LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA LILLA TÉRI ELEMENTARY SCHOOL NAGYSÁNDOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYÉNEK FELNŐTTOKTATÁSI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 LILLA TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA LILLA TÉRI ELEMENTARY SCHOOL NAGYSÁNDOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGINTÉZMÉNYÉNEK FELNŐTTOKTATÁSI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Helyi Tanterv OM azonosító: A Lilla Téri Általános Iskola nevelőtestülete elfogadta: november 14. Az intézményvezetői jóváhagyás dátuma: november 14. Hatályba lépés dátuma: november 15. 1

2 FELNŐTTOKTATÁS I. HELYZETELEMZÉS Intézményünk több korosztály és elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok általános iskolai oktatását vállalta fel. A nevelés- oktatás eszközrendszerét felhasználva járul hozzá a reintegrációhoz, a társadalmi beilleszkedés elősegítéséhez, a személyiségfejlesztéshez. Ez a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű réteget érinti, azokat, akik fokozott nehézséggel küzdenek, ha a képzésbe újból be akarnak lépni. Ebben az oktatási formában is lehetőséget kell teremteni a kirekesztés veszélyeinek kitett fiatalok és felnőttek számára, hogy esélyt kapjanak az újrakezdésre, vagy folytatni tudják tanulmányaikat.azon fiataloknak biztosít tanulási lehetőséget, akik más oktatási intézményben tartósan beilleszkedni nem tudó, szocializációs nehézségekkel, beilleszkedési- és magatartási zavarokkal küszködő, tanulási eredménytelenségük miatt évfolyamot ismétlő vagy többször ismétlő tanulók. Ellátjuk a már nem tanköteles ifjak, illetve fiatal felnőttek beiskolázását. Számukra második esélyként biztosítjuk az általános iskolai tanulmányok befejezésének lehetőségét. Ez a képzési forma lehetőség a felzárkózásra, a továbbtanulásra. Ezáltal esélyt kapnak a munkaerő-piaci kirekesztődés elkerülésére. Az általános iskolai tanulmányaikat nem befejező fiataloknak sérült a pszichikumuk, önbizalmuk, önértékelésük, kritikai érzékük nem megfelelő. Magatartásuk, viselkedésük a legkülönbözőbb szélsőségeket mutatják. Különleges bánásmódot igényelnek. Lemaradásuk behozható, szakszerű, differenciált és egyéni foglalkozásokkal. Mivel a deviáns magatartásformák kialakulásában döntő szerepe van a környezeti hatásoknak, a szubkulturális életmódnak és a hibás szocializációnak, el kell érnünk, hogy: rendszeresen és szívesen járjanak a tanórákra, foglalkozásokra.olyan ismereteket és képességeket nyújtunk, amelyek átfogják az általános alapműveltség általános iskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (megszakított) iskolai tanulmányait, eredményeit, rendezve és kiegészítve ezeket.hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulásiés cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Felnőttoktatás az iskolai rendszerben zajló alap-, közép- vagy felsőfokú oktatás, mely lehet nappali, esti vagy levelező munkarend szerinti. Az a személy, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud, vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben 17 életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatja tanulmányait. A felnőttoktatás feladatai közé tartozik, hogy megkönnyítse a munka világába való beilleszkedést, elősegítse a részvételt a közösségi életben, ezáltal csökkentse a társadalmi hátrányok újratermelését. Az iskola feladata, hogy olyan nevelési, oktatási programot alakítson ki, amellyel képes a személyiségfejlesztésre, ismeretátadásra, a gondolkodó, egészséges életvitelt folytató tanulók nevelésére. Az értelmi szinten történő felzárkóztatás fontos része a tanulni tanulás. Ez kiterjed a tudásbeli hátrányok csökkentésére, az olvasási nehézségek enyhítésére. Ebben az iskolatípusban a tanárhoz való kötődés sokkal inkább húzóerő, mint a normál iskolában. Az itt tanuló fiataloknak jogukban áll tovább tanulni a 8. osztály elvégzése után. Ahhoz, hogy fel tudjanak zárkózni, sok esetben külön kell velük foglalkozni. 2

3 A tanítás közvetítésével el kell dönteni, milyen magatartást kíván az iskola kialakítani, megerősíteni a tanítványaiban, vagyis milyen embert akar nevelni. Minden pedagógusnak el kell gondolkodnia azon, hogy mivel járulhat hozzá tanítványai személyiségfejlesztéséhez, függetlenül attól, hogy mit tanít. Az itt tanítók szociális érzékenysége, toleranciája átlag feletti. Csakis türelmes és kellő empátiával rendelkező pedagógusok alkalmasak erre az iskolában tapasztaltak alapján, olyanok, akik tisztában vannak tanítványaik tanulási, neveltségi, szociális gondjaival. II. MUNKARENDEK Az Európai Unióban az oktatással kapcsolatos egyik legfontosabb prioritás az élethosszig tartó tanulás (LLL) modellje. Az iskolarendszerű felnőttoktatás úgy jelenik meg, mint az egész életen át tartó tanulásba, ezzel a tudatosabb életvezetésbe és a boldogabb életbe való belépés utolsó esélye. Ezért tehát társadalmi, szociális és pszichológiai szempontból is nagy jelenősége és felelőssége van. Iskolánkban a tanköteles koron túli tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságaihoz igazodó oktatáson belül esti, levelező sajátos munkarend szerinti oktatás folyik. A felnőttoktatás követelményei nem térnek el a nappali rendszerű iskolai oktatás követelményeitől. A Felnőttoktatási Tagozaton az oktatás az esti és levelező oktatás esetében a felnőttoktatásra vonatkozókerettanterv alapján összeállított helyi tanterv szerint végezzük, különbséget csak az előírttananyag szakaszolása, az otthon elsajátítandó tananyag mennyisége jelent. FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI ESTI/LEVELEZŐ OKTATÁS MUNKARENDJE SZERINT Az esti és levelező munkarend tanulói iskolába járással, vizsgákon való részvétellel teljesítik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeiket. Esti oktatás munkarendje szerint folyik a tanítás, ha a tanulók teljesítik a nappali oktatás heti óraszámainak legalább ötven százalékát, de nem érik el a kilencven százalékát. A számukra készült óraterv 5-8évfolyamon heti 17 órát tartalmaz, ami némileg meghaladjaaz 50 százalékot. Levelező oktatás munkarendje szerint folyik az oktatás, ha a heti órák száma eléri a nappali oktatás heti óraszámának legalább 10 százalékát, de nem éri el az 50 százalékot. A számukra készült óraterv heti 10 órát, megközelítően 30 százalékot tartalmaz. Részvételi korhatár Attól a tanévtől kezdve, amelyben a tanuló/hallgató a 16. életévét betölti Munkarend heti 3 alkalommal (hétfő, kedd, szerda) tervezett: tól órarend szerint - kb ig heti 2 alkalommal tervezett: tól órarend szerint - kb ig F e l v é t e l ESTI/LEVELEZŐ OKTATÁS MUNKARENDJE SZERINT 3

4 Iskolánk esti és levelező munkarendjébe történő jelentkezés a tanév során folyamatos, jelentkezéshez be kell mutatni az általános iskola elvégzett évfolyamairól szóló bizonyítványt. A bizonyítványok megvizsgálása után az intézményvezető,a tagintézmény vezetője a következő döntéseket hozhatja: A.) A tanulót bizonyítványa alapján besorolja a megfelelő évfolyamba. B.) A tanuló korábbi tanulmányait beszámítja, de a bizonyítványából hiányzó tantárgyakból a tanulót különbözeti vizsga letételére kötelezi. Külön felvételi eljárás nincs, a felvételt a jelentkezés sorrendje dönti el. betöltött 16. életév általános iskolai bizonyítvány Jelentkezés az iskola titkárságán, illetve a letölthető jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével történik. A jelentkezés Jelentkezési lap kitöltésével, aláírásával zárul. A beíró pedagógus/iskolatitkár szóbeli és írásbeli tájékoztatást ad tanév menetéről, szabályairól, amelynek tudomásul- és átvételéről a tanuló írásban nyilatkozik. Jelentkezés a tanévben folyamatos, felvételről viszont az iskola igazgatója dönt felvétel adategyeztetés után, a beírási naplóba történt beírással válik véglegessé. A felnőttoktatásban tanuló ugyanolyan tartalmú, ugyanolyan értékű, ugyanolyan jogokat adó bizonyítványt kap, mint a nappali rendszerű iskolába járó társa, ezért a kimenet. követelményeiben eltérés nem lehet. III. TANTÁRGYSTRUKTÚRA Az alapismeretek elsajátításához 2 tanévnyi idő áll rendelkezésreaz 1-4. évfolyam, az ún. alapismereti fokozat tananyaga az alapműveltséget közvetíti.a felkészítés során az első négy évfolyam műveltséganyagát egyfajta alfabetizációs program keretében célszerű elhelyezni és megvalósítani, amely elsősorban a gondolkodás és a kifejezés képességére, az olvasási, írási, fogalmazási és számolási készségekre, valamint a problémakezelési, -elemzési és - megoldási képességekreösszpontosít. Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció Esti munkarend szerinti felnőttoktatás /1-4 évf./ 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam Műveltségi területek heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám 4 heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám Anyanyelv és irodalom Matematika Matematika Környezeti nevelés Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret Összesen Ember a természetben A jogszabályok által biztosított lehetőséggel élve az esti munkarend szerinti felnőttoktatás heti óraszámai elérik a nappali munkarend szerinti oktatás 50%-át, de nem érik el a 90%-át. A

5 felsőbb évfolyamokon szükségesnek tarjuk az óraszámok emelését a tananyag megfelelő szintű elmélyítésének érdekében - megközelítőleg 60%-ra, heti 17 órára. A felnőttoktatásban a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező. Évfolyam Tantárgy Anyanyelv, kommunikáció Magyar irodalom Esti munkarend szerinti felnőttoktatás /5-8 évf./ 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Műveltségi területek heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám Anyanyelv és irodalom Matematika Matematika Fizika Kémia Biológia Ember a természetben Földrajz Földünk és környezetünk Történelem és állampolgári ismeretek Művészeti ismeretek 1,5 54 1,5 54 1, Ember és társadalom Ember és társadalom Informatika Informatika Idegen nyelv (Angol/Német) Osztályközösségépítő program Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret 2,5 90 2,5 90 2,5 90 2, ,5 18 0,5 18 0,5 18 0,5 18 0,5 18 0,5 18 0,5 18 0,5 18 Összesen Élő idegen nyelv Ember és társadalom Ember és társadalom Élő idegen nyelv Levelező munkarend szerinti felnőttoktatás /1-4 évf./ Évfolyam 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam Műveltségi 5

6 Tantárgy Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám területek Anyanyelv és irodalom Matematika Matematika Környezeti nevelés Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret Összesen Ember a természetben Évfolyam Tantárgy Anyanyelv, kommunikáció Magyar irodalom Levelező munkarend szerinti felnőttoktatás /5-8 évf./ 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Műveltségi területek heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám heti óraszám éves óraszám ,5 18 0, Anyanyelv és irodalom Matematika ,5 54 1,5 54 Matematika Fizika Kémia Biológia Ember a természetben Földrajz Földünk és környezetünk Történelem és állampolgári ismeretek Művészeti ismeretek Ember és társadalom Ember és társadalom Informatika Informatika Idegen nyelv (Angol/Német) Osztályközösségépítő program Kötelező óraszám ÖSSZEVONT ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI Élő idegen nyelv Ember és társadalom 6

7 Évfolyam Tantárgy Anyanyelv, kommunikáció Magyar irodalom Levelező munkarend szerinti felnőttoktatás /5-8 évf./ 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Műveltségi területek Közös Önálló Közös Önálló Közös Önálló Közös Önálló 0,5 0,5 0,5 0,5 0,25 0,25 0,25 0,25 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Anyanyelv és irodalom Matematika ,5 1 0,5 Matematika Fizika ,5 0,5 0,5 0,5 Kémia ,5 0,5 0,5 0,5 Biológia 0,5 0,5 0,5 0, Ember a természetben Földrajz 0,5 0,5 0,5 0, Földünk és környezetünk Történelem és állampolgári ismeretek Művészeti ismeretek 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0, ,5 0,5 Közös- közvetlen órák Ember és társadalom Ember és társadalom Informatika - 1 Informatika Idegen nyelv (Angol/Német) Osztályközösségépítő program 2 1 Össze óraszám Élő idegen nyelv Ember és társadalom IV. FELNŐTTOKTATÁS FORMÁIRA/ÉVFOLYAMAIRA ELKÉSZÍTETT TANTÁRGYI PROGRAMOK 7

8 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet5. melléklet [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez]kerettantervek a felnőttoktatás számára alkalmazzuk. A felnőttoktatási kerettanterv a nappali óraszámok 50%-ra adott ajánlást, melyet megközelítőleg nevelőtestületi döntéssel 60%-ra emeltünk a jogszabályok által biztosított kereteken belül. A kerettantervek kidolgozásánál alapvető elvként kell figyelembe venni, hogy miként a köznevelési törvény és végrehajtási rendelkezései a kerettantervek kidolgozásáról és bevezetéséről szóló rendelet valamennyi rendelkezése érvényes a felnőttoktatásra is. Helyi tantervünk nem tér el azoktól a keretektől, amelyet az érvényben levő törvények és rendeletek szabályoznak. Ebből következően a megadott kerettantervek útmutatóul szolgálnak, ettől a köznevelési törvény által megengedett mértékben és módon el lehet térni. V. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A felnőttoktatásban a forgalomban lévő tankönyvek közül az önálló tanulást jobban elősegítőket ajánljuk a tanulóknak. A tankönyvekről a szaktanárok javaslata alapján, az igazgató a dönt. A kiválasztáskor többek között figyelembe vesszük a következőket: legyen jól tagolt, tartalmazzon részösszefoglalásokat, a tananyag feldolgozása tegye lehetővé a differenciált tanulási folyamatot, legyen könnyen beszerezhető, késztessék a tanulókat új problémák felismerésére, azok megoldására. Sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmazzon tartalmilag legyen kidolgozott, szakmailag igényes; tartalma lehetőleg fedje le az adott tantárgy adott évfolyamra vonatkozó tantervét, lehetőség szerint ne kelljen egyéb segédkönyveket használni); legyen jól alkalmazható különböző képességű tanulók számára; legyen motiváló, kreativitásfejlesztő; legyen igényes kivitelezésű; legyen elfogadható az ára. Adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus Törekedjen a tömörségre, tartalmilag legyen igényes, de ne tartalmazzon feleslegesen apró részleteket Stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású Feleljen meg az életkori sajátosságoknak Ne csak ismereteket közvetítsen, de fejlessze a képességeket és készségeket is, neveljen gondolkodásra Legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű hallgató sikeresen használhassa, de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására Ragaszkodjon az értékek közléséhez. Mértéktartóan és az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten közvetítse az új tudományos eredményeket; Fejlessze a hallgatók kommunikatív kompetenciáját; Megfelelő mennyiségű, érdekes, gondolkodtató feladatot és gyakorlatot tartalmazzon. Példákat a hallgatók számára ismert környezetből, ismeretből hozzon, 8

9 több éven át felhasználható legyen. Jó minőségű, mérsékelt ára legyen. A felmenő rendszerben készülő tankönyvcsaládokat előnyben részesítjük. A helyi tankönyvcsomagok részét képezik azok a könyvek, amelyek egy-egy helyi sajátosságot tükröző egységhez készülnek, Az évfolyamok könyvét néhány példányban, a könyvtárban kell megőrizni az esetleges tankönyvhiány pótlására. Könyvtárszobánkban szépirodalmi, képzőművészeti könyveket, kiadványokat, művészeti folyóiratokat, zenei kazettákat, CD lemezeket helyezünk el, ahol tanulóink számára biztosítjuk a hozzáférést. VI. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, VALAMINT E FELADATOK KORLÁTAI Az otthoni feladatok szolgálhatják a tananyag elmélyítését, gyakoroltatását, rendszerezését, önálló alkalmazását, de megcélozhatják új ismeretek gyűjtését, megszerzését is. A szóbeli feladatok ugyanolyan fontosak, mint az írásbeliek. Az írásbeli feladatok gyakoriságát és mennyiségét a tanár a tananyag elsajátításának üteme alapján határozza meg. Az otthoni feladatok lehetnek a tanulócsoport minden tagja, vagy a tanulók valamely köre számára kötelezőek vagy csupán ajánlottak. A tényről, hogy valamely feladat nem, ill. nem minden tanuló számára kötelező, a tanár a tanulókat pontosan tájékoztatja. A feladatok elvégzéséhez szükséges segítséget, eligazítást a tanár megadja a tanulóknak. A feladatok elvégzését a tanár ellenőrzi, de nem feltétlenül a következő tanórán és nem feltétlenül minden tanulóra kiterjedően. A feladatok minőségét és mennyiségét a tanár a tanulócsoport átlagos teherbíró-képességéhez, készségéhez szabja. Az osztályfőnök feladata figyelemmel kísérni az osztályában folyó nevelő-oktató munkát, így az otthoni feladatokkal kapcsolatos problémák ügyében is ő kezdeményez egyeztetést kollégái, a diákönkormányzat és szükség szerint az iskolavezetés bevonásával. VII. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁBA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI A magasabb évfolyamba lépés feltétele, az adott évfolyam minimális tantárgyi követelményeinek teljesítése valamennyi tantárgyból., és a tanuló/hallgató tanulmányi munkájára legalább elégséges osztályzatot kapjon, valamint hiányzása ne haladja meg a megengedett óraszámot. A felnőttoktatásban esti és levelező munkarendben tanulók számára minden esetben kötelező az évközibeszámolóvizsga, esetleges osztályozóvizsga, melynek eredményes letétele ( vagymax.három tantárgyból történő eredményes javítóvizsga) a magasabb évfolyamba lépés feltétele: A valamennyi évközi beszámolóvizsgát sikeresen minimum 3,0 osztályzat átlaggal - teljesített hallgató számára a szaktanár az osztályfőnökkel egyeztetve megajánlhatja a tanév végi érdemjegyet. Ebben az esetben a tanév végi eredmény a szaktanárok által megajánlott 9

10 érdemjegyek lesznek, osztályozó vizsga letétele nem szükséges. A megajánlott érdemjegyek elfogadása a hallgató számára nem kötelező, amennyiben a megajánlott érdemjegyekkel nem ért egyet, az évfolyamot osztályozó vizsga letételével teljesítheti. Osztályozó vizsgát köteles tennivalamennyi tantárgyból azon felnőttoktatásban részt vevő hallgató, aki: - a jogszabályokban megengedett mértéknél /50%/ többet mulasztott igazoltan - valamely évközi beszámolóvizsgát nem teljesítette - évközi beszámolóvizsgák együttes átlaga nem éri el a 3,0 eredményt - megajánlott érdemjegyet nem fogadja el Az egyes tantárgyainak követelményeit helyi tantervünk tantárgyi fejezetei tartalmazzák. Az esti munkarendű oktatásban tanórai feleletek és dolgozatok, valamint önálló otthoni munkák, házi dolgozatok és projekt-munkák útján szerzett érdemjegyek valamint a negyedévente szervezett beszámolókon való részvétel, osztályozó vizsga alapján történik az évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása. A levelező munkarendű oktatásban a tantervi követelmények teljesítésének feltétele a negyedévente szervezett beszámolókon való részvétel és az év végi osztályozó vizsga letétele valamennyi tárgyból. A tantervi követelmények teljesítésének módja a beszámolón illetve a vizsgákon való eredményes részvétel. A sikertelen beszámoló illetve vizsga a tanév rendjében meghatározott időpontban megismételhető. Azok a tanulók, akik önhibájukon kívül, igazoltan nem tudnak részt venni a beszámolón, ill. vizsgán, pótvizsgát tehetnek. A tanév végén, a tanrendben nem szabályozott esetben osztályozó vizsga a tanulónak az intézményvezetőhöz címzett, írásbeli kérelemére, a nevelőtestület döntése alapján engedélyezhető. A beszámolók, vizsgák, javító- és pótvizsgák időpontját a mindenkori tanév munkaterve határozza meg. A beszámolókon és a vizsgákon a hagyományos ötfokú, számszerű értékelés alkalmazzuk. A évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről bekezdése s a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről bekezdés b. pontjalehetővé teszi, hogy a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Az évfolyam lerövidítő vizsgát az intézményvezető engedélyezheti, a tanuló beszámoló vizsgán nyújtott teljesítménye, s az intézményvezetőhöz benyújtott kérelemben megfogalmazott indokok alapján. VIII. A TANULÓK/HALLGATÓK MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A tantárgyi értékelés nem alkalmazható magatartási, nevelési problémák megoldására. Az érdemjegyek tartalmának tükrözniük kell a tantervben előírt követelmények teljesítését. A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése az órákon folyamatosan történik. Fogadóórákon és szülői értekezleteken a pedagógusok rendszeresen értékelik a tanulók/hallgatók teljesítményét, magatartását és szorgalmát. A tanulók teljesítményét ötös fokozatú skála szerint értékeljük. A teljesítmények értékelése az iskola pedagógiai elveiből kiindulva, az egyes tanulók önmagukhoz mért teljesítménye alapján történik. Osztályzatok (érdemjegyek): 10

11 (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. 4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. 3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel képes alkalmazni tudását. 2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. 1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Egy adott tantárgy tanév végi osztályzatának kialakításában az egész évi munkát kell értékelni. Az évközi értékelés alapelvei A szaktanárnak biztosítania kell, hogy az általa alkalmazott számonkérés áttekinthető, eredményét illetően kiszámítható és minél igazságosabb legyen. Beszámoltatás és számonkérés Az esti/levelező munkarendű oktatásban a számonkérés írásbeli és/vagy szóbeli beszámolók és osztályozó vizsga formájában történik. A kötelező bejárás mellett a tanulók negyedévente, előre meghatározott időpontokban beszámolókon adnak számot tudásukról. A tanév végén, a tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakban osztályozó vizsgákat szervezünk. A beszámolóvizsga kötelező, az esetleges akadályoztatást előre jelezni kell. Az indokoltan elhalasztott beszámolót 3 héten belül pótolni kell. Minden tanév megkezdésekor, a tanuló/hallgatónak a hallgatói tájékoztatóban ismertetésre kerülnek a tantárgyi rendszerek, éves és heti óraszámok, hiányzásra vonatkozó szabályok, vizsgák időpontjai, beszámoló vizsgák írásbeli és szóbeli követelményei.amennyiben a tanuló valahány vagy egyetlen tantárgyból sem vett részt az előre meghatározott, tanulói tájékoztatóban is rögzített beszámoló vizsgán és így nem szerzett elegendő osztályzatot, tanév végén osztályozó vizsgát köteles tenni. A beszámolók, vizsgák írásbeli részét a szaktanárok egy héten belül kijavítják és értékelik. Ez a tanuló számára nyilvános. A szóbeli beszámolók és vizsgák nem nyilvánosak. A tanulmányi teljesítmény értékelése ötfokú skálán történik. A teljesítmény követelményeiről, azok kritériumairól a szaktanár az év elején köteles tájékoztatni a tanulókat. Az évközi teljesítmény értékelésének módjai - szóbeli felelet, - írásbeli számonkérés, - az órai munka értékelése, - otthoni munka, - beszámoló alapján. A szóbeli és az írásbeli számonkérés az osztály nyilvánossága előtt, vagyis osztálykeretben történik. Lebonyolítását illetően a következő fejezet állapít meg szabályokat. A szóbeli beszámoltatás formái szóbeli feleltetés, mely bármikor alkalmazható; órai munka. 11

12 Az írásbeli beszámoltatás formái írásbeli feleltetés bármikor alkalmazható; témazáró dolgozat; év eleji, tanév végi felmérések (be- és kimeneti mérések); tantárgyi tesztek; feladatlap; fogalmazások. Egyéb beszámoltatási formák belső, évfolyamnyerő, osztályozó és javító vizsgák; beszámoló vizsga (írásbeli+szóbeli) teljesítménymérések az alapkészségek területén; gyakorlatok bemutatása; eszközkezelési technikák bemutatása; munkafolyamatokban való részvétel; elkészített munkadarabok. A beszámoló vizsgaolyan helyi számonkérési forma, mely során a szaktanár egy nagyobb anyagrészből, vagy időigényes számonkérést igénylő tananyagból, egyénileg vizsgáljameg a tanuló tudását. A beszámoló vizsga időpontját, követelményét a tanév eleji hallgatói tájékoztató tartalmazza. Részletes szabályozását a Házirend mellékleteként a Vizsgaszabályzat tartalmazza. A beszámoló terjedelme értelemszerűen - nem öleli fel az éves tananyagot. A beszámoló vizsga kötelező jellegű: - igazolatlan mulasztás esetén a tantárgyak minősítése elégtelen - igazolt mulasztás esetén egy új vizsgaidőpont biztosítása - a vizsga megszakítása esetén (tantárgyanként), a vizsga tantárgy minősítése elégtelen Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai Írásbeli felelet / ha a tantárgy jellege másként nem kívánja/ az utolsó 2 óra anyagából, feladattípusaiból, gyakorlatokból bejelentés nélkül, bármikor íratható. Előzetes bejelentéssel a témakör több órájának anyagából a tantárgy jellegzetes követelményeinek megfelelően is íratható szummatív dolgozat. Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk, s megtörtént az előzetes bejelentés. A házi dolgozat feladatát legalább 1 héttel a beadási határidő előtt kell kijelölni, ebbe az időtartamba a tanítási szünetek ideje nem számítható be. Két házi dolgozat párhuzamosan nem adható föl, még különböző tantárgyakból sem. Röpdolgozat, tesztek, stb. írását a megelőző tanítási órán kell jelezni; Pihenő napokra, tanítási szünetekre csak szorgalmi feladatot adhatunk; Szóbeli házi feladat, memoriter adható folyamatosan Felmentést kaphat: Írásbeli beszámoltatás alól: részképességi zavarok esetén a törvényi előírások szerint, dyslexia, dysgraphia, mozgáskoordinációs zavarok, balesetek, sérülések esetén stb.; Szóbeli beszámoltatás alól: beszédhibás tanuló esetén; 12

13 Az oktató-nevelő munka értékelése Alapelvei Kritériumai sokoldalú, tervezett és megbízható legyen; személyre szóló legyen; a tanuló, hallgató önmagához mért fejlődését értékeljük; igazodjon az értelmi képességekhez, életkorhoz, a tantárgy jellegéhez; fejlesztő, ösztönző jellegű legyen; segítse a pozitív személyiségjegyek fejlődését; segítse a reális önértékelés kialakulását; ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű; folyamatosságot biztosítson; az iskolai követelményrendszerre épüljön; biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát; legyen tárgyszerű félelemmentes légkörben történjen; ismert legyen a követelményrendszer tanár,tanuló, hallgató és szülő előtt. Nyilvános: az értékelés szempontjai, eredményei mindenki számára hozzáférhetőek. Személyre szóló: konkrét, egyéni képességeket mér. Szakszerű: pedagógiai, mérésmetodikai követelményekhez igazított. Ösztönző hatású: megerősítő jellegű. Folyamatos és kiszámítható. Típusai Funkciói szempontból Diagnosztizáló értékelés: tájékozódás az előző ismeretekről, amelyekkel besorolási döntéseket alapozhatunk meg (csoportbontás nyelvnél, tantervi témák megkezdésekor). Formatív értékelés: annak érdekében alkalmazandó, hogy a nevelő visszajelzést kapjon a tanulók teljesítményéről, s ezek alapján tudja tervezni, alakítani a további munkáját. (pl.: egy-egy témakör tanítása közben) Szummatív értékelés: lezáró, minősítő értékelés (pl.: egy-egy témakör végén). Viszonyítási szempontból Kritériumra irányuló értékelés: A tanulók eredményeit a tantervi követelményekhez hasonlítjuk (pl.: szóbeli, írásbeli számonkérés, témazáró dolgozat) Normára irányuló értékelés: A tanulók eredményeit a velük hasonló korú iskolázottsági fokú tanulók eredményével vetjük össze. (pl.: évfolyamszintű méréskor, országos standard alkalmával) 13

14 IX. ESTI/LEVELEZŐ RENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS FORMÁIRA KIDOLGOZOTT TANTÁRGYI PROGRAMOK A továbbhaladás feltétele, az évfolyamok közötti átjárás a tanév végi - minden tantárgyra vonatkozó - kötelező tanév végi osztályozó vizsga.{20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. (6) a)} 1-4 Évfolyam Műveltségterület: ANYANYELV ÉS IRODALOM Tantárgy neve: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM, KOMMUNIKÁCIÓ Tantárgy ESTI TAGOZAT 14 LEVELEZŐ OKTATÁS Heti óraszám Évi óraszám CÉL: A felnőttek általános iskolája 1 4. évfolyamának feladata az analfabetizmus és a félanalfabetizmus hátrányaival küzdő felnőttek számára az alapműveltség közvetítése. Az alapműveltség az általános műveltségnek az a része, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyén eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben, képes legyen további tanulásra, művelődésre: az általános műveltség további tartományainak megszerzésére és a szakképzettség elsajátítására. Korszerű értelmezése szerint az alapműveltség már nem csupán az elemi, minimális, gyakorlatias tudás zárt köre, hanem olyan ismeretek és műveletek komplex rendszere, amelyre a társadalomban való eligazodás, a társadalmi magatartások eredményessége érdekében alapszinten mindenkinek szüksége van, s amelyhez értékrendszer kapcsolódik. Ennek megfelelően az 1 4. évfolyam művelődési anyaga ugyan alfabetizációs program keretében helyezkedik el, amelyben a fő hangsúlyt az írni-olvasni tudás jelenti, de erre építve a kommunikációs képességek, illetve az alapvető társadalmi-gazdasági, továbbá biológiai, életviteli ismeretek is kifejtésre kerülnek olyan művelődési összefüggések között, amelyek képesek az egyének gondolkodási, cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációjára, fejlesztésére.a tantárgy tanításának célja, hogy segítse a felnőtt praktikus és ösztönös kommunikációjának bázisán működtetett nyelvhasználatát és nem nyelvimegnyilvánulásait tudatossá és pontossá formálni a kommunikációs funkcióknak megfelelő közlések, kifejezések, szándéknyilvánítások, információkérések és -adások céljának megfelelően, hogy gondolatait, érzéseit, véleményét pontosan, a kommunikációs helyzetnek megfelelően jelenítse meg szóban és írásban. A felkészítésnek az a célja, hogy lehetővé tegye a felnőtt tanuló számára a hiányos vagy elfelejtett (nem működtetett) tevékenység-elemeinek (a tanuláshoz eszközként használható képesség- és készségrendszerének), tudáskészletének pótlását, felújítását, fejlesztését annak érdekében, hogy eligazodjon a kultúra legfontosabb összetevőiben, képes legyen további

15 tanulásra, művelődésre: az általános műveltség további tartományainak megszerzésére és a szakképzettség elsajátítására. Ebben az értelemben olyan ismeretek és műveletek komplex rendszeréről van szó, amelyre alapszinten mindenkinek szüksége van a társadalmi magatartások eredményessége érdekében, s amelyhez értékrendszer kapcsolódik.. FELADAT: Az alapismereti szakasznak tehát ki kell fejlesztenie az írni-olvasni tudás képességeit olyan szinten, hogy azok az írásbeli és olvasási feladatok ellátására alapszinten alkalmasak és tovább fejleszthetők legyenek, illetve meg kell tanítania a számolás alapképességeire. Ezzel együtt a kommunikáció alapvető készségeit is ki kell fejlesztenie és ismereteket kell adnia a tanulók életvitelének fejlesztéséhez. Az 1-4. évfolyam, az ún. alapismereti fokozat tananyaga az alapműveltséget közvetíti. A felkészítés során az első négy évfolyam műveltséganyagát egyfajta alfabetizációs program keretében célszerű elhelyezni és megvalósítani, amely elsősorban a gondolkodás és a kifejezés képességére, az olvasási, írási, fogalmazási és számolási készségekre, valamint a problémakezelési, -elemzési és -megoldási képességekreösszpontosít. Ugyanakkor nem feledkezik meg a felnőtt tanuló cselekvési (viselkedési), érzelmi rehabilitációjáról, fejlesztéséről sem. Kiemelt feladat a kulcskvalifikációk (változó társadalmi, gazdasági, technológiai környezetben nélkülözhetetlen eszköztudás, nem szakmaspecifikus tevékenységelemek) folyamatos fejlesztése: önállóság (tanulás, ismeretszerzés, feldolgozás, munkavégzés stb.); rugalmasság; kreativitás; teammunka; terhelhetőség; információs, kommunikációs technikák, technológiák ismerete és kezelése; az idegen nyelvű kommunikáció (előkészítése); a mobilitást támogató eszközök és tudás birtoklása. A tanulási, a tanulásirányítási folyamat eredményes megvalósítása a felnőttek gyakorlat- és munkatapasztalatainak bázisán, a szaktudományok elméleti és módszertani hátterét, eszközeit hasznosítva lehet csak hatékony. A program-megvalósításában jelen van a kommunikációs felkészítés is. A tantervi anyag elsajátítása keretjelleggel történik, amelyet a tanulók felkészültsége, előzetes ismeretei, tanulási képességük, illetve egyéb képességbeli és készségbeli alapok eltérő volta, aránybeli eltérések tesznek indokolttá. Az ajánlásban szereplő időkeret a tanulók haladási üteme szerint rugalmasan kezelendő, a rendelkezésre álló és fejleszthető, önálló tanulást támogató eszközök, anyagok, közvetítési technológia hasznosításával, beleértve a hagyományos és a technológiai alapú tanulásirányítási eljárásokat is. A rendelkezésre álló szabad sáv időkerete lehetőséget biztosít a csoport felkészültségéhez és a helyi lehetőségekhez illeszkedő programok megvalósítására. 15

16 TÉMAKÖR ESTI TAGOZAT LEVELEZŐ TAGOZAT A tanulók teljesítményének mérése Kommunikáció Magyar nyelv olvasás, szövegértés Tanulási képességfejlesztés, könyv-, könyvtár- és forrásközpont-használat Írás, íráshasználat nyelv A tanulók teljesítményének mérése Heti óraszám Évi óraszám A különböző életkorú és motivációjú jelölteket a hagyományos és a korszerű ismeretszerzéshez egyaránt nélkülözhetetlen eszköz, az olvasás technikájának és tudatos alkalmazásának elsajátítására késztetni. A nyelvi eszközrendszer bővítésével, különböző technikák elsajátításával, az információfelvétel és -feldolgozás gondolkodási műveleteinek fejlesztésével a tanulás képességének megalapozása. Fejlessze és kondicionálja az anyanyelvi képességeket, amelyek meghatározóak a tanulók gondolkodásmódjára, ismeretszerzési lehetőségeire, önmegvalósításukra és nélkülözhetetlenek önálló tanulásuk eredményességéhez. A tanulás = élettevékenység alapelv elfogadtatása. A tanulók ismereteire, tapasztalataira alapozva ismeretközpontúság helyett tevékenység- és alkalmazásközpontú (önálló) tanulási eljárások, technikák, módszerek elsajátíttatása.a nyelvi és az irodalmi értékek megismertetésével, tudatosításával az ízlésformálásra, a nyelvi igényességre való törekvés lehetőségének biztosítása.a tanulási tevékenység általában, így a különböző tantárgyak tanulása sem képzelhető el a szóbeli és írásbeli szövegértésszövegalkotás megfelelő színvonala nélkül. Az írás, az olvasás esetében is alapvetően kommunikációs eszközrendszerről van szó, ezért fejlesztésük nélkülözhetetlen a teljes oktatási-nevelési folyamat során. A tanulási folyamatban megjelenő törvényszerűségek tudatosítása segíti a felnőtt önálló tanulási tevékenységének kialakítását. Az elemzés feltárja azokat az alaptételeket és összefüggéseket, amelyek minden tantárgy (téma) feldolgozásánál meghatározóak (az ismert tények, adatok, az ismeretlen, és a hozzá vezető út, amegismerés módszere). A különböző szövegek elemzése ezt az utat teszi járhatóvá a felnőtt tanuló számára. Ezzel függ össze a megismerés, a gondolkodás egyfajta tapasztalati (gyakorlati és képi) dominanciájának és az olvasás (írás) segítségével történő tanulás összehangolása a köznapi, a szépirodalmi, ismeretterjesztő és egyéb forrásból származó szövegek felhasználásával. A szövegértés fejlesztése még felnőttkorban is hat a mentális képességekre. Fontos feladat a nyelvhasználat különböző megjelenési formáinak automatizált tevékenységszintű alkalmazására történő folyamatos felkészítés. Egymás hatását erősítő tevékenységekről van szó, amelyek a fejlesztés során kommunikációs (funkcionális) 16

17 tevékenységrendszerré állnak össze (élőbeszéd, néma és hangos olvasás, memorizálás, szerephelyzetek megoldása, játék, írás-tevékenységek, szókincsbővítés), erősítve a felnőtt személyiség nyelvi tudatosságát. A helyes tanulási szokások kiépítése, az eredményes tanulási technikák megerősítése felnőtt korban nélkülözhetetlen. Ezt a folyamatot erősíti az önálló tanulást támogató eszközök és lehetőségek feltárása és biztosítása. A kommunikációs kultúra fejlesztése: Az eredményes kommunikációhoz szükséges eszköztudás elsajátíttatása és fejlesztése. A gondolatok értelmes és érthető kulturált emberi közlése és megértése. Különböző kommunikációs helyzetek kezelése. Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása, az önkifejezés, az egyéni stílus és ez által az önbizalom erősítése. Alkalmazza a helyes köznyelvi kiejtést a mindennapi beszédben, a vers- és prózamondás közben. Tudja gondolatait, mondanivalóját szóban egyszerűen, értelmesen, érthetően megfogalmazni, kifejteni. Értse, értelmezze az egyszerű szóbeli kifejezéseket, közléseket, utasításokat. Tudjon kérdéseket megfogalmazni, feltenni, és kérdésekre válaszolni. Beszédhelyzetekben és feladatmegoldásokban együttműködni. Legyen képes működtetni a kommunikációs alaphelyzeteket: bemutatkozás, köszönés, köszönetnyilvánítás, kérés megfelelő formáinak alkalmazása a szokás szintjén. Tudjon egy adott témáról összefüggően beszélni, illetve 6-10 értelmes mondatot írni olvasható formában, a helyesírási és íráshasználati normák megtartásával osztály Tematikai egység Cél A tanulók teljesítményének mérése A tanulók előzetes tudásának, tudáselemeinek azonosítása. Tematikai egység Kommunikáció A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok A tanulók előzetes tudáselemei. A helyes köznyelvi kiejtés alkalmazása a mindennapi beszédben, a vers és prózamondás közben.a gondolatok, a mondanivaló egyszerű, értelmes, érthető megfogalmazása és kifejtése.az egyszerű szóbeli kifejezések közlések, utasítások megértése, értelmezése.a kommunikációs alaphelyzetek elfogadott szintű működtetése: köszönés, bemutatkozás, köszönetnyilvánítás, kérés. Kérdések megfogalmazása, kérdések feltétele és válaszadás kérdésekre. Együttműködés beszédhelyzetekben.a kiejtés, a hanglejtés, a mondatalkotás gyakorlása. Helyes és meggyőző kommunikáció megerősítése, esetleges korrekciója.az írás- és szóbeli közlésforma formai, technikai és tartalmi megjelenítése. Alkalmazkodás az aktuális kommunikációs helyzethez. Az aktív szókincs folyamatos bővítése az olvasottak és a tanultak hasznosításával. 17

18 Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyes kiejtés alakítása, korrekciója és fejlesztése (beszéd-légzés, artikuláció, időtartam, hangkapcsolatok).a szókincs bővítése és pontosítása.páros és csoportos kommunikáció (kérdés, felelet, vita) gyakorlása.szóbeli közlésekből információ kiemelése, beszélgetés a hallottakról.a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása.beszélgetés, páros és csoportos kommunikáció (kérdés-felelet, közlésmegértés, beszélgetés a hallottakról).szókincsfejlesztés, nyelvi fordulatok, szóbeli, írásbeli szövegalkotás, beszédtechnikai ismeretek, gyakorlatok. Közlési formák, szövegalkotási szabályok szóban és írásban (elbeszélés, leírás, levélírás).fogalmazástechnika (szövegalkotás, formája, szabályai). Kulcs/ Szókincs, kommunikáció, mindennapi beszédhelyzet, szövegalkotás. Tematikai egység A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Magyar nyelv olvasás, szövegértés A tanulók előzetes tudáselemei. A hangok fajtáinak (hangtani ismeretek) és a magyar ábécének az ismerete és használata.az olvasáshoz szükséges helyes testtartás felidézése.felkészülés szövegek hangos olvasására előzetes önálló, irányított gyakorlással. A hangos és néma olvasás gyakorlása, folyamatossá tétele.beszélgetés a műről: téma, szereplők, esemény, történet, mondanivaló. A lényeg megragadása. A szóhasználat, a szövegkörnyezet megfigyelése.az olvasás gyakorlása (technikai és tartalmi kérdések).tájékozódás a szövegben. A jellegzetes témák rögzítése, információk gyűjtése (cselekmény, szereplők, szerkezet stb.).tájékozódás, az ismert témák, információk rögzítése, tudatosítása. A tapasztalatok, a gyakorlat és az olvasmányok témafeldolgozásainak összevetése. A tanultak megerősítése.önálló élmény és ismeretszerzés. Szövegelemző műveletek bővítése és tudatosítása. A magyar történelem már ismert eseményeinek és kiemelkedő személyiségeinek felidézése.értékelés egyéni szintfelméréssel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az olvasás jelrendszerének és technikájának ismeretei, fejlesztése és készségei:az ábécé betűinek felelevenítése (szükség esetén ismertetése, differenciált egyéni feldolgozása). A kis- és nagybetűk felismerése, a különböző megjelenési formák és alakok megkülönböztetése.az összeolvasási technika fejlesztése. Hangos és néma olvasás.nyelvtani tapasztalati úton történő fel- és megismerése.szövegértési feladatok elemi szinten.irodalmi élményszerzés olvasással: vers, próza.irodalmi élményszerzés multimédia-használat útján (vers, próza).nyelvi érdekességek, művészi kifejezőeszközök gyűjtése. Tájékozódás, égtájak ismerete(lakóhely, ország földrajzi helye). Természeti környezet. Természeti jelenségek, élettelen és élő természet (növények, állatok, emberek).mesterségek, foglalkozások. Közlekedés.Család, barátok, közösségek.utazás a múltba: történelmi események feldolgozása (honfoglalás, nemzetünk nagyjai). Ünnepeink. 18

19 Kulcs/ Ábécé, olvasás, mű-szerkezet-cselekmény. Tematikai egység Tanulási képességfejlesztés, könyv-, könyvtár- és forrásközpont-használat A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Információgyűjtési, olvasási szokások. A tanulók előzetes tudáselemei. Különböző információhordozók és médiumok elérhetőségének megismertetése (könyv- és médiatár, Internet, TV, rádió stb.). A könyv- és forrásközpont-használat technikája és alapvető szabályai megismertetése, gyakorlása. Adatgyűjtés, vázlat- és jegyzetkészítés, beszámoló a tapasztaltakról. Eligazodás a szabadpolcos könyvtári és a menüvezérelt elektronikus információs rendszerben. Ismeretek/fejlesztési követelmények Forráskeresés. Különböző információhordozók és médiumok elérhetősége (könyv- és médiatár, Internet, TV, rádió stb.) és az abban való tájékozódás. Az elérhető forrásközpontok. Tájékozódás a különböző könyvtárakban. Tájékozódás a forrásközpont információs rendszerében. Ismerkedés a könyv- és médiatár és egyéb forrásközpont szolgáltatásának technikai lehetőségeivel. A könyvek és egyéb források jellemző adatai. Eligazodás és témakeresés a katalógus segítségével. Eligazodás a könyvekben, folyóiratokban a tartalomjegyzék alapján. Ismeretlen és idegen eredetű szavak értelmezése lexikonok, szótárak segítségével. A magyar helyesírási szabályai című forrásanyag használata. Könyvek és egyéb forrásanyagok keresése. A téma megállapítása a cím és a tartalomjegyzék alapján. Kulcs/ Információ, forrás, tájékozódás. Tematikai egység A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok A tanulók előzetes tudáselemei. Írás, íráshasználat nyelv Az íráshoz szükséges helyes kéz- és testtartás felidézése. Betűk, szavak, szószerkezetek, írásjelek írása, másolása. Hang- és szóelemzés. Írás diktálásra. Szavak, mondatok (2-3 szavas) önálló leírása. A rövid és hosszú hangok felismerése. A kiejtéstől eltérő írásuk. A szótő és a toldalékok elkülönítése. Elválasztás. Szókincs bővítése gyűjtéssel.hiányos szöveg kiegészítése.szavak, 19

20 mondatok önálló leírása.saját gondolatainak rövid, lényegre törő megfogalmazása, kifejtése.belső beszédre történő írás. Ismeretek/fejlesztési követelmények A hangok időtartamának gyakorlása kiejtésben, jelölésük írásban. A rokon értelmű, többjelentésű, azonos alakú, ellentétes jelentésű szavak. Nyelvhasználati módok gyakorlása, fogalmazás előkészítése. Betűcsoportok írása, másolása, gyakorlás diktálás után is. Mondatok írása másolás, diktálás és öndiktálás után. Tollbamondás, egyszerű szövegezésű fogalmazás írása. A kiejtés szerinti írásmód. A szóelemző írásmód. A hagyomány szerinti írásmód. A tanult helyesírási szabályok gyakorlása, alkalmazása másolás és diktálás útján. Ellenőrzés, értékelés. Kulcs/ Hang, szófaj, mondat. Tematikai egység Javaslat A tanulók teljesítményének mérése Az éves teljesítmény alapján, forma: portfólió értékelése; záródolgozat osztály Tematikai egység Cél A tanulók teljesítményének mérése A tanulók előzetes tudásának, tudáselemeinek azonosítása. Tematikai egység A tanulók előzetes tudáselemei. Kommunikáció 20

21 A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok A helyes köznyelvi kiejtés alkalmazása a mindennapi beszédben, a vers és prózamondás közben. A gondolatok, a mondanivaló egyszerű, értelmes, érthető megfogalmazása és kifejtése. Az egyszerű szóbeli kifejezések közlések, utasítások megértése, értelmezése. A kommunikációs alaphelyzetek elfogadott szintű működtetése: köszönés, bemutatkozás, köszönetnyilvánítás, kérés. Kérdések megfogalmazása, kérdések feltétele és válaszadás kérdésekre. Együttműködés beszédhelyzetekben. A kiejtés, a hanglejtés, a mondatalkotás gyakorlása. Helyes és meggyőző kommunikáció megerősítése, esetleges korrekciója. Az írás- és szóbeli közlésforma formai, technikai és tartalmi megjelenítése. Alkalmazkodás az aktuális kommunikációs helyzethez. Az aktív szókincs folyamatos bővítése az olvasottak és a tanultak hasznosításával. Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyes kiejtés alakítása, korrekciója és fejlesztése (beszéd-légzés, artikuláció, időtartam, hangkapcsolatok). A szókincs bővítése és pontosítása. Páros és csoportos kommunikáció (kérdés, felelet, vita) gyakorlása. Szóbeli közlésekből információ kiemelése, beszélgetés a hallottakról. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása. Beszélgetés, páros és csoportos kommunikáció (kérdés-felelet, közlés-megértés, beszélgetés a hallottakról). Szókincsfejlesztés, nyelvi fordulatok, szóbeli, írásbeli szövegalkotás, beszédtechnikai ismeretek, gyakorlatok. Közlési formák, szövegalkotási szabályok szóban és írásban (elbeszélés, leírás, levélírás). Fogalmazástechnika (szövegalkotás, formája, szabályai). Kulcs/ Szókincs, kommunikáció, mindennapi beszédhelyzet, szövegalkotás. 21

22 Tematikai egység A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Magyar nyelv olvasás, szövegértés A tanulók előzetes tudáselemei. A hangok fajtáinak (hangtani ismeretek) és a magyar ábécének az ismerete és használata.az olvasáshoz szükséges helyes testtartás felidézése.felkészülés szövegek hangos olvasására előzetes önálló, irányított gyakorlással. A hangos és néma olvasás gyakorlása, folyamatossá tétele.beszélgetés a műről: téma, szereplők, esemény, történet, mondanivaló. A lényeg megragadása. A szóhasználat, a szövegkörnyezet megfigyelése.az olvasás gyakorlása (technikai és tartalmi kérdések).tájékozódás a szövegben. A jellegzetes témák rögzítése, információk gyűjtése (cselekmény, szereplők, szerkezet stb.). Tájékozódás, az ismert témák, információk rögzítése, tudatosítása. A tapasztalatok, a gyakorlat és az olvasmányok témafeldolgozásainak összevetése. A tanultak megerősítése. Önálló élmény és ismeretszerzés. Szövegelemző műveletek bővítése és tudatosítása. A magyar történelem már ismert eseményeinek és kiemelkedő személyiségeinek felidézése. Értékelés egyéni szintfelméréssel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az olvasás jelrendszerének és technikájának ismeretei, fejlesztése és készségei: Az ábécé betűinek felelevenítése (szükség esetén ismertetése, differenciált egyéni feldolgozása). A kis- és nagybetűk felismerése, a különböző megjelenési formák és alakok megkülönböztetése.az összeolvasási technika fejlesztése. Hangos és néma olvasás.nyelvtani tapasztalati úton történő fel- és megismerése.szövegértési feladatok elemi szinten. Irodalmi élményszerzés olvasással: vers, próza.irodalmi élményszerzés multimédiahasználat útján (vers, próza).nyelvi érdekességek, művészi kifejezőeszközök gyűjtése. Tájékozódás, égtájak ismerete(lakóhely,ország földrajzi helye). Természeti környezet. Természeti jelenségek, élettelen és élő természet (növények, állatok, emberek).mesterségek, foglalkozások. Közlekedés.Család, barátok, közösségek.utazás a múltba: történelmi események feldolgozása (honfoglalás, nemzetünk nagyjai). Ünnepeink. Kulcs/ Ábécé, olvasás, mű-szerkezet-cselekmény. Tematikai egység Tanulási képességfejlesztés, könyv-, könyvtár- és forrásközpont-használat A tanulók előzetes tudáselemei. 22

23 A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok Információgyűjtési, olvasási szokások. Különböző információhordozók és médiumok elérhetőségének megismertetése (könyv- és médiatár, Internet, TV, rádió stb.). A könyv- és forrásközpont-használat technikája és alapvető szabályai megismertetése, gyakorlása. Adatgyűjtés, vázlat- és jegyzetkészítés, beszámoló a tapasztaltakról. Eligazodás a szabadpolcos könyvtári és a menüvezérelt elektronikus információs rendszerben. Ismeretek/fejlesztési követelmények Forráskeresés. Különböző információhordozók és médiumok elérhetősége (könyv- és médiatár, Internet, TV, rádió stb.) és az abban való tájékozódás. Az elérhető forrásközpontok. Tájékozódás a különböző könyvtárakban.tájékozódás a forrásközpont információs rendszerében.ismerkedés a könyv- és médiatár és egyéb forrásközpont szolgáltatásának technikai lehetőségeivel. A könyvek és egyéb források jellemző adatai. Eligazodás és témakeresés a katalógus segítségével. Eligazodás a könyvekben, folyóiratokban a tartalomjegyzék alapján. Ismeretlen és idegen eredetű szavak értelmezése lexikonok, szótárak segítségével. A magyar helyesírási szabályai című forrásanyag használata. Könyvek és egyéb forrásanyagok keresése. A téma megállapítása a cím és a tartalomjegyzék alapján. Kulcs/ Információ, forrás, tájékozódás. Tematikai egység A tantárgyhoz (műveltségterülethez) kapcsolható fejlesztési feladatok A tanulók előzetes tudáselemei. Írás, íráshasználat nyelv Az íráshoz szükséges helyes kéz- és testtartás felidézése. Betűk, szavak, szószerkezetek, írásjelek írása, másolása. Hang- és szóelemzés. Írás diktálásra.szavak, mondatok (2-3 szavas) önálló leírása. A rövid és hosszú hangok felismerése. A kiejtéstől eltérő írásuk. A szótő és a toldalékok elkülönítése. Elválasztás. Szókincsbővítése gyűjtéssel. Hiányos szöveg kiegészítése. Szavak, mondatok önálló leírása. A szófajok (az ige, a főnév, a melléknév, a számnév, a névmás) és a névelő felismerése a szövegben.elemzés. A szótő és a toldalékok szétválasztása. Saját gondolatainak rövid, lényegre törő megfogalmazása, 23