POLGÁRİR ALAPISMERETEK

Átírás

1 POLGÁRİR ALAPISMERETEK Tansegédlet a polgárır egyesületek tagjainak alapismereti képzéséhez Az Országos Polgárır Szövetség módosított kiadványa 2009.

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. A POLGÁRİRSÉG KIALAKULÁSA ÉS FEJLİDÉSE 1991-TİL A polgárırség fejlıdése A törvény értékteremtı elemei 8 II. A POLGÁRİR A polgárırrel szemben támasztott követelmények A polgárır jogai és kötelezettségei A polgárırre vonatkozó tiltó rendelkezések A polgárır jogalanyisága és jogi védelme 14 III. A POLGÁRİRSÉG A polgárırség célja, fogalma, tevékenységi területei A polgárır szervezet A polgárır tevékenység területei Az együttmőködés 21 IV. A POLGÁRİR KÖZTERÜLETI BŐNMEGELİZÉSI SZOLGÁLATA A közbiztonság fogalma A közrend és a közbiztonság A közbiztonság-érzet meghatározó tényezıi A polgárır-szolgálat fogalma A polgárır közterületi szolgálat formái Felkészülés az álló vagy mozgó figyelıszolgálatra Feladatok a szolgálat megkezdése elıtt A polgárır felszerelése A polgárır szolgálat-ellátási feladatai Jelenlét a közterületeken Jelenlét a mezıgazdasági, természetvédelmi területen Kapcsolattartás a polgárokkal Elhagyott, üresen álló építmények ellenırzése Parkoló gépjármővek ellenırzése A helyszínbiztosítás 31 V. A BŐNMEGELİZÉS ALAPFOGALMAI A bőnmegelızés nemzetközileg elfogadott fogalma A bőnmegelızés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2005. Országgyőlési Határozat által használt bőnmegelızési fogalom A bőnmegelızés alkotmányos követelményei Prioritások és a célrendszer A közösségi bőnmegelızés színtereinek feladatai A gyermek- és fiatalkori bőnözés megelızése, csökkentése A városok biztonságának fokozása Családon belüli erıszak megelızése Az áldozattá válás megelızése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja A bőnismétlés megelızése 38 2

3 VI. A POLGÁRİRSÉG MŐKÖDÉSE, BŐN- ÉS BALESET- MEGELİZÉSI, VALAMINT KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK A polgárırség mőködése Polgárır bőnmegelızési programok és annak eredményei A nagyvárosok biztonságának növelése A polgárırség drogmegelızési programja Az idegenforgalmi körzetek biztonsága A bőnmegelızési táborok Polgárır bőnmegelızési és balesetmegelızési akciók A Szomszédok Egymásért Mozgalom A környezetbiztonsági program 43 VII. ISMERETEK A BÜNTETİJOG ÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÖRÉBİL Bőncselekmények, elkövetık A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai A bőncselekmények felismerése Szabálysértési ismeretek A szabálysértésekrıl általában A szabálysértés törvényi fogalma A törvény hatálya A fontosabb szabálysértések A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó szabályok A törvényesség betartása polgárır szolgálatban 55 VIII. A POLGÁRİR INTÉZKEDÉSEK Az intézkedés fogalma Az intézkedési jogok A szabálysértés és a bőncselekmény elkövetésén tetten ért személlyel szembeni intézkedések Saját, illetve mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetıleg ezeket közvetlenül fenyegetı jogtalan támadás elhárítása A megelızı jogos védelem Beavatkozás végszükség helyzetben Birtokvédelem, jogos önhatalommal Igazoltatás kezdeményezése Feljelentés bőncselekmény vagy szabálysértés miatt A polgárır legújabb jogosultságai A polgárır jelzııri tevékenysége Jogalap A polgárır jelzııri jogosultsága A jelzııri feladatok végrehajtásának közös szabályai A közúti jármővek megállításának módszertana A jelzıır és az irányító elhatárolása Rendkívüli események A polgárır gázspray-használati jogosultsága Jogalap A gázspray viselésének indokai A gázspray-használat szabályai A gázspray használatának metodikája (módszertana) A polgárırök által használható gázspray nyilvántartásának és tárolásának rendje 70 3

4 8.4. Intézkedési kötelezettségek Segítségnyújtási kötelezettség sérült vagy közvetlen veszélyben lévı személynek Értesítési és közremőködési kötelezettségek teljesítése 71 IX. KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK A Magyar Közlekedéspolitika A személysérüléses közúti balesetek alakulása Az ittas jármővezetés alakulása, jellemzıi A január 1-jétıl életbe lépett új rendelkezések 74 X. A KÖZLEKEDÉSI POLGÁRİRÖK SPECIÁLIS SZAKMAI MUNKÁJA A közös szolgálat A polgárır lehetıségei a közlekedési feladatainak ellátásában Forgalmas közlekedési csomópontokban (gócpontokban) teljesít a polgárır szolgálatot Rendszám alapján feljelentés Közlekedési propaganda elıadások tartása Iskolákban közlekedési propagandamunka végzése A közlekedési polgárırök képzése Passzív biztonsági eszközök kampányában való közös részvétel Baleseti ok-kutatás Forgalomtechnikai problémák feltérképezése, jelzése Közös szolgálat a Közlekedési Felügyelet, illetve a MÁV szerveivel Helyszíni szemlék tartása Parkoló gépjármővekkel kapcsolatos megelızési feladatok Gépjármő-felismerési rendszer alkalmazása Egyéb rendezvények, feladatok végrehajtása 80 4

5 A képzés fontosságáról röviden BEVEZETÉS Az Országos Polgárır Szövetség fennállása óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy segítséget nyújtson a polgárır egyesületek tagjai számára a legfontosabb bőnmegelızési ismeretek elsajátításához. Különösen a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiájának megjelenését követıen értékelıdött fel a bőnmegelızés szereplıinek szakmai tudása és az ehhez szükséges képzés szerepe. A stratégia ugyanis a bőnmegelızésben részt vevı civil szervezetek és együttmőködı személyek - így a polgárırség és a polgárırök - tevékenységével, programjaival szemben magas szakmai követelményeket kíván támasztani, s ennek egyik biztosítékaként a képzést és a továbbképzést jelöli meg. A bőnmegelızésben való részvétel egyik fontos garanciális követelményének - a szakszerőségnek - tehát csak az a társadalmi önvédelmi szervezet tud megfelelni, amely képes biztosítani tagjai megfelelı szakmai képzését, az alapvetı bőnmegelızési szakismeretek elsajátítását. A polgárırség képzési rendszerében meghatározó helyet foglal el az alapismereti képzés, amely - a polgárır mozgalom jellegébıl kiindulva - a szakmaiság követelménye mellett elsısorban az ismeretterjesztést, az állampolgári ismeretek szakirányú bıvítését, illetve a polgárırségen keresztül a lakosság szélesebb rétegei számára is hasznosítható önvédelmi képességek fejlesztését tőzte ki célul. Alapismereti képzésben minden polgárır egyesületi tagnak részesülni kell. A képzés célja, hogy a polgárırök a bőnmegelızés érdekében végzett társadalmi munkájuk során a) ismerjék fel lakókörnyezetükben, településükön a különbözı bőnalkalmak kialakulását elısegítı veszélyforrásokat, b) legyenek képesek a lakosság körében a bőncselekmények elkövetésének, az áldozattá válás lehetıségének kockázatát csökkentı, önvédelmi jellegő magatartásformák alkalmazásának kezdeményezésére, népszerősítésére, c) készség szinten sajátítsák el a biztonság fenntartása, a veszélyhelyzetek elhárítása érdekében a polgárırt és az állampolgárt megilletı jogokat és kötelességeket. A most kézbe vett tansegédlet azokat a legfontosabb ismereteket foglalja össze, amelyeket elgondolásunk szerint a polgárıröknek az alapismereti képzés keretében el kell sajátítaniuk. Elkészítése során arra törekedtünk, hogy a bonyolultabb szakmai kérdéseket is viszonylag egyszerően, könnyen értelmezhetıen és olvasmányosan próbáljuk megfogalmazni. Szándékunk ezzel az volt, hogy egyrészt a bőnmegelızést a szakmai elméleti oldalról is népszerősítsük a polgárırök körében, másrészt olyan érveket is a kezükbe adjunk, amelyet a közösségi kapcsolatok során is jól tudnak hasznosítani. Az általános ismeretek elıtérbe helyezése miatt ebben a kiadványban nem tárgyalunk részletesen olyan speciális felkészülést igénylı kérdéseket, mint a közlekedésbiztonság, a baleset megelızés, a környezetvédelem, a kábítószer-fogyasztás elleni fellépés, vagy az. áldozatvédelem társadalmi feladatai. Úgy gondoljuk, ez már a polgárırök, polgárır szervezetek szakosodása érdekében szükséges más képzési fonna (a szakmai továbbképzés, vagy szakosító képzés) témaköre lehet. Valamennyi fejezet végén ismétlı kérdéseket, valamint egy gyakorlati feladatot is megfogalmaztunk, amelyek nemcsak az egyesületekben szervezett csoportos felkészülések, hanem az egyéni tanulás, az önképzés során is jó szolgálatot tehetnek az ismeretek 5

6 elsajátításának ellenırzésében. Nem titkolt szándékunk ezzel az sem, hogy elısegítsük a leírtak továbbgondolását, a helyi sajátosságokhoz és lehetıségekhez igazodó bıvítését, új szituációs bőnmegelızési módszerek kialakítását. A jegyzet használatához sok sikert kívánunk, s bízunk abban, hogy azt nemcsak a tanulás, hanem a gyakorlati munka során is hasznosítani tudják a polgárır egyesületek tagjai. I. A POLGÁRİRSÉG KIALAKULÁSA ÉS FEJLİDÉSE 1991-TİL 1.1. A polgárırség fejlıdése Az Országos Polgárır Szövetség március 28-án alakult Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége néven elsısorban a kistelepülések biztonságát, a lakókörnyezeteket veszélyeztetı bőncselekmények, a közlekedési balesetek megelızése, gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi feladatainak ellátása, valamint a fenti feladatokat ellátó állami és önkormányzati szervezetek munkájának lakossági segítése érdekében. Az OPSZ egyik alapítója és elsı elnöke Dr. Kopácsi Sándor. Valódi, alulról szervezıdı mozgalom bontakozott ki, gyakorlatilag az akkori, igen kritikusnak érezhetı közbiztonsági helyzet következményeként. A lakosság érezte, nemcsak elvárásokat kell támasztania a rendvédelmi szervekkel szemben, de tevılegesen is közre kell mőködnie a közbiztonság megóvásában. A polgárırség igen gyorsan országos kiterjedésővé vált, regisztrált tagsága ma már meghaladja a fıt, akik több mint 2000 egyesületbe és 20 területi (megyei, fıvárosi) szövetségbe tömörülve végzik szabadidejükben, önként vállalt közösségi feladataikat. A polgárırség életében megalakulása óta négy jól elkülöníthetı fejlıdési szakasz figyelhetı meg és 1996 között a polgárırségeket egy alapvetıen spontán szervezeti fejlıdés, laza országos szövetségi kapcsolat, területenként eltérı bőnmegelızési szemlélet és gyakorlat, valamint a rendkívül alacsony anyagi támogatottság jellemezte. Nagy felelısséget vállaltak ekkor magukra a megyei és fıvárosi polgárır szövetségek valamint az egyesületek vezetıi, hogy megalapozzák szinte településenként a civil bőnmegelızés társadalmi megbecsülését, elfogadottá tegyék azt lakosság körében. Ennek az idıszaknak fontos eredménye, hogy folyamatosan jöttek létre a polgárır egyesületek, a mozgalom terebélyesedett, egyre inkább kereste helyét a bőnözés elleni társadalmi fellépés rendszerében és 2000 között a mozgalom jelentıs változásokon ment keresztül. Az OPSZ június 7-i tisztújító országos küldött közgyőlése nem csupán az elnök személyében és az elnökség tagjaiban hozott változást, hanem ezzel párhuzamosan a mozgalom szellemisége is megváltozott. A polgárır szervezetek legmagasabb fóruma a mozgalom alapvetı célkitőzéseként a bőncselekmények megelızését jelölte meg azzal, hogy a fı figyelmet: a) a lakosság vagyonvédelmére (lakásbetörések, gépkocsi feltörések megelızésére), b) a gyermek- és ifjúságvédelem feladataira, c) a kábítószer fogyasztás visszaszorítására, valamint d) a közlekedés biztonsága érdekében végezhetı tájékoztató és nevelımunkára kívánja fordítani. A polgárır szervezetek ezzel egy idıben elhatárolták magukat az erıszak, az önbíráskodás, a másokat sértı provokatív magatartás, a felfegyverkezés és a félkatonai jellegő szervezeti és mőködési struktúrák, a politikai érdekeket szolgáló megnyilvánulások minden formájától. 6

7 Elvetették a bőncselekményekre reagálás elvét, s tevékenységük egészét a prevencióra, az úgynevezett másodlagos bőnmegelızési munkára irányították. Annak érdekében, hogy a polgárırség egy egységes szemlélető, jól szervezett, határozott célkitőzésekkel rendelkezı, egyben a legnagyobb létszámú társadalmi bőnmegelızési szervezetté váljon, számos új lépés megtételére volt szükség. Még 1997-ben megjelent a polgárır mozgalom koncepciója, amely alapját képezte az Országos Polgárır Szövetség új Alapszabályának és a polgárır szervezetek elsı, 1998-ban megjelent mőködési szabályzatának lett a polgárırség oktatási éve, amikor megkezdıdött a polgárırök egységes tematika alapján történı bőnmegelızési felkészítése. A már új ismeretekkel rendelkezı polgárırök et - a lakosságot leginkább aggasztó - közterületi bőnözés megelızési évének nyilvánították. Az országos, a megyei és fıvárosi szövetségek, a települési egyesületek egyre több állami és önkormányzati szervezettel kötöttek együttmőködési megállapodást. Folyamatosan bıvültek a gazdasági szférától kapott támogatások. Ebben az idıszakban vált a polgárırség a Belügyminisztérium, a rendırség, az önkormányzatok legnagyobb stratégiai szövetségesévé. Az évek közötti, másodiknak tekintett fejlıdési szakasz legnagyobb eredménye született meg 2000-ben azzal, hogy a Fıvárosi Bíróság a 14.Pk /91/15. sz. végzésével az Országos Polgárır Szövetséget az évi CLVI. tv ának (3) bekezdése alapján július 6-tól kiemelkedıen közhasznú szervezetté átsorolta. Ennek alapján az Országos Polgárır Szövetség március 25-én elfogadott módosított alapszabályában foglaltak értelmében a szövetség a) a közrend és közlekedésbiztonság terén a közhasznú szervezetekrıl szóló törvény (Kszt.) 26. c) 15. pont alapján kiemelkedıen közhasznú; b) a gyermek- és ifjúságvédelem terén a Kszt. 26. c) 10. pontja alapján, továbbá c) a környezetvédelem terén a Kszt. 26. c) 9. pontja alapján közhasznú tevékenységet folytat. Törvény mondja ki, hogy a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a közbiztonság javítására irányuló, a rendırséggel együttmőködési megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat. A polgárır közfeladata teljesítése közben ugyancsak törvény alapján részesül március 1-tıl a közfeladatot ellátó személy fokozott jogi védelmében. Az Országos Polgárır Szövetség 2001-ben ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját. A év azonban nemcsak az ünneplés, hanem egyben a tisztújítás éve is volt. A közgyőlés ismételten bizalmat szavazott az Országos Polgárırség eddigi vezetıinek, s emellett új négy évre ( ) szóló középtávú stratégiát fogadott el. A stratégia egyik fontos célkitőzése volt, hogy a polgárırségnek a települési, illetve kistérségi lakossági biztonsági igények és elvárások kielégítése, az állami és önkormányzati szervekkel történı hatékony együttmőködés biztosítása érdekében: a) az ország egészét átfogó, b) a kiemelkedıen közhasznú, a közhasznú tevékenységek és a közfeladatok ellátására minden tekintetben alkalmas, c) szilárd tagsággal rendelkezı, d) minıségi bőnmegelızési munkát biztosító szervezetté kell válnia. 7

8 tıl számítjuk így a polgárırség minıségi fejlesztési szakaszának megkezdését, s ez - nyilván jellegénél fogva a korábbiaknál lassabb ütemben - tart mind a mai napig. Ennek a legfontosabb elemei: a) a stratégiai partneri kapcsolatok további erısítése, b) az országos polgárır bőnmegelızési programok (pl. drogprogram, idegenforgalmi régiók programja, nagyvárosi bőnmegelızési program, az ısz iskolakezdés bőnmegelızési programja) folyamatos szervezése, elméleti és módszertani fejlesztése, c) a polgárır tevékenység jogi szabályozása, ezzel a szervezet teljes beillesztése a társadalmi bőnmegelızés rendszerébe, d) a stabil, folyamatos finanszírozási háttér megteremtése. Az elmúlt években ezen a téren is jelentıs elırelépések történtek. A mőködési feltételek biztosítása terén az Országos Polgárır Szövetség megjelent az állami költségvetés belügyminisztériumi fejezetében. Ebben az idıszakban nyílt lehetıség arra, hogy eddiginél jelentısebb pénzügyi támogatás volt adható: a) a területi szövetségek mőködéséhez és programjaik megvalósításához, b) egyes bőnmegelızési programok (pl. az idegenforgalmi idény feladatai, nagyvárosi program) lebonyolításához, c) a forráshiányos egyesületek megsegítésére, d) központi rendezvények (pl. ifjúsági bőnmegelızési táborok, konferenciák) szervezésére. 4. A polgárırségrıl szóló törvény (Pötv.) megjelenése a polgárırség társadalmi elismerését jelzi. A Magyar Köztársaság Országgyőlése február 13-án elfogadta a polgárırségrıl szóló évi LII. Törvényt. A tény és az esemény minden tekintetben történelmi. Legújabb kori történelmünkben talán elıször fordul elı, hogy egy társadalmi szervezet tagjai önerıbıl jutnak el odáig, hogy ügyüket nemcsak a társadalom, de a törvényhozás is felkarolja, és a legmagasabb szintő jogszabályban fogalmazza meg elismerését és a jogrendszerbe illesztve ad lehetıséget egy mozgalom további építéséhez. Olyan törvényt alkotott a magyar Parlament, amely a) elismerését fejezi ki az állampolgárok önszervezıdésének eredményeként megalakult polgárırség tevékenységéért, b) méltányolja szerepvállalását a helyi önkormányzatok és a helyi, területi rendvédelmi szervek közbiztonsági, bőnmegelızési feladatainak végrehajtásában, c) a jövı szempontjából értékteremtı alapokat fektet le a polgárırség további sikeres mőködtetése és fejlesztése érdekében, s mindezzel d) a társadalmi bőnmegelızésben való civil részvétel számára szilárd jövıkép kialakításának lehetıségét teremti meg A törvény értékteremtı elemei: amelyeknek meghatározóvá kell válniuk egyrészt a civil bőnmegelızésben élenjáró polgárırségi, másrészt a közigazgatási, önkormányzati és rendészetirendvédelmi gondolkodásban és cselekedetekben egyaránt. 1. A törvény megerısíti és intézményesíti a társadalmi szervezetként való önkéntes lakossági részvétel lehetıségét: a) az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében, 8

9 b) a helyi közbiztonság közösségi védelmében, c) a határırizetben, d) a környezet- és természetvédelemben, e) a veszélyhelyzetek megelızésében és kezelésében, f) a társadalmi bőnmegelızésben, g) az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erısítésében. Ezzel egyértelmővé és mindenki számára jól érthetıvé teszi a polgárırség tevékenységi területeit, kijelöli a társadalmi bőnmegelızés civil oldalán azt a pontos és egyébként igen széles cselekvési sávot, amelyben szerepet szán az önkéntes közremőködésnek. 2. A törvény pontosan meghatározza azokat a szervezeteket, amelyekkel a polgárırség kölcsönös együttmőködésre kötelezett. Ezek a szervezetek: a) a helyi önkormányzatok, b) az állami és önkormányzati szervezetek, c) a rendırség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyırség szervei, d) a környezet- és természetvédelmi szervezetek, e) a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tőzoltóságok, f) a mezei- és természetvédelmi ırszolgálatok, valamint g) a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. A kölcsönös együttmőködés pedig fogalmilag egyértelmően jelzi, hogy a megjelölt partnerek számára is kötelezettségként jelenik meg a polgárırségekkel a kapcsolattartás, a közös cselekvés. A felek felhatalmazást kaptak arra is, hogy az együttmőködés tartalmi elemeit, a közös feladatok ellátásának rendjét írásbeli együttmőködési megállapodásban rögzítsék. Ezzel a törvény megszünteti annak a lehetıségét, hogy egyes szervezetek azzal az indoklással zárkózzanak el a szerzıdéskötéstıl, hogy arra nem rendelkeznek felhatalmazással. 3. Az együttmőködı szervezetekkel történı közös feladatellátáson, belül a törvény azzal, hogy a polgárırtıl elvárható, illetve az általa ellátható fıbb tevékenységeket felsorolja, óvja az önkéntes közremőködıt az ıt megilletı jogkör esetleges túllépésének kockázatától. Így a polgárır tevékenysége a közös feladatellátás során a felvilágosításra, tájékoztatásra, meghatározott eseményen részvételre, helyszínen való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közremőködésre, objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá az eljáró szerv tevékenységének támogatására és segítésére terjedhet ki. A Polgárırségrıl szóló törvény 4. alapján a polgárır tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bőncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, a bőncselekmény elkövetésén tetten ért személyt visszatartani. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetıeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. 4. A törvény egységessé teszi a polgárırség megjelenését, arculatát a közterületeken azzal, hogy a) a polgárırség feliratú megkülönböztetı mellény elıírásával gyakorlatilag formaruhaviselési kötelezettséget ír elı, b) a szolgálati tevékenységhez használt jármőveken kizárólag a Polgárırség feliratot engedélyezi, egyben c) kizárja a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és más hatóságok egyenruházatával, jelvényeihez, jelképeihez való hasonlóságot. 9

10 Mindennek védelmi hatása is van, hiszen láthatóvá, távolról is felismerhetıvé teszti a fegyvertelen civil bőnmegelızési mozgalom tagját, s ez csökkentheti egy esetleges menekülés érdekében történı váratlan támadás veszélyét. A társadalmi bőnmegelızés és a polgárırség eszmeiségéhez közelálló további törvényességi és a polgárır személyére nézve biztonsági garanciát is jelent a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, és a lıfegyver viselésének a tilalma, továbbá annak hangsúlyozása, hogy a polgárır hatósági jogkörrel nem rendelkezı, kényszerítı eszköz használatára nem jogosult személy. Ez egy jól behatárolható eszközkört érintı tiltás, amely ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tilalmi körbe nem sorolt más, a jogos védelmi helyzetben arányosan alkalmazható védekezı eszköz megjelenhet a polgárır szolgálatban. A polgárır mozgalom mőködıképességének fenntartását, anyagi és technikai biztonságát szolgálja, hogy a törvény: a) deklarálja a polgárırszervezetek szövetségének központi költségvetésbıl történı, az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerinti támogatását, b) elvi lehetıséget biztosít az önkormányzatok, a rendvédelmi, a környezet- és természetvédelmi szervek számára, hogy technikai és egyéb eszközöket adjanak át, amelyeket kizárólag rendeltetésüknek megfelelı módon és céllal lehet felhasználni, vagy c) lehetıségük szerinti egyéb anyagi forrásokat biztosítsanak, vagy más módon támogassák a polgárırség mőködését és tevékenységét. Ez utóbbi lehetıség különösen helyi szinten kialakított együttmőködési kapcsolatok keretében teszi lehetıvé az egyesületi mőködés hosszabb távú tervezhetıségét és biztonságát. A törvény meghatározza azokat a feladatköröket, amelyek közül legalább hármat a polgárırszervezetek szövetségének teljesíteni kell ahhoz, hogy elnyerje az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint a központi költségvetés támogatását. E feladatkörök - nem számítva kisebb eltéréseket - gyakorlatilag megegyeznek az Országos Polgárır Szövetség hatályos Alapszabályának 9. pontjában foglalt célokkal és feladatokkal. Két új elem jelenik meg ugyanakkor a feladatrendszerben: a) az áldozatvédelmi tevékenység támogatása, valamint b) közremőködés a bőncselekmények felderítésében. Az elıbbi a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiájának kiemelt feladataihoz igazodik, míg utóbbi képezheti a jogi alapját - különösen az adatvédelmi szabályokkal történı összehangolását követıen - a tárgykörözés feladataiban történı nyílt részvételnek. A polgárırség feladatrendszerében továbbra is az önkéntes feladatvállalás a meghatározó, amely önálló és közös polgárır szolgálatok keretében, a helyi sajátosságok, biztonsági szükségletek és a helyi lakossági elvárások figyelembe vételével jeleníthetı meg a mindennapok munkájában. A polgárırségrıl szóló törvény megjelenése jól kifejezi: a társadalom a jövıben mind jobban támaszkodni kíván az önkéntes részvételen alapuló bőnmegelızési, helyi közbiztonság védelmi feladatokat ellátó polgárır szervezetekre. Ehhez egyértelmő támogatást biztosít az állam jogalkotó és más feltételteremtı tevékenysége, amelynek nyilvánvaló módon folytatódnia kell az elkövetkezı években is. 10

11 A fenti folyamat szerves részének értékelhetı a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közremőködı szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXIV. tv. megjelenése. Az Országgyőlés a közbiztonság növelésének, a lakosság biztonságérzete javításának elısegítésére, a helyi rendészeti feladatok egységes és hatékony ellátása, az ebben közremőködık együttmőködésének fokozása, a közterületek rendjének védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelızése, megakadályozása, szankcionálása, továbbá a védett természeti értékek és területek megóvása érdekében alkotta - a polgárırségrıl szóló évi LII. törvényt is módosító évi LXXXIV. törvényt. A módosítás legfontosabb területei: a rendırség megállapodásra történı kötelezése a polgárır szervezetekkel, amennyiben a törvényben meghatározott feladatokat ellátó polgárır szervezet azt kezdeményezi; a törvényben meghatározottaknak megfelelıen a rendırség felé történı tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség; a polgárır - tevékenységének ellátása során - gázsprayt tarthat magánál; a polgárırök a törvényben meghatározott esetekben és helyeken jelzııri feladatokat láthatnak el; rendırségi közremőködés a polgárırök szakmai ismereteinek bıvítésében. A polgárırség a rendırséggel való együttmőködés keretében részt vehet a körözött gépjármővek azonosításában. Ismétlı kérdések: 1) Mikor alakult meg az Országos Polgárır Szövetség? 2) Ismertesse a polgárırség fejlıdését! 3) Milyen fontos célokra teszi lehetıvé a Pötv. a társadalmi szervezetként való önkéntes lakossági részvételt? 4) A Pötv. 4. alapján ismertesse a polgárır jogosultságait és kötelességeit szabálysértés, illetıleg bőncselekmény elkövetésének tettenérése esetén! 5) A Pötv. hogyan teszi egységessé a polgárırség közterületen való megjelenését, arculatát? 6) Mikortól illeti meg a polgárırt a közfeladatot ellátó személy jogi védelme? 7) A törvény hogyan szolgálja a polgárırség mőködıképességének fenntartását, anyagi és technikai biztonságát? 8) Milyen két új elem jelenik meg a polgárırség feladatrendszerében? 9) Ismertesse, hogy a Pötv. módosítása milyen fontos új területekre terjed ki! II. A POLGÁRİR 2.1. A polgárırrel szemben támasztott követelmények A polgárır a helyi polgárır szervezet tagja, a polgárırségrıl szóló törvényben, valamint a Büntetı Törvénykönyvben meghatározottak szerint közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárırség tevékenységében való közremőködést. Az Országos Polgárır Szövetség tagszervezeteiben polgárır lehet minden büntetlen elıélető magyar vagy Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezı nem magyar állampolgár, aki: 11

12 a) a polgárır szervezet célkitőzéseivel egyetért; b) azok megvalósítása érdekében önként, díjazás nélkül, szabadidejében tenni kíván; c) polgárır egyesület a tagjai soraiba felveszi és sikeres polgárır alapismereti vizsgát tett. A polgárır szervezet számára jelentıs anyagi vagy erkölcsi támogatást nyújtó jogi vagy természetes személyek a közgyőlés döntése alapján a polgárırség (egyesület, szervezet) pártoló tagja címet nyerheti el. A pártoló tagságot a szervezet oklevéllel ismeri el. A polgárır szervezet a polgárırség érdekében kifejtett tevékenysége, közéleti szereplése alapján természetes személynek tiszteletbeli tag címet adományozhat. Követelmények a polgárırrel szemben: a) aktívan vegyen részt egyesületének munkájában, vállaljon szerepet a polgárırség célkitőzéseinek megvalósításában, a polgárır szolgálatok teljesítésében; b) tekintse fontos feladatának a szőkebb és tágabb környezetében élık egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre ösztönzését, az egymás érdekeit figyelembe vevı korrekt emberi kapcsolatok kialakítását; c) érezzen felelısséget szőkebb és tágabb környezete biztonságáért, nyugalmáért, vállaljon kezdeményezı szerepet annak megvalósításában; d) ne valljon magáénak, ne fogadjon el, és ne terjesszen szélsıséges nézeteket, utasítson el bármilyen, a nemzeti kisebbséghez vagy etnikai hovatartozáshoz, vallási meggyızıdéshez, nemhez, fajhoz kapcsolódó diszkriminatív magatartást vagy megnyilvánulást; e) ápolja a polgárırségre és az egyesületek életére jellemzı bajtársi szellemet, képviselje a közbiztonság érdekeit minden társadalmi fórumon, bajbajutott társainak nyújtson minden törvényes eszközzel segítséget; f) támogassa a közbiztonság fenntartása érdekében hivatásszerően tevékenykedı állami és önkormányzati szervek munkáját, mőködjön közre a közösség érdekeit szolgáló kezdeményezések felkarolásában; g) ne képviseljen olyan nézeteket, eszméket, amelyek a lakosság nyugalmával, a közbiztonság fenntartásával ellentétesek; h) vegyen részt a környezetében észlelt, a társadalmi együttélést megzavaró, annak normáiba ütközı magatartásformák, jelenségek megelızésében, mőködjön közre azok elhárításában. A fenti követelmények ismételt szándékos vagy gondatlan megszegését a polgárır szervezet etikai vétségnek minısítheti A polgárır jogai és kötelezettségei A polgárır a magyar állampolgárt megilletı, valamint a polgárırségrıl szóló törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek keretében végzi bőnmegelızési, és a közbiztonság, közrend védelme érdekében kifejtett önkéntes szolgálatát. Ennek részleteit a polgárır intézkedések címő fejezetben tárgyaljuk. A polgárır köteles a polgárırség célkitőzései, az egyesület által felvállalt feladatok megvalósítása érdekében a) aktív tevékenységet folytatni; b) a polgárır szervezetek saját és ideiglenes használatra kapott vagyontárgyait a tıle elvárható gondossággal megóvni, azokat rendeltetésszerően használni; 12

13 c) az általa észlelt vagy tudomására jutott bőncselekményekrıl, vagy a közbiztonságra káros következményekkel fenyegetı cselekményekrıl az abban eljárni illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni; d) felkérésre segítséget nyújtani az eljáró hivatalos szervek munkájához; e) a rendvédelmi vagy más szervekkel történı együttmőködés során tudomására jutott állam- vagy szolgálati (üzleti) titkot megırizni; f) tevékenysége során birtokába jutott személyes adatok megismerése és adatkezelése tekintetében a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint köteles eljárni. A polgárır jogosult az állampolgári jogok keretében: a) saját illetve mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetıleg ezeket közvetlenül fenyegetı jogtalan támadást elhárítani (jogos védelem), b) beavatkozni végszükség helyzetben, c) a birtokvédelem keretében jogos önhatalmat gyakorolni, d) arra törvény által feljogosított hivatalos személy felkérésével igazoltatást kezdeményezni, e) feljelentést tenni bőncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén. A polgárır jogosult a polgárırségrıl szóló törvényben biztosított jogok keretében: a) a szabálysértés, bőncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetıt visszatartani (köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetıeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni), b) gázspray-t magánál tartani és kizárólag jogos védelmi helyzetben használni, c) a törvényben meghatározott esetekben jelzııri feladatokat ellátni, d) a rendırséggel való együttmőködés keretében a körözött gépjármővek azonosításában részt venni. A polgárır az állampolgárt terhelı kötelezettségek keretében köteles: a) segítséget nyújtani sérült vagy közvetlen veszélyben lévı személynek. b) teljesíteni a jogszabályban elıírt bejelentési, értesítési (pl. tőz, katasztrófaveszély, stb.) kötelezettségeket. c) eleget tenni a jogszabályban meghatározott közremőködési (pl. veszély elhárítása) kötelezettségének. A polgárır tevékenysége során megkülönböztetı mellényt köteles viselni, amelyen jól látható módon a Polgárırség feliratot kell elhelyezni. Más felirat (pl. Bőnmegelızés, Faluırség, stb.) nem alkalmazható. Gyakorlatilag tehát a polgárırt formaruha-viselési kötelezettség terheli, amelynek alapvetı eszköze a megkülönböztetı - és nem a láthatósági - mellény. A mellény a polgárırnek más személyektıl való megkülönböztetésre és a polgárır jelenlét jelzésére szolgál, színe bármilyen - sárga, kék, narancssárga, piros, stb. - lehet, amellyel a megkülönböztetés célja adott élethelyzetben (pl. nappal kék, éjszaka vagy tömegben a sárga mellény ajánlott) elérhetı. A polgárır az egyesülete által elfogadott formaruhát is viselhet, az azonban nem lehet megtévesztı, azaz a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához nem lehet hasonló. A megkülönböztetı mellényen vagy a formaruhán hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem lehet használni. 13

14 2.3. A polgárırre vonatkozó tiltó rendelkezések A polgárır hatósági jogkörrel nem rendelkezik, ezért szolgálata során nem keltheti sem megjelenésében, sem tevékenységében hivatalos személy látszatát. A polgárır kényszerítı eszközt nem alkalmazhat. Miután - más arra jogosult szervezetekre vonatkozó törvényektıl eltérıen - a polgárır törvény nem határozza meg a kényszerítı eszköz fogalmát, illetve körét, így ennek a tiltó rendelkezésnek az értelmezése pillanatnyilag rendkívül nehéz. Egyelıre - jobb példa nem lévén - a gumibotot, a bilincset, az elektromos sokkolót, és a szolgálati kutyát 1 sorolhatjuk ebbe a tilalmi körbe, kivéve a gázsprayt, de csak jogos védelmi helyzetben alkalmazhatja (lásd : A polgárır legújabb jogosultságai). A polgárır tevékenysége során nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt (lásd 7.5.: A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó szabályok.). A polgárır tevékenysége során nem viselhet lıfegyvert. Lıfegyvernek minısül a évi XXIV. törvényben meghatározott tőzfegyver, valamint az a légfegyver, amelybıl 7,5 joulenál nagyobb csıtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lıhetı ki. A polgárır törvény tiltó rendelkezése generális tilalmat jelöl, tehát polgárır szolgálatban az sem viselhet lıfegyvert, aki egyébként más jogcímen annak viselésére jogosult lenne A polgárır jogalanyisága és jogi védelme A polgárır jogi védelmének helyes értelmezése két jogszabályból vezethetı le: a büntetı törvénykönyvbıl (1978. évi IV. törvény, Btk.); a módosított polgárırségrıl szóló törvénybıl (2006. évi LII. törvény, Pötv.). A Btk. az értelmezı rendelkezések között határozza meg, hogy a polgárır mikor minısül közfeladatot ellátó személynek. A Btk /i. pontja szerint közfeladatot ellátó személy: a polgárır, a polgárırségrıl szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban. A Pötv.1. (2) bekezdése szerint a polgárır a Büntetı Törvénykönyvben meghatározottak szerint - tevékenysége ellátása során - közfeladatot ellátó személy. A fenti rendelkezésekbıl adódóan tehát a polgárır bizonyos feltételek fennállása esetén közfeladatot ellátó személynek minısül, ezért fokozott büntetıjogi védelem illeti meg. A közfeladatot ellátó személy a feladatait jogszabály alapján látja el, de eljárása nem minısül hivatalos eljárásnak. A közfeladatot ellátó személy jogalanyisága megállapíthatóságának feltétele: 1. a polgárır a polgárırségrıl szóló törvényben meghatározott feladatot lát el, és 2. kizárólag a polgárıri tevékenységgel összefüggésben illeti meg a közfeladatot ellátó személy jogalanyisága. 1. A Pötv. csupán a 6. -ban tesz konkrét említést a polgárırség feladatairól. Erre tekintettel a polgárırség feladatai különösen: a) a közrend, a közbiztonság védelmében, az államhatár ırzésében és rendjének fenntartásában, a katasztrófa-és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, 1 A példában felsoroltak a rendırség kényszerítı eszközei, nyilvánvalóan ez nem a teljes felsorolás, mert a fegyver használat is ide tartozik és további kényszerítı eszközök állnak rendelkezésükre. 14

15 rongálásának megelızésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való közremőködés; b) a bőn- és baleset-megelızési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erısítése; c) a rendırségrıl szóló törvény alapján a rendırkapitányok, a megyék (fıváros) tekintetében a rendırfıkapitány és az illetékességi területen mőködı önkormányzatok által létrehozott bőnmegelızési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel; d) folyamatos kapcsolattartás a Pötv. 2. (1) bekezdésében felsorolt együttmőködı - helyi, területi és országos hatáskörő - szervekkel, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában; e) közremőködés a bőncselekmények megelızésében és felderítésében, eltőnt személyek felkutatásában; f) önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésével való részvétel a Pötv. 2. (1) bekezdése szerinti együttmőködı szervek szakmai tevékenységének segítésében; g) közremőködés a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában. Amint látható, a jogalkotó igen széles körően írja le a polgárırség legfontosabb feladatait. A kialakult gyakorlat alapján megállapítható, hogy a polgárır egyesületek által végzett konkrét tevékenységek mind besorolhatók a fent említett hét tevékenységi csoport valamelyikébe. Amennyiben a polgárır olyan feladatot végez, amely nem függ össze közvetlenül a polgárıri tevékenységgel, nem részesül fokozott büntetıjogi védelemben. 2. A Pötv.-t módosító törvény pontosítja, hogy a polgárır kizárólag tevékenységének ellátása során minısül közfeladatot ellátó személynek. Bár ennek megítélése szorosan összefügg az elızı pontban írtakkal, a kizárólagosságnak is fenn kell állnia, mert a két feltétel együttes fennállása esetén részesül csak fokozott büntetıjogi védelemben a polgárır. Az, hogy a polgárır ténylegesen polgárıri tevékenységet lát-e el, az a legegyszerőbben abból állapítható meg, hogy azt az adott egyesületnél elıre tervezték, és az Egységes Egyesületi Szolgálatjelentı lapon bejelentették-e vagy sem. Ugyanis az OPSZ Szolgálati Kézkönyvének elıírása szerint a polgárır szolgálatának teljesítését a polgárır egyesületnél nyilván kell tartani. Erre szolgál az említett szolgálatjelentı lap. Mind ez azért fontos tehát tisztázni, mert csak a fenti kritériumok együttes fennállása esetén részesül a polgárır, mint közfeladatot ellátó személy fokozott büntetıjogi védelemben. A fokozott büntetıjogi védelem a polgárırt megilleti: a) saját jogon; b) más személy támogatójaként. a) Saját jogon A polgárırt saját jogon, mint közfeladatot ellátó személyt illeti meg a fokozott büntetıjogi védelem. Ezt a Btk. a Közfeladatot ellátó személy elleni erıszak bőncselekménnyel juttatja kifejezésre. A Btk kimondja, hogy a Btk rendelkezései (a hivatalos személy elleni erıszak bőntette) szerint büntetendı, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. A hivatalos személy elleni erıszak bőntettét az valósítja meg, aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerő eljárásában erıszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetıleg emiatt bántalmazza, továbbá akkor is, ha a bántalmazott a bőncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi 15

16 hivatalos személy. A közfeladatot ellátó személy elleni erıszak bőntettének megvalósulásához az elkövetınek tisztában kell lennie azzal, hogy a sértett közfeladatot ellátó személy, illetve e minıségében jár el (ezért is fontos, hogy a polgárır a szolgálatban a polgárırséghez tartozását mindenki számára jól láthatóan jelzı felirattal ellátott öltözetet viseljen). Az elkövetınek ebben a tényben való tévedése ugyanis kizárhatja a büntetıjogi felelısségét e minısítésre nézve. A hivatalos személy elleni erıszak bőncselekmény elkövetési magatartásai lehetnek: a. a hivatalos személy jogszerő eljárása teljesítésének akadályozása, b. intézkedésre kényszerítése, c. eljárása alatti bántalmazása, d. eljárása miatti bántalmazása A hivatalos személy akadályozása Akadályozásnak az olyan magatartás tekinthetı, amely a jogszerő eljárás megkezdését, folytatását, vagy befejezését gátolja, nehezíti, késlelteti, intenzitását csökkenti. Az akadályozás megvalósításához eredmény létrejötte nem szükséges, a bőncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik. A hivatalos személy intézkedésre kényszerítése A hivatalos személy intézkedésre kényszerítésérıl akkor lehet beszélni, ha az erıszak, vagy fenyegetés alkalmas arra, hogy a sértett az elkövetı akaratának megfelelı magatartást tanúsítva, olyan jogilag értékelhetı tevékenységet fejtsen ki, amelyre hatáskörénél fogva egyébként is jogosult volna. A hivatalos személy bántalmazása Hivatalos személy elleni erıszak bőntettét valósítja meg az is, aki a hivatalos személyt eljárása alatt, illetve emiatt bántalmazza. Bántalmazásról ennél az elkövetési magatartásnál akkor beszélünk, ha az elkövetı a sértett alany testét erıszakosan, durván érinti. A hivatalos személy elleni erıszak bőntettének fontos tényállási eleme az elkövetés módja, vagyis a hivatalos személy elleni erıszak, vagy fenyegetés alkalmazása. Mind az erıszaknak, mind a fenyegetésnek személy ellen kell irányulnia. Fontos tényállási feltétele az is, hogy a passzív alany a cselekmény elkövetésekor jogszerő eljárást teljesítse és errıl az érdekelt állampolgárok tudomást szerezzenek. A bőncselekmény elkövetése szempontjából teljesen mindegy, hogy az elkövetı melyik tevékenységi mozzanat alkalmával gyakorol erıszakot. A lényeg az, hogy az elkövetı az erıszakot akkor alkalmazza, amikor hivatalos személy, a hivatalos kötelességéhez tartozó tevékenységi sorozatot már megkezdte, de nem fejezte be. A hivatalos személyt nem csak a szó szoros értelmében vett közhatalmi tevékenységének a kifejtése során illeti meg a fokozott büntetıjogi védelem, hanem általában a szolgálata, munkaideje alatt, amikor felkészül, illetve készenlétben áll az esetleges intézkedésre, és az ellene irányuló - erıszakkal, vagy fenyegetéssel történı - ráhatás akadályozza a tervezett, vagy szükségessé váló intézkedés megtételét. b) Más személy támogatójaként A polgárır, ugyanúgy, mint valamennyi állampolgár, más személy támogatójaként is felléphet. A büntetıjog ebben az esetben is jogi oltalmazásban részesíti a polgárırt. Ez a Btk.-ban a hivatalos személy támogatója elleni erıszak bőntett formájában jelenik meg. A hivatalos 16

17 személy támogatója elleni erıszak bőncselekményt az követi el, aki a hivatalos személy elleni erıszak bőncselekményét hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el. A hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy támogatására kelt személy az, aki nem hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy, de jogszabály, vagy polgári jogviszony alapján, illetve saját kezdeményezésére, önmagától, elızetes megállapodás nélkül is támogat hivatalos eljárást, egy ellátó személyt, vagy érték védelmére kel. Elkövetıje közvetlenül a hivatalos személy támogatóját, annak tevékenységét akadályozza. A hivatalos személy elleni erıszak, illetve a közfeladatot ellátó személy elleni erıszak bőncselekményeknél írtak értelemszerően a hivatalos személy támogatója elleni erıszak bőntetténél is irányadóak. Mindez azt jelenti, hogy a jogszerő polgárıri tevékenységet ellátó polgárır támogatására vagy védelmére kelt személy elleni erıszak megvalósulása esetén az elkövetı a hivatalos személy támogatója elleni erıszak bőntett elkövetése miatt felel. A szolgálatban lévı polgárır kérésére közremőködı személy elleni erıszakos magatartás nem a közfeladatot ellátó személy elleni erıszak bőntettét, hanem a hivatalos személy támogatója elleni erıszak bőntettét valósítja meg. Ismétlı kérdések: Ki lehet a polgárır egyesület tagja (polgárır)? Melyek a polgárırrel szemben támasztott legfontosabb követelmények? Mi a különbség a polgárır, a polgárırség pártoló tagja és a tiszteltbeli tag között? Mikor minısülhet etikai vétségnek a polgárırrel szemben támasztott követelmények szándékos vagy gondatlan megszegése? Mikor részesülhet a polgárır fokozott jogi védelemben? Ki minısül a hivatalos személy támogatójának? Milyen feltétel teljesülése szükséges ahhoz, hogy a polgárırrel szembeni támadás közfeladatot ellátó személlyel szembeni erıszaknak minısüljön? Gyakorlati feladat: Győjtsön gyakorlati példákat arra, hogy polgárır szolgálatban milyen esetekben jár el hivatalos személy támogatójaként, közfeladatot ellátó személyként, s mely esetekben nem részesül fokozott jogi védelemben. III. A POLGÁRİRSÉG A polgárırség legfontosabb jellemzıit a polgárırségrıl szóló évi LII. törvénybıl, valamint a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közremőködı szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXIV. törvénybıl vezethetjük le. A polgárırségrıl szóló 2006-ban megjelent törvény meghatározza a polgárırség és a polgárır jogszabályi fogalmát, az együttmőködés legfontosabb színtereit és tartalmát, a polgárırség jogosítványait, az állami támogatás rendszerét. A 2009-ben elfogadott törvény az együttmőködés tartalmi elemeit pontosítja, továbbá a polgárırséget megilletı jogosítványok körét bıvíti, valamint pontosítja a polgárır jogállását. 17

18 3.1. A polgárırség célja, fogalma, tevékenységi területei A polgárırség általános célja a közösségi bőnmegelızésen belül a civil, lakossági közremőködés biztosítása a bőncselekmények megelızése érdekében. Széleskörő társadalmi összefogásra épül, alapja az állampolgárok pozitív érzelmi kötıdése szőkebb környezetükhöz, tenni akarása a lokális környezet életfeltételeire kedvezıtlenül ható jelenségek távoltartása, megszüntetése vagy visszaszorítása érdekében. A polgárırség közvetlen célja: az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítése, a határırizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelızésében és kezelésében, a társadalmi bőnmegelızésben való lakossági részvétel, az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erısítése, a helyi közbiztonság közösségi védelme érdekében a lakosok közösségei által meghatározott feladatok ellátásában való közremőködés. A polgárırség fıbb jellemzıi: az önkéntesség, a törvényesség, az emberi jogok messzemenı tiszteletben tartása, az ellenszolgáltatás nélkül végzett közösségi tevékenység, a bizalomra épülı felelısségvállalás és a politikasemlegesség jellemzi. A polgárırség fı tevékenységi területei: a bőnözés elleni fellépés, a bőnmegelızés: - a vagyonvédelem, - a gyermek- és ifjúságvédelem, - a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, - a közlekedés biztonsága, -a katasztrófavédelem valamint - a környezetvédelem társadalmi feladatainak megvalósításában való közremőködés A polgárır szervezet A polgárırség - célkitőzései megvalósítása érdekében - az egyesülési jog alapján mőködı társadalmi szervezetek összefoglaló megnevezése. Az egyesülési jog és a társadalmi szervezetek Az egyesülési jog mindenkit megilletı szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog gyakorlása: nem valósíthat meg bőncselekményt, bőncselekmény elkövetésére való felhívást; nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével; Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. 18

19 Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. A társadalmi szervezet céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat - az adott tevékenységre vonatkozó külön szabályok szerint -, de elsıdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. A társadalmi szervezet legfontosabb jellemzıi: a) önkéntesen, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, b) önkormányzattal rendelkezik, c) alapszabályában meghatározott célra alakul, d) nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Nem minısül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létre hozott olyan közössége, amelynek mőködése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága, vagy az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott szervezete. A polgárırség szervezetei Polgárır szervezetnek minısül: a) a polgárırségben részt venni kívánó polgárok vagy a települési önkormányzat kezdeményezésére, településenként, település-részenként vagy több település összefogásával létrehozott önálló polgárır egyesület; b) feladataik összehangolása, tagjaik képzése, érdekeik képviselete, védelme érdekében az egyesületek által a megyében (fıvárosban) megalakított területi szövetség; c) az egyesületi, tagszövetségi érdekvédelem, a polgárırség célkitőzéseinek társadalmi képviselete, az egyesületek, tagszövetségek mőködését elısegítı információk közvetítése, a hazai és külföldi tapasztalatok hasznosítása, népszerősítése, más hazai vagy külföldi társadalmi szervezettel, állami vagy gazdasági szervvel történı, kölcsönös elınyökön alapuló együttmőködés kialakítása, a polgárırségben résztvevık képzése, az egyesületek, tagszövetségek anyagi támogatása érdekében a területi szövetségek által létrehozott országos szövetség (OPSZ). Polgárır egyesületek céljaik elérése, érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében a nagyvárosokban, valamint az idegenforgalom, vagy a kiemelt céltámogatások által érintett kistérségekben szövetséget hozhatnak létre. A kistérségi társulás nem minısül területi szövetségnek, és a mőködés, valamint az OPSZ tagság kérdésében más polgárır egyesületet nem befolyásolhat. A polgárır egyesület (kistérségi, települési társulás stb.) és a területi szövetség az OPSZtagságát az országos szövetség által kiadott tanúsítvánnyal igazolja. Polgárır szervezettel szemben alapvetı követelmény, hogy: a) tegye lehetıvé a közbiztonság javításáért és megszilárdításáért önként tenni akaró állampolgárok szervezett és célirányos részvételét a bőnözés elleni fellépés, a bőnmegelızés, a közlekedés biztonsága, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószerfogyasztás visszaszorítása, a katasztrófavédelem és a környezetvédelem társadalmi feladatainak megvalósításában, 19

20 b) kapcsolódjon be a célkitőzéseivel azonos tevékenységet végzı állami, önkormányzati, más társadalmi szervek, szervezetek munkájának népszerősítésébe, c) biztosítson teret és lehetıséget az állampolgárok közbiztonsági ismereteinek bıvítéséhez, d) járuljon hozzá a települések (lakókörnyezet) közbiztonságának fenntartásához, a polgárok személy- és vagyonbiztonságát veszélyeztetı cselekmények, események megelızéséhez, ezen keresztül szubjektív biztonságérzetük javításához, e) képviselje az állampolgárok legszélesebb rétegeit a helyi, területi önkormányzatirendırségi bőnmegelızési és társadalmi bizottságokban, f) érdekképviseleti tevékenységével, tagjai és a lakosság mozgósításával segítse elı a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a közbiztonság javítására irányuló törekvéseket, g) az állampolgárokat megilletı jogi lehetıségek legszélesebb kihasználásával nyújtson segítséget a közbiztonság fenntartásával, javításával hivatásszerően foglalkozó szervek munkájához. A polgárır szervezet határolódjon el az erıszak, az önbíráskodás, másokat sértı provokatív magatartás, a felfegyverkezés, a félkatonai jellegő szervezeti és mőködési struktúrák, a politikai érdekeket szolgáló megnyilvánulások minden formájától. A polgárır szervezet a helyileg illetékes önkormányzat hozzájárulásával a település, városrész nevére utalással a POLGÁRİRSÉG" (például Kecskeméti Polgárırség, Békásmegyeri Polgárırség, Nagyegyháza Polgárırsége) megnevezést is használhatja A polgárır tevékenység területei A polgárırség fı küldetése a közbiztonság védelme. A polgárırség célkitőzéseinek megvalósítása érdekében a polgárır szervezet tevékenysége kiterjedhet: a) a polgárırök bőnmegelızési alapképzésére, folyamatos továbbképzésére, b) rendszeres egyesületi foglalkozások keretében az egyesületi tagok és a lakosság részére közbiztonsági vonatkozású tájékoztató elıadások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szervezésére, c) posztos polgárıri szolgálat teljesítésére (ez új fogalom a polgárırség történetében, de már jó pár éve polgárırök teljesítenek ilyen feladatokat), d) a közösségi biztonsághoz szükséges állampolgári jogok és kötelességek megismertetésére, e) bőnmegelızési, közlekedésbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, katasztrófavédelmi kiadványok terjesztésére, f) a közbiztonság megítélésérıl, az önkormányzat, a rendırség, más rendvédelmi szervek mőködésérıl a lakossági vélemények közvetítésére a helyi önkormányzati és állami szervek fórumain, g) az iskolai bőnmegelızési nevelımunkában történı részvételre, h) a polgárırök testedzésének támogatására, a tömegsport népszerősítésére, i) az egyesület mőködési körzetében közbiztonsági célú közterületi álló és mozgó figyelı-jelzı szolgálat mőködtetésére, j) lakókörnyezeti közösségek biztonságát, önvédelmi jellegő együttmőködését biztosító mozgalmak (például Szomszédok Egymásért - SZEM) támogatására, k) a polgári védelmi tevékenységgel összefüggı biztonsági feladatok ellátásában való közremőködésre, l) a köztisztaságra, a közegészségügyre, a közterületek igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre, a katasztrófa-elhárításra vonatkozó kedvezıtlen jelenségek feltárására, folyamatos figyelemmel kísérésére, 20