől a kétségektől (mondhatnánk: úgy tesz, mintha ezek nem is léteznének), a tárgyalás a hagyományos módszertani fejtegetések keretein belül marad. STATISZTIKAI MÉRÉS DEFINÍCIÓ NÉLKÜL Amikor a statisztika új terület, új tárgy, új jelenség mérésének feladatával kerül szembe, akkor így tanultuk és így tanítjuk ma is mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mit mérünk; vagyis első lépésként meg kell alkotni a fogalmat, a definíciót, majd pedig sor kerülhet a további, jól ismert fázisokra (az osztályozások, módszerek, mutatószámok stb. kialakítására). Ezen a ponton legalább is, ha tartjuk magunkat a statisztikai tudomány normáihoz különös akadályba ütközünk: az új gazdaságnak nincs sem általánosan elfogadott fogalma, sem ehhez kapcsolódó definíciója. Ha néhány megfogalmazás implikálja is, hogy a szerző miféle fogalmat tart szem előtt, ebből nem igen vezethető le bármiféle egzakt statisztikai méréshez szükséges körülhatárolás. Az új gazdasággal foglalkozó szerzők egy része hallgatólagosan feltételezi, hogy olvasói ugyanazt értik új gazdaságon, mint ők. Az IAOS már említett konferenciájának első helyen kiemelt előadója, a világszerte ismert Dale Jorgenson Mit értünk új gazdaságon? című előadásában részletesen bemutatta az Egyesült Államok gazdaságának fejlődését 1995 és 1999/2000 között (Jorgenson; 2002). Ha ezt az egyébként kitűnő és sok új információt tartalmazó előadást elfogadjuk a címben szereplő kérdésre adott válaszként, akkor azt kell mondanunk, hogy az új gazdaság az, ami az Egyesült Államokban az 1990-es évtized második felében kialakult. Bár az ilyenfajta fogalomalkotás majdhogynem abszurd, mégsem áll egyedül. Az ENSZ Európai Bizottságának évi survey -je is tulajdonképpen amerikai sajátosságként kezeli az új gazdaságot, azaz az Egyesült Államok jelenkori gazdasági sikerének azt a vonását illeti az új jelzővel, amely a tartós növekedést és az alacsony szintű munkanélküliséget az infláció féken tartása mellett valósítja meg. Részletesebben tárgyalva pedig megállapítja, hogy az új információtechnológia és a piaci liberalizáció mikroszintű kombinációja átalakította az output- és termelékenységnövekedés, a foglalkoztatás és az infláció közötti makroökonómiai összefüggéseket. Az információáramlás feletti uralom (mastery) lehetővé teszi a forrásoknak a múltbelinél jóval hatékonyabb felhasználását, a verseny pedig növekedett azáltal, hogy a fogyasztó sokszorosan több termelőnek az árait tudja összehasonlítani az Internet segítségével, végül pedig jelentősen jobb készletgazdálkodás válik lehetővé az új technológiák révén és így nagyon lecsökken az üzleti ciklusok amplitúdója. (UN; 2000) Túl az eddigi, kizárólag amerikai példákon, szinte minden fejlett gazdaságú ország élénk érdeklődést tanúsít az új gazdaság iránt. A már többször említett szakaszban fel is tudták mutatni az amerikai új gazdaság egyik-másik jegyét, különösen Kanada, Ausztrália és az európai OECD-országok egyike-másika, ha a növekedés százalékát tekintve alatta is maradtak az Egyesült Államokénak. 1 1 Itt azonban véget is ér az új gazdaság hatóköre. A közepesen és annál gyengébben fejlett országokét meg sem érintette az új gazdaság szele, legfeljebb itt-ott némi export fellendülés és közvetlen külföldi beruházás formájában.

3 1072 DR. SZILÁGYI GYÖRGY Ami ennek statisztikai vetületét illeti beleértve a definíciós problémákat is igen érdekes Svédország példája. A Svéd Statisztikai Hivatal (Statistics Sweden) hároméves ( ) projektet indított Statisztika az új gazdaságban címen és külön munkacsoportot állított fel a projekt végrehajtására. Az első szakaszban a meglevő statisztikai eszközöket veszik szemügyre abból a szempontból, hogy milyen mértékben képesek megvilágítani a gazdaság új jelenségeit, a második szakasz az új eszközök lehetőségeit vizsgálja, a harmadik pedig az előző kettő szintézise lesz. Ezt a munkát a svéd statisztikusok is szerették volna a fogalomalkotással kezdeni, de ők is beleütköztek az előzőkben vázolt akadályba. Eva Hagsten vállalkozott a létező fogalmak vagy definíciók összegyűjtésére, egyfajta tipizálására (Hagsten; 2002). A kutató saját olvasmányainak tapasztalatai alapján megkülönböztet tágabb, szűkebb és (kissé ellentmondásosan) definíció nélküli fogalmakat. Néhány példa a tágabbak közül: az új gazdaság sokféle változás kombinált hatása, olyan változók, mint például új bázistechnológia, deregulált és növekvő piac, a tudás és a szellemi tőke megnövekedett fontossága, új szervezési struktúrák a vállalatoknál, új gazdaságpolitika, alacsony infláció valamint új értékek és magatartások; az új gazdaságot négy tényező jellemzi: az információ erőteljes árcsökkenése, a gazdaságpolitika stabilizálása, nagymértékben deregulált termék-, tőke- és munkaerőpiac, végül pedig a piaci és ármechanizmusok nagyobb igénybevétele szemben a korábbi, a vállalatokon belül lebonyolított tranzakciókkal; a szűkebbek közül: az új gazdaság olyan strukturális változások halmaza, melyeket az információ-technológia forradalma és a hatékonyabb piac hoz létre; az új gazdaság a termelékenység fenntartható növekedése; az új gazdaság az új információ és távközlési technológiában gyökerező gazdasági tevékenységek közös elnevezése. Végül vannak intézmények és elemzők, akik tartózkodnak a fogalom meghatározásától, ezek közül érdemes az OECD-re hivatkozni, amely csupán megállapítja, hogy az új gazdaság mást-mást jelent különböző egyének számára. A legtöbbnél közös az a növekedés, amit nem az infláció gerjeszt, és ahol egyre nagyobb az információ és távközlési technológia behatolása. Az OECD sajátos és figyelmeztető felfogása az új gazdaságról a meghatározáson túli véleményt is kifejez a terjedelmes tanulmány címében: Az új gazdaság: túlreklámozás nélkül. (OECD; 2001) E sokféle (sőt még ennél is több) megfogalmazás láttán Hagsten arra a nagyon praktikus következtetésre jut, hogy legjobb lenne ezek legnagyobb közös nevezőjét megalkotni, ami szerinte a gazdaságban végbemenő olyan szerkezeti változások összessége, amely gyakran több éven át tartó erős növekedésben nyilvánul meg inflációs fűtés nélkül. A magam részéről egyetértek ezzel a megfogalmazással, feltéve ha kiegészítjük az információ- és távközlési technológia alapvető szerepével. Túllépve a fogalmi kérdéseken, de nem teljesen elszakadva tőlük, emlékeztetni kell néhány nyelvi leleményre, amelyek úgy függnek össze az új gazdasággal, hogy hol annak szinonimájaként, hol pedig fontos összetevőjeként jelennek meg. Ilyen például a tudásalapú társadalom vagy az információs társadalom. Ezek és a hozzájuk hasonló kifejezések időnként erős hangsúlyt kapnak, majd teljesen háttérbe szorulnak. A kilencvenes

4 GAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG 1073 évek közepén például erős hangsúlyt kapott a globalizáció (Szilágyi; 1996) mint az új gazdaság egyik fontos összetevője vagy velejárója, 2 amelyet ma már alig emlegetnek együtt az új gazdasággal (talán azért, mert időközben jelentős nagyságú társadalmi tömegek ajkán szitokszóvá változott). Hallottam olyan véleményt is, mely szerint ami nincs azt nem kell (nem lehet) definiálni. Vagyis: létezik-e egyáltalán új gazdaság? Hogy ez a kérdés mennyire nem légből kapott, azt az IAOS konferenciája is bizonyítja, amelynek programján szerepelt egy ilyen című szekció. (Ami ugyan nem adott igen-nem alternatívájú választ a kérdésre.) De ha a kérdést egy alkérdéssel színesítjük, akkor ha egyértelmű választ nem is kapunk egy másik oldalról való megvilágítást igen. Feltéve, hogy az új gazdaság létező valóság (nem csupán szlogen), beszélhetünk-e vele kapcsolatban új gazdaságtörténeti korszakról, vagy alkorszakról? Hiszen az elnevezés valami ilyesmire utal. Amit erről mondani tudok, az a gazdaságtörténész számára bizonyára felületes megközelítés lesz, a statisztikust azonban elgondolkoztatja. Egyáltalán, milyen hosszú egy gazdaságtörténeti korszak, szakasz stb.? Ha nem is tudunk rá pontos választ adni (hozzávetőlegest is alig), de 5-6 évnél bizonyára jóval hoszszabb. Márpedig az új gazdaság az ezredfordulónál végetérni látszik. Lehet, hogy előbbutóbb új lendületet vesz tartós felemelkedéssel (a gazdasági prognózis nem tartozik kutatási témáim közé). Az IAOS-konferencián azonban Van-e új gazdaság? címen sor került egy kerekasztal-beszélgetésre, amelyen Robert Gordon a Northwest University professzora, mintegy mottóként, a következő kérdéssel kezdte (szerintem a konferencia legjobb) előadását: Miért volt egyedülálló az 1990-es évtized végén az Egyesült Államokban a New Economy boom és miért nem ismétlődhet meg? A kérdés egyértelmű választ rejt magában: az új gazdaságnak a saját szülőhazájában vége. Nem beszélhetünk vele kapcsolatban történeti korszakról, legfeljebb epizódról, bárhogy folytatódjék is az események sora (például megjelenik egy újabb gazdaság ), a prognózis nehéz és kockázatos. Nem kizárt bár a jelenlegi helyzet nem erre utal, hogy valamelyik ország vagy országcsoport átveszi a stafétabotot, felhasználva az es amerikai gazdaság pozitív és mára már jól körüljárt elemeit. Sokan más oldalról közelítik a kérdést. Az új gazdaság hajtóereje és legfőbb jellegzetessége ebben teljes az egyetértés az információ- és távközlési technológia forradalma. Kétségtelen, hogy ez a forradalom nagymértékben átalakítja a gazdaságot. De vajon olyan mértékben-e, mint annakidején a gőzgép, az elektromosság vagy a belső égésű motor megjelenése tette? A válaszok, ha egyáltalában vannak, megoszlanak (Ark; 2002). GAZDASÁGSTATISZTIKAI MÓDSZEREK AZ ÚJ GAZDASÁGBAN A tanulmány második részében félretesszük kétségeinket, és azt vizsgáljuk, hogyan jelentkezik az új gazdaság a statisztikában, és mit kell tennie a statisztikának, hogy felszínre hozza az új jelenségeket. Nem gondoljuk ugyanis bármelyik legyen is igaz az első részben szembeállított nézetek közül hogy az új gazdaság nyomtalanul eltűnhet. A gazdaságstatisztika nem ismer éles váltásokat, annál inkább soktényezős átalakulásokat. 2 Ilyen értelemben foglalkoztam például az új gazdaság statisztikai összefüggéseivel a Gazdaságmodellezési Társaság 2000 novemberében tartott konferenciáján. Írásos változata, hála Nádudvari Zoltán szíves közreműködésének, interjú formájában megtalálható a Gazdaság és Statisztika évi 1. számában (5 9. old.).

5 1074 DR. SZILÁGYI GYÖRGY Az új gazdaságnak számos jegye megjelent a fejlett országok egyikében-másikában, ha kisebb intenzitással, kevésbé látványos sikerekkel is, mint az Egyesült Államokban. Érdemes tehát tovább elemezni az új gazdaságot, különösen olyan vonásait, amelyekről a statisztikának az eddig említetteknél több mondanivalója lehet, vagy amelyek a statisztika számára is tartogatnak tanulságokat. Három olyan témát veszünk szemügyre, amely az új gazdasággal kapcsolatos statisztikában különösen fontos: 1. a termelékenységet, 2. az információ- és távközlési technológiát, valamint 3. a nemzeti számlákat. 1. A termelékenység Kezdjük a termelékenységgel, mint az egyik legfontosabbal, hiszen, ha nagyléptékű gazdasági növekedés infláció nélkül valósul meg, akkor a termelékenység felfutása a kulcstényező. A statisztikában jócskán megszoktuk, hogy termelékenység kapcsán hétköznapi értelemben munkatermelékenységre gondoljunk, noha emellett létezik egy másik, az ún. teljes termelékenység, pontos, de hosszabb nevén teljes tényező termelékenység (total factor productivity TFP) is (Nyitrainé; old.). Maradjunk azonban egyelőre a munkatermelékenységnél, egyrészt, mert nagyon széles körben használt és nagyon kifejező jelzőszám, másrészt, mert sok ország statisztikája nem is képes TFP-t szolgáltatni. A munkatermelékenység a termelés és az elvégzett munka aránya. Tankönyveink részletesen foglalkoznak a számláló és a nevező változataival, ezúttal azonban elégedjünk meg azzal, hogy a munkamennyiség mérőszáma legtöbbször a foglalkoztatottak száma, a dobogó második fokát pedig a ledolgozott munkaórák száma foglalja el. Ezt is csak azért kell megemlíteni, mert napjaink gazdasági és társadalmi változásai egyre inkább a munkaórára vetített hányados fontosságát helyezik előtérbe, például az ún. atipikus foglalkoztatás elterjedése miatt (Laky; 1999a, 1999b). A munkatermelékenység és az új gazdaság összefüggését illetően figyelemreméltó az OECD már hivatkozott kiadványának egyik megállapítása (OECD; 2001). Eszerint a fejlődéstípusok különbségei a 1990-es években jól magyarázhatók a munkatermelékenység növekedésével és a munkafelhasználással (ezen egyszerűen a foglalkoztatottság mértékét kell érteni). Az Egyesült Államok egyidejűleg javította a munkatermelékenységet és a munkafelhasználást, azaz több ember dolgozott termelékenyebben (OECD i.m. 16. old.). Rátérve most a teljes faktortermelékenységre, meg kell említeni, hogy újabban multifaktor-termelékenységként (MFP) is emlegetik. Kiszámítása ettől nem lesz könynyebb, ám a növekedés vizsgálatához bárhogy is nevezzük elengedhetetlen. Ezért egyre több ország statisztikai szolgálata vállalkozik rá, még a bevallott pontatlanság árán is. Ehhez a mutatószámhoz ugyanis részletes és megbízható tőkestatisztikára van szükség, amivel nem sok ország dicsekedhet (Nádudvari; 2000). A teljes faktortermelés változásának becslésénél aránylag sokan folyamodnak a Robert Solow által ajánlott közvetett eljáráshoz, ahol a keresett adat reziduumként, maradékértékként jelenik meg, azaz a GDP-változásból kivonjuk a munka-, valamint a tőkefelhasználás változásának súlyozott átlagát, ahol a súly az adott termelési tényező (munka és tőke) részaránya az outputban.

6 GAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG 1075 A termelékenység növekedésének és általában a gazdasági sikereknek legfontosabb tényezője az új gazdaságban az információ- és távközlési technológia (ICT) ugrásszerű fejlődése. Ez a fejlődés nem csak az új gazdaság sajátossága, de ebben az időszakban hozta meg a gyümölcsét. Az ICT nagysága, változása, szerkezete, gazdasági és társadalmi hatása sokoldalú statisztikai vizsgálatnak lett a tárgya. 2. Az információ- és távközlési technológia Bár nem egészen egyértelmű az ide tartozó javak és szolgáltatások köre, próbálkozzunk meg e kör összeállításával A gazdasági tevékenységek egységes Ágazati Osztályozási Rendszerének (KSH; 1997) alapján: A feldolgozóiparból: 22. Kiadói, nyomdai tevékenység, egyéb sokszorosítás (például könyv- és lapkiadás, hangfelvétel-kiadás; hangfelvétel- videofelvétel-sokszorosítás, számítógépes adathordozó sokszorosítása) 30. Iroda-, számítógépgyártás 32. Híradástechnikai termék, készülék gyártása 51. A nagykereskedelemből Irodagép, berendezés nagykereskedelme (például számítógépeké) 52. A kiskereskedelemből Könyv-, újság-, papírárú kiskereskedelem Egyéb iparcikk-kiskereskedelemből az irodagép, a számítógép és a kész szoftverek kiskereskedelme Egyéb fogyasztási cikk javításából a hiradástechnikai háztartási termék javítása 64. Posta, távközlés 72. Számítástechnikai tevékenység 73. Kutatás-fejlesztés 80. Oktatás Az információ- és távközléstechnika felhasználásán belül megkülönböztetnek egyfelől információ-, illetve távközlési technikai eszközöket és szolgáltatásokat, másfelől hardvert és szoftvert. Az információs és távközlési eszközök termelése, az ilyen javak importja, valamint az információs és távközlési szolgáltatások nyújtása (az exporttól most eltekintve) két fő irányban hasznosulhat: 1. a háztartások fogyasztásában; 2. a beruházásokban (és részben a közbenső fogyasztásban). A háztartások ICT-fogyasztása az, amely a mennyiség, a technológia és az elterjedtség fokától függően nagymértékben átalakítja az életmódot. Tulajdonképpen ez az alapja az oktatással együtt a sokat emlegetett tudásalapú társadalom kialakulásának. A statisztikának sokoldalúan be kell mutatnia, hogy a lakosság milyen mértékben részesedik az új gazdaság áldásaiban. Ezekkel a statisztikai vonatkozásokkal részletesen foglalkozik Mellár Tamás említett írása. A továbbiakban az ICT széles értelemben vett termelési és beruházási szerepével foglalkozom. Az 1. tábla az ICT növekedésélénkítő hatásáról ad számot abból az időszakból, amikor az új gazdaság a virágkorát élte, valamint az azt megelőző, hasonló hosszúságú intervallumból. A tábla két időszakot és hét OECD-országot hasonlít össze.

7 1076 DR. SZILÁGYI GYÖRGY 1. tábla Az információs és hírközlési tőke hozzájárulása a GDP évi átlagos növekedéséhez (százalékpont) Ország évek átlaga Egyesült Államok 0,4 0,9 Japán 0,3 0,3 Németország 0,3 0,3 Franciaország 0,2 0,4 Olaszország 0,2 0,3 Ausztrália 0,5 0,6 Finnország 0,2 0,6 Forrás: OECD; A táblából látható, hogy az első szakaszban a hatás mértéke közel egyforma volt a hét országban, a második szakasz az Egyesült Államok és Finnország kiugrását hozta; az ICT élénkítő hatása a háromszorosa lett annak, amit Japán, Németország vagy Olaszország fel tudott mutatni. Ha ezek után azt vizsgáljuk, hogy az információtechnológia mint input hány százalékát teszi ki a bruttó hazai jövedelemnek, akkor az Egyesült Államokra a következő idősort kapjuk: Év Százalék , , , , , , ,3 Forrás: Jorgenson; Egészítsük ki a fenti idősor utolsó szakaszát évenkénti részletezéssel, de ezúttal azt tüntessük fel, hogy az ICT növekedése mennyivel járult hozzá a GDP növekedéséhez. (Lásd a 2. táblát.) Jól látható a gyorsuló növekedés, az ICT növekvő szerepe mellett ben azonban az ICT a GDP-növekedés lassulásával együtt, erőteljesen visszaesik, ami cáfolni látszik Jorgenson azon állítását, miszerint, ha a 90-es évek boom-ja nem is volt fenntartható, a tendencia folytatódik. Milyen az információ hatása a teljes tényező termelékenységre? Az OECD például kimutatta, hogy a 80-as és a 90-es évtized között igen erős, 0,61 szorosságú a korreláció a termelékenységváltozás és a 100 lakosra jutó személyi számítógépek számának növekedése között. Amerikában még jelentősebb volt az információ-technika hozzájárulása a TFP növekedéséhez. Érdekes módon a nagy- és kiskereskedelem, valamint né

8 GAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG 1077 hány szolgáltató ágazat, közöttük a pénzügyi szektor volt a legnagyobb haszonélvezője a változásnak. 2. tábla A GDP növekedése és az ICT hozzájárulása a növekedéshez az Egyesült Államokban A GDP növekedése Az ICT hozzájárulása Év, időszak százalék ,7 0, ,6 1, ,4 1, ,3 1, ,1 1, ,8 0, * 3,8 1, ,3 0, * 3,4 0,92 * Éves átlag adatok. Forrás: Landefeld; A témával foglalkozó szerzők szinte mindegyike idézi az ún. Solow-paradoxont, amely szerint Mindenhol látjuk a számítógépeket, kivéve a termelékenységi statisztikában (Solow; 1987). A csípős fogalmazásairól (is) ismert közgazdának ez a kijelentése kissé kétértelmű; ám a Statisztikai Szemle törzsolvasói megnyugodhatnak, mert Solow ezúttal nem a statisztikát bírálja, hanem a tényeket: a nagymértékű információtechnikai beruházás nem (vagy nem kellő mértékben) növeli a termelékenységet. Az amerikai közgazdák jó része úgy véli, hogy a paradoxon 1995-ig érvényes volt, de az azt követő öt év feloldotta. Az OECD azonban némi fenntartással van. Például nem látja bizonyítottnak, hogy a termelékenység növekedéséből mennyi írható a kutatás-fejlesztés vagy a szervezés javulásának számlájára és mennyi az ICT-beruházásokéra. Azonkívül az új technológiák elterjedése elég lassú, mert a vállalatoknak és a munkavállalóknak idő kell az alkalmazkodásra, például a használat elsajátítására. Magam is az OECD felfogásához állok közelebb. Nagy kihívás a statisztikával szemben az ICT ezúttal nem mennyiségi, hanem minőségi szempontból való rohamos fejlődése és ennek kvantitatív nyomon kísérése. Kimutatták például, hogy az egy chipre jutó tranzisztorok száma havonként megduplázódik; például a 2000 novemberében kibocsátott Pentium 4 42 millió tranzisztort tartalmaz. Új értelmet és tartalmat nyer a műszaki statisztika, de mégsem ez a statisztika legfőbb kérdése, hanem az árak értelmezésének és mérésének újmódon fellépő problémája. Hogyan tudja a statisztika ezt az árváltozást követni? Mesés, vagy annak tűnő történetek szólnak az ICT árainak viselkedéséről, nevezetesen csökkenéséről. Jorgenson például közöl egy számítást, amely szerint az évi árakat 1- nek véve, a számítógépek relatív a globális (kibocsátási) árindexszel korrigált ára re a felére csökkent, l983-ban viszont még a tízszerese, 1973-ban pedig százszorosa volt az évinek. A szoftver árcsökkenése ennél szerényebb, de szintén igen jelentős volt. Az

9 1078 DR. SZILÁGYI GYÖRGY árindexszámítás amelynek amúgy sem legerősebb oldala a minőségi változások és a gyakori termékcserélődés kezelése igen nagy problémával került szembe. A folyamat valószínűleg úgy játszódik le, hogy az árak nem követik a technikaiminőségi változásokat, viszont az új és jobb modell ára nem annyival több ha egyáltalán több a réginél, amennyit a javulás indokolna. De mennyit indokol a javulás? Ebben bizonyára az is közrejátszik, hogy az új modell megjelenésével nagyon lecsökken a régi iránti kereslet, de ez aligha magyaráz meg mindent. Nem véletlen, hogy az ICT-árak, illetve árváltozások becslésével foglalkozó tanulmányok az új gazdaság terjedelmes irodalmának tekintélyes hányadát teszik ki. A 3. tábla a 2. tábla testvére, amennyiben ugyanolyan szerkezetben mutatja be az ICT árainak alakulását, mint a 2. tábla a volumenváltozást. 3. tábla A GDP és az ICT árának változása az Egyesült Államokban A GDP Az ICT Év, időszak árának változása (százalék) ,2-0, ,8-0, ,6-0, ,8-0, ,5-0, ,5-0, * 1,7-0, ,9-0, * 1,7-0,46 * Éves átlag adatok. Forrás: Landefeld; A GDP oszlopa érzékelteti a már említett, inflációmentes időszakot, amelyhez az ICT tekintélyes árcsökkenésekkel járult hozzá. Az árak a virágzás időszakának végén sem változtatták meg viselkedésüket (nem úgy, mint a mennyiségek). A gyors változások részleges megragadásának egyik eszköze az indexformulában rejlik, nevezetesen a változó súlyozású és láncrendszerű indexek használatában, szemben az állandó súlyozással, amely hosszabb-rövidebb ideig konzerválja az elavult arányokat. A legfejlettebb eljárást az ún. hedonikus árindexek jelentik. Mivel erről most nem szeretnék külön tanulmányt írni, ezért elégedjünk meg annyival, hogy a hedonikus árindexek többváltozós függvénykapcsolatokon alapulnak az árak és az eszközök lényeges tulajdonságai (például működési gyorsaság, lemezkapacitás stb.) között (e függvények többnyire lineáris vagy exponenciális alakúak) és a tényleges minőségi, illetve műszaki értékek behelyettesítésével becslést szolgáltatnak az összehasonlítandó árra. A hedonikus indexek előállítása nagyon nehéz feladat, mind a változók kiválasztása, mind a paraméterek megállapítása szempontjából. Ezért még a legtöbb fejlett ország sem folyamodik ehhez a módszerhez. Az viszont előfordul, hogy más országok vagy országcsoportok hedonikus indexeinek függvényeit (függvénytípusait és paramétereit) használják fel és ezekbe illesztik be saját termékeik megfelelő változóit.

10 GAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG A nemzeti számlák Nem kíván különösebb bizonyítást, hogy az új gazdaság makroökonómiai leképezésére a nemzeti számlarendszer a legalkalmasabb. A jelenleg érvényes nemzeti számlarendszerek (az ENSZ 1993-ban bevezetett SNA93-ja és az Európai Unió 1995 óta érvényes ESA95-je) kidolgozásának idején még nem volt szó új gazdaságról, következésképp az új gazdaság leírása még nem lehetett célja ezeknek a rendszereknek. Ha tehát úgy találjuk, hogy az SNA93 vagy az ESA95 nem mutatja be az új gazdaság egyik-másik vonását, vagy hogy az új gazdaság más elszámolási módot tesz szükségessé, mint amilyet e számlarendszerek ajánlanak, akkor ezt nem alkotóik hibájául kell felrónunk. A két számlarendszer párhuzamos tárgyalásából adódó nehézségeket elkerülendő, a továbbiakban csak a világrendszerrel (SNA93) foglalkozunk, az európaival (ESA95) külön nem. Az új gazdaság sokféle követelményt támaszt a nemzeti számlarendszerrel szemben, de ellentétben a gazdaságstatisztika eddig tárgyalt kérdéseivel ezek az igények többnyire nem lépnek fel olyan sürgetően, mint amazok. E tekintetben a kritikák következő típusaival találkozhatunk. Néhány témát ma már másként kellene kezelni, mint eddig, ám ezek nincsenek drámai befolyással a számlarendszer nyújtotta információra. Ahogy három ausztrál szerző fogalmaz: Az SNA93 továbbra is robusztus és impresszív dokumentum. (Edwards Comisari Johnson; 2002). Az SNA mielőbbi revíziójára volna szükség, ám minden kritikus tudja, hogy egy új változat elkészítése több évet (legalább egy évtizedet) vesz igénybe. A szükséges változtatások számára a szatellit számlák alkalmas teret nyújtanak, ez esetben érintetlenül marad az alaprendszer. (A szatellit számlákról lásd Szilágyi; 1987, 1998, Nyitrainé; 1998.) Maga az SNA-t összefoglaló terjedelmes kötet sem tekinti az abban foglaltakat az utolsó szónak vagy kinyilatkoztatásnak, hanem egyrészt elismeri, hogy a benne leírtakhoz képest további kutatásokra van szükség, másrészt felhívja a figyelmet bizonyos kényszermegoldásokra. Az SNA93 bevezetőjének pl. van egy, a szükséges kutatásokra utaló része ( Looking ahead: the research agenda (UN; XLIII XLIV old.). Ez a kutatási terv ugyan nem kifejezetten a most éppen napirenden levő problémákkal foglalkozik, de van ilyen is közöttük (például a humán tőke kezelése). De adódtak másfajta helyzetek is, mint például a konszenzus hiánya a szakértők között; egyetértés egyfajta megoldás helyességében, amely megoldás azonban ellentmondásba kerül a rendszer egy másik elemével; egyetértés valamely megoldás helyességében, amelynek gyakorlati végrehajtása akkoriban akadályokba ütközött. (A továbbiakban ilyen példákról is lesz szó, úgy azonban, hogy a példákat nem a fenti akadálytípusok, hanem az új gazdaság mérési szükségletei szempontjából válogattam ki.) Az új gazdaság és a nemzeti számlák összefüggéseiről külön tanulmányt lehet írni (készült is ilyen, nem is egy; közülük többekre hivatkozom is). Most azonban csak három fontos kérdést emelek ki: a) az emberi tőkét, b) a kutatást és fejlesztést, valamint c) az eszmei javakat. a) Az emberi tőke. Az emberi tőke mérésének fontosságára vonatkozó minden utalás ma már szószaporításként hatna. Legfeljebb annyi aktualizálást engedhetünk meg ma

11 1080 DR. SZILÁGYI GYÖRGY gunknak, hogy az új gazdaság szinonimájaként (vagy vele átfedő fogalomként) emlegetett tudásalapú társadalom szempontjából ez az elsőrendű mérési feladat. Az SNA 18.4 (a) pontja szerint lehet úgy érvelni hogy az aktívák és a tőkeképződés fogalma túl szűk, mert nem tartalmazza az emberi tőkét (human capital). Hozzáteszi, hogy ennek statisztikai forrása általában a múltban történt oktatási kiadások mértéke. Különböző számítások megmutatták, hogy az emberi tőke nagysága jóval meghaladja a számlarendszerben kimutatott aktívákat. Ha azonban az emberi tőkét aktívának tekintjük, akkor az oktatást nem fogyasztási kiadásként, hanem beruházásként kell(ene) kezelni. Ma már nem egy közgazdász (például Edwards Comisari Johnson; 2002) ilyennek is tekinti. b) Kutatás és fejlesztés. Az SNA93 kidolgozásának egyik legellentmondásosabb esete. Már-már egyetértés alakult ki e tétel beruházásként való kezelésében, ám végül, technikai nehézségek következtében, folyó ráfordításként került be az SNA-be. Az SNA93 szövege megállapítja, hogy e ráfordítások célja a termelékenység növelése, és általában is hasonló a funkciójuk, mint bármely beruházási jószágnak. Ezek a kiadások azonban nem eredményeznek könnyen azonosítható, számszerűsíthető és értékelhető javakat (SNA93, paragrafus), emiatt közbenső fogyasztásként veendők számba. A kutatás és fejlesztés döntő szerepet játszik az új gazdaságban, ezért ez a kizárólag technikai okokra hivatkozó megoldás módosításra szorul. A kutatás és fejlesztés tőkésítésének azonban messzemenő következményei vannak, amennyiben növeli a megtakarítások, a beruházások és a tőkeállomány értékét. c) Az eszmei javak. Ide tartoznak a vagyonértékű jogok, az ásványi fúrások aktivált értéke, a szellemi termékek és a szoftver. Az új gazdaság számos szakértőjének az a véleménye, hogy a statisztikának az eddiginél többet kell foglalkoznia az eszmei javak kezelésével, hova sorolásával és értékelésével. Az eszmei értékekbe való beruházás azonban sokszor nehézségbe ütközik, különösen, ha e javakat a termelő saját célra használja fel (Moulton; 2002). Egyes esetekben, például a jobb szervezést célzó találmányok esetén nem is mindig világos, hogy a szervezési intézkedéssel együtt járó kiadás egy évnél hoszszabb vagy rövidebb ideig szolgálja a kívánt célt, márpedig csak az előbbi esetben minősülhet beruházásnak, illetve tőkének, az utóbbi estben nem. Az eddigiekben kifejtett gondolatokat abban foglalhatjuk össze, hogy ma még nem tudjuk, lesz-e és ha igen, milyen folytatása lesz az új gazdaságnak. Bármi is legyen azonban a jövő, az új gazdaság már most is élénkülést hozott a statisztikai gondolkodásban. IRODALOM ARK, VAN B. (2002): Measuring the new economy: an international comparative perspective. Review of Income and Wealth. 48. évf. 1. sz old. EDWARDS, R. COMISARI, P. JOHNSON, T. (2002): Beyond 1993: The system of national accounts and the new economy. Az IAOS évi konferenciájára benyújtott dolgozat. GORDON, J. R. (2002): After the collapse: where does the new economy go from here. Az IAOS évi konferenciáján elhangzott előadás. HAGSTEN, E. (2002): Reflecting what is new in the new economy? Az IARIW évi konferenciájára benyújtott dolgozat. Kézirat. HUNYADI L. (2000): Az információs társadalom problémái statisztikai kihívások. Statisztikai Szemle, 78. évf sz old. JORGENSON, D. W. (2002): What do we mean by the new economy? Az IAOS évi konferenciáján elhangzott előadás. KSH (1997): A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 98. Központi Statisztikai Hivatal. 203 old.

12 GAZDASÁGSTATISZTIKA ÉS ÚJ GAZDASÁG 1081 LANDEFELD, S. (2002): The new economy redux? Az IAOS évi konferenciáján elhangzott előadás. MELLÁR T. (2001): Az információs társadalom és a statisztika. Magyar Tudomány, Új folyam. XLVI. köt. 3. sz old. MOULTON, M. (2002): The system of national accounts for the new economy: what should change? Az IAOS évi konferenciájára benyújtott dolgozat. NÁDUDVARI Z. (1999): Az Európai Unió statisztikai kutatási programja (EPROS). OMFB, 1999 szeptember NESIS (2000): http//:nesis.jrc.cec.eu.int NYITRAI, V. (1998): The role of the satellite accounts in the SNA. Hungarian Statistical Review, 76. évf. Special Number old. NYITRAI F-NÉ DR. (1999): A termelékenység alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 70 old. OECD (2001): The new economy beyond the hype. OECD, Paris. 105 old. SOLOW, R. (1987): We d better watch out. New York Times Book Review, July 12. SZILÁGYI GY. (1987): Statisztikai integráció részmérlegekkel. Statisztikai Szemle, 65. évf. 4. sz old. SZILÁGYI GY. (1996): A gazdasági integráció hatása a statisztikára. Statisztikai Szemle, 74. évf. 2. sz old. SZILÁGYI GY. (1998): Szatellit számlák nemzeti számlák. Statisztikai Szemle, 76. évf sz old. UN (1993): System of National Accounts old. UN (2000): Economic Survey of Europe No. 1. Economic Commission of Europe. New York and Geneva. SUMMARY The article discusses the relationship between the New Economy and the theory and praxis of economic statistics. This review is done in the breakdown of two sections of two different approaches. Is there a New Economy? What is meant by New Economy? are the basic questions of the first part. This section puts forward various attempts in creating concept and definition for the New Economy. The second section puts aside the ontological considerations of the first one. It analyses rather a number of issues of economic statistics that are, or seem to be influenced by the New Economy. In this respect special attention is paid to productivity, in particular multi-factor productivity; the information and communication technology (ICT) with its effect on economic growth; and the National Accounts, with special attention to the treatment of human capital, research and development, and the intangible assets.

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A nemzeti kibocsátás mérése

A nemzeti kibocsátás mérése A nemzeti kibocsátás mérése A nemzeti kibocsátás mérőszámai SNA MPS nemzeti hazai nemzeti hazai bruttó - GO - társadalmi termék félnettó nettó GNP, GNI NNP, NNI GDP - társadalmi végtermék NDP - nemzeti

Részletesebben

Nemzetijövedelem-számítások, nemzeti számlák Magyarországon

Nemzetijövedelem-számítások, nemzeti számlák Magyarországon Nemzetijövedelem-számítások, nemzeti számlák Magyarországon Rövid történeti áttekintés Pozsonyi Pál 2017. május 25. Kezdetek Kezdetek 1665 William Petty Forrás: André Vanoli: A History of National Accounting,

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Telegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra

Telegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra Telegdy Álmos Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra Az utóbbi 15 évben a magyar munkaerőpiacon a szakmunkások és gépkezelők aránya jelentősen lecsökkent.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Gyöngyös,

Gyöngyös, XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián

Részletesebben

Cserháti Ilona: Gazdaságstatisztikai kihívások, oktatási konzekvenciák (tananyag-fejlesztési tapasztalatok a Budapesti Corvinus Egyetemen)

Cserháti Ilona: Gazdaságstatisztikai kihívások, oktatási konzekvenciák (tananyag-fejlesztési tapasztalatok a Budapesti Corvinus Egyetemen) Cserháti Ilona: Gazdaságstatisztikai kihívások, oktatási konzekvenciák (tananyag-fejlesztési tapasztalatok a Budapesti Corvinus Egyetemen) A gazdaságstatisztika szerepe az oktatásban c. konferencia és

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana A kutatás az megbízásából készült. MKT 53. Közgazdász vándorgyűlés 2015. szeptember 4. Előadó: Virovácz Péter Századvég Gazdaságkutató

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Hogyan mérjük az új gazdaságot?

Hogyan mérjük az új gazdaságot? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. november (988 1001. o.) NÉGYESI ÁRON Hogyan mérjük az új gazdaságot? A termékminõség változásának számbavétele árindexek segítségével Napjaink gazdaságában egyre fontosabb

Részletesebben

Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés

Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés 749 Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. szeptember (749 771. o.) DARVAS ZSOLT SIMON ANDRÁS Tõkeállomány, megtakarítás és gazdasági növekedés A magyar

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyarországi feldolgozóipar exportteljesítményének vizsgálata inputoutput táblák és hozzáadottértékmultiplikátorok

A magyarországi feldolgozóipar exportteljesítményének vizsgálata inputoutput táblák és hozzáadottértékmultiplikátorok A magyarországi feldolgozóipar exportteljesítményének vizsgálata inputoutput táblák és hozzáadottértékmultiplikátorok alapján KOPPÁNY Krisztián Széchenyi István Egyetem A kutatás a Bolyai János Kutatási

Részletesebben

A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c.

A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c. A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c. MST rendezvényhez Oblath Gábor MTA KTI Témakörök A legutóbbi revíziók mértéke

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

A GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.

A GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket. FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

Részletesebben

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben

TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, 2013. 11.15. A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben 1 Előadó: Dr. Máté Domicián Debreceni Egyetem, KTK domician.mate@econ.unideb.hu KUTATÁSI

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1125 1129. o.) Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Central

Részletesebben

Válság, termelékenység, növekedés

Válság, termelékenység, növekedés MTA-KRTK-KTI és CEU Eger, 2017 szeptember Lassuló magyar konvergencia 80 75 70 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia 65 60 Y/N 55 50 45 40 35 30 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

A LED világítás jövője Becslések három öt évre előre

A LED világítás jövője Becslések három öt évre előre A LED világítás jövője Becslések három öt évre előre Budapest, 2010. december Készítette: Vass László a VTT és az Óbudai egyetem 2011 februári LED-es világítástechnikai szimpóziumára. Bevezető: Általános

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe

Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe 4-5. lecke Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe A Solow-féle növekedési modell. Stacionárius állapot népességnövekedés mellett. A felhalmozás aranyszabálya. A növekedésszámvitel alapegyenlete, a

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon*

A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* A felsôoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon* Berde Éva kandidátus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense E-mail: eva.berde@uni-corvinus.hu A tanulmány különböző pályákat feltételezve mutatja

Részletesebben

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.

Részletesebben

A bioinformatika oldaláról a Human Protein Szervezet (Human Protein Organization HUPO) alelnöke bemutatta, hogy az ő szakterületükön.

A bioinformatika oldaláról a Human Protein Szervezet (Human Protein Organization HUPO) alelnöke bemutatta, hogy az ő szakterületükön. 1025 Folyóiratszemle Sedransk, N. Young, L. J. Kelner, K. L. Moffitt, R. A. Thakar, A. Raddick, J. Ungvarsky, E. J. Carlson, R. W. Apweiler, R. Cox, L. H. Nolan, D. Soper, K. Spiegelman, C.: Legyenek nyilvánosak

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN GDP kritikája Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti Gödöllő, 2017. A területi

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B AGGLOMERÁCIÓ ÉS TERMELÉKENYSÉG Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele. Bacsi-Weisz, Makro1

MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele. Bacsi-Weisz, Makro1 MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık

Részletesebben

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Területi statisztikai elemzések

Területi statisztikai elemzések Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Fenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban?

Fenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban? Fenn vagy lenn hol helyezkedik el Magyarország a globális értékláncban? Vakhal Péter* *Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 2017. Szeptember 8. Magyar Közgazdasági Társaság Vándorgyűlés, Eger Gazdaságpolitika

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika II. 2017/18 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Csütörtök 14-16, Kádár László (105) terem Foglalkoztatás-politikai

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST!

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Könyvszemle Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Akadémiai Kiadó. 2012. Budapest. (End This Depression NOW!) W. W. Norton Company. 2012. New York, London. Ha létezik közgazdasági bestseller, a Nobel-díjas

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

SZEMLE BESZÁMOLÓ A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG KONFERENCIÁJÁRÓL*

SZEMLE BESZÁMOLÓ A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG KONFERENCIÁJÁRÓL* SZEMLE BESZÁMOLÓ A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG KONFERENCIÁJÁRÓL* A Magyar Statisztikai Társaság (MST) 1996. október 17 18-án Az európai integrációs folyamatok statisztikai kihívások címmel konferenciát

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység

Keresztély Tibor. Tanulmányok. Tanítási tapasztalat. Kutatási tevékenység Keresztély Tibor Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Statisztika Tanszék 1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon: 06-1-482-5183, 06-1-373-7027, 06-20-776-1152 Email: tibor.keresztely@uni-corvinus.hu,

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Makroökonómia. 2. szeminárium

Makroökonómia. 2. szeminárium Makroökonómia 2. szeminárium Óra előtt Előadásdiák, órai feladatok, gyakorlók, tavalyi ZH, házi feladat stb. https://makrogyakorlatok.wordpress.com/ Következő órán ZH!! 12 pont 20 perc GDP, közbülső termék,

Részletesebben