Integrált vállalatirányítási rendszerek Dr. Kovács, Imre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Integrált vállalatirányítási rendszerek Dr. Kovács, Imre"

Átírás

1 Integrált vállalatirányítási rendszerek Dr. Kovács, Imre

2 Integrált vállalatirányítási rendszerek Dr. Kovács, Imre Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva,

3 Tartalom Bevezetés... iv 1. Az információgazdálkodás elméleti kérdései Az információ értelmezése A minőségi információ szerepe a döntési folyamatban A vállalkozás rendszerelméleti modellezése Rendszerelméleti alapok A vállalkozások modellezése A vállalati kommunikáció szerepe A kommunikáció szerepe a vállalkozás működésében A Menedzsment Információs Rendszerek logikai felépítése Az üzleti vállalkozás folyamatainak modellezése Az üzleti vállalkozás folyamatai Az üzleti tranzakciók feldolgozása Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai Az SAP bemutatása, szolgáltatásai Az SAP termékei, megoldásai Az ERP rendszerek áttekintése Az ERP rendszer kialakítása, legfontosabb jellemzői Az SAP ERP rendszerének felépítése AZ SAP Business One rendszer felépítése, alapbeálításai Belépés, általános beállítások az SAP Business One rendszerben Törzsadatkezelés az SAP Business One rendszerben Az üzleti partnerek törzsadatai A cikktörzs adatok kezelése A beszerzési folyamat lépései az SAP Business One rendszerben A beszerzés folyamatának legfontosabb elemei Az értékesítési folyamat lépései az SAP Business One rendszerben Az értékesítés folyamatának legfontosabb elemei Felhasznált irodalom... xciii Fogalomtár... xciv iii

4 Bevezetés Napjainkban a vállalkozások eredményét számtalan tényező befolyásolja. Valamennyi üzleti vállalkozás legfőbb célja a jövedelmének maximalizálása, amelyet termékek előállítása és/vagy szolgáltatások elvégzésével ér el. Ahhoz, hogy egy üzleti vállalkozás vezetésének munkája sikeres legyen elengedhetetlen a naprakész információk birtoklása. A vállalkozások működése szempontjából a termelési folyamatok mellett kitüntetett szereppel bír az információkkal való gazdálkodás, hiszen a hiteles forrásból származó információk birtoklása egyfajta hatalmat, döntéshozatali képességet is jelent. A kellő információk megszerzésének, tárolásának, feldolgozásának és prezentálásának technikai eszközei mind hardver, mind szoftver oldalon rendelkezésre állnak. Fontos kérdés az, hogy a vállalkozások menedzsmentje hogyan tud élni a felkínált lehetőségekkel. Az információgazdálkodás feladatait ma már számtalan integrált vállalatirányítási információs rendszer segíti. A piacon elérhető és megvásárolható integrált rendszerek az üzleti folyamatok valamennyi szegmensét képesek leképezni. A bevezetésük akár néhány hét alatt megtörténhet. A vállalatirányítási rendszerek másik nagy területét alkotják a vállalkozások saját maguk által kialakított rendszerek. Igaz, ezek akár jobban szolgálhatják a vállalkozás kommunikációs rendszerét, ugyanakkor kialakításuk és bevezetésük több időt és erőforrást vesz igénybe. Legyen a használandó rendszer akár saját (a vállalkozás által kifejlesztett), akár standard fejlesztésű egy pontban megegyezik valamennyi, ez pedig az egyes elemek közötti integritás. Az integráció esetünkben azt jelenti, hogy a vállalakozáson belül lezajló műszaki, termelési, kereskedelmi, raktározási, készletgazdálkodási, pénzügyi, illetve menedzsment folyamatokat egységes, integrált adatfolyammá tereljük. A konszolidált adatokat a rendszerben csak egyszer rögzítjük, majd a jogosultságok birtokában, több modulban is használjuk. A tananyagunk két fő területet ölel át. Az első négy fejezet ismeretanyaga az információgazdálkodás elméleti kérdéseihez kapcsolódó kérdéseket taglalja. A további hat fejezet a gyakorlati ismeretek bővítését szolgálja. A gyakorlati ismeretek elsajátításához egy a piacon kapható (SAP BO) rendszer működésén keresztül mutatjuk meg az integrált vállalatirányítási rendszerek működésének mechanizmusát. Bízom abban, hogy az egyes fejezetekben lévő tudásanyag kellő mélységű ismerete segíti eligazodni az Olvasót e folyamatosan fejlődő szakterületen. iv

5 1. fejezet - Az információgazdálkodás elméleti kérdései Az I. témakör célja: Az információ fogalmának, szerepének megismertetése. A hallgató: értelmezze helyesen az adat és az információ fogalmát, értse meg az adatfeldolgozás elvi folyamatát, ismerje meg az információ legfontosabb kritériumait, ismerje fel az információ és a döntés közötti szoros kapcsolatot Az információ értelmezése Információs társadalomban élünk, halljuk a különböző médiákból. Sokszor felvetődik a kérdés, hogy miért van szükségünk az információ birtoklására, mi az a belső késztetés, amely hajt bennünket az információ megszerzésére? Évszázadokon keresztül a mesés kincset rejtő térképeket keresték, majd a csaták támadási terveivel repülő postagalambok befogásával próbálkoztak nagyon-nagyon sokan. A technika fejlődésével a legális információk megszerzése egyrészről egyszerűbb lett, másrészről a megszerzésük anyagi áldozattal jár. Ebben a fejezetben azt tekintjük át, hogy valójában mi is az információ, miért szükséges a megszerzése, és mennyit érdemes áldozni a jól tájékozottságért. A vállalati életben jól informáltnak lenni egyrészt versenyelőnyt jelent, másrészt kellő informáltság szükségeltetik a megalapozott műszaki-gazdasági döntések megalapozásához. Az információ ezáltal a vállalkozások egyik meghatározó erőforrásává vált. Így, hasonlóan a többi erőforráshoz be kell szerezni, biztonságosan tárolni kell, fel kell dolgozni, át kell adni mindazon résztvevőnek, akinek szüksége van rá. Ez a munka ma már elképzelhetetlen a számítógépes hálózatok alkalmazása nélkül, de mielőtt tovább mennénk tekintsük át, hogy mit is értünk az információ fogalma alatt. Az adat és az információ értelmezése Adat és információ: a hétköznapi szóhasználatban gyakran keverjük, sokszor egymás szinonimájaként használjuk a két kifejezést. Pedig informatikai értelemben nagyon fontos különbséget tenni közöttük. Adatnak nevezünk olyan tényeket, fogalmakat vagy utasításokat, amelyek alkalmasak emberi vagy gépi feldolgozásra, értelmezésre, illetve kommunikációra. (ISO szabvány) Az információ jelentéssel bíró adat, amely döntéshozatalra közvetlenül felhasználható. Az információ csökkenti egy esemény bekövetkezésével vagy be nem következésével kapcsolatos tudásunk bizonytalanságát. Ha például egy áruházban vonalkódos leolvasó rendszer segítségével regisztrálják a napi eladásokat, nyilvántartva az éppen eladott áru nevét, kódját és árát, akkor a számítógép adatokat tart nyilván. Ha ezt feldolgozzák és kiszámítják, hogy az egyes cikkekből mennyit adtak el aznap, mennyi van még belőlük raktáron és mennyi az aznapi teljes bevétel, akkor ezek már olyan információk, melyekből az értékesítési menedzser fontos döntéseket (pl.: raktárkészlet kimerülőben van, utánrendelés szükséges) hozhat. Az adat és az információ relatív fogalmak. Ami az egyik ember számára adat, az másoknak lehet információ, és fordítva. Az is előfordulhat, hogy egy adat ugyanannak az embernek egy más szituációban már információ. Egy cég alkalmazottai részére a havi fix fizetésük összege fontos információ, ebből kiindulva hozzák meg a családjukat érintő pénzügyi döntéseket. A vállalat vezetője számára, a cég költségvetésének megtervezésekor, az egyes dolgozók bére csak adat, hiszen a költségvetés szempontjából csak ezek összege a fontos. Ha viszont egy adott dolgozó fizetésemeléséről kell döntenie, akkor a dolgozó fizetése már információ a közvetlen vezetője számára is. Adat és információ kapcsolatát mutatja a 1. animáció. 1

6 Az információgazdálkodás elméleti kérdései 1. animáció. Az adatfeldolgozás egyszerű folyamata Adatfeldolgozás: Az információs rendszer feladata éppen az, hogy az adatokat feldolgozza és információvá alakítsa. A számítógépes rendszer számára az adat a bemenet, azaz a nyersanyag, amelyből tárolás és feldolgozás után információt állít elő. Ez az információ már alkalmas arra, hogy a menedzsert a döntések meghozatalában támogassa. Nagyon lényeges, hogy az információs rendszerek adatok helyett információkat hozzanak létre, vagyis a felhasználónak ne kelljen terjedelmes számítógépes listákból, a szükségtelen adatok halmazából kikeresgélnie a valóban használható ismeretet, illetve ne kényszerüljön további kézi számítgatásokra mielőtt a szükséges információhoz hozzájutna. Egy adatnak akkor van információtartalma a fogadó fél számára, ha felfogja, megérti a közleményben foglaltakat. Az érthetőségnek viszont az a feltétele, hogy a közlés észlelhető (pl. hallható, papíron vagy monitoron látható) legyen, továbbá annak a nyelvnek a jelölési (szintaktikai) és értelmezési (szemantikai) szabályai szerint történjen, amelyet a címzett ismer. A window szót valamennyien el tudjuk olvasni, de ez azok számára, akik nem tanultak angol nyelvet nem ismerik a jelölés mögötti tartalmi konvenciót (szemantikai probléma). Számunkra, akik a latin karaktereket használjuk a japán vagy kínai karakterek sem mondanának semmit (szintaktikai probléma). Információ tehát egyik esetben sem születik. (2. ábra) 2. ábra. Kínai karakterek 2

7 Az információgazdálkodás elméleti kérdései Az információk adatokból jönnek létre egy feldolgozási folyamat eredményeként. Emberre vonatkoztatva ezt a feldolgozási folyamatot gondolkodásnak nevezzük, míg ha technikai eszközök végzik, akkor adatfeldolgozásról beszélünk. Bár az információ-feldolgozás - az egészen egyszerű eljárásokat kivéve - még belátható ideig az emberi gondolkodás és a gépi adatfeldolgozás kombinációja marad, mégis egyértelmű, hogy hatékonysága jelentősen fokozható a számítógépek alkalmazása révén. (3. ábra). 3. ábra. A gépi adatfeldolgozás eszközei Az informáltság a feltétele annak, hogy az egyes személyek, szervezetek a politikai, gazdasági döntésekben érdemileg részt vehessenek, érdekeiket érvényre juttathassák. Másképpen kifejezve: az információ hatalmat, a gazdasági életben versenyképességet jelent. Az információs lehetőségek felhasználása vállalati eredményjavulásban realizálódhat, míg az információk hasznosításának elhanyagolása eredményromláshoz vezet. Az információ bizonylatok, jelentések, utasítások, nyilvántartások formájában folytonosan keletkezik, áramlik a vállalatban, s könnyen belátható, hogy e nélkül célirányos, összehangolt tevékenység nem lenne elképzelhető. Ha szélsőséges esetben a vállalat nem szerezne információkat az értékesítési és a beszerzési piacok keresleti, kínálati helyzetéről, a kialakult árviszonyokról, s nem ezeket az információkat felhasználva dolgozná ki termelési programját, s kombinálná a termelési tényezőket, akkor csak ötletszerűen, vaktában termelhetne, képtelen lenne struktúráját és tevékenységét úgy megszervezni, hogy környezetével eredményes kapcsolatot alakítson ki, s emiatt rövidesen dezorganizálódna, működésképtelenné válna. Az adatok, információk értékes javak, ezért - a materiális erőforrásokhoz hasonlóan - előállításukat, megőrzésüket, elosztásukat, felhasználásukat racionálisan kell végezni, gazdálkodni kell velük. Ez annál is inkább szükséges, mivel az információk megszerzése, előállítása jelentős költséget, eszközlekötést okoz, számottevő emberi munkaidőt igényel. Az információgazdálkodás célja - hasonlóan más gazdálkodási területekhez - az, hogy az információk iránti reális igényt a lehető legkisebb eszközlekötéssel és költségfelhasználással lehessen kielégíteni. Összefoglalás Az adat és információ nem egymás szinonimája. Az adatok feldolgozásra alkalmas tények, míg a jelentéssel bíró adatok az információk. Az információ hatalmat, a gazdasági életben versenyképességet jelent. Az információ értelmezéséhez meg kell felelni a szintaktikai és szemantikai kritériumoknak. Kérdések: 1. Értelmezze az adat fogalmát! 2. Értelmezze az információ fogalmát! 3. Vázolja fel az adatfeldolgozás egyszerű folyamatát! 4. Sorolja fel az információ kritériumait! A minőségi információ szerepe a döntési folyamatban 3

8 Az információgazdálkodás elméleti kérdései Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: megérteni az információ minőségét befolyásoló kritériumokat, rendszerezni az információk és a döntések kapcsolatát, különbséget tenni a pragmatikus, szemantikus és motivációs információk között. Az információ minősége Az előző fejezetben megállapítottuk, hogy a kellően megalapozott döntésekhez információkra van szükség. Felvetődik azonban a kérdés, hogy mitől lesz az információ valóban hasznos és jelentéssel bíró a menedzser számára? Mi jellemzi a jó minőségű információt? Tekintsük át röviden azt a hat kritériumot, mely az információ minőségét leginkább befolyásolja. A jó információ legfontosabb kritériumai: 1. Releváns; 2. Időszerű; 3. Pontos; 4. Ellenőrizhető; 5. Teljes; 6. Könnyen érthető. 1. Releváns: A jó minőségű információ mindenekelőtt releváns, vagyis a tárgyhoz tartozó. Hasznos és fontos az adott döntés meghozatala szempontjából és javítja annak minőségét. Annak eldöntéséhez például, hogy valakit a felvételi eredménye alapján egy adott egyetemre vagy főiskolára felvegyenek-e vagy sem, fontos információ az illető pontszáma és a felvételi ponthatár. Lényegtelen viszont a döntés szempontjából a testmagasság, a hajszín vagy a testsúly. 2. Időszerű: Fontos, hogy az információ, amit a döntéshozatalhoz felhasználunk, ne legyen elavult. Bizonyos problémáknál ez naprakész adatokat jelent, vannak azonban olyan esetek, ahol a régebbi információ is még időszerű lehet. Az egyetemi felvétel elbírálásánál az aktuális évre vonatkozó pontszámokat és ponthatárokat kell ismerni. Ha viszont még a felvételi vizsga előtt elemezni szeretnénk, hogy mennyi esélyünk lehet a bejutásra, akkor az elmúlt néhány év adataira van szükségünk, hogy megállapíthassuk, hogyan alakult az elmúlt években a ponthatár. 3. Pontos: A döntéshozatalhoz felhasznált információ legyen pontos, vagyis hibamentes. Sajnos a mindennapi gyakorlatban nem mindig lehet ahhoz ragaszkodni, hogy minden adat pontos legyen. Ilyenkor egy elfogadható hibahatáron belül kell azokat tartani. Ha például rövid idő áll a rendelkezésünkre a döntés meghozatalához, akkor fontosabb lehet gyorsan dönteni, mint a teljesen pontos adatokat begyűjteni. A pénzügyi döntésekben, főleg a nagyobb volumenűekben ezzel szemben szinte mindig ragaszkodunk a hibátlan értékekhez. 4. Ellenőrizhető: Fontos, hogy az információ pontosságáról meg tudjunk győződni, ellenőrizni tudjuk azt. Ezt egyrészt megtehetjük úgy, hogy olyan információval hasonlítjuk össze, melyről tudjuk, hogy pontos. A másik módszer a nyomkövetés, amikor az összegzett információt visszavezetjük az eredeti, részletes adatra, vagy a részletes adatot követjük addig, amíg összegzett információ lesz belőle. 5. Teljes: A teljesség azt jelenti, hogy beszerezzünk minden olyan információt, melyre a döntéshez szükségünk van. Itt nagyon fontos vigyázni arra, hogy a felesleges dolgokat szűrjük ki, hiszen a menedzser számára a túl sok információ éppen olyan káros, mint a túl kevés. 6. Könnyen érthető: Manapság egyre fontosabb, hogy az információ ne csak tartalmában, hanem formájában is megfelelő legyen. Úgy kell tehát azt tálalnunk, hogy világos, jól érthető, könnyen áttekinthető és vonzó legyen a felhasználó számára. A táblázatos, grafikus megjelenítés nagyban segítheti ezeknek a szempontoknak az érvényre juttatását. A döntés és az információ kapcsolata 4

9 Az információgazdálkodás elméleti kérdései Ahogyan a korábbi fejezetünkben taglaltuk, az információk fontos szerepet kapnak a menedzserek mindennapi munkájuk gyakorlása közben a döntések meghozatalában. A döntés cselekvési alternatívák közüli választás. A döntés valójában ciklikus folyamat, amely a probléma felismerésétől, a probléma megoldására alkalmas módszer kiválasztásán, a megoldási alternatívák kidolgozásán keresztül halad az alternatívák közötti választás aktusáig, majd a döntésnek a végrehajtás egységei felé történő továbbításával folytatódik, és a végrehajtás tényleges eredményeinek kiértékelésével fejeződik be. A kiértékelés alapján - a megengedhetőnél nagyobb kedvezőtlen eltérés esetében - újabb ciklus veheti kezdetét. Egy döntési feladat az is, hogy melyik vonattal mikor és hová utazhatunk. A döntés szükséges feltételei a következők: információ az új problémát felvető változásokról; információ a cselekvési lehetőségekről; információ az alternatívák megvalósításának várható eredményéről (következményeiről); információ a döntéshozó céljáról (milyen eredményt kíván elérni a kiválasztott alternatíván alapuló cselekvéssel); információ az alternatívák közötti választás ismérvéről (vagyis arról, hogy az alternatívák kívánatos és nem kívánatos várható következményeit ismerve, milyen elvek, megfontolások, szempontok szerint kell döntenünk); információ továbbítása a végrehajtás céljából (feltéve, hogy a döntéshozó és a végrehajtó nem ugyanaz a személy) és végül információ visszacsatolása a végrehajtás során elért tényleges teljesítményekről. A felsorolás érzékelteti, hogy az információ a döntési folyamat minden fázisában szerepet kap, a döntések üzemanyaga és terméke is egyúttal. (Mondhatnánk: a döntés információt alakít át információvá.) Az információs tevékenység elsődleges célja pedig éppen az, hogy a vállalat különböző irányítási szintjeit a döntésekhez szükséges mértékben tájékoztassa. A döntések szempontjából a vezetőket egyrészt a közelebbi, vagy a távolabbi jövő, másrészt pedig a múlt érdekli. (4. ábra). Az információs rendszerben nagy jelentősége van a prognózisnak, vagyis a gazdasági jellemzők jövőbeli értékei meghatározásának. 5

10 Az információgazdálkodás elméleti kérdései 4. ábra. A kínai gazdasági mutatók alakulásának prognózisa Információra azonban nemcsak azért van igény, hogy a bekövetkezett vagy várható változásokhoz alkalmazkodva tudatosítsuk a döntés szükségességét és meghozzuk a döntést, hanem azért is, hogy értékeljük a már meghozott és végrehajtott (illetve a végrehajtás folyamatában levő) döntéseket. Az így szerzett - a múltra vonatkozó - ismereteket felhasználhatjuk a későbbi hasonló döntési helyzetekben a döntési eljárás módosítására, illetve - szükség esetén - kiigazító beavatkozásokat eszközölhetünk a még éppen zajló folyamatokban. Természetesen nem lehetünk azonban elégedettek azzal az információs rendszerrel, amely csak a múlt eseményeinek és állapotainak a regisztrálására korlátozódik. Az elmondottak mellett látni kell, hogy az operatív vállalati működéshez szükséges információk jelentős része nem vált ki döntést, pontosabban: a nem kell tenni semmit döntést eredményezi. Ha pl. a vevő határidőre megfizeti a tartozását, akkor nyilván nem küldünk neki a fizetésre felszólító levelet, de a pénz beérkezéséről mindenképpen értesülnünk kell. Az információ tartalmi jellemzői Láttuk, hogy az információs tevékenység szerepe abban áll, hogy a vállalati rendszer különböző szintű vezetőihez, végrehajtó egységeihez olyan információk jussanak el, amelyek azoknál ésszerű döntést, cselekvést, vagyis a rendszer céljával összhangban álló, előrelátható reakciót váltanak ki. Az eredményes kommunikációnak ugyanis az információáramlás csak szükséges, de nem elegendő feltétele. Hatékony kommunikáció csak akkor jön létre, ha a címzett az információt felveszi, feldolgozza, s arra reagál. Így annak a körülménynek, hogy az információ tartalma milyen hatással van a címzettre, különös jelentősége van. Az információ hasznossága ugyanis ezzel: a címzett viselkedésére és célfüggvényére gyakorolt hatással áll összefüggésben. Az információkat tartalmi jellemzőik alapján szemantikus, pragmatikus és motivációs információknak különíthetjük el. A szemantikus információk útján a fogadó tényekről értesül, ezáltal tájékozottsága nő, választási lehetőségei javulnak. Ezek a tények vonatkozhatnak a cselekvési alternatívák halmazára (ilyenek lehetnek egy pl. egy beruházás tervezésekor az újabb, eddig még figyelembe nem vett technológiai változatot leíró információk), vagy befolyásolhatják az alternatíváknak tulajdonított eredményeket. A pragmatikus információk a közlő érdekében álló cselekvés végrehajtását írják elő a címzettnek. Ez esetben tehát utasításokról, munkavégzési szabályzatokról, rendelkezésekről, tiltásokról van szó. Ilyen információkat a döntéshozók állítanak elő. Végül a motivációs információk a címzett értékrendszerét, preferenciáit befolyásolják. Az anyagi ösztönzés szabályai, vagy a dolgozóknak a vállalati célokkal való azonosulását kiváltó intézkedések emelhetők ki közülük. 6

11 Az információgazdálkodás elméleti kérdései A vezetők döntéshozatali tevékenysége keretében az információk egyik formából a másikba alakulnak át. A döntés során a döntési problémát leíró (szemantikus) információk tervekké, beavatkozási utasításokká, ösztönző rendelkezésekké (vagyis pragmatikus és motivációs információkká) változnak át. Összefoglalás Az információ minőségét hat tényező befolyásolja. A jó információ releváns, pontos, ellenőrizhető, teljes és könnyen érthető. A vezetői döntéseket az információk támasztják alá. Az információ a döntési folyamat minden fázisában szerepet kap, a döntések üzemanyaga és terméke is egyúttal. A prognózisok a jövőre vonatkoznak, de a múltbeli tényekre támaszkodnak. Kérdések: 1. Sorolja fel az információ minőségét befolyásoló tényezőket! 2. Értelmezze a prognózis fogalmát! 3. Sorolja fel az információ és a döntések kapcsolódási pontjait! 7

12 2. fejezet - A vállalkozás rendszerelméleti modellezése A II. témakör célja: A rendszerelmélet alapfogalmainak megismertetése, a vállalkozások rendszer-elméletű megközelítése. A hallgató: értelmezze helyesen a rendszer, alrendszer és elem fogalmát, tudja elkülöníteni a rendszert a környezetétől, ismerje meg az input, output és az interfész kapcsolatát, értse meg a vállalkozás, mint modell felépítését Rendszerelméleti alapok Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: értelmezze helyesen a rendszer, alrendszer és elem fogalmát, tudja elkülöníteni a rendszert a környezetétől, ismerje meg az input, output és az interfész kapcsolatát, értse meg a vállalkozás, mint modell felépítését. Rendszerelméleti alapfogalmak Ebben a fejezetben megismerkedünk a rendszer, az alrendszer, a befogadó rendszer, az elem fogalmával. Megnézzük, mi alkotja egy rendszer környezetét, hogyan határozható meg egy rendszer határa, mi az input és az output, mi a visszacsatolás és mi az interfész. Szó lesz a fekete doboz elméletről, foglalkozunk a nyitott és zárt rendszerekkel, valamint a fogalmi és fizikai rendszer különbözőségével. Ezt követően a vállalkozást írjuk le a rendszerelmélet segítségével. A rendszer fogalma A rendszer egy bizonyos határon belül valamilyen cél érdekében együttműködő elemek halmaza. A definíció alapján például egy vállalat rendszernek tekinthető, hiszen a vállalat, határain belül, egy adott cél érdekében együtt dolgozó erőforrásokból áll. A célt a vállalat vezetése határozza meg. A rendszer azon részeit, amelyek önmagukban is rendszerek, vagyis amelyek további szerkezete a rendszer szempontjából lényeges, alrendszereknek nevezzük. Az alrendszer nem más, mint rendszer a rendszeren belül. Ha egy vállalatot tekintünk rendszernek, akkor az a legtöbb esetben olyan funkcionális alrendszerekre bontható, mint pénzügy, marketing, gyártás, könyvelés és emberi erőforrások. Ezek a funkcionális egységek alrendszerek, hiszen önmagukban is meglehetősen bonyolultak és tovább bonthatók. A gyártási alrendszeren belül létezhetnek szerszámozással, megmunkálással, összeszereléssel és minőségellenőrzéssel foglalkozó egységek. A rendszer legkisebb egységeit, melyek szerkezete az adott feladat szempontjából lényegtelen, azaz tovább már nem bontjuk, elemeknek hívjuk. Egy vállalat szempontjából egy adott dolgozó például elemnek számít, hiszen az ember belső szerkezete ebben az esetben már nem lényeges. 8

13 A vállalkozás rendszerelméleti modellezése A vizsgált rendszer általában egy nagyobb rendszernek a része. Ezt a nagyobb rendszert hívjuk befogadó rendszernek. (A vizsgált rendszer ilyenkor természetesen a nagyobb rendszer alrendszerének tekinthető.) A vállalat esetében az adott iparág tekinthető befogadó rendszernek, amelyen belül a cég működik. Elem, alrendszer, rendszer és befogadó rendszer minden esetben relatív fogalmak. Egy adott objektum lehet akár elem, akár alrendszer, akár rendszer, akár befogadó rendszer attól függően, hogy éppen mi képezi a vizsgálat tárgyát. Kicsit később, a környezet fogalmának megbeszélése után látunk majd erre példát. A rendszer határa és környezete A rendszerek valamilyen szempontból megkülönböztethető egységet alkotnak, amit a határ fogalmával tudunk kifejezni. A rendszer határa az a közeg, amely a rendszert más rendszerektől elválasztja. Biológiai vagy fizikai rendszerek mint például egy sejt vagy egy gép határait könnyű megadni, mert azok fizikailag is léteznek. (5. ábra) 5. ábra. Az emberi test, mint biológiai rendszer Információs rendszerek esetén nem tudjuk a határt megnevezni, csak elméletileg létezik. A rendszer határát azáltal definiáljuk, hogy az elemzés során eldöntjük, mi tartozik a rendszerbe és mi nem. A rendszer határánál általában nem ér véget a világ, a rendszerek mindig valamilyen őket körülvevő közegben, környezetben helyezkednek el. A környezet és a határ szorosan összefüggő fogalmak. Mielőtt a környezetet pontosan definiálnánk, nézzünk meg egy példát. Egy vállalat környezetét alkotják például a konkurens cégek, az üzletfelek, akiktől a nyersanyagokat beszerzi, és akik felé a késztermékeket értékesíti, de tágabb értelemben ide tartozik az adott iparág helyzete vagy a világgazdasági helyzet alakulása is. Ezek a tényezők mind kívül esnek a rendszeren, hatással vannak a vállalat teljesítményének alakulására és a vállalat vezetői általában nem képesek jelentősen befolyásolni. Őket a makro-, illetve mikrokörnyezetbe sorolhatjuk be. A rendszer határának megállapításával mind a rendszert, mind annak környezetét meghatározzuk. Egy konkrét rendszer definiálása mindig egy vizsgálódó, elemző személy által történik, és filozófiai értelemben az elemző mindig része a rendszernek, ezért a következő két kérdés segítséget nyújthat annak eldöntéséhez, hogy mi van a rendszeren belül, és mi tartozik a környezethez: 1. Fontos-e az adott objektum a vizsgált rendszer céljainak eléréséhez? 2. Tudja-e a rendszer elemzője jelentősen befolyásolni az adott objektum paramétereit? Ha a válasz mindkét kérdésre igen, akkor az adott objektum a rendszer határain belül található, máskülönben azon kívül helyezkedik el. Ennek alapján definiálni tudjuk a környezetet is. 9

14 A vállalkozás rendszerelméleti modellezése Környezetnek nevezzük a rendszer határain kívül eső világnak azt a részét, amely a vizsgált rendszerre hatással van, de a rendszer elemzője nem tudja jelentősen befolyásolni a paramétereit. Üzleti rendszereknél annak megállapítása, hogy hol helyezkedik el a vizsgált rendszer határa, alapos megfontolást igényel. Ha a vizsgált rendszer egy nagyobb rendszer része, akkor ez a nagyobb rendszer, azaz a befogadó rendszer minden esetben a környezet egy részét képezi. Az, hogy egy adott objektum rendszer, alrendszer, befogadó rendszer, elem vagy éppen környezet, mindig az adott feladattól függ. Input, output és interfész Az input lehet jel és fenntartó input. (6. ábra). A jel inputok azok a bemenetek, amelyekből a rendszer a kimeneteket, az outputokat állítja elő, míg a fenntartó inputok biztosítják a rendszer működését. 6. ábra. Hangbemenet, mint input Egy termelő vállalat esetében a jel input a felhasznált nyersanyagokat jelenti, fenntartó inputnak pedig például a cég működéséhez szükséges elektromos áram, gáz, munkaerő stb. tekinthető. Outputnak nevezzük azokat az energiákat, melyeket a rendszer a környezetébe kibocsát. Az output lehet hasznos output, vagyis azok a végtermékek, melyeket a rendszer a céljainak megfelelően előállít, és lehet hulladék output, vagyis olyan melléktermékek, amik a feldolgozás során keletkeznek. A rendszerek általában nem egymástól elszigetelten működnek, hanem egymással kölcsönhatásban, egymáshoz kapcsolódva. Szükség van tehát a különböző rendszerek közötti kapcsolat megteremtésére. Azt a felületet vagy közeget, amely az egyik rendszer outputját a másik rendszer inputjára továbbítja, interfésznek nevezzük. Az interfész tehát mindig a két rendszer határa között helyezkedik el. Ahhoz, hogy egy rendszer önműködő legyen, szükség van az outputokról az inputok felé mutató visszacsatolásra. A visszacsatolás során mérjük a rendszer kimenetét, és ha szükséges, olyan módon változtatjuk meg a bemenetet, hogy a rendszer a céloknak megfelelően működjön, azaz a kívánt kimeneti értékeket szolgáltassa. (7. animáció) 10

15 7. animáció. A visszacsatolással rendelkező rendszer A fekete doboz elmélet A vállalkozás rendszerelméleti modellezése Előfordulhat olyan eset, amikor a vizsgált rendszer túlságosan bonyolult ahhoz, hogy elemezni tudjuk, hogy megértsük a belső működését. Az is elképzelhető, hogy nincs is szükség a pontos szerkezet és felépítés ismeretére. Ilyenkor elegendő az inputok és outputok vizsgálata alapján meghatározni a rendszer működését, vagyis megvizsgálni, hogy adott bemeneti értékek esetén milyen kimeneteket állít elő. Ebben az esetben a fekete doboz elméletet alkalmazzuk, azaz a rendszer belső felépítését figyelmen kívül hagyva kizárólag az inputok és az outputok közötti összefüggések alapján próbálunk következtetéseket levonni a rendszer működésével kapcsolatban. A fekete dobozok használatának két feltétele van. Egyrészt a doboz működésének időben állandónak kell lennie, másrészt pedig az egyes fekete dobozoknak egymástól függetlenül kell működniük. Mikor és hogyan használja a rendszerelemző a fekete doboz elméletet? Nézzük meg ezt is egy példán keresztül! Ha egy vállalat, mint komplex rendszer működését vizsgáljuk, akkor a korábbiakban már említett módon, funkcionális egységekre bontható a legtöbb cég (marketing, gyártás, könyvelés, pénzügy stb.). A rendszer egészét vizsgálva megelőzendő, hogy elvesszünk az apró részletekben, célszerű első közelítésben fekete doboznak tekinteni az egyes területeket. Ez nem jelent mást, minthogy a belső szerkezetet és felépítést figyelmen kívül hagyva csak a be- és kimeneteket és ezek kapcsolatát vizsgáljuk. A későbbi elemzés során aztán szükségessé válhat, hogy belepillantsunk a fekete dobozokba is, és egy szinttel lejjebb folytassuk vizsgálódásunkat. Azok a dolgok, amelyeket egy adott rendszer elemzése során elemnek tekintünk, tulajdonképpen nem mások, mint fekete dobozok, melyeket tovább már nem bontunk, és melyek belső szerkezete számunkra már lényegtelen. Nyitott és zárt rendszerek Zárt rendszereknek nevezzük az olyan rendszereket, melyek nem tartanak kapcsolatot a környezettel, azaz nincs sem inputjuk, sem outputjuk. Ilyen rendszerek csak szigorú laboratóriumi körülmények között létezhetnek. A valóságban minden rendszer nyitott egy bizonyos fokig, azaz fogad inputokat a környezetéből, és bocsát ki outputokat is. A zárt rendszerek, bár a valóságban ilyeneket nem nagyon találunk, mégis fontosak a rendszerelmélet számára. Ha ugyanis egy rendszer csak elhanyagolható kölcsönhatásban van a környezettel, akkor az analízist nagymértékben megkönnyíti, ha zártnak tekintjük. A nyitott és zárt rendszerek kérdésével szorosan összefügg az entrópia fogalma. Az entrópia nem más, mint a rendszer belső rendezetlenségének a mérőszáma. Nyitott rendszerek esetén a belső rendet a fenntartó inputok szabályozzák. Ilyenkor, a fenntartó inputoktól függően, az entrópia lehet állandó, illetőleg nőhet vagy csökkenhet. Egy zárt rendszernek ellenben nincsenek bemenetei, így az entrópiája sohasem csökkenhet. A fizikai és a fogalmi rendszer Egy vállalat, az emberi test, a személyi számítógépem mind fizikai rendszerek. Fizikailag léteznek és azért fontosak számunkra, amik ők valójában. A fogalmi rendszer a valóságban nem létezik, csak egy fizikai rendszert reprezentál. A fogalmi rendszer éppen e reprezentáció miatt fontos. Ha például elkészítjük egy versenyautó számítógépes modelljét, akkor fogalmi rendszert alkottunk meg. Ezt tökéletesítve hozhatjuk létre magát a versenyautót, azaz a fizikai rendszert. A rendszertervezésben először mindig egy absztrakt, azaz fogalmi rendszert alkotunk, amely csak a tervező fejében, papíron vagy számítógépben létezik, és ebből kiindulva hozzuk létre a tényleges, azaz a fizikai rendszert. 11

16 A vállalkozás rendszerelméleti modellezése Összefoglalás A rendszer egy bizonyos határon belül valamilyen cél érdekében együttműködő elemek halmaza. A rendszerek alrendszerekből és elemekből állnak össze. A rendszert a környezettől a rendszer határa választja el. A rendszerbe inputok áramlanak és azt az interfészen keresztül outputok hagyják el. Megkülönböztetünk fizikai és fogalmi rendszereket. Ha a rendszerek belső szerkezetét ne vizsgáljuk, akkor feketedoboz-elméletről beszélünk. Kérdések: 1. Ismertesse a rendszer, alrendszer és elem fogalmát! 2. Melyik két kérdés megválaszolásával tudjuk a rendszert a környezetétől elhatárolni? 3. Mi jellemzi a nyitott rendszereket? A vállalkozások modellezése Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: felvázolni a vállalkozás főfolyamatait, megtervezni a vállalkozás alrendszereinek kapcsolódási pontjait, kapcsolatot teremteni a vállalkozás inputjai és outputjai között. A vállalkozás anyagi és irányítási folyamatai A vállalkozás absztrakt, egyszerűsített rendszer-modelljét láthatjuk a 8. animáción. Az animációból jól kivehető, hogy a vállalkozás fő folyamatait az anyagi folyamatok jelentik, az irányítási folyamat feladata ezek működésének biztosítása. Minden vállalkozás életében elsődlegesek az anyagi (termék-előállítási) folyamatok, hiszen ezek vezetnek a vállalkozási cél eléréséhez. 8. animáció: A vállalkozás rendszerelméleti modellje A folyamatrendszerek horizontális és vertikális tagolásával olyan al- és részrendszerekhez jutunk, amelyek a vállalkozások viszonylag állandó paneljeit alkotják. Az ezekben lezajló folyamatokat rendszerezve és csoportosítva feltárhatók azok a tipikus folyamatok, amelyek általában fellelhetők egy termelő/szolgáltató vállalkozásban. Az ábrából látható, hogy az anyagi- és az irányítási folyamatrendszer három-három alrendszerre különíthető el, úgymint: 12

17 A vállalkozás rendszerelméleti modellezése Az input alrendszer a termelési tényezők rendszerbe vitelét hivatott biztosítani. Ezek meghatározására, felkutatására, bevitelére, nyilvántartására, tárolására, továbbítására stb. alkalmas részrendszerek alkotják az input alrendszert. A rendszerbe jutó erőforrások átalakítása termékké, szolgáltatássá, az átalakító (konvertáló) alrendszer feladata. Ennek részrendszerei a fejlesztéssel, illetve a termeléssel (9. ábra) kapcsolatosak. Az output alrendszer az előállított termékek (szolgáltatások rendszerből történő kivitelét), a többletérték realizálását szolgálja. 9. ábra. Termelési folyamat, mint alrendszer az autógyártásban Az anyagi folyamatrendszer zavartalan működéséhez feltétlenül szükség van az irányítási rendszer megfelelő működésére. Az irányítási alrendszer valósítja meg az integrációt az egyes vállalati al- és részrendszerek között. Az integráció fogalom (integratio) jelentése a latinból származik, és lefordítva a következőt jelenti: Egy egység újbóli helyreállítása. Egy folyamat, amely az egész létrehozásához vezet. Ebből a megfontolásból az irányítási rendszer: egy, a politika és a célok rögzítésére, valamint a célok megvalósítására szolgáló rendszer. Egy szervezet irányítási rendszere különböző irányítási (al-, rész-) rendszereket foglalhat magában (integrált irányítási rendszer). Ezek lehetnek innovációs, termelésirányítási, valamint környezeti vagy pénzügyi-gazdasági irányítási rendszerek. Egy irányítási rendszer minden esetben tartalmazza a vállalaton belüli szervezeti felépítést és folyamatszervezést. Mindig előnyben kell részesíteni az integratív elképzeléseket annak érdekében, hogy egymás mellett működő több szervezet esetében elkerüljék a vállalaton belüli kettős szabályozásokat. Az integrált irányítási rendszer egymással összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetése és irányítása céljából, a minőségi, a környezetvédelmi, a munkabiztonsági és más további szempontok igényeit beleértve. A rendszer valamennyi integrált alkotórész folyamatos fejlesztésére törekszik. Az integrált irányítási rendszer alkotórészei az irányítási politika, célok, programok, tervezés, szabályozás és fejlesztés. A különböző irányítási (al-, rész-) rendszerek elméletileg és metodikailag nagymértékben hasonlítanak egymásra. Éppen ezért például a környezetirányítási rendszerek viszonylag könnyen integrálhatók egy meglévő minőségirányítási rendszer szerkezetébe. A rendszer szemléletű megközelítés előnyei Foglaljuk röviden össze, melyek azok az előnyök, melyeket egy bonyolult probléma kezelésénél a rendszerszemléletű megközelítés jelent: Segít abban, hogy a feladatot komplex egészként lássuk, és ne vesszünk el a részletekben. Bonyolult folyamatok elemzéséhez jó módszert biztosít a rendszer áttekinthető alrendszerekre bontásával. 13

18 A vállalkozás rendszerelméleti modellezése Mivel meglehetősen absztrakt megközelítés, így igen általános is, sok alkalmazási területe képzelhető el. Az egyes rendszereknek sok a hasonló tulajdonsága, így látszólag teljesen különböző problémák is kezelhetők egymással analóg módon. Összetett problémák leírásához is aránylag egyszerű, jól érthető módszert biztosít, így különböző szakképzettséggel rendelkező szakemberek között a kommunikáció eszköze lehet. Hangsúlyozza a kisebb részek együttműködésének jelentőségét, a rendszer és környezetének kapcsolatát, valamint a visszacsatolás jelentőségét. Mindezen előnyök indokolttá és szükségessé teszik, hogy egy menedzser tisztában legyen a rendszerelméletben használatos fogalmak jelentésével, és aktívan tudja alkalmazni is azokat. Összefoglalás A vállalkozások folyamatai két főfolyamatra bonthatók, úgymint az anyagi és az irányítási főfolyamatra. Az anyagi főfolyamaton belül megkülönböztetünk: input, konvertáló és anyagi alrendszereket. A rendszerelméleti megközelítéssel a sokféle vállalkozási formák könnyedén leírhatók, modellezhetők. Kérdések: 1. Sorolja fel a vállalkozás főfolyamatait! 2. Milyen alrendszerekből áll a vállalkozások anyagi főfolyamata? 3. Mi a feladata az irányítási főfolyamatnak? 14

19 3. fejezet - A vállalati kommunikáció szerepe A III. témakör célja: A vállalati kommunikáció elemeinek megismertetése, a Menedzsment Információs Rendszer tartalmi elemeinek bemutatása. A hallgató: tudja felvázolni a kommunikáció elemeit, kapcsolataikat, ismerje meg a kommunikáció típusait, határozza meg a kommunikációs csatornák fő irányait, értse meg a Menedzsment Információs Rendszer felépítésének logikáját A kommunikáció szerepe a vállalkozás működésében Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: értelmezni a kommunikáció fogalmát, modellezni a kommunikációs folyamatokat, megkülönböztetni az egyes kommunikációs típusokat és csatornákat, A kommunikáció elemei Kommunikációnak nevezzük az információ átvitelét egyik személytől a másikhoz, vagy a szervezet egyik egységétől a másikhoz. Az információ: a tudást gyarapító, kedvező esetben bizonytalanságot csökkentő új hír, adat, ismeret, jelzés, amely a szervezetek működését integráló folyamatok egyik összetevője. A kommunikáció minden vállalkozás sikeressége szempontjából alapvető fontosságú, különösen ott, ahol sok embert foglalkoztatnak. Az üzleti vállalkozás legtöbb esetben egy magasan szervezett közösségi tevékenység, ily módon fejlett információs rendszerre van szüksége. Háttér információkat igényel, utasításokat, tervezési és ellenőrzési információkat, adatokat a döntéshozatalhoz és mindemellett sok mindent, ami nem kapcsolódik szorosan a szervezethez, azonban érinti annak teljesítményét. Ilyen tekintetben a kommunikáció legfőbb feladata annak biztosítása, hogy az információ vagy az üzenet eljusson a címzett -hez és azt a feladó szándékai szerint értelmezzék. Amíg az üzenet végighalad a kommunikációs csatornán, torzulást szenvedhet, hiszen az eljuttatás során számos zavaró, torzító akadályba ütközhet. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az igénybevett csatorna a lehető legalkalmasabb legyen és az akadályozó tényezők potenciális torzító hatását a minimumra csökkentsük. A kommunikáció alapmodelljét szemlélhetjük meg a 10. ábrán. 15

20 A vállalati kommunikáció szerepe 10. ábra. A kommunikáció alapmodellje Amikor kommunikálunk, gondolatokat vagy érzéseket, esetleg mindkettőt adunk át. Általában azért, hogy mások magatartását, gondolkodását és hozzáállását befolyásoljuk. Ebből következik, hogy a kommunikáció során mindig tudnunk kell, hogy adott esetben mi a célunk, miként akarunk más embereket befolyásolni, hogy a partner milyen válasza vagy cselekvése győzött meg arról, hogy a kommunikációnk sikeres volt. A vállalati kommunikáció négy típusáról a következők ismerete szükséges: Tájékoztatás. Egyszerűen az lehet vele a célunk, hogy másokat olyan információkkal lássunk el, amelyek birtokában megalapozottabb döntéseket tudnak hozni. Ennek egyik legegyszerűbb változata a reklámok. (11. ábra) 11. ábra. A reklám, mint a tájékoztatás eszköze Utasítás. Ha valakit valamire utasítunk, meg akarjuk változtatni viselkedését. Azt akarjuk, hogy megcsináljanak olyan valamit, amit másképp nem biztos, hogy megtennének. Motiválás. Ha valakit motiválunk, meggyőzünk vagy bátorítunk, szintén egy konkrét magatartás-változást szeretnénk elérni, vagy éppen ellenkezőleg, meg akarjuk előzni a magatartás megváltozását, amiről úgy gondoljuk, hogy bizonnyal megtörténne, ha nem lenne sikeres a kommunikációnk. Az utasítás és a motiváció között általában annyi a különbség, hogy utóbbi esetben nem vagyunk teljesen biztosak a dolgunkban. Információ-szerzés. A tájékoztatással ellentétben ilyenkor az a célunk, hogy másoktól kapjunk információkat bizonyos kérdések kapcsán. Ez is többféleképpen történhet. Például feltehetünk konkrét kérdéseket, esetleg elmondhatjuk véleményünket, vagy egyszerűen csak hagyjuk, hogy másik fél kibeszélje magát és azt figyelmesen végighallgatjuk. 16

21 A vállalati kommunikáció szerepe A gyakorlati kommunikáció során természetesen előfordulhat az is, hogy az említett négy típust kombináltan használjuk. Arra kell figyelni, hogy mindig tudjuk a partnerek célját, cselekedetük mozgatóit. A kommunikációs csatornák és irányok A kommunikációs csatornákat formális és informális kategóriákban sorolhatjuk. A formális kommunikáció közé soroljuk a hivatali megbeszéléseket, értekezleteket. (12. ábra) 12. ábra. Vezetői értekezlet Ezek a hierarchikus, illetve azonos szintű kapcsolatokhoz kötődnek, amelyek szükségszerűen léteznek a szervezet különböző részei között. A formális úton folyó kommunikáció a szervezeti szükségletekkel összhangban folyik és alapvetően lefelé, fölfelé, oldalirányban halad, vagy bizonyos esetekben kisugárzódik. A lefelé irányuló információ a hatáskör közvetlen hierarchikus vonalai mentén halad, a követendő politikát, eligazításokat és utasításokat közvetít. A felfelé irányuló információ, általában ugyancsak a hatáskör közvetlen vonalai mentén halad, zömmel az alsóbb szintű vezetési tevékenység eredményeire vonatkozó információkat, illetve híreket is közvetíthet a felsőbb vezetési szintek számára elbírálásra és mérlegelésre szánt javaslatokkal együtt. Oldalirányú információ az, amely a szervezet különböző egységeiben dolgozó vezetők és/vagy alkalmazottak között folyik. Az ilyen természetű kommunikáció kiemelkedően fontos a szervezet egyedi tevékenységeinek összehangolására. A kisugárzás az információ általános szétszórását jelenti. Egy gazdasági szervezetben a kisugárzás általában a vezetéstől indul ki, de a szakszervezetek, a szakmai érdekvédelmi szervezetek és társadalmi bizottságok is alkalmazhatják. Bármilyen legyen is az információ áramlás iránya a vállalati információáramlás elképzelhetetlen célszerűen kialakított informatikai hálózatok alkalmazása nélkül. Összefoglalás A kommunikáció folyamatában információ áramlik az adótól a vevő irányába. Az információt szállító közeget, médiumnak nevezzük. A vállalati kommunikáció lehet tájékoztatás, utasítás, motiválás és információ-szerzés. A vállalati kommunikáció részei a formális és az informális kommunikáció. A kommunikációs csatornák irányai megegyeznek a vállalati hierarchia irányaival. Kérdések: 1. Sorolja fel a kommunikációs modell elemeit! 17

22 A vállalati kommunikáció szerepe 2. Röviden jellemezze a kommunikáció típusait! 3. Milyen irányokat ismer a vállalati kommunikációban? A Menedzsment Információs Rendszerek logikai felépítése Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: értelmezni az információs rendszer elemeit, felvázolni a vállalkozások legfontosabb tevékenységeit, felépíteni a vállalkozás döntéshozóinak hierarchiáját, összerendelni a MIR elemeit. Menedzsment Információs Rendszerek (MIR) A kifejezésről gyakran úgy gondolják, hogy ez a papírmunka komputerizálását jelenti. Mások úgy vélik, hogy ez a cég üzleti tevékenysége minden szeletének számítógépesítését jelenti, annak érdekében, hogy teljes körű adatbázist hozzanak létre, amely minden tevékenységről képes információt szolgáltatni, beleértve a versenytársak és más külső intézmények tevékenységeit is. Ezek a vélekedések félreértésen alapulnak. Még ha a Menedzsment Információs Rendszerek a mai környezetben alkalmaznak is számítógépeket, e nélkül is létezhetnek és definiálhatók. A Menedzsment Információs Rendszer: a vállalkozás környezetére, belső működésére és tranzakcióira vonatkozó információk összegyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek és eszközök összessége. Elemei: a döntéshozó, az információk és a technikai apparátus (13. ábra.). 13. ábra. A Menedzsment Információs Rendszer elemei A MIR szerepe Az információt maga a vállalkozás és a külső környezet egyaránt létrehozhatja, a szervezet pedig megpróbálhatja az információ egy részét megszerezni annak érdekében, hogy segítse a menedzsment munkáját. Az ezzel kapcsolatos döntési folyamat a következő kérdésekből áll: 18

23 A vállalati kommunikáció szerepe Milyen információt kell begyűjteni? Hogyan kell megszerezni, elemezni és továbbítani? Ki kapja, mikor és milyen formában? Milyen célra használják fel? Ezek az összetevők képezik a Menedzsment Információs Rendszerek alapját. Egy szervezetnek mind a tervezéshez, mind a működéshez információkra van szüksége. A tervezéshez szükség lehet belső és külső információra egyaránt. A legjellemzőbb belső adatok a következők: Termelőkapacitás. Marketing és elosztási lehetőség és tervek. Költségek és az eladási árak szerkezete. (14. ábra) A termékek diverzifikálására vonatkozó tervek és programok. Pénzügyi struktúrák, szűk keresztmetszetek és terek, Személyzeti teljesítmény és fejlesztési tervek. 14. ábra. A vállalkozói költségek alakulása A leggyakrabban szükséges külső adatok a következők: A kormányzat, a helyi hatóságok és különböző ügynökségek által közreadott statisztikai és gazdasági adatok. Kereskedelmi és ipari statisztikák és információk. Vállalatok közötti összehasonlítások. (15. ábra) Piaci információ a pillanatnyi és a potenciális versenytársak tevékenységéről, beleértve az eladások trendjét, a felvásárlásokat és összeolvadásokat, valamint a gyártmányfejlesztést. 19

24 A vállalati kommunikáció szerepe 15. ábra. A vállalatok piaci részesedése a mobilpiacon 2008-ban Az ellenőrzés információ-szükségletei Az ellenőrzéshez szükséges információk legfőbb feladata, hogy a menedzsert a szervezet saját teljesítményére vonatkozó ismeretekkel (adatokkal, tényekkel) lássák el, és olyan területekre irányítsák figyelmüket, amelyek beavatkozást kívánnak, amennyiben a tervezetthez képest eltérések tapasztalhatók. Az információ ennek megfelelően kizárólagosan a menedzsment ellátását szolgálja. Általában az egyéni felelősség területeire koncentrálva szem előtt tartja a decentralizált anyagi felelősség elvét. A Menedzsment Információs Rendszer célja az, hogy ellássa a menedzsereket a lényeges információkkal, segítve ezzel a szervezet működésének kézben tartását, illetve a döntéshozatal folyamatát. Az információk jelentős részét a szervezeten belüli folyamatok és rendszerek hozzák létre, ugyanakkor fontos annak felismerése is, hogy nem keletkezhet minden fontos információ a szervezeten belül. (Például: a stratégia szintű döntéseket a külső forrásokból származó információk nélkül képtelenség meghozni.) Az ellenőrzés koncepciójához hozzátartozik, hogy a különböző szinten dolgozó menedzsereknek különböző típusú információkra van szüksége. A legfelsőbb szintű vezetés széles alapokon nyugvó, összefoglaló információt igényel a stratégiai tervezéshez. A középszintű vezetői ellenőrzéshez a felsőbb szintű tervekről és az alsóbb szintű teljesítményekről kell információ. A munkahelyi szintű menedzsernek pedig a teljesítményre vonatkozó részletes információkra van szüksége, valamint az eltérések számszerűsített elemzésére ahhoz, hogy hatékony módosító lépéseket tehessen. A részletesség, a gyakoriság, a terjedelem és a célirányosság egymástól különböző elvárásainak integrálásához hatékony vezetői beszámolási rendszerre van szükség. A Menedzsment Információs Rendszernek, az eddigiek szellemében a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie: Meg kell felelnie a felhasználó szükségleteinek, ennek érdekében a leendő felhasználókat szorosan be kell vonni a célok meghatározásába, tehát a MIR-be és annak tervezésébe. Annak alapján szolgáltasson, amilyen alapon az, felhasználásra kerül. Ez azt is jelenti, hogy az ellenőrzési információt idejében kell továbbítani ahhoz, hogy annak alapján lépéseket tehessenek, és olyan gyakorisággal, amilyen gyakorisággal a menedzsment képes a szükséges módosító lépéseket megtenni. Emellett azt is jelenti, hogy a felhasználó szempontjából megfelelő formában kell rendelkezésre állnia. A rendszer legyen rugalmas, alkalmazkodjon a szervezet növekedéséhez, változásához. Ez nemcsak a növekedés lehetőségének fenntartását jelenti, hanem esetleg olyan elemek eltávolítását is a rendszerből, amelyek többé már nem lényegesek. A rendszert szabályos időközönként felül kell vizsgálni, hogy biztosítható legyen a költséghatékony működtetés. Végül megfelelő rendszert és ellenőrzést kell létrehozni az információs rendszer biztonságának érdekében és a bizalmas jelleg megőrzésére. Általános esetben a Menedzsment Információs Rendszer a vezetői döntések támogatására hivatott, számszerű és nem számszerű információkat is kezelő, (általában) számítógépes rendszer.(16. ábra) 20

25 A vállalati kommunikáció szerepe 16. ábra. Menedzsment Információs Rendszer-modell Fő elemei: elektronikus adatfeldolgozó (EAF) rendszer, vállalatirányítási információs rendszer (VIR), döntéstámogató rendszer/ek (DTR), szakértői rendszer/ek (SZR), felső vezetői támogató rendszer/ek (FVTR) A MIR és az információs technológia Az információs technológia terén az utóbbi években végbement gyors fejlődés jelentős változásokat hoz a gazdasági életben is. A rendszerek nagyobb hatékonysága és megnövekedett teljesítőképessége, amely alacsony költségekkel párosul, azt jelenti, hogy a vezető egyre könnyebben tud információhoz jutni és azt feldolgozni. Ez ugyanakkor a korábbiaknál nagyobb fegyelmet igényel annak érdekében, hogy a menedzserek ne vesszenek el a túl sok adat között, amelyet képtelenek feldolgozni. Ehelyett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szükséges, hasznos és felhasználható információk meghatározására. Ezért szükséges, hogy a szervezet információs stratégiája felsőszintű döntéseken alapuljon, és semmiképpen sem az alsóbb szintű menedzserek alkalmi, ötletszerű döntésein. A megfelelő információs stratégia megválasztásának bonyolultsága ellenére a rendelkezésre álló nagy teljesítőképességű számítógéprendszerek sok hasznos eszközzel segítik a menedzsert az ellenőrzés és a döntéshozatal terén. A számítógépek két leggyakoribb felhasználási területe: az adatbázis-rendszerek kezelése és a modellezés. Adatbázis-rendszerek Az adatbázis-rendszerek adatok rögzítésére, szervezésére, osztályozására, indexelésére és módosítására adnak lehetőséget, amelynek segítségével meghatározható a vonatkozó információ és elkészíthetők a szükséges jelentések. Modellezés A modellezés a szervezet leképezését jelenti, a valóságban létező változók és elemek közti kapcsolódások közül annyival, amennyivel csak lehetséges. A cél az, hogy segítse a döntéshozatalt oly módon, hogy különböző 21

26 A vállalati kommunikáció szerepe feltételek fennállása mellett szimuláljuk a rendszer viselkedését. A modell ugyan mindig a valóság valamilyen leegyszerűsített képét adja, de tartalmazhatja mindazokat a lényegesebb elemeket is, amelyek a szervezet működését érintik. Összefoglalás A Menedzsment Információs rendszer az információk összegyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végzi el. A vállalkozói információk belső és külső forrásból egyaránt származhatnak. A Menedzsment Információs Rendszer célja az, hogy ellássa a menedzsereket a lényeges információkkal, segítve ezzel a szervezet működésének kézben tartását, illetve a döntéshozatal folyamatát. Kérdések: 1. Sorolja fel az információ kezelésével kapcsolatos tranzakciókat! 2. Sorolja fel a vállalati döntéshozatal rétegeit! 3. Milyen tevékenységek merülnek fel egy vállalkozás működése során? 4. Mi a MIR legfőbb célja? 22

27 4. fejezet - Az üzleti vállalkozás folyamatainak modellezése A IV. témakör célja: Az üzleti vállalkozás folyamatainak, főbb funkcióinak leképzése, modellezése. A hallgató: ismerje meg az üzleti vállalkozás funkcióit, tudja leképezni az üzleti körforgás menetét, értelmezze helyesen az üzleti tranzakció fogalmát, tanulja meg a tranzakció feldolgozás legfontosabb lépéseit Az üzleti vállalkozás folyamatai Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: az üzleti vállalkozások folyamatainak szétbontására, kapcsolatot teremteni az egyes vállalati funkciók között, felismerni a pénz vállalati körforgásban betöltött szerepét. A vállalkozás folyamatainak modellezése, a tranzakció feldolgozás Ebben a fejezetben a vállalkozás funkcióit leíró informatikai kérdésekkel, majd az adatfeldolgozást végző tranzakció-feldolgozó rendszerekkel, és az alsó, esetleg a középvezetői réteg igényeit támogató vezetői információs rendszerekkel fogunk részletesen foglalkozni. Előtte azonban, a vállalatoknál általánosan meglévő funkcionális tagolódás miatt röviden áttekintjük az egyes funkcionális területeken működő információs rendszereket. Funkcionális információs rendszerek Minden vállalatnál, annak szervezeti formájától függetlenül, létezik egy hagyományos funkcionális területek szerinti felbontás. A leggyakoribb felosztás öt területet különböztet meg: marketing, gyártás, pénzügy, könyvelés, emberi erőforrások. Nem meglepő, hogy az információs rendszerek is funkcionális alapon alrendszerekre tagolódnak, ahol minden alrendszer egy-egy terület speciális igényeit elégíti ki. Az információs rendszerek termelési funkciók szerinti felosztását funkcionális információs rendszereknek. nevezzük. A funkcionális területek szerinti tagolódás főleg az alsóbb szintű rendszerekre, így a tranzakció-feldolgozó és a vezetői információs rendszerekre jellemző, ezek egyértelműen funkcionális alrendszerekre bonthatók. Ésszerű tehát a fejezet témáját képező két rendszer ismertetése előtt néhány szóban kitérni a funkcionális információs rendszerekre is. Az üzleti körforgás A vállalkozások nagyon sokfélék lehetnek. Ahány vállalkozás, annyiféle tevékenységi kör. Vannak gyártással foglalkozó vállalatok, amelyek különböző nyersanyagok felhasználásával valamilyen terméket állítanak elő. Vannak kereskedők, akik már kész termékek értékesítésével foglalkoznak. Végül vannak szolgáltatók, akik valamilyen szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleiknek, mint például a tanácsadó, az ingatlanközvetítő vagy a könyvelő cégek. Bármennyire különbözőek is az egyes területeken működő vállalkozások, a 17. animáción bemutatott üzleti körforgás mindegyiknél szinte teljesen azonos formában található meg. Ezeket a tevékenységeket minden vállalkozásnak el kell látnia, teljesen függetlenül attól, hogy milyen területen is működik. 23

28 Az üzleti vállalkozás folyamatainak modellezése A vállalkozás indításakor, pénzügyi szempontból, az első feladat, hogy megfelelő mennyiségű pénz álljon rendelkezésre a befektetéshez. Ennek a megszerzése történik a pénzügyi tevékenység során, amikor a vállalat befektetői és hitelezői rendelkezésre bocsátják a szükséges összeget. A pénzt ezek után be kell fektetni különböző erőforrásokba. Ki kell fizetni az alkalmazottak munkabérét, nyersanyagokat kell vásárolni, más cégek szolgáltatásait kell igénybe venni. Ez a befektetési tevékenység. A következő lépés, vagyis az átalakítási tevékenység során a vásárolt nyersanyagokat késztermékekké, vagy szolgáltatásokat alakítjuk át. Gyártó cégek esetén ez maga a gyártási folyamat, viszonteladóknál a termék raktározása, szolgáltatóknál pedig az adott szolgáltatás nyújtása. A készterméket, szolgáltatást természetesen el is kell adni, lehetőleg magasabb áron, mint a ráfordítások költsége, azaz következik az értékesítési tevékenység. Az itt befolyt pénzek és a beérkezett számlák újra a pénzügyi tevékenységbe kerülnek, és kezdődhet az egész folyamat elölről. Időlegesen előfordulhat, hogy olyan pénzösszegekkel is rendelkezünk, melyeket nem akarunk, vagy nem tudunk újra visszaforgatni az üzletbe. Ezeket értékpapírok, bankbetétek formájában helyezzük el, hogy szükség esetén ismét hozzáférhetőek legyenek. Mivel az üzleti körforgás tevékenységeit minden vállalkozásnál el kell látni, így a hagyományos funkcionális területek is ezen tevékenységekhez igazodnak. A marketing, mint funkcionális terület például egyértelműen az értékesítési tevékenységhez kapcsolódik. A gyártás a befektetési és az átalakítási, a könyvelés és a pénzügy a pénzügyi, a befektetési és az értékesítési, míg az emberi erőforrások mind a négy tevékenységhez kapcsolhatók. Nagyon fontos tehát az üzleti körforgás tevékenységeinek ismerete és szem előtt tartása, amikor az egyes funkcionális területek információs rendszereit vizsgáljuk. 17. animáció. Az üzleti körforgás egyszerűsített modellje Információs rendszerek az egyes funkcionális területeken Ebben a tartalmi egységben röviden, felsorolásszerűen áttekintjük, hogy milyen fontosabb funkcionális alrendszerek léteznek egy-egy vállalatnál. A felosztás természetesen az öt, már említett funkcionális terület szerint történik. Ezt mutatja a 18. animáció. 24

29 Az üzleti vállalkozás folyamatainak modellezése 18. animáció. A funkcionális információs rendszer tagolódása A fontosabb funkcionális alrendszerek és az általuk ellátott legfontosabb feladatok a következők: Marketing alrendszer on-line tranzakciók lebonyolítása (a tranzakció-feldolgozó rendszerek kapcsán ezzel majd részletesebben is foglalkozunk), piackutatás, eladások elemzése, előrejelzése, hirdetési stratégia megtervezése, felügyelete, értékelése. Gyártási alrendszer raktárkezelés - nyersanyag, félkész termék és késztermék raktárak kezelése, felügyelete, termelés ütemezése, gyártási költségek becslése, minőségellenőrzés, számítógéppel segített tervezés (CAD: Computer Aided Design) és gyártás (CAM: Computer Aided Manufacturing), Ezen funkciók összességét integrált gyártórendszereknek (CIM: Computer Integrated Manufacturing) szokás nevezni. Könyvelési alrendszer vevő oldali számlák kezelése, szállító oldali számlák kezelése, naplófőkönyv, bérszámfejtés. Pénzügyi alrendszer pénzügyi ellenőrzés, pénzügyi előrejelzés, pénzügyi tervezés, költségvetés, készpénz és hitelgazdálkodás, 25

30 Az üzleti vállalkozás folyamatainak modellezése portfolió menedzsment. Emberi erőforrások alrendszer munkaerő-tervezés, személyes adatok nyilvántartása, továbbképzések szervezése, munkaerő ráfordítások elemzése, tervezése. Fontos megjegyezni, hogy a fenti felosztás és csoportosítás inkább csak példa értékű, és nem az egyetlen lehetséges megoldás. Egyrészt az egyes tevékenységek felsorolása természetesen messze nem lehet teljes, másrészt elképzelhető bizonyos tevékenységek más alrendszerekhez csatolása is. Azt azonban nagyon fontos látnunk, hogy az információs rendszerek, főleg alsóbb szinteken, mindig valamilyen funkcionális terület igényeit szolgálják ki. Összefoglalás Az üzleti vállalkozások mindennapi tevékenységeit öt nagy területe tudjuk elkülöníteni a tevékenységek jellegét figyelembe véve. Ez az öt terület: a marketing, gyártás, pénzügy, könyvelés és emberi erőforrások. Mind az öt terület szerves részét képezi az üzleti körforgásnak. Az üzleti körforgás során a vállalkozások erőforrásokat vásárolnak, majd ezeket alakítják át termékekké és/vagy szolgáltatásokká, ezáltal elégítik ki a fogyasztói igényeket és tesznek szert jövedelemre. Kérdések: 1. Melyik öt területre osztható fel egy üzleti vállalkozás tevékenység-halmaza? 2. Milyen elemekből épül fel egy vállalkozás üzleti körfolyamata? 3. Melyek a legfontosabb feladatai a marketing és gyártási tevékenységeknek? 4. Melyek a legfontosabb feladatai a pénzügy és könyvelési tevékenységeknek? Az üzleti tranzakciók feldolgozása Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: definiálni az üzleti tranzakció fogalmát, megtalálni az összefüggést az adatfeldolgozás és a tranzakció kezelés között, különbséget tenni a kötegelt és a valós idejű tranzakció feldolgozás között. A tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS) Amikor a számítógépeket az üzleti életben elkezdték használni, először kizárólag nagy mennyiségű adat tárolására és kezelésére alkalmazták őket, a menedzseri döntéshozatal támogatása csak később jött szóba. Bár a fejlődés során, egyre több, különböző célt szolgáló információs rendszer került a piacra, az információs szint alapját az üzleti folyamatok bonyolítását szolgáló tranzakció-feldolgozó rendszerek (Transaction Processing System: TPS) képezik. A tranzakció nem más, mint egy az üzletmenettel kapcsolatos elemi esemény. Tranzakció például egy termék eladása, megvétele, egy áru megrendelése vagy éppen a vételár kifizetése. Minden tranzakció egy sor adat keletkezését vonja maga után. Ha például egy vállalkozás értékesít egy adott terméket, akkor az a raktárkészlet csökkenését és a bevételek növekedését vonja maga után. Nyilván kell tartani a vevőknek kibocsátott számlákat, az eladás helyét és idejét, hitelkártyával történő vásárlás esetén a kártya adatait is. 26

31 Az üzleti vállalkozás folyamatainak modellezése Mindezen adatok nyilvántartását és feldolgozását természetesen nagymértékben segítheti egy számítógépes rendszer. Mivel adatfeldolgozásra valamilyen formában - akár manuálisan, akár számítógépesen - minden cégnek szüksége van, egy tranzakció-feldolgozó rendszer ma már stratégiai jelentőséggel bír és elengedhetetlen a piaci versenyképesség biztosításához. A TPS feladata a napi üzletmenettel kapcsolatos adatok gyűjtése, felvétele, tárolása, feldolgozása és megjelenítése. A tranzakció-feldolgozó rendszer az adatokra fókuszál, a vezetői döntéshozatalhoz közvetlenül nem sok információt szolgáltat. A cél a nagyszámú tranzakció pontos és biztonságos kezelése, a gyakran ismétlődő, strukturált tevékenységek támogatása. A rendszer természetesen az előző szakaszban leírtak szerint funkcionális alrendszerekre tagolható, melyek egy-egy funkcionális terület speciális igényeit kielégítve látják el ezeket a feladatokat. A TPS nagy jelentősége a fent említettek mellett, hogy a külvilággal ez a rendszer tartja a kapcsolatot, vagyis ez a rendszer továbbítja az adatokat a környezet felé, és ide érkeznek a kívülről érkező adatok is. A tranzakciófeldolgozó rendszer szolgáltatja a vállalatnál használt összes többi információs rendszer adatbázisát. A tranzakció-feldolgozás folyamata A tranzakció-feldolgozás folyamata a 19. animáción látható módon öt lépésre osztható: adatok bevitele (1), tranzakciók feldolgozása (2), adatbázisok karbantartása (3), jelentések készítése (4) és lekérdezések feldolgozása (5). 19. animáció. A tranzakció-feldolgozás folyamata ad) 1. Az adatok bevitele A tranzakciókkal kapcsolatos adatokat össze kell gyűjteni, át kell alakítani a számítógép számára érthető formára, és ellenőrizni kell azokat. A problémát az adatok megszerzésének és bevitelének gyorsasága és pontossága jelenti. Az adatbevitel régebben kizárólag manuális módszerekkel történt. Az adatok papíron érkeztek, összegyűjtötték őket, és az alkalmazottak a billentyűzeten keresztül vitték be azokat a rendszerbe. A manuális adatbevitel hátránya, hogy lassú, nagy a hibaszázaléka, sok embert igényel és mindezek miatt meglehetősen költséges. A hagyományos manuális adatbevitelt manapság egyre inkább felváltják az automatizált módszerek. Ilyenek például a vonalkódos leolvasók, a mágneskártyás rendszerek, az optikai jel- és karakterfelismerők (OMR: Optical Mark Readers és OCR: Optical Character Readers), a hangfelismerő rendszerek vagy az érintésre működő monitor, az úgynevezett touch-screen is. Ezekkel az eszközökkel az adatbevitel lényegesen gyorsabb, megbízhatóbb és kisebb munkaerő-igényű. ad) 2. A tranzakciók feldolgozása Az üzleti tranzakciók adatainak feldolgozására alapvetően két módszer áll rendelkezésre: a kötegelt vagy más néven batch, és a valós idejű, vagy real-time feldolgozás. 27

32 Az üzleti vállalkozás folyamatainak modellezése A kötegelt adatfeldolgozás lényege, hogy az adatokat összegyűjtik, csoportosítják, és külön fájlokban (úgynevezett tranzakciós állományokban) tárolják őket a feldolgozásig. A törzsfájl aktualizálása periodikusan történik. Egy ilyen rendszer blokkvázlata látható a 20. animáción. 20. animáció. A kötegelt feldolgozás A két módszer közül ez a régebbi, de még ma is használjuk, ha nagyon nagy mennyiségű adatot kell feldolgozni, ha az állományokat nem szükséges azonnal frissíteni és naprakészen tartani, valamint ha a jelentések is csak periodikusan kellenek. Ilyen eset például a ledolgozott órák alapján a fizetési jegyzék előállítása, amelyre csak havonta van szükség. Szintén batch feldolgozást alkalmaz egy áruház, ha a napi tranzakciókat összegyűjtik, és zárás után elküldik a központi számítógépre. A módszer előnye, hogy a periodikus frissítések nem terhelik annyira a rendszert, és kialakítása is egyszerűbb. Nagy hátránya viszont, hogy az adatbázis nem minden pillanatban időszerű, így az azonnali lekérdezésekre nem lehet érdemben válaszolni. 21. animáció. A valós idejű feldolgozás Manapság egyre gyakrabban valós idejű adatfeldolgozást alkalmaznak, melynek lényege, hogy a keletkező adatokat átmeneti tárolás nélkül a keletkezésükkor azonnal feldolgozzák. Ennek eredményeként az adatbázisok mindig időszerűek, az azonnali lekérdezésekre is helyes válaszokat kapunk. Real-Time feldolgozást alkalmaznak például a reptéri helyfoglaló rendszereknél és egyre több banki rendszernél is. Ezeknél nagyon fontos követelmény a megbízhatóság és a biztonság. A rendszer működése stratégiailag fontos, így nem omolhat össze, és védekezni kell az illetéktelen felhasználókkal szemben is. Mindezek jelentősen növelik a rendszer bonyolultságát és árát, amely egyben a legnagyobb hátránya is. Egy valós idejű rendszer blokkvázlata látható a 21. animáción. ad) 3. Az adatbázisok karbantartása 28

33 Az üzleti vállalkozás folyamatainak modellezése A tranzakció-feldolgozó rendszerek egyik legfontosabb feladata, hogy karbantartják a vállalati adatbázisokat, a napi üzleti eseményeknek megfelelően elvégzik a megfelelő változtatásokat. Ha például egy áru értékesítésre került, akkor növelik a bevételek összegét és csökkentik az árukészletet. Ha egy ügyfél adataiban, például címében, telefonszámában változás történik, akkor a TPS szintén módosítja a megfelelő adatbázisokat. A cél az, hogy az állományok mindig hibátlanok és szükség szerint naprakészek legyenek. A TPS által ilyen módon karbantartott fájlok képezik majd a rájuk épülő magasabb szintű információs rendszerek adatbázisát. ad) 4. A jelentések készítése A tranzakció-feldolgozó rendszerek rendszeres időközönként, vagy amikor igény van rá, jelentéseket készítenek egy adott időszakban történt tranzakciókról. A jelentések nem kifejezetten menedzserek számára készülnek, részletes, pontos kimutatásokat tartalmaznak, nyomkövetésre, ellenőrzésre adnak lehetőséget. Ilyen jelentések például az ellenőrző listák, amelyek egy adott időszak valamennyi tranzakcióját felsorolják, a hibajelentések, melyek a feldolgozás alatt a rendszer által érzékelt hibákat (pl. hiányzó adatok, hibás számlaszám stb.) tartalmazzák, vagy a könyvelési listák, amelyek a cég pénzügyi helyzetét dokumentálják egyenlegek, főkönyvi összegek formájában. ad) 5. A lekérdezések feldolgozása A tranzakció-feldolgozó rendszerek általában lehetőséget nyújtanak a felhasználóknak arra, hogy az őket érdeklő adatokhoz közvetlenül, lekérdezések formájában is hozzáférhessenek. Egy áruházi alkalmazott például kíváncsi lehet, hogy egy adott árucikkből mennyi van még raktáron, egy bankszámla tulajdonosa lekérdezheti a számlája egyenlegét, vagy egy menedzser közvetlenül hozzáférhet egy beosztottjának adataihoz. Ezeket a funkciókat a TPS általában előre definiált párbeszéd ablakokkal, esetleg lekérdező nyelvek használatával teszi lehetővé. Összefoglalás Az üzleti vállalkozások tevékenységeiben az üzletmenettel kapcsolatos elemi eseményeket tranzakcióknak nevezzük. Tranzakció egy termék eladása, megvétele, egy áru megrendelése vagy éppen a vételár kifizetése. A tranzakció feldolgozó rendszerek feladata a napi üzletmenettel kapcsolatos adatok gyűjtése, felvétele, tárolása, feldolgozása és megjelenítése. A tranzakció-feldolgozás történhet kötegelt módon vagy valós időben. Kérdések: 1. Mit nevezünk üzleti tranzakciónak? 2. Mit takar a TPS mozaikszó? 3. Sorolja fel a tranzakció feldolgozó rendszerek feladatait! 29

34 5. fejezet - Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai Az V. témakör célja: Az SAP példáján és termékein keresztül az integrált vállalatirányítási információs rendszerek felépítésének a bemutatása. A hallgató: kapjon átfogó képet egy standard integrált informatikai rendszereket fejlesztő cégről, ismerje meg az SAP fejlődésének legfontosabb állomásait, lássa át az SAP termék-portfólióját, ismerje meg az SAP szolgáltatásait Az SAP bemutatása, szolgáltatásai Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: átlátni az SAP fejlődősének szakaszait, megérteni az SAP sikerének kulcsát, leírni az SAP szolgáltatásait. Az SAP bemutatása, az SAP AG története Ebben a témakörben az SAP által kifejlesztett integrált vállalatirányítási rendszeren keresztül mutatjuk be a vállalatirányítási rendszerek alapjait. Az SAP a vállalati szoftverpiac alapítói közé tartozik. Mára már, a világ harmadik legnagyobb szoftver cégévé vált és nemcsak a német üzleti és gazdasági körökben tekintik igazi sikertörténetnek a cég fejlődését. Az SAP sohasem tartozott a tipikus német cégek közé. Talán az alapítók lelkesedése, a cég belső kultúrája, vagy a nehéz időszakokban is megújulásra képes működése tette ilyen sikeressé. A következő ábra (22. ábra) az elmúlt évtizedek technológiai kihívásait, változásait mutatja, melyeknek mindig meg kellett felelnie. 30

35 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai 22. ábra. Az SAP technológiai kihívásai A cég neve a kezdeti időszakban Systemanalyse und Programmentwicklung volt, majd később változott a most is aktuális Systeme Anwendungen Produkte szócsoportra, melynek rövidítése az SAP (angolul: Systems, Applications and Products in data processing, magyarul: Rendszerek, Alkalmazások és Termékek az adatfeldolgozásban) Akkori elképzelésük, mely egy napra kész információkat nyújtó szoftver volt, mára valósággá vált. Az SAP az e-business szoftvermegoldások terén a világ vezető vállalata. A mysap.com e-business platformnak köszönhetően az üzleti életben világszerte jobb kapcsolatok ápolhatók az ügyfelekkel és partnerekkel, gördülékenyebbé válnak a tevékenységek, jelentős hatékonyságnövelés érhető el a teljes logisztikai láncban ben 120 országban az SAP rendszer mintegy installációja fut. A 23. ábrán az SAP AG fejlődési tendenciáit szemlélhetjük napjainkig, így nyomon követhetjük azt a növekedési folyamatot, ahogyan az ötfős cégből egy nemzetközileg is tevékeny konszern vált. 31

36 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai 23. ábra. Az SAP fejlődésének mérföldkövei 1973: Az SAP kifejleszti az első pénzügyi szoftverét, az RF System megoldását, amely a későbbiekben alapját képezi az SAP R/1 rendszernek. 1977: Az SAP központja Weinheimből Walldorfba költözik. Az előző évben az SAP 25 alkalmazottja 3,8 millió dollár árbevételt ért el. 1981: A müncheni ipari kiállításon az SAP bemutatja az új SAP R/2 -es szoftvermegoldását. Egy év alatt, az SAP már 250 ügyfelet szolgál ki és kb. 100 alkalmazottat foglalkoztat. 1986: Az előrejelzésekhez képest korábban, az SAP árbevétele eléri a 100 millió márkát. A cég vállalatokat alapít Ausztriában és Svájcban. 1988: Az SAP részvénytársasággá alakul. A cég részvényeit bevezették a Frankfurti Tőzsdére, ahol bekerült - a börze meghatározó indexét - a DAX-ot befolyásoló részvények kosarába. A vállalat új leányvállalatokat alapít, és üzletét kiterjeszti USA-ra. 1990: Az SAP további leányvállalatokat alapít, partnerkapcsolatokat és együttműködéseket alakít ki és megalapítja az első, 100%-os tulajdonú leányvállalatait. A vállalat több, mint alkalmazottja munkájának segítségével elérte az 500 millió márkás árbevételt. 1992: Az első ügyfelek bevezetik az SAP R/3 szoftvert. 1996: érdeklődő vett részt az SAP ipari konferenciáján Bécsben, a SAPPHIRE rendezvényen. Az SAP legnagyobb ügyfeleivé vált a Coca-Cola és a Deutsche Telekom. Ebben az évben SAP R/3 felhasználóra kötöttek szerződést. 1998: Az SAP-t már a New York-i tőzsdén is jegyzik. Az alkalmazottak száma 50%-kal nő és eléri a főt. 1999: Hasso Plattner bejelenti a mysap.com licensz létrehozását, amely az SAP új, üzleti megoldásának családját jelenti az Internet századában. Az ERP szoftvert továbbfejlesztik, és működését kiszélesítik, hogy megfelelő legyen az elektronikus üzletvitel megoldásaihoz. 2002: A vállalat egy vállalati csoporttá szerveződik. Hivatalos leányvállalatai közé tartozik az SAP Portals, SAP Markets, SAP Hosting és az SAP SI. Az SAP új globális szervezeti átalakítást hajt végre, kialakítja a Global Professional Services Organization-t (GPSO), azaz a nemzetközi tanácsadó egységét, amely egy egységes, integrált, globális szervezet. A GPSO magában foglalja az összes SAP ország valamennyi SAP tanácsadási részlegét és valamennyi SAP iparági megoldáshoz kapcsolódóan szolgáltatásokat kínál a megoldás teljes 32

37 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai életciklusára. A év teljes bevétele eléri 7.4 milliárd eurót március 18-án, a Frankfurti tőzsdén egy SAP részvény értéke 174 euró volt, ami a négyszerese a bevezetéskori értéknek. 2010: A vállalat 2009 évi árbevétele millió euró. Az SAP teljes idős alkalmazottainak a száma fő a világ 50 országában. Az SAP termékeit 2400 partner értékesíti. Az SAP mint világcég Minden cégnek, amely terjeszkedni akar és világcéggé alakul, nem ugorhatja át a kezdeti nehézségeket. Az SAP története is így alakult. Egy kis szoftvercégből az üzemgazdasági felhasználói szoftverpiac óriásává vált. A cég az R/3 szoftverrel robbant be a piacra 1992-ben. Ahogyan programrendszerének kiépítésénél is tette, fokozatosan építette ki a partnercégek és ügyfelek igényeinek megfelelően a külföldi üzlethálózatát ban például az amerikai, gazdasági gépeket gyártó John Deere az SAP RF pénzügyi modult szerette volna bevezetni az európai és afrikai leányvállalataihoz. Az SAP-nak ez a lehetőség megnyitotta az utat a nemzetközi pénzügyi életbe is, ahol az új követelményeknek megfelelően szoftvereket a fizetési forgalom, devizakérdések és ország specifikus mérlegelőírásaira kellett átírnia és átállítania. Ma az SAP egy nemzetközileg is tevékeny konszern, összes üzleti részesedésének 80%-a külföldről származik. A nemzetközi piacok megszerzésével Németországon kívüli munkaerőt is kellett szereznie. A nemzetközi management tudatos vállalati döntés volt, ezek irányítják a számtalan nációból összetevődő teameket. Az SAP multinacionalitását alátámasztja a globális kutatási háló is. A walldorfi székhely mellett az SAP nemzetközi fejlesztési központokkal is kapcsolatban áll. Ezeknek az SAP laboroknak a decentrikus berendezkedése miatt megnőtt a jelentőségük. A laborok elhelyezkedése a következőképpen néz ki (24. ábra): 24. ábra. Az SAP kutató-fejlesztő központjainak hálózata A nemzetközi fejlődés következtében a vállalat fogékonyabb lett más kultúrák szoftverigényei iránt. Ezen kívül a világ különböző régióiban működő SAP laborok egy plusz impulzust adnak a vállalaton belül a tudás áramlásának. 33

38 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai Az SAP AG székhelye, a vállalati fejlesztések központja és a vezetés is Walldorfban található. A walldorfi központ a vállalaton belüli elosztási lánc kiinduló láncszeme. Itt folyik a megoldások ki- és továbbfejlesztése, a stratégiai és logisztikai tervezés, valamint a központi adminisztráció és emberi erőforrás gazdálkodás nemzetközi szinten. Innen mennek az információk és utasítások a regionális központoknak, onnan pedig a leányvállalatokhoz. A Corporate Functions részlegek ugyancsak ide csatlakoznak. A fejlesztések részben más régiókban is folynak, mint például Észak-Amerikában, Dél-Ázsiában. A helyi Service Centerek az országos szervezetekhez tartoznak, és az ottani régióban szolgálják ki az ügyfeleket. Az SAP tudatosan törekszik arra, hogy közvetlen párbeszédet folytasson, és folyamatosan együttműködjön ügyfeleivel. Ennek érdekében a 120 országban jelenlévő SAP már 54 leányvállalatot hozott létre világszerte, amelyek egyik legfőbb feladata, hogy az SAP rendszert a helyi igényeknek megfelelően átalakítsa, rendszeresen aktualizálja és folyamatos támogatást nyújtson a felhasználók számára. Az SAP egész Európát lefedi a keleteurópai térségben szinte mindenhol önálló leányvállalatok működnek. Az SAP nemzetközi sikerének építőkövei Az alkalmazások oldaláról: Hozzáadott érték a vállalat számára Erősíti az alkalmazottak közti együttműködést Minden méretű vállalkozásra Más rendszerekkel való együttműködés lehetősége Iparági tapasztalatok A technológia oldaláról Megfizethető ár Nyílt alkalmazás Platformfüggetlenség Skálázhatóság Biztonság Megbízható működés Az SAP Magyarországon Az SAP 1989 óta van a magyar piacon, az első időben szerződéses partnerei kínálták ezt a három betűvel fémjelzett integrált ügyviteli rendszert. Az egyre növekvő igények mind magasabb szintű kiszolgálása érdekében az SAP 1996-ban saját budapesti képviseleti irodát nyitott, majd január 1-én megalakult az SAP AG 100 %-os leányvállalataként az SAP Hungary Kft. Az 1998-ban 5 fővel induló cég alkalmazottainak száma mára eléri az 500 főt. Az elmúlt évek komoly alkalmazkodási próbatétel volt az SAP számára is, teljes informatikai és iparági szaktudását arra fordította, hogy olyan megoldásokat fejlesszen, amelyekkel a vállalkozások zökkenőmentesen kapcsolódhatnak beszállítóik, ügyfeleik és partnereik üzletmenetéhez, a hazai piac igényeinek megfelelően. A vállalat ügyfélkörébe tartoznak a hazai nagyvállalatok és a magyar piacon működő multinacionális cégek leányvállalatai, logisztikai központjai. Többek között: a MOL Nyrt., az OTP Bank Nyrt., a Hungaropharma Gyógyszer kereskedelmi Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt., az Audi Hungária Motor Kft., a DREHER Sörgyárak Zrt., a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Posta Zrt., a Lapker Zrt., és az Egis Zrt. Az SAP szolgáltatásai 34

39 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai Az SAP az integrált standard szoftverek és a kapcsolódó szolgáltatások piacának vezető szállítója. A társaság szolgáltatásai világszerte az SAP saját hálózatán, valamint partnervállalatain keresztül érhetők el. A szoftverház a szolgáltatásairól ISO 9001 tanúsítvánnyal rendelkezik. Néhány jellemző tevékenység, amelyek bizonyítják, hogy a SAP a szoftverek értékesítése után sem hagyja magára ügyfeleit. Tanácsadás Az SAP saját tanácsadó csapatával, illetve partnerei bevonásával minden bevezetési és üzemeltetési kérdésben segíti ügyfeleit. Az SAP Hungary Kft. és tanácsadói támogatást nyújtanak a felhasználóknak, hogy hatékonyan és önállóan tudják az SAP testre szabott rendszerét saját céljaikra alkalmazni. Az SAP egyúttal lehetőséget biztosít ügyfeleinek arra is, hogy igényeiknek megfelelően tovább tökéletesíthessék saját rendszerüket. Ehhez rendelkezésre állnak az SAP központi fejlesztéseiről szóló legfrissebb információk is. Oktatás Az SAP felismerte az oktatás ill. továbbképzés szükségességét, és célja ezen szükséglet magas színvonalon való kielégítése, annak érdekében, hogy az ügyfelek az SAP-rendszer nyújtotta lehetőségeket a legszélesebb körben ki tudják használni. A felkínált tanfolyami skála az alapszintű tanfolyamoktól a mysap.com komponensek tanfolyamain keresztül az ágazat specifikus termékeket is tartalmazza. A tanfolyamok az SAP Hungary Kft. - a modern infrastruktúra igényeit maximálisan kielégítő eszközökkel felszerelt - Oktatási Központjában kerülnek megrendezésre, de az SAP mindig készen áll arra, hogy az ügyfelek egyedi igényeit figyelembe véve és azokat közösen megvitatva személyre szabott úgynevezett inhouse oktatást alakítson ki. Ügyféltámogatás Az SAP bázis és az alkalmazási modulok területén a felhasználók számára a helyi támogatást az SAP Hungary Kft. szolgáltatja. A SAP Hungary Kft. ügyféltámogató csoportja biztosítja a magyarországi ügyfelek számára többek között az SAP R/3 helyi támogatását, bázis tanácsadást, az új technológiák és új rendszerplatformok technikai támogatását. Magyar nyelvű telefonos diszpécser szolgálat is rendelkezésére áll az SAP R/3 felhasználók számára. Az ügyféltámogató csoport emellett körlevelek segítségével tájékoztatja a hazai R/3 felhasználókat a rendszerrel kapcsolatos minden egyes fontos változásról. Fejlesztés és honosítás A SAP termékek az SAP AG központi fejlesztésének eredményei. Ahhoz, hogy a kifejlesztett szoftverek megfelelő minőségben és a helyi követelményeknek megfelelően alkalmazhatók legyenek, szükség van a termék honosítására. A cég minden honosított terméknél kötelezettséget vállal arra, hogy a megoldásokban figyelembe vett vonatkozó jogszabályok, előírások későbbi változásait is figyelemmel kíséri, ezek módosításait átvezeti a termékeken. A termékmenedzsment és -fejlesztés célja, hogy mindig naprakész illetve megfelelő minőségű rendszert biztosítson az SAP felhasználói számára. Összefoglalás Az SAP (Systems, Applications and Products in data processing) a világ egyik vezető vállalata az integrált informatikai rendszerfejlesztők között. Az SAP kutatási, fejlesztési központjai az egész világot lefedik. Az SAP Magyarországon 1996 óta van jelen, 1998 óta SAP Hungary Kft-ként önálló leányvállalatként. Az SAP legfontosabb szolgáltatásai közé tartozik a tanácsadás, oktatás, ügyféltámogatás, fejlesztés és honosítás. Kérdések: 1. Jellemezze az SAP fejlődésének mérföldköveit! 2. Hogyan jellemezhető az SAP multinacionális felépítése? 3. Hol találhatók az SAP kutató-fejlesztő központjai? 4. Jellemezze az SAP sikerének építőköveit! 5. Jellemezze az SAP szolgáltatásait! 35

40 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai Az SAP termékei, megoldásai Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: átlátni az SAP termékeinek szerkezetét, megérteni az ERP rendszerek alapjait, jellemezni az SAP egyes termékeit. Az SAP termékei Maga a standard szoftver nem SAP találmány. Az SAP bővítette felhasználói területét és vállalatokra integrálta az egyes folyamatokat, azaz az egyes részlegekre szétszóródó folyamatokat és információkat a számítógép segítségével áttekinthető folyamatokká állította össze, így központilag tervezhető, irányítható és kiértékelhető formában megjelenítve azokat. A rendszert úgy képzelték el, hogy az mindig kész legyen az információt azonnal szolgáltatni. Az üzemnek fontos információt a jövőben csak egyszer kelljen bevinni a rendszerbe a folyamat kezdetén. Vegyük példának a szállítói számlákat. A megrendelésnél egyszer elektronikusan beviszik az adatokat, jelentősen csökkentve ezzel a költségeket. Amennyiben a bemenő számlák nagyrészt már tartalmazzák a szükséges adatokat, amelyek a megrendelésnél már megvoltak, az árubevitelt a gép felismeri és a számlavizsgálat a számítógép által regisztrált adatok segítségével automatizálttá válik. Világszerte valamennyi vállalakozás számára érzékelhető a globalizáció, a gazdasági struktúraváltás, korábbi piacok megváltozásának, átrendeződésének, és a verseny fokozódásának a hatása. Aki fenn akar maradni, csakis a legjobb vállalatirányítási módszerekkel, a piaci igények változásaira a legrövidebb idő alatt reagálni képes üzletmenet kialakításával érheti el céljait és válhat sikeressé. A gyors és helyes döntések titka az optimális információellátás és áramoltatás, amelyhez az SAP megfelelő integrált megoldást kínál. (25. ábra) 25. ábra. Az SAP termék-portfóliója 36

41 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai A SAP teljes ajánlata, az Enterprise Service Architecture vállalati szolgáltatási architektúra (R/3, R/3 Enterprise, mysap ERP, mysap Solutions és mysap Business Suite valamint SAP NetWeaver, SAP Business One, SAP All in One és SAP xapps) a jelenlegi legteljesebb megoldáskészlet opció. (26. ábra) 26. ábra. A vállalati szolgáltatási architektúra Az internet megjelenése előtt a vállalatok elsősorban belső üzleti folyamataik optimalizálására helyezték a hangsúlyt. Az elektronikus kommunikáció olcsó és széleskörű elérhetőségével lehetővé vált az üzleti folyamatok kiterjesztése mind a beszállítók, mind az ügyfelek irányába. A fejlődés ellenére az üzleti tranzakcióknak még mindig csak egy töredéke bonyolódik az interneten keresztül és az elektronikus kereskedelemről is hamis kép él az emberek fejében. Gyakran ugyanis az elektronikus vásárlással azonosítják, és elsősorban az új bevásárlási lehetőségekre gondolnak, ahol on-line elektronikus játékokat, könyveket vagy CD-ket rendelhetnek. Ám az elektronikus kereskedelem ennél jelentősen több. Ezt a problémát felfedezve fejlesztett ki a kilencvenes évek végén az SAP egy olyan elektronikus üzleti platformot, mely megoldást nyújt az interneten keresztül bonyolított minden releváns üzleti folyamat optimális integrációjára. Ez az a platform, melyet akkor mysap.com névre kereszteltek el. A mysap.com teljes üzleti környezetet szállít az elektronikus kereskedelemnek. (27. ábra) 37

42 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai 27. ábra. Az SAP üzleti megoldásainak gyűjteménye Ma ugyanez a megoldáscsalád a mysap Business Suite nevet viseli, mivel a cég úgy gondolja, hogy ez a név jobban tükrözi, mi is valójában a platform egy teljesen integrált üzleti megoldás. A mysap Business Suite egyszerre megoldáscsalád, illetve integrációs és alkalmazásplatform. Nyílt vállalati alkalmazásokat biztosít, amelyek az információ és az eljárások integrálásával maximalizálják az üzleti kapcsolatokból származó nyereséget. Ezek az alkalmazások lehetővé teszik, hogy a felhasználók konzisztens eredményeket érjenek el a vállalati hálózatokon keresztül - és biztosítják a rugalmasságot, amely az állandóan változó vállalati környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges. A mysap Customer Relationship Management A CRM olyan komplex szoftvermegoldás, amely egységesíti az ügyfélkapcsolati folyamatokat a marketing, az értékesítés, a szerviz és az elemzés területén. Operatív, analitikus és kollaboratív CRM Az operatív CRM irányítja és szinkronizálja az ügyfél-interakciókat a marketing, az értékesítés és a szerviz területén. Az analitikus CRM segítséget nyújt az információforrások optimalizálásában annak érdekében, hogy elősegítse a profitábilis ügyfelek megtartását. A kollaboratív CRM elősegíti az együttműködést a szállítókkal, a partnerekkel és az ügyfelekkel a folyamatok tökéletesítése, és az ügyfelek igényeinek kiszolgálása érdekében. A mysap Supply Chain Management Az SCM megtervezi, végrehajtja és menedzseli az ellátási lánc működésének minősége szempontjából lényeges eseményeket - ezzel javítja az ellátási lánc-hálózatok kezelésének hatékonyságát és az ügyfelek elérésének hatásfokát. 38

43 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai A mysap SCM alkalmazást használó részlegek, üzletágak és teljes vállalatok átláthatóbbá tehetik készletgazdálkodási, tervezési és ütemezési folyamataikat, hamarabb előre jelezhetik a problémákat, szükség esetén gyorsan korrigálhatják ütemterveiket és tranzakcióikat, továbbá fokozottan proaktív módon kezelhetik a kiterjesztett ellátási láncot. A mysap Product Lifecycle Management A mysap PLM az egyetlen, napjainkban kapható elektronikus üzleti megoldás, amely lehetővé teszi az együttműködő tervezést, az egyéni termékfejlesztést, illetve a több üzleti partnerrel közösen végzett projekt-, eszköz- és minőségkezelést. A PLM integrálja a fejlesztési folyamat résztvevőit: a tervezőket, beszállítókat, gyártókat és fogyasztókat. Így tehát a tervezés továbbá már nem egy lineáris értéklánc, hanem egy háromdimenziós, a közös célra összpontosító együttműködő közösség. Ez ideális megoldást jelent minden olyan cég számára, amely aktív minőségkezeléssel kívánja javítani az eszközök és üzemek teljesítményét; valamint minden olyan iparág számára, ahol a karbantartási költségek és a berendezések megbízhatósága közvetlenül befolyásolja a nyereségességet. A mysap Supplier Relationship Management Mivel a beszállítók mind nagyobb részt vállalnak az ügyfeleknek nyújtott érték megteremtésében, ezért fontos, hogy a vállalatok a beszerzési kategória összes szállítóját integrálni tudják informatikai környezetükbe. Ebben nyújt segítséget a mysap SRM. Az SRM integrálja a beszállítókat a vállalkozás termelési folyamataiba. Az SRM mérsékli az eladott áruk beszerzési értékét, ésszerűsíti a beszállítói kört, és gyors beruházás megtérülést garantál azáltal, hogy az összes szállító esetében, valamennyi megvásárolt termékre és szolgáltatásra nézve, a szervezet minden szintjén automatizálja a folyamatokat. A mysap SRM segítségével a vállalat bármely termék és szolgáltatás vonatkozásában együttműködést folytathat valamennyi beszállítójával. Ily módon azonnal optimalizálhatja a beszállítók kiválasztását, lerövidítheti ciklusidőit és élvezheti a koncentrált beszerzési stratégiák kínálta előnyöket. Az SAP NetWeaver Az SAP NetWeaver átfogó integrációs és alkalmazásplatform a meglévő informatikai beruházások előnyeit kihasználva alapozza meg a jövő innovatív és rugalmas vállalatközi folyamatainak bevezetését. Az SAP NetWeaver adja az SAP xapps és a mysap Business Suite megoldások futtatásának hátterét. Az SAP NetWeaver technológiákon és szervezeteken átívelve képes megvalósítani a dolgozók, az információk és az üzleti folyamatok integrációját. Kategóriájában páratlan üzleti információs, tudás- és törzsadat- menedzselési módszereket alkalmaz a strukturált és a strukturálatlan információk összegyűjtésére, valamint a különféle rendszerekben elszigetelten tárolt adatok összehangolására. A mysap Enterprise Resource Planning Az SAP Netweaver platformra épülő mysap ERP komplett megoldást kínál a vállalatok számára pénzügyeik, emberi erőforrásaik, működési folyamataik és vállalati szolgáltatásaik menedzseléséhez. A mysap ERP az üzleti folyamatok és a technológia integrációjának soha nem látott, új szintjeit valósítja meg a vállalaton belül, és megteremti a fokozatos bővítés alapjait. A mysap ERP felhasználói az SAP megoldáskínálatának bármely elemére továbbléphetnek - így igény szerinti időzítéssel, tetszőleges funkciókat vezethetnek be az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM), a termékéletciklus-menedzselés, valamint az ellátási lánc és a szállítói kapcsolatok kezelése terén. A standard SAP R/3 és az SAP R/3 Enterprise Az SAP tehát a vállalati folyamatokat integrálja és tökéletesíti. A szoftver-rendszer alapját három főmodul képezi: Pénzügyi, 39

44 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai Logisztikai, Emberi Számviteli rendszere egy olyan általános megoldás, amely a pénzügy, a beruházás-menedzsment, a controlling, a pénzügyi menedzsment és a vállalati controlling összes aspektusát felöleli. A logisztika az SAP-nál magában foglalja a beszerzés, az anyaggazdálkodás, a termelés, a raktározás, a minőségbiztosítás, a karbantartás, szervizmenedzsment és az értékesítés teljes folyamatát. Az SAP HR modulja integrálja az adminisztratív és stratégiai HR tevékenységeket, főbb funkciói közé tartozik a teljes körű személyi törzsadat-kezelés, az időgazdálkodás és a bérszámfejtés is. Az SAP a komponens alapú R/3 rendszerrel világszerte az üzemgazdasági standardszoftver-piacon van. A szoftverrendszert 24 nyelvre fordították le. A megoldásokkal, technológiai teljesítőképességükkel, ügyfélorientált működésükkel és minőségi szakmai hozzáértésükkel igen jó pozíciót foglalnak el. A komponens alapú szoftver alapkoncepciója a megosztott adattartással és a központi relációs adatbankkal sokoldalú opciókat nyit meg az információmenedzsment kialakításához. Az R/3 a vezető hardver gyártók legmodernebb platformjaira is beállítható, ezáltal kitűnő teljesítmény és rövid válaszadási idő biztosítható. Az SAP xapps Napjaink üzleti környezetében a folyamatos fejlődés már nem elég a sikerhez. Állandó megújulásra van szükség. Ehhez pedig a vállalatnak összhangot kell teremtenie meglévő rendszerei és új üzleti stratégiái között. Az SAP xapps alkalmazáscsalád a folyamatos fejlődést és megújulást ösztönzi. A meglévő heterogén rendszereket végponttól végpontig terjedő, keresztfunkcionális folyamatokká alakítja a versenypiaci reagálókészség javítása érdekében. Az SAP xapps alkalmazások a dolgozók, az információk és a folyamatok jobb összehangolásával egyszerűsítik, és hatékonyabbá teszik a vállalati stratégiák kivitelezését. A vállalat alaptevékenységében végrehajtott beruházások előnyeit kiterjesztve hozzájárulnak a stratégiailag legfontosabb értékek - a munkatársak, az ismeretek, a termékek, az üzleti kapcsolatok és az informatikai háttér - megtérülésének maximálásához. Az üzleti fejlődést és megújulást támogató SAP xapps alkalmazások egyedi jellemzői: Keresztfunkcionalitás - különféle alkalmazásokon, technológiákon és szervezeteken átívelve segítik az üzleti folyamatok lebonyolítását. Összetett jelleg - nagy rugalmassággal üzleti folyamatokká integrálják a meglévő rendszereket és az új funkcionális elemeket. Együttműködés - az alapvető üzleti folyamatok keretében támogatják az ad hoc csapatmunkát. Tartalomközpontú szemlélet - adott üzleti folyamaton belül kapcsolatot teremtenek a rendelkezésre álló ismeretek és a strukturált információk között. SAP a kis-és középvállalatok számára A SAP Hungary Kft. a kis- és középvállalatok számára alakította ki új termékét, a SAP-t. A termék alapgondolata az, hogy a folyamatok feltérképezésére és újraszervezésére fordított idő lecsökkenthető a rendszer előzetes beállításával egy általános szervezeti és funkcionális igény alapján. A SAP lényegében előrekonfigurált integrált megoldáscsomag. Ez azt jelenti, hogy az SAP R/3 számtalan lehetősége közül kiemeli azokat a modulokat és opciókat, amelyek képesek kiszolgálni egy kis és közepes vállalkozás folyamatait. A SAP középpontjában ennek megfelelően a pénzügyi és számviteli, a kontrolling, az eszközgazdálkodási, az anyaggazdálkodási és az értékesítési modulok állnak. Ezáltal mérsékelhetők a bevezetés költségei, elérhetőbbé téve az SAP R/3 -at, de nem csökkennek a felhasználó lehetőségei az SAP teljes tárházának a kiaknázásában. Az ügyfél az SAP R/3 összes komponensét megkapja, amiket igényei és erőforrásai függvényében bármikor aktivizálhat. Az alkalmazás finomhangolását az adott vállalatnál az egyes komponensek paraméterezésével lehet elvégezni. 40

45 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai A SAP azon termelő vagy kereskedő, kis és közepes méretű vállalkozásoknak készült, amelyek gazdasági folyamatai jól tipizálhatók, szervezeti felépítésük, termelési vagy értékesítési folyamataik viszonylag egyszerűbbek, de igényük van egy biztonságos és további lehetőségeket is tartalmazó vállalatirányítási rendszerre. Az SAP Business One A magukat minél előbb az iparág piacvezető cégei között látni kívánó kis és közepes méretű vállalkozások számára az alapvető üzleti folyamatok optimalizálása jelenti a legfontosabb feladatot. Ez a lépés olyan új üzleti szoftvert kíván, amelyik gyorsan bevezethető, egyszerűen használható és a leghatékonyabban használja ki a meglévő informatikai infrastruktúrát. És miközben hatékonyan kell kezelnie az üzleti gazdálkodást a jövőbeni növekedés során, megfizethetőnek is kell lennie, hogy ésszerű beruházásnak minősüljön. A tananyag későbbi fejezeteiben egy-egy példát az SAP BO csomagon keresztül fogok bemutatni. Az SAP megoldásai különböző vállalati méretekre Az SAP termékstratégiája szempontjából nagyon fontos, hogy minden vállalati méretre tud megfelelő megoldást nyújtani. Ilyen szempontból azonban figyelembe kell venni az üzleti folyamatok komplexitását is. (28. ábra) 28. ábra. Az SAP megoldások minden vállalati méretben alkalmazhatók A vállalati méretek és a termelési folyamatok bonyolultsága mellett az SAP 27 iparágban kínál iparág specifikus megoldásokat. Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy az adott iparág jellemző üzleti folyamatait támogassák. (29. ábra) 41

46 Az integrált vállalatirányítási információs rendszerek alapjai 29. ábra. Az SAP iparág specifikus megoldásai Összefoglalás Megállapíthatjuk, hogy az SAP integrált vállalatirányítási információs rendszer moduláris felépítésű. A rendszer a modularitásának köszönhetően a teljes vállalkozási folyamatot képes leképezni a standard szoftverek segítségével. A rendszer modularitásának köszönhetően a vállalkozásoknak lehetőségük van az egyes elemek önálló működtetésére is. Kérdések: 1. Milyen elemekből áll az SAP Üzleti megoldás csomagja? 2. Melyik vállalkozói szektornak fejlesztették ki a SAP-t? 3. Mit jelentenek a PLM, SCM mozaikszavak? 4. Melyik három megoldáscsomagot kínálja az SAP a vállalati méret függvényében? 5. Mely iparágakra nyújt megoldás az SAP rendszer? 42

47 6. fejezet - Az ERP rendszerek áttekintése A VI. témakör célja: Az ERP rendszerek legfontosabb jellemzőinek számbavétele, az SAP ERP rendszerfunkcióinak megismertetése. A hallgató: értelmezze helyesen az ERP fogalmát, értse meg az ERP rendszerek vállalati alkalmazásának szükségszerűségét, ismerje meg az ERP rendszerek jellemzőit, lássa át az SAP ERP rendszerének funkcióit Az ERP rendszer kialakítása, legfontosabb jellemzői Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: helyesen értelmezni az ERP fogalmát, meghatározni az ERP rendszerek létrehozásának módszereit, röviden megfogalmazni az ERP legfontosabb jellemzőit. Az ERP rendszerek felépítése Világszerte tapasztalható a gazdasági struktúraváltás, a korábbi piacok megváltozása, a verseny fokozódása. Aki fenn akar maradni, az tudja, hogy csakis a legjobb irányítással, a lehető legrövidebb reakcióidő mellett sikerülhet. A gyors döntések titka az optimális információellátás- és áramoltatás. Az ERP (Enterprise Resource Planning) vállalati erőforrás tervező rendszer az üzemgazdasági alkalmazások integrált megoldása, amely valamennyi vállalati területen alkalmazható. Az egyes részterületek egymás közötti integrációjával, valamint a logisztikai és emberi erőforrás alkalmazások bevonásával a vállalat összes részlege egységes irányítási rendszerrel dolgozhat. A logisztikai lánc kapcsolódási pontjait követve, optimalizálni lehet a belső folyamatokat. A rendszer használhatósága nem függ a vállalat méretétől. A funkciókat használhatja kisebb kereskedelmi cég éppúgy, mint nemzetközi konszern. A nemzetközi vállalatok számára az ERP rendszer nemzetközileg is alkalmazható rugalmas szoftver. A rendszer - többnyelvűségével, a pénznemek rugalmas kezelésével, az adók, a beszámolók, valamint a fizetési forgalom adott országhoz igazított funkcióival- kielégíti a világ jelentős ipari országai által támasztott igényeket. Az ERP rendszerek gerince az a vállalati gazdálkodási modell, melyet a fejlesztők nemzetközi tekintélyű szakértők bevonásával alkottak meg. Az eredeti célkitűzés egy tetszőleges iparágban működő multinacionális konszern integrált irányítása, ahol a szokásos funkciókon túl fontos szerepet kap a bonyolult és folyamatosan változó szervezeti struktúra leképezése, a nagy mennyiségű adat naprakész feldolgozása és konszolidálása valamint a különböző országok eltérő igényeinek és nyelveinek egyszerű kezelése. Az ERP rendszerek lehetnek úgy nevezett fejlesztett eszközök, vagy standard szoftver megoldások. Fejlesztett megoldás esetén a vállalat saját informatikai szakemberei vagy egy megbízott szoftverfejlesztő cég a vállalati folyamatokat feltérképezve, azokra pontosan rászabva alakít ki egy megoldást egy ingyenes vagy licenc díj ellenében elérhető szoftver segítségével. 43

48 Az ERP rendszerek áttekintése Az ERP rendszerek alatt általában standard rendszereket értünk, az azt jelent, hogy egy szoftverfejlesztő vállalat standardizált gazdasági folyamatokat leképez informatikailag, és ezt licenc díj ellenében a felhasználók rendelkezésére bocsátja. A standard szoftver fejlesztője a kifejlesztett megoldást folyamatosan tovább fejleszti, általában az adott megoldás verziójaként hozza forgalomba. A felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy úgy nevezett karbantartási díj fejében megfelelő alapszolgáltatásokat, így a szoftver folyamatos javítását, bármilyen felmerülő probléma megoldását, valamint az újabb szoftver verziókat elérje. A standard ERP rendszerek jellemzői A standard ERP rendszereket számtalan jelzővel tudunk illetni. Ezekből a teljesség igénye nélkül a legfontosabbak a következők: A folyamatosság Az optimalizálás és rugalmasság Technológiai értékmérők az ERP technológiai felépítése Kliens / Szerver architektúra A moduláris felépítés Az integráltság A valós idejű működés A rugalmasság A változások követése Az adatvédelem A felhasználó azonosítás A jogosultsági rendszer A naplózási és auditálási lehetőségek A nyelvfüggetlenség A nyitott rendszer (kapcsolat külső rendszerekhez) A korlátlan kimutatás-készítési lehetőségek A dokumentációk A folyamatosság Az standard ERP rendszerek fejlesztése, bővítése és karbantartása folyamatos. Mint ahogy eddig is, az új verziók folyamatosan követik a felhasználók igényeit, a törvényi változásokat, valamint az új vállalati folyamatokat. Az összes jelenleg rendelkezésre álló alkalmazás a következő verziókban is elérhető. Az optimalizálás és rugalmasság Az ERP rendszerek legújabb verziói dinamikusabb és rugalmasabb verzióváltási stratégiát tesznek lehetővé, mivel az új funkciókat tartalmazó bővítések opcionálisan használhatók. Ezáltal először végrehajtható a technikai infrastruktúra verzióváltása, amit csak később követ a funkcionális bővítések aktiválása és bevezetése. Technológiai értékmérők az ERP technológiai felépítése Az ERP rendszer kész megoldást kíván nyújtani a vállalat valamennyi alapvető működési területére. A vállalatok eltérő tevékenységi köréből, gazdasági környezetéből és szervezeti struktúrájából adódó 44

49 Az ERP rendszerek áttekintése különbségeket a rendszer képes rugalmasan követni, az egyes alternatívák programmódosítások nélkül, pusztán paraméterek megfelelő, ellenőrzött módon történő megadásával állíthatók be. Az ERP rendszer moduláris felépítésű, moduljai lefedik egy vállalat ügyvitelének és gazdálkodás irányításának teljes vertikumát az operatív munkától a vezetői információs rendszerig; pénzügy, számvitel, tárgyieszközgazdálkodás, költséggazdálkodás, beruházások, beszerzés, számlaellenőrzés, készletgazdálkodás, raktárvezetés, anyagszükséglet számítás, termelésirányítás, kapacitástervezés, kalkuláció, értékesítés, szállítás, emberi erőforrás gazdálkodás, bérszámfejtés, minőségbiztosítás, karbantartás, stb. Kliens / Szerver architektúra Az ERP rendszer egy hardver és szoftver szinten elkülönített háromszintű kliens/szerver architektúrát eredményez. Ezek a szintek a következők: adatbázis-kezelő szint, alkalmazás szint, alkalmazás megjelenítő (prezentációs) szint. Ez a többszintű stratégia optimálisan kihasználja a különböző szinteken található számítógépek eltérő költségeit és teljesítményét. Így lehetővé válik olyan alkalmazások bevezetése, amelyek a felhasználó igényeinek maximális kielégítésére és nem a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodásra törekszenek. 30. ábra. Kliens szerver kapcsolat A hardver rendszer központosítható, de akár két vagy három szintre is kiterjeszthető. Ez egy jól meghatározott erőforrás növekedési stratégia kialakítását teszi lehetővé. Az újabb és újabb felhasználók belépésével együtt járó számítástechnikai erőforrásigény növekedést a rendszer hardver architekturális szintjeinek növelésével, az egyes architekturális szinteken rendelkezésre álló szerver kapacitások átstrukturálásával, illetve a kliens/szerver architektúra megfelelő szintjén történő újabb szerverek üzembe helyezésével rugalmasan lehet bővíteni. A többszintű ERP konfigurációban külön számítógépek látják el a megjelenítést, az alkalmazások futtatását és az adatbázis kezelését. A felhasználók több alkalmazási szerverhez férnek hozzá. Az alkalmazás szerverek egymással párhuzamosan dolgozhatnak ugyanahhoz az adatbázishoz hozzáférve. Ugyanakkor a végfelhasználók számára könnyebb és rugalmasabb a munka, mivel a felhasználói munkahelyeken telepített megjelenítő munkaállomások csak megjelenítési feladatokat látnak el, így egy adott munka-állomáson található számítógépen az ERP megjelenítő szoftverének futtatása mellett a felhasználók által korábban megszokott egyéb irodai alkalmazások szoftverei is futtathatók. A moduláris felépítés A programcsomag egy úgynevezett bázisrendszerből és az erre épülő modulokból áll. A bázisrendszer tartalmazza a teljes adatbázist, a működést biztosító eszközöket, a fejlesztőkörnyezetet, teljes irodaautomatizálási rendszert és a külső rendszerek kapcsolódását lehetővé tevő interfészeket. A bázisrendszerre épülő modulok különböző gazdálkodási területeket fednek le. A modulok önállóan is alkalmazhatók, bevezetésüknek sem a sorrendje, sem az időzítése nem kötött. 45

50 Az ERP rendszerek áttekintése 31. ábra. Az ERP moduláris felépítése A modularitásból származó legfontosabb üzleti előnyök: Szabadon eldönthető, hogy mely modulokra, azon belül mely komponensekre van szükség és melyekre nem. Lehetővé teszi, hogy a legfontosabb modulokkal lehessen elkezdeni a rendszer használatbavételét, a legsürgősebb feladatokra koncentrálva. A rendszerhez bármikor újabb modulok integrálhatók anélkül, hogy az a meglévő modulok működését zavarná. Az integráltság A rendszer moduljai közös adatbázison dolgoznak. Nincsenek inkonzisztens adathalmazok, nincs szükség az egyes funkciókat ellátó modulok között külön adatátvitelre. Egy felhasználó szemszögéből nézve az integráció egyrészt a különböző alkalmazási területek (pl. számvitel, anyaggazdálkodás, értékesítés) integrált együttműködését jelenti, másrészt a területileg, szervezetileg elkülönülő felhasználó csoportok adatainak egységes kezelését. Az integráció középpontja egy olyan egységes adatállomány, mely lehetővé teszi hogy a konszern valamennyi szervezeti egysége automatikusan ugyanazt a számlakeretet, anyagszám rendszert, vevő illetve szállító azonosítót használja. A rendszer egyszerre biztosítja a konszern egységes információigényét és a szervezeti egységek önálló gazdálkodását. 32. ábra. Az ERP integrálja az egyes modulokat A valós idejű működés A rendszer valós idejű voltából következik, hogy a rendszerbe bevitt adatok gyakorlatilag azonnal, a bevitel pillanatában kerülnek ellenőrzésre és jutnak be a közös adatbázisba. Így egyrészt a rendszerben mindig az 46

51 Az ERP rendszerek áttekintése aktuális állapot látható, másrészt az ellenőrzést a rendszer a teljes körű vállalati információ alapján tudja elvégezni. A rendszerbe az adatokat keletkezésük helyén viszik be a felhasználók, és az információ a bevitel pillanatában automatikusan eljut a gazdálkodás valamennyi érintett területére. Ezzel szükségtelenné válik a rendszer moduljai között a bonyolult csatlakozási felületek definiálása és az adatok utólagos áttöltése. 33. ábra. Az ERP valós idejű adatfeldolgozást biztosít A rendszer valós idejű működéséből számos üzleti előny származik: Az adatok ilyen módon történő feldolgozása lecsökkenti a papírmunka mennyiségét, lecsökkenti a beérkező bizonylatok feldolgozási idejét, így nagy mennyiségű munkaidőt szabadít fel és felgyorsítja az adatok feldolgozását. Az adatok gyorsabb feldolgozása jelentős lépéselőnyhöz juttatja a döntéshozókat. Az adatok azonnali széleskörű ellenőrzése minimalizálja az adatbevitelkor elkövetett hibák esélyét. Azonnali, megbízható adatokkal támogatott döntések meghozatalát teszi lehetővé a végrehajtói szinten. A rugalmasság A rendszert alkalmazó cégek tevékenységi köre, a különböző országok törvényi előírásai, az egyes vállalatok szervezeti struktúrái egészen eltérőek lehetnek, amit a szoftvernek programmódosítások nélkül követnie kell. Az ERP rendszerek a vállalati igényeknek megfelelően testre szabhatóak, melyhez a szoftverfejlesztő cég egy mintát is kiszállíthat. Természetesen minden vállalatnál vannak olyan speciális igények, - elsősorban különböző kimutatások - melyek a standard rendszernek nem képezik részét. Ebben az esetben kap szerepet a rendszerrel együtt szállított fejlesztői környezet, melynek segítségével ezek egyszerűen elkészíthetők. A paraméterezhetőség előnye, hogy a kipróbált és bevált módon működő rendszert úgy lehet az egyedi igényekhez igazítani, hogy nem a programkódban kell változtatni, ami ezernyi hibalehetőséget jelentene rövid és hosszú távon egyaránt, hanem a módosítást a rendszer által ellenőrzött körülmények között végezhetjük el úgy, hogy végül is a rendszer alapvető működőképességét nem befolyásolja. Az egyszer beállított paraméter táblák átvehetők a rendszer újabb verzióiban is, míg az esetleges programkód módosítást minden egyes verziónál újra és újra el kellene végezni. A változások követése A dokumentált vállalati adatmodell és a rendelkezésre bocsátott eszközök, valamint a megjelenő új verziókban megvalósuló új funkciók lehetővé teszik, hogy az ERP rendszerrel gyorsan követni tudják az ügyfél 47

52 Az ERP rendszerek áttekintése szervezetében fellépő változásokat. A vállalat esetleges átszervezésekor is pusztán a már jól ismert paraméterek átállítására van szükség, mely a produktív rendszer üzemeltetésében nem okoz fennakadást. Az adatvédelem Az ERP rendszer egy integrált adatbázison alapuló rendszer. Ezen adatbázisban tárolt adatok biztonságát az operációs rendszer szintjén, az adatbázis-kezelő szintjén és az alkalmazás szintjén kell biztosítani. A hálózaton továbbított adatok biztonságáról hálózati szinten kell gondoskodni. 34. ábra. Az ERP biztosítja az adatok védelmét A rendszer biztonságának egyik legfontosabb eleme, annak biztosítása, hogy a rendszerbe csak a rendszer használatára jogosult felhasználók jelentkezhessenek be. Ezt a célt szolgálja az ERP rendszerek felhasználó azonosító mechanizmusa. A megjelenítő állomásokról a bejelentkezés felhasználói névvel és jelszóval lehetséges. A jogosultsági rendszer Az ERP rendszerben a felhasználók tevékenységét jogosultsági rendszer szabályozza. Ez a jogosultsági rendszer kiterjed a felhasználó által futtatható tranzakciókra, a tranzakciók funkcióira, illetve a tranzakciók által elérhető adatokhoz történő hozzáférésekre. 35. ábra. Csak a jogosult felhasználók léphetnek be az ERP rendszerekbe A naplózási és auditálási lehetőségek Az ERP a rendszer alapvető működését befolyásoló eseményekről rendszernaplót vezet. Létezik applikációs szerverenkénti és egy központi rendszernapló is. A rendszernapló tartalmazza az esemény bekövetkezésének időpontját, a felhasználó nevét, a tranzakció nevét, a hiba rövid megnevezését. 48

53 Az ERP rendszerek áttekintése Az audit információs rendszer segítségével az ERP rendszer biztonságtechnikai szempontokon alapuló részletes vizsgálatát lehet elvégezni. A biztonsági audit napló segítségével rögzíteni lehet a rendszerbiztonsággal kapcsolatos beavatkozásokat, amelyek a rendszer ellenőrzése szempontjából szükségesek. Ezen kívül az ERP rendszerekben a naplózási lehetőségek széles tárháza található meg, így az alkalmazás, workflow, változási bizonylatok, táblamódosítások, felhasználói törzsrekordban történt változások naplózása. A nyelvfüggetlenség Az ERP rendszerek egyik fontos követelménye a nyelvfüggetlenség. A rendszer minden megjelenő szöveget nyelvi kulcs szerint rendezett adatbázis relációban tárol, így biztosított, hogy ugyanazt az alkalmazást egyszerre több nyelven is lehessen használni. 36. ábra. Az ERP rendszerek több nyelvet is támogatnak A nyitott rendszer (kapcsolat külső rendszerekhez) Az ERP rendszer egyszerű, jól dokumentált és könnyen kezelhető standard interfészt nyújt a külső adatfeldolgozó rendszerek felé, megkönnyítve a több lépcsőben történő kiépítést. Ha az ERP nyílt architektúrájú rendszer, ezt azzal is biztosítja, hogy nemzetközi szabványokat és a gyártóktól független specifikációkat alkalmaz. A korlátlan kimutatás-készítési lehetőségek Egy nem integráltan működő rendszerben kimutatásokat csak egy-egy részrendszeren belül (pl. számviteli részrendszer vagy beszerzési részrendszer) lehet könnyen elvégezni, míg a több területet is átölelő kimutatások elkészítése nehézkes, esetleg hosszas manuális munkát is igénylő feladat. Az ERP rendszerek fontos követelménye a korlátlan kimutatás készítés lehetőségének biztosítása. 37. ábra. Az ERP rendszerek korlátlan kimutatási lehetőséget biztosítanak A dokumentációk 49

54 Az ERP rendszerek áttekintése Az ERP rendszert a szoftver fejlesztője részletes, többnyelvű dokumentációval látja el. Ez a dokumentáció általában a rendszerből, vagy a weben keresztül on-line módon is elérhető. Összefoglalás Az ERP rendszerek a vállalati erőforrások gazdálkodását támogatják. A működésük gerincét a vállalati gazdálkodási modell alkotja. Kialakításukat tekintve az ERP rendszerek lehetnek fejlesztett eszközök, vagy standard szoftver megoldások. Az ERP rendszerek legfontosabb jellemzői: a folyamatosság, az optimalizálás és rugalmasság, technológiai értékmérők az ERP technológiai felépítése, kliens / szerver architektúra, a moduláris felépítés, az integráltság, a valós idejű működés, a rugalmasság, a változások követése, az adatvédelem, a felhasználó azonosítás, a jogosultsági rendszer, a naplózási és auditálási lehetőségek, a nyelvfüggetlenség, a nyitott rendszer (kapcsolat külső rendszerekhez), korlátlan kimutatás-készítési lehetőségek, a dokumentációk csatolása. Kérdések: 1. Definiálja az ERP fogalmát? 2. Mi alkotja az ERP rendszerek működésének a gerincét? 3. Hogyan alakíthatók ki ERP rendszerek? 4. Soroljon fel legalább ötöt az ERP jellemzői közül! Az SAP ERP rendszerének felépítése Ennek a tanulási egység tananyagának elsajátítása után Ön képes lesz: rendszerezni az egyes vállalati tevékenységeket, átlátni a vállalati értékteremtés folyamatát, röviden jellemezni a SAP ERP rendszerének legfontosabb területeit. A mysap ERP rendszerének funkcionális jellemzői Az ERP rendszerek különböző, egymással integrált kapcsolatban lévő üzemgazdasági területeket támogatnak: 38. ábra. A mysap ERP megoldástérképe Pénzügy-számvitel A Számvitel központi komponens a vállalat eredmény releváns adatainak rögzítésére, vezérlésére és elosztására. A vállalati számvitel a külső és belső számvitelből tevődik össze. 50

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás A vezetői jelentésrendszer alapjai Információs igények, irányítás, informatikai támogatás Tartalomjegyzék Döntéstámogató információs rendszer piramisa Integrált rendszer bevezetésének céljai Korszerű információ-szolgáltatási

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Projekt siker és felelősség

Projekt siker és felelősség Projekt siker és felelősség dr. Prónay Gábor 10. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2007. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a siker kritériumok összetettségére, az elmúlt

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Berta Zsolt 2011. november 9-11. Miben segítenek a szabványok? Tartalom Létesítménygazdálkodás EN szabványok Létesítménygazdálkodási szabványok A

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk

Részletesebben

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest, 2013. CSOMAGOLÁSTECHNOLÓGUS

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 03 0100 52 01 Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző

54 345 03 0000 00 00 Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 03 0100 52 01 Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Történet John Little (1970) (Management Science cikk) Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Vezetői információs rendszerek Döntéstámogató rendszerek (Decision Support Systems) Döntések információn

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

VIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László

VIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László VIR alapfogalmai Előadásvázlat dr. Kovács László Információ szerepe Információ-éhes világban élünk Mi is az információ? - újszerű ismeret - jelentés Hogyan mérhető az információ? - statisztikai - szintaktikai

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között?

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? c) Mutassa be a jövedelmezőség mérésére használt fontosabb

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Business marketing Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Dr. Piskóti István Marketing Intézet A piacszegmentálás komponensei (integrált koncepció) Piacszegmentálás Információs-oldal: Piacmegragadás

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Kézikönyv Sarzs (LOT) kezelés - alapok

Kézikönyv Sarzs (LOT) kezelés - alapok Kézikönyv Sarzs (LOT) kezelés - alapok 1 4 Tartalomjegyzék 2 ÁRUCIKK - ÜRES... 10 3 ÁRUCIKK - MEGJELENÍTÉS [10035 BE_S_ANYAG SARZSOS ALAPANYAG]... 12 4 ÁRUCIKK - VÁLTOZTATÁS [10035 BE_S_ANYAG SARZSOS ALAPANYAG]13

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I. Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Gazdasági informatika alapjai

Gazdasági informatika alapjai PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Gazdasági informatika alapjai

Részletesebben

Számítógéppel segített karbantartás menedzsment

Számítógéppel segített karbantartás menedzsment Számítógéppel segített karbantartás menedzsment Témák Mi is az a CMMS szoftver? Kiknek készültek a CMMS szoftverek? Milyen előnyt jelent a használatuk? Mi a különbség a szoftverek között? Szoftverhasználat

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE MI AZ ÜZLETI TERVEZÉS A józan ész diadala az önámítás felett A józan ész diadala az önámítás felett A TERVEZÉS TISZTÁN MATEMATIKA Nagy számok

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:

Részletesebben

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment

1. táblázat: a vezetői, stratégiai és menedzsment szinten végbemenő folyamatok Vezetés Stratégia Menedzsment Klinikai audit-rendszer helye a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban résztvevő egészségügyi szervezetek irányításában, stratégiájában-a stratégiai tervezésben és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga

Részletesebben

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer)

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

1. tételsor. Információtartalom vázlata

1. tételsor. Információtartalom vázlata 1. Cége fejleszteni szeretné alaptevékenységeit a hatékony információáramlás segítségével, s ennek kidolgozásában Ön is részt vesz. Foglalja össze részletesen a logisztikai információs rendszert, s ezen

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Vállalati modellek. Előadásvázlat. dr. Kovács László Vállalati modellek Előadásvázlat dr. Kovács László Vállalati modell fogalom értelmezés Strukturált szervezet gazdasági tevékenység elvégzésére, nyereség optimalizálási céllal Jellemzői: gazdasági egység

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS.

TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS. TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS. Fontos időpontok az Idegenforgalmi szakmenedzser képzés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS 2015. FEBRUÁR MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS 2015. FEBRUÁR MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS 2015. FEBRUÁR MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Idegenforgalmi Szakmenedzser képzése négy

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐiSKOLA ~ BGF BUDAPEST BUSINESS SCHOOL A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐiSKOLA ~ BGF BUDAPEST BUSINESS SCHOOL A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA BUDAPEST GAZDASÁG FŐiSKOLA ~ BGF BUDAPEST BUSNESS SCHOOL A BUDAPEST GAZDASÁG FŐSKOLA FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐ ELLENŐRZÉS RENDSZERE Budapest, 2005. szeptember FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

Stratégiai és üzleti tervezés

Stratégiai és üzleti tervezés PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam Gazdálkodás és menedzsment TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Stratégiai és üzleti tervezés 2013/2014. I. félév Tantárgy

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT

RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT RAKTÁROZÁS MENEDZSMENT A KÉPZÉSRŐL Raktározás menedzsment kurzusunkban az operatív szintű Raktározási ismeretek képzésnél magasabb szintre, a raktározás működtetésével, menedzsmentjével kapcsolatos kérdésekre

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Miért van szükség üzleti tervre?

Miért van szükség üzleti tervre? Pólya Árpád Kulcs az üzleti terv összeállításához ÖTLETHÍD Gazdaságfejlesztő, Mérnöki és Oktatási Tanácsadó, Szolgáltató Kft. Miért van szükség üzleti tervre? A jövő formálása mindig izgalmas és egyben

Részletesebben