ÚJ GLOBÁLIS ETIKA: kihívások az Egyház számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚJ GLOBÁLIS ETIKA: kihívások az Egyház számára"

Átírás

1 ÚJ GLOBÁLIS ETIKA: kihívások az Egyház számára ÚJ GLOBÁLIS ETIKA: kihívások az Egyház számára E könyvecske azon kihívásokról ad áttekintést, ame lyekkel a keresztények találkoznak, amikor szembe-. sülnek azzal az Új globális etikával, amely a hidegháború vége óta nehezedik ránk. Közvetlenül a Berlini Fal lebomlását követően globális kulturális forradalom ment végbe. Olyan új szavak, paradig mák, normák, értékek, életsílusok, oktatási módsze rek és kormányzási folyamatok terjedtek el globálisan és arattak teljes győzelmet, amelyek egy bizonyos Új etika elemei. Annak az etikai rendszer nek, amellyel szembesülünk, az az Újdonsága, hogy posztmodern, és legfőbb nézőpontjai a zsidó-keresz ténység-utániak. Ráadásul giobálisan normatívicént jelenik meg: már uralkodik a világ kultúrái felett. Az értelmiség és a döntéshozók többsége anélkül kezdte el követni ezen Új normákat, hogy gondosan ele mezte volna eredetüket és mindazt ami szükségsze rűen következik e normákból, s közben egy fogyatkozó kisebbség reakcióssá vált. A megfelelő megkülönböztetések nem lettek megtéve a tisztánlá tás kedvéért. Marguerite A. Peeters INSTITUTE FOR INTERCULTURAL DIALOGUE DYNAMICS asbl MAGYAR KATOLIKUS CSALÁDEGYESÜLET

2 Új globális etika: kihívások az Egyház számára Marguerite A. Peeters MAGYAR KATOLIKUS CSALÁDEGYESÜLET

3 .. Osszefoglalás [ Uj globális etika: E könyvecske azon kihívásokról ad áttekintést, amelyekkel kihívások az Egyház számára a keresztények találkoznak, amikor szembe találják magukat azzal az új globális etikával, amely a hidegháború vége óta Írta: Marguerite A. Peeters Fordította: Dr. Juhász Gábor Lektorálta: Ryan Nagy Beáta Kiadja: MAGYAR KATOLIKUS CSALÁDEGYESÜLET nehezedik ránk. Közvetlenül a Berlini Fal lebomlását követően globális kulturális forradalom ment végbe. Olyan új szavak, paradigmák, normák, értékek, életsílusok, oktatási módszerek és kormányzási folyamatok terjedtek el globáli san és arattak teljes győzelmet, amelyek egy bizonyos Új etika elemei. Annak az etikai rendszernek, amellyel szem besülünk, az az újdonsága, hogy posztmodern, és legfőbb nézőpontjai a zsidó-kereszténység-utániak. Ráadásul giobá lisa;i normatívként jelenik meg: már uralkodik a világ kul túrái felett. Az értelmiség és a döntéshozók többsége anélkül kezdte el követni ezen Új normákat, hogy gondosan elemezte volna eredetüket és mindazt ami szükségszerűen következik e normákból, s közben egy fogyatkozó kisebbség reakcióssá Marguerite A. Peeters 2006 vált. A megfelelő megkülönböztetések nem lettek megtéve a Minden jog fenntartva tisztánlátás kedvéért. Tördelés: Csupor Dániel, Corvinus Kiadó Nyomda: Cerberus Kft. Az, hogy mit jelent az új kultúra, nem magától értetődő. A puha egyetértés látszata mögött a globális etikának olyan antikrisztusi programja van, amely a Nyugat hitehagyásában gyökeredzik, és 1989 óta a globális világkormány kormánykerekénél nagy hata lommal rendelkező kisebb csoportok állnak. Számos keresztény. összekeveri az Új kultúra paradigmáit az Egyház szociális tanitásá val. Annak veszélye, hogy az új etika mögé keresztények is felso rakoznak különösen szembetűnő abban a fejlődő világban, amely napjainkban különösen is szembekerül a globalizáció hatásaival. Másrészt azonban a keresztények nem vonhatják kétségbe Isten gondviselő kormányzását a világ eseményeiben. Hivatásuk arra szó l.itja őket, bogy meglássák a Szentlélek tevékenységénekjeleit az Új kultúrában és evangelizálják azt, ezáltal alternatívát kínálva a poszt modern lebontásnak, dekonstrukciónak.

4 4 Új globe/s etika: kíhív&sok az Egyhjz szjm&a. Óriási a tudatlanság arról, hogy ml itt a tét, akár szocio-politikailag,. kulturálisan, vagy antropológiailag és teológiailag. A tudatlanság azonban mindig rossz tanácsadó. A globális forradalom komoly ta nulmányozása, mind tartalmát, mind folyamatát illetően, elenged hetetlen ahhoz, hogy a keresztények képesek legyenek felelősségük gyakorlására. Az erre fordított erőfeszítés hozzátartozik az Egyház evangelizációs küldetéséhez. A hidegháború vége óta sok Száz olyan Új fogalom terjedt cl hitó tűzként Földünk legeldugottabb zugáig is, amelyek Új nyelvezetet használva fejezik ki magukat. A rendszerezés igénye nélkül néz zünk néhány példát: emberarcú globalizáció, világpolgárság, fenntartható fej lődés, jó kormányzat, konszenzus építés, globális etika, kulturális sokféleség, kulturális szabadság, civilizációk kö zötti párbeszéd, életminőség, minőségi oktatás, oktatás mindenkinek, a választás joga, tudatos döntés, tudatos kon szenzus, informált döntés, informált beleegyezés, gender, egyenlő esélyek, egyenlőség elve, általános érvényesítés (mainstreaming), az önérvényesítés előmozdítása (empo werment), Nem-Kormányzati Szervezetek, polgári társa dalom, partnerség, átláthatóság, egész-társadalmi részvétel, számonkérhetőség, holizmus, széleskörfi konzultáció, könnyítés, befogadás, tudatosságnövelés, értéktisztázás, kapacitás növelés, női jogok, gyermeki jogok, reproduktív jogok, szexuális orientáció, biztonságos abortusz, bizton ságos anyaság, jogokon alapuló megközelítés, vesztes nél küli megoldás, kedvező környezet, egyenlő hozzáférés, életre nevelés, kortárs nevelés, testi integritás, intemalizá lás, tulajdonosnak lenni, változást segítők, legjobb gya korlati formák, a haladás jelzői, kulturálisan érzékeny megközelítés, szekuláris spiritualitás, Fiatalok Parlamentje, békére nevelés, a következő generációk jogai, vállalati tár sadalmi felelősség, tisztességes kereskedés, személyi biz tonság, elővigyázatosság elve, megelőzés... Többé senki sem tagadhatja, hogy e fogalmak uralkodóvá váltak korunk kultúrájában amelynek legfőbb jellemvonása, hogy glo bális.

5 Ó Új qiobjils etika: kih Tvjsok az Eqyhjz szjmji-a G/objíis kultu4íis Forradalom 7 A szavak és fogalmak ezen nyilvánvalóan rendszertelen egészében sem elítélni, sem helyeselni nem kell. Oszinte emberi vágyak ás örök értékek keverednek itt össze a Nyugat hitebagyásának keserű gyümölcseivel, melyek belülről rontották meg a globalizáció fo lyamatát. Az Új globális nyelv azonban hajlik rá, bogy kizárjon olyan sajá tosan a zsidó-kereszténység hagyományhoz tartozó szavakat, mint például: igazság, erkölcsiség, lelkiismeret, ész, szív, szüzesség, tisz taság, házastárs, férj, feleség, apa, anya, fia, lánya, kölcsönös. kiegészítés, szolgálat, segítség, tekintély, hierarchia, igazsá gosság, törvény, parancsolat, dogma, hit, karitász, remény, szenvedés, bűn, barát, ellenség, természet, megjelenítés... Vajon Jacques Derrida, a posztmodern dekonstrukcionalizmus atyja, nem javasolta egy a francia Le Monde-nak adott interjúban, 2004-ben, röviddel halála előtt, hogy töröljék ki a házasság szót a francia polgári kódexből, és így oldják meg a homoszexuális párok jogállásáról folyó vitát? Bizonyos szavak kizárása olyan té nyező, amelyet figyelembe kell venni a globális etika kihívásának elemzésekor. Az új fogalmak közül néhány globális paradigmává változott. Fo galmak spontán létrehozása Így norinateremtőfolyamattá lett, mely által a hatalmat birtokló kisebb csoportok mindenkire rákényszerí tették az új fogalmak ideologikus értelmezését: a normateremtő fo lyamathoz hozzátársult az ideologikus radikalizálódás folyamata. Például nyilvánosan úgy beszélni a homoszexualitásról mint bűnről, ma az új kultúra egyik legfőbb normájának megszegését jelenti, amely a következő: a választás abszolútjoga, vagy a nem-diszkri inánálás elve. Az új paradigmák olyan drámai paradigma eltolódásokat tükröznek, amelyek a nyugati társadalom átmenetét jelzik a moderniz musból a posztmodern izmusba. Az új posztmodern paradigmák kibillentik helyükből a réginek számító modem paradigmákat. Ime néhány példa ezekre az eltolódásokra: a fejlődéstől, mint növekedéstől a fenntartható fejlődés felé, a kormánytól a kormányzás felé, a képviseleti de mokráciától a részvételi demokrácia felé, a tekintélytől az egyéni autonómia és jogok felé, a házastársaktól a partne rek felé, a boldogságtól az életminőség, az adottól a szer kesztett felé, a családtól a család különböző formái felé, a szülőktől a nemzők felé, az objektív és mérhető anyagi szükségletektől az önkényességhez való jog szerinti meg közelítés felé, a karitásztól a jogok felé, a kulturális iden titástól a kulturális sokféleség felé, a többségi szavazástól a konszenzus felé, a konfrontációtól a párbeszéd felé, a nemzetközi biztonságtól a személyi biztonság felé, az egyetemes értékektől a globális etika felé stb. A hidegháború vége óta bekövetkezett kulturális változások oly nagy mértékűek, hogy egy globális kulturális forradalomnak fe lelnek meg. Következményeik mérhetetlenül összetettek, és mind egyiket külön-külön nagy gonddal kell tanulmányozni. Az új normák befolyása nem korlátozódik csupán az új fogalmi keretrendszer elfogadására: az új paradigmák olyan dinamikus cse lekvési elvekké váltak, amelyek már konkrét és visszafordíthatat lan átalakulásokhoz vezettek a társadalmi-gazdasági és a politikai élet minden területén. Ezek az átalakulások mindannyiunkat köz vetlenül érintenek ott, ahol vagyunk, mindennapi életünkben, kü lönösen azokon a területeken, amelyek a legfontosabbak a személyes ás társadalmi erkölcs számára, mint az oktatás és az egészségügy: új törvények és politikák, radikális változások a gon dolkodásmódban és az életstílusban, a cégek és intézmények vi selkedési kódexében, változások a tananyag és a tankönyvek tartalmában, új normák és döntéshozó módszerek a politikában, az egészségügyben és az oktatási rendszerekben, Új stratégiai pri oritások a nemzetközi együttműködés érdekében, a fejlődés radi kálisan Új megközelítése, a demokratikus alapelvek ás mechanizmusok alapvető átalakulása mindenkire egy új társa dalmi ethoszt kényszerítenek. A forradalmi folyamat annyira hatékony volt, hogy ma már min denütt jelen vannak ezek az új fogalmak. Athatják a nemzetközi

6 8 i2j qlobj/fs etíka: kfhívjsok ~z Eqyhjz szjm 1r~ CiobjIis kultur&/ís (on&a!orp 9 kultúrát, a nemzetekfeletti és regionális szervezeteket, a kormá nyok és a minisztériumaik, a politikai, mind jobb-, mind baloldali pártok ás a helyi vezetők kultúráját, a vállalati kultúrát, az egész ségügyi ás nevelési szervezetek kultúráját, a média kultúráját, a Nem-Kormányzati Szervezetek számtalan hálózatának és a nem zetekfeletti kormányzásnak a kultúráját. Az új nyelvezet külön böző fokokban a világvallásokat is átjárta a keresztény Nem-Kormányzati Szervezeteket és karitász szervezeteket is. A Földön mindenütt társadalmak ás nemzetek élnek abban a kul túrában, amelyet a konszenzus, sokféleség, partnerség, fenntart hatóság, holizmus, választás, nemi egyenlőség, egész-társadalmi részvétel stb. értékei kormányoznak. Jó vagy rossz, akarjuk vagy sem, tudunk ezekről, mert a globális kultúra mindannyiunkat nevel. Fontos megismételni, hogy ennek a kultúrának a tartalma míg külsőleg csábító, addig bensőleg egyáltalán nem magától ér tetődő. Ez a tartalom semmiképpen sem semleges azért sem, mert a semlegesség olyan mítosz, amit soha senki sem hitt őszin tén. Az új értékek ambivalensek, kettős értékűek. A minden ember őszinte konszenzusának, vagyis egyetértő beleegyezésének lehe tősége radikális programmal kapcsolódik egybe. Az ambivalencia nem jelent toleranciát vagy választási lehetőséget, bár az emberek többsége hajlik rá, hogy ezt higgye. Az ambivalencia a valóság és az igazság lebontásának (dekonstrukció) a folyamatát jelenti va lójában, amely a hatalom, az uralkodás ás az intolerancia önké nyes gyakorlásához vezet. A posztmodernitás paradoxona az, hogy miközben a hatalom gyakorlása modern útjainak lebontására tö rekszik, közben a hatalom-megragadás új, mesterkéltebb és kifi nomultabb útjait vezeti be. Az új kultúrába integrálva az új fogalmak nem zagyvaságok. Olyan dinamikával rendelkeznek, amelyet egy belső logika irá nyít. Az új fogalmak kölcsönös viszonyban vannak egymással, in teraktívak, egymástól rnggőek, elválaszthatatlanok ás kölcsönösen megerősítik egymást. Egy olyan rendszerhez, egészhez tartoznak, melyben minden benne van mindenben. Például, az új rendszerben ajó kormányzás amely előfeltételezi a konszenzus kialakítást és az egész-társadalmi Nem-Kormányzati Szervezetek általi részvé telt az az út, amely létrehozza ajknntartható fejlődést, amely a nemek egyenlőségén át történik, amelynek előfeltétele a i~epro duktív egészség egyetemes elérhetősége, amely a tudatos válasz tásra és a választáshoz való jogra (például az abortusz választásához valójogra) alapul. Maguk az új paradigmák annyira holisztikusak, hogy teljességgel magukba foglalják egymást. Az 4j etika az, ami az új paradigmáknak egyesítő ilakzatot ad. Ez az etika globális. A globális etika foglalta el azoknak az egyetemes értékeknek a helyét, amelyekre 1945-ben a nemzetközi rendet ala pozták, ás amelyet ma már idejétmúltnak tekintenek. A globális etika kezdő és végpontja nem az egyetemesség hagyományos fo galma: a globális etikát a radikalizálás rontotta meg. Ennek meg értése lehetetlen az új teológiával való viszonyának megértése nélkül, amely megelőzte a kulturális forradalmat. Ez az új teoló gia Isten transzcendenciáját úgy értelmezi, mintha Isten teljes séggel a másik oldalon lenne, és az immanens e világ, vagy szekularitás teljességgel az emberre lenne bízva. Az új normák legtöbbje még nem lett formálisan is nemzetközi törvénnyé, és ezértjogilag még nem kötelezőek. A forradalomnak azonban akkora.ereje van, hogy e normák más módon kötelezik nemcsak a kormányokat, hanem, és elsődlegesen, a világ minden kultúráján belül a gondolkodásmódokat és viselkedési formákat. Az új etika diktál. Hatás és hatásosság terminusaiban kifejezve, úgy tűnik, erősebb mint a jogok és nemzetközi törvények uralma. Melyik államfő javasolt, alakított ki ás fejezett ki bármilyen al ternatívát az új paradigmákhoz? Melyik szervezet vonta valaha is sikeresen kétségbe ezek rejtett alapelveit? Melyik kultúra tudott ezeknek ellenállni? Tény, hogy az egész világon egyetlen befo lyásos szociális vagy politikai szereplő sem állt ellen, sőt interna lizáiták ezeket a paradigmákat, és most már sajátjukként élnek ezekkel. Altalánosan felsorakoztak az új etika mellett. Pusztító erejű hatékonysága ellenére a kulturális forradalom szinte észrevétlenül haladt előre, csendes forradalom volt. Vérontás, nyílt konfrontáció, puccs ás az intézmények megbuktatása nélkül ment végbe. A világban soha sehol nem volt nyílt és hosszas demokra tikus vita az új fogalmak tartalmáról. Semmiféle szervezett ellen kezés vagy ellenállás nem mutatkozott. Minden lopakodva,

7 10 Új qiobji s etika: kíhívjsok az Eqyhjz szjmjra konszenzus teremtés, képviselet, támogatás, tudatosságot és érzé kenységet növelő kampányok által, hivatalos tájékoztatók, kortárs tanácsadás,jelentéstisztázás (a szakértő teszi, és egyben meg határozza, bogy mi a helyes),párbeszéd, partnerség, párhuzamos eljárások, a társadalom manipulálása (social engineering), kultu rális ráhangolás és a szociális változtatás más, olyan puha tech nikái által történt, amelyek Úgy manipuláltak, hogy a titkos program rejtve maradt, és egy kisebbség programját ráerőltették a többségre. A forradalom a nemzet számára egyrészt a nemzeti szint alatt (a Nem-Kormányzati Szervezeteken keresztül, amelyeket megté vesztően civil szervezeteknek hívnak), másrészt a nemzeti szint felett ment végbe (az ENSZ-ben). A program mögött a valódi ve zetők nem a kormányok és nem is az általuk képviselt potgárok, hanem olyan külön érdekeket szolgáló nyomást gyakorló csopor tok, amelyek, amint látni fogjuk, tolvaj módjára ragadták maguk hoz a globálisan kötelező, normatív hatalmat. Ezek a csoportok voltak a forradalom vezetői, az úttörők, a szakértők, akik megfor málták az új, manipulatív nyelvet; az érzékenységet növelők, akik a globális kampányokat vezették, a konszenzus teremtők, az elő mozdítók, a globális kormányzat elsődleges partnerei, a társada lom manipulálói, a globális etika bajnokai. A demokratikus elveket átlépve a forradalom nem forgatta fel a politikai intézmények külső szerkezetét. Még nem változtatta meg megbízatásukat. Nem hozott létre új politikai vezetést. Az intézményeken, vállalkozá sokon, iskolákon, egyetemeken, kórházakon, kultúrákon, kor mányzatokon és családokon belül és az Egyházon belül történt meg a gondolkodásmód és viselkedés gyökeres változása A hiva tal arculata ugyanaz marad, de már idegenek foglalják cl a szobá kat. Belül kell keresni az ellenséget: a harcmező belül van. Történelmi háttér Hogyan ment végbe ez a forradalom? A Berlini Fal leomlása után a történelmi körülmények megkönnyítették a forradalom ügynö keinek a hatalom megragadását. Történelmileg az ENSZ-nek ve zető, bár nem kizárólagos szerepe volt a globális kulturális változás elősegitésében az 1990-es évek első felében. Ma oly nagy számú partnere van a globális etikának, oly sokféle és Oly hatal mas, hogy programjuk valószínűleg akkor is tovább teijedne a tár sadalom szerkezetében, ha az ENSZ megszűnne. A hidegháború végén az emberek készek voltak a változásra. Bé kére, demokráciára, szabadságra, vallásszabadságra, népek közötti megbékélésre, őszinte Új egyetértésre, valódi fejlődésre, Eszak Dél szolidaritására, egész-társadalmi részvételre, a valóság egé szét megragadó (holisztikus) szemléletre, az államvezetésben az emberi és környezeti gondok tudatos integrálására, decentralizá cióra, szubszidiaritásra, méltányosságra, személyközpontú globa lizációs folyamatra, kultúrák között hiteles párbeszédre és kölcsönös tiszteletre vágytak. A fenntartható fejlődés, a nők önér vényesítésének előmozdítása, ajó korn~ányzás, a békére nevelés, a civilizációk közötti párbeszéd és a többi, az 1990-es években be fogadott Új paradigmák többsége Úgy tűnt, hogy válasz arra, amire az emberiség várt. De az emberiség vágyait eltérítették. A globá lis etika, a szolidaritás, az altruizmus és a humanitarianizmus ma legtöbbször arra szolgál, hogy elrejtse az emberi és társadalmi de konstrukció programját. A Kelet-Nyugat ellentét vége egybeesett a gazdasági globalizáció felgyorsulásával. A multinacionális vállalatok pénzügyi és gazda sági hatalma exponenciálisan nőtt, míg a nemzetállamok hatalma láthatóan csökkent. Az ENSZ törekedett megerősíteni az intéz ményeit és a globális kormányzat stratégiai központjává tette magát. Hirdetve, hogy etikai megbízatása van, magának követelte az etika fölötti monopóliumot a globalizáció korában, és olyan képet festett önmagáról, mintha ő lenne az egyetlen intézmény, amely képes emberségessé, etikussá ésfenntarthatóvá tenni a gb-

8 12 0~ qiob~iis etíka: kihtv~sok ~z Eqyhjz szjrnj ~ Töttépelmi hjit& 13 balizációt. Azt ígérte, hogy egyetemes morális tekintélyével el lensúlyozza a piac globális gazdasági erejét. Továbbá azzal érvelt az ENSZ, hogy a globális problémák nemcsak globális megol dásokat követelnek, hanem globális értékeket is olyan globális etikát, amelyet csak az ENSZ képes kialakítani és betartatni. Alig ért véget a hidegháború, amikor az ENSZ olyan kormány közi konferenciák sorozatát szervezte meg, amire még nem volt példa. A konferencia sorozat célja az volt, hogy kidolgozzák a világ új, egységesített jövőképét, az Új világrendet, az Új globális egyetértést, amely az Új korszak nemzetközi közösségének nor máira, értékeire és prioritásaira alapul: nevelés (Jomtien, 1990); gyermekek (New-York, 1990); környezet (Rio, 1992); emberi jogok (Bécs, 1993); népesedés (Kairó, 1994); szociális fejlődés (Koppenhága, 1995); nők (Beijing, 1995); lakásépítés (Isztambul, 1996); és élelmiszer biztonság (Róma, 1996). A konferenciákatjo lyamatként gondolták cl, és ezen belül Úgy képzelték el a globális egyetértést (konszeazuso, mint olyan csomagot, amely az összes új paradigmákat az Új kultúrában és etikai szintézisben egységesíti, integrálja. Csak hat év kellett ahhoz, hogy felépítsék az új egyetértést és gb bálisan jóváhagyják azt. A végrehajtási szakasz 1996-ban kezdő dött. Azóta a forradalom ügynökei gondoskodtak róla, hogy semmi olyan vita ne legyen, amely megkérdőjelezi az állítólagos egyetértést. Az 1990-es évek internet-forradalma, a társulások és informális nemzetekfeletti kormányzati hálózatok robbanásszerű sokasodása (sokmilliárdos alapítványok, azonos gondolkodású politikusok, Nem-Kormányzati Szervezetek, a pénzügyi világ képviselői, vál lalatok, akadémiák csoportosulásai), a globalizáeió a maga min denféle formáival, az ENSZ decentralizációs és regionalizáeiós stratégiája, hatékonyan kivitelezte a globális programot a regio nális, nemzeti és helyi szinteken. Megbízatása által az ENSZ kormányközi szervezet. A globális egyetértést Úgy kell elgondolni, mint ami a kormányok akaratát tükrözi, amelyek pedig a nép akaratát De facto (valójában) azonban a globális normákat olyan szakértők állították össze, akiket ideológiai beállítódottságuk és azonos gondolkodásuk miatt vá lasztottak ki. Hogy vált lehetségessé, bogy ideológusok ragadják meg a globá lis nonnatív hatalmat? 1989-ben mindenki úgy gondolta, bogy az ideológia vége a világot automatikusan az egyetértés állapotába helyezi. Azt állították, hogy az új gondolkodásmód minden prob lémát pusztán pragmatikus természetűvé változtat: a nemzetközi együttműködés középpontjában helyezett Új problémák semle gessége magától értetődőnek látszott: a természeti környezet pusztulása, a nemek egyenlőtlensége, a népesedés növekedése, az emberi jogokkal való visszaélés, növekvő szegénység, az oktatás és gyógyítás elérhetőségének hiánya stb. Sőt, az ENSZ azzal ér velt, bogy ezek a problémák globális természetűek. Ezen logika szerint a kormányoknak elsődlegesen nem demokratikus megbe szélésre, hanem technikai szakértelemre és a Nem-Kormányzati Szervezetek alulról Jövő tapasztalatára van szüksége. A társa dalmi többség tévedése az volt, bogy elfogadták a semlegesség mítoszát anélkül, bogy megvizsgálták volna e kérdések alapvető antropológiai tétjét. A valóságban 1968 májusának nemzedéke, a nagy hatalmú népe sedést kontrolláló lobbi és sok milliárd dolláros iparuk, a gazda sági feministák és más világi Nyugati Nem-Kormányzati Szervezetek és a posztmodern akadémikusok foglalták el a kulcspozíciókat az ENSZ-ben és specializált ügynökségeiben az as évek óta. Míg a nyugati kormányok azzal voltak elfoglalva, hogy a hidegháború idején féken tartsák a szovjet fenyegetést, az azonos-gondolkodású ideológusok kis csoportja nemzetközi bü rokráciák és hálózatok keretében dolgozva megkérdőjelezhetetlen szakértelemre tett szert azokon a társadalmi-gazdasági területe ken, amelyekről a konferenciák tárgyaltak után úgy jelentek meg, mint azon szakértők, akikre a nemzetközi közösségnek szük sége van a nemzetközi együttműködés új problémáinak kezelé sére. Ezek az ideológusok úgy gyakoroltak globális normatív vezetőszerepet szakértelmük álarca mögött, bogy nem találkoztak semmiféle ellenállással. Az ideológus technokraták kis csoportjá nak az volt a rejtett programja, hogy elérje azt a globális kulturá

9 14 17 g/objif5 etika: kihfvjsok az Eyyhjz szjrnj -a Tött&?elrni hju& 15 us változást, amelyet a társadalom manipulálására irányuló célja iban maga elé tűzött. Nyilvánvaló politikai tény, hogy a kulturális forradalom hatékony ellenőrzést szerzett önszerveződő polgári csoportokon (főleg Nem-Kormányzati Szervezeteken) keresztül az ENSZ gépezete fölött, és az ENSZ Titkárságán keresztül a tagállamok kormánya fölött A nagy hatalmú Nem-Kormányzati Szervezetek befolyása a globális politikai döntések meghozatalára a Berlini Fal leom lása után drámaian megnőtt. Allamot nem képviselő szereplők lettek a kulturális változás hatalmi központjai. Nem-Kormányzati Szervezetek (NKSz) lettek az ENSZ Titkárság és az ENSZ speci alizált testületeinek elsődleges partnerei a programtervezéstől az egyetértés kialakításon és a végrehajtáson át egészen az ellenőr zés kiépítéséig. Az ENSZ-NKSz együttműködés gyorsan kifejlesztett egy alapel vet, apartnerség elvét. Ez az elv leszögezi, hogy a kormányzati és nem-kormányzati szereplőket egyenlő partnerekkéízt kezelik. A partnerséghez csatlakozás feltétele az, hogy el kell ismerni a part nerség működtetőii~ek eleve-leszögezett világvízióját és stratégi áját: a partnereknek azonos-gondolkodásúnak kell lenniük. Akik nem hajlandók az adott feltételeket elfogadni, azok nyíltan ki van nak zárva. A partnerség kizárólagos. Gyakorlatilag mindenjelen leg létező partnerség egyetlen közös világvíziója a globális etikát és annak különböző részeit jelenti. véből, amely dej ~zcto a globális etikától függ. Ezek a mércék azért veszélyesek, mert a választott kormányok morális tekintélyét olyan nem-választott sajátos érdekcsoportokra ruházzák át, ame lyek nemcsak legitimáció nélkül vannak, de gyakran radikálisak is. A részvételi demokrácia és a jó kormányzat nem tartoznak hozzá a képviseleti demokráciához. Amikor a képviseleti demokrácia ki egészítőiként kezelik ezeket, akkor párhuzamosan futnak vele úgy, hogy a hagyományos eljárásokkal ezeket nem lehet ellenőrizni. A globális egyetértés, amint az ENSZ zsargonja mondja, sok résztvevős. Ez aztjelenti, hogy minden globális állampolgárnak részt kell benne vennie, sajátjának kell tudja a programot, meg kell védenie, tanítania, kiviteleznie és betartatnia kell: nemcsak a kor mányoknak, hanem a NKSz-eknek, a polgári társadalmi szerep lőknek, a női csoportoknak, az üzletnek és az iparnak, a tudományos és technológiai közösségeknek, a családoknak, a gyermekeknek és a fiataloknak, az akadémiáknak, az ernyő szer vezeteknek, a szakszervezeteknek, a szakértőknek, a helyi tekin télyeknek, a farmereknek, a bennszülötteknek, a médiának, az imámnak és a lelkipásztoroknak is. A globális etika a nemzeti ön állóságjölé helyezi magát, a szülők és a nevelők tekintélye fölé, sőt a világ vallásainak tanításafólé. Atlép minden törvényes hie rarchián. Közvetlen kapcsolatot létesít önmaga és az egyedi pol gárok között ez azonban a diktatúra sajátossága. A partnerség elvének logikájához tartozik, hogy mindig több Po litikai hatalmat követel a partnereknek a hatalom törvényes gya korlóinak kárára. Ezért nem ésszerűtlen a kérdés, hogy Vajon a partnerség elve nagyban hozzájárul-e a demokrácia lebontásához. Ez az elv azonban olyan erősen kényszerítő jellegű, hogy a part nerség globális kultúráját hozta létre. I 1 A partnerség elve viszont új politikai mércét hozott létre: többek között, ajó kormányzatot, a részvételi demokráciát, a so/crésztve vős egyetértést és a nemzetekfeletti kormányzati hálózatokat. Ezek a mércék nem a demokratikus képviselet elvéből indulnak ki (amely egyetemes értékekhez kötött), hanem a partnerség azon el

10 A posztmodernitás és a globális etika radikális programj a A kulturális forradalom a posztrnodernitásban találta meg egyensú lyát. A posztmodernitás mindenekelőtt a modernitást ingatja meg vagy bontja le, azt a kulturális szintézist, amely a Vesztfáliai Béke (1648) óta uralkodik Nyugaton. Amennyiben a posztmodernitás a modernitás visszaéléseit is lebontja vagyis a racionalizmi~st, az ins titucionalizmust, a formalizmust, az autoritarianizmust, a marxiz must és a liberális pesszimizmust, annyiban gondviselésszerű jellege van. De a posztmodemitás messzebb megy a Nyugat aposztáziájá ban mint a modernitás. A posztmodernitásban éppúgy mint a mo dernitásban nem minden fekete vagy fehér felfordulása, amely elvetette a moralitást és a tekintélyt, ra dikálisan felmagasztalta az egyéni szabadságot és a rákövetkező szekularizáció gyors folyamatát, siettette a nyugati társadalmak át menetét abba a nem-elnyomó civilizációba, amelyet Herbert Mar cuse hirdetett meg, a Nyugati kulturális forradalom posztmodern atyja. A posztmodernitás megingatja azt módot, ahogyan a valósá got, a férfinak és nőnek Jsten által adott antropológiai szerkezetét, az Isten által létrehozott világegyetem rendjét racionálisan és teo lógiailag felfogjuk. A posztmodernitás alapvető kijelentése az, hogy minden valóság lényegében valamilyen szociális szerkezet, hogy az igazság és a valóság nem rendelkezik szilárd és objektív tartalommal hogy ezek ténylegesen nem léteznek. A valóság csak egy értelmezendő szöveg. A posztmodern kultúrának lényegtelen, hogy egy szöveget így vagy úgy értelmezünk: minden értelmezés egyenlő értékű. Ha semmi sem adott, akkor a szociális, politikai, jogi, spirituális normák és struktúrák lebonthatók és újra építhetők saját akaratunk szerint, követve a pillanat szociális átalakulásait. A posztmodernitás felmagasztalja az egyén önkényes önállóságát, és

11 18 i2/ qiobjiis etika: kihívjsok az Eqyhjz sflngra A posztmo4erni&~s és a qiobalis etik~ ta4ikj/is ptoql-amja 19 a választáshoz való jogát. A globális posztmodern etika ünnepli a különbözőségeket, a választások különbözőségét, a kulturális kit lönbözővéget, a kulturális szabadságot, a szexuális különbözővéget (a különböző szexuális irányultságokat). Ez az ün.neplés tényle gesen a férfi és a nő felszabadításának szól létezésük azon felté telei alól, amelyekbe Isten helyezte őket. De a szabad akarat fogalma ellentmond a posztmodern értékek és különösen a választáshoz való jog normatív jellegének, amely jog az Új kultúra legfőbb értéke. A posztmodern radikalizmus azt kö veteli, bogy a választás jogának gyakorlása érdekében az egyén szabadítsa fel magát minden normatív keretrendszer alól legye nek azok akár szemantikai (világos definíciók), ontológiai (a lét, az adottság), politikai (az állam önállósága), morális (transzcen dens normák), szociális (tabuk, tiltott dolgok), kulturális (hagyo mányok) vagy vallási (dogma, az Egyház tanítása) jellegűek. Ez az állítólagos felszabadítás az Új etika parancsává vált. Csak az olyan dolgok megingatása és lebontása (destabilisation and de construction a posztmodernitás két kulcsszava) által történhet meg, mint amilyenek a tiszta definíciók, a nyelv tartalma, a ha gyományok, az intézmények, az objektív ismeret, az értelem, az igazság, a törvényes hierachiák, a tekintély, a természet, a növe kedés, az önazonosság (személyi, genetikai, nemzeti, kulturális, vallási...), minden olyan dolognak, amit egyetemesnek tartunk, és amit a zsidó-keresztény értékek és az isteni kinyilatkoztatás kö vetkezményének tekintünk. Amikor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 1948-ban el fogadták, a nyugati kultúra még javarészt elfogadta a természet törvény és a világegyetemnek adott rend (és ezért a rendet adó ) létezését: minden emberi lény szabadnak születik és egyenlő mél tósággal (1. szakasz). Ezért az Egyetemes Nyilatkozat az emberi ség családja minden tagjának veleszületett emberi méltóságáról beszél. Ha veleszületett, akkor csak az emberi méltóság elismeré sére, és az emberi jogok kijelentésére van szükség, nem a semmi ből való összebarkácsolására (fabricatio ex nihilo,) ban az egyetemesség fogalma kapcsolatban volt e jogok létezésének elis merésével. Az egyetemességnek transzcendens dimenziója, és ezért benső morális tartalma volt. Azóta azonban az egyetemes emberi jogok radikálisan önállóakká váltak, elszakadva minden objektív és transzcendens morális keret rendszertől. A választáshoz valójog tisztán immanens elve ennek az elszakadásnak a gyümölcse. A posztinodernitás jogot követel az ember számára ahhoz, hogy gyakorolhassa szabadságát a termé szettörvény ellen, a hagyomány és az isteni kinyilatkoztatás ellen. A jog uralmát és a demokráciát Új alapra, a választáshoz való jog alap jára helyezi, amelybe az Új etika nevében beleérti a lényegileg gonosz választásához valójogot: abortusz, homoszexualitás, szabad szerelem, eutanázia, asszisztált öngyilkosság, a törvényes tekintély vagy hierarchia bármilyen formájának elvetése, minden vélemény kötelező tolerálása, az engedetlenség azon szelleme, amely sokféle formában mutatkozik meg. Az így értelmezett választáshoz valójog olyan alapnormává vált, amely az összes emberi jog értelmezését irányítja, és a globális etika legfőbb referenciapontjává vált. Fölötte van és túllép (transzcendálja) az egyetemesség hagyományos fogal mán. Meta szintre helyezi önmagát. Erőszakosan lép fel és globális normatív tekintélyt követel magának. Az Új globális nyelv és minden posztmodern paradigma szavai nak és kifejezéseinek legfőbb sajátsága a tiszta definíciók hiánya. Azok a szakértők, akik az Új fogalmakat kialakították, kifejezetten megtagadták azok jelentésének tiszta meghatározását mondván, hogy a meghatározások lehatárolnák az egyén lehetőségét arra, hogy megválassza saját értelmezését, és ez ellentmondanak a vá lasztáshoz való jog normájának. Ennek következtében az új fo galmaknak nincs szilárdés egyedi tartalma: az állandó változás folyamatai, kitágítva önmagukat, amikor a társadalmi értékek vál toznak, amikor új választások lehetősége merül fel. A társadalom manipulálói azt mondják, hogy az Új paradigmák holisztikusak, mivel magukba foglalnak minden lehetséges választást. Nézzünk meg néhány példát: reproduktív egészség és gender (nem). A reproduktív egészség az 1994-es kairói konferenciának kulcsfogalma, amit a kairói dokumentum 72. paragrafusa deli niál. Ez az áldefiníció egy paragrafus hosszú, homályos, világos tartalom nélküli, kétértelmű és mindent magába foglaló. Az ér telmi tisztaság hiánya stratégiai és manipulatív. Az a célja, hogy le hetővé tegye a legellentmondóbb értelmezések együttlétezését:

12 20 L)7 qlöbj/is etika: kihfvjsok az Eqyh ~z szjmjra A posztmo jernitjs és a qlobjlis etika radikalis pi-oqtamfa 21 anyaság, fogamzásgátlás vagy abortusz; önkéntes sterilizáció vagy in vitro (mesterséges,) megtermékenyítés; szexuális kapcsolat há zasságon belül vagy kívül, bármely korban, bármilyen körülmé nyek között, amennyiben az egyén megtartja az Új etika hármas előírását: a partnerek egyetértenek; figyehek az egészségügyi biz tonságra; tisztelik a nő választáshoz való jogát. A reproduktív egészség az abortusz lobbi és a globális szexuális forradalom tró jai falova. Atmak ellenére, hogy kiugróan összefüggéstelen jel legű, paradox módon, a reproduktív egészség lett az egyik leggyakrabban alkalmazott normája az új etikának. A gender az 1995-ös Beijingi konferencia azon kulcsfogalma volt, amely, teljességgel magába építette a reproduktív egészség fogal mát. Ugy definiálták, bogy ez a férfi és a nő megváltoztatható szociális szerepeit jelenti, szemben a megváltoztathatatlan repro duktív (utódnemző) szerepükkel. E homályos definíció mögött a férfi és á nő antropológiai struktúrája, egymást kiegészítő volta, férfisége ás nősége lebontásának (dekonstrukciójának) programja rejtőzködik. A nő szerepe mint anya és házastárs, és maga a női természete semmi más, mint pusztán szociális szerkezet: nem nőnek születünk, hanem nővé válunk, mondta Simone de Bea uvoir. Az emberi személy, mint férfi és nő, lebontása aszexuális, semleges, férfiség és nőség nélküli társadalomhoz vezet, amely mégis a libidót (a nemi vágyat) helyezi a törvény szívébe, köze pébe. Ez a lebontási folyamat végül is olyan társadalomhoz vezet, amelyben nincs szeretet. A gender fogalma a nyugati feminista forradalom legradikálisabb nézőpontjának trójai falova annak a forradalomnak, amely sikeresen továbbterjedt a világ mind a négy égtája felé. A gender áll a globális fejlődés prioritásainak, és kü lönösen a Milleniumi Fejlődési Célok középpontjában. Közvetlen kapcsolat van a gender dekonstrukcionizmus ás a szexuális irányultság (biszexualitás, homoszexualitás, leszbikus ság, heteroszexualitás...) ideológiája között. A globális etika ezeket a választási lehetőségeket mind egy szintre helyezi. A kairói konferencia vezette be a család, annak mindenformájában fogal mát: ez az állítólag holisztikus fogalom magába foglalja a hagyo mányos családokat, az Újraszerkesztett családokat és az azonos nemű szülőkből alkotott családokat. Ugy tűnik, hogy a nyugati nemzetek egyre messzebb metmek a sokféleség (diversity) Útján. Aposztmodernitásban az egyén szabad teremtőjévé válik saját ren deltetésének és az Új szociális rendnek. Ma választhatja a homo szexualitást, holnap pedig a biszexualitást (szexuális irónyultság). A gyermekek megválaszthatják a saját véleményüket, függetlenül azoktól az értékektől, amelyeket a szüleiktől kapnak (a gyermekek jogai). Egyenlő állampolgárokként kezelve részt vesznek azon politikai döntések meghozatalában, amelyek hatással vamiak az életükre (Fiatalok Parlamentje). A tanulók az iskolában maguk választhatják meg, hogy milyen tárgyakat tanulnak, egymást ne velik és a tanár csak segítő (kor árs nevelés, oktatás mindenki nek, életre nevelés). A nők játsszák a férfiak szociális szerepeit (gender egyenlőség, uniszex társadalom). Nem-Kormányati Szer vezetek alkotják a globális vezérelveket és kormányok alkalmaz kodnak azok értékeihez (Jó kormányzás). Női csoportok tisztázzák az Egyház tanítását és demokratizálják az Egyházat (értékek tisztázása, részvételi demokrácia). Az eutanázia lobbi az emberi méltóság rendíthetetlen szószólójává válik. A reproduk tív egészség az utódlétrehozás megtagadásához való jogot jelenti (, biztonságos abortusz, a Jbgamzásgátlók legszélesebb köré nek egyetemes elérhetősége). Egyenlő polgárok vagyunk egyenlő jogokkal, akiket szeretet nélküli szerződéses viszonyok kötnek egymáshoz. A világ a feje tetején áll. Amit a globális etika lebont, az maga az emberi személy antropológiai struktúrája. A választás posztmodern etikája a hierarchiák felszámolásával di csekszik. Az önkényes választás transzcendenciájának globális erőltetésével azonban az értékek új hierarchiáját hozza létre. Ez a hierarchia az élvezetet a szeretet fölé, az egészséget és a jólétet az élet szentsége fölé, a külön érdekeket képviselő csoportoknak a kormányzásban való részvételét a demokratikus képviseletjölé, a nők jogait az anyaságjölé, az öaző egyének hatalommal felruhá zását a törvényes tekintély bármely formájafölé, az etikát a mo ralitás fölé, a választáshoz való jogot az emberi szívbe írt örök törvény fölé, a demokráciát és a humanizmust az isteni kinyilat koztatásjölé helyezi dióhéjban, az immanenst a transzcendens fólé, az embert az Jsten fólé, a világot a meimyek fölé.

13 22 Úf qiobjlís etik~: kíhívjsok az Eqyhjz szjtnjí-a Az új hierarchia a lelkiismeret fölötti hatalom formája ezt ne vezte megválasztása előtt XVI. Benedek pápa a relativizinus cit/c tatúrájának. Paradoxnak tűnhet ez a kifejezés: a diktatúra felülről lefelé történő ráerőszakolást jelent; míg a relativizmus az abszo lút dolgok tagadását foglalja magába, ás lázad minden olyan ellen, ami felülről lefelé irányuló erőszakot jelent, mint az igazság, a ki nyilatkoztatás, a valóság és a moralitás. A relativizmus diktatúrá jában emberségünk és hitünk radikális lebontását erőltetik ránk bizonyos nem-ijesztő módon kulturális átformálás által. A re lativizmus álarcot visel, de uralkodó ás romboló. Amit a múltban a Nyugat az ellenségnek nevezett (mint a Mar xizmus-leninizmust vagy véres diktatúrákat), világosan azonosít latók, egyediek, a nyugati demokráciákon kívüliek, erőszakosak, központosítottak, ideologikusak ás regionálisak. Az ellenség fe lülről lefelé irányuló olyan kegyetlen módszereket használt, mint a hatalom erőszakos megragadása, az elnyomó politikai kormáúy zat, a bebörtönzés ás a gyilkosság. Ennek eredményei voltak a nem zeti vagy regionális totalitárius rezsimek. A posztmodern világban az ellenség homályos, rejtett, sokaság, az intézményeken belüli, barátságos, elszórt, összefiiggéstelen, decentralizált, kifinomult, csendes és globális. Stratégiája lágy, alulról irányul felfelé, kultu rált, nem-hivatalos, belső. A relativizmus globális diktatúrájának végeredménye az ember ás a természet lebontása, ás az aposztázia kulturális terjesztése a világban, különösen a fejlődő országokban. A múlt ideologikus rendszereihez hasonlóan a globális etika vége is az lesz, hogy lebontja saját magát. Mivel tele van belső ellent mondásokkal, ezért nem fenntartható. A keresztényeknek azonban nem szabad azt feltételezniük, hogy ez a felemelkedő globális ci vilizáció önmagától visszatér a Józan észhez és a hagyományos értékekhez: az új kultúrát evangelizálni kell. A keresztény kérügma különlegessége A globális civilizációt a szeretet civilizációjának nevezik. Az új globális kultúra az a kultúra, amelynek evangelizálására az Egy háznak küldetése van. Amint Jézus mondja, a világban vagyunk, de nem a világból. A va lóságban azonban a keresztények az egész világon azzal a kísértés sel szembesühiek gyakran tudatlanságból hogy összetévesztik a globális etika paradigmáit ás értékeit az Egyház szociális tanítá sával, a kulturálisan érzékeny megközelítést a kultúra iránti tisz telettel, az új etika egyenlőség elvét az igazságosság zsidó-keresztény fogalmával, a tudatosság növelést és az érzé kenység növelését a lelkiismeret morális és teológiai nevelésével, a gender főáramlatot ás a nők hatalomhoz juttatását a férfinak ás a nőnek a zsidó-keresztény tanítás szerinti egyenlő méltóságá val, a pozitíven élni fogalmát a teológiai remény fogalmával, a szabad választás önkényét a Krisztusban való szabadsággal, az emberi méltóságot az ember szívébe írt örök törvénnyel, a repro duktív egészséget az egészséges gyermekvállalással, a biztonsá gos anyaságot az egészséges anyákkal ás gyerniekekkel (születés előtt ás után egyaránt), a magatartás változásra irányuló kampá nyokat (amelyek a fogamzásgátlás és az óvszer használatára ösztö nöznek) az önmegtartóztatásra ás hűségre neveléssel, az emberi Jogokat, a jogosultságot és a meg-nem-különböztetést Isten ir galmas szeretetének jóhírável, az ENSZ konferenciák és a Milleni unit Fejlődési Célok programját a népek értékeit és kultúráit tiszteletben tartó integrált fejlődéssel és így tovább. A keresztények néha nem látják meg a különbséget az új, össze tákolt, állítólag holisztikus etikai rendszer és Isten holisztikus ás örök üdvösségterve között, nem ismerik fel, hogy a kétféle lo

14 24 C7gIoh5íisetik ~: kihrvjsok az Eqyhjz sz~m í,~ gika két külön irányba vezet. Számtalan olyan partnerségben vesz nek részt, amelyek irányítói a globális etika ügynökei. Az Egy háznak kell legyen önbeesülése, ás meg kell őriznie függetlenségét e radikális globális programtól. Léfontosságú határ választja el a globális etika poszt-keresztény humanizmusát attól a hiteles ás igaz keresztény humanizmustól, amelyet a Krisztusban való üd vösség vezet és az Egyház előmozdít. A gyakorlatban ez a határ többé nem jelenik meg világosan. Az Egyház számára sürgető fel adat a keresztény önazonosság Újra felfedezése és megszabadítása a kétértelmű programoktól.. A keresztény kérügma ás a globális etika összekeverése kettős ve szélyt hordoz. Az első az, hogy az Új fogalmak azt a helyet törek szenek elfoglalni, amelyet az evangelizációnak kell elfoglalnia. Keresztények emberi jogokról, fenntarthatóságról és Millenniumi Fejlődési Célokrói prédikálnak, ahelyett, hogy az evangéliumot hirdetnék. A szekuláris értékek apránként elcsábítják őket, és el vesztik keresztény önazonosságukat. Vajon nem erről, az üdvös ség fokozatos szekularizációjáról beszélt II. János Pál pápa a Redemptoris Missio kezdetű enciklikájában? Másodszor, ha a keresztény vezetők Úgy használják az új etika fo galmait, hogy nem világítanak meg kifejezetten, hogy mi külön bözteti meg ezeket az Egyház szociális tanításától és az evangéliumtól, amint ez gyakran előfordul, akkor a hívek tanács talanná válnak ás egyre kevésbé lesznek képesek meglátni a kü lönbségeket. Az ebből származó összezavarodottság a keresztény nép hitének fokozatos gyengüléséhez vezethet. Novo Milenio Ineunte kezdetű enciklikájában H. János Pál pápa arra hív bennünket, hogy Krisztustól induljunk cl: erre az Újra in dulásra vagyunk most meghívva. További információért Az Institute for Intercultural Dialogue Dynamics (Kultúrák Közi Párbeszéd Dinamikájának Intézet& tanulmányozza a globalizá ció kulcsfogalmait, értékeit ás működési mechanizmusait. Az Intézet mélyreható elemzéseket készít ezen témákról, és ellen őrzi a sokoldalú ás globális szintű fej lődéseket. Az Intézet olyan tanító célzatú anyagokat is készít, amelyeket a szélesebb hallga tóságnak szán: kézikönyveket, modulokat, felkészitő csomagokat, egy oldalas tájékoztatókat, diákat, és folyamatosan naprakészen tartja a globális etika kulcsszavainak elemző lexikonát. Az Intézet konferenciákat, kerekasztal beszélgetéseket, tudatosságot növelő szemináriumokat ás szakértőket képző szemináriumokat szervez, ás ilyeneken részt vesz. Alkalmanként irányelveket készít. Miután kínos pontossággal beazonosította a globális loilturális vál tozás összetevőit, az Intézet fokozottabban koncentrálja figyelmét azon konkrét lehetőségek felkutatására, amelyek pozitív alternatí vát adhatnak a ma élő férűak ás nőkjogos vágyaira. Contact: iis(2~skynct.be 1. Befolyásos posztmodern filozófüsként a következőkre utalunk: Sigmund Freud, Frederic Nietzsche, Michel Foucault, Herbert Marcuse, Jean-Paul Sartre, Jürgen Habermas, Jean-Fran~ois Lyo tard, Richard Rorty, Jacques Derrida, Michel Onfray.

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR

A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR 2. Férfinak és nőnek teremtette 2.1. A nemek eredete 2.2. Ami azonos: a személyes méltóság 2.3. Ami különbözik: a nemi sajátosságok 2.4. Az azonosság

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése

III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése III. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének a Magyar Közlönyben közzétett végzése 31/2006. (VII. 5.) AB végzés 1021 31/2006. (VII. 5.) AB végzés Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz és utó

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 16., péntek TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXVI. tv. Egyes adótör vények mó do sí tás áról... 10754 Oldal 2007: CXXVII. tv. Az ál ta lá nos for gal

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 7., szerda TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXI. tv. Egyes szo ciá lis tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról... 10456 2007: CXXII. tv. A szol gá la

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 182 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Dr. Kár olyi Géza 1 GONDOLATOK AZ ISKOLASZÖVETKEZETEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁRÓL Cselekvési változatok A szö vet ke zet a ha tá lyos meg fo gal ma zás 2 sze rint:

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. áp ri lis 29., kedd. 68. szám. Ára: 5195, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. áp ri lis 29., kedd. 68. szám. Ára: 5195, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. áp ri lis 29., kedd 68. szám Ára: 5195, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. április 29., kedd 68. szám Ára: 5195, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 5., kedd 92. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXX. tv. A fog lal koz ta tás elõ se gí té sé rõl és a mun ka nél kü li ek el lá tá sá ról szóló 1991.

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2

A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 136 SZÖVETKEZÉS XXXIII. évfolyam, 2012/1 2. szám Né meth Lász ló 1 A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK JELLEMZŐI ÉS TÉNYSZERŰ ADATAI 2 Cselekvési változatok Ki in du lás ként fon tos meg fo gal maz ni azt, hogy

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK Meggyőződésünk, hogy az üzlet csak olyan társadalmakban lehet sikeres, ahol védik és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Elismerjük, hogy az üzleti

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ja nu ár 5., péntek 1. szám TARTALOMJEGYZÉK 2007: I. tv. A sza bad moz gás és tar tóz ko dás jo gá val ren del ke zõ sze mé lyek be uta zá sá ról és

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2012. július 26. 2012. 3. szám HATÁROZATAI HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 30/2012. (VI. 27.) AB ha tá ro zat utólagos normakontrollra irányuló indítvány elutasításáról... 212 31/2012. (VI. 29.) AB

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

64. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 30., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3703, Ft. Oldal

64. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 30., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3703, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. má jus 30., kedd 64. szám TARTALOMJEGYZÉK 127/2006. (V. 30.) Korm. r. A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Hor vát Köz tár sa ság Kor - mánya között

Részletesebben

A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete

A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete 2556 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2007/39. szám A Kormány 58/2007. (III. 31.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról A köz úti köz le

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

31. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 11., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4370, Ft

31. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 11., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 4370, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. már ci us 11., péntek 31. szám Ára: 4370, Ft TARTALOMJEGYZÉK 44/2005. (III. 11.) Korm. r. A kor mány za ti in for ma ti ka ko or di ná ci ó já ról és

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

63. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 8., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 1395, Ft. Oldal

63. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, má jus 8., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 1395, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. má jus 8., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 63. szám Ára: 1395, Ft 2009. évi XXVIII. tör vény Egyes agrártárgyú törvények módosításáról.... 15832 2009.

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

170. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 3., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1540, Ft. Oldal

170. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 3., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1540, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. de cem ber 3., szerda 170. szám Ára: 1540, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXVII. tv. Az Eu ró pai Unió, az Eu ró pai Kö zös ség, a Sváj ci Ál lam szö vet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal

26. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1325, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 19., kedd 26. szám Ára: 1325, Ft TARTALOMJEGYZÉK 29/2008. (II. 19.) Korm. r. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl.

Részletesebben

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI 2012. november 12. 2012. 9. szám HATÁROZATAI HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 3301/2012. (XI. 12.) AB ha tá ro zat jog sza bály fo lya mat ban lé võ ügy ben al kal ma zá sá nak kizárá - sáról... 603

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3.

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3. Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió 2012. október 3. Szereplés az EU színpadán: az EU döntéshozatala és az érdekeltek szerepe Anne Hoel Európai

Részletesebben

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete 23584 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/90. szám A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete a szélerõmû kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeirõl,

Részletesebben

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről

Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI. A pápa az élet alapvető kérdéseiről Nick Bakalar Richard Balkin II. JÁNOS PÁL BÖLCSESSÉGEI A pápa az élet alapvető kérdéseiről MODERN LELKISÉG II. János Pál pápa a keresztényeket lelki életük megújítására szólította fel. A pápa szerint,

Részletesebben

Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről

Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről Peti Wiskemann Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 2011. május T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 35/2011. (V. 6.) AB ha tá ro zat Al kot má nyos kö ve tel mény meg ál la pí tá sá ról a bí rói kez de mé nye zés alap - ján el ren delt

Részletesebben

191. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 15., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

191. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, de cem ber 15., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. de cem ber 15., szerda 191. szám Ára: 966, Ft TARTALOMJEGYZÉK 334/2004. (II. 15.) Korm. r. Az európai ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter feladat-

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal

28. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 10., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1863, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 10., péntek 28. szám TARTALOMJEGYZÉK 49/2006. (III. 10.) Korm. r. A föld gáz el lá tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény egyes ren del ke

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE T A R T A L O M

2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE T A R T A L O M XII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. AUGUSZTUS 31. 2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge 1012

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3555, Ft. Oldal

13. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ja nu ár 30., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3555, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. ja nu ár 30., péntek 13. szám TARTALOMJEGYZÉK 19/2009. (I. 30.) Korm. ren de let A föld gáz el lá tás ról szóló 2008. évi XL. tör vény ren del ke zé

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! á á á é é ť ť é é ó Ó ď Á é í é ú é é é LVII. ÉVFOLYAM 21. SZÁM 2649-2784. OLDAL 2007. október 31. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK?

HONNAN ERED AZ ETIKÁNK? TARTALOMJEGYZÉK Prológus 7 Honnan ered az etikánk? 9 A szív = értékrendünk centruma 13 A lelkiismeret tisztasága 17 A beszéd tisztasága 25 A gondolatok tisztasága 37 Az indítékok és a tettek tisztasága

Részletesebben