Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekről és eredményekről (2006. június augusztus)

Átírás

1 Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekről és eredményekről (2006. június augusztus) Szervezeti és szabályozási keretek A évi országgyűlési választásokat követő kormányzati szerkezeti egyszerűsítés, a minisztériumok számának csökkentése a területet szakminisztériumként irányító Informatikai és Hírközlési Minisztériumot (IHM) megszüntette, feladatait a közigazgatási informatikai feladatok kivételével a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vette át. A 160/2006. (VII.28.) Korm. rendelet a korábban az IHM hatáskörébe tartozó elektronikus kormányzati és önkormányzati (közigazgatási informatikai), valamint a védelemszervezési feladatokat a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) telepítette. A kormányzati szerkezetátalakítást követően a fentieknek megfelelően az operatív programok (EKOP és részben az ÁROP) tervezésével, előkészítésével kapcsolatos, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a szakminisztérium által ellátandó feladatokat is a MeH vette át. A közigazgatási informatikával összefüggő feladat- és hatáskört a 160/2006-os kormányrendeletet felváltó 176/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet (MeH statútum) 2. számú melléklete szabályozza. A MeH vezető miniszter e feladatait a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos útján látja el, akinek a tevékenységét a MeH szervezeti keretei között működő Elektronikuskormányzat-központ támogatja. A közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztost a Kormány a 1066/2006 (VI. 29.) Korm. határozattal nevezte ki, június 30-ig szóló megbízatással. A kormánybiztos fő feladata az elektronikus kormányzat megvalósításával, a közigazgatási informatika országos szintű fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos egységes kormányzati tevékenység irányítása, az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) kialakításával kapcsolatos feladatok koordinálása, valamint a 112-es sürgősségi hívószámra alapozott tevékenységi rendszerek integrációjának megvalósítása. A fentiek mellett feladata volt az Elektronikus Közszolgáltatások Központja létesítésének előkészítése. E tevékenység eredményeként január 1-én a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, a Távközlési Szolgálat és a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal összevonásával a Miniszterelnöki Hivatal irányítása és felügyelete alatt egy új szervezet, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) jött létre. E-Közigazgatás Stratégia A kidolgozás végső szakaszában a Kormány elé történő beterjesztés előtt áll az E- közigazgatás 2010 Stratégia, amely az EU i2010 programjához kapcsolódóan, az ÚMFT és az EKOP célkitűzéseivel összhangban határozza meg az elkövetkezendő évek közigazgatási informatikai fejlesztési céljait és irányait, nevesítve a Stratégiában bemutatott jövőkép eléréséhez megvalósításra tervezett akciókat, programokat és kiemelt projekteket. Az E-közigazgatás 2010 Stratégia, amely október végén kerül várhatóan a Kormány elé, különös súllyal három területet céloz meg, hogy ott átfogó iránymutatást adjon: - A közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások, az adófizetők és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselők érdekében; 1

2 - A közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony működésének megvalósítása érdekében; - A közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológia-befogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein, a közszolgáltatások hatékony nyújtása érdekében. A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szerveződniük, ennek érdekében a stratégia 5 horizontális és 1 ágazati részcélt és ezekhez rendelt programot határoz meg. A felhasználói érdekek fókuszáltabb előtérbe helyezése valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és működési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok mind a szolgáltatás tartalmát, folyamatait és informatikai megvalósítását illetően egységes keretek figyelembe vételével fejleszthetők tovább. A vertikális programok a fő ágazati területek szerinti csoportosításban az EU 20 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg. Magyarországon első ízben, a stratégia vezeti be az integrált szolgáltatás fogalmát, a központi rendszer (KR) kialakításával. Az elkövetkezendő évek feladata ezen tapasztalatok alapján az integrált,megosztott szolgáltató filozófia kiterjesztése a közigazgatásban. A stratégia kitér az interoperabilitási keretrendszer, az együttműködési képesség érdekében létrehozott szervezeti, szemantikai és technikai szabványok, előírások, ajánlások, módszerek és más eszközök keretrendszerének kidolgozásának szükségességére. A stratégia, a teljes közigazgatásra kiterjedő komplex technológiai fejlesztési programot indít el. Felismeri, hogy a technikai fejlesztések sikere nagy mértékben múlik azon, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan az e-közigazgatási kultúra, képességek és tudás mennyiben tud a szervezetek és a köztisztviselők napi gyakorlatába beépülni, amit az IT Tudásmenedzsent révén kíván biztosítani. A stratégia sikeres megvalósítását 5 komponensből álló professzionális keretrendszer biztosítja, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellenőrzésig átfogja a stratégiai programtervet. Az E-kormányzat Stratégia megvalósítása érdekében a MeH EKK összkormányzati koordinációs tevékenységét, a Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) és annak albizottságai segítik. Közigazgatási Informatikai Bizottság A közigazgatási informatika hatékony koordinálására a korábbi két tárcaközi bizottság Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB) és E-kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) valamint az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság Elektronikus Közigazgatási Albizottsága, illetve a közigazgatási reformot koordináló bizottság helyett a Kormány az 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozattal létrehozta a Közigazgatási Informatikai Bizottságot (KIB), amely 2007 júniusban tartotta első ülését. A KIB az önkormányzati informatikai feladatokkal kiegészítve viszi tovább a korábbi két tárcaközi bizottság feladatait. A KIB alapvető feladata az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) közigazgatási operatív programjaival (EKOP, ÁROP) összhangban a közigazgatási informatika koordinációjának megújítása, az elektronikus közszolgáltatási infrast- 2

3 ruktúra fejlesztésének összehangolása, a közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló együttműködési képesség javítása, az elektronikus kultúra terjesztése, ügyfélbarát rendszerek kiépítésének elősegítése, a háttérrendszerek fejlesztésének összehangolása. Ebben a szervezési, illetve jogi és műszaki szabályozások, szabványok, ajánlások elkészíttetése, aktualizálása meghatározó szerepet játszik. A közigazgatási informatika terén a hatékony központi koordináció feltételei az új bizottsággal teljes mértékben biztosítottak. A bizottságon belül olyan albizottságok jöttek létre, amelyek lehetőséget biztosítanak az érdemi informatikai szakmai párbeszéd fórumának létrehozására a közigazgatási intézményekkel, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségekkel. A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) albizottságai: 1. Elektronikus Közszolgáltatások Albizottság 2. E-Önkormányzati Albizottság 3. Hálózati és Távközlési Albizottság 4. Jogi és Műszaki Szabályozási Albizottság 5. IDA Szakértői Albizottság Regionális koordináció A közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról szóló 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat 2. pontja egyebek közt a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos feladataként jelölte meg, hogy az ágazati stratégiák mentén a regionális közigazgatási hivatalokkal együttműködve meg kell valósítani a területi államigazgatási informatika stratégiai tervezését, és erősíteni szükséges a területi államigazgatási informatika koordinációját, meg kell szervezni országos szintű összehangolását. A regionális közigazgatási hivatalokkal 2007-től szoros együttműködést folytatunk a közigazgatási informatika területi összhangjának biztosítása érdekében. A rendszeres értekezletekkel és a folyamatos kommunikációval megteremtjük a hatékony információáramlást azért, hogy a helyi, területi közigazgatási szervek stratégiai tervezését és fejlesztéseit támogassuk. A kormány területi szerveinek képviselői már részt vesznek a döntéselőkészítésben, a szakmai anyagok véleményezésében és a regionális államigazgatási kollégiumok útján a közigazgatási informatika területi összhangjának biztosításáról gondoskodnak. Új Magyarország Fejlesztési Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) Az elektronikus közszolgáltatások kialakítására irányuló fejlesztések tervezése során jelentős mértékben kívánunk támaszkodni az EU által biztosított forrásokra. Ennek érdekében a MeH EKK a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága koordinációja mellett, a közigazgatási, illetve a társadalmi partnerek széleskörű bevonásával, a szintén a MeH EKK keretein belül készülő E-közigazgatás Stratégia és Programterv legfőbb stratégiai irányaira is tekintettel őszére elkészítette az EKOP társadalmi vitára bocsátott változatát. A társadalmi vita lezárást követően a Kormány november 30-i ülésén megtárgyalta, és elfogadta az EKOP-ot, melyet Magyarország december 20-án hivatalosan is benyújtott az Európai Bizottságnak. Az EKOP-pal kapcsolatos Bizottsági vélemények, észre- 3

4 vételek március közepén érkeztek meg, melyek alapján a MeH EKK a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) együttműködve elvégezte az EKOP átdolgozását, pontosítását. Az EKOP Bizottság általi elfogadására, a többi, Magyarország által benyújtott operatív programmal együtt nyarán került sor. Az EKOP tervezésével párhuzamosan a MeH EKK megkezdte az EKOP akciótervének, - mely dokumentum egyrészt 2 éves időtartamra vonatkozóan rögzíti az operatív program részletesebb szakmai tartalmát, másrészt meghatározza a végrehajtás konkrét lépéseit, a programok és a pályázati kiírások szakmai tartalmát -, illetve az akciótervbe beemelni kívánt, a MeH EKK, illetve a Kopint-Datorg zrt. által megvalósítani kívánt kiemelt projektek előkészítését. A megvalósíthatósági tanulmányokkal alátámasztott kiemelt projektjavaslatokról, illetve az EKOP akciótervének tervezetéről a Kormány - az NFÜ zsűrijének előzetes véleménye alapján július 27-i ülésén döntött (2142/2007. (VII. 27.) Korm. határozat). A Kormány döntése értelmében évben a MeH EKK, illetve a Kopint-Darorg zrt. által előkészített kiemelt projektek közül az alábbiak megvalósítása kezdődhet meg az EKOP, illetve az Államreform Operatív Program (ÁROP) támogatási forrásainak felhasználásával. - A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése és a közművesített közszolgáltatások kialakítása, valamint szolgáltatásfejlesztése Kopint-Datorg zrt. - E-közigazgatási keretrendszer kialakítása MeH EKK évben sor kerül az EKOP akciótervének megnyitására, felülvizsgálatára, melynek során lehetőség nyílik az EKOP, projekt előkészítésre nyitva álló forrásainak támogatásával kidolgozott kiemelt projektjavaslatoknak az akciótervbe történő beemelésére. Ezt követően ezen, az akciótervbe beemelt projektek megvalósítása is megkezdődhet még évben az EKOP támogatási forrásainak igénybevétele mellett. Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) Az EDR Szolgáltatási Szerződésben meghatározott határidőre, január 31-re a rendszer országos telepítése befejeződött. A rendszer átadás-átvételéhez kapcsolódóan részletes auditot végeztettünk, amely munkát nyílt közbeszerzési eljárás után a Kürt Zrt. végezte el. Az EDR-rel kapcsolatos feladatok egyre inkább a hálózatgazdai tevékenység ellátására tevődnek át, a szabályozási alapokat a kormány ez év tavaszán elfogadta. Elkészült és kiadásra került Az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszerről szóló 109/2007.(V.15). Korm. rendelet és az EDR folyamatos működéséhez kapcsolódó feladatokról szóló 1032/2007. (V.15.) Korm. határozat. Ezzel megteremtődött a rendszer éles használatának jogi háttere, megfogalmazásra kerültek az egyes érintett szervek feladatai. A rendszer üzemzavarok nélkül működik, a felhasználói tapasztalatok egyértelműen kedvezőek, elsősorban az áttérésben élenjáró BRFK részéről. Megkezdődött az EDR-re alapozott informatikai megoldások alkalmazása, így elsősorban az automatikus járműkövető rendszeré. Kísérleti szakaszban van az SMS illetve WAP alapú lekérdezések alkalmazása (pl. rendszám, körözés). 4

5 Az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR) Kiadásra került a 2031/2007. (III.7.) Korm. határozat, amely egyfelől elrendeli az ESR megvalósítását, másfelől kijelöli a felelősöket. A 112-es egységes európai segélyhívó szám vonatkozásában jelenleg folyik az előkészítés, melynek eredményeként várhatóan ősszel kerülnek szabályozási elemek a kormány elé és a rendszernek 2008 végén már az új hatékony modellben kell működnie A kormányhatározat alapján tárcaközi bizottság alakult a MeH EKK vezetésével. A bizottság külső szakértői támogatással elkészítette a rendszer logikai, szervezeti, és pénzügyi modelljét, amelyet a Kormány a II: félévben tárgyal. A GKM kiadta a 23/2007. (III. 7.) GKM rendeletet az egységes európai segélyhívások támogatása érdekében a nyilvános telefonhálózatra vonatkozó műszaki követelményekről. Így a hívások helymeghatározása lehetővé vált az ESR üzembe helyezéséig terjedő időszakban is. Az Európai Unió a hívás helymeghatározás lehetetlensége miatti, Magyarországgal szemben indított kötelességszegési eljárást megszüntette. Védelemszervezési feladatok Az EKK Védelemszervezési Irodája látja el a NATO tagságból eredő informatikai és hírközlési kormányzati feladatokat. Előkészíti a NATO Befogadó Nemzeti Támogatás feladatainak nemzeti vonatkozásait, biztosítja a NATO Válságreagáló Rendszer működési feltételeit. Együttműködik a légiriasztási rendszer fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Az Iroda látja el a közigazgatási informatikai és hírközlési rendszer védelmi rendeltetésű tartalékok képzésének és kezelésének feladatát, tervezi a közigazgatási informatikai és hírközlési rendszerek védelmi feladatainak ellátásához szükséges költségvetési fedezetet. Előkészítette a GKM és a MeH EKK közötti védelemszervezési és tartalékgazdálkodási feladatokról szóló Megállapodást, amelynek aláírása a II. félévben várható. Előzetes tárgyalásokat folytatott a KHVT Kht.-val a hírközlési állami céltartalék terhére történő beszerzésekről. Az Iroda feladatai közé tartozik a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Puskás Tivadar Közalapítvány által működtetett Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelet keretén belül működő CERT Hungary központ kormányzati és magánszférába tartozó szervezetek informatikai biztonsági felügyeletére vonatkozó tevékenység szakmai irányítása. Az Iroda részt vesz a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) munkájában, amelynek évi feladattervében foglalt riasztási rendszerek felmérésére vonatkozó anyag kidolgozói munkáját megkezdte. Részt vesz továbbá az ÖTM Országos katasztrófavédelmi Igazgatóság és az Országos Atomenergia Hivatal által végzett Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv (OBEIT) felülvizsgálatában. Az Iroda feladatai közé tartozik a KKB, valamint a Terrorizmus elleni tárcaközi bizottság határozataiban foglalt Nemzeti Kritikus Infrastruktúra Védelmi Program (KIV) kidolgozásának munkálataiban való részvétel. Ennek keretében jelentős részt vállalt a magyarországi KIV Zöld Könyv kidolgozásában, valamint ehhez kapcsolódóan a Nemzeti infokommunikációs infrastruktúra védelmének és annak pénzügyi vonatkozásainak felméré- 5

6 sében, amely az ágazati KIV program alapját fogja jelenteni. Részt vesz a Védelmi Igazgatás reformjának kidolgozását végző, és a HM Védelmi Hivatal által koordinált szakmai bizottság munkájában (a 2255/2006. (XII.25.) Korm. határozat 1. pont szerint). KÖZPONTI ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÓ RENDSZER A lakosság és a vállalkozások számára nyújtott elektronikus közszolgáltatások egységes, hatékony és költségtakarékos biztosítása érdekében a Ket. rendelkezései alapján létrejött a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (Központi Rendszer), amely magába foglalja az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot, a Kormányzati Portált, az elektronikus ügyintézéshez szükséges ügyfélkaput, a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központot, valamint az ezeken elérhető szolgáltatások összességét. A Központi Rendszer működését a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ felügyeli ben kiadásra került a központi rendszer biztonsági követelményeire vonatkozó 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, valamint a központi rendszer szolgáltatásainak szabályozására vonatkozó 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet. A későbbiekben az elektronikus ügyintézés részeként kialakításra kerül majd az e- Fizetés, valamint néhány új, további funkcionalitással bővül a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer. A kialakított rendszer képes lesz a hivatal-hivatal kommunikációra, azaz a közeljövőben hivatalok egymás közötti dokumentumküldésére is lehetőség lesz, nemcsak az állampolgár-hivatal kapcsolatban. A Központi Rendszerhez történő csatlakozások számának növekedése miatt már folyamatban van a Központi Rendszer bővítése, hogy nagyobb kapacitást és rendelkezésre állást biztosítsunk. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) A Központi Rendszer infrastruktúráját, alap- és emelt szintű szolgáltatásait az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) biztosítja, amelyhez folyamatosan kapcsolódnak a kormányzati intézmények. Országosan jelenleg 179 intézmény kapcsolódik az EKGhoz, ami magába foglalja a központi és országos hatáskörű intézmények és azok helyi szervezeteinek majdnem teljes egészét augusztusig összesen már 1050 intézményi telephely EKG-s kapcsolódása történt meg, amely kb potenciális felhasználót jelent a közszférában. A már megkötött szerződések szerint ezen felül jelenleg 287 telephely csatlakozása van folyamatban, és további 158 telephely esetében folyik a szerződéses feltételek egyeztetése. Az EKG biztosítja a kapcsolatot az EU TESTA (Trans European Services for Telematics between Administrations) hálózatán keresztül az EU intézményrendszeréhez. Az EKG szerves részét képező HSNet (Hungarian Security Network) titkosított hálózat szolgál az EU döntéshozatali tevékenységéhez kapcsolódó kormányzati koordináció informatikai hátteréül. E rendszer kialakítását a 2329/2003. (XII. 16.) Korm. határozat írja elő. Kormányzati Portál Az elektronikus ügyintézés, valamint más elektronikusan elérhető szolgáltatások induló felületét biztosító, emellett a Kormány és a kormányzati szervek tevékenységéről tájékozta- 6

7 tást, közérdekű információkat nyújtó internetes oldalon elérhető Kormányzati Portál látogatottsága május 1. óta meghaladta a 212 milliót, és a látogatók mintegy 18 millió alkalommal valamilyen elektronikus szolgáltatást vettek igénybe. (ebből mintegy 15 millió alkalommal az APEH valamely szolgáltatását). Az azonosítást nem igénylő szolgáltatások közül a leglátogatottabb a hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye. Az elmúlt időszakban két kormányzati portál audit történt, egyik vakbarát szemszögből, a másik általános felhasználói szemszögből elemezte azt. A vizsgálat eredményeként feladatok fogalmazódtak meg a portál fejlesztéssel kapcsolatban, amelyeket ez év folyamán kell megoldani. Ügyfélkapu Az azonosítást igénylő elektronikus szolgáltatások igénybevételét biztosító ügyfélkapunak jelenleg már több mint 540 ezer regisztrált felhasználója van, ez a szám jelenleg is folyamatosan hetente körülbelül 1000 fővel nő. A Kormányzati Portálon keresztül, az ügyfélkapu igénybevételével érhető el többek között az EU által kiválasztott azon 20 elektronikus kormányzati szolgáltatás is, amely a nemzeti közigazgatási ügyintézés mintegy 80%-át fedi le. Ezek közül a legjelentősebbek: az APEH adó- és járulékbevallással kapcsolatos szolgáltatásai, valamint az okmányirodai szolgáltatások, és a cégeljáráshoz kapcsolódó ügyintézések január 1-től a munkaviszony létesítésének és megszűnésének bejelentése, április 17-től az ONYF éves összesített munkáltatói bevallása is e rendszeren keresztül történik augusztusban fejeződtek be azok a fejlesztések, amelynek eredményeként a VPOP többféle jövedéki adófajtával és általános forgalmi adó visszaigényléssel kapcsolatos eljárásai is a rendszer igénybevételével intézhetőek. Jelenleg e rendszeren keresztül érhetők el az APEH és VPOP adó- és járulékbevallással kapcsolatos szolgáltatásai, a BM okmányirodai szolgáltatásai, a cégeljáráshoz, a jogszabály-nyilvántartáshoz kapcsolódó ügyintézések, valamint az ONYF szolgáltatása az e-nyugdíj ügyintézés. Megvalósult az ingatlan-nyilvántartás ügyfélkapun keresztül történő elérése is, amelynek segítségével az ügyfélkapura történő bejelentkezés után 1 hónapban 20 lekérdezés indítható, amellyel a tulajdoni lap ingatlanra vonatkozó adatai kérdezhetőek le az ingatlannyilvántartásból március 26-tól új funkciókkal gyarapodott az elektronikus szolgáltató rendszer. Ennek eredményeképpen a felhasználó többfajta elektronikus dokumentumot, űrlapot is feladhat egy-egy hivatalnak, az általános titkosításon túl önálló titkosítást is használhat, valamint a tárhelyén belül tartósan is tárolhatja elektronikus iratait. Kialakításra került az általános dokumentumfeltöltő oldal. Új szolgáltatásként elindult az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság e-nyenyi (Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lappal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség) szolgáltatása. Elektronikus tananyagok készültek az elektronikus adó- és járulékbevallás szolgáltatás használatáról és az elektronikus ügyintézésről. Megkezdődött a korábbi portál reorganizáció miatt leállított magyar jelképtár szolgáltatás kidolgozása a korábbinál bővebb tartalommal. 7

8 2007. január 1-től a Központi Rendszeren keresztül teljesíti elektronikusan valamennyi foglalkoztató (mintegy 1 millió adóalany) a havonkénti adatszolgáltatáson alapuló adó- és járulékbevallását. E nagy tömegű elektronikus adatszolgáltatás fogadásának biztosítása érdekében 2006-ban jelentős feladat- és kapacitásbővítések valósultak meg, amelyek révén az Ügyfélkapu és a Kormányzati Portál az igényeket teljesíteni tudja. A kapacitások bővítésével párhuzamosan történt a Ket. rendelkezéseinek megfelelő, az ügyfelek és hatóságok, a hatóságok és ügyfelek, valamint a hatóságok egymás közötti elektronikus üzeneteinek fogadását szolgáló rendszer megvalósítása. A Központi Rendszer biztosítja a különböző ügyfél és hatóság közötti kétirányú, igény esetén titkosított üzenetek, mozgatását, fogadását, biztonságos (csak a feladó és a címzett számára hozzáférhető, megfelelő adatbiztonságot garantáló) ideiglenes tárolását, a jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő kellékekkel ellátott visszaigazolását, az üzenetek címzetthez való eljuttatását megvalósító szolgáltatás igénybevételét, valamint az ehhez szükséges ügyfélkapcsolati rendszer működtetését. Önkormányzati elektronikus szolgáltatások Az elektronikus szolgáltatások indításának költségigényét jelentős mértékben csökkentheti a központilag biztosítható szolgáltatások indítása, mint például az Ügyfélkapun keresztül történő azonosítás. (Az elektronikus aláírással nem rendelkező természetes személy ügyfelek azonosítása kizárólagosan az Ügyfélkapu igénybevételével történhet.) A Kormányzati Portálon is megjelentek az önkormányzatok: az Ügyfélkapuhoz csatlakozott települések szolgáltatásait a linkekre kattintva érhetik el a felhasználók ben az elérhető önkormányzatok körét és a szolgáltatás minőségét is lényegesen fejleszteni fogjuk. Ma már lehetősége van bármely települési önkormányzatnak az Ügyfélkapuhoz történő kapcsolódásra. Közel 40 önkormányzat jelezte már csatlakozási szándékát, ebből több mint 30-an már csatlakoztak a tesztrendszerhez, amelyből 2007 közepére közel 20-an a sikeres tesztet követően átálltak éles üzemre. A Kormányzati Portálról jelenleg már működő önkormányzati elektronikus szolgáltatások a címről érhetők el. Hivatali kapu és Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) 2006 II félévétől az adó- és járulék nyilvántartási rendszer továbbfejlesztésekor kialakításra került a Hivatali Kapu, valamint a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás. (A 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján a továbbiakban BEDSZ). A BEDSZ használatához Hivatali Kaput kell nyitnia a csatlakozó szervezetnek, amin keresztül fogadni tudja a számára a felhasználóktól érkezett dokumentumokat, valamint válaszdokumentumokat tud küldeni a felhasználók értesítési tárhelyére. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer lehetővé teszi, hogy az Ügyfélkapuval rendelkező vagy azzal nem rendelkező, de közigazgatásban használható digitális aláírással rendelkező felhasználók dokumentumokat küldhessenek a Hivatali Kaput nyitott és így szervezeti postafiókkal rendelkező szervezetek részére. Az elektronikus dokumentumok továbbításához kapcsolódó bizonyos feladatokat (pl.: tárolóhely, érkeztetés, időpecsételés stb.) a Központi Rendszerben a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) valósítja meg. 8

9 Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) A lakosságnak a közigazgatással kapcsolatos kérdésire választ adó, a 189-es kék hívószámon, valamint sms-ben, faxon és interneten is elérhető Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) május 1. óta több, mint 1,7 millió hívást fogadott. Bevezetésre került az ügyféltájékoztatással összefüggő elégedettségmérési rendszer, amelynek keretében folyamatos monitorozás indult a KÜK tevékenységének ellenőrzésére és mérésére. A szolgáltatási szint átlaga 46,86%-ról 90,12%-ra emelkedett. A KÜK működési tapasztalatai figyelembe vételével megkezdődött a közigazgatási ügyfélszolgálatok rendszerének, az egységes kormányzati ügyfélszolgálati központok koncepciójának kidolgozása, amelynek segítségével új szemlélettel vizsgálható és modellezhető az ügyfél és az intézmény-rendszerek közötti kapcsolat, illetve új minőségi szint érhető el az ügyfelek kiszolgálásában. Integrált Közigazgatási Ügyfélszolgálat (IKÜSZ) program áprilisában elkészült és széles körben (közigazgatási és civil szervezetek) megvitatásra került a Kormányzati ügyfélszolgálat kialakításának koncepciója. A koncepció áprilistól júliusig az alábbi fejlődésen ment keresztül: Koncepció v 1.0 Koncepció v.2.0 Ügyközpontú, reaktív vertikális Ügyfél élethelyzethez igazodó, személélet proaktív horizontális szemlélet Összeültetett ügyfélszolgálatok egy helyen tagolt több csatornás elérés Egy helyen elérhető emelt szintű szolgáltatások harmonizált több csatornás elérés Tájékoztatás, ügyindítás Tanácsadás, probléma-menedzsment (ügyek intézése) Széttagolt tudás, ügyek ismerete, nincs egységes monitoring Tudásközpont és tudásmenedzsmentügyfélismeret, mérhető hatékonység Átfogó, mélyreható változás Fokozatos evolúciós fejlődés Nagy beruházási igény, kevesebb szolgáltatási tartalom Racionális beruházási igény, valós szolgáltatói tartalom Az Integrált ügyfélszolgálati hálózat kiépítésének fő célja: az állampolgárok jobb kiszolgálása az ország egész területén, személyes ügyfélszolgálatok, Contact Centerek és webes szolgáltatások segítségével; az állampolgári bevonás növelése és az elektronikus ügyintézés elterjesztése; az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az élethelyzetekben előállt probléma vagy feladat megoldásában való támogatás. Ügyfélközpontú megközelítés kialakítása, az egyes intézmények által nyújtott közszolgáltatások folyamatainak harmonizációja, típusainak áttekintése, a szabályozási háttér átvizsgálása és az egyes folyamatok elektronikus alapúvá tétele; A program jelenleg a tervezés, felmérés fázisánál tart, amelynek keretében a követelmények, valamint az IKÜSZ Működési Modelljének meghatározása, és egy Megvalósíthatósági tanulmány (Business Case) elkészítése folyik. 9

10 Bevált Gyakorlatok Műhelye (BGYM) bővítés A 2006-tól működő Bevált Gyakorlatok Műhelye (BGYM) a hazai elektronikus kormányzathoz kapcsolódó informatikai fejlesztések menedzselését látja el. Elősegíti az e- kormányzat és az e-közigazgatás területén fellelhető legjobb gyakorlatok azonosítását és elterjesztését, illetve az egymástól tanulás képességének fejlesztését. Ezen túl abban is segítséget nyújt, hogy elkerülhetőkké váljanak a párhuzamos fejlesztések. Javítja a közigazgatási szolgáltatások minőségét, növeli az állampolgárok elégedettségét, továbbá hatékonyabbá és olcsóbbá teszi mind a közigazgatás, mind az állam működését. A 2007-es év folyamán kiterjesztettük a BGYM működési körét a helyi önkormányzatokra is. Így a központi kormányzati szervek számára kialakított rendszerből a helyi önkormányzatok is profitálhatnak: működő gyakorlatokat ismerhetnek meg egymástól. Célunk, hogy a BGYM adatbázisa folyamatosan növekedjen. Emellett gondot fogunk fordítani a felhasználók tájékoztatására, a legjobb gyakorlatok terjesztésére is. A BGYM-mel kapcsolatos részletes információk, valamint az adatbázis a címről érhető el. Nemzetközi tevékenység Az elektronikus közszolgáltatások kialakítása terén az EU irányelveit és útmutatásait követjük. Az elfogadás előtt álló E-közigazgatási informatikai stratégia jelentős mértékben épít az EU által elfogadott i2010 Akcióprogramra, valamint az Interoperable Delivery of pan-european egovernment Services to public Administrations, Businesses and Citizens (IDABC) programra, amely az Európai Bizottság pán-európai e-kormányzati szolgáltatások programját foglalja magába. A nemzetközi irányvonalak, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok megismerése és átvétele érdekében folyamatosan részt veszünk a pán-európai e-kormányzati szolgáltatások kialakítását és fejlesztését irányító és felügyelő EU bizottság, a Pan-European egovernment Services Committee (PEGSCO), valamint az IDABC program több albizottságának munkájában, valamint az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network, EPAN) ekormányzat Munkacsoportja (egovernment Working Group) ülésein. Folyamatosan részt veszünk az OECD (Európai Gazdasági Együttműködés Tanácsa) és az International Council for Information Technology in Government Administration (ICA) munkájában. Az EKG-n keresztül csatlakozunk az EU intézményrendszerének elérését biztosító TESTA, és a magasabb biztonságú adatkapcsolatot biztosító s-testa hálózatokhoz ban az EU a tagállamokkal együtt aktívan részt vettünk a Nyílt Dokumentum Formátumra (Open Document Format, ODF) vonatkozó ajánlás kidolgozásában, amelynek célja, hogy irányt mutasson a közigazgatásban az elektronikus dokumentumcserére és az elektronikus dokumentumok archiválására. Az IDABC program keretei között kb. 80 különböző közérdekű projekt működik/működött. Ezek koordinációja jellemzően az Európai Bizottság más Főigazgatóságaihoz tartoznak, de az összehangolt döntéseket igénylő kérdésekben az IDABC program bizottságai, annak tagállami résztvevői is befolyásolják. Magyarország számos, jelenleg passzív projekt mellett 12 projektben vesz részt aktívan, amelyek az állatjárványügyi, a menedékjogi, a turisztikai, a közegészségügyi, foglalkoztatási, növényegészségügyi, mezőgazdasági számviteli, 10

11 árvízi előrejelzési, export-import engedély-kezelési, és tanulási lehetőségeket bemutató rendszerekhez kapcsolódnak. Több bilaterális kapcsolatfelvételre is sor került így például az egyiptomi, portugál és a szingapúri társszervezeteinkkel is. Szabályozási tevékenység A Kormány a 1066/2006 (VI. 29.) Korm. határozattal a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztost nevezett ki, akinek az elektronikus kormányzat megvalósításával, a közigazgatási informatika országos szintű fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos egységes kormányzati tevékenység irányítása mellett fő feladata volt az Elektronikus Közszolgáltatások Központja létesítésének előkészítése. E tevékenység eredményeként január 1-én a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, a Távközlési Szolgálat és a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal összevonásával a Miniszterelnöki Hivatal irányítása és felügyelete alatt a 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében egy új szervezet, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) jött létre. A 112-es Európai Segélyhívó Rendszer kialakításával kapcsolatos feladatokról szóló 2031/2007. (III. 7.) Korm. határozat célja az egységes jogi szabályozás megvalósításának előkészítésére vonatkozó döntés és az európai segélyhívó rendszer (ESR) magyarországi kapcsolódásának megalapozása, beindítása a jelenleg folyamatban lévő egészségügyi, egyéb ágazati, valamint funkcionális területeken történő átalakításokra és fejlesztésekre is tekintettel. A határozat az ESR működésében és működtetésében érintett szervezetek együttműködésének jogszabályi meghatározását is szolgálja. A közigazgatási informatika hatékony koordinálására a korábbi két tárcaközi bizottság Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB) és E-kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) és az információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság Elektronikus Közigazgatási Albizottsága, valamint a Közigazgatási Reformot Koordináló Bizottság helyett a Kormány az 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozattal létrehozta a Közigazgatási Informatikai Bizottságot, amely 2007 májusában kezdte meg működését. A KIB az önkormányzati informatikai feladatokkal kiegészítve viszi tovább a korábbi két tárcaközi bizottság feladatait. A KIB alapvető feladata az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) közigazgatási operatív programjaival (EKOP, ÁROP) összhangban a közigazgatási informatika koordinációjának megújítása, az elektronikus közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztésének összehangolása, a közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló együttműködési képesség javítása, az elektronikus kultúra terjesztése, ügyfélbarát rendszerek kiépítésének elősegítése, a háttérrendszerek fejlesztésének összehangolása. Ebben a szervezési, illetve jogi és műszaki szabályozások, szabványok, ajánlások elkészíttetése, aktualizálása meghatározó szerepet játszik. Az ügyfélközpontú közigazgatást előtérbe helyező a kormányprogramban is feladatként megfogalmazott szolgáltató állam kialakításának egyik legfontosabb eleme az elektronikus ügyintézés és az ezt támogató rendszerek megteremtése. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) biztosítja az elektronikus hatósági ügyintézés és szolgáltatás jogszabályi feltételeit. Az elektronikus kormányzás ennél azonban lényegesen szélesebb körű szolgáltatásokat fed le (pl. a hatósági ügyintézés körébe nem tartozó egyéb elektronikus ügyintézés támogatása, tájékoztató szolgáltatások stb.). Ezek megvalósítása céljából a központi elektronikus szolgáltató rend- 11

12 szerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelettel a Kormány létrehozta a központi elektronikus szolgáltató rendszert (a továbbiakban központi rendszer), amely együttesen magában foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket, valamint azok fenntartóit és üzemeltetőit, továbbá biztosítja az ügyfelek számára az elektronikus ügyfélkapu, a csatlakozott szervek számára a hivatali kapu létesítésének lehetőségét. A központi rendszer egységesen biztosítja az állampolgárok, a közigazgatási és egyéb csatlakozó szervek számára az elektronikus alapszolgáltatásokat, amelyhez szabványosított felületeken csatlakoznak a kormányzati elektronikus szolgáltatások, továbbá lehetőséget biztosít az önkormányzati szolgáltatások csatlakoztatására is. A Kormány időközben elfogadta a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményeiről szóló 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletet, amely július 1-jén lépett hatályba. Ezen két rendelet már teljes körűen biztosítja a központi rendszer szabályozási környezetét a jelenlegi szolgáltatások nyújtásához. Az egységes digitális rádió-távközlő rendszerről szóló 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelet eredményeképpen létrejött az EDR rendszer, amely az állam és közigazgatás több, más, nem állami formában nehezen megvalósítható, az állampolgárok életminőségét alapvetően befolyásoló szolgáltatások kommunikációs infrastruktúrájának fejlesztését jelenti. Az EDR bevezetése így egy emelt szintű szolgáltatást jelent a felhasználók számára, amellyel folyamatosan kiválthatók a jelenleg üzemelő elavult és együttműködésre képtelen analóg rádiórendszerek. Az EDR szolgáltatásvásárlás biztosításával megvalósíthatóvá válik a készenléti szervek gyors, azonnali együttműködése a bűnüldözés, a katasztrófa-elhárítás, a mentőszolgálat, a polgári védelem, a honvédelem, a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy, valamint a nemzetbiztonság területén. Hatékonyabbá válik a feladatok ellátása, amely növeli a lakosság biztonságérzetét és a hatóságok munkájának megbecsülését. A rádió-távközlési infrastruktúra szintjén az akadály és zökkenőmentes kommunikáció alapjai a készenléti szervek között megteremtődnek. Az állam részéről az állampolgárok számára nyújtott védelmi, közbiztonsági szolgáltatások eredményesebben és hatékonyabban nyújthatók. Tulajdonosi jog a Kopint-Datorg zrt. felett A tulajdonosi jogok gyakorlását, a társaság felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 176/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet értelmében az EKK-t is irányító közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos látja el. Ez a társaság pénzügyi beszámolójának rendszeres ellenőrzésével, a szakmai tevékenység közvetlen irányításával, a zrt. menedzsmentjével szoros együttműködésben valósul meg. Eredmények nemzetközi tükörben Magyarország e-közigazgatási, e-kormányzati fejlődése vonatkozásában az elmúlt évben mind az ENSZ, mind az OECD, mind az EU felmérései jelentős előrelépésről számoltak be. Az ENSZ évi e-kormányzati felkészültség felmérése alapján a világon a 27. helyen állunk - 6 helyet léptünk előre az előző évhez képest. Ez a legjelentősebb előrelépés az összes vizsgált országot tekintve, és ezt a jelentés is külön kiemeli. 12

13 Az EU évente végzett felmérése alapján az elektronikus közszolgáltatások biztosítása terén az eredményünk a évi 40%-ról 2006-ra 81%-ra nőtt. Ezzel a sereghajtók közül a középmezőnybe kerültünk (a 23. helyről a 14-re), meghaladva az EU átlagot. A teljes mértékben online elérhető szolgáltatások körében eredményünk 50%, ezzel a 16. helyen állunk Az OECD 2001-ben indított e-kormányzati programja keretében ősszel indult a hazánk e-kormányzati helyzetét felmérő nagyszabású projekt, amelynek végterméke a 2006 végén elkészült, és előzetes változatban OECD dokumentumként januárban angol nyelven publikálásra került az OECD e-government Studies Hungary című nemzetközi kiadvány. Régiónkban elsőként készült ilyen tanulmány, amelynek megállapításait decemberében ismertettük a felmérésben részt vett közigazgatási és szakmai szervezetekkel. A könyv végleges változata májusában jelent meg angol és francia nyelven, a magyar fordítás és publikálása a közeljövőben várható. Budapest, augusztus

14 FÜGGELÉK Az EKK által kezdeményezett jogszabályok, kormányhatározatok (2006. június augusztus) Jogszabály/Korm. határozat száma (megnevezése) 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről 2031/2007. (III. 7.) Korm. határozat a 112-es Európai Segélyhívó Rendszer kialakításával kapcsolatos feladatokról 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat a közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszerről 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményeiről 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelet az egységes digitális rádió-távközlő rendszerről az EKK szerepe önálló önálló önálló önálló önálló önálló Tartalmi ismertető Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) létrehozása 112-es Európai Segélyhívó Rendszer (ESR) kialakítása Közigazgatási Informatikai Bizottság létrehozása Központi elektronikus szolgáltató rendszer Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményei egységes digitális rádiótávközlő rendszer (EDR) bevezetése 14