REFORMÁTUS ÉNEKEK VIII.

Átírás

1 REFORMÁTUS ÉNEKEK VIII. KÁRPÁT-MEDENCEI EGYESÍTETT REFORMÁTUS KÓRUS (300 FÔ) Debreceni Kollégiumi Kántus Pasaréti Palló Imre Énekkar Psalterium Hungaricum Kórus Pécsi Református Kollégium Vegyeskara KRE Soli Deo Gloria Kórus Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskara (Nagyvárad) Dunántúli Református Kántorképzô Énekkara Ceglédi Sztárai Mihály Vegyeskar Szegedi Kis Kórus Pozsonyi úti Hálaadás Kórus Firesz Cantate Domino Kórus (Felvidék) Tiszáninneni Református Egyházkerület Cantus Firmus Énekkara Kálvin Kórus Beregszászi Magyar Református Gyülekezet Kamarakórusa Nagykovácsi Református Kórus KARNAGYOK: Arany János, Berkesi Boglárka, Cseri Zsófia, Hoppál Péter Közremûködik: Cantores Ecclesiae rézfúvós együttes ORGONA: VARGA LÁSZLÓ HANGLEMEZFELVÉTEL MÛVÉSZETEK PALOTÁJA Bartók Bartók Béla Béla Nemzeti Nemzeti Hangversenyterem Hangversenyterem JÚLIUS JÚLIUS 3., 3., PÉNTEK PÉNTEK 19:30 19:30 Jegyek kaphatók 1800, 2400, 2700 és 3750 Ft áron a STEREO KFT. üzletében (1114 Budapest, Bartók Béla út 59.) és a Concert & Media jegypénztáraiban

2 VI. REFORMÁTUS ZENEI FESZTIVÁL JÚNIUS ÜNNEPI KÖNYVHÉT és PAPÍRVARÁZS FESZTIVÁL a Ráday utcában 18 ÓRÁTÓL INGYENES KONCERTEK A RÁDAY UTCÁBAN A fesztivál védnökei: Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, Dr. Szabó István püspök, Dr. Gegesy Ferenc polgármester

3 VI. REFORMÁTUS ZENEI FESZTIVÁL RZF KULTUCCA Köszöntô A Református Zenei Fesztivál 2009-ben hatodik alkalommal kerül megrendezésre Budapesten, a ferencvárosi Ráday utcában. A Bakáts teret mélygarázs építés miatt lezárták, így a Református Zenei Fesztivál visszaköltözik oda, ahol 6 évvel ezelôtt indult: a Ráday u. 28. Kinizsi utca által határolt szakaszra. Fesztiválunkat együtt rendezzük az ÜNNEPI KÖNYVHÉT és a PAPÍRVARÁZS Fesztiválokkal. Az ide látogató vendégek irodalmi, zenei, képzômûvészeti, rézkarc-mûvészeti, biblia-múzeumi élményben részesülhetnek. A Református Énekek hangversenyek és a Református Zenei Fesztiválok is ugyanazt a szándékot és gondolatot hordozzák: megôrizni, megmutatni református zenei kincsünket, kultúránkat a jelen és az utókor számára. A tradicionális egyházi zsoltárok, énekek, kórusmûvek és hangszeres darabok mellett lehetôség nyílik népzenei gyökereink és a mai modern zenei megfogalmazások bemutatására is. Az iskolai és gyülekezeti kórusok mellett az idén is meghívást kaptak a legismertebb elkötelezett együttesek, mint a Musica Historica, a Misztrál együttes, a Vujicsics együttes, Lovász Irén, Vedres Csaba és a Kairosz Kvartett, Berecz András, Pál István Szalonna, az Invocatio Musicalis, valamint Kiss Ferenc és barátai, akik a KÁLVIN ÉV alkalmából írt MAGYAR KANCIONÁLÉ címû mûvet adják elô. A Református Zenei Fesztivál fontos küldetésének tartja, hogy a Magyarországi Református Egyház nélkülözhetetlen társadalmi, szociális, egészségügyi, irodalmi, oktatási, tudományos, képzômûvészeti és természetesen hitéleti munkáját mutassa be. (MISSZIÓK, BIBLIA MÚZEUM, református ISKOLÁK, KÖNYVKIADÓK) 2009-ben KÁLVIN János születésének 500. évfordulóját ünnepeljük és mi is programokkal tisztelgünk a nagy reformátor elôtt: Kálvin kertje kiállítás, Magyar Kancionálé bemutató, az európai Kálvin-ünnepségekre készült, magyarra fordított új ének hazai ôsbemutatója a MÜPA-ban. Ismét megrendezésre kerülnek a RZF keretén belül a Bódiss Tamás által szervezett EGYHÁZZENEI PROGRAMOK, melyeket e füzetben külön is részletezünk. Hangsúlyos része a programoknak a június 5-ei MÉCSES MENET (zsoltárokkal) a Ráday utcában és az azt követô KÉSÔ ESTI ZENÉS ÁHÍTAT a Kálvin téri református templomban. Debrecen, május 22. a magyar reformátusság történelmi pillanata: az Alkotmányozó Zsinat elfogadja az egységes MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYÁT. A vendégek által hozott marék föld, az egyesítô menet, a harangzúgás, a szabadtéri úrvacsorás istentisztelet és az egész napos kulturális programok felejthetetlen élményként él minden résztvevôben. A REFORMÁTUS ÉNEKEK VIII. HANGVERSENY JÚLIUS 3-ÁN KERÜL MEGRENDEZÉSRE A MÛVÉSZETEK PALOTÁJÁBAN. AZ ÚR ISTEN DICSÔSÉGÉRE ELHANGZÓ ZSOLTÁROK ÉS ÉNEKEK HALLGATÁSA ÉS ÉNEKLÉSE KÖZBEN ISMÉT EGY NAGY GYÜLEKEZETTÉ VÁLIK A KÖZÖNSÉG, A 300 FÔS KÓRUS ÉS VALAMENNYI KÖZREMÛKÖDÔ. Budapest, június Böszörményi Gergely 2

4 POLGÁRMESTERI BEKÖSZÖNTÔ Tisztelt Zenekedvelô Látogatók! Idén is különleges eseménynek számít a Belsô-ferencvárosi kulturális hétvégék a Ráday Kultucca rendezvényeinek sorában a Református Zenei Fesztivál. Zsoltárok, igehirdetés, szabadtéri koncert, zenés áhitat, nyilvános közös éneklés, református zeneiskolák növendékeinek hangversenye a programok szinte valószerûtlen gazdagsága és változatossága vonzza ezekben a napokban a hagyományokat és örök értékeket hordozó egyházi zenei kultúra rajongóit a Kálvin és a Bakáts térre, a Ráday utcába és a szomszédos Lónyay utcába. A produkciók némelyike egy-egy gödöllôi és rákospalotai helyszínt is Ferencvároshoz köt ezen a néhány napon. A fellépô zenekarok, mûvészek, zenepedagógusok, egyházi közremûködôk névsorát és listáját látva biztos lehetek abban, hogy értékes élményekkel gyarapodik, aki látogatóként, résztvevôként megtiszteli e háromnapos zenei ünnepet. Örömmel tölt el, hogy Ferencváros Önkormányzata idén is támogatni tudja a Református Zenei Fesztivált, és megtisztelô számomra, hogy dr. Bölcskei Gusztáv és dr. Szabó István püspök urak mellett a rendezvény védnöke lehetek. Dr. Gegesy Ferenc polgármester P olgármesteri beköszöntô 3

5 VI. REFORMÁTUS ZENEI FESZTIVÁL JÚNIUS PROGRAMOK JÚNIUS 5. (PÉNTEK) 12:00 Julianna Református Általános Iskola bemutatkozása (Ráday utca) 13:00 Református menet a Ráday utcában 16:00 Ünnepélyes megnyitó (DMREK Díszterem - Ráday u. 28.) km. Benkô István Református Általános Iskola Kórusai 18:00 LOVÁSZ IRÉN (Ráday utca) 20:00 KALÁKA / KÁNYÁDI SÁNDOR (Bakáts téri katolikus templom) (belépôjegyes!!) 21:30 MÉCSES MENET zsoltárénekléssel (Ráday utca) (gyülekezés 21:15-21:30-ig a Ráday-Kinizsi u. sarkán) 22:00 KÉSÔ ESTI ZENÉS ÁHÍTAT (Kálvin téri református templom) Igét hirdet: PÁLL LÁSZLÓ elnök-lelkész, km. MUSICA HISTORICA JÚNIUS 6. (SZOMBAT) 10:00 Egyházi énekek, kórusmûvek tanítása, tanulása nyílt szakmai délelôtt (Lónyay Utcai Református Gimnázium) 15:00 Országos Református Pedagógus-diák Kórus elôadása és NAGY KÖZÖS ÉNEKLÉS (Kálvin téri ref. templom), amely után a református intézmények képviselôi, a kórus tagjai, és a közönség menetben átvonul a Teológia Dísztermébe (Ráday u. 28.) 16:45 INVOCATIO MUSICALIS koncert (Bakáts téri katolikus templom) 18:00 Református zeneiskolák növendékeinek hangversenye (DMREK Díszterem - Ráday u. 28.) 19:00 VUJICSICS (Ráday utca) 20:00 MISZTRÁL (Ráday utca) JÚNIUS 7. (VASÁRNAP) 10:00 ÜNNEPI ZENÉS ISTENTISZTELET (Kálvin téri ref. templ.) Megemlékezés az 500 éve született Kálvin Jánosról. Igét hirdet: KÖNTÖS LÁSZLÓ a Dunántúli Ref. Egyházkerület lelkészi fôjegyzôje Bemutatásra kerül a MAGYAR KANCIONÁLÉ zsoltárok, népénekek 16:00 VEDRES CSABA & KAIROSZ KVARTETT (Bakáts téri katolikus templom) 17:00 BERECZ ANDRÁS (Ráday utca) 18:00 PÁL ISTVÁN SZALONNA" és Bandája (Ráday utca) 18:00 Kálvin téri zenés esték a Kálvin Kórus közremûködésével (Kálvin téri református templom) 19:00 Kerekasztal-beszélgetés BOGÁR LÁSZLÓ közgazdász professzorral A mûsorváltozás jogát fenntartjuk!

6 2009. JÚNIUS 5. (PÉNTEK) RÁDAY UTCA 21:30 MÉCSES MENET zsoltárénekléssel KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM 22:00 KÉSÔ ESTI ZENÉS ÁHÍTAT Igét hirdet: PÁLL LÁSZLÓ elnök-lelkész, közremûködik a MUSICA HISTORICA együttes JÚNIUS 6. SZOMBAT Református ének-zene tanárok, tanítók, diákok, kántorok és karnagyok szakmai napja LÓNYAY UTCAI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM Az egyházi ének tanítása gyakorlati tapasztalatok, kérdések megvitatása, óravázlatok, zenehallgatási anyag bemutatása megbeszéléssel KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM készülés az énekes délutánra, énekek, kórusmûvek tanulása Országos Református Pedagógus-diák Kórus elôadása és NAGY KÖZÖS ÉNEKLÉS NYILVÁNOS ALKALOM, MELYRE MINDEN ÉRDEKLÔDÔT, KÓRUSTAGOKAT, GYÜLEKEZETI TAGOKAT, FESZTIVÁLRÉSZTVEVÔKET is szeretettel várunk! EGYHÁZZENEI PROGRAMOK Elhangzanak: énekeskönyvi énekek többszólamú feldolgozásai, húsvéti kantáta, bibliai szövegû, egyszerû kórusmûvek a XVI. századtól a XX. századig Közös éneklés: kánon, új ének tanulása, bekapcsolódás az énekkar énekébe Közremûködnek: a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes, valamint a szakmai nap résztvevôi. Zenei vezetô: Bódiss Tamás (a MRE országos egyházzenei elôadója) 5

7 EGYHÁZZENEI PROGRAMOK JÚNIUS 6. SZOMBAT GÖDÖLLÔI REFORMÁTUS TEMPLOM 18:00 ZENÉS ÁHÍTAT Hargita Péter: Az adós szolga - kisoratórium Közremûködik: Gödöllôi Városi Vegyeskar, Gödöllôi Szentháromság Templom Énekkara, Gödöllôi Evangélikus Gyülekezet Énekkara, Gödöllôi Református Gyülekezet Énekkara, Kántor Zsolt orgona és a Talamba Ütôegyüttes DMREK DÍSZTEREM (TEOLÓGIA RÁDAY U. 28.) : református zeneiskolák növendékeinek hangversenyei TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN REFORMÁTUS ISKOLA (Enying) CSOMASZ TÓTH KÁLMÁN REFORMÁTUS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY (Dédestapolcsány) GÁRDONYI ZOLTÁN REFORMÁTUS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETI ISKOLA (Biharkeresztes) JÚNIUS 7. VASÁRNAP KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM 10:00 ünnepi zenés istentisztelet Megemlékezés az 500 éve született Kálvin Jánosról. Igét hirdet: KÖNTÖS LÁSZLÓ a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi fôjegyzôje Bemutatásra kerül: Kiss Ferenc MAGYAR KANCIONÁLÉ címû mûve (zsoltárok, népénekek) 18:00 Kálvin téri zenés esték a Kálvin Kórus közremûködésével Vezényel Pálóczy Krisztina Orgonán közremûködik: Bódiss Tamás és Kovács Botond Árpád Zsoltárok Kálvin születésének 500. évében W. Byrd, H. Schütz, J. Haydn, F. Mendelssohn és mások mûvei RÁKOSPALOTA-ÚJVÁROSI REFORMÁTUS TEMPLOM 16:00 zenés áhítat Máté János születésének 75. évfordulóján 6

8 LOVÁSZ IRÉN Lovász Irén az egyik legelismertebb magyar népdalénekes világszerte. Nemcsak énekes, hanem tudományos kutató is, (PhD) akadémiai tudományos fokozattal rendelkezik. Mûsoraiban, elôadásain elônyösen kapcsolódik össze tudományos felkészültsége és énekes elôadói tehetsége. Egy alföldi magyar családban nôtt fel, ahol az éneklés a mindennapok természetes része volt, így az elsô népdalokat szüleitôl tanulta. Szegedi bölcsészhallgatóként indult el elsô népdalgyûjtô útjaira a különbözô magyar lakta vidékekre Magyarországon, Romániában, Horvátországban és Szlovákiában. A népdaléneklésrôl a legtöbbet családjától és terepmunkái során a falusi parasztasszonyoktól tanulta. Együtt dolgozott többek közt Snétberger Ferenccel, Hortobágyi Lászlóval, a Makámmal, Peter Vahi észt zeneszerzôvel, a Teagrass formációval, Kónya Istvánnal és Lôrinszky Attilával is ban neki ítélték oda Magyarországon az Év legjobb énekesnôjének járó emerton-díjat. Lovász Irén utóbbi albumai közül, az Égi hang és a Belsô hang is aranylemez lett. KALÁKA / KÁNYÁDI SÁNDOR Negyven éves zenei és irodalmi tevékenységük alatt a magyar közönség százezreivel ismertették meg versek ezreit, külföldi útjaikra pedig magyar irodalmárok százainak hírét vitték magukkal. A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthetô zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerôszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe számûzött, szívnémaságra született s ítélt versekbôl a maguk olvasata szerinti eredeti dallamot. Kányádi Sándor Kányádi Sándor a mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvû hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors, mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg. Az idén 80 éves költô és a Kaláka együttes ad közös ünnepi koncertet a Bakáts téri katolikus templomban. 1. NAP június 5. (péntek) MUSICA HISTORICA Az együttes 1988-ban alakult Budapesten, Csörsz Rumen István vezetésével. Tagjai a klasszikus és régizenei hangszerek mellett magyar és kelet-európai népi hangszerekkel is foglalkoztak, ami döntôen formálta elôadói stílusukat. A Musica Historica semmiképp sem szeretne valamiféle kôtári stílust követni. A több száz éves mûvek mai állapotukban néha valóban távolinak tûnhetnek, ám számos helyzetben (a színpadi produkciókon túl gyermekprogramokon, reneszánsz táncházakban vagy akár térzeneként) visszanyerhetik életerejüket, s nem régiségük, hanem izgalmas, érdekes szemléletük révén kerülhetnek kapcsolatba a hallgatóval. A régi muzsikát tehát borostyánnal benôtt, de mindenképp lakható ódon házhoz hasonlíthatnánk, melyben kis renoválás után nyugodtan élhetünk majd újabb évszázadokig. Az együttes repertoárján elsôsorban magyar és közép-európai muzsika szerepel (XI XIX. század), emellett helyet kapnak a nyugat-európai középkori, reneszánsz és barokk szerzôk, továbbá a török udvari zene (XVI XVIII. század). Világi és egyházi, énekes és hangszeres muzsika egyaránt megszólal mûsoraikban, melyet gyakran a régi hangszerek bemutatásával egészítenek ki. 7

9 INVOCATIO MUSICALIS (a Musical Witchcraft egyházzenei formációja) 2. NAP június 6. (szombat) Invokáció ~ latin segítségül hívás, költôi mûvekben rendesen a mû elején Isten és / vagy a múzsák segítségül hívása. A zenekar egyik fô célkitûzése az elôadásmód tekintetében mára kissé porossá váló, de amúgy gyönyörû dallamú református egyházi népénekek és zsoltárok zenei modernizálása, ennek a tradicionális egyházzenének a hívô ifjúsággal való megkedveltetése. Sokszínû a repertoár annyiban, hogy többféle zenei stílusból (egyházzene, reneszánsz, magyar népzene, jazz, rock, stb.) táplálkozik. Zenénk kettôs volta abból adódik, hogy van vallásos, ill. profán repertoárunk is. A református énekeket korszerû és modális harmóniák hozzáillesztésével adjuk elô, klasszikus és modern hangszereken. A fekete énekeskönyv a magyar kultúra része, ámbár a zsoltárok zöme francia reneszánsz vadászének volt. Ezek a dallamok a több száz év alatt annyira beleívódtak a magyar református énekkultúrába, hogy lehet rájuk építeni, és mindenkinek megdobban a szíve, aki ezeket hallja. Kihívás volt, hogy lehetne-e rájuk olyan harmóniákat illeszteni, hogy a fiatalok ne szaladjanak ki a templomból, és az idôsebbek számára se legyen megbotránkoztató. VUJICSICS EGYÜTTES A Vujicsics együttes a Magyarországon kibontakozó táncház-népzenei mozgalom kezdetén, 1974-ben alakult a Budapest környéki települések (Szentendre, Pomáz, Csobánka, Budakalász) szerb közösségeiben megôrzött népzenei hagyomány ápolására. Késôbb a Duna-menti és dél-magyarországi horvát népzene gyûjtése, feldolgozása, megszólaltatása és e sokszínû népzenei kultúra gyökereinek bemutatása is tudatosan vállalt programjukká vált. Sikereik titka lehet az is, hogy az együttes közel három évtizede változatlan összetételben mûködik. A 80-as évek elejétôl a nemzetközi összetételû Vents d Est Keleti szél együttes tagjaként is készítettek hangfelvételeket és vendégszerepeltek Európa szerte. A Vujicsics együttes feldolgozásait a folklór iránti tisztelet és fejlett mûvészi ízlés jellemzi. Így az archaikus hagyományokból kialakított repertoárjuk az ország, Európa és távolabbi földrészek pódiumain egyaránt megbecsült koncertzenévé vált. MISZTRÁL EGYÜTTES Az 1997-ben alakult Misztrál zenei együttes ismert és kevésbé ismert hazai és nemzetközi költôk verseit zenésíti meg sajátos és egyéni hangon. Dalaikban a történelem, a hagyomány valami különleges, gyökereiben magyar, mégis modern dallamvilággal ötvözôdik. Rendhagyó irodalmi óráikon és az általuk rendezett fesztiválokon (Regejáró Misztrál Fesztivál) amellett, hogy igyekeznek segíteni az iskolai klubéletet is (Misztrál Mûvészeti Klub) az értékes irodalmi-zenei kultúrát kívánják bemutatni és megszerettetni a remélhetôen egyre nagyobb számú, igényes zenét kedvelô közönséggel. Klubéletük mellett melyet immár az ország több városában tartanak havi rendszerességgel több meghívást kaptak már a Felvidékre, Erdélybe, Kárpátaljára, Lengyelországba, Finnországba, Észtországba, Olaszországba és az Egyesült Államokba júliusában a XIX. Kaláka Folkfesztiválon a Kaláka Alapítvány fôdíját nyerték meg. Az I. Misztrál Fesztivált július 13-án rendezték meg Nagymaroson, mely mára hagyományossá vált a Dunakanyar szívében. 8

10 KISS FERENC ÉS BARÁTAI MAGYAR KANCIONÁLÉ (zsoltárok, népénekek) A 16. század derekán a magyarság hitéletét is jelentôsen megváltoztatta a reformáció tanainak gyors terjedése, így rövid idô alatt énekes kultúránk szerves részévé váltak a legszebb genfi zsoltárok is. A Kálvin nevével fémjelzett énekeskönyv számos darabja hamar napvilágot látott magyarul. Ezek a korabeli népnyelv fordulatait is mesterien alkalmazó fordítások a mohácsi katasztrófa után megrendült emberek számára bíztatást, hitet és reményt közvetítettek. Anyanyelvû költészetünk is óriási lendületet kapott tôlük, a kottanyomtatás feltalálása pedig a dallamok gyors terjedését tette lehetôvé. Mindezek eredményeként a következô századok sorra termették a szebbnél szebb könyveket: pszaltériumokat, graduálokat, kancionálékat. Az elmúlt négy és fél évszázad során a különbözô protestáns felekezetek részben a teológiai különbségek miatt eltérôen alakították a közös tôrôl sarjadt zenei repertoárjukat, de a genfi zsoltárok mindegyik alapját képezik ma is. Jómagam, akit több mint fél évszázada Debrecenben kereszteltek vastagnyakú kálvinistának, azon töprengtem a Kálvin évforduló közeledtén, hogy ez alkalomból fel kellene tárnunk a református gyülekezeti éneklés és a magyar népzene, a históriás ének és a régizene közötti rejtett, láthatatlan, de jól sejthetô alagutakat. A Magyar Kancionálé elôadása során fájdalmainkat és reményeinket osztjuk meg az égiekkel a költészet és muzsika közérthetô nyelvén. A mai ember hit, közösség és összetartozás utáni vágyát szolgálva és azt erôsítve. Kiss Ferenc Bognár Szilvia (ének), Babos Károly (ütôhangszerek), Csörsz Rumen István (történeti hangszerek, ének), Huszár Mihály (nagybôgô, ének), Kiss Ferenc (brácsa, koboz, ének), Lázár Zsigmond (orgona, harmónium, hegedû), Szabó Zoltán (fúvós hangszerek) 3. NAP június 7. (vasárnap) 9

11 VEDRES CSABA és a KAIROSZ KVARTETT 3. NAP június 7. (vasárnap) A Kairosz együttes 2004 novemberében alakult, fellépéseinken klasszikus zongoraötösként szólalunk meg. A Kairosz célja kortárs mûvészi darabok elôadása. Meggyôzôdésünk, hogy a mai zene egyik lehetséges fejlôdési útja a zenei köznyelv integrálása a magas kultúrába. Ez a meggyôzôdésünk elsôsorban Szabolcsi Bence ( A mûvész és közönsége ), valamint Pernye András ( A népszerû Bach ) tanulmányai nyomán alakult ki bennünk. A másik fontos célkitûzésünk az, hogy olyan, a mai magyar koncertéletben ritkábban hallható, de világhírû zeneszerzôk darabjait ismertessük meg a közönséggel, akiknek mûvei ugyan nem tartoznak az avantgarde kortárs zene fôsodrába, zenéjük szépsége és darabjaik magas szakmai színvonala mégis megkérdôjelezhetetlen. (Többek között pl. Arvo Pärt, Philip Glass, Chick Corea, Vladimir Martynov stb.) A nyugati zenei életben számos világhírû példa áll elôttünk a Brodsky Quartettôl Chick Corea hasonló jellegû sikeres kísérletein át egészen a Kronos Quartetig; mindannyiunk közös törekvése többek között az, hogy a kortárs komolyzenét a fiatalabb generációkkal is megismertessék és megkedveltessék. Együttesünk minden tagja magas fokú zenei képzettséggel rendelkezik. BERECZ ANDRÁS 1957-ben Budapesten születtem. Az elsô dalokat édesanyámtól tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben... dalokat, meséket, tréfákat gyûjtögetek. Életem különféle vargabetûi, hajtûkanyarszerû fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdômûvelô, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélô énekes, mesemondó lettem. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelôintézettôl parókiáig mindenféle rendû és rangú ember használ hazám az elszakadt részekkel, és a diaspóra is. Kedves dalaim és meséim a honát keresô és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnôttekhez szólnak inkább. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió-felvételeket készítettem itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanítottam magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontoi York egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Mesét mondtam tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland közönségnek is. Utóbb mûfordítással is foglalkozom. PÁL ISTVÁN SZALONNA ÉS BANDÁJA A zenekar tagjai jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai. Koncertjeiken megszólalnak a Kárpát-medence leggyönyörûbb zenéi. Az autentikus népzene mellett népzenei feldolgozásokat is hallhatunk tôlük. Fontosnak tartják a hagyomány megôrzését, ezért népzeneoktatással is foglalkoznak. Rendszeres résztvevôi Magyarország legnagyobb fesztiváljainak, emellett az elmúlt években felléptek mind Európában mind a tengerentúlon. Játszottak többek között Venezuelában, Indiában, Görögországban, Angliában, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Államokban ban a Magyar Köztársaság küldöttjeiként részt vettek az Egyesült Királyság 1956-os díszünnepségén, olyan kiváló mûvészek társaságában mint az Oscar-díjas Jeremy Irons, Vásáry Tamás zongoramûvész, és a Grammy-díjas népdalénekes, Sebestyén Márta. A músor után személyesen gratulált többek között Károly, walesi herceg és Margaret Thatcher volt angol miniszterelnök. Legújabb büszkeségük a 2007-es Prima Primissima közönségdíj, amelyet a Magyar Állami Népi Együttessel nyertek el. 10

12 JULIANNA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA (Budapest) A Julianna Református Általános Iskolát 1926-ban, jelentôs holland segítséggel alapították, majd 1948-ban államosították, és csak 1992 szeptemberében indult újra az oktatás egy osztállyal. A 2006/2007-es tanév ôszén rendezvénysorozattal ünnepelte megalapításának 80. évfordulóját, amelyen méltó módon emlékeztünk azokra, akik áldozatos munkával és nem kevés anyagi támogatással segítették az iskola létrejöttét. Az iskola 1992-es újraindulása óta tanulóink rendszeresen szolgálnak a fenntartó fasori gyülekezettel közös családi és egyéb ünnepi istentiszteleteken, a VII. kerületi Idôsek otthonában. Osztályaink szívesen tesznek eleget budapesti református és egyéb gyülekezetek meghívásainak is, de eljutottunk már az ország különbözô egyházi közösségeibe is. TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN REFORMÁTUS ISKOLA (Enying) Az enyingi református gyülekezet a mai épület helyén 1827-ben építette fel elsô iskoláját. Abban az iskolában 111 éven keresztül nemzedékek hosszú sora készült fel az életre. A ma is látható épület 1939-ben készült el. Az es tanévben került sor az intézmény államosítására, de továbbra is iskolaként mûködött. Törvény adta lehetôségével élve az Enyingi Református Egyházközség presbitériuma visszaigényelte az épületet, és 1996 szeptemberében kezdhette meg mûködését Magyarország elsô református alapfokú mûvészetoktatási intézménye, a Tinódi Lantos Sebestyén Református Zeneiskola ben a mûvészetoktatási intézmény általános iskolával egészült ki. Iskolánkban mind a négy mûvészeti ágat oktatjuk ben a Tinódi Lantos Sebestyén Református Iskola kiválóra minôsített alapfokú mûvészetoktatási intézmény lett. Református eme iskola. Ez nem többet, de nem is kevesebbet jelent, mint 450 éve született és ôrzött hagyományt, magyar karaktert. A reformáció népe fedezte fel az anyanyelven éneklés örömét. Pedagógiánk szempontjai között ott kell lennie mindenkoron a szolgálat indulatának is, mely nyomán megtapasztalhatjuk, hogy nem hiábavaló a mi fáradozásunk. CSOMASZ TÓTH KÁLMÁN REFORMÁTUS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY (Dédestapolcsány) A Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény életében a 2008/2009- es tanév a hálaadás tanéve. Huszonöt évvel ezelôtt kezdôdött a komolyzene oktatás az iskola székhelyén Dédestapolcsányban és ötödik éve fenntartónk a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Hálaadásunk nemcsak a jubileumokra tekint, hanem arra az elismerésre is, amellyel valamennyi mûvészeti ágban elnyertük a Kiválóra minôsített címet. Tanulólétszámunk jelenleg 250 fô. Növendékeink fele zenemûvészeti ágban (zongora, fuvola, furulya, rézfúvós hangszerek, gitár) másik fele pedig néptánc, illetve képzômûvészet ágban tanul. A székhely mellett a környékbeli településeken és két református intézményben Miskolcon a Diósgyôri Református Általános Iskolában valamint a Lévay József Református Gimnáziumban folyik az oktatás. A Lévay Gimnáziumban ahol a zenén kívül a másik két mûvészeti ág is jelen van alapfokon orgona-, harmóniumoktatás is folyik, amely az egyházkerületi kántorképzés nyári intenzív tanfolyami képzését hivatott még hatékonyabbá tenni. Ettôl a tanévtôl egyházi ünnepeinkhez kapcsolódva itteni növendékeink liturgikus gyakorlatként ó-protestáns istentiszteleti formát (primát, vesperást) elevenítenek fel. VI. REFORMÁTUS ZENEI FESZTIVÁL JÚNIUS PROGRAMOK GÁRDONYI ZOLTÁN REFORMÁTUS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETI ISKOLA (Biharkeresztes) A Biharkeresztesi Református Egyházközség fenntartásában 1997 szeptemberétôl mûködik a Gárdonyi Zoltán Református Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény szeptemberétôl a Tiszántúli Református Egyházkerület területén mûködô több egyházi iskolában (és egy önkormányzatiban) is felvállalta az intézmény a református alapfokú mûvészetoktatás biztosítását és összefogását. Az intézményben folyó oktatás felöleli az alapfokú mûvészetoktatás szinte valamennyi területét: klasszikus zene, néptánc, grafika, színjáték, kézmûves és kerámia tanszakokon folyik az oktatás ben, az iskola fennállásának 10. évfordulója adta az ötletét egy Református Mûvészeti Fesztivál megrendezésének. Hagyományteremtô módon ezt a református mûvészeti fesztivált minden évben meg kívánjuk rendezni, s kihasználva a határok átjárhatóságát, a bihari régió mûvészeti életének ezzel is részesévé kívánunk válni. A Bihari Regionális Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó ugyancsak intézményünk évrôl-évre visszatérô rendezvénye, amely 2000 júniusa óta állandó bemutatkozási lehetôséget biztosít a határ két oldalán mûködô néptáncegyütteseknek. A 2007/2008. tanévben az intézmény elnyerte a kiválóra minôsített alapfokú mûvészetoktatási intézmény címet. 11

13 AZ VI. REFORMÁTUS ZENEI FESZTIVÁLHOZ KAPCSOLÓDÓ KÍSÉRÔ PROGRAMOK VI. REFORMÁTUS ZENEI FESZTIVÁL KÍSÉRÔ PROGRAMOK LÓNYAY UTCAI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM A gimnázium Török Pálnak, a pesti református egyház akkori fôesperesének közremûködésével és Gönczy Pál segítségével jött létre november 3-án. Kiváló tanárok, mint Áprily Lajos, Sain Márton, Benda Kálmán, Gombos Imre, Draskóczy István és további híres növendékek, mint Devecseri Gábor, Farkas Ferenc (zeneszerzô), Finta József, Jékely Zoltán, Borzsák István, Ritoók Zsigmond öregbítették hírnevét. A Lónyay a Magyarországi Református Egyház iskolájaként a legjobb református hagyományoknak megfelelôen keresztyén nemzeti szellemben neveli diákjait. Tanáraik arra törekszenek, hogy az iskolapadból kikerülve a diákok mûvelt, széles látókörû, keresztyén világnézetû, nemzetünkhöz és egyházunkhoz hû emberekként éljenek és tevékenykedjenek. A gimnázium a Károli Gáspár Református Egyetem gyakorlóiskolája. BENKÔ ISTVÁN REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A Benkô István Református Általános Iskola és Gimnázium szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit Újpest központjában a Nyár Utcai Általános és Szakképzô Iskola épületében. Az iskola küldetése többek között a hit és tudás összhangjának hangsúlyozása, a normák, értékek szilárd egysége, a helyi, nemzeti kultúra hagyományainak megismerése, megôrzése, a mûvészeti, gyakorlati és közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya. A tanuló ne gondolatokat, hanem gondolkozni tanuljon, Ne hordozzák, hanem rendezzék, hogy a jövôban maga is ügyesen tudjon járni (Kant) A BIBLIA MÚZEUM (Bp. IX. Ráday u.28.) 12 A múzeumot a Duna-melléki Református Egyházkerület alapította 1988-ban. A Ráday Gyûjteményhez tartozó intézmény bibliákat és velük kapcsolatos kultúrtörténeti emlékeket gyûjt. Állandó kiállítása A Biblia világának három évezrede címet viseli. A kiállítás elsô része azokat a kultúrákat jellemzi, amelyek fontos szerepet játszanak a Bibliában. Második egysége a Biblia írás- és szöveghagyományaival foglalkozik. A héber és görög papirusz- és kódexfotók mellett bemutatja Janus Pannonius evangéliumát, az Erasmus által kiadott elsô nyomtatott görög Újszövetséget (1516), Luther egy korai Ószövetség-fordítását 1524-bôl. Külön teremben látható a magyar Biblia története: Károli Gáspár elsô teljes magyar fordítása, a Vizsolyi Biblia 1590-bôl, Káldi György 1626-os jezsuita bibliája. Továbbá látható számos idegen nyelvû bibliafordítás és Braille-Biblia is.

14 KÁLVIN KERTJE" Interaktív kiállítás a KÁLVIN ÉVBEN (Bp. IX. Ráday u.28. aula) A 2009-es a Kálvin-évben egy olyan kiállítást és programot szervezünk, mely a nagy reformátor életével és munkájával kapcsolatos. Szeretnénk egyrészt Kálvin életútját, tevékenységét megismertetni a látogatókkal, másrészt tanításait, munkáját, társadalmi kérdésekben elfoglalt álláspontját közelebb hozni a ma emberéhez; mi is a lényege, esszenciája mindannak, amit az ô nevéhez kapcsolunk. Sokan így emlékeztek rá: a modern ember, az európai emberkép megálmodója. Szeretnénk a hagyomány és a modernség találkozásának egészséges konszenzusát meglátni a XXI. század elején. A kiállítás fô része a genfi reformációi emlékmû stilizált mása. Kálvin életének fontosabb eseményei, jó néhány idézet, életrajzi vonatkozás, írástöredék is látható a falon. Itt kap szerepet néhány olyan irodalmi alkotás is, melyek szorosan kapcsolódnak reformátorunk személyéhez. A falon szerephez jutnak a modern technikai eszközök is, hallgatható, nézhetô anyagok. A kiállítás budapesti teológiai hallgatók, vallástanárok, egyetemisták és ifisek ötleteibôl, segítségével és munkájával valósul meg, hasonlóan a korábbi kiállításokhoz. Bölcsföldi András (lelkész-spirituális, a program koordinátora) VI. REFORMÁTUS ZENEI FESZTIVÁL KÍSÉRÔ PROGRAMOK 13

15 FESZTIVÁL ÉS REFORMÁTUS ÉNEKEK VIII. A KÁLVIN ÉVBEN július 3., péntek Mûvészetek Palotája A július 3-án mûsorra kerülô REFORMÁTUS ÉNEKEK VIII. koncert mûsora szintén kapcsolódik a Kálvin-évhez. A koncert elsô három blokkja az Aposoli hitvallás hármas felosztását követôen az Atyáról, a Fiúról és a Szentlélekrôl szóló énekeket gyûjti egy-egy csokorba. A befejezô negyedik részben Kálvin hitvallásaként felhangzik a 115. genfi zsoltár, mely a Soli Deo Gloria kálvini jelmondatát tartalmazza, valamint az európai Kálvin-ünnepségekre készült, magyarra fordított új ének is. A 78. zsoltár gondolatait alapul vevô, friss hangvételû modern kompozíció a hit átadásának felelôsségét hangsúlyozva generációk összekapcsolódására buzdít, míg a koncertet záró Te Deumban a 243. dicséret formájában a mennyei és a földi világ közös istendicséretét élhetik át a hangverseny résztvevôi kórusok és publikum a közös éneklésben. A évi koncert jellemzôje, hogy az énekek többszólamú feldolgozásai nem önálló kórusmûként, hanem az adott énekbe beillesztve, annak 1-1 verseként hangzanak fel. Luther és Kálvin korától napjainkig ível a komponisták sora: a biciniumokat komponáló iskolarektor (Caspar Othmayr) és Bach lipcsei elôdje (J. H. Schein) mellett Claude Goudimel, Michael Pratorius, Johann Staden, a magyarok közül pedig Bárdos Lajos és Csomasz Tóth Kálmán feldolgozásai szólalnak meg a fiatal Greg Scheer a Kálvin-ének megalkotója mellett. A fesztivál központi hétvégéjén, június 6-án szombat délelôtt az egyházi ének tanításáról lesz konzultáció, délután a Kálvin téri templomban pedig egy nagy közös éneklést szervezünk, ahol régi és új énekek régi és új feldolgozásai szólalnak meg. Mindenkit várunk erre az alkalomra, mely különösen karnagyoknak és kántoroknak adhat inspirációt a gyülekezeti és a kórusrepertoár bôvítéséhez. A nap végén minden bizonnyal új színt hoz majd a református zeneiskolák növendékeinek hangversenye. BÓDISS TAMÁS 14

16 KÖZREMÛKÖDÔK Debreceni Református Kollégiumi Kántus (Berkesi Sándor) A Kollégiumi Kántust 1739-ben alapította a Debreceni Református Kollégium zseniális matematika professzora, Maróthi György. A kezdeti fiú-vegyeskari, majd hosszú férfikari idôszak után, 1954 óta vegyeskarként mûködik. Tagjainak száma évenként 60-70; gimnazisták és egyetemisták. A Kántus egyházi és világi mûsora lehetôvé teszi, hogy a magyar kórusmozgalom versenyein részt vehessen. Több nemzetközi versenyen értek el kiemelkedô helyezést ben megkapták a megtisztelô Magyar Örökség Díjat. Több lemezük, külföldön 4 mûsoros kazettájuk jelent meg. Magyar zeneszerzôk Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán, Gárdonyi Zsolt, Vass Lajos, Bertalan József, Szokolay Sándor és mások számos mûvet írtak a Kántusnak. A kórus repertoárja kiterjed a régi korok és napjaink egyházi és világi mûveire. A Kántus vezetô karnagya a Liszt Ferenc-díjas Berkesi Sándor. Pasaréti Palló Imre Énekkar (Cseri Zsófia) A Pasaréti Református Gyülekezet elsô lelkipásztora, Joó Sándor idején, 1940-ben alakult a kórus. A gyülekezet énekkara 1971-ben Cseri Kálmánné vezetésével szervezôdött újjá, majd Hargita Péter és Draskóczy László karnagyok munkája nyomán épült tovább. Jelenlegi vezetôje: Cseri Zsófia. A kórus: Istentôl szép hangot kapott, énekelni szeretô gyülekezeti tagok közössége, akik Isten iránti hálájukat szívesen megvallják és hirdetik énekszóval is Isten dicsôségére és mások javára, épülésére. Az énekkar elsôsorban a gyülekezet alkalmain, istentiszteletein, ünnepein lép fel, de szívesen tesz eleget más gyülekezetek, egyházi szervezetek meghívásának is. Az örömteli közös szolgálatot egy cél vezérli: Istenrôl, Isten igéjérôl mindenki számára érthetô nyelven, hitünket erôsítve énekelni. Psalterium Hungaricum Kórus (Arany János) Az együttes 2001-ben alakult, és ugyanazon év november elején adta elsô hangversenyét. Azóta több alkalommal szerepelt a Zeneakadémián, valamint fôvárosi és Budapest környéki gyülekezetekben. Tagjainak nagyobb része valaha a Baár-Madas Református Gimnázium vegyeskarában énekelt, hozzájuk budapesti egyetemek olyan hallgatói csatlakoztak, akik vonzódnak a protestáns egyházi zenéhez. A kórus 2003-ban vette föl a Psalterium Hungaricum nevet. Repertoárjának gerincét magyar és nyugat-európai zeneszerzôk protestáns egyházi darabjai alkotják, emellett azonban világi kórusmûveket is énekel. A kórus alapító karnagya Arany János. Karvezetôi tevékenységéhez számos hazai versenydíj, európai koncertút és több hangfelvétel fûzôdik. Iskolai kórusa mellett évekig dolgozott amatôr vegyeskarokkal és férfikarokkal tôl 1993-ig énektanárként és karvezetôként mûködött a Baár-Madas Gimnáziumban, 1995-tôl ugyanott igazgató. A kórus társkarnagya Kálmán László. Pécsi Református Kollégium Vegyeskara (Hoppál Péter) A Pécsi Református Kollégium Gimnáziumában 1995 szeptemberében indult meg a négyszólamú vegyeskar munkája. Repertoárjuk gerincét az európai protestáns kórusmûvészet és 20. századi magyar kórusmûvek alkotják. Fellépéseik, énekes szolgálataik zömét az iskolai ünnepségek és a baranyai gyülekezetekben tett kiszállások adják, de országos rendezvényeken is fellépnek. Külföldi fellépéseiknek kiemelt célpontjai a határon túli magyar lakta területek, de több Nyugat-európai turnén is részt vettek. A megyei Éneklô Ifjúság hangversenyein és a Keszthelyi Helikon versenyen több alkalommal arany minôsítést értek el, valamint értékes különdíjak tulajdonosai. Eddig 8 hanghordozót adtak ki. A Pécsi Református Kollégium Vegyeskarának alapító karnagya, dr. Hoppál Péter a Kollégium fôigazgatója július 3., péntek Mûvészetek Palotája 15

17 2009. július 3., péntek Mûvészetek Palotája KRE - Soli Deo Gloria Énekkar (Hargita Péter) A kórus 1988-ban alakult azzal a céllal, hogy összefogja azokat a református fiatalokat, akik a gyülekezeti kóruséneklésen túl nehezebb és igényesebb énekkari mûvek betanulására és elôadására is vállalkoznak. A repertoár súlypontját a régi protestáns mesterek Goudimel, Schütz, Purcell, Handel, Bach mûvei alkotják, de megszólalt már a kórus ajkán a magyar reformáció zenéje és 20. századi református zeneszerzôk (pl. Gárdonyi Zoltán, Osváth Viktor) számos kórusmûve. Jellemzô fellépések: kiemelt egyházi rendezvények, fesztiválok (Országos Protestáns Napok, Református Zenei Fesztivál), önálló koncertek elsôsorban templomokban, alkalmi istentiszteleti szolgálatok (Bach-kantátás istentisztelet, református vesperás). Az énekkar 2005 óta a Károli Gáspár Református Egyetem kórusa. A kórus két karnagya kezdettôl fogva Bódiss Tamás orgonamûvész, a Zeneakadémia Egyházzenei Tanszékének oktatója és a Magyarországi Református Egyház országos zenei referense, valamint Hargita Péter, a KRE Tanítóképzô Karának oktatója. Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskara (Nagyvárad) (Brugós Anikó) A Partiumi Egyetemi Énekkar egyidôs a Sulyok István Református Fôiskola 1996-ban beindított egyházzene-zenetanár szakával ôszén Berkesi Sándor, debreceni Liszt díjas karnagy vette át a kórus vezetését, aki rövid idôn belül nemzetközi sikerekhez jutatta kórusunkat, kinek munkáját 2001-tõl Brugós (Barta) Anikó segíti. A hazai szolgálatokon kívül sok koncert volt Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában decemberében a III. Kodály Zoltán Magyar Kórusverseny ifjúsági kategória elsô díját, a debreceni Bartók Béla nemzetközi kórusverseny különdíját és a Kórusverseny Nagydíját is elnyertük. Dunántúli Református Kántorképzô Énekkara (Veresné Petrôcz Mária) A diákokból és tanárokból álló Pápai Kántorképzô Tanfolyam énekkara melyet Veres Györgyné Petrôcz Mária vezet egyidôs az 1991-ben újraindított Pápai Református Kollégium Gimnáziumával. A tanfolyamon végzett és eredményes kántorvizsgát tett diákokból ma már kialakult az a háttér is, mely a jövô egyházzenész képzési feladatait vállalja. A képzés célja a kántori oklevél megszerzése, a református gyülekezeti énekanyag elsajátítása, megfelelô orgonakíséret-intonáció elsajátítása, kórusmûvek betanítása, vezénylése. Pálúr János improvizációs hangversenyén éppúgy énekeltek, mint a Gárdonyi emlékhangversenyen Gárdonyi Zsolt közremûködésével és örömmel készülnek az idei MÜPA-beli koncertre. Ceglédi Sztárai Mihály Vegyeskar (Pintér Péterné Fésûs Judit) Amerre csak járt, mindenütt összegyûjtötte az énekelni szeretôket. - maradt fenn Arany László lelkipásztor-karnagyról, az énekkar alapítójáról. Szeretete, istenfélelme, lelkesedése örök példa marad mindazok számára, akik vele valamilyen formában találkoztak. Bár a város legidôsebb kórusáról van szó, mégis méltatlanul kevesen hallottak róla, hisz egyházi énekkarként leginkább a protestáns gyülekezetek adtak otthont szolgálatainak. Ettôl függetlenül sok mindenre büszkék lehetnek. Neves zeneszerzôk írtak kifejezetten e kórus számára zenemûveket, mint Kodály Zoltán, Ádám Jenô, Gárdonyi Zoltán, Berkesi Sándor. Zenetörténeti jelentôségû ünnepélyeket szerveztek, pályázatokat írtak ki Arany László szárnyai alatt. A 70 év alatt több mint 100 kórusmûvet énekelt el az énekkar, nemcsak Cegléden és a környezô településeken, hanem az ország szinte minden részén, határainkon túl élô magyar testvérek között is. Az énekkar létszáma általában fô között mozgott, és mozog ma is. Tagjai elsôsorban reformátusok (mindhárom gyülekezetbôl), de vannak katolikus, evangélikus és baptista énekesek is. Összekapcsol bennünket a zene, éneklés szeretete és a vágy, hogy igét hirdessünk, hisz hitünket gyakorló keresztyén emberek vagyunk. 16

18 Szeged-Honvéd téri Református Egyházközség Kórusa (Nagy-Szabó Kornélia) A gyülekezet tagjai között többen voltak, akik korábban már énekeltek más kórusokban. A Szeged-Honvéd téri gyülekezet tagjaiként ôszinte vágyakozás élt bennük a közös éneklés folytatására ben új lelkészházaspár került a gyülekezetbe. Lelkésznônk, a Debreceni Református Kollégium Kántusának tagjaként, Berkesi Sándor karnagy vezetésével majd 10 éven át érezhette a kóruséneklés gyönyörûségét, mint az Istennek való szolgálat részét. A Kántus gyülekezeti szolgálatai a kiszállások olyan mély nyomokat hagytak benne, hogy akárcsak, egyik korábbi gyülekezetükben, nálunk is feladatának tekintette a kórusszervezést. Segítôivel, buzdítóival együtt, a Honvéd téri gyülekezetben Nagy-Szabó Kornélia személyében találta meg az itteni kórus vezetôjét ôszén találtak egymásra a gyülekezetnek azon tagjai, akiknek lelke a zenén keresztül is közelebb kerül Istenhez. Lelkesedésünket gyarapító, hozzáértô karnagyunk vezetésével így alakult meg kórusunk. Az elsô próbán mindössze hatan vettünk részt. Ma, öt évvel késôbb már alkalomadtán több mint harmincan gyûlünk össze. Pozsonyi úti Hálaadás Kórus (Berkesi Boglárka) A Budapest Pozsonyi úti Református Egyházközség Hálaadás Kórusa 1995-ben alakult a gyülekezet lelkipásztorának, Berkesi Gábornak irányításával. A kórus vezetését 1999 óta Kárpátiné Berkesi Boglárka karnagy, a gyülekezet kántora látja el. Keze alatt a kezdetben alkalmi énekegyüttesbôl egy állandó kórus formálódott, amelynek repertoárja is folyamatosan bôvült, köszönhetôen a rendszeres vasárnapi próbáknak és a lelkes, 30 fôs összerázódott csapatnak. Az énekkar repertoárja reneszánsz mûvektôl a XX. századi alkotásokig terjed, felöleli a hazai és nemzetközi kórusirodalmat. A kórus életének meghatározó élménye volt Antonio Vivaldi Gloria címû oratóriumának elôadása. Az énekkar évi hagyományos 3-4 zenés istentiszelet mellett több önálló koncertet is adott. Emellett egyéb zenei eseményeken is szívesen részt vett, így többek között a Református Zenei Fesztiválon, valamint a Református Énekek koncerten. Ôszinte hitvallásunk: Aki énekel, kétszeresen imádkozik. Firesz Cantate Domino Kórus (Felvidék) (Süll Kinga) A Fiatal Reformátusok Szövetségének országos kórusa 1997-ben alakult. Célja, hogy minél több gyülekezetbe elvigye énekszóban az evangéliumot. A fiatal kórustagok Szlovákia számos magyarlakta helységébôl érkeznek, a keleti régióktól egészen a nyugatiakig. A kórus évente 5-6 alkalommal tartja próbáit, melyek gyülekezeti szolgálattal kapcsolódnak egybe. A kórus szívesen énekel istentiszteleteken, koncerteken, áhítatokon. A kórus 1997-ben Ágh Tibor népdalgyûjtô, majd 1998 és 2004 között Berkesi Sándor, Lisztdíjas karnagy vezetése alatt mûködött. Jelenleg Süll Kinga, a németországi Halléban végzett egyházzenész vezényli. A kórus 1999-ben a XI. Kodály Napokon (Galánta, Szlovákia) az országos versenyen aranykoszorús minösítést nyert. Legjelentôsebb külföldi útjai Ausztriába, Németországba, Magyarországra, Hollandiába, Csehországba és Erdélybe vezettek. Istennek hálát adva az eltelt 10 esztendôért a Fiatal Reformátusok Szövetségének Kórusa a jubileum alkalmából felvette a Cantate Domino (Énekeljetek az Úrnak) Kórus nevet. Tiszáninneni Református Egyházkerület Cantus Firmus Énekkara (Szûcs Sándor) Az Énekkar 1980-ban alakult az Egyházkerület korábbi Püspökének, Dr. Kürti Lászlónak kezdeményezésére. Céljai között elsôdlegesen szerepel a protestáns egyházzenei örökség ezen belül a magyar református zeneszerzôk egyházi kórusmûveinek megismertetése és ápolása. A Kórus repertoárja a Református Egyház gyülekezeteinek tagjai által 1948 óta használatos Református Énekeskönyv ismert zsoltár, és dicséret feldolgozásai mellett (Cl. Goudimel, Th. De Béze, L. Bourgeois), az egyetemes zenetörténet reneszánsz korszakától a századig a kortárs hitvalló komponisták vegyeskarra készült kórusmûveit tartalmazza. A kamarakórus elsô vezetôje és szakmai alapjainak megteremtôje Berkesi Sándor, Liszt díjas karnagy volt, akinek egyházzenészi munkássága és az általa képviselt misszió a világ magyarsága között határainkon túl is széles körben ismert tôl Szûcs Sándor mûvészeti július 3., péntek Mûvészetek Palotája 17

19 2009. július 3., péntek Mûvészetek Palotája vezetésével végzi a Kamarakórus bizonyságtevô szolgálatait. Az Énekkar számtalan alkalommal énekelt egyházzenei kórustalálkozókon, nemzetközi kamarakórus-fesztiválokon, gyülekezeti istentiszteleteken, a Magyar Rádió mûsoraiban, televízió és rádióközvetítések alkalmain. Külföldi hangversenykörutak alkalmával protestáns gyülekezeteknek a meghívására tett bizonyságot Németország, Erdély számos templomaiban. Dr. h. c. Gárdonyi Zsolt Professzor Úrral kialakult gyümölcsözô kapcsolat eredményeként több közös nemcsak hazai, hanem külföldi hangversenyen léptek fel. Kálvin Kórus (Bódiss Tamás) A budapesti Kálvin téri Református Egyházközség énekkarát, a Kálvin Kórust Ákom Lajos orgonamûvész alapította 1948-ban. Máté János 1968-ban vette át a Kálvin téri egyházzenei munkát és vele a kórus vezetését. Az ô utódja, Kovács Botond Árpád 2000-ben újjászervezte az énekkart. A karvezetôi feladatokat jelenleg Pálóczy Krisztina látja el elejétôl az énekkar fô szolgálati területe a hónap utolsó vasárnapját megelôzô csütörtök esti a havi úrvacsorai elôkészítôk sorozatába illeszkedô zsoltáros istentisztelet, melynek kialakításában Bódiss Tamás vállalt irányító szerepet. Az énekes istentiszteletek eme régi-új a klasszikus vesperás formájában zajló, de református gyülekezetekben még ma is ritka formája jó visszhangra talált mind a gyülekezetben, mind a kórusban, melynek létszáma fokozatosan növekszik. Imaheti és más ökumenikus alkalmakon is többször szolgáltak különbözô templomokban. A fôváros egyik legforgalmasabb helyén valódi missziói feladat ez a hétköznap esti, bárki számára elérhetô, különleges tartalmú istentisztelet. Nagykovácsi Református Kórus (Kriesch Katalin) Nagykovácsi Református Kórus 2005-ben jött létre Kálmán Csaba református lelkész kezdeményezésére, aki Kriesch Katalin karnagyot kérte fel a kórus vezetésére. Az énekkar azóta folyamatosan szolgál a helyi gyülekezet alkalmain. Rendszeresen fellépnek Nagykovácsi mûvészeti rendezvényein: az adventi hétvégéken, a nyári Mûvészeti Napokon, a Református Egyházzenei Találkozókon. Énekeltek Budapest különbözô templomaiban és rendezvényein, felléptek Kárpátalján és Erdélyben is. Repertoárjukon református zsoltár- és dicséretfeldolgozások, Schütz, Goudimel, J.S.Bach, Beethoven, Mozart, Bárdos Lajos és Kodály Zoltán mûvei szerepelnek. Varga László Miskolcon születtem, itt végeztem zeneiskolai és középiskolai tanulmányaimat ban diplomáztam a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôiskola egyetemi tagozatán orgonamûvész, tanár, zeneelmélet-tanári képesítéssel. Fôiskolai tanulmányaim idején részt vettem a Gárdonyi Zoltán emlékére rendezett elsô versenyen tól a miskolci Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola tanára vagyok. Orgonát, egyházzenei tantárgyakat, valamint 1997-tôl zeneirodalmat tanítok. Rendszeresen koncertezem a következô városokban: Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Nyírbátor, Balf, Budapest, Kecskemét, Gyôr, Tiszakécske, Ócsa, Baja, Gyula, Zirc, Zsámbék áprilisában, Gyôrben a Gárdonyi Zoltán emlékverseny második helyezettje lettem és 2001 között a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem Egyházzene Szakának hallgatója voltam júniusában kaptam meg diplomámat. A tanítás mellett egyházzenei szolgálatot végzek a Deszkatemplomban. A as tanévben kezdtem el óraadói munkámat a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zenemûvészeti Intézetében: orgonát, repertoárismeretet, partitúraolvasást, hangszermetodikát, kamarazenét tanítok. 18

20 REFORMÁTUS ÉNEKEK I-VIII. REFORMÁTUS ÉNEKEK VIII. Megjelenés: szeptember