SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

Átírás

1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: Autó- és motorkerékpárkereskedő Autó- és motorkerékpárkereskedő Eseményrögzítő Fényképész és fotótermékkereskedő Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő Európai Uniós üzleti Kereskedelmi menedzser szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Kis- és középvállalkozási Kereskedelmi menedzser menedzser Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser logisztikai szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser Kereskedő Kereskedő Bútor- és lakástextil-kereskedő Kereskedő Élelmiszer- és vegyiárukereskedő Kereskedő Ruházati kereskedő Kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Kultúrcikk-kereskedő Külkereskedelmi üzletkötő Külkereskedelmi üzletkötő Látszerész és fotócikk-kereskedő Látszerész és fotócikkkereskedő Építőanyag-kereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő Járműalkatrész-kereskedő Műszaki anyag- és É 1/13 alkatrészkereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő Villamossági anyag- és alkatrészkereskedő Műszakicikk-kereskedő Műszakicikk-kereskedő Régiségkereskedő Régiségkereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő Agrokémiai és növényvédelmi Vegyesiparcikk-kereskedő kereskedő Gyógynövénykereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő Piaci, vásári kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő Sportszer- és játékkereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő

2 Virágdekoratőr Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Antikváriumi kereskedő Könyvesbolti eladó É 2/13

3 A. Rövid feladatok a helyes válasz megállapítására I. Igaz-hamis állítások 15 pont Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! A döntésének megfelelő betűjel után állításait minden esetben részletesen indokolja meg, lehetőleg példákkal alátámasztva! (Helyes döntés 1 pont, helyes indoklás. Minden, a megadott indoklástól eltérő megfogalmazású, de tartalmilag helyes válasz elfogadható, és hiányos válasz esetén részpontszám is adható.) 1. A betéti társaság valamennyi tagjának korlátlan és egyetemleges a felelőssége. Hamis. A betéti társaság beltagjának felelőssége korlátlan, több beltag esetén egyetemleges, a kültag(ok) felelőssége korlátolt. 2. Finanszírozás csak idegen forrásból történhet. Hamis. A vállalkozások működésüket saját forrásból is finanszírozhatják. A legfontosabb saját források a jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény. 3. Működési engedélyt a telephely fekvése szerinti önkormányzat tipikusan feldolgozó-ipari tevékenységek folytatásához ad ki. Hamis. Működési engedélyt az illetékes önkormányzatok kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi tevékenységet folytató vállalkozások számára adnak ki. 4. Egyéni vállalkozó nem lehet külföldi állampolgár. Hamis. Egyéni vállalkozó lehet külföldi állampolgár is, ha Magyarországon letelepedési vagy tartózkodási engedélye van. 5. A csődeljárás a vállalkozás végleges felszámolását jelenti. Hamis. A csődeljárás lényege, hogy a nem fizetőképes vállalkozás megkísérelje helyreállítani a fizetőképességét, így elkerülje a megszűnést. Ehhez meg kell állapodnia a hitelezőivel. É 3/13

4 II. Feleletválasztás Karikázza be a helyesnek tartott állítás betűjelét! 10 pont (Minden helyes válasz ot ér. Minden feladatban csak egy állítás helyes, ennél több jelölése esetén a megoldás nem értékelhető!) 1. Egyéni vállalkozó nem lehet a) betéti társaság kültagja b) közkereseti társaság tagja c) korlátolt felelősségű társaság tagja 2. A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát indoklás nélkül megszüntetheti: a) próbaidő alatt b) rendes felmondással c) rendkívüli felmondással 3. Ha az üzletben egy vevő a táskájába rejtett egy DVD-lemezt, akkor a) azonnal az irodába kell kísérni b) csak akkor kell fellépni, ha a pénztárvonalat már elhagyta, és nem fizette ki az árut c) az üzlet vezetője nem tehet semmit, mert nincs joga igazoltatni 4. A vállalkozások épületeinek védelmét biztosítani kell: a) vagyonvédelmi szempontból b) tűzvédelmi szempontból c) vagyon- és tűzvédelmi szempontból egyaránt 5. Az összköltség-típusú és a forgalmiköltség-típusú eredmény-kimutatás között különbség: a) csak az üzleti (üzemi) eredmény kiszámításának módjában van b) csak a pénzügyi műveletek kiszámításának módjában van c) a rendkívüli eredmény kiszámítási módjában van É 4/13

5 III. A vállalkozások alapításával, működésével kapcsolatos fogalmak értelmezése 16 pont Az alábbi meghatározások, fogalmak mely vállalkozási formákhoz kapcsolhatók? Írja be a megfelelő helyre a meghatározást, a fogalmat és a vállalkozási formát! (16 x 1 pont) Meghatározás A részvények névértékének összege A társaságnak a társasági vagyont meghaladó tartozása teljes egészében behajtható bármely tagon A társaság vagyonából a tagokat megillető hányad alapvetően a törzsbetét nagyságához igazodik A részvény mindenkori piaci ára A két tag közül az, aki csak a bevitt vagyoni betét erejéig felel a társaság tartozásaiért A törzsbetétek összege A társaság tartozásaiért, ha a társaság vagyona nem elegendő, a tagok saját magánvagyonukkal nem felelnek alaptőke Fogalom egyetemleges felelősség üzletrész árfolyamérték kültag törzstőke korlátolt felelősség Vállalkozási forma részvénytársaság közkereseti társaság korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság betéti társaság korlátolt felelősségű társaság korlátolt felelősségű társaság A tulajdonosok testülete közgyűlés részvénytársaság É 5/13

6 B. Esettanulmányok I. Esettanulmány a kártérítési felelősséghez 24 pont Egy 35 főt foglalkoztató, élelmiszereket értékesítő nagykereskedelmi vállalatnál történtek az alábbi esetek. Döntse el, hogy a munkavállaló vagy a munkáltató felelőssége állapítható-e meg! Milyen szabályt sértettek, és milyen kártérítésre kötelezhetők? A válaszaihoz olvassa el a Munka Törvénykönyvének ide vonatkozó szakaszait! (Minden feladatra 6 pont adható a következőképpen: ) Egy raktári alkalmazott egy raklapnyi árut emelővillás targoncával rakott fel a polcra. A helytelen felrakás következtében a raklap megbillent és leesett. Az áru egy része megsérült, személyi sérülés nem történt. a) Ki felel az okozott kárért? A munkavállaló. b) Milyen szabályt sértett? Munkáját nem az elvárható gondossággal, szakértelemmel végezte. c) Milyen kártérítésre kötelezhető? Indokolja állítását! Gondatlanságból okozott kár esetén havi átlagkeresetének maximum 50%-a, feltéve, ha a munkaszerződése vagy a kollektív szerződés másképp nem rendelkezik. 2. Az egyik dolgozó kabátját ellopták a bezárt szekrényből. A dolgozó a szabályoknak megfelelően tárolta személyes tárgyait. a) Ki felel az okozott kárért? A munkáltató. b) Milyen indok alapján kötelezhető kártérítésre? A munkavállaló betartotta a személyes dolgok tárolására vonatkozó szabályokat, tehát nem a dolgozó vétkes magatartása okozta a kárt. c) Milyen kártérítésre kötelezhető? Indokolja állítását! Meg kell térítenie a kabát értékét, mert a munkáltató vétkességre való tekintet nélkül teljes mértékben felel a munkavállaló személyes tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett kárért. É 6/13

7 3. Az értékesítési osztály egyik alkalmazottja fizetség ellenében fontos információkat szolgáltat a konkurens cégnek a tervezett akciókról. a) Ki felel az okozott kárért? A munkavállaló. b) Milyen szabályt sértett? A munkája során tudomására jutott üzleti titkot nem őrizte meg. c) Milyen kártérítésre kötelezhető? Indokolja állítását! A vállaltnak okozott teljes kárt meg kell térítenie, hiszen szándékosan okozta a kárt. 4. A vállalat beszerzési osztályvezetőjének titkárnője egy új szállító partner ajánlattevő levelét tévedésből a később elintézendők közé sorolta. Amikor két hét múlva főnökének átadta, az ajánlat már nem volt aktuális. a) Ki felel az okozott kárért? A munkavállaló. b) Milyen szabályt sértett? Munkáját nem az elvárható gondossággal, szakértelemmel, a munkájára vonatkozó szabályok, utasítások szerint végezte. c) Milyen kártérítésre kötelezhető? Indokolja állítását! Gondatlanságból okozott kár esetén havi átlagkeresetének maximum 50%-a, feltéve, ha a munkaszerződése vagy a kollektív szerződés másképp nem rendelkezik. É 7/13

8 V. fejezet A munkavégzés szabályai 103. (1) A munkavállaló köteles a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; d) munkáját személyesen ellátni. (2) A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni. (3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. VIII. fejezet A munkavállaló kártérítési felelőssége 166. (1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. (2) A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. (2) Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét az (1) bekezdéstől eltérően is szabályozhatja. (3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. (4) Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében előidézett vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.. É 8/13

9 IX. fejezet A munkáltató kártérítési felelőssége 174. (1) A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. (2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. (4) A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. (5) A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok (1) A 174. (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel. (2) A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem terheli (1) A munkáltatót a 174. szerinti felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. (2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel (1) A munkáltató a on alapuló felelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. (2) Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár. É 9/13

10 II. Esettanulmány az eredmény-kimutatás elemzéséhez 35 pont Egy kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás összköltségeljárással készített eredmény-kimutatásának alábbi adatait ismerjük. Adatok ezer Ft-ban MEGNEVEZÉS év év Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Kiegészítő információk a évi eredmény kimutatáshoz: A bruttó árbevétel ezer Ft volt, áfakulcs 20%. Feleslegessé vált eszközeit 625 ezer Ft-ért értékesítette, amelyek nyilvántartási értéke 500 ezer Ft volt. Felvett hitelei után 370 ezer Ft kamatot fizetett, betétei után 220 ezer Ft kamatot kapott. Eladott részvényei után 407 ezer Ft árfolyamveszteséget könyvelt el. Az adóalapot növelő és csökkentő tételek kiegyenlítették egymást. A társasági adó mértéke 16%. A számított adóból 230 ezer Ft adókedvezményt kapott. A tulajdonosok az adózott eredményből ezer Ft osztalékot fizettek. É 10/13

11 Feladat: 1. Számítsa ki és írja be a táblázatba a év és a év eredmény-kimutatásának hiányzó adatait! 28 pont (A számítások kijelölése nélkül az eredmény nem értékelhető! Számítási pontosság ezer Ft) 2007: Üzleti tevékenység eredménye: ( ) - ( ) = ezer Ft Szokásos vállalkozási eredmény: = ezer Ft Adózás előtti eredmény: = ezer Ft Adózott eredmény = mérleg szerinti eredménnyel: ezer Ft 2008: Nettó árbevétel: / 1,2 = ezer Ft Egyéb bevétel: 625 ezer Ft 1 pont Egyéb ráfordítás: 500 ezer Ft 1 pont Üzleti tevékenység eredménye: ( ) ( ) = ezer Ft Pénzügyi műveletek eredménye: ( ) = -557 ezer Ft Szokásos vállalkozási eredmény: = ezer Ft Adózás előtti eredmény = ezer Ft Számított társasági adó: ,16 = ezer Ft Adófizetési kötelezettség: = ezer Ft Adózott eredmény: = ezer Ft Mérleg szerinti eredmény: = ezer Ft É 11/13

12 2. Az eredmény-kimutatás adatai alapján értékelje a vállalkozás évi gazdálkodását! Elemzésében törekedjen az összefüggések feltárására! 7 pont A vállalkozás mérleg szerinti eredménye 2008-ban alig 100 ezer Ft-tal haladta meg az előző évit. Nem mondható el ugyanez a különböző eredmény-összetevőkről. Az üzleti eredmény jelentősen, közel ezer Ft-tal volt magasabb, mert a nettó árbevétel jobban emelkedett, mint a költségek. Ennek oka lehetett például kedvezőbb beszerzési lehetőségek felkutatása, kereslethez jobban igazodó választék, nyitva tartási idő kialakítása, költségekkel való racionálisabb gazdálkodás, amortizáció csökkenése. A pénzügyi műveletek eredménye a évihez képest romlott, hiszen 557 ezer Ft veszteséget értek el az előző évi 960 ezer Ft nyereséghez képest. Ez a szokásos vállalkozási eredmény növekedését mérsékelte. Rendkívüli eredmény nem volt, ami az előző évi negatív egyenleg után pozitív változás. Az adózás előtti eredmény2008-ban még mindig közel ezer Ft-tal volt nagyobb, mint az előző évben ban közel ezer Ft-tal fizettek több társasági adót, és az előző évvel ellentétben a tulajdonosok ezer Ft osztalékot vettek ki a vállalkozásból. É 12/13

13 Értékelés Feladat sorszáma A.I. A.II. A.III. B.I. B.II. Szakmai készségek és egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Szakmai készségek Személyes Társas Módszer Személyes Módszer Szakmai készségek Személyes Társas Módszer Szakmai készségek Személyes Társas Módszer Szakmai készségek Személyes Társas Módszer Szakmai íráskészség, fogalmazás írásban (4) Döntésképesség Nyelvhelyesség Logikus gondolkodás Döntésképesség Következtetési képesség Eredményorientáltság Szakmai íráskészség, fogalmazás írásban (4) Döntésképesség Nyelvhelyesség Logikus gondolkodás Szakmai íráskészség, fogalmazás írásban (4) Döntésképesség Nyelvhelyesség Következtetési képesség Szakmai íráskészség, fogalmazás írásban (4) Elemi számolási készség (5) Döntésképesség Nyelvhelyesség Következtetési képesség Eredményorientáltság Elérhető pontszám Összesen 100 Teljesítmény százalékban Szerzett pontszám A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 100%. É 13/13