Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája"

Átírás

1 Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskolája A talajvédelem lehetőségei Készítette: Hornyák Nikolett Felkészítő tanár neve: Gyuricza Gyuláné Nedelkovics Judit Kecskemét 2010

2 1. Bevezetés A talaj egyik természetes funkciója az egyes anyagok megkötése, lebontása és átalakítása. Ezt a tulajdonságát az ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét, vegyi anyagokat, sőt saját holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig végbe is mennek, amíg csatlakoznak a természetes körfolyamatokba, és amíg a talaj átalakító kapacitását el nem érik. Az embereknek egyre többet jelent a talajvédelem, a környezettudatos gazdálkodás például a zöldség- és gyümölcstermesztésben, hiszen fontos a kiváló minőségű élelmiszerek előállítása. Magyarország talajainak majdnem 50%-a savanyú kémhatású. Hiába van megfelelő mennyiségű tápelem a talajban, az ilyen talajokon a tápelemek feltáródása kedvezőtlen irányú. Egyes tápelemek felvehetetlenné válnak a növények számára, így hiánybetegségek lépnek fel, amelyből kifolyólag drasztikusan csökken a termés mennyisége, minősége és akár teljes növénypusztulás is felléphet. Más tápelemek esetében viszont ennek az ellenkezője történik, nagyobb mennyiségben a növényre vagy a végfogyasztó emberre toxikus elemek mobilizálódnak. A talaj tápanyag szolgáltató képességének mind anyagi, mind élelmiszerminőségbiztosítási vetületei vannak, ezért a megoldásnak, egyszerűnek, gyorsnak, olcsónak és radikálisnak kell lennie. A minőségellenőrzés és minőségvizsgálat tekintetében a piaci igények folyamatosan nőnek, az ellenőrzésekhez kapcsolódó munkák egyre összetettebbek, egyre magasabb szakmai, szellemi és technikai felkészültséget követelnek. A hagyományos mezőgazdasági ellenőrzéseken belül nagy érdeklődés tapasztalható a piacon egyedül alkalmazott és szabadalmi védelem alá vont vákuumos mélységi mintavételezés és terménygázosítás iránt. Azért választottam ezt a témát, mert fontosnak tartom a talajvédelmet. Fel kellene hívni mindenkinek a figyelmét a talaj és a környezet védelmére. Van tapasztalatom ezen a téren, mert több nyári szünetben dolgoztam talajvédelmi laboratóriumban. Legutóbb 2 hónapig volt lehetőségem ott lenni, ez alatt az idő alatt sokat tanultam, tapasztalatot és gyakorlatot szereztem a szakmának ezen a területén is. 1

3 2. Irodalmi feldolgozás Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése e rendeletben meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával. A termelési és környezetvédelmi szempontok összhangjának megteremtéséhez alapvető fontosságú, hogy az adott termőhelyen az ökológiai adottságokat figyelembe véve kell az ott gazdaságosan elérhető termést megtervezni és a talaj tápanyag-szolgáltató képességének, valamint a tervezett termés tápanyagigényének megfelelő tápanyaggazdálkodást folytatni Akkreditált SGS Talajvédelmi Laboratórium (Kecskemét) bemutatása Az SGS 2006 végén vette át az FVM által kiszervezett kecskeméti laboratórium működtetését. A kecskeméti labor vezetője Orovánné Rávai Mária. A kecskeméti talajvédelmi laboratórium vizsgálati területei: - Talajok és növények kémiai vizsgálata, elsősorban a tápelem- és a toxikus elem tartalom meghatározása. - Talajok fizikai tulajdonságainak meghatározása. - Vizek (felszíni-, öntöző-, talaj- és szennyvíz), szennyvíziszapok, hígtrágyák, szerves trágyák, komposztok, tőzeg és tőzegkészítmények fizikai, kémiai paramétereinek toxikus elem tartalmának vizsgálata. - Műtrágyák, talajjavító anyagok kémiai és fizikai vizsgálata minőségellenőrzéshez, forgalomba-hozatali engedélyhez. 2

4 Az elmúlt szezonban több mint tonna termény mintázását végezték el. Ezzel a technológiával számos eddig felmerült problémát sikerült megoldani, mely a tárolási körülményekhez kapcsolódott (pl. nagy tárolási magasság síktárolóban, silós tárolás). 2.2.Tápelem- és a toxikus elem tartalom meghatározása Nitrogén a talajban A növényi tápanyagok közül a nitrogén a legfontosabb (helyesebben: a leggyakrabban hiányzó), mert a növények testük felépítéséhez a nitrogénből használnak fel a legtöbbet. A talaj ásványi alkotói nem tartalmaznak nitrogént, a levegőnek viszont 78%- át alkotja ez az elem, amit azonban nem képesek közvetlenül felvenni a növények. A nitrogén a talajban nem akkumulálódik, így szükségesnél több kijuttatása a pazarláson túl környezetvédelmi problémát is okozhat. A hazai műtrágya felhasználásban, a legnagyobb mennyiségben és értékben a nitrogénféleségeket használják, ennek ellenére a kijuttatott adagok meghatározása itt a legpontatlanabb. Egyrészt tapasztalati úton próbálják a kijuttatandó mennyiséget meghatározni, másrészt a humuszból kalkulált értékeket alkalmazzák. Egyik módszer sem elfogadható pontosságú így a legnagyobb mennyiségben és értékben felhasznált műtrágyaféleséget használjuk feltehetően a legkisebb hatékonysággal. Foszfor a talajban - A talaj összes foszfortartalmának (szerves + szervetlen) csak kis mennyisége hasznosítható közvetlenül. - A kijuttatott foszfor tartalmú műtrágyákból származó foszfor is - ha a növények nem hasznosítják - viszonylag gyorsan átalakul nehezebben oldható foszfor vegyületekké, kötött lesz. - Az oldhatóságot figyelembe véve a foszfor felvétele a gyengén savanyú és a semleges kémhatású talajokon a legkedvezőbb. - A növények H 2 PO - 4 és HPO 2-4 formájában veszik fel a talajból. - A növény foszfortartalmának nagy része a generatív szervekben - termésben koncentrálódik. 3

5 - A növény fejlődésének olyan fázisaiban, ahol az különösen nagy mennyiségű energiát használ fel (generatív szakasz) jótékony hatású a könnyen felvehető, vízben jól oldódó foszfort tartalmazó műtrágya kijuttatása. - A talajnedvesség és talajtömörödöttség különösen erősen befolyásolja a növények foszforfelvételét. - A Mg és P ellátottság kölcsönösen szinergens módon (egymás hatását erősítően) befolyásolja e két elem felvételét és hasznosítását a talajból. Kálium a talajban A kálium a talaj ásványi alkotóinak része, és az agyagásványok felületein kötődik meg, ezért annál nagyobb a talaj természetes káliumtartalma, minél több agyagásványt tartalmaz. A kálium könnyen, és annál nagyobb mértékben fixálódik a talajban, minél nagyobb a talaj agyagtartalma. Felszabadulását az alacsony ph, tehát a talaj savassága segíti elő. Ezért a foszforhoz hasonlóan kimosódásának veszélye sokkal kisebb, mint a nitrogéné. A meszes talajok gyakran idéznek elő káliumhiányt, mivel a kalciumtartalom csökkenti a kálium felvehetőségét. A kicserélhető kálium mennyisége szervetlen talajokon alig haladja meg az összes káliumtartalom 1 2%-át. Ennek is csak néhány százaléka található a talajoldatban. A talaj tápanyag szolgáltató képességét alapvetően a talaj kémhatása határozza meg. Ez befolyásolja a tápelemek mobilizálódását (feltáródását), illetve immobilizációját (lekötődését) Talajok fizikai tulajdonságainak meghatározása Színmeghatározás A talajok színét a nemzetközi gyakorlatban a Munsell-skála alapján határozzák meg. A Munsell-skála a sárgától a vörösig számtalan színt tartalmaz, amelyek alapján minden talajhoz, talajszinthez egy kódszámot rendelnek, amelyek három jellemzőről tájékoztatnak: - hogy mely alapszínek keveréke az adott szín, - a színkeverék sötétségére vonatkozik, - a színkeverék telítettségére utal. 4

6 A vizsgálatot mindig benedvesített talajon végezzük! 1. ábra: A Munsell-skála A Munsell skála alapján a színárnyalatokból következtetni lehet a talaj egyes tulajdonságaira. A barna szín magasabb humusztartalmat, a vörös és sárga vas- illetve alumínium-oxidok feldúsulására, a felső réteg fakó színe kilúgozódásra utal. A szín meghatározásokon túl feljegyzéseket kell készíteni a talaj tarkázottságáról, amelyekből kiválásokra, a vázrészek kölcsönhatásaira következtethetünk. A talajvizsgálatok első feladata a talaj nedvességtartalmának becslése, meghatározása. 1. táblázat: A talajnedvesség állapotának jellemzői A talajnedvesség állapota Száraz Friss Nyirkos Nedves Sáros Jellemzői Tapintásra száraz, nyomásra könnyen szétesik apró szemcsékre, vízzel leöntve színe nagymértékben megváltozik. Nyomás hatására a szemcsék nehezebben esnek szét, jobban egymáshoz tapadnak. Nyomás hatására a szemcsék összetapadnak. Erőteljes összenyomáskor a tenyér és az ujjak nedvesek lesznek. Már kis nyomással is víz távozik a talajból. 5

7 A talaj víztartalmának meghatározása A talajminta tömegét a mintavételkor azonnal táramérlegen megmérjük! Ezt követően, szárítószekrényben, szükségmegoldásként száraz, napos helyen szárítjuk. A tömegállandóság beálltakor tömegét feljegyezzük. A két érték különbsége adja a megkötött vízmennyiséget. A víztartalom meghatározása után kerülhet sor a talaj szemcseösszetételének, mechanikai sajátságainak és morfológiai szerkezetének meghatározására. Atterberg-féle szemcseösszetétel vizsgálat Szükséges eszközök: különböző méretű sziták A mechanikai összetétel vizsgálata során a talajt alkotó anyag részecskéinek nagyságát, illetve azok mennyiségi arányát állapítjuk meg. Lemérünk 100 g talajt, majd különböző méretű szitákon átszitáljuk. Az azonos mérettartományba eső részecskék tömegét lemérjük, így kapjuk meg százalékos arányukat. 2. táblázat: A fizikai talajféleség és a szemcseösszetétel összefüggései Részecskék elnevezése Részecskék átmérője (mm) Durva kavics, kőtörmelék 200,0-20,0 Kavics 20,0-2,0 durva homok 2,0-0,2 finom homok 0,2-0,02 Iszap 0,02-0,002 Agyag 0,002 kisebb A részecskék csoportosítása Vázrészek Leiszapolható részek Kötöttség A kötöttség a talaj művelő eszközzel szembeni ellenállását jelenti. Meghatározása az Arany-féle kötöttségi szám (K A ) alapján történik, amely a fizikai talajféleség legfontosabb jellemzője. 6

8 Arany-féle kötöttségi szám meghatározása Eszközei: táramérleg, kanál, dörzsmozsár, főzőpohár, büretta állvánnyal A K A = a 100 gramm légszáraz talajnak a képlékenység felső határáig történő nedvesítéshez szükséges vízmennyiség. A vizsgálat lényege, hogy a légszáraz talajhoz desztillált vizet adunk keverés közben. Mérjük, hogy 100 g talaj esetében hány milliliter vízre van szükség ahhoz, hogy abból egy meghatározott konzisztenciájú pép legyen, amely a fonálpróbát adja. A kötöttségi szám a talaj kolloid tartalmával (agyag, iszap) van leginkább összefüggésben. A kötött talajnál nagy agyagtartalma révén nagy számot kapunk, laza homoktalajnál kicsit. 2. ábra: A fonalpróba Sík-féle higroszkóposság vizsgálat Eszközei: szárítószekrény, csiszoltfedelű bemérő edény, táramérleg, exszikkátor. A higroszkóposság a talajnak azon tulajdonsága, hogy száraz állapotban a levegőből is képes a nedvességet megkötni. A felvett víz mennyisége a levegő páratartalmán kívül a talaj tulajdonságaitól, elsősorban szemcseösszetételétől függ. A higroszkóposság mértékéből következtetni lehet a talaj fizikai féleségére. Mérésekor a légszáraz talajt meghatározott páratartalmú, térbe helyezik, és néhány nap múlva, mérik le nedvességtartalmát. A Sík-féle higroszkóposságot kristályos kalcium-klorid felett mérik. Menete: - 5 g talajminta és a bemérő edény együttes tömegét megmérjük. - A bemérő edényt a talajjal együtt lezárva az exszikkátorba helyezzük, 5 nap múlva megmérjük a tömegét. - A bemérő edényt a talajjal együtt C-on szárítjuk, majd exszikkátorba helyezve lehűlés után a tömegét megmérjük. 7

9 Agyag-iszap tartalom meghatározás A mezőgazdaság szempontjából fontos tulajdonság, mert a talaj szemcseösszetétele meghatározza annak adszorpciós és kötőképességét. Eszközei: mérőhenger, keverőpálca vagy üvegbot A vizsgálatot térfogatméréssel, ülepítéses módszerrel végezhetjük el. 3. ábra: Agyag-iszap tartalom meghatározása ülepítéssel Menete: - Talajmintával félig, majd vízzel tele töltjük az 1000 cm 3 -es mérőhengert. - A mérőhengert összerázzuk, és kb. 1 órahosszat állni hagyjuk. - A zagyot még egyszer alaposan összerázzuk, majd 24 órát állni hagyjuk, és leolvassuk a teljes (H 1 ) és az agyag-iszap alatti részt (H 2 ). Ötórás kapilláris vízemelés Eszközök: kapilláriscső, vízfürdő, textil (a cső egyik végének lezárására), befőttes gumi, milliméterpapír, vonalzó vagy, mérőszalag Lényege: A talajok kapillarizáltságuk mértékének megfelelően vezetik a vizet. A kolloidokban szegényebbek jobban (pl. homok), a kolloidokban gazdagabbak kevésbé, mert a kolloidok megduzzadva elzárják a hajszálcsöveket. 8

10 A vizsgálat menete: - Az előkészített (egyik végén lezárt) kapilláriscsövet 2/3 részig, légszáraz talajjal megtöltjük. - Feltöltjük a vízfürdőt, ráállítjuk az üvegcsövet, úgy, hogy a víz felszínét folyamatosan érje. - Folyamatosan mérjük a nedvesedés mértékét, és a milliméterpapíron ábrázoljuk a pontokat Vizek (felszíni-, öntöző-, talaj- és szennyvíz), szennyvíziszapok, hígtrágyák, szerves trágyák, komposztok fizikai, kémiai paramétereinek toxikus elem tartalmának vizsgálata A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium óta intenzíven fejlesztette a hazai felszín alatti monitoring hálózatot, elsősorban a felszín közeli zónában történő szennyeződés terjedésének kontrollja miatt. A felszíni vizek fizikai, kémiai vizsgálatát, állóvíztípusoktól függően évi 2-12 alkalommal végzik. Az oxigén-, nitrogén- és foszforháztartás jellemzőit, és a mikrobiológiai összetételt vizsgálják. Minden felszín alatti és felszíni vízforrásból, vagy akár a vezetékes hálózatról származó víz tartalmaz oldott ásványi sókat, földrajzi elhelyezkedéstől, vízforrástól függően eltérő arányban és mennyiségben. Így bátran állíthatjuk, hogy nincs két egyforma minőségű öntöző víz. Az öntözővíz ásványi összetétele, és jobbára ezekkel összefüggő egyéb tulajdonságai (EC, ph, keménység, toxikus elem-tartalom stb.) befolyásolják a műtrágyaválasztást, a vízkezelési módot (pl. savazás), illetve hatással van az öntözőrendszer élettartamára, összességében pedig a termelés költségére. 9

11 4. ábra: Mesterségesen kialakított öntözővíz tározó Öntözővizek Felszíni vizeknél a folyóvízzel fennálló kapcsolat, talajvizeknél a felszíni eredetű szennyezések, rétegvizeknél a hidrogeológiai viszonyok a döntőek a víz minősége szempontjából. Az öntözés befolyásolja a túlfolyás térfogatát és annak sótartalmát, ezért lényegesen kihat a tápanyagok hasznosulási arányára. A vizsgált tápelemek hasznosulási arányai összefüggésbe hozhatók a túlfolyás koncentráció változásával. Azok a tápionok, melyeknek a koncentrációja a túlfolyásban magasabb, alacsonyabb hasznosulási arányt adnak. A tápanyagok hasznosulásában a technológiai elemek szerepe nagyobb, mint a vízkémiai adottságoké. Az öntözővíz minőségi paramétereinél az alábbi jellemzők figyelembevétele szükséges: Klorid: - felületi öntözés> 150 mg/l - esőztető öntözés> 100 mg/l Bór: - esetleg toxikus 0,7-2,0 mg/l - toxikus 2,0 mg/l Nitrát- Nitrogén: - megengedhető 5-10 mg/l - átmenetileg megengedhető mg/l Ammónium- Nitrogén: - megengedhető 0,01-0,5 mg/l - átmenetileg megengedhető 0,5-2,0 mg/l 10

12 Kémhatás: - ph 6,5-8,4 minden esetben használható - ph <6,5 vagy ph> 8,4 talaj függvényében kell dönteni Hőmérséklet: C, kivéve fagyvédő öntözés Az öntözővíz minőségét az alábbi jellemzők, és paraméterek alapján kell meghatározni: - fizikai jellemzők: hőmérséklet, szín, szag, hordalékosság, - kémiai paraméterek. Öntözővíz esetében elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok: - oldott anyagok összetétele és mennyisége (kationok: Fe 2+, Al 3+, Ca 2+, Mg 2+, Na +, K + ; anionok: CO 2-3, HCO 3-, SO 2-4, Cl - ); - nátrium adszorpciós arány, - ammónium, illetve nitrát-n, - szikesedési hányados, - magnézium százalék, - anion szerinti víztípus, - kation szerinti víztípus, - só koncentráció, - egyéb mérgező szervetlen sók. A szennyvíziszap kezelésre hangsúlyozottabban érvényes az a megállapítás, miszerint a kezelési technológia mélysége elsődlegesen a folyamat legkritikusabb részétől, azaz az elhelyezést illetőleg hasznosítás módjától, ezen túlmenően az érkező szennyvíz összetételétől függ. Célja az anyag nedvesség tartalmának csökkentése, bűz, szagártalom, fertőzőképesség megszüntetése. A települési szennyvíztisztító folyamatokból származó iszap egyébként nem tekintendő veszélyes hulladéknak, hanem - éppen a benne megtalálható alkotó elemek miatt, korlátozott feltételek mellett hasznosítható melléktermék, mely alkalmas primer anyagok, illetve megfelelő beavatkozással energiahordozók kiváltására vagy pótlására (tápanyagok, különböző tüzelőanyagok, villamos energia stb.). A szennyvíziszap minősége jellemző az adott településre, leginkább a tisztítási technológiára, s így településenként változhat. Ezek a tényezők befolyásolják a későbbi felhasználási módot. Tudni kell, hogy a tisztítási technológiák hatásfokának 11

13 javítása, illetőleg a fokozatok számának emelkedése általában az iszap mennyiségének növekedéséhez is vezet. 5. ábra: Szennyvíziszap kezelésére használt ülepítő medencék Laboratóriumi vizsgálatok: A talaj, a szennyvíz és a szennyvíziszap vizsgálatát külön jogszabály írja elő. A talajok esetében minden esetben vizsgálandó az összes szelvénymintából: - a kémhatás ph (H2O), - a humusztartalom (%), - az összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1), - a vízben oldott összes só, - a kötöttségi szám (K A ). Jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek: - a térfogattömeg (kivéve víztelenített iszap), - a pf sor (kivéve víztelenített iszap), - a talajvízvizsgálat, - a báziscsere-vizsgálat, - a mechanikai összetétel. Szakmailag indokolt esetben: - az 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és só összetétel, - a talaj mikrobiológiai vizsgálata az átlagminták felső szintjéből. Számítással meghatározott paraméterek (kivéve víztelenített iszap): - az összporozitás, - a differenciált porozitás, - a levegőkapacitás, 12

14 - a relatív levegőtartalom, - a víz-levegő arány, - a vízháztartási mérleg, - a só forgalmi számítások (indokolt esetben), - a kritikus talajvízszint meghatározása (indokolt esetben). A hígtrágyák minősége időben változik, ezért a kezelőtelepi tárolás napig változhat. (Istállón belül maximum a h engedhető meg.) A hígtrágyák bakteriológiai szempontból igen változatos élőlénycsoportokat, mikroorganizmusokat, gombákat tartalmaznak, melyek jó része humán és állategészségügyi szempontból veszélyes. Ártalmatlanná tétele ezen okok miatt is rendkívül fontos. 1. ábra: Hígtrágya tározó A hígtrágya felhasználást kizáró okok: - a 60 cm-nél sekélyebb termőrétegű vagy kavicsteraszon kialakult talajok, - a magas talajvízszint (átlagos talajvízszint 150 cm felett), - az esőszerű öntözés esetén 6%-nál meredekebb lejtők, vagy ellenesésekkel tarkított területek, - a felületi öntözés esetén, az öntözés módjától függően 5%-os terepeséstől, - a vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talaj, - a 12% feletti lejtő esetén, kivéve injektálás, - a felszín alatti vízbázisok, illetve a vízbázisok hidrogeológiai védőterületén, külön jogszabály rendelkezései szerint, - a legelő öntözése másik állattartó telepről származó hígtrágyával, kivéve, ha azt a külön jogszabályban foglaltak lehetővé teszik, - a közegészségügyi védőtávolságokon belül lévő területeken. 13

15 Közegészségügyi védőtávolságok, ahol a hígtrágya kijuttatás nem lehetséges: - Lakott területtől 300 m - Élelmiszer-ipari vagy hasonló üzem 500 m - Országos közutak 10 m A hígtrágya használatát korlátozó tényezők: - a külön jogszabályban feltüntetett nitrát érzékeny területeken kívül a kijuttatott hasznosuló N mennyisége legfeljebb 200 kg/ha/év lehet, - hígtrágyával kijuttatott kálium hatóanyag mennyisége nem lehet több, mint 250 kg/ha/év, - közegészségügyi várakozási idők, melyek az alábbiak: - nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetők, - gyümölcsfák, szőlő csak felületi módszerrel öntözhető, betakarítás előtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni, - szántóföldi ipari növények, takarmányok, rét legelő öntözését a betakarítás, illetve a legeltetés kezdete előtt 21 nappal be kell fejezni, - fás ültetvények várakozási időkorlát nélkül öntözhetők. Minden esetben vizsgálandó az összes talajmintából: - a kémhatás ph (H 2 O), - a kötöttségi szám (K A ), - a humusztartalom (%), - a nitrát, - az összes karbonát tartalom (CaCO 3 %) vagy hidrolitos aciditás (y1), - a vízben oldható összes sótartalom %, - a talaj tápanyagtartalmának vizsgálat az átlagmintákból. A szerves trágyák növényi és állati eredetű szerves anyagból álló trágyák. Valamennyi növényi tápanyagot tartalmazzák, különböző arányokban. A szerves trágyák féleségei: istállótrágya (szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtrágya), baromfitrágya, szalmatrágya (mesterséges istállótrágya), zöldtrágya, fekália, komposzt, továbbá vértrágya és egyéb mezőgazdasági és ipari szerves hulladék anyagok. 14

16 A szerves trágyák elbomlása a talajban olyan biológiai és kémiai folyamatok következménye, amelyek során a trágyák nehezen oldható szerves vegyületei oldhatókká alakulnak, tápanyagaik a talajban lassan, fokozatosan ásványosodnak és a növény számára felvehető tápanyagok válnak belőlük. A trágyák hatását általában 4 évre becsülik. Első évben a tápanyagoknak kb %-a bomlik el és hat. Homoktalajokon az erősebb levegőzés miatt a trágya hevesebben bomlik, hatását itt csak kb. 3 évre becsülik. Minél kötöttebb a talaj és minél mélyebbre helyezzük a trágyát, tehát minél levegőtlenebb viszonyok közé került, annál lassúbb az elbomlása. A szerves trágyák bomlásának időtartama attól is függ, hogy milyen trágyaféleségről van szó. 2. ábra: Szerves trágya tározó A gyorsan bomló szerves trágyák nagy szénhidrát- (cellulóz, keményítő, hemicellulóz) és könnyen bomló fehérjevegyületeket tartalmaznak, így a szalmatrágya, friss istállótrágya, zöldtrágya. Nehezebben bomló az érett istállótrágya, komposzt, tőzeg, hatása 4-5 év. Az istállótrágya bomlása állatfajonként is változó. A ló-, juh-, baromfitrágya könnyen bomló, ún. heves trágya, míg a szarvasmarha- és sertéstrágya nehezen bomló, ún. hideg trágya. Az elbomlás során - különösen tág szén-nitrogén arányú (erősen szalmás) trágyák alkalmazásával - kedvezőtlen, átmeneti terméscsökkenést okozó folyamatok is mehetnek végbe. (mikrobák káros nitrogén-asszimilációja, szén-nitrogén arány). 15

17 3. Műtrágyák, talajjavító anyagok kémiai és fizikai vizsgálata minőségellenőrzéshez, forgalomba hozatali engedélyhez A műtrágya: Olyan, rendszerint szervetlen vegyi anyag, amely a növény számára alapvető tápanyagok közül egyet vagy többet tartalmaz: nitrogént, foszfort, káliumot vagy mindezeket együttesen, és a talajba adagolva tápanyagokat szolgáltat a növényeknek. A műtrágya megnevezést olyan anyagokra is használják, amelyek nyomelemeket (bórt, kobaltot, rezet, vasat, mangánt, vagy cinket) tartalmaznak. Alkalmazzák a mész elnevezésére is, amely a talaj savasságát megszünteti, valamint az olyan tömény szerves anyagok elnevezésére, amilyenek az alvadt vér vagy a csontliszt, ha azokat talajjavításra használják fel. A műtrágyákat granulátum, kristály, por vagy folyadék formájában adagolják a talajba. A folyadékokat beinjektálhatják, vagy rápermetezhetik, a granulátumokat rendszerint a felszínen szétszórják. A túlzott, különösen nitrogéntartalmú műtrágya használata szennyeződést okozhat az élővizekben és az ivóvízben is. Számos országban, így nálunk is törvény szabályozza, hogy az egyes évszakokban egy adott területnagyságon mennyi műtrágyát szabad felhasználni. 8. ábra: Műtrágyák Talajjavító anyagok: Talajjavításra őrölt mészkövet és magnéziumot használnak. A magnéziumos mészkővel elővigyázatosnak kell lenni, mert a sok magnézium hatással lehet a káliumfelvételre, s ez egy sor újabb problémához vezethet. Talajjavító anyagok vizsgálata 16

18 - Bázikus hatású, kettős komponensű (Ca, Mg) talajjavító anyagok mintavétele, minősítése. - Bázikus hatású, kettős komponensű (Ca, Mg) talajjavító anyagok laboratóriumi vizsgálata. - Lúgos hatású talajjavító anyagok vizsgálata. - Savas hatású talajjavító anyagok vizsgálata. - Szerves anyag tartalmú talajjavító anyagok vizsgálata. 17

19 4. Talajok és növények kémiai vizsgálata A talajok és növények laboratóriumi vizsgálatának első lépése a szárítás. Légszáraz talajjal könnyebb dolgozni. Talajvizsgálatok Az utóbbi időben egyre többet hallani az okszerű talajerő-gazdálkodásról, amelynek célja, hogy csak annyi tápanyagot juttassunk a talajba, amennyire ténylegesen szükség van. Talajunk tápanyag-ellátottságáról, pedig csak a rendszeres talajvizsgálattal győződhetünk meg. Egy talajminta vizsgálatával több 10 vagy akár 100 kg műtrágyát takaríthatunk meg vagy éppen a pontos tápanyagmennyiség kijuttatásával több termést takaríthatunk be. 9. ábra: Kémiai és biológiai vizsgálatokhoz használható eszközök, műszerek 18

20 10. ábra: Talajminta vezetőképességének meghatározása 3. táblázat: A talaj kémiai vizsgálatának lehetőségei Vizsgált vegyület Könnyen felvehető N-tartalom (NH 3 -N és NO 3 -N) Könnyen oldható P 2 O 5 - tartalom Könnyen oldható K 2 O-tartalom Könnyen oldható Mg-tartalom Fe-tartalom Mn-tartalom Cu-tartalom Zn-tartalom Vizsgálati módszer 1%-os kálium-kloridos kivonatban meghatározva (Wagner-Parnas-féle készülékkel) AL (ammon-laktát) kivonószerrel történő feltárás után, spektrofotométerrel kolorimetrikus úton (438-as hullámhosszon) mérve (GEREI, 1970) AL (ammon-laktát) kivonószerrel történő feltárás után, lángfotométerrel mérve (GEREI, 1970) 1%-os KCl-os módszerrel előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve EDTA-oldattal előkészített szűrletből atomabszorpciós spektrofotométerrel mérve A talajok tápanyag-ellátottságának megállapításához, szükséges talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel szakmai követelményei a pontos szaktanács, szakvélemény alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. 19

21 A talaj tápanyagvizsgálatát - ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak. A mintavétel célja az adott területre, parcellára jellemző átlagminta begyűjtése, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt, a parcellát 5 hektáros - lehetőleg egyenként homogén - mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi területeket (parcellák) 1: léptékű térkép alapján ajánlatos kijelölni, ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosítóját. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit, a táblák területét. Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos genetikai szintből és egységes módszerrel kell megvenni: - szántóföldi kultúráknál, a művelt (általában a 0-30 cm-es) rétegből parcellánként, de legfeljebb 5 ha-ként veszünk egy átlagmintát, - rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de legfeljebb 5 hektáronként veszünk egy átlagmintát, - állókultúráknál, legfeljebb 5 hektáronként kell egy átlagmintát venni. - A részmintákat gyümölcsültetvényeknél a 0-30; cm, bogyósoknál 0-20; cm, szőlőültetvényeknél 0-30, cm mélységből kell megvenni. - A mintázandó területről részmintákat az átló mentén vagy cikcakkvonalban ajánlatos venni úgy, hogy egy átló mentén legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton veszünk azonos tömegű talajmintát. - A részmintákat alaposan összekeverjük és ebből az összekevert mintából képezünk kb. 1 kg tömegű átlagmintát. A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni: - szántóföldi kultúra esetén, a tábla szélén 20 m-es sávban, - a forgókban, - a szalmakazlak helyén, - a műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depóniák helyén, - az állatok delelő helyén. 20

22 A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túlszáraz). Mintavételre alkalmas időpont még: - az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével, - tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével, - szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével. Mintavétel végezhető kézi (fúrók, rétegfúrók) vagy gépi mintavevő eszközökkel. Az átlagmintát ajánlatos kb. 1 kg talaj befogadására alkalmas vízhatlan tasakba tenni, melynek mérete lehetővé teszi, hogy saját anyagával kerüljön bekötésre. A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, amely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat célját, a mintavétel helyét, a parcella jelét, a minta kódját és a mintavétel mélységét. Laboratóriumi vizsgálatok: Minden esetben vizsgálandó: - a kémhatás ph (H 2 O), - a vízben oldható összes sótartalom (%), - a fenolftalein lúgosság, - az összes karbonát tartalom (CaCO 3 %), vagy hidrolitos aciditás (y 1 ), - a kötöttségi szám (K A ), - a humusztartalom (%), - a báziscsere vizsgálat. Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó: - az 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és só összetétel (0,2% vízben oldható sótartalom felett), - a talajvíz sótartalma és só összetétele. A szennyezésre gyanús terület vizsgálata bizonyos munkafázisok elvégzését jelenti: - A veszélyeztetettség első értékelése az előzetes információk, és a helyszíni bejárás nyomán történhet a feltárás fázisában. - A tájékozódó fázisban végzett helyszíni és laborvizsgálatok nyomán eldönthető, hogy fennforog-e veszélyeztetés? 21

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.

Részletesebben

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám 1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK

TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK Talajszerkezet vizsgálati módszerei A talajszerkezet elemzését a vizsgálandó terület adatainak gyűjtésével kell kezdeni Az adatgyűjtés első fázisa a talajtani információk beszerzése

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium tartalom

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges?

TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges? TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges? TALAJVIZSGÁLAT Alap talajvizsgálatot kell végezni azokon a területeken, ahol nincs korábbi talajvizsgálati eredmény. Alapvizsgálatkor a tápanyagvizsgálatok (NPK) mellett

Részletesebben

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz

AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM. Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz concentratarum ad haemodialysim Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2008:1167 javított 6.3 AQUA AD DILUTIONEM SOLUTIONUM CONCENTRATARUM AD HAEMODIALYSIM Tömény hemodializáló oldatok hígítására szánt víz Az alábbi

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási 1. melléklet Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási terv értelmezéséhez Talajvizsgálat A termõföldrõl szóló 1994 évi LV. törvény 64. -a elõírja, hogy a földhasználónak

Részletesebben

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről szóló

Részletesebben

Az 1. (1) bekezdés szerinti tevékenységek engedélyezéséhez szükséges talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei

Az 1. (1) bekezdés szerinti tevékenységek engedélyezéséhez szükséges talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei 1. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez A talajvédelmi terv készítésére vonatkozó általános követelmények A talajvédelmi terveket minden esetben a következők szerint kell összeállítani: 1. Előlap:

Részletesebben

2. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

2. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez 2. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Az 1. (1) bekezdés szerinti tevékenységek engedélyezéséhez szükséges talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei Tartalom 1. Valamennyi

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj

Részletesebben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,

Részletesebben

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany

Részletesebben

TEL TÁPANYAGVIZSG PANYAGVIZSGÁLAT CÉLZOTT KIJUTTATÁS RNYEZETVÉDELEM TEL

TEL TÁPANYAGVIZSG PANYAGVIZSGÁLAT CÉLZOTT KIJUTTATÁS RNYEZETVÉDELEM TEL TALAJ (NÖVÉNY) NY) MINTAVÉTEL TEL TÁPANYAGVIZSG PANYAGVIZSGÁLAT CÉLZOTT KIJUTTATÁS EGÉSZS SZSÉG ÉS S KÖRNYEZETVK RNYEZETVÉDELEM TÖBBLETBEVÉTEL TEL TÁMOGATÁS A TÁPANYAGELLT PANYAGELLÁTÁSS CÉLJAC - A NÖVÉNY

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

GYORSASÁG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG

GYORSASÁG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG GYORSASÁG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG Az SGS világelsó a mezó gazdasági termények ellenó rzésében. A világ több mint 100 országában foglalkozik terménygázosítással valamint rágcsáló- és rovarirtással. A több évtizeden

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj és vízmintavétel A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj alapelvek szelvényt genetikai szintenként vagy egyenletes mélységközönként kell mintázni (céltól függıen) pl. mérlegszámításoknál

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

A talajmintavételezés módjai

A talajmintavételezés módjai A talajmintavételezés módjai A mintavételezés módszere eltér aszerint, hogy: a talajok tápanyagállapotának jellemzése, vagy genetikai talajtérképek készítése, illetve a talajfizikai és vízgazdálkodási

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

A felszín alatti vizek

A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek geokémiai jellemzői a sörfőzésben Hágen András Újvárosi Általános Iskola. 6500, Baja. Oltványi u. 14. hagen13@freemail.hu Tartalom Bevezetés; A sörfőzéshez felhasznált felszín alatti

Részletesebben

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3 5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1522/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1522/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1522/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft. Laboratórium (9463 Sopronhorpács, Fő utca 70.) akkreditált

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

Nedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT.

Nedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT. ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Főtámogató Szervezők Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Dr. Jelinkó Róbert Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Alapelvek és a gyakorlat Az állagmegőrzés eredményei Parádsasvár

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján

Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai TALAJVIZSGÁLAT Szűkített talajvizsgálat paraméterei: - ph(kcl) és/vagy ph(h2o) - nitrit-nitrát nitrogén-tartalom (NO2-+NO3-)-N - P2O5 (foszfortartalom)

Részletesebben

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyag-gazdálkodási terv értelmezéséhez

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyag-gazdálkodási terv értelmezéséhez Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyag-gazdálkodási terv értelmezéséhez Talajvizsgálat A termőföldről szóló 1994 évi LV. törvény 64. -a előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1654/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A ProKat Mérnöki Iroda Tervezési, Fejlesztési és Tanácsadó Kft. HL-LAB vizsgáló

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Kizárásos

Részletesebben

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK -

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK - TERMÉKKATALÓGUS 08 ÕSZ09 TAVASZ VIRÁGFÖLDEK 3 40 4 48 PH 6,0 7,0 ÁLTALÁNOS VIRÁGFÖLD Közepesen laza szerkezetû, sötétbarna színû, magas biotápanyag tartalmú termesztõ közeg. Vízmegtartó képessége kitûnõ,

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: AABB11 D. Miklós Környezetmérnöki Levlező III.,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ORSZÁGOS SZAKMAI TANULMÁNYI

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodással, földhasználattal kapcsolatos egyes tudnivalók (forrás: www.agrarkamara.hu)

Tápanyag-gazdálkodással, földhasználattal kapcsolatos egyes tudnivalók (forrás: www.agrarkamara.hu) Tápanyag-gazdálkodással, földhasználattal kapcsolatos egyes tudnivalók (forrás: www.agrarkamara.hu) I. Talajmintavétellel kapcsolatos tudnivalók A szántóföldi, valamint az ültetvény célprogramcsoport esetében

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica.

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. Morzsolt kukorica takarmányozási célra MSZ 12540 Shelled maize for animal feeding E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. 1. Fogalommeghatározások

Részletesebben

Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása

Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása A novenyek osszetetele G. Bertrand 1951 O : 77.9 C : 11.34 H : 8.72 N : 0.82 98.78 % a levegobol P : 0.706 Ca : 0.58 K : 0.226 S : 0.103 Mg : 0.08 1.22 % a

Részletesebben

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termék és technológia fejlesztése, piaci sikerének megalapozása (AGROCARBON) Projekt azonosító: 2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR 1 (INNOCSEKK

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Szerves trágya kezelés, hasznosítás Dr. Mézes Lili, Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet University of

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A sertéstelepi szennyvizek, hígtrágyák tisztításának vizsgálata Szakdolgozat

A sertéstelepi szennyvizek, hígtrágyák tisztításának vizsgálata Szakdolgozat Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet A sertéstelepi szennyvizek, hígtrágyák tisztításának vizsgálata Szakdolgozat Szerző: Kapuvári Orsolya

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1636/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DINAX Vízkezelési és Szervezetfejlesztési Kft. Vízvizsgáló laboratórium (2160

Részletesebben

Laboratóriumi szolgáltatások, kutatási, innovációs és fejlesztési irányok a Károly Róbert Főiskolán

Laboratóriumi szolgáltatások, kutatási, innovációs és fejlesztési irányok a Károly Róbert Főiskolán Laboratóriumi szolgáltatások, kutatási, innovációs és fejlesztési irányok a Károly Róbert Főiskolán Dr. habil. Nagy Péter Tamás Egyetemi docens Laboratórium-vezető Károly Róbert Főiskola Oktató-kutató

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 9. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiai összefüggései 9.1. A tápanyag-ellátás ráfordítás hozam

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben