Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája"

Átírás

1 Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája A talajvédelem lehetőségei Készítette: Hornyák Nikolett Felkészítő tanár neve: Gyuricza Gyuláné Nedelkovics Judit Kecskemét 2010

2 1. Bevezetés A talaj egyik természetes funkciója az egyes anyagok megkötése, lebontása és átalakítása. Ezt a tulajdonságát az ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét, vegyi anyagokat, sőt saját holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig végbe is mennek, amíg csatlakoznak a természetes körfolyamatokba, és amíg a talaj átalakító kapacitását el nem érik. Az embereknek egyre többet jelent a talajvédelem, a környezettudatos gazdálkodás például a zöldség- és gyümölcstermesztésben, hiszen fontos a kiváló minőségű élelmiszerek előállítása. Magyarország talajainak majdnem 50%-a savanyú kémhatású. Hiába van megfelelő mennyiségű tápelem a talajban, az ilyen talajokon a tápelemek feltáródása kedvezőtlen irányú. Egyes tápelemek felvehetetlenné válnak a növények számára, így hiánybetegségek lépnek fel, amelyből kifolyólag drasztikusan csökken a termés mennyisége, minősége és akár teljes növénypusztulás is felléphet. Más tápelemek esetében viszont ennek az ellenkezője történik, nagyobb mennyiségben a növényre vagy a végfogyasztó emberre toxikus elemek mobilizálódnak. A talaj tápanyag szolgáltató képességének mind anyagi, mind élelmiszerminőségbiztosítási vetületei vannak, ezért a megoldásnak, egyszerűnek, gyorsnak, olcsónak és radikálisnak kell lennie. A minőségellenőrzés és minőségvizsgálat tekintetében a piaci igények folyamatosan nőnek, az ellenőrzésekhez kapcsolódó munkák egyre összetettebbek, egyre magasabb szakmai, szellemi és technikai felkészültséget követelnek. A hagyományos mezőgazdasági ellenőrzéseken belül nagy érdeklődés tapasztalható a piacon egyedül alkalmazott és szabadalmi védelem alá vont vákuumos mélységi mintavételezés és terménygázosítás iránt. Azért választottam ezt a témát, mert fontosnak tartom a talajvédelmet. Fel kellene hívni mindenkinek a figyelmét a talaj és a környezet védelmére. Van tapasztalatom ezen a téren, mert több nyári szünetben dolgoztam talajvédelmi laboratóriumban. Legutóbb 2 hónapig volt lehetőségem ott lenni, ez alatt az idő alatt sokat tanultam, tapasztalatot és gyakorlatot szereztem a szakmának ezen a területén is. 1

3 2. Irodalmi feldolgozás Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése e rendeletben meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával. A termelési és környezetvédelmi szempontok összhangjának megteremtéséhez alapvető fontosságú, hogy az adott termőhelyen az ökológiai adottságokat figyelembe véve kell az ott gazdaságosan elérhető termést megtervezni és a talaj tápanyag-szolgáltató képességének, valamint a tervezett termés tápanyagigényének megfelelő tápanyaggazdálkodást folytatni Akkreditált SGS Talajvédelmi Laboratórium (Kecskemét) bemutatása Az SGS 2006 végén vette át az FVM által kiszervezett kecskeméti laboratórium működtetését. A kecskeméti labor vezetője Orovánné Rávai Mária. A kecskeméti talajvédelmi laboratórium vizsgálati területei: - Talajok és növények kémiai vizsgálata, elsősorban a tápelem- és a toxikus elem tartalom meghatározása. - Talajok fizikai tulajdonságainak meghatározása. - Vizek (felszíni-, öntöző-, talaj- és szennyvíz), szennyvíziszapok, hígtrágyák, szerves trágyák, komposztok, tőzeg és tőzegkészítmények fizikai, kémiai paramétereinek toxikus elem tartalmának vizsgálata. - Műtrágyák, talajjavító anyagok kémiai és fizikai vizsgálata minőségellenőrzéshez, forgalomba-hozatali engedélyhez. 2

4 Az elmúlt szezonban több mint tonna termény mintázását végezték el. Ezzel a technológiával számos eddig felmerült problémát sikerült megoldani, mely a tárolási körülményekhez kapcsolódott (pl. nagy tárolási magasság síktárolóban, silós tárolás). 2.2.Tápelem- és a toxikus elem tartalom meghatározása Nitrogén a talajban A növényi tápanyagok közül a nitrogén a legfontosabb (helyesebben: a leggyakrabban hiányzó), mert a növények testük felépítéséhez a nitrogénből használnak fel a legtöbbet. A talaj ásványi alkotói nem tartalmaznak nitrogént, a levegőnek viszont 78%- át alkotja ez az elem, amit azonban nem képesek közvetlenül felvenni a növények. A nitrogén a talajban nem akkumulálódik, így szükségesnél több kijuttatása a pazarláson túl környezetvédelmi problémát is okozhat. A hazai műtrágya felhasználásban, a legnagyobb mennyiségben és értékben a nitrogénféleségeket használják, ennek ellenére a kijuttatott adagok meghatározása itt a legpontatlanabb. Egyrészt tapasztalati úton próbálják a kijuttatandó mennyiséget meghatározni, másrészt a humuszból kalkulált értékeket alkalmazzák. Egyik módszer sem elfogadható pontosságú így a legnagyobb mennyiségben és értékben felhasznált műtrágyaféleséget használjuk feltehetően a legkisebb hatékonysággal. Foszfor a talajban - A talaj összes foszfortartalmának (szerves + szervetlen) csak kis mennyisége hasznosítható közvetlenül. - A kijuttatott foszfor tartalmú műtrágyákból származó foszfor is - ha a növények nem hasznosítják - viszonylag gyorsan átalakul nehezebben oldható foszfor vegyületekké, kötött lesz. - Az oldhatóságot figyelembe véve a foszfor felvétele a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon a legkedvezőbb. - A növények H 2 PO - 4 és HPO 2-4 formájában veszik fel a talajból. - A növény foszfortartalmának nagy része a generatív szervekben - termésben koncentrálódik. 3

5 - A növény fejlődésének olyan fázisaiban, ahol az különösen nagy mennyiségű energiát használ fel (generatív szakasz) jótékony hatású a könnyen felvehető, vízben jól oldódó foszfort tartalmazó műtrágya kijuttatása. - A talajnedvesség és talajtömörödöttség különösen erősen befolyásolja a növények foszforfelvételét. - A Mg és P ellátottság kölcsönösen szinergens módon (egymás hatását erősítően) befolyásolja e két elem felvételét és hasznosítását a talajból. Kálium a talajban A kálium a talaj ásványi alkotóinak része, és az agyagásványok felületein kötődik meg, ezért annál nagyobb a talaj természetes káliumtartalma, minél több agyagásványt tartalmaz. A kálium könnyen, és annál nagyobb mértékben fixálódik a talajban, minél nagyobb a talaj agyagtartalma. Felszabadulását az alacsony ph, tehát a talaj savassága segíti elő. Ezért a foszforhoz hasonlóan kimosódásának veszélye sokkal kisebb, mint a nitrogéné. A meszes talajok gyakran idéznek elő káliumhiányt, mivel a kalciumtartalom csökkenti a kálium felvehetőségét. A kicserélhető kálium mennyisége szervetlen talajokon alig haladja meg az összes káliumtartalom 1 2%-át. Ennek is csak néhány százaléka található a talajoldatban. A talaj tápanyag szolgáltató képességét alapvetően a talaj kémhatása határozza meg. Ez befolyásolja a tápelemek mobilizálódását (feltáródását), illetve immobilizációját (lekötődését) Talajok fizikai tulajdonságainak meghatározása Színmeghatározás A talajok színét a nemzetközi gyakorlatban a Munsell-skála alapján határozzák meg. A Munsell-skála a sárgától a vörösig számtalan színt tartalmaz, amelyek alapján minden talajhoz, talajszinthez egy kódszámot rendelnek, amelyek három jellemzőről tájékoztatnak: - hogy mely alapszínek keveréke az adott szín, - a színkeverék sötétségére vonatkozik, - a színkeverék telítettségére utal. 4

6 A vizsgálatot mindig benedvesített talajon végezzük! 1. ábra: A Munsell-skála A Munsell skála alapján a színárnyalatokból következtetni lehet a talaj egyes tulajdonságaira. A barna szín magasabb humusztartalmat, a vörös és sárga vas- illetve alumínium-oxidok feldúsulására, a felső réteg fakó színe kilúgozódásra utal. A szín meghatározásokon túl feljegyzéseket kell készíteni a talaj tarkázottságáról, amelyekből kiválásokra, a vázrészek kölcsönhatásaira következtethetünk. A talajvizsgálatok első feladata a talaj nedvességtartalmának becslése, meghatározása. 1. táblázat: A talajnedvesség állapotának jellemzői A talajnedvesség állapota Száraz Friss Nyirkos Nedves Sáros Jellemzői Tapintásra száraz, nyomásra könnyen szétesik apró szemcsékre, vízzel leöntve színe nagymértékben megváltozik. Nyomás hatására a szemcsék nehezebben esnek szét, jobban egymáshoz tapadnak. Nyomás hatására a szemcsék összetapadnak. Erőteljes összenyomáskor a tenyér és az ujjak nedvesek lesznek. Már kis nyomással is víz távozik a talajból. 5

7 A talaj víztartalmának meghatározása A talajminta tömegét a mintavételkor azonnal táramérlegen megmérjük! Ezt követően, szárítószekrényben, szükségmegoldásként száraz, napos helyen szárítjuk. A tömegállandóság beálltakor tömegét feljegyezzük. A két érték különbsége adja a megkötött vízmennyiséget. A víztartalom meghatározása után kerülhet sor a talaj szemcseösszetételének, mechanikai sajátságainak és morfológiai szerkezetének meghatározására. Atterberg-féle szemcseösszetétel vizsgálat Szükséges eszközök: különböző méretű sziták A mechanikai összetétel vizsgálata során a talajt alkotó anyag részecskéinek nagyságát, illetve azok mennyiségi arányát állapítjuk meg. Lemérünk 100 g talajt, majd különböző méretű szitákon átszitáljuk. Az azonos mérettartományba eső részecskék tömegét lemérjük, így kapjuk meg százalékos arányukat. 2. táblázat: A fizikai talajféleség és a szemcseösszetétel összefüggései Részecskék elnevezése Részecskék átmérője (mm) Durva kavics, kőtörmelék 200,0-20,0 Kavics 20,0-2,0 durva homok 2,0-0,2 finom homok 0,2-0,02 Iszap 0,02-0,002 Agyag 0,002 kisebb A részecskék csoportosítása Vázrészek Leiszapolható részek Kötöttség A kötöttség a talaj művelő eszközzel szembeni ellenállását jelenti. Meghatározása az Arany-féle kötöttségi szám (K A ) alapján történik, amely a fizikai talajféleség legfontosabb jellemzője. 6

8 Arany-féle kötöttségi szám meghatározása Eszközei: táramérleg, kanál, dörzsmozsár, főzőpohár, büretta állvánnyal A K A = a 100 gramm légszáraz talajnak a képlékenység felső határáig történő nedvesítéshez szükséges vízmennyiség. A vizsgálat lényege, hogy a légszáraz talajhoz desztillált vizet adunk keverés közben. Mérjük, hogy 100 g talaj esetében hány milliliter vízre van szükség ahhoz, hogy abból egy meghatározott konzisztenciájú pép legyen, amely a fonálpróbát adja. A kötöttségi szám a talaj kolloid tartalmával (agyag, iszap) van leginkább összefüggésben. A kötött talajnál nagy agyagtartalma révén nagy számot kapunk, laza homoktalajnál kicsit. 2. ábra: A fonalpróba Sík-féle higroszkóposság vizsgálat Eszközei: szárítószekrény, csiszoltfedelű bemérő edény, táramérleg, exszikkátor. A higroszkóposság a talajnak azon tulajdonsága, hogy száraz állapotban a levegőből is képes a nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai féleségére. Mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú, térbe helyezik, és néhány nap múlva, mérik le nedvességtartalmát. A Sík-féle higroszkóposságot kristályos kalcium-klorid felett mérik. Menete: - 5 g talajminta és a bemérő edény együttes tömegét megmérjük. - A bemérő edényt a talajjal együtt lezárva az exszikkátorba helyezzük, 5 nap múlva megmérjük a tömegét. - A bemérő edényt a talajjal együtt C-on szárítjuk, majd exszikkátorba helyezve lehűlés után a tömegét megmérjük. 7

9 Agyag-iszap tartalom meghatározás A mezőgazdaság szempontjából fontos tulajdonság, mert a talaj szemcseösszetétele meghatározza annak adszorpciós és kötőképességét. Eszközei: mérőhenger, keverőpálca vagy üvegbot A vizsgálatot térfogatméréssel, ülepítéses módszerrel végezhetjük el. 3. ábra: Agyag-iszap tartalom meghatározása ülepítéssel Menete: - Talajmintával félig, majd vízzel tele töltjük az 1000 cm 3 -es mérőhengert. - A mérőhengert összerázzuk, és kb. 1 órahosszat állni hagyjuk. - A zagyot még egyszer alaposan összerázzuk, majd 24 órát állni hagyjuk, és leolvassuk a teljes (H 1 ) és az agyag-iszap alatti részt (H 2 ). Ötórás kapilláris vízemelés Eszközök: kapilláriscső, vízfürdő, textil (a cső egyik végének lezárására), befőttes gumi, milliméterpapír, vonalzó vagy, mérőszalag Lényege: A talajok kapillarizáltságuk mértékének megfelelően vezetik a vizet. A kolloidokban szegényebbek jobban (pl. homok), a kolloidokban gazdagabbak kevésbé, mert a kolloidok megduzzadva elzárják a hajszálcsöveket. 8

10 A vizsgálat menete: - Az előkészített (egyik végén lezárt) kapilláriscsövet 2/3 részig, légszáraz talajjal megtöltjük. - Feltöltjük a vízfürdőt, ráállítjuk az üvegcsövet, úgy, hogy a víz felszínét folyamatosan érje. - Folyamatosan mérjük a nedvesedés mértékét, és a milliméterpapíron ábrázoljuk a pontokat Vizek (felszíni-, öntöző-, talaj- és szennyvíz), szennyvíziszapok, hígtrágyák, szerves trágyák, komposztok fizikai, kémiai paramétereinek toxikus elem tartalmának vizsgálata A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium óta intenzíven fejlesztette a hazai felszín alatti monitoring hálózatot, elsősorban a felszín közeli zónában történő szennyeződés terjedésének kontrollja miatt. A felszíni vizek fizikai, kémiai vizsgálatát, állóvíztípusoktól függően évi 2-12 alkalommal végzik. Az oxigén-, nitrogén- és foszforháztartás jellemzőit, és a mikrobiológiai összetételt vizsgálják. Minden felszín alatti és felszíni vízforrásból, vagy akár a vezetékes hálózatról származó víz tartalmaz oldott ásványi sókat, földrajzi elhelyezkedéstől, vízforrástól függően eltérő arányban és mennyiségben. Így bátran állíthatjuk, hogy nincs két egyforma minőségű öntöző víz. Az öntözővíz ásványi összetétele, és jobbára ezekkel összefüggő egyéb tulajdonságai (EC, ph, keménység, toxikus elem-tartalom stb.) befolyásolják a műtrágyaválasztást, a vízkezelési módot (pl. savazás), illetve hatással van az öntözőrendszer élettartamára, összességében pedig a termelés költségére. 9

11 4. ábra: Mesterségesen kialakított öntözővíz tározó Öntözővizek Felszíni vizeknél a folyóvízzel fennálló kapcsolat, talajvizeknél a felszíni eredetű szennyezések, rétegvizeknél a hidrogeológiai viszonyok a döntőek a víz minősége szempontjából. Az öntözés befolyásolja a túlfolyás térfogatát és annak sótartalmát, ezért lényegesen kihat a tápanyagok hasznosulási arányára. A vizsgált tápelemek hasznosulási arányai összefüggésbe hozhatók a túlfolyás koncentráció változásával. Azok a tápionok, melyeknek a koncentrációja a túlfolyásban magasabb, alacsonyabb hasznosulási arányt adnak. A tápanyagok hasznosulásában a technológiai elemek szerepe nagyobb, mint a vízkémiai adottságoké. Az öntözővíz minőségi paramétereinél az alábbi jellemzők figyelembevétele szükséges: Klorid: - felületi öntözés> 150 mg/l - esőztető öntözés> 100 mg/l Bór: - esetleg toxikus 0,7-2,0 mg/l - toxikus 2,0 mg/l Nitrát- Nitrogén: - megengedhető 5-10 mg/l - átmenetileg megengedhető mg/l Ammónium- Nitrogén: - megengedhető 0,01-0,5 mg/l - átmenetileg megengedhető 0,5-2,0 mg/l 10

12 Kémhatás: - ph 6,5-8,4 minden esetben használható - ph <6,5 vagy ph> 8,4 talaj függvényében kell dönteni Hőmérséklet: C, kivéve fagyvédő öntözés Az öntözővíz minőségét az alábbi jellemzők, és paraméterek alapján kell meghatározni: - fizikai jellemzők: hőmérséklet, szín, szag, hordalékosság, - kémiai paraméterek. Öntözővíz esetében elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok: - oldott anyagok összetétele és mennyisége (kationok: Fe 2+, Al 3+, Ca 2+, Mg 2+, Na +, K + ; anionok: CO 2-3, HCO 3-, SO 2-4, Cl - ); - nátrium adszorpciós arány, - ammónium, illetve nitrát-n, - szikesedési hányados, - magnézium százalék, - anion szerinti víztípus, - kation szerinti víztípus, - só koncentráció, - egyéb mérgező szervetlen sók. A szennyvíziszap kezelésre hangsúlyozottabban érvényes az a megállapítás, miszerint a kezelési technológia mélysége elsődlegesen a folyamat legkritikusabb részétől, azaz az elhelyezést illetőleg hasznosítás módjától, ezen túlmenően az érkező szennyvíz összetételétől függ. Célja az anyag nedvesség tartalmának csökkentése, bűz, szagártalom, fertőzőképesség megszüntetése. A települési szennyvíztisztító folyamatokból származó iszap egyébként nem tekintendő veszélyes hulladéknak, hanem - éppen a benne megtalálható alkotó elemek miatt, korlátozott feltételek mellett hasznosítható melléktermék, mely alkalmas primer anyagok, illetve megfelelő beavatkozással energiahordozók kiváltására vagy pótlására (tápanyagok, különböző tüzelőanyagok, villamos energia stb.). A szennyvíziszap minősége jellemző az adott településre, leginkább a tisztítási technológiára, s így településenként változhat. Ezek a tényezők befolyásolják a későbbi felhasználási módot. Tudni kell, hogy a tisztítási technológiák hatásfokának 11

13 javítása, illetőleg a fokozatok számának emelkedése általában az iszap mennyiségének növekedéséhez is vezet. 5. ábra: Szennyvíziszap kezelésére használt ülepítő medencék Laboratóriumi vizsgálatok: A talaj, a szennyvíz és a szennyvíziszap vizsgálatát külön jogszabály írja elő. A talajok esetében minden esetben vizsgálandó az összes szelvénymintából: - a kémhatás ph (H2O), - a humusztartalom (%), - az összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1), - a vízben oldott összes só, - a kötöttségi szám (K A ). Jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek: - a térfogattömeg (kivéve víztelenített iszap), - a pf sor (kivéve víztelenített iszap), - a talajvízvizsgálat, - a báziscsere-vizsgálat, - a mechanikai összetétel. Szakmailag indokolt esetben: - az 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és só összetétel, - a talaj mikrobiológiai vizsgálata az átlagminták felső szintjéből. Számítással meghatározott paraméterek (kivéve víztelenített iszap): - az összporozitás, - a differenciált porozitás, - a levegőkapacitás, 12

14 - a relatív levegőtartalom, - a víz-levegő arány, - a vízháztartási mérleg, - a só forgalmi számítások (indokolt esetben), - a kritikus talajvízszint meghatározása (indokolt esetben). A hígtrágyák minősége időben változik, ezért a kezelőtelepi tárolás napig változhat. (Istállón belül maximum a h engedhető meg.) A hígtrágyák bakteriológiai szempontból igen változatos élőlénycsoportokat, mikroorganizmusokat, gombákat tartalmaznak, melyek jó része humán és állategészségügyi szempontból veszélyes. Ártalmatlanná tétele ezen okok miatt is rendkívül fontos. 1. ábra: Hígtrágya tározó A hígtrágya felhasználást kizáró okok: - a 60 cm-nél sekélyebb termőrétegű vagy kavicsteraszon kialakult talajok, - a magas talajvízszint (átlagos talajvízszint 150 cm felett), - az esőszerű öntözés esetén 6%-nál meredekebb lejtők, vagy ellenesésekkel tarkított területek, - a felületi öntözés esetén, az öntözés módjától függően 5%-os terepeséstől, - a vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talaj, - a 12% feletti lejtő esetén, kivéve injektálás, - a felszín alatti vízbázisok, illetve a vízbázisok hidrogeológiai védőterületén, külön jogszabály rendelkezései szerint, - a legelő öntözése másik állattartó telepről származó hígtrágyával, kivéve, ha azt a külön jogszabályban foglaltak lehetővé teszik, - a közegészségügyi védőtávolságokon belül lévő területeken. 13

15 Közegészségügyi védőtávolságok, ahol a hígtrágya kijuttatás nem lehetséges: - Lakott területtől 300 m - Élelmiszer-ipari vagy hasonló üzem 500 m - Országos közutak 10 m A hígtrágya használatát korlátozó tényezők: - a külön jogszabályban feltüntetett nitrát érzékeny területeken kívül a kijuttatott hasznosuló N mennyisége legfeljebb 200 kg/ha/év lehet, - hígtrágyával kijuttatott kálium hatóanyag mennyisége nem lehet több, mint 250 kg/ha/év, - közegészségügyi várakozási idők, melyek az alábbiak: - nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetők, - gyümölcsfák, szőlő csak felületi módszerrel öntözhető, betakarítás előtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni, - szántóföldi ipari növények, takarmányok, rét legelő öntözését a betakarítás, illetve a legeltetés kezdete előtt 21 nappal be kell fejezni, - fás ültetvények várakozási időkorlát nélkül öntözhetők. Minden esetben vizsgálandó az összes talajmintából: - a kémhatás ph (H 2 O), - a kötöttségi szám (K A ), - a humusztartalom (%), - a nitrát, - az összes karbonát tartalom (CaCO 3 %) vagy hidrolitos aciditás (y1), - a vízben oldható összes sótartalom %, - a talaj tápanyagtartalmának vizsgálat az átlagmintákból. A szerves trágyák növényi és állati eredetű szerves anyagból álló trágyák. Valamennyi növényi tápanyagot tartalmazzák, különböző arányokban. A szerves trágyák féleségei: istállótrágya (szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtrágya), baromfitrágya, szalmatrágya (mesterséges istállótrágya), zöldtrágya, fekália, komposzt, továbbá vértrágya és egyéb mezőgazdasági és ipari szerves hulladék anyagok. 14

16 A szerves trágyák elbomlása a talajban olyan biológiai és kémiai folyamatok következménye, amelyek során a trágyák nehezen oldható szerves vegyületei oldhatókká alakulnak, tápanyagaik a talajban lassan, fokozatosan ásványosodnak és a növény számára felvehető tápanyagok válnak belőlük. A trágyák hatását általában 4 évre becsülik. Első évben a tápanyagoknak kb %-a bomlik el és hat. Homoktalajokon az erősebb levegőzés miatt a trágya hevesebben bomlik, hatását itt csak kb. 3 évre becsülik. Minél kötöttebb a talaj és minél mélyebbre helyezzük a trágyát, tehát minél levegőtlenebb viszonyok közé került, annál lassúbb az elbomlása. A szerves trágyák bomlásának időtartama attól is függ, hogy milyen trágyaféleségről van szó. 2. ábra: Szerves trágya tározó A gyorsan bomló szerves trágyák nagy szénhidrát- (cellulóz, keményítő, hemicellulóz) és könnyen bomló fehérjevegyületeket tartalmaznak, így a szalmatrágya, friss istállótrágya, zöldtrágya. Nehezebben bomló az érett istállótrágya, komposzt, tőzeg, hatása 4-5 év. Az istállótrágya bomlása állatfajonként is változó. A ló-, juh-, baromfitrágya könnyen bomló, ún. heves trágya, míg a szarvasmarha- és sertéstrágya nehezen bomló, ún. hideg trágya. Az elbomlás során - különösen tág szén-nitrogén arányú (erősen szalmás) trágyák alkalmazásával - kedvezőtlen, átmeneti terméscsökkenést okozó folyamatok is mehetnek végbe. (mikrobák káros nitrogén-asszimilációja, szén-nitrogén arány). 15

17 3. Műtrágyák, talajjavító anyagok kémiai és fizikai vizsgálata minőségellenőrzéshez, forgalomba hozatali engedélyhez A műtrágya: Olyan, rendszerint szervetlen vegyi anyag, amely a növény számára alapvető tápanyagok közül egyet vagy többet tartalmaz: nitrogént, foszfort, káliumot vagy mindezeket együttesen, és a talajba adagolva tápanyagokat szolgáltat a növényeknek. A műtrágya megnevezést olyan anyagokra is használják, amelyek nyomelemeket (bórt, kobaltot, rezet, vasat, mangánt, vagy cinket) tartalmaznak. Alkalmazzák a mész elnevezésére is, amely a talaj savasságát megszünteti, valamint az olyan tömény szerves anyagok elnevezésére, amilyenek az alvadt vér vagy a csontliszt, ha azokat talajjavításra használják fel. A műtrágyákat granulátum, kristály, por vagy folyadék formájában adagolják a talajba. A folyadékokat beinjektálhatják, vagy rápermetezhetik, a granulátumokat rendszerint a felszínen szétszórják. A túlzott, különösen nitrogéntartalmú műtrágya használata szennyeződést okozhat az élővizekben és az ivóvízben is. Számos országban, így nálunk is törvény szabályozza, hogy az egyes évszakokban egy adott területnagyságon mennyi műtrágyát szabad felhasználni. 8. ábra: Műtrágyák Talajjavító anyagok: Talajjavításra őrölt mészkövet és magnéziumot használnak. A magnéziumos mészkővel elővigyázatosnak kell lenni, mert a sok magnézium hatással lehet a káliumfelvételre, s ez egy sor újabb problémához vezethet. Talajjavító anyagok vizsgálata 16

18 - Bázikus hatású, kettős komponensű (Ca, Mg) talajjavító anyagok mintavétele, minősítése. - Bázikus hatású, kettős komponensű (Ca, Mg) talajjavító anyagok laboratóriumi vizsgálata. - Lúgos hatású talajjavító anyagok vizsgálata. - Savas hatású talajjavító anyagok vizsgálata. - Szerves anyag tartalmú talajjavító anyagok vizsgálata. 17

19 4. Talajok és növények kémiai vizsgálata A talajok és növények laboratóriumi vizsgálatának első lépése a szárítás. Légszáraz talajjal könnyebb dolgozni. Talajvizsgálatok Az utóbbi időben egyre többet hallani az okszerű talajerő-gazdálkodásról, amelynek célja, hogy csak annyi tápanyagot juttassunk a talajba, amennyire ténylegesen szükség van. Talajunk tápanyag-ellátottságáról, pedig csak a rendszeres talajvizsgálattal győződhetünk meg. Egy talajminta vizsgálatával több 10 vagy akár 100 kg műtrágyát takaríthatunk meg vagy éppen a pontos tápanyagmennyiség kijuttatásával több termést takaríthatunk be. 9. ábra: Kémiai és biológiai vizsgálatokhoz használható eszközök, műszerek 18

20 10. ábra: Talajminta vezetőképességének meghatározása 3. táblázat: A talaj kémiai vizsgálatának lehetőségei Vizsgált vegyület Könnyen felvehető N-tartalom (NH 3 -N és NO 3 -N) Könnyen oldható P 2 O 5 - tartalom Könnyen oldható K 2 O-tartalom Könnyen oldható Mg-tartalom Fe-tartalom Mn-tartalom Cu-tartalom Zn-tartalom Vizsgálati módszer 1%-os kálium-kloridos kivonatban meghatározva (Wagner-Parnas-féle készülékkel) AL (ammon-laktát) kivonószerrel történő feltárás után, spektrofotométerrel kolorimetrikus úton (438-as hullámhosszon) mérve (GEREI, 1970) AL (ammon-laktát) kivonószerrel történő feltárás után, lángfotométerrel mérve (GEREI, 1970) 1%-os KCl-os módszerrel előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve A talajok tápanyag-ellátottságának megállapításához, szükséges talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel szakmai követelményei a pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. 19

21 A talaj tápanyagvizsgálatát - ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak. A mintavétel célja az adott területre, parcellára jellemző átlagminta begyűjtése, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt, a parcellát 5 hektáros - lehetőleg egyenként homogén - mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi területeket (parcellák) 1: léptékű térkép alapján ajánlatos kijelölni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit, a táblák területét. Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos genetikai szintből és egységes módszerrel kell megvenni: - szántóföldi kultúráknál, a művelt (általában a 0-30 cm-es) rétegből parcellánként, de legfeljebb 5 ha-ként veszünk egy átlagmintát, - rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de legfeljebb 5 hektáronként veszünk egy átlagmintát, - állókultúráknál, legfeljebb 5 hektáronként kell egy átlagmintát venni. - A részmintákat gyümölcsültetvényeknél a 0-30; cm, bogyósoknál 0-20; cm, szőlőültetvényeknél 0-30, cm mélységből kell megvenni. - A mintázandó területről részmintákat az átló mentén vagy cikcakkvonalban ajánlatos venni úgy, hogy egy átló mentén legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talajmintát. - A részmintákat alaposan összekeverjük és ebből az összekevert mintából képezünk kb. 1 kg tömegű átlagmintát. A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni: - szántóföldi kultúra esetén, a tábla szélén 20 m-es sávban, - a forgókban, - a szalmakazlak helyén, - a műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depóniák helyén, - az állatok delelő helyén. 20

22 A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túlszáraz). Mintavételre alkalmas időpont még: - az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével, - tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével, - szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével. Mintavétel végezhető kézi (fúrók, rétegfúrók) vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1 kg talaj befogadására alkalmas vízhatlan tasakba tenni, melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön bekötésre. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, amely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat célját, a mintavétel helyét, a parcella jelét, a minta kódját és a mintavétel mélységét. Laboratóriumi vizsgálatok: Minden esetben vizsgálandó: - a kémhatás ph (H 2 O), - a vízben oldható összes sótartalom (%), - a fenolftalein lúgosság, - az összes karbonát tartalom (CaCO 3 %), vagy hidrolitos aciditás (y 1 ), - a kötöttségi szám (K A ), - a humusztartalom (%), - a báziscsere vizsgálat. Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó: - az 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és só összetétel (0,2% vízben oldható sótartalom felett), - a talajvíz sótartalma és só összetétele. A szennyezésre gyanús terület vizsgálata bizonyos munkafázisok elvégzését jelenti: - A veszélyeztetettség első értékelése az előzetes információk, és a helyszíni bejárás nyomán történhet a feltárás fázisában. - A tájékozódó fázisban végzett helyszíni és laborvizsgálatok nyomán eldönthető, hogy fennforog-e veszélyeztetés? 21

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.

Részletesebben

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám 1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,

Részletesebben

SZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

SZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz SZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N), Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK

TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK Talajszerkezet vizsgálati módszerei A talajszerkezet elemzését a vizsgálandó terület adatainak gyűjtésével kell kezdeni Az adatgyűjtés első fázisa a talajtani információk beszerzése

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1548/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar - és Növényvizsgáló Laboratórium (6000 Kecskemét,

Részletesebben

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%)

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) Tantárgy neve: Alkalmazott talajtan Kreditértéke: 3 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 60:40 (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma:

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1739/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. 1225 Budapest, Nagytétényi

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1548/2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar - és Növényvizsgáló

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH-1-1615/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és Környezetanalitikai Laboratórium

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1548/2007 számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar Környezettudományi Intézet - és Növényvizsgáló Laboratórium

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának

Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának Zöldségnövények tápanyagutánpótlása Jegyzet 73. 80. o. Tápanyagutánpótlás, trágyázás: a növények táplálását, illetve a talajtermékenység növelését szolgáló anyagok talajba, levélre vagy légtérbe történő

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz concentratarum ad haemodialysim Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2008:1167 javított 6.3 AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz Az alábbi

Részletesebben

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő, Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1701/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: EUROFINS ÖkoLabor Laboratóriumi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1699/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A synlab Umweltinstitut Ungarn Kft. Labor (9200 Mosonmagyaróvár, Terv utca 92.)

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1%

Részletesebben

Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályai

Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályai Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályai Bevezetés Napjainkban a szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása fontos eszköze lehet a

Részletesebben

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium tartalom

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges?

TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges? TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges? TALAJVIZSGÁLAT Alap talajvizsgálatot kell végezni azokon a területeken, ahol nincs korábbi talajvizsgálati eredmény. Alapvizsgálatkor a tápanyagvizsgálatok (NPK) mellett

Részletesebben

Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága

Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1 Kocsis Mihály 2 Tóth Gergely 3 Makó András 3 Rajkai Kálmán 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztési és Talajtani

Részletesebben

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének

Részletesebben

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási 1. melléklet Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási terv értelmezéséhez Talajvizsgálat A termõföldrõl szóló 1994 évi LV. törvény 64. -a elõírja, hogy a földhasználónak

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1580/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. Mezőgazdasági Laboratórium (7700 Mohács, Budapesti út 21.) akkreditált

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1580/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. Mezőgazdasági Laboratórium

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000

Részletesebben

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,

Részletesebben

a NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1612/2009 számú akkreditált státuszhoz A KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamû Kft. Minõségvizsgáló Laboratórium (7400 Kaposvár, Dombóvári út 0325 hrsz.)

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

2. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

2. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 2. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Az 1. (1) bekezdés szerinti tevékenységek engedélyezéséhez szükséges talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei Tartalom 1. Valamennyi

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1397/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály

Részletesebben

Az 1. (1) bekezdés szerinti tevékenységek engedélyezéséhez szükséges talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei

Az 1. (1) bekezdés szerinti tevékenységek engedélyezéséhez szükséges talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei 1. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez A talajvédelmi terv készítésére vonatkozó általános követelmények A talajvédelmi terveket minden esetben a következők szerint kell összeállítani: 1. Előlap:

Részletesebben

Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia

Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia Termőképességi térkép (KITErkep) alapján optimalizált termesztéstechnológia 2019. 04. 21. Dr. Riczu Péter Precíziós gazdálkodási rendszerfejlesztő mérnök Termelés során elérhető adatok Növényzet produktivitása

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-0996/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az AGROLABOR Kft. Mezõgazdasági Vizsgáló és Termékminõsítõ Laboratórium (5000

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői

Részletesebben

Csepegtető öntözőrendszerek tisztítása. Kísérlet 2018

Csepegtető öntözőrendszerek tisztítása. Kísérlet 2018 Csepegtető öntözőrendszerek tisztítása Kísérlet 2018 Kísérlet adatai Termény / Fajta: Ország / Régió: Kísérlet célja: Nincs adat Faversham / Egyesült Királyság Tesztelt ICL termék: PeKacid 0-60-20 Alkalmazási

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os

Részletesebben

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában

A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában A hüvelyes növények szerepe a talaj tápanyag-gazdálkodásában Dr. Berényi Üveges Judit Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal NTAI, Talajvédelmi Hatósági Osztály Szakmai Konferencia a Hüvelyesek Nemzetközi

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről szóló

Részletesebben

Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM)

Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM) Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM) I. Elméleti alapok: A vizek savasságát a savasan hidrolizáló sók és savak okozzák. A savasságot a semlegesítéshez szükséges erős bázis mennyiségével

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Homoktalajok javítása 76.lecke A nagy homoktartalom területe és aránya Terület,

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1226/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A PANNON-VÍZ Zrt. Minőségvizsgáló Laboratórium (9025 Győr, Bercsényi liget 83.) akkreditált területe: I. Az akkreditált területhez

Részletesebben

A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség

A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség A talaj színe Munsell skála HUE 10YR A HUE megadja, hogy mely alapszínek

Részletesebben

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése

Részletesebben

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany

Részletesebben

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon

Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Talajroml{si folyamatok {ltal{ban és a kock{zatok Magyarorsz{gon Szabó József, Anton Attila Soilutil Konferencia; Talajromlás, fenntartható talajhasználat ; Budapest, 2013. november 14. 1 Talaj- Mezőgazdas{g

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT-1-1071/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2 Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2013 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.) akkreditált

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással

Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással A titrálás lényege, hogy a meghatározandó komponenst tartalmazó oldathoz olyan ismert koncentrációjú oldatot adagolunk, amely a reakcióegyenlet szerint

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály Vízvédelmi Laboratórium 1 (8360 Keszthely,

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1397/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály

Részletesebben

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület

Részletesebben

TEL TÁPANYAGVIZSG PANYAGVIZSGÁLAT CÉLZOTT KIJUTTATÁS RNYEZETVÉDELEM TEL

TEL TÁPANYAGVIZSG PANYAGVIZSGÁLAT CÉLZOTT KIJUTTATÁS RNYEZETVÉDELEM TEL TALAJ (NÖVÉNY) NY) MINTAVÉTEL TEL TÁPANYAGVIZSG PANYAGVIZSGÁLAT CÉLZOTT KIJUTTATÁS EGÉSZS SZSÉG ÉS S KÖRNYEZETVK RNYEZETVÉDELEM TÖBBLETBEVÉTEL TEL TÁMOGATÁS A TÁPANYAGELLT PANYAGELLÁTÁSS CÉLJAC - A NÖVÉNY

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1226/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: PANNON-VÍZ Zrt. Minőségvizsgáló Laboratórium Telephelyek címe: 9025 Győr, Bercsényi

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1612/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Korlátolt Felelősségű Társaság (KAVÍZ Kft.)

Részletesebben

A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése

A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése Botosné Olasz Zsuzsanna NÉBIH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 2016. október 26. Jogi háttér

Részletesebben

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT11397/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium (8360 Keszthely,

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

V É R Z K A S A Y E N P

V É R Z K A S A Y E N P Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2012. február 14. 7. évfolyam 1. feladat (1) Írd be a felsorolt anyagok sorszámát a táblázat megfelelő helyére! fémek anyagok kémiailag tiszta anyagok

Részletesebben

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület

Nemzeti Akkreditáló Testület Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1497/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK BARLANGJÁBAN Készítette: Szalai Zsófia Környezettan BSc. Harcsaszájú-barlang Témavezető: Kiss Klaudia Szalai Zoltán PhD. BEVEZETÉS, ALAPPROBLÉMA 80-as

Részletesebben