Budapest, Kiss István
|
|
- Attila Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ELEKTROSZTATIKUS PORLEVÁLASZTÓ BERENDEZÉSEK ÚJSZERŰ MODELLEZÉSE DOKTORI (PH.D.) ÉRTEKEZÉS KISS ISTVÁN BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK NAGYFESZÜLTSÉGŰ TECHNIKA ÉS BERENDEZÉSEK CSOPORT KONZULENSEK: DR. BERTA ISTVÁN EGYETEMI TANÁR DR. KOLLER LÁSZLÓ EGYETEMI DOCENS BUDAPEST, 2004
2 NYILATKOZAT Alulírott Kiss István kijelentem, hogy ezt a doktori értekezést magam készítettem és abban csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, amelyet szó szerint, vagy azonos tartalomban, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem. Budapest, Kiss István TÁJÉKOZTATÓ A jelen értekezésről készített hivatalos bírálatok, valamint a doktori munka védéséről készült jegyzőkönyv a védést követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Dékáni Hivatalában érhetők el. (Budapest, XI. ker. Egry J. u. 18.) Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 22
3 Tartalom Nyilatkozat...2 Tájékoztató Bevezetés ESP alapismeretek Az elektrosztatikus porleválasztás története Az ESP működésének alapgondolata Koronakisülés A porszemcsék töltődése A szennyező szemcsék mozgása Ellenkorona-kisülés Leválasztás és porvisszalépés PPCP, DeNOx, DeSOx folyamatok ESP modellezés A Deutch modell Összetett leválasztó modellek A villamos térerősség meghatározása Koronamodellek Portöltődés modellek A gázáramlás modellezése A villamos szél figyelembevétele Portranszport modellek Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 33
4 Ellenkorona modellek Porvisszalépés-modellek Az átütés modellezése Összetett modellek moduljainak rendszerbe szervezése Az ESP modellek megbízhatóságának problémái Újszerű elektrosztatikus porleválasztó modell Numerikus ESP modell A potenciál- és térerősségeloszlás meghatározása Az iontöltéssűrűség meghatározása A portértöltéssűrűség és a pormozgás számítása Az ellenkorona és a villamos szél figyelembe vétele A porvisszalépés figyelembevétele A leválasztási fok meghatározása ESP szakértői rendszer Az összetet modell működése Modellhitelesítés és alkalmazás Laboratóriumi modell A feszültség-áram karakterisztika Az áramlási sebesség mérése A részecskék mozgásának megfigyelése A ESP modell hitelesítése A potenciál- és térerősségeloszlás meghatározása A koronaáram számítása Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 44
5 A sebességeloszlás számítása A pormozgás számítása Az ESP modell összevetése a szakirodalommal Az újszerű modell alkalmazása ipari ESP vizsgálatára Tézisek Tézis Tézis Tézis Tézis Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Irodalom A szerző témával kapcsolatos publikációi Függelék... I F1. A fuzzy logika alapjainak áttekintése... I Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 55
6 1. BEVEZETÉS Az értekezés témájának különleges időszerűségét az egyre szigorodó környezetvédelmi adják [KöM EüM FVM, 2001]. Miután hazánk az Európai Unió tagja lett, alkalmazkodnia kell annak levegőtisztaság-védelmi előírásaihoz. A követelmények szigorodása érzékenyen érinti a villamos gáztisztító (elektrofilter), vagy elterjedtebb nevén az elektrosztatikus porleválasztó (ESP 1 ) berendezéseket is, amelyekkel nem csupán az összes porkibocsátást kell határérték alatt tartani, de a néhány mikron egyenértékű átmérőjűnél 2 kisebb szemcsék kilépő koncentrációja sem haladhatja meg az előírt nagyságot. Ez utóbbinak azért van nagy jelentősége, mert az ilyen kisméretű szemcséket az emberi légutak már nem képesek kiszűrni, így azok az egészségre rendkívül károsak, noha kis méretük miatt a kibocsátott por összes tömegében részarányuk csekély. Kezdetben a 10 mikronos szemcseméret alatti tartományban kibocsátható mennyiséget szabályozták (jelölésére az angol Particulate Matter kifejezés alapján a PM10 rövidítést vezették be). Mára azonban megjelentek a PM2,5-re vonatkozó követelmények is, sőt várhatóan a PM0,1-re irányuló szabályozás is hamarosan napvilágot lát. A évi, 9. Nemzetközi Elektrosztatikai Konferencián J. S. Chang professzor (McMaster University, Kanada) felszólalásában az elektrosztatikus porleválasztók modellezésének rendkívüli időszerűségét azzal indokolta, hogy az eddigi berendezések mindegyike PM10-re készült, ezért a szigorúbb, PM2,5 szabályozás eredményeképpen a professzor - kissé sarkított - véleménye szerint az összes meglévő berendezést ki kell cserélni, vagy fel kell újítani. Figyelembe véve, hogy egy új berendezés ára a 40 millió dollárt is meghaladhatja, egyáltalán nem mindegy, hogy a kívánt cél eléréséhez mekkora befektetés szükséges. Ennek megítélésében nagy segítséget nyújt egy megfelelő ESP modell. A kellő alaposságú modellezés ugyanis hozzásegíthet az elektrosztatikus porleválasztó berendezésekben lejátszódó folyamatok alaposabb megértéséhez, rámutathat olyan 1 A kifejezések közül a villamos gáztisztító a szabatos megfogalmazás, mert az értekezésben foglaltak a villamos erőtérrel végzett por- pernye- és cseppleválasztásra is kiterjednek. Elterjedtsége és az angol Electrostatic Precipitation (ESP) kifejezésével azonos rövidítése miatt mégis inkább az elektrosztatikus porleválasztó megnevezést részesítem előnyben. 2 A fogalom magyarázatát lásd [Storch, 1977] 18. oldalán Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 66
7 összefüggésekre, amelyek a szükséges további fejlesztések során a gyakorlatban hasznosíthatók. Chang professzor sarkított megfogalmazása egyébként egyáltalán nem véletlen, mert több számítási és mérési eredmény [Gallimberti, 2004] utal arra, hogy a gyakorlatban alkalmazott porleválasztó berendezések az egy-két mikronos, vagy annál kisebb szemcséket sokkal rosszabb hatékonysággal választják le, mint nagyobb méretű társaikat. Ez azért is kellemetlen, mert a kisméretű szemcsék nagy fajlagos felülettel rendelkeznek, így a molekuláris szennyeződések jelentős részét ezek köthetik meg. Amerikai és ausztrál szakemberek ezért olyan berendezést (ún. agglomerátort) készítettek, amely az elektrosztatikus porleválasztó bemenete előtt található, és a belépő szemcséket több csoportra osztva, azokat ellentétes előjelű töltéssel látja el. Ezt követően az ellentétesen töltött részecskék összekeverednek, így a finom (1-2 mikronos, vagy annál kisebb) részecskék egymással, vagy a durvább szemcsékkel összetapadnak, tehát hatékonyabb leválasztás válik lehetővé [Harrison, 2004]. Különösen érdekes a modellezést rendkívül megnehezítő bizonytalanságok kezelése. Ilyen bizonytalanságot okoz a por és az áramló gáz tulajdonságainak időbeli változása, a részecskék alakjának változatossága, illetve a különböző mérési eredmények bizonytalansága. Többek között ezeknek köszönhető, hogy - Senichi Masuda professzor (Tokio University, Japán) szavaival élve - az elektrosztatikus porleválasztó berendezések méretezése jelenleg inkább művészet, mint tudomány. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos Energetika Tanszék, Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoportjában Dr. Berta Istvánnak, a Nemzetközi Porleválasztási Társaság Igazgató Tanácsa tagjának vezetésével évtizedek óta foglalkoznak ezzel a művészettel. A kutatások eredményeit több hazai berendezés táplálásának korszerűsítésében hasznosították. (Pl. a Mátrai Erőmű - ill. jogelődje -, a váci Dunai Cement Művek, a Borsodi Ércelőkészítő Művek, legutóbb pedig 2004-ben a Pécsi Hőerőmű esetében.) Jelenleg az Áramlástan Tanszékkel együttműködve további intenzív kutatómunka folyik. Ennek egyik eredménye a doktori értekezés tárgyául szolgáló újszerű porleválasztó modell. Az értekezés első felében áttekintem az elektrosztatikus porleválasztás történetét, ismertetem a porleválasztókban zajló fizikai folyamatokat (koronakisülés, portöltődés, pormozgás) beleértve a leválasztást döntően befolyásoló jelenségeket is (ellenkorona, villamos szél hatása). Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 77
8 Ezek alapján összefoglalom azokat a problémákat, amelyeket modellezéskor meg kellett oldani. Röviden tárgyalom a jelenleg ismert porleválasztó modelleket, azokat összehasonlítva és rámutatva alkalmazásuk korlátjaira. Részletesen bemutatom az általam alkotott új porleválasztó modellt, annak felépítését, hitelesítését valamint a bizonytalanságok kezelésére szolgáló fuzzy logika alapú megközelítést. A modell használhatóságát és hatékonyságát mérési valamint számítási eredményekkel támasztom alá. A modellszámítások eredményeinek ismeretében négy tézist fogalmazok meg. Az értekezés érdemi részét a tézisekben foglaltak gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok ismertetésével zárom. (Pécsi Hőerőmű ESP berendezését érintő számítások; a berendezés felújításában, a korszerű impulzusüzemű táplálás üzembe állításában személyesen is részt vettem.) Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 88
9 2. ESP ALAPISMERETEK Az elektrosztatikus por- pernye- és cseppleválasztás az ipari elektrosztatika környezetvédő technológiái közé tartozik, amelynél a kisméretű szemcsék villamos feltöltésének, mozgatásának valamint a Coulomb erőt kihasználó leválasztásának elsődleges célja a szennyeződések eltávolítása áramló közegekből (jellemzően gázokból). Ezek a technológiák tehát közvetlenül környezetvédelmi célokat szolgálnak. A feltöltés, mozgatás, leválasztás folyamata a környezetbarát (vagy környezetkímélő) technológiáknál szintén megjelenik. Ott azonban e folyamatok elsődleges célja az alkalmazott anyagok (bevonatul szolgáló por, festék, vagy permet) hatékonyabb felhasználása. Ez viszont egyben a környezetbe kerülő hulladék mennyiségének csökkenését is eredményezi, tehát ebben az esetben a környezetvédelem közvetett. (Ilyen az elektrosztatikus porszórás, festékszórás ill. az elektrosztatikus permetezés.) A levegő tisztítására természetesen nem csak az ESP technológiát alkalmazzák, hiszen a leválasztási feladattól függően ejtőkamrákkal, zsalus porleválasztókkal, ciklonokkal, gázszűrőkkel, zsákos porleválasztókkal, nedves mosókkal az ipar számos területén találkozhatunk. Mégis, az elektrofilterek a gáztisztító berendezések egyik legnépszerűbb csoportját alkotják, viszonylag egyszerű konstrukciójuknak és nagy (akár %-ot meghaladó) porleválasztási hatékonyságuknak köszönhetően. Használatosak a cementiparban, az alumíniumgyártásban (fluoridok visszanyerése [Gjortheim, 1987]), az ércfeldolgozó üzemekben és a széntüzelésű erőművekben egyaránt. Napjainkban az ESP berendezések egyre több helyen egy integrált légtisztító rendszer részét képezik [Fujishima 2001, Chang 2002]. (Jó példa erre a Mátrai Erőmű, ahol a porleválasztó berendezés a száraz Heller-Forgó hűtőtoronyban elhelyezett kéntelenítő előtt található.) Az elektrofiltereknek kisméretű változatai is léteznek, amelyek szobák, termek légtisztítására alkalmasak és kereskedelmi forgalomban is kaphatók. Fejlesztésük és vizsgálatuk jelenleg is folyik. [Niu, 2001] Az ESP technológia jelenlegi állapotának kialakulásához hosszú út vezetett, amelyet a következő fejezetben tekintek át. Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 99
10 2.1. Az elektrosztatikus porleválasztás története Az elektrosztatikával kapcsolatos jelenségeket már az ókori görögök is ismerték. A villamos erőtér porleválasztásra való felhasználásában azonban az esztendőt tekinthetjük mérföldkőnek, hiszen először ekkor jelent meg a füstrészecskékre ható villamos erő tapasztalati leírása, William Gilbert jóvoltából. Később Giovanni B. Beccaria foglalkozott a füstös gázok villamos kisüléseivel és a villamos szél jelenségével, 1772-ben megjelent könyvében. Hohlfeld és Guitard évi kísérletei után a tapasztalatokat Sir Oliver J. Lodge javaslatára hasznosították ipari célra, egy ólomkohászati üzemben, 1884-ben. A múlt század elején a frankfurti Lurgi cég Cottrell és Möller közös tapasztalatait egyesítő szabadalom alapján megkezdte az elektrofilterek gyártását (egyenfeszültség, negatív koronázó elektródok) ben Smidt már olyan berendezést fejlesztett ki, amely körülbelül 100 tonna/nap porterhelést kezelt. A technológiai fejlődés mellett az elektrosztatikus porleválasztóban lejátszódó jelenségek modellezését, a berendezések paramétereinek számítását célzó kutatások igénye is egyre fokozódott ban W. Deutch és E. Anderson számítási módszert dolgozott ki a porleválasztó leválasztási fokának meghatározására ban H. J. White megjelentette az ESP technológia akkori állását összefoglaló könyvét [White, 1963], amelyben ismertette az általa kidolgozott, összefüggő elméletet, amely figyelembe veszi a klasszikus ismereteket és az új megfontolásokat is. Ezt az időszakot tekintve a téma magyar úttörői közül Dr. Koncz Istvánt, Hirsch Lajost, Horváth Károlyt, Raschovszki Lajost és Czibók Ernőt kell megemlíteni, akik a technológia hazai bevezetését és kutatását ösztönözték, ill. megalapozták a hazai fejlesztéseket (1954, 1968). Az elektrofilter leválasztó terében döntő jelentőségű tértöltések vizsgálata I. P. Verescsagin nevéhez fűződik (1974), 1975-ben pedig Senichi Masuda professzor az ellenkorona jelenséget tanulmányozta. Rendkívüli jelentőségű eredményei kimutatták az ellenkorona leválasztási hatékonyságot rontó hatását. A további kutatások során a szakemberek rájöttek az impulzusüzemű táplálás előnyeire, és ennek alapján lehetővé vált egy olyan, gazdaságosabb táplálási mód kialakítása, amely kisebb energiaigény mellett nagyobb leválasztási fokot biztosít [Berta, 1987]. (Az ezzel kapcsolatos legújabb fejlesztési eredményeket a évi porleválasztó világkonferencián mutatták be [Berry, 2001].) Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 1100
11 Az impulzusüzemű táplálás vizsgálata közben felismerték a meredekhomlokú impulzusok gázbontó hatását és az ESP szerepét a DeNOx, DeSOx folyamatokban (kén- ill. nitrogénoxid-mentesítés). Olyan újítások jelentek meg, mint a kétfokozatú porleválasztó, a bevezetőben már említett agglomerátor, vagy a skew gas flow technológia (a belépő gáz sebességének iránya nem párhuzamos a leválasztó utcájával). A látványos fejlődés ellenére még mindig akadnak olyan nem várt jelenségek, nehezen magyarázható tapasztalatok, amelyek az ESP berendezésekben lejátszódó folyamatok alaposabb megismerését igénylik. A nyolcvanas évek lején klasszikus példa volt erre, hogy két teljesen azonos konstrukciójú, ugyanúgy működtetett ESP berendezés esetenként drasztikusan eltérő porleválasztási hatékonyságot produkált (pl. egyikük 70, míg másikuk 99%-ot) ben Oglesby professzor Montrey-ben az iménti jelenséget - a racionális magyarázatokból kifogyva - azzal indokolta, hogy az egyik berendezésben gonosz manó (vagy szörnyecske: gremlin) üldögél, és a leválasztási fok lerontásán mesterkedik. A kutatások előrehaladtával, amelyet a mérés- és számítástechnika fejlődése gyorsított, kiderült, hogy a porleválasztókban több gonosz manó is tanyát ütött. Sokukat sikerült is fülön csípni (például ellenkorona és másodlagos áramlás manókat), de akadnak még néhányan, akik rejtőzködve garázdálkodnak. Tetten érésükhöz szükség van az ESP működésének alapos ismeretére Az ESP működésének alapgondolata Az elektrosztatikus porleválasztás alapgondolata igen egyszerű. Lássuk el az áramló közeg által szállított szennyezőanyag-szemcséket töltéssel és helyezzünk el az áramlásban egy vagy több földelt elektródot úgy, hogy a töltött szemcséket a rájuk ható Coulomb erő a földelt elektród felé hajtva kiragadja a gázáramból. A gyakorlatban ezt legtöbbször úgy valósítják meg, hogy a szennyezett gázt párhuzamos lemezek között vezetik el, ekkor beszélünk utcás porleválasztóról. Egy utca két lemez között található, és az utca közepén nagyfeszültségre kapcsolt elektródsor helyezkedik el. Az elektródok felületén a nagy villamos térerősség hatására koronakisülés jön létre, ami a szemcsékre rakódó töltéshordozók keletkezéséért felelős (2.1. ábra). A leválasztott szemcsék a földelt gyűjtőelektródokon töltésüket elvesztik, összetapadnak, és az így felhalmozódó porréteget valamilyen mechanikus módszerrel, pl. kopogtatással távolítják el a gyűjtőelektródról. Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 1111
12 2.1. ábra: az ESP működésének szemléltetése Léteznek más elrendezésű porleválasztók is, mint amilyen például a hengeres típus. Ennél a földelt hengerpalást gyűjti össze a szennyező anyagot és a nagyfeszültségű huzalelektród a henger tengelyvonalában helyezkedik el. A porleválasztás folyamatának tehát három főszereplője van. Az első maga a leválasztandó szennyeződés, a rá jellemző szemcsemérettel (d p ), relatív permittivitással (ε r ), vezetőképességgel (ρ el ). Ez lehet por (többnyire ezt fogom példának használni a továbbiakban), de lehet pernye, füst, vagy köd is. A második szereplő az áramló közeg, adott viszkozitással (µ F ), belépési sebességgel (v), hőmérséklettel (T), páratartalommal (η). A harmadik pedig a villamos erőtér, amely nem csak az elektródok által létrehozott, ún. külső erőtérből áll, hanem a koronakisülés miatt keletkező ionok és a töltött porszemcsék alkotta tértöltés hatását is magában foglalja. (A villamos erőteret jellemző E térerősség meghatározásánál tehát figyelembe kell venni a j ionáram által szállított töltések és a pormozgás által szállított töltések hatását is.) Igazság szerint van egy negyedik szereplő is, ez pedig a gravitáció. Az esési sebesség számítása alapján azonban kimutatható, hogy a gravitáció hatása néhány mikron átmérőjű vagy annál kisebb szemcsék esetén elhanyagolható. (Nagyobb szemcséknél viszont már figyelembe kell venni.) [Suda, 1997]. A porleválasztás folyamatát a szereplők közötti kölcsönhatások szabják meg. Így az áramló közeg és a leválasztandó por közötti kölcsönhatás eredménye a por diffúziója és diszperziója; a villamos erőtér és a por kölcsönhatása okozza a szemcsék feltöltődését; a villamos erőtér - áramló közeg kölcsönhatás pedig az elektrohidrodinamikus áramlási teret alakítja ki. Utóbbiba a villamos szél jól ismert jelensége is beletartozik. Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 1122
13 A por és a villamos erőtér kölcsönhatáshoz sorolható az ellenkorona jelensége is, amelyet a későbbiekben részletesen kifejtek. Az előbbi kölcsönhatások együttesen határozzák meg a por mozgását, a porleválást és a porvisszalépést, ezeken keresztül pedig a leválasztási fokot. A fentieket a 2.2. ábra szemlélteti. POR d p, ε r, ρ el Szemcsetöltődés VILLAMOS ERŐTÉR j, E Elektrosztatikus porleválasztás EHD Áramlási tér Pordiffúzió, diszperzió ÁRAMLÓ KÖZEG v, η, µ F, T Riehle 2.2. ábra: az elektrosztatikus porleválasztás szereplői Az első ESP berendezésekben az alkalmazott tápfeszültség nagy egyenfeszültség volt, az elektrosztatikus név erre vezethető vissza. Használata azonban még ma, az impulzusüzemű táplálás korában is indokolt, annak ellenére, hogy a porleválasztó berendezésekben töltésmozgás van. Az ipari elektrosztatika ugyanis, mint tudományág, nem csupán a nyugvó töltések erőterével foglalkozik, hanem minden olyan esettel is, ahol a jelenségeket a villamos töltések nagysága és térbeli elhelyezkedése idézi elő (és nem az általuk létrehozott áram) [Berta, 1987]. A működéssel kapcsolatban már itt érdemes megjegyezni azt, hogy a leválasztás nem elsősorban a koronázó elektród és a földelt ellenelektród közötti térerősségnek köszönhető. Kísérletekkel és számításokkal igazolható ugyanis, hogy a leválasztásban a keletkező portértöltés játszik elsődleges szerepet [Berta, 1987]. Ez a portértöltés azonban csak a földelt ellenelektródok közelében tud megfelelő nagyságú térerősséget létrehozni ahhoz, hogy a porszemcsék a gázáramlásból kiváljanak, és az ellenelektródokra tapadjanak. A turbulens áramlásnak köszönhetően azonban mindig lesz olyan portömeg, amely az ellenelektródokhoz kellőképpen közel kerül. Ezt a tényt használja ki az impulzusüzemű táplálás. Az ipari gyakorlatban többnyire nagy egyenfeszültségre szuperponált impulzusokat alkalmaznak, ilyenkor a koronaelektródokon csak az impulzusok idején lép fel koronakisülés. Ennél a táplálási módnál az állandó egyenfeszültségű táplálási teljesítmény Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 1133
14 60%-a közelében jelentős porkibocsátás-csökkenés volt tapasztalható a 100%-os esethez képest [Berta, 1987]. Ennek oka az, hogy az impulzusmentes időszak alatt (amikor a villamos szél - ld. később - is megszűnik) a keletkezett töltéshordozók lassabban mozognak a koronaidoszakhoz viszonyítva, így jobban megtapadhatnak a szemcsék felületén. Mivel egyúttal az ellenelektródot közvetlenül elérő, tehát kárba vesző töltéshordozók száma is csökken, a leválasztás villamos hatásfoka is javul. Ezzel magyarázható továbbá az is, hogy a leválasztási foka akkor is jobb lesz, ha az utcaszélességet bizonyos határok között megnöveljük. Az előbbi felismerések eredménye a többfokozatú porleválasztó is, amelynek első felében a portömeg feltöltése zajlik, míg második felében a porleválasztás folyamata játszódik le. A továbbiakban vizsgáljuk meg részletesebben az egyes kölcsönhatásokat, illetve jelenségeket! 2.3. Koronakisülés A porszemcsék feltöltéséhez szükséges töltéseket az elektrosztatikus leválasztókban koronakisülés segítségével állítják elő. Attól függően, hogy a koronázó elektród a földelt ellenelektródnál kisebb vagy nagyobb potenciálú, negatív ill. pozitív koronakisülésről beszélünk. Mindét eset közös jellemzője, hogy a kis görbületi sugarú koronázó elektródok közelében létrejövő, erősen inhomogén villamos erőtér hatására részletörés keletkezik, ennek következtében töltéshordozók jelennek meg a leválasztó térben. Pozitív korona esetén a koronázó elektród környezetében lévő ún. startelektronok a villamos erőtér hatására az elektród felé indulnak, egyre növekvő sebességgel. Bizonyos távolság megtétele után ütköznek a levegőben található molekulákkal és kinetikus energiájuktól függően azokról lepattannak, vagy azokat gerjesztik, illetve adott energiaszint felett ionozzák. Az ionozáskor leszakított elektronokat szintén gyorsítja a villamos erőtér és ezek újabb ütközések révén további elektronokat szakíthatnak le, ezáltal pozitív ionokat hagyva hátra. Az elektronok hamar elérik a koronázó elektródot, míg az ellenelektród felé mozgó, nagyobb tömegük miatt lomhább pozitív ionok egy olyan tértöltéses zónát hoznak létre, amely jelentősen csökkentheti a villamos térerősséget a koronázó elektród közelében, és ezzel akadályozza magát a koronakisülést is. A folyamatot és a keletkező töltések számának (N+) változását az elektródtól mért távolság (X) függvényében a 2.3. ábra szemlélteti. Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 1144
15 N+ X 2.3. ábra: pozitív koronakisülés A koronakisülés kialakulásának folyamata negatív korona esetén az iméntitől eltérő. A koronázó elektródokból a térerősség hatására elektronok lépnek ki, amelyek az ismert mechanizmus révén ionozzák az útjukba eső csatornát. A keletkező elektronlavinák sebessége a koronázó elektródtól távolodva egyre inkább csökken, míg végül fejlődésük megáll. Az ellenelektród felé haladó elektronok egy része ezt követően a levegő molekuláival negatív ionokat hoz létre. Ezek az ionok a maradék elektronokkal együtt azok a töltéshordozók, amelyek a nem atomi méretű részecskék felületére jutva azokat töltéssel látják el. Az ellenelektródot viszonylag kis számban érik el a molekulák által vagy a részecskék felszínén meg nem kötött elektronok. A koronázó elektród közelében pozitív töltések maradnak vissza, amelyek a negatív potenciálú elektród felé haladnak. Tömegük ugyan nagy, de a nagy térerősség miatt viszonylag gyorsan mozognak, és rövid idő alatt elérik a koronázó elektródot. Ennek eredményeképpen érvényre jut a negatív tértöltés erőtércsökkentő hatása, ami gátolja a koronajelenséget. Ahhoz, hogy a negatív töltés eltávolodjon a koronázó elektródtól, időre van szükség, ami alatt az elektronlavinák képződése szünetel. Ezzel magyarázható, hogy a koronajelenség egyenfeszültség esetén is impulzus-szerűen jön létre mindaddig, amíg el nem érjük a folyamatos koronához szükséges (kellően nagy) kritikus feszültséget (ekkor ugyanis a térerősség hatására a negatív tértöltés megfelelő gyorsasággal távolodik a koronázó elektródtól). A folyamat vázlatát és az egy adott időpillanatban érvényes tértöltéseloszlást (N+ és N- a pozitív és negatív töltéshordozók száma az elektródtól mért X távolságban) a 2.4. ábra szemlélteti. Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 1155
16 N N N- X 2.4. ábra: negatív koronakisülés A koronakisülés kialakulása jól nyomon követhető, ha a koronaáramot a tápfeszültség függvényében ábrázoljuk (2.5. ábra). A kisebb feszültségek tartományában töltéshordozók csak külső ionozó hatások (pl. háttérsugárzás miatti fotoionozás) következtében keletkeznek, amelyek közül a villamos erőtér a növekvő feszültség (térerősség) hatására egyre többet tud elorozni a rekombináció elől, így a görbe első szakasza jó közelítéssel lineáris. Amikor az összes külső hatásra keletkezett töltéshordozó részt vesz az áramvezetésben, az áram elér egy telítési értéket, és nagysága a feszültség növekedésének ellenére állandósul. Tovább növelve a tápfeszültséget elérkezünk a kisülési tartományig, ahol az áram az ütközési ionozás megindulásának köszönhetően ismét növekedni kezd. I telítési tartomány kisülési tartomány ohmos jellegű tartomány U gy U 2.5. ábra: az emissziós áram feszültségfüggése A kisülési tartomány egy adott feszültségszint, a gyújtófeszültség felett kezdődik. Az ilyenkor kialakuló koronaáram sokkal nagyobb az előző két feszültségtartományban mérhető emissziós áramnál, hiszen itt már kialakulnak az ionozási folyamatok. Az U gy gyújtófeszültség elérése után meginduló koronakisüléskor mérhető áram az (1.1) egyenlet szerint változik Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 1166
17 I = AU(U - U gy ), (1.1) mígnem a feszültség eléri az adott elrendezésre érvényes U üt átütési feszültségértéket, és a teljes elektródközt áthidaló kisülés jön létre. Az A állandó értéke függ az elektródelrendezéstől, a nyomástól, a hőmérséklettől és a leválasztó térben található gáz összetételétől. Az elektrosztatikus porleválasztókat természetesen az U gy - U üt közötti feszültségtartományban (lehetőleg U üt közelében, de még nagy biztonsággal alatta) igyekeznek működtetni, hisz a sorozatos átütés drasztikusan rontja a leválasztás hatékonyságát. Ezt a gyakorlatban úgy valósítják meg, hogy a feszültséget bizonyos időközönként átütésig növelik, majd visszaszabályozzák az átütési érték alá. A 2.6. ábra tanúsága szerint a pozitív és negatív koronakisülés gyújtó- és átütési feszültsége között jelentős különbség van, mégpedig U gy+ > U gy- és U üt+ < U üt-, vagyis a negatív koronakisülés a porleválasztás szempontjából kedvezőbb, hisz a leválasztó berendezés nagyobb feszültségtartományban, nagyobb koronaárammal működtethető. I U U U U gy- gy+ üt+ üt ábra: pozitív és negatív koronaáram adott elrendezésre U A gyakorlatban épp ezért a negatív koronakisüléssel működő porleválasztók terjedtek el. Meg kell azonban említeni, hogy a negatív koronakisülésnél az ózontermelés is fokozottabb, ezért az olyan ESP-k, amelyeket légszűrésre, pl. tisztaszobák légellátására használnak, pozitív koronakisüléssel üzemelnek, hogy az emberi szervezetre káros ózonból minél kevesebb kerüljön a belélegzendő levegőbe [Niu, 2001]. Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 1177
18 2.4. A porszemcsék töltődése Az elektrosztatikus leválasztó berendezések működésének szempontjából lényeges folyamat a szennyező szemcse töltődése, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a töltött szennyeződésre ható erő a gázáramból kiragadja azt. (Itt meg kell jegyeznem, hogy amint azt a bevezetőben is említettem, az ESP berendezések segítségével nem csak port, hanem folyadékcseppeket is leválaszthatunk. Emellett azt is meg kell említenem, hogy a töltéssel nem rendelkező szemcsékre is hat az elektródok villamos erőteréből származó erő - gradiens erő [Masuda, 1995] - amit a későbbiekben részletezek.) Elvileg többféle lehetőség lenne a porszemcsék feltöltésére, hisz azt sokfajta folyamat eredményezheti [Horváth, 1984]. Jól ismert tény, hogy szilárd anyagok aprításakor, őrlésekor jelentős töltésszétválás jön létre csakúgy, mint a porok szállításakor, a csőfallal való érintkezés és elválás során. Ezen kívül a porrészecske feltöltődhet szilárd halmazállapotból való diszperzió, lángionizáció, termikus elektronemisszió vagy fotoelektromos emisszió által is. Folyadékok esetén a nagy hőmérsékletű elpárolgást valamint a porlasztást kell tipikus töltődési folyamatként megemlítenünk. Ha a porszemcsék vagy folyadékcseppek mérete 0,01 és 1 µm közötti, akkor füstről beszélünk. A füstök a már említett lángionizáció, termikus elektronemisszió vagy fotoelektromos emisszió útján töltődhetnek fel. A gyakorlati tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az elektrosztatikus porleválasztó berendezésekben a leválasztandó por- vagy folyadékszemcsék koronakisülés segítségével tölthetők fel a leghatékonyabban, így a létező konstrukciókban ez a töltési mód terjedt el. A töltődést két különböző mechanizmus eredményezi, az ion- vagy tértöltődési és a diffúziós töltődési folyamat, illetve ezek kombinációja. Az ionizált tartományon áthaladó részecskék a villamos erőteret torzítják és az erővonalak közül bizonyos számú rajtuk halad keresztül. Mivel a töltéshordozók az erővonalak mentén mozognak, egy részük rugalmatlanul ütközik a porszemcsékkel és megtapad azok felületén. A szemcsék felületén megtapadt töltések a velük azonos előjelű töltéssel rendelkező többi töltéshordozóra taszítóerőt fejtenek ki (Coulomb erő) és csökkentik a töltődési folyamat intenzitását. Amikor a felületi töltések száma elér egy telítési értéket, a taszítóerőnek köszönhetően a töltéshordozók elkerülik a részecskét, a töltődési folyamat befejeződik. A töltődési folyamat számos paraméter függvénye. Ilyen a részecske alakja, mérete, sebessége, felületi vezetőképessége, a térerősség és egyéb paraméterek. A tapasztalat szerint a részecskék töltése általában gyorsan (a leválasztó térbe lépést követően rövid idő Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 1188
19 múlva) eléri a telítési értéket. Ez a töltődési folyamat az 1-2 µm-nél nagyobb átmérőjű szemcsékre jellemző. (Az 1. fejezet után itt ismét felhívom rá a figyelmet, hogy a részecskék alakja változatos lehet, de a legtöbb elmélet gömb alakú részecskéket tételez fel, amelyeknek átmérőjét úgy határozzák meg, hogy ezek és a modellezett részecskék azonos esési sebességgel, telítési töltéssel, vagy más paraméterrel rendelkezzenek.) Érdemes megjegyeznünk, hogy a felületi töltéseloszlás a viszonylag kis fajlagos ellenállású szemcsék esetében másképp alakul ki, mint a szigetelő poroknál. Az előbbi esetben ugyanis a töltéshordozók a szemcse felületén viszonylag gyorsan mozoghatnak, így a végső töltésképet a felületi áramok alakítják ki. A nagy fajlagos ellenállású szemcséknél azonban a felületre érkező töltéshordozók nem tudnak könnyen elmozdulni, ezért a szemcsén egyenetlen töltéseloszlás jön létre. Ennek következtében a szemcsére forgatónyomaték hat, amely azt megperdíti, így a szemcse forogni kezd. Forgás közben újabb töltésmennyiség érkezik a felületre, amíg be nem áll a telítési állapot [Zevenhoven, 1999]. A néhány tized µm-nél kisebb átmérőjű részecskék esetén a diffúziós töltődés dominál. Itt a részecske feltöltődése a gázmolekulákkal időről-időre ütköző töltéshordozók szabálytalan termikus sajátmozgásától függ. A töltődés sebességét nagymértékben befolyásolja a töltéshordozók szabad úthossza, így közvetve az arra ható fizikai paraméterek (pl. a gáz hőmérséklete). A néhány mikron ill. tizedmikron közötti részecskeméret esetén a két töltődési folyamat együttesen játszódik le. A töltődési folyamatokat a 2.7. ábra szemlélteti. Ion- vagy tértöltődés Diffúziós töltődés - Szemcse Ion - Villamos erővonalak E - Ion - Szemcse - - Az ionok pályája 2.7. ábra: a porszemcsék töltődési módjai Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 1199
20 2.5. A szennyező szemcsék mozgása A leválasztást meghatározó kölcsönhatások együttesen szabják meg a szennyező szemcsék mozgását az ESP-n belül. A szemcsék mozgását előidéző erőhatások közül F g súlyerő meghatározása a legegyszerűbb, hisz az a részecske tömegének és a nehézségi gyorsulásnak a szorzata, értékét a jól ismert F g = m g összefüggés adja. Általában a néhány száz µm-nél nagyobb átmérőjű szemcsék tömege olyan nagy, hogy F g hatására azok a gázáramból külső villamos erőtér nélkül is kihullanak. (Ez az egyik oka annak, hogy a porleválasztó berendezések leválasztási foka a tápfeszültség kikapcsolásakor is viszonylag jó marad.) Ezek a durva szemcsék az ESP bemeneténél kialakított ülepítő térben gyűlnek össze. Más a helyzet a mikronos, szubmikronos részecskék mérettartományában. Itt a gravitációs erőkomponens jelentősen kisebb az áramlás illetve a villamos erőtér által előidézett erőnél, emiatt azt el is hanyagolják a számítások során. A villamos erőtér következtében létrejövő F E összetevő több erőhatás eredménye. Legalapvetőbb része a Coulomb erő amely a töltött részecskék és a villamos erőtér közötti kölcsönhatásnak köszönhető. A villamos erőtér azonban itt nem csak az elektródelrendezés erőterét jelenti, hanem a tértöltések erőterét is. Ez az erőtér pedig időben és térben egyaránt változik. A koronázó elektródok közelében a szemcséket pozitív és negatív ionok egyaránt bombázzák így a Coulomb erő jelentősen lecsökken. A porszemcsékre vagy folyadékcseppekre azonban egy másik erő is hat az ún. gradiens erő, amely itt válik meghatározóvá és a szemcséket a nagyobb térerősség felé hajtja. Dielektrikum esetén a polarizáció, vezető anyagú csepp esetén a megosztás miatt dipólus keletkezik. Inhomogén erőtérben a dipólusra ható erő a dipólusmomentummal és a térerősség gradiensével arányos [Budó, 1979], innen ered a gradiens erő kifejezés. Ennek következtében a leválasztandó szemcsék nem csupán a földelt ellenelektródokra rakódnak le, hanem a koronázó elektródokra is, így azokat időközönként szintén tisztítani kell. Ez azért is fontos, mert a koronázó elektródokra rakódó porréteg megnöveli a görbületi sugarat, ezáltal csökkenti a térerősséget és amennyiben vastagsága egy adott értéket meghalad, a koronajelenség meg is szűnik. A 2.8. ábra egy r KE = 0.5 mm sugarú, U = 20 kv-ra kapcsolt koronázó elektród közelében a különböző méretű, ε r = 10 relatív permittivitású szemcsékre ható gradiens erőt (F) ábrázolja az elektródtól mért r távolság függvényében (saját számítás a [Budó, 1979]-ben található összefüggés alapján). Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 2200
21 2.8. ábra: a gradiens erő a koronaelektród tengelyétől r távolságban A koronakisülés következtében kialakuló, és az inhomogén villamos erőtér által felgyorsított ionok a gázmolekulákkal ütközve olyan légáramlatot hoznak létre, amely a koronázó elektródoktól a gyűjtőelektródok felé irányul. Ez az ún. villamos szél, amely főleg a csúcs-sík elrendezésű ESP berendezésekben módosítja jelentősen az áramlási viszonyokat. A porleválasztó belsejében turbulens gázáramlás alakul ki. A turbulens diffúzió jelentős hatást gyakorol a porszemcsék mozgására. A gázmolekulák sorozatosan ütköznek a porszemcsékkel, ezáltal befolyásolják azok sebességének nagyságát és irányát. Ebből fakad F v erőösszetevő, melynek pillanatértéke függ a gázjellemzőktől (pl. hőmérséklet, áramlási sebesség, stb.) valamint a helytől és az időtől. Az előbbi erőhatások eredőjeképpen a porszemcsék előrehaladásuk és az ellenelektród felé vándorlásuk közben nehezen leírható, véletlenszerű mozgásokat végeznek. Ezek a mozgások a leválasztó téren belüli koncentráció-eloszlás kiegyenlítése felé hatnak, így csak azok a porszemcsék válnak ki az áramlásból, amelyek belépnek az ellenelektród közelében lévő határrétegbe [Masuda, 1995]. Ott ugyanis a szemcsékre ható Coulomb erő a félutca közepén fellépőnek a többszöröse. Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 2211
22 2.6. Ellenkorona-kisülés Mielőtt rátérnék a poreltávolítás folyamatára, tekintsünk át egy lényeges jelenséget, az ellenkorona-kisülést, mert az a leválasztás hatékonysága és a poreltávolítás gyakorisága szempontjából döntő fontosságú. Nagyobb szigetelőképességű poroknál a szemcsék felületéről a töltések csak rendkívül lassan tudnak eltávozni az ellenelektród felé. Így előbbutóbb a felhalmozódó töltések helyenként akkora térerősséget hoznak létre, hogy átütik a porréteget. Az átütési pontok - első közelítésben - olyan tűelektródokként működnek, amelyek csúcsán koronakisülés jön létre, mégpedig a valódi koronázó elektródoknál lévő kisüléssel ellentétes előjelű. Ez a jelenség az ellenkorona-kisülés, amelynek hatására a porréteg töltésével ellentétes előjelű ionok jutnak a leválasztó térbe, rontva ezzel a leválasztási fokot. A leírtakat a 2.9. ábra illusztrálja ábra: ellenkorona kisülés Minthogy általában a porleválasztókban a koronázó elektródokra nagy negatív feszültséget kapcsolnak, az ellenkorona következtében pozitív töltések jelennek meg. A folyamat kezdetén kialakuló átütés jelentékeny mennyiségű port robbanthat vissza a leválasztó térbe. Az ellenkorona kisülés a tapasztalat szerint akkor indul meg, ha a porréteg fajlagos ellenállása legalább Ωm. Negatív koronázó elektródok esetén a különálló (porréteg-) átütési pontokból pozitív pamatos kisülés indul ki, amely könnyen átalakulhat a teljes leválasztó teret áthidaló átütéssé. Ezen kívül a porréteg nagy negatív felületi töltéssűrűsége miatt felületi terjedő kisülés is kialakulhat (surface streamer). Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 2222
23 Nagyobb fajlagos ellenállás ( Ωm) esetén az átütési pontok száma annyira megnő, hogy az egész felületet beborító, parázsló (ún. general mode) ellenkorona-kisülés jön létre, ugyanakkor a pozitív pamatok eltűnnek. A jelenség rendkívül sok pozitív töltést juttat a leválasztó térbe, így erősen csökken a leválasztásban kulcsfontosságú negatív tértöltés, ezzel pedig jelentősen romlik a leválasztási fok. Pozitív koronázó elektródok esetén az ellenkorona kisülés negatív töltéshordozókat juttat a leválasztó térbe, de a porréteg felületén az előbb leírtakkal ellentétben nem különálló pontok, hanem parázsló foltok jelennek meg. [Masuda, 1995] Leválasztás és porvisszalépés Az ellenelektródok felületén felhalmozódó porréteget többféleképpen lehet eltávolítani. Az egyik módszer a lemezek rezegtetése vagy kopogtatása, amikor a porréteg elválik a gyűjtőelektródtól. A leválasztott por így visszajut ugyan a leválasztó térbe, de mivel a porszemcsék legnagyobb része más szemcsékkel összetapadt, együttes tömegük akkora, hogy a garatba hullanak. Egyes konstrukciókban a gyűjtőelektródok felületét vízsugárral mossák. Olyan alkalmazás is létezik, amikor az ESP-be vizet porlasztanak (erre még visszatérek, amikor a porok tulajdonságainak befolyásolásáról írok). Ilyenkor a finom, töltött porszemcsék a vízcseppekre rakódnak [Adamiak, 2001]. A poreltávolítás (kopogtatás) során azonban olyan porszemcsék is újra beléphetnek a gázáramba, amelyek nem tudnak megtapadni egy-egy szemcsegóc felületén, és így nem tudnak a garatba zuhanni, mert az áramlás magával sodorja azokat. Az ilyen szemcséket újra le kell választani, ami egy felesleges újratöltési folyamatot, vagyis hatásfokromlást jelent. Porvisszalépést idéz elő a gázáramlás miatt keletkező Bernoulli-erő is, amely a gyűjtőelektródon megtapadt porréteg tetejéről ragadja el a szemcséket. Fokozott porvisszalépést tapasztalunk a nagy vezetőképességű és a nagy fajlagos ellenállású porok esetében egyaránt. Az első esetben a leváló szemcsék túlságosan hamar veszítik el töltésüket, így nem tudnak kellő ideig a gyűjtőelektródon maradni, hogy ott a többi porszemmel összetapadjanak. Ráadásul a porszem az ellenelektródhoz érve - az eredetileg szállított és később leadott töltéssel ellentétes előjelű - töltésre tesz szert, és így az erőtér a szemcsét visszataszítja a poráramba. Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 2233
24 A második esetben a gyűjtőelektródon kialakuló, összefüggő szigetelő porréteg átütése visszarobbantja a szemcsék egy részét és megindul az ellenkorona. A poreltávolítás (többnyire kopogtatás) gyakoriságának megválasztásakor ezért arra törekednek, hogy a gyűjtőelektródokon felhalmozódó porréteg töltéssűrűsége ne haladja meg az ellenkoronakisülés kialakulásához szükséges küszöbértéket. Ez a porok anyagától függően más-más rétegvastagságot jelent. Az összetapadt porréteg töltése a gyűjtőelektródok kopogtatásakor azért is kellemetlen, mert a földelt elektród és a porréteg közötti nagy vonzóerő miatt a porrétegnek csak egy része szakad le, bizonyos hányada a fémlemezeken marad. Ezért az ionáram csökkentése érdekében közvetlenül a kopogtatás előtt és az alatt a tápfeszültséget kikapcsolják [Mauritzon, 2004]. Az előzőek már részben magyarázatot adnak arra, hogy a leválasztási fok a nagyon kicsi illetve a nagyon nagy fajlagos ellenállások tartományában erőteljes csökkenést mutat. Nem véletlen, hogy a leválasztandó por vezetőképességét igyekeznek az ideális tartományban, vagyis Ωm között tartani. Nagy szigetelőképességű szemcsék esetén például kéntrioxidot használnak, mert a porszemcsék felületén megkötött SO 3 vegyület javítja a szemcse vezetőképességét, ezáltal a leválasztási fokot is [Kim, 2001] PPCP, DeNOx, DeSOx folyamatok Az impulzusüzemű táplálással végzett kísérletek során a nanoszekundumos impulzusok hatására a koronakisülések olyan hidegplazmát hoztak létre, amely rendkívül érdekes tulajdonságokkal rendelkezik: az általa megindított kémiai folyamatok segítségével lehetővé válik bizonyos gázok bontása, OH, O, HO 2 gyökök előállítása. Ezeket a plazmafolyamatokat az angol Pulse-induced Plasma-Chemical Processes kifejezés alapján röviden PPCP néven emlegetik. A PPCP segítségével a porleválasztó nem csak a porszennyeződés leválasztására válik alkalmassá, hanem a gázban található káros vegyületek kezelésére is. Tipikus példa, hogy a koronaplazma által létrehozott gyökök hatására a kén-dioxid SO 3 vagy H 2 SO 4 gőzzé alakul, amely megköthető a porleválasztón áthaladó szemcsék felületén, így azok leválaszthatóvá válnak. Hasonlóképpen a nitrogénoxidok is eltávolíthatók a tisztítandó gázból. A kén- és nitrogénoxidok eltávolítását biztosító folyamatokat összefoglaló néven DeNOx-DeSOx folyamatokként használja a szakirodalom. A meredekhomlokú impulzusok gázbontó hatását több magyar kutató is vizsgálja, egy japán kutatóintézettel kialakított együttműködés keretében. A vizsgálatok eredményei azt Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 2244
25 mutatják, hogy a szennyezett gázban előforduló káros anyagok nagy hatékonysággal olyan vegyületekre bonthatók, amelyek nem, vagy kevésbé toxikusak [Nifuku, 1997]. A PPCP vizsgálata és alkalmazása igen széles körben folyik. Csak néhány példa: a szagkibocsátás szabályozása, a kipufogó gázok (elsősorban dízel motorok) NOx, SOx mentesítése, az illékony szerves vegyületek kibocsátásának szabályozása, biogáz kondicionálás [Yan, 2001]. Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 2255
26 3. ESP MODELLEZÉS Tekintettel arra, hogy a porleválasztóban zajló folyamatok nagyon összetettek és egymással szoros kölcsönhatásban vannak, fizikai-matematikai leírásuk rendkívül nehéz feladat. A porleválasztás mértékét napjainkban többnyire modulokból álló modellek segítségével határozzák meg. Egy-egy modul egy adott részfolyamatra alkotott fizikai, matematikai összefüggést takar, a modulok közötti kapcsolatot pedig a folyamatok kölcsönhatása határozza meg. A részfolyamatok három nagy csoportja a porszemcsék töltéséhez, mozgatásához és leválasztásához kötődik. A továbbiakban elsősorban az utcás porleválasztók leírására alkotott modelleket tekintem át. Mivel ezek legtöbbje jól ismert, a korlátozott terjedelem miatt csak a leglényegesebb tudnivalókat közlöm. Mielőtt azonban rátérnék a modulrendszerű modellek bemutatására, egy egyszerű, régóta használt számítási eljárásról kell beszélnem, amely úttörő szerepet töltött be a leválasztó berendezések kvantitatív vizsgálatában A Deutch modell A létező porleválasztó modellek közül az egyik legrégibb és talán legismertebb, a leválasztási fok (η) számítására alkalmas Deutch modell (Deutch-Anderson egyenlet) [White, 1963; Storch, 1977]. A (3.1) egyenletben szereplő kifejezések közül w a részecske villamos térerősség hatására kialakuló sodródási sebessége, L a leválasztó hossza (a porleválasztó hossztengelye mentén), h a koronázó és a gyűjtőelektródok közötti távolság (félutcaszélesség), míg v a gázáram sebességét jelöli. A sodródási sebesség (3.2) szerint határozható meg, ahol q és r a szemcsék töltése illetve sugara, E a villamos térerősség a porszemcsék tartózkodási helyén, µ az áramló közeg viszkozitása, C pedig a Cunnigham féle korrekciós együttható [Oglesby, 1978]. Ezen egyszerű modell gyenge pontja, hogy a porleválasztó utcájában adott, a gázáramlás irányára merőleges keresztmetszetben egyenletes por- illetve töltéskoncentráció-eloszlást tételez fel (teljes keveredés, turbulencia, amit jól szemléltet a 3.1. ábra, amelyet [Feldman, 1996] alapján készítettem), ami a gyakorlatban általában nem teljesül. Ennek ellenére a Deutch modellt egyszerűsége miatt ma is széles körben használják. wl η = 1 e hν (3.1) qec w = (3.2) 6πµ r Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 2266
27 3.1. ábra: A teljes keveredésű és a lamináris áramlási modell szemléltetése 3.2. Összetett leválasztó modellek A villamos térerősség meghatározása A legtöbb elektrosztatikus leválasztó modell célja tehát a leválasztás fokának meghatározása. Ennek érdekében általában igyekeznek a leválasztó belsejében áramló por útját követni és megadni, hogy a porból mennyi éri el a gyűjtőelektródot és mennyi lép ki a leválasztó berendezésből. Ehhez a gázáramlás sebességeloszlása mellett elsősorban a szemcsék w sodródási sebességét kell ismerni a leválasztó egyes pontjaiban. A modellek nagy része felhasználja a (3.2) összefüggést, vagy annak valamilyen módosított változatát, de ilyenkor a képletben szereplő E térerősség és q telítési töltés nem állandó érték, hanem a leválasztó belsejében a hely függvényében változik. Így minden modellben központi szerepet kap ennek a két mennyiségnek a meghatározása. Az ESP félutcájának bármely pontján az E térerősségvektor három összetevőből áll: E = E g + E p + E i. (3.3) Itt a g index az elektródelrendezés geometriájától és az alkalmazott tápfeszültségtől függő összetevőt jelöli, p index azonosítja a portértöltésből származó komponenst i Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 2277
28 index pedig az iontértöltésből adódó összetevőt. Ha ρ por a töltött por, ρ ion pedig az ionok töltéssűrűségét jelöli, akkor az egyes térerősség-összetevőkre egy ε permittivitású közegben (a félutca belsejében) az alábbi egyenleteket írhatjuk fel: dive g = 0 (3.4) dive p = ρ por /ε (3.5) dive i = ρ ion /ε (3.6) A három egyenlet összevonva, és a töltésáramlás j áramsűrűségére érvényes kifejezéseket [Egli, 1997] felhasználva, az alábbi egyenletrendszert nyerjük: dive = (ρ ion +ρ por )/ε, j=ρ ion µ E + ρ por v por, divj = 0, E = -gradϕ, (3.7) ahol µ az ionmozgékonyság, v por a porszemcsék sebessége, ϕ a villamos potenciál. Az egyenletrendszer megoldásához azonban szükség van a peremfeltételekre. Ez a potenciál esetében egyszerűen megadható, hiszen, a gyűjtőelektród földelt (ϕ=0), a koronázó elektródok feszültsége pedig ismert (ϕ=-u). A koronakisülés következtében keletkezett és az erőtér hatására áramló töltések áramsűrűségnek meghatározásához azonban a koronakisülés alaposabb, számszerű leírása szükséges Koronamodellek Ahhoz, hogy a porleválasztóban jelenlévő iontértöltést meghatározzuk, olyan modellre van szükségünk, amely adott koronázó elektród esetén adott feszültség mellett megadja a keletkező töltéshordozók mennyiségét. Maga a korona nem egyértelmű fogalom, az erősen inhomogén erőtérben létrejövő pamatos és csatornakisülésre egyaránt alkalmazzák ezt a megnevezést. A folyamatot bevezető elektronlavina leírása Towsend nevéhez fűződik, azonban az általa megalkotott egyenlet (3.8) homogén erőtérre vonatkozik [Horváth, 1986]: n( x ) αx = n0e. (3.8) A fenti egyenletben n 0 az elektronok száma a kiindulási x=0 koordinátájú pontban, x a kiindulási ponttól mért távolság, α az ionozás foka (egy elektron egységnyi hosszúságú út alatt hány darab ionozást idéz elő) n(x) pedig az elektronok száma az x koordinátájú helyen. Inhomogén erőtérben a helyzet bonyolultabb, mert α nem állandó érték, hanem a hely függvényében változik, így (3.8) az alábbi képlet szerint módosul: Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 2288
29 x e 0 n( x ) = n 0 x αdx (3.9) Ezt veszi figyelembe [Gallimberti, 1997] is, amikor a korona által létrehozott töltésmennyiséget számítja. A számítások során azonban α helyébe (3.9)-ben α γ kifejezést helyettesít, ahol γ paraméterrel a megkötődő elektronokat veszi figyelembe. Modellje szerint a nagyfeszültségű elektródot adott sugarú koronatartomány veszi körül, amelyben a töltéshordozók száma a (3.9) összefüggés szerint növekszik. A tartomány határát elhagyva az elektronok lelassulnak, és a térerősségnek megfelelően sodródnak a gyűjtőelektród felé. Megad továbbá egy számítási eljárást arra az esetre is, amikor a koronázó elektród felületéről csatornakisülés indul meg. A legtöbb porleválasztó modellben azonban a koronakisülés következtében keletkező töltésmennyiséget nem a fenti módon számítják, hanem az adott elektródelrendezésre érvényes feszültség-áram karakterisztikát igyekeznek közelíteni. Ehhez a Peek-törvényt alkalmazzák [Peek, 1929]. Először az elektród felületén fellépő, a kisülés megindulásához szükséges E kr kritikus térerősség értéket határozzák meg. A sima, hengeres elektródokra érvényes (3.10) összefüggésben ρ g a gáz (levegő) p 0 nyomású, T 0 hőmérsékletre vonatkoztatott relatív sűrűségét jelöli (ρ g = ρ g (p,t)/ρ g (p 0,T 0 ) ), r KE pedig a koronázó elektród sugarát. (Megjegyzem, hogy bár a szakirodalom széles körben használja a (3.10) képletet, az ebben a formában, B dimenziója miatt, nem szerencsés.) E kr ρ g = Aρ g + B, A = 3, V/m, B = V/ m (3.10) r KE Ha hengerszimmetrikus lenne az erőtér és a földelt ellenelektród r 0 sugarú henger volna, akkor a korona létrejöttéhez szükséges U kr tápfeszültség a (3.11) szerint lenne kifejezhető. U kr felhasználásával kiszámítható a koronázó elektród egységnyi hosszúságú szakaszából az U > U kr feszültség hatására kilépő áram I erőssége (3.12). Az utóbbi képletben µ i az ionok mozgékonyságát jelöli. U kr r0 = Ekr rke ln (3.11) r KE 8 πε 0µ i I = r0 rke ln r KE U(U U kr ) (3.12) Dookkttoorri i ((PPhh..D.)) éérrtteekkeezzééss 2299
Villamos gáztisztítók - mit hoz a jövı?
Villamos gáztisztítók - mit hoz a jövı? Dr. Kiss István BME Villamos Energetika Tanszék Kiss.istvan@vet.bme.hu Az elektrosztatikus porleválasztó (ESP) BME Department of Electric Power Engineering High
RészletesebbenFinom porok kibocsátásának csökkentése villamos porleválasztókkal
Bevezetés Finom porok kibocsátásának csökkentése villamos porleválasztókkal Iváncsy Tamás 1, Suda Jenő, Kiss István 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamos Energetika Tsz. Budapesti
RészletesebbenVillamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.
III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.
RészletesebbenFizikai módszereken alapuló levegőkezelési technikák
Fizikai módszereken alapuló levegőkezelési technikák Porleválasztás: - Porszűrők o Megfelelő szövetanyagból készített tömlőkön átvezetve a gáz jól tisztítható. A por a szűrőszövet belső felületén felgyülemlik,
RészletesebbenElektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
RészletesebbenMérési útmutató Nagyfeszültségű kisülések és átütési szilárdság vizsgálata Az Elektrotechnika tárgy laboratóriumi gyakorlatok 1. sz.
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Mérési útmutató Nagyfeszültségű kisülések és átütési szilárdság vizsgálata Az Elektrotechnika
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenEx Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1
1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)
RészletesebbenVILODENT-98. Mérnöki Szolgáltató Kft. feltöltődés
Mérnöki Szolgáltató Kft. ELEKTROSZTATIKUS feltöltődés robbanás veszélyes térben ESC- ESD Dr. Fodor István EOS E M ESC C ESD ESC AKTÍV PASSZÍV Anyag Tűz- és Reprográfia Mechanikai szeparálás robbanásveszély
RészletesebbenElektrosztatikai alapismeretek
Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Tudományág, Villamosmérnöki Tudományszak OF ELECTROSTATIC PRECIPITATORS. PhD értekezés tézisei
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Tudományág, Villamosmérnöki Tudományszak ELEKTROSZTATIKUS PORLEVÁLASZTÓ BERENDEZÉSEK IMPULZUS ÜZEMŰ TÁPLÁLÁSÁNAK MODELLEZÉSE MODELING THE PULSE MODE
RészletesebbenProgramozható vezérlő rendszerek. Elektromágneses kompatibilitás II.
Elektromágneses kompatibilitás II. EMC érintkező védelem - az érintkezők nyitása és zárása során ún. átívelések jönnek létre - ezek csökkentik az érintkezők élettartamát - és nagyfrekvenciás EM sugárzások
RészletesebbenMSc - Környezettechnika Levegőtisztaság-védelem dr. Örvös Mária
MSc - Környezettechnika Levegőtisztaság-védelem dr. Örvös Mária 1. Gáztisztítási lehetőségek 2. Gáztisztító rendszer egységei 3. Porleválasztó berendezések - kiválasztási szempontok - porleválasztó ciklon
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenElektromos áram. Vezetési jelenségek
Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai
RészletesebbenELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!
ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással
RészletesebbenElektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás
Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés
RészletesebbenFizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet
Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenElektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
RészletesebbenSzakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag
RészletesebbenLEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
Részletesebben1. Elektromos alapjelenségek
1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos
RészletesebbenVillamos gáztisztítók Mit hoz a jövő?
Villamos gáztisztítók Mit hoz a jövő? 2013. december 5-én került sor az Energetikai Szakkollégium Jendrassik György emlékfélévének 7. előadására, melyben Dr. Kiss István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK
ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK VEZETÉS VÁKUUMBAN (EMISSZIÓ) 2. ELŐADÁS Fémek kilépési munkája Termikus emisszió vákuumban Hideg (autoelektromos) emisszió vákuumban Fotoelektromos emisszió vákuumban KILÉPÉSI
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenElektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény
Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak
RészletesebbenMegoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:
3. gyakorlat 3.. Feladat: (HN 27A-2) Becsüljük meg azt a legnagyo potenciált, amelyre egy 0 cm átmérőjű fémgömöt fel lehet tölteni, anélkül, hogy a térerősség értéke meghaladná a környező száraz levegő
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenKözépfeszültségű gázszigetelésű kapcsolóberendezések villamos szilárdsági méretezése. Madarász Gy. - Márkus I.- Novák B.
Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamos Kapcsolókész szakmai nap 2012 április 26 Középfeszültségű gázszigetelésű kapcsolóberendezések villamos szilárdsági méretezése. Madarász Gy. - Márkus I.- Novák
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
Részletesebben7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?
1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenLemezeshőcserélő mérés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Lemezeshőcserélő mérés Hallgatói mérési segédlet Budapest, 2014 1. A hőcserélők típusai
Részletesebben2. Ideális esetben az árammérő belső ellenállása a.) nagyobb, mint 1kΩ b.) megegyezik a mért áramkör eredő ellenállásával
Teszt feladatok A választásos feladatoknál egy vagy több jó válasz lehet! Számításos feladatoknál csak az eredményt és a mértékegységet kell megadni. 1. Mitől függ a vezetők ellenállása? a.) a rajta esett
RészletesebbenTranszportjelenségek
Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenEgyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai
Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenI. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID
SZAKDOLGOZAT VIRÁG DÁVID 2010 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék SZÁRNY KÖRÜLI TURBULENS ÁRAMLÁS NUMERIKUS SZIMULÁCIÓJA NYÍLT FORRÁSKÓDÚ SZOFTVERREL VIRÁG
RészletesebbenMágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja
Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenDiffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenElektromos áramerősség
Elektromos áramerősség Két különböző potenciálon lévő fémet vezetővel összekötve töltések áramlanak amíg a potenciál ki nem egyenlítődik. Az elektromos áram iránya a pozitív töltéshordozók áramlási iránya.
RészletesebbenPaksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet
4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Biológia tagozat. Fizika 10. osztály. II. rész: Elektrosztatika. Készítette: Balázs Ádám
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Biológia tagozat Fizika 10. osztály II. rész: Elektrosztatika Készítette: Balázs Ádám Budapest, 2019 2. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék II. rész:
RészletesebbenA fák növekedésének egy modelljéről
1 A fák növekedésének egy modelljéről Az interneten nézelődve találtunk rá az [ 1 ] munkára, ahol a fák növekedésének azt a modelljét ismertették, melyet először [ 2 ] - ben írtak le. Úgy tűnik, ez az
Részletesebben2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság
2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenDiffúzió 2003 március 28
Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség
RészletesebbenReakciókinetika és katalízis
Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.
Részletesebben11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét
ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenOrvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?
Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.
RészletesebbenF. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,
F,=A4>, ahol A arányossági tényező: A= 0.06 ~, oszt as cl> a műszer kitérése. A F, = f(f,,) függvénykapcsolatot felrajzolva (a mérőpontok közé egyenes huzható) az egyenes iránytaogense a mozgó surlódási
RészletesebbenElektron mozgása kristályrácsban Drude - féle elektrongáz
Elektron mozgása kristályrácsban Drude - féle elektrongáz Dr. Berta Miklós bertam@sze.hu 2017. október 13. 1 / 24 Drude - féle elektrongáz Tapasztalat alapján a fémekben vannak szabad töltéshordozók. Szintén
Részletesebben3. (b) Kereszthatások. Utolsó módosítás: április 1. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
3. (b) Kereszthatások Utolsó módosítás: 2013. április 1. Vezetési együtthatók fémekben (1) 1 Az elektrongáz hővezetési együtthatója A levezetésben alkalmazott feltételek: 1. Minden elektron ugyanazzal
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenHidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.
Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenReológia Mérési technikák
Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test
RészletesebbenELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o
ELLENÁLLÁSO HŐMÉRSÉLETFÜGGÉSE Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o szobahőmérsékleten értelmezett. Ismeretfrissítésként tekintsük át az 1. táblázat adatait:
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
RészletesebbenAnyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió
Anyagismeret 6/7 Diffúzió Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd Diffúzió Diffúzió -
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9
TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha
RészletesebbenA mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
RészletesebbenKörnyezetvédelmi eljárások és berendezések. Gáztisztítási eljárások május 2. dr. Örvös Mária
Környezetvédelmi eljárások és berendezések Gáztisztítási eljárások 2017. május 2. dr. Örvös Mária Gáztisztítás lehetőségei Fizikai Kémiai Biológiai Szilárd Gázok/gőzök Gázok/gőzök bioszűrő biomosó abszorpció
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenEgyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A
Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.
RészletesebbenThomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
RészletesebbenVáltakozó áramú rendszerek 4.zh
Váltakozó áramú rendszerek 4.zh 1.) Milyen célt szolgál a szigeteléstechnikában a biztonsági tényez ő? Szigetelésekben a szigetelőanyagokat csak a tényleges villamos szilárdságuknál, teherbírásuknál kisebb
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenKörnyezetvédelmi eljárások és berendezések
Környezetvédelmi eljárások és berendezések Levegőtisztaság-védelem Hulladékégetők füstgáztisztítása dr. Örvös Mária Levegő összetétele Levegőt szennyező anyagok Kb. 1500 fajta Levegőt szennyező források
Részletesebben