AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME ÉS A GAZDASÁGI STRATÉGIA 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME ÉS A GAZDASÁGI STRATÉGIA 1"

Átírás

1 1 AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME ÉS A GAZDASÁGI STRATÉGIA 1 CSABA László 2 KIVONAT: Ez az esszé öt tételben vizsgálja azt, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s hogy a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, hogy milyen gazdasági stratégia mentén lenne elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett más országokban tapasztalt módon- a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat. * * * * * A jelen kérdésfölvetés azért izgalmas, mert a legalább másfél-két évtizedes távlatokban gondolkodó várostervezés, építészet és fejlesztés, valamint a napi költséghatékonyság szorításában gondolkodó, távlatairól gyakran megfeledkező gazdasági-üzleti közelítés metszéspontjában van. Az itt előadott gondolatmenet természeténél fogva az épített örökségért joggal adódó szakmai és szélesebb közvéleményhez szól. Ezért nem is törekszünk arra, hogy a tudományos kifejtésben szokásos módon adatolva, dokumentálva és részleteiben igazolva jussunk el hipotézisek alátámasztásához vagy elvetéséhez. Ehelyett arra törekszünk, hogy nagy ívű, történeti és a gazdaság intézményeit és a gazdaságpolitikát érintő áttekintéssel hozzájáruljunk az adott szerény terjedelem és lehetőségek keretei közt a mai folyamatok előrevetítésénél jobb kimenet megalapozásához. Alaptézisünk a következő: bár korántsem szükségszerű, de lehetséges létrehozni azt a gazdasági közeget, ahol a távlatos kormányzati- és nemzetstratégia, az önkormányzatok 1 Az ICOMOS, az MTA Művészettörténeti Bizottsága és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Az épített örökség védelmében c konferenciáján tartott előadás alapján, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2011.márc.1-2. Megjelenés alatt a SZIMA kiadásában, azonos címen, FRECH Magda szerkesztésében.. 2 Akadémikus, egyetemi tanár/ceu,de,bce/.

2 2 tervei, a civil szféra aktivitása és az üzleti élet együttesen az ország területén ma még meglévő, Európában sok tekintetben egyedülálló épített örökséget nemcsak önfenntartóvá, hanem a foglalkoztatás és a jövedelemtermelés tartósan fontos terepévé teheti, méghozzá évtizedes távon és környezetileg is fönntartható módon. A jelen konferencián bemutatott külföldi tapasztalatok megítélésem szerint önmagukban is igazolják, hogy efféle törekvések lehetségesek, és korántsem csak az álmodozások világában lehetnek sikeresek. Tegyük hozzá, hogy a posztindusztriális társadalmakban nem utolsó sorban a jóléti államok kiterjedése okán- a középosztályosodás erősödik, a közvetlen anyagi szükségletek kielégítése a jövedelmek egyre kisebb részét köti le 3. Megnő ezzel szemben az élettartam, egyre többen igénylik az életminőség javulását, és utóbbi részeként az idegenforgalom különféle ágai a világgazdaságban tartósan nagy és növekvő szerepre jutnak. Ez a folyamat- a szolgáltató gazdaság terjedése egyben a válságellenes gazdaságpolitika és a társadalmi stabilizáció fontos eleme is. Hiszen ma már a turizmus tömegeket kiszolgáló ágazat. S épp ezért, jövedelemtermelő képessége erőteljesen függ attól, hogy az iparhoz hasonlóan- a legigénytelenebb kör kiszolgálására épülő, olcsóságával versenyző ágazat marad-e, mint hazánkban ez megfigyelhető. Vagy sikerüle elmozdulni a kulturáltabb és egyben többet költő vendégforgalom irányába, ezzel pedig munkahelyeket és jövedelmet teremteni egy nyersanyagszegény és az ipari versenyben nem feltétlen előnyökkel bíró országban. Fontos mozzanat, hogy e trendek minden nyugat-európai országban a belföldi vendégforgalom jelentős növekedéséhez is vezetnek, ami a konjunkturális kilengések csökkentésének és így a tartós és produktív nem pusztán a segély ellenőrzött elköltését jelentő- foglalkoztatás fenntartásának is lényeges eszköze, Franciaországtól Svájcon át Németországig. Ugyanakkor kézenfekvő ellentmondás feszül a mennyiségi és a minőségi turizmus szempontjai, követelményei és következményei tekintetében, ami témánk szempontjából, mint még kibontjuk, perdöntő. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy az említett potenciált megalapozó épített örökség ma mennyiben képes- - 3 Ez a 19.század közepéről származó fölismerés az un Engel törvény.

3 3 avagy éppenséggel miért nem képes ezt a szerepet betölteni évtizedek óta Magyarországon. E téren különösen erőteljes az illúziók és a valóság közti meg nem felelés, ami az elmúlt években csak erősödött. 1.Az épített örökség jellege. Magyarországon a föntebb vázolt szempontból vizsgálva a római időkre visszamenőleg van történelmileg folytonos és feltárt/feltárható épített örökség. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy az antik műemlékek tekintetében a Földközi tenger mellékével aligha lehetünk versenyképesek, akár most, akár a távolabbi jövőben. Hasonlóképp a középkor a maga idejében kimondottan jelentékeny - emlékei túlnyomó részben a török korban, valamint a Rákóczi szabadságharc idején és következtében jórészt elpusztultak. Néhány jelentős középkori emlékünk inkább a magyar nemzettudat egészséges fönntartásához, semmint a jelentékeny idegenforgalom megalapozásához járulhat hozzá. Ezek az emlékek inkább fontosak, mint látványosak. A jól látható, s eképp gazdaságilag is hasznosítható örökség túlnyomó része a török kűzését követő időszakból, mindenek előtt a 18. és a 19. századból származik. Ezt a 20. század első felének némely középületei és kimondottan a közérzület alakítását szolgáló műtárgyai- köztéri szobrok, emlékművek, középületek- teljesítik ki. Az anyag jelentősebb és látványosabb része döntően az közti évek termése. Az említett időszakban a magyar gazdaságfejlődés nem volt államvezérelt, a közhatalom némely alapfunkciókat látott el, mint a közúthálózat kiépítése, vagy a folyószabályozás. Az építmények- funkciójukból adódóan jellemzően magáncélúak voltak, a felső és a közép-osztályok, az egyházak céljait követték. Ebből is adódik területileg erőteljes szórtságuk, ami a modern ipart, kereskedelmet és tömegturizmust jellemző csoportos, egyenellátásra, a nagyüzemi rendszerű hasznoításra eleve nemigen ad alkamat. A kastélyszálló rajta lehet a világhálón, be is eshet egy-két vállalati csoport csapatéspítésre, jöhet egy-két lakodalom, de ebből a nagyvárosi szállodákat jellemző tartós, egész éves megélhetés nem biztosítható. Az immár

4 4 visszafordíthatatlan államosítással járó funkcióváltás következményei nem kerülhetők meg. Az eredeti funckió sosem lesz helyreállítható, hisz főhercegi ménesbirtok vélhetőleg nem jön már létre. A későbbi időszak- többynire szociális és egészségügyi célú hasznosítása pedig célszerűtlen, gazdaságtalan és egyben értelmetlen is, hisz annak az építmények helye és jellege korlátot szab. Az elmebetegeket vélhetőleg nem kastélyokban kell ellátni ez a pszichiátriai intézet fölszámolása után taláán nem igényel magyarázatot A szocializmus öröksége. Az 1945 és 1989 közti időszakot többféleképp szakaszolja a történettudomány. E sok tekintetben máig is vitatott és föltáratlan- időszak sajátossága szempontunkból az állami tulajdon, az állami irányítás majd az államosított gazdálkodás kiterjesztése, ami a történészek közti szakaszolási és értelmezési vitákon túlnyúló meghatározó irányzat. Igaz, hogy a klasszikus tervgazdaság és az ehhez alapot adó végletes, szovjetizált politikai berendezkedés alig négy évet élt nálunk, között. Ugyanakkor a gazdálkodásban az állam tartós és erősödő jelenléte nem kérdéses, az öntevékeny, spontán folyamatok felszámolása és a központi irányíthatóság erősítése a korszak egészében önérték. Igen fontos etekintetben, hogy a magántulajdon korlátozása már a szovjet megszállás első napjával elkezdődött, és korántsem korlátozódott a mezőgazdasági nagybirtok kisajátítására. A magántulajdon egyre szűkebb térre szorult, s a szocialista reformok évtizedeiben is jórészt a kvázi-magántulajdon, a közösségi eszközökön létrejövő magánkisajátítás vált normává- úgy, ahogy az a mai állami egészségügyben ismeretes. Ennek semmi köze a civilizált, szociális piacgazdasághoz, alapvetően rövid távú feszültségoldó, tüneti kezelés, mely elfödi a bajt. A magántulajdon köre, növekedési esélye, a hozzá kötődő rednelkezési jogok korlátozása az egész korszak ideológiai alapvetésének és gyakorlatformáló megoldásainak alaphangját adja meg. 4 Az újjáalakított intézet vezetői szerint nem bolondokháza minőségében működik majd a Lipóton.

5 5 Ezt azért is fontos kiemelnünk, mert az épített örökség sehol és soha nem alkalmas a gyors megtérülést és csekély elköteleződést igénylő bolhapiaci vagy a keleti bazárt idéző működési mód keretében való felfutásra. Ez természeténél fogva a hosszú távú befektetés, a nemzedékek egymásra épülő munkája és fölhalmozása, sőt, nem ritkán az úri passzió elemeinek, a játékosságnak és a fényűzésnek a mély emberi vágyát jeleníti meg kőbe-fába formált alakban. Vagyis ami a napi megélhetési gondok leküzdésében segíthetett a szovjet NEP korszakból ismert ügyeskedés, a szép orosz szóval nepperek világának is nevezett élelmesség több évtizede megfigyelhető szabadon engedése bizony e téren bizony semmi eredményt nem hozhatott. Érdemes felidéznünk azt, hogy ott és ahol az épített örökség a múlttal való természetes folytonosság legalább részbeni fölvállalására támaszkodhatott, helyzete erőteljes javulásnak indult. Ez volt a helyzet a honeckeri Kelet-Németországban. Itt a 80-as évtizedben- főként külpolitikai okokból- újrafölfedezték a porosz gyökereket, ami a korábban látványosan elhanyagolt műemlékek helyreállítása komoly lendületet kapott, a drezdai Semper Opertől a postdami kastélyon és kerten át egész a kelet-berlini belvárosig. Ugyanakkor nálunk a múltant végképp eltörölni törekvése egész a rendszerváltozásig, sőt azt követően is meghatározó alapélmény maradt. Igaz, a kezdeti időszak bosszúállástól és úgymond történelmi igazságtételtől sem ment- túlzásait nem halmozták, de nem is orovosolták. A fertődi kastélyban elhelyezett mezőgazdasági középiskolai kollégium, a kastélyokból kialakított aggok háza példáját mindenki tetszés szerint szaporíthatja. Mivel a tulajdonosi osztályok megsemmisültek, vagy külföldre kerültek, vagy kihaltak, és az épített örökségre különösen igazzá vált a szocialista tulajdon önmeghatározáása: mindenkié és egyben senkié. Ebből adódóan az építmények sorsa jórészt a kormányzat minőségéhez kötődött. Míg Csehországban egész 1989-ig jó állapotban őrződtek meg a már 1945-ben kisajátított német és osztrák főúri kastélyok és várak, nálunk a hasznosításban a véletle, az esetlegesség, az ötletszerűség szempontja uralkodott. A helyzetet évtizedeken át körüllengő ideiglenesség aurája vezetett oda természetesen a

6 6 számvitelben és a gazdálkodás egészében megjelenő elemi ésszerűtlenség mellett 5 hogy a fenntartás és megóvás költségei évtizedeken át sehol sem jelentek meg. Mintha az a tény, hogy a veszteséget nem mutatjuk ki cégünk könyvelésében, mentesíthetne annak tényleges következményei alól! Mindebből- az egészségügyből és az oktatásból sem ismeretlen képtelen gazdálkodási rendszerből, valamint az értékek megvetéséből és a kádárizmust általánosan jellemző buhera-vilából következett az épített örökség országunkat talán leginkább jellemző vonása, amit jobb híján a lelakottság fogalmával írhatunk le. A korábban meglévő közművek és állag leromlása, a fejlesztések sőt a szinten tartás elmaradása a kimutatotthoz képest sokszoros értékvesztést valósított meg. Az egykori bérházakban lakók számára nem szükséges további magyarázat ehhez. Több ezerre tehető az elhagyott, célszerűtlenül használt vagy épp hogy meglévő építmények száma. Ingatlankataszter különösen teljes körű és naprakész ismereteim szerint a mai napig sem készült. S ahogy a vagyonügynökség időnkénti nekibuzdulásaiban több száz ingatlant lel föl, amelyek vagy nem is szerepelnek a kimutatásban, vagy szerepelnek ugyan, de nem léteznek már, esetleg egész más célra használják őket, úgy a műemlékvédelem is polgári kezdeményezés alapján próbálja számba venni azt, amiről beszélnénk. A vicchez hasonlóan a mi mennyi kérdése egyáltalán nem tisztázott, még ezen írás lezárásakor sem. A naprakész számítógépes nyilvántartás lehetőségéről aligha szükséges bárkit fölvilágosítani, haszna még inkább kézenfekvő volna. 3. A rendszerváltozás két évtizede. E két évtizedről még inkább megoszlanak a vélemények 6, ezért ehelyütt ismét csak a téma szempontjából közvetlenül szükséges mozzanatokat vázolhatjuk föl. A korszak egészét a nem kis részben a közgazdász 5 Az amortizáció, a kockázati alap és a fenntartás valós költségeinek lecsippentése csak a közismertebb elemek közé tartozik. 6 Közgazdasági szempontból a legjobb összegzés a nemrég közreadott tanulmánykötet: MURAKÖZY László, szerk: Húsz év múlva. Budapest: Akadémiai Kiadó, A politikatudomány oldaláról ugyanezt kísérli meg a következő, reprezentatívnak nem mondható, de széles merítésű kötet: BAYER József- BODA Zsolt, szerk: A rendszerváltozás két évtizede. Budapest: L Harmattan Kiadó,2009.

7 7 szakma által is gerjesztett naív hit jellemzte: majd a piac megoldja. És kezenfekvő, hogy egy totálisan államosított, az önkorrekciót évtizedeken át nélkülözött, zárt országban a piac újraélesztése és a világpiacba való beépülés egyfajta elemi peremföltétele volt és maradt minden értelmes, szabad és fejlődőképes megoldásnak. Demint mondják- ebben messze nem merül ki a történet egésze, különösen ha a hatékony, méltányos és fönntartható, európai zsánerű szociális piacgazdaság eszméjét nem pusztán jelszónak tekintenénk. 7 Ugyanakkor nem kétséges és a fentiekből ki is derült hogy az épített örökség tekintetében a piac mechanizmusa, különösen az újraélesztési szakaszában, aligha tud tartós és jó megoldásokat nyújtani. Sőt, a NATO és EU csatlakozásig a helyzetet sokkal inkább az átmenetiség érzése jellemezte, ahol és amikor kialakult társadalmakban is inkább a kivárás, a rövid távú túlélő stratégiák válnak tömegessé. Tulajdoni és jogbiztonság híján, az áűllami és a versenytársi/szomszédi önkénnyel szembeni hathatós jogvédelem nélkül senki sem kezd jelentős beruházásba. A helyzetet súlyosbította, hogy az általános, gyors és azonnali föllendülés várakozása hiú ábrándnak bizonyult. A valóságban közt a nemzeti termék mintegy 20%-kal, azaz egy vesztett háborúnak megfelelő mértékben csökkent. Az 1989-ben egyszer már elért de különösebben magasnak akkor sem érzékelt- jövedelmi szintet csak egy évtized múltán tudta az ország elérni között a növekedés megközelítette a világátlagot, az 5 százalékot. Igen ám, de más országok eközben előre haladtak, s nem 2006 őszétől, hanem csak 2008 őszétől érkeztek a visszaesésbe. S ezt követően 2010-ben az amerikai gazdaság már 2,5%kal nőtt magasabb szintről -, míg a magyar csak 1,2%- kal. Mai ismereteink szerint Magyarország 2013 végén-2014 elején lesz ismét azon a szinten, ahol 2006-ban volt. S most nem az a szempont, hogy a többiek mire jutottak, hanem az, hogy a két évtized növekedési teljesítménye bizony kiábrándító ben abból kell kiindulnunk, hogy a megelőző évtized egészében az európai átlagértéknek megfelelően alig két százalékos volt a jövedelem bővülése, vagyis semmiféle 7 Jó kiindulópontot adhat a következő töredékes- válogatás: RÖPKE,Wilhelm: Emberséges társadalom, emberséges gazdaság.horváth J.Tamás válogatásda/. Budapest: Aula Kiadó, 2001.

8 8 fölzárkózásra nem került sor. Ez nem alapozhatott és nem is alapozott meg nagy léptékű, távlatos fejlesztéseket. Annál is kevésbé, mert ez a heylzet jó másfél évszázada jellemzőigaz, a kiegyezés idején a világfejlődés központját jelentő Németországgal, most meg egy szklerotikus EU-val tarjuk a lépést. 8 Magyarországon a kétezres évekre a gyenge állam- gyenge piac kettőse jött létre, ahol a két koordinációs mechanizmus hibái egymásra rakódva gyengítik a végeredményt. A konkrét döntésekben a lobbiérdekek melett a leggyakoribb hivatkozási alap a költséghatékonyság. Mivel legalább egy évtizede a politikai osztály beteges izgulékonyságban szenved, a döntésekben a rövid távú szempontok uralkodnak. Ez nyilván nem kedvez az oly távlatos területnek, mint az épített örökség védelme, ahol a megtérülés, különösen a gyors megtérülés szempontja akkor sem lenne perdöntő, ha nem kellene az évtizedek óta halmozódó mulasztások terhét cipelnünk. A korszak naivitásra jellemző módon az idegenforgalom lehetőségeit a bevezetőben már vázolt korlátok mellőzésével korlátlannak vélték. Ahogy időről-időre fölmerült, hogy hazánk pénzügyi és logisztikai régiós központ lesz, miközben a fejlesztéseket a szomszéd országok már rég megvalósították, úgy az idegenforgalommal kapcsolatban is túlzások és tévhitel uralják a döntéshozók gondolkodását. Egyfelől eltekintenek attól a szakirodalomban is kellően taglalt ténytől, hogy a turizmus különösen a mennyiségi szemléletű- sokféle veszély forrása is, a környezetrombolástól a bűnözésig. Másfelől nem illik emlékeztetni arra, hogy hazánkat felkeresők többnyire alig három napot töltenek itt, azt is egy körút keretében, és túlnyomó az egynapos vizitek aránya. Alacsony a költési szint, az európai átlag negyedét ha eléri/bár ezek nyilván becsült értékek/. A kispénzű, gyors lefutású turista nem keresi az ínyencségeket, a távoli kastélyokat, különösen, ha az azokban- vagy mellettük elérhető szolgáltatások színvonala alacsony, árfekvésük viszont a csekély forgalom okán magas. A jól fizető konferenciaturizmus viszont egyrészt ötcsillagos ellátást igényel ez többnyire nem 8 Alapos és meggyőző áttekintést ad e megállapítás igazolására TOMKA Béla: Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség: Magyarország nemzetközi összehasonlításban az első világháborútól napjainkig. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011 c kötete.

9 9 került kiépítésre. Másfelől ezen utasokért nagy verseny folyik. Végül hazánkban az utazásszervezés még mindíg inkább a kiutaztatás technikáját, semmint az országpropagandát és a belső szervezést, az egymásra épülő programok és tájak egybeszervezett bejáratását jelenti. Nyilván ez főleg nem állami föladat, de azért kellene hozzá a szakértő segítség és sokszor a pénz is/helyben hagyott közterhek formájában/. Mindezek okán nem csodálkozhatunk, hogy a kastélyprogram gazdasági értelemben nem bizonyult sikeresnek. És azon sem, hogy az idegenforgalom főváros-balaton tengelye nem mozdult, az országban szétszórt épített örökség gazdasági hasznosulása messze van a tervektől. Szólni kell a nem gazdasági tényezőkről is, főképp arról, hogy az épített örökség és annak védelme egyáltalán nem része a nemzetképnek és nem formálja az egybetartozás érzését. Márpedig az utóbbira múlhatatlanul nagy szükség van az ideológiailag megosztott, az anómia és a széttagolódás jeleivel egyre erőteljesebben szembesülő magyar társadalomban 9. Önmagában véve is, és talán sokakat meglepő módon- a gazdasági versenyképesség megőrzése és megerősítése érdekében is. 10 A föntebb már hiányolt naprakész kataszter hiánya nyilván azt is jelenti, hogy a hagyományosan túlhangsúlyozott jelképes építményeken túlmenően szinte senki nem tud semmiről, az épített kincsek nem hozzáférhetőek, és többynire célszerű hasznosításuk sincs biztosítva. Kézenfekvő lenne, hogy az efféle nem ideológikus, de az összetartozást erősítő élményeket a fenti helyzet orvoslásával, szervezett módon kell létrehozni, hisz magától ez nem jött létre a ma nagy idegenforgalmú Török- és Görögországban sem. Az előadottak miatt talán nem is meglepő, hogy az épített örökség állagvédelme, hasznosítása és fejlesztése egyetlen operatív kormányzati programban sem szerepelt, legföljebb az említések szintjén. És talán nem is ez a legfájóbb, hanem az, hogy nem ismeretes egyfajta távlatos ágazati stratégia, ami e terület sajátosságait figyelembe 9 TÓTH István György, szerk: Társadalmi Riport, Budapest: a TÁRKI kiadása./összefoglalója a cég honlapján online is olvasható, /. 10 Erről több elemzés is szólt, legutóbb pedig külön hangsúlyt kapott Chikán Attila Gazdasági versenyképesség és társadalmi jólét című akadémiai székfoglaló előadásában, MTA, 2011.febr.10- elérhető a IX.Osztály honlapján,

10 10 véve, a nyilvánosság előtt megjelenítve, és a szűkös erőforrásokért vívott harcban segítve tudná képviselni a távlatosabb szempontokat. Kézenfekvő, hogy ez csak több lábon álló stratégia lehet, amiben a gazdasági, építészeti, műemlékvédelmi, területfejlesztési, foglalkoztatási és nemzetpolitikai szempontok együttese érvényesülne. És az is kézenfekvő, hogy ez nem lehet pusztán kormányzati, pusztán önkormányzati, pusztán civil társadalmi vagy tisztán gazdasági feladat, a szereplők rendszeres összefogása és egybehangolt működése hozhatna eredményt. Épp az épített örkség romló állapota miatt nem túlzás arról szólni, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, hamarost nem lesz mit megvédenünk. 4. A kétharmados kormányzás esélyei és eredményei. Lezáratlan folyamatról nehéz lenne tudományos igénnyel szólni. Mégis lehetetlen nem kitérni arra az esélyre, amit a magát a nemzeti ügyek kormányaként definiáló kormányzat, kétharmados törvényhozási többsége birtokában e területen tett illetve tehetne. Tisztában vagyunk azzal, hogy lezáratlan és folyamatában kibomló átalakulások és intézkedések sorozatáról van szó, amit már az első év után is részletes elemzésben lehet és kell vizsgálni. 11 Most csak néhány olyan lemre térünk ki, ami az épített örökség védelmét közvetlenül érintheti, leginkább a peremföltételek meghatározásával. A kormányzás középpontjában a közjogi és szimbolikus kérdések álltak, a gazdasági mozzanatok csak kényszeres jelleggel és külsődlegesen kerültek a döntéshozók szemhatárárs. A görög, majd az ír és a portugál fizetésképtelenség örvényében az ország fizetőképességének megőrzése, és az ehhez szükséges adósságmérséklő politika minden más szempontot maga alá gyűrt. Ez végső fokon eseti döntések sorából kirajzolódó, csak utólagosan stratégiává váló intézkedések sorából állt össze. A kormányzat egymás után meghírdetett tervei- a 29 pont, az Új Széchenyi Terv, majd a Széll Kálmán Terv fokozatosan közelítik azt, ami a vízió-stratégia- közép távú terv-operatív terv- pénzekfeleősök sorban szokásos az üzleti világban. 11 Erre a szerző A magyar gazdasági növekedés föltételrendszere.magyar Szemle, új folyam, 20.évf./3-4/.sz-2011 június c cikkében tesz kísérletet. A lap online is olvasható:

11 11 Mai ismereteink szerint a kormány a 2011.tavaszi konvegrenciaprogramban az elemzők többsége által immár reálisnak tartott 3% körüli növeekdés, némileg lassuló infláció, lassan csökkenő adósság, szigorú költségvetési politika pályáján halad. Ez elnyerte a nemzetközi piacok és intézmények, így az OECD és az EU elvi egyetértését, vagyis célját betöltötte. Ugyanakkor ez a pálya nem a sokak által várt bőségszaru azonnali megnyílása, és semmiképp se a nagy, államilag támogatott fejlesztések évadja. Ebből közvetlenül is következik, hogy az a hagyományos- és sok tekintetben szakmailag nem is kifogásolható- műemlékes közelítés, ami a központi államtól, különösen a központi költségvetéstől várná mindama forrásokat, amelyek a korábban részletezett, és évtizedek óta halmozódó nehézségeket véglegesen és távlatos szemléletben orvosolnák, nem megalapozott és nem is célravezető. Bizonyára elkerülhetetlen lesz az egyébként a korábbinál is erőteljesebben beszűkülő önkormányzati források 12 mellett a magántőke és különösen a külföldi befektetők mozgósítása, az uniós és más keretek megpályázásán túlmenően is 13. Érdemes rámutatni, hogy az Új Széchenyi Terv hét kiemelt területének egyike épp a turizmus. Ugyanakkor már egyszerű szövegelemzéssel is belátható, hogy ez a távlati terv az idegenforgalomról inkább általánosságban, semmint konkrét feladatokhoz konkrét felelősöket és pénzeket rendelő értelemben szól. Az idegenforgalom- különösen a gyógyturizmus megfelelő föltételek létrehozása 14 esetén valóban Magyarország komparatív előnyeinek kihasználására vezethet. Ilyen a gyógyvízkincs és az egészségipar 12 A 2011 áprilisában elfogadott alkotmány szigorú keretek közé szorítja az önkormányzatok hitelfölvételét. Emellett a konvergenciaprogram középtávon is kötöttebb gazdálkodást- konkrét feladatfinanszírozást- ír elő az önkormányzatok számára. 13 Tisztában vagyunk azzal, hogy hazánkban a magán- és közszféra együttműködését célzó PPP konstrukciók a lenyúlás szinonímájává váltak, és a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Minisztérium külön programot dolgozott ki visszagöngyölésükre. Ugyanakkor szakértői elemzések kimutatták, hogy a szó nyugati- közvetlen értelmében hazánkban szinte egyetlen public-private-partnership se működött, inkább bérbeadásos vagy más egyszerűbb hitelezési megoldásokat és kiszervezéseket hívtak eképp- a jobb eladhatóság érdekében. A PPP lényege ugyanis a kockázat megosztása, amiről a botrányos ügyek egyikében sem volt szó/épp az a botrányos ezekben, hogy az adófizetői közösségre maradt a teljes kockázat/. 14 Ez az egészségügyi magánkínálat és az ehhez illeszkedő árazás elterjedését jelentené. A 2011.áprilisi fogászati turizmus-fejlesztő- a híradások szerint 35 Mrd-os keretű program ilyen lehet, és számos korábbi kezdeméynezés is ismert, különösen a gyógyvizek hasznosításához kötődve.

12 12 egésze, a wellness szolgáltatások és az idősödéssel járó többletszolgáltatások, mint tartós bevételi forrás mozgósítása. Ugyanakkor nem kérdéses, hogy az említettek csak távolról és érintőlegesen találkoznak azokkal a fejlesztési súlypontokkal, ami az épített örökség természetéből, védelmének föntebb taglalt szempontjaiból következne. Tegyük hozzá, hogy a régiók tervbe vett megszűntetése és a területi hatóságok jogkörének a központ rovására történő mérséklése bizonyára nem enyhíti, hanem súlyosbítja az általunk vázolt meg nem felelést. Központilag nehéz lenne lépni ott, ahol ismételjük hiteles és naprakész kataszter sincs, a hivatalok átszervezése viszont mindennapos. A kormányzati elképzeléseket konkretizáló második nagy dokumentum a 2011.márciusában kiadott Széll Kálmán Terv. Ez az első olyan tervezet, ami összerendezett formában, külső pénzügyi egyensúlyi szempontok alapján, konkrét intézkedésekkel támasztja azá azt a makropályát, amin a magyar gazdaság a kormányzati ciklus végéig haladhat. A terv kedvező fogadtatásra lelt a befektetők és a nemzetközi szervek részéről, ami a portugál, ír és görög válság árnyékában abszolút fontos, még ha rövid távú feladat megoldását jelenti is. Ugyanakkor jól látható, hogy az anyag készítői kizárólag egyetlen tárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi meglehetősen öntörvényű elemzéseit vették alapul. Kevés jele van a társtárcákkal való egyeztetésnek, és eképp a részlet-intézkedések szakmai és pénzügyi oldlalai egymást nem mindíg fedik. A kutatóegyetemektől a rendvédelmi dolgozókig terjedő elégedetlenség bizonyára további finomításokat eredményez. Mégsem kétséges, hogy témánk szempontjából releváns ágazati-területi stratégiát nem találunk benne. Végül a tanulmány lezárásakor közreadott konvergenciaprogram egyértelműen az Európai Unión belüli táncrendet követi. Vagyis egyoldalúan a makropénzügyi mutatók állnak előtérben- e terveknek épp ez a sajátossága. És a korábbiaknál is kevesebb szó esik szakpolitikai, részterületi kérdésekről. A magunk részéről elismerjük a konvergenciaprogram pozitívumait, a nemzetgazdasági mutatók reális bemérését, a részterületi mértékek ezekből levezetett, egységes kezelését. Ugyanakkor a felsorolt

13 13 tervekből még mindíg nem látható egy távlatos kibonatkozási stratégia, amiben az épített örökség védelme egy szélesebb gazdasági program keretében válna megalapozhatóvá. 5. A kiút esélye és körvonalai. Nem lenne értelme hosszas fejtegetésekbe bocsátkoznunk, ha az előttünk álló föladatot eleve megoldhatatlannak vélnénk. Nem az, és ezért az ismert- részben konferenciánkon is bemutatott külföldi sikerek tanulságait levonva megkísérelhetünk egy hangsúlyozottan vázlatos iránymutatást. Minden válsághelyzet elemzését SWOT elemzéssel kezdjük. Ez a vezetéstudományban szokásos módszer, ami az erősségek/strenths/, a gyengeségek/weaknesses/, a lehetőségek/opportunities/ és a veszélyek/threats/ számbavételével kezdődik. Szándékunk szerint írásunk első három pontja e célt szolgálta. Ezt követően a közkeletű vízióstratégia-üzleti terv kimunkálása jönne, ami vélhetőleg nagyobb, interdiszciplináris csapat munkáját igényelné. A következőkben ehhez csak elemi lépéseket vázolhatunk. a/érdemes lenne- több változatban elkészíteni egy országos tervet arról, hogy a ma még meglévő épített örökségből mi az, ami föltétlen megőrzendő, mi az, ami a gazdasági körülmények kedvező alakulása mellett vagyis feltételesen megőrizhető, s mi az, amire belátható időn belül nem lesz idő, pénz és energia. Mivel a kárpótlás két évtizede kizárta azt a megoldást, aminek révén Szlovákiában és Romániában számos műemlék magánerőből menekült meg, e döntés következményeit bizony le kell vonni. Természetesen nem gondolhatunk merev, a tervgazdaságot idéző halállistákra és ugyancsak a régi korokat idéző presztízs- beruházásokra sem. A folyamatot a kísérlet és tévedés módszere kell, hogy jellemezze. És a szakma, a helyi közösségek, a vállalkozók és a széles közvélemény bevonása sem nélkülözhető. Jól látható a kultúrhistóriai műfaj újjáéledése és ezen keresztül bizony mind a képzeletet, mind az adakozó kedvet, netán a vállakozói hajlamot is meg lehet/ne mozgatni.

14 14 Pótolhatatlan lenne a kiemelt műemlékek körének megismertetése, hozzáérhetővé tétele és állagvédelme. Akkor is, ha a mai központi források ennek töredékére sem elegendőek ki ne hallott volna a fűtésüket 2011 telén is szüneteltető közgyűjteményekről. b/ Érdemes lenen terveket készíteni a magán- a helyi közösségi- az álami és a külföldi/köztük uniós/ források bevonásának arányára és mértékére. Ez nyilván nem független attól az alább taglalandó kérdéstől sem, hogy mennyiben lehet az építmények eredeti funkcióját visszaadni. Nem arra gondolnék, hogy hercegprímást ültessünk a hercegprímási palotába- hiszen ezt a pozíciót még VI.Pál pápa szűntette meg. Arra azonban lehet- és szakmai alapon kellene is konkrét terveket készíteni, hogy egy- egy reprezentatív épület miként válhat gazdaságilag hasznosíthatóvá. A külföldi példákból jól látható, hogy az egyes épület egyedi, különösen tisztán épületállagvédelmi szempontú, netán évfordulós-politikai célú, elszigetelt felkarolása a legtöbb szinten egyértelmű zsákutca. Minden sikeres megoldásban meghatározó szerepet játszik a térszerkezet egésze, a történelmi városrész integrált fejlesztése, a lakhatóság és a gazdasági működőképesség szempontjainak egybehangolt és a szűk egyéni érdeken túlmutató, rendezési tervbe szervezett biztosítása. Ez a megoldás a fizikai infrastuktúra, a kereskedelem, a környezetvédelem, a közlekedés és az idegenforgalom együttesébe ágyazza be az épített örökséget. Utóbbi esetben mint szerte Európában látjuk egyáltalán nem vágyálom csupán a történelmi városrészek rehabilitációja, sőt, gazdaságilag életképes, foglalkoztatást és jövedelmet gerjesztő működtetése sem. c/külön tanulmányokat érdemes készíttetni a fenntarthatóság különböző síkjairól. Ezek egyike csak a föntebb emltett fizikai fenntarthatóság. Bizony, a Várbazár vagy sok más, korábbról származó emlék mutatja: az anyag csak némely elméletben örök, a valóságban hamar eljön az az idő, amikor lebontása elkerülhetetlenné válik.

15 15 A második mozzanat a térbeli és közlekedésbeli fenntarthatóság. Lehetetlen történelmi városrészt autópályával terhelni. És lehetetlen arra várni, hogy a csoportban szervezett turisták kieső helyeken lévő, nem megközelíthető, és elemi kényelmi föltételekkel se bíró, lelakott kastályokat látogassanak, sőt ott pénzt költsenek a semmire. A harmadik elem a szociális fenntarthatóság. Korántsem mindegy, miféle populáció lakja a belvárost, a műemléket és azok környékét. Nyilván nagy türelemre, segítségre van szükség e tekintetben a nyugat-európai városrehabilitációk számos lelkesítő példával szolgálnak. Szó sincs az egyes szociológusok által emlegetett etnikai tisztogatásról. A fenntarthatóság nem kevésbé fontos eleme a természeti- környezeti fenntarthatóság. Ez a természetvédelmi, vízgazdálkodási, hulladékkezelési, és általában az ökoszisztémát és az élhetőséget érintő kérdéseket fedi. Végül, de nem utolsó sorban ötödikként a pénzügyi fenntarthatóságról is szólni kell. Aligha célravezető ama régi gyakorlat, ahol az épp megépített vagy épp felújított építmánynek még a villanyszámlájára se futja külön képviselői módosító indítvány nélkül, amire épp a pécsi kulturális fővárosi kezdeméynezés kapcsán láttunk példát nemrégiben. d/ Gazdasági elemzést sem zárhatunk úgy, mint ha az épített örökség védelme klasszikus mikroökonómiai módon, költség-haszon egybevetéssel, a közvetlen ráfordítások és a kéthárom éven belül mutatkozó eredmények mérlegén lenne mérhető, elvi vagy gyakorlati értelmben egyaránt. A magyar épített örökség csak a nemzetstratégia keretében az országkép szerves részévé válva válik megmenthetővé, mi több, tartós haszon forrásává. Látnunk és láttatnunk kell, a szó közvetlen és közvetett értelmében. Hozzáférhetővé és főképp ismertté kell tenni ama kincseket, amikbe magunk is sok esetben csak véletlenszerűen botlunk bele egy-egy országjáró utunk során. Az országkép építésének elemeiről már szóltunk. Épp ezért gondoljuk azt is, hogy távlatos stratégiába illesztve a ráfordítások sokkal nagyobb része térül meg, sőt, a tartós foglalkoztatási, település- és vállalkozásfejlesztési, és fizetési mérleget javító hatások eredője pozitív lehet. Igaz, ehhez

16 16 túl kell lépni a közhelyes gondolkodáson, a tömegturizmus csapdáján, és prsze a gazdasági szempontokat teljességgel mellőző szakmai arisztokratizmuson is. Az előttünk álló feladat hatalmas, de nem leküzdhetetlen. Tudjuk, hogy egy énekesnek ötször kell a jó hangot kiénekelnie, ha egyszer hamisba tévedt. Mi évtizedek óta járunk tévuton, és az épített örökség természete ezt nem viseli jobban, mint a jó hallású zenebarát a hamis hangokat. S miközben nem lehet kétségünk afelől, hogy már az utolsó pillanatban vagyunk sok esetben, látható az elmúlt évek-évtizedek erőfeszítéseinek gyümölcse is. Az igazi feladat kétségkívül az, hogy a jelen eszmefuttatásban vázolt, hosszú távú és egybehangolt megközelítés, az építészeti és a gazdasági szempontok harmóniája fokozatosan és folyamatosan létrejöjjön. Ehhez még csak az első lépéseket tesszük meg, de nincs elvi akadálya annak, hogy kellő társadalmi támogatottság és médiavisszhang esetén hosszabb távon gyakorlatformáló erővé váljék - a reformkori fordulattal élve az ország javára és a maga hasznára.

Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia *

Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia * 18 Csaba László Csaba László Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia * Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Zalaszentgrót, 2014. február 18. Vállalkozás Világos cél (kisérlet, kiegészítő vagy fő jövedelem) Milyen igényre

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

A 2014-es téli előrejelzés szerint teret nyer a fellendülés

A 2014-es téli előrejelzés szerint teret nyer a fellendülés EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel/Strasbourg, 2014. február 25. A 2014-es téli előrejelzés szerint teret nyer a fellendülés Az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint a legtöbb tagállamban

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS

Részletesebben

Civil társadalom utak és tévképzetek?

Civil társadalom utak és tévképzetek? Civil társadalom utak és tévképzetek? Dr. KÁKAI László Habil. egyetemi docens Mesterek és tanítványok 10 éves a Politikatudományi Doktori Program Pécs, 2012. március 9. Az állam és a nonprofit szektor

Részletesebben

Reménytelen, de nem komoly

Reménytelen, de nem komoly Csepeli György Reménytelen, de nem komoly A hazai rendszerváltás során játszódó politikai álarcosbál egyik emlékezetes pillanata volt, amikor 1998-ban a kőkemény liberálisból magát paternalista nemzeti

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.

A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3. A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. 1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Összefoglaló Az adatfelvétel 2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú

Részletesebben

Kérjük, hogy a hallgató a dolgozatot az internet következő címére töltse fel: moodle.uni-corvinus.hu

Kérjük, hogy a hallgató a dolgozatot az internet következő címére töltse fel: moodle.uni-corvinus.hu Információ a kreditre igényt tartó hallgatók számára A vizsgakérdések a következő címeken érhetőek el: moodle.uni-corvinus.hu, vagy a http://web.unicorvinus.hu/ohg/index.php?page=targyaink/targy.php&targy=53

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

A településrendezési tervek fejlesztési összefüggései A tervezési program és a területek adottságai Annak idején, a 80-as években, s különösen az önkormányzati rendszer létrejötte után rendszeres és erőteljes

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében 21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek

Részletesebben

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓ VÉDELME ÜZLETI TITKOK ÉS SZABADALMAK RÉVÉN: AZ EURÓPAI UNIÓS CÉGEK SZÁMÁRA MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

AZ INNOVÁCIÓ VÉDELME ÜZLETI TITKOK ÉS SZABADALMAK RÉVÉN: AZ EURÓPAI UNIÓS CÉGEK SZÁMÁRA MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK AZ INNOVÁCIÓ VÉDELME ÜZLETI TITKOK ÉS SZABADALMAK RÉVÉN: AZ EURÓPAI UNIÓS CÉGEK SZÁMÁRA MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2017. július AZ INNOVÁCIÓ VÉDELME ÜZLETI TITKOK ÉS SZABADALMAK RÉVÉN: AZ

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2014

Konjunktúrajelentés 2014 Konjunktúrajelentés 0 A Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 0. Konjunktúra felmérésének eredményei 0. április. Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0.0.. Résztvevők 0 Magyar felmérés: résztvevő

Részletesebben

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT 2013-2023 Műemlékvédelmi stratégia Hargita megyében MŰEMLÉKI LISTA Jogi státus a piramis csúcsa - mégsem garantált a védelem Műemlék740(együttes)és

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére 2013. OM azonosító: FI47616

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Üzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7.

Üzleti tervezés. Kis- és középvállalkozások. Anyagi és pénzügyi folyamatok. Ügyvezetés I. és II. Értékesítés. Beszerzés 8. Raktár 7. Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. Kis- és középvállalkozások I-II. 1 Üzleti tervezés Kis- és középvállalkozások I-II. 2 Anyagi és pénzügyi folyamatok 3 Értékesítés 6 1 Beszerzés 8 Szállító

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A Regionális Gazdasági Gyorsjelentést immár negyedik félév óta készítjük, a vasi, zalai és győr-moson-sopron megyei partnervállalkozások

A Regionális Gazdasági Gyorsjelentést immár negyedik félév óta készítjük, a vasi, zalai és győr-moson-sopron megyei partnervállalkozások A Regionális Gazdasági Gyorsjelentést immár negyedik félév óta készítjük, a vasi, zalai és győr-moson-sopron megyei partnervállalkozások bevonásával. Célunk, hogy rövid áttekintést adjunk és kapjunk a

Részletesebben

A lehetséges forgatókönyvek

A lehetséges forgatókönyvek Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A szeretet intimitása

A szeretet intimitása Farkas Péter A szeretet intimitása Buda Béla fontosabb családügyi munkáinak áttekintése Buda Béla Tanár Úr korunk ritka polihisztorainak egyike volt. Hihetetlenül gazdag munkássága kötetek sokaságában

Részletesebben

Téli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet

Téli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A 2024-es Budapesti Olimpia Gazdasági Előnyei

A 2024-es Budapesti Olimpia Gazdasági Előnyei A 2024-es Budapesti Olimpia Gazdasági Előnyei 2016. szeptember 16. Közgazdász-vándorgyűlés, Kecskemét Fekete Miklós Tartalomjegyzék 1. Fundamentumok 2. Agenda 2020 3. Az olimpiai terv 4. Gazdasági hatások

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben