Alapfogalmak. Adatbázis. Adatbázis és adatok
|
|
- Egon Dobos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Adatbázis Amikor meghalljuk az adatbázis kifejezést, vajon mire gondolunk? Mi ez? Mire való? Mire használható? A szóösszetétel önmagában kétféle értelmezésre ad lehetőséget: 1. Adatbázis = adatok bázisa (alapja), vagy 2. Adatbázis = adatokból álló bázis (alap). Mi a két értelmezés között a különbség? Van-e, illetve van-e értelme különbséget tenni? Nos, a különbség döntő jelentőségű míg az első pont alatti értelmezés egy öncélú, önmagáért való szemléletet tükröz, a második azt érzékelteti: olyasmiről van szó, ami valaminek az alapja, kiindulása, támasza lehet. Mi a továbbiakban a 2. pont alatti értelmezéshez tartjuk magunkat; vagyis az adatbázis kifejezést olyan adatok halmazára alkalmazzuk, amelyeket valamilyen cél (vagy célok) érdekében gyűjtünk és tárolunk. (Később azt is látjuk és megértjük majd, hogy fontos: ezek az adatok valamilyen logikai viszonyban, kapcsolatban állnak egymással.) De mi lehet a gyűjtés célja? Adatokat azért gyűjtünk, hogy később ezek felhasználásával valamilyen feladatot oldjunk meg. A feladatok megoldása közben adatokat használunk fel, melyeket a korábban létrehozott adathalmazból, adatbázisból nyerünk vissza. Adatbázis és adatok Az adatbázisok lényeges jellemzője tehát, hogy az adatokat nem csak tárolniuk kell, hanem úgy kell tárolniuk, hogy azok céljainknak megfelelően visszanyerhetők legyenek. Hogyan biztosítható a céljainknak megfelelő visszanyerés? Ennek megértéséhez nézzünk egy közismert példát, mégpedig a hagyományos, nyomtatott telefonkönyvet. A telefonkönyv olyan adatbázis, melyben a telefon-előfizetők adatait, köztük a telefonszámukat tároljuk. Mi ennek az adatbázisnak a célja? Az, hogy amikor valakit fel akarunk hívni, és nem tudjuk a számát, a telefonkönyvből kikereshessük azt. E használati cél érdekében a telefonkönyv az alábbi módon tárolja az adatokat: Előfizetőnként Név Cím Telefonszám Az előfizetők Név, ezen belül Cím szerinti ábécében sorakoznak. Az oldalak tetején indexeket találunk (a lap első vezetéknevének első néhány betűje) a keresés megkönnyítésére. Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 1
2 1. ábra Telefonkönyv-részlet Egyedek: fogalmak és konkrétumok Ha valakit megkérdezünk, hogy mit tartalmaz a telefonkönyv, általában azt a választ kapjuk, hogy az előfizetőket. Ugyanakkor, ha belenézünk, neveket, címeket és telefonszámokat látunk. Vajon a név, cím és telefonszám egyenlő az előfizetővel? Ez nagyon fontos kérdés; a válasz, de még inkább a válasz megértése alapvető lesz az adatbázisokkal való későbbi munkánk eredményessége szempontjából. A név, cím és telefonszám nem egyenlő az előfizetővel: az előfizető a valós élet egy eleme szakkifejezéssel egyede, akiről az adatbázisban adatokat (esetünkben: név, cím és telefonszám) tárolunk. Az előfizetőknek ezen a három adaton kívül még sok más adata is van (például születési év, személyi szám, testmagasság stb. de ezek a telefonkönyv célját illetően közömbösek, tehát nem kerülnek be ebbe az adatbázisba. Miért ezek az adatok és miért így vannak a telefonkönyvben? A felhasználási célt tekintve a személyek telefonszáma elsődleges a telefonkönyv telefonszámok megtalálását szolgálja. A név pedig az emberek között bevált keresési-azonosító adat. De vajon miért van ott a cím? Itt a későbbiekre nézve nagyon fontos jelenségbe botlunk: az azonosító és a nem azonosító tulajdonságok problémájába. A név valójában nem azonosítója a személyeknek, mert létezhetnek (és léteznek is) azonos nevű emberek. A telefonkönyv erre az esetre a cím vizsgálatát kínálja fel és valóban, a legtöbbször tudjuk a címet, így rendszerint be tudjuk azonosítani a keresett személyt bár ez a módszer sem nevezhető száz százalékosnak, mert még a név és a cím együtt sem azonosít egyértelműen valakit (előfordul, hogy ugyanabban a házban két azonos nevű ember lakik; sőt, ugyanabban a lakásban is lehetséges). A név, cím és telefonszám a telefonkönyv célját tekintve logikailag és funkcionálisan is összetartozó adatok. Logikailag azért, mert az előfizető lényeges, a telefonkönyv használati célját alátámasztó tulajdonságait jelentik. Funkcionálisan pedig azért tartoznak össze, mert sajátos függelmi viszonyok léteznek közöttük: bár azt hétköznapi értelemben sem mondhatjuk, hogy a név egyértelműen azonosítaná, meghatározná a telefonszámot, de a név és a cím együtt már kielégítően teljesíti ezt (de csak a hétköznapi életben!). Külön érdekesség, hogy maga a telefonszám valóban azonosító: meghatározza, azonosítja az előfizetőt (ha valakinek tudjuk a számát, és lenne egy telefonszámokra rendezett telefonkönyvünk, pillanatok alatt és egyértelműen kiválaszthatnánk azt az egy előfizetőt (nevét és címét), aki ehhez a számhoz tartozik. Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 2
3 A következő, amit meg kell tanulnunk az, hogy meg tudjunk különböztetni egy fogalmat és az általa jellemzett, kategorizált valóságos dolgokat. Tegyünk fel egy ártatlannak tűnő kérdést: Hány előfizető szerepel a telefonkönyvben? Egy hétköznapi ember erre a következőket válaszolja: sok; több ezer; esetleg megszámolja, és megmondja a pontos darabszámot. Ha sokakat kérdezünk meg, lehet, hogy egyvalaki furcsa választ ad: EGY. Ez utóbbi elég meglepő ahhoz, hogy elgondolkodjunk egy kicsit. Kinek van igaza? Nézőpont kérdése: akik azt válaszolták, hogy sok, azok az előfizetők kifejezést meghallva, maguk elé képzeltek egy konkrét telefonkönyvet, és konkrét emberek adatbázis-szakkifejezéssel: egyedek tömegére gondoltak, akiknek az adatait ebbe felvezették. Aki azt mondta, hogy egy előfizető van, az arra gondolt, hogy a telefonkönyv egy adatbázis, amely név, cím és telefonszám adatokkal írja le az előfizetőt másnak az adatait (például gépkocsik adatait, televízió-műsort, számítógépkonfigurációkat, futballeredményeket stb.) nem tartalmazza csak egyetlen egyedről, az előfizetőről szól. A két szélső válasz között az alapvető különbséget az adja, hogy az előfizető kifejezést ki minek értelmezi: vagyis fogalomnak vagy konkrét személynek. Mindketten egyedekre gondoltak tehát, de mégis másképp. Vagyis az egyed kifejezés kétértelmű, két másik fogalmat takar: az általános egyed fogalmát ezt a későbbiekben szakkifejezéssel egyed-típusnak, esetleg kategóriának mondjuk, illetve a konkrét példány (esetünkben egy vagy több konkrét személy) fogalmát, amit a továbbiakban egyed-előfordulásnak vagy példánynak nevezünk. Fontos! Ami a hétköznapi életben elegendő az eligazodáshoz, az egy adott szakterületen így az adatbázis-kezelés területén is félreértésekre, és ebből adódóan hibákhoz vezet(het). A fogalmak, kifejezések jelentésének, tartalmának pontos ismerete ezért elengedhetetlen. Miután tisztáztuk az egyed fogalom kettősségét, most pontosan definiáljuk a feltárt új fogalmakat. Egyed-típus alatt egy fogalmat értünk, amely összetartozó tulajdonságok halmazát definiálja. Például: Ember egyed-típus (főemlős, két lábon jár, beszél, főz, életkora, magassága, neme és neve van stb.). Autó egyed-típus (karosszéria, futómű, motor, gurul, színe és rendszáma van stb.). Mivel az egyed-típusok fogalmak, ezért fogalmi hierarchiába foglalhatók ez a hierarchia gyakorlatilag megegyezik az emberi gondolkodás fogalmi rendszerével, annak felépítésével. Az Előfizető egyed-típus például az Ember, sokkal általánosabb fogalom alá sorolható; az Autó egyed-típus a Gépkocsi, ez utóbbi pedig a Jármű kategóriába tartozik. A fogalmi hierarchia jellegzetessége, hogy felfelé egyre általánosabb, lefelé egyre konkrétabb tulajdonságokat határoz meg az egyes szinteken; az alsóbb szintű fogalmak pedig rendelkeznek minden szülőjük minden tulajdonságával. Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 3
4 A 2. ábrán egy fogalmi hierarchia részletét látjuk. ÁLLAT (élőlény) MADÁR (szárnyak, tollazat, repül) HAL (pikkelyes, kopoltyú, úszik) FECSKE (szárnyak, tollazat, repül, költözik) RIGÓ (szárnyak, tollazat, repül, énekel) CÁPA (pikkelyes, kopoltyú, úszik, szürke) ARAMYHAL (pikkelyes, kopoltyú, úszik, aranyszínű) 2. ábra Fogalmak hierarchiája Az egyed-előfordulás egy konkrét dolog vagy személy, ami vagy aki tulajdonságai alapján valamely egyed-típusba (kategóriába) besorolható vagyis annak az egyedtípusnak egy konkrét példánya, megjelenése. Visszatérve a telefonkönyvhöz, korábbi kérdésünkre: Mit tartalmaz a telefonkönyv? a válasz: A telefonkönyv az Előfizető egyed-típus konkrét egyed-előfordulásait (előfizetők halmaza) tartalmazza. A későbbiekre nézve nagyon fontos! Tanuljuk meg megkülönböztetni az egyed-típust az egyed konkrét előfordulásától. Az egyed-típus egy kategória, egy fogalom, melyet tulajdonságokkal jellemzünk. Az egyed-előfordulás az adott egyed-típusba tulajdonságai alapján besorolható konkrét dolog. Az egyed-előfordulásban a típusra jellemző tulajdonságok konkrét értékeket (adatokat) kapnak. Tulajdonságok és adatok Az előfizető egyed-típus a név, cím és telefonszám tulajdonságokat (pontosabban tulajdonság-típusokat) definiálja, ezért a konkrét egyed előfordulásoknak ezeknek a konkrét tulajdonság-értékeit (tulajdonság-előfordulásait, adatait) adjuk meg. A tulajdonságok mindig egy-egy egyed-típus köré szerveződnek; az adatbázisban azonban konkrét adatokat tárolunk az egyes egyed-előfordulásokról. A telefonkönyv esetében az előfizető egyed-típus név, cím, telefonszám tulajdonságtípusokat definiál, így a megvalósított, tényleges telefonkönyvben az előfizető egyedelőfordulásokat ezeknek a tulajdonság-típusoknak a konkrét értékeivel tároljuk. Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 4
5 Azonosítók Az emberek azonosítása nem egyszerű feladat, ugyanis nincs olyan természetes tulajdonságunk, amely az egyes embereknél szigorúan más-más értékekkel bírna. A történelem korai szakaszában az azonosításra a névadás szokása alakult ki. Kezdetben elég volt egy, az adott emberre jellemző kifejezés (például valamilyen feltűnő tulajdonsága, foglalkozása). A népesség növekedésével azonban a név azonosító képessége megszűnt: néhol sokáig próbálkoztak a neveket alkotó részek szaporításával (családra jellemző vezetéknév + keresztnév; szülőváros és-vagy anya nevének belekombinálásával stb.), de végül beleütköztek a praktikum korlátjába, és feladták. Ha a név rövid, sok embernél könnyen azonos lehet; ahhoz viszont, hogy alkalmas legyen mindenki számára egyedi tartalmat hordozni, ma már olyan hosszúnak kellene lennie, hogy nem tudnánk megjegyezni szóval se így, se úgy nem működik. A társadalmi fejlődés és a modern állam kialakulása és működése viszont egyre inkább igényelte az emberek egyedi azonosítását. Mivel más lehetőség nem volt, kialakult a mesterséges rendszerint számjellegű azonosítók rendszere: ilyenek például a személyi szám, a TAJ szám, a személyi igazolvány szám; kisebb közösségeken (munkahely) belül például a dolgozókód. A hatósági, illetve vállalati nyilvántartásokban ezekkel az azonosítókkal azonosítják egyértelműen az embereket. A telefonkönyv azonban nem hatósági adatbázis, és az ismert okok (pl. visszaélés veszélye) miatt a fenti össztársadalmi azonosítókat nem lehet benne alkalmazni. Nem is lenne értelme, hiszen ezek az azonosítók nem a normális élet számára készültek, nem ismerjük egymás ilyen jellegű adatait ha meg nem tudjuk egy azonosító értékét, nem is tudunk ennek alapján keresni. Nem beszélve arról, hogy ha meg tudnánk jegyezni ismerőseink személyi vagy TAJ számát, akkor akár a telefonszámukat is fejből tudhatnánk. Milyen megoldást kínál tehát a telefonkönyv? Nyilván egy kompromisszumról van szó amely a használhatóság és az azonosítási pontosság között köttetett. Vagyis: használjuk a nevet, mert az emberi léptékű, és úgyis tudni kell; mivel ez sokszor nem elég pontos, ezért tegyük mellé a címet ketten együtt már az esetek többségében azonosítják a keresett telefonszámot. A név és cím együttes használatával ún. összetett azonosítót képezünk, melynek tagjai külön-külön nem, de együtt azonosítóként működnek. Ha pedig ez sem elég, akkor a továbbiakat bízzuk az emberek találékonyságára (például próbahívások). Ez utóbbi nagyon fontos: számítógépes adatbázisoknál ez nem működik! A számítógép ugyanis nem képes "belátni", hogy két Kovács István közül, akik ugyanabban a házban laknak, nyilván nem a rekedtes, reszketeg hangú idős úr a kisiskolás gyermekünk osztálytársa. A számítógépnek nincsenek érzékszervei, intuíciója még akkor sem, ha néha úgy tűnik! Összegezve: A telefonkönyvben az előfizetőknek minden látszat ellenére nincs azonosítójuk. A név-cím összetétel már sok esetben (de nem mindig!) képes azonosító-szerű eredményt elérni amikor viszont nem, akkor további praktikákkal pontosítjuk a keresést. A számítógép nem képes ilyen praktikákra, ezért számítógépes adatbázisokban mindig kell tényleges azonosító szerencsés esetben ez vagy az adott egyed valamely természetes tulajdonsága vagy ezekből képzett összetett azonosító, ennek hiányá- Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 5
6 ban vagy túl sok elemű összetett azonosítók helyett egy mesterséges, általunk csatolt tulajdonság lesz. Bárhogyan is képezzük, az azonosító szerepe az, hogy segítségével (aktuális értékével) az egyed-előfordulások halmazából egyértelműen ki tudjunk választani egy bizonyos példányt. Az azonosítót az adatbázis-kezelésben kulcsnak is szokás nevezni. Egy egyed tulajdonságai között lehet több olyan is, amely alkalmas azonosítónak (kulcsjelöltek) ezeket vagy felhasználjuk kulcsként, vagy nem (de egyiket biztosan, ez lesz az elsődleges kulcs, angolul primary key). Kis kitérő az adatbázis-tervezés területére Felmerülhet egy újabb kérdés: Ha az adatbázis egyed-előfordulásoknak, illetve azok konkrét adatainak tárolására szolgál, akkor miért foglalkozunk olyan, fogalmi szintű dolgokkal, mint egyed-típus és tulajdonságtípus? Bár még csak az elején tartunk, és nem mélyedtünk még el az adatbázisokban igazán, azért könnyen el tudunk képzelni a telefonkönyvnél bonyolultabb feladatokat is. Ezek (például könyvtári könyv- és kölcsönzés-nyilvántartás, légi vagy vasúti helyfoglaló rendszerek, népességnyilvántartás stb.) adatbázisai nem egy, hanem sok egyeddel dolgoznak; ezek adatainak meghatározása, csoportosítása, összefüggéseik realizálása nem egyszerű feladat egy adatbázist nem lehet csak úgy, ötletszerűen létrehozni: tartalmát és szerkezetét, illetve az adatok, információk kinyerésének módját előzetesen gondosan meg kell tervezni. Az egyed-típus, a tulajdonság-típus és majd tanuljuk: a kapcsolat-típus az adatbázis-modellezés eszközei. A később fizikailag megvalósítandó adatbázist fogalmi, modellezési vagyis tervezési szinten ezekkel a fogalmakkal írjuk le. Az adatbázis-terv (más szavakkal: adatmodell, adatterv) feladata a létrehozandó adatbázis céljának, tartalmának, szerkezetének és az adatok, információk kinyerési módjainak meghatározása. A telefonkönyv adatbázis célja az, hogy név (és esetleg cím) ismeretében ki lehessen keresni a telefonszámot. Ehhez először feltárjuk és meghatározzuk az adatbázis-célnak megfelelő egyed-típust (itt csak egy lesz), és az általa behatárolt tulajdonságtípusokat: Előfizető Név Cím Telefonszám Ezzel előírjuk, hogy a majdani valóságos adatbázisban az előfizetők körébe tartozó személyekről milyen adatokat kell összegyűjteni és egyed-előfordulásonként milyen sorrendben kell tárolni. Ezen kívül az adatok esetünkben a telefonszám kikeresését megkönnyítendő, előírjuk az egyed-előfordulások (konkrét előfizetők) név, és azon belül cím szerinti rendezettségét. Az adatmodellek elkészítésének, leírásának különböző ajánlott módszertani eszközei vannak lépések, definíciók, ábratechnika stb. Ezekkel részletesen tananyagunkban nem foglalkozunk, de bizonyos eszközöket pl. ábrákat a későbbiekben használni fogunk. Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 6
7 Terminológia Az előbbiekben tisztáztuk az egyed, egyed-típus, egyed-előfordulás, illetve tulajdonság, tulajdonság-típus és tulajdonság-érték (tulajdonság-előfordulás) fogalmakat, és viszonyukat egymáshoz. A későbbiekben az egyed, tulajdonság (és a később tanulandó kapcsolat) átfogó kifejezéseket továbbra is használjuk majd, de csak akkor, ha az adott helyen nem, vagy időlegesen nem tartjuk szükségesnek a pontosabb fogalomhasználatot. Kapcsolatok Az előzőekben az adatbázisok két fontos alkotóelemével, az egyedekkel és tulajdonságaikkal foglalkoztunk. Most rátérünk a harmadikra, ez pedig a kapcsolat. Mint már tapasztalhattuk az előző fogalmaknál, a kapcsolat kifejezés is kettős értelmezést takar: a kapcsolattípust, mint kategorizáló fogalmat, és a kapcsolat-előfordulást, vagyis a konkrét kapcsolatmegjelenést. A későbbiekben ezek között azonban nem teszünk olyan éles különbséget, mint az egyedek és tulajdonságok esetében általában a kapcsolat kifejezést fogjuk használni. Eddigi ismereteink alapján kijelenthetjük, hogy az adatbázis nemcsak egyszerűen adatokat, hanem egymással összefüggésben levő adatokat tárol. Adatok közti összefüggést már most is megnevezhetünk: az adatok egyedek köré szerveződnek, egy-egy egyedre jellemzőek. Az egy egyed-típusra jellemző tulajdonságok halmazát és ezek összefüggéseit az egyed-típus belső szerkezetének nevezzük. A komolyabb adatbázisok rendszerint nem egy, hanem több egyedet is tartalmaznak. Nézzük az alábbi példát: Eddigi magán-előfizetői telefonkönyvünk mellé tegyük oda az aktuális cégjegyzéket (cég nyilvántartási száma, neve, címe, telefonszáma, tevékenységi köre). A két könyvet azonban most nem telefonkönyv céljára akarjuk használni, hanem arra, hogy megtudjuk, ki hol dolgozik. Vajon megtudhatjuk-e például, hogy a korábban a magánelőfizetői telefonkönyvben megtalált (valamelyik) Balázs György melyik cégnél dolgozik? A fenti példában feltett kérdésre a válasz egyértelműen: nem. De miért nem? Mi hiányzik, ami miatt nem tudunk eredményre jutni? Válasz: a kapcsolat. A kapcsolat a magánszemélyek és a cégek között. Esetünkben miért látjuk úgy, hogy nincs kapcsolat e két egyed-típus között? Ha valaki most azt mondaná, hogy igenis megvan a kapcsolat, de mást nem mondana, mi továbbra sem jutnánk előbbre; mert hiányzik a kapcsolatot realizáló, leíró adat, melynek alapján el tudnánk dönteni: XY az A, B, C vagy D cégnél dolgozik (egyelőre azt az egyszerűsítést feltételezve, hogy egy embernek legfeljebb egy munkahelye van). A következő lépés az, hogy eldöntsük: a munkahelyre vonatkozó, azt megjelölő adatot melyik könyvben a magántelefonkönyvben vagy a céglistában helyezzük-e el? A válasz viszonylag egyszerű, mert: arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki, hol dolgozik, vagyis kinek melyik cég a munkahelye, és a céglista már önmagában is a cégekről szól. Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 7
8 A kapcsolat-építés megoldása az egyes konkrét adatbázis-típusoknál (lásd: Adatbázis-modellek fejezet) más és más. A következőkben ismertetett megoldás az uralkodó adatbázis-típus, a relációs adatbázis esetében használatos. A korábban bemutatott babiloni könyvtár megoldás viszont más elveken alapul (ún. mutatók rendszere). A munkahely a személyek attribútuma lehet, így esetünkben az Előfizető egyed-típus tulajdonságait kell a munkahellyel bővíteni. Előfizető Név Cím Telefonszám Munkahely Újabb kérdés: amikor majd létre is hozzuk az adatbázist, a Munkahely tulajdonság milyen jellegű értékeket tartalmazzon? A cég nevét? Bár elvileg két céget azonos néven bejegyezni nem lehet, de a cégnevek hosszúak, bonyolultak, könnyen elhibázhatók, félreérthetők használjuk inkább a kifejezetten egyedi azonosítónak kitalált Cégnyilvántartási számot (emlékezzünk: szerepel a cégadatok között). Most rögtön jegyezzük is meg: olyan esetekben, amikor két egyedet (most előfizetők és cégek) össze akarunk kapcsolni, akkor: a kapcsolatot hordozó (lehetővé tevő) tulajdonságot a kapcsolódó egyednél (itt előfizető) kell elhelyezni, és ez a tulajdonság a másik egyed (amihez kapcsolunk) valamely azonosítójának értékeit fogja tartalmazni. A kapcsolódó egyednél felvett tulajdonságot kapcsolat-hordozó tulajdonságnak, illetve relációs adatbázis esetében idegen kulcsnak (foreign key) nevezzük. (Azért idegen kulcsnak, mert tartalma a másik (idegen) egyed (egyik) azonosítója (kulcsa) lesz.) Az alábbi ábrán elképzeljük, hogyan néz majd ki az adatbázis. Két egyed-típust tartalmaz majd, az Előfizetőket és a Cégeket. Mindkét egyed-típus legalább azokat a tulajdonságokat definiálja, amelyek a kapcsolat felépítéséhez kellenek. Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 8
9 3. ábra Előfizetők és munkahelyeik adatbázisa Ha kíváncsiak vagyunk egy előfizető munkahelyére, akkor megnézve Munkahely adatát, ennek alapján pontosan kikereshetjük a céget a céglistából (akinek a Munkahely adata nincs megadva, annak értelemszerűen nincs munkahelye). A kapcsolat iránya és foka Az egyedek kapcsolatait realizáló tulajdonságok meghatározásán kívül azt is definiálnunk kell, hogy az adott kapcsolat milyen fokú és milyen irányú. Mit jelent az irány? Példánkban a cégeket és előfizetőket összekapcsoló nyíl az utóbbitól az előbbi felé mutat. Ez azt jelenti, hogy a fölérendelt egyed a Cég, és az alárendelt, a másikhoz igazodó egyed az Előfizető. Mit jelent a kapcsolat foka? A kapcsolatok két végén egy-egy egyed-típus helyezkedik el. Amikor megvalósítjuk az adatbázist, mindkét egyed-típusból (általában) több előfordulást is nyilvántartunk. Kérdés, hogy az egyik egyed-típus egy előfordulásához a másikból egy vagy több előfordulás is kapcsolódhat-e? Példánkra lefordítva: egy cégnek csak egy dolgozója lehet, vagy akár több is? Nyilván lehet több is, így azt mondhatjuk, hogy a Cég Előfizető kapcsolat egy több fokú. Itt továbbra is feltételeztük: egy ember legfeljebb egy cégnél dolgozik. Ha ettől eltekintünk, akkor a kapcsolat a későbbiekben bemutatott több-több fokú lesz. Az egy több kapcsolatot az alábbi módon jelöljük: Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 9
10 4. ábra Egy több kapcsolat Ha az n értékének van minimuma és/vagy maximuma, akkor: 5. ábra Egy több kapcsolat, a többes oldalon minimum és maximum határokkal Ha hangsúlyozni akarjuk, hogy a többes oldalról nem mindig kell kapcsolódó egyednek lennie, akkor: 6. ábra Egy több kapcsolat, nulla számú kapcsolódó megengedésével Végül lehetséges az is, hogy a többes oldalon pontosan meghatározott számú kapcsolódó egyednek kell lennie: 7. ábra Egy több kapcsolat meghatározott számú kapcsolódó egyeddel Az adatbázisok készítésénél a legtöbbször az egy több típusú kapcsolatokkal találkozunk. További kapcsolati fokok Az egy több kapcsolati fok mellett előfordulhatnak mások is: az egy egy, illetve több több fokú kapcsolatok is. Nézzük az alábbi példákat! Hogyan modelleznénk egy olyan nyilvántartást, amely házasságokat tartalmaz? A házasságban férjek és feleségek vannak, és nálunk nem megengedett a többnejűség vagy többférjűség. Az egyed-típusokat és kapcsolatokat rajzon ábrázolva: Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 10
11 Látható, hogy egy férjhez egy feleség tartozhat, és ez fordítva is igaz (a nyilakat megfordítva is ugyanez az ábra jön ki). Az egyed-típusok közötti kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést egy egy kapcsolatnak nevezzük. 8. ábra Egy egy kapcsolat jelölése Következő példánk könyvekről és szerzőkről szól. Nyilvánvaló, hogy egy szerző több könyvet is írhat, ugyanakkor egy könyvnek is lehet több szerzője. Példánkban Y és Z szerzők egy-egy könyvet jegyeznek (A és D); X hármat is írt. A B, C és D könyveknek egy-szerzőjük van, de A-t X és Y közösen írta. Azt az esetet, amikor egy egyed-típushoz egy másikból több is kapcsolódhat és ez fordítva is igaz, több több kapcsolatnak nevezzük. 9. ábra Több több kapcsolat jelölése Az m és n értékekre hasonló variációk lehetnek, mint az egy több kapcsolatnál bemutatott n-re. A kapcsolatok szerepe A kapcsolatok feltárása, megvalósítása nem öncélú dolog. Korábban már említettük, hogy az adatbázisok készítésének célja van mégpedig az, hogy a bennük tárolt adatokat valamilyen feladat megoldásához felhasználjuk. Az adatok egyszerű vagy összetett, esetleg számított visszanyerésének lehetőségét az egyedek-tulajdonságok mellett a kapcsolatok biztosítják. Az előfizetők munkahelyek példánkat nézve: keressük ki, hol dolgozik Balázs György! 1. Kikeressük az előfizetők listájából Balázs Györgyöt. 2. Megnézzük a Munkahely attribútum értékét. 3. Ha van munkahelye, akkor az ebben szereplő értéket megkeressük a céglistában (Cégszám attribútum). Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 11
12 A következő feladat fordított: gyűjtsük össze XY cég dolgozóit! 4. Kikeressük XY céget a céglistából. 5. Megnézzük a Cégszám értékét. 6. Végignézzük az előfizetők listáját, és kiírjuk mindazokat, akiknél a Munkahely attribútum értéke megegyezik a cégszámmal. Egyik feladatot sem tudtuk volna végrehajtani, ha nem határozzuk meg a kapcsolatot, és nem realizáljuk azt a megfelelő azonosítók segítségével. Összefoglalás Fejezetünkben megismertük az adatbázisokkal kapcsolatos alapvető fogalmakat: egyed, tulajdonság és kapcsolat. Feltártuk ezek integráló jellegét, mely szerint a valóságban fogalmakról és konkrét dolgokról beszélünk (egyed-típus egyedelőfordulás, tulajdonságtípus tulajdonság-előfordulás (érték) és kapcsolattípus kapcsolat-előfordulás). Az egyedeket leíró tulajdonságok között megkülönböztetünk azonosító szerepkört ellátó és egyszerű, leíró jellegű tulajdonságokat. Az azonosítókat szokás kulcsnak, elsődleges kulcsnak is nevezni. Az egyedek közti kapcsolatok teszik lehetővé a több egyedre kiterjedő adatvisszanyerést. A kapcsolatokat a kulcsok segítségével építjük fel. Készítette: SZÁMALK Zrt, Szakképzési Igazgatóság 12
Adatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell
Eddig az adatbázisokkal általános szempontból foglalkoztunk: mire valók, milyen elemekből épülnek fel. Ennek során tisztáztuk, hogy létezik az adatbázis fogalmi modellje (adatbázisterv), amely az egyedek,
RészletesebbenAdatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:
Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A
RészletesebbenFeladatok megoldásai
1. Dolgozza ki az alábbi Autókereskedés teszteseteket: a. Autók listája, ahol a vevő meghatározza a márkát és a hengerűrtartalmat. Kimutatásminta: Autók listája , Rendszám Űrtartalom
RészletesebbenMezők viszonya a relációs adatbázis tábláiban
Mezők viszonya a relációs adatbázis tábláiban A normalizálás megértéséhez szükségünk van néhány további fogalom ismeretére, ezért most kisebb kitérőt teszünk. Megismerjük - a funkcionális függés, - a teljes
RészletesebbenAdatmodellek. 2. rész
Adatmodellek 2. rész Makány György Alapfogalmak JEL ADAT INFORMÁCIÓ ADATHALMAZ ADATÁLLOMÁNY ADATBÁZIS 2 Alapfogalmak JEL ADATHALMAZ észlelhető, felfogható fizikai érték ADAT a valós világ egy jelenségéből
Részletesebben1. előadás Alapfogalmak Modellezés, a Bachman-féle fogalomrendszer, adatmodell,
1. előadás, a Bachman-féle, adatmodell, Adatbázisrendszerek előadás 2008. szeptember 8. Az szemlélet és Debreceni Egyetem Informatikai Kar 1.1 A hagyományos adatkezelés problémái állománykezelés egyéni
RészletesebbenAdatmodellezés. 1. Fogalmi modell
Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)
RészletesebbenHogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk?
Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Nem szükséges informatikusnak lennünk, vagy mélységében átlátnunk az
RészletesebbenADATMODELLEZÉS. Az egyed-kapcsolat modell
ADATMODELLEZÉS Az egyed-kapcsolat modell AZ ADATMODELLEZÉSRŐL Amikor egy adatbázist hozunk létre, a valóság valamilyen szeletéről szeretnénk eltárolni adatokat Elengedhetetlen, hogy valamilyen modellalkotási
RészletesebbenCsima Judit október 24.
Adatbáziskezelés Funkcionális függőségek Csima Judit BME, VIK, Számítástudományi és Információelméleti Tanszék 2018. október 24. Csima Judit Adatbáziskezelés Funkcionális függőségek 1 / 1 Relációs sémák
RészletesebbenAz adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik:
2. gyakorlat Az adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik: Egyed-kapcsolat diagram szemléletes ábrázolás Relációs adatbázis séma implementáció-közeli
Részletesebben8. előadás. Az ER modell. Jelölések, az ER séma leképezése relációs sémára. Adatbázisrendszerek előadás november 14.
8. előadás Jelölések, az Adatbázisrendszerek előadás 2016. november 14., és Debreceni Egyetem Informatikai Kar Az előadások Elmasry & Navathe: Database Systems alapján készültek. 8.1 Egyedtípusok Definíció
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin
ADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin 1. Alapfogalmak...1 1.1. Adat... 1 1.2. Információ... 1 1.3. Egyed, Tulajdonság, Kapcsolat... 1 1.4. Adatmodellek... 2 1.5. Adatbázis (DATABASE, DB)... 3 2. A relációs
RészletesebbenIFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
RészletesebbenLogikai adatmodell kialakítása
Logikai adatmodell kialakítása A logikai adatmodellezés célja: Segít az alkalmazási terület megértésében. Diagramjai révén világosan, pontosan és egyértelműen írja le a kommunikációs rendszert. lősegíti
RészletesebbenAdatbáziskezelés. Indexek, normalizálás NZS 1
Adatbáziskezelés Indexek, normalizálás NZS 1 Fáljszervezés módjai Soros elérés: a rekordok a fájlban tetszőleges sorrendben, például a felvitel sorrendjében helyezkednek el. A rekord azonosítója vagyis
RészletesebbenAdatbázisrendszerek 7. előadás: Az ER modell március 20.
Adatbázisrendszerek Jelölések, az 2018. március 20. Egyedtípusok 2 Definíció Azokat az egyedtípusokat, amelyek nem rendelkeznek saját kulcsattribútumokkal, gyenge egyedtípusoknak nevezzük. Ezzel ellentétben
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen
RészletesebbenADATBÁZISKEZELÉS ADATBÁZIS
ADATBÁZISKEZELÉS 1 ADATBÁZIS Az adatbázis adott (meghatározott) témakörre vagy célra vonatkozó adatok gyűjteménye. - Pl. A megrendelések nyomon követése kereskedelemben. Könyvek nyilvántartása egy könyvtárban.
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációs modell
ADATBÁZIS-KEZELÉS Relációs modell Relációséma neve attribútumok ORSZÁGOK Azon Ország Terület Lakosság Főváros Földrész 131 Magyarország 93036 10041000 Budapest Európa 3 Algéria 2381740 33769669 Algír Afrika
RészletesebbenBGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei
1. Mi az elsődleges következménye a gyenge logikai redundanciának? inkonzisztencia veszélye felesleges tárfoglalás feltételes függés 2. Az olyan tulajdonság az egyeden belül, amelynek bármely előfordulása
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenAdatbáziskezelés alapjai ADATBÁZISKEKZELÉS 1
Adatbáziskezelés alapjai ADATBÁZISKEKZELÉS 1 Adatbáziskezelő programok ÖSSZETEVŐI: adatbáziskezelő rendszer felhasználói felület lehet karakteres vagy grafikus SZOFTVEREK MS Access MS SQL Server Open Office
RészletesebbenMagas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.
Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés
RészletesebbenC/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA
A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál
RészletesebbenAdatbázisok elmélete 12. előadás
Adatbázisok elmélete 12. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS. Modellek
ADATBÁZIS-KEZELÉS Modellek MODELLEZÉS Információsűrítés, egyszerűsítés Absztrakciós lépésekkel eljutunk egy egyszerűbb modellig, mely hűen tükrözi a modellezni kívánt világot. ADATMODELL Információ vagy
RészletesebbenAz adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata:
ADATSZERVEZÉS Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata: fájlrendszerek (a konvencionális módszer) és adatbázis rendszerek (a haladóbb
RészletesebbenMS ACCESS 2010 ADATBÁZIS-KEZELÉS ELMÉLET SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1
SZE INFORMATIKAI KÉPZÉS 1 ADATBÁZIS-KEZELÉS MS ACCESS 2010 A feladat megoldása során a Microsoft Office Access 2010 használata a javasolt. Ebben a feladatban a következőket fogjuk gyakorolni: Adatok importálása
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 3 III. MEGFELELTETÉSEk, RELÁCIÓk 1. BEVEZETÉS Emlékeztetünk arra, hogy az rendezett párok halmazát az és halmazok Descartes-féle szorzatának nevezzük. Más szóval az és halmazok
Részletesebbenmatematikai statisztika
Az újságokban, plakátokon, reklámkiadványokban sokszor találkozunk ilyen grafikonokkal, ezért szükséges, hogy megértsük, és jól tudjuk értelmezni őket. A második grafikon ismerős lehet, hiszen a függvények
RészletesebbenSzámviteli ismeretek menedzserek számára
Számviteli ismeretek menedzserek számára 2. rész főkönyvi alapismeretek 1. A jelen fejezetben a főkönyvvel kezdünk mélyebben megismerkedni. Ehhez jó néhány évvel visszaforgatjuk az idő kerekét, eltüntetjük
Részletesebben5. Előadás tartalma Magas szintű adatbázismodellek Adatmodellezés
Sapientia - Erdelyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda 5. Előadás tartalma Magas szintű adatbázismodellek Adatmodellezés Az Egyed-kapcsolat (E/K) diagramok C.J. Date szerinti kapcsolatok Varjúláb
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 2. Adatbáziskezelés eszközei Adatbáziskezelés feladata Adatmodell típusai Relációs adatmodell
RészletesebbenExponenciális, logaritmikus függvények
Exponenciális, logaritmikus függvények DEFINÍCIÓ: (Összetett függvény) Ha az értékkészlet elemeihez, mint értelmezési tartományhoz egy újabb egyértelmű hozzárendelést adunk meg, akkor összetett (közvetett)
RészletesebbenAz Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai. 81f 2 + 90l 2 f 2 + l 2
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai matematikából, a II. kategória számára 1. Két iskola tanulói műveltségi vetélkedőn vettek részt. A 100
RészletesebbenAdatbázis terv- Könyvtár
Adatbázis terv- Könyvtár 1.1 Bevezetés A magas színvonalú kiszolgálás érdekében fontos, hogy a könyvtár nyilvántartsa a nála kikölcsönözhető könyveket. A könyvtár néhány könyvéből több példányt is tart.
RészletesebbenSzakterület Modell Kapcsolatokkal bővítés
Szakterület Modell Kapcsolatokkal bővítés Cél Tárjuk fel a szakterület modelljén belüli kapcsolatokat. Különböztessük meg a szükséges és a jó ha van kapcsolatokat. 2 Bevezetés Keressük meg azokat a fogalom
RészletesebbenAdatbázis, adatbázis-kezelő
Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,
Részletesebben7. előadás. Karbantartási anomáliák, 1NF, 2NF, 3NF, BCNF. Adatbázisrendszerek előadás november 3.
7. előadás,,,, Adatbázisrendszerek előadás 2008. november 3. és Debreceni Egyetem Informatikai Kar 7.1 relációs adatbázisokhoz Mit jelent a relációs adatbázis-tervezés? Az csoportosítását, hogy jó relációsémákat
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS. 1. Alapfogalmak
ADATBÁZIS-KEZELÉS 1. Alapfogalmak... 1 1.1. Adat... 1 1.2. Információ... 1 1.3. Egyed, Tulajdonság, Kapcsolat... 2 1.4. Adatmodellek... 2 1.5. Adatbázis (DATABASE, DB)... 3 2. A relációs adatmodell...
RészletesebbenSwedish store (C#) Óbudai Egyetem, Programozás 2 Mérnök Informatikus szak, BSc Labor. Bedők Dávid 2013.03.05. v0.1
Swedish store (C#) Óbudai Egyetem, Programozás 2 Mérnök Informatikus szak, BSc Labor Bedők Dávid 2013.03.05. v0.1 Feladat A Swedish store alkalmazás egy bútoráruházat szeretne modellezni*. Az alkalmazás
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenGazdasági informatika vizsga kérdések
Gazdasági informatika vizsga kérdések 1. Mi az adatbázis? Adatbázisnak a valós világ egy részhalmazának leírásához használt adatok összefüggı, rendezett halmazát nevezzük. 2. Mit az adatbázis-kezelı rendszer?
RészletesebbenNagy HF u tmutato 2011/2012 II. fe le v
A programozás alapjai 1. BMEVIHIA106 Nagy HF u tmutato 2011/2012 II. fe le v Analízis (Nyelv független) 1. A Házi feladat téma szöveges leírása. 2. A feladat résztvevőinek azonosítása 3. A résztvevők tulajdonságai
RészletesebbenKészítette: Ernyei Kitti. Halmazok
Halmazok Jelölések: A halmazok jele általában nyomtatott nagybetű: A, B, C Az x eleme az A halmaznak: Az x nem eleme az A halmaznak: Az A halmaz az a, b, c elemekből áll: A halmazban egy elemet csak egyszer
RészletesebbenA leíró statisztikák
A leíró statisztikák A leíró statisztikák fogalma, haszna Gyakori igény az, hogy egy adathalmazt elemei egyenkénti felsorolása helyett néhány jellemző tulajdonságának megadásával jellemezzünk. Ezeket az
RészletesebbenAdatbázis-kezelés az Excel 2013-ban
Molnár Mátyás Adatbázis-kezelés az Excel 2013-ban Magyar nyelvi verzió Csak a lényeg érthetően! www.csakalenyeg.hu Csak a lényeg érthetően! Microsoft Excel 2013 Kimutatás készítés relációs adatmodell alapján
RészletesebbenAdatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István
Adatmodellezés, alapfogalmak Vassányi István Alapok A helyes modell az információs rendszer későbbi használhatóságánakazalapja, olyanmint a jómunkaruha: véd, de nem akadályozza a munkát Objektum-orientált
RészletesebbenKutatásmódszertan és prezentációkészítés
Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I
RészletesebbenAdatbázis-kezelés. alapfogalmak
Adatbázis-kezelés alapfogalmak Témakörök Alapfogalmak Adatmodellek Relációalgebra Normalizálás VÉGE Adatbázis-kezelő rendszer Database Management System - DBMS Integrált programcsomag, melynek funkciói:
RészletesebbenBuzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!
Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim
RészletesebbenADATBÁZISOK. 3. gyakorlat E-K modell
ADATBÁZISOK 3. gyakorlat E-K modell EK-diagram Elemei: Egyed Kapcsolat Attribútum amiről adatokat tárolunk egyedek közötti összefüggés tárolandó adat (egyedé vagy kapcsolaté) kulcs: egyértelműen meghatározza
RészletesebbenAlgoritmuselmélet. 2-3 fák. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 8.
Algoritmuselmélet 2-3 fák Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 8. előadás Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet 8. előadás
RészletesebbenAdatbázisok gyakorlat
Adatbázisok gyakorlat 4. gyakorlat Adatmodellezés II Relációs adatbázisséma készítése E-K modellből Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Közérdekű Honlap: http://antalgabor.hu
RészletesebbenNövelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?
Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését
RészletesebbenA gyakorlati képzés a szakképzésben
MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó
Részletesebben7. előadás. Karbantartási anomáliák, 1NF, 2NF, 3NF, BCNF, 4NF, 5NF. Adatbázisrendszerek előadás november 7.
7. előadás,,,,, 4NF, 5NF Adatbázisrendszerek előadás 2016. november 7., és Debreceni Egyetem Informatikai Kar Az előadások Elmasry & Navathe: Database Systems alapján készültek. Nem hivatalos tervezési
RészletesebbenAz élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal.
Objektumorientált programozás Az élet szép, környezetünk tele van fákkal, virágokkal, repdeső madarakkal, vidáman futkározó állatokkal. Ez a nem művészi értékű, de idillikus kép azt a pillanatot mutatja,
RészletesebbenAdatbáziskezelés alapjai. jegyzet
Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 1 Adatbáziskezelés alapjai jegyzet Készítette: Juhász Adrienn Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 2 Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggı információ vagy
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I.
ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I. AZ ADATBÁZIS FOGALMA Az adatbázis tágabb értelemben egy olyan adathalmaz, amelynek elemei egy meghatározott tulajdonságuk alapján összetartozónak tekinthetők. Az adatbázis-kezelőknek
RészletesebbenLeképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.
Leképezések Leképezések tulajdonságai. Számosságok. 1. Leképezések tulajdonságai A továbbiakban legyen A és B két tetszőleges halmaz. Idézzünk fel néhány definíciót. 1. Definíció (Emlékeztető). Relációknak
RészletesebbenTöbb felhasználó párhuzamosan olvashatja, bővítheti, módosíthatja és törölheti az adatokat Az adatok konzisztenciájának és biztonságának biztosítása
4. gyakorlat Több felhasználó párhuzamosan olvashatja, bővítheti, módosíthatja és törölheti az adatokat Az adatok konzisztenciájának és biztonságának biztosítása Eszközök az adatok biztonsági mentésére,
RészletesebbenInformatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára
Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít
RészletesebbenAz egyed-kapcsolat modell (E/K)
Az egyed-kapcsolat modell (E/K) Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 4.1. Az egyed-kapcsolat (E/K) modell 4.2. Tervezési alapelvek 4.3. Megszorítások
RészletesebbenÉLETKEZDÉSI TERV GAZDAG NAGYBÁCSITÓL ÍZELÍTŐ. Készítette:
ÉLETKEZDÉSI TERV GAZDAG NAGYBÁCSITÓL ÍZELÍTŐ Készítette: A Magánpénzügyi Akadémia - vagyonteremtés önerőből - A Magánpénzügyi Akadémia küldetése: közérthetővé tenni a pénzügyeket, ezzel az évtized végére
RészletesebbenA gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései
A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az
RészletesebbenSzakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman
Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman 1 Néhány megjegyzés a diagramokhoz Ez a tárgy a rendszer elemzésről és modellezésről szól. Noha például egy
RészletesebbenRELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK. Egyed-kapcsolat modellről átírás
RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK Egyed-kapcsolat modellről átírás A RELÁCIÓS ADATMODELL Az adatokat egyszerűen reprezentálja: kétdimenziós adattáblákban Minden sor azonos számú oszlopból áll; egy sor egy rekord,
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenCsődvalószínűségek becslése a biztosításban
Csődvalószínűségek becslése a biztosításban Diplomamunka Írta: Deák Barbara Matematikus szak Témavezető: Arató Miklós, egyetemi docens Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem,
RészletesebbenAdatbázisok I. Jánosi-Rancz Katalin Tünde 327A 1-1
Adatbázisok I. 2 Jánosi-Rancz Katalin Tünde tsuto@ms.sapientia.ro 327A 1-1 Egyed-kapcsolat diagramok ER=Entity Relationship diagram E-K diagram: az adatbázis fogalmi szinten való megtervezésére szolgál,
RészletesebbenA relációs adatmodell
A relációs adatmodell E. Codd vezette be: 1970 A Relational Model of Data for Large Shared Data Banks. Communications of ACM, 13(6). 377-387. 1982 Relational Databases: A Practical Foundation for Productivity.
RészletesebbenFüggőségek felismerése és attribútum halmazok lezártja
Függőségek felismerése és attribútum halmazok lezártja Elméleti összefoglaló Függőségek: mezők közötti érték kapcsolatok leírása. A Funkcionális függőség (FD=Functional Dependency): Ha R két sora megegyezik
RészletesebbenCAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés
CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés Farkas Zsolt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1/ 14 Tartalom -Sajátosság alapú tervezés:
RészletesebbenMindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.
HA 1 Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) HA 2 Halmazok HA 3 Megjegyzések A halmaz, az elem és az eleme fogalmakat nem definiáljuk, hanem alapfogalmaknak
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenJANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok
JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM Schipp Ferenc ANALÍZIS I. Sorozatok és sorok Pécs, 1994 Lektorok: Dr. FEHÉR JÁNOS egyetemi docens, kandidtus. Dr. SIMON PÉTER egyetemi docens, kandidtus 1 Előszó Ez a jegyzet
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
Részletesebben2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció
2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció Folláth János Debreceni Egyetem - Informatika Kar 2012/13. I. félév Áttekintés 1 Függvények Relációk Halmazok 2 Természetes számok Formulák Definíció
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ
ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi
RészletesebbenFelvételi tematika INFORMATIKA
Felvételi tematika INFORMATIKA 2016 FEJEZETEK 1. Természetes számok feldolgozása számjegyenként. 2. Számsorozatok feldolgozása elemenként. Egydimenziós tömbök. 3. Mátrixok feldolgozása elemenként/soronként/oszloponként.
RészletesebbenAdatbázisok. Követelmények. Előadó honlapján:
Adatbázisok Követelmények Előadó honlapján: http://www.inf.u-szeged.hu/~katona/db-telj.doc Inf: http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/kurzusleirasok/i501.xml Adatbázisok Kötelező program http://www.stud.u-szeged.hu/szanto.zsolt/index.php?page=kotproglista
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 30 Műszeres ÁSVÁNYHATÁROZÁS XXX. Műszeres ÁsVÁNYHATÁROZÁs 1. BEVEZETÉs Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező),
RészletesebbenA MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS E-ELARNING ALAPÚ OKTATÁSA A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN
A MŰSZAKI ÁBRÁZOLÁS E-ELARNING ALAPÚ OKTATÁSA A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN E-LEARNING BASED INSTRUCTION OF TECHNICAL DRAWING AT SZECHENYI ISTVAN UNIVERSITY Kovács Miklós, kovacsm@sze.hu Széchenyi István
RészletesebbenALAPOK. 0 és 255 közé eső számértékek tárolására. Számértékek, például távolságok, pontszámok, darabszámok.
ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK Főbb Adattípusok: Igen/Nem Bájt Ez az adattípus logikai adatok tárolására alkalmas. A logikai adatok mindössze két értéket vehetnek fel. (Igen/Nem, Igaz/Hamis, Férfi/Nő, Fej/Írás
RészletesebbenAdatmodell elemei. Adatmodellezés. Adatobjektum. Kutya adatobjektum, mint tábla
Adatmodell elemei Adatmodellezés adatobjektum (entity, egyed) attribútum, tulajdonság reláció, kapcsolat IR2-2007 2 Adatobjektum Attribútum Kapcsolat Adatobjektum repülő utas típus hossz tömeg utazósebesség
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az
RészletesebbenNORMALIZÁLÁS. Funkcionális függés Redundancia 1NF, 2NF, 3NF
NORMALIZÁLÁS Funkcionális függés Redundancia 1NF, 2NF, 3NF FUNKCIONÁLIS FÜGGŐSÉG Legyen adott R(A 1,, A n ) relációséma, valamint P, Q {A 1,, A n } (magyarán P és Q a séma attribútumainak részhalmazai)
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló MATEMATIKA III. KATEGÓRIA (a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták)
A 205/206. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló MATEMATIKA III. KATEGÓRIA a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták Javítási-értékelési útmutató. feladat Az {,2,...,n} halmaz
RészletesebbenMiért van szükség üzleti tervre?
Pólya Árpád Kulcs az üzleti terv összeállításához ÖTLETHÍD Gazdaságfejlesztő, Mérnöki és Oktatási Tanácsadó, Szolgáltató Kft. Miért van szükség üzleti tervre? A jövő formálása mindig izgalmas és egyben
RészletesebbenAdatbázisok 1. Kósa Balázs gyakorlata alapján Készítette: Nagy Krisztián. 1. gyakorlat
Adatbázisok 1. Kósa Balázs gyakorlata alapján Készítette: Nagy Krisztián 1. gyakorlat Relációs adatbázis Alap fogalmak (Forrás: http://digitus.itk.ppke.hu/~fodroczi/dbs/gyak2_1/ ) A relációs algebra egy
RészletesebbenGazdasági informatika II (SZIE GTK GVAM 1. évfolyam) 2009/2010. tanév 2. félév
Gazdasági informatika II (SZIE GTK GVAM 1. évfolyam) 2009/2010. tanév 2. félév Egyed: minden olyan dolog, amit minden más dologtól jól meg tudunk különböztetni és amiről adatokat akarunk tárolni. (pl.
Részletesebben2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia
2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia Mind a hétköznapi, mind a tudományos életben gyakran előfordul, hogy bizonyos halmazok elemei között kapcsolat figyelhető meg. A kapcsolat fogalmának matematikai
Részletesebben1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.
1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata. HLMZOK halmaz axiomatikus fogalom, nincs definíciója. benne van valami a halmazban szintén axiomatikus fogalom,
RészletesebbenEgyirányban láncolt lista
Egyirányban láncolt lista A tárhely (listaelem) az adatelem értékén kívül egy mutatót tartalmaz, amely a következő listaelem címét tartalmazza. A láncolt lista első elemének címét egy, a láncszerkezeten
Részletesebben2. fejezet. 2.1. Telekhez a házat vagy éppen fordítva? 2.2. A megfelelő telek szubjektív ismérvei. 2.3. A megfelelő telek objektív ismérvei
2. fejezet 2.1. Telekhez a házat vagy éppen fordítva? Ha megszületett a házépítésről szóló családi döntés, akkor a következő logikus lépés jövendő otthonunk helyének megtalálása: a telekválasztás. De biztos,
RészletesebbenAdatbázisok 1. Az egyed-kapcsolat modell (E/K)
Adatbázisok 1 Az egyed-kapcsolat modell (E/K) Témakör: Az egyed-kapcsolat modell (E/K) Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 4.1. Az egyed-kapcsolat (E/K)
RészletesebbenEzek után már csak a Mentés és a Lekérdezés Futtatása (az ellenőrzés miatt) van hátra. Ügyeljünk, hogy a mentésnél a megadott (Kezd) nevet adjuk meg.
1. A feladat szövegéből kiderül, hogy a teljes adatbázisból a feltétel szerint szűkíteni akarunk, vagyis az alapértelmezett Választó lekérdezést kell használni. Szintén a feladat szövegéből látszik, hogy
Részletesebben