KISLÁNGI TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS TARTALMAK 2013.

Átírás

1 KISLÁNGI TAMÁSI ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV I. RÉSZ ÁLTALÁNOS TARTALMAK 2013.

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K A) A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) B) TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK C) A TANULÓK FINANSZÍROZOTT HETI FOGLALKOZTATÁSI IDŐKERETE ÉVI CXC. TV. 6. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN D) A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, FIGYELEMBE VÉVE A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBE VÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGÉT E) AZ OSZTÁLYBA ÉS CSOPORTBA SOROLÁS ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI F) VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI G) A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI H) A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK I) ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS. AZ ÉRTÉKELÉS DIAGNOSZTIKUS, FORMATÍV ÉS SZUMMATÍV FORMÁI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI MÓDJA; AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE J) A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, VALAMINT MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK K) A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI L) AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI M) A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA N) A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE O) EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM P) KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Q) KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM R) A VÁLASZTOTT KERETTANTERVBEN SZEREPLŐ TANANYAGOK ÉVFOLYAMONKÉNTI BONTÁSA, ILLETVE AZ EGYES TÉMÁKHOZ TARTOZÓ ÓRAKERETEK MEGHATÁROZÁSA

3 H E L Y I T A N T E R V A) A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: ÉVFOLYAM A szabadon tervezhető órák számából megnövelt óraszámú tantárgy A szabadon tervezhető órák óraszámából felhasznált keret 1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 1. évfolyam Matematika 1 óra 2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 2. évfolyam Matematika 1 óra 3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra 3. évfolyam Matematika 1 óra 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 4. évfolyam Idegen nyelv 1 óra 4. évfolyam Matematika 1 óra 5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 5. évfolyam Matematika 1 óra 6. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 6. évfolyam Matematika 2 óra 7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 7. évfolyam Matematika 1 óra 7. évfolyam Kémia 1 óra 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 8. évfolyam Matematika 1 óra 8. évfolyam Fizika 1 óra 3

4 4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható ( A változat illetve B változat ) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-4. évfolyam Ének-zene A változat 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 5-8. évfolyam Biológia és egészségtan A változat 5-8. évfolyam Kémia B változat 5-8. évfolyam Fizika A változat 5-8. évfolyam Ének-zene A változat A jelenlegi központi kerettanterv-változatok két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatunk volt a tananyagok évfolyamonkénti bontása és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. Ehhez segítségül használtuk a tankönyvkiadók tantervi ajánlásait. Az alsó tagozatban minden tantárgynál az Apáczai Kiadó ajánlását adaptáltuk. Felső tagozatban magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv, erkölcstan, történelem, honés népismeret, matematika, biológia-egészségtan, földrajz, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, testnevelés tantárgyakból az Apáczai Kiadó, fizika, kémia, informatika tantárgyakból a Nemzedékek Tudása, ének-zenéből a Mozaik Kiadó által készített ajánlást adaptáltuk. 6. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják. B) Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak, minimális óraszámok, a szabadon tervezhető órák elosztása az 1 4. évfolyamon Óraterv 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2+1 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5 Kötelező tantárgyak és óraszámok alakulása a szabadon tervezhető órák elosztása után az 1 4. évfolyamon Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra Kötelező tantárgyak, minimális óraszámok, a szabadon tervezhető órák elosztása az 5 8. évfolyamon Óraterv 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 Fizika Kémia Földrajz 1 2 Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret 1 Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

6 Kötelező tantárgyak és óraszámok alakulása a szabadon tervezhető órák elosztása után az 5-8. évfolyamon Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra C) A tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete évi CXC. tv. 6. sz. melléklet alapján évfolyam tanuló heti óraszáma osztályok heti időkerete különbözet A évi tv. 27. (5) bekezdés alapján élni kívánunk a + 1 óra felhasználásának lehetőségével osztályonként. 6

7 A tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret terhére tervezett foglalkozások: alsó tagozat osztályonként/hét - a felosztás évfolyamonként történik, értelemszerűen tanévenként az osztályok számának függvényében számítandó évfolyam foglalkozás óraszáma évi CXC. tv. foglalkozás megnevezése 27. (5) bekezdés napközis foglalkozás 11 egyéni fejlesztés a BTM-es tanulók számára 6 (szakértői vélemény alapján) egyéni differenciált fejlesztés 6 1. sportfoglalkozás 1 egyéb tehetséggondozó foglalkozás (szakkör, versenyre felkészítés) 3 tehetséggondozás vagy felzárkóztatás összesen + 1 óra 27+1 óra évfolyam foglalkozás óraszáma évi CXC. tv. foglalkozás megnevezése 27. (5) bekezdés napközis foglalkozás 11 egyéni fejlesztés a BTM-es tanulók számára 6 (szakértői vélemény alapján) egyéni differenciált fejlesztés 6 2. angol nyelvi szakkör 2 sportfoglalkozás 1 egyéb tehetséggondozó foglalkozás (szakkör, versenyre felkészítés) 1 tehetséggondozás vagy felzárkóztatás összesen + 1 óra 27+1 óra 7

8 évfolyam foglalkozás óraszáma évi CXC. tv. foglalkozás megnevezése 27. (5) bekezdés napközis foglalkozás 11 egyéni fejlesztés a BTM-es tanulók számára 6 (szakértői vélemény alapján) egyéni differenciált fejlesztés 6 3. angol nyelvi szakkör 2 sportfoglalkozás 1 egyéb tehetséggondozó foglalkozás (szakkör, versenyre felkészítés) 1 tehetséggondozás vagy felzárkóztatás összesen + 1 óra 27+1 óra évfolyam foglalkozás óraszáma évi CXC. tv. foglalkozás megnevezése 27. (5) bekezdés napközis foglalkozás 11 egyéni fejlesztés a BTM-es tanulók számára 6 (szakértői vélemény alapján) egyéni differenciált fejlesztés 6 4. angol nyelvi szakkör 2 sportfoglalkozás 1 egyéb tehetséggondozó foglalkozás (szakkör, versenyre felkészítés) 2 tehetséggondozás vagy felzárkóztatás összesen + 1 óra 28+1 óra Összevont napközis csoportok esetén, vagy egyéb módon csoportbontásra is felhasználható. felszabaduló időkeret 8

9 felső tagozat osztályonként/hét évfolyam foglalkozás óraszáma évi CXC. tv. foglalkozás megnevezése 27. (5) bekezdés tanulószoba 5 egyéni fejlesztés a BTM-es tanulók számára 6 (szakértői vélemény alapján) egyéni differenciált fejlesztés 6 5. angol nyelvi szakkör 2 sportfoglalkozás 2 egyéb tehetséggondozó foglalkozás (szakkör, versenyre felkészítés) 2 tehetséggondozás vagy felzárkóztatás összesen + 1 óra 23+1 óra évfolyam foglalkozás óraszáma évi CXC. tv. foglalkozás megnevezése 27. (5) bekezdés tanulószoba 5 egyéni fejlesztés a BTM-es tanulók számára 6 (szakértői vélemény alapján) egyéni differenciált fejlesztés 6 6. angol nyelvi szakkör 2 sportfoglalkozás 2 egyéb tehetséggondozó foglalkozás (szakkör, versenyre felkészítés) 2 tehetséggondozás vagy felzárkóztatás összesen + 1 óra 23+1 óra 9

10 foglalkozás óraszáma évi CXC. tv. foglalkozás megnevezése 27. (5) bekezdés tanulószoba 5 egyéni fejlesztés a BTM-es tanulók számára 6 (szakértői vélemény alapján) egyéni differenciált fejlesztés 6 7. angol nyelvi szakkör 2 magyar előkészítő 1 matematika előkészítő 1 sportfoglalkozás 2 egyéb tehetséggondozó foglalkozás (szakkör, versenyre felkészítés) 2 tehetséggondozás vagy felzárkóztatás összesen + 1 óra 25+1 óra évfolyam foglalkozás óraszáma évi CXC. tv. foglalkozás megnevezése 27. (5) bekezdés tanulószoba 5 egyéni fejlesztés a BTM-es tanulók számára 6 (szakértői vélemény alapján) egyéni differenciált fejlesztés 6 8. angol nyelvi szakkör 2 magyar előkészítő 1 matematika előkészítő 1 sportfoglalkozás 2 egyéb tehetséggondozó foglalkozás (szakkör, versenyre felkészítés) 2 tehetséggondozás vagy felzárkóztatás összesen + 1 óra 25+1 óra Összevont tanulószobai csoportok esetén, vagy egyéb módon felszabaduló időkeret csoportbontásra is felhasználható. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére a 6. sz. mellékletben meghatározott időkeretet használjuk fel. 10

11 D) A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybe vétele biztosításának kötelezettségét 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, vizuális kultúra, ének-zene, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket alsóban a nevelők szakmai munkaközössége, felsőben a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek és a szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 11

12 E) Az osztályba és csoportba sorolás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az osztályba sorolás rendje Az iskolánkba beiratkozó tanulók évfolyamonként azonos tanterv és óraszám szerint tanulnak. Az együttnevelés szellemében integráltan kerülnek osztályainkba az alapító okiratban meghatározott körhöz tartozó sajátos nevelési igényű tanulók a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel diagnosztizált tanulók a hátrányos helyzetű tanulók a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók speciális fejlesztését a szakvéleményben meghatározott heti óraszámban kiscsoportos és/vagy egyéni formában gyógypedagógus látja el. Abban az esetben, ha egy évfolyamon két osztályunk indul, az osztályba sorolás elsődleges szempontja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma a hatályos jogszabályban meghatározott mértéken belül legyen. A csoportbontás elvei Az eredményesebb oktatás érdekében a nagy létszámú osztályok esetében, ha erre lehetőség adódik, csoportbontásban tanítjuk a gyermekeket magyar nyelv és irodalom, matematika és idegen nyelv tantárgyból. A csoportbontás kialakítása a szaktanárok feladata. A csoportok a gyermekek teljesítményétől függően átjárhatóak, törekedve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának arányos elosztására. Egyéb foglalkozások szervezésének elvei A szülők és tanulók körében a tárgyévet megelőző tanév májusában felmérjük az igényeket, majd ennek függvényében határozzuk meg a következő tanévben szervezendő egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat összevont csoportban (napközi, tanulószoba, szakkörök, sportfoglalkozások), illetve évfolyamonként (angol nyelvi szakkör), osztályonként (differenciálás). Egyéni fejlesztésnél (BTM, SNI) a csoportba sorolásnál az életkort és a szakértői véleményben meghatározottakat vesszük figyelembe. F) Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai A kerettantervben meghatározott kötelező órák szerepelnek az óratervben. A szabadon tervezhető órákat felosztottuk a kötelezően tervezendő órák között gyakorlás, készségfejlesztés céljából. A tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret terhére tervezett foglalkozásokat felsoroltuk. A tantárgyfelosztásban szereplő pedagógusok tartják az egyes foglalkozásokat. Elsődleges cél a megfelelő szakképzettség megléte. Nincs lehetőségünk biztosítani a foglalkozást tartó pedagógus személyének megválasztását a létszámkorlátok miatt. 12

13 G) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai I./1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében fontos feladat a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Ezen időszakban fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; teret adunk a gyermek játék - és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését; fejlesztjük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot; figyelmet fordítunk a fejlesztő értékelés segítségével a pozitív énkép megtartására/kialakítására, a reális önértékelés megalapozására; segítjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát; differenciált tanulásszervezéssel, egyéni bánásmóddal törekszünk a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó hátrányok kompenzálására; támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, a tehetséggondozást; a tananyagtartalmak megtervezésekor, a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak; az alapvető képességek, készségek, kompetenciák és a kreativitás fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építünk; fokozatosan kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; Fontos feladatnak tartjuk a közösségépítést, közösségfejlesztést osztályszinten is. I./2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ezen időszakban továbbra is teret adunk a gyermek - játék és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését; fejlesztjük a gyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot; a fejlesztő értékelés segítségével alakítjuk a gyermek önismeretét, az önértékelés képességét kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók motivációs bázisának kialakítására, fenntartására segítjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát; differenciált tanulásszervezéssel, egyéni bánásmóddal törekszünk a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó hátrányok kompenzálására; 13

14 támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, a tehetséggondozást; az alapvető képességek, készségek, kompetenciák és a kreativitás fejlesztésében a tanulói tevékenységekre, a tapasztalati tanulásra építünk; mintákat adunk a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez; megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők és az egyéni képességek figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; segítjük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; segítjük a tudatos környezetvédő magatartás kialakulását fokozatosan bővítjük az egészséges életvitelhez szükséges ismereteiket I./3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Ezen időszakban továbbra is teret adunk a gyermek - játék és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését; az alsó tagozatban elért készségi szinteket továbbfejlesztjük; fejlesztjük a gyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot; a fejlesztő értékelés segítségével alakítjuk a gyermek önismeretét, az önértékelés képességét kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók motivációs bázisának kialakítására, fenntartására segítjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, megtanítjuk tanulni gyermekeinket, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. segítjük önismeretük alakítását a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; fejlesztjük kreativitásukat; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk, bővítjük szókincsüket, törekszünk a helyes artikulációs bázis fejlesztésére; figyelünk a tanulók egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre; 14

15 segítjük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, I./4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Ezen időszakban mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, megtanítjuk tanulni gyermekeinket, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. segítjük önismeretük alakítását a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; fejlesztjük kreativitásukat; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk; figyelünk a tanulók egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; segítjük önismeretük alakítását a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; fejlesztjük kreativitásukat; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk; figyelünk a tanulók egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre; segítjük a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, segítjük boldogulásukat az életben a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; kialakítjuk tanulóinkban az életen át tartó tanulás igényét, segítjük a pályaválasztásukat 15

16 H) A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Oktató-nevelőmunkánk során feladatunk a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Ennek érdekében fokozott figyelmet fordítunk a megkülönböztetés tilalmára az egyenlő bánásmód érvényesülésére, az emberi méltóság tiszteletben tartására, a társadalmi szolidaritás megvalósulására Biztosítjuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: beiratkozásnál, felvételinél, tanításban, ismeretközvetítésben, a nevelőmunkában, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásban, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humán-erőforrás fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az intézmény célja, hogy érvényesüljön: a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az integráció megvalósulása. Az intézmény feladatai az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében: az iskolai háttérből adódó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, 16

17 a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. Konkrét célok Alsó tagozatban folytatjuk a differenciált foglalkozások szervezését magyarból és matematikából. A 8. osztályos diákok részére ingyenesen továbbra is előkészítő foglalkozásokat tartunk magyar nyelv és irodalomból, matematikából. Szükség szerint korrepetálást szervezünk. A napköziben is biztosítjuk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. A BTM-es tanulók számára gondoskodunk a nevelési tanácsadó által meghatározott fejlesztő foglalkozások megvalósulásáról. Az SNI-s tanulókkal az előírásnak megfelelően gyógypedagógus foglalkozik. A kulcskompetenciák fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk. Második évfolyamtól biztosítjuk az angol nyelv tanulását szakköri keretek között. Tanulás-módszertani foglalkozásokat (a tanulás tanítása) tartunk több évfolyamon, melynek keretében a tanulók elsajátítják az eredményesebb, sikeres ismeretszerzéshez, tudáshoz szükséges módszereket. A pályaorientáció során arra törekszünk, hogy minden diákunk így a hátrányos helyzetűek is megtalálja a neki leginkább megfelelő helyet, szakmát, irányt. Kérjük és rendszeresen meg is kapjuk a Nevelési Tanácsadó pszichológusának segítségét egyéni és kiscsoportos segítségnyújtás keretében Az osztálykiránduláson való részvétel elősegítése érdekében az IPR-es tanulók illetve a szociálisan rászorulók támogatást kapnak a pályázati forrásból, illetve a diákönkormányzattól. Intézményünk eddigi tevékenységei segítik az esélyegyenlőség biztosítását, ezáltal iskolánk befogadóvá válását, az inkluzív pedagógiai elvek és a gyakorlat térnyerését. Folyamatosan feladatunk: a felsoroltak fenntartása és hatékonyabbá tétele. 17

18 I) Ellenőrzés, értékelés, minősítés. Az értékelés diagnosztikus, formatív és szummatív formái. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési módja; az iskolai beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskola az oktató és a nevelő munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését, minősítését. A pedagógiai értékelés a tanulási folyamat eredményeinek értékelése mellett a tudatos fejlesztést is magában foglalja. A diagnosztikus (helyzetfeltáró) mérés-értékelés során feltárhatóak a tanulócsoportok és/vagy az egyes tanulók előismeretei, hiányosságai ezáltal lehetővé válik a pedagógusok számára a tanítási-tanulási folyamat adott szintjén történő beavatkozás, a tanítás és a fejlesztés hatékonyabb tervezése, a pedagógiai folyamatok eredményesebbé tétele. A visszajelzés elsősorban a pedagógusnak szól, de segítheti a diákot és a szülőt is. A diagnosztikus értékelés kiterjedhet a háttértényezők, az elmaradások okainak feltárására, így támogathatja a nevelők munkáját a tervezésben, innovációban. A formatív értékelés alkalmazásával a pedagógusok a tanulás részfolyamatait, a tudás bizonyos elemeit értékelik. A fejlesztő értékelés célja nem a minősítés, hanem a tanulási erősségek, hibák és nehézségek differenciált feltárásával a diákok eredményesebb tanulásának elősegítése: folyamatos visszajelzés a tanuló számára bepótolandó hiányosságairól, tanulási szükségleteiről, fejlődési lehetőségeiről folyamatos korrigálás, beavatkozás a tanulás menetébe a tanuló aktív részvételével, az elsajátítási motiváció erősítésével. Az értékelés a nevelő számára is jelzés, hogy munkája mennyire eredményes: folyamatosan a gyermek fejlődési szükségleteihez igazíthatja a tanítás módját. A fejlesztő értékelés a gyakori visszajelzéssel, a fejlődés nyomon követésével az elmaradások mielőbbi korrigálását, az adaptációt segíti. A minősítő értékelés azt mutatja meg, hogy egy adott, kívánatos szinthez képest hogyan teljesítenek az egyes tanulók, s a tanulókat teljesítményük alapján kategóriákba soroljuk, minősítjük. Ezen belül a szummatív értékelés az oktatási-nevelési folyamat eredményének rögzítésére szolgál: célja egy-egy szakasz lezárásakor az összegzés, a záró minősítés. 1. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 2. A magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját és tudását egy-egy témakörön belül szóban és írásban is számon kérhetik; 18

19 az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egyegy tantárgy esetében egy témakörön belül törekszünk arra, hogy a témazáró dolgozaton kívül csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez (kritérium-orientált értékelés); emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődötte vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. 6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon és második évfolyam első félévben minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL Szülői kérésre tájékoztatásként a szöveges minősítés osztályzatban történő kifejezése a következő: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT (5) JÓL TELJESÍTETT (4) MEGFELELŐEN TELJESÍTETT (3) FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL (2) A második évfolyam év végétől, a többi évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 7. Az első évfolyamon, valamint a második évfolyamon félévkor a következő értékelő lapot alkalmazzuk. 19

20 Szöveges értékelés az 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyam első félévében. Magatartás: Szorgalom: Kiválóan teljesített (tárgyakból):..... Jól teljesített (tárgyakból):.... Megfelelően teljesített (tárgyakból):.... Felzárkóztatásra szorul (tárgyakból): Kelt:., év..hó nap P. H.. osztályfőnök 8. A második évfolyamon az év végi, a többi évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 11. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 12. A diagnosztikus és fejlesztő értékelések eredményeiről a pedagógus belátása szerint tájékoztathatja a tanulót és a szülőt írásban vagy szóban. 20

21 13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők (kivéve a szövegértés és a helyesírás 5. évfolyamtól): Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %: elégtelen (1) %: elégséges (2) %: közepes (3) %: jó (4) %: jeles (5) SZÖVEGÉRTÉS ÉS HELYESÍRÁS 5. évfolyamtól Teljesítmény Érdemjegy 0-50 %: szint alatt (1) %: kezdő (2) %: haladó (3) %: befejező (4) %: optimális (5) 14. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, a többi évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre osztályzattal [félévkor számjeggyel, év végén szöveggel- 5D (kitűnő), 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1(elégtelen)]: második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, énekzene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, erkölcstan, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, énekzene, vizuális kultúra, testnevelés és sport. 21

22 J) A tanuló jutalmazásával összefüggő, valamint magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 1. A tanulók magatartásának értékelésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket használjuk. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden második hónap végén értékeli. A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a korábbi értékelések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. (Lásd 1. pont) 2. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. 22

23 d) Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 3. A tanulók szorgalmának értékelésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítéseket használjuk. 4. Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden második hónap végén értékeli. A szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a korábbi értékelések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. (Lásd 3. pont) 4. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: 23

24 tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. 6. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. 24

25 c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 7. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 8. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 9. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. 10. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 11. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 25

26 12. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 26

27 K)A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy, kettő vagy három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a jogszabályban meghatározott időnél (250 óra) többet mulasztott és a nevelőtestület engedélyezte, magántanuló volt. A javító-és osztályozóvizsgára vonatkozó előírásokat részletesen lásd A tanulmányok alatti vizsgák szabályai című fejezetben. 27

28 L) AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli plusz házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. 28

29 M) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. N) A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a Hungarofit teszt alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 29

30 PONTSZÁM évfolyam Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM évfolyam