Patinás patikaedények Grabarits István

Átírás

1 Patinás s patikaedények Grabarits István

2 PATIKAEDÉNYEK

3 Tárolás céljára az üreges természetes anyagokat használták: tök, lopótök, bambuszcsı, állati tülök, bırtömlı, faháncs. Ez az ısi gyakorlati tapasztalat adta a gyógyszerkészítı mesterség anyagainak eltartásához szükséges ismereteket. A begyőjtött gyógyszer alapanyagokat, feldolgozott termékeket, elkészített gyógyszerformákat minıségromlás nélkül kellett megırizni.

4 Az ókori Egyiptomban máztalan cserép, kı és alabástrom edényeket használtak. Az elsı közlemény a gyógyszerek és gyógyszeralapanyagok edényben történı megırzésérıl az I. századból Dioszkoridésztıl maradt fenn. A De materia medica c. mővében pontos utasításokat adott a tárolóedényekre, a fát, a vékony üvegedényt, a szarut és az ezüstöt javasolta.

5 Az üvegfúvást Kr.e. 300 körül fedezték fel. A rómaiak korában a zöld üveglombik volt a legelterjedtebb. Speciális kerámiát készítettek a gyógyszerek tárolására az arabok, amit a hódításaik során elterjesztettek.

6 Ismert, hogy a XIII. században az önálló európai gyógyszertár létjogosultságát éppen az eltarthatóság megoldása hozta létre. Szilárd, kenıcsszerő, sőrőnfolyó állományúak voltak az elsı tárolásra készített gyógyszerek. A folyékonyak közül pedig a kevésbé romlékony szirupokat és olajokat használták. A tároláshoz megfelelı edényzet és hely kellett.

7 A legrégebbi patika ábrázolásokon felfedezhetjük a középkori tároló edények sokféleségét. Arab patika. Tacuinum sanitatis 1365.

8 Arab patika. Tacuinum sanitatis 1365.

9 Középkori patika laboratóriuma, XIII. század eleje, francia.

10 Középkori patika laboratóriuma, XIII. század eleje, francia.

11 GYÓGYSZER GYSZER TÁROLÁS fiókokban Dobozokban, zsákokban edényekben

12 Fiókos állványszekrény. ny. Küttel K patika, Kıszeg K 17.sz.

13 Fiókok tárolt rolásra XVIII.sz. Patikamúzeum Masnou.

14 Fiókos korpusz Székesfeh kesfehérvár r 1740 körül

15

16 Jezsuita patika fiókjai. Kıszeg, K 1745

17 A patikaedények fajtái i a patikán belüli li elhelyezés s szempontjából: officinai állványedény nyitott polcon, vagy szekrényben; díszes megjelenésőek, ek, az officina pompás s kiképz pzésének lényeges része, r erısíti a bizalmat, tiszteletet ébreszt a tevékenys kenység g iránt.

18 A patikaedények fajtái i a patikán belüli li elhelyezés s szempontjából: raktári ri edényzet: dísztelen, nagyobb méretm rető,, egyszerőbben de pontosan szignáltak, raktári ri és s pincei tárolásra. Fajtái: faháncs, fadoboz, fahordó,, fonott kosár, zsák, üveg, fém, f kerámia. kirakati díszedd szedények: üveg, fém. f

19 Szélesszájú raktári edény pergamenkötéssel, egyszerő papírszignatúrával. Debrecen, XVIII. sz. Ungula alcis = jávorszarvas pata.

20 Faháncs dobozok, Pécs, Sipıcz Patika.

21

22 Fedeles kosarak. Patikamúzeum Krakkó.

23 Gyógyboros hordók Krakkóban. (Vinum Hungaricum)

24 Pincetok, házi-, úti- és katonai patikák részére.

25 kirakati díszedd szedények XIX-XX. XX. századiak. zadiak. Csiszolt üvegbıl, díszesd formájúak. Kirakatban és s a tárán t n trochiscusok és s gyógycukork gycukorkák k kínálatk latára.

26 Kirakatserlegek

27 Kirakatserlegek, Pécs P Sipıcz patika

28 A patikaedények szignálása sa - avagy kis magyar szignatúra tan - A patikaedények anyagán, n, igényes formaalakításán n felül l közös k jellemzıjük k a díszes d keretbe vagy pajzsra festett gyógyszern gyszernév v felirat, szaknyelven kartus, etikett vagy szignatura.

29 Olajfestékkel vagy beégetett zománccal készült. Üvegeken ritkán n maratással is szignáltak. Az olajfestés s nem idıtáll lló, különösen üvegen és s kerámi mián. Szegényesebb megoldás s volt a papírra festett szignatúra felragasztása, sa, amelyet védı lakréteggel láttak l el. Ez nem szolgálta lta egyértelm rtelmően en a gyógyszerbiztons gyszerbiztonságot, got, ezért hazánkban a 19. század zad második m felében elrendelték k a magas hıfokon h égetett zománc szignálást. st.

30 A kartus formája, díszd szítése, se, betőform formái és színei kormeghatároz rozók, sıt s helymeghatároz rozók. A rajtuk szereplı gyógyszern gyszernév v szintén n a kormeghatároz rozás fontos támpontja. t Évszázadok zadok óta az épen használatban lévıl gyógyszerk gyszerkönyv nomenklatúrája szerint kellett szignálni. Még M apróbb névvn vváltozás s esetén n is vagy átjavították, vagy új j edényt szignáltak. A könnyen k el nem távolítható szignálást st és s az érvényben lévıl gyógyszerk gyszerkönyv szerinti nomenklatúrát évszázadok zadok óta ellenırzi a hatóság.

31 Kartus alkémiai jelekkel.

32 Kartus, alkémiai jelekkel

33 A kartus formái téglalap alak az edény közepén, 14. sz. kezdete

34 A kartus formái körbefutó szalagcímke a fedı alatt, sz. kezdete.

35 A kartus formái szalagcímke 17. sz-tól

36 A kartus formái ferde címke, sz. kezdetee címke sz. kezdete

37 A kartus formái ferde lobogó szalagformájú címke, különféle szélekkel, 18. sz.

38 A kartus formái barokk kartus és pajzs alakú címke, 18. sz. közepe.

39 A kartus formái rokoko kartus, 18. sz. második m fele.

40 A kartus formái ovális klasszicista címke c díszd szítéssel, ssel, 18. sz. utolsó harmada.

41 A kartus formái szögletes klasszicista címke c díszd szítéssel, ssel, 18. sz. vége.

42 A kartus formái pajzs alakú empire címke, 19. sz. elsı fele.

43 A kartus formái empire ovális címke, c 18/19. sz. kezdete.

44 A kartus formái késı empire (biedermeier) címke ( )

45 A kartus formái pajzs alak, gyógyszer gyszerészi szi motívummal. 19. sz. közepe. k

46 A kartus formái Szecesszió. XIX. sz. vége - XX. sz. elsı harmada.

47 Szecesszió. XIX. sz. vége - XX. sz. elsı harmada.

48 A kartus formái Historizáló stilus utánzat, 20. sz. elsı fele.

49 XX. századi historizáló címkeformák

50 XX. századi historizáló címkeformák

51 A patikaedények fajtái i az edény anyaga szerint fa üveg kerámia fém

52 A székesfeh kesfehérvári ri jezsuita leltár r edényei Az instrumenta fejezet 518 db. officinai-,, 166 db. raktári ri ón-,, 35 db. kenıcs csös-,, 300 üvegedényt, 136 db. zsákot, 70 db. ládát l tartalmaz. A fatégelyeket nem említi

53 Fa állványedényeknyek Dioszkoridész az I. században zadban hársfh rsfából készített fa edényben ajánlotta megırizni a virágokat és s az illatos növényi n nyi részeket. r A fából f l készk szített edényeket fatégely, fapixis esztergályoz lyozással állították k elı,, belsejüket kanálv lvésıvel vel vagy esztergapadon alakított tották ki. Kb. a XVIII. századig zadig azok többnyire t hársfából és s buxusfából l (puszpáng) készk szültek, késıbb juharfából, kırisfk risfából, gyümölcsf lcsfákból vagy nyárf rfából l esztergályozt lyozták.

54 A faedények felületi megmunkálásának célja nemcsak a nem kívánt külsı behatások elleni védelem volt, hanem egy általános dekoratív hatás elérése, amely mindenkor a korszak mővészi felfogásának felelt meg. A felületi megmunkálás legrégebbi formája a színgazdagság (polikrómia) volt, leggyakrabban kék, zöld és vörös színeket használták. A megmunkáláskor bearanyozták illetve olykor bronzzal díszítették. A barokk állványedények színenének tipikus eleme volt a márványimitáció a vörös-fehér, kék-fehér és sötétszürke tónusok segítségével.

55 A színvilág sőrőn változó divatja és az újabb gyógyszerkönyvek változó nomenklatúrája miatt gyakori az átfestésük, átszignálásuk. A kıszegi Fekete Szerecseny patikából fennmaradt XVII. századi fatégelyeken hat egymásra festett réteg van.

56 Átfestett fatégelyek, Székesfeh kesfehérvár

57 A XIX-XX. században elmarad a külsı festés, a fát saját natúr színében, erezetét láttatva politúrozták, vagy színes lakkal lakkozták. Ekkor a szignálást a lakkozás elıtt fekete tussal történt, kartus nélkül, vagy csak egy pajzs alakú kerettel. Ebben a korban sok régebbi fatégelyt átesztergályoztak, letörölve a korábbi színeket, kartust és feliratot.

58 A fatégelyekben aprított, porított növényi drogokat, gyantákat, levegı nedvességére kevésbé változó kemikáliákat és összetett gyógyszereket, pl. pilulákat tartottak.

59 Fatégelyek forma-típusai - hengeres - kúpos formájú fatégelyek - hordóalakú fatégelyek - serlegalakú fatégelyek

60 Hengeres fatégelyek XIV századtól, egyszerő henger (cilinder) alakú, fedıvel.

61 Krisztus mint gyógyszerész. Olajfestmény körül. Bázel.

62 A XVII. sz. végén - XVIII sz. elején feltőnt egy új dekorációs elem a vízszintes (horizontális) vonal szelvény. Az így formázott edények a barokk miniatur oszlopaira emlékeztetnek. korábbi forma horizontális vonalakkal

63 Kúpos formájú fatégelyek. A XV.századtól a hengeres mellett uralkodott egy kúpszerő (kónikus) forma. A kıszegi jezsuita patika fatégelyei. XVIII.sz. közepe.

64 A Fekete Sas fatégelyei

65 Hordó alakú fatégelyek. A XVIII. század zad közepe k óta ismert.

66 Serlegalakú fatégelyek. A fa állványedények talán leggazdagabb formavilágát a XIX. század kezdetétıl mutathatjuk fel. Ugyanakkor az empire az utolsó stílusirányzat, amely ezen edények formájára befolyással volt, a serlegalakú fatégelyek divatjával. A XIX. sz. végén - XX. sz. elején visszatérést találunk az eredeti hengeres formához.

67 Serlegalakú fatégelyek.

68 Fémbıl l készk szített patikaedények A korai újkor gyógyszert gyszertáraiban raiban ón standedények nyek is voltak. Elsısorban sorban olaj, zsiradék, kenıcs és s hasonló lekvár állományú gyógyszerek gyszerek tárolt rolására ra használt lták. Az ón mint anyag étkezési- és s italedényk nyként nt szélesen elterjedt volt. A 17. században zadban ismertté vált toxicitása miatt a patikákban kban egyre kevésb sbé használt lták. Az olcsóbb mázas m kerámia fokozatosan felváltotta. ltotta.

69 Sokkal kevesebb maradt fenn belılük, mint a törékeny üvegedényekbıl. Az ónból készült (ónpixis) edények nemcsak a toxicitásuk miatt kerültek használaton kívül, hanem azért is maradt nagyon kevés, mert az ón hidegben átkristályosodik és elporlik: ónpestis. A Fekete Sas leltárában ben 684 db. ónedény szerepelt, egyet sem ismerünk közülük. Ezüstbıl készített, belül aranyozott edényekrıl is maradt fenn adat.

70 Fémbıl l készk szített patikaedények Ónpixis Ónedény méz tárolására

71 Ónkannák. Patikamúzeum Kıszeg

72 Kerámia patikaedények Idısz számításunk sunk elıtt 2000 körül k l perzsa fazekasok új j típust pusú kerámi miát t készk szítet- tek, felfedezték k az üvegszerő mázbevonatot. Az ónmázzal elıáll llított edények fehérek, nem porózusak, alkalmasak a folyékony és s zsírnem rnemő anyagok tárolt rolására. ra.

73 A ma ismert legrégebbi és egyetlen edényfelirat (INULAE) a rómaiak korából (I.e. 1. század.). Égetett agyagedény. Magdalensberg, Klagenfurt mellett, 1983.

74 Mázas, víz át nem eresztı kerámia. Perzsia, 13/14. század, türkiz mázzal és fekete festékkel. Patikaedény.

75 Fajansznak nevezik minden óntartalmú mázbevonattal készült kerámia tárgyat. Az ónmáz azért lett egyeduralkodó a patikaedények területén, mert fehér színő és nagyon jól fed. Hengeres alakú, homorú oldalakkal készített edény az albarello, elıször Mezopotámiában készült. Az iszlám hódításával Ibériában az elsı fazekasmőhelyeket Malagában alapították. A zománcfestés mővészetét Valenciában tökéletesítették.

76 Középkori patika laboratórium, albarello edényekkel. XIII. század eleje, francia.

77 Fémmázas termék a hispano-mór kerámia, ami ónmázas háttéren aranyvörösréz zománcot jelent. Hispano-mór albarello regalat (katalán) stilusban. Ón- és ólommázba kevert kobaltkékkel. Tipikus albarello forma: a palást közepén behúzott, bambusznád utánzat. Különösen patikaedény célra (jó fogás). Ibéria, 1400 k.

78 Az iszlám mővészet a XIV. században benyomult Itáliába, ahol a mázas edények gyártására újabb mőhelyek alakultak. Ez a mővészet Malorcán keresztül érte el Itáliát, innen ered a mázas kerámiák majolika megnevezése. A fajansz szó szintén itáliai eredető, a legjobb ónmázakat ugyanis Faenzában készítették. Faenza, 1480 k.

79 Fajansz flaskó (Aqua de Plantaginis). Faenza, 1520 körül.

80 A legkorábbi gyógyszeres kerámiák felirat nélküliek voltak, így különféle gyógyszert tárolhattak bennük. Tartalmukat kis címkéken jelezték, amit az edényre erısítettek. A gyógyszer nevének beégetése a dekorációba olasz és spanyol földön vette kezdetét a XV. században. Az olasz fazekas mesterség a XVI. században elterjedt Franciaországban is.

81 A Németalföldre olasz telepesek által került az ónmázas edény a XVI. században. Fajansz kannák. Arnstadt, 17/3. század.

82 1654-tıl a holland Delf városa lett híres az ónmázas edények készítésérıl. Fehér és kék színekkel készítették azokat, a kínai porcelán mintájára. A delfti edények legtipikusabb mintája a páva motívum volt: két páva áll egymással szemben, gyümölcsös kosarat közrefogva, alattuk angyal. Fajansz kanna. Delft, 1700 k.

83 A XVII-XVIII. században az ónmázas kerámia európai elterjedésével fokozatosan felváltotta a fából készített gyógyszertári edényzetet a majolika. Számtalan mőhelyben szebbnélszebb mővészi patikaedények készültek.

84 A kerámia patikaedények gazdag formavilágúak. Szilárd-, képlékeny anyagokat és folyadékokat tároltak bennük. Formájuk ennek megfelelı. Korábban bekötözéssel és dugaszolással zárták. A fedı késıbbi.

85 Magyarországra Mátyás király hozta az olasz faenzai mestereket. A fajansz hazai elterjedése a vallásüldözés miatt az 1540-es években hazánkba telepedett habán fazekasoknak köszönhetı. Morvaországból érkeztek, a Dunántúlon, a Felvidéken és Erdélyben telepedtek le. Fajanszmővészetük jellemzıje a tejfeles ónmáz, sárga, zöld, kék és mangán-viola színekkel díszítettek.

86 A kıszegi Küttel patika egykori fajansz edényei. Habán utánzatok. Pergamen lekötéssel. XVIII. század.

87 Habán edény, XVIII sz. Fekete Szerecsen, Kıszeg.

88 A legrégebbi habán patikaedényünk: Vinum cerasorum hordócska ónkupakkal, XVII. sz. eleje (SOMKL), és a soproni hasonló hordó 1666.

89 A király 1743-ban Holicson fajanszgyárat alapított habán munkásokkal. Nagyon sok hazai patikaedény innen származik. Egri jezsuita patika Telekessy-féle fajansz folyadéktartó edényei. Holics, 18. sz. közepe.

90 Az elsı budai fajanszgyárat Kuny Domokos ( ) alapította 1785-ben, 1810-ig mőködött. Nagysorozatú patikaedényeket készített fajanszból, majd keménycserépbıl. Empire fajansz tégelyek. Buda, Kuny Domokos, 1800.

91 Porcelán A kínaiak régóta ismerték a porcelán készítését. Titkukat a nyugati világ nem tudta. Európában hosszú ideig hiába kísérleteztek az elıállításával, nem sikerült. Végül 1709-ben Johann Friederick Böttger német gyógyszerésznek sikerült kaolinból, kvarcból és földpátból elıállítani. Meissenben gyárat alapított (meisseni porcelán). Egy munkás ellopta a porcelángyártás titkát, és Bécsben 1720-ban gyárat alapított. Majd több porcelángyár létesült Európa-szerte.

92 Magyarországon is megtaláljuk az értékes és drága Alt-Wien porcelán (1784-tıl a XIX. sz. közepéig) edényeket. Alt-Wien porcelán, 1790 körül. Arany Oroszlán, Pest. SOMKL.

93 Az olcsóbb elıállítási költségek miatt hamar elterjedt hazánkban is az angol Wegwood találmánya ( ), a keménycserép, ami a klasszicista kor divatos anyaga volt. Különbözı színő, finom agyagból készített kerámia, ólommázzal vagy anélkül. A porcelán versenytársa. Magyarországon is sorra alakultak keménycserépgyárak: Körmöcbánya, Kassa, Pápa, Rozsnyó, Tata, stb.

94 Patikai kerámia edényeken alkalmazott gyári pecsétek hely és kormeghatározásra szolgálnak. Kassel Limbach Meisen

95 Kerámia márkajegyek Stomfa Holics Bécs

96 Üveg patikaedények A római birodalom bukása után az üveg edény használata hanyatlásnak indult. Majdnem ezer év telt el, mire az üvegfúvás újból reneszánszát élte. A 13. században Velencében üvegfúvó céhet alapítottak. Sziléziában és Csehországban a németek üvegfúvó központokat létesítettek.

97 Az elsı üvegbıl készített patikaedények vékonyfalú, fúvott nátronüvegbıl készültek. Ez az üvegfajta nem volt tiszta (átlátszó), különféle fémszennyezıdések miatt sárgás-barnás-zöldes volt, apró légzárványokkal.

98 Római kori üvegek. Aquincum Szíria, III. század

99 A folyadékok tárolására a XVI-XVII. században alakult ki a pincetokba való, hasáb alakú palack. Díszes, fémveretes, bırborítású, kipárnázott választófalakkal elkészített faládában rendszerint hat hasábalakú edényt helyeztek el. Ez az edényfajta egyre általánosabbá vált a folyékony gyógyszerek tárolására is. Dugójuk általában üvegbıl készült, vagy kis gömböcskékben, vagy ennek összelapított tárcsás változatával végzıdött.

100 Pincetok

101 Az üveghólyagot fúvás közben elıre meghatározott, tőzálló forma falai közé szorították, illetve abba belefújták. Az üveg nyakát fújták elıször, ehhez ragasztották a már elkészített testet. A nyakrésze alatt jól látszik a forró üvegmaszába való második bemerítés nyoma. A vékonyfalú fúvott üveg alja a fúvópipáról való letörés helyén, érdes, éles felülető köldök van. Késıbb a vastagabb falú üvegek készítése során a letörés helyét kiköszörülték, ovális, sima felülető mélyedés látható ott. Hasonlóan csiszolással tüntették el a nyakberagasztás egyenetlenségét is.

102 Ragasztott nyakú hasábüvegek, XVIII. század

103 Hasábüveg, hólyaggal való fedéssel. XVIII. század eleje.

104 Hasábüveg ónkupakkal, XVII. század.

105 Folyadéküveg. XVIII. sz. Kıszeg.

106 Folyadéküvegek, XVIII. század, Sopron.

107 A fúvással elıállított üvegedény falvastagsága megközelítıen egyenletes. A káliüveg használatával tisztább és vastagabb falú üvegeket tudtak készíteni. Ezek már csiszolhatóak is voltak.

108 A XVIII. században készített folyadéküvegek nagyok kb. 2 literesek voltak, emiatt a kimérésnél nehéz volt a mérleg felett tartani azokat. A XIX. században kezdték a folyadéküvegek két oldalsó lapját a jobb fogás érdekében homorúra alakítani.

109 A festett díszítéseket magas hıfokon olvadó zománcfestékkel égették az edény felületére. Az üvegeken ritka a csiszolás vagy maratás. A színek a legtöbbször a habán színskálához állnak közel, igazolva a habánok hatását üvegfestészetünkre.

110 A porüveg legkorábbi formája talpas hengeres, vagy kehelyalakú üveg. A fúvott gömböt hengergetéssel alakították hengeresre. Kihajló szájpereme a befedésre használt állati hólyag vagy pergamen lekötésének megtartására szolgált. Nyakuk és szájnyílásuk a bennük tartott anyagok könnyebb kezelése érdekében széles.

111

112

113 Formájuk a XVIII. században hasáb formájúra változik, a folyadéküvegekhez hasonlóan alakítva. Zárásuk kezdetben a szájperem lekötésével, majd fa fedéssel, parafa dugóval, végül beköszörült üvegdugóval történt. A hengeres testet a XIX. században fokozatosan felváltja a lapított testő, oldalain homorúan képzett, szélesszájú porüveg, amelynek a nyak- és vállrészeit, valamint dugóját csiszolással díszítik.

114 Hasábalakú porüvegek pergament kötéssel. XVII. század. Szerecsen Patika Pécs.

115 Fafedeles porüvegek, XVIII.sz. Székesfehérvár.

116 Üvegdugós porüveg. XIX. század kezdete. Fekete Sas, Eger.

117 Opálüveg vagy csontüveg. A XV. századtól ismert. Az üvegmasszába szarvasagancs hamuját és ónoxidot kevernek, fehér, csaknem átlátszatlan tejüveget kaptak. Az opálüveg hasonlóan készült. Mindkettıt a drága fajansz és porcelán helyett használták.

118 Opálüveg. XVIII. század. Kıszeg.

119 Opálüveg edények. XVIII. sz. második fele. Semmelweis Múzeum.

120 A kerámiát utánzó opálüveg mellett a XVIII. századtól gyakori a színes üvegedény: sötétkék, ibolya, bíborvörös és aranybarna körül a fekete hyalith üveggel is találkozunk. Az edények minden esetben teljes anyagukban színezett üvegbıl készültek.

121 Üvegedény fém foglalattal és fedıvel, színes betétüveggel. XIX. század. Fekete Sas, Székesfehérvár.

122 Fekete hyalithüveg biedermeier díszítéssel. XIX. század eleje. Németország.