A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE
|
|
- Boglárka Papné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1
2 Pannon Egyetem Gazdálkodás-és Szervezéstudományok Doktori Iskola Péter Erzsébet A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben c. Ph.D értekezés Témavezető: Dr. Kovács Ernő Keszthely
3 A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: PÉTER ERZSÉBET Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás-és Szervezéstudományok Doktori Iskolája programja keretében Témavezető: Dr. Kovács Ernő Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) Bíráló neve: igen /nem. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el. Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke 3
4 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 4 BEVEZETÉS... 9 A kutatás céljai és kérdései Hipotézisek A kutatás módszertana SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ Turizmushoz kapcsolódó kutatások A turizmus társadalmi-kulturális és gazdasági hatásai Hazai kutatások a Balatonról A VIZSGÁLT TÉRSÉG JELLEMZŐI SZAKIRODALOMI ÉS STATISZIKAI FORRÁSOK ALAPJÁN A Balaton régió kialakításának folyamata A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet története és szervezetei A vizsgált turisztikai desztináció területi lehatároltságából adódó nehézségek A térség idegenforgalomban betöltött szerepe A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet általános jellemzői A turisták létszámának alakulása Szálláshelyek számának alakulása a térségben Vállalkozói szerkezet átalakulása A kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozásokról általában Kisvállalkozások a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben A turisztikai desztinációba látogatók vásárlási szokásai A kiskereskedelemben végbemenő változások és azok hatásai a balatoni mikro, kis- és középvállalkozásokra AZ EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI A kérdőíves vizsgálatok A kérdőív felépítése A kérdőíves vizsgálatok eredményei Alapsokaság A vizsgált vállalkozások jellemzői A BKÜ vállalkozásai ágazatok szerint A vállalkozókra vonatkozó demográfiai ismérvek A vállalkozások vezetése A vállalkozások által foglalkoztatott munkaerő Kapcsolatok más vállalkozásokkal, a piaci jelenlét Beruházási és vállalkozásfejlesztési aktivitás A vállalkozás megítélése és működésének hatékonysága A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tipikus vállalkozásai ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A vállalkozás alapításának éve és létrehozásának motivációja A vállalkozás beszállító tevékenysége és sikeressége közti kapcsolat A vállalkozás beruházásai és az üzleti forgalom ÖNÁLLÓ, ÚJSZERŰ EREDMÉNYEK
5 6. ÖSSZEFOGLALÁS Következtetések, javaslatok Felhasznált szakirodalom jegyzéke Mellékletek
6 KIVONAT A gazdaságban az elmúlt évtizedekben végbemenő szerkezeti átalakulásból és az üdülési szokások megváltozásának hatásaiból kiindulva kutattam a mai vállalkozók motivációit, problémáit és piacmegtartó erejét. A mikro, kis- és középvállalkozói réteg jellemzőinek feltárása során választ kaptam arra, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben jelen lévő gazdaságszociológiai folyamatok hogyan befolyásolják sikerességüket. A turisztikai desztináció fejlődését, az életminőség javítását és a balatoni identitás növelését segíthetik a vállalkozások önfoglalkoztatással, munkahelyteremtéssel. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a térségi összefogás és az itt élők együttműködése. Az eredmények hozzájárulhatnak új fejlesztéspolitikai irányvonalak meghatározásához ebben a speciálisnak mondható térségben. ABSTRACT I have made scientific investigations on the motivations, problems, and market retaining power of Hungarian entrepreneurs influenced by the structural changes in economy and holiday-making habits. Exploring the characteristics of micro, small and medium enterprises I found out how their prosperity is affected by the economic sociological processes of the Lake Balaton Resort Area. These enterprises can support the progress of tourist destination, improve the quality of life and shape the identity of the LBRA by creating new jobs. On the other hand, it is necessary to establish a coalition of forces and collaboration of inhabitants in the region. The results can offer a new development policy regarding this special area. 6
7 AUSZUG Ausgehend von der durchlaufenden struckturalischen Umwandlung der Wirtschaft in den vergangenen Jahrzehnten und der Änderung der Urlaubsgeflogenheiten, untersuchte ich die Motivation, die Probleme und die markthaltende Kraft der heutigen Unternehmer. Im Laufebei der Erforschung der Charakteristik der Mikro, Klein- und Mittelunternehmer, habe ich eine Antwort darauf bekommen, dass im Moment im Hervorgehobenen Urlauberumkreis Balaton wirtschafts soziologische Prozesse, wie die Erfolge beeinflussen. Die Entwicklung der Touristischen Destination, die Verbesserung der Lebenserwartung und die Erweiterung der balatoner Identität helfen der Selbstbeschäftigung der Unternehmer und der Arbeitsplatzbeschaffung. Doch dazu ist die flächlische Zusammenhaltung und der dort Lebenden unentbehrlich. Zu den Ergebnissen würden neue entwicklungspolitische Richtlinien beitragen zur Bestimmung des speziell nennenden Gebietes. 7
8 BEVEZETÉS Az embernek, mert célja nagy, Hát kell a másik ember, Csak szépen összefogva hat: Sok víz hajtja a malmokat. Sok cseppből áll a tenger. /Schiller/ Hajdan, gyermekként izgatottan vártam, hogy a kalauz belefújjon sípjába és a vonat elinduljon velem a vágyott balatoni táj felé. Nem tudom mi zakatolt jobban az utazásom során, a kocsi alattam vagy csak a szívem vert úgy, hogy nem hallottam közben édesanyám szavát sem. Csak néztem álmodozó szemmel a varázslatos magyar tengert, amelyből minél nagyobb rész tárult szemem elé, annál jobban éreztem, hogy mennyi mindent nem tudok még róla. Évszázadok óta őrzi titkait, amelynek megismeréséhez és az itt élő emberek életvitelének, szokásainak feltárásához egy élet is kevés lenne. Nagyszámú hidrológiai, szedimentológiai, földtani és agrometeorológiai kutatás született, amelyek célja volt e vidék feltérképezése. A társadalomkutatók, antropológusok, közgazdászok és szociológusok azonban csak az 1800-as évek végén kezdték el munkájukat a térségben. A legtöbb kutatás közvetlenül a Balaton partmenti övezetben élő és tevékenykedő emberekről szólt. A XX. század második felében kezdtek el komolyabban foglalkozni azzal, hogy földrajzilag mekkora az a terület, ahol még érződik a távolabbi települések gazdaságán és lakosainak életfelfogásán a Balaton közelsége. Közép-Kelet Európa legnagyobb tava a Balaton, amelyet Magyarország legnagyobb vidéki üdülőparadicsoma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) határol le, ahol jelenleg a turizmus a legfontosabb gazdasági ágazat. Ahhoz, hogy a turizmusból származó előnyök fenntarthatóak legyenek, tudatos tervezésre van szükség. Az anyagi szempontok mellett lényeges hosszú távon az önmegvalósítás, az állandóan bővülő művelődési lehetőségek az idelátogatók számára, emellett kultúránk megismertetése és más népek szellemi örökségének tiszteletben tartása. Az emberi tényező itt meghatározó szerepet játszik. A Balaton, mint turisztikai desztináció sikerességét, vagy sikertelenségét jelentősen befolyásolja a helyi lakosság turistákkal való kapcsolata és a térség attitűdje. A disszertáció azt vizsgálja, hogy a helyi lakosságnak és az idelátogató turistáknak nyújtott szolgáltatások hogyan befolyásolják a térségben működő, kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozások hosszú távú sikerességét, döntéshozatalát. Nincs tudomásom olyan kutatásról, amely ilyen szűk keresztmetszetben csupán a két említett ágazat vállalkozásait vizsgálta volna, kutatva, hogy az itt dolgozó vállalkozók és alkalmazottaik életminőségének javításában mekkora szerepet játszik tevékenységük. Vajon a nyári szezon idején túl is képesek-e kiszolgálni az igényeket és fenntartani üzletüket? Az útjukba kerülő akadályokat el tudják-e úgy hárítani, hogy emellett megőrizzék balatoni identitásukat? Az identitás az egyik legbonyolultabb történeti, társadalmi, gazdasági, vallási illetve nyelvi elemeket integráló, kollektív kötődéseket kifejező kategória. Vizsgálataimban a vállalkozók helyi 8
9 szerepének fontosságán keresztül kutattam, hogy a balatoni identitás milyen módon katalizálható, mely eszközökkel segíthető elő annak kialakulása, milyen változók hatnak létrejöttére vagy megtartására. A regionalizálás politikai marketingje mennyire segíti a helyi lakosságot a magasabb életszínvonal elérésében és a térséghez való kötődés kialakításában a kis vállalkozásokon keresztül. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a vizsgált térség környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában. A balatoni identitásban rejlő energiák jelentős szerepet játszhatnak a jövőben a térségfejlesztésében. Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt szeretnék hálát adni Istennek azokért az emberekért, akik a disszertációm megírása során útmutatásaikkal és támogatásukkal segítették a dolgozat létrejöttét. Köszönet illeti témavezetőmet Dr. Kovács Ernő tanár urat, aki lehetőséget adott a Ph.D tanulmányaim mellett az oktatásra és a kutatásra, valamint megtanított az önálló kutatómunkára. Hálás szívvel gondolok a Pannon Egyetem Georgikon Karának, Gazdaságtudományi Karának és Nagykanizsai Telephelyének mindazon munkatársára, akik szaktudásukkal és erkölcsi támogatásukkal irányt mutattak az út során. Végül, de nem utolsó sorban, köszönöm családomnak, férjemnek és barátaimnak a belém vetett hitet és a támogatást. Ajánlás Disszertációmat Németh Kornélnak ajánlom. 9
10 A kutatás céljai és kérdései A kutatás célja, hogy feltárja Magyarország egyik legfontosabb turisztikai desztinációjának, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek a sajátosságait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással van a külföldi érdekeltségű kereskedelmi üzletláncok megjelenése a helyi vállalkozásokra. A vizsgálat kiterjed az átalakult kereskedelem feltérképezésére, valamint arra keresi a választ, hogy a szezonális időszak tendenciája és az idelátogatók összetételbeli változása milyen hatással volt a vendéglátásra. Ezen túlmenően a vállalkozások alapításának motivációja valamint a cégalapítás éve közt von párhuzamot. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, - ami az önálló kutatás színtereként szolgál - megfigyelhető, hogy a szolgáltató szektor súlya növekszik, ami a helyi lakosság számára alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosít. Ez elsősorban a primer szektorból kiszoruló munkavállalókat érinti közvetlenül, akiknek szinte ez az egyetlen lehetőségük az elhelyezkedésre. A vizsgálat a térség vállalkozásainak ágazatonkénti bontása mellett a kereskedelmi koncentrációt és a vendéglátás alakulását célozta meg. Fő vizsgálati kérdésem, hogy az idegenforgalom gazdasági prioritása elegendő lesz-e a jövőben ahhoz, hogy ez a speciális vidéki térség fejlődése meginduljon, vagy ágazati diverzifikációra lesz szükség a fejlődés érdekében. A 1990-es években a magyarországi kiskereskedelem területén alapvető változásoknak lehettünk tanúi a privatizáció következtében. Új vállalkozások jelentek meg a tulajdonosváltások és vásárlói szokások átrendeződése miatt. A külföldről hazánkba beáramló működő tőke egy évtized alatt jelentős változást hozott gazdaságunkban. Az idegen működő tőke, jelentős multiplikátor hatásainak köszönhetően új vállalatirányítási rendszereket, új munkaszemléletet, szolgáltatói és pénzügyi hátteret jelentett a gazdaság szereplői számára. A kiskereskedelem a kutatás helyszínének azon területéhez tartozik, amelyben legerősebben érzékelhető a fejlődés. A nagy alapterületen működő kereskedelmi-láncok és bevásárlóközpontok a külső tőkebefektetések révén korszerű felszereltséggel és megfelelő termékválasztékkal rendelkeznek. Fejlesztésekkel új hálózatokat és megfelelő disztribúciós rendszereket tudtak kiépíteni. Ezzel egy időben beszűkült a hazai kiskereskedelem, teret vesztettek a néhány főt foglalkoztató mikro vállalkozások a térségben. Az élelmiszer-kereskedelem válasza a tőkeerős kereskedelmi vállalkozások piacra történő belépésére az volt, hogy egyre erőteljesebbé vált az üzleti láncokba való tömörülés Magyarországon is. Ez az átalakulás lehetőséget teremtett a kisvállalkozásoknak, hogy felvegyék a versenyt a tőkeerős nagyvállalatokkal szemben a kereskedelem területén. Ezzel párhuzamosan a vendéglátás is átrendeződött, ami egyfelől abban mutatkozott meg, hogy a Balatonhoz látogató turisták összetétele átalakult, a nyaralási szokások megváltoztak. Az újabb célközönség modernebb szálláshelyet, jobb kiszolgálást igényelt. A tömegeket kiszolgáló kempingeket lassan elkezdték felváltani a többcsillagos, jobb szolgáltatást nyújtó szállás- és vendéglátóhelyek. A turizmus gyökeres átalakulása az utóbbi két évtizedben a vendéglátó egységek minőségi javulását eredményezte. 10
11 A balatoni vállalkozók és a helyi lakosok életminőségének javításához nélkülözhetetlen a problémáik alapos megismerése. Munkám során a befektetésekhez és az üzleti forgalomhoz kapcsolódó kérdéseken keresztül szerettem volna megtudni, hogy milyen a kisvállalkozók jövedelemtermelő képessége. Mik az üzlettulajdonosok elsődleges céljai, sikeresnek érzik-e vállalkozásukat és sikerességüket milyen összetevők határozzák meg. Az előttük lévő akadályokat önállóan, vagy segítséggel hárítják-e el. A vállalkozások sajátosságainak vizsgálata látszólag nem kapcsolódik közvetlenül a disszertáció hipotéziseihez, de a kutatás alátámasztotta, hogy azokkal szorosan összefügg. A demográfiai ismérvektől kezdve a munkatársak végzettségén és nyelvismeretén keresztül, a marketing tevékenységen át minden apró tényező hatással lehet arra, hogy a megkérdezettek mennyire érzik kielégítőnek tevékenységüket. Az önálló tevékenység, vagy valamely egymást segítő fuzionálás hozza meg a biztonságot számukra? Egy térség megtartó ereje többek közt abban rejlik, hogy munkát biztosít az ott élők számára, akik önfenntartó vállalkozóként, vagy megbecsült munkaerőként egész éves jövedelemhez juthatnak. Ezért fontos tudni, hogy a vállalkozók mennyire értékelik alkalmazottaikat, milyen az üzlet nyitva tartása, szezonális jellegű vagy egész évben a fogyasztók rendelkezésére áll. A Balatonnál kizárólag kiskereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő mikro, kis- és közepes méretű vállalkozások ilyen irányú elemzésével ismereteim szerint kutatások eddig még nem foglalkoztak. 11
12 Hipotézisek A disszertáción belüli vizsgálatoknak, több kiinduló hipotézise volt, amelyekre egyfelől kvalitatív, másfelől kvantitatív empirikus vizsgálatokkal kerestem a választ. A kutatási módszertan fejezetben leírtak szerint alapstatisztikai és lineáris regresszió segítségével próbáltam magyarázatot találni az összefüggésekre. Hipotéziseim a következők: 1. A vizsgált vállalkozások esetén a foglalkoztatottak száma és a szezonalitás között összefüggés van a turisztikai desztinációban. 2. A vállalkozások létrehozásának motivációja és a vállalkozás alapításának éve között összefüggés mutatható ki. 3. A kutatás alanyai közül azok, akiknek cége beszállítóként tevékenykedik más cégeknél kevésbé sikeresek, mint az önálló vállalkozások. 4. A vállalkozások előző évi beruházásai hatással vannak az üzleti forgalmuk alakulására. 12
13 A kutatás módszertana Az empirikus kutatás helyszíne bár nem önálló NUTS 2 szintű régiója hazánknak funkcionális szempontból akár önálló régió is lehetne, amely három megyéből ölel fel településeket. Somogy, Zala és Veszprém megye települései adják ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét. A 164 településből álló üdülőkörzet közel vállalkozás számára ad otthont, ami a nyári szezon ideje alatt akár 10%-kal is nőhet. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben statisztikai kistérségekre bontva került besorolásra az a mintegy 164 település, amely évi CXII. Törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Szabályzat alapján a kutatás helyszínéül szolgált. Az alapsokaság meghatározásához nem álltak rendelkezésre a balatoni turisztikai desztináció kiskereskedelemben és vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásainak adatai. Felkerestem a Központi Statisztikai Hivatal budapesti központját, ahol csupán megyékre lebontva találtam adatokat. A megyei kiadványok a kutatás kezdetekor ben a december 31-i adatokat tükrözték, hozzájutni nem lehetett frissebb kiadványhoz a Központi Statisztikai Hivataltól. A megyei kiadványok (Somogy, Veszprém, Zala) településsoros adatai közül városokra és községekre lebontva a 164 település adataival egy új adatbázist hoztam létre a kiskereskedelemben és a vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozásokra. Hét módszertani kistérséget hoztam létre, amire azért volt szükség, mert a Balaton körüli statisztikai kistérségek nem teljesen fedik le a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet. Reprezentatív felmérés készült, mintegy 300 kérdőív lekérdezésével. A lekérdezési arány a teljes sokasághoz képest kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások esetében 2,64%-os, vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásoknál 3,07%-os volt. A kérdőív lekérdezése 2005 májusától 2006 márciusáig tartott. A minta kiválasztása során szem előtt tartottam a vállalkozások számát, valamint a módszertani kistérségek szerinti megoszlását. A reprezentativitást biztosította továbbá, hogy sorba rendeztem a vállalkozásokat aszerint, hogy part közeli vagy további településeken helyezkednek el elkülönítve a városban, illetve községekben működőket méretkategóriák, ágazatok, és alágazatok szerint is. A létrehozott alap és mintasokaság szerinti besorolásokat az 1-8. számú mellékletek tartalmazzák. A mikro, kis- és közepes vállalkozásoknál a mintába kerülés során a Véletlen Kiválasztás Módszerét választottam (Babbie, 2001). A TEÁOR 2003 a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló évi XLVI. törvény 6. (1) bekezdésének f) pontjába foglalt felhatalmazás alapján a Központi Statisztikai Hivatal kidolgozta a gazdasági tevékenységek új, az Európai Unió hatályos osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszerét (TEÁOR '03). Az új ágazati osztályozást érvényesítési időpontja január 1. Ezen besorolás szolgáltatott alapot az alapsokaság összeállításához, és ezen belül is az 52-es kódszámú kiskereskedelem, valamint az 55.3-as, illetve 55.4-es vendéglátás kódok. 375 vállalkozás megkeresése történt, azonban 300 db volt ezekből értékelhető, előfordultak hiányosan kitöltött kérdőívek, illetve nehezítette a lekérdezést a válaszadók félelme esetleges utólagos ellenőrzések miatt. A lekérdezés során 79% mikro; 15% kis és 6% közepes méretű vállalkozás megkeresése történt a 300-as mintanagyságon belül. 13
14 7 interjú készült a kvalitatív vizsgálat során, amely a balatoni turizmusra ható gazdasági és társadalmi változások mellett a térségben betöltött meghatározó jelenlétre és a vállalkozói jövőképre kérdezett rá. A felállított hipotézisek vizsgálata során Excel és SPSS programcsomagokkal dolgoztam fel az adatokat, kereszttábla-elemzés, regresszió-analízis és korreláció számítás segítségével. Kereszttábla-elemzés A nominális mérési szintű (minőségi, területi) ismérvek közötti kapcsolatot asszociációnak nevezzük. Mérésénél a kontingencia táblázatból indultam ki. Amennyiben az így kiszámított függetlenség esetén várt- gyakoriságoktól a tényleges gyakoriságok eltérnek, akkor fennáll a kapcsolat a két ismérv között. Minél nagyobb az eltérés, annál szorosabb az összefüggés. Az alábbi asszociációs együtthatót használtam az elemzés során: Cramer-féle V együttható (V) A Cramer-féle V olyan ismérvek között keres kapcsolatot, amelynél a változatok számában eltérés tapasztalható. Megmutatja, hogy a két ismérv független-e egymástól. A 0 érték akkor veszi fel, ha χ 2 = 0, azaz a két ismérv független egymástól, az 1 értéket pedig akkor, ha az egyik ismérv szerinti hovatartozásból egyértelműen következtetni lehet a másik ismérv szerinti hovatartozásra. A khi-négyzet mutató értéke nulla és N min {c-1, r-1} között mozoghat, ahol min. {c-1, r-1} azaz az (oszlopok=c) c-1 és a (sorok=r) r-1 számok közül a kisebbet jelenti. A számításhoz tehát a mintanagyságra (N) és a kettő közül a kevesebb lehetőséget felkínáló ismert kategóriáinak számára (k) van szükség. Ha tehát a khi-négyzet mutató értékét elosztjuk a lehetséges maximális értékével, azaz a kombinációs tábla sor- és oszlopszámának eggyel csökkentett értékei közül a kisebbel, és az eredményből gyököt vonunk a négyzetre emelés inverzeként, akkor egy kapcsolat-szorossági mutatónak alkalmas, 0 és 1 közötti számot kapunk. Ez a mutató a leggyakrabban alkalmazott asszociációs kapcsolat-szorossági mérőszám, a Cramer-féle asszociációs együttható. Meghatározásának általános képlete pedig: V= χ 2 /N(k-1) A próba alapja az a nullhipotézis, hogy a két változó között a teljes alapsokaságban nincs összefüggés. A két változó megfigyelt - külön- eloszlása alapján kiszámítható, hogy milyen együttes eloszlás volna várható, ha a két változó között nem volna kapcsolat. Ha az így kiszámított a függetlenség esetén várt gyakoriságoktól a tényleges gyakoriságok eltérnek, akkor fennáll a kapcsolat a két ismérv között. Minél nagyobbak az eltérések annál szorosabb az összefüggés (Kardos Z-né-Dugonics, 2000). Regresszió-analízis Regresszió számítással vizsgáltam a változók közötti ok-okozati összefüggést a harmadik és a negyedik hipotézis esetén. Az eljárás a változók közti kapcsolatokat valószínűsít, azaz sztochasztikus függvénykapcsolatként értelmezi és írja le ezeket. A 14
15 valószínű jelleg azt jelenti, hogy a két (vagy több) adatsort a kiválasztott függvény a regresszió-számításban csak bizonyos hibával illeszti össze. A kétváltozós regresszió lényege: olyan y=f(x) függvény megtalálása, amely minden megfigyelt Xi-re a megfelelő Y i -hez lehetőleg a legközelebbi értéket adja, azaz X értékei alapján kis hibával becsülhetők Y értékei. Egyszerű lineáris regressziónál a kiindulási modellünk a következő: Y i =α+ßx i +u i Y i a magyarázott változó (eredményváltozó), a függő változó regressziós egyenlet alapján becsült értéke. Úgy is értelmezhető, hogy értékei a függő változónak a független változó adott értékéhez tartozó átlagos szintjét jelzik. Ezek az átlagértékek fejezik ki azt a tendenciát, szabályszerűséget, amit az adatsorok együttes változásában keresünk. Az α és ß érték a meghatározandó paraméterek, ahol α a konstans értékre számított koefficiens, az ún. regressziós állandó, értéke megegyezik az f(x) függvény y-tengelyen tapasztalt metszéspontjával, vagyis α értéke egyenlő y i értékével x=0 helyen. A ß érték pedig a magyarázó változóra számított regressziós együttható, ez jelöli az egyenes meredekségét vagy dőlését, vagyis azt mutatja meg, hogy X értékének egységnyi növekedése Y i értékének mekkora mértékű és milyen irányú változását vonja maga után. Amennyiben a ß előjele pozitív a két vizsgált változó között egyenes arányosság van, az egyenesünk balról jobbra haladva emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a magyarázó (független) változó arányának minden egységgel történő emelkedése (ez lehet %-ban megadva, vagy forintosítva) átlagosan a függő (eredmény) változó milyen mértékű emelkedését vonja maga után. Amennyiben előjele negatív, ez fordított arányosságot jelent, balról jobbra fog lejteni az egyenesünk. Ha a két változó között nincs kapcsolat, akkor a regressziós együttható értéke 0. Ha van kapcsolat, akkor a regressziós együttható értéke szignifikánsan eltér a 0-tól. A regressziós egyenes képletében mind a konstans tag, mind pedig az X együtthatója a véletlentől is függő mennyiség. Ismételt mintavétel esetében (a kísérlet ismétlésekor) várható hogy egyik érték sem lesz pontosan ugyanaz, mint korábban volt, hanem szóródást fognak mutatni. Az ehhez tartozó standard hiba figyelembevételével teszteltem a modellt a Student-féle t-próba segítségével, ami megmutatja, hogy a ß értékünk szignifikánsan különbözik-e 0- tól. A szignifikancia szintek azt szemléltetik tehát, hogy melyik magyarázó változó mennyire magyarázza az eredményváltozót. Az általam használt 300-as mintanagyságnál 5%-os eltérést engedélyeztem. Az u i a hibatagot jelöli (Székelyi-Barna, 2007). Az illesztés és a becslés jósága A Pearson-féle korrelációs együttható értéke (jele: r) -1 és +1 között mozoghat (1. táblázat). Abszolút értéke a kapcsolat szorosságát, előjele a kapcsolat irányát mutatja. Minél erősebb a két változó kapcsolata, a korrelációs együttható abszolút értéke annál közelebb esik 1-hez. 15
16 1. táblázat A társadalmi-gazdasági adatsorokra alkalmazott korrelációs együtthatók értelmezése r értéke Kapcsolat iránya, előjele és erőssége r=1 Tökéletesen pozitív kapcsolat (függvényszerű lineáris kapcsolat) 0,7 r<1 Erős pozitív kapcsolat 0,2 r<0,7 Közepes pozitív kapcsolat 0<r<0,2 Gyenge pozitív kapcsolat r=0 Nincs lineáris kapcsolat -0,2<r<0 Gyenge negatív kapcsolat -0,7<r<-0,2 Közepes negatív kapcsolat -1<r -0,7 Erős negatív kapcsolat r=-1 Tökéletes negatív kapcsolat (függvényszerű lineáris kapcsolat) Forrás: ELTE, 2005 A regresszió-analízis esetében használjuk még a determinációs koefficiens fogalmát is, amely az Y értékek esetében a lineáris függvénynek tulajdonítható változásokat (szóródást) viszonyítja az összes szóródáshoz. Lineáris regresszió vizsgálata esetén a kapcsolat erősségét az r 2 determinációs együtthatóval mérjük, amelynek értéke 0 és 1 között van. Az Y teljes eltérés-négyzetösszegének X (magyarázó változó) által magyarázott arányát mutatja. Ha minden szóródást a lineáris komponens magyaráz, és nincs véletlennek tulajdonítható komponens, akkor a hányados értéke 1. Ez a koefficiens könnyen bizonyíthatóan azonos a korrelációs együttható négyzetével. A pontok szóródásának minél nagyobb részét tudjuk megmagyarázni a lineáris regresszióval, annál nagyobb ez az érték, annál közelebb áll egyhez ez a hányados, és nagyobb a korrelációs együttható is. A regressziós függvény illeszkedésjóságát jellemzi. A determinációs együttható szignifikanciájának tesztelése F-próbával történik, amely a t-próba általánosított formája. A determinációs együttható vizsgálata esetén több esetben is alacsony értéket kaptunk, így a normalitás vizsgálatot hisztogram, valamint normál eloszlású ábra segítségével magyaráztam. A reziduumok (hibatagok) során fontos, hogy normál eloszlást kövessenek, várható értékük (átlaga) 0, varianciájuk konstans. Nem szabad, hogy autokorreláció legyen, azaz teljesülni kell, hogy a hibatényezők egymástól függetlenek legyenek. Ez azt jelenti, hogy az egymás után következő hibatagoknak nem szabad korrelálniuk. A feltételek teljesülésének ellenőrzéséhez a homoszkedaszticitás, valamint a hibatagok normális eloszlását is ellenőrizni kell. A reziduumok eloszlását a vizsgálatok során hisztogram segítségével ábrázoltam (Sajtos-Mitev, 2007, old). Normalitásvizsgálat A normalitásvizsgálat egy metrikus változó eloszlásának alakjára, illetve annak normális eloszlással való egyezőségére utal. Ha a normális eloszlástól való eltérés nagy, akkor az F és a t- statisztikai próba nem alkalmazható. Az ábrázolás történhet hisztogramon, ami az egyik leggyakrabban használt ábrázolási formája az eloszlásnak, 16
17 amely egy változó értékeinek fordulási gyakoriságát mutatja. A hisztogram értékei mindig összeérnek, ezáltal kifejezik az értékek folytatólagosságát. A másik ábrázolási mód, melyet én is választottam a normál eloszlás ábra. A tényleges és a normál eloszlást veti össze egymással. Minél nagyobb a kettő közötti eltérés, annál kevésbé felel meg a változó a normalitás feltevésének (Sajtos-Mitev, 2007, old). A mintavétel eredményeképpen kapott adatbázis értékelését a fent megfogalmazott alapelvek szem előtt tartásával végeztem. 17
18 1. SZAKIRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbi fejezetben a kutatást érintő irodalmi forrásokat foglaltam csokorba az alapján, hogy milyen eredményei vannak a turizmushoz kapcsolódó kutatásoknak a hazai és a nemzetközi szakirodalom palettáján. A társadalmi- és kulturális hatásvizsgálatokon túl a gazdasági életet befolyásoló tényezőket fedtem fel, majd ezt követik a Balatonról Magyarországon publikált eredmények, kutatók és kutatócsoportok tollából. 1.1 Turizmushoz kapcsolódó kutatások Turizmushoz kapcsolódó kutatások az 1970-es évektől szaporodtak meg a turizmus tömegjelenséggé válásával párhuzamosan. A vizsgálatok érintik a közgazdaságtant, a földrajzot és a pszichológiát, a jogtudományokat, a marketinget, a biológiát, a szedimentológiát és a meteorológiát. A turizmussal kapcsolatban a politológia és az építészet mellett leginkább az antropológián és a szociológia tudományán keresztül szemlélik a szabadidő eltöltésével járó társadalomra és gazdaságra egyaránt ható jelenségeket. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó kutatások egyik csoportja a turizmus jelentőségét a turista szemszögéből vizsgálja, a másik pedig a társadalmi-kulturális hatásokat elemzi (Sharpley, 1994). Az antropológia valamilyen szinten lehatárolt kultúrával foglalkozik (ide tartoznak például Smith 1989; Bolles 1997; Duggan 1997; vagy Hitchcock 1997 munkái is), a kultúrák között lezajló cserefolyamatokra (Nunez, 1989), illetve a turisztikai desztináció fogadóközösségében végbemenő változásaira összpontosít (Pearce P. L., 1982). Az antropológiai kutatásokon belül a kultúrák között lezajlott cserefolyamatokkal például Nunetz és Duggan, a fogadóközösségekben végbemenő változásokkal Pearce foglalkoztak, és emellett érintették az elszigetelt kultúrákat is. Jelentős kutatások születtek a szociológia terén is, amelyek a turizmus rendszerének elemzése mellett a turisták jellemzőire tértek ki (Pearce P.L.,1982). Demográfia ismérvekre gondolok: nem és kor szerinti összetételre, iskolai végzettségre, amely változók számos hazai kutatásban is fellelhetőek. A motivációira, attitűdjeire, illetve a turizmus társadalmikulturális hatásaira tértek ki Nunetz (1989) és Duggan (1997) műveikben, arra keresve a választ, hogy milyen inditatásból érkeznek a látogatók a célterületre, meddig maradnak ott és nemzetiségük, anyagi helyzetük mennyire befolyásolja döntéseiket. Rácz Tamara 1999-ben publikálta vizsgálatait a turizmussal kapcsolatos kutatásokról a Keszthely- Hévíz Kistérséget választva elemzései színteréül. Többféle irányzatot különített el, ahol a rendszer főszereplői a turisták és a felkeresett turisztikai desztináció helyi lakosai, ide értve a turizmusban dolgozókat és a turisztikai vállalkozókat is, akik részt vesznek a turisták fogadásában (Rácz, 1999; Jafari, 1989). A kereslet és kínálat közötti kapcsolat tehát emberi, társadalmi kapcsolatokat is jelent. A vizsgálatok eredményei alapján négy csoportba lehet sorolni, amelyet Jafari 1987-es és Lengyel 1992-es kutatásai is alátámasztottak (Jafari et al.,1990; Lengyel, 1992). Elsők között a pártoló irányzatot említik, amely az 50-es 60-as években született meg. Képviselői közé tartoznak Lickorish & Kershaw (1958), Krapf (1963), IUOTO (1966; 18
19 1968). Ők azt vallották, hogy a turizmus élőmunka-igényes iparág, tehát munkahelyeket teremt, gazdaságélénkítő hatása általános. Hangsúlyozták még a természeti és a társadalmi környezetre gyakorolt kedvező hatásokat is, amely szerint a turizmus hozzájárul a természeti és az ember alkotta környezet megóvásához, a hagyományok felélesztéséhez (Galeotti,1969; Peters,1969). A turizmusnak csak a pozitív gazdasági hatásait emelték ki, köztük a külföldi devizabevételek növelését Waters (1967; 1969). Követői szerint multiplikátor hatása és általában a piacteremtés révén a turizmus összességében a gyors gazdasági fellendülés forrása. Ez az irányzat a kezdeti időszakban hallatta szavát, amikor a Világbank ban támogatást kezdett nyújtani a fejlődő országok turizmusának fejlesztéséhez. A kétkedő irányzat a turizmus fejlődésének kedvezőtlen következményeire teszi a hangsúlyt (Harrington, 1974; Jafari, 1974; Matthews, 1975). Eszerint a turizmus szakképzettséget nem igényel, emellett szezonális munkahelyeket teremt, tönkreteszi a természeti környezetet, áruvá változtatja a fogadó közösségeket és kultúrájukat, deviáns társadalmi viselkedéshez vezet (UNESCO, 1976; Boissevain, 1979; Farrell, 1979; Erisman, 1983; Smith, 1989). A fent említett irányzat az általam vizsgált üdülőkörzetben a tömegturizmus negatív hatásaként jelentkezett. A nyári szezon rövid ideje miatt az idényfoglalkoztatás jelentős és ahol sok ember megfordul, kevésbé figyelnek oda a környezet megóvására és a tisztaság fenntartására. Turner & Ash (1975) azon elméletével, miszerint ez prostitúcióval jár együtt a turizmus megjelenése nem értek egyet, nem lehet általánosítani minden térségre ugyanúgy. A szó átvitt értelemében azonban van igazság, hiszen sok esetben a helyi lakosok feladják áruba bocsátják - saját kényelmüket azért, hogy a turisták igényeit kielégíthessék. Anyagi megfontolásból kiköltöznek akár még saját otthonukból is a nyári időszakra -kényelmetlenebb körülmények közé-, szálláshelyet biztosítva az idelátogatóknak. Az alkalmazkodó irányzat a 80-as években alakult ki. Ezen irányvonal az alternatív turizmus típusok fejlesztését támogatja, amely tiszteletben tartja a fogadó közösség társadalmi-kulturális, természeti és ember alkotta környezetét, de ugyanakkor a turista számára új élményt jelent (például Britton, 1977; Chow, 1980; Rodenburg, 1980; Murphy, 1985; Duffield & Long, 1981). Elkülöníthetők az intézményesített turisták, amely csoporton belül megkülönböztethetünk szervezett tömegturistákat, akik utazási irodák segítségével érkeznek a turisztikai desztinációkba és egyéni tömegturisták, akik családdal esetleg barátokkal önállóan szervezik meg útjukat a célterületre. A nem intézményesített turisták csoportjába a felfedezők és a vándorok tartoznak (Cohen 1979, 1989). A Balaton térségére a 80-as években az intézményesített turizmus volt a jellemző. A belföldi és a külföldi turisták is nagy számban érkeztek, a tömegturisztikai termékek alig különböztek, a fogyasztók árérzékenyek voltak. Az első időszakban kifelé az elzártság, belföldön, pedig a szociálturizmus volt meghatározó. Ezt a folyamatot a többi szocialista országgal megkötött vízummentességi megállapodások, valamint a nyugati országokból meginduló szervezett utazások jellemezték. Később fokozatosan szabaddá vált az egyéni utazás is as évek végére gyakorlatilag mindkét irányban szabaddá vált az utazás, belföldön pedig kifejlődtek a magántelkek és nyaralók is. A turisztikai kínálat fejlesztése kereslet igényeitől elmaradt. Több 5 éves tervben a turizmust egyedül a szállodafejlesztési előirányzat képviselte. Ennek az volt az oka, hogy a politikai 19
20 nyitást követően nem voltunk felkészülve a látogatók tömegére, akiknek legalább szálláshelyet kellett biztosítani. A megismerésen alapuló irányzat is a '80-as években látott napvilágot, amelynek célja egyrészt az, hogy a turizmus kutatását tudományos alapokra helyezze, másrészt pedig az, hogy kapcsolatot tartson fenn a többi irányzattal annak érdekében, hogy sikerüljön megteremteni az egyensúlyt a különféle megközelítések között. Követői közé tartoznak többek között Pigram (1980); Pearce D.G.(1981, 1993); Mathieson & Wall (1982); Pearce P.L. (1982; 1994) A kutatások irányultságát, alapvető megközelítési módját illetően is lényeges változások történtek az elmúlt évtizedekben. A turizmus összetettségének fokozott felismerése elvezetett az ún. tudásalapú kutatói irányzat kialakulásához, s amely a turizmus belső szerkezetének, külső kapcsolatrendszerének, hatótényezőinek együttes megismerésére törekszik (Jafari, 1987). Ebből az elméleti keretből kiindulva megállapítható, hogy a turizmus önálló tudományág, amelynek érdekében a későbbiekben tárgyalandó transzdiszciplinaritást emeli ki a jelenleg még erőteljesen érvényesülő multidiszciplinaritás helyett. A turisztikai desztinációk esetén ismérvcsoportokat hoztak létre Graburn (1983) és Cohen (1984). A turizmusban a teherbíró képesség egy helyszín, üdülőhely vagy régió képessége a turizmus befogadására minőségromlás nélkül". A maximális látogatószám nem járhat elviselhetetlen következményekkel (Cooper et al.,1993). Véleményem szerint egy turisztikai célterületek attól függően különíthetők el, hogy a kikapcsolódni vágyó embereket mi motiválja az utazás során. Disszertációmban többek között arra keresem a választ, hogy a turizmushoz leginkább kapcsolódó ágazatok fejlesztése elegendő-e a vendégkör megtartásához, vagy komplex élménycsomagra van szükség. Mill & Morrison (1985) szerint: A rendszer egymással kapcsolatban álló és közös célokért együttműködő részek együttese. Ennek alapján a turizmus egy sor egymással kapcsolatban álló személyből, szervezetből, tárgyból és tevékenységből áll, amelyek egy közös célt szolgálnak, egy közös célért tevékenykednek, ez pedig a változatosság-igény által motivált és állandó környezetétől ideiglenesen távol lévő ember, a turista szükségleteinek a lehető legteljesebb kielégítése. A rendszer főbb jellemzői közé tartozik, hogy nyitott; összetett; változatos és dinamikus. A szervezetek mind függetlenek egymástól, de a turista igényeinek kielégítésben együttesen játszanak szerepet. Magyarországon 1986-ban új gazdasági mechanizmus indult el, amely a szolgáltatások területén is fellendülést eredményezett. Fokozatosan fejlődött ki egy fizető-vendéglátó hálózat, a monopolhelyzetben lévő állami utazási iroda (pl.: IBUSZ; Express; Cooptourist). Az állami szálloda- és vendéglátó ipari vállalatok, (a Hungária és a Pannónia) mellett létrejöttek megyei vendéglátó ipari vállalatok is. Komoly fejlesztési program valósult meg, amelynek legfontosabb részét egy magyar-osztrák szállodafejlesztési hitel konstrukció képezte. A magánszektor felé is ekkor történt a legjelentősebb nyitás. Az egyre inkább kiéleződő hitelválság erősen befolyásolta a hazai gazdasági és politikai döntéseket. 20
Érdemes vállalkozni a Balatonnál?- Értékelés tegnap és ma
Érdemes vállalkozni a Balatonnál?- Értékelés tegnap és ma Dr. Péter Erzsébet Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz Pannon Tudományos Napok 2010. Október 13. Módszertan Helyszín: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet
RészletesebbenDESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK
DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen
RészletesebbenStatisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek
RészletesebbenKorrelációs kapcsolatok elemzése
Korrelációs kapcsolatok elemzése 1. előadás Kvantitatív statisztikai módszerek Két változó közötti kapcsolat Független: Az X ismérv szerinti hovatartozás ismerete nem ad semmilyen többletinformációt az
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenA turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET
A turizmus hatásai A turizmus rendszere 6. előadás Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató π-marketing π-marketing 1 1. 2. 3. 4. 5. Lisszabon Moszkva Amszterdam Brüsszel Vaduz 6. 7. 8. 9. 10. Prága Varsó
RészletesebbenA turizmus rendszere 6. p-marketing
A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenA turizmus fejlődésének következményei
A turizmus fejlődésének következményei 2018. 10. 04 http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/00_06/r-21.htm a turizmus leginkább kedvező és leginkább kedvezőtlen hatásai Siófokon http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/00_06/r-21.htm
RészletesebbenÁgazati összefogás hatékonysága Balaton térségében The efficiency of sectoral cooperation in Lake Balaton region
1Péter Erzsébet Ágazati összefogás hatékonysága Balaton térségében The efficiency of sectoral cooperation in Lake Balaton region dr.peter.erzsebet@gmail.com Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai
RészletesebbenEFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
RészletesebbenA BALATON TÉRSÉGE MINT ÉLETTÉR
BATUKI (BALATONI TURISZTIKAI KUTATÓINTÉZET) SZAKMAI KONFERENCIA VESZPRÉM, 2018. NOV. 13. Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON TÉRSÉGE MINT ÉLETTÉR BANÁSZ ZSUZSANNA FEHÉR
RészletesebbenTurizmus társadalmigazdasági
1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
Részletesebben2013 ŐSZ. 1. Mutassa be az egymintás z-próba célját, alkalmazásának feltételeit és módszerét!
GAZDASÁGSTATISZTIKA KIDOLGOZOTT ELMÉLETI KÉRDÉSEK A 3. ZH-HOZ 2013 ŐSZ Elméleti kérdések összegzése 1. Mutassa be az egymintás z-próba célját, alkalmazásának feltételeit és módszerét! 2. Mutassa be az
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenA balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata
A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata Tóth Zoltán PhD,docens BGE KVIK Turizmus Tanszék, Közgazdász, PhD: 2003 (PTE, Regionális politika
RészletesebbenBiomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision
RészletesebbenA prezentáció felépítése. Gyermek a tájban
Gyermek a tájban A gyermekkori utazási élmények hatása a Balatonnal mint turisztikai desztinációval kapcsolatos preferenciákra és attitűdökre Kiss Kornélia - Bogáromi Eszter - Michalkó Gábor// Budapesti
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria Bódis Emőke 2016. 04. 25. J J 9 Korrelációanalízis Regresszióanalízis: hogyan változik egy vizsgált változó értéke egy másik változó változásának függvényében. Korrelációs
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenA HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.
Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az NKFI-115577 A hazai középvállalati szektor szerepe az ipar területi versenyképességében kutatási projekt támogatja. A HAZAI
RészletesebbenA TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenA Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére
Kecskemét, 2018.10.18-19. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére Készítette: Boros Kitti, PhD-hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Város
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenA magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége
RECOM, Gazdaság-Kutatás-Innováció Szombathely, 2010. december 13. A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége Dr. Grosz András MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Az előadás felépítése
RészletesebbenTermelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása
Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenTémaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan
Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének
RészletesebbenTársadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében
Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE
Részletesebben2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői
202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
Részletesebbena) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.
a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.
RészletesebbenTurisztikai desztinációk és a TDM
Turisztikai desztinációk és a TDM Turisztikai desztináció: önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára vonzerői és az azokra épített turisztikai termékek
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató
Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai
RészletesebbenA TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban
A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom
RészletesebbenTurizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály
Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenFogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.
RészletesebbenTUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben
TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, 2013. 11.15. A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben 1 Előadó: Dr. Máté Domicián Debreceni Egyetem, KTK domician.mate@econ.unideb.hu KUTATÁSI
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
RészletesebbenPéter Erzsébet A VÁLLALKOZÁSI HAJLANDÓSÁG ELEMZÉSE. A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben
Pannon Egyetem Gazdálkodás-és szervezéstudományok Doktori Iskola Péter Erzsébet A kiskereskedelmi- és vendéglátó vállalkozások példáján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben c. Ph.D értekezéshez TÉZISFÜZET
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenQ1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft
Gyak1: b) Mo = 1857,143 eft A kocsma tipikus (leggyakoribb) havi bevétele 1.857.143 Ft. c) Q1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft Gyak2: b) X átlag = 35 Mo = 33,33 σ = 11,2909 A = 0,16 Az
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám
RészletesebbenÚjvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.
A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben
RészletesebbenStatisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenStatisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége
[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 10. előadás: 9. Regressziószámítás II. Kóczy Á. László koczy.laszlo@kgk.uni-obuda.hu Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A standard lineáris modell
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre
RészletesebbenRegressziós vizsgálatok
Regressziós vizsgálatok Regresszió (regression) Általános jelentése: visszaesés, hanyatlás, visszafelé mozgás, visszavezetés. Orvosi területen: visszafejlődés, involúció. A betegség tünetei, vagy maga
RészletesebbenTurizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.
Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön
RészletesebbenA turizmusban rejlő kedvező és kedvezőtlen gazdasági hatások
A turizmusban rejlő kedvező és kedvezőtlen gazdasági hatások 2018. 10. 11 Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Turisztikai Ügynökség Turizmus Summit 2017. című konferenciáján a Művészetek
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenMÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK
RészletesebbenEgyüttmőködés és innováció
Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, 2010. március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Az előadás felépítése 1.
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon
A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenFüggetlenségvizsgálat, Illeszkedésvizsgálat
Varga Beatrix, Horváthné Csolák Erika Függetlenségvizsgálat, Illeszkedésvizsgálat 4. előadás Üzleti statisztika A sokaság/minta több ismérv szerinti vizsgálata A statisztikai elemzés egyik ontos eladata
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenA válság mint lehetőség felsővezetői felmérés
A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenNemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
RészletesebbenMagyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop
Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép
RészletesebbenA marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében
531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenTöbbváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek
Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I. - A hibatagra vonatkozó feltételek tesztelése - Petrovics Petra Doktorandusz Többváltozós lineáris regressziós modell x 1, x 2,, x p
RészletesebbenTARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenKörnyezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében
Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég
RészletesebbenAz aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra
Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 6. MGS6 modul Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
RészletesebbenTuristatípusok és a fogadóközösség jellemzői
Turistatípusok és a fogadóközösség jellemzői 2018. 10.04 A tipológiákat megalapozó gondolatok Minden turista más és más motivációs bázis; Eltérőek a szocio-ökonómiai jegyei; különböző módon és intenzitással
RészletesebbenSZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser
SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenAz egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében
A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli
RészletesebbenBiometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió
SZDT-08 p. 1/31 Biometria az orvosi gyakorlatban Korrelációszámítás, regresszió Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Korrelációszámítás
RészletesebbenTöbbváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I.
Többváltozós lineáris regressziós modell feltételeinek tesztelése I. - A hibatagra vonatkozó feltételek tesztelése - Kvantitatív statisztikai módszerek Petrovics Petra Többváltozós lineáris regressziós
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenEmber a tájban A balatoni turizmus aktualitásai és. The Wine Lab Taste & Create Workshop
Project number: 575782-EPP-1-2016-1-IT-EPPKA2-KA Ember a tájban A balatoni turizmus aktualitásai és The Wine Lab Taste & Create Workshop A Balatoni Turisztikai Kutatóintézet szakmai rendezvénye 2017. november
RészletesebbenKhi-négyzet eloszlás. Statisztika II., 3. alkalom
Khi-négyzet eloszlás Statisztika II., 3. alkalom A khi négyzet eloszlást (Pearson) leggyakrabban kategorikus adatok elemzésére használjuk. N darab standard normális eloszlású változó négyzetes összegeként
Részletesebben