HÁZIREND. Szent Imre Katolikus Általános Iskola Ráckeve Szent István tér 22, OM azonosító:037766

Átírás

1 HÁZIREND Szent Imre Katolikus Általános Iskola Ráckeve Szent István tér 22, 2300 OM azonosító:037766

2 Tartalomjegyzék I: FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.. 3. Intézményünk pedagógiai célkitűzései A házirend célja és feladata A házirend hatálya A házirend nyilvánossága II. FEJEZET. 4. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Tanulói jogviszony keletkezése Az osztályba, a csoportba sorolás szabályai A napközi otthoni és a tanulószobai felvétel eljárási szabályai Tanulói jogviszony megszűnése III. FEJEZET 5. A MUNKARENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Az iskolai működés rendje A tanítási órák és egyéb foglalkozások valamint a tanulók felügyeletének a rendje Iskolai foglalkozások, rendezvények és ünnepélyek rendje Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába A helyiséghasználat feltételei Az iskolai udvar és egyéb helyiségek használata IV. FEJEZET 7. A TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK GYAKORLÁSA Emberi méltósághoz való jog Biztonsághoz, egészséges környezethez való jog Tanulói vagyoni jog Vallásgyakorlással kapcsolatos jogok A tanulók tantárgyválasztása A tanulók közösségei Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a szülők tájékoztatása A tanulók és a szülők véleménynyilvánítása A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok Térítési díj befizetése A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanulók feladatai V. FEJEZET 12. A TANULMÁNYOK TELJESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanuló távolmaradásának igazolása A tanulók elismerése A tanulók fegyelmezése Fegyelmi büntetések VI. FEJEZET. 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A házirend érvényessége módosítása 2

3 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Intézményünk pedagógiai célkitűzései 1. (1) Iskolánk működésének alapja a törvényes lehetőségen és a fenntartói szándékokon túl az, hogy a szülők, szabadon meghozott döntésükként iskolánkat, iskolánk Pedagógiai Programját választják gyermekük harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődésük, érzelmi és akarati tulajdonságaik fejlesztésének alapjául, ill. keretéül. (2) A fentiek értelmében, valamint a köznevelésről szóló évi CXC törvény 3. (2) pontja alapján az iskola és annak valamennyi dolgozója felelős a tanulók harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődéséért, érzelmi és akarati tulajdonságaik fejlesztéséért, mely felelősséget a szülők a szabad iskolaválasztási jogukkal élve, bizalommal osztottak meg iskolánkkal. (3) A szülők a tanulói jogviszony létrehozásával elfogadják iskolánk pedagógiai és nevelési céljait, és együttműködnek ezen célkitűzések eredményes megvalósításáért az intézménnyel. (4) Intézményünk világnézetileg elkötelezett iskola. Ez abban is megnyilvánul, hogy nevelésében azokra a krisztusi, evangéliumi tanításokra, alapigazságokra támaszkodik, amelyek 2000 éve állják a folyton változó világ próbáját. Az éppen aktuális állami törvényeket az iskola betartja, és ezekkel összhangban keresztény módon értelmezi a gyermekek jogait és kötelességeit. Különös hangsúlyt kívánunk szentelni annak az alapelvnek, hogy az egyén szabadsága addig terjed, amíg mások szabadságát nem sérti. A házirend célja és feladata 2 (1)A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. (2)A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya 3 (1)A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. (2)A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. (3)A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. Ez a házirend 2013.év szeptember hó 1. napján lép hatályba. A házirend nyilvánossága 4 (1)A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. (2)A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: (3)A házirend egy-egy példánya megtekinthető - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola fenntartójánál. (4)A házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. (5)Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán; - a szülőket szülői értekezleten. (6)A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: - a tanulókkal osztályfőnöki órán; - a szülőkkel szülői értekezleten. 3

4 II. FEJEZET ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Tanulói jogviszony keletkezése 5 (1) Iskolánknak törvény által előírt beiskolázási kötelezettsége nincs. Tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján jön létre. A felvételről vagy átvételről a leendő osztályfőnök véleményének meghallgatása után - az iskola igazgatója dönt. (2)A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke nyilatkozat útján elfogadják az iskola lelkiségét, nevelési elveit, házirendjét és pedagógiai programját, a vallásos nevelésben együttműködnek, lehetővé teszik a gyermek részvételét a vasárnapi misén / istentiszteleten/, az iskola által meghirdetett vallási ünnepeken. (3)Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. (4) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozás időpontját az igazgató határozza meg a törvényes keretek között, figyelembe véve a települési Önkormányzat által kijelölt beiratkozási időpontokat. (5) Tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, de a létesítmény helyiségeinek használata, a szociális támogatások igénybevételének feltétele az első tanév megkezdése. (6) A jelentkezés elutasításáról az igazgató a szülőt (gondviselőt) írásban értesíti a jelentkezést követő hét napon belül. Az osztályba, a csoportba sorolás szabályai 6. (1) A felvett tanulók osztályba, ill. különböző csoportokba sorolásáról - az iskola személyi és anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. (2) Döntése előtt fel kell mérni az érintett szülői és tanulói közösség igényét, be kell szerezni az érintett osztályfőnökök és szaktanárok véleményét. A napközi otthoni és a tanulószobai felvétel eljárási szabályai 7. (1) Az iskola első két évfolyamán iskolaotthon működik, napközi otthon, illetve tanulószoba áll osztályig a diákok rendelkezésére. (2) Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. (3) A napközi otthoni és tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló felvétele tanév közben is lehetséges. A foglalkozáson való részvételt csak szülői kérésre vagy nevelői javaslatra lehet megszakítani. (4) Amennyiben a csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, - akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, - akik állami gondozottak, - akik nehéz szociális körülmények között élnek. (5) A napköziben pénteken délután csak felügyelet van. (6) Nevelői javaslatra a tanuló kötelezhető a foglalkozáson való részvételre. Tanulói jogviszony megszűnése 8. (1) Megszűnik a tanulói jogviszonya - az átvétel napján annak a tanulónak, akit egy másik iskola átvett, - a bizonyítvány kiállításának a napján a nyolcadik évfolyamot elvégzett tanulónak, - utolsó tanéve szorgalmi idejének utolsó napján annak a tanulónak, aki a tizenhatodik életévének betöltésével nem kezdheti el iskolánkban a következő tanévet. 4

5 III. FEJEZET A MUNKARENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Az iskolai működés rendje 9 (1) Az intézmény épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig van nyitva. (2) Az iskolában tartózkodó gyerekek felügyeletét az iskola reggel 7:15-től a tanítás végéig, illetve az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. (3) Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskola gazdasági irodájában történik reggel 8.00 és délután között. (4) Étkezési díj befizetésére a kijelölt napokon (2 nap / hónap) 7.30-tól 17 óráig van lehetőség. (5) Szülői értekezletek, fogadóórák legkorábban kor kezdődhetnek. (6) Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. (7) Iskolánkban hagyományosan tanítás nélküli munkanap Szent Gellért napja. Az iskola az éves munkatervében határozza meg a többi tanítás nélküli munkanapot, amelyekről a szülőket a tanév elején írásban tájékoztatja. A munkaterv időpontjainak esetleges változása esetén az új időpontról a szülőket az aktuális hónapot megelőzően értesíti az iskola (8) Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyeket intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Portaszolgálat hiányában, tanítás végén, a szülők kizárólag az iskola udvarán vagy aulájában várakozhatnak. (9)Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért. A tanítási órák és egyéb foglalkozások valamint a tanulók felügyeletének a rendje 10. (1) A tanítási év rendjét a miniszter által kiadott tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg, melyet az igazgató készít el, és a nevelőtestület fogadja el. (2) Az iskolai munkaterv és a részét képező iskolai órarend tartalmazza az egyes évfolyamok, ill. osztályok napi tanóra beosztását, a tanulószobás csoportok munkarendjét, a tanítás nélküli munkanapok időpontját, a hagyományápoláshoz és egyéb iskolai feladathoz kapcsolódó iskolai, ill. tanulói tevékenységet. (3) Az iskolai munkaterv tartalmazza a választható nem tanórai foglalkozások listáját, ezek időpontját, valamint a jelentkezési határidőket. Az iskola a szülőket, ill. a tanulókat írásban tájékoztatja a választható nem tanórai foglalkozásokról és az igények, valamint az iskolai lehetőségek alapján szervezi meg azokat. (4) Az iskolában a tanítási órák (foglalkozások) és az óraközi szünetek rendje a következő: 0. óra óra óra óra óra óra óra (5) Az iskolába a tanulóknak legkésőbb a mindenkori lelkigyakorlatos napon 7.15-re a többi napon 7:45-re be kell érkezniük. A 0. óra esetén 7.05 órára. (6) A tanulóknak a reggeli gyülekező időtartama, illetve az óraközi szünetek időtartama alatt az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén a gyülekező az aulában van, az óraközi szüneteket pedig az osztálytermekben illetve a folyosókon tölthetik a gyerekek. (7) A tanítási hét 7.30-kor a templomban lelki útravalóval, a hónap 2. hétfőjén misével kezdődik. Minden tanítási napot az első tanóra elején imával kezdünk. (8) A 2. óra utáni szünetben történik a tízóraizás az erre kijelölt helyiségekben (9) A tanulók étkezése, valamint a tanulócsoportok étkeztetése tanári felügyelettel, a kifüggesztett étkezési időbeosztás és sorrend alapján történik. Az étkezés a 4. tanóra után (alsó tagozat), ill. az utolsó tanóra után (felső tagozat) kezdődik. A délutáni foglalkozások az étkezés után kezdődnek. 5

6 (10) A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Ha nincs délutáni foglalkozásuk, akkor a tanítási idő végén, illetve az ebédelés után a tanulóknak el kell hagyniuk az iskolát. (11) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. (12) Az iskola által használt, a plébánia épületében lévő helyiségek tanítási időn túli használatára engedélyt csak a püspöki biztos adhat. (13) A tanórán kívüli foglalkozásokra (pl. szakkörökre) történő tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, a jelentkezés egy tanévre szól. (14) A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat a Nevelési Tanácsadó, valamint a Szakértői Bizottság javaslata alapján az igazgató jelöli ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. (15) Délutáni foglalkozáson részt vevő felsős tanuló a tanulószobás csoport vezetőjének felügyelete alá tartozik és a foglalkozás megkezdéséig a csoporttal kell együtt lennie. Iskolai foglalkozások, rendezvények és ünnepélyek rendje 11. (1) Az iskolában minden évfolyamon kötelező a köpeny viselete. A tanulóknak az iskolai foglalkozásokon és egyéb rendezvényeken tisztán, ápoltan, gondozott külsővel, a nevelő által előírt felszereléssel, pontosan kell megjelenniük. (2) A tájékoztató füzetet minden tanórai foglalkozásra hozniuk kell, a bejegyzéseket szüleikkel, osztályfőnökükkel rendszeresen alá kell íratniuk. (3) A felső tagozatos tanulók a torna-, rajz- és technika felszerelést az osztályteremben elhelyezett szekrényben, vagy fogason tárolhatják. A tornafelszerelést az alsó- és felső tagozaton egyaránt a hétvégén mosás céljából haza kell vinni! (4) Az alsó tagozatos tanulóknak a személyi higiénia és a tanterem megóvása érdekében - váltócipő használata ajánlott. (5) ) A tanulóknak iskolai ünnepélyek vagy egyéb rendezvények alkalmából ünnepi öltözéket kell viselniük. Ünnepi öltözék: sötét szoknya vagy nadrág, fehér ing, blúz, sötétkék nyakkendő, Szent Imre jelvény. A jelvényt térítési díj ellenében az iskola bocsátja 1. osztályban a diák rendelkezésére. (6) A tanulók a nevelőket, az iskola összes dolgozóját és az érkező vendégeket katolikus keresztény köszöntéssel - Dicsértessék a Jézus Krisztus! ; Mindörökké ámen! - köszöntik. (7) Nem tanórai iskolai rendezvények esetén a tanulóknak legalább tíz perccel a kezdés előtt a rendezvény helyszínére kell érkezniük. (8) A szervezett iskolai programokon (szentmise, osztálykirándulás, színház- és mozi látogatás, sportverseny, erdei iskola, stb ) a házirend előírásai érvényesek. (9) Az iskolán belüli rendezvényekre (klubdélután, farsang, stb) a diákok vendéget nem hozhatnak. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 12. (1) A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt az osztályfőnökkel vagy valamely nevelővel előre megbeszélik, és erre engedélyt kapnak. (2) Nagy értékű tárgyat (eszközt, ékszert, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók csak indokolt esetben, szülői és nevelői engedéllyel hozhatnak az iskolába. Az iskola csak akkor vállal felelősséget e tárgyak ill. a készpénz megőrzéséért, ha ezeket a tanuló az iskolatitkárnál megőrzésre leadja. Az engedély nélkül behozott tárgyakért, a megrongálásból vagy elvesztéséből bekövetkezett kárért az iskola felelősséget nem vállal. (3) Mobiltelefon csak saját felelősségre hozható be az iskolába, melyet a belépéskor kikapcsolt állapotban, névvel felcímkézve a gazdasági irodán le kell adni, felvétele a kilépés előtt történik. (4) A fenti előírások megsértésével hozott, ill. használt eszközöket a tanuló köteles az intézkedő nevelő kérésére átadni (mobiltelefont kikapcsolt állapotban), és ezeket csak a tanítási nap végén, a mobiltelefont 1 hónap múlva kaphatja vissza. Az elvételről a szülőt értesíteni kell, és csak a szülő részére adható át az elvett eszköz, vagy készpénz. (5) A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülők engedélyével járhatnak. A kerékpárt lezárt állapotban az udvari kerékpártárolóban kell elhelyezni. 6

7 (6) Az intézménybe tanuló nem hozhat be cigarettát, szeszes italt, gyúlékony anyagot, kábítószert, energiaitalt és más egészségre ártalmas szert, veszélyes eszközt (robbanószer, kés, stb.). E bekezdésbe foglaltak megsértése kiemelten súlyos fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. A helyiséghasználat feltételei 13. (1) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak nevelő felügyeletével használhatják. Tevékenységük során be kell tartaniuk a tűzvédelmi, a munkavédelmi, valamint a tanulóbalesetek megelőzése érdekében meghozott szabályokat. (2) Amikor az iskola munkarendje szerint zárva van, az intézmény létesítményeit, helyiségeit a tanulók nem használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. (3) A tanulók tevékenységük során kötelesek óvni az iskolai berendezéseket, és jelenteni a tudomásukra jutott károkozást. (4) A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. (5) A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 % - át, szándékos károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. (6) A tanulóknak a tevékenységük során keletkező hulladékot a tantermi, folyosói, ill. udvari hulladéktárolókba kell elhelyezniük. Tevékenységük során törekedniük kell ruházatuk és környezetük tisztán tartására. (7) Egyes helyiségek (pl. tornaterem, szaktantermek) bérbe adhatóak püspöki biztos vagy igazgatói engedélylyel, külön megállapodás alapján. Az iskolai udvar és egyéb helyiségek használata 14. (1) A tanulók az óraközi szünetekben, ha az időjárás megengedi, az udvaron tartózkodnak, kivéve az étkezés idejét (2) Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon a tanévenként meghatározott és kifüggesztett nyitvatartási rend szerint van nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. (3) A számítógéptermet a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. A gépeket bekapcsolni és használni csak az ott órát tartó tanár engedélyével lehet. A gépekkel való gyakorlás során csak iskolai eszközöket lehet használni. (4) A testnevelés órán való részvétel minden tanuló számára kötelező, az előírt tornatermi öltözetben. Testnevelés óra előtt a személyes holmikat a tanteremben, a ruházatot az öltözőben kell elhelyezni. Balesetvédelmi és biztonsági okokból az óra megkezdése előtt gyűrűt, láncot, karkötőt, fülbevalót, karórát a testnevelő tanárnak le kell adni. (5) A kémia-fizika szaktantermet a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. A terem használata során fokozottan kell ügyelni a baleset- és tűzvédelmi szabályok betartására. (6) Az iskolai ebédlőben és az erre kijelölt helyiségekben fogyaszthatják el a tanulók a tízórait, illetve az ebédet. Az ebédlőben csak étkező tanuló tartózkodhat. Az étkezés rendjét ebédügyeletes nevelő felügyeli. IV. FEJEZET A TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK GYAKORLÁSA Emberi méltósághoz való jog 15. (1) Az iskola és az iskola minden alkalmazottja tiszteletben tartja a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és személyiségi jogait, védi a fizikai és lelki erőszakkal szemben. (2) Amennyiben a tanuló társa vagy társai személyiségi jogait, emberi méltóságát sérti, fizikai vagy lelki erőszakot alkalmaz társaival szemben, a kötelességszegés pontos körülményeinek feltárása után az iskola, fegyelmező intézkedést, vagy fegyelmi eljárást kezdeményez vele szemben. (3) A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Az intézmény dolgozói tartózkodnak a tanulókkal szemben a durva szavaktól, gúnyos megjegyzésektől, a megalázó hangnemtől. (4) Az iskola a tanulónak csak azon adatait tartja nyilván, amelyeket a hatályos jogszabályok lehetővé tesznek; az így kapott adatokat kizárólag jogszabályban megengedett módon adja tovább. Egyéb adatok az érintettek hozzájárulásával kérhetők. 7

8 Biztonsághoz, egészséges környezethez való jog 16. (1) A tanuló joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A tanév kezdetekor az osztályfőnök ismerteti a tanulók által követendő magatartási szabályokat, és az intézmény területén lévő általános veszélyforrásokat. (3) A szaktanárok (különösen: testnevelés, rajz, informatika, kémia, fizika) balesetvédelmi oktatás keretében ismertetik a tantermek és a taneszközök igénybevételére, használatára vonatkozó követelményeket. Iskolán kívüli rendezvények előtt a felügyeletet ellátó nevelő feladata felhívni a figyelmet a lehetséges baleseti veszélyforrásokra. (4) A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. (5) Az iskola segíti a tanulói egészségügyi szűrővizsgálat lebonyolítását, állapotfelmérését, fogászatiés hallásvizsgálatát. A vizsgálat és az esetleges védőoltások időpontjáról előzetesen tájékoztatja a tanulókat, a tájékoztató füzetben a szülőt. Tanulói vagyoni jog 17. (1) Az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által biztosított anyagokból készített termékek vagyoni joga a tanulót illeti. Vallásgyakorlással kapcsolatos jogok 18. (1) Minden tanulónak joga, hogy bármelyik történelmi egyház tagja legyen, és hogy a vallásához kapcsolódó hitoktatásban vegyen részt. Mivel az iskola nevelési oktatási rendszere alapvetően az evangéliumi szemléletre építkezik, elvárja, hogy tanulói legkésőbb 10 éves korukig a szülő támogatásával döntsenek valamely történelmi egyházhoz való tartozásukról. Az újonnan érkező tanulók szüleinek a beiratkozás napján nyilatkozatot kell tenniük erről. A tanulók tantárgyválasztása 19 (1) Az iskola helyi tanterve tartalmazza évfolyamonként a tanulók számára a választható (nem kötelező) tantárgyakat. (2) A szülő, a tanuló törvényes képviselője írásban adja le tantárgyválasztással kapcsolatos nyilatkozatát az osztályfőnöknek. A nyilatkozatokat az iskola az adott tanévre vonatkozóan őrzi meg és tárolja. (3) Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetén a szülő a beiratkozás napján írásban adja le tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. A tanulók közösségei 20. (1) Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztály-közösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. (2) Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére negyedik évfolyamtól- 2 tanulót választanak az iskolai diákközgyűlésbe. (3) Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, vallási alapon működő csoport, énekkar, művészeti csoport stb. (4) A létrehozáshoz minimum 15 fő szükséges. (5) A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő és a szülői munkaközösség. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején a lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. (6) A diákköröket nevelő, szülő, vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. (7) A diákkörbe a tanulóknak tanév elején kell jelentkezniük, és annak munkájában év végéig részt kell venniük. (8) A létrejött csoportok az iskolában helyiséghasználatra jogosultak, melyet külön megállapodás szabályoz. Az iskolai diákközgyűlés 21. (1) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákközgyűlés működik. (2) Az iskolai diákközgyűlés tagjai a 4-8.osztályokban megválasztott képviselők. (3) Az iskolai diákközgyűlés képviseletét az iskolai diákközgyűlést segítő nevelő látja el. A közgyűlést megillető javaslattételi és véleményezési jog gyakorlása előtt a segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákok véleményét. 8

9 (4) A diákközgyűlés összehívását kezdeményezheti az igazgató, a pedagógusok, a diákok nagyobb csoportja, az SZMK képviselői. (5) A diákközgyűlés javaslatot tehet a mindenkori tanév rendjében meghatározott, általuk javasolható tanítás nélküli munkanapok programjára. A tanulók és a szülők tájékoztatása 22. (1) A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója: diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, a szülői levelek útján havonta, az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök: a tájékoztató füzeten vagy az üzenő füzeten keresztül, az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. (2) A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban, ill. a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. (3) A szülőket az iskola igazgatója iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: a szülői munkaközösség értekezletén minden félév elején, a szülői levelek útján havonta, az iskola honlapján folyamatosan, az osztályok szülői értekezletein alkalmanként tájékoztatja. (4) A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: a családlátogatásokon, a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon szóban, illetve írásban a tájékoztató füzetben a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően. (5) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tanulók és a szülők véleménynyilvánítása 23. (1) A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákközgyűléshez vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. (2) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. (3) A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákközgyűléshez fordulhatnak. (4) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel vagy a Szülői munkaközösséggel. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 24. (1) A nehéz anyagi körülmények között élő tanulók anyagi és természetbeni támogatásban részesülhetnek. (2) A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az iskola igazgatója dönt. (3) A szociális támogatás formái: magasabb jogszabályok alapján meghatározott: ingyenes tankönyvellátás, és étkezési támogatás, kiránduláshoz, táborozáshoz nyújtható anyagi segítség. 9

10 A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 25. (1) A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. (2) Az iskola igazgatója minden év január 10-ig felméri, hogy hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatja a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46 (5) bekezdése alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, a tankönyvtörvény 8 (4) bekezdése alapján kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetén a felmérést a beiratkozáskor kell elvégezni. (3) Az iskola e felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló milyen típusú tankönyvtámogatást igényel. Az igényt a 16/ (II.28) EMMI rendelet 5. melléklet szerinti igénylőlapon kell benyújtani, ezzel egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A kedvezményre való jogosultság igazolásához bemutatandó iratokat a mindenkor aktuális törvényi előírások határozzák meg. (4) Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. (5) A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. (6) Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. (7) Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. (8) Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. Térítési díj befizetése 26. (1)Az étkezési térítési díjat utólag, az elfogyasztott mennyiség alapján legkésőbb a következő hónap 15. napjáig készpénzben kell befizetni. (2)Az igénybe nem vett étkezésekre, ha a szülő legkésőbb az előző nap reggel 10 óráig jelzi a tanuló távolmaradását,az iskola nem számol térítési díjat. (3)Az alanyi jogon járó ingyenes étkezést a mindenkori jogszabályoknak megfelelően biztosítja az iskola, melyekre való jogosultságot szintén a jogszabályban meghatározottak szerint kell a szülőnek igazolnia. (4)A nem alanyi jogon járó étkezési támogatást (melyet az iskola ha módjában áll saját keretéből biztosít) az igazgatónál írásban kell kérni. Az odaítélésről az osztályfőnök megkérdezésével az igazgató dönt. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 27. (1) A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület Tűzriadó Tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. (2) A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; 10

11 a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. Ezeket külön dobozban, kazettában kell tárolni, őrzésükről a foglalkozást tartó nevelő gondoskodik. (3) A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. (4) Az iskolaorvos elvégzi a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését, valamint beadja a kötelező védőoltásokat, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálatát a hetedik évfolyamon. (5) Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, a hallás és látásvizsgálatot évente egy alkalommal. (6) Fogászati szűrővizsgálatra a városi rendelőben kerül sor évente 2 alkalommal, ahová az iskola pedagógiai asszisztense kíséri a gyerekeket. (7) Pszichológus hetente 8 órán át áll a diákok és a szülők rendelkezésére, előre bejelentett időpontban, egyeztetés alapján. A tanulók feladatai 28. (1) Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. (2) Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne rongáljon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. (3) Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két hetes, folyosói és udvari tanulói ügyeletesek, tantárgyi felelősök. (4) A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; a szünetben felügyelik a teremben hagyott felszerelést; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot. (5) A felső tagozatos tanulók külön beosztás szerint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosóin tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. (6) Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. (7) Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. (8) Az ebédlőfelelősök megbízatása egy hétre szól. A naposok feladata: megterítenek étkezés előtt, tálalnak, leszedik az asztalt étkezés végén 11

12 V. FEJEZET A TANULMÁNYOK TELJESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái 29. (1) Az elméleti jellegű tantárgyak írásbeli beszámoltatásának formái: az előzetes ismereteket és készségeket felmérő a tanítás folyamatába illesztett, a tanítás pillanatnyi eredményességét felmérő a témakör lezárása után íratott, összegző jellegű - egész órás - számonkérések. (2) A központilag végzett kompetenciamérések, OKÉV mérés eredményét nem számítjuk be a tanulók értékelésénél. (3) Ha a feladatsor nem kifejezetten ismeretfelmérő típusú, akkor lehetőség szerint tartalmaznia kell gondolkodásra serkentő, problémamegoldást igénylő feladatokat is. (4) A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztály legfeljebb két témazáró vagy év végi felmérő dolgozatot írhat. Az ilyen dolgozatok tervezett idejét a tanulókkal is közölni kell. (5) A tanulás pillanatnyi eredményességét felmérő írásbeli felmérés csoportosan vagy egyénileg előzetes bejelentés és napi korlátozás nélkül is íratható. Az ilyen dolgozatok egyetlen, jól körülhatárolt és szűken meghatározott ismeretkört, vagy készséget mérhetnek a tanóra kisebb részében. (6) Az összegző dolgozatokat az iskola ill. az azt megírató pedagógus - egy évig őrzi, azt a szülő kérésre bármikor megnézheti. (7) Az írásos beszámoltatások tartalma csak a helyi tantervben megfogalmazott ismeretanyag, készség felmérése lehet. Lehetőséget kell adniuk a minimális követelményt elsajátító tanulók számára az elégséges érdemjegy elérésére, ugyanakkor ismeretanyagában és készségfelméréseiben kellően differenciáló jellegűnek kell lenniük. A tanulmányok alatti vizsgák rendje 30. (1) A tanuló a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. (1) bekezdése értelmében az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat teheti le: különbözeti, osztályozó, javító vagy pótló vizsga. (2) Az osztályozó vizsgák időpontjai január (féléves), ill. május (éves). Vizsgára jelentkezési határidők december 1., (féléves), ill. április 30. (éves). (3) Az osztályozó vizsga letételének engedélyezését a tanuló az igazgatónak címzett kérvényben kérheti, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. A kérvénynek tartalmaznia kell az osztályozó vizsga letételének indoklását (felmentés, tartós távollét, mulasztás, stb.). (4) Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve tartalmazza. (5) A javítóvizsgák időpontja augusztus A szorgalmi év végén a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg erről és a helyi tanterv minimumkövetelményeiről a tanulót és a szülőt tájékoztatjuk. (6) Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki neki fel nem róható módon távol marad a vizsgáról. A tanuló távolmaradásának igazolása 31. (1) A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi, szülői, stb.) a tájékoztató füzetben igazolást kell hozniuk. A nem tájékoztató füzetben behozott orvosi igazolást a szülőnek láttamoznia kell. (2) A tanuló hiányzásáról tanévenként három tanítási napig szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. (3) A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. (4) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. (5) A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában nem fogadja el. (6) Az igazolásokat egy héten belül be kell mutatni. (7) A tanuló tanóráról való késéseinek összesített időtartama - 45 percenként - igazolatlan órának minősül. 12

13 (8) Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök, ill. az iskolavezetés feladata. A megtett intézkedéseket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatába írásban rögzíteni kell. Az igazolatlanul mulasztott tanulót fegyelmező intézkedésben kell részesíteni, a mulasztásról és az intézkedésről a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül értesíteni kell. Amennyiben a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 10 órát, az iskola erről értesíti az illetékes kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot, 30 óra elérése esetén az általános szabálysértési hatóságot és ismételten a gyermekjóléti szolgálatot, 50 óra elérése esetén az illetékes jegyzőt és ismételten a kormányhivatalt. (9) Az iskola területe tanítási idő alatt csak igazgatói vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el. (10) A tanuló az iskolaotthoni vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. A foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. (11) A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. (12) Az iskolai versenyekre küldött tanulók nevét beírjuk a naplóba hiányzónak, de nem számoljuk hiányzásnak. A tanulók elismerése 32. (1) Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve: tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, vagy egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, (2) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. (3) Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény honlapján és ki kell hirdetni. Az írásos dicséretek formái: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. (4) Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. (5) Végzős és arra érdemes tanulókat ballagásukkor az iskola nevelőtestületi dicsérettel jutalmazza. (6) A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény átvállalja. A tanulók fegyelmezése 33. (1) Azt a tanulót, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt vagy tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, megelőző jelleggel fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. (2) Az írásos fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás 13

14 (3) A fokozatosság elve alapján az írásos intéseket szóbeli vagy írásos fegyelmező intézkedésnek kell megelőzni, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. (4) A fegyelmező intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül osztálynaplóba is be kell írni. Az igazgatói intést az osztályfőnök is kezdeményezheti. Fegyelmi büntetések 34. (1) Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. (2) Súlyos jogellenességek meghatározása: Keresztény hit tanításaival összefüggő viselkedési, magatartási, megjelenési szabályok, kötelességek, jogok, hitéleti tevékenységek megszegése Mások testi épségének veszélyeztetése, tanulótárs bántalmazása, megalázása Dohányzás, dohányzásra felbujtás Kábítószer fogyasztása, birtoklása, terjesztése Lopás, szándékos rongálás Csúnya beszéd, szentek, szent dolgok káromlása, Tanórai munka megtagadása Iskola épületének engedély nélküli elhagyása Tiszteletlen viselkedés (felnőttel, diákkal) Mások megbotránkoztatása (pl. kihívó öltözködéssel, megjelenéssel) (3) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a köznevelési törvény rendelkezései az irányadóak. (4) A köznevelési törvény alapján a következő fegyelmi büntetés szabható ki: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából a tankötelesekre vonatkozó sajátos rend szerint 14

15 VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A házirend érvényessége módosítása 34. (1) Az Nkt. 25. (4) bekezdésének megfelelően az iskola Házirendjét a nevelőtestület fogadta el a Szülői munkaközösség és az iskolai diákközgyűlés véleményének kikérésével, a Székesfehérvári Egyházmegye, mint fenntartó egyetértésével. (2) A Házirend szeptember 1-én lép hatályba és visszavonásig érvényes. Egyidejűleg az előző, március 10-én elfogadott Házirend érvényét veszti. Ráckeve, Fazekas Rozália igazgató A Szent Imre Katolikus Általános Iskola házirendjét az iskolai diákközgyűlés a év január hó 16. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Ráckeve, január 16. Lindnerné Medve Elenóra DÖK tanári vezető A Szent Imre Katolikus Általános Iskola házirendjét az iskolai szülői szervezet a év január hó 21. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Ráckeve, január 21.. SZMK vezető A Szent Imre Katolikus Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület január 23. napján tartott ülésén elfogadta. Ráckeve, január Jegyzőkönyv vezető Alsós munkaközösség vezető Felsős munkaközösség vezető 15

16 16