AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME ÉS A GAZDASÁGI STRATÉGIA 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME ÉS A GAZDASÁGI STRATÉGIA 1"

Átírás

1 1 AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME ÉS A GAZDASÁGI STRATÉGIA 1 CSABA László 2 KIVONAT: Ez az esszé öt tételben vizsgálja azt, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s hogy a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, hogy milyen gazdasági stratégia mentén lenne elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett más országokban tapasztalt módon- a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat. * * * * * A jelen kérdésfölvetés azért izgalmas, mert a legalább másfél-két évtizedes távlatokban gondolkodó várostervezés, építészet és fejlesztés, valamint a napi költséghatékonyság szorításában gondolkodó, távlatairól gyakran megfeledkező gazdasági-üzleti közelítés metszéspontjában van. Az itt előadott gondolatmenet természeténél fogva az épített örökségért joggal adódó szakmai és szélesebb közvéleményhez szól. Ezért nem is törekszünk arra, hogy a tudományos kifejtésben szokásos módon adatolva, dokumentálva és részleteiben igazolva jussunk el hipotézisek alátámasztásához vagy elvetéséhez. Ehelyett arra törekszünk, hogy nagy ívű, történeti és a gazdaság intézményeit és a gazdaságpolitikát érintő áttekintéssel hozzájáruljunk az adott szerény terjedelem és lehetőségek keretei közt a mai folyamatok előrevetítésénél jobb kimenet megalapozásához. Alaptézisünk a következő: bár korántsem szükségszerű, de lehetséges létrehozni azt a gazdasági közeget, ahol a távlatos kormányzati- és nemzetstratégia, az önkormányzatok 1 Az ICOMOS, az MTA Művészettörténeti Bizottsága és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Az épített örökség védelmében c konferenciáján tartott előadás alapján, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2011.márc.1-2. Megjelenés alatt a SZIMA kiadásában, azonos címen, FRECH Magda szerkesztésében.. 2 Akadémikus, egyetemi tanár/ceu,de,bce/.

2 2 tervei, a civil szféra aktivitása és az üzleti élet együttesen az ország területén ma még meglévő, Európában sok tekintetben egyedülálló épített örökséget nemcsak önfenntartóvá, hanem a foglalkoztatás és a jövedelemtermelés tartósan fontos terepévé teheti, méghozzá évtizedes távon és környezetileg is fönntartható módon. A jelen konferencián bemutatott külföldi tapasztalatok megítélésem szerint önmagukban is igazolják, hogy efféle törekvések lehetségesek, és korántsem csak az álmodozások világában lehetnek sikeresek. Tegyük hozzá, hogy a posztindusztriális társadalmakban nem utolsó sorban a jóléti államok kiterjedése okán- a középosztályosodás erősödik, a közvetlen anyagi szükségletek kielégítése a jövedelmek egyre kisebb részét köti le 3. Megnő ezzel szemben az élettartam, egyre többen igénylik az életminőség javulását, és utóbbi részeként az idegenforgalom különféle ágai a világgazdaságban tartósan nagy és növekvő szerepre jutnak. Ez a folyamat- a szolgáltató gazdaság terjedése egyben a válságellenes gazdaságpolitika és a társadalmi stabilizáció fontos eleme is. Hiszen ma már a turizmus tömegeket kiszolgáló ágazat. S épp ezért, jövedelemtermelő képessége erőteljesen függ attól, hogy az iparhoz hasonlóan- a legigénytelenebb kör kiszolgálására épülő, olcsóságával versenyző ágazat marad-e, mint hazánkban ez megfigyelhető. Vagy sikerüle elmozdulni a kulturáltabb és egyben többet költő vendégforgalom irányába, ezzel pedig munkahelyeket és jövedelmet teremteni egy nyersanyagszegény és az ipari versenyben nem feltétlen előnyökkel bíró országban. Fontos mozzanat, hogy e trendek minden nyugat-európai országban a belföldi vendégforgalom jelentős növekedéséhez is vezetnek, ami a konjunkturális kilengések csökkentésének és így a tartós és produktív nem pusztán a segély ellenőrzött elköltését jelentő- foglalkoztatás fenntartásának is lényeges eszköze, Franciaországtól Svájcon át Németországig. Ugyanakkor kézenfekvő ellentmondás feszül a mennyiségi és a minőségi turizmus szempontjai, követelményei és következményei tekintetében, ami témánk szempontjából, mint még kibontjuk, perdöntő. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy az említett potenciált megalapozó épített örökség ma mennyiben képes- - 3 Ez a 19.század közepéről származó fölismerés az un Engel törvény.

3 3 avagy éppenséggel miért nem képes ezt a szerepet betölteni évtizedek óta Magyarországon. E téren különösen erőteljes az illúziók és a valóság közti meg nem felelés, ami az elmúlt években csak erősödött. 1.Az épített örökség jellege. Magyarországon a föntebb vázolt szempontból vizsgálva a római időkre visszamenőleg van történelmileg folytonos és feltárt/feltárható épített örökség. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy az antik műemlékek tekintetében a Földközi tenger mellékével aligha lehetünk versenyképesek, akár most, akár a távolabbi jövőben. Hasonlóképp a középkor a maga idejében kimondottan jelentékeny - emlékei túlnyomó részben a török korban, valamint a Rákóczi szabadságharc idején és következtében jórészt elpusztultak. Néhány jelentős középkori emlékünk inkább a magyar nemzettudat egészséges fönntartásához, semmint a jelentékeny idegenforgalom megalapozásához járulhat hozzá. Ezek az emlékek inkább fontosak, mint látványosak. A jól látható, s eképp gazdaságilag is hasznosítható örökség túlnyomó része a török kűzését követő időszakból, mindenek előtt a 18. és a 19. századból származik. Ezt a 20. század első felének némely középületei és kimondottan a közérzület alakítását szolgáló műtárgyai- köztéri szobrok, emlékművek, középületek- teljesítik ki. Az anyag jelentősebb és látványosabb része döntően az közti évek termése. Az említett időszakban a magyar gazdaságfejlődés nem volt államvezérelt, a közhatalom némely alapfunkciókat látott el, mint a közúthálózat kiépítése, vagy a folyószabályozás. Az építmények- funkciójukból adódóan jellemzően magáncélúak voltak, a felső és a közép-osztályok, az egyházak céljait követték. Ebből is adódik területileg erőteljes szórtságuk, ami a modern ipart, kereskedelmet és tömegturizmust jellemző csoportos, egyenellátásra, a nagyüzemi rendszerű hasznoításra eleve nemigen ad alkamat. A kastélyszálló rajta lehet a világhálón, be is eshet egy-két vállalati csoport csapatéspítésre, jöhet egy-két lakodalom, de ebből a nagyvárosi szállodákat jellemző tartós, egész éves megélhetés nem biztosítható. Az immár

4 4 visszafordíthatatlan államosítással járó funkcióváltás következményei nem kerülhetők meg. Az eredeti funckió sosem lesz helyreállítható, hisz főhercegi ménesbirtok vélhetőleg nem jön már létre. A későbbi időszak- többynire szociális és egészségügyi célú hasznosítása pedig célszerűtlen, gazdaságtalan és egyben értelmetlen is, hisz annak az építmények helye és jellege korlátot szab. Az elmebetegeket vélhetőleg nem kastélyokban kell ellátni ez a pszichiátriai intézet fölszámolása után taláán nem igényel magyarázatot A szocializmus öröksége. Az 1945 és 1989 közti időszakot többféleképp szakaszolja a történettudomány. E sok tekintetben máig is vitatott és föltáratlan- időszak sajátossága szempontunkból az állami tulajdon, az állami irányítás majd az államosított gazdálkodás kiterjesztése, ami a történészek közti szakaszolási és értelmezési vitákon túlnyúló meghatározó irányzat. Igaz, hogy a klasszikus tervgazdaság és az ehhez alapot adó végletes, szovjetizált politikai berendezkedés alig négy évet élt nálunk, között. Ugyanakkor a gazdálkodásban az állam tartós és erősödő jelenléte nem kérdéses, az öntevékeny, spontán folyamatok felszámolása és a központi irányíthatóság erősítése a korszak egészében önérték. Igen fontos etekintetben, hogy a magántulajdon korlátozása már a szovjet megszállás első napjával elkezdődött, és korántsem korlátozódott a mezőgazdasági nagybirtok kisajátítására. A magántulajdon egyre szűkebb térre szorult, s a szocialista reformok évtizedeiben is jórészt a kvázi-magántulajdon, a közösségi eszközökön létrejövő magánkisajátítás vált normává- úgy, ahogy az a mai állami egészségügyben ismeretes. Ennek semmi köze a civilizált, szociális piacgazdasághoz, alapvetően rövid távú feszültségoldó, tüneti kezelés, mely elfödi a bajt. A magántulajdon köre, növekedési esélye, a hozzá kötődő rednelkezési jogok korlátozása az egész korszak ideológiai alapvetésének és gyakorlatformáló megoldásainak alaphangját adja meg. 4 Az újjáalakított intézet vezetői szerint nem bolondokháza minőségében működik majd a Lipóton.

5 5 Ezt azért is fontos kiemelnünk, mert az épített örökség sehol és soha nem alkalmas a gyors megtérülést és csekély elköteleződést igénylő bolhapiaci vagy a keleti bazárt idéző működési mód keretében való felfutásra. Ez természeténél fogva a hosszú távú befektetés, a nemzedékek egymásra épülő munkája és fölhalmozása, sőt, nem ritkán az úri passzió elemeinek, a játékosságnak és a fényűzésnek a mély emberi vágyát jeleníti meg kőbe-fába formált alakban. Vagyis ami a napi megélhetési gondok leküzdésében segíthetett a szovjet NEP korszakból ismert ügyeskedés, a szép orosz szóval nepperek világának is nevezett élelmesség több évtizede megfigyelhető szabadon engedése bizony e téren bizony semmi eredményt nem hozhatott. Érdemes felidéznünk azt, hogy ott és ahol az épített örökség a múlttal való természetes folytonosság legalább részbeni fölvállalására támaszkodhatott, helyzete erőteljes javulásnak indult. Ez volt a helyzet a honeckeri Kelet-Németországban. Itt a 80-as évtizedben- főként külpolitikai okokból- újrafölfedezték a porosz gyökereket, ami a korábban látványosan elhanyagolt műemlékek helyreállítása komoly lendületet kapott, a drezdai Semper Opertől a postdami kastélyon és kerten át egész a kelet-berlini belvárosig. Ugyanakkor nálunk a múltant végképp eltörölni törekvése egész a rendszerváltozásig, sőt azt követően is meghatározó alapélmény maradt. Igaz, a kezdeti időszak bosszúállástól és úgymond történelmi igazságtételtől sem ment- túlzásait nem halmozták, de nem is orovosolták. A fertődi kastélyban elhelyezett mezőgazdasági középiskolai kollégium, a kastélyokból kialakított aggok háza példáját mindenki tetszés szerint szaporíthatja. Mivel a tulajdonosi osztályok megsemmisültek, vagy külföldre kerültek, vagy kihaltak, és az épített örökségre különösen igazzá vált a szocialista tulajdon önmeghatározáása: mindenkié és egyben senkié. Ebből adódóan az építmények sorsa jórészt a kormányzat minőségéhez kötődött. Míg Csehországban egész 1989-ig jó állapotban őrződtek meg a már 1945-ben kisajátított német és osztrák főúri kastélyok és várak, nálunk a hasznosításban a véletle, az esetlegesség, az ötletszerűség szempontja uralkodott. A helyzetet évtizedeken át körüllengő ideiglenesség aurája vezetett oda természetesen a

6 6 számvitelben és a gazdálkodás egészében megjelenő elemi ésszerűtlenség mellett 5 hogy a fenntartás és megóvás költségei évtizedeken át sehol sem jelentek meg. Mintha az a tény, hogy a veszteséget nem mutatjuk ki cégünk könyvelésében, mentesíthetne annak tényleges következményei alól! Mindebből- az egészségügyből és az oktatásból sem ismeretlen képtelen gazdálkodási rendszerből, valamint az értékek megvetéséből és a kádárizmust általánosan jellemző buhera-vilából következett az épített örökség országunkat talán leginkább jellemző vonása, amit jobb híján a lelakottság fogalmával írhatunk le. A korábban meglévő közművek és állag leromlása, a fejlesztések sőt a szinten tartás elmaradása a kimutatotthoz képest sokszoros értékvesztést valósított meg. Az egykori bérházakban lakók számára nem szükséges további magyarázat ehhez. Több ezerre tehető az elhagyott, célszerűtlenül használt vagy épp hogy meglévő építmények száma. Ingatlankataszter különösen teljes körű és naprakész ismereteim szerint a mai napig sem készült. S ahogy a vagyonügynökség időnkénti nekibuzdulásaiban több száz ingatlant lel föl, amelyek vagy nem is szerepelnek a kimutatásban, vagy szerepelnek ugyan, de nem léteznek már, esetleg egész más célra használják őket, úgy a műemlékvédelem is polgári kezdeményezés alapján próbálja számba venni azt, amiről beszélnénk. A vicchez hasonlóan a mi mennyi kérdése egyáltalán nem tisztázott, még ezen írás lezárásakor sem. A naprakész számítógépes nyilvántartás lehetőségéről aligha szükséges bárkit fölvilágosítani, haszna még inkább kézenfekvő volna. 3. A rendszerváltozás két évtizede. E két évtizedről még inkább megoszlanak a vélemények 6, ezért ehelyütt ismét csak a téma szempontjából közvetlenül szükséges mozzanatokat vázolhatjuk föl. A korszak egészét a nem kis részben a közgazdász 5 Az amortizáció, a kockázati alap és a fenntartás valós költségeinek lecsippentése csak a közismertebb elemek közé tartozik. 6 Közgazdasági szempontból a legjobb összegzés a nemrég közreadott tanulmánykötet: MURAKÖZY László, szerk: Húsz év múlva. Budapest: Akadémiai Kiadó, A politikatudomány oldaláról ugyanezt kísérli meg a következő, reprezentatívnak nem mondható, de széles merítésű kötet: BAYER József- BODA Zsolt, szerk: A rendszerváltozás két évtizede. Budapest: L Harmattan Kiadó,2009.

7 7 szakma által is gerjesztett naív hit jellemzte: majd a piac megoldja. És kezenfekvő, hogy egy totálisan államosított, az önkorrekciót évtizedeken át nélkülözött, zárt országban a piac újraélesztése és a világpiacba való beépülés egyfajta elemi peremföltétele volt és maradt minden értelmes, szabad és fejlődőképes megoldásnak. Demint mondják- ebben messze nem merül ki a történet egésze, különösen ha a hatékony, méltányos és fönntartható, európai zsánerű szociális piacgazdaság eszméjét nem pusztán jelszónak tekintenénk. 7 Ugyanakkor nem kétséges és a fentiekből ki is derült hogy az épített örökség tekintetében a piac mechanizmusa, különösen az újraélesztési szakaszában, aligha tud tartós és jó megoldásokat nyújtani. Sőt, a NATO és EU csatlakozásig a helyzetet sokkal inkább az átmenetiség érzése jellemezte, ahol és amikor kialakult társadalmakban is inkább a kivárás, a rövid távú túlélő stratégiák válnak tömegessé. Tulajdoni és jogbiztonság híján, az áűllami és a versenytársi/szomszédi önkénnyel szembeni hathatós jogvédelem nélkül senki sem kezd jelentős beruházásba. A helyzetet súlyosbította, hogy az általános, gyors és azonnali föllendülés várakozása hiú ábrándnak bizonyult. A valóságban közt a nemzeti termék mintegy 20%-kal, azaz egy vesztett háborúnak megfelelő mértékben csökkent. Az 1989-ben egyszer már elért de különösebben magasnak akkor sem érzékelt- jövedelmi szintet csak egy évtized múltán tudta az ország elérni között a növekedés megközelítette a világátlagot, az 5 százalékot. Igen ám, de más országok eközben előre haladtak, s nem 2006 őszétől, hanem csak 2008 őszétől érkeztek a visszaesésbe. S ezt követően 2010-ben az amerikai gazdaság már 2,5%kal nőtt magasabb szintről -, míg a magyar csak 1,2%- kal. Mai ismereteink szerint Magyarország 2013 végén-2014 elején lesz ismét azon a szinten, ahol 2006-ban volt. S most nem az a szempont, hogy a többiek mire jutottak, hanem az, hogy a két évtized növekedési teljesítménye bizony kiábrándító ben abból kell kiindulnunk, hogy a megelőző évtized egészében az európai átlagértéknek megfelelően alig két százalékos volt a jövedelem bővülése, vagyis semmiféle 7 Jó kiindulópontot adhat a következő töredékes- válogatás: RÖPKE,Wilhelm: Emberséges társadalom, emberséges gazdaság.horváth J.Tamás válogatásda/. Budapest: Aula Kiadó, 2001.

8 8 fölzárkózásra nem került sor. Ez nem alapozhatott és nem is alapozott meg nagy léptékű, távlatos fejlesztéseket. Annál is kevésbé, mert ez a heylzet jó másfél évszázada jellemzőigaz, a kiegyezés idején a világfejlődés központját jelentő Németországgal, most meg egy szklerotikus EU-val tarjuk a lépést. 8 Magyarországon a kétezres évekre a gyenge állam- gyenge piac kettőse jött létre, ahol a két koordinációs mechanizmus hibái egymásra rakódva gyengítik a végeredményt. A konkrét döntésekben a lobbiérdekek melett a leggyakoribb hivatkozási alap a költséghatékonyság. Mivel legalább egy évtizede a politikai osztály beteges izgulékonyságban szenved, a döntésekben a rövid távú szempontok uralkodnak. Ez nyilván nem kedvez az oly távlatos területnek, mint az épített örökség védelme, ahol a megtérülés, különösen a gyors megtérülés szempontja akkor sem lenne perdöntő, ha nem kellene az évtizedek óta halmozódó mulasztások terhét cipelnünk. A korszak naivitásra jellemző módon az idegenforgalom lehetőségeit a bevezetőben már vázolt korlátok mellőzésével korlátlannak vélték. Ahogy időről-időre fölmerült, hogy hazánk pénzügyi és logisztikai régiós központ lesz, miközben a fejlesztéseket a szomszéd országok már rég megvalósították, úgy az idegenforgalommal kapcsolatban is túlzások és tévhitel uralják a döntéshozók gondolkodását. Egyfelől eltekintenek attól a szakirodalomban is kellően taglalt ténytől, hogy a turizmus különösen a mennyiségi szemléletű- sokféle veszély forrása is, a környezetrombolástól a bűnözésig. Másfelől nem illik emlékeztetni arra, hogy hazánkat felkeresők többnyire alig három napot töltenek itt, azt is egy körút keretében, és túlnyomó az egynapos vizitek aránya. Alacsony a költési szint, az európai átlag negyedét ha eléri/bár ezek nyilván becsült értékek/. A kispénzű, gyors lefutású turista nem keresi az ínyencségeket, a távoli kastélyokat, különösen, ha az azokban- vagy mellettük elérhető szolgáltatások színvonala alacsony, árfekvésük viszont a csekély forgalom okán magas. A jól fizető konferenciaturizmus viszont egyrészt ötcsillagos ellátást igényel ez többnyire nem 8 Alapos és meggyőző áttekintést ad e megállapítás igazolására TOMKA Béla: Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség: Magyarország nemzetközi összehasonlításban az első világháborútól napjainkig. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011 c kötete.

9 9 került kiépítésre. Másfelől ezen utasokért nagy verseny folyik. Végül hazánkban az utazásszervezés még mindíg inkább a kiutaztatás technikáját, semmint az országpropagandát és a belső szervezést, az egymásra épülő programok és tájak egybeszervezett bejáratását jelenti. Nyilván ez főleg nem állami föladat, de azért kellene hozzá a szakértő segítség és sokszor a pénz is/helyben hagyott közterhek formájában/. Mindezek okán nem csodálkozhatunk, hogy a kastélyprogram gazdasági értelemben nem bizonyult sikeresnek. És azon sem, hogy az idegenforgalom főváros-balaton tengelye nem mozdult, az országban szétszórt épített örökség gazdasági hasznosulása messze van a tervektől. Szólni kell a nem gazdasági tényezőkről is, főképp arról, hogy az épített örökség és annak védelme egyáltalán nem része a nemzetképnek és nem formálja az egybetartozás érzését. Márpedig az utóbbira múlhatatlanul nagy szükség van az ideológiailag megosztott, az anómia és a széttagolódás jeleivel egyre erőteljesebben szembesülő magyar társadalomban 9. Önmagában véve is, és talán sokakat meglepő módon- a gazdasági versenyképesség megőrzése és megerősítése érdekében is. 10 A föntebb már hiányolt naprakész kataszter hiánya nyilván azt is jelenti, hogy a hagyományosan túlhangsúlyozott jelképes építményeken túlmenően szinte senki nem tud semmiről, az épített kincsek nem hozzáférhetőek, és többynire célszerű hasznosításuk sincs biztosítva. Kézenfekvő lenne, hogy az efféle nem ideológikus, de az összetartozást erősítő élményeket a fenti helyzet orvoslásával, szervezett módon kell létrehozni, hisz magától ez nem jött létre a ma nagy idegenforgalmú Török- és Görögországban sem. Az előadottak miatt talán nem is meglepő, hogy az épített örökség állagvédelme, hasznosítása és fejlesztése egyetlen operatív kormányzati programban sem szerepelt, legföljebb az említések szintjén. És talán nem is ez a legfájóbb, hanem az, hogy nem ismeretes egyfajta távlatos ágazati stratégia, ami e terület sajátosságait figyelembe 9 TÓTH István György, szerk: Társadalmi Riport, Budapest: a TÁRKI kiadása./összefoglalója a cég honlapján online is olvasható, /. 10 Erről több elemzés is szólt, legutóbb pedig külön hangsúlyt kapott Chikán Attila Gazdasági versenyképesség és társadalmi jólét című akadémiai székfoglaló előadásában, MTA, 2011.febr.10- elérhető a IX.Osztály honlapján,

10 10 véve, a nyilvánosság előtt megjelenítve, és a szűkös erőforrásokért vívott harcban segítve tudná képviselni a távlatosabb szempontokat. Kézenfekvő, hogy ez csak több lábon álló stratégia lehet, amiben a gazdasági, építészeti, műemlékvédelmi, területfejlesztési, foglalkoztatási és nemzetpolitikai szempontok együttese érvényesülne. És az is kézenfekvő, hogy ez nem lehet pusztán kormányzati, pusztán önkormányzati, pusztán civil társadalmi vagy tisztán gazdasági feladat, a szereplők rendszeres összefogása és egybehangolt működése hozhatna eredményt. Épp az épített örkség romló állapota miatt nem túlzás arról szólni, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, hamarost nem lesz mit megvédenünk. 4. A kétharmados kormányzás esélyei és eredményei. Lezáratlan folyamatról nehéz lenne tudományos igénnyel szólni. Mégis lehetetlen nem kitérni arra az esélyre, amit a magát a nemzeti ügyek kormányaként definiáló kormányzat, kétharmados törvényhozási többsége birtokában e területen tett illetve tehetne. Tisztában vagyunk azzal, hogy lezáratlan és folyamatában kibomló átalakulások és intézkedések sorozatáról van szó, amit már az első év után is részletes elemzésben lehet és kell vizsgálni. 11 Most csak néhány olyan lemre térünk ki, ami az épített örökség védelmét közvetlenül érintheti, leginkább a peremföltételek meghatározásával. A kormányzás középpontjában a közjogi és szimbolikus kérdések álltak, a gazdasági mozzanatok csak kényszeres jelleggel és külsődlegesen kerültek a döntéshozók szemhatárárs. A görög, majd az ír és a portugál fizetésképtelenség örvényében az ország fizetőképességének megőrzése, és az ehhez szükséges adósságmérséklő politika minden más szempontot maga alá gyűrt. Ez végső fokon eseti döntések sorából kirajzolódó, csak utólagosan stratégiává váló intézkedések sorából állt össze. A kormányzat egymás után meghírdetett tervei- a 29 pont, az Új Széchenyi Terv, majd a Széll Kálmán Terv fokozatosan közelítik azt, ami a vízió-stratégia- közép távú terv-operatív terv- pénzekfeleősök sorban szokásos az üzleti világban. 11 Erre a szerző A magyar gazdasági növekedés föltételrendszere.magyar Szemle, új folyam, 20.évf./3-4/.sz-2011 június c cikkében tesz kísérletet. A lap online is olvasható:

11 11 Mai ismereteink szerint a kormány a 2011.tavaszi konvegrenciaprogramban az elemzők többsége által immár reálisnak tartott 3% körüli növeekdés, némileg lassuló infláció, lassan csökkenő adósság, szigorú költségvetési politika pályáján halad. Ez elnyerte a nemzetközi piacok és intézmények, így az OECD és az EU elvi egyetértését, vagyis célját betöltötte. Ugyanakkor ez a pálya nem a sokak által várt bőségszaru azonnali megnyílása, és semmiképp se a nagy, államilag támogatott fejlesztések évadja. Ebből közvetlenül is következik, hogy az a hagyományos- és sok tekintetben szakmailag nem is kifogásolható- műemlékes közelítés, ami a központi államtól, különösen a központi költségvetéstől várná mindama forrásokat, amelyek a korábban részletezett, és évtizedek óta halmozódó nehézségeket véglegesen és távlatos szemléletben orvosolnák, nem megalapozott és nem is célravezető. Bizonyára elkerülhetetlen lesz az egyébként a korábbinál is erőteljesebben beszűkülő önkormányzati források 12 mellett a magántőke és különösen a külföldi befektetők mozgósítása, az uniós és más keretek megpályázásán túlmenően is 13. Érdemes rámutatni, hogy az Új Széchenyi Terv hét kiemelt területének egyike épp a turizmus. Ugyanakkor már egyszerű szövegelemzéssel is belátható, hogy ez a távlati terv az idegenforgalomról inkább általánosságban, semmint konkrét feladatokhoz konkrét felelősöket és pénzeket rendelő értelemben szól. Az idegenforgalom- különösen a gyógyturizmus megfelelő föltételek létrehozása 14 esetén valóban Magyarország komparatív előnyeinek kihasználására vezethet. Ilyen a gyógyvízkincs és az egészségipar 12 A 2011 áprilisában elfogadott alkotmány szigorú keretek közé szorítja az önkormányzatok hitelfölvételét. Emellett a konvergenciaprogram középtávon is kötöttebb gazdálkodást- konkrét feladatfinanszírozást- ír elő az önkormányzatok számára. 13 Tisztában vagyunk azzal, hogy hazánkban a magán- és közszféra együttműködését célzó PPP konstrukciók a lenyúlás szinonímájává váltak, és a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Minisztérium külön programot dolgozott ki visszagöngyölésükre. Ugyanakkor szakértői elemzések kimutatták, hogy a szó nyugati- közvetlen értelmében hazánkban szinte egyetlen public-private-partnership se működött, inkább bérbeadásos vagy más egyszerűbb hitelezési megoldásokat és kiszervezéseket hívtak eképp- a jobb eladhatóság érdekében. A PPP lényege ugyanis a kockázat megosztása, amiről a botrányos ügyek egyikében sem volt szó/épp az a botrányos ezekben, hogy az adófizetői közösségre maradt a teljes kockázat/. 14 Ez az egészségügyi magánkínálat és az ehhez illeszkedő árazás elterjedését jelentené. A 2011.áprilisi fogászati turizmus-fejlesztő- a híradások szerint 35 Mrd-os keretű program ilyen lehet, és számos korábbi kezdeméynezés is ismert, különösen a gyógyvizek hasznosításához kötődve.

12 12 egésze, a wellness szolgáltatások és az idősödéssel járó többletszolgáltatások, mint tartós bevételi forrás mozgósítása. Ugyanakkor nem kérdéses, hogy az említettek csak távolról és érintőlegesen találkoznak azokkal a fejlesztési súlypontokkal, ami az épített örökség természetéből, védelmének föntebb taglalt szempontjaiból következne. Tegyük hozzá, hogy a régiók tervbe vett megszűntetése és a területi hatóságok jogkörének a központ rovására történő mérséklése bizonyára nem enyhíti, hanem súlyosbítja az általunk vázolt meg nem felelést. Központilag nehéz lenne lépni ott, ahol ismételjük hiteles és naprakész kataszter sincs, a hivatalok átszervezése viszont mindennapos. A kormányzati elképzeléseket konkretizáló második nagy dokumentum a 2011.márciusában kiadott Széll Kálmán Terv. Ez az első olyan tervezet, ami összerendezett formában, külső pénzügyi egyensúlyi szempontok alapján, konkrét intézkedésekkel támasztja azá azt a makropályát, amin a magyar gazdaság a kormányzati ciklus végéig haladhat. A terv kedvező fogadtatásra lelt a befektetők és a nemzetközi szervek részéről, ami a portugál, ír és görög válság árnyékában abszolút fontos, még ha rövid távú feladat megoldását jelenti is. Ugyanakkor jól látható, hogy az anyag készítői kizárólag egyetlen tárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi meglehetősen öntörvényű elemzéseit vették alapul. Kevés jele van a társtárcákkal való egyeztetésnek, és eképp a részlet-intézkedések szakmai és pénzügyi oldlalai egymást nem mindíg fedik. A kutatóegyetemektől a rendvédelmi dolgozókig terjedő elégedetlenség bizonyára további finomításokat eredményez. Mégsem kétséges, hogy témánk szempontjából releváns ágazati-területi stratégiát nem találunk benne. Végül a tanulmány lezárásakor közreadott konvergenciaprogram egyértelműen az Európai Unión belüli táncrendet követi. Vagyis egyoldalúan a makropénzügyi mutatók állnak előtérben- e terveknek épp ez a sajátossága. És a korábbiaknál is kevesebb szó esik szakpolitikai, részterületi kérdésekről. A magunk részéről elismerjük a konvergenciaprogram pozitívumait, a nemzetgazdasági mutatók reális bemérését, a részterületi mértékek ezekből levezetett, egységes kezelését. Ugyanakkor a felsorolt

13 13 tervekből még mindíg nem látható egy távlatos kibonatkozási stratégia, amiben az épített örökség védelme egy szélesebb gazdasági program keretében válna megalapozhatóvá. 5. A kiút esélye és körvonalai. Nem lenne értelme hosszas fejtegetésekbe bocsátkoznunk, ha az előttünk álló föladatot eleve megoldhatatlannak vélnénk. Nem az, és ezért az ismert- részben konferenciánkon is bemutatott külföldi sikerek tanulságait levonva megkísérelhetünk egy hangsúlyozottan vázlatos iránymutatást. Minden válsághelyzet elemzését SWOT elemzéssel kezdjük. Ez a vezetéstudományban szokásos módszer, ami az erősségek/strenths/, a gyengeségek/weaknesses/, a lehetőségek/opportunities/ és a veszélyek/threats/ számbavételével kezdődik. Szándékunk szerint írásunk első három pontja e célt szolgálta. Ezt követően a közkeletű vízióstratégia-üzleti terv kimunkálása jönne, ami vélhetőleg nagyobb, interdiszciplináris csapat munkáját igényelné. A következőkben ehhez csak elemi lépéseket vázolhatunk. a/érdemes lenne- több változatban elkészíteni egy országos tervet arról, hogy a ma még meglévő épített örökségből mi az, ami föltétlen megőrzendő, mi az, ami a gazdasági körülmények kedvező alakulása mellett vagyis feltételesen megőrizhető, s mi az, amire belátható időn belül nem lesz idő, pénz és energia. Mivel a kárpótlás két évtizede kizárta azt a megoldást, aminek révén Szlovákiában és Romániában számos műemlék magánerőből menekült meg, e döntés következményeit bizony le kell vonni. Természetesen nem gondolhatunk merev, a tervgazdaságot idéző halállistákra és ugyancsak a régi korokat idéző presztízs- beruházásokra sem. A folyamatot a kísérlet és tévedés módszere kell, hogy jellemezze. És a szakma, a helyi közösségek, a vállalkozók és a széles közvélemény bevonása sem nélkülözhető. Jól látható a kultúrhistóriai műfaj újjáéledése és ezen keresztül bizony mind a képzeletet, mind az adakozó kedvet, netán a vállakozói hajlamot is meg lehet/ne mozgatni.

14 14 Pótolhatatlan lenne a kiemelt műemlékek körének megismertetése, hozzáérhetővé tétele és állagvédelme. Akkor is, ha a mai központi források ennek töredékére sem elegendőek ki ne hallott volna a fűtésüket 2011 telén is szüneteltető közgyűjteményekről. b/ Érdemes lenen terveket készíteni a magán- a helyi közösségi- az álami és a külföldi/köztük uniós/ források bevonásának arányára és mértékére. Ez nyilván nem független attól az alább taglalandó kérdéstől sem, hogy mennyiben lehet az építmények eredeti funkcióját visszaadni. Nem arra gondolnék, hogy hercegprímást ültessünk a hercegprímási palotába- hiszen ezt a pozíciót még VI.Pál pápa szűntette meg. Arra azonban lehet- és szakmai alapon kellene is konkrét terveket készíteni, hogy egy- egy reprezentatív épület miként válhat gazdaságilag hasznosíthatóvá. A külföldi példákból jól látható, hogy az egyes épület egyedi, különösen tisztán épületállagvédelmi szempontú, netán évfordulós-politikai célú, elszigetelt felkarolása a legtöbb szinten egyértelmű zsákutca. Minden sikeres megoldásban meghatározó szerepet játszik a térszerkezet egésze, a történelmi városrész integrált fejlesztése, a lakhatóság és a gazdasági működőképesség szempontjainak egybehangolt és a szűk egyéni érdeken túlmutató, rendezési tervbe szervezett biztosítása. Ez a megoldás a fizikai infrastuktúra, a kereskedelem, a környezetvédelem, a közlekedés és az idegenforgalom együttesébe ágyazza be az épített örökséget. Utóbbi esetben mint szerte Európában látjuk egyáltalán nem vágyálom csupán a történelmi városrészek rehabilitációja, sőt, gazdaságilag életképes, foglalkoztatást és jövedelmet gerjesztő működtetése sem. c/külön tanulmányokat érdemes készíttetni a fenntarthatóság különböző síkjairól. Ezek egyike csak a föntebb emltett fizikai fenntarthatóság. Bizony, a Várbazár vagy sok más, korábbról származó emlék mutatja: az anyag csak némely elméletben örök, a valóságban hamar eljön az az idő, amikor lebontása elkerülhetetlenné válik.

15 15 A második mozzanat a térbeli és közlekedésbeli fenntarthatóság. Lehetetlen történelmi városrészt autópályával terhelni. És lehetetlen arra várni, hogy a csoportban szervezett turisták kieső helyeken lévő, nem megközelíthető, és elemi kényelmi föltételekkel se bíró, lelakott kastályokat látogassanak, sőt ott pénzt költsenek a semmire. A harmadik elem a szociális fenntarthatóság. Korántsem mindegy, miféle populáció lakja a belvárost, a műemléket és azok környékét. Nyilván nagy türelemre, segítségre van szükség e tekintetben a nyugat-európai városrehabilitációk számos lelkesítő példával szolgálnak. Szó sincs az egyes szociológusok által emlegetett etnikai tisztogatásról. A fenntarthatóság nem kevésbé fontos eleme a természeti- környezeti fenntarthatóság. Ez a természetvédelmi, vízgazdálkodási, hulladékkezelési, és általában az ökoszisztémát és az élhetőséget érintő kérdéseket fedi. Végül, de nem utolsó sorban ötödikként a pénzügyi fenntarthatóságról is szólni kell. Aligha célravezető ama régi gyakorlat, ahol az épp megépített vagy épp felújított építmánynek még a villanyszámlájára se futja külön képviselői módosító indítvány nélkül, amire épp a pécsi kulturális fővárosi kezdeméynezés kapcsán láttunk példát nemrégiben. d/ Gazdasági elemzést sem zárhatunk úgy, mint ha az épített örökség védelme klasszikus mikroökonómiai módon, költség-haszon egybevetéssel, a közvetlen ráfordítások és a kéthárom éven belül mutatkozó eredmények mérlegén lenne mérhető, elvi vagy gyakorlati értelmben egyaránt. A magyar épített örökség csak a nemzetstratégia keretében az országkép szerves részévé válva válik megmenthetővé, mi több, tartós haszon forrásává. Látnunk és láttatnunk kell, a szó közvetlen és közvetett értelmében. Hozzáférhetővé és főképp ismertté kell tenni ama kincseket, amikbe magunk is sok esetben csak véletlenszerűen botlunk bele egy-egy országjáró utunk során. Az országkép építésének elemeiről már szóltunk. Épp ezért gondoljuk azt is, hogy távlatos stratégiába illesztve a ráfordítások sokkal nagyobb része térül meg, sőt, a tartós foglalkoztatási, település- és vállalkozásfejlesztési, és fizetési mérleget javító hatások eredője pozitív lehet. Igaz, ehhez

16 16 túl kell lépni a közhelyes gondolkodáson, a tömegturizmus csapdáján, és prsze a gazdasági szempontokat teljességgel mellőző szakmai arisztokratizmuson is. Az előttünk álló feladat hatalmas, de nem leküzdhetetlen. Tudjuk, hogy egy énekesnek ötször kell a jó hangot kiénekelnie, ha egyszer hamisba tévedt. Mi évtizedek óta járunk tévuton, és az épített örökség természete ezt nem viseli jobban, mint a jó hallású zenebarát a hamis hangokat. S miközben nem lehet kétségünk afelől, hogy már az utolsó pillanatban vagyunk sok esetben, látható az elmúlt évek-évtizedek erőfeszítéseinek gyümölcse is. Az igazi feladat kétségkívül az, hogy a jelen eszmefuttatásban vázolt, hosszú távú és egybehangolt megközelítés, az építészeti és a gazdasági szempontok harmóniája fokozatosan és folyamatosan létrejöjjön. Ehhez még csak az első lépéseket tesszük meg, de nincs elvi akadálya annak, hogy kellő társadalmi támogatottság és médiavisszhang esetén hosszabb távon gyakorlatformáló erővé váljék - a reformkori fordulattal élve az ország javára és a maga hasznára.

Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia *

Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia * 18 Csaba László Csaba László Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia * Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl

É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl Skoglund Holding Befektetési Részvénytársaság 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl Készült: 2003. április 26. 2 A Skoglund Holding megalakulásától, 1994-tõl kezdve 2000.

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről A Kormány rendelete az országos főépítészről és az állami főépítészekről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -ának (1) bekezdés b) pontjában és a területfejlesztésről

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

antars Analogikus Társaság 2008

antars Analogikus Társaság 2008 antars Analogikus Társaság 2008 http://www.antars.org/ Szabadpiac és Protekcionizmus Konferencia 2008. március 13. TEMATIKA Budapest, 2008. február 20. Szerkesztette: Lázár Miklós Kornél lazar.miklos@antars.org

Részletesebben

Előterjesztés. 4. napirend: Az EGTC 2011. évi pénzügyi és munkatervének elfogadása. Tisztelt Közgyűlés!

Előterjesztés. 4. napirend: Az EGTC 2011. évi pénzügyi és munkatervének elfogadása. Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztés az Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2011. május 25-i közgyűlésére 4. napirend: Az EGTC 2011. évi pénzügyi és munkatervének elfogadása Tisztelt

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban dr. Bart István Igazgató Magyar Energiahatékonysági Intézet Gyula, Kétezer-tizenháromszeptemberhuszonhét A Magyar Energiahatékonysági

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei

A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei A magyar gazdaság fenntartható pályára állításának lehetőségei 2010. szeptember 23., Budapest Bencsik János Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkár Korszakváltás küszöbén állunk A

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Leggyakrabban felmerülő kérdések:

Leggyakrabban felmerülő kérdések: 1. Jobban koordinált tevékenységek 2. Meghatározza a várható fejlődést 3. Növeli a szervezet változásra való felkészültségét 4. Minimalizálja az előre nem látható eseményeket 5. Redukálja a konfliktusokat

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/3. szám, Május

Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/3. szám, Május Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1 Hírlevél - 2007/3. szám, Május Hírlevél - 2007/3. szám, Május 2 MI KELL AHHOZ, HOGY BEFEKTETŐT TALÁLJUNK VÁLLALKOZÁSUNKHOZ? Induló vagy korai, növekedési szakaszban lévő

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

A köztulajdonban lévő vállalatok hatékony tulajdonosi kontrolljának alapvető feltételei. Dr. Kazár Péter

A köztulajdonban lévő vállalatok hatékony tulajdonosi kontrolljának alapvető feltételei. Dr. Kazár Péter A köztulajdonban lévő vállalatok hatékony tulajdonosi kontrolljának alapvető feltételei Dr. Kazár Péter Jó kérdéseket teszünk-e fel a köztulajdon hasznáról? Nem az a fő kérdés, hogy az állam jó tulajdonos-e,

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előterjesztés ÚMVP MB 2011.12.13. - ÚMVP módosítás III. IV. tengely 1/1

Tartalomjegyzék. Előterjesztés ÚMVP MB 2011.12.13. - ÚMVP módosítás III. IV. tengely 1/1 Tartalomjegyzék III. tengely... 2 5.3.3.1.1. diverzifikálás... 2 5.3.3.1.2. Mikrovállalkozások létrehozása és támogatása... 7 5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése... 11 IV. tengely... 14 5.3.4.1.

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Intézményirányítási modell. Kistelek Város Önkormányzata

Intézményirányítási modell. Kistelek Város Önkormányzata Támogató infrastruktúra és szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, valamint

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben