Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg DKG-EAST Zrt. Vállalatirányítási rendszerének ismertetése, várható költségek, fedezetek számításának kialakítása szükségszerűsége Gazdag Árpád Mérnök-közgazdász szak

3

4 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés A DKG-EAST Zrt. bemutatása A DKG-EAST Zrt. története A vállalat tevékenységének bemutatása A vállalat fontosabb gazdasági mutatói évig Kockázatkezelés a pénzügyi, vagyoni helyzet függvényében A társaság szervezeti felépítése A cég jelenlegi számítástechnikai infrastruktúrája Vállalatirányítási rendszer JD Edwards ismertetése az üzleti folyamatokon keresztül Cikktörzs képzés, ajánlati-vállalkozói modul Cikktörzs Ajánlati és vállalkozói modul Vevői modul Műszaki modul Darabjegyzék, műveletterv szerepe, felépítése Önköltségszámítás Termeléstervezés MRP (anyagszükséglet tervezés) Termelési modul Tény adatok rögzítése Logisztikai modul beszerzés, raktározás Karbantartási modul Eszközgazdálkodás Pénzügy-számvitel Projekt modul Modulok folyamat szerinti bemutatása Jelenlegi rendszer hátránya az utókalkuláció és a megmunkáló gépek villamos energia elszámolásának vonatkozásában Észrevételekre (4. pontban) történő javaslatok kidolgozása Várható költségek-fedezet I. meghatározása

5 Értékesítendő főcikkek várható alapanyag és kereskedelmi áruk költségeinek meghatározása Értékesítendő főcikkek várható személyi jellegű, egyéb és anyagjellegű várható költségeinek meghatározása Villamos energia közvetettből közvetlen költséggé alakítása Villamos energia felosztásának kialakítása Villamos energia közvetlen elszámolásának JD Edwards ERP rendszer oldali beállításai Önköltségszámítás beállításai Javaslatok várható eredményei Várható fedezet-i. meghatározásának eredménye Villamos energia közvetlen önköltség szerinti elszámolásának eredménye A javaslat jövőbeni alkalmazhatóságának lehetőségei Összefoglalás Mellékletek Ábrajegyzék Irodalomjegyzék NYILATKOZAT

6 1. Bevezetés Korunkban a vállalatirányítási rendszerek egyre nagyobb mértékben jelennek meg a felhasználók (vállalkozások) körében. Az ERP rendszerek rohamos fejlődése és tömegszerűsége lehetővé teszi a kevesebb költségből gazdálkodó vállalkozások számára is az elérhetőséget. Ez viszont azt is jelenti, hogy a korábban csak a multinacionális cégék számára elérhető szoftvereknek sokkal szélesebb körben kell tudnia támogatni az üzleti folyamatokat, belső ügyrendeket, méréseket és a különböző gazdasági, logisztikai, termelési állapotokat, mutatókat. Ma már nem elég birtokolni és üzemeltetni egy ilyen rendszert (státusszimbólumként használni, ilyennel rendelkezem), hanem a benne rejlő lehetőségek kiaknázásával és fejlesztésével irányítani és tervezni is tudni kell a vállalkozást. Ebből következik, hogy nem elegendő sokszor az ERP rendszer által kínált standard eszközök használata, hanem számos esetben a vállalkozás adottságaira (képére, speciális igényeire) való szabás is elengedhetetlenné válik a gyorsabb döntési helyzetek kialakításához és legjobb döntések kiválasztásához. Az említettek viszont arra engednek következtetni, hogy az informatikai terület dolgozóinak képzettségét a gazdasági és egyéb mérnök tudományi irányokba szélesíteni kell az említett kihívások miatt. Vagyis a hagyományos értelembe vett informatikai tevékenység egy ilyen összetett egymásra épülő tevékenységi kört nem képes kielégíteni. Vegyünk egy egyszerű példát: Egy ERP-vel rendelkező vállalkozás új folyamatot szeretne bevezetni. Ennek az igénynek a kialakítása első nekifutásra nem jelent gondot, de ha figyelembe vesszük, hogy az új folyamat akkor lesz tartósan és hatékonyan része a vállalkozásnak, ha az az ERP rendszerben is támogatott (különben elhal vagy szigetszerűvé válik) akkor már látszik, hogy nem ilyen egyszerű a megoldás. Ezért ma már szükséges az informatikán belül más szakmai ismeretek magas szintű elsajátítására. Szakmai tapasztalatom és gyakorlatom során felkeltette érdeklődésemet a DKG-EAST Zrtnél bevezetett magas költségű vállalatirányítási rendszer alkalmazása során felmerülő hiányosságok és azok kiküszöbölését szolgáló új fejlesztések lehetőségének vizsgálata. Ezzel támogatva a rövidebb reakcióidőt vezetői és operatív szinteken, valamint pontosabbá téve a termékek önköltségének meghatározását. 4

7 2. A DKG-EAST Zrt. bemutatása A DKG-EAST Zrt es alapítása óta a szénhidrogén- és a vegyipar meghatározó gépgyártó bázisává vált Magyarországon. Saját tervezésű és fejlesztésű termékeik, megtalálhatók a bányászat, a vegyipar, a vízkutatás és az energiaellátás különböző területein is A DKG-EAST Zrt. története Magyarországon az olajkutatás 1921-ben szórványos kútfúrásokkal kezdődött. A kutatás első eredményei 1937-ben jelentkeztek, Budafapusztán és környékén hamarosan megindult az olajtermelés. Az újabb mezők feltárása gyors ütemben haladt, fokozódott a termelés, és vele párhuzamosan szükségessé vált a javítási, karbantartási tevékenység ellátása is. Ahogy szaporodtak a fúrások, a kis kapacitással dolgozó, szétszórt javítóműhelyek már nem tudták az igényeket kielégíteni, ezért 1938-ban a magyar állam és az EUROGASCO megalapította a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaságot, közismert nevén a MAORT-ot, mely egy jobban megközelíthető, központi fekvésű, nagyobb javítóműhely létesítése volt Nagykanizsán. Az alábbiakban szereplő dátumok jelzik a cég életében bekövetkező fontosabb változásokat Megindult az olajmezők feltárása Magyarországon Budafán jelentős mennyiségű olajat találtak A magyar állam és az EUROGASCO megalapította a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaságot, közismert nevén a MAORT-ot A MAORT létrehozott Nagykanizsán egy telephelyet, amely eredetileg csak javító, karbantartó tevékenységet látott el, de az évek során profilja egyre szélesedett Az évi államosítást, majd egy újbóli önállósítást követően megkapta a telep a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár (DKG) nevet A cég az OKGT tagvállalata lett A gyár az Ipari Minisztérium felügyelete alatt álló, önálló vállalat lett Az akkori DKG két profitcentere és az orosz GAZPROM konszern vegyes vállalatot hozott létre DKG-EAST Kft. néven. A DKG megmaradt részét az AVU többségi tulajdonú, állami részvénytársasággá alakította át DKG RT néven. 5

8 1993 Az AVU privatizációs pályázatot írt ki a DKG RT. részvényeinek 51%-ára, melyet a GAZPROM leányvállalata, az INTERPROCOM nyert meg A DKG-EAST Kft., a DKG Rt. és annak két 100%-os tulajdonú KFT-je összeolvadás útján egyesültek, ekkor jött létre a mai formában fennálló vállalat A DKG-EAST Rt átalakult zártkörűen működő részvénytársasággá A DKG-EAST Zrt. többségi tulajdonosa a HP TEAM Kft. lett A HP TEAM Kft. társaságunknál minősített többségű befolyást szerzett Az OLAJTERV Csoport tagjává vált a vállalat. Küldetésük A világpiacon olyan minőségi energia- és vegyipari termékek, szolgáltatások biztosítása, amelyek kielégítik a legmagasabb műszaki-biztonsági, környezetvédelmi feltételeket. Üzleti tevékenységüket szűkebb és tágabb környezetük elégedettségére alapozzák. Céljaik: ügyfeleik részére hatékony és profi szolgáltatást nyújtani, munkatársaiknak megalapozott egzisztenciális hátteret biztosítani, környezettudatos tevékenységet folytatni, folyamatos szakmai és gazdasági fejlődés, Nagykanizsának állandó közszolgálati támogatást nyújtani. 1. ábra DKG-EAST Zrt. madártávlatból 6

9 2.2. A vállalat tevékenységének bemutatása A DKG-EAST Zrt-nél több száz dolgozó közreműködésével fejlesztik, termelik és értékesítik gáz- és olajipari berendezéseket az egész világ számára. Tevékenységi körükbe tartozik a kőolaj- és földgázkutatás, termelés, szállítás, valamint feldolgozás eszköz- és szerszámigényének kielégítése. Termékeik, melyek döntő többségükben saját tervezésűek és fejlesztésűek, megtalálhatók a bányászat, a vegyipar, a vízkutatás és az energiaellátás különböző területein. Emellett készséggel vállalkoznak egyedi speciális igények kielégítésére is. Modern gyártási eljárások, körültekintő minőségi program és fél évszázados tapasztalat alkotják vállalatuk eredményességének fő pilléreit. A gazdasági érdekek mellett nagy hangsúlyt fektetnek környezetük védelmére, a ben bevezetett Környezetközpontú Irányítási Rendszer határozza meg környezetvédelmi politikájuk alapelemeit, köztük a hulladékok újrahasznosítását és a Környezetszennyezés megelőzését. A vállalat múltja, tapasztalata garanciát jelent a minőségre partnereik számára. Az állandó fejlődést jól felkészült szakembergárda biztosítja, akiket egy komplex vállalatirányítási rendszer támogat. A vállalat ismertebb termékei a 2. ábrám láthatók. 2. ábra Különböző termékek 7

10 A tevékenységi területeket két nagy termékcsoport köré csoportosították. A szerelvénygyártó részleg termékei gömbcsapok, kút- és csőelzáró szerelvények, kőzetfúrók, tolózárak, valamint ezek alkatrészei. A készülékgyártó részleg termékei vegyipari hőcserélők és egyéb hőtechnikai berendezések, csöves készülékek, gázszűrő- és tisztító készülékek, fémtartályok, duplafalú tartályok, vasúti tartálykocsik, fémszerelvények. Világpiaci és természetesen belföldi szinten is megtorpantak az addig halogatott energiaipari beruházások, és csak a feltétlenül szükségeseket valósították meg, így igyekeztek a piac szereplői a recesszió utáni időszakra felkészülni A vállalat fontosabb gazdasági mutatói évig A vállalat bel és külföldi piacon olyan minőségi energia- és vegyipari termékek előállítására és szolgáltatások nyújtására alapozza üzleti tevékenységét, amelyek kielégítik a legmagasabb műszaki-biztonsági, környezetvédelmi feltételeket ben az árbevétel 60%-a belföldi igények kiszolgálásából tevődött össze. További két évben azonban ez az arány jelentősen romlott és a termékek zömét már exportra értékesítették. Az arány a tendencia ellenére évben megfordult és ismét 60% körüli lett a belföldi értékesítés mértéke ben a gazdasági válság hatására a belföldi beruházási kedv jelentősen csökkent és a mai napig ebből az állapotból nem mozdult ki. Külföldön (főleg orosz piac) a válság nem okozott olyan tartós beruházási visszaesést, mint hazánkban, ezért a kezdeti megtorpanás után jelentősen nőttek a külföldi megrendelések a vállalat életében. Az éves árbevételi megoszlásokat a 3. ábrán látható. 100% 80% 60% 51% 35% 57% 26% 27% 8% 60% 40% 20% 40% 49% 65% 43% 74% 73% 92% 0% terv export árbevétel belföldi árbevétel 3. ábra Árbevétel megoszlása

11 Ennek hatására a belföldi árbevételük aránya 26%-ra csökkent, évben ez az arány nem változott, sőt 2011 évben további belföldi visszaeséssel számolnak évben viszont a belföldi rendelések aránya biztosan javulni fog a 2012 évi rendelés állomány ismeretében. A külföldi piacok azonban gyorsan reagáltak a válság után kialakult helyzetre. A gömbcsapok iránti kereslet mérséklődött ugyan, de ezzel párhuzamosan megnyílt a lehetőség a saját fejlesztésű nagyméretű és nyomásfokozatú PHGT/K tolózárak oroszországi értékesíthetősége előtt. A tolózárak iránti érdeklődés még a vállalat leg optimistább terveit is felülmúlta. A realizálódott rendelések mögötti óriási kapacitás igényt külső kapacitások bevonásával volt csak képes kezelni a vállalat annak érdekében, hogy megőrizze a belföldi piacát és további aránycsökkenését meg akadályozza. Export árbevételük így 4%-kal magasabban teljesült a tervezettnél és belföldi értékesítés további romlását nem tudta megállítani. Az exportértékesítési megoszlást a 4. ábra szemlélteti. 3% 1% 2% 1% 1% 1% 1% 0,4% 0,2% 0,1% 89% Oroszország Görögország Ausztria Szlovákia Cseh Köztársaság Franciaország Nigéria Németország Ukrajna Katar Egyéb 4. ábra Export értékesítés megoszlása országonként 2011 évben Az áruértékesítés árbevételének tervsoronkénti alakulását (5. ábra szemlélteti) elemezve megállapíthatjuk, hogy a korábbi évek vezérterméke elsősorban a gömbcsap (B16) volt, amely mellett még a csöves készülékek (B08) szerepeltek kiemelkedően ben viszont a gömbcsapok 22,3% - és csöves készülékek 7,5% részaránya csökkent és a tolózár (B14 és B15) értékesítés erőteljesen megnőtt, mintegy 53,5%-ot kitéve az 9

12 összes árbevételből. Kút- és csőelzáró szerelvényekből (B12) 4,6%, míg kőolaj- és földgázbányászati eszközökből (B03) 4,2% volt értékesítésük. Kőzetfúrók B17 Szelepek Tervsoros megoszlás 100% 80% 60% 40% 20% 0% terv Időszak B21 Egyéb vegyes gyártmányok C7-8 Bérmunkák és szolgáltatások A2-3 Alkatrészgyártás B7 Tárolótartály B14 Acél- és öntöttvas házú ber. B12 Kút- és kútfejszerelvények B2,3,11 Kőolaj- és földgázb. eszközök B8 Csöves készülékek B16 Gömbcsapok B15 Hegesztett kivitelű szerelvény 5. ábra Az áruértékesítés tervsoronkénti alakulása A DKG-EAST Zrt. üzleti tevékenységének eredményességét fejezi ki az éves fedezettömeg (6. ábra alapján), ami 32-45%-os határok közt ingadozott az elmúlt évek során Árbevétel Mrd Ft Fedezet II. Mrd Ft Fedezet I. Mrd Ft 6. ábra Fedezet I.-II. Alakulása

13 2009-ben a vállalat költségszerkezetét átalakította és bevezetésre került a fedezet II. mérése, értékelése is. Az 1 munkaórára jutó fedezet a 7. ábra szerint alakult órára jutó fedezet E Ft/ó 7. ábra Egy munkaórára jutó fedezet I. alakulása A diagramokból jól látható, hogy a fedezet I. és az 1 órára jutó fedezet is megduplázódott a vállalati racionalizálás végrehajtását követően ( időszakban). Természetesen ebben szerepet játszott az alacsonyabb költséghányaddal rendelkező termékek számának növekedése is évben fedezet I. magasabban alakult a megelőző évinél, míg az óránkénti fedezet kissé csökkent. Az óránkénti fedezet iránya ellentétesnek hat az összes fedezeti növekedésnek, de ez azzal magyarázható, hogy a vállalat a produktív fizikai létszámot emelte ezzel egyúttal a vetítési alap, vagyis a produktív óraszám is növekedett évi terveik szerint a fedezet I. további 13,5%-os növekedésével számolnak, míg az órára jutó fedezetet a bázisévhez hasonló szinten tervezik. További produktív fizikai állomány növelésével. Ezt a 6. ábrán látható jelentős árbevétel növekedés teszi szükségszerűvé, amely megvalósításához jelentős többlet óra ráfordítás szükséges, mint a rendelkezésre álló. Gazdálkodásuk racionalizálásának következményeként (az üzletágakat központosították és a duplikált társterületek megszüntetésével a költségek is több helyen jelentősen csökkentek) és az előnyös költséghányadú szerződéseknek köszönhetően az adózás előtti eredményük 2005 óta folyamatosan nőtt (8. ábra alapján). A 2009-es és a 2010-es évek esetében 11

14 minimálisan változott az adózás előtti eredményük évben további javulásra számítanak. Az üzemi eredményt 282 M Ft-tal tervezték magasabbra az előző évinél terv Nettó árbevétel Fedezet I. Fedezet II. Üzemi eredmény Adózás elôtti eredmény 8. ábra Nettó árbevétel és az eredménykategóriák alakulása (M Ft) 2.4. Kockázatkezelés a pénzügyi, vagyoni helyzet függvényében A DKG-EAST Zrt. pénzügyi egyensúlya az utóbbi években rendkívül stabil. Ez köszönhető a már korábban említett folyamatos munkaellátottságnak és az elért jelentős fedezeti hányaddal rendelkező rendelésállománynak. Így 2009 és 2010 években nem szorultak hitelfelvételre. A nagyobb volumenű rendeléseket sikerült olyan feltételekkel szerződni, hogy a finanszírozás részt, mint pl. az alapanyag beszerzéseket (az önköltség akár 40%-át is meghaladó) nem saját forrásból, hanem előleg számlákból sikerült fedezni. Ezért a kapott előlegek sokban segítették a termeléshez szükséges beszerzések és a beruházások szükséges költségeinek gördülékeny finanszírozását évben előfordult az említett tételek hitelből történő finanszírozása. A devizapiac hektikusságából eredő árfolyamkockázatot határidős ügyletekkel igyekeztek elhárítani. A szabad pénzeszközeik lekötésével szintén pénzügyi egyensúlyuk fenntartására és egyúttal a pénzügyi eredményük növelésére törekedtek. Kötelezettségeikből év végén 250 M Ft volt a bankgarancia vállalás állománya. A kötelezettségek mögött M Ft ingatlant terhel jelzálog. 12

15 2.5. A társaság szervezeti felépítése A DKG-EAST Zrt. irányításának, vezetésének és gazdálkodásának legfőbb szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A társaságvezető, irányító és ellenőrző szervei és beosztásai a következők: Közgyűlés Igazgatóság Felügyelőbizottság Könyvvizsgáló Vezérigazgató Általános vezérigazgató-helyettes A vállalat legfelsőbb irányító, vezető szerve a közgyűlés. A közgyűlés a cég tulajdonosainak testülete, amely a részvényesek összességéből áll. Hatáskörébe, döntési jogkörébe tartozik a társaság működését, illetve szervezetét érintő minden alapvető kérdés az Alapszabály és a Gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényben megfogalmazott vonatkozó szakaszai szerint. Az évi rendes közgyűlést minden év május 31-ig az igazgatóság hívja össze. Az igazgatóság a társaság ügyvezető szerve. Hatáskörét, feladatait az Alapszabály és a Gt. szabályozza. A DKG-EAST Zrt. általános ellenőrző szerve a Felügyelőbizottság. Három tagból áll, amelyből egy tagot a részvénytársaság főfoglalkozású munkavállalói delegálnak. A felügyelőbizottság hatáskörét, feladatait az Alapszabály és a Gt. szabályozza. A könyvvizsgáló ellátja a vonatkozó törvény (Gt.), más jogszabályok, az alapszabály és a közgyűlés által részére megállapított feladatokat. A vállalat operatív munkáját a vezérigazgató irányítja, aki az operatív szervezet élén áll és tagja az igazgatóságnak. A vezérigazgató a jogszabályok, az Alapszabály, valamint a közgyűlés és az igazgatóság határozatainak keretei között látja el feladatait. Minden olyan kérdésben jogosult dönteni, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az igazgatóság hatáskörébe. A vezérigazgató-helyettes a vezérigazgatónak függelmileg alárendelve áll az operatív szervezet élén. Az operatív szervezet napi tevékenységének szakmai irányítója a vezérigazgató alatt, és konzultáló partnere a stratégiai előkészítő feladatokban. A társaság operatív munkáját irányítja a vezérigazgató távollétében. (9. ábra a vállalat szervezeti felépítést mutatja). A szervezeti ábrán már jól látszik a szervezeti racionalizálás eredménye, ami alapján a kétdivíziós struktúrából eredő területi szervezeti duplázódá- 13

16 sok megszűntek és egy központosított szervezetté alakultak. Ezek az érintett területek vagy szervezetek a divíziók alatt a kereskedelmi osztályok, termelési területek, műszaki osztályok és a beszerzési osztályok, amik központosításra kerültek. Vezérigazgató Általános vezérigazgató helyettes Informatika Titkárság HR Kereskedel mi igazgató Műszaki igazgató Gazdasági Igazgató Termelési igazgató Minőség irányítási és folyamat tervezési igazgatóság KEM vezető Karbantartás Értékesítők Fejlesztési osztály Technológiai Főosztály Controlling Termelési osztály Munkavédelem Energetika Marketing Gyártmány fejlesztés Hegesztési felügyelet Árképzés Beszerzés Raktár Környezetvédelem Karbantartás Gyártás fejlesztés Tervezési osztály Pénzügy Kooperáció Darabolás Egészségügy Benchmark Programozók Számvitel Üzemek Műszaki előkészítés Művezetők 9. ábra vállalat szervezeti ábrája 2.6. A cég jelenlegi számítástechnikai infrastruktúrája A DKG-EAST Zrt-nél jelenleg 200 db asztali pc és 8 db szerver található. A társaság vállalatirányítási rendszere az ORACLE tulajdonú JD Edwards amerikai szoftver, amely Windows 2003 szerver operációs rendszeren fut. A vállalat adatbázis szoftvere ORACLE 11g verzió. rendszere az ingyenes Mozilla Thunderbird, valamint saját kialakítású fájlszerverrel rendelkeznek szintén Windows 2003 szerveren. Bérrendszerüket a NEXONBER szoftver támogatja JDE ERP rendszertől függetlenül. A cégnek üvegszálas gerinchálózata van, amely rendkívül nagy sebességű adatátviteli kapacitással bír. A ma elérhető leggyorsabb, legjobb költséghatékonyságú adatátviteli szabvány. A 10. ábrán látható a cég hálózati topológiája. Lényeges még, hogy az asztali pc-ken számos különböző kiegészítő szoftvereket is használnak, ilyenek például a tervezői alkalmazások, mint például: AutoCAD, Solid Edge, 14

17 Pro Engineer, mérnöki alkalmazások és egyéb alkalmazások, mint például: Windows win7 verziójú operációs rendszerek és Office rendszerek verziókig. 10. ábra DKG-EAST Zrt. hálózati topológia 3. Vállalatirányítási rendszer JD Edwards ismertetése az üzleti folyamatokon keresztül A vállalat életében jelentős mérföldkőnek számított év mikor is sikeresen bevezette az általuk kiválasztott és megfelelőnek tartott ERP rendszert. A bevezetést követő pár év a rendszer által biztosított lehetőségek feltárásával valamint korlátainak megismerésével járt. 11 év tapasztalata alapján a vállalat elmondhatja magáról, hogy a rendszertől várt eredményeket és elvárásokat sikerült elérni, amellyel költségeket, időt és energiát takaríthat meg. A választott ERP rendszerről elmondható, hogy kitűnően kombinálja a standard üzleti folyamatokat az évtizedek alatt kialakult piaci és felhasználói követelményekkel. A főbb rendszerjellemzőket és a bevezetett modulokat az alábbi táblázat tartalmazza. Rendszerjellemzők : Bevezetett modulok: 1. Több telephelyes környezet 1. Pénzügyi és számviteli modul 2. Web-es megjelenés 2. Tárgyi eszköz modul 3. Többnyelvűség 3. Logisztikai modul 4. Egyedi menü és képernyő beállítás 4. Termelési, Karbantartási modul 5. Rugalmas lekérdezési lehetőségek 5. Műszaki modul 15

18 3.1. Cikktörzs képzés, ajánlati-vállalkozói modul A cikktörzs, mint a neve is utal rá a különböző modulok törzs adatait illetve utasítás kódjait tartalmazó felület felhasználói oldalról. Az ajánlati és a vállalkozói modulok tulajdonképp a logisztikai modul részei, de önmagukban is nagyok és a vállalat üzleti folyamatait tekintve jól elvállnak a logisztikai modul egyéb részeitől Cikktörzs Mint a téma bevezetőjében céloztam rá a cikktörzs rendkívül fontos alapadatokat és vezérlőket tartalmaz. Részletes bemutatására a kevés rendelkezésre álló hely miatt ezen dolgozat keretein belül nem lehetséges (egyébként ezt a gyakorlatot követem az összes modul ismertetésénél), de a főbb kapcsolatait a többi területtel az alábbi 11. ábrán mutatom. 11. ábra Cikktörzs kapcsolatok Ajánlati és vállalkozói modul A különböző pályázati kiírásokra, vevői megkeresésekre rendszerint a partner által specifikált műszaki tartalomra az ajánlati modulban készítik el az árvetéseket, ajánlati árakat. A modul rendkívül rugalmasan kezeli a költségtervek készítésének lehetőségét. Erre szükség is van, hiszen az ajánlatok közül mindösszesen 10%-a lesz valós megrendelés. A rugalmasság alatt azt kell érteni, hogy az árvetés készítésénél nem feltétlenül kell a cikktörzs 16

19 adatokat rögzíteni és a már létező cikkekből felépíteni a költségek alapjául szolgáló műszaki tartalmat, hanem lehetőség van a különböző költségnemekhez akár egy összegben rögzíteni a költség mértékét. Például nem szükséges a darabjegyzék felépítése az alapanyag tételekből, hanem elég az is, hogy anyagköltség összesen x Ft. Ennek oka rendszerint az, amikor a pontos műszaki tervdokumentáció nem áll rendelkezésre az ajánlat készítésekor csak egy elő terv. Az ajánlati modul költségekkel foglalkozó felületét a 12. ábra szemlélteti. 12. ábra Ajánlati modul Vevői modul A vevői modulban azok a rendelések kerülnek rögzítésre, amelyeket a különböző pályázatokon, tendereken vagy csak egyszerűen egy megrendelés során elnyert a cég. Ellentétben az ajánlati modullal itt már kötelezően az értékesítendő termékeket a cikktörzsben létre kell hozni, vagy ha már létezett ott korábban akkor onnan egyszerűen már csak ki kell választani. Ez érthető is, hiszen már különböző logisztikai, termelési és könyvelési folyamatok fognak végbemenni a ciklus végéig, vagyis az értékesítésig. Amennyiben a vevői rendelésekhez korábban konkrét ajánlat tartozott az ajánlati modulban, úgy a vevői rendelés rögzítésekor az ajánlati számot is rögzíteni kell. Így lehetőség nyílik a termelés során nem csak 17

20 a tervezett önköltséghez való mérése a tény adatoknak, hanem biztosítva van az ajánlati terv adatokhoz való mérés is. Természetesen ahhoz, hogy egy vevői rendelést rögzíteni tudjunk a rendszerben, nem csak cikktörzs, hanem partner törzs adatokra is szükség van. Itt alapvetően az összes korábban már létezett partner adatok szerepelnek az összes fontos adataikkal és ugyan úgy, mint a cikktörzs esetében újakat kell létrehozni amennyiben szükséges. A vevői rendelés felvitelénél csak pár adatot kell rögzíteni, mint a határidők, mennyiségek, árak a többi adat már a törzsadatokból automatikusan kerül át a modulba. A rögzítést követően a vevői sorokon keresztül nagy vonalakban tájékoztatást kaphatunk a rendszerből, hogy hol tart a vevői igény. Például: műszaki feldolgozás alatt, beszerzés alatt, gyártás alatt vagy már készleten van az adott termék. Amikor már készleten van az értékesítendő cikk, ismét a vevői modulhoz kapcsolódik vissza a folyamat, mert az árukiadás, szállítólevél nyomtatás és végül a számlázás is itt történik Műszaki modul A műszaki kollégák rendszer oldalról a vevői rendelés státusz állapotán keresztül értesülnek az új feladatokról. Azok a vevői sorok, amelyeket már látnak a műszaki terület dolgozói, rendelkeznek minden olyan alapadattal, ami alapján megkezdődhet a termék tervezése majd feldolgozása. Visszatérő termék esetén csak aktualizálniuk kell a korábbi feldolgozásaikat. A rendszerben négy nagy területre osztható a műszaki terület feladata. Főbb feladatok: - Cikkszám képzés, cikktörzs karbantartás - Darabjegyzék készítése - Műveletterv készítése, átfutási idők számítása - Önköltségszámítás A tervezést követően a műszaki rajzok alapján létrehozásra kerülnek az új cikkek a rendszerben. Természetesen a visszatérő alapanyagok, alkatrészek, részegységek és késztermékek vagy nem készletezett cikkek képzése már nem szükséges, sőt a duplikáció elkerülése végett tilos. Mint azt az előzőekben említettem a már korábban gyártott vagy forgalmazott termékek, szolgáltatások esetében csak aktualizálás szükséges egyből kerülhet a társ területekhez a feldolgozás. Új termékek esetén viszont a cikk képzésen túl a termék darabjegyzékét és művelettervét is el kell készíteni. 18

21 Darabjegyzék, műveletterv szerepe, felépítése Egy termelő cég esetében az egyik legfontosabb információkat tartalmazó felület a darabjegyzék, hiszen ez alapján kerül meghatározásra a beszerzési feladatok és a megkövetelt technológiák, majd az előbbiek alapján kerülnek meghatározásra a humán és gépi erőforrások. A darabjegyzéknek nem csak a szükségletek meghatározásánál van szerepe (mibőlmennyi), hanem logikai termék struktúrát is jelent, amelyen keresztül a termék összeállítási sorrendje és ütemezhetősége is nagy szerepet kap. A DKG-EAST Zrt. esetében az alábbi 13. ábrán látható darabjegyzék struktúra a meghatározó. 0. szint Főcikk 1. szint Alkatrész Részegység Áru Alkatrész 2. szint Alapanyag Áru Részegység Alkatrész Alapanyag Alapanyag 3. szint Alkatrész Alapanyag Alapanyag 4. szint Alapanyag x. szint Alapanyag 13. ábra Standard darabjegyzék struktúra A darabjegyzék létrehozását követően a saját gyártású alkatrészek, részegységek és főcikkek műveletterveit készítik el. A művelettervben a megmunkálás sorrendjében helyezik el a műveleti utasításokat, amelyek egyértelmű információt adnak arra vonatkozóan, hogy milyen technológiai folyamatokon kell átmenni az adott alapanyagnak. Itt nem csak a technológiára vannak utalások, hanem az utalványozott időkre is, mint például emberidő, gépidő, várakozási és szállítási idők. A rendszerben a műveleti sorok között van lehetőség a technológiai és a kapacitásbővítő kooperáció kezelésére is. A művelettervekben rögzített idők alapján képes a rendszer a legalsó szintektől a legfelsőbb szintekig meghatározni a termékek átfutási idejét. Az átfutási időszámításnál három szintet különböztet meg a rendszer. Az első a kumulált átfutás, 19