Barcsi kistérségi tükör Helyzetfeltárás

Átírás

1 Barcsi kistérségi tükör Helyzetfeltárás 2012

2 Szerzők: Németh Nándor - Hogyor Veronika - Auguszt-Baranyai Szandra - Gellén Zoltán Domokos Veronika - Kende Ágnes Lektorálta: Darvas Ágnes A kistérségi tükör a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízásából a Gyerekesély Program országos kiterjesztésének szakmai - módszertani megalapozása és a program kísérése a TÁMOP / projekt keretében készült el. A Tükör a TÁMOP-5.2.3/12-es kistérségi pályázat szakmai programjának része, azt változtatás nélkül kell a pályázathoz benyújtani, az esetlegesen szükséges kiegészítő információkat külön fejezetben kell feltüntetni.

3 Tartalom 1 Vezetői összefoglaló A kistérség átfogó társadalomföldrajzi jellemzése A kistérség demográfiai viszonyai A kistérség népességének néhány jellemzője Korösszetétel Nemzetiségek Iskolázottság Foglalkoztatás, jövedelmek Foglalkoztatási helyzet Jövedelem-adózási hátrányok Jövedelem-források Munkanélküliség, segélyezési helyzetkép Szolgáltatások a kistérség településein Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok Orvosi ellátás Közoktatási szolgáltatások Intézményi és fenntartói struktúra Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Középiskolai oktatás Lakás, lakhatás, egyéb infrastrukturális ellátottság Egészségügyi helyzet és az ellátások elérése, igénybevétele Közbiztonság és kriminalitás A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete Szegregátumok, gettósodott és gettósodó települések A megnevezett fejlesztési szükségletek és igények (adatlapok és interjúk alapján) Helyi jó gyakorlatok Mezőgazdaság és ötletek Csokonyavisonta, a jegyző módszere Babócsai oktatás...87

4 4 Barcsi kistérségi tükör 14.4 Gimis ötlet Darányi jó gyakorlat Civil szervezetek, közösségi élet Jelenlegi forrástérkép I. Nemzeti Fejlesztési Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Módszertan Melléklet...104

5 Barcsi kistérségi tükör 5 1 Vezetői összefoglaló A TÁMOP as pályázati kiírás alapvető célja a szegénység, és azon belül különösen a gyermekszegénység csökkentése, valamint a szegénység újratermelődésének, generációk közötti átörökítésének megelőzése. A kiírás szellemisége a leszakadó csoportok, a kirekesztett közösségek felzárkózását tartja szem előtt, és esélyt kíván adni a szegény, hátrányos helyzetű családoknak. Éppen ezért a pályázathoz tartozó intézmény- és szolgáltatásfejlesztéseknek nem általában kell a közoktatás, a szociális ellátás, a képességfejlesztés, a közösségfejlesztés, vagy épp az egészségügy céljait szolgálni és nem ágazati érdekek mentén kell kapacitásokat fejleszteni, hanem a szolgáltatásokat el nem érő, szegénységben élő, sokszor földrajzilag is kirekesztett, szegregált közösségek ellátását kell megoldani, hozzáférését kell javítani, és társadalmi, közösségi integrációjukat kell segíteni. Az intézmény- és szolgáltatásfejlesztési javaslatok döntési szempontjaiként éppen ezért az alábbi tényezőket javasoljuk figyelembe venni: A kiírás által támogatott intézményi fejlesztésekkel 1 és a szolgáltatások elérhetőségének javításával azokat a településeket vagy településen belüli (szegregált) lakóközösségeket kell megcélozni, ahol a kistérségen belül leginkább sűrűsödik a szegénység és legsúlyosabbak a társadalmi problémák. A fejlesztéseknél javasoljuk figyelembe venni a meglévő intézményi kapcsolatokat és intézményi kereteket, például mely településről hova járnak a gyerekek óvodába és iskolába és milyen a napirendjük: mikor tartózkodnak a szülőfalujukban és mikor az óvoda, iskola településén, hogy azon a ponton (földrajzi helyen) tudjunk beavatkozni a hátrányok mérséklése érdekében, ahol az a leghatékonyabb. A fejlesztéseknél javasoljuk figyelembe venni a meglévő szolgáltatások mennyiségét és intenzitását is, hogy a kirekesztett közösségek számára azokban a szolgáltatásokban tudjunk kapacitást fejleszteni, amelyekben leginkább hiányt szenvednek, illetve amelyek a felzárkózásukat a leginkább tudják segíteni. A fejlesztéseknél mindenképpen javasolt figyelembe venni a demográfiai folyamatokat: a gyermekek, és azon belül a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma befolyásolja a kialakítandó intézményi kereteket egyrészt működtetési-módszertani, másrészt fenntarthatósági szempontból. A pályázat nemcsak a gyermekek, de családjaik felzárkózási esélyeinek növelését is előírja, így az intézményi fejlesztéseknek és a szolgáltatások bővítésének lehetőség szerint a hátrányos helyzetű családok egészét támogatniuk kell. Éppen ezért javasolt komplex fejlesztésekben gondolkodni, amelyek aktív szociális munka segítségével a közösségfejlesztésen, társadalmi integráción és képzéseken át egészen az értékteremtő munkáig és a szociális gazdaság kialakításáig húzódó ívet alkotnak. 1 Közösségi szolgáltatóház, biztos kezdet gyerekházak, baba-mama klub, hiányzó szakmai kapacitások, illetve szakemberek pótlása, közösségfejlesztő programok stb.

6 6 Barcsi kistérségi tükör A fenti szempontok értelmében a kistérségi tükör kiemelt feladata az, hogy tisztázza, a kistérségen belül mely településeken számíthatunk a szegénység tömeges megjelenésére, vagy mely településeket fenyegeti leginkább az a veszély, hogy lakosaik markáns csoportjainak életszínvonala folyamatosan romlani fog, s így a társadalmi gazdasági lakókörnyezeti problémák összetett és egyre jelentősebb megjelenésére kell számítani. Ezeken a helyeken ugyanis célszerű szociális vagy egyéb intézményeket és szolgáltatásokat fejleszteni egyrészt a már meglévő szegénység s a gyermekek ezzel együtt járó esélyegyenlőségi problémáinak kezelése, másrészt a kedvezőtlen társadalmi folyamatok lassítása, megállítása érdekében. A kistérségi tükörben bemutatott felmérési és elemzési eredmények egy tagolt, a társadalmigazdasági helyzetképet és folyamatokat tekintve sokszínű kistérség képét tárják elénk. Ez a tagoltság már a lélekszámokban is megmutatkozik: a mintegy lakosú Barcs mellett a kistérségben szinte kizárólag kisfalvakat találunk, egyedül Babócsa, Csokonyavisonta és Homokszentgyörgy lakosságszáma haladja meg az ezer főt. A kistérséghez tartozó települések több mint fele 500 fő alatti aprófalu, ezen belül Rinyaújnép lélekszáma még az 50 főt sem éri el. Változó mértékben fogyó/elöregedő falvak ezek, de a népességfogyás az egész kistérségre jellemző. Barcs az egyetlen olyan település, amelynek mai lélekszáma nem sokkal marad el az elmúlt 140 év népszámlálásai során mért népesedési csúcsától (1990: fő, 2010: fő), de a kistérség összes többi települése jelentős népességveszteséget szenvedett el többnyire az es évektől kezdődően. Stabil természetes szaporodás ma az egész kistérségben egyedül Istvándiban és Somogyaracson mérhető - abban a két településben, ahol a legmagasabbra becsülhető a romák összlakosságon belüli aránya, és ahol a kistérségen belül a legfiatalabb a helyi lakosság korösszetétele. A természetes szaporodás kis mértékű, és időnként természetes fogyásba csap át ezen kívül Darányban és Drávagárdonyban; az összes többi településen a halálozások száma stabilan és néhol lényegesen, például Kálmáncsán, Ladon, Péterhidán, Szentborbáson, Szulokon, Vízváron meghaladja a születések számát. A beköltözések egyedül Drávatamásiban képesek ellensúlyozni a természetes fogyásból eredő veszteségeket, és Lakócsán, Kálmáncsán, valamint Szentborbáson tudnak lényegesen enyhíteni a népességfogyáson, de az összes többi településen a vándorlási veszteség csak ráerősít a természetes fogyásra, illetve Istvándi és Somogyaracs tekintetében annulálja a természetes szaporodás népességtöbbletét. Ezek a folyamatok természetesen a gyermekszámokat is befolyásolják. Az 5 év alatti gyerekek száma nyilván Barcson a legnagyobb, itt meghaladja a 600 főt, de a tendencia csökkenő: évről-évre egyre kevesebb a gyerek Barcson. (1990- ben még év alatt gyermek élt a városban.) Az 5 alattiak lélekszáma egyetlen faluban sem éri el a 100-at, egyedül Istvándiban ingadozik ennek a környékén, míg a nagyobb falvakban, Babócsán, Csokonyavisontán és Homokszentgyörgyön év alatti gyereket találunk; rajtuk kívül az összlakosságát tekintve 900 fős Darányban vannak még ennyien a legkisebbek. A 18 év alatti lakosok száma természetesen megint csak Barcson a legnagyobb, mintegy 2100 fő, míg az imént említett öt faluban (Istvándi, Babócsa, Csokonyavisonta, Homokszentgyörgy, Darány) fő között van a számuk. Rajtuk kívül jelentős számú gyermek él még Bolhón és Lakócsán (kb fő), valamint Kálmáncsán, Ladon, Szulokon és Vízváron (kb. 100 fő). És többnyire épp ezekben a falvakban a legmagasabb a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, vagyis nemcsak tömegében, de településein belüli arányait tekintve is itt lakik a legtöbb szegénysorban élő vagy szegénység által veszélyeztetett gyerek. Barcs városában több mint ezer gyerek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ugyanakkor nagyon jól jellemzi a települések közötti eltérő társadalmi viszonyokat,

7 Barcsi kistérségi tükör 7 hogy Barcson nem él annyi HHH-s gyermek, mint Darányban, Babócsán és Istvándiban együttvéve, miközben Barcs teljes lakossága négyszer annyi, mint e három falu teljes lélekszáma. A szegénységi kockázati kód alkalmazása részben már jelzi, mely településeken számíthatunk relatíve magas (gyermek)szegénységre; ez alapján az index alapján kiemelkedően rossz Istvándi, Somogyaracs, Heresznye, Drávagárdony és Kastélyosdombó helyzete, de szinte ugyanilyen kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok zajlanak Darányban, Lakócsán, Kálmáncsán, Bolhón, Patosfán és Szentborbáson. A fent már összefoglalt demográfiai jellemzők ugyanakkor világosan jelzik, hogy e települések egy része inkább az elöregedés okán hordoz magában jelentős szegénységi kockázatokat, a gyermekszegénység legalábbis tömeges méretekben nem mindegyik falura jellemző. A kistérség mintegy év alatti lakosa közül igen nagy arányban, több mint 2900-an részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagyis 5-ből 3 gyerek. A hátrányos helyzetűek (HH) közel ugyanennyien vannak (2400 fő), míg a halmozottan hátrányos helyzetűek száma is meghaladja az 1100-at. Ez azt jelenti, hogy a kistérségben minden negyedik gyerek HHH-s. Ez a fajta szegénységi kockázat mint ahogy fent már utaltunk rá egyenetlenül oszlik meg a kistérség települései között. Ami az arányokat illeti, a legsúlyosabb a helyzet Somogyaracson, de a magas szegénységi kockázati kóddal jellemzett további falvak is komoly szociális problémákkal küzdenek. Abszolút értelemben is tömeges a leszakadás, illetve szegénységi veszélyeztetettség Babócsán és Istvándiban, ahol mintegy 200 hátrányos helyzetű gyerek él, s közülük mintegy an halmozottan hátrányos helyzetűek, valamint Darányban, ahol mintegy 160 HH-s, azon belül mintegy 130 HHH-s gyermek él. A hátrányos helyzet megjelenése hasonló tömegességet mutat Csokonyavisontán és Homokszentgyörgyön is: mindkét faluban HH-s gyermek él. Csakhogy e két településen a HHH-s gyermekek száma, s így aránya már nem mérhető össze azzal a tömegességgel, amit akár Babócsán, akár Istvándiban, akár Darányban találunk. Somogyaracs is nyolcszor kisebb falu, mint Csokonyavisonta, de a HHH-s gyermekek lélekszáma ugyanannyi. E tekintetben végül ki kell még emelnünk Lakócsát: a 150 itt élő gyermek közül 100 hátrányos helyzetű, 65 pedig HHH-s, vagyis a falu méretéhez képest Lakócsán is eléggé szembetűnő a gyerekekkel kapcsolatos szegénységi kockázatok megléte. A Barcsi kistérség alapvetően agrárjellegű terület. Ebben a szektorban az állattenyésztésnek és az erdőgazdaságnak, valamint az erre települő iparágaknak (tejfeldolgozás, faipar) van nagy jelentősége és hagyománya. Azonban a növénytermesztési kultúrák közül a burgonya- és dohánytermesztés is nagy tradíciókra tekint vissza. A térségben ma is meghatározó szerepet játszik a fafeldolgozás és a mezőgazdasági termelésre települő élelmiszeripar, a falvakban működő vállalkozások zöme ebben a két szférában tevékenykedik. Barcs a térség termelő- és feldolgozó kapacitásainak központja, itt koncentrálódik a legtöbb ilyen jellegű vállalkozás. A térségben megfigyelhető munka-célú ingázások iránya is a kistérség központ felé mutat. A térségben a keresetek alacsonyak, részben ennek okán a jövedelmi statisztikák a kistérség elmaradottságát tükrözik. Ugyanakkor nyilvánvalóan minden településen megvannak - ugyan változó mértékben a feketemunka lehetőségei, és a megélhetés igen fontos forrása itt is az önkormányzatok által szervezett közmunka. Némely településen az önkormányzat szinte az egyedüli foglalkoztató. Közösségi gazdasági kezdeményezések is megjelentek a kistérségben például Bolhón (csirketartás), Heresznyén (fóliasátrak, önfenntartásra törekvés), Homokszentgyörgyön (gyakorló-kert), amiből arra következtethetünk, hogy a helyi gazdaságfejlesztés, és azon belül a szociális gazdaság további megerősítésében partnerek tudnának lenni a kistérség települései.

8 8 Barcsi kistérségi tükör 2 A kistérség átfogó társadalomföldrajzi jellemzése A Barcsi kistérség Somogy megye dél-nyugati részén, a Dráva folyó völgyében helyezkedik el, a megye területének mintegy 11%-án. Déli fekvése következtében sajátságos mediterrán jellegű éghajlati hatások, valamint változatos domborzati, vízrajzi és talajtani adottságai miatt különleges flóra és fauna alakult ki ezen a tájegységen. A hazai védett növényfajok csaknem kétharmada a térségben található. A Duna-Dráva Nemzeti Park kezelése alá tartozó védett és fokozottan védett területek nagy arányban a kistérséghez tartoznak. Így a települések zöme sajátságos helyzetben van, mivel területük védett, illetve fokozottan védett kategória alá esik. 2 2/1. ábra: A települések állandó népesség szerinti megoszlása 2010-ben 3 A kistérség 26 települést foglal magában, melyek közül fő alatti, s közülük 14-nek a lélekszáma még az 500 főt sem éri el (2/1. ábra). Tehát egy aprófalvas, alacsony népsűrűségű térségről beszélhetünk. Barcs, mint kistérség központ lélekszáma kimagaslik környezetéből: főt számlált a város 2010-ben, ami a kistérség teljes népességének 47%-a. Barcs mellett nagyobb 2 Barcsi kistérség fejlesztési programja, Adatforrás: KSH T-STAR adatbázis

9 Barcsi kistérségi tükör 9 lélekszámmal még Babócsa, Csokonyavisonta és Homokszentgyörgy rendelkezik, ám közülük is az első kettőben an élnek, Homokszentgyörgyön pedig alig 1100-an, vagyis ezek a falvak is alig valamivel nagyobbak, mint a körülöttük lévő települések. Barcs központi szerepköre vitathatatlan, mely területi elhelyezkedésének, történelmi múltjának, városi jogállásának is köszönhető. A kistérség egészét tekintve azonban nagyon centralizált a térszerkezet, egy pólusban koncentrálódik a társadalmi-gazdasági élet. A kisebb települések jövője nagyon bizonytalan, hisz gazdasági, társadalmi, infrastrukturális szempontból perifériának számítanak, amit a lakosság nagyfokú elvándorlása is bizonyít. A kistérség közlekedés-földrajzi szempontból az ország egyik legkedvezőtlenebb helyzetű vidéke. A hétköznapi elérés és a gyorsforgalmi csomópontok hozzáférésének mutatói egyaránt rosszak. Ezt a helyzetet az újonnan megépült M6-os autópálya csak fokozza, hiszen az Ivándárdai átkelőhely átadásával Barcs tranzitszerepe fokozatosan le fog értékelődni, mindemellett meg kell említeni, hogy a térség gyorsforgalmi út elérése jelentősen javult az említett autópálya megépítésének köszönhetően. A térséget egy elsőrendű főút (6-os) érinti, melynek Barcs a végpontja, s csupán Istvándi és Darány településeken halad át. Fontos szerepet tölt még be a 68-as út is, mely szintén Barcsot köti össze a Balaton déli-keleti partjával. 4 A térség belső közlekedési helyzetét a Barcs központú centrális úthálózat jellemzi, így a központ elérési ideje (kb. 16 perc) optimálisnak mondható minden irányból. Ám hiányzik a települések közötti többirányú átjárhatóságot biztosító mellékutak hálózata. Több falu esetében Kálmáncsa, Rinyaújnép, Rinyaújlak, Somogyaracs, Péterhida a zsáktelepülés-jelleg a helyi társadalom elszigetelődésének egyik forrása. A Barcsi kistérség a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint az ország egyik legrosszabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező kistérsége, a 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik. A térség elmaradottsága ugyanakkor alapvetően országos viszonylatban értelmezhető, a 33 LHH kistérség mutatói között már viszonylag jó helyen szerepel, a hatodik legkedvezőbb adatokkal bír az említett körben. A települések Kormányrendeletben (240/2006. (XI. 30.) meghatározott fejlettségi státuszát tekintve elmondható, hogy a 26 településből 18 mind társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, mind az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel jellemezhető kategóriába esik. Tótújfalu esetében csak az előbbi, Vízvár, Babócsa, Barcs, Csokonyavisonta, Szulok és Darány esetében pedig az utóbbi kritérium teljesül. Drávatamási jó pozícióval rendelkezik e tekintetben, hisz egyik állítás sem igaz rá. A kistérségi tükör elsődleges feladata az, hogy tisztázza, a kistérségen belül mely településeken jelenik meg tömegesen a szegénység, vagy mely településeket fenyegeti leginkább az a veszély, hogy lakosaik markáns csoportjainak életszínvonala folyamatosan romlani fog, s így a társadalmi gazdasági lakókörnyezeti problémák összetett és egyre jelentősebb megjelenésére kell számítani. Ennek kimutatására szolgálnak a részben szintén a évi népszámlálás adataira, részben körüli társadalmi és gazdasági jelzőszámokra alapozott, az MTA Regionális Kutatások Központja, Térségfejlesztési Kutatások Osztálya és az MTA GYEP által közösen kialakított, és az MTA GYEP által kiszámolt ún. szegénységi kockázati indexek (2/2. ábra). Ez a településtipológia országos összevetést tartalmaz, vagyis Magyarország minden települését kategóriákba sorolja, így az országon belüli relatív egyenlőtlenségekre világít rá. Az alkalmazott módszertan a településeket egy 10-osztatú skálán 4

10 10 Barcsi kistérségi tükör rangsorolta, ahol az 1-es a legkedvezőbb helyzetben lévő, a 10-es pedig a legkedvezőtlenebb, vagyis a legkomolyabb hátrányokkal küzdő települések csoportját jelöli. 2/2. ábra: Szegénységi kockázati indexek a Barcsi kistérségben Bélavár Lad Homokszentgyörgy Patosfa Vízvár Rinyaújlak Rinyaújnép Kálmáncsa Heresznye Somogyaracs Csokonyavisonta Szulok Bolhó Babócsa Komlósd Istvándi Péterhida Barcs Darány Kastélyosdombó Drávatamási Drávagárdony Szegénységi kockázati kód 10 (5) 9 (6) 8 (9) 7 (5) 5 (1) Potony Tótújfalu Lakócsa Szentborbás A kistérségen belül Barcs besorolását kivéve kizárólag a legmagasabb szegénységi kockázati kódok jelennek meg. Csak hogy pontosan értsük a helyzetet, a 2/2. táblázatban összefoglaltuk, hogy a Máltai Szeretetszolgálat mentorálása mellett TÁMOP as pályázatot tervező 8 kistérség belső tagoltsága a szegénységi index tekintetében miként alakul. 2/2. táblázat: Szegénységi kockázati kód szerinti településmegoszlás a Máltai Szeretetszolgálat által mentorált kistérségekben Települések száma az egyes szegénységi kockázati kód kategóriákban (darab) Abaúj-Hegyközi Barcsi Bodrogközi Encsi Fehérgyarmati Kadarkúti Sellyei Vásárosnaményi Az összevetés szerint a vizsgált kistérségekben a fejlettségi szempontból rendkívül tagoltnak számító Kadarkúti kistérség kivételével az 5-ös kategória a legelső, ahová tartozik település, az is

11 Barcsi kistérségi tükör 11 két város, maga Barcs, illetve Fehérgyarmat. Az 5-ös és a 6-os kategóriák körülbelül az országos átlagot írják le abból a szempontból, hogy az adott településen milyen eséllyel jelenhet meg a tömeges szegénység, és milyen súlyúak lehetnek a társadalmi, s vele együtt a gazdasági problémák. Van két olyan kistérség is, a Bodrogközi és a Vásárosnaményi, ahol még ez az átlagos érték sem fordul elő, a 7-es az első olyan kategória, ahová települést tudott besorolni az index (2/2. táblázat).a falvakat tekintve a barcsi kistérségben is ez a helyzet: a 7-es az első olyan kategória, amelybe tartoznak települések. 2/3. táblázat: A szegénységi kockázati kód településmérettel összefüggő megoszlása Településkategóriák > 500 fő fő fő Barcs Szegénységi kockázati kód kategóriák Barcs Komlósd, Rinyaújlak, Tótújfalu Bélavár, Péterhida, Rinyaújnép 9 Patosfa, Szentborbás 10 Drávagárdony, Heresznye, Kastélyosdombó, Somogyaracs Szulok, Vízvár Drávatamási, Lad, Potony Bolhó, Darány, Kálmáncsa, Lakócsa Istvándi Babócsa, Csokonyavisonta, Homokszentgyörgy A magasabb szegénységi kockázattal jellemzett falvak Patosfától Drávagárdonyig összefüggő településsávot alkotnak a kistérség keleti részén (2/2. ábra). Kisebb lélekszámú, mellékutak mentén fekvő falvak ezek, bár köztük találjuk a két 6-os menti falut, Darányt és Istvándit is. Az északról, egyrészt Kadarkút, másrészt Nagyatád felől a kistérségbe vezető utak mentén falvak helyzete, fejlettségi szintje egy fokkal kedvezőbbnek mutatkozik e szegénységi kockázati index alapján. A Dráva menti, a kistérség nyugati peremén fekvő falvak összetétele ebből a szempontból vegyes, itt Bolhó és Heresznye általános helyzete a legkedvezőtlenebb, de ugyanez a tagoltság igaz a horvát nemzetiségű, a kistérség délkeleti csücskében elhelyezkedő, egyébként kivétel nélkül nagyon kis népességű és zömmel elöregedő falvakra is. Mindezekkel összefüggésben a kistérség három nagyobb községe (Babócsa, Csokonyavisonta, Homokszentgyörgy) egy kicsivel jobb helyzetben van, a kistérség településeinek többsége (mindhárom a 8-as kategóriába került), de a többi település esetén nem lehet összefüggést felfedezni a településméret és a szegénységi kockázati kód között, minden kategóriában van mindenféle méretű falu (2/3. táblázat).

12 12 Barcsi kistérségi tükör 3 A kistérség demográfiai viszonyai 3.1 A kistérség népességének néhány jellemzője A Barcsi kistérség népessége 2010-ben fő volt. A térség lakosságszáma az elmúlt húsz évben még nem volt ennyire alacsony értéken. A 3/1. ábrából is látható, hogy 1990 óta folyamatosan és nagymértékben 3300 fővel csökkent a Barcsi kistérség népessége. Húsz év leforgása alatt lakosságának közel 12%-át elvesztette. 3/1. ábra: Állandó népesség (fő) 5 A térség lakosságszáma a második világháború idején érte el maximumát, ekkor 37 ezer fő lakott itt, azóta folyamatos a népességcsökkenési tendencia. A természetes szaporodás az 1970-es években még ugyan pozitív mérleggel szerepelt a kistérség népesedési mutatóit tekintve, az elvándorlás mértéke mégis lakosságszám csökkenést eredményezett. A következő évtizedben már mind a két mutató negatív értékeket mutatott, közel 2000 fővel fogyatkozott meg ekkor az itt élők száma. A rendszerváltás után a vándorlási különbözet ugyan népességnövekedést okozott, ám a nagyobb mértékű természetes fogyás mégis negatív irányba billentette a 90-as évek népesedési értékeit től pedig a legnagyobb arányú népességvesztést könyvelhette el a kistérség, mindkét mutató (természetes fogyás + vándorlási veszteség) csak erősítette ezt a folyamatot (3/2. ábra). 5 Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép

13 Barcsi kistérségi tükör 13 3/2. ábra: Természetes fogyás és szaporodás, valamint a vándorlási különbözet alakulása 1970 és 2010 között 6 A térség belső népesedési folyamatai korántsem egységesek. A legszembetűnőbb adatokkal Barcs rendelkezik. Egyértelműen a es évek vándorlási célpontja volt, hisz a szocializmus időszakában szinte csak erre a településre koncentrálódtak a nagyobb ipari beruházok, amik munkalehetőséget, megélhetést biztosítottak az ide települő emberek számára (3/4. ábra). A rendszerváltást követően ez a tendencia gyengülni kezdett, 2002-től pedig már elvándorlás jellemzi a várost. Ez az elvándorlási folyamat az egész térséget érinti. Ez alól csak négy település képez kivételt: Kálmáncsa, Drávatamási, Lakócsa és Szentborbás községeket az elmúlt 20 évben pozitív vándorlási egyenleg (vagyis bevándorlás) jellemezte. A természetes fogyás és szaporodás tekintetében (3/3. ábra) is meg kell említeni Barcs kiugró értékeit. A város a as években a természetes szaporodás következtében is gyarapodott, ám ez a tendencia a rendszerváltás után ellenkező irányt vett. A települések zömére a több évtizede tartó természetes fogyás jellemző. Külön említést érdemel Istvándi, ahol a négy vizsgált ciklust tekintve egyaránt természetes szaporodás figyelhető meg, melynek intenzitása 2002-től nagyobb mértékben nőtt. De ugyancsak szaporodást mutatnak Somogyaracs és Darány népesedési adatai az utolsó vizsgált intervallumban. 6 Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép

14 14 Barcsi kistérségi tükör 3/3. ábra: Természetes fogyás és szaporodás (fő), /4. ábra: Vándorlási különbözet (fő), Adatforrás: KSH T-STAR 8 Adatforrás: KSH T-STAR

15 Barcsi kistérségi tükör 15 A vizsgált települések közül a legnagyobb arányú népességvesztést (3/1. táblázat) Kastélyosdombó, Rinyaújnép, Bálavár és Rinyaújlak szenvedte el; ezek a falvak 1990-es népességük több mint 30%-át elvesztették. Viszonylag kismértékű lakosságszám csökkenést szenvedett el Somogyaracs (mindössze 1,7%), Istvándi és Drávatamási, ezeken a településeken kevesebb mint 4%-os volt a népességvesztés. Beszédes adat, hogy egy település esetében sem láthatunk népességgyarapodást! 3/1. táblázat: A települések népességveszteségei 1990 és között Állandó népesség (2010), fő Vándorlási különbözet ( ), fő Népességszám változás ( ), fő Népességvesztés aránya (%) Kastélyosdombó ,6 Rinyaújnép ,7 Bélavár ,1 Rinyaújlak ,0 Potony ,4 Patosfa ,2 Vízvár ,5 Péterhida ,1 Tótújfalu ,6 Komlósd ,7 Lad ,2 Szulok ,6 Heresznye ,6 Csokonyavisonta ,8 Kálmáncsa ,2 Babócsa ,9 Homokszentgyörgy ,8 Drávagárdony ,9 Bolhó ,8 Szentborbás ,6 Barcs ,8 Darány ,1 Lakócsa ,5 Drávatamási ,0 Istvándi ,8 Somogyaracs ,7 Barcsi kistérség ,8 3.2 Korösszetétel A térség korszerkezetének változását jól tükrözi az öregségi index, ami a 60 év feletti állandó lakosok számát a fiatalokhoz méri (a 60 év felettiek 100 fő 0-17 év közötti lakosra eső száma). A 3/5. ábrán jól

16 16 Barcsi kistérségi tükör látszik az index folyamatos emelkedése: 1990-ben 100 fiatalkorúra 78 idős korú esett, mely érték 2010-re 110-re növekedett. Tehát egy öregedő társadalomról beszélhetünk a kistérség egészét illetően. 3/5. ábra: Az öregségi index és a teljes függőséi ráta alakulása 1990 és 2010 között 9 A teljes függőségi ráta a 100 fő évesre jutó 0-17 évesek és a 60 évnél idősebbek száma az elmúlt húsz évben csökkenést mutat, azaz a munkaképes korú lakosság aránya megerősödött a teljes népességen belül. Bár meg kell említeni, hogy az utóbbi években újra enyhe emelkedés látszik az adatsor értékeiben ben a teljes függőségi ráta 68% volt, melynél az országos átlagérték csak pár század százalékkal mutatott jobb arányt. Napjainkban a kistérség népességét illetően a legnagyobb arányban (60%) a év közötti lakosok vannak (3/6. ábra). Az aktív korúak után a 60 év felettiek korcsoportja képviseli a második legnagyobb arányt, 21,2%-kal. A legkevesebben a fiatalkorúak vannak, bár országos és megyei összehasonlításban jó arányt képviselnek a kistérségen belül. 9 Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép

17 Barcsi kistérségi tükör 17 3/6. ábra: A kistérség népességének korcsoportos összetétele 2010-ben 10 3/7. ábra: A települések korcsoportos összetétele 2010-ben 10 Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép

18 18 Barcsi kistérségi tükör A kistérségben belül az egyes települések között jelentős különbségek tapasztalhatók a korosztályos összetétel tekintetében (3/7. ábra). A 18 éven aluli népesség aránya Istvándin kiugró, majd 40%-os értéket jelez, de Somogyaracs estében is 37% a fiatalok aránya. Drávagárdony és Heresznye településeken is magas, 25%-os érték felett van a mutató. 3/2. táblázat: A települések 18 év alatti lakosainak megoszlása 11 Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-13 évesek száma Állandó népességből a évesek száma Állandó népességből a 18 év alattiak száma összesen 0-5 évesek száma (fő) Évközepi lakónépesség száma Babócsa Barcs Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalu Vízvár Barcsi kistérség A 60 év felettiek népességen belüli arányának kistérségi átlaga 21,2%. Az arány ennek közel másfélszerese Tótújfalu és Potony esetében, de Péterhida és Szentborbás települések idős népessége is 30% feletti arányt képvisel. Az idősek arányának alacsony mutatóját (10-11%) 11 Adatforrás: KSH T-STAR

19 Barcsi kistérségi tükör 19 láthatjuk Istvándi és Somogyaracs estében. A 60 év felettiek ilyen alacsony aránya a település fiatal jellege mellett arra is utal, hogy lakói közül az országos átlagnál jóval kevesebben élik meg az időskort. Általában a demográfiai struktúrát, de a fiatalodási folyamatokat mindenképpen jól jelzi, ha csak a legkisebb gyerekek mindenkori számát vizsgáljuk a kistérség településein (3/3. táblázat). Rinyaújnép természetesen a kivételt jelenti ez alól, hiszen olyan kicsi a lakosságszáma (47 fő lakónépesség ben), hogy itt egy-egy gyermek születése akár 100%-os változásokat is előidézhet a statisztikákban. De a többi falunál jól látszanak a fiatalodási folyamatok, amelyeken belül a fő tanulság az, hogy leginkább a legmagasabb szegénységi kockázati kóddal rendelkező falvakban nő vagy nőtt egészen az elmúlt évekig az 5 év alatti gyermekek száma (3/3. táblázat). Ki kell emelnünk azonban, hogy egyetlen olyan települést sem találunk a kistérségben, ahol a kisgyermekek létszáma 2010-ben lenne a legmagasabb az es időszakon belül. A csúcspontok mindenhol máshová, de általában a 2000-es évekre esnek, de 2010-ben mindenhol kevesebb az 5 év alatti gyermek, mint pár évvel korábban. 3/3. táblázat: A 0-5 évesek mindenkori száma a kistérségben, Utolsó oszlopban a évi érték szerepel arányában /1990. (%) Rinyaújnép ,0 Somogyaracs ,9 Istvándi ,8 Heresznye ,2 Lakócsa ,9 Bolhó ,2 Drávagárdony ,7 Drávatamási ,2 Darány ,0 Homokszentgyörgy ,0 Kálmáncsa ,0 Barcs ,2 Szentborbás ,5 Bélavár ,3 Tótújfalu ,9 Vízvár ,1 Rinyaújlak ,5 Babócsa ,0 Csokonyavisonta ,4 Lad ,0 Potony ,9 Kastélyosdombó ,4 Szulok ,8 Patosfa ,0 Péterhida ,3 12 Forrás: KSH T-STAR. Sötétebb kékkel a 10es, világosabb kékkel a 9-es szegénységi kockázati kóddal rendelkező településeket jelöltük meg.

20 20 Barcsi kistérségi tükör Komlósd ,3 Barcsi kistérség ,7 3.3 Nemzetiségek A nemzetiségek kistérségi arányára a 2001-es népszámlálás adataiból tudunk következtetni (3/8. ábra). A legnagyobb létszámban (1544) és arányban (a kisebbségi kötődésűek több mint fele) a romák vannak, a lakosság 5,8%-a vallotta magát e kisebbség tagjának. A települések közül a legnagyobb arányban Istvándiban (47,9%), Somogyaracson (27,9%), Lakócsán (22,4%), Heresznyén (22,1%), a legnagyobb számban pedig Barcson (406), Istvándiban (308), és Babócsán (205) éltek. 3/8. ábra: A cigányság aránya a Barcsi kistérség településein 2001-ben 13 A második legjelentősebb (31%) kisebbség a horvát, az összlakosság 3,1%-a, 833 ember vallotta magát e nemzetiséghez kötődőnek. Területileg jelentős arányban élnek Szentborbáson (61,5%), Tótújfaluban (55,5%), Potonyban (39,8%) és Lakócsán (30,3%), valamint jelentős számban Barcson. A németek is tradicionálisan kötődnek a kistérséghez, gyakorlatilag két település Szulok (115 fő, 15,6%) és Barcs (109 fő, 0,9%) révén. Barcs korábban jelentős németajkú lakossága a kitelepítések következtében jelentékeny számban csökkent Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép 14 Barcsi Kistérség Tervdokumentum. I. verzió módosításai. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. ÁROP-1.1.5/B.

21 Barcsi kistérségi tükör 21 A nemzetiségi jelenlétet jól jelzik a kisebbségi, illetve új nevükön nemzetiségi önkormányzatok települési szerveződési viszonyai. Roma önkormányzat 16 településen található; érdekes, hogy a cigányság által nagy arányban lakott falvak közül Istvándiban nem jött létre roma önkormányzat (3/4. táblázat). A horvát önszerveződések is igen gyakoriak, 11 településen van a horvát nemzetiségűeknek önkormányzata, míg német nemzetiségi önkormányzat a fent már kiemelt Barcs és Szulok mellett Ladon alakult még meg. 3/4. táblázat: Kisebbségi önkormányzatok megléte a kistérség településein 15 Kisebbségi önkormányzatok Cigány Horvát Német Babócsa 1 Barcs Bélavár 1 Bolhó 1 1 Csokonyavisonta 1 Darány 1 1 Drávagárdony 1 Drávatamási 1 1 Heresznye 1 1 Homokszentgyörgy 1 Istvándi Kálmáncsa 1 Kastélyosdombó 1 Komlósd Lad 1 Lakócsa 1 1 Patosfa Péterhida Potony 1 Rinyaújlak 1 Rinyaújnép Somogyaracs 1 Szentborbás 1 1 Szulok 1 Tótújfalu 1 Vízvár 1 1 Összesen (darab) Forrás: A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve évi helységnévkönyv-adattár.

22 22 Barcsi kistérségi tükör 4 Iskolázottság A kistérség kedvezőtlen iskolázottsági mutatókkal rendelkezik. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a kistérség minden mutató tekintetében elmarad a megyei és az országos átlagtól. Az érettségivel rendelkező felnőtt korú népesség aránya 2001-ben 22% volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 6,6%, e mutatók az országos átlag felét-kétharmadát érik el. 4/1. ábra: Iskolai végzettség a megfelelő korúak százalékában, A települések eltérő társadalmi összetétele az iskolázottsági adatokban is tükröződik. Az általános iskola első évfolyamát sem elvégzettek aránya kiugróan magas Drávatamásiban (22,9%), ezzel párhuzamosan található a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők legalacsonyabb aránya (59,5%). Ennek oka a településen működő szociális otthon, és annak értelmi sérült lakói. Ezt leszámítva a kistérségen belül Szentborbáson, Istvándiban, Kastélyosdombón a legmagasabb azoknak az aránya, akik egyetlen osztályt sem végeztek el. Szentborbáson a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a drávatamási értékkel csaknem megegyező, továbbá Istvándiban, Somogyaracson és Rinyaújnépen is jóval a kistérségi átlag alatt marad. A 18 évesnél idősebb lakosság körében az érettségivel rendelkezők arányát tekintve a kistérség számos településén óriási leszakadás mérhető mind a kistérségi, mind az országos átlagtól, 13 településen arányuk a 10%-ot sem éri el. Barcsot kivéve a felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya sehol sem közelíti meg az országos, de még a megyei átlagot sem, és a kistérségi átlagot is csak Szulok és Vízvár éri el, illetve haladja meg. Az elvégzett osztályok átlagos száma kistérségi szinten 8,7, Drávatamásiban a legalacsonyabb (6,2), és Istvándiban, Szentborbáson sem éri el a 7-et. 16 Forrás: Népszámlálás, 2001

23 Barcsi kistérségi tükör 23 4/1. táblázat: Iskolai végzettség a megfelelő korúak százalékában és az átlagosan elvégzett iskolai osztályok száma a kistérség településein, általános iskola első évfolyamát sem végezte el, % (10-X éves) legalább általános iskola 8. évfolyam, % (15-X éves) legalább középiskolai érettségivel, % (18-X éves) egyetem, főiskola stb. oklevéllel, % (25-X éves) átlagosan elvégzett osztályszám, db Babócsa 1,1 80,6 18,2 5,2 8,4 Barcs 1,4 88,7 31,6 10,3 9,3 Bélavár 1,2 74,8 11,0 2,0 8,1 Bolhó 0,7 79,0 11,1 2,0 8,0 Csokonyavisonta 1,0 78,2 16,2 4,1 8,3 Darány 1,6 83,7 21,0 5,5 8,6 Drávagárdony 3,6 76,4 6,7 1,9 7,4 Drávatamási 22,9 59,5 4,7 0,7 6,2 Heresznye 3,2 73,0 9,8 1,4 7,7 Homokszentgyörgy 0,9 81,7 15,8 4,2 8,4 Istvándi 4,5 65,4 6,9 2,5 6,8 Kálmáncsa 3,5 71,7 6,3 1,0 7,6 Kastélyosdombó 4,4 76,8 8,6 1,3 7,7 Komlósd 0,0 86,6 14,9 1,9 8,9 Lad 1,4 80,6 16,3 4,5 8,4 Lakócsa 1,4 83,5 13,8 3,3 8,3 Patosfa 1,7 82,1 9,6 0,9 8,0 Péterhida 1,1 77,2 6,2 0,0 8,4 Potony 2,4 75,1 7,8 0,9 7,7 Rinyaújlak 1,3 80,1 16,4 3,2 8,5 Rinyaújnép 0,0 68,4 1,8 0,0 7,1 Somogyaracs 3,4 61,0 5,2 0,8 7,0 Szentborbás 6,4 59,8 4,3 2,9 6,8 Szulok 0,2 80,5 22,4 7,0 8,8 Tótújfalu 0,0 75,3 9,8 1,0 7,9 Vízvár 0,5 82,8 18,9 6,6 8,9 Barcsi kistérség 1,8 82,9 22,0 6,6 8,7 Somogy megye 1,0 86,4 30,5 9,3 9,2 Magyarország 0,7 88,8 38,2 12,6 9,6 17 Forrás: Népszámlálás, 2001

24 24 Barcsi kistérségi tükör 5 Foglalkoztatás, jövedelmek A Barcsi kistérség alapvetően agrárjellegű terület. Ebben a szektorban az állattenyésztésnek és az erdőgazdaságnak, valamint az erre települő iparágaknak (tejfeldolgozás, faipar) van nagy jelentősége és hagyománya. Azonban a növénytermesztési kultúrák közül a burgonya- és dohánytermesztés is nagy tradíciókra tekint vissza. A térség határ menti fekvése következtében jelentősebb ipari és gazdaságfejlesztési beruházások nem valósultak meg a szocializmus időszakában. 18 5/1. ábra: A regisztrált vállalkozások 100 állandó lakosra jutó száma 2010-ben 19 A térségben ma is meghatározó szerepet játszik a fafeldolgozás és a mezőgazdaság (és az erre települő élelmiszeripar), a falvakban működő vállalkozások zöme ebben a két szférában tevékenykedik. Barcs a térség termelő- és feldolgozó kapacitásainak központja, itt koncentrálódik a 18 Barcsi Kistérség Tervdokumentum. I. verzió módosításai. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. ÁROP-1.1.5/B. 19 Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép

25 Barcsi kistérségi tükör 25 legtöbb ilyen jellegű vállalkozás. A térségben megfigyelhető munka-célú ingázások iránya is a kistérségi központ felé mutat. A Barcsi kistérség regisztrált vállalkozásainak gyakorisága (12,4/100 lakos) mind az országos, mind a megyei adatok tekintetében alacsony. A többi szomszédos kistérség mutatói is felülmúlják ebből a szempontból, még a nála rosszabb helyzetű Sellyei kistérségben is fajlagosan több vállalkozás jut 100 főre. A térség ez irányú belső egyenlőtlenségeit az 5/1. ábra szemlélteti. A térképen sötétkék színnel jelölt települések adatai több mint 17 vállalkozást jeleznek 100 főre vetítve, ez valóban jó adatnak számít, ám hozzá kell tenni, hogy valós gazdasági szerep csak Szulok esetében kimutatható. A többi községben Bélavár, Vízvár, Bolhó és Komlósd az alacsony népességszám és a szinte csak egyszemélyes vállalkozások adta magas arány miatt ugrottak meg ezen értékek. Valós munkaerőpiaci hatásuk nincs ezekben az esetekben. A térségben jó pozícióval rendelkeznek a népesebb települések (Barcs, Csokonyavisonta, Homokszentgyörgy) a vállalkozási sűrűség szempontjából. A legrosszabb adatokat pedig Szentborbás (3,4) és Istvándi (5,1) mutatják, de a Barcstól dél-keleti irányba elterülő falvak helyzete sem optimális e tekintetben. 5.1 Foglalkoztatási helyzet Magyarország foglalkoztatottsági mutatói csökkenő, illetve igen alacsony szinten stagnáló tendenciát mutatnak. Ez a folyamat az elmaradott térségek tekintetében intenzívebben érvényesül, így a Barcsi kistérség esetében is. A térségben az aktív korúak fele (50,29%) volt foglalkoztatva 2001-ben (5/2. ábra). Tehát a éves korosztály tagjai közül csupán minden második személy dolgozott. Ez az adat a tíz évvel korábbi kimutatás tükrében válik igazán aggasztóvá, hiszen ez idő alatt több mint 23%-kal csökkent a foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatottak arányának csökkenésével természetszerűleg az eltartottak száma növekvő tendenciát mutat. Ez az országos és megyei adatokból is tisztán látszik, ám intenzitásában a tárgyalt kistérség értékei rosszabbak. Míg 1990-ben 100 foglalkoztatottra átlagosan 69 fő jutott, ez az arányszám 2001-re 93 főre növekedett (5/3. ábra).

26 26 Barcsi kistérségi tükör 5/2. ábra: Foglalkoztatási ráta 20 5/3. ábra: 100 foglalkoztatottra jutó eltartott Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép 21 Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép

27 Barcsi kistérségi tükör 27 A térség foglalkoztatási helyzetét az egyes nemzetgazdasági ágakban dolgozók aránya is árnyalja. A 2001-es népszámlálás adataiból kitűnik (5/4. ábra), hogy országosan sorrendben az ipari és építőipari-, vezető értelmiségi-, és egyéb szellemi foglalkozású személyek aránya döntő a munkavállalók között. Ez a sorrend a megyei kimutatásokban is fellelhető, azonban a Barcsi kistérség adatai ettől eltérőek. A legnagyobb számú munkaerőt ebben az esetben is az ipar foglalkoztatja, ám a szolgáltató szférában dolgozók és a vezető értelmiségi foglalkozásúak követik a rangsort. Szembeötlő a szekunder szektorban foglalkoztatottak magas aránya (33,5%) a vezető értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozású munkavállalók arányának rovására. Megyei és országos átlagos összehasonlításban a mezőgazdasági foglalkozású dolgozók aránya is magasabb: 6,44%. Tehát elmondható, hogy a magasabban kvalifikált munkaerő aránya alacsonyabb a térségben, mind országos, mind megyei összehasonlításban. 5/4. ábra: Foglalkoztatottak ágazati megoszlása 2001-ben 22 Az önkormányzatok által biztosított közfoglalkoztatás fontos szerepet játszik a térség életében. A települési közmunka programok a 2010-es aktív korú népesség adataihoz mérve, a éves korosztály 8,9%-ának adtak munkát 2011-ben. Persze ezt a kistérségre vonatkozó átlagos értéket több település adatai felülmúlják: például Heresznyén ez az arány 19,7%, Kálmáncsán pedig 13,8%. A legtöbb közfoglalkoztatottat értelemszerűen a népesebb települések alkalmazzák. Barcs városában 707 személy dolgozott 2011-ben a közmunka program révén. 22 Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép

28 28 Barcsi kistérségi tükör 5/1. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vett személyek száma 2011-ben 23 Babócsa 58 Komlósd 9 Barcs 707 Lad 40 Bélavár 26 Lakócsa 29 Bolhó 53 Patosfa 20 Csokonyavisonta 104 Péterhida 4 Darány - Potony 6 Drávagárdony 3 Rinyaújlak 8 Drávatamási 10 Rinyaújnép 3 Heresznye 31 Somogyaracs 12 Homokszentgyörgy 65 Szentborbás 3 Istvándi 26 Szulok 35 Kálmáncsa 50 Tótújfalu 6 Kastélyosdombó - Vízvár 15 A településeken készült helyzetfeltárás adatai azt mutatják, hogy a térség 11 településén Bélavár, Drávagárdony, Heresznye, Istvándi, Kastélyosdombó, Potony, Péterhida, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás és Tótújfalu az önkormányzat az egyedüli foglalkoztató, a közmunka programok adta alkalmi munkalehetőségen kívül maximum napszámos (fekete)munkát lehet elvállalni a településeken. 5.2 Jövedelem-adózási hátrányok A térség jövedelmi helyzete is az elmaradottságot tükrözi. A kistérségben bevallott átlagos egy főre jutó havi személyi jövedelemadó-alap összege 2009-ben nem érte el a 45 ezer forintot. A releváns országos átlagértékhez viszonyítva ebben a térségben körülbelül 21,5 ezer forinttal keresnek kevesebbet az emberek (a bevallott jövedelmek alapján). Ha a kistérség vidéki jövedelmi átlagát (kivesszük az adatsor értékei közül Barcs városát) szeretnénk meghatározni, még rosszabb mutatót kapunk: csupán 34 ezer forint jövedelmük származik egy hónapban átlagosan a térség falvaiban lakóknak. A Barcsi kistérség településeinek jövedelmi megoszlása (5/5. ábra) korántsem homogén. Barcs, Szulok, Vízvár és Komlósd magas mutatói a térképen is kitűnnek, ezeken a településeken a kistérségi átlag felett alakulnak a havi keresetek. De a népesebb települések (Babócsa, Homokszentgyörgy, Darány) is viszonylag kedvezőbb adatokkal rendelkeznek. A legrosszabb mutatókat Rinyaújnép, Somogyaracs és Istvándi esetében láthatjuk, ezen a három településen az egy főre jutó havi átlagjövedelmek nem érik el forintot. 23 Adatforrás: jegyzői adatlapok

29 Barcsi kistérségi tükör 29 5/5. ábra: Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap havi összege 2009-ben (Ft) Jövedelem-források Az 5.1 fejezetben már megemlítettük, hogy számos településen gyakorlatilag az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató, és az általa kínált állásokon, valamint a közfoglalkoztatáson kívül csak feketevagy idénymunkát tudnak elvállalni az emberek. Mivel azonban ezek is jelentős jövedelmi és így megélhetési források lehetnek, röviden érdemes áttekintenünk, mely településről milyen információkkal rendelkezünk. Egyúttal utalunk a gyermekes családok munkanélküliséggel való érintettségére is. Babócsa: A településen 6 vendéglátó egység, 7 élelmiszer- és vegyesbolt működik, akik közel 20 főt foglalkoztatnak. A helyi mezőgazdasági részvénytársaság éves szinten főnek teremt munkalehetőséget. Az önkormányzat által foglalkoztatottak száma jelenleg 82 fő. 24 Adatforrás: KSH T-STAR adatbázis

30 30 Barcsi kistérségi tükör Közmunka-program működik a településen, éves szinten több mint 100 embert tudnak foglalkoztatni. Alkalmi munkavégzésre is van lehetőség, ezt a már fentebb említett Mezőgazdasági Zrt. körein belül lehet végezni, 1-2 hónapig. Idénymunkák adódnak házaknál is, fűnyírás, kertásás. A közmunkások és idénymunkások körében jellemző az aluliskolázottság, így csak olyan lehetőségeket tudnak számukra biztosítani, ahol nem feltétel az iskolai végzettség. A munkanélküliség közel 100 olyan családot érint a településen, ahol gyermekeket is nevelnek. Bélavár: A településen túlnyomórészt mezőgazdasági munkát tudnak végezni az itt élők. Működik egy kőműves vállalkozás is, de ők nem tudnak számottevő mennyiségű embert foglalkoztatni. Az önkormányzatnál van falugondnoki szolgálat. A településen 24 fő munkanélküli van jelenleg. Folyik a közmunka-program, a jövő évre is megnyerték a Start-munkaprogramot. Ennek keretében 28 főt tudnak foglalkoztatni, tehát teljes egészében megoldja a faluban élő munkanélküli lakosság foglalkoztatási problémáját. Azon családok száma, ahol előfordul a munkanélküliség (idényjelleggel) kb. 24. Fejlesztésként tervben van több mezőgazdasági projekt is. Jelenleg csirke-előnevelőket és tojatókat alakítanak ki, amelyek újabb munkahelyeket teremtenek. Bolhó: A település rendkívül hátrányos helyzetűnek mondható foglalkoztatási téren, hiszen az itt élőknek csak töredéke dolgozik. A regisztrált munkanélküliek száma azonban csak 87. Jellemző az alulképzettség, de az inaktivitás is. 80 családban okoz problémát, hogy a szülők között vannak munkanélküliek. 3-4 egyéni vállalkozó, 4 őstermelő (állattenyésztő) és 3-4 mezőgazdasági vállalkozó van a településen főnek van lehetősége Babócsára járni a helyi TSZ-be. Az önkormányzatnál van lehetőség közmunka-program keretében dolgozni, jövőre már a Start Programot is tudják indítani. Alkalmi jelleggel napszámos munka végzésére van lehetőségük a helyieknek, házaknál. Csokonyavisonta: Általánosságban véve kevés a munkalehetőség a településen, ami pedig található, az is inkább csak alkalminak mondható. Állandó jelleggel lakatos, hegesztő és egyéb fémipari munkát lehet végezni. A nyári időszak folyamán mezőgazdasági napszámban és az üdülőfaluban van munkalehetőség. Utóbbiban szakácsokat, felszolgálókat és egyéb fürdői dolgozókat foglalkoztatnak. Van közmunka-program a településen, azonban Jegyző Úr elmondása alapján, összességében nincsenek megelégedve a jelenleg közmunkába foglalkoztatott személyek teljesítményével. A munkanélküliségen kívül nagy problémát okoz az is, hogy a jelenlegi munkanélküliek nagy része alulképzett, így sok lehetőségük nincs is jelenleg a továbblépéshez. Azon családok száma, ahol a szülők között munkanélküliek találhatók, megközelítőleg 200-ra tehető. Darány: A munkalehetőségek korlátozottnak mondhatók, de nem a legrosszabbak. Mezőgazdasági munkát minden évben tudnak ajánlani a (régi) TSZ által. A településen működik egy olasz érdekeltségű, tulajdonú fűrésztelep is. Az önkormányzat üzemeltet közmunka-programot is, 4 és 8 órában. Az elmúlt két évben 28, majd pedig 20 főt foglalkoztattak. Az idei évben Start-programra pályáztak, amelyet meg is nyertek. A munkanélküliség aránya a településen 20-30%-os, kb. 75 olyan családot érint, ahol gyermekeket nevelnek.

31 Barcsi kistérségi tükör 31 Drávagárdony: A településen az egyetlen munkalehetőség az önkormányzat által biztosított közmunka-program, melyben kb. 30 főt foglalkoztatnak napi 4 órában. Állandó munkahely nincs a településen. Idényjelleggel azonban van munkalehetőség helyben, a faluban is, valamint a szomszédos településen. Ezek többnyire a település utcáinak rendben tartására irányulnak (nyaranta gazolás, fűnyírás, telente hólapátolás stb.), illetve mezőgazdasági területeken végezhető munkák akadnak. Az itt élő családok, illetve a lakosság 95%-át érinti a munkanélküliség valamilyen formája. Drávatamási: A településen található egy szociális otthon, melyben fő dolgozik, de a munkaerőt nemcsak a település lakosai biztosítják, hanem más falvakból is idejönnek dolgozni. Továbbá működik helyben egy 2-3 főt foglalkoztató faipari üzem is, amely a polgármester saját vállalkozása. Ez 4-6 órában állandó jelleggel, egész évben foglalkoztatja munkavállalóit. Szezonálisan a környékbeli mezőgazdasági vállalkozások évente körülbelül 10 fő számára tudnak munkát biztosítani. Az önkormányzat a 2011-es évben 24 főt foglalkoztatott a közmunka-program keretein belül. Drávatamásiban családot érint a munkanélküliség, ahol a családban valamely szülő munkanélküli. Heresznye: A településen egyedül az önkormányzat nyújt egy-két alkalmazotti munkahelyet, továbbá egy kisvállalkozás, amely 3 főt foglalkoztat egész évben. Az önkormányzat az elmúlt évben a közmunka-program lévén 17 főt foglalkoztatott. Idén, 2012-ben plusz 3 főt szeretnének még foglalkoztatni a Start-munkaprogram keretén belül. Szeretnének ezen kívül mezőgazdasági jellegű foglalkoztatás keretein belül létre hozni egy fólia sátrat, melynek célja, hogy a helyben megtermelt terményekkel az önfenntartás irányába tudjanak elmozdulni. Heresznye településről körülbelül 5-6 fő jár dolgozni Vízvárra, mezőgazdasági munkát folytatva. Zalaegerszegen további 6-8 fő tud munkát vállalni egy elektronikai gyárban. Körülbelül 20 család van a településen, melyekben valamely 18 év feletti családtag munkanélküli. Homokszentgyörgy: A településen több munkalehetőség is van. A tésztaüzem évente körülbelül 10 főt foglalkoztat állandó jelleggel, a tehenészet főt. Az önkormányzat foglalkoztat közalkalmazottként továbbá az iskolában, óvodában, a polgármesteri hivatalban és a művelődési házban dolgozókat. A településen találhatók kis és középvállalkozások is, akik szintén foglalkoztatnak munkavállalókat. Az önkormányzat főt foglalkoztatott a közmunka-program keretén belül. Ezek a munkák többnyire területgondozást, ároktisztítást, intézményekben közmunkákat, közterületi munkát jelentenek. A település rendelkezik egy gyakorló kerttel, melynek terményeit többnyire a helyi oktatási intézmény kapja meg, evvel is segítve, támogatva annak fenntartását. Homokszentgyörgyön körülbelül olyan család van, akiket érint a munkanélküliség. Istvándi: Általánosságban véve kevés a munkalehetőség a településen, közmunka programot azonban folytat az önkormányzat. Istvándi szociális és ebből eredően munkaerőpiaci szempontból is a kistérség legrosszabb helyzetben lévő települése. Kastélyosdombó: A munkanélküliség aránya közel 100 %-os, foglalkoztatásra nincs lehetőség. Kizárólag közmunka program keretein belül van mód munkavállalásra, de így is csak 17 főt tudnak foglalkoztatni összesen. A munkanélküliség 24 olyan családot érint, ahol gyermeket is nevelnek.