Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája"

Átírás

1 Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája A talajvédelem lehetőségei Készítette: Hornyák Nikolett Felkészítő tanár neve: Gyuricza Gyuláné Nedelkovics Judit Kecskemét 2010

2 1. Bevezetés A talaj egyik természetes funkciója az egyes anyagok megkötése, lebontása és átalakítása. Ezt a tulajdonságát az ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét, vegyi anyagokat, sőt saját holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig végbe is mennek, amíg csatlakoznak a természetes körfolyamatokba, és amíg a talaj átalakító kapacitását el nem érik. Az embereknek egyre többet jelent a talajvédelem, a környezettudatos gazdálkodás például a zöldség- és gyümölcstermesztésben, hiszen fontos a kiváló minőségű élelmiszerek előállítása. Magyarország talajainak majdnem 50%-a savanyú kémhatású. Hiába van megfelelő mennyiségű tápelem a talajban, az ilyen talajokon a tápelemek feltáródása kedvezőtlen irányú. Egyes tápelemek felvehetetlenné válnak a növények számára, így hiánybetegségek lépnek fel, amelyből kifolyólag drasztikusan csökken a termés mennyisége, minősége és akár teljes növénypusztulás is felléphet. Más tápelemek esetében viszont ennek az ellenkezője történik, nagyobb mennyiségben a növényre vagy a végfogyasztó emberre toxikus elemek mobilizálódnak. A talaj tápanyag szolgáltató képességének mind anyagi, mind élelmiszerminőségbiztosítási vetületei vannak, ezért a megoldásnak, egyszerűnek, gyorsnak, olcsónak és radikálisnak kell lennie. A minőségellenőrzés és minőségvizsgálat tekintetében a piaci igények folyamatosan nőnek, az ellenőrzésekhez kapcsolódó munkák egyre összetettebbek, egyre magasabb szakmai, szellemi és technikai felkészültséget követelnek. A hagyományos mezőgazdasági ellenőrzéseken belül nagy érdeklődés tapasztalható a piacon egyedül alkalmazott és szabadalmi védelem alá vont vákuumos mélységi mintavételezés és terménygázosítás iránt. Azért választottam ezt a témát, mert fontosnak tartom a talajvédelmet. Fel kellene hívni mindenkinek a figyelmét a talaj és a környezet védelmére. Van tapasztalatom ezen a téren, mert több nyári szünetben dolgoztam talajvédelmi laboratóriumban. Legutóbb 2 hónapig volt lehetőségem ott lenni, ez alatt az idő alatt sokat tanultam, tapasztalatot és gyakorlatot szereztem a szakmának ezen a területén is. 1

3 2. Irodalmi feldolgozás Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése e rendeletben meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával. A termelési és környezetvédelmi szempontok összhangjának megteremtéséhez alapvető fontosságú, hogy az adott termőhelyen az ökológiai adottságokat figyelembe véve kell az ott gazdaságosan elérhető termést megtervezni és a talaj tápanyag-szolgáltató képességének, valamint a tervezett termés tápanyagigényének megfelelő tápanyaggazdálkodást folytatni Akkreditált SGS Talajvédelmi Laboratórium (Kecskemét) bemutatása Az SGS 2006 végén vette át az FVM által kiszervezett kecskeméti laboratórium működtetését. A kecskeméti labor vezetője Orovánné Rávai Mária. A kecskeméti talajvédelmi laboratórium vizsgálati területei: - Talajok és növények kémiai vizsgálata, elsősorban a tápelem- és a toxikus elem tartalom meghatározása. - Talajok fizikai tulajdonságainak meghatározása. - Vizek (felszíni-, öntöző-, talaj- és szennyvíz), szennyvíziszapok, hígtrágyák, szerves trágyák, komposztok, tőzeg és tőzegkészítmények fizikai, kémiai paramétereinek toxikus elem tartalmának vizsgálata. - Műtrágyák, talajjavító anyagok kémiai és fizikai vizsgálata minőségellenőrzéshez, forgalomba-hozatali engedélyhez. 2

4 Az elmúlt szezonban több mint tonna termény mintázását végezték el. Ezzel a technológiával számos eddig felmerült problémát sikerült megoldani, mely a tárolási körülményekhez kapcsolódott (pl. nagy tárolási magasság síktárolóban, silós tárolás). 2.2.Tápelem- és a toxikus elem tartalom meghatározása Nitrogén a talajban A növényi tápanyagok közül a nitrogén a legfontosabb (helyesebben: a leggyakrabban hiányzó), mert a növények testük felépítéséhez a nitrogénből használnak fel a legtöbbet. A talaj ásványi alkotói nem tartalmaznak nitrogént, a levegőnek viszont 78%- át alkotja ez az elem, amit azonban nem képesek közvetlenül felvenni a növények. A nitrogén a talajban nem akkumulálódik, így szükségesnél több kijuttatása a pazarláson túl környezetvédelmi problémát is okozhat. A hazai műtrágya felhasználásban, a legnagyobb mennyiségben és értékben a nitrogénféleségeket használják, ennek ellenére a kijuttatott adagok meghatározása itt a legpontatlanabb. Egyrészt tapasztalati úton próbálják a kijuttatandó mennyiséget meghatározni, másrészt a humuszból kalkulált értékeket alkalmazzák. Egyik módszer sem elfogadható pontosságú így a legnagyobb mennyiségben és értékben felhasznált műtrágyaféleséget használjuk feltehetően a legkisebb hatékonysággal. Foszfor a talajban - A talaj összes foszfortartalmának (szerves + szervetlen) csak kis mennyisége hasznosítható közvetlenül. - A kijuttatott foszfor tartalmú műtrágyákból származó foszfor is - ha a növények nem hasznosítják - viszonylag gyorsan átalakul nehezebben oldható foszfor vegyületekké, kötött lesz. - Az oldhatóságot figyelembe véve a foszfor felvétele a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon a legkedvezőbb. - A növények H 2 PO - 4 és HPO 2-4 formájában veszik fel a talajból. - A növény foszfortartalmának nagy része a generatív szervekben - termésben koncentrálódik. 3

5 - A növény fejlődésének olyan fázisaiban, ahol az különösen nagy mennyiségű energiát használ fel (generatív szakasz) jótékony hatású a könnyen felvehető, vízben jól oldódó foszfort tartalmazó műtrágya kijuttatása. - A talajnedvesség és talajtömörödöttség különösen erősen befolyásolja a növények foszforfelvételét. - A Mg és P ellátottság kölcsönösen szinergens módon (egymás hatását erősítően) befolyásolja e két elem felvételét és hasznosítását a talajból. Kálium a talajban A kálium a talaj ásványi alkotóinak része, és az agyagásványok felületein kötődik meg, ezért annál nagyobb a talaj természetes káliumtartalma, minél több agyagásványt tartalmaz. A kálium könnyen, és annál nagyobb mértékben fixálódik a talajban, minél nagyobb a talaj agyagtartalma. Felszabadulását az alacsony ph, tehát a talaj savassága segíti elő. Ezért a foszforhoz hasonlóan kimosódásának veszélye sokkal kisebb, mint a nitrogéné. A meszes talajok gyakran idéznek elő káliumhiányt, mivel a kalciumtartalom csökkenti a kálium felvehetőségét. A kicserélhető kálium mennyisége szervetlen talajokon alig haladja meg az összes káliumtartalom 1 2%-át. Ennek is csak néhány százaléka található a talajoldatban. A talaj tápanyag szolgáltató képességét alapvetően a talaj kémhatása határozza meg. Ez befolyásolja a tápelemek mobilizálódását (feltáródását), illetve immobilizációját (lekötődését) Talajok fizikai tulajdonságainak meghatározása Színmeghatározás A talajok színét a nemzetközi gyakorlatban a Munsell-skála alapján határozzák meg. A Munsell-skála a sárgától a vörösig számtalan színt tartalmaz, amelyek alapján minden talajhoz, talajszinthez egy kódszámot rendelnek, amelyek három jellemzőről tájékoztatnak: - hogy mely alapszínek keveréke az adott szín, - a színkeverék sötétségére vonatkozik, - a színkeverék telítettségére utal. 4

6 A vizsgálatot mindig benedvesített talajon végezzük! 1. ábra: A Munsell-skála A Munsell skála alapján a színárnyalatokból következtetni lehet a talaj egyes tulajdonságaira. A barna szín magasabb humusztartalmat, a vörös és sárga vas- illetve alumínium-oxidok feldúsulására, a felső réteg fakó színe kilúgozódásra utal. A szín meghatározásokon túl feljegyzéseket kell készíteni a talaj tarkázottságáról, amelyekből kiválásokra, a vázrészek kölcsönhatásaira következtethetünk. A talajvizsgálatok első feladata a talaj nedvességtartalmának becslése, meghatározása. 1. táblázat: A talajnedvesség állapotának jellemzői A talajnedvesség állapota Száraz Friss Nyirkos Nedves Sáros Jellemzői Tapintásra száraz, nyomásra könnyen szétesik apró szemcsékre, vízzel leöntve színe nagymértékben megváltozik. Nyomás hatására a szemcsék nehezebben esnek szét, jobban egymáshoz tapadnak. Nyomás hatására a szemcsék összetapadnak. Erőteljes összenyomáskor a tenyér és az ujjak nedvesek lesznek. Már kis nyomással is víz távozik a talajból. 5

7 A talaj víztartalmának meghatározása A talajminta tömegét a mintavételkor azonnal táramérlegen megmérjük! Ezt követően, szárítószekrényben, szükségmegoldásként száraz, napos helyen szárítjuk. A tömegállandóság beálltakor tömegét feljegyezzük. A két érték különbsége adja a megkötött vízmennyiséget. A víztartalom meghatározása után kerülhet sor a talaj szemcseösszetételének, mechanikai sajátságainak és morfológiai szerkezetének meghatározására. Atterberg-féle szemcseösszetétel vizsgálat Szükséges eszközök: különböző méretű sziták A mechanikai összetétel vizsgálata során a talajt alkotó anyag részecskéinek nagyságát, illetve azok mennyiségi arányát állapítjuk meg. Lemérünk 100 g talajt, majd különböző méretű szitákon átszitáljuk. Az azonos mérettartományba eső részecskék tömegét lemérjük, így kapjuk meg százalékos arányukat. 2. táblázat: A fizikai talajféleség és a szemcseösszetétel összefüggései Részecskék elnevezése Részecskék átmérője (mm) Durva kavics, kőtörmelék 200,0-20,0 Kavics 20,0-2,0 durva homok 2,0-0,2 finom homok 0,2-0,02 Iszap 0,02-0,002 Agyag 0,002 kisebb A részecskék csoportosítása Vázrészek Leiszapolható részek Kötöttség A kötöttség a talaj művelő eszközzel szembeni ellenállását jelenti. Meghatározása az Arany-féle kötöttségi szám (K A ) alapján történik, amely a fizikai talajféleség legfontosabb jellemzője. 6

8 Arany-féle kötöttségi szám meghatározása Eszközei: táramérleg, kanál, dörzsmozsár, főzőpohár, büretta állvánnyal A K A = a 100 gramm légszáraz talajnak a képlékenység felső határáig történő nedvesítéshez szükséges vízmennyiség. A vizsgálat lényege, hogy a légszáraz talajhoz desztillált vizet adunk keverés közben. Mérjük, hogy 100 g talaj esetében hány milliliter vízre van szükség ahhoz, hogy abból egy meghatározott konzisztenciájú pép legyen, amely a fonálpróbát adja. A kötöttségi szám a talaj kolloid tartalmával (agyag, iszap) van leginkább összefüggésben. A kötött talajnál nagy agyagtartalma révén nagy számot kapunk, laza homoktalajnál kicsit. 2. ábra: A fonalpróba Sík-féle higroszkóposság vizsgálat Eszközei: szárítószekrény, csiszoltfedelű bemérő edény, táramérleg, exszikkátor. A higroszkóposság a talajnak azon tulajdonsága, hogy száraz állapotban a levegőből is képes a nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai féleségére. Mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú, térbe helyezik, és néhány nap múlva, mérik le nedvességtartalmát. A Sík-féle higroszkóposságot kristályos kalcium-klorid felett mérik. Menete: - 5 g talajminta és a bemérő edény együttes tömegét megmérjük. - A bemérő edényt a talajjal együtt lezárva az exszikkátorba helyezzük, 5 nap múlva megmérjük a tömegét. - A bemérő edényt a talajjal együtt C-on szárítjuk, majd exszikkátorba helyezve lehűlés után a tömegét megmérjük. 7

9 Agyag-iszap tartalom meghatározás A mezőgazdaság szempontjából fontos tulajdonság, mert a talaj szemcseösszetétele meghatározza annak adszorpciós és kötőképességét. Eszközei: mérőhenger, keverőpálca vagy üvegbot A vizsgálatot térfogatméréssel, ülepítéses módszerrel végezhetjük el. 3. ábra: Agyag-iszap tartalom meghatározása ülepítéssel Menete: - Talajmintával félig, majd vízzel tele töltjük az 1000 cm 3 -es mérőhengert. - A mérőhengert összerázzuk, és kb. 1 órahosszat állni hagyjuk. - A zagyot még egyszer alaposan összerázzuk, majd 24 órát állni hagyjuk, és leolvassuk a teljes (H 1 ) és az agyag-iszap alatti részt (H 2 ). Ötórás kapilláris vízemelés Eszközök: kapilláriscső, vízfürdő, textil (a cső egyik végének lezárására), befőttes gumi, milliméterpapír, vonalzó vagy, mérőszalag Lényege: A talajok kapillarizáltságuk mértékének megfelelően vezetik a vizet. A kolloidokban szegényebbek jobban (pl. homok), a kolloidokban gazdagabbak kevésbé, mert a kolloidok megduzzadva elzárják a hajszálcsöveket. 8

10 A vizsgálat menete: - Az előkészített (egyik végén lezárt) kapilláriscsövet 2/3 részig, légszáraz talajjal megtöltjük. - Feltöltjük a vízfürdőt, ráállítjuk az üvegcsövet, úgy, hogy a víz felszínét folyamatosan érje. - Folyamatosan mérjük a nedvesedés mértékét, és a milliméterpapíron ábrázoljuk a pontokat Vizek (felszíni-, öntöző-, talaj- és szennyvíz), szennyvíziszapok, hígtrágyák, szerves trágyák, komposztok fizikai, kémiai paramétereinek toxikus elem tartalmának vizsgálata A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium óta intenzíven fejlesztette a hazai felszín alatti monitoring hálózatot, elsősorban a felszín közeli zónában történő szennyeződés terjedésének kontrollja miatt. A felszíni vizek fizikai, kémiai vizsgálatát, állóvíztípusoktól függően évi 2-12 alkalommal végzik. Az oxigén-, nitrogén- és foszforháztartás jellemzőit, és a mikrobiológiai összetételt vizsgálják. Minden felszín alatti és felszíni vízforrásból, vagy akár a vezetékes hálózatról származó víz tartalmaz oldott ásványi sókat, földrajzi elhelyezkedéstől, vízforrástól függően eltérő arányban és mennyiségben. Így bátran állíthatjuk, hogy nincs két egyforma minőségű öntöző víz. Az öntözővíz ásványi összetétele, és jobbára ezekkel összefüggő egyéb tulajdonságai (EC, ph, keménység, toxikus elem-tartalom stb.) befolyásolják a műtrágyaválasztást, a vízkezelési módot (pl. savazás), illetve hatással van az öntözőrendszer élettartamára, összességében pedig a termelés költségére. 9

11 4. ábra: Mesterségesen kialakított öntözővíz tározó Öntözővizek Felszíni vizeknél a folyóvízzel fennálló kapcsolat, talajvizeknél a felszíni eredetű szennyezések, rétegvizeknél a hidrogeológiai viszonyok a döntőek a víz minősége szempontjából. Az öntözés befolyásolja a túlfolyás térfogatát és annak sótartalmát, ezért lényegesen kihat a tápanyagok hasznosulási arányára. A vizsgált tápelemek hasznosulási arányai összefüggésbe hozhatók a túlfolyás koncentráció változásával. Azok a tápionok, melyeknek a koncentrációja a túlfolyásban magasabb, alacsonyabb hasznosulási arányt adnak. A tápanyagok hasznosulásában a technológiai elemek szerepe nagyobb, mint a vízkémiai adottságoké. Az öntözővíz minőségi paramétereinél az alábbi jellemzők figyelembevétele szükséges: Klorid: - felületi öntözés> 150 mg/l - esőztető öntözés> 100 mg/l Bór: - esetleg toxikus 0,7-2,0 mg/l - toxikus 2,0 mg/l Nitrát- Nitrogén: - megengedhető 5-10 mg/l - átmenetileg megengedhető mg/l Ammónium- Nitrogén: - megengedhető 0,01-0,5 mg/l - átmenetileg megengedhető 0,5-2,0 mg/l 10

12 Kémhatás: - ph 6,5-8,4 minden esetben használható - ph <6,5 vagy ph> 8,4 talaj függvényében kell dönteni Hőmérséklet: C, kivéve fagyvédő öntözés Az öntözővíz minőségét az alábbi jellemzők, és paraméterek alapján kell meghatározni: - fizikai jellemzők: hőmérséklet, szín, szag, hordalékosság, - kémiai paraméterek. Öntözővíz esetében elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok: - oldott anyagok összetétele és mennyisége (kationok: Fe 2+, Al 3+, Ca 2+, Mg 2+, Na +, K + ; anionok: CO 2-3, HCO 3-, SO 2-4, Cl - ); - nátrium adszorpciós arány, - ammónium, illetve nitrát-n, - szikesedési hányados, - magnézium százalék, - anion szerinti víztípus, - kation szerinti víztípus, - só koncentráció, - egyéb mérgező szervetlen sók. A szennyvíziszap kezelésre hangsúlyozottabban érvényes az a megállapítás, miszerint a kezelési technológia mélysége elsődlegesen a folyamat legkritikusabb részétől, azaz az elhelyezést illetőleg hasznosítás módjától, ezen túlmenően az érkező szennyvíz összetételétől függ. Célja az anyag nedvesség tartalmának csökkentése, bűz, szagártalom, fertőzőképesség megszüntetése. A települési szennyvíztisztító folyamatokból származó iszap egyébként nem tekintendő veszélyes hulladéknak, hanem - éppen a benne megtalálható alkotó elemek miatt, korlátozott feltételek mellett hasznosítható melléktermék, mely alkalmas primer anyagok, illetve megfelelő beavatkozással energiahordozók kiváltására vagy pótlására (tápanyagok, különböző tüzelőanyagok, villamos energia stb.). A szennyvíziszap minősége jellemző az adott településre, leginkább a tisztítási technológiára, s így településenként változhat. Ezek a tényezők befolyásolják a későbbi felhasználási módot. Tudni kell, hogy a tisztítási technológiák hatásfokának 11

13 javítása, illetőleg a fokozatok számának emelkedése általában az iszap mennyiségének növekedéséhez is vezet. 5. ábra: Szennyvíziszap kezelésére használt ülepítő medencék Laboratóriumi vizsgálatok: A talaj, a szennyvíz és a szennyvíziszap vizsgálatát külön jogszabály írja elő. A talajok esetében minden esetben vizsgálandó az összes szelvénymintából: - a kémhatás ph (H2O), - a humusztartalom (%), - az összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1), - a vízben oldott összes só, - a kötöttségi szám (K A ). Jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek: - a térfogattömeg (kivéve víztelenített iszap), - a pf sor (kivéve víztelenített iszap), - a talajvízvizsgálat, - a báziscsere-vizsgálat, - a mechanikai összetétel. Szakmailag indokolt esetben: - az 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és só összetétel, - a talaj mikrobiológiai vizsgálata az átlagminták felső szintjéből. Számítással meghatározott paraméterek (kivéve víztelenített iszap): - az összporozitás, - a differenciált porozitás, - a levegőkapacitás, 12

14 - a relatív levegőtartalom, - a víz-levegő arány, - a vízháztartási mérleg, - a só forgalmi számítások (indokolt esetben), - a kritikus talajvízszint meghatározása (indokolt esetben). A hígtrágyák minősége időben változik, ezért a kezelőtelepi tárolás napig változhat. (Istállón belül maximum a h engedhető meg.) A hígtrágyák bakteriológiai szempontból igen változatos élőlénycsoportokat, mikroorganizmusokat, gombákat tartalmaznak, melyek jó része humán és állategészségügyi szempontból veszélyes. Ártalmatlanná tétele ezen okok miatt is rendkívül fontos. 1. ábra: Hígtrágya tározó A hígtrágya felhasználást kizáró okok: - a 60 cm-nél sekélyebb termőrétegű vagy kavicsteraszon kialakult talajok, - a magas talajvízszint (átlagos talajvízszint 150 cm felett), - az esőszerű öntözés esetén 6%-nál meredekebb lejtők, vagy ellenesésekkel tarkított területek, - a felületi öntözés esetén, az öntözés módjától függően 5%-os terepeséstől, - a vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talaj, - a 12% feletti lejtő esetén, kivéve injektálás, - a felszín alatti vízbázisok, illetve a vízbázisok hidrogeológiai védőterületén, külön jogszabály rendelkezései szerint, - a legelő öntözése másik állattartó telepről származó hígtrágyával, kivéve, ha azt a külön jogszabályban foglaltak lehetővé teszik, - a közegészségügyi védőtávolságokon belül lévő területeken. 13

15 Közegészségügyi védőtávolságok, ahol a hígtrágya kijuttatás nem lehetséges: - Lakott területtől 300 m - Élelmiszer-ipari vagy hasonló üzem 500 m - Országos közutak 10 m A hígtrágya használatát korlátozó tényezők: - a külön jogszabályban feltüntetett nitrát érzékeny területeken kívül a kijuttatott hasznosuló N mennyisége legfeljebb 200 kg/ha/év lehet, - hígtrágyával kijuttatott kálium hatóanyag mennyisége nem lehet több, mint 250 kg/ha/év, - közegészségügyi várakozási idők, melyek az alábbiak: - nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetők, - gyümölcsfák, szőlő csak felületi módszerrel öntözhető, betakarítás előtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni, - szántóföldi ipari növények, takarmányok, rét legelő öntözését a betakarítás, illetve a legeltetés kezdete előtt 21 nappal be kell fejezni, - fás ültetvények várakozási időkorlát nélkül öntözhetők. Minden esetben vizsgálandó az összes talajmintából: - a kémhatás ph (H 2 O), - a kötöttségi szám (K A ), - a humusztartalom (%), - a nitrát, - az összes karbonát tartalom (CaCO 3 %) vagy hidrolitos aciditás (y1), - a vízben oldható összes sótartalom %, - a talaj tápanyagtartalmának vizsgálat az átlagmintákból. A szerves trágyák növényi és állati eredetű szerves anyagból álló trágyák. Valamennyi növényi tápanyagot tartalmazzák, különböző arányokban. A szerves trágyák féleségei: istállótrágya (szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtrágya), baromfitrágya, szalmatrágya (mesterséges istállótrágya), zöldtrágya, fekália, komposzt, továbbá vértrágya és egyéb mezőgazdasági és ipari szerves hulladék anyagok. 14

16 A szerves trágyák elbomlása a talajban olyan biológiai és kémiai folyamatok következménye, amelyek során a trágyák nehezen oldható szerves vegyületei oldhatókká alakulnak, tápanyagaik a talajban lassan, fokozatosan ásványosodnak és a növény számára felvehető tápanyagok válnak belőlük. A trágyák hatását általában 4 évre becsülik. Első évben a tápanyagoknak kb %-a bomlik el és hat. Homoktalajokon az erősebb levegőzés miatt a trágya hevesebben bomlik, hatását itt csak kb. 3 évre becsülik. Minél kötöttebb a talaj és minél mélyebbre helyezzük a trágyát, tehát minél levegőtlenebb viszonyok közé került, annál lassúbb az elbomlása. A szerves trágyák bomlásának időtartama attól is függ, hogy milyen trágyaféleségről van szó. 2. ábra: Szerves trágya tározó A gyorsan bomló szerves trágyák nagy szénhidrát- (cellulóz, keményítő, hemicellulóz) és könnyen bomló fehérjevegyületeket tartalmaznak, így a szalmatrágya, friss istállótrágya, zöldtrágya. Nehezebben bomló az érett istállótrágya, komposzt, tőzeg, hatása 4-5 év. Az istállótrágya bomlása állatfajonként is változó. A ló-, juh-, baromfitrágya könnyen bomló, ún. heves trágya, míg a szarvasmarha- és sertéstrágya nehezen bomló, ún. hideg trágya. Az elbomlás során - különösen tág szén-nitrogén arányú (erősen szalmás) trágyák alkalmazásával - kedvezőtlen, átmeneti terméscsökkenést okozó folyamatok is mehetnek végbe. (mikrobák káros nitrogén-asszimilációja, szén-nitrogén arány). 15

17 3. Műtrágyák, talajjavító anyagok kémiai és fizikai vizsgálata minőségellenőrzéshez, forgalomba hozatali engedélyhez A műtrágya: Olyan, rendszerint szervetlen vegyi anyag, amely a növény számára alapvető tápanyagok közül egyet vagy többet tartalmaz: nitrogént, foszfort, káliumot vagy mindezeket együttesen, és a talajba adagolva tápanyagokat szolgáltat a növényeknek. A műtrágya megnevezést olyan anyagokra is használják, amelyek nyomelemeket (bórt, kobaltot, rezet, vasat, mangánt, vagy cinket) tartalmaznak. Alkalmazzák a mész elnevezésére is, amely a talaj savasságát megszünteti, valamint az olyan tömény szerves anyagok elnevezésére, amilyenek az alvadt vér vagy a csontliszt, ha azokat talajjavításra használják fel. A műtrágyákat granulátum, kristály, por vagy folyadék formájában adagolják a talajba. A folyadékokat beinjektálhatják, vagy rápermetezhetik, a granulátumokat rendszerint a felszínen szétszórják. A túlzott, különösen nitrogéntartalmú műtrágya használata szennyeződést okozhat az élővizekben és az ivóvízben is. Számos országban, így nálunk is törvény szabályozza, hogy az egyes évszakokban egy adott területnagyságon mennyi műtrágyát szabad felhasználni. 8. ábra: Műtrágyák Talajjavító anyagok: Talajjavításra őrölt mészkövet és magnéziumot használnak. A magnéziumos mészkővel elővigyázatosnak kell lenni, mert a sok magnézium hatással lehet a káliumfelvételre, s ez egy sor újabb problémához vezethet. Talajjavító anyagok vizsgálata 16

18 - Bázikus hatású, kettős komponensű (Ca, Mg) talajjavító anyagok mintavétele, minősítése. - Bázikus hatású, kettős komponensű (Ca, Mg) talajjavító anyagok laboratóriumi vizsgálata. - Lúgos hatású talajjavító anyagok vizsgálata. - Savas hatású talajjavító anyagok vizsgálata. - Szerves anyag tartalmú talajjavító anyagok vizsgálata. 17

19 4. Talajok és növények kémiai vizsgálata A talajok és növények laboratóriumi vizsgálatának első lépése a szárítás. Légszáraz talajjal könnyebb dolgozni. Talajvizsgálatok Az utóbbi időben egyre többet hallani az okszerű talajerő-gazdálkodásról, amelynek célja, hogy csak annyi tápanyagot juttassunk a talajba, amennyire ténylegesen szükség van. Talajunk tápanyag-ellátottságáról, pedig csak a rendszeres talajvizsgálattal győződhetünk meg. Egy talajminta vizsgálatával több 10 vagy akár 100 kg műtrágyát takaríthatunk meg vagy éppen a pontos tápanyagmennyiség kijuttatásával több termést takaríthatunk be. 9. ábra: Kémiai és biológiai vizsgálatokhoz használható eszközök, műszerek 18

20 10. ábra: Talajminta vezetőképességének meghatározása 3. táblázat: A talaj kémiai vizsgálatának lehetőségei Vizsgált vegyület Könnyen felvehető N-tartalom (NH 3 -N és NO 3 -N) Könnyen oldható P 2 O 5 - tartalom Könnyen oldható K 2 O-tartalom Könnyen oldható Mg-tartalom Fe-tartalom Mn-tartalom Cu-tartalom Zn-tartalom Vizsgálati módszer 1%-os kálium-kloridos kivonatban meghatározva (Wagner-Parnas-féle készülékkel) AL (ammon-laktát) kivonószerrel történő feltárás után, spektrofotométerrel kolorimetrikus úton (438-as hullámhosszon) mérve (GEREI, 1970) AL (ammon-laktát) kivonószerrel történő feltárás után, lángfotométerrel mérve (GEREI, 1970) 1%-os KCl-os módszerrel előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve A talajok tápanyag-ellátottságának megállapításához, szükséges talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel szakmai követelményei a pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. 19

21 A talaj tápanyagvizsgálatát - ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak. A mintavétel célja az adott területre, parcellára jellemző átlagminta begyűjtése, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt, a parcellát 5 hektáros - lehetőleg egyenként homogén - mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi területeket (parcellák) 1: léptékű térkép alapján ajánlatos kijelölni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit, a táblák területét. Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos genetikai szintből és egységes módszerrel kell megvenni: - szántóföldi kultúráknál, a művelt (általában a 0-30 cm-es) rétegből parcellánként, de legfeljebb 5 ha-ként veszünk egy átlagmintát, - rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de legfeljebb 5 hektáronként veszünk egy átlagmintát, - állókultúráknál, legfeljebb 5 hektáronként kell egy átlagmintát venni. - A részmintákat gyümölcsültetvényeknél a 0-30; cm, bogyósoknál 0-20; cm, szőlőültetvényeknél 0-30, cm mélységből kell megvenni. - A mintázandó területről részmintákat az átló mentén vagy cikcakkvonalban ajánlatos venni úgy, hogy egy átló mentén legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talajmintát. - A részmintákat alaposan összekeverjük és ebből az összekevert mintából képezünk kb. 1 kg tömegű átlagmintát. A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni: - szántóföldi kultúra esetén, a tábla szélén 20 m-es sávban, - a forgókban, - a szalmakazlak helyén, - a műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depóniák helyén, - az állatok delelő helyén. 20

22 A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túlszáraz). Mintavételre alkalmas időpont még: - az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével, - tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével, - szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével. Mintavétel végezhető kézi (fúrók, rétegfúrók) vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1 kg talaj befogadására alkalmas vízhatlan tasakba tenni, melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön bekötésre. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, amely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat célját, a mintavétel helyét, a parcella jelét, a minta kódját és a mintavétel mélységét. Laboratóriumi vizsgálatok: Minden esetben vizsgálandó: - a kémhatás ph (H 2 O), - a vízben oldható összes sótartalom (%), - a fenolftalein lúgosság, - az összes karbonát tartalom (CaCO 3 %), vagy hidrolitos aciditás (y 1 ), - a kötöttségi szám (K A ), - a humusztartalom (%), - a báziscsere vizsgálat. Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó: - az 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és só összetétel (0,2% vízben oldható sótartalom felett), - a talajvíz sótartalma és só összetétele. A szennyezésre gyanús terület vizsgálata bizonyos munkafázisok elvégzését jelenti: - A veszélyeztetettség első értékelése az előzetes információk, és a helyszíni bejárás nyomán történhet a feltárás fázisában. - A tájékozódó fázisban végzett helyszíni és laborvizsgálatok nyomán eldönthető, hogy fennforog-e veszélyeztetés? 21

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási 1. melléklet Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási terv értelmezéséhez Talajvizsgálat A termõföldrõl szóló 1994 évi LV. törvény 64. -a elõírja, hogy a földhasználónak

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

2. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

2. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 2. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Az 1. (1) bekezdés szerinti tevékenységek engedélyezéséhez szükséges talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei Tartalom 1. Valamennyi

Részletesebben

TEL TÁPANYAGVIZSG PANYAGVIZSGÁLAT CÉLZOTT KIJUTTATÁS RNYEZETVÉDELEM TEL

TEL TÁPANYAGVIZSG PANYAGVIZSGÁLAT CÉLZOTT KIJUTTATÁS RNYEZETVÉDELEM TEL TALAJ (NÖVÉNY) NY) MINTAVÉTEL TEL TÁPANYAGVIZSG PANYAGVIZSGÁLAT CÉLZOTT KIJUTTATÁS EGÉSZS SZSÉG ÉS S KÖRNYEZETVK RNYEZETVÉDELEM TÖBBLETBEVÉTEL TEL TÁMOGATÁS A TÁPANYAGELLT PANYAGELLÁTÁSS CÉLJAC - A NÖVÉNY

Részletesebben

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík

Részletesebben

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyag-gazdálkodási terv értelmezéséhez

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyag-gazdálkodási terv értelmezéséhez Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyag-gazdálkodási terv értelmezéséhez Talajvizsgálat A termőföldről szóló 1994 évi LV. törvény 64. -a előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1654/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A ProKat Mérnöki Iroda Tervezési, Fejlesztési és Tanácsadó Kft. HL-LAB vizsgáló

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodással, földhasználattal kapcsolatos egyes tudnivalók (forrás: www.agrarkamara.hu)

Tápanyag-gazdálkodással, földhasználattal kapcsolatos egyes tudnivalók (forrás: www.agrarkamara.hu) Tápanyag-gazdálkodással, földhasználattal kapcsolatos egyes tudnivalók (forrás: www.agrarkamara.hu) I. Talajmintavétellel kapcsolatos tudnivalók A szántóföldi, valamint az ültetvény célprogramcsoport esetében

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS SZERVES ÉS SZERVES ÁSVÁNYI TÁPANYAGOK www.hortiservice.hu www.italpollina.it ötlet... technológia... minőség... megoldás Összhangban a természettel Az Italpollina SPA, Európa

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (1)

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Szennyvíziszap elhelyezés helyzete hazánkban

Szennyvíziszap elhelyezés helyzete hazánkban KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása Környezetvédelmi követelmények című előadás tananyaga 2008. JFGK 3.: Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása Szennyvíziszap

Részletesebben

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: AABB11 D. Miklós Környezetmérnöki Levlező III.,

Részletesebben

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ A REFERTIL projekt az Európai

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

SZENNYEZETT TALAJ ÉS HULLADÉK MINTAVÉTELE Útmutató. 2015. III. forduló

SZENNYEZETT TALAJ ÉS HULLADÉK MINTAVÉTELE Útmutató. 2015. III. forduló SZENNYEZETT TALAJ ÉS HULLADÉK MINTAVÉTELE Útmutató 2015. III. forduló 1. Általános elvek 1. A mintavétel célja olyan laboratóriumi minták készítése, amelyekből szervetlen szennyezők koncentrációi lesznek

Részletesebben

A talajvizsgálati eredmények értelmezése

A talajvizsgálati eredmények értelmezése A talajvizsgálati eredmények értelmezése A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezıgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásban

Részletesebben

JOGI DÖNTÉSEK A TALAJVÉDELEM TERÜLETÉN MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET

JOGI DÖNTÉSEK A TALAJVÉDELEM TERÜLETÉN MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET JOGI DÖNTÉSEK A TALAJVÉDELEM TERÜLETÉN MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS Európai Bizottság közösségi környezetpolitikájának általános célja: a legjobb

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A.

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A. Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése A talajok víztelenítése és öntözése Víz jelentősége vízellátás New York 220 km Los Angeles

Részletesebben

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint

Minta MELLÉKLETEK. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint MELLÉKLETEK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint Teszt-jellegű minta kérdéssor Négyféle asszociáció Fogalmak és az ítéletek közötti kapcsolatokat kell felismerni. Két

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001.

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001. NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek akkreditálása NAR-19-IV 1. kiadás 2001. március 1. Bevezetés A környezeti minták vételével

Részletesebben

Laboratóriumi szolgáltatások, kutatási, innovációs és fejlesztési irányok a Károly Róbert Főiskolán

Laboratóriumi szolgáltatások, kutatási, innovációs és fejlesztési irányok a Károly Róbert Főiskolán Laboratóriumi szolgáltatások, kutatási, innovációs és fejlesztési irányok a Károly Róbert Főiskolán Dr. habil. Nagy Péter Tamás Egyetemi docens Laboratórium-vezető Károly Róbert Főiskola Oktató-kutató

Részletesebben

2. Fotometriás mérések I.

2. Fotometriás mérések I. 2. Fotometriás mérések I. 2008 október 17. 1. Szín mérése Pt-Co skálán[5] 1.1. Háttér A platina-kobalt színskála közel színtelen folyadékok sárga árnyalatainak meghatározására alkalmas. Eredetileg szennyvizek

Részletesebben

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen

Részletesebben

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Arzén Ammónium ion Bór Fluorid Vas Mangán Nitrit??? Metán Szén-dioid Célkomponensek Lehetséges

Részletesebben

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL

MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK, TANULSÁGOK... AZ ÖREG TÓ VIZÉRŐL Helyszín: időpont: Osztály: Csoporttagok: 1. Nézzetek körül a tó partján. Milyen? Húzzátok alá a megfelelő jellemzőt. csak nádas és erdő veszi körül

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai

A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának jogi szabályozása és hatósági tapasztalatai Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,

Részletesebben

Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok

Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok 1 Általános talajtani ismeretek és vizsgálatok A talaj definíciója: a földkéreg legfelső, laza, termékeny rétege. Részletesebben: a Föld legkülső, mállott kérge, amely a környezeti tényezők hatására, talajképződési

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer I-4 2-02 F07 v4 Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Coccus szám coliformszám coliformszám szennyvíz többcsöves 2 700 3 429 Endo szám Escherichia coli szám Escherichia

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK.

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. Az Ártándi Kavicsbányában az ásványvagyon ipari méretű kitermelése 1970-ben indult meg. Kezdetben az Országos Kavicsbánya Vállalat részeként, majd önállóan és 1992-től

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

2.9.34. POROK TÖMÖRÍTETLEN ÉS TÖMÖRÍTETT SŰRŰSÉGE. Tömörítetlen sűrűség

2.9.34. POROK TÖMÖRÍTETLEN ÉS TÖMÖRÍTETT SŰRŰSÉGE. Tömörítetlen sűrűség 2.9.34. Porok tömörítetlen és tömörített sűrűsége Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.6-1 2.9.34. POROK TÖMÖRÍTETLEN ÉS TÖMÖRÍTETT SŰRŰSÉGE Tömörítetlen sűrűség 01/2013:20934 Tömörítetlen sűrűségnek nevezzük a tömörítetlen

Részletesebben

Cziráki László 2014.

Cziráki László 2014. Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag

Részletesebben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén

2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén 2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén BONAFARM CSOPORT Bonafarm Zrt Szántóföldtől az Asztalig Pick Szeged Zrt. Sole-Mizo Zrt. Tevékenységeinkkel megteremtjük a fenntartható fejlődés feltételeit,

Részletesebben

AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI TALAJ TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS

AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI TALAJ TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI TALAJ TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI TALAJ TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Szerző: Marth Péter Karkalik

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

SZERVETLEN PREPARÁTUMOK KÉSZÍTÉSE

SZERVETLEN PREPARÁTUMOK KÉSZÍTÉSE SZERVETLEN PREPARÁTUMOK KÉSZÍTÉSE KAPCSOLÓDÓ SZÁMÍTÁSOK Készítette dr. Golopencza Pálné Tartalomjegyzék Szennyezett K 2 SO 4 tisztítása...2 Szennyezett KCl tisztítása...3 Lecsapott CaCO 3 készítése...4

Részletesebben

Komposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a

Komposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a Bevezető go dolatok Magyarországon évente 4,6 millió tonna kommunális szilárd hulladék keletkezik 30 %-a biológiailag lebomló, újra hasznosítható Újrahasznosítás egyik módja a komposztálás Komposztálás:

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Elôszó. Ajánljuk a kiadványt a mezôgazdaság és környezetvédelem területén dolgozó környezetünk sorsáért felelôsséget érzô szakemberek figyelmébe.

Elôszó. Ajánljuk a kiadványt a mezôgazdaság és környezetvédelem területén dolgozó környezetünk sorsáért felelôsséget érzô szakemberek figyelmébe. Elôszó Az olvasó a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat kiadványát tartja a kezében, amelyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium anyagi támogatásával állítottunk össze és teszünk közzé. A

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER Budapest 2007. október 11. készítmény neve: 1. A készítmény neve: Gyártó cég neve: Biovéd 2005 Kft. 9923 Kemestaródfa, Kemesmáli út 23. telefon: 20/951-81-51, fax: 20/460-41-99 email: bioved@bioved.hu

Részletesebben

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei Elıszó Az eredményes növénytermesztés egyik alapvetı feltétele a termıhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerő tápanyagellátás. Ehhez egyfelıl ismernünk kell a legfontosabb makro-

Részletesebben

QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése

QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése Szegény Zsigmond WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft., Jártassági Vizsgálati Osztály szegeny.zsigmond@qualcoduna.hu 2014.01.21. 2013.

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS 9. évfolyam Első félév 1. Ismertesse a terepi munka szabályait. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével 2. A laboratórium rendje, szabályai b. tűz és baleset

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

NITRÁT. gazdálkodói kézikönyv

NITRÁT. gazdálkodói kézikönyv NITRÁT gazdálkodói kézikönyv 2015 Tisztelt Gazdálkodó! Az agrártámogatások rendszere 2015-től jelentősen megváltozik. A zöldítés és a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere mellett új kertészeti

Részletesebben

és s alkalmazása Dencs Béla*, Dencs Béláné**, Marton Gyula**

és s alkalmazása Dencs Béla*, Dencs Béláné**, Marton Gyula** Környezetbarát t kemény nyítőszármazékok előáll llítása és s alkalmazása a környezet k védelme v érdekében Dencs Béla*, Dencs Béláné**, Marton Gyula** *Hydra 2002 Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft., Veszprém

Részletesebben

a NAT-1-1015/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1015/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1015/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A MOL Nyrt. Termékelõállítás és Kereskedelem Finomítás Minõség-ellenõrzés Zalai Finomító Minõség-ellenõrzés

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások

Dísznövénytermesztésre vonatkozó növény- és talajvédelmi, valamint szaporítóanyag-felügyeleti jogszabályi aktualitások Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete konferenciája, 2014.02.13., Siófok Szabó Levente növény- és talajvédelmi igazgató Szakmai kapcsolódások növényvédelem szaporítóanyagfelügyelet növényegészségügy

Részletesebben

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Cserháti Pálma MSc, biológus Országos Epidemiológiai Központ, Dezinfekciós osztály Biocidok és szabályozásuk Biocid termék: hatóanyag,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1003/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (1037 Budapest, Zay utca 1-3.) akkreditált területe

Részletesebben

A szakszerő talaj- és növény-mintavételezés jelentısége, módszerei

A szakszerő talaj- és növény-mintavételezés jelentısége, módszerei A szakszerő talaj- és növény-mintavételezés jelentısége, módszerei Európa uniós csatlakozásunk következtében megnıtt a talaj- és növényvizsgálati eredmények alapján folytatott tudatos, költség- és környezetkímélı

Részletesebben

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok 2008 PJ-MA SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok Előadó: Dr. Mahler András mahler@mail.bme.hu Tanszék: K épület, mfsz. 10. &

Részletesebben

Keltetői prevenció a kokcidiózis ellen tapasztalatok, ajánlások, trükkök

Keltetői prevenció a kokcidiózis ellen tapasztalatok, ajánlások, trükkök Keltetői prevenció a kokcidiózis ellen tapasztalatok, ajánlások, trükkök VI. MSDay Budapest, 2013. február 21. Dr. Jacsó Attila Dr. Földi József A kezdet Permetező kabin alkalmazása az istállóban A folytatás:

Részletesebben

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % ! #!$ #%& $!#!'(!!$!%#)!!!* ! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

SZENNYEZETT TALAJ ÉS HULLADÉK MINTAVÉTELE Útmutató. 2014. III. forduló

SZENNYEZETT TALAJ ÉS HULLADÉK MINTAVÉTELE Útmutató. 2014. III. forduló SZENNYEZETT TALAJ ÉS HULLADÉK MINTAVÉTELE Útmutató 2014. III. forduló 1. Általános elvek 1. A mintavétel célja szervetlen szennyezők vizsgálata. 2. A mintákat a résztvevők ugyanarról a területről, ill.

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben