(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (1) Int. Cl.: B31F /04 ( ) B0C 1/08 ( ) D21H 27/30 ( ) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO PCT/SE 03/00327 (30) Elsõbbségi adatok: SE (72) Feltalálók: Andersson, Anders, Stenungsund (SE); Saarväli, Eva-Li, Västra Frölunda (SE) (73) Jogosult: SCA Hygiene Products AB (PLS USE W62008), Göteborg (SE) (74) Képviselõ: Sári Tamás Gusztáv, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (4) Eljárás és berendezés hajlékony anyag, mint például papír és nemszövött anyag többrétegû szalagjának elõállítására, valamint az eljárás révén elõállított többrétegû anyag és termék (7) Kivonat HU T2 Eljárás hajlékony anyag, mint például papír és nemszövött anyag többrétegû szalagjának (14) elõállítására, valamint az eljárásnak megfelelõen elõállított többrétegû termék. Váltakozó kiemelkedõ (6) és bemélyedõ részek (7) háromdimenziós mintázatával rendelkezõ elsõ mintázóhenger () ragasztót visz át elsõ szalag alakú hajlékony anyagra (1) elsõ hengerrésben (8) olyan ragasztási helyeknél (17), amelyek az elsõ szalaganyag teljes felületének 0,03 és 9%¹a közöttinek megfelelõ felületet borítanak be, és ritkásan vannak elosztva lényegében az elsõ (1) szalaganyag teljes felületén. Második szalag alakú hajlékony anyagot (10) hoznak érintkezésbe az említett elsõ szalaganyag (1) ragasztóval ellátott oldalával második hengerrésben (12) az elsõ mintázóhenger mintázatának megfelelõ háromdimenziós mintázattal rendelkezõ második mintázó- (13) és préshenger (9) között. Az elsõ és második mintázóhengerek (, 13) egymáshoz igazítva vannak meghajtva. A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül lap ábra) 1. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 199. évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T2 2 Mûszaki terület A jelen találmány hajlékony anyag, mint például papír és nemszövött anyag többrétegû szalagjának elõállítására szolgáló eljárásra vonatkozik a rétegek ragasztása révén. Különösen vonatkozik az olyan tissue-termékek elõállítására, mint például a toalettpapír és a konyhai papírtörlõ, a papírtörölközõk, a kéztörlõk, a szalvéták, a zsebkendõk, a törlõanyagok és a hasonlók. A találmány ezen túlmenõen hajlékony anyag, mint például papír és nemszövött anyag olyan többrétegû szalagjára is vonatkozik, amely legalább egy elsõ és egy második réteget tartalmaz, amelyek ragasztási mintázatnak megfelelõ ragasztás révén vannak egymással összekötve. A találmány a többrétegû szalagból kialakított termékre is vonatkozik A találmány háttere Igen jól ismert kettõ vagy több tissue-réteg laminálása annak érdekében, hogy a végsõ tissue-terméket elõállítsák. Ezáltal hajlékonyabb és puhább tissue-terméket kaphatnak ahhoz képest, mint amikor egyetlen, a laminált terméknek megfelelõ vastagsággal és négyzetmétertömeggel rendelkezõ egyetlen réteget állítanak elõ. A nedvszívó képesség és a volumenitás ráadásul javul. Kettõ vagy több tissue-réteg laminálását gyakran ragasztás segítségével hajtják végre. A rétegek mechanikai domborítását is gyakran elvégzik, mielõtt azokat egymáshoz ragasztanák. Ismert továbbá az is, amikor két réteget csak mechanikai domborítás segítségével laminálnak, amikor is a rétegek mechanikai összekapcsolása a domborított helyeknél történik meg. Például az EP A számú iratból ismert az, hogy elõször egy váltakozó kiemelkedõ és bemélyedõ részekkel rendelkezõ háromdimenziós struktúrának megfelelõen két papírréteget domborítanak, miután ragasztót hordanak fel a rétegek egyikére, és a két réteget két domborítóhenger közötti hengerrésben egyesítik úgy, hogy az egyes rétegek kiemelkedõ részei egymással összeragasztásra kerülnek. Hasonló domborítási eljárást ismertet az EP A számú irat, amelynek megfelelõen a ragasztónak színezõ hatása is van. A WO 9/08671 számú iratban az úgynevezett beágyazott domborításra (nested embossing) vonatkozó példa van feltárva, amelynél a két külön-külön domborított réteget összeállítják, és egymáshoz erõsítik úgy, hogy az egyik réteg kiemelkedõ részei beágyazódnak az ellenkezõ réteg bemélyedõ részeibe. Az US A,443,889 számú irat révén ismert két papírréteg laminálására szolgáló olyan eljárás, amelynél a papírrétegek mindegyike egy mintázóhengeren kerül átvezetésre, amely mintázóhengerek váltakozó kiemelkedõ és bemélyedõ részekkel rendelkeznek, és amelynél ragasztót hordanak fel az egyik rétegre, miközben azt átvezetik a hengeren. A két papírréteget ezután összeragasztják egy, a két mintázóhenger közötti hengerrésben, amely mintázóhengerek úgy vannak egymáshoz igazítva, hogy a papírrétegek egyesítése és összepréselése egy, a mintázóhengerek kiemelkedõ részeinek megfelelõ mintázat szerint történik. A papírszalagok domborításával kapcsolatban amennyiben azok pontszerûen kerülnek összepréselésre az a hátrány lép fel, hogy jelentõs szilárdságcsökkenés tapasztalható a domborítás és a ragasztás helyén, ami befolyásolja a teljes papírtermék szilárdsági jellemzõit. Nem ritka a domborított papírok akár 70%¹os szilárdságcsökkenése a nekik megfelelõ nem domborított papírokhoz viszonyítva. Az US A 3,672,90 számú irat steppelt (quilted) vagy párnázott, adhéziósan laminált tissue-termék elõállítására szolgáló eljárást tár fel, amelynél ragasztót hordanak fel egy meghatározott mintázatban az egyik tissue-rétegre egy elsõ mintázóhenger és egy préshenger közötti hengerrésben. Ezt a réteget egy másik rétegre laminálják egy, az ugyanazon préshenger és egy második mintázóhenger közötti hengerrésben, amely második mintázóhenger egy, az elsõ mintázóhenger mintájának megfelelõ mintával rendelkezik, és amely az elsõ mintázóhengerhez igazítva van meghajtva. A laminálási eljárás során a két réteg eltérõ feszültségi állapotban van, és így steppelt vagy párnázott terméket állítanak elõ. A találmány célja és legfontosabb jellemzõi Célunk a találmánnyal olyan eljárást biztosítani hajlékony anyag, mint például papír és nemszövött anyag, valamint ezek kombinációja többrétegû szalagjának elõállítására, amelynél a hajlékony anyag legalább két rétegét lamináljuk egymásra. A laminálás mûveletének kíméletesnek kell lennie az anyaghoz, hogy a rétegek anyagstruktúrája lényegében megmaradjon, ugyanúgy, mint azok szilárdsági jellemzõi. A késztermék nedvszívó képessége és volumenitása ráadásul nagyfokú kell hogy legyen. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy váltakozó kiemelkedõ és bemélyedõ részek háromdimenziós mintázatával rendelkezõ elsõ mintázóhengert érintkezésbe hozunk ragasztófelhordó készülékkel, ragasztót viszünk fel elsõ szalag alakú hajlékony anyagra elsõ hengerrésben egy, a kiemelkedõ részek teteje konfigurációjának megfelelõ mintázatban, és az elsõ mintázóhenger mintakonfigurációja úgy van kiválasztva, hogy a ragasztó az említett elsõ szalag alakú hajlékony anyagra olyan ragasztási helyeknél legyen felhordva, amelyek az elsõ szalag alakú hajlékony anyag teljes felületének 0,03 és 9%¹a közöttinek megfelelõ felületet borítanak be, és ritkásan vannak eloszlatva lényegében az elsõ szalag alakú hajlékony anyag teljes felületén, és második szalag alakú hajlékony anyag van érintkezésbe hozva az említett elsõ szalag alakú hajlékony anyag ragasztóval ellátott oldalával váltakozó kiemelkedõ és bemélyedõ részeknek egy, az említett elsõ mintázóhenger mintázatának megfelelõ háromdimenziós mintázatával rendelkezõ második mintázóhenger és préshenger közötti második hengerrésben, és az említett elsõ és második szalag alakú hajlékony anyagok szalagfeszültsége lényegében egyenlõ amint be vannak táplálva a második hengerrésbe, és 2

3 1 HU T az elsõ és második mintázóhengerek egymáshoz vannak igazítva úgy, hogy az elsõ és a második elsõ szalag alakú hajlékony anyagok egy, az említett elsõ mintázóhenger kiemelkedõ részei teteje konfigurációjának megfelelõ mintázatban vannak egymáshoz préselve, és egymáshoz ragasztva. Ezen eljárás révén a szalag anyaga valójában nem lesz domborítva a laminálással összefüggésben, hanem csak a rétegek ragasztómintában való egymáshoz ragasztása történik meg. Ezáltal a végtermék szilárdságcsökkenése megelõzhetõ ugyanakkor, mivel egy bizonyos térfogat alakul ki a rétegek között, a ragasztási helyek között, amely megnöveli a volumenitást és a nedvszívó képességet. Az egyes rétegek volumenitása is lényegében megmarad továbbá a laminálási folyamat után. Egy kiviteli alaknak megfelelõen a ragasztó színezett ragasztó. A találmány egy kiviteli alakjánál a rétegek legalább egyike a szemközti réteggel való laminálás elõtt háromdimenziós mintázásnak van alávetve. Egy további foganatosítási módnak megfelelõen legalább két réteg laminálás elõtt háromdimenziós mintázásnak van alávetve, a legalább két rétegen kialakított mintázat eltérõ struktúrával rendelkezik, például az egyik mintázat aránylag finom, és a másik mintázat aránylag durva. Egy még további foganatosítási módnak megfelelõen legalább egy réteg ragasztó vagy kikeményedõ kötõanyag, például latex csíkjaival van megerõsítve. Az említett kötõanyag laminálás után van kikeményítve. Az egyes ragasztási helyek méretének 0,1 és 10 között, elõnyösebben 0, és 100 mm 2 között, és még elõnyösebben 1 és 1 mm 2 között kell lennie. Egy alternatív kiviteli alaknál az egyes ragasztási helyek mérete 10 és 400 mm 2 közötti. A felületegységre jutó ragasztási helyek számának 2 és között, elõnyösebben 300 és között, és még elõnyösebben 800 és m 2 -enkénti ragasztási hely között kell, lennie. Rámutatunk arra, hogy a ragasztási helyek szabályosan el lehetnek osztva a szalag alakú anyag felületén, azonban szabálytalanul is el lehetnek osztva, például egymástól távközzel elválasztott csoportokban elrendezve. A foltok kifejezés ebben a vonatkozásban a ragasztási helyek tetszõleges alakjára utal, mint például kis pontokra, vonalakra, számjegyekre, betûkre, fantáziamintákra vagy bármilyen kívánt alakra. A találmány továbbá hajlékony anyag, mint például papír és nemszövött anyag többrétegû szalagjára is vonatkozik, amely ragasztómintázatot alkotó ragasztási helyeknél lévõ ragasztás révén egymáshoz csatlakoztatott legalább egy elsõ és legalább egy második réteget tartalmaz, és amelynél a ragasztási helyek egy, a réteg teljes felületének 0,03 és 9%¹a közöttinek megfelelõ felületet borítanak be, és ritkásan vannak elosztva lényegében a réteg teljes felületén, és az említett többrétegû szalag egyik külsõ felszíne a ragasztási helyekkel éppen átellenesen lényegében nem rendelkezik, és az említett többrétegû szalag átellenes külsõ felszíne kismértékû tömörítõ benyomódásokkal rendelkezik az anyagban, amelyek a rétegek egyesítésével kapcsolatban alakulnak ki. A találmány további jellemzõi az alábbi leírásban, illetve az igénypontokban kerülnek feltárásra. A rajz leírása A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzon bemutatott kiviteli alakra való hivatkozással részletesebben leírjuk. Az 1. ábra egy, a találmánynak megfelelõ eljárás végrehajtására szolgáló berendezés vázlatos oldalnézetét mutatja. A 2. ábra a találmánynak megfelelõen elõállított kétrétegû papír egy kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszete. A 3a c. ábrák találmány szerinti papírrétegen lévõ néhány ragasztómintázat felülnézetei. A 4. ábra egy, a találmány szerinti háromrétegû papír egy kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszete. Egy kiviteli alak leírása Az 1. ábra kétrétegû anyagot, például papírt, különösen tissue-papírt elõállító berendezést mutat be. Elsõ 1 papírszalag van átvezetve 2 hengeren ragasztófelhordó állomás felé. Ez 3 ragasztókamrát tartalmaz, amelybõl 4 ragasztóátvivõ hengerre ragasztó kerül felhordásra. A 4 ragasztóátvivõ henger elsõ mintázóhengerrel van érintkezésben, amely a kerülete mentén váltakozó 6 kiemelkedõ és 7 bemélyedõ részek mintázatával van ellátva. A 4 ragasztóátvivõ henger csak a 6 kiemelkedõ részek tetejével érintkezik úgy, hogy a ragasztó csak azokra kerül felhordásra. Az 1 papírszalag továbbhalad egy 8 hengerrésbe az elsõ mintázóhenger és egy középen elhelyezkedõ 9 préshenger között. A ragasztó így az elsõ 1 papírszalagra olyan mintázatban lesz felhordva, amely megfelel a 6 kiemelkedõ részek teteje konfigurációjának. Az mintázóhenger és a 9 préshenger közötti hengerrésben lévõ nyomás csak ahhoz elegendõen nagy, hogy a ragasztó átvitelét biztosítsa az 1 papírszalagra. Mindazonáltal elõnyösen a papírszalagnak nem szabad deformálódnia, azaz az mintázóhenger 6 kiemelkedõ részei nem nyomódnak be a papírszalagba. Második 10 papírszalag van átvezetve 11 hengeren, és bevezetve második 13 mintázóhenger és a középen elhelyezett 9 préshenger között lévõ 12 hengerrésbe. A második 13 mintázóhenger 14 kiemelkedõ és 1 bemélyedõ részek háromdimenziós mintázatával rendelkezik, amely megfelel az elsõ mintázóhenger mintázatának. A megfelel kifejezés ebben a vonatkozásban azt jelenti, hogy a 14 kiemelkedõ részek vagy ugyanolyan alakkal és effektív felszíni felületmérettel rendelkeznek, mint az elsõ mintázóhenger 6 kiemelkedõ részei, vagy azonos alakkal, de nagyobb effektív felszíni felülettel, mint az elsõ mintázóhenger 6 kiemelkedõ részei azért, hogy kívülre nyúljanak az elsõ mintázóhenger által kialakított ragasztási helyek körvonalán, vagy eltérõ alakkal és nagyobb effektív felszí- 3

4 1 HU T ni felülettel rendelkeznek, mint az elsõ mintázóhenger 6 kiemelkedõ részei. Például az elsõ mintázóhenger által biztosított ragasztómintázat a 3a. ábrán látható módon háromszögszerû mintázatban elrendezett három pont alkotta csoport formájában lehet kialakítva, amikor is a második 13 mintázóhenger 14 kiemelkedõ részei vagy pontosan megegyezõek lehetnek, vagy kissé nagyobbak, mint a ragasztómintázat, vagy például a három pontot befedõ 20 háromszög formájában lehetnek kialakítva. Mindezen esetekben a két és 13 mintázóhengeren lévõ mintázat relatív helyzete egymásnak megfelel. Az elsõ és második 1 és 10 rétegek szalagfeszültsége lényegében egyenlõ, amint a második 12 hengerrésbe betáplálásra kerülnek. Ezzel nem lép fel hosszirányú rövidülés a laminálás következtében. A két és 13 mintázóhenger egymáshoz igazítva vannak meghajtva úgy, hogy az elsõ és második 1 és 10 papírszalagok olyan mintázat szerint vannak egymáshoz préselve, és ragasztva, amely megfelel az elsõ mintázóhenger révén biztosított ragasztómintázatnak. Elõnyös, ha egyetlen középsõ 9 préshenger van használatban mind az elsõ, mind a második és 13 mintázóhengerhez, mint az az 1. ábrán látható. Mindazonáltal arra is lehetõség van, hogy két különálló préshengert használjunk az elsõ és második és 13 mintázóhengerhez, és hogy azokat oly módon szinkronizáljuk, hogy egymáshoz igazítva legyenek meghajtva. Ennél a második hengerrésnél is a nyomásnak alacsonynak kell lennie, és csak ahhoz elegendõen nagynak, hogy a két 1 és 10 papírszalag egymáshoz ragasztását biztosítsa. A nyomásnak a második hengerrésben nem szabad nagyobbnak lennie annál, hogy csak kismértékû 19 tömörítõ benyomódásokat okozzon éppen a ragasztási helyekkel szemközt a második 10 rétegen a második 13 préshengerrel szemben. Az említett többrétegû szalag ellentétes külsõ felülete, azaz a középsõ 9 préshengerrel szemben lévõ felület a laminálási eljárás által nem befolyásolva lényegében megtartja struktúráját a ragasztási helyekkel szemközt anyagában tömörítõ benyomódások nélkül. A laminált többrétegû termék 16¹tal van jelölve. A két és 13 mintázóhengeren lévõ mintázat szabadon választható lehet, de úgy kell azokat kiválasztani, hogy az 1 papírszalagra felhordott ragasztó mennyisége megfeleljen az 1 papírszalag teljes felszíni felülete 0,03 9%-ának, elõnyösebben 0,1 6%-ának. A jelen esetben a ragasztási helyek ritkásan vannak elosztva lényegében a laminált termék teljes felületén. A találmány szerinti eljárás esetén lehetõség van arra, hogy a ragasztási helyek rendkívül pontos pozicionálását biztosítsuk úgy, hogy igen kicsiny mennyiségû ragasztóra van ugyanakkor szükség. Ez elõnyöket jelent a puhaság, redõzhetõség, nedvszívás stb. tekintetében. Abban az esetben, ha a ragasztási mintázat több különálló ragasztási helyet tartalmaz, a felületegységre jutó ragasztási helyek száma 2 és m 2 -enkénti ragasztási hely között, elõnyösebben 300 és m 2 -enkénti ragasztási hely között, és még elõnyösebben 800 és m 2 -enkénti ragasztási hely között kell hogy legyen. Egy kiviteli alaknak megfelelõen az egyes ragasztási helyek mérete 0,1 és 10 mm 2, elõnyösebben 0, és 100 mm 2 és még elõnyösebben 1 és 1 mm 2 között kell, hogy legyen. Egy alternatív kiviteli alaknak megfelelõen az egyes ragasztási helyek mérete 10 és 400 mm 2 között kell, hogy legyen; ez bizonyos olyan ragasztási mintázatokra vonatkozik, amelyek például valamilyen szimbólumot vagy díszítõmintát formázó vékony, pl. 1 mm vastagságú vonalakat tartalmaznak. Az ilyen kiviteli alakoknál a ragasztási helyek m 2 -enkénti száma a fenti tartomány alsóbb részében lesz, például kevesebb mint 800. Nagy ragasztási helyek esetén raszteres mintázatok alkalmazhatóak, ami azt jelenti, hogy az egyes ragasztási mintázategységek több kicsiny raszterpontból épülnek fel. A ragasztási hely méretét ebben az esetben az egy ragasztási mintázategységet formáló raszterpont-kombinációk körülírt felületeként definiáljuk. Egy további kiviteli alaknak megfelelõen a ragasztási mintázat folytonos vonalakból van kialakítva, amelyek például hálózatot alkotnak. Az elõnyös ragasztók a papírhoz általánosan alkalmazottak, mint például a karboxi-metil-cellulóz (CMC), a poli(vinil-alkohol) (PVOH), az etilén-vinil-acetát (EVA), a polivinil-acetát (PVAc), az etilén-akrilsav, a vinil-acetát-akrilsav, a sztirén-akrilsav, a poliuretán, a polivinilidén-klorid, a keményítõ, a kémiailag módosított keményítõ, a dextrin, a vízben oldható polimerek, mint például a latexek és a tejszerû kolloidok, amelyeknél természetes vagy mesterséges gumi vagy mûanyag vízben van szuszpendálva. Amennyiben az anyagszalagok a papírtól eltérõ anyagból vannak, akkor természetesen az ezen anyagokhoz megfelelõ ragasztókat választjuk. Elõnyös, ha a ragasztók aránylag nagy szárazanyag-tartalommal rendelkeznek, mivel ez lehetõvé teszi a ragasztási helyek pontos pozicionálását. Színezett ragasztók szintén felhasználhatóak, amelyek vizuális hatást és ezzel együtt az anyag mintázását is biztosítják. A 2. ábrán egy, a találmány szerint elõállított kétrétegû papírra vonatkozó példa látható, amelynél a két 1 és 10 papírréteg közti ragasztási helyek 17¹tel vannak jelölve. A 17 ragasztási helyek között az 1 és 10 papírrétegek szabadon, és egymáshoz képest különállóan vannak, és 18 üres terek jönnek létre, amelyek megnövelik az anyag volumenitását és nedvszívó képességét, amelyek pl. a puha papírok esetén fontos tulajdonságok. A különálló rétegekbõl származó lényegében teljes volumenitás megmarad a laminálás után. A második 10 papírszalagnak a ragasztási helyekkel éppen szemközt kismértékû tömörítõ 19 benyomódásai lehetnek, amit a 13 mintázóhenger okozott. A 3a c. ábrák olyan ragasztómintázatokra vonatkozó példákat mutatnak be, amelyeknél pontokból vagy vonalakból álló mintázatok vannak elrendezve különféle minták kialakítása érdekében. A 17 ragasztási helyek folytonos vonalak alakjában is megvalósíthatóak, például hálózatmintát alkotóan. 4

5 1 HU T2 2 A laminálandó 1 és 10 papírszalagok simák lehetnek, azonban a feldolgozás során korábban, például a papírszalag lapképzése, víztelenítése és/vagy szárítása közben kialakított háromdimenziós struktúrájuk is lehet. Háromdimenziós struktúra ugyancsak kialakítható a száraz papírszalagok laminálás elõtti domborítása révén. A találmány szerinti eljárás rendkívül kíméletes az ilyen mintázathoz, így az lényegében érintetlenül marad mindvégig a laminálási eljárás közben. A 4. ábrán háromrétegû papír egy olyan kiviteli alakja látható, amelynél az 1, 10 és 20 rétegek laminálás elõtt háromdimenziós mintázásnak, például domborításnak voltak alávetve. A domborítási mintázat struktúrája eltérõ úgy, hogy a középsõ 10 réteg mintázatstruktúrája durvább, mint a két szélsõ 1 és 20 rétegé. Így nagy volumenitású termék jön létre. Az 1 és 10 rétegek közötti 17 ragasztási helyek, mint bemutattuk, eltolva alakíthatóak ki a 10 és 20 rétegek közötti ragasztási helyekhez képest, vagy egymással éppen szemközt alakíthatóak ki. A 4. ábrán látható mellett eltérõ domborítási mintázatok más kombinációi is természetesen alkalmazhatóak. Az átellenes oldalukon eltérõ struktúrával rendelkezõ többrétegû termékek állíthatók elõ, amennyiben a két külsõ réteg eltérõ domborítási struktúrával rendelkezik, például egy durvább oldallal és egy simább oldallal. Úgynevezett mikrosteppelt (micro quilted) mintázatok ugyancsak alkalmazhatóak. Ezenkívül egy vagy több réteg domborítatlan is lehet. Kétrétegû termékek esetén kétoldalas terméket kapunk, amennyiben az egyik réteg domborított, és a másik domborítatlan, vagy ha eltérõ domborítási struktúrával rendelkeznek. A különbözõ rétegekhez használt domborítási mintázat megegyezõ is lehet. Ebben az esetben a rétegek együttesen domboríthatóak, majd azután egymástól elválaszthatóak, mielõtt a találmány szerinti eljárással laminálásra kerülnének. A rétegek külön-külön is domboríthatóak laminálás elõtt. A találmány egyik fontos elõnyét képezi, hogy a papír lényegében megtartja a szilárdsági jellemzõit az eljárás során. Számos más laminálási eljárás során amelyeknél a papírszalag domborítása és deformálása bekövetkezik a laminálással kapcsolatban a szilárdsági jellemzõk leromlanak. Abban az esetben, ha laminált többrétegû szalag lényegében sima struktúrával bír, úgy a termék sûrû tekercsekké vagy hajtogatott termékekké alakítható át, ami hely- és költségmegtakarítást eredményez. A laminált többrétegû termék igény esetén a ragasztófoltok által biztosított erõs rétegek közti kötés miatt a laminálási eljárás után is domborítható lehet, ami puhább anyag elõállítására vezet. A 4 ragasztóátvivõ hengerhez igazítva meghajtott második 13 mintázóhenger által biztosított pontos ragasztóhatás miatt hatékony rétegek közti kötést érünk el. Ez a rétegek közti kötõhatás nem csökken, amikor a papírterméket feldolgozzuk, például feltekercseljük, míg a csökkenés felléphetne domborítással biztosított rétegek közti kötés esetén. A fent leírt eljárással természetesen három vagy több papírréteg is laminálva lehet. Ezzel kettõ vagy több réteg léphet be az elsõ és/vagy második hengerrésbe. Nedvszívó képesség, négyzetmétertömeg, gyártási technológia, rostösszetétel, vegyi adalék anyagok tekintetében eltérõ tulajdonságokkal rendelkezõ eltérõ fajtájú papírok alkalmazhatóak a különbözõ rétegek esetén. Az eljárás ezen túlmenõen alkalmas olyan papírrétegekkel való alkalmazásra, amelyeken lyukak vannak, mivel a lyukak nagy része érintetlen marad a teljes laminálási eljárás során, és nem lesz ragasztóval feltöltve, amely normál esetben megtörténik, amikor a rétegeket egymáshoz ragasztják. Legalább egy papírréteg ezenkívül megerõsíthetõ ragasztó vagy kikeményedõ kötõanyag, mint például latex vékony csíkjaival. A megerõsítés például a laminált termék külsõ oldalán történhet laminálás után a laminálási mûvelettel szinkronizáltan. Kikeményedõ kötõanyag esetén a papírterméket laminálás után kikeményítjük, például hõkezeléssel. Amennyiben a papírrétegeket ilyen módon megerõsítjük, akkor nagyon vékony anyagok használhatóak fel, amelyek használatára másként nem nyílna lehetõség, mivel szilárdságuk elégtelen a feldolgozási mûveletek közbeni kezelésük vagy a kiadagolásuk szempontjából. A többrétegû szalag bármilyen kívánt termékké, például tekercsekké, hajtogatott kéztörlõkké, törlõkendõkké, zsebkendõkké, szalvétákká stb. feldolgozható. A találmány szerinti többrétegû szalagot elõnyös lenne úgynevezett középsõ kiadagolású, mag nélküli tekercsekhez felhasználni, amelyeknél a papírt a tekercs közepénél vesszük el. A hagyományos többrétegû szalagoknál amelyeknél a rétegek egyesítése domborításhoz kapcsolódik a legbelsõ menetek, amelyek meglehetõsen erõsen vannak összepréselve, és így a domborítás többé-kevésbé tönkremegy, nem eredményeznek elfogadható terméket. A találmány szerinti többrétegû szalagnál azonban a rétegek laminálása különválik a domborítás vagy más hasonló révén elért mintázóhatástól, és így a mag nélküli tekercsek legbelsõ menetei is használható terméket alkotnak. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás hajlékony anyag, mint például papír és nemszövött anyag többrétegû szalagjának (14) elõállítására a rétegek ragasztása révén, azzal jellemezve, hogy váltakozó kiemelkedõ (6) és bemélyedõ részek (7) háromdimenziós mintázatával rendelkezõ elsõ mintázóhengert () érintkezésbe hozunk ragasztófelhordó készülékkel (4), ragasztót viszünk fel elsõ szalag alakú hajlékony anyagra (1) elsõ hengerrésben (8) egy, a kiemelkedõ részek (6) teteje konfigurációjának megfelelõ mintázatban, és az elsõ mintázóhenger () mintakonfigurációja úgy van kiválasztva, hogy a ragasztó az említett elsõ rétegre (1) olyan ragasztási helyeknél (17) legyen felhordva, amelyek az elsõ szalag alakú hajlékony anyag (1) teljes felületének 0,03 és 9%¹a közöttinek megfelelõ felületet borítanak be, és ritkásan van-

6 1 HU T2 2 nak eloszlatva lényegében az elsõ szalag alakú hajlékony anyag (1) teljes felületén, és második szalag alakú hajlékony anyag (10) van érintkezésbe hozva az említett elsõ szalag alakú hajlékony anyag (1) ragasztóval ellátott oldalával váltakozó kiemelkedõ (14) és bemélyedõ részeknek (1) egy, az említett elsõ mintázóhenger () mintázatának megfelelõ háromdimenziós mintázatával rendelkezõ második mintázóhenger (13) és préshenger (9) közötti második hengerrésben (12), és az említett elsõ és második rétegek (1, 10) szalagfeszültsége lényegében egyenlõ amint be vannak táplálva a második hengerrésbe (12), és az elsõ és második mintázóhengerek (, 13) egymáshoz vannak igazítva úgy, hogy az elsõ és a második elsõ szalag alakú hajlékony anyagok (1) egy, az említett elsõ mintázóhenger () kiemelkedõ részei (6) teteje konfigurációjának megfelelõ mintázatban vannak egyesítve, és egymáshoz ragasztva. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett elsõ rétegre (1) ragasztó olyan ragasztási helyeknél (17) van felhordva, amelyek az elsõ szalag alakú hajlékony anyag (1) teljes felületének 0,1 és 6%¹a közöttinek megfelelõ felületet borítanak be. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második mintázóhenger (13) kiemelkedõ részei (14) révén biztosított mintázat nagyobb felülettel rendelkezik, mint az elsõ mintázóhenger () kiemelkedõ részei (6) által biztosított úgy, hogy a második mintázóhenger (13) mintázata kívülre nyúlik az elsõ mintázóhenger () által biztosított ragasztási helyeken (17). 4. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a ragasztó színezett ragasztó.. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rétegek (1, 10) legalább egyike a szemközti réteggel való laminálás elõtt háromdimenziós mintázásnak van alávetve, ami a réteg nedves állapotában, a nedves réteg szárítása közben és/vagy száraz állapotban van végrehajtva. 6. Az. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább két réteg (1, 10) laminálás elõtt háromdimenziós mintázásnak van alávetve, a legalább két rétegen kialakított mintázat eltérõ struktúrával rendelkezik, például az egyik mintázat aránylag finom, és a másik mintázat aránylag durva. 7. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy réteget ragasztó vagy kikeményedõ kötõanyag, például latex csíkjaival megerõsítünk. 8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett kötõanyagot laminálás után kikeményítjük. 9. Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes ragasztási helyek (17) mérete 0,1 és 10 mm 2 közötti, elõnyösebben 0, és 100 mm 2 közötti, és még elõnyösebben 1 és 1 mm 2 közötti mértékû. 10. A 1 8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes ragasztási helyek (17) mérete 10 és 400 mm 2 közötti mértékû Az elõzõ igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felületegységre jutó ragasztási helyek (17) száma 2 és m 2 -enkénti ragasztási hely között van, elõnyösen 300 és m 2 -enkénti ragasztási hely között és még elõnyösebben 800 és m 2 -enkénti ragasztási hely között van. 12. Hajlékony anyag, mint például papír és nemszövött anyag többrétegû szalagja (16), amely ragasztómintázatot alkotó ragasztási helyeknél (17) lévõ ragasztás révén egymáshoz csatlakoztatott legalább egy elsõ és legalább egy második réteget (10) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a ragasztási helyek (17) egy, a réteg teljes felületének 0,03 és 9%¹a közöttinek megfelelõ felületet borítanak be, és ritkásan vannak elosztva lényegében a réteg teljes felületén, és hogy az említett többrétegû szalag egyik külsõ felszíne a ragasztási helyekkel (17) éppen átellenesen lényegében nem rendelkezik, és az említett többrétegû szalag átellenes külsõ felszíne kismértékû tömörítõ benyomódásokkal (19) rendelkezik az anyagban, amelyek a rétegek (1, 10) egyesítésével kapcsolatban alakulnak ki. 13. A 12. igénypont szerinti többrétegû szalag, azzal jellemezve, hogy a ragasztási helyek (17) a megfelelõ réteg (1, 10) teljes felszíni felületének 0,1 és 6%¹a közötti teljes felületet vesznek fel. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti többrétegû szalag, azzal jellemezve, hogy az egyes ragasztási helyek (17) mérete 0,1 és 10 mm 2 közötti, elõnyösebben 0, és 100 mm 2 közötti, és még elõnyösebben 1és1mm 2 közötti mértékû. 1. A 12. vagy 13. igénypont szerinti többrétegû szalag, azzal jellemezve, hogy az egyes ragasztási helyek (17) mérete 10 és 400 mm 2 közötti mértékû. 16. A igénypontok bármelyike szerinti többrétegû szalag, azzal jellemezve, hogy a ragasztó a ragasztási helyeknél (17) színezett. 17. A igénypontok bármelyike szerinti többrétegû szalag, azzal jellemezve, hogy a rétegek (1, 10) közül legalább egy háromdimenziós mintázattal rendelkezik, amely a szemközti réteggel való egyesítés elõtt van kialakítva. 18. A 17. igénypont szerinti többrétegû szalag, azzal jellemezve, hogy legalább két réteg (1, 10) háromdimenziós mintázattal rendelkezik, amely a szemközti réteggel való egyesítés elõtt van kialakítva, a legalább két rétegen kialakított mintázat eltérõ struktúrával rendelkezik, például az egyik mintázat aránylag finom, és a másik mintázat aránylag durva. 19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti többrétegû szalag, azzal jellemezve, hogy a többrétegû szalagnak van egy aránylag durva háromdimenziós struktúrájú külsõ oldala, és egy aránylag sima struktúrájú külsõ oldala. 20. A igénypontok bármelyike szerinti többrétegû szalag, azzal jellemezve, hogy a többrétegû szalag legalább három réteggel rendelkezik egy olyan középsõ réteggel, amely aránylag durva háromdimenziós struktúrával bír. 6

7 1 HU T A igénypontok bármelyike szerinti többrétegû szalag, azzal jellemezve, hogy legalább egy réteg ragasztó vagy kikeményedõ kötõanyag, például latex csíkjaival van megerõsítve. 22. A igénypontok bármelyike szerinti többrétegû szalag, azzal jellemezve, hogy a rétegek (1, 10) közül legalább egyben lyukak vannak. 23. Tekercs, hajtogatott törölközõ, törlõanyag, zsebkendõ, szalvéta vagy hasonló szalag alakú anyagból, azzal jellemezve, hogy az említett szalag alakú anyag a igénypontok bármelyike szerinti többrétegû szalag. 24. A 23. igénypont szerinti tekercs szalag alakú anyagból, azzal jellemezve, hogy a tekercs középsõ kiadagolású, mag nélküli tekercs. 2. A 23. vagy 24. igénypont szerinti termék szalag alakú anyagból, azzal jellemezve, hogy az említett szalag alakú anyag tissue-papír. 7

8 HU T2 Int. Cl.: B31F /04 8

9 HU T2 Int. Cl.: B31F /04 9

10 HU T2 Int. Cl.: B31F /04 10

11 HU T2 Int. Cl.: B31F /04 11

12 HU T2 Int. Cl.: B31F /04 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest