BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE október 21-én tartott nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A H A T Á R O Z A T

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE október 21-én tartott nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A Tárgy: Zárt ülés elrendelése A közgyőlés 13 igen, 2 nem szavazattal a következı határozatot hozta: 421/2011. (X. 21.) közgy. H A T Á R O Z A T Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Munkahelyteremtés támogatása tárgyú elıterjesztést zárt ülés keretében tárgyalja. Tárgy: Javaslat a évi költségvetési rendelet módosítására A közgyőlés 11 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 25/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete a évi költségvetésrıl szóló 4/2011. (II. 28.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 65. -ában és 74. -ában kapott felhatalmazás alapján a évi költségvetésrıl szóló 4/2011. (II. 28.) önk. rendelet (a továbbiakban: rendelet) módosításáról a következı rendeletet alkotja: A KÖLTSÉGVETÉS FİÖSSZEGE 1. (1) A rendelet 2. (1) bekezdésében a évi költségvetés fıösszege ezer Ft-tal nı, ezer Ft-ra módosul. (2) A rendelet 2. (2) bekezdésében a évi költségvetés az alábbiak szerint módosul: Változás ezer Ft Módosított ezer Ft kiadási fıösszeg bevételi fıösszeg kötvénykibocsátás/hitelfelvétel

2 2 KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 2. (1) A rendelet 3. (1) bekezdésében a évi összes bevétel ezer Ft-tal nı, ezer Ft-ra módosul. (2) Az (1) bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (3) A rendelet 3. (5) bekezdése módosul, az (1) bekezdés szerinti fıösszegbıl az intézmények, az önkormányzati társulás és a Polgármesteri Hivatal bevételei együttesen, a 2/a., a 2/c. és a 3/a. mellékletek alapján az alábbiak szerint változnak: Változás ezer Ft Módosított ezer Ft Közhatalmi bevételek Intézményi mőködési bevételek Felhalmozási és tıkejellegő bevétel Támogatásértékő bevétel Ebbıl OEP-tıl átvett pénzeszköz Véglegesen átvett pénzeszköz Támogatási kölcsön visszatérülése (4) A rendelet 3. (7) bekezdésében az intézmények költségvetési támogatási bevétele ezer Ft-tal nı, így az ezer Ft-ra módosul. (5) A rendelet 2/a. mellékletének helyébe jelen rendelet 2/a. melléklete lép. (6) A rendelet 3. (8) bekezdésében a 3/a. számú melléklet szerint a Polgármesteri Hivatal és a kisebbségi önkormányzatok bevételei ezer Ft-tal csökken, így az ezer Ft-ra módosul. (7) A rendelet 3/a. mellékletében a jelen rendelet 3/a. melléklete szerinti feladatok elıirányzatai módosulnak a melléklet szerint. (8) A rendelet 3. (9) bekezdésében a kisebbségi önkormányzatok bevételei ezer Ft-tal nı, így az ezer Ft-ra módosul. (9) A rendelet 3/b. mellékletének helyébe jelen rendelet 3/b. melléklete lép.

3 3 KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK 3. (1) A rendelet 4. (1) bekezdésében a évi összes kiadás ezer Ft-tal nı, így az ezer Ft-ra módosul. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (3) A rendelet 1. mellékletének helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. (4) A rendelet 4. (3) bekezdése módosul, az (1) bekezdés szerinti fıösszegbıl az intézmények, az önkormányzati társulás, valamint a Polgármesteri Hivatal kiadásai együttesen, a 2., a 2/c. és a 3. mellékletek alapján az alábbiak szerint változnak: Változás Módosított ezer Ft ezer Ft személyi jellegő kiadások munkaadót terhelı járulékok dologi jellegő kiadások ellátottak pénzbeli juttatása szociálpolitikai ellátások támogatás értékő kiadás véglegesen átadott pénzeszköz felújítási kiadás fejlesztési kiadás támogatási kölcsönnyújtás (5) A rendelet 4. (4) bekezdésében az önkormányzatnál foglalkoztatottak létszáma a 2/b. melléklet szerint az önkormányzat intézményeinél 64,0 fıvel csökken, így az 3.347,7 fıre módosul, míg a Polgármesteri Hivatal létszáma 274,0 fı marad, valamint az önkormányzati társulás létszáma 1 fı marad. (6) A rendelet 2/b. mellékletének helyébe jelen rendelet 2/b. melléklete lép. AZ INTÉZMÉNYEK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSÁNAK KIADÁSAI 4. (1) A rendelet 5. (1) bekezdésében az önkormányzati intézmények kiadási fıösszege ezer Ft-tal nı, így az ezer Ft-ra módosul. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadások változásainak intézményenkénti és kiemelt elıirányzatonkénti részletezését a 2. melléklet tartalmazza.

4 4 (3) A rendelet 2. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A KÖZPONTI KEZELÉS KIADÁSAI 5. (1) A rendelet 6. (1) bekezdésében a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátását biztosító kiadási elıirányzatok nagyságrendje ezer Ft-tal nı, így az ezer Ft-ra módosul. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (3) A rendelet 3. mellékletének helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép. (4) A rendelet 6. (4) bekezdésében a más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege ezer Ft-tal nı, így az ezer Ft-ra módosul, amelyet e rendelet 3. mellékletének 24. cím 1. alcíme részletez. (5) A rendelet 3. (9) bekezdésében a kisebbségi önkormányzatok kiadási ezer Ft-tal nı, így az ezer Ft-ra módosul. FEJLESZTÉSI KIADÁSOK 6. (1) A rendelet 7. -ában az önkormányzat fejlesztési kiadásainak fıösszege ezer Ft-tal csökken, ezer Ft-ra módosul, változásainak részletezését e rendelet 4. melléklete tartalmazza. (2) A rendelet 4. mellékletének helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép. FEJÚJÍTÁSI KIADÁSOK 7. (1) A rendelet 8. (1) bekezdésében az önkormányzati felújítások elıirányzata ezer Ft-tal nı, ezer Ft-ra módosul, változásainak részletezését e rendelet 5. melléklete tartalmazza. (2) A rendelet 5. mellékletének helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép.

5 5 TARTALÉKOK 8. (1) A rendelet 10. (1) bekezdésében a tartalékok összege ezer Ft-tal csökken, így az ezer Ft-ra módosul. (2) A tartalékok célonkénti meghatározását az 1. melléklet tartalmazza. VEGYES RENDELKEZÉSEK 9. A rendeletnek az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait tartalmazó 4/a. melléklete helyébe jelen rendelet 4/a. melléklete lép. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 10. Ez a rendelet október 24-én lép hatályba, rendelkezéseit azonban szeptember 30. napjától kell alkalmazni. Vantara Gyula sk. polgármester Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyzı Tárgy: A lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása (2. forduló) A közgyőlés 14 igen, 1 nem szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról a következı rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja.

6 6 I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévı minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen a rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, amelyek hasznosítására, üzemeltetésére, használatára vonatkozóan az önkormányzat és a vagyonkezeléssel megbízott szervezet (a továbbiakban: üzemeltetı) közötti megállapodás eltérı rendelkezéseket tartalmaz. 2. (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed: a) a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezı magyar állampolgárokra, b) a bevándoroltakra és a letelepedettekre, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, d) a hontalanokra, e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyekre, amennyiben a pályázat vagy kérelem benyújtásának az idıpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. (2) E rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed azokra a lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezı személyekre, akik: a) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén tevékenységet végzı munkáltatóval munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak, vagy b) legalább két éve életvitelszerően Békéscsaba Megyei Jogú Városban élnek. (3) A lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. (4) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén a rendelet hatálya kiterjed a jogi személyiséggel rendelkező és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

7 7 2. A lakások bérbeadásának jogcímei 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakásokat: a) szociális helyzet alapján, b) átmeneti lakásként, c) ifjúsági garzonként, d) költségelvű bérlakásként, e) szolgálati lakásként, vagy f) bérlőkijelölési jog alapján adja bérbe. A rendelet alkalmazásában: 3. Értelmezı rendelkezések család: szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti közösség; 2. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvrıl szóló törvényben meghatározott személyek; 3. egyedülálló: a Szoctv. szerint meghatározott egyedülálló személy; 4. egyedül élı: a Szoctv. szerint meghatározott egyedül élı személy; 5. háztartás: a Szoctv.-ben háztartásként meghatározott személyek közössége; 6. jelentıs önkormányzati érdek: a munkahelyteremtéshez, az önkormányzati feladatok ellátásához, a vendégoktató, vendégelıadó, vendégmővész elhelyezéséhez kapcsolódó önkormányzati érdek; 7. jövedelem: a Szoctv. szerinti jövedelem; 8. központi berendezések: a) a több lakást ellátó központi főtés és melegvíz szolgáltató berendezések, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban lévı vezetékszakaszt és főtıtesteket (radiátor stb.) is; b) a víz- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakáshoz tartozó fıelzáró szerelvényig; c) a csatornarendszer a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakás rácsatlakozási pontjáig; d) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, a lakáshoz tartozó fogyasztásmérı berendezésig, illetıleg a biztosító tábláig, e) a több lakást szolgáló szellıztetı-berendezés; f) a kaputelefon és felcsengetı berendezés a vezetékhálózattal; g) a személy- és teherfelvonó; h) a háziszemét győjtésére szolgáló berendezés; i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel; j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetıleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

8 8 9. szociálisan rászoruló: az a személy és család, akinek vagy a jogszerően vele együtt költözık tulajdonában, haszonélvezetében a pályázat benyújtásának idıpontjában nincs beköltözhetı lakás vagy családi ház, forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülı telek, kivéve az 5. (7) bekezdésben meghatározott esetet, továbbá akinek vagy a jogszerően vele együtt költözı közeli hozzátartozóknak az egy fıre jutó havi nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelızı hónapban nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: a) egyedülálló személy esetén 300 %-át, b) gyermekét egyedül nevelı személy esetén 280 %-át, c) 2-4 fıs család esetén 250 %-át, d) 5 vagy több fıs család esetén 200 %-át. 10. vagyon: a Szoctv. szerinti vagyon. II. fejezet A bérbeadásra és az üzemeltetésre vonatkozó eljárási szabályok 4. A bérlakások üzemeltetése és bérbeadása 5. (1) A lakások fenntartói és üzemeltetıi feladatait az üzemeltetı látja el. (2) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntések meghozatalát a lakásügyekkel foglalkozó bizottságára (a továbbiakban: Bizottság) átruházza. (3) A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerzıdések megkötésével kapcsolatos elıkészítı, adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal lakásügyekkel foglalkozó szervezeti egysége (a továbbiakban: Hivatal) látja el. (4) Az önkormányzati bérlakások közül a szociális helyzet alapján, az ifjúsági garzonként, a költségelvő bérlakásként és a szolgálati lakásként bérbe adható lakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik. (5) A (4) bekezdésben meghatározott bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a polgármester hirdeti meg úgy, hogy a megüresedı lakások bérbeadása lehetıleg folyamatos legyen. (6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérıen a Bizottság az értékesíteni, bontani kívánt szociális rászorultság alapján bérbe adott bérlakások bérlıit az év közben megüresedı, szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokban helyezheti el, pályázati eljárás alkalmazása nélkül. A bérleti szerzıdés határozott idıtartamra szól a rendelet 37. -ában foglaltak szerint. (7) Azon személyek, családok részére, akiknek saját tulajdonú háza természeti katasztrófa, vagy vis major következtében megsemmisül vagy lakhatatlanná válik, és azt felújítani, újjáépíteni jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban, amennyiben a szociális bérlakás pályázat követelményeinek egyébként megfelelnek, a Bizottság legfeljebb 5 éves idıtartamra, pályázati eljárás mellızésével, szociális bérlakásban bérleti jogot biztosíthat.

9 9 (8) A Bizottság minden évben pályázatot hirdet a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakások bérlıi részére lakáscserék biztosítása érdekében. A pályázatban csak azok a bérlık vehetnek részt, akiknek lakbér és közüzemi tartozásuk nincs vagy a tartozás rendezése érdekében az adósság jogosultjával megállapodást kötött. A kérelmekrıl a Bizottság a benyújtott pályázatok következtében rendelkezésre álló lakások bérbeadásáról a rendelet 8. számú mellékletében meghatározott szempontrendszer alapján dönt. A bérleti szerzıdés határozott idıtartamra szól a rendelet 37. -ban foglaltak szerint. (9) A Bizottság pályázat mellızésével egyedi elbírálás alapján jelölheti ki azt a lakásbérlıt, akinek átmeneti elhelyezéséhez jelentıs önkormányzati érdek főzıdik. A kijelölt bérlı a lakásért a költségelven meghatározott lakbérő lakásokra vonatkozó szabályok szerinti lakbért, illetve a külön szolgáltatások díját is köteles megfizetni. (10) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. (1) A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást a Csabai Mérleg városi lapban és Békéscsaba Megyei Jogú Város honlapján közzé kell tenni. A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell: a) a pályázati jogosultság feltételeit, b) a bérbeadás jogcímét, c) a bérbeadásra meghirdetett meglévı üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, mőszaki jellemzıjét, szobaszámát, d) a bérleti jogviszony idıtartamát, e) a lakbér összegét és az igényelhetı lakbértámogatás lehetıségét, f) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét, módját és határidejét és g) a pályázatok elbírálásának valamint az eredmény ismertetésének várható határidejét. (2) A pályázati adatlap tartalmazza: a) a pályázó alapvetı személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, b) a pályázó fennálló lakhatásának jogcímét a pályázat benyújtásának idıpontjában, c) a pályázóval együtt lakó és jogszerően együtt költözı személyek alapvetı személyazonosító adatait, hozzátartozói minıségét és d) a pályázó és a pályázóval jogszerően együttköltözık jövedelemére vonatkozó igazolását, valamint a szociális és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat. (3) Egy pályázó egyidejőleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön kell pályázni. (4) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elıkészítıjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt. (5) A (4) bekezdésben foglaltakat a pályázati eljárás nélküli bérbeadás esetén is alkalmazni kell. (6) A rendelet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a kérelmezınek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. (7) A pályázatokat az arra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani. 6.

10 10 7. (1) A pályázatok elbírálásáról a Bizottság a rendelet mellékletében szereplı szempontrendszer alapján dönt. (2) A pályázat eredményérıl a pályázókat a Hivatal a döntéstıl számított 8 napon belül értesíti. (3) A pályázat nyertese a döntés közlésétıl számított 20 napon belül köteles a Hivatalban megjelenni és a bérleti szerzıdést megkötni. Amennyiben ezen határidın belül a pályázó részérıl nem kerül sor a bérleti szerzıdés aláírására, elveszíti a bérleti jogot. (4) A Bizottság által kijelölt bérlık vonatkozásában a bérleti szerzıdést az önkormányzat nevében a Bizottság elnöke köti meg és írja alá. (5) A pályázó a pályázati eredmény közlésétıl számított 30 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstıl számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be. (6) A bérlı nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának a jogát, ha a (3) és (5) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlıen igazolja és az akadály megszőnésétıl számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik illetve a bérleti szerzıdést megköti. (7) A szociális bérlakás bérleti jogára pályázónak a (3) és (5) bekezdésben foglalt kötelezettségszegése esetén a lakás bérletének megszerzésére az ıt követı legtöbb pontszámot elért pályázó jogosult. (8) Amennyiben a pontszám szerint következı pályázók közül többen azonos összpontszámmal rendelkeznek, az a pályázó nyeri el a lakás bérleti jogát, aki a szempontrendszer 2., 9. és 12. pontja szerint a legtöbb összpontszámmal rendelkezik. 8. (1) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére az pályázhat, aki: a) és a vele együtt jogszerően költözı hozzátartozója a pályázat benyújtásának idıpontjában Magyarország területén sehol nem rendelkezik beköltözhetı lakóingatlan tulajdonjogával, haszonélvezetével vagy önálló lakásnak minısülı tulajdoni hányaddal, b) és akinek a vele együtt jogszerően költözı hozzátartozója a pályázat benyújtását megelızı 5 éven belül tulajdonát képezı ingatlant nem ajándékozott el, c) és akinek a vele együtt jogszerően költözı hozzátartozója a pályázat benyújtását megelızı 5 éven belül önkormányzati bérlakás bérleti jogáról nem mondott le, vagy bérleti jogviszonya nem a bérlınek felróható okból szőnt meg, d) és akinek a vele együtt jogszerően költözı hozzátartozója a pályázat benyújtásának idıpontjában nem rendelkezik vagyonnal. (2) Az önkormányzati bérlakás bérlıje akkor pályázhat másik lakás bérleti jogának elnyerésére, ha nem rendelkezik lakbér vagy közüzemidíj-hátralékkal a pályázat benyújtásakor vagy a tartozás rendezése érdekében az adósság jogosultjával megállapodást kötött. (3) A pályázat benyújtásának az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül további feltétele, hogy a pályázót a pályázat benyújtását megelızı tíz éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt nem költöztették ki. (4) Nem pályázhat önkormányzati bérlakás bérleti jogára, aki elızetes letartóztatásban van, elzárás büntetését tölti, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

11 11 (5) Meg kell szüntetni a bérleti jogát annak a bérlınek, akivel szemben elzárásra vagy szabadságvesztés büntetés kiszabására a bérleti jogviszony fennállása alatt kerül sor. 5. A bérlakás bérbeadása a lakás helyreállításának vállalásával 9. (1) Az üzemeltetı folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot a felújításra szoruló üres önkormányzati lakásokról. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, komfortfokozatát, főtési módját, b) a helyreállításhoz szükséges munkák részletes felsorolását, c) a helyreállítás során elvégzendı munkáknak és felhasználásra kerülı anyagoknak az üzemeltetı által meghatározott költségeit és d) a felújítás teljes költségvetését. (2) A Bizottság az üzemeltetı tájékoztatása alapján meghatározza azoknak a lakásoknak a körét, amelyek a bérlı általi helyreállítással adhatók bérbe pályázati eljárás keretében. (3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, főtési módját, b) a helyreállításhoz szükséges munkák részletes felsorolását, c) a helyreállítás során elvégzendı munkák üzemeltetı által meghatározott teljes költségvetését, d) a helyreállítást követı bérbeszámítás lehetıségét és mértékét, e) a bérleti jogviszony idıtartamát, f) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét és g) a pályázat elbírálásának várható idıpontját. (4) A pályázat benyújtására az jogosult, aki megfelel a 8. -ban meghatározott feltételeknek és hitelt érdemlıen igazolja, hogy a lakás helyreállításához szükséges anyagi fedezet rendelkezésére áll. (5) Egy személy egyidejőleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani. (6) A pályázatok elbírálásáról a lakás bérbeadásának jogcíme szerinti szempontrendszer alapján a Bizottság dönt. (7) A Bizottság döntése alapján az üzemeltetı és a bérlı külön megállapodást köt, amely tartalmazza: a) az elvégzendı munkák körét, konkrét megjelölését, b) a munkálatok befejezésének határidejét, c) az elvégzett munkák ellenırzésének, átvételének módját az üzemeltetı részérıl történı a lakás helyreállításának költségeit, a bérbeszámítás alapját, d) a bérletidíj-fizetési kötelezettség alóli mentesség pontos idıtartamát és a díjfizetési kötelezettség teljesítésének kezdı idıpontját. (8) Az e -ban szabályozott pályázat alapján a költségelvő bérlakások, a bérlıkijelölési jogú lakások és az ifjúsági garzonházak közül a Fövenyes úti bérlakások nem adhatók bérbe.

12 12 III. Fejezet A felek jogai és kötelezettségei 6. A bérlı jogai és kötelezettségei 10. (1) A bérlı a bérleti szerzıdésben szereplı idıpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelı lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni. (2) Az üzemeltetı a lakásnak a lakásbérlı részére történı átadásakor lakásátadási jegyzıkönyvet készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban elıforduló esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlı a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzıkönyv aláírásával ismeri el. (3) A bérlı köteles a bérleményben életvitelszerően tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak idıtartamát írásban köteles bejelenteni a Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerzıdés kötelezı tartalmi eleme. A bérlı bejelentett - elsısorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történı - távolléte alatt erre hivatkozással a szerzıdést a bérbeadó részérıl felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerzıdést abban az esetben sem, ha a bérlı a bejelentést menthetı okból mulasztotta el, és errıl a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja. (4) A bérlı köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját a szerzıdésben meghatározott összegben és idıpontban az üzemeltetınek, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak, a társasházban lévı lakások esetén a társasházi közös költséget a társasháznak az általuk megjelöltek szerint megfizetni. A bérlı köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja. (5) A bérlı és a bérlıtársak a határozott idı lejártát megelızı 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerzıdés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemidíjtartozásuk. (6) Ha a bérlı lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerzıdés megkötésétıl, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított a) 30 napon belül köteles ennek tényét bejelenteni a bérbeadó felé és b) 90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból. 7. A bérbeadó jogai és kötelezettségei 11. (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról és c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetésérıl.

13 13 (2) A bérleménnyel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggı nem a bérbeadót terhelı minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerzıdés, valamint a bérlı és az üzemeltetı közötti külön megállapodás az irányadó. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni: a) a lakás helyreállításának költségeit, b) a költségek megtérítésének módját, valamint c) a munkálatok elvégzésének határidejét. (4) A bérbeadótól a bérlı által átvállalt kötelezettség teljesítése esetén az üzemeltetı és a bérlı közötti megállapodás a (3) bekezdésben foglaltakat tartalmazza. (5) A (4) bekezdés szerint elvégezett munkák számlákkal igazolt ellenértékét legfeljebb a megállapodásban szereplı költség erejéig az üzemeltetınek a lakás mőszaki átvételét követı 30 napon belül egy összegben kell a bérlı részére megfizetni vagy a bérlı választása alapján a lakbérbe beszámítani. (6) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlı csak a rendeltetésszerő használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. (7) Az üzemeltetı a munkálatok elvégzésének határidejét a bérlı kérésére indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. (8) Ha a bérlı a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a (7) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidın belül nem végzi el, a bérbeadó a szerzıdést az Ltv. alapján felmondhatja. (9) Ha a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bıvítésével kapcsolatos munkák csak a bérlı átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetık el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének idıtartamára szünetel. (10) A szünetelésre vonatkozó megállapodás tartalmazza a munkálatok megkezdésének és befejezésének pontos idıpontját, és a bérlı ingóságainak elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket. 12. (1) Az üzemeltetı és a bérlı írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlı a lakást átalakítja, korszerősíti a Bizottság elızetes véleménye és a közgyőlés gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságának hozzájárulása után. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendı munkák a) konkrét megjelölését, b) befejezésének határidejét, c) költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlı köteles megkérni. (3) Az üzemeltetı a bérlı kérésére csak a rendeltetésszerő használatra alkalmassá tételhez szükséges mértékő költségek megfizetését vállalhatja. (4) Az üzemeltetı a (3) bekezdésben foglaltak alapján a számlákkal igazolt költségeket, legfeljebb a megállapodásban szereplı összeg erejéig a munkák befejezését követı 30 napon belül egy összegben köteles a bérlınek megfizetni, vagy a bérlı választása szerint a lakbérbe beszámítani. (5) A lakás átalakítását, korszerősítését követıen a lakásbérleti szerzıdést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

14 (1) Az üzemeltetı és a bérlı írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerzıdés megszőnésekor a lakást és berendezéseit az üzemeltetı teszi rendeltetésszerő használatra alkalmassá. (2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthetı meg, ha a bérlı vállalja, hogy legkésıbb a kiköltözését követı 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti. (3) Ha a bérlı a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minısül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a bizottság kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit az üzemeltetı és a bérlı közötti megállapodásban kell meghatározni. 14. (1) Az üzemeltetı a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzıkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlınek a jegyzıkönyvben nyilatkoznia kell az ıt terhelı hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejérıl. (2) Amennyiben a bérlı a hibák és hiányosságok megszüntetésérıl, vagy az ellenérték megtérítésérıl nem nyilatkozik, illetıleg az üzemeltetı a bérlı nyilatkozatát nem fogadja el, az üzemeltetı a kötelezettség behajtása érdekében köteles jogi eljárást lefolytatni. (3) Amennyiben a bérlı a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlıt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére. 15. (1) Az üzemeltetı és a Hivatal a lakások rendeltetésszerő használatát, továbbá a bérlıi kötelezettségek teljesítését a bérlı nyugalmának zavarása nélkül, elızetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti idıben évente legalább két alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenırizni. A bérlı az ellenırzés lehetıségét köteles biztosítani. (2) Az ellenırzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az üzemeltetı vagy a Hivatal a bérlıt 15 napon belül írásban, határidı kitőzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenırizni. (3) Az üzemeltetı és a Hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlık magatartása indokolja, elızetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenırzést tart. (4) Amennyiben az üzemeltetı vagy a Hivatal munkatársa az ellenırzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlı a lakást elızetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles errıl a körülményrıl a Bizottságot tájékoztatni. A bérlıvel szemben alkalmazandó eljárásról az üzemeltetı és a Hivatal jelzése alapján a Bizottság dönt. (5) Az üzemeltetı szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles a Bizottságot írásban tájékoztatni a bérlakások kihasználtságáról, azok mőszaki állapotáról, az ellenırzés tapasztalatairól.

15 15 (6) A Hivatal a pályázatok elbírálása elıtt szükség szerint a lakásbérleti szerzıdések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelızıen minden esetben átfogó környezettanulmányt készít a kérelmezık jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire, valamint a rendeltetésszerő lakáshasználatra vonatkozóan. IV. Fejezet Bérbeadói hozzájárulások 8. Hozzájárulás a bérlıtársi jogviszonyhoz 16. (1) A bérlı és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére a házastárs lakásba való beköltözésének idıpontjától függetlenül a bérbeadó a bérlıtársi szerzıdést köteles megkötni. (2) A bérlı és a vele együtt lakó szülıje közös kérelmére a bérbeadó a bérlıtársi szerzıdést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezık együttlakását az egészségügyi körülményei indokolttá teszik. (3) A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthetı bérlıtársi szerzıdés, ha a bérlıvel együtt lakó szülınek máshol beköltözhetı lakása van. (4) A bérlı és az együtt költözı vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlıtársi szerzıdés akkor köthetı, ha az élettárs megfelel a rendeletben foglalt szociális, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján történı bérbeadás feltételeinek. (5) Más személlyel bérlıtársi jogviszony nem létesíthetı. 9. Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételei 17. (1) A megüresedett társbérleti lakrész önálló bérletként nem adható bérbe. (2) A lakásban visszamaradó társbérlı részére a megüresedett társbérleti lakrész csak akkor adható bérbe, ha a társbérlı vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését. (3) Amennyiben a társbérlı a (2) bekezdésben foglaltakat nem vállalja, akkor a részére cserelakást kell biztosítani, és a felszabadult ingatlant önálló lakásként kell bérbe adni. 10. A befogadás szabályai 18. (1) A bérlı a lakásba más személyt az Ltv. rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. (2) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés elıtt a bérlı és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a Bizottságtól.

16 16 (3) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát. (4) A Bizottság a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága miatt a zavartalan együttélés nem biztosított. (5) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhetı lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik. (6) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha olyan feltétel következik be, amely fennállása esetén a hozzájárulást meg kellett volna tagadni A bérleti jog folytatása és az elhelyezési kötelezettség szabályai (1) A bérlı bérleti szerzıdésének megszőnését követıen a Bizottság hozzájárulásával befogadott lakásban visszamaradó személy a lakást a szerzıdés megszőnésétıl számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen a szociális bérlakásban visszamaradt személy kérelmére a lakásbérleti jogviszonyt folytathatja, amennyiben a rendelet szerint jogosult a szociális bérlakásra és a lakást közüzemi vagy lakbérhátralék nem terheli. (3) A bérlı halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására az Ltv. rendelkezéseiben és a (2) bekezdésben meghatározott befogadott személyeken túl más személy nem jogosult. A bérlı halála esetén a befogadottnak a halál bekövetkezésének idıpontját követı 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat. 12. Hozzájárulás a tartási szerzıdéshez 20. (1) A bérlı a határozatlan idıre bérbe adott lakás esetében a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján tartási szerzıdést köthet a lakásbérleti jog folytatása ellenében. A hozzájárulás megadásáról a Bizottság dönt. A megkötött tartási szerzıdés egy példányát az aláírástól számított 30 napon belül a Hivatalhoz be kell nyújtani. (2) A Bizottság a tartási szerzıdéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha: a) az eltartó vagy házastársa Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén másik beköltözhetı lakással rendelkezik, b) az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes, c) a bérlı az életkora, illetıleg az egészségügyi körülménye alapján tartásra nem szorul, d) a bérlı tartásáról jogerıs bírói döntés, illetve érvényes tartási, gondozási szerzıdés alapján más személy gondoskodik, e) a bérlıvel a lakásban jogszerően együtt lakó más személy a bérlıt eltartja.

17 Hozzájárulás a lakáscsere szerzıdéshez 21. (1) A bérbeadó a lakáscsere-szerzıdéshez akkor adhatja hozzájárulását, ha a lakás bérlıje a bérleti jogát másik lakóingatlan tulajdonjogára vagy bérleti jogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhetı. (2) Önkormányzati lakás esetén bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történı hozzájárulást, ha a cserepartner az Ltv.-ben meghatározott kötelezettségeit a bérbeadó felé a megadott határidın belül nem teljesíti, vagy kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. (3) A lakáscseréhez az Ltv.-ben felsorol eseteken kívül nem adható hozzájárulás, ha a) az elcserélni kívánt önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerzıdés határozott idıre szól és az új bérlı határozatlan idejő szerzıdést kíván kötni, b) a bérlıkijelölési jog gyakorlására jogosult a cseréhez nem járul hozzá, vagy c) az önkormányzati bérlakások cseréje esetén a lakást cserélı felek közül bármelyiknek lakbér vagy közüzemidíj-tartozása áll fenn, kivéve, ha a tartozó a hátralék megszüntetésére megállapodást köt. 14. Hozzájárulás albérleti szerzıdéshez 22. (1) A bérbeadó a teljes lakás további albérletbe adásához nem járulhat hozzá. A lakás egy részének albérletbe adásához az albérleti szerzıdés írásba foglalása szükséges. (2) Az albérletbe adással a bérlı nem teremthet zsúfolt lakáshelyzetet. Zsúfolt lakáshelyzetnek minısül, ha a lakásban az 1 fıre jutó alapterület nem éri el a 10 m²-t. (3) Ha a bérlı bérleti jogviszonya bármilyen okból megszőnik, az albérlı elhelyezésére a bérbeadó nem vállal kötelezettséget. (4) A lakás fizetıvendéglátás céljára albérletbe nem adható. V. Fejezet A lakbér és egyéb fizetési kötelezettségek 15. Az óvadék fizetése 23. A bérleti szerzıdés megkötésekor, a bérbeadó a bérbeadás feltételeként a rendeletben meghatározott összeg megfizetését köti ki óvadékként. Az óvadék pontos összegét és funkcióját a bérleti szerzıdésben rögzíteni kell. Nem köthetı ki óvadék fizetése a szociális alapon bérbe adott, valamint a szolgálati lakások és a bérlıkijelölési jog gyakorlása alapján bérelt lakások esetén.

18 A lakbér mértéke 24. (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlı lakbért köteles fizetni. (2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza: a) lakás használata, b) a lakás és az épület üzemeltetése: ba) épület karbantartása; bb) közös helyiségek, közlekedık világítása, főtése, takarítása, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetése; bc) a bérleti szerzıdések keletkezésével, szüneteltetésével, megszőnésével összefüggı bérbeadói feladatok ellátása; bd) az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása; be) a lakbérek közlése és beszedése; bf) a személy- és teherfelvonó használata és bg) az üzemeltetıi szervezet mőködtetése, a személyi és anyagi feltételek biztosítása. c) A lakás és az épület fenntartása: ca) a szavatossági felelısség a lakás rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotáért; cb) az üzemelés során keletkezı hibák kijavítása, az életveszély elhárítása; cc) az épület állagát veszélyeztetı hiányosságok megszüntetése; d) az a)-c) pontban felsorolt feladatok lebonyolítása során felmerült költségek. (3) A bérlı a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területet, továbbá a közös helyiségeket és területet térítés nélkül jogosult használni. (4) A bérlı részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetıt külön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelı üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerzıdés, valamint a bérbeadó és az üzemeltetı közötti külön (3) bekezdése szerinti - megállapodás az irányadó. (5) Külön szolgáltatásnak minısül a központi főtés és a melegvíz szolgáltatás. 25. (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott, valamint a szolgálati lakások és az átmeneti lakások lakbérének bruttó differenciált mértéke komfortfokozat és lakbérövezet szerint a következı (Ft/m 2 /hó): Komfortfokozat Lakbérövezet - bruttó lakbér Ft/m 2 /hó Kiemelt I. övezet II. övezet III. övezet Összkomfortos és komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás (2) A lakbérövezeteket a rendelet 1. melléklete állapítja meg.

19 19 (3) Amennyiben a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlıi minimum 4 évre szóló és háztartásonként legalább ,- Ft/hó értékő elıtakarékossági szerzıdést kötnek, a szerzıdés megkötését követı 3. hónaptól a) havi10.000,-ft után 3000,- Ft/hó bérleti díj kedvezményben b) havi ,-Ft után 5000,- Ft/hó bérleti díj kedvezményben részesülnek. 26. (1) A jogszabály alapján gyakorolt bérlıkijelölési jog alapján bérbe adott lakások és a Békés Megyei Önkormányzat bérlıkijelölési joga alapján bérbe adott lakások lakbére megegyezik a 25. (1) bekezdésében meghatározott összeggel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérıen, amennyiben a bérlıkijelölési jog gyakorlására a Közgyőlés döntése alapján kerül sor, a lakbér összege megegyezik a közgyőlési döntésben meghatározott jogcímő bérlakások lakbérével. 27. Az ifjúsági garzonházakban lévı lakóegységre vonatkozó bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlı üzemeltetési és kezelési kötelezettség teljesítésébıl adódó költségek biztosítására bruttó Ft/hó lakbért köteles fizetni. 28. (1) A költségelvő bérlakások lakbérének mértéke bruttó 467 Ft/m 2 /hó. A lakbért a lakás teljes alapterületének figyelembevételével kell megállapítani. (2) A lakbér a lakás üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának az alábbiakban felsorolt ellenértékét tartalmazza: a) a lakás és az épület üzemeltetése: aa) a bérleti jogviszony keletkezésével, szüneteltetésével és megszőnésével kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátása, kivéve a lakások bérlıinek kijelölése; ab) a lakbérek beszedése, nyilvántartása, a késedelmesen fizetı bérlık bérletidíjhátralékának behajtása; ac) a bérlemények rendeltetésszerő használatához szükséges berendezések állandó üzemképes állapotban tartása; ad) a bérlemények rendeltetésszerő és gondos használatának ellenırzése; ae) az ingatlan közös használatú területeinek tisztántartása, szükség szerinti megvilágítása, és az ehhez kapcsolódó közmőellátás biztosítása; b) a lakás és az épület fenntartása, felújítása: ba) életveszély elhárítása; bb) az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztetı, vagy a bérlemény rendeltetésszerő használatát lényegesen gátoló, azonnali beavatkozást igénylı hibák haladéktalan, eseti megszüntetése;

20 20 bc) az ingatlan rendeltetésszerő állapotát lényegesen nem befolyásoló, azonnali beavatkozást nem igénylı hibák kijavítása, amelyekre az épületen elvégzendı egyéb javítási munkákkal együtt az észleleléstıl számított 6 hónapon belül kerül sor; bd) az ingatlan állagának és rendeltetésszerő használatának érdekében végzett, elıre tervezett, folyamatos állagmegóvási munkák; be) a bérbeadót terhelı olyan javítási munkák elvégzése, amelyek a rendeltetésszerő használat mellett, nem szándékos károkozás következtében, természetes elhasználódásból erednek, továbbá ugyanezen okból egyes lakás-felszerelési tárgyak vagy szerelvények szükség szerinti cseréje; bf) a fenti feladatok lebonyolítása, elvégzése során felmerült költségek. 29. (1) A megállapított lakbért a bérlı kérelmére csökkenteni kell a lakás épületen belüli fekvése, helyiségekkel való ellátottsága alapján, ha a lakás: a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm mélyen, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben terepszint alatt) van, vagy földszinti, de pince fölötti lakás, b) országos közforgalmú vasútvonal szélsı vágányától mért 50 m távolságon belül fekvı épületben van, és legalább 1 lakószoba ablaka a vasútvonalra néz, c) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van, d) összkomfortos vagy komfortos da) de közlekedı helyisége nincs, db) kamra helyett csak élelmiszer-tárolószekrénnyel rendelkezik, vagy dc) fürdıszoba helyett mosdó-, vagy zuhanyzófülke van, vagy e) a lakóépületben közvetlen lapos tetı alatti szinten van. (2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke az (1) bekezdés a)-e) pontokban meghatározott lakások esetén tételenként 5 %, de maximum 20 % lehet. (3) Ha a lakás összkomfortos vagy komfortos és főtése szilárd, illetve folyékony tüzeléső etage kazánnal, vagy szilárd, illetve folyékony tüzeléső egyedi kályhával biztosított, a bérlıt a (2) bekezdésben írt csökkentés mértékén felül további 10 % lakbércsökkentés illeti meg. 17. A lakáshasználati díj 30. (1) A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétıl a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegő használati díjat köteles fizetni. (2) A jogcím nélküli lakáshasználótól az ilyen lakáshasználat kezdetétıl számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig emelt használati díj követelhetı, ha az Ltv., illetve a rendelet rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétıl számított 3-6 hónap közötti idıtartamra a lakás lakbérének kétszerese, a 7-10 hónap közötti idıtartamra a lakás lakbérének négyszeres összege, a 11. hónaptól kezdıdıen a lakás lakbérének ötszöröse.