Hogyan legyünk gazdagok? (A gyarapodás természetrajzából)
|
|
- Marika Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Hogyan legyünk gazdagok? (A gyarapodás természetrajzából) A probléma és néhány kérdés Jó néhány éve már, amikor egy tanévzáró (vagy nyitó-) értekezleten az együttmőködés volt a témánk. A vitaindító elıadás matematikai modellje felvázolta, hogy mennyire elınyıs egy rendszernek, az együttmőködı közösségek elıtt milyen fejlıdési perspektívák vannak, szemben az együttmőködésre képtelen társulásokkal. A vita során azonban úgy tőnt, hogy a társadalmi realitás nem az együttmőködés. A tapasztalatok szerint éppen az ellenkezıje, a mindenen és mindenkin való átgázolás a jellemzı. Ember embernek farkasa, a nagyhal megeszi a kishalat ilyesfajta érvek hangzottak el a vita során. Az erıs fennmarad és fejlıdik, gazdagodik; a gyenge, ha ki nem is szelektálódik, de egyik napról a másikra tengıdik. Napjaink sikerembere a menedzser, aki képes minderre és érzelmek nélkül képes saját érdekeinek megfelelıen élni és dolgozni. Kinek van igaza? Az elméletnek, vagy a mindennapokban mást tapasztaló hétköznapi embernek? Vagy alapvetıen hibás így a kérdésfeltevés, hiszen mások a törvényszerőségek a matematikában és mások a társadalomban? Jól érzékeljük a körülöttünk lévı világ dzsungeltörvényeit, vagy ezek csak rövid távon vezetnek elınyre és hosszabb távon az együttmőködés az elınyös? Megválaszolatlan kérdések. Amennyiben az emlékezetünk nem csal a kollégák is hasonló kimondott vagy kimondatlan kételyekkel álltak fel az értekezlet végén. Késıbb már mint biológiai probléma is kezdett izgatni a kérdés. Ugyanis bár az ösztöneink rögtön sugallták az együttmőködés elınyeit felmutató elmélet igazát, biológiai ismereteink is ellentmondani látszottak annak. A biológia, illetve a darwini evolúciós elmélet ugyanis azt mondja vagy legalábbis akkor úgy tudtuk, hogy a legjellemzıbb kapcsolat az élılények között a versengés. Ez az evolúció hajtóereje: a versengés során válogatódtak ki a legrátermettebbek és szelektálódnak ki a gyengék, a nem életrevalók. Itt van tehát a következı kérdés, kinek van igaza, a rendszerben gondolkodó matematikusnak vagy a biológusnak? Vagy még ebben a két természettudományban is mások a törvényszerőségek? Hol van az igazság? Úgy véljük, hogy ezek fontos kérdések, és nem specifikusan a mi iskolai pedagógusközösségünket érintik. Ezért kezdtük szisztematikusan győjteni az együttmőködésre illetve a versengésre vonatkozó tényeket. Mostanra ebben a témakörben sokrétő ismeret birtokába jutottunk a fizika, matematika, biológia és játékelmélet terén. Ezek egy részét szeretnénk mindannyiukkal megismertetni. Ez a tanulmány valahogy igy született: a téma már több éve izgat mindkettınket, mint a búvópatak újra és újra elıbukkan, azután bár hosszú ideig újra eltőnik, egyszer csak ismét napvilágra kerül. A következıkben a gyarapodás egyes törvényszerőségeit próbáljuk egyszerően (ez azt is jelenti, hogy jelentısen leegyszerősítve) bemutatni. Szeretnénk megmutatni a nyerı stratégiát. Rámutatunk arra, hogy a modellek és a közmondásokban kikristályosodott igazságok ugyanarról szólnak. A modellekkel nyomon követett jelenségeket megvizsgáljuk a mindennapi életben, majd az élıvilágban is. A gyarapodás kezdeti szakaszának törvényszerőségével részletesen foglalkozunk, a késıbbi fázisokra csak utalásokat teszünk.
2 Minden kezdet nehéz Gondoljuk el, hogy van N nagyságú vagyonunk. Menjünk el a bankba és tegyük be vagyonkánkat a %-os kamatra! Növekedni fog. A szaporulat (növekmény) három dologtól függ. Ezek a következık: 1. az elhelyezett tıke nagysága: N 2. a kamatláb (szaporodási ráta): a 3. az eltelt idı: t Nem kell hosszan gondolkodni azon, hogy mekkora lesz a szaporulat ( N): N = a * N * t (1) Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy bizonyos idı (t) elteltével folyamatos változást feltéve - mekkora lesz a vagyon (N(t)), akkor a matematikát nem igazán kedvelık ugorjanak a grafikonig az eredményt az (1) egyenlet megfelelı integrálja adja: N(t) = N 0 * e at e= 2,71 (2) Ahol N 0 a t = 0 idıponthoz tartozó kezdeti érték. Ábrázoljuk e függvényt! Látható, hogy kezdetben a növekedés ( N 1 ; N 2 ; N 3 ) szerény. Ez a sok energiabefektetés - kevés hozam idıszaka. - Minden kezdet nehéz. Nagyon sok téren tetten érhetjük ezt a jelenséget. Látható egy induló vállalkozás életében; felfedezhetı a tanulásban is, mikor új területet akarunk megismerni; a populációdinamikában, stb. Késıbb az egységnyi idı alatti növekmények ( N 4 ; N 5 ) jelentısen megugranak, kezdenek a dolgok maguktól menni. De el kell jutni eddig! És ehhez sok munka, kitartás, türelem kell. A tárgyalt elsı szakaszban általában a növekedés korlátai jelentıs mértékben még nem jelentkeznek. Késıbb a korlátozó környezeti tényezık (erıforrás, élettér, versenytársak, amortizáció, stb.) tipikusan a következı változást hozzák a növekedésben.
3 A további mondandónkat korlátozzuk 0 t i szakaszra! Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Nézzük meg, mi történik azzal, aki egy fejlıdési szakaszt késıbb kezd, mint mások! Tegyük fel, hogy mindkét fél azonos kvalitású, azonos szaporodási képességő. A fejlıdési görbék a következık: Látható, hogy az exponenciális függvény tulajdonságából következıen a két fél vagyonának különbsége (N 1 -N 2 ) az idı haladtával egyre nı. Felfedeztük a garantált lemaradás receptjét! Kedves Pató Pálok, a kényelemért igen nagy árat kell fizetni! Jól jegyezd meg tehát: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Minden elkésett reagálás egyre nagyobb lemaradást okoz! A tudás hatalom Van-e remény abban a kilátástalan helyzetben, hogy a késıbb induló elérje az elızı fejlettségét?
4 Képzeljük el, hogy a késıbbi induló különleges képességekkel rendelkezik, és így a szaporodási rátája (b) nagyobb, mint az elsıé (a). N 1 = N 0 * e at N 2 = N 0 * e bt (3), (4) A 2-es startoljon t 0 idıvel késıbb, egyébként azonos kezdeti feltételekkel! Így: N 2 = N 0 * e b(t-t0) t t 0 (5) Ábrázoljuk! A t idıpontban a zseni utoléri az elızı fejlıdést, majd túlszárnyalja azt. Mitıl függ ez az idı? Induljunk ki abból, hogy itt mindkét fejlıdés azonos szintre jutott: N 1 = N 2 N 0 * e at = N 0 * e b(t-t0) at = bt- bt 0 t = t 0 (b/(b-a)) (b > a) Egy populációban ez azt is jelenti, hogy a legjobb túlélésére nagyobb esélyek vannak. Egy faj kiválasztódása generálható ezzel. Az élıvilágban, a gazdaságban, a társadalomban is található erre sok példa. (A JAG teljesítményét is gyorsan, ugrásszerően növelni tudnánk, ha csak zseniket engednénk a falai közé. Kérdés, hogy ez lesz-e a legjobb stratégia.) Tanulságként mondhatjuk, hogy az elızés hajtóereje a nagyobb tudás. Ez eredendıen egy versenyszituációt teremt és gerjeszt is.
5 Egységben az erı A kiemelkedı képességő szereplıknek az adott élettérben a túlélési esélyük megnı, és a kiválasztódásra megfelelı szituációkat teremtenek. Olykor világmérető konfliktusokkal, kegyetlenséggel, a hegemónia kierıszakolásával. Van-e más út, van-e más sikeres stratégia a jelentıs gyarapodásra? Van! Nézzük, mit mond a matematika errıl. Képzeljünk el egy közösséget, amelyben erıs (szociális) kohézió folytán a legnagyobb erény a másik támogatása (cselekedd azt, amit szeretnéd, hogy embertársaid cselekednének veled szól a keresztény tanítás). A támogatottság azzal modellezhetı, hogy az egyén gyarapodási rátáját a többi egyed is támogatja. Lineáris összefüggést feltételezve: a = a * N N = a * N * t N = a * N * N * t = a * N 2 * t (6) Az egyenletet kiintegrálva, megfelelı kezdıértékekkel ellátva, a növekedést leíró függvény a következı lesz: N (t) = N 0 / (1 - N 0 * a * t) (7) t 0 idıkéséssel: N (t) = N 0 / (1 - N 0 * a * (t - t 0 )) (8) Illesszük be e függvény grafikonját a már megismertek közé! t = 1 / (N 0 * a) A most megismert 3 számú görbe minden eddigi növekedést túlszárnyal!
6 Az egymást segítı, kooperáló magatartás igen sikeres stratégiának mutatkozik. A közösség produktuma ugrásszerően nı, és így az egyén részesedése is jelentıs mértékő. Történelmünkre visszatekintve a virágzó korszakok hátterében az egész társadalomra kiterjedı összefogás, kohézió, egymást támogató rendszerek kapcsolata a jellemzı. A széthúzás, az egymás ellenében érvényesített érdekek mindig a szegénységet hozták. Ez tapasztalható a kisközösségek, családok szintjén is. Úgy gondolom, hogy egy iskola sikerességének a kulcsa is ebben van. Jó stratégiai cél a kooperáló magatartás megvalósítása, amely természetesen mindenkitıl áldozatokat is kíván (a másik támogatása), de jelentıs elınyöket is biztosít; a túlélési esélyeket nagyban növeli. Nincs új a nap alatt, hisz a népi bölcsesség is ezt mondja: egységben az erı. Nem véletlen, hogy az ökológiában történt paradigmaváltás következtében az evolúciós folyamatok vizsgálatánál, a versengés mellett jelentıs figyelmet szentelnek a kooperációnak, mint az élıvilág egyik sikeres túlélési stratégiájának. Kezünkben van tehát a bölcsek köve, de átok ül rajtunk, embereken, mert történetünk (egyéni, közös) azt mutatja, hogy újra és újra kiejtjük kezünkbıl a követ, s sokszor újra kezdünk mindent. Miért? Ez egy külön mese. Sok miértre jó válaszokat ad a játékelmélet alkalmazása az emberi kapcsolatokon keresztül megvalósuló folyamatokra. A játékelméleti munkákból közismert A közlegelık tragédiája c. eszmefuttatás. Elgondolkodtató választ ad a miértek egy csoportjára. Érdekes kérdés az is, hogy hogyan bírhatók az emberek az egymást támogató magatartásra? İsidık óta izgatja e kérdés a tudósokat, politikusokat, filozófusokat, de mindenkit, aki a rábízottakért felelısséget érez. Az alábbiakban felsorolunk pár szituációt, amivel a kooperáló magatartás megvalósítható. - Vészhelyzetben, sorsfordító pillanatokban ösztönszerően mőködik ez a stratégia (katasztrófák; kiszolgáltatott helyzetek, kialakult sorsközösségek, amikor a túlélés kerül veszélybe, ilyen helyzetet teremt a kényszerő (?) izoláltság is stb.). Érdekes az is, hogy az izoláltság növeli a kohéziót. A tanulmányi kirándulásokat ezért szeretjük talán. Ezért kívánja egy közösség a környezet által zavartalan pillanatokat, de valószínőleg a nászút is ilyen okok miatt alakult ki. - A nagy társadalmi, vallási eszmék, ideológiák jellemzıje a kooperáló magatartás hirdetése, a nemes szolgálat vállalása, a nagy emberi célokért való elkötelezettség. Fontos az erkölcs szerepe. Mostanában alábecsüljük a jelentıségét. Elég nagy árat fizetünk érte! - A kooperáló magatartás kikényszerítésében ideig-óráig sikeresek a diktatúrák is, valamint az erıs központi hatalom alkalmazása. A diktatúra módszereiben megjelenı, embertelen eszközök (ami mindig az emberiség érdekében történik), általában a hatalom bukását okozzák. - Az együttmőködés jogi szabályozásaként szerzıdéseket kötünk. Kicsiket, nagyokat, Európa méretőt, világméretőt. A valóságban a vázolt stratégiák tisztán nem nagyon szoktak elıfordulni - keverednek, váltakoznak. A következı részben az élıvilágban tapasztalható jelenségek, törvényszerőségek árnyaltan megvilágítják mindazt, amit a versengésrıl és a kooperációról mondtunk.
7 Az együttmőködés biológiája Néhány gondolat a múlt századi biológiai gondolkodásról, Darwinról és a versengésrıl Charles Darwin - vitathatatlanul - a XIX. századi biológia legnagyobb alakja, a tudomány megújítója volt. Darwin rendkívül sokat olvasott, kora legjelentısebb tudományos eredményeit ismerte és használta nagy szintetizáló mőve, A fajok eredete megírásakor. Gondolatmenetét az alábbiakban lehet felvázolni: - Az egész élıvilágra jellemzı a korlátlan növekedés, vagyis az a képesség, hogy minden nemzedék több utódot képes létrehozni, mint a korábbi nemzedékek. Ennek ellenére a létszám nem növekedhet, mivel beleütközik a környezet eltartó képességének korlátozott voltába. - Ebbıl logikusan következik, hogy az életben maradásért az egyedek között harc, küzdelem szükségeltetik. - Mivel a populációkban az egyedek között örökletes különbségek, eltérések vannak szükségszerően a rátermettebb, a környezethez jobban alkalmazkodó változatok szaporodnak el. - Mindez hosszú távon, évezredek, évmilliók során az evolúció érzékelhetı eredményéhez vezet. - Újszerő volt a darwini világképben a diverzitás (az élıvilág sokszínősége) jelentıségének felismerése. Ez az elmúlt százötven év alatt szép lassan bekerült a szakmai köztudatba, elıbb úgy, mint az élı rendszerek jellemzı tulajdonsága, utóbb a diverzitás mint potenciális génbank jelentısége, végül mint az élı rendszerek fennmaradásának alapvetı kulcsa. Darwin gondolatai amit ma a darwini evolúció vagy egyszerően darwinizmus néven szoktunk összefoglalni hatalmas viharokat kavartak. Sok területen alapjaiban rengették meg a XIX. századi világképet. Saját kora elsısorban azért támadta Darwint, mert az embert is beillesztette evolúciós rendszerébe, mégpedig a fıemlısök közé. A másik legfontosabb támadási pont azért érte, mert evolúciós rendszerében nem volt helye a Teremtınek, azaz filozófiai kategóriákat használva dialektikus és materialista az evolucionista világszemlélet. (Megjegyzendı errıl ennyire egyértelmően nincs szó. A mai biológiai gondolkodás is az anyag sajátos, biológiai törvényszerőségeit vizsgálja tehát ennyiben materialista, és éppen ezért sok biológus ateista. Mások viszont pont a világ fejlıdésének összetettségét, összerendezettségét, a biológiai rendszerek felépítését tanulmányozva jutnak el addig a gondolatig, hogy mindez elképzelhetetlen teremtı gondolat, felsıbb irányító azaz isteni gondviselés nélkül.) A versengés, ami Darwin szerint az evolúció legfontosabb hajtóereje nem kavart vitát. Ez a század volt a klasszikus kapitalizmus idıszaka, amelynek kulcsszava a versengés. A társadalmi környezet hatásától pedig - természetesen - a tudósok sem tudnak elvonatkoztatni. Erre éppen a XIX. század biológiája szolgáltatott egy másik érdekes példát. Az élılényeket életmenet-sajátosságaik alapján két csoportra lehet osztani. Az r-stratégisták a bizonytalan vagy rövid ideig benépesíthetı élıhelyeken élnek, ahol az olyan fajok részesülnek elınyben, amelyek rövid életőek, gyorsan növekednek, korán szaporodnak és sok utódot hoznak létre. A
8 k-stratégisták ezzel szemben az állandó környezeti paraméterekkel jellemezhetı élıhelyeken képesek inkább elterjedni, hosszabb életük során kevesebb utódot hoznak létre, de azok a stabil élıhelyeken nagyobb valószínőséggel maradnak életben. Ezeket az élılényeket a XIX. században még proletár (r-stratégista) illetve kapitalista (k-stratégista) néven írták le. Lyukak a darwinista mennyországon Darwin óta tehát alaptézis, hogy a legjelentısebb elemi populációs kölcsönhatás a versengés (kompetíció). Ezért a darwini evolúciós elmélet híveinek elsırendő témája lett a versengés kutatása. Nem véletlen, hogy a legtöbb ismeretünk a kölcsönhatások közül éppen a versengésrıl van. Felismerték, hogy a versengés jellemzı a fajok között (interspecifikus kompetíció) és egy faj egyedei között is (intraspecifikus kompetíció), rájöttek, hogy a versengés folyhat valamilyen erıforrásért (táplálék, ivóvíz, fészkelı- illetve búvóhely stb.) ez lehetséges fajtársak és más populációk között is; illetve a szaporodás lehetıségéért ez mindig fajtársak között. Utoljára leírták a fajon belüli versengés azon formáját, amely a csoporton belüli sorrend (és ami ezzel összefügg elınyös táplálékhoz jutás és szaporodási lehetıség) kialakításáért zajlik. De miközben a versengésrıl szóló adatok győltek, olyan jelenségek is napvilágra kerültek, amelyek árnyalták a korábban kialakult képet. A teljesség igénye nélkül szeretnénk néhány ilyent említeni. Az elemi populációs kölcsönhatásoknak hat formáját ismerték fel. Ezek közül csak egy a versengés. A hat fı csoportot aszerint különböztetjük meg, hogy milyen hatással vannak a populációk egymásra (pontosabban egymás jövıbeni szaporodóképességére). A hatás lehet elınyös, ha a populáció jövıbeni szaporodóképességét fokozza (+); hátrányos, ha csökkenti (- ), és közömbös, ha a kölcsönhatás nincs kihatással a populáció szaporodására.(0) Ezek szerint az elemi populációs kölcsönhatások az alábbiak: Táplálkozási kölcsönhatások és parazitizmus (+,-) Versengés (-,-) Asztalközösség (+,0) Szimbiózis illetve mutualizmus (+,+) Amenzalizmus / antibiózis / allelopátia (-,0) Neutrális kölcsönhatások (0,0) Azt hogy ezek közül melyik jelentısebb és melyik jelentéktelenebb nehéz lenne eldönteni. De térjünk vissza egy kicsit közvetlenül Darwinhoz: Az elmélet szerint a rátermett fennmarad, a kevésbé rátermett kiszelektálódik. Ennek azonban a társulások folyamatos szegényedése lenne a következménye, ami összefügg a biodiverzitás csökkenésével is. A tapasztalati tény azonban az, hogy a társulások a fejlıdésük (szukcessziójuk) során nemhogy csökkenı faj illetve egyedszámot, csökkenı diverzitást, hanem ennek éppen az ellenkezıjét mutatják. A pionír társulásoktól a klimax társulásig a biodiverzitás nı. Ha ez a tapasztalati tény igaz, akkor valami probléma van a darwini evolúciós elméletnek a versengést a legfontosabb populációs kölcsönhatásként értékelı elemével, e területen is árnyaltabb megfogalmazásra lenne szükség. A versengés hosszú távon elméletileg kétféle eredményhez vezethet. Az egyik a kompetitív kizáródás, vagyis hogy az egyik versengı populáció a másikat a környezetébıl kiszorítja, ami valóban a társulások szegényedéséhez vezethet. Kísérleti körülmények számos esetben ehhez az eredményhez vezettek. A természetben azonban gyakoribb a másik eredmény, a kompetíció kerülı viselkedés. Az együtt élı populációk közt gyakori versenykerülı viselkedés a forrásfelosztás (az ökológusok ezt Niche elkülönülés néven írták le), ami gyakran jár együtt a karaktereltolódás
9 jelenségével. Erre a jelenségkörre a kutatók számos példát írtak le a növény- és az állatvilág körébıl. Csak egyetlen példán szeretném bemutatni a jelenségkört, de ez a példa mindhárom fenti fogalmat értelmezi. Az Új-Guinea szigetein élı gyümölcsevı galambok élıhelypreferenciáit vizsgálva azt tapasztalták, hogy az itt élı különbözı fajok jellegzetes élıhelyeken terjedtek el, az egyik a tengerpartokon, a másik a közepes szintmagasságú, ritkás erdıkben, a harmadik pedig a szigetek belsejét alkotó esıerdıkben. A jelenséget a források felosztásával, illetve az ökológiai környezetek (Niche) elkülönülésével lehet magyarázni. Vannak azonban olyan szigetek, ahol valamelyik faj hiányzik, Ilyen esetekben a másik élıhelyet preferáló faj foglalta el a hiányzó faj életterét. Azokon a szigeteken, ahol csak egy faj fordul elı, ott természetesen az a faj mindhárom típusú élıhelyet elfoglalja. Más vizsgálatok ugyanezen élılények táplálkozási szokásait és ezzel összefüggésben a testi jellegzetességeit (karakterét) vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy a táplálékot az élıhelyekhez hasonlóan egymás között felosztották, mégpedig a gyümölcsök mérete szerint. A táplálék méret szerinti preferálása pedig a testméretek elkülönülésében (karaktereltolódás) is megmutatkozott. Ilyen módon még a populáción belüli versengés is átértékelıdött. A populáción belüli állandó versengést és az ebbıl adódó hátrányokat ugyanis csökkenti a rangsor, a hierarchia kialakulása. Ezt a jelenséget gyakran megfigyelhetjük, amikor a baromfiudvarba új csirkék kerülnek. Az újak és a régiek addig fogják csipkedni egymást, amíg nem alakul ki az új rangsor (az úgynevezett csípési sorrend), azután helyreáll a béke, megelızendı a felesleges további harcokat. A kutatások során egyre több adat mutat arra is, hogy a régebben méltatlanul kevéssé vizsgált szimbiózis, a mindkét fél számára elınyös kölcsönhatás jelentısége nagyobb, mint azt korábban gondolták. Sıt olyan területekre is kiterjed, amit korábban nem soroltak a szimbiózis körébe. Ma a szimbiózis fogalma alatt csak a kölcsönösen elınyös együttélést értjük, ebbe olyan kölcsönösen elınyös együttmőködési formák, mint például a megporzás - amely nem jár együttéléssel - nem tartoznak bele. Manapság ezért az ilyen típusú kölcsönhatások összességére már nem a szimbiózis, hanem a kölcsönösség (mutualizmus) kifejezést használják. Végül, de nem utolsó sorban a kölcsönösség, az együttmőködés ma már úgy tőnik nem egyszerő elemi populációs kölcsönhatás, hanem a biológiai szervezıdés valamennyi szintjén érvényesülı jelenségkör. Szimbiózis mindenütt avagy az együttmőködés és a biológiai szervezıdési szintek Az élı anyagot különbözı szervezıdési szinteken vizsgálják. Ezek lehetnek egyed alatti (molekula; sejtorganellum; sejt; szövet; szerv és szervrendszer) szintek, ezekbıl épül fel az egyed (individuum). Egyed feletti szervezıdési szintek a populáció, a társulás, a biom és a bioszféra. Az anyag molekuláris szint alatti szervezıdése már nem tartozik a biológiai kutatások specifikumába, de már a molekuláris szinten is megfigyelhetı az együttmőködés. Csupán néhány, de igen fontos példával szeretném bemutatni ezt a jelenséget. Az élı szervezetekben valamennyi biokémiai folyamatot enzimek katalizálnak. Az enzimek kémiai összetételüket tekintve fehérjék. Katalitikus hatásukat úgy érik el, hogy az aktív centrumukba bekapcsolódó szubsztrátokat térben orientálják, így a reakció beindulásakor szükséges aktiválási energia lecsökken, hiszen a reakcióban részt vevı molekulák nem véletlenszerően, hanem irányítottan helyezkednek el. Az aktív centrum a legtöbb enzimnél nem fehérje természető rész. Ez lehet az enzimekhez szorosan kapcsolt (prosztetikus csoport) vagy kapcsolódhat csupán a reakció során (koenzim). Az aktív centrumba a szubsztrát, ami nem feltétlenül fehérje, úgy
10 kapcsolódik, mint kulcs a zárba. Tehát az enzim a nem fehérje aktív centrummal és a szubsztráttal is együttmőködik feladata végrehajtásakor. A másik példa talán még ennél is érzékletesebben mutatja meg, hogy milyen fontos a molekulák közötti együttmőködés. A fehérjék, amint azt már az elıbb említettem, valamennyi biokémiai folyamatot így a nukleinsavak szintézisét is katalizálják. A nukleinsavak viszont kódolják a fehérjék szerkezetére vonatkozó információkat (DNS) és a fehérjék felépítésének valamennyi lépésében alapvetı jelentıségőek (RNS). Ez az együttmőködés az élı anyag két legjellegzetesebb molekulája között olyan fontos, hogy sokan az élet legalapvetıbb jelenségeként értékelik. Freeman Dyson fizikus szerint például az elsı élet molekuláris szimbiózisból jött létre, amikor a viszonylag amorf fehérjeteremtmények és az RNSszupermolekula összejöttek. A sejt, illetve sejtorganellum szintő szimbiózis legizgalmasabb példáját a hatvanas évek közepén írta le Lynn Margulies. Sorozatos endoszimbionta elmélete az eukarióta sejtek kialakulását prokarióta baktértiumok egymást követı egybeolvadásaival magyarázta. Az elmélet szerint a ma élı eukarióta sejtek fontos sejtalkotói, a mitokondrium és a színtest, sıt még az ostor is együtt élı baktériumok leszármazottjának tekintendı. Mára ez az elmélet bár még vannak nem lezárt, máig vitatott pontjai általánosan elfogadottá vált. A biológiai szervezıdés további egyed alatti szintjein is nyilvánvaló az együttmőködés jelentısége. Az együttmőködı sejtek és szövetek alkotják azokat a szerveket, szervrendszereket, amelyek együttesen alkotják a szervezetet. Ezek bármelyikének meghibásodása, megbetegedése a szervezet megbetegedéséhez vezethet. Az egyed feletti szervezıdési szintek közül a populációk közt zajló együttmőködésrıl, mint az elemi populációs kölcsönhatások egyikérıl már szóltunk. Nézzük ezt most egy kissé nagyobb társulás keretbe ágyazva. Egy társulásban a fajok közötti kölcsönhatások nyilván nem korlátozódnak csupán kompetícióra. A trofikus szintek közötti hatások legalább ilyen fontosak. Ezek legtöbbet elemzett típusa a ragadozó-zsákmány (vagy predátor-préda) kapcsolat, beleértve a növény-növényevı, ill. gazda-parazita kölcsönhatásokat is A gazdaparazita interakció bizonyos körülmények között szimbiózissá szelídülhet. A parazita szimbionta kontinuum léte a fokozatos átalakulás lehetıségét igazolja. Figyelemre méltó az a tény is, hogy különösen a trópusi területeken gyakori az egymást segítı, mutualista kapcsolat, mely szintén hosszú koevolúciós eredmény. Mindez a természet egy barátságosabb, kooperatívabb képét körvonalazza, szemben a közfelfogásban elterjedt véreskarmú és fogú létért való küzdelemmel. Ebbıl az következne, hogy ha több faj él ugyanazon az élıhelyen, akkor a legerısebb kiszorítja a többieket. Ezen az alapon azt várnánk, hogy a trópusi esıerdık hosszú evolúciója után mára néhány gyıztes faj maradt. E helyett a tény ennek épp ellenkezıje. Egy hektárnyi területen alig akad két azonos fajú fa! A kiszorítás helyett inkább az osztozkodás a jellemzı, sıt újabb fajok számára férıhelyteremtés! A szimbiózis jelentıségét a társulások szintjén Vida Gábor professzor Bioszféra és biodiverzitás címő jegyzetébıl vett idézet mutatta be. A 70-es években született és talán még a sorozatos endoszimbionta elméletnél is nagyobb vihart kavart James Lovelock Gaia elmélete. Az elmélet azt állítja, hogy a földi bioszféra, mint egyféle együttmőködı rendszer a létezéséhez szükséges környezeti tényezıket képes optimalizálni. Mint láttuk, az együttmőködés a biológiai szervezıdés valamennyi szintjén fontos (bár kétségtelen, hogy nem kizárólagos) jelenség. A versengı és az együttmőködı viselkedés, a kooperáció egyaránt jelentıs, mindkettınek megvan a maga fontos helye az élılények kapcsolatrendszerében. Azt azonban bátran kijelenthetjük, hogy a korábbi, XIX. századi, XX. század eleji véleményekhez képest ma már sokkal jelentısebbnek látjuk az együttmőködést;
11 és azt is, hogy az élı rendszerek fejlıdése (evolúciója, szukcessziója) bonyolultabbá válása során a relatív jelentısége megnı. Bizonyítva ezzel a kooperáció pozitív hatását az élılénysokaságokra. Kiss Attila Megyeri István
14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenA FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN
A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Ökológiai modellek I. 19. lecke Bevezetés Az élıvilágban
RészletesebbenPopulációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.
Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek
RészletesebbenSAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT
2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenA 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban
FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter
RészletesebbenBiológia egészségtan Általános iskola 7. osztály
Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás
RészletesebbenÖnkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek
Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:
RészletesebbenEvolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet
Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória
SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:
RészletesebbenEvolúció. Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet
Evolúció Dr. Szemethy László egyetemi docens Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet Mi az evolúció? Egy folyamat: az élőlények tulajdonságainak változása a környezethez való alkalmazkodásra Egy
RészletesebbenKISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1
KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket
RészletesebbenAz Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?
Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl
Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı
RészletesebbenVersenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez
Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000
RészletesebbenCÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.
CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...
RészletesebbenKREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK
KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes
RészletesebbenIngatlanfinanszírozás és befektetés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések
RészletesebbenDivatos termék-e a kondenzációs kazán?
Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken
RészletesebbenÉlethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok
Négy alaphelyzetet különböztetünk meg, attól függıen, hogy Az innováció humánaspektusai: üzleti kommunikáció alárendelt, felsıbbséggel bíró vagy egyenlı a személyközi kapcsolat. A pozitív és negatív simogatás
RészletesebbenAz állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve
RészletesebbenJankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel
Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Nem minden gyermek lesz azonban iskolaérett 6 évesen. Sok szülınek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés idıpontját. Bizonytalanok, hogy vajon
RészletesebbenCSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI
Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenÖsszefoglaló. A világgazdaság
Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!
Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
Részletesebben6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.
6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Tartalomjegyzék... 2... 6 Alapfogalmak tisztázása... 6 Bemelegítés... 11 Nyújtás... 12 Eszközök... 12 Alapozó zsírégetı edzés... 13 Haladó zsírégetı edzés... 14 Naplózás...
RészletesebbenFenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából
Farkas B. (szerk.) 2007: A lisszaboni folyamat és Magyarország. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2007. JATEPress, Szeged, 217-232. o. Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai
RészletesebbenHajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata
Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenRendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában
ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk
RészletesebbenAndorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód
Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):
RészletesebbenAz Állatökológia tárgya
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
RészletesebbenA SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ
A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre
Részletesebbenkopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata
kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették
RészletesebbenSzürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *
Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik
RészletesebbenBevezetés az asztrológiába. Mi az asztrológia? Meddig terjed az érvényessége?
Bevezetés az asztrológiába Ez a munka nem jöhetett volna létre Hajnal Albert máig kiadatlan munkájának, az Astrosophia Hermetica címő tanulmány kéziratának, ennek a nagyszerő, egységes, jól szerkesztett,
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.
Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési
RészletesebbenA minıségirányítási program 6. sz. melléklete
Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
Részletesebbens z o l g á l t a t á s i i r o d a
s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás
RészletesebbenVadbiológia és ökológia II.
Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenJEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.
JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı
RészletesebbenTanodakutatás 2013. A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása. XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged
Tanodakutatás 2013 A tanoda monitoring-program fı eredményeinek a bemutatása Németh Szilvia Lannert Judit XII. Pedagógiai Értékelési Konferencia, 2014, Szeged 1 Monitoring program célja 1. A Roma Education
Részletesebben2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog
1. Bevezetés szellemi tulajdon koncepciója 2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog Nemrégiben olvastam egy cikket, ami egy brit kutatást mutatott be: 2-4 éves gyermekeknél vizsgálták
RészletesebbenI. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A
I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség
RészletesebbenA Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31
RészletesebbenSzakdolgozat. Pongor Gábor
Szakdolgozat Pongor Gábor Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Egy kétszemélyes játék számítógépes megvalósítása Témavezetı: Mecsei Zoltán Egyetemi tanársegéd Készítette: Pongor Gábor Programozó
RészletesebbenBenchmarking könyvtárakban
Istók Anna: Benchmarking érdemes vajon másoktól tanulni? A Gödöllıi Városi Könyvtár és Információs Központ és az érdi Csuka Zoltán Városi könyvtár tapasztalatai egy új teljesítménymérési módszer bevezetése
RészletesebbenBALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA
BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;
RészletesebbenBefektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak
Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,
RészletesebbenREGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET REGIONÁLIS- ÉS VÁROSGAZDASÁGTAN (AJÁNLOTT SZAKIRODALOM MSC HALLGATÓK SZÁMÁRA) SZERKESZTETTE:
RészletesebbenA FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?)
A FUSARIUM ÉS A MIKOTOXINOK (Mit kell tudnia a gabonatermelınek és feldolgozónak?) Lásztity Radomír Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
Részletesebben2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)
Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenDr. Kiss Ferenc Kálmán. Vita közben - az új Ptk tervezetérıl, különös tekintettel a biztosítási szerzıdések szabályaira
Dr. Kiss Ferenc Kálmán Vita közben - az új Ptk tervezetérıl, különös tekintettel a biztosítási szerzıdések szabályaira (a szerzı mentegetıdzése: az alábbi írás nem tud kimerítı tájékoztatással, és még
RészletesebbenMegint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk
Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan
RészletesebbenGyakran ismétlıdı kérdések, válaszok
Gyakran ismétlıdı kérdések, válaszok 1. Tájékoztatást kérı levelükben annak megállapítását kérték, hogy a gazdasági társaság, amely egy külföldi cég 100 százalékos tulajdonában van és kizárólag az anyacége
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné
RészletesebbenBEVEZETİ I. ELVI ALAPOK
BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi
RészletesebbenAlaphang tréning 2. rész - Családreform
Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek
RészletesebbenAz NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata
Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány
RészletesebbenII. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi
RészletesebbenHAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN
NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.
RészletesebbenTantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai
9. Vig Zoltán Tantárgyi honlapok alkalmazása Az internettel támogatott oktatásnak léteznek és terjednek az egész képzést felölelı, integráló megoldásai, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs
RészletesebbenBiológiai feladatbank 12. évfolyam
Biológiai feladatbank 12. évfolyam A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve: Műveltségi terület: Tantárgy: A tantárgy cél és feladatrendszere: Tantárgyi kapcsolatok: Osztály: 12. Felhasznált
RészletesebbenKlaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese
RészletesebbenPetrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága
Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési
RészletesebbenVállalkozz Hatékonyan Klub
Hernyóból lepke avagy Hogyan lesz egy kis cégbıl, pénzt termelı gépezet tanulmány Kelkó Tamás 2009 Hernyóból lepkévé válni, avagy a vállalkozásodnak is vannak fejlıdési fázisai! Ahogy az embernek, egy
RészletesebbenStatisztikai módszerek
Statisztikai módszerek A hibaelemzı módszereknél azt néztük, vannak-e kiugró, kritikus hibák, amelyek a szabályozás kivételei. Ezekkel foglalkozni kell; minıségavító szabályozásra van szükség. A statisztikai
RészletesebbenInnováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból
Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :
Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,
RészletesebbenGÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA
JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése
RészletesebbenKÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.
KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független
RészletesebbenBeszéljünk a nyári uborkaszezonról!
Beszéljünk a nyári uborkaszezonról! Sok mikro-és kisvállalkozás tulajdonosának igazi rémálom a nyári idıszak, hiszen beköszönt az utálatos uborkaszezonként emlegetett jelenség, melynek a jellemzıit biztosan
RészletesebbenLajosmizse Város Önkormányzat. ülésérıl 2010. december 14. Város Önkormányzata Képviselı-testületének
Lajosmizse Város Önkormányzat Mezıgazdasági és Gazdaságfejlesztési Bizottsága I/3/42/2010. Lajosmizse Város Önkormányzat Mezıgazdasági és Gazdaságfejlesztési Bizottsága ülésérıl 2010. december 14. Az ülésen
Részletesebben7. Pályázhat-e az újra, aki már korábban életjáradéki szerzıdést kötött a Magyar Állammal?
Gyakori Kérdések és Válaszok 1. Hol kapható részletes felvilágosítás a programmal kapcsolatosan? A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (MNV Zrt.) felajánlandó termıföld fekvése szerinti megyei területi irodáin,
Részletesebben1. A dolgozat tárgya és célkitőzései
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Germanisztikai Nyelvtudományi Doktori Program Juhász Márta A csolnoki nyelvjárás. Egy magyarországi német dialektus nyelvi
RészletesebbenKÉMIA 9 10. évfolyam 698
KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 10-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
RészletesebbenKEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK
KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK érvényes: 2012. július 1-jétıl A 2012. szeptember 1-jétıl érvényes Hirdetménnyel Kölcsönszerzıdéshez LEADER Helyi Akciócsoportok (a továbbiakban: Akciócsoportok)
RészletesebbenKI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID
Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok
RészletesebbenA Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása
A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív
RészletesebbenURBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS
Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH
RészletesebbenMunkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén
Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május
RészletesebbenETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter
ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia
Részletesebben