1. A PÉNZPIACOK SZABÁLYOZÁSA NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A PÉNZPIACOK SZABÁLYOZÁSA NEMZETKÖZI KITEKINTÉS"

Átírás

1 V. fejezet - Pénz- és tőkepiacok szabályozása BEVEZETÉS A pénz- és tőkepiacok egymás mellett hullámzása; elkülönülésük, majd közeledésük A bankolás és az értékpapírhoz kapcsolódó különböző ügyletfajták többé-kevésbé egymás mellett fejlődtek az elmúlt két évszázadban annak figyelembevételével, hogy mindkét terület bár különösen a finanszírozás mint közös elem hasonló volt a saját szabályozási, intézményi rendjét követte. A pénz- és tőkepiac mint terminológia, mint a két területet elválasztó, de ugyanakkor össze is kapcsoló kategória az elmúlt egy-két évtizedben terjedt el a szakmában. Jelentése alapvetően az intézmények különbségére utal, nem annyira a tevékenység (főként a finanszírozás területén meglevő) hasonlóságára. A pénzpiac főként a kereskedelmi bankok közbeiktatásával végzett pénzügyi tevékenységek piacaként elterjedt szóhasználat míg a tőkepiac jellemzője az értékpapírokkal vagy azokhoz kapcsolódóan végzett szolgáltatások során (főként a finanszírozásban) a kereskedelmi bankok intézményrendszerének a kiiktatása. Vagyis a pénz- és tőkepiac kategóriák elterjedése hasonló módon végzett, de szűkebben a finanszírozáshoz kapcsolódó szolgáltatások világában jellemző ami abból a szempontból nem meglepő, hogy a klasszikus kereskedelmi bankok egyik fő funkciója a hitelnyújtás; az utóbbi évtizedekben az értékpapír piacok fejlődését pedig egyre jobban meghatározza az értékpapírok felhasználásával végzett finanszírozási tevékenység. Így egy széles körben elterjedő és jelentősen modernizálódó ügyletfajta, a finanszírozás a kétfajta piac mindegyikén alapvető jelentőségűvé vált és mindkét piac a maga eszközeivel és szabályaival leírja és behatárolja a finanszírozást. Ha tágabb kategóriák használatában gondolkodunk, alkalmazhatjuk a bankjog és az értékpapírjog kettős szabály- és kategória rendszerét is. Ezzel a kategóriahasználattal az lesz a bajunk, hogy nem feltétlenül a tényleges piaci ügyletekhez, hanem intézményhez és eszközhöz kötött szabályozásra lelünk; párhuzamos szabályokat találunk, amelyek egymás mellett való alkalmazása sokszor jelent problémát. A pénzügyi ügyletek közül leginkább a finanszírozás az, amelyik mind a pénzpiacok, mind a tőkepiacok vezető ügyletévé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben a nemzetközi gyakorlatban. A finanszírozás mint klasszikus banki ügylet, vagy a finanszírozás mint értékpapírhoz kapcsolódó ügylet szabályozása kapcsán érzékelhető a szabályozás egymástól való elkülönülése, majd közeledése is. Ez főként a nemzetközi gyakorlatra igaz, a magyar szabályozás tízéves gyakorlata még túl rövid ahhoz, hogy a kapcsolódó normák ténylegesen kapocsként szolgáljanak. 1. A PÉNZPIACOK SZABÁLYOZÁSA NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 1.1 Az angol fejlődés A. Mit jelent a banktevékenység a common law szerint? A common law általános elveinek megfelelően, a sok évszázados angol banktevékenység alapvetően a bank és ügyfele szerződéses viszonyán alapul; a szerződés tartalmának megállapításában a felek nagyfokú szabadsággal rendelkeznek. 1

2 Mára bár a szerződéses szabadság alapelve változatlan a bankok többsége, különösen magánfél vonatkozásában, standard szerződésekkel dolgozik. A bank-ügyfél szerződésben a common law által kimunkált kifejezett és hallgatólagos szerződési elemek keverednek. A szerződési akarat korlátja az egyéb, kodifikált szabályban meghatározott norma ez adott esetben semmisséget is jelenthet. B. Milyen területek kodifikált normái jelenthetnek korlátot a szerződési szabadság alkalmazásában? Először is főként a felelősségi szabályok alkalmazása érintheti a banktevékenységre vonatkozó szerződéseket: a Tisztességtelen szerződési feltételekről szóló törvény óta egységes keretszabályokat tartalmaz. A prudencia, a megfelelő viselkedés, a kellően gondos eljárás szabályairól is rendelkezik a kodifikált jog a Pénzügyi szolgáltatásnyújtás általános szabályairól szóló törvény formájában 1982 óta. Jelentős a banki szolgáltatások és a bankárok világában a kötelezően alkalmazandó Viselkedési kódex szabályainak megszívlelése és alkalmazása. A fentieken kívül még számos, a banktevékenység által érintett vagy kapcsolódó területen került sor jelentős kodifikációs lépésre, mely mind korlátozhatja a szerződési szabadságot bank és ügyfele vonatkozásában. Ilyen terület például az adatvédelem, információáramlás, elektronikus műveletek szabályozása, stb. C. Mi a bank? 1987 óta a Banktörvény meghatározza azt az intézményi és garanciális jogi hátteret, amely keretei között egy intézmény bank formában és tartalommal működhet. A Banktörvény alapvetően keretszabályozás; a banktevékenység definícióját nem tartalmazza. Az angolszász jogterületen nem is meglepő, hogy a szerződési ügyleti szabályok nem kerülnek kodifikálásra. A bank kereskedelmi bank olyan intézmény, amely a Banktörvény keretei között engedélyezett. Az engedélyezés a kerettörvény feltételeinek való megfelelés után az angol központi bank, a Bank of England joga. Az angol bankszabályozási történet alapvetően arra világít rá, hogy a bank definícióját nem a Banktörvény keretszabályai között, hanem a common law által kialakított szerződési feltételekben és gyakorlatban kell keresni. D. Milyen fő tevékenységet folytat a bank? Bár a Banktörvény hatályba lépése előtti vezető eset alapján lehet felvázolni a bank által végzett legfontosabb tevékenységeket, ez nem változtatott azon az alapálláson, hogy a Banktörvény szabályozása intézményi és garanciális keretszabály marad. A bank ügyfele részére a banki üzletmenet, a banktevékenység részeként a) csekk-ügyleteket végez, b) elfogad csekket és kifizetést teljesít csekkre, valamint c) számlavezetési szolgáltatást végez. Az ügyfél kötelezettségei között bár sokszor viharos és akár szinte évszázadnyi hatással is visszavetülő bírósági ítélkezési gyakorlat alapján már a XX. század elejére kikristályosodott a) egyrészt a kellő gondossággal való eljárás kötelezettsége, b) másrészt a bank által készített kimutatások gondos átvizsgálásának kötelezettsége. Banki oldalon a bank-ügyfél szerződéses viszonyban a bank többféle szerepben léphet fel; a common law rendszerének megfelelően a bank ügynökként, vagyonkezelőként, bizalmi kézként viselkedik és ajánl vagy végez ebbe a körbe tartozó szolgáltatásokat. 2

3 A szerződéses viszony legjellemzőbb megjelenése azonban az adós hitelező viszony és az ehhez kapcsolódó rendelkezések. E viszonyhoz szorosan kapcsolódó felelősségi szabályok a szerződésben korlátozottak: a fentebb már említett Tisztességtelen szerződési feltételekről szóló törvény szabályai határozzák meg, meddig mehetnek el a felek felelősségük esetleges korlátozásában. Az adós hitelező viszonyhoz kapcsolódik egy speciális instrumentum, a bankár biztosítéka ennek a common law által kifejlesztett több száz éves gyakorlatával. A bank és ügyfele közötti viszony alapvetően bizalmi viszony; a bank a titoktartási kötelezettségét csak (a) törvény, (b) közérdek, (c) a bank érdeke esetében, valamint (d) az ügyfél kifejezett vagy hallgatólagos beleegyezésével függesztheti fel. A Pénzügyi szolgáltatásnyújtásról szóló törvény ugyan tartalmaz ügyleti szabályozást ezek a szabályok azonban a korábbi, több évszázados gyakorlat kialakította fő banki ügyletek mellett szerepelnek, nem azok kodifikált szabályaiként. 1.2 Az amerikai fejlődés A. Mi a banktevékenység és a kezdeti intézmények? Az amerikai fejlődés mind a szolgáltatást végző intézmények, mind a szolgáltatások tekintetében eltért más országokétól. Az intézmények a banki, pénzügyi szolgáltatások kialakulásával már párhuzamosan gomba módra szaporodtak, eltérő profilt mutattak. A klasszikus pénzügyi, banki szolgáltatás körébe tartozó betétgyűjtés és hitelezés kettősének együttes gyakorlása még ezen az egyszerű kategórián belül is számos egymástól eltérően szabályozott és működő formációt hozott létre. Elkülönültek egymástól a kereskedelmi bankok, a csak hitelezést végző szervezetek, valamint a betétgyűjtést és hitelezést együtt folytató intézmények. Ez az elkülönülés nemcsak a gyakorlatban, hanem a szabályozásban is megjelent szinte áthághatatlan korlátokat állítva az egyes eltérő működésű intézmények elé. A funkcionális elválás mellett az ország területének nagyságából és ehhez is kapcsolódóan az államberendezkedés sajátosságából fakadó többszintű intézményrendszer is kiépült. A bankokat érintő szabályozásban ez úgy mutatkozott meg, hogy a szolgáltatók egy része több szövetségi államban, egy része csak egy szövetségi államban, egy további része pedig helyiregionális szinten működött. Más gazdasági területekhez hasonlóan az idevonatkozó szabályozás is a nagy gazdasági világválság időbeli környékén jött létre. A fent említett szelektáló tényezők mellett egy harmadik, fontos, az amúgyis összetett szabályozási képet tovább színező tényező: a szolgáltatási tevékenységek határterületeinek, határintézményeknek egymásban való átcsúszása; közösen gyakorolt szolgáltatások kialakulása valamint mindezeknek a szabályozásban való megjelenése hol engedékenyebben, hol korlátozásként. Jellemző területek, amelyek a banktevékenységet érintették érintik ma is: a) átfedések bizonyos biztosítási ügyleteknél, b) az értékpapírügyleteknél, c) a tanácsadást, befektetést végző szervezeteknél és d) az egyébként főként kereskedelmi szolgáltatás főtevékenységet végző, de ehhez kapcsolódóan finanszírozásban is működő szervezeteknél. Az amerikai bankrendszer fejlődésében jelentős szerepet játszott az az erős állami akaratot és lobby tevékenységet jól tükröző szabályozás, amely a külföldi bankok és pénzintézetek tevékenységét csak nagyon későn, először az 1980-as években tette lehetővé és azóta is jelentős korlátozó szabályok érvényesülnek ezen a szabályozási piacon. 3

4 B. A bankszabályozás: milyen bank jöhet létre? A bankok szervezeti és tevékenységi körének szabályozása manapság konszolidáló tendenciát mutat: bár a létrejövő egység választása szerint végezhet tevékenységet több szövetségi államban, vagy csak egyben, a szervezeti és működési szint és kör kiválasztása meghatározza az engedélyezés és bizonyos alapkötelezettségek körét. A több szövetségi államban működő bankok engedélyezése szövetségi szinten történik: a szövetségi pénzügyi politikáért felelős kormányzati és egyéb szervek hármasa határozza meg ezen bankok alapszabályait, a kötelezően megkötendő (a betétesek érdekét és pénztárcáját védő) betétbiztosítást és egyebeket. Ezen szövetségi szervek időszakonként vizsgálódnak a bankokban: ellenőrzik a működés megfelelőségét, szervezeti (tervezett) változtatásokat a bankcsoporton belül és kifelé, új befektetések irányába. Az amerikai szabályozás egyik sajtossága: a bank holding társaság. A bank holding társaság a bank tulajdonosára vonatkozó szabályozás. Bárki, aki egynegyedet meghaladóan tudhat magának tulajdonrészt (szavazati jogot) egy bankban - a Bank holding társasági törvény hatálya alá tartozik. A szabályozás extenzív és bár 1956-ból datálódik, számos jelentős változáson ment át napjainkig bezárólag. A bank holding társaság engedélyezése is szövetségi szintű: a szövetségi monetáris politikáért felelős szerv, az amerikai szövetségi jegybank, a Federal Reserve System jogosult a legfontosabb engedélyezési és ellenőrzési lépések megtételére: a) bank holding társaság létrejöttét engedélyezni, b) bankok egymás közti felvásárlását engedélyezni, c) nem bankszerű tevékenységeket engedélyezni és d) általános ellenőrzési tevékenységet végezni. C. Milyen egyéb, jelentős nem-banki pénzügyi szervezeteket szabályozottak? A pénzügyi szolgáltatások amerikai szabályozása követi a klasszikus banki szabályozási modellt. A kereskedelmi bankokról levágott legfontosabb pénzügyi szolgáltatások a következő területekre koncentrálódnak: a) biztosítási piac, b) nyugdíjalapok és pénztárak, c) befektetési alapok, d) tőkepiaci intézmények és e) máshová nem sorolt, pénzügyi szolgáltatást nem főtevékenységként végző szervezetek (kereskedelmi társaságok vásárlási kölcsönnyújtásai, faktoring tevékenység, vállalatfelvásárlás finanszírozása, speciális hitelezés, stb.). Az európai szabályozás is ismeri a fenti tevékenységeket még ha nem is azonos leírással és azok állami felügyeleti szabályait igyekeztek az európai döntéshozók egységes, konszolidált állami felügyeleti szabályokba koncentrálni. Ezen tevékenységek és intézmények amerikai állami felügyeleti szabályozása sokrétű: - egyrészt következik a szövetségi államberendezkedés struktúrájából, - másrészt a sokrétű intézmény- és tevékenységszabályozás konszolidálása nem megoldott. 1.3 A nemzetközi pénzügyi intézmények Az Egyesült Nemzetek működési köréhez a pénzügyek speciális területén számos nemzetközi intézmény kapcsolódik. 4

5 Bár többségük elnevezésében a bank szerepel azonban sokszor kérdéses, vajon ezek az intézmények (a tényleges és jelentős mértékű finanszírozási feladatok elvégzése mellett) mennyiben tekinthetők klasszikus bank-intézményeknek. A nemzetközi bankok által végzett finanszírozás a világ minden jelentős térségében eredményekhez vezetett ugyanakkor számos gazdasági kritika tárgya is volt. A nemzetközi bankokat érő kritikai megjegyzések gyakran abból a társadalmi - gazdasági megfontolásból születnek, hogy az intézmények finanszírozása túlságosan egyoldalú, vagyis dominálja az USA általi finanszírozás ennek minden gazdasági és esetleges politikai következményével együtt. A nemzetközi finanszírozási intézmények első fecskéi eredetileg szélesebb körre kiterjedő elképzelésekkel a II. világháborút követő időszakban jöttek létre; elsőnek a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap A Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap A II. világháborút közvetlenül követő alapítása idején a Világbank alapvető célja a háborús újjáépítés segítése. Ugyanakkor az alapításkor szélesebb körű célok is megfogalmazódtak: - tőkebefektetéssel elősegíteni a különböző földrajzi régiók fejlődését; - magánbefektetők bevonásával elősegíteni a tőkeáramlást; - a nemzetközi kereskedelem egyensúlyának megteremtését és az egyensúly fenntartását elősegíteni különféle finanszírozási formák alkalmazásával; - a nemzetközi hitelezési környezetet élénkíteni stb. A Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap szervezete Már alapításától kezdve a Világbank (International Bank for Reconstruction and Development World Bank) a legnagyobb nemzetközi hitelnyújtó pénzügyi intézmény. Alapvető célja a magántőke bevonásával elősegíteni a nemzetközi beruházásokat. Tagjai országok lehetnek. Alapszabályának megfelelően a Világbank nem egyedül vállalja a nagymértékű nemzetközi finanszírozás minden szerepkörét: létre kellett hoznia különböző kapcsolódó intézményeket: a) a tevékenységéhez kapcsolódó nemzetközi vitás esetek elrendezésére (International Center for the Settlement of Investment Disputes ICSID ), b) tényleges tőkebefektetést végző és azt működtető szervezetet (International Finance Corporation IFC 1955), c) a befektetések és finanszírozások tekintetében külön garanciavállaló intézményt (Multilateral Investment Guarantee Agency MIGA 1985) és végül d) a környezeti problémák kezelését is végző, a nemzetközi finanszírozáshoz kötődő szervezetet (Global Environmental Facility 1991). A valutához kötődő problémák megoldására jött létre a Nemzetközi Valuta Alap (International Monetary Fund IMF) a Világbank alapításával együtt, 1945-ben, Bretton Woods-ban. Az alapítástól kezdődően az eredeti elképzelések szerint az Alap a Világbankkal szoros együttműködésben dolgozik; ez a szervezeti felépítésben is hasonlóságot jelent: az Alap tagjai országok lehetnek. Az Alaphoz önkéntesen csatlakozó és az Alap létesítő dokumentumát elfogadó minden tagország egy Kormányzót (és egy helyettest) jelöl a szervezetbe és így a Kormányzók Testülete az Alap fő döntéshozó szerve. Az Alap tényleges működése és működtetése a Végrehajtó Testület feladata. A Végrehajtó Testület 5

6 a) öt tagja az Alapba öt legnagyobb összegű tőkehozzájárulást teljesítő tagország képviselője; b) tizenöt testületi tagot szavazással választanak. Az Alap tőkéjéhez legnagyobb arányban az USA járult hozzá; kb. 18% arányban; tagjainak száma meghaladja a 180-at. A napi teendők végzésére és az Alap képviseletének ellátására a Végrehajtó Testület egy vezetőt jelöl ki. A Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap működése A Világbank feladata a közvetlen finanszírozáson túlmenően a magánszektorbeli projektek stimulálása, tőkebefektetések, beruházások elősegítése a Világbank működésének szempontjából a hangsúly mindig a magánbefektetések elősegítésén van. A bank működésének alapvető jellemzője az un. feltételhez kötöttség. Ez azt jelenti, hogy a bank a finanszírozás megkezdése előtt feltételrendszert szab az adósnak; a finanszírozás során és azt követően pedig ellenőrzi a feltételek teljesítését. A feltételek sorában alapvető volt és ma is az maradt a piacgazdasági fejlődésének elősegítése. Fontos feltételrendszer kötődik a fiskális és monetáris politika egyensúlyának fenntartásához; az infláció meghatározott szinten tartásához. Az utóbbi évtizedekben erősödött meg az a feltételrendszer, amely a környezeti ártalmak kiszűrése területén ró feladatokat a kölcsönt felvevő tagországok kormányai számára. Több évtizedes működése során a bank által támogatott gazdaságpolitikai célok jelentősen változtak ez némiképp természetes is, a II. világháborús újjáépítés első céljából kiindulva. Az 1990-es évek második felétől felerősödtek a bankkal szembeni kritikai hangok; a gazdaságpolitikusok elemzéseitől napjainkra a globalizmust ellenző utcai tüntetésekig terjed a kritikák megjelenési módja. A Nemzetközi Valuta Alap szerződéskötési szabadsága széles körben alkalmazható mindazon magántőkével kapcsolatos finanszírozások esetén, amelyekben más magánbank nem vesz részt erre az Alap okirata ad felhatalmazást. Az Alap létesítő okirata az alábbi nagy vonalakban határozza meg a működés célját: a) a nemzetközi pénzügyi és valutáris együttműködés elősegítése; b) a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedésének elősegítése a társadalmi és gazdasági jólét kialakulásához hozzájárulás; c) a tagországok közti valutaváltási rendszerek egyensúlyának megteremtése; d) a nemzetközi kereskedelem növekedését akadályozó devizajogi korlátozások megszüntetésében való aktív részvétel; e) saját forrásból finanszírozás a tagországok részére fizetési rendszereik egyensúlyának biztosítása céljából. A fizetési rendszerek egyensúlyának biztosítására használt eszköz az Alap által létrehozott speciális Tartalékszámla (Special Drawing Right SDR) terhére történhet a tagországok által, befizetéseik arányában. Annak vizsgálata során, hogy a tagországok megfelelnek-e az Alap támasztotta feltételrendszernek, az Alap főként olyan makroökonómiai tényezőket vizsgált, melyek hatással lehettek az adott tagország nemzeti valutája értékének: kamatlábak mértékének alakulását, pénztömeg nagyságát az adott tagország piacán, állami adósság nagyságát, inflációs arányt és a fizetési mérleg egyensúlyát Az európai fejlesztési bankok 6

7 Szervezeti rendszer Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development EBRD) létrehozása alapvetően a kelet-európai rendszerváltások időszakához kötődött ben alakult azzal a kifejezett céllal, hogy a piacgazdaság felé átalakuló nemzetgazdaságok finanszírozásához aktívan hozzájáruljon. A tagsági viszony országokhoz kötött; a regionalitás elve alapján bármely európai ország, vagy Európán kívüli, de a Nemzetközi Valuta Alapban tag ország csatlakozhat a bankhoz. Vezető testülete egy funkcionálisan és földrajzilag tagolt, 23 tagú Igazgatóság. A legnagyobb egyedüli részvényes ország az USA. A tagországok (részvényesek) sorában érdekesség az Európai Unió mint jogi személy tag (részvényes) részvétele a bankban. Az EIB Csoport az Európai Unió közérdekű befektetési célkitűzéseit hivatott elősegíteni két komponense, az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, a továbbiakban EIB) és az Európai Beruházási Alap (European Investment Fund, EIF) révén. A bankcsoporton belül az EIB közép és hosszú távú hitelkihelyezésekkel, míg az EIF kockázati tőkebefektetésekkel valamint kis és középvállalkozások segítésével járul hozzá az EU térségének gazdasági fejlődéséhez. Míg az EIF viszonylag későn (1994-ben) jött létre, az EIB-t még a Római Szerződés hozta létre 1957-ben, mint az EU multilaterális fejlesztési bankját. Az EU korábbi bővülésével fokozatosan bővült az EIB is. Az EIB részvényesei az Európai Unió mindenkori tagállamai. Az EIB statútumát az Alapszerződés mellékleteként valamennyi tagállam elfogadta. Bár a Bank nem minősül külön intézménynek, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés önálló jogi személyiséggel ruházta fel az EIB-t. Az EIB autonómiája hasonlatos a többi multilaterális fejlesztési bank (például a Világbank vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) kiemelt státuszához a nemzeti jog szemszögéből. Azonban az Európai Unió sajátos jogrendszere több rést ütött az EIB kezdetben szélesebb autonómiáján. Az Európai Bíróság esetjoga nyomán az EIB fokozatosan illesztődött bele az EU jogi és intézményi rendszerébe, különösen az elmúlt évtizedek során. Az a tény hogy az EIB-t a Római Szerződés hozta létre és az Európai Bíróság joghatósága alá helyezte, egyértelművé teszi a közösségi joganyag legalább részleges alkalmazhatóságát. Az EIB többször érvelt jogvitákban azzal, hogy az alapító tagállamok szándékával ellentétes lenne, ha korlátoznák döntéshozatali autonómiáját, ennek ellenére az Európai Bíróság szokásjoga többször is megállapította a közösségi joganyag részleges alkalmazhatóságát. Bár az Uniótól elkülönült jogi személyiséggel rendelkezik, az EIB szoros kapcsolatban áll az EU legtöbb intézményével és szervével. Intézményi beágyazottsága széleskörű, nagyobb, mint bármely más multilaterális fejlesztési banknak. Az Unió intézményei közül az Európai Bizottságnak van egyedül képviselete az Igazgatótanácsban. Az EIB aktív résztvevője az EU fejlesztési politikájának, mely során több speciális célrégióban (afrikai, karibi, csendes óceáni, illetve mediterrán országok) együttműködik a Bizottsággal. Az EU intézményrendszerén belül az EIB működése szempontjából a legnagyobb befolyással bíró intézmény az Európai Bíróság, melynek a Szerződés rendelkezési alapján kizárólagos joghatósága van a Bank jogvitáiban intézményi, működési valamint személyzeti ügyekben egyaránt. Az multilaterális fejlesztési bankok struktúrája (így az Európai Beruházási Banké is) eltér mind más nemzetközi szervezetekétől, mind a hagyományos pénzügyi intézményekétől. A multilaterális fejlesztési bankok általában két plenáris döntéshozó szervvel rendelkeznek. Az 7

8 első egy általánosabb döntéshozó, mely ritkábban ül össze, de magasabb rangú képviselőkkel (általában pénzügyminiszter által képviselve a tagállamokat). A második szervbe a tagországok e területre szakosodott szakembereket delegálnak. Az EIB elsődleges szerve a Kormányzótanács (Board of Governors), mely a Bank 28 részvényesének egy-egy (miniszteri szintű) képviselőjéből áll. Ez a szerv fogadja el többek között az általános hitel-kihelyezési irányelveket, illetve engedélyezi az EU-n kívüli hitelkihelyezéseket. A Kormányzótanács dönt a jegyzett tőke módosításáról, illetve az Igazgatótanács illetve a Bank bizottságai tagjainak kinevezéséről. A másik plenáris szerv az Igazgatótanács (Board of Directors), melynek 29 tagja képviseli a tagország részesedését a Bank jegyzett tőkéjéből. Az Európai Bizottság is delegál egy tagot. A tanács elnöke egyben a Bank Elnöke. Az Igazgatótanács legfontosabb szerepe az egyes projektek engedélyezésében. A fenti két szerven kívül a Bank szervei közé tartozik a Menedzsment Bizottság (Management Committee) és a Belső Ellenőrzési Bizottság (Audit Committee). Fontos szerepet játszik még a külső auditáló szerv, különös tekintettel arra, hogy a Bank gyakorlatilag saját részvényeseinek hitelez, és az egyes hitelkihelyezéseket is politikai indokok befolyásolják. A Bank tevékenységének finanszírozását magántőke bevonásával kell véghezvinnie, ezért a transzparencia (például korrupció ellenes intézkedések biztosítása) kiemelten fontos, különös tekintettel arra, hogy az multilaterális fejlesztési bankok felett minimális prudenciális felügyeletet gyakorolnak bankfelügyeleti szervek. Az európai fejlesztési bankok működése Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank az alapítás után azonnal megkezdte működését és néhány év alatt több mint USA dollár összegben helyezett ki hiteleket a keleteurópai térség átalakuló gazdaságaiba. Az eredeti célok között került megfogalmazásra a bank finanszírozási politikájának összhangja más nemzetközi bankok, főleg a Nemzetközi Valuta Alap finanszírozási politikájával. A bank működésének első éveiben látványosan volt megfigyelhető a fenti célok elérésére való törekvés: számos olyan ügylet került un. vegyes finanszírozásra, melyben külön-külön hitelezőként (de azért az egyes szerződésekben megteremtett jogi kapcsolat alapján) a Nemzetközi Valuta Alap vagy a Világbank szervezete (IFC), más európai finanszírozó intézmény (leginkább az Európai Beruházási Bank, EIB) és az EBRD együtt vállalt hitelezői kockázatot egy-egy átalakuló gazdaságbeli projekt vonatkozásában. A bank működése során jellemző tendenciává vált, hogy a bank csak időlegesen, áthidaló elemként esetlegesen a politikai kockázat csökkentése, más befektetőknek politikai komfort biztosítása érdekében lép fel hitelezőként. Ugyanakkor az ilyen típusú ideiglenes szerepvállaláskor is alapvető szempont volt a hitelezői nyereség elérése. A hitelkihelyezéseknél fontos szempont, hogy a rendelkezésre álló finanszírozásnak csak kisebbik része jelenhet meg állami tulajdon finanszírozásában, a nagyobbik rész magántőkét involváló beruházási projektekhez kötődik. A bank által szabott hitelezési feltételek között fontos helyet foglalnak el a környezetvédelmi szempontok; nincs EBRD hitel teljes környezetvédelmi audit vizsgálat nélkül. Az Európai Beruházási Bank (EIB) egy rendkívül kedvező finanszírozási lehetőséget jelent a tagállamok számára. A gyakorlatban a tagállamok a Bank jegyzett tőkéjének mindössze 6%- át fizették be, a fennmaradó 94%-ot készenlétben tartják lehívás esetére. A bank ezt az összeget a tőkepiacokon 2.5-szeresére növelheti hitelek felvételével. Ez a finanszírozási mód 6% befizetése révén 250%-os hatást ér el. Ha egy olyan illusztris Bank, mint az EIB hajlandó egy projectet finanszírozni, más magánbefektetők (például magánbankok vagy más multilaterális fejlesztési bankok) is hajlandók befektetni. A magán források mellett EIB 8

9 hitelek gyakran társulnak EU támogatásokhoz, így Magyarország esetében a strukturális alapok forrásaihoz. Ha figyelembe vesszük a társfinanszírozás lehetőségét, az EIB részére a tagországok által ténylegesen befizetett jegyzett tőkerész akár a százszoros hatást is kiválthat a azok gazdaságában. A felvevő államok szempontjából az EIB hitel az államadósság-kezelés egyéb formáival áll versenyben. Az EIB a legjobb hitelminősítésű kibocsátóként, különösen kedvező feltételekkel jut forrásokhoz, melyeket kizárólag a működési költségeivel terheli hitelkihelyezései során. Az EIB-től még a legjobb hitelminősítésű országok is jelentősen jobb feltételekkel kaphatnak hitelt, mint saját maguk az állampapírpiacon. Az egyetlen korlát a Maastrichti kritériumok által megkövetelt államadóssági korlátozás, mely az EU tagállamok hitelfelvételeit jelentősen visszafogja. Az EIB statútuma szerint a Bank elsődleges célja az Európai Unió fejlődésének elősegítése. Az EIB tevékenységi körét meghatározzák a Római Szerződés és a Bank statútuma által megszabott (viszonylag tág) korlátok. Az EIB deklaráltan policy-driven bank. Ez azt jelenti, hogy a Bank az EU politikai célkitűzéseit konvertálja át a Társasági Működési Tervében (Corporate Operational Plan, COP) konkrét projektekre. Ilyen politikai prioritás lehet a csatlakozás előtt az új tagállamok felzárkózásának elősegítése, vagy az uniós információs technológia fejlődésének elősegítése. Számos más multilaterális fejlesztési bankkal ellentétben az EIB Kormányzótanácsa nem rendelkezik saját politikai jogkörrel, a Bank maga pedig nem szabhat politikai feltételeket (például intézményi reformokat vagy fokozott fiskális szigort) a felvevő országoknak, mint például az EBRD vagy a Világbank esetében ez lehetséges. A politikai célkitűzésektől eltekintve a bank döntéshozó szervei a Kormányzótanács és az Igazgatótanács szabadon döntenek a stratégiáról és az egyes projectekről, anélkül hogy az egyes tagországok vagy az EU intézményei befolyásolhatnák. Az EIB hitelkihelyezésének 85%-át a tagországokba irányítja 6%-a pedig a tagjelölt országokba. Az EIB más régiókban is aktív, de mivel ez túlmutat eredeti célján csak az EU fejlesztési politikájának segítőjeként, tagállami vagy közösségi garanciákkal. Ezen elosztás alapját az EU politikai célkitűzései nyújtják. A hitelkihelyezések egy részét az EU vagy a tagállamok költségvetése segíti kamattámogatásokkal vagy garanciákkal, amely a viszonylag kockázatosabb észak-afrikai országok részére biztosít hitellehetőséget. A Bank finanszíroz projekteket a kis- és középvállalkozások, valamint a kutatás és fejlesztés elősegítésére. A csatlakozó és tagjelölt országokban a projektek elsősorban az alapvető infrastruktúra, a környezetvédelem és a közösségi jog végrehajtásának elősegítésére koncentrálnak. Az Unión kívüli országokban az EIB az EU fejlesztési és együttműködési politikájának elősegítésével foglakozik, elsősorban hosszú távú hitelek biztosítása révén A regionális nemzetközi bankok Az Ázsiai Fejlesztési Bank (Asian Development Bank ADB) a hatvanas évek közepén jött létre alapvetően az USA és Japán kezdeményezésére. A tagok sorában országok találhatók; a bank alaptőkéjének és tagjainak is kb. egyharmada régión kívüli és kétharmada régiós ország. Japán a legnagyobb részvényes. A létesítési dokumentum alapján a bank kifejezetten és csak hitelkihelyezéssel foglalkozik. Mivel a régión kívüli tagországok jelentősen szóródnak mind földrajzilag, mind a térségbeli gazdasági érdekeltségük tekintetében, ez azt eredményezi, hogy nincs egy érdeket képviselő, domináns finanszírozási politikát meghatározó erő. A bank a Világbank hitelezési politikájához csatlakozik, azzal viszonylag szorosan együttműködik, mintegy a Világbank ázsiai térségi meghosszabbított karjaként. A reguláris hitelkihelyezéseken túlmenően speciális tartalékalap is a bank rendelkezésére áll erősen korlátozott esetekre vonatkozóan, kivételes helyzetekben. 9

10 A bank szervezete tagolt: csak kvalifikált részvényesek képviseltetik magukat a Kormányzó Testületben; második szinten a napi működés biztosítására a Kormányzó Testület által kijelölt Igazgatóság jár el. Részben a kubai krízisre válaszul, washingtoni székhellyel 1959-ben alakult meg az Amerika-közi Fejlesztési Bank (Inter-American Development Bank IADB). A bank kifejezett célja Latin-Amerika és a karibi térség gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése a tagországokon keresztül, finanszírozás útján. Működése során a bank által kihelyezett hitelek tekintetében nyilván köszönhetően az USA és latin amerikai országok hatvanas-hetvenes évekbeli finanszírozási viszonyának is a világ harmadik legnagyobb fejlesztési bankjává nőtte ki magát. Tagjainak közel egyharmada nem latin-amerikai ország. Más regionális bankoktól eltérően a bank működése kezdeteitől a társadalmi változások finanszírozását tekinti fő feladatának. Az USA külön szövetségi törvény alapján kivételes és erős kontrollt gyakorol a bank felett. A bank története szorosan összefonódik azzal az ellentmondásos szereppel, amit az USA töltött be a latin-amerikai földrész számos országa történetében nemcsak finanszírozási oldalról. A bank által alkalmazott egyik speciális finanszírozási eszköz az un. együtt-finanszírozás, ami szerint a bank hitelezési politikájában meglevő, kereskedelmi banki hitelek mögé, azokat kiegészítendő, áll be. Az Afrikai Fejlesztési Bank kontinens legnagyobb regionális fejlesztési bankja. Több ország kormányzati erőfeszítésének hatására, 1963-ban hozták létre. Mára az alapvetően kontinenskezdeményezte bank részvényesei között számos európai ország is megtalálható. A kezdeti finanszírozás kormányprogramok segítségére irányult. A bank finanszírozási stratégiája kettős: a) egyrészt gazdasági társadalmi fejlesztési célokhoz kapcsolódó, alapvetően állami forrásokat kiegészítő hitelezés; b) másrészt egyre nő azon projektek száma, ahol a magántőkés finanszírozás kiegészítőjeként, együtt-finanszírozóként, vagy kereskedelmi hitelek megtámogatójaként kerül sor a bank szerepvállalására. 2. AZ EURÓPAI UNIÓ BANKSZABÁLYOZÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE 2.1 A szabályozás kezdetei A banki, pénzpiaci szabályozás alakulását az Európai Unióban sok körülmény befolyásolta; a szabályozás módját és időszakait nemcsak az uniós belső szabályok alakulása, hanem a nemzetközi kereskedelmi banki gyakorlat is meghatározta. Egyrészt kevés az ügyleti szabályozás az uniós irányelvek között, másrészt a piaci kockázatok kezelésének fontossága ahogy az 1990-es évektől egyre nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetközi pénzpiacokon egyre inkább előtérbe került. A közösségi szabályozás első nagy korszakát a pénzpiacokon az 1970-es évektől az 1990-es évek végéig számíthatjuk. A szabályozás technikája ebben az első nagy korszakban az irányelvek kiadása volt. Az első banki irányelvek azt a célt kívánták elérni, hogy az akkori tagállamokban egységesíthetővé váljon a szabályozás. Ez az egységesítési törekvés a pénzpiacok számos területét érintette, mint elsődleges szabályozási témákat. Így különösen a banki intézmények meghatározása, a banki ügyletek kereteinek meghúzása, nagyon sok 10

11 kapcsolódó szabályozás és a bankolás jogi hátterének egységesítése volt a célja az európai jogalkotónak. Mindezzel az 1970-es évektől lassan körvonalazódott az a kör, ami az uniós pénzpiaci szabályozás minimális szintjét jelentette. A banki ügyletek szabályozásának kérdése nem volt az irányelvek tárgya; az uniós jogalkotó ezt a területet meghagyja tagállami hatáskörben. A banki tevékenység szabályozása hasonlóképpen alakult: sem széleskörű, sem normatív szabályokat nem találunk az irányelvekben. Ennek részben magyarázata, hogy banktevékenység alapvetően két nagy rendszerben, a klasszikus vagy az univerzális tevékenység keretében lehet végezni. Ezt a két rendszert hagyományosan a nemzetközi gyakorlat alakította ki; keveredés kizárt a két rendszer között. A tagállamok szabályozása más és más lehet ebben a vonatkozásban az uniós jogalkotó ezen a területen nem akart közösségi szabályozást kialakítani helyesen. A klasszikus bankolásban a bankok a betét hitel kettőségéhez kapcsolódó ügyleteket végzik a pénzpiacokon; idetartozik még mai szakkifejezéssel élve a pénzforgalmi szolgáltatások csoportja, amely technikai eljárásként jelenik meg a betét- és hitelügyletek végzése során. Az ügyletek tárgya a pénz fizikai vagy elektronizált formában. Az univerzális bankolásban a bankok és egyéb szereplők a klasszikus bankolást egy intézményen belük kiegészítik (kiegészíthetik) értékpapír műveletekkel is. Ez egyrészt kettős kockázatot jelent: a pénzpiaci és pénzben kifejeződött kockázat mellett megjelenik az értékpapír (vagy annak származéka) és az értékpapír ügylet kockázata is. Ez nyilvánvalóan más jellegű prudenciális, kockázatkezelési szabályozást igényel, mint az egytípusú banki kockázat kezelése. A kétfajta bankolási szabályozás közötti átjárás fogalmilag kizárt: vagy engedélyezett egy piaci szereplő (szolgáltató) számára az univerzális szolgáltatás, vagy nem átmenet nincs. A kezdeti irányelvektől indulva mindig találunk banktevékenységhez kapcsolódó normákat is, de anélkül, hogy az uniós jogalkotó az általános fogalmi meghatározásokon, de inkább tevékenységi keretek kijelölésén túl mutatott volna és bármiféle szisztematikusabb vagy részletesebb szabályozást hozott volna létre ezen a területen. Az ügyleteken, tehát a mit is csinál egy kereskedelmi bank? kérdés felvetésén túl maradt azonban bőven egységesítendő, szabályozandó kérdés az uniós jogalkotó előtt. Az irányelvekben a kezdetektől megjelenő és a legrészletesebben szabályozott kérdés a ki is a bank? kérdése; vagyis a pénzpiacon megjelenő intézmények rendszerének kialakítása, meghatározása. Az intézményi szabályozás első lépcsőjeként alapvetően azt határozta meg az uniós jogalkotó, hogy melyek azok a bankszerűen működő vagy konkrét banki jogintézmények, amelyek mégsem kerülnek közös, uniós szabályozás alá. Bár ezeknek az intézményeknek a kategorizálása nehéz, hiszen alapvetően a pénzpiac kivételes intézményeit jelenti, mégis alkothatunk két jellemző nagy csoportot: a) Egyrészt a tagállamok központi bankjai azok az intézmények, amelyek különös bankként nem kereskedelmi bankként működnek; központi bankként vagy jegybankként feladatuk az adott tagállam monetáris politikájának kialakítása, kezelése, ellenőrzése; a fiskális politikát megtestesítő állami közpénzügyi intézményekkel való együttműködés. Idetartozik még a pénzkibocsátás szabályozása és más, hasonló klasszikusan központi banki funkciók ellátása. b) A második intézménycsoport az úgy nevezett elszámolóházak intézményrendszere, amelyek alapvetően banktechnikai feladatot látnak el, szemben a kereskedelmi banki funkciókkal és elválasztva a központi bank monetáris politikát alakító, pénzkibocsátó és értékőrző feladataival. Az elszámolóházak különböző módokon működhetnek; bár alapvetően a befektetési szolgáltatások között találjuk a legfontosabb ilyen tevékenységű intézményeket, azért mégsem haszontalan az uniós jogalkotó oldaláról, hogy leválasztja ezt a fajta funkciót és intézménycsoportot a kereskedelmi bankitól. 11

12 Különösen az uniós bankszabályozás kezdetén, az 1970-es években, a pénzügyi intézmények egy másik csoportja is a különös pénzügyi szolgáltatások kivételes csoportjába került: a postai szolgáltatásokhoz kapcsolt pénzügyi műveletek elhelyezése a bankolásban. Az uniós jogalkotásban hosszú és részletes vita alakult ki arról, hogy kell-e (lehet-e) egyáltalán a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzügyi műveleteket az uniós banki irányelvekben szabályozni? Vagyis: van-e olyan általánosítható és jogilag is elkülöníthető ismérve ennek a vegyes típusú szolgáltatásnak, amely alapján az ilyen tevékenységet végző intézményeket és az általuk végzett szolgáltatást az uniós szabályozás alá lehet vonni? A válasz elég hamar nemleges volt; a postai szolgáltatások széleskörű értelmezésében (még esetleg a banki szolgáltatások bevonásával is) végül nem került sor az ilyenfajta intézmények uniós bankszabályozásába vonására. Egy sokszereplős, de nehezen körülírható csoportot alkotnak az egyes tagállamokban a saját szabályozásuk alapján kivételes vagyis nem szabályozott jelleget mutató intézmények. Az idetartozó intézmények listáját a tagállamok saját hatáskörben állítják össze. Technikailag ezek a tagállami intézmény listák az uniós irányelvek mellékleteként jelennek meg; a konkrét intézmények megnevezése az adott tagállamban azt jelenti, hogy az az intézmény nem tartozik az uniós bankszabályozási irányelv hatálya alá. A szabályozás időzítése az 1970-es és 1990-es időszakban általánosan olyan módon követhető nyomon, hogy az adott irányelv hatályba léptetése után meghatározott idő elteltével felülvizsgálták az adott irányelvben megfogalmazott célok és elvek egyes tagállamokban elért jogalkotási státuszát és ennek a vizsgálatnak az eredménye és értékelése alapján az uniós jogalkotó módosította az irányelvet. Ezen eljárás szerint az ebben a három évtizedes időszakban három komoly, nagy banki irányelv kiadására került sor természetesen az egyes irányelvekhez az évek alatt sok módosítás is kapcsolódott. A folyamatos módosítási hullámokat kísérelte megváltozatni az uniós jogalkotó a bankszabályozás második szakaszában, amikor is más célok mentén próbálta a bankélet normákba foglalását megoldani. Az európai uniós bankszabályozás második nagy korszaka a 2000-es év-, évszázad- és évezredfordulóhoz köthető. A 2000-ben kiadott banki irányelv az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról azt a jogalkotói célt kívánta megvalósítani, ami szerint a korábbi évtizedek joganyagát áttekintve, összhangot hozzon létre a korábbi szabályozott területeken és már ne a tagállamok egységes bankszabályozásának kialakítására törekedjen, hanem azon tovább lépve, a közös intézményi szabályozásba újabb területeket vonjon be. Melyek voltak azok a speciális területek, amelyek az intézményszabályozás keretén belül mindenféleképpen egységes normákat kellett, hogy közvetítsenek a tagállamok felé? Négy nagy szabályozási területet határoztak meg: a) a tőkekövetelmények, b) a tulajdonosi kör, c) a tulajdonosi körön belüli összefonódások és d) a banküzemi kérdések tartoztak ide. Emellett az állami felügyelet kérdésköre az engedélyezés és a tevékenység felügyelete is jelentősen tovább bővült. A tökekövetelmények A tőkekövetelmények kialakítása nem újkeletű. Már a korábbi irányelvek is meghatározták a pénzügyi intézmények vonatkozásában azon minimális tőkekövetelményi szinteket persze általános szinten amely alapján az európai jogalkotó számára kívánatos volt a bankok alapításának meghatározásában a tőkeszükséglet szintjének megállapítása. A minimális tőkekövetelmény megállapítása mellett alapvető volt az európai uniós szabályozásban egy fontos kivétel meghatározása is. A kivétel az általánosan 12

13 meghatározott minimális tőkekövetelményhez képest alacsonyabb szintet engedett meg bizonyos pénzügyi intézmények számára. Ugyanakkor az alacsonyabb szint elfogadása mellett egyértelmű és szigorú garanciális szabályozást kellett megjeleníteni ezen kivételes normákhoz. Idetartozott például, hogy az uniós jogalkotó ezen kivételes normák alkalmazása esetére mind a társintézmények, mind az ügyfelek vonatkozásában a lehetséges maximális nyilvánosságot követelte meg az alacsonyabb tőkéjű pénzügyi intézmények alapításában. Szintén a garanciális szabályok közé tartozott, hogy a kivételes normákat csak kivételes helyzetben és szűk körben lehetett alkalmazni. A szigorú szabályozás ellenére elég ok olyan kereskedelmi bank alakult, amelyeknél az adott tagállam jogalkotójának beleegyezésével, vagyis az adott tagállam bankalapításra vonatkozó saját megengedő szabályozása alapján az általános uniós tőkekövetelményi szabályhoz képest alacsonyabb tőkével lehetett működni. A tulajdonosi kör A tulajdonosi kör és a tulajdonosi pozíciók meghatározása az évek során egyre inkább bővült. A tulajdonosi kör meghatározásánál a banki iránylevek speciális, intézményi és könyvvezetési szabályozási területét és figyelembe véve csak általános fogalmakat lehetett használni (amely fogalmak alkalmazhatók a könyvvezetésben is) és keretszabályokat alkotni. Ezen általános fogalmak és keretszabályok szerint a tulajdonosi kör felé minden bankalapításnál jogalkotói elvárás a jó hírnév bizonyítása. A jogalkotó számára nehezen meghatározható keretszabály annak konkretizálása, hogy ki minősül jó hírnévvel rendelkező bankárnak vagy jó hírnévvel rendelkező tulajdonosnak. Ennek a feladatnak a megoldása az egyes tagállamok jogalkotóira várt. Ha ezeket az egyedi szabályozásokat nézzük, szinte mindenhol különböző jogi megoldásokat találhatunk a jó hírnév konkretizálása során. A tulajdonosi körön belüli összefonódások A tulajdonosi körön belüli összefonódások szabályozása is kiemelt terület volt. Az összefonódás kérdései mindig is terítéken voltak mind az uniós, mind a tagállami jogalkotók asztalánál. Ugyanakkor ez az a terület, amelynek szabályozása a legkevésbé sikeresen oldható meg akár a közösségi, akár az egyes tagállami szabályozás vizsgálatánál. Megjelenik ugyanis az uniós irányelvben mivel a keretszabályozási elveket figyelembe véve szükségszerűen meg is kell jelennie az összes lehetséges aránypár, amit a tulajdonosi összefonódásra, a tulajdonosi arányok szabályozására el lehet képzelni: a feles, negyedes, háromnegyedes, valamint a harmados és kétharmados szabályok mellett a 10-15%-ok és hasonló arányok. Miután a megengedő közösségi szabályozás bár tág tereken belül, de majdnem minden szabályozási kombinációt lehetővé tesz, ezért itt a jogalkalmazóknak kaotikus normatömeggel kell megküzdeniük. Különösen így van azokban az esetekben, amikor a tagállami jogalkotó az uniós irányelv tagállami adaptációját egyszerű fordítással oldja meg. A banküzemi kérdések A banküzemi kérdések szabályozása minden intézmény lelke tehát az uniós irányelvek tagállami adaptációjánál nem mindegy, hogyan épül fel egy kereskedelmi bank jogi szerkezete a közösségi szabályban. Ezért a banküzemi, banktevékenység működtetési normák alkotják azt a negyedik, fontos területet, amit az uniós jogalkotónak át kellett fognia. Idetartoznak a következők, amiknek meg kell felelni egy banktevékenység engedélyezési eljárásban: - személyi, tárgyi, műszaki feltételek; - biztonsági feltételek, melyek magukban foglalják mind a fizikai, mind az elektronikai biztonság szabályait; - könyvvezetési és nyilvántartási feltételek; 13

14 - banki termékekhez kapcsolódó eljárások: termékfejlesztés, tevékenység-leírás, árazás, kockázatkezelési módszerek; - folyamatszervezés. 2.2 A bankalapítás és az állami felügyelet szerepe Ha az előzőekben rögzített legfontosabb uniós alapkövetelmények tagállami szabályozásának megfelel az alapítandó bank, akkor az alapítási engedélyt a székhely szerinti tagállam állami felügyelete adja ki. Az engedélyezési folyamat általában két lépcsőben zajlik: először a szervezeti eljárás, vagyis a bank társasági jogi formájának létrehozása; másodszor a bankszervezet tartalommal való megtöltése, vagyis a banktevékenység folytatásához szükséges tartalmi és formai elemek létrehozása történik. Az uniós bankszabályozás egyik legfontosabb vívmánya, hogy a sok dokumentumra és hosszú eljárásra épülő engedélyezés mára úgynevezett egységes engedélyezési rendszerré vált. Ezt másként az egy engedély szabálynak nevezzük, mert ha egy tagállamban egy bankszervezet engedélyt kapott, akkor annak az egy engedélynek a birtokában az Európai Unió minden tagállamában folytathat banki tevékenységet külön engedélyezések nélkül. Csak bejelentési kötelezettség terheli, engedélyezési folyamaton már nem kell átesni. Ez a szabály alapvetően könnyíti, gyorsítja és olcsóbbá teszi az unión belüli banki tevékenységet. Az Európai Unión belül a banki tevékenység két formában jelenhet meg: - egyrészt fizikai formában, vagyis új bank, meglévő bank más tagállamban történő regisztrációja vagy fióktelep létesítése útján, - másrészt a határon átnyúló szolgáltatások nyújtása útján, amely esetben nincs szükség külön intézményi megjelenése az engedély birtokában, hanem banki szolgáltatások közvetlenül is nyújthatók. Az uniós bankszabályozásban a kezdetek óta különösen jelentős az állami felügyeletek szerepének meghatározása; idetartozik az intézményi felépítés kérdése, az intézmények elhelyezése az adott tagország állami szervezeti hierarchiájában, valamint a tevékenységi listák kialakítása. Az uniós jogalkotó az állami felügyelet szabályainak megalkotásában a keretszabályokra épít és alapvetően hármas szabályrendszerbe foglalja az egyes tagállamok által követendő normákat: - egyrészt a felügyelet állami szerv kell legyen; tehát nem civil szervezet vagy kvázi-civil szervezet; - másrészt az állami szervek között az ellenőrző-felügyelő funkciót betöltő állami intézmények közt kell elhelyezni; - harmadrészt a felügyelet önálló vagy feladatát önállóan ellátó szervezet. Ezek között a keretek között tudja minden tagállam a saját állami felügyeletét elhelyezni. További vagy részletes szabályokat az uniós jogalkotó helyesen nem alkotott; az országok között a gazdasági életben szerepet játszó állami szervezetek pozicionálása teljesen különböző és nehezen lehet csoportosítási szempontokat kialakítani. Formai csoportosítási szempontként értékelhető, hogy egy adott uniós tagállam a törvényhozási vagy végrehajtási (parlamenti vagy kormányzati) állami szervezetek közé helyezi a pénz- és tőkepiacok felügyeletét. De ez a hatalmi ágak elválasztásához való kötés nem igazán igazít el a felügyeleti szabályozás értékelésében, mert nem jelent a pénz- és tőkepiacok vonatkozásában releváns különbséget. A pénz- vagy bankpiacok felügyeletének kialakításában jelentős szerepet kap a központi bankhoz való felügyeleti viszony és a felügyelet és a központi bank közti feladat megosztás. Ugyanakkor az uniós szabályozás a felügyeletek vonatkozásában úgy nevezett konszolidált felügyeleti szabályozás, ami az összes pénzügyi piac felügyeletét egy szervezetbe vonja össze. Tehát a pénz- vagy bankpiac, az értékpapír- vagy tőkepiac, a biztosítási piac és a kiegészítő pénzügyi tevékenységek, nyugdíjalapok- és pénztárak, befektetési intézmények piaca egy szervezetbe tömörült állami felügyelet ernyője alatt működik. Így, ami a 14

15 bankpiacon a központi bankok szerepével összeköthető felügyeleti tevékenység, az egyéb pénzügyi piacokon nem értelmezhető és a jogalkotó által nehezen összeköthető tevékenységi szabályköröket jelent. A felügyeleti tevékenység meghatározása hármas körben történik: - egyrészt engedélyezési eljárás, - másrészt felügyeleti eljárás, - harmadrészt a szankcionálás módja és eszközei tartoznak ide és meg kell jelenjenek minden tagállami szabályozásban. A felügyeletek egymás közti együttműködése az Európai Unión belül az utóbbi évtizedek hozta fejlődés eredménye. Részletes szabályok vonatkoznak a tagállami felügyeleti együttműködés intézményrendszerére, annak formáira és az eljárási szabályokra; az információcsere területén a szabályozási körbe bevont információs körre, a folyamatszabályozásra az információcserében. A felügyeleti tevékenységhez kapcsolódó fontos uniós szabályozás már az első banki irányelvek megjelenése, vagyis az 1970-es évek óta a tagállamok és az úgy nevezett harmadik országok (vagyis az Európai Unión kívüli országok) felügyeletei közti viszony kérdése. Az irányadó elv az óvatos viszonosság elvének alkalmazása. 2.3 Az uniós szabályozás mérföldköve: 2006 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK Irányelve (és módosításai, még a 2008-as pénzügyi válságot megelőzően) vált az európai uniós bankszabályozás harmadik lépcsőjévé. Jelentősége alapvetően az, hogy a korábbi, több mint három évtizedes szabályozástól eltérően nem az újabb és újabb módosítások és részletszabályok egységesítése és harmonizációja történt, hanem a piaci kockázatkezelésnek, mint szabályozandó területnek a középpontba kerülése. Bár már korábban is találtunk kockázatkezelési szabályokat a kétezres évek elején a pénzpiacok alakulása egyértelműen erre a területre hívta fel a jogalkotó figyelmét. Minden piaci szereplő számára világos a pénzpiacok kockázata és a bank-, biztosítási- és tőkepiacokon a kockázatok különbözősége. Ezért minden szabályozási korszakban találunk kockázatkezelési szabályokat az európai uniós bankszabályozásban első lépésben a szavatoló tőkére vonatkozó szabályokat említhetjük de a közösségi jogalkotó a kétezres évek elejére ért a közös szabályozás szintjére eljárási, módszertani és lényeges kérdésekben ezen a területen. Ezáltal egyre gyakrabban és egyre inkább bővülően kerültek elő a közösségi szabályozásban olyan kategóriák, amelyek persze nem voltak újak a piacon, de a közösségi szabályozás szintjén igen. Az első általánosan átvett és nagyon széles körben alkalmazott kategória a bankszabályozásban a prudencia vagy prudens viselkedés kategóriája, ami a egyébként több évszázados óvatos és körültekintő, szabályokat betartó bankári viselkedést mintázza. Mikor viselkedik egy bankár prudens módon? Mik a prudenciális szabályok, amelyek fontosak adott esetben életbevágóak egy bank életében? Ezek voltak azok az első átfogó kérdések, amelyekre a közösségi szabályozásban az 1990-es évektől kezdve, de a 2000-es évek elején felgyorsulva európai uniós jogalkotói válaszok születtek. A másik kategória, amely a prudens viselkedés követelményét követte az uniós szabályozásban, a transzparencia vagy átláthatóság volt. Ennek alapja az a követelmény, hogy mind a partnerek (társintézmények, kereskedelmi bankok) mind az ügyfelek vonatkozásában akár a pénzügyi intézmény, akár egy adott bankügylet egyértelmű, világos, átlátható, követhető folyamatot, intézményt vagy ügyletet jelentsen. A prudens viselkedés és az átláthatóság szabályozása mellett a kétezres években az európai uniós jogalkotó számára az úgy nevezett bázeli elvek kodifikálása jelentette a legnagyobb kihívást a kockázatkezelés területén akár a bank-, a biztosítási vagy a tőkepiac területét is vizsgáljuk. 15

16 A bázeli követelmények és szabályok a kétezres évek második felére még a 2008-as pénzügyi válságot megelőző időszakban kiforrott és egységes norma alaptömeget alkottak a jogalkotó számára. Átfonják a pénzügyi piac szabályozott iparágait és egységesen alakítják azokat a kockázatkezelés szabályozásának fontosságát fókuszban tartva intézményi, ügyleti, eljárási és módszertani területeken. A 2006-os irányelv alapvetően ezeket az elveket foglalja össze és tartalmazza; részletesen és nagy mennyiségben találunk kockázatkezelési szabályokat. A tagállami jogalkotók feladata nagymértékben megnőtt: az uniós irányelv és gyakori módosításai gyors és hatékony reagálást kívánnak meg a tagállami jogalkotótól a normák adaptációja területén. 2.4 A 2008-as pénzügyi válság hatása az európai uniós szabályozásra A 2008-as pénzügyi válság hatása az európai uniós banki szabályozásra egyszerre könnyű és bonyolult kérdés. Persze, bár a könnyűséget is átvitt értelemben értve, elmondható, hogy ami egyértelműen megállapítható a 2008 utáni szabályozásban, az a tagállami megnövekedett önállóság és általában, az állam megnövekedett gazdasági szabályozó szerepe. Ami a bonyolultságot jelenti: nem tipizálhatók a poszt-2008 szabályozási tendenciák. Az állami szabályozás szinte minden területére látunk példát, az egyedi, ügyleti vagy akár intézményi (esetleg: személyi) szabályozástól a törvényi szintű, kódex-jellegű általános szabályokig. Ez nemcsak uniós sajátosság; nemzetközi szinten, különböző országokban mindmind megtalálhatók. A szabályozási területek is széleskörűek: egyedi intézményre, piaci szegmensre, ügyletfajtákra, ügyfélcsoportra, privatizációra és reprivatizációra egyaránt vonatkoztak. Uniós szabályozási tendenciaként általános területen a kockázatkezelés szabályainak erősítése és szigorítása mondható el; egyes tagállamok vonatkozásában vegyes finanszírozási szabályozást lehet látni. A vegyes finanszírozás a köz- és magánpénzügyek szabályainak keveredését jelenti; szigorú és többnyire közpénzügyi, fiskális feltételekhez kötött hitelkonstrukciók. Amit még nem lehet látni öt évvel a pénzügyi válság után: egységesítő és általános pénzügyi szabályozást az érintett piacokra. 3. A KÖZPONTI BANKOK KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE A központi bankok az un. kétszintű bankrendszer első szintjét jelentik: alapvetően az állami szervezetrendszerbe tagozódnak (szemben a második szinttel, a magánjogi viszonyok között működő kereskedelmi bankokkal) és szerepüket a fiskális és monetáris politikában az adott ország államberendezkedése nagymértékben befolyásolja. Az adott ország belső viszonyait tekintve általában minden központi bankra jellemző függetlenül szabályozásuk mikéntjétől hogy a) biztosítják az országnak megfelelő pénzmennyiség kibocsátását és forgalomban tartását; b) kormányzati szervek viszonylatában korlátozottan járhatnak el mind a betét fogadása, mind a hitelezés területén; c) nem vesznek részt a banki ügyletekben; d) egyedileg szabályozott szerepük a monetáris politika alakításában és az inflációs kontroll gyakorlásában. Nemzetközi viszonylatban a központi bankok legfontosabb szerepe a nemzeti valuta értékének megőrzéséhez kapcsolódik; ennek érdekében a legváltozatosabb és széles körű jogosítványokkal rendelkezhet egy-egy ország központi bankja. E terület szabályozásához kapcsolódik egy ország valutatartalékainak, aranytartalékainak a szabályozása is a központi bankon keresztül. 16

17 A központi bankok feladatainak sorában manapság a legnagyobb vita azt a kérdéskört övezi, vajon lehet-e, és ha igen, milyen mértékben feladata a központi bankoknak a kereskedelmi bankrendszer szabályozása és kontrollja. Továbbmenve: lehet-e egy központi bank egyszerre a monetáris politika gyakorlója és a kereskedelmi bankrendszer ellenőre. 3.1 A központi bankok kialakulása A nemzeti jegybankok kialakulásának története egy majd minden országban egymástól inkább többé, mint kevésbé eltérő folyamat. A jegybankok kialakulására mindenhol nagy hatással volt az adott ország politikai és gazdasági helyzete, fejlettsége, és az ezeket nagyban meghatározó történelmi események, főként a jelentős pénzügyi forrásokat igénylő háborúk, illetve az adott ország külső befolyási övezetének kialakítására a századok folyamán tett lépések. Amit erről a történelmi folyamatról minden országra általánosan el lehet mondani, az igen röviden összefoglalható annyiban, hogy valamilyen pénzügy-politikai okból a kereskedelmi bankok közül kiemelkedik egy, amely amellett, hogy a hagyományos kereskedelmi banki műveleteket végzi fontos szerepet vállal az állami pénzügyek finanszírozásában, majd fokozatosan kivonul a kereskedelmi banki piacról, fokozatosan leépíti az állami költségvetés közvetlen finanszírozásában való részvételét, és tevékenysége a csak a pénzkibocsátásra és a monetáris politika irányítására terjed ki. Ez a folyamat azonban az elmúlt évszázadokban országonként igen eltérően alakult. E folyamatnak a kezdetei a felfedezések korában felfedezhetők a spanyol illetve itáliai pénzügyi rendszerek vonatkozásában, a mai jegybankok elődei azonban csak a 17. században jelennek meg. Az első ilyen intézmények között kell megemlíteni a Németalföldön 1609-ben létrehozott Amsterdamsche Wisselbank-ot, illetve az 1656-ban Svédországban létrehozott Sveriges Riksbank-ot Bank of England az angol jegybank 1688-ban Angliában győzött a dicsőséges forradalom és a trónra a hollandiai származású Orániai Vilmos került. Ezzel Angliában újra megteremtődött a politikai stabilitás, és lehetővé vált a gazdaság igen jelentős fejlődése. Mindezek mellett azonban meg kellett teremteni a rendezett pénzügyi rendszer működésének feltételeit is, amelyet egy nemzeti bank felállításával láttak megvalósíthatónak. A bank alaptőkéje az államnak kölcsönadott font volt, melyért cserébe hitelezők létrehozhatták a Bank of England Company-t. Az erről szóló királyi chartát 1694-ben adták ki, és a bank működését az állam bankjaként és adósságkezelőjeként kezdte. A bank tevékenységének kezdetén jelentős szerepet játszott a kormányzat pénzügyi finanszírozásában, és az érmekibocsátásában. Jogot kapott természetesen a nem kizárólagos bankjegykibocsátásra is. Mindemellett hagyományos kereskedelmi banki műveleteket is végzett, mint például betétek elfogadását (és a betétek ellenében bankjegyek kibocsátását), vagy váltók leszámítolását. Az 1700-as évek végére az államadósság igen jelentősen megnőtt, ezért 1797 és 1821 között a kormányzat megtiltotta, hogy a bank a bankjegyeket aranyra visszaváltsa, ami azonban igen jelentős inflációhoz vezetett. A pénzügyi rendszer stabilizálására az 1844-ben kiadott Bank Charter Act Angliában és Walesben monopóliumot adott a Bank of England részére a bankjegykibocsátásra, az árstabilitás védelmében ugyanakkor megtiltotta, hogy a Bank az aranykészletei növelése nélkül bocsásson ki új bankjegyeket től kezdve korlátozták a bank kereskedelmi banki tevékenységét, amelyet más bankok vettek át a 19. század folyamán. Ugyanekkortól kezdve a 17

18 Bank végső hitelezőként kezdett a bankok bankjává válni, és fő feladatává a bankrendszer likviditásának biztosítása, és a kamatok meghatározása vált re, a gazdasági helyzet nehézségei miatt az aranyalapú pénzügyi rendszer összeomlott, és a bankjegykibocsátás függetlenné vált a felhalmozott aranytartalékoktól, és ezáltal véglegesen megszűnt a bankjegyek aranyra való átválthatósága. Az angol bankrendszer szerves fejlődés keretében vált kétszintű bankrendszerré, amelynek alsó szintjén a kereskedelmi bankok csak az üzleti tevékenységet végeznek és felettük a bankrendszer szabályozási jogosítványokkal felruházott jegybank kereskedelmi banki tevékenységet nem végez. A Bank története során mindvégig közérdekből működő közintézmény volt, noha részvényei mindvégig magántulajdonban voltak. Helyzete 1946-ban az eddigiekhez képest jelentősen megváltozott. A Bankot államosították, amely egyúttal a kormány irányítása alá is került, bár ez a kormánnyal való viszonyában törést igazán nem okozott, hiszen eddigi tevékenységében is fontos szerepet játszott a kormánnyal fennálló kapcsolata. Az államosítási törvény a kormánynak jogot adott, hogy a Bank részére közérdekből" utasításokat adj, azonban erre eddig még soha nem került sor. Az államosítási törvény következtében a monetáris politika meghatározása a kormányzat hatáskörébe került. A Bank feladata a monetáris politika végrehajtása, a bankjegykibocsátás, a hivatalos tartalékok menedzselése maradt. A Bank a II. világháborút és az államosítást követően lényegében elvesztette autonómiáját a monetáris politika kialakításában. Ebben az évi reform hozott jelentős változást. A reform során a Bank alapvető monetáris politikai célja a törvény alapján az árstabilitás fenntartása lett. A monetáris politika kialakításáért ettől kezdve nem a kormány, hanem a Bank kormányzója által irányított Monetáris Politikai Bizottság a felelős. Ekkortól lényegében megszűnt kormány utasítási joga a monetáris politika vonatkozásában, mindössze csak rendkívüli gazdasági események esetén, korlátozott időtartamra és a Parlament jóváhagyásától függően maradt meg Banque de France a francia jegybank A Banque de France létrehozására a forradalmat követően 1800-ban került sor, szintén magántulajdonú részvénytársaságként, bár igen hamar jelentős kormányzati befolyás alákerült. A Banque de France létrehozásakor Angliában és Svédországban már működött olyan pénzintézet, amelynek joga volt bankjegyek kibocsátására. A Banque de France tevékenysége kezdetekben ezeknél sokkal korlátozottabb volt, ugyanis eredetileg csak Párizsban folytathatta tevékenységét és működése során a hozzá hasonló intézményekkel is versenyeznie kellett. (A Bank ekkor még nem igazán hasonlított egy köznapi értelemben vett jegybankra). A Bankot 30 millió frank összegű alaptőkével rendelkező részvénytársaságként hozták létre, amelynek részvényei magánszemélyek köztük maga Napoléon tulajdonába kerültek. A részvényesek jogait azonban korlátozta az a tény, hogy a Bank közgyűlésén csak a kétszáz legnagyobb részvényes vehetett részt. A Bank működését a 15 régensből álló Általános Tanács irányította, a menedzsment (Központi Bizottság) felügyeletét pedig a három cenzor látta el ban a Bank 15 éves monopóliumot kapott Párizsban a pénzkibocsátásra. Az állami pénzügyek nehézségei, és a pénzkibocsátás fedezetéül szolgáló aranytartalékok csökkenés következtében 1806-ban reformokat hajtottak végre a Bank működésében. Ekkortól kezdve a Bank mindennapi irányítását ellátó Központi Bizottság helyett a Bank élére egy kormányzó és annak két helyettese került kinevezésre, akiket maga Napoléon nevezett ki. Mindezt 1808-ban jogszabályi formában is rögzítették, amely szabályozás 1936-ig szolgált a bank működésének alapjául. Egyúttal a Bank a kereskedelem fejlesztése érdekében fiókokat kezdhetett el létrehozni más francia városokban is. 18

19 A Bank bankjegy kibocsátási jogát 1803-tól kezdve 1945 folyamatosan többször meghosszabbították. Ezzel egy időben a Bank fiókjai behálózták egész Franciaországot és a Bank magába olvasztotta a helyi bankjegykibocsátó pénzügyi intézményeket, (illetve ezek bankjegy kibocsátási tevékenységét) ban a Bank által kibocsátott bankjegyek törvényes fizetőeszközzé váltak, ekkortól kezdve azokat mindenki köteles volt fizetőeszközként elfogadni. A bankjegyek kibocsátásnak korábban nem volt felső korlátja, de a Bank, kérésre köteles volt az általa kibocsátott bankjegyeket aranyra átváltani ban, amikor a Bank által kibocsátott bankjegyek törvényes fizetőeszközzé váltak, meghatározták a Bank által kibocsátható bankjegyek mennyiségét is. Az 1850-től 1870-ig tartó időszakban a Bank által kibocsátott bankjegyek törvényes fizetőeszköz mivolta a bank függetlenségéről szóló viták és az aktuális gazdasági helyzet következtében többször változott, 1870-től kezdve azonban nem volt több változás, és a Banque de France által kibocsátott bankjegyek törvényes fizetőeszköznek minősültek (egészen az euro bevezetéséig). A XIX. Század második felében, miután a bank tevékenységét egész Franciaországra kiterjesztette, üzleti tevékenységei is igen erőteljes növekedésnek indult. Emellett a Bank fix árú aranyügyletekkel aktív szerepet játszott a francia valuta értékállóságának fenntartásában azokban az években, amikor még átmenetileg a bankjegyek nem voltak aranyra átválthatók tól a bank jogosulttá vált a frank árfolyamának védelmében valutapiaci műveletek végzésére is. Az 1936-os választásokat követően a francia kormány úgy határozott, hogy tekintettel arra, hogy a közérdek ne indokolja a Bank magán részvénytársaságként való működtetését, állami tulajdonba veszi azt. Az ezzel kapcsolatos első lépések egyike, hogy a 15 régens helyett 12 tanácsost neveztek ki a Bank vezetésébe, akik közül csak kettőt választott a Bank közgyűlése, a többi tanácsost a kormány nevezte ki, és akik feladata a gazdasági, a szociális érdekek és a nemzet általános érdekének képviselete volt. Ugyancsak ettől az időtől kezdve a közgyűlésen nem csak a kétszáz legnagyobb, hanem valamennyi részvényes részt vehetett. Megszűnt az a szabály is, hogy a kormányzónak és a helyetteseinek kötelező volt a Bank részvénytulajdonosának lenniük. Az államosításra végül a II. világháború után, 1945/46-ban került sor. A korábbi tulajdonosok részvényekért húsz éves lejáratú, kamatozó államkötvényeket kaptak. Bár mindennek következtében a magántulajdonosok ellenőrzési joga megszűnt, az új szabályozás nem érintette negatívan a Bank és a kormány viszonyát. A Bankra vonatkozó szabályozás évi reformja a tevékenységének új célkitűzéseit és az ezzel kapcsolatos felelősségét. A megnövelt hatáskörű általános tanács tagjait ettől kezdve nem különféle érdekek képviselőiként, hanem saját személyes tulajdonságaik alapján nevezték ki. Az új szabályozás a korábbi korlátozó jellegű rendelkezések helyébe, általános, a Bank működését alapelvi szinten irányító szabályokat ültetett ban az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozás tett szükségessé további reformokat a Bank függetlenségének megszilárdítása, és a monetáris politika stabilitásának biztosítása érdekében. A Bank tevékenységének, és a monetáris politikának alapvető céljává deklaráltan az árstabilitás fenntartása vált, tekintet nélkül az aktuális kormányzati politikára. Az új szabályozás szerint a Bank élén a kormány által kinevezett kormányzó áll, a monetáris politika meghatározásáért és végrehajtásáért pedig a Monetáris Politikai Tanács felelős, amely feladatkörében nem kérhet és nem is fogadhat el utasítást sem a kormánytól, sem másoktól Deutsche Bundesbank a német jegybank A német bankrendszer és jegybank kialakulásának történetére igen erőteljesen rányomta bélyegét a történelem. A fejlődést kezdetben a német birodalom megosztottsága determinálta. A megosztott német államok közül az egyik legnagyobb és legfejlettebb Poroszország volt, amely gazdaságának és bankrendszerének fejlődése nagyban befolyásolta az egész német 19

20 gazdaság és bankrendszer fejlődését. E folyamat egyik legfontosabb kezdeti lépése a Porosz Bank 1765-ben történt megalapítása volt. A Bank csakúgy mint minden más állami intézmény a kormányzat utasításait volt köteles végrehajtani. Az egész pénzügyi rendszer a kormányzat eszköze volt, függetlenségről szót sem ejthetünk ben létrejött a Német Birodalom, amely által megteremtődött az egységes pénzügyi és bankrendszer kialakításának lehetősége. Új egységes valutát, a birodalmi márkát vezettek be, és 1875-ben központi bankként létrehozták a Birodalmi Bankot, a Reichsbank-ot, amely lényegében a korábban német központi bankként működő Porosz Bank jogutódává vált. A bank alapvető feladatát képezte a pénzforgalom szabályozása, a fizetési rendszer működtetése, illetve a rendelkezésre álló pénzeszközök hasznosítása. A Reichsbank tulajdonosi szerkezetét tekintve magánbankként működött, azonban speciális helyzetéből adódóan a működését meghatározó döntésekre a tulajdonosok helyett az államnak volt jelentős befolyása, tekintettel arra, hogy a császár által kinevezett igazgatóság lényegében a birodalmi kancellár irányítása alapján működött. Ez a függelmi viszony természetesen állandó viták tárgyát képezte. Az I. világháború jelentős anyagi forrásokat igényelt, amelynek biztosítása érdekében megszűnt a márka aranyra történő átválthatósága, és lehetővé vált bankjegykibocsátás növelése köznapian fogalmazva beindult a bankóprés. Ez a magyar pengő II. világháborút követő inflációját közelítő mértékű pénzromlást és a német gazdaság összeomlását eredményezte. Az I. világháborút követően jelentős változások következtek be. A német gazdaság felügyelete, és kezdetekben az irányítása a győztes szövetséges országok felügyelete alá került. Ennek eredményeként a Bank az 1992-ben elfogadott új szabályozás szerint önállóvá vált a monetáris politikai kérdések terén, ugyanakkor az inflációgerjesztő döntéseket megelőzendő korlátozottá vált az állam hitelezése, és a közvetlen kormányzati irányítás is megszűnt. Az 1924-ben elfogadott új törvény véglegesítette a bank kormánytól való függetlenségét és státuszát. A módosítással létrehozták a Bank elnökét és igazgatóságát megválasztó főtanácsot, amely tagjainak fele német, fele pedig a szövetségeseket képviselő külföldi volt. A bankjegykibocsátás is külföldi felügyelet alá került. Bár ebben az időszakban a Bank nemcsak a törvény rendelkezése szerint, és valójában is teljes mértékben függetlenné vált a kormánytól, ugyanakkor a Németországot megszálló szövetséges országok felügyelete, irányítása alá került alá került. Hitler hatalomra kerülése után alapvetően megváltozott a Bank helyzete, ismét elvesztette a kormánytól való függetlenségét, helyesebben fogalmazva közvetlen kormányzati irányítás alá került. Egyúttal, az állami kiadások könnyebb finanszírozása érdekében újra lehetővé vált az államnak való hitelnyújtás. A II. világháború befejezése után felszámolták a Reichsbankot, és a három nyugati megszállási övezetben tartományi központi bankokat Landeszentralbank-okat hoztak létre. Ezt követő lépésben 1948-ban létrehozták az új német jegybankot, a Bank deutscher Länder-t, amelynek feladata a Landeszentralbankok tevékenységének koordinálására és irányítására volt. Ezzel Németország nyugati felében az amerikai rendszerhez hasonló kétszintű jegybanki rendszer működött 1957-ig, a Deutsche Bundesbank megalapításáig, amely a II. világháború utáni Európában a legnagyobb függetlenséggel rendelkező jegybank lett. A jegybanktörvény deklarálta a Bank függetlenségét a kormánytól, egyúttal fő feladatává tett a nemzeti valuta védelmét, az árstabilitás elérését, illetve fizetési forgalom lebonyolítását. A Bank úgy köteles támogatni a kormány gazdaságpolitikáját, hogy ez a monetáris politika elsődleges célját, a nemzeti valuta értékének megőrzését nem érintheti. A Bank a monetáris politika meghatározásában teljes függetlenséget élvez. 20

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat

Banki kockázatok. Kockázat. Befektetési kockázat: Likviditási kockázat Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez 15 pontos kérdések 1. kérdés: Mutassa be a pénz és a pénzügyi igazgatási rendszer szerepének alakulását

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

T/12492. számú. törvényjavaslat. a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról

T/12492. számú. törvényjavaslat. a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12492. számú törvényjavaslat a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról Előadó: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2013. szeptember 2013. évi... törvény

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről 1 Az Országgyűlés a készpénz-helyettesítő fizetési módok körének további bővítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások

Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Hitelintézetekre vonatkozó hazai és EU szabályozási változások Seregdi László PSZÁF 2010. november 18. Témák 1. Pénzügyi szabályozás fő nemzetközi mozgatóelemei 2. Hitelintézeti szektor 3. Könyvvizsgálattal

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Összefoglaló (A harmadik fél letétkezelők bemutatása a harmadik fél országa, és a harmadik fél típusa szerint)

Összefoglaló (A harmadik fél letétkezelők bemutatása a harmadik fél országa, és a harmadik fél típusa szerint) TÁJÉKOZTATÓ A magyarországi székhelyű befektetési vállalkozások által igénybe vett harmadik fél letétkezelők közreműködésével kapcsolatos kockázatok feltérképezéséről Előzmény Az MF Global UK Limited (valamint

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj.

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14./2015. (V. 13.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy

Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy A pénzp nzügyi rendszer aktuális kérdk rdései Tátrai Miklós Államtitkár Pénzügyminisztérium 2006. november 13-14. Lepence-völgy 1 A pénzp nzügyi rendszer szerepe a gazdaságban gban - A pénzügyi rendszer

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár

Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Vagyonkezelési irányelvek (Befektetési politika tartalmi kivonata) Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár 2014. augusztus 1. napjától Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár a befektetések során az egyes

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Fortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés:

Fortress Insurance & Investment Company Történeti áttekintés: Történeti áttekintés: A Fortress 1947-ben alakult biztosító társaságként 1998-ban létrehozta a vagyonkezelési üzletágat A cégnek több mint 14 millió ügyfele van 2200 alkalmazottja világszerte 22 képviselete

Részletesebben

Borbély László András. 2014. április 30.

Borbély László András. 2014. április 30. Államadósság és állampapírpiac Borbély László András 2014. április 30. Hogyan keletkezik az államadósság? Éves költségvetési törvény 1. év 1 Mrd Ft deficit 1 Mrd Ft hitelfelvétel 1 Mrd Ft államadósság

Részletesebben

Nyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai

Nyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai Nyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai Előadó: Farkas Ákos 2010. november 18. Az előadás főbb pontjai Jogszabályi háttér A Felügyelet szerepe IFRS Compliance tevékenység folyamata

Részletesebben

1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya

1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya Tájékoztató a KBC Securities végrehajtási politikájáról lakossági ügyfelek részére 1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya A KBC Securities összhangban az EU pénzügyi eszközök piacairól szóló

Részletesebben

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180

Részletesebben

C 175 E/388 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175 E/388 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 175 E/388 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2.1. Amennyiben szükséges, a legfrissebb belső irányítási elszámolások és az előző pénzügyi év ellenőrzött elszámolásai. 2.2. Valamennyi tervezett változtatás

Részletesebben

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató

Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés Kovács Balázs Értékesítési Igazgató Magyarország támogatási forrásai 2000-2013 között EU támo g atás Magyaro rs z ág nak

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon Szabó Levente vezérigazgató Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. A Bankrendszer Jövője a Közép- és Kelet-Európai Régióban Budapest, 2015. szeptember

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER - A BANKRENDSZER Aktuális gazdaságpolitikai esettnulmányok 10. Előadás 2012-13. tanév, tavaszi félév Fazekas Tamás BANKRENDSZER - ALAPFOGALMAK A pénzügyi közvetítés közvetett

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.)

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzata a pénztári letétkezelésről 2014. március 15. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Jelen Üzletszabályzat

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások

Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Fogalma: Pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) által forintban, valutában vagy devizában, üzletszerűen

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények.

A számviteli politika keretében elkészítendő belső 9 szabályzatok és azok tartalma. 10 A prudenciális követelmények. 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 M FELADATOK Betartja a pénzügyi szervezetek számviteli politikájára vonatkozó elvárásokat, szükség szerint biztosítja az egyedi szabályozási igényeket. Alkalmazza a kialakított

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Magatartási Kódex. pénzügyi szervezetek. Dr. Farkas Ádám

Magatartási Kódex. pénzügyi szervezetek. Dr. Farkas Ádám Magatartási Kódex A lakosság számára hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról Dr. Farkas Ádám PSZÁF Felügyeleti l Tanács elnöke Kérdések áttekintése I. Mi a Magatartási

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

SAJOBABONY VAROS ONKORMANYZATA KEPVISELO-TESTULETENEK 11/2015. (IV.29.) onkormanyzat! rendelete. a 2014. evi penziigyi terv vegrehajtasarol

SAJOBABONY VAROS ONKORMANYZATA KEPVISELO-TESTULETENEK 11/2015. (IV.29.) onkormanyzat! rendelete. a 2014. evi penziigyi terv vegrehajtasarol SAJOBABONY VAROS ONKORMANYZATA KEPVISELO-TESTULETENEK 11/2015. (IV.29.) onkormanyzat! rendelete a 2014. evi penziigyi terv vegrehajtasarol Sajobabony Varos. Onkormanyzatanak Kepviselo-testiilete az Alaptorveny

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Pénzügyi és költségvetési igazgatás c. választott tárgyi tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2015.08.15.

A közigazgatási szakvizsga Pénzügyi és költségvetési igazgatás c. választott tárgyi tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2015.08.15. A közigazgatási szakvizsga Pénzügyi és költségvetési igazgatás c. választott tárgyi tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2015.08.15.) 15 pontos kérdések: Mutassa be a magyar állampénzügyi

Részletesebben

- Befektetési vállalkozások -

- Befektetési vállalkozások - MKVK PTT oktatás 2014. december 8. 2013. évi könyvvizsgálói külön jelentések feldolgozásának, helyszíni ellenőrzések tapasztalatai - Befektetési vállalkozások - Csendes Zsoltné Kiss Szilvia Tartalom 2013.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Piacfelügyeleti vonatkozású könyvvizsgálati tapasztalatok

Piacfelügyeleti vonatkozású könyvvizsgálati tapasztalatok Piacfelügyeleti vonatkozású könyvvizsgálati tapasztalatok Előadó: Farkas Ákos, piacfelügyeleti tanácsadó 2014. december 8. Tartalom Jogszabályi keret Piacfelügyeleti tevékenység bemutatása Kapuőri szerep

Részletesebben

A JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA

A JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA ELŐTERJESZTÉS A MAGYAR TELEKOM NYRT. KÖZGYŰLÉSE RÉSZÉRE A JAVADALMAZáSI IRáNYELVEK MóDOSíTáSA BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 15. A Magyar Telekom Nyrt. 17/2012 (IV.16.) sz. Közgyőlési határozatával jóváhagyott

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A brókerbotrányok tanulságai

A brókerbotrányok tanulságai A brókerbotrányok tanulságai Dr. Windisch László A pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök Magyar Közgazdasági Társaság 2015. szeptember 4. 1 Miről lesz szó? 1. A befektetési

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául szolgáló okok listája I. Egyoldalú szerződésmódosítás lakáshitelek esetén

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés

PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés PSZÁF - IT kockázatkezelési konferencia IT szolgáltatások megfelelőségének biztosítása Mátyás Sándor Belső Ellenőrzés Budapest, 2007. szeptember 19. Tartalom Szolgáltató - Szolgáltatás - Szerződés Megfelelőség

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben