Hatályos. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara. Szervezeti és Mőködési Szabályzata. Hatályos: 2012.

Átírás

1 A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara Szervezeti és Mőködési Szabályzata Hatályos: 2012.

2 I. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara jogállása és kapcsolatai A kamara A területi kamara A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara kapcsolata a Magyar Igazságügyi Szakértıi Kamarával A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara kapcsolata a Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumával II. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara szervezeti felépítése Közgyőlés Küldöttgyőlés Elnökség 1. Elnök 2. Elnökhelyettes 3. Elnökségi tagok Szakosztályok Bizottságok 1. Etikai Bizottság 2. Felvételi és Minısítı Bizottság 3. Oktatási és Továbbképzési Bizottság 4. Jelölı Bizottság 5. Szavazatszámláló Bizottság 6. Eseti Bizottságok 7. Elnökség mellett mőködı biztos III. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara hivatala A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara Titkársága 1. A titkár 2. Az adminisztrációs munkatárs 3. Jogtanácsos 4. Könyvelı A hivatal ügyviteli rendje A Kamara nyilvántartása IV. Egyes eljárások Felvételi eljárás Etikai eljárás Minısítési eljárás V. Kamarai nyilvántartás VI. Egyéb szabályzatok Etikai Eljárási Szabályzat (EESZ) Felvételi Szabályzat Minısítı Szabályzat Választási Szabályzat Gazdálkodási Szabályzat Számviteli Politika VII. Záró rendelkezések A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara általános adatai 1 A Kamara teljes hivatalos elnevezése: Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara Rövidített elnevezése: BISZK Székhelye: 1126 Budapest, Böszörményi u Statisztikai számjele: Frissítve április 12. Angol elnevezése: Budapest chamber of forensic experts Német elnevezése: Kammer der gerichtlichen Sachverständigen Budapest Képviselet: a Kamarát a mindenkori elnök képviseli, és önállóan jegyzi. A Kamara hivatalos pecsétje kör alakú, benne középen az állami címer, körülötte Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara felirat áll. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara tisztviselıi: Dr. Turán Zsolt elnök Dr. Bartha Gyula elnökhelyettes Elnökségi tagok: Dr. Lászik András Dr. Bencsik Attila Lajos Dr. Jancsó Gábor Kelemen József Mittermayer Ödön Dr. Molnár Miklós Motyovszki Andrásné A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara szakosztályainak vezetıi: Általános mérnök szakosztály: Jancsó Béla Egyéb szakosztály: Fazekas Péter Építész szakosztály: Dr. Turán Zsolt Épületgépész, energia és vegyes gépész szakosztály: Kelemen József Földmérési szakosztály: Dr. Forgács Zoltán Ingatlanforgalmi szakosztály: Verı Béla Írás-, okmány-, nyelvész szakosztály: Dr. Illár Sándor Könyv-, ár-, adó- és vámszakértıi szakosztály: Bartha Gyula Környezet- és természetvédelmi szakosztály: Dr. Jancsó Gábor Közlekedési szakosztály: Dr. Melegh Gábor Kriminalisztika szakosztály: Luczay Pénzes Attila Mezıgazdasági és élelmiszeripari szakosztály: Móczár Béla Munkavédelmi szakosztály: Dr. Váró György Toxikológus szakosztály: Dr. Hideg Zsuzsanna Tárgyszakértıi szakosztály: Gazdig Tibor Orvos-, pszichológus-, biológus szakosztály: Dr. Fülöp Zoltán Vasúti szakosztály: Bencsik László Vegyész szakosztály: dr. Gál Tamás Villamos Elektronikus és Infokommunikációs szakosztály: Dr. Simonyi Endre A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara bizottságainak elnökei: Etikai Bizottság: Prencsok János Minısítı Bizottság: Borbély József Számvizsgáló Bizottság: Dr. Csáki Bertalan Oktatási és Továbbképzési Bizottság: Dr. Bencsik Attila Lajos

3 Jelölı Bizottság: Dr. Lászik András Elnökség mellett mőködı biztosok: Remete Tibor közigazgatás Karácsony József informatika A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara Titkára: A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara Hivatala: Titkár: - elérhetısége: - Adminisztrátorok: Sziráki Katalin Király Krisztina (titkár feladatok, etikai ügyek): hivatali idı: hétfı - csütörtök kedd - szerda péntek tel: Könyvelı: Bihariné Cser Terézia Jogtanácsos: Pálvölgyi Ügyvédi Iroda fogadóóra csütörtök , egyéb napokon megbeszélés szerint Tel: / I. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara jogállása és kapcsolatai 1. Az igazságügyi szakértıi kamara az igazságügyi szakértık önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Köztestületként az igazságügyi szakértıi tevékenység tudományos mővelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértık képviseletével kapcsolatos közfeladatot látja el A kamara az igazságügyi szakértıi tevékenységgel összefüggı ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértıi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértık jogait, képviseli az igazságügyi szakértıi kart a nemzetközi szakmai szervezetekben, a tagjairól nyilvántartást vezet, ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály a hatáskörébe utal A területi kamara A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézıi szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a mőködési területén képviseli a szakértık érdekeit, gondoskodik a jogaik védelmérıl, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara (továbbiakban: BISZK) Budapest, Nógrád megye és Pest megye területén mőködik. A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplı város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely. A területi kamara jogosult az állami címer használatára A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara kapcsolata a Magyar Igazságügyi Szakértıi Kamarával (1) A Magyar Igazságügyi Szakértıi Kamara (továbbiakban: MISZK) a szakértık országos szervezete, amely képviseli a szakértık érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértıket érintı kérdésekben. A MISZK-t a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest. A küldöttgyőlés a területi kamarák elnökeibıl és a területi kamarák által megválasztott tagokból áll. Az egyes területi kamarák által választható tagok számát a MISZK Alapszabálya határozza meg. A küldöttgyőlés ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály a hatáskörébe utal. (2) A MISZK az országos jelentıségő, illetve a területi kamara hatáskörét meghaladó ügyekben képviseli tagjait és testületeit. (3) A MISZK és tagjai között mellérendeltségi viszony van. A területi kamaráknak az országos kamarával kapcsolatos kötelezettségei a tagságukból erednek. (4) A MISZK szervei jogosultak a területi kamara hatáskörébe tartozó ügyben ajánlásokat tenni és eljárnak akkor, ha arra a területi kamarától megkeresést kapnak. 5. hatályon kívül helyezve 6. hatályon kívül helyezve 7. hatályon kívül helyezve 8. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara kapcsolata az igazságügyért felelıs miniszterrel 2 az igazságügyi szakértıi kamarákról szóló évi CXIV. Tv. (Iszktv.) 1..(1) bekezdés 3 Iszktv. 1..(2) bekezdés a), b), k),m),pontjai 4 Iszktv. 5..(1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont, (3), (4) bekezdések

4 (1) Az igazságügyért felelıs miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye. (2) Az igazságügyért felelıs miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenırzi, hogy a kamara alapszabálya, szabályzatai és iránymutatásai megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve hogy a kamara mőködése a jogszabályi rendelkezésekkel, az alapszabállyal, valamint a szabályzatokkal összeegyeztethetı-e. (3) A kamara az alapszabályt, a szabályzatokat és az iránymutatásokat törvényességi felügyeleti vizsgálat céljából köteles megküldeni az igazságügyért felelıs miniszternek az elfogadásuktól számított 30 napon belül. (4) Ha az igazságügyért felelıs miniszter a törvényességi felügyelet keretében jogszabályban, alapszabályban vagy szabályzatban foglaltak megsértését (a továbbiakban: jogsértés) észleli, megfelelı határidı megjelölésével felhívja az érintett kamara elnökét a jogsértés megszüntetésére. (5) Az érintett kamara elnöke köteles a megjelölt határidın belül a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, vagy egyet nem értésérıl az igazságügyért felelıs minisztert tájékoztatni. (6) Ha az érintett kamara elnöke a megjelölt határidın belül a szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy az igazságügyért felelıs miniszter felhívásában foglaltakkal nem ért egyet, továbbá ha a megadott határidın belül nem nyilatkozik, az érintett kamara ellen az igazságügyért felelıs miniszter az elnök tájékoztatásának kézhezvételétıl, illetve a felhívásában megjelölt határidı leteltétıl számított 30 napon belül a jogsértés megszüntetése érdekében a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a megyei (fıvárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Ha bíróság a (6) bekezdés alapján indított eljárás során a jogsértést megállapítja, a) a jogsértı alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást vagy meghozott egyéb döntést megsemmisíti és új döntés meghozatalát rendeli el, b) a mőködés törvényességének helyreállítása céljából elrendeli a jogsértés orvoslására vagy a jogsértıen mőködı kamarai szerv, tisztségviselı választására jogosult kamarai szerv összehívását, vagy c) felfüggeszti a kamara jogsértıen mőködı szervének, tisztségviselıjének mőködését, a felfüggesztés idıtartamára felügyelıbiztost rendel ki és annak a törvényesség helyreállításához szükséges feladatait elıírja. (7) Felügyelıbiztosnak csak kamarai tag jelölhetı ki. A felügyelıbiztos köteles a jogsértés megszüntetése céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyőlését vagy küldöttgyőlését, és a törvényesség érdekében szükséges intézkedéseket megtenni. (8) Ha a közgyőlés vagy a küldöttgyőlés a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket teljesítette, a bíróság a kamara szervének, tisztségviselıjének mőködésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti. (9) A felügyelıbiztos a tevékenységérıl és annak eredményérıl tájékoztatja a bíróságot és az igazságügyért felelıs minisztert. A felügyelıbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság határozza meg és a kamara viseli. (10) A BISZK külön felkérésre tájékoztató jelleggel az igazságügyért felelıs miniszternek megküldi a közgyőlés vagy küldöttgyőlési az elnökségi ülések jegyzıkönyvét. (11) Az Igazságügyi szakértıi kamaráról szóló évi CXIV. tv. ide vonatkozó szakaszai alapján a BISZK Etikai Bizottsága útján a törvény által elıírt jogerıs határozatokról egy példányt küld az az igazságügyért felelıs miniszternek. (12) A BISZK a kamarai tagsági jogviszony szüneteltetésérıl vagy megszüntetésérıl hozott elnökségi határozatok egy példányát jogerıre emelkedésüket követıen megküldi az IRM-nek. (13) Az Igazságügyi szakértıi kamaráról szóló évi CXIV. tv. felhatalmazása alapján a BISZK véleményt alkot a szakértıket, illetıleg a szakértıi szervezeteket érintı jogszabályokról, amit az igazságügyért felelıs miniszter számára megküld. II. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara Szervezeti Felépítése 9. (1) A BISZK szervezeti felépítése igazodik a Magyar Igazságügyi Szakértıi Kamara szervezeti felépítéséhez. (2) A BISZK hatályos Alapszabálya szerint a Kamara szervei és testületei a következık: Közgyőlés; Küldöttgyőlés; Elnökség; Szakosztályok; Állandó Bizottságok; Eseti Bizottságok; Elnökség mellett mőködı biztos; Kamarai hivatal. 10. Közgyőlés (1) A Kamara legfıbb szerve a közgyőlés. A Kamara közgyőlése rendes ülését négyévenként tartja. (2) A közgyőlést az elnökség hívja össze, az idıpont, a helyszín és a napirend egyidejő megjelölésével. A közgyőlés levezetése a Kamara

5 elnökének, vagy az általa kijelölt elnökségi tagnak a feladata. (3) A Kamara tagjai jogosultak részt venni a közgyőlésen, ahol minden tag egy egy szavazattal rendelkezik. 11. (1) A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Kamara küldöttgyőlésébe a küldöttek megválasztása, illetve ezek visszahívása. A területi kamara közgyőlése: a) megválasztja a területi elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselıit és tagjait, b) megválasztja a MISZK - be delegált tagokat, és szükség esetén a területi küldöttgyőlésbe a küldötteket, c) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat, d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót, e) véleményt nyilvánít a szakértıi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben, f) elfogadja, módosítja - összhangban a MISZK Alapszabályával - a területi kamara alapszabályát, a Gazdálkodási Szabályzatot, az SZMSZ-t, a Minısítési Szabályzatot és a Választási Szabályzatot; g) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét, h) dönt a területi kamara tisztségviselıinek díjazásáról; i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja; j) az Elnökség jelentéseinek és a küldöttgyőlés hatáskörébe tartozó elıterjesztéseitk elfogadja, vagy elveti; k) igény esetén a szakértık biztosítási és önsegélyezı egyesületének létrehozza; l) alapítvány hozhat létre a Kamara közcélú feladatai anyagi alapjainak biztosítására; m) javaslatot tesz a MISZK-nek az igazságügyért felelıs miniszter rendeletében szabályozott szakértıi díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére. (2) A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyőlést össze kell hívni. A kamarai tagok összehívása a (4) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik. (3) A közgyőlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több mint a fele jelen van. A közgyőlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges. (4) A közgyőlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal késıbbre, azonos napirenddel összehívott közgyőlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes. 5 11/A. A közgyőlés szerepe a Kamara kitüntetési rendszerében 5 Iszktv. 7. (5) bekezdés (1) A Kamara Alapszabályának rendelkezése szerint a közgyőlés feladatát a küldöttgyőlés jogosult ellátni. A közgyőlés hatáskörébe tartozó kitüntetı díj ítélésének jogát az Alapszabály felhatalmazása alapján a küldöttgyőlés gyakorolhatja. (2) Ünnepélyes keretek között a közgyőlésen (küldöttgyőlésen) kerül sor a szakosztályok elızetes ajánlása és az Elnökség döntése alapján, a Kamara tagjainak a különbözı szakértıi területeken kifejtett kiemelkedı tevékenységért, illetve kamarai munkásságért odaítélt Galilei díj átadására. A Galilei díj a Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara legmagasabb szintő díja. 11/B. (1) Galilei díjban az az igazságügyi szakértı részesülhet, akinek a kitüntetését tevékenysége alapján szakosztálya a szakosztályi ülés keretében megtartott szavazáson, legalább háromnegyedes szótöbbségő szavazattal indítványozza. (2) Galilei díjra szakosztályonként legfeljebb kétévente lehet egy fıt jelölni. (3) A szakosztályok vezetıinek a jelölt(ek) listáját a jelölés évében megtartandó küldöttgyőlést legalább két hónappal megelızıen kell elıterjeszteniük a Kamara elnökségének. (4) A Kamara elnöksége egyszerő szótöbbségő szavazattal határoz arról, hogy a szakosztályok által leadott jelöltek közül kinek a jelölését terjeszti elı a soron következı küldöttgyőlésen. (5) A díj odaítélésérıl a küldöttgyőlés egyszerő szótöbbségi szavazattal határoz. A díj ünnepélyes keretek között történı átadására a következı küldöttgyőlésen kerül sor. 12. Küldöttgyőlés (1) A Kamara alapszabálya kimondhatja, hogy a közgyőlést területi küldöttgyőlés helyettesítse. Ha a területi kamara taglétszáma az 1000 fıt meghaladja, a közgyőlést területi küldöttgyőlés helyettesíti. A közgyőlés a kamara tagjai közül minden 5 tag után, az 1000 fıt meghaladó területi kamarákban minden 10 tag után egy területi küldöttet választ. (2)A területi elnökség szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a területi küldöttgyőlést. A területi küldöttek legalább egyharmadának indítványára a területi küldöttgyőlést össze kell hívni. A területi küldöttek összehívása a (4) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik. (3) A területi küldöttgyőlés határozatképes, ha azon a területi küldöttek több mint a fele jelen van. A területi küldöttgyőlés határozatainak érvényességéhez a megjelent területi küldöttek többségének szavazata szükséges. (4) A területi küldöttgyőlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal késıbbre, azonos

6 napirenddel összehívott területi küldöttgyőlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes. 6 (5) A Kamara küldöttgyőlése a közgyőlés feladatát látja el, így hatásköre - a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó feladaton kívül - ezzel egyezik meg. (6) A BISZK küldöttgyőlésének összetételét és a küldöttek megválasztásának rendjét a Kamara Választási szabályzata tartalmazza. (7) Figyelemmel az (5) bekezdésre a Kamara elnökét, az elnökhelyettest, az elnökségi tagokat, az Etikai Bizottság elnökét és választott tagjait, a Számvizsgáló Bizottság elnökét és tagjait a kamara küldöttgyőlése titkosan választja meg 4 évre egyszerő szavazattöbbséggel A küldöttgyőlésen a küldötteken kívül tanácskozási joggal vendégek is részt vehetnek a küldöttgyőlés összehívására jogosult felkérésére. 14. A küldöttgyőlés mőködése (1) A Küldöttgyőlés soron következı ülését az Elnökség javaslata alapján kijelölt, és a küldöttgyőlés által nyílt szavazással megválasztott levezetı elnök vezeti le. (2) Az elnökség által kijelölt levezetı elnök az ülés megnyitásakor megállapítja az elızetes létszám ellenırzés alapján, hogy a küldöttgyőlés határozatképes. Amennyiben a megjelent küldöttek száma nem éri el törvényben meghatározott legkisebb létszámot, a küldöttgyőlést meg kell ismételni. A megismételt küldöttgyőlésre az évi CXIV. tv. szabályai az irányadók. (3) A küldöttgyőlés az ülés érdemi részét megelızıen egyszerő szótöbbségi szavazattal határoz arról: a) az elnökség által kijelölt levezetı elnököt megválasztja levezetı elnöknek, vagy erre a feladatra más személyt jelöl ki és választ meg, b) a kijelölt jegyzıkönyv - vezetıt elfogadja, vagy új jegyzıkönyv vezetıt választ. 15. (1) A megválasztott levezetı elnök ismerteti a küldöttgyőléssel a meghívóban is szereplı napirendi pontokat, és felkéri a küldötteket, hogy a napirendi pontok tekintetében a kiegészítı javaslataikat tegyék meg. (2) A küldöttgyőlés a jelenlévık többségi szavazatával határoz új napirendi pontok felvételérıl; egyszerő szótöbbségi szavazattal jóváhagyja a meghívóban is megküldött napirendi pontokat. 6 Iszktv. 8. (3) Az új napirendi pontban határozat nem hozható, hanem a soron következı küldöttgyőlésen határozati javaslatként kell elıterjeszteni. (4) A napirendi pontokról történı szavazás után, a már megszavazott napirendek érdemi tárgyalása alatt, a napirendi pontok kiegészítésének kérdésében indítványt elıterjeszteni nem lehet. (5) Egyebek napirendi pontban elıre megküldött határozati javaslat hiányában - határozat nem hozható. 16. A évi április 11.-én tartott küldöttgyőlés a szabályzatból kivette. 17. (1) Az egyes napirendi pontok megvitatása után, a küldöttgyőlés az adott napirendi pontról szavazattal határoz. A napirendi pontban foglaltakról, ha a jogszabály, vagy egyéb szabályzat másként nem rendelkezik, a küldöttek egyszerő szótöbbséggel határoznak. A szavazatokat a levezetı elnök számolja össze. (2) A küldöttgyőlés jegyzıkönyvében a szavazatokat a mellette, ellene, illetve tartózkodás megjelöléssel számszerően kell feltőntetni. (3) A tartózkodás érvényes szavazatnak tekintendı, melyben a szavazó nem kíván állást foglalni. A tartózkodás az ellene szavazattal nem összevonható. (4) A küldöttgyőlés a törvény által meghatározott kérdésekben titkos szavazással határoz. Ebben az esetben a küldöttek a szavazataikat szavazólapra írják, és az erre a célra kijelölt szavazóládába teszik. A szavazatokat a szavazatszámláló bizottság tagja számolja össze. 18. A küldöttgyőlés berekesztése (1) A küldöttgyőlést a levezetı elnök berekeszti, ha a küldöttgyőlés a meghívóban szereplı, illetve a 14. (2) bekezdése alapján kiegészített valamennyi napirendi pontban határozatot hozott, vagy a küldöttgyőlés elnapolása bármely okból szükségesnek látszik. (2) Amennyiben a küldöttgyőlés ideje alatt a küldöttek száma a törvényben meghatározott alá csökken, a küldöttgyőlést be kell rekeszteni, és az évi CXIV. Tv alapján meg kell ismételni azokban a napirendi pontokban, ahol a küldöttgyőlés létszámcsökkenés miatt - nem volt határozatképes. 19. A küldöttgyőlésrıl nyilvános jegyzıkönyv készül. 7 Alapszabály 43. (1)

7 20. Elnökség (1) A BISZK Elnöksége az elnökbıl, az elnökhelyettesbıl és hét elnökségi tagból áll. Az Elnökség legalább egy tagját a Nógrád megyei tagok közül választja meg a küldöttgyőlés, a megyében állandó lakóhellyel rendelkezı tagok ajánlása alapján. (2) Az elnököt, az elnökhelyettest és az elnökség tagjait a küldöttgyőlés négy évre választja meg. 21. (1) Az elnökségi tagság megszőnik: a) a mandátum lejártával, b) a tag halálával, c) lemondással, d) abban az esetben, ha az elnökségi tag más szervezetben betöltött tisztsége összeférhetetlen elnökségi tisztségével, e)bizalmatlanság miatt visszahívással. (2) Az elnökség hatáskörébe tartozik, hogy saját tagjával szemben a bizalmatlanságot megszavazza, és a tag visszahívására vonatkozó indítványát a közgyőlés, illetıleg a küldöttgyőlés elé terjessze. (3) Az Etikai Bizottság külön kezdeményezheti a (2) pont szerint a közgyőlés, illetıleg a küldöttgyőlés összehívását. (4) Ha valamelyik elnökségi tag a tisztújítást megelızıen egyéb okokból tisztségérıl lemondana, illetıleg elnökségi tagságát nem tölthetné be, a soron következı küldöttgyőlés, a Jelölı Bizottság által állított jelöltek közül új elnökségi tagot választ. (5) A tisztújítást megelızıen választott új elnökségi tag mandátuma a többi elnökségi tag mandátumával együtt jár le. 22. Az elnökség hatásköre (1) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Alapszabály 25. -ban felsoroltak. (2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben az elnökség testületileg hoz határozatot. (3) Amennyiben az Alapszabály lehetıséget ad arra, hogy az elnök az elnökségi ülések közötti idıszakban önállóan intézkedhessen, ezekrıl az intézkedésekrıl az elnökségnek beszámolni köteles. Az elnök az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot nem hozhat. 23. Az elnökség mőködése (1) Az elnökség a Kamara mőködésének megfelelıen, de legalább havonta egyszer tart ülést. Az elnökség üléseit a Kamara elnöke, távollétében elnökhelyettese hívja össze és vezeti, lehetıség szerint elıre kiadott napirend alapján. Az elnökség ülését össze kell hívni, ha azt legalább három elnökségi tag, a tárgy megjelölésével, kéri. (2) Az elnökségi üléseken indokolt esetben, az elnökségi tagokon kívül más, a Kamara egyéb szerveitıl meghívott személyek is részt vehetnek. Indokolt esetben a megküldött napirendi pontok között fel kell tüntetni a küldött személy nevét, a küldı szervet, illetıleg a megjelenésével kapcsolatos ügyet. A küldött az elnökségi ülésen tanácskozási joggal vehet részt. (3) Az elnökségi ülésen a Kamara Etikai Bizottságának elnöke, Minısítı Bizottság valamint az Elnökség mellett mőködı biztosok, a Kamara titkára, jogtanácsosa tanácskozási joggal vesz részt. 24. (1) Az elnökségi ülést az elnök, távollétében az elnökhelyettes vezeti. Az ülés megnyitásakor az ülés vezetıje az elnökségi tagok által aláírt jelenléti ív alapján megállapítja, hogy az elnökségi ülés határozatképes. A kézzel aláírt jelenléti ívet az ülésrıl készült jegyzıkönyvhöz kell csatolni. Amennyiben a jelenlévık száma kevesebb, mint az Alapszabály által elıírt legkisebb érték, az elnökségi ülést új határnap kitőzésével újra össze kell hívni, és errıl az elnökségi tagokat írásban kell értesíteni. A megismételt ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. (2) A megismételt elnökségi ülés határnapja nem eshet ugyanarra a napra, illetıleg késıbbre, mint a soron következı elnökségi ülés határnapja. (3) Az ülés megnyitását követıen az elnök szóban ismerteti a napirendi pontokat. A napirendi pontok elfogadásáról, illetıleg új napirendi pontok felvételérıl az ülés, egyszerő szótöbbségi szavazással határoz. 25. (1) Az elnökség tagjai a napirendi pontok szerinti kérdéseket tanácskozással vitatják meg, és a tanácskozást szükség esetén szavazással zárják le. (2) A szavazást igénylı kérdésekben az elnökség egyszerő szótöbbségi szavazattal dönt. Abban az esetben, ha a szavazatok aránya egyenlı, az elnök szavazata dönt. (3) Az elnökségi ülésem meghozott határozatokra és döntésekre az Alapszabály 27., és 27/B. -ai az irányadók. A jogerıre emelkedés menetét jelen szabályzatnak a Kamara hivatalára vonatkozó fejezete szabályozza részletesen. 26. A jegyzıkönyv (1) Az elnökségi ülés jegyzıkönyvét a titkár vagy az ügykezelı 8 vezeti. Akadályoztatása esetén az elnökség tagjai közül egyszerő szótöbbséggel jegyzıkönyvvezetıt választ. 8 Lsd: 44.

8 (2) A határozatok szövegérıl külön kivonatos jegyzıkönyv készül, mely betekintésre bármely kamarai tagnak, illetve az elnök engedélyével külsı szerv részére odaadható. (3) Az elnökségi ülésrıl készült teljes jegyzıkönyv a Kamara irattárába kerül, és abba csak különösen méltányolható okból az elnök személyre szóló külön engedélyével lehet betekinteni. A teljes jegyzıkönyv nem adható ki. (4) A jegyzıkönyvet a jegyzıkönyvvezetı és két az ülés elején felkért hitelesítı írja alá. 27. Az elnökség szerepe a Kamara kitüntetési rendszerében (1) A BISZK Alapszabályának 7.. értelmében a Kamara elnöksége - az Alapszabály erre irányuló rendelkezése esetén a szakosztályokkal együttmőködve - határoz a Kamara által alapított címek és egyéb kitüntetı adományok odaítélésének kérdésében. 28. (1) Az Alapszabály 7.. (1) bekezdése értelmében az elnökség a Kamara tagjainak a szakosztályoktól függetlenül, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a BISZK által vezetett hiteles nyilvántartás alapján, az igazságügyi szakértıként eltöltött idı függvényében kitüntetı jelvényt adományoz. Az elnökség az elismerési kitüntetési rendszer évközi változásait folyó év közepén névre szóló értesítésben küldi ki. (2) A jelvény különbözı fokozatai az igazságügyi szakértıként folyamatosan eltöltött évek viszonyában változik: a) 10 évi folyamatos mőködés esetén a jelvény bronz fokozatú, b) 15 évi folyamatos mőködés esetén a jelvény ezüst fokozatú, c) 20 évi folyamatos mőködés esetén a jelvény arany fokozatú, d) 25 évi folyamatos mőködés esetén a jelvény gyémánt fokozatú. (3) A Kamara tagjai a jelvényüknek megfelelı fokozatot az igazságügyi szakértı megnevezés jelzéseként használhatják. A szakértıi igazolványba, illetıleg a minisztériumi nyilvántartásban a szakértık (2) bekezdések szerinti fokozata nem szerepel. 29. (1) A Kamara elnöksége a szakosztályok bevonásával, a tagok számára, a kamarai munkásságuk elismeréseként kitüntetı jutalmat adományozhat. (2) A Kamara elnöksége az Alapszabály 7. -nak (2) bekezdése alapján vagy pénzjutalmat, vagy kitüntetı oklevelet adományozhat. A jutalom, illetıleg az oklevél a tagoknak a Kamara érdekében kifejtett munkásságért kerül odaítélésre. (3) A szakosztályok tagjai a szakosztályok vezetıinél teszik meg indítványaikat azokra a személyekre, akik megítélésük szerint érdemesek arra, hogy jutalomban részesüljenek. A szakosztályok vezetıinek az indítványokat december 31. napjáig kell benyújtaniuk a Kamara elnökségéhez. (4) Az elnökség ülés keretében határoz az indítványokról, és egyszerő szótöbbségi szavazattal dönt a jutalmak odaítélésérıl. Az elnökség a jutalmak jelen szabályzat által meghatározott keretek között adományozhat. (5) Pénzjutalom és kitüntetı oklevél évente, a Kamara mindenkori taglétszáma szerint, a tagok legfeljebb 5-5 % - ának juttatható. 30. (1) Az Alapszabály 7. (8) bekezdése alapján, a Kamara elnöksége a Kamara tagjainak a szakosztályok elızetes ajánlásával a tagok a szakmájuk területén és a Kamara kifejtett kiemelkedı teljesítményeiért, személyre szóló elismeréseként, - a Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara Örökös Tagja kitüntetı címet adományozhatja. (2) A szakosztályok ajánlásaikat a Kamara elnökségéhez nyújtják be, és az elnökség szavazattal dönti el, hogy az Örökös Tag kitüntetı címet kinek adományozza. A címet évente a mindenkori taglétszám legfeljebb 1%-a kaphatja meg. (3) Az örökös taggá kitüntetett igazságügyi szakértı az elnökség által megállapított névleges tagdíjat fizet. 31. Elnök (1) A Kamara elnökének jogaira és kötelességeire az Alapszabály 38.. pontja az irányadó. (2) Az irányadó rendelkezéseken kívül az elnököt az alábbi jogok és kötelezettségek illetik, illetve terhelik: a) A Kamara szervezetén belül az elnök a munkáltatói jogok gyakorlója, errıl a jogáról nem mondhat le, azonban azok gyakorlására a Kamara hivatalának vezetıjét írásban felhatalmazhatja; a Kamara által harmadik személyekkel kötött munka vagy megbízási szerzıdéseket az elnök írja alá. b) A Kamara elnöke tartja a kapcsolatot a társkamarákkal, más külsı szervekkel, gondoskodik a kommunikációs csatornák kialakításáról; a Kamara elnökségének e tevékenységekrıl félévente beszámol. c) Az elnök felel a Kamara gazdasági ügyeiért. Az Alapszabály elıírásai alapján az elnök köteles beszámolnia negyedévente az elnökségnek, illetve a soron következı küldöttgyőlésnek a Kamara mindenkori gazdasági helyzetérıl, a Kamara által

9 folytatott gazdálkodási tevékenységek eredményérıl. 32. Elnökhelyettes (1) Az elnökhelyettes jogaira és kötelezettségeire az Alapszabály 39..-a az irányadó. (2) Az Alapszabály felhatalmazása alapján jelen szabály rendelkezései szerinti eltérésekkel lépnek életbe az elnökhelyettes helyettesítésre vonatkozó jogai és kötelezettségei. (3) Az elnökhelyettest felhatalmazás nélkül a teljes elnöki jogkör illeti meg korlátozások nélkül: a) az elnök halála esetén, b) az elnök lemondása esetén, c) abban az esetben, ha az elnök összeférhetetlenség miatt nem gyakorolhatja elnöki jogkörét az összeférhetetlenség megszőnéséig, d) abban az esetben, ha az elnök egyéb okok miatt kilencven napig nem tudja ellátni feladatát. (4) A (3) szakasz a) és b) pontjaiban foglalt esetekben az elnökhelyettes az elnök jogkörét a soron következı tisztújításig gyakorolja. 9 (5) Indokolt esetben az elnök által aláírt felhatalmazással és az abban foglaltak szerint illeti meg az elnökhelyettest a helyettesítés joga. 33. (1) Az elnökhelyettes látja el a: a) egészségügyi közvetítéssel kapcsolatos feladatok, b) országos kamarai lapba a BISZK részérıl szakmai írások, és értesítések összegyőjtése és átadása a szerkesztıségnek, c) a Kamara honlapjának ( feltöltése, d) Kamarai hírlevél mőködtetése, e) a Kamara pénzügyeinek tervezése, irányítása, banki aláírás, pénztár ellenırzése. 34. Elnökségi tagok (1) Az elnökségi tagok jogaira az Alapszabály pontja az irányadó. (2) Az Alapszabályban szabályozott rendelkezésékre figyelemmel az elnökség tagjainak jogai az alábbiakban bıvülnek: a) az elnökség tagjainak joguk van az elnökségi ülések keretén belül véleményüket kifejezni az egyes kérdésekben, és a tagokat minden kérdésben szavazati jog illeti meg. b) az elnök és az elnökhelyettes utólagos beszámolási kötelezettségén keresztül figyelemmel kíséri azokat a döntéseket, ahol az elnök vagy 9 Alapszabály 37. (8) bekezdés elnökhelyettes testületi döntés nélkül is intézkedhet. 35. Szakosztály (1) A különbözı szakterületeken mőködı igazságügyi szakértık által elsı helyen megjelölt kompetencia terület alapján a szakosztályok a szakértıket saját tagjaikként besorolják az elnökség jóváhagyásával. (2) A szakértı kérvényezheti, hogy ne az (1) pont szerinti szakosztály tagja, hanem egyéb megjelölt szakosztály tagja lehessen, vagy kérvényezheti, hogy több szakosztálynak egyszerre legyen a tagja. (3) A kérvényben megjelölt szakosztály ülés keretében határozhat arról, hogy a kérvényezıt tagjai körébe fogadja, vagy sem. (4) A szakosztályok jelzik a titkárnak, hogy mely szakértık tartoznak a szakosztály tagjai közé. 36. (1) Az jelen szabályban nem szabályozott kérdésekben az Alapszabály ide vonatkozó rendelkezései az irányadók. 37. Bizottság (1) A küldöttgyőlés, illetve az elnökség meghatározott feladatok, vizsgálatok elvégzésére az Alapszabálynak megfelelıen - bizottságokat hoz létre. A bizottságok vezetıi évközben az elnökségnek és évente egyszer a küldöttgyőlésnek tartoznak beszámolni végzett tevékenységükrıl. (2) Az Etikai és a Számvizsgáló Bizottság a törvény által kötelezıen elıírt a Jelölı Bizottság a Kamara Alapszabályában szabályozott és valamennyi bizottság a Kamara küldöttgyőlése által megválasztott bizottságok. Ezeken kívül a Kamara által mőködtetett többi bizottság elnökeit, illetıleg tagjait az elnökség jelöli ki a küldöttgyőléstıl függetlenül. Eseti tagokat a szakosztályok delegálják. (3) Az Etikai Bizottság mőködésérıl a Bizottság elnöke a küldöttgyőlésnek számol be. Esetenként az elnökség a bizottság elıtt folyamatban lévı ügyekrıl tájékoztatást kérhet. (4) A bizottság mőködésének rendjét MISZK Etikai Eljárási Szabályzat tartalmazza. (5) A számvizsgáló bizottság tevékenységét folyamatosan végzi. Az elfogadott költségvetés alapulvételével vizsgálja a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának szabályszerőségét, az egyes kiadásoknál az ésszerő takarékosság betartását, a pénzügyi nyilvántartások szabályszerőségét. A számvizsgáló jogosult felvilágosítást kérni mindazoktól, akik gazdálkodással kapcsolatos feladatokat végeznek, betekinteni a gazdálkodással kapcsolatos bármely iratba. Szükség esetén külsı szakértı véleményét is beszerezheti.

10 (6) A Számvizsgáló Bizottság elnöke megállapításaikról a küldöttgyőlésnek a költségvetési beszámoló elıterjesztése után, de a döntéshozatal elıtt jelentést tesz. Az elnök a számvizsgáló jelentésére a döntéshozatal elıtt észrevételt tehet. (7) A számvizsgáló bizottság a gazdálkodásra, különösen annak ésszerősítése, a számviteli fegyelem kérdéseiben a tárgyévi költségvetés elfogadása elıtt javaslatot terjeszthet elı, melyben a küldöttgyőlés dönt. (8) A Jelölı Bizottság mőködésének rendjét a Választási Szabályzat határozza meg. 37/A. Eseti Bizottság (1) A küldöttgyőlés vagy az elnökség adott konkrét feladatok, vizsgálatok elvégzésére eseti bizottságokat hozhat létre, bízhat meg. A bizottság megbízása és tevékenysége az adott feladat elvégzésével és a megbízó részére történı beszámoló átadásával véget ér. (2) A Kamara rendszeresen megválasztott eseti bizottsága, a Szavazatszámláló Bizottság. A Szavazatszámláló mőködési rendjét a Választási Szabályzat határozza meg. 37/B. Elnökség mellett mőködı biztos (1) Az elnök javaslatára, a BISZK elnöksége külön szakértelmet, és folyamatos ellenırzést igénylı feladatok szabályszerő ellátása biztosítása érdekében az Elnökség mellett mőködı biztost (továbbiakban: biztos) jelölhet ki. (2) A biztos feladatának eredményes ellátása érdekében tevékenységének rendjét maga határozza meg. (3) A biztos tevékenységérıl folyamatosan, az elnökségi ülések alkalmával számol be az elnökségnek. (4) A biztos tevékenységét lemondásáig, vagy visszahívásáig végzi. A biztos lemondását írásbeli nyilatkozatával, míg az elnökség a visszahívását írásba foglalt határozatával közli. III. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara hivatala 38. (1) A Kamara folyamatos mőködésének érdekében az elnökség hivatali szervezetet hoz létre.(továbbiakban titkárság) A Kamara Titkárságát az elnök irányítja. 39. (1) A kamarai hivatal állandó ügyvitelét a kamara hivatalához tartozó, személyek biztosítják: a) titkár (jogi elıadó) b) az adminisztrációs feladatokat ellátó munkatárs c) etikai ügyekért felelıs munkatárs d) jogtanácsosi feladatokat ellátó munkatárs e) könyvelı 40. Titkár (1) A titkár a Kamara köztestületi feladatainak ellátásáért felelıs személy. Szervezi, vezeti, irányítja és koordinálja az elnökség adminisztrációját és a Kamara hivatali szervezetét, gondoskodik a folyamatos ügymenetrıl és ügyvitelrıl, ebben a körben felel a Kamara hivatalának iratkezeléséért. (2) Feladatait a jogszabályok, az Alapszabály, a Gazdálkodási Szabályzat, a közgyőlési, küldöttgyőlési és elnökségi határozatok, továbbá a Kamara elnökének és elnökhelyettesének utasításai, illetıleg jelen szabály határozzák meg. 41. (1) A titkár a Kamara alkalmazottja, vagy megbízottja, felette a munkáltatói jogokat, illetıleg vele szemben a megbízó jogait az elnök gyakorolja. 10 (2) Az Alapszabály 41. szerint a titkárnak igazságügyi szakértı is kinevezhetı, a kamarai tagság, illetıleg az igazságügyi szakértıi minıség összeférhetetlenséget nem eredményez. (3) A titkár személyére az elnök javaslatot tesz, javaslata alapján az elnökség választja meg. (4) A titkárt az elnökség szavazata alapján a Kamara alkalmazza. Az elnökség a titkár megválasztásával egyidejőleg meghatározza munkabérét (megbízási díját) és egyéb juttatásait a költségvetés kereteinek figyelemben tartásával. (5) A titkárt a Kamara (képviselıje a Kamara elnöke) rendes munkaszerzıdés vagy határozott, illetıleg határozatlan idejő megbízási szerzıdés keretében alkalmazza. A munkaszerzıdésre az Mt., míg a megbízási szerzıdésre a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó i az irányadók. 41/A. Jogi elıadó (1) Amennyiben a titkár jogi végzettségő személy, a titkár feladatait jogi elıadóként látja el. (2) Amennyiben a jogi elıadó jogi szakvizsgával nem rendelkezik, tevékenységét a Kamara elnöksége által kijelölt (megbízott) jogi szakvizsgával rendelkezı, és az igazságügyi 10 megbízott személyek esetén az alkalmazottak helyett megbízottat, munkáltató helyett megbízót, munkaköri leírás helyett megbízási szerzıdést, munkadíj helyett megbízási díjat, munkáltatói jogok helyett megbízó jogait, és munkavállaló kötelezettsége helyett megbízott jogait és kötelezettségeit kell érteni

11 szakértıi tevékenység területén legalább öt éves gyakorlattal rendelkezı személy felügyeli. (instruktor) 42. A titkár feladatai a Kamara Titkárságának vezetésével kapcsolatban A titkár (titkári feladatokat ellátó ügykezelı) hatásköre és feladatai: a) irányítja és felügyeli a kamarai határozatok adminisztratív elıkészítését, b) irányítja és felügyeli a határozatok dokumentálását, c) gondoskodik a szakosztályok, bizottságok adminisztratív támogatásáról abban az esetben, ha a szakosztályok, illetve bizottságok e feladataikat nem tudják megfelelıen ellátni, d) az elnökség vagy az elnök felkérése és írásbeli felhatalmazása alapján, saját nevében járhat el a kamarai ügymenet folytonosságát biztosító adminisztratív ügyek ellátása során, e) felügyeli a nyilvántartások vezetését és szükségszerő módosítását, f) a 335/2005 Korm. R. (XII.29.) alapján elkészíti a Kamara iratkezelési szabályzatát, g) felügyeli a Kamara iratkezelését. 43. (1) A titkár joga, hogy a) tanácskozási joggal részt vegyen a Kamara közgyőlésén és Küldöttgyőlésének ülésén, b) tanácskozási joggal részt vegyen az elnökségi üléseken, és jelen szabály 26. (1) pontjára tekintettel vezesse az ülés jegyzıkönyvét, c) javaslatokat tegyen az elnök, illetve az elnökség felé az ügymenettel és a köztestületi feladatokkal kapcsolatos ügyekben, d) mint a Kamara alkalmazottja díjazásban részesüljön. (2) A titkár kötelessége, hogy: a) ha a titkár a Kamara tagja, eleget tegyen mindazon kötelezettségének, amit a BISZK Alapszabálya a tagoknak meghatároz, b) az elnöknek, illetve az elnökségnek beszámoljon a hivatal tevékenységérıl c) végrehajtsa az elnökségi határozatokat. 44. Az adminisztrációs feladatokat ellátó munkatárs (1) Az adminisztrációs feladatokat ellátó munkatárs (továbbiakban ügykezelı) a Kamara alkalmazottja, a Kamarával áll munkaviszonyban. Munkakörét, és feladatait munkaszerzıdés vagy megbízási szerzıdés alapján látja el. A Kamarával munkaviszonyban álló ügyintézı személyekre a munkaszerzıdésen kívül a Munka Törvénykönyve, illetve a Ptk. megbízásra vonatkozó fejezete az irányadó. (2) A munkáltatói jogok gyakorlója, illetıleg megbízójának képviselıje a Kamara elnöke. (3) Az adminisztrációs feladatok mértékének függvényében az elnök javaslata alapján a Kamara a feladatok ellátására több személyt is alkalmazhat. 45. Az ügykezelı feladatai (1) A ügykezelı feladata, a) a levelezések, elnökségi- és az Etikai Bizottság határozatain kívül - bizottsági határozatok írásba foglalása, b) a kamarai nyilvántartás vezetése c) az elnök írásbeli meghatalmazása alapján a kamarai be- és kifizetések kezelése 11, d) a kamarai tagdíjak kezelése, e) a Kamara bel- és külkapcsolattartásának ellátása, f) a Kamara elnöke által meghatározott egyéb feladat ellátása. (2) Az ügykezelı munkaszerzıdésben megállapított munkadíjban részesül. 46. (1) Az ügykezelı köteles a hivatal vezetıjének (titkárnak) feladatainak ellátásáról beszámolni. (2) Feladatainak ellátásában felelıssége a Munka Törvénykönyve szerint alakul. 47. A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara jogtanácsosa (1) A jogi tanácsadó feladatát a Kamarával kötött megbízási szerzıdés alapján látja el. A megbízási szerzıdésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó i az irányadók. (2) A jogtanácsost ügyvédet, vagy ügyvédi irodát - az elnök javaslatára és az elnökség hozzájárulásával Kamara alkalmazza, munkájával kapcsolatos utasításokat az elnöktıl, illetıleg a titkártól kapja. 48. (1) A jogtanácsos feladatai a megbízási szerzıdésben foglaltak szerint: a) jogi tanácsadás, b) a Kamara törvényes mőködésének biztosítása, c) az igazságügyért felelıs miniszterrel való kapcsolat fenntartása, d) külön felkérésre az Etikai Bizottság valamint a Minısítı Bizottság ülésein való részvétel, e) kodifikációs munka, f) a megbízási szerzıdésben foglaltak szerint a tagok, illetıleg a Kamara érdekeinek képviselete. 11 a munkaszerzıdésben megállapított munkakör az elnöki meghatalmazást külön rendelkezés hiányában - helyettesítheti

12 49. (1) A jogtanácsos a megbízási szerzıdés szerinti megbízási díjban részesül. 50. (1) A jogtanácsos kötelessége, hogy feladatainak ellátásáról beszámoljon a Kamara elnökének és adott esetben az elnökségnek. 51. (1) A jogtanácsos feladatainak ellátásával kapcsolatos felelıssége az ügyvédekrıl szóló évi XI. törvény és a a Polgári Törvénykönyv i szerint alakul. 52. A könyvelı (1) A Kamara annak érdekében, hogy pénzügyi tevékenysége a törvényeknek megfelelıen történjen könyvelıt alkalmaz. A könyvelıt az elnök javaslatára a Kamara megbízási szerzıdés keretében alkalmazza. (2) A könyvelı ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a megbízási szerzıdés számára elıír, különös tekintettel a Kamara ki- és befizetéseinek, egyéb számláinak, és a mőködéshez szükséges irodai beruházások nyilvántartására. (3) A könyvelı feladatainak ellátásával kapcsolatos felelıssége a Ptk és a könyvelıkre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint alakul. (szabályozás alatt) (szabályozás alatt) (szabályozás alatt) 53. A Hivatal ügyviteli rendje 54. Rendelkezésre álló határidı 55. A kimenı iratok kezelése 56. A hivatal további feladatai (1) A jelen szabály által külön pontban szabályozásra kerülı nyilvántartáson és archiváláson kívül a hivatal további feladata, hogy a) a tagok kérelmének - amennyiben azt jogszabály vagy egyéb szabály nem tiltja - megfelelıen eljárjon, b) a tagdíjbefizetésekrıl az egyenlegközlı értesítéseket a tagok számára kiküldje, c) a beszerezze a hivatal mőködéséhez szükséges eszközöket, és azokat karbantartassa d) szakosztályi győlésekrıl szóló meghívókat elkészítse, és a tagokat értesítse, e) küldöttgyőlésre szóló meghívókat elkészítse, és a küldötteket értesítse, f) elnökségi határozatokat a határozatok tárába lefőzze, a határozatok jogerıre emelkedésérıl az igazságügyért felelıs minisztert tájékoztassa, g) az igazságügyért felelıs miniszterrel a folyamatos kapcsolatot megteremtse, és fenn tartsa, h) telefonos információ szolgáltatás, i) a kamarai hírlevél postázása, j) az SZMSZ-ben nem szabályozott egyéb feladatok. 57. Pénztárosi feladatok (1) A Kamara hivatalának kijelölt dolgozója (pénzkezelı) készíti el az idıszaki pénztárjelentést a hónap elsı napjától a hónap utolsó napjáig keletkezett számlákról. (2) A pénztárjelentést és a számlákat a Kamara elnöke vagy elnökhelyettese szignálja. A szignált jelentés és számlák a Kamara könyvelésébe kerülnek. (3) A pénzkezelı feladata az anyagi hozzájárulással kapcsolatos ügyintézés, az aktuális közüzemi számlák kiegyenlítése, átutalási megbízások kiállítása, és a megbízási díjak kifizetése. 58. A határozatok jogerıre emelkedésének rendje (1) A Kamara elnöke vagy elnöksége által hozott határozatok, felszólító levelek postázására, illetıleg a határozatok jogerıre emelkedésére az Alapszabály 22./B. és a 27.. az irányadó. 59. (1) A felszólító leveleket, etikai határozatokat, illetıleg a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos határozatokat (a továbbiakban: küldemény) posta útján tértivevényes küldeménnyel kell kézbesíteni. (2) A küldemény a kézhezvétellel válik kézbesítetté. (3) Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a szakértı a küldeményt nem vette át, illetve az átvételt megtagadta, akkor a küldeményt a kézbesítés második megkísérlésének napját követı ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. (4) Amennyiben a postai kézbesítı az átvételre jogosultat nem találta otthon, illetve a címzett új, ismert címre költözött a küldeményt ismételten kézbesíteni kell. A kézbesítés második megkísérlésének napját követı ötödik munkanapon a küldeményt az ellenkezı bizonyításáig - kézbesítettnek kell tekinteni. (5) Ha a szakértı ismeretlen helyre költözött, a Kamara a Közigazgatási és Elektronikus

13 Közszolgáltatások Központi Hivatal megkeresésével megkísérli a szakértı új címének felkutatását. Ha az adatnyilvántartóból új cím érkezik, akkor az arra történı kézbesítést elsı kézbesítésnek kell tekinteni. Amennyiben a szakértı új lakcíme továbbra sem állapítható meg, a küldemény a Hivatal válaszának megérkezése napjával tekinthetı kézbesítettnek. (6) Hirdetményi úton történı közlésnek van helye, feltéve hogy a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen, b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen, és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel A jogerıs határozatokat a Kamara hivatala a jogerıre emelkedést követı 15. napon az igazságügyért felelıs miniszternek megküldi. 61. Titoktartási kötelezettség A Kamara valamennyi állandó munkatársa és a Kamarában alkalmilag munkát végzı személyek kötelesek a tudomásukra jutott hivatali és magántitkot megırizni. A titoktartásra az alkalmazottakat a munkaszerzıdésben, vagy munkavégzésre vonatkozó megállapodásban kell kötelezni. A titoktartási kötelezettség megszegése azonnali hatályú felmondást eredményezı ok. IV. Minısítı és etikai eljárás 62. hatályon kívül helyezve 63. hatályon kívül helyezve 64. hatályon kívül helyezve 65. hatályon kívül helyezve 66. hatályon kívül helyezve 67. hatályon kívül helyezve 68. Minısítı eljárás (Szabályozás alatt) 69. Etikai eljárás hatályon kívül helyezve 70. (2) Az etikai eljárás lefolytatására a MISZK etikai eljárásának szabályzata (továbbiakban: EESZ) és az évi CXIV. tv i az irányadók. V. Kamarai nyilvántartás 71. (1) A Kamara adatnyilvántartása papír- és elektronikus formátumon alapszik. Az elektronikus adatnyilvántartás az írásos dokumentumokon alapul. (2) A bejövı (kizárólag írásos) adatok eredeti formátumban kerülnek rögzítésre, és feldolgozásuk során számítástechnikai adathordozóra. Az így tárolt adatok számítógéptıl technikailag elkülönített adathordozón történı rögzítését legalább harmincnaponta frissíteni kell. 72. A kimenı dokumentumok fıszabályként az elektronikus adathordozón történı rögzítésen kívül, egy eredeti és egy másolati példányban, papír formátumban is lefőzésre kerülnek. 73. (1) Az adatokhoz a Kamara elnöke, az elnökség tagjai, és az adatnyilvántartást vezetı titkárság tagjai jogosultak hozzáférni. Az adatok kezelésével kapcsolatos titoktartási kötelezettségére a jelen szabály 60., illetıleg az ide vonatkozó törvény az irányadó. (2) A Kamara elnöke rendelkezhet úgy is, hogy külön írásos felhatalmazás alapján, adott ügyben, kivételes esetben, más is hozzáférhet az adatokhoz. A titoktartási kötelezettség a felhatalmazottat is terheli. 74. (1) A tagságra vonatkozó adatokat, a tagság megszőnését követıen 10, egyéb adatokat a keletkezésüktıl számított 10 évig kell az irattárban és az elektronikus adattárolón megırizni. Az adatok törlésérıl és megsemmisítésérıl jegyzıkönyv készül, amely tartalmazza a megsemmisített dokumentumok címeit. (2) Az itt nem szabályozott kérdésekben az Alapszabály vonatkozó szakaszai az irányadó évi CXL. Törvény 80. a hírdetményi kézbesítés rendjére a (2)-(5) bekezdések rendelkezései az irányadók VI.

14 Záró rendelkezések 75. (1) A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekkel kapcsolatban, az Iszktv, valamint a Ptk. köztestületekre és az általános kártérítésre vonatkozó szakaszait és a Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara Alapszabályát kell alkalmazni. 76. Változó rendelkezések Az Iszktv., a szakértıkrıl szóló évi XLVII. törvény és az Alapszabály rendelkezéseinek változására tekintettel az SZMSZ az alábbi pontjaiban változik: Módosul: 2. ; 11. (1) bekezdés m) pontja; 15. (5) bekezdés; 37. (1) bekezdés; 42. ; 45. f) pontja. (2) A BISZK Szervezeti és Mőködési Szabályzata április 25. napjával lép hatályba. Dr. Turán Zsolt elnök Prencsok János Etikai Bizottság elnöke

15 Választási Szabályzat 1. Jelölı Bizottság (1) A Jelölı Bizottság a Kamara küldöttgyőlése által 4 évre választott szervezet. A bizottság elnökét és két tagját a küldöttgyőlés választja meg nyílt szavazással. (2) A Jelölı Bizottság feladata, hogy választás esetén a Kamara a jelöltekrıl listát készítsen, a jelölteket írásbeli nyilatkozattételre hívja fel a jelölés elfogadásáról, és elfogadás esetén a jelöltek közremőködésével - rövid bemutató anyagot állítson össze, és a Kamara honlapján megjelentesse. (3) A Jelölı Bizottság feladata 4 évig de legalább a megválasztásától a soron következı rendes és eredményes tisztújításig tart. 2. Szavazatszámláló Bizottság (1) A kamara küldöttgyőlése a tisztújító ülésén, nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel, tagjai önkéntes jelentkezést követıen - közül háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai közül elnököt választ. (2) A Szavazatszámláló Bizottság feladata a megválasztásától a tisztújító választási eljárás eredményének kihirdetést követı 90 napig tart. (3) A Szavazatszámláló Bizottság feladata a tisztújító választási eljárás törvényességének felügyelete, a választás eredményének kiértékelése, és a leadott szavaztok szerinti eredmény megállapítása, illetıleg az eredmény kihirdetése. (4) A Szavazatszámláló Bizottság eljárásáról jegyzıkönyvet vesz fel, melynek kivonatát a Kamara honlapján közzé teszi. 3. Területi küldöttek (1) A közgyőlés a kamara tagjai közül minden 10 tag után egy területi küldöttet választ. Ha a 10-el való osztás után 6-nál több kamarai tag marad, úgy a területi kamara további egy küldöttet választhat. A küldöttek mandátuma négy évig, de legalább a következı eredményes tisztújításig érvényes. (2) A szakosztályok tagságuk arányában kötelesek jelölteket javasolni a Jelölı Bizottság számára a kamara elnöksége által meghatározott küldöttválasztó közgyőlés idıpontját megelızı 30. napig. (3) A küldöttválasztó közgyőlésnek a Jelölı Bizottság által javasoltakon kívül is joguk van további jelöltekre javaslatot elıterjeszteni. (4) A jelöltek szavazólapra kerüléséhez a küldöttválasztó közgyőlésen jelenlévık 10 %-ának szavazata szükséges. (5) A tag távolléte nem akadálya a jelölésnek, illetıleg a megválasztásnak. 4. Országos küldöttek (1) A területi kamara 50 nyilvántartott kamarai tag után jogosult egy országos küldöttet választani. Ha az 50-nel való osztás után 30-nál több kamarai tag marad, úgy a területi kamara további egy küldöttet választhat. A területi kamara pótküldöttet választhat. A területi kamara az évi küldöttgyőlés elıtt aktualizálja küldöttei létszámát. 13 (2) A MISZK küldöttgyőlésébe delegált küldöttekre történı javaslatnál a területi küldött-jelöltek állítására vonatkozó szabályok az irányadók. 5. Választott tisztségviselık (1) A tisztségviselıket a küldöttgyőlés a területi kamarák igazságügyi szakértı tagjai közül választja. (2) Tisztségviselınek valamennyi területi kamara bármelyik tagja megválasztható kivéve az a szakértı, a) aki az etikai büntetéshez főzött hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült (EK 10. ), b) akinek megállapított kamarai tartozása van. (3) A tisztségviselınek jelölt személyekrıl a Jelölı Bizottság a tisztújító küldöttgyőlés ülését a Kamara elnöksége által meghatározott idıpontot - 60 nappal megelızıen listát állít, és a listát, illetıleg a bemutatkozó anyagot a Kamara honlapján közzé teszi. (3) A (2) bekezdésben meghatározott bemutató anyag tartalmazza többek között a jelölt rövid szakmai életrajzát, programját. (4) A tisztújító küldöttgyőlés kihirdetett idıpontját megelızı 60 napon belül leadott jelöléseket a Jelölı Bizottság nem veheti figyelembe. 6.. Egységes szabályok (1) A kamarák küldötteit, illetıleg tisztségviselıit 4 évente titkos szavazással választják meg. (2) A kamarák küldötteinek, tisztviselıinek megbízatása azon a napon szőnik meg, amikor a küldötteket, illetıleg a tisztségviselıket eredményesen megválasztják. (3) A választásokat elıször a területi kamarák folytatják le. A területi kamara újonnan megválasztott elnöke, a választás megtörténte után, annak eredményérıl tájékoztatja a MISZK elnökét. (4) A területi kamarák soron következı tisztújító üléseiket a választás évének április 30. napjáig tartják meg. A MISZK soron következı tisztújító 13 Megállapította: A Magyar Igazságügyi Szakértıi Kamara Alapszabálya 5. (4) bek.

16 küldöttgyőlését a választás évének június 30. napjáig tartja meg. 14 (5) A területi kamarák soron következı küldöttválasztó üléseit olyan idıpontban kell megtartani, hogy azok eredményei a MISZK tisztújító küldöttgyőlésének naptár szerinti idıpontját 60 nappal megelızıen rendelkezésre álljanak. (6) A MISZK elnöke az utolsó érvényes területi kamarai választás napjától számított 60 napon belüli idıpontra köteles összehívni az újonnan megválasztott küldöttekkel a tisztújító küldöttgyőlését. 7.. (1) A tisztújító választás során a választás történhet szavazóurnák felállításával, illetıleg elektronikus vagy egyéb szavazó berendezés, vagy eljárás igénybevételével, amely a titkos választást biztosítja. (2) A választás idıpontjára amennyiben lehet - mindkét igénybe vehetı eljárás feltételeit biztosítani kell, azonban a választás csak egy eljárás szerint tartható meg. (3) A tisztújító küldöttgyőlés amennyiben szükséges - egyszerő szótöbbség melletti nyílt szavazással dönt arról a választás megkezdése elıtt, hogy melyik eljárás szerint kívánja a választást lebonyolítani. 8. (1) Szavazóurna igénybevétele esetén a szavazólapokat a jelölés során kialakult sorrendnek megfelelıen tisztségenként külön-külön kell elkészíteni. A jelölteket a szavazólapon alfabetikus sorrendben kell feltüntetni. (2) A szavazólapokat a Szavazatszámláló Bizottság a szavazás helyén, a szavazati jogosultság ellenırzését, és a szavazólapok pecsételéssel való érvényesítését követıen adja át a szavazónak. 9.. (1) A szavazás közvetlen, és titkos. A szavazás úgy történik, hogy a szavazó a szavazólapon feltüntetett jelöltek közül a kiválasztott név után x vagy + jelet tesz. Egy meghatározott tisztségre érvényesen legfeljebb csak annyi szavazat adható, ahány fı a tisztségre megválasztható. Érvénytelen a szavazólap, ha a megválasztható jelöltek számánál több szavazatot tartalmaz. A kitöltött szavazólapokat összehajtva, jelölés nélkül a Szavazatszámláló Bizottság által a szavazók rendelkezésére bocsátott ellenırzött és lezárt urnába kell dobni. (2) A szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság az érvénytelen szavazatok figyelmen kívül hagyásával összesíti. (3) Megválasztottnak az a jelölt minısül, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (4) Szavazategyenlıség esetén az adott tisztségre vonatkozóan újabb fordulót kell tartani. Az új forduló eredményére a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók. 10. (1) Szavazóurna igénybevételével történt eredményes választás esetén, valamennyi szavazólapot az eredmény kihirdetésétıl számított 90 napig meg kell ırizni, majd jegyzıkönyv felvétele mellett, meg kell semmisíteni. (2) A szavazólapokat a Szavazatszámláló Bizottság semmisíti meg. 11. (1) Szavazógép igénybevételével történt választás esetén, a szavazásra a szavazóurnával történı választásra irányadó szabályok az irányadók a jelen szakaszban meghatározott eltérésekkel. (2) A szavazógépet zárt számítógépes rendszer mőködteti (továbbiakban: számítógép). (3) A számítógép által mőködtetett szavazógépek használata során a szavazógép mőködtetése ellenırizhetı anélkül, hogy a leadott szavazat ismertté válna. (4) A számítógép minden egyes tisztségrıl külön szavazati kört bonyolít. (5) Az egyes tisztségek tekintetében a választás eredményét körönként kell kihirdetni. (6) A számítógép minden egyes körrıl, a leadott szavazatok száma, jellege, és leadási ideje szerint adathordozót készít, mely adathordozót kétség esetén a Szavazatszámláló Bizottság használ fel. (7) A (6) bekezdésben leírt adathordozót a Számvizsgáló Bizottság rendelkezésére kell bocsátani, amit a Bizottság az iratkezelésre vonatkozó szabályok szerint megıriztet. 12. (1) A számítógépes szavazás esetén, minden egyes szavazatra jogosult, jogosultságának ellenırzését követıen, a számítógépet üzemeltetı mőszaki személyzettıl, szavazógépet kap. (2) Az (1) bekezdés szerint megkapott szavazógépet a választás teljes ideje alatt a szavazó köteles megırizni, és azt csak a mőszaki személyzetnek adhatja vissza. 13. Szavazni minden esetben kizárólag a választás helyszínén, és csak személyesen lehet. 14 hatályba lép január 1.

17 14.. Idıközi választás (1) A küldöttgyőlés az országos elnök, elnökség a bizottságok, azok tisztségviselıi és tagjai megbízatását rendkívül indokolt esetben, a választási idıszak alatt is megszőntetheti (visszahívás) a határozatképes küldöttgyőlésen résztvevı küldöttek többségének érvényes szavazatával. (2) A visszahívási javaslatot a küldöttgyőlés köteles napirendjére felvenni, ha azt a tisztség viselıje, vagy a küldöttgyőlés mindenkori taglétszámának legalább 1/10-e írásban, indoklással kéri. (3) Amennyiben a küldöttgyőlés a tisztségviselıt visszahívta, a tisztségre a választás szabályai szerint 30 napon belül új személyt kell választani. (4) Ha az elnök megbízatása a választási idıszak alatt megszőnik, feladatait az új elnök megválasztásáig az elnökhelyettes látja el. Záró rendelkezések A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekkel kapcsolatban, a szakértıkrıl szóló évi CXIV. Tv. Rendelkezéseit, valamint a Ptk. köztestületekre vonatkozó szakaszait és a Magyar Igazságügyi Szakértıi Kamara Választási Szabályzatát kell alkalmazni. A BISZK Választási Szabályzata elfogadásának napjával lép hatályba. Dr. Turán Zsolt elnök Prencsok János Etikai Bizottság elnöke

18 GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT A szabályzat célja, hogy biztosítsa a Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara (BISZK) tevékenysége során - azaz az igazságügyi szakértıi kamaráról szóló évi CXIV. tv. alapján céljai elérése, feladatai ellátása kapcsán - a gazdálkodással kapcsolatos, a Számviteli tv. /2000. évi C. tv. és módosításai/, illetve az annak alapján kiadott speciális 224/2000. /XII.19./ Korm. rendelet vonatkozó elıírásainak megtartását a Kamara vagyonának védelme érdekében, és segítse elı az ügyviteli-elszámolási rendszer zökkenımentes mőködését. 1. A számviteli rendszer A Budapesti Igazságügyi Szakértıi Kamara számviteli rendszerére a Szv tv pontjai alapján meghatározott, az egyszeres könyvviteli elszámolásra vonatkozó szabályok az érvényesek. Az egyszeres könyvvitel a pénzbevételek és pénzkiadások elszámolására épülı "pénzforgalmi" könyvvitel, amelyhez kapcsolódóan a vagyonalakulást, a pénzügyi helyzetet bemutató egyszerősített mérleg elkészítéséhez, ill. alátámasztásához, valamint más törvényes elıírások teljesítéséhez szükséges kiegészítı és analitikus nyilvántartásokat kell vezetni. A mérlegkészítéshez szükséges készletadatokat pedig a leltárak biztosítják. A számviteli politikát és a számlatükröt a 77. tartalmazza. 2. Számviteli nyilvántartások 1. Szintetikus /gépi/ nyilvántartások 2. Analitikus nyilvántartások 3. Szigorú számadási kötelezettségő bizonylatok nyilvántartása 2.1. A könyvelés a) A Szv tv ában rögzítettek szerint minden gazdasági mőveletrıl, eseményrıl, amely az eszközök /vagyontárgyak/ ill. az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A pénzeszközöket érintı gazdasági mőveletek, események bizonylatait a pénzmozgással egyidejőleg, az egyéb pénzeszközöket érintı tételeket legkésıbb a tárgyhót követı 15-ig a könyvekben rögzíteni kell. Az egyéb változások nyomon követése az analitikus nyilvántartásokban történik. Ezen események adatait az esemény megtörténte után, legalább negyedévenként, legkésıbb a tárgynegyedévet követı hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. b) A könyvekbe /könyvviteli nyilvántartásokba/ történı rögzítés során minden forgalmi tételnél fel kell tüntetni legalább a következıket: - sorszám - kelet /az elszámolás dátuma/ - bizonylat azonosító száma - szöveg /a tétel, esemény rövid megnevezése/ - a bevétel ill. kiadás összege - a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történı hivatkozás - a könyvekbe történt rögzítés idıpontja, igazolása A különbözı típusú pénzforgalmi tételek könyvekben történı rögzítésekor mindenkor az egyszeres könyvvitelre vonatkozó elszámolási szabályokat kell alkalmazni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon és eredmény elszámolásokat az egyezıségét biztosító formában mutatja ki. A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a Kamara képviseletére jogosult személy /a Kamara elnöke/ felelıs. A könyvviteli elszámolások számszerő helyességét, a könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közti egyeztetés és ellenırzés lehetıségét - függetlenül a feldolgozás technikájától - logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. A könyveket az általános számviteli szabályok szerint év végén le kell zárni, a következı év elején meg kell nyitni. c). Téves bejegyzés esetén az általános pénzügyi szabályok szerint lehet adatot javítani, azaz az eredeti beírásnak is olvashatónak kell maradnia, és az összeg áthúzása fölé kell a helyes összeget beírni. A javítást végzınek azt rövidített aláírással /szignóval/ kell ellátni. Amennyiben a téves beírás áthúzással nem javítható, úgy az áthúzást követıen ismételten, új sorba kell rögzíteni az adott gazdasági eseményt. 2.2 Analitikus nyilvántartások A pénzforgalom bevételeinek és kiadásainak nyilvántartása mellett szükséges a pénzforgalmi könyvvitelhez csak részben kapcsolódó kiegészítı, un. analitikus nyilvántartások vezetése is.

19 Ezáltal válik teljeskörüvé, megbízhatóvá, ellenırizhetıvé a pénzforgalmi nyilvántartás és könyvelés. Kötelezı kiegészítı nyilvántartást vezetni: - a követelésekrıl /tagdíjkövetelések, vevıkövetelések/, - a kötelezettségekrıl, tartozásokról, - a beruházásokról, - az immateriális javakról és a tárgyi eszközökrıl. További kiegészítı nyilvántartást akkor kell vezetni, ha az a Kamara mőködéséhez, vagy egyéb kötelezettségeinek megállapításához szükséges. S természetesen az adó- és társadalombiztosítási jogszabályok által elıírt nyivántartások vezetése is szükséges, ilyen kifizetések felmerülése esetén /pl. adótartozások, jövedelmek nyilvántartása/ Szigorú számadási kötelezettségő bizonylatok A Számviteli tv szerint a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplı névértéknek megfelelı ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletérıl és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelybıl megállapítható a felhasználó szerv vagy személy. A vásárlás, a kiadás, a visszavételezés, a betelt tömbök tıpéldányainak elévülésig ırzése egyértelmően követhetı kell, legyen. Szigorú számadási kötelezettségő nyomtatványok a kamaránál: - bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, - készpénzcsekkek, elszámolási utalványok, ajándékutalványok, - pénztárjelentés /alkalmazása esetén/, - számlák, - egyéb nyomtatvány, értéket megtestesítı tárgy /pl. illetékbélyeg/. 3. Egyéb nyilvántartások A/. Aláírások nyilvántartása A kamara teljes vagy részleges képviseletére feljogosítottak nyilvántartását jelenti, azaz azt, hogy ki, mikor, milyen céllal jogosult a kamara nevében, érdekében eljárni, nyilatkozni, kötelezettséget vállalni. Fontosabb területei: - elszámolási betétszámla /banki aláírás/ - házipénztár /utalványozás/ - szerzıdéskötések, kötelezettségvállalások - vagyoni eszközök beszerzése - egyéb aláírási, rendelkezési jogok nyilvántartása /pl.aláírási címpéldány/. B/. Bélyegzı nyilvántartása A bélyegzı nyilvántartás adataiból ki kell tőnni, hogy melyik sorszámú bélyegzıt ki, mikor és milyen céllal vette át, ill. adta vissza. A bélyegzı esetleges elvesztése esetén a bélyegzıt használónak azonnal jelenteni kell ezt az elnökség felé, aki a vonatkozó elıírások szerint jár el /hivatalos lapban érvénytelenítteti a bélyegzıt stb./. 4. A kamara gazdálkodása, bevételek és kiadások A kamara gazdálkodása elsısorban a mőködés pénzügyi alátámasztását, a forrásoldali finanszírozást, a lehetıségek szerinti anyagi biztonság megteremtését jelenti. A kamara a küldöttgyőlés által elfogadott éves bevételi és kiadási költségterv alapján gazdálkodik. A kamara gazdálkodásáról annak mindenkori elnöke évenként egyszer köteles beszámolni a küldöttgyőlésnek A kamara bevételi forrásai: - a tagok által fizetett tagdíjak és hozzájárulások, - egyéb tagsági díjak, - jogi - és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai, - etikai eljárási bevételek, egyéb mőködési bevételek, - költségvetési és egyéb támogatások, - esetleges gazdálkodási, hasznosítási bevételek, - egyéb, jogszabályban meghatározott, elıírt források, - egyéb, eddig fel nem sorolt bevételek A kamara kiadásai: - a kamara közfeladatainak ellátása érdekében felmerülı költségek, - a kamara szerveinek mőködésével kapcsolatos dologi és személyi kiadások, - költségek /elnökség, etikai és számvizsgáló bizottság, bizottságok és szakosztályok/, - a kamara székhelyének fenntartásával kapcsolatos dologi és személyi költségek, - kiadások /bérleti díjak, alkalmazotti fizetések, ügyviteli költségek stb./, - etikai eljárási kiadások, - rendezvények, továbbképzések költségei, kiadásai,

20 - egyéb kötelezettségekkel kapcsolatos költségek, kiadások, - esetleges gazdálkodási kiadások, - egyéb, eddig fel nem sorolt kiadások. Az egyes bevételi tételek könyvelése során vagy egyéb nyilvántartás keretében szükséges a felsorolt bevételi források szerinti győjtött nyilvántartás is, a források áttekinthetısége, számbavétele végett. A tagdíjak befolyásáról és elszámolásáról külön nyilvántartási rendszer kidolgozása és mőködtetése szükséges. Az egyes kiadási tételek engedélyezésénél valamelyikének megjelölésével rögzíti, hogy milyen mőködési cél érdekében látja szükségesnek az adott pénzügyi kifizetés megtörténtét. A kamara gazdálkodásának, ügyvitelének a jogszabályi elıírásoknak megfelelı szervezése, végrehajtása, a hivatali szervezet mőködtetése, az alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása a kamara elnökének feladat- és hatáskörébe tartozik. Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt elnökhelyettes helyettesíti. A kamara gazdasági és pénzügyi mőködését az elnök mellett - a Számvizsgáló Bizottság ellenırzi. 5. A kamara pénzvagyonának kezelése, a pénzforgalom bonyolítása A kamara pénzeszközeit - a készpénzben teljesíthetı kifizetések céljára szolgáló házipénztári pénzeszközeinek kivételével - bankszámlán /folyószámlán/ köteles tartani. A kamara pénzforgalmának bonyolítását számlaszerzıdés alapján bankszámlán köteles intézni. A bankszámla felett diszponálási joga a kamara elnökének, és elnökhelyettesének van. "Második" aláíróként aláírási jogosultsággal rendelkezik még a mindenkori titkár is. A bankszámla-szerzıdés/ek/rıl, az aláírásra jogosultakról külön nyilvántartást kell vezetni. A bank által megküldött számlakivonatokat idı- és számsorrendben - a már elmondottak szerint - a pénzmozgással "egyidejőleg" a könyvekbe be kell vezetni. Készpénz helyettesítı eszközöket /csekk, hitelkártya stb./ csak a kamara bankszámláján levı fedezet erejéig lehet kibocsátani. Ezért a kamara elnöke a felelıs. Az aláírók itt az elnök és az elnökhelyettes lehet. A kamara mőködéséhez szükséges készpénz és értékek forgalmának lebonyolítása a házipénztáron keresztül történik. A pénztárat a pénztáros kezeli. A pénztárost a kamara elnöke bízza meg teendıinek ellátásával. A pénztáros csak e feladat ellátására alkalmas, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezı személy lehet. A pénztáros nem lehet utalványozási joggal rendelkezı személy. A pénztáros vezeti az un. utólagos elszámolásra kiadott elılegekre vonatkozó nyilvántartást is. Minden elılegre kiadott összeget legkésıbb a hónap végén le kell zárni /vissza kell vételezni, el kell számolni/. Mind a banki, mind a pénztári pénzforgalmat az azt hitelesítı számviteli bizonylattal /számla, számlahelyettesítı okmány, feljegyzés stb./ kell alátámasztani, amelybıl egyértelmően kitőnik, hogy az adott pénzmozgás /kifizetés/ a kamara érdekében történt, illetve mőködésével kapcsolatban szükségszerően merült fel. A készpénzforgalmat érintı gazdasági eseményekrıl a pénztáros a pénzmozgással egyidejőleg köteles a vonatkozó /bevételi vagy kiadási/ pénztárbizonylatot kiállítani. A házipénztárról és a pénzkezelés szabályozásáról a 76. rendelkezik. 6. Leltár, leltározás, selejtezés Az év végi záráshoz, valamint az éves küldöttgyőlési beszámolókhoz olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen tartalmazza a kamara eszközeit és forrásait, mennyiségben és értékben egyaránt. A leltározás történhet: - mennyiségi felvétellel, illetve - egyeztetéssel. Naprakész könyvelés és azzal értékben egyezı nyilvántartású eszközök és források esetében a leltárt a mennyiségi nyilvántartás alapján is el lehet készíteni, egyéb esetekben a leltározás mennyiségi felvétellel történik, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél egyeztetéssel kell elvégezni. Selejtezni csak azokat a tárgyi eszközöket, készleteteket stb. szabad, amelyek a természetes elhasználódás, avultság, esetleg rongálás következtében rendeltetésszerő használatra már nem alkalmasak, javításuk, karbantartásuk gazdaságtalan. A feleslegessé vált, használhatatlan eszközök esetében mindenkor, a csökkent értékőek esetében a lehetıségekhez képest a megsemmisítés elıtt meg kell kísérelni azok hasznosítását.