SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK ÉLETTANA ÉS KLINIKUMA (KERINGÉSI KÓRFOLYAMATOK. AZ ISCHAEMIÁS KERINGÉSI BETEGSÉGEK ÉLETTANA ÉS KLINIKUMA)

Átírás

1 Programok 29 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK ÉLETTANA ÉS KLINIKUMA (KERINGÉSI KÓRFOLYAMATOK. AZ ISCHAEMIÁS KERINGÉSI BETEGSÉGEK ÉLETTANA ÉS KLINIKUMA) (4. program) Programvezetõ: DR. JUHÁSZ-NAGY SÁNDOR A program olyan, a kreatív gondolkodáshoz kiemelkedõ adottságokkal rendelkezõ, jól kvalifikált jelöltekre összpontosít, akik érdeklõdnek a keringéskutatás iránt. A program résztvevõit egyrészt a klinikai tudományokban, másrészt az alaptudományokban betöltendõ szakmai pályafutásra készíti fel, az elõbbi tekintetben fõként a kardiovaszkuláris sebészet és az invazív kardiológia, az utóbbi tekintetben különösen a keringéskutatás patofiziológiai vonatkozásai jönnek szóba. A program elõnyben részesíti azokat, akik készek e tudományok egymást átfedõ területeinek mûvelésére. Alprogramok I. Koszorúér peptiderg-szabályozás és a miokardiális ischaemia folyamatainak evolúciója Alprogramvezetõ: Dr. Kékesi Violetta Korábbi megfigyelésekre alapozva melyek lokális adrenerg és metabolikus transzmitterek (katekolaminok, adeninszármazékok stb.) vizsgálata kapcsán az ischaemiás szívizomrégióban erõs vazoaktivitás meglétét igazolták e kutatási terv célja a legfontosabb szíveredetû peptidek eddig feltáratlan hatásainak azonosítása és karakterizálása, különös tekintettel az ischaemiás szívizomban kifejtett vazoaktivitásra. Az alprogram része a miokardiális infarktus fejlõdési folyamatának természetrajza (fraktáltípusú növekedés?), melynek során az infarktus fejlõdési folyamataira állandóan ható tényezõk vaszkuláris komponenseinek fenomenológiai (jelenség szintû) vizsgálatát tervezzük termográfiás (idõbeli és térbeli áramláseloszlási) képek finomszerkezeti analízise útján. II. A szív endokrin mûködése Alprogramvezetõ: Dr. Tóth Miklós Az alprogramban végzendõ kutatómunka lényegében experimentális jellegû, erõs hangsúllyal a hemodinamikai és a klinikai-kémiai vizsgálatokon. Specifikus kémiai blokkerekkel (peptid-analógokkal) és szíveredetû, endothelinnel szinkron felszabaduló peptidhormonokkal (pl. ANP, SP, CGRP) történõ vizsgálatok szintén az alapvetõ célkitûzés részét képezik. A program integráns része a vizsgált peptidek szekréciójának és eliminációjának ( turnover-rate -jének) vizsgálata a perikardiális térben, azaz egy olyan kompartmentben, amely fiziológiai adottságainál fogva erre különösen alkalmas. Ez a felvetés teljesen eredeti, a kutatás még nem aknázta ki. Prof. Ruskoahóval (Oulu) és dr. Horkayval (Budapest) közös projekt, a társ-tutorok a molekuláris kardiológiai és szívsebészeti lehetõségeket biztosítják. Velük elõzetes megállapodás szükséges. Az elemzés szívsebészeti mintavételi anyagból történik, korreláltatva azt a klinikai képpel. A munka döntõ hányadát Magyarországon kell végezni. III. Az éralkalmazkodás összehasonlító vizsgálata a miokardiális és zsigeri keringésben Alprogramvezetõ: Dr. Dóbi István E program elsõdleges célja, hogy meghatározza (fiziológiai és biokémiai módszerek alkalmazásával), hogyan tükrözõdnek a szívizomzat és a bél ereinek a megnövekedett szöveti O 2 igényhez, valamint az ischaemiás terheléshez történõ alkalmazkodási mechanizmusai között fennálló alapvetõ eltérések különbözõ vazoaktív ágenseknek a releváns vénás vérmintákban mérhetõ felszabadulásában (fõként peptidszekrécióban: bradikinin, CGRP, SP, NPY) viszonylag rövid távú ischaemiás terhelést követõen, és hogyan korrelál mindez az áramlás változásával. Méréseket kell végezni kísérletes sebészi revaszkularizáció és vékonybél-transzplantáció során is, valamint humán mûtéteknél nyerhetõ mintákban. Vizsgálandó továbbá az endothelinnek (ET-1), a non-okkluzív mesenterialis ischaemiás szindróma feltételezett közvetítõ ágensének felszabadulása is, egybevetve ezt az ET-1-nek az autoregulációs kapacitásra, valamint a nyomás/áramlás viszonyokra kifejtett effektusával mindkét szövetben.

2 30 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Doktori Iskola Almanach IV. A kvantitatív termográfia használata az okkluzív keringési betegségek kurrens problémáinak vizsgálatában, különös tekintettel a kardiovaszkuláris sebészetre Alprogramvezetõ: Dr. Juhász-Nagy Sándor A termográfiát a kardiovaszkuláris kutatásban a szöveti perfúzió kvalitatív változásainak követésére eredeti alkalmazási módjával (mely fõként gyulladásos reakciókkal járó folyamatok kimutatása, kiterjedésének és intenzitásának becslése volt) analóg módon jelenleg is alkalmazzák. Másfelõl azonban mindenekelõtt magyar kutatók sokoldalú vizsgálatainak köszönhetõen a 80-as évektõl kezdve az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szabaddá tett szerv (szív vagy mesenterium) termográfiás mintázatai nem csupán a durva áramlási defektusokat, hanem a véráramlás finom kvantitatív változásait is képesek tükrözni. Más szavakkal a teletermográfia megbízható áramlásmérõ eszközként is használható. A részletekre vonatkozóan a pályázó számára javasolt a témakört felölelõ és megalapozó publikációs anyag áttanulmányozása, melyet a kutatóhely bocsát rendelkezésre. Az alprogram célja a kvantitatív termográfia további terjesztése a kardiovaszkuláris sebészetben és az alapkutatásban. A projekt alapjául egy új készülék szolgál (Termo Tracer TH 1101) ami olyan szoftverrel lesz felszerelve, ami a hazai kutatók speciális igényének megfelelõen készül. V. Az arteria mammaria interna (IMA) arterioszklerotikus folyamatokkal szembeni refrakteritását biztosító faktorok azonosítása Alprogramvezetõ: Dr. Papp Lajos Témák: Az arteria mammaria interna (IMA) finom elektronmikroszkópos szerkezetének tanulmányozása. A lamina elastica interna-intima együttes szerkezetének jobb megismerése. Az elastan, mint az elõbbi két réteg stabilizáló funkciójú szubsztrátuma felépítésének megismerése. Az IMA adventiciáját átszövõ perivazális idegfonat részletes leírása mint az ér vazoaktivitásának biztosítéka (neuromuscularis junkció megjelenítés katekolamin fluorescens vizsgálatokkal) a Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézetének bevonásával. Az IMA intima vazoaktív anyag (prostacyclin) szekréciójának biokémiai vizsgálata összehasonlító jelleggel humán anyagon. Az IMA által artériás graft szerepben szállított vérmennyiség meghatározása indirekt módszerekkel, termográfiás sorozatfelvételek analízise útján. A fiziológiai szabályszerûségek felállítása és matematikai formulázásuk esélyeinek vizsgálata. VI. Modern digitális képalkotó módszerek kísérletes és klinikai alkalmazása Alprogramvezetõ: Dr. Karlinger Kinga Témák: Kísérletes és klinikai tanulmányok a különbözõ képalkotó vizsgálati módszerek, mint a computer tomographia (CT), a magmágneses rezonancia (MRI), az angiográfia, az ultrahang (UH) duplex scan, az echokardiográfia és a teletermográfia alkalmazásával az ép és kóros keringési állapotok összehasonlító elemzésére az alábbi témakörökben: Áramlásvizsgálatok állatkísérletes modelleken (MR áramlástani vizsgálatok az angiográfia modellezésére: perifériás ereken UH duplex vizsgálatokkal, szíven echokardiográfiás vizsgálatokkal való összevetésben). A nyert adatok és összefüggések adaptálása a liquor áramláskutatás területén. VII. A szívizomsejtek ischaemiás károsodásának funkcionális és ultrastrukturális patomorfológiája Alprogramvezetõ: Dr. Sótonyi Péter Az alprogram alapvetõ célja az ischaemiás szívizomsejt károsodások vizsgálata in vivo és in vitro (izolált szívizomsejt) körülmények között. A vizsgálatok alapvetõ célkitûzése a korai elváltozások követése, az ún. hiperkontrakciós szívizomsejt károsodás pathomechanizmusának feltárása. Témák: Az ép, in situ és izolált szívizomsejt ultrastruktúrája és citokémiája. A szívizomsejt elemzésének morfológiai módszertani lehetõségei (elektronmikroszkópia, citokémia, autoradiográfia, immuncitokémia). Az ischaemiás szívizomsejt-elváltozások funkcionális morfológiai felosztása. Az ischaemiás szívizomsejt-károsodás funkcionális finomszerkezeti jellemzõi. A szívizomsejt kalciumfelvétele és intracelluláris kalciummozgósítás szerepe a szívizomsejt-károsodásban. A szívizom-biopsia jelentõsége a szívizombetegségek differenciál diagnosztikájában, különös tekintettel az ischaemiás elváltozásokra. Szívizom-biopsia diagnosztikus értéke a szívtranszplantációban. A szívizomsejt protekció hatékonyságának funkcionális morfológiai vizsgálata. A szívizomsejtek ischaemiás károsodásának funkcionális és ultrastrukturális patomorfológiája.

3 Programok 31 VIII. A viszcerális keringés kórélettana Alprogramvezetõ: Dr. Hamar János Az alprogram célja a viszcerális keringészavart követõ reperfúziós károsodás alatti szöveti véráramlás szabályozásmódosulás és reperfúziós shock szindróma során fellépõ gyulladásos mediátor- és sejtaktiváció, ill. immunmodulátor hatások komplex vizsgálata. Vizsgálják a máj véráramlását az a. mesenterica superior érterület ischaemiát követõ reperfúziója során. A szöveti véráramlás mérése mellett az általános hemodinamikai paramétereket is monitorozzák. A klasszikus véráramlást szabályozó hormonokon kívül elsõsorban a nitrogén-monoxid és az endotelin szerepét kívánják tisztázni állatkísérletes modellben. Reperfúziós shockban a mediátorok közül a tumor-nekrózisfaktor és az interleukin-6 szerepét vizsgálják részben a plazmakoncentrációk mérése révén, részben az ezek és a gyulladásos sejtek aktiválódását serkentõ adhéziós molekulák ellen termelt ellenanyagok terápiás célú alkalmazását követõen. Az immunmodulátorok szerepét a thymus hormonból, a thymopoietinbõl izolált, biológiailag hatékony peptidfragmensek (T3, T4, T5) elõkezelés és kezelés hatásának vizsgálata révén tanulmányozzák a reperfúzió különbözõ szakaszaiban. A vizsgálatok során a makroés mikrocirkuláció mérésén kívül fontos szerepet kap az egyes gyulladásos sejtek (granulo- és limfociták) elkülönítése és szerepük tisztázása. IX. Kamrai ritmuszavarok mechanizmusainak elektrofiziológiai vizsgálata. Új utak az arrhythmiák nonfarmakológiás kezelésben (akkreditáció alatt) Alprogramvezetõ: Dr. Merkely Béla Az alprogram célja a kamrai tachyarrhythmiák pathomechanizmusának és kialakulását befolyásoló tényezõknek in vivo experimentális és klinikai elektrofiziológiai vizsgálata, valamint az arrhythmiák klinikai gyakorlatban hasznosítható nonfarmakológiás terápiás eljárásainak továbbfejlesztése. Témák: 1. Exogén, illetve patofiziológiás állapotokban potenciálisan felszabaduló endogén ET-1 arrhythmogén hatásának elektrofiziológiai vizsgálata potencírozó vagy gátló tényezõk (myocardialis ischaemia, prekondicionálás, katekolaminok) és ET A-B-AB -receptor antagonisták mellett. 2. Klinikai kamrai tachyarrhythmiák kialakulását befolyásoló tényezõk: autonóm idegrendszer és elektrofiziológiai triggerek (extrasystole és pauzadependencia, short-long-short periodicitás) vizsgálata kamrai tachycardiát és kamrafibrillációt megelõzõen elektrofiziológiai vizsgálat során illetve az implantálható cardioverter defibrillátorok és pacemakerek memóriájában tárolt intracardialis electrogrammok elemzésével. Magasabb frekvenciájú ingerlés és speciális ingerlési algoritmusok hatásának vizsgálata e ritmuszavarok prevenciójában. 3. Új nonfarmakológiás arrhythmia kezelési módok (MAP regisztrálásra is alkalmas ablációs katéterek, lineáris lézió létrehozása a pitvarfibrilláció kezelésében, a defibrillációs sokk pulzusmorfológiájának és az elsõ defibrillációhoz használt energia optimalizálása, multisite ingerlés) vizsgálata és fejlesztése. X. Vazoaktív peptidek sebészi szívbetegségekben és állatkísérletes modelljeiben Alprogramvezetõ: Dr. Horkay Ferenc Az alprogram célja a sebészi szívbetegségek jellemzése az endogén peptiderg szabályozás és hatások aspektusából. A vizsgálatokat a szívmûtétre kerülõ betegek két nagy csoportjában, valamint e betegségek állatkísérletes modelljeiben végezzük. Vizsgálatainkat az alábbi endogén peptidekre kívánjuk kiterjeszteni: pitvari natriuretikus peptid (ANP), endothelin (ET), adrenomedullin (ADM), endogén digitális faktor. Ezen kívül jellemezni kívánjuk a neutrális endopeptidáz (NEP) valamint az endotelin konvertáló enzim (ECE) aktivitását. Tekintettel arra, hogy ezen endogén peptidek valamint ezen peptidek aktivitásában döntõ szerepet játszó fent említett enzimek között bonyolult, eddig nem ismert interakciókat sejtünk, ezért vizsgálatainkat a plazmában, a szívizomban és a perikardiális folyadékban kívánjuk elvégezni. Különös figyelmet fordítunk a miokardium intersticiális miliõjét jól reprezentáló perikardiális folyadékra. Alkalmazott módszereink: radioimmunassay, folyadékkromatográfia (HPLC) ill. kvantitatív polimeráz láncreakció (qpcr), mely módszerek elsajátítása a program része. Témák: Új típusú pozitív inotróp hatású endogén szubsztanciák vizsgálata szívsebészeti betegségekben és állatkísérletes modellekben. A perikardiális tér vizsgálata, különös tekintettel a peptiderg szabályozásra.

4 32 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Doktori Iskola Almanach XI. Érsebészeti kutatások. Mûtéti eredményesség és mûtéti módszerek a cerebrovascularis invazív terápiában Alprogramvezetõ: Dr. Entz László Az alprogram célkitûzése a cerebrovascularis betegségek érsebészeti kezelése eredményességének prospektív nyomon követése, a hagyományos és újabb rizikófaktorok figyelembevételével, illetve a mûtéteket követõ újabb kóros folyamatok patomechanizmusának felderítése. Témák: Az eversiós carotis mûtétek residualis, korai és késõi restenosis rátájának meghatározása a betegek rendszeres ultrahang vizsgálatával, plakk analízis. A mûtét során eltávolított plakk histológiai vizsgálata, ezek eredményeinek összevetése a késõbb kialakuló restenosisos esetekkel. A carotis mûtétre kerülõ betegek rizikófaktorainak felmérése, a késõbbiek során nyomonkövetése. Immunológiai vizsgálatok a restenosis hátterének tisztázása céljából. Genetikai vizsgálatok egyes lipoprotein polymorphizmusok hátterének kiderítése érdekében. Hõsokk fehérjék, Chlamydia pn. C- reaktív protein, fibrinogén szerepének meghatározása és ezek prediktiv jellegének kimutatása. Az alvadási rendszer egyes elemeinek (pl. von Willenbrand faktor) összehasonlítása restenotikus és hosszabb ideje restenosis mentes beteganyagon. A program vezetõ oktatói Dr. Dóbi István, fõorvos, PhD. Sebészet Szakorvosi Rendelõ, 1131 Budapest, Visegrádi u. 47/c, Tel: (Semmelweis Egyetem, Érés Szívsebészeti Klinika, Tel: ) Tudományos érdeklõdési terület: mesenteriális keringés, mesenteriális éradaptáció, érreaktivitási mintázatok, szelektív értágulat/érszûkület a mesenteriumban, non-occlusiv mesenteriális ischaemia, kísérletes sebészeti revascularisatio, mesenterialis termografia. Téma: A szívizom és a bélszövet peptiderg mechanizmusainak összehasonlítása: az erek autoregulatorikus funkciója kísérletes érsebészeti modellekben és emberen. Dr. Entz László, egyetemi docens, PhD. Semmelweis Egyetem, Ér- és Szívsebészeti Klinika, Tel: Tudományos érdeklõdési terület: Cerebrovascularis betegségek, mûtéti megoldások, mûtéti eredményesség vizsgálata, restenosis okainak kutatása. Dr. Hamar János, tudományos osztályvezetõ, habil., CSc. Országos Traumatológiai Intézet, 1081 Budapest, Fiumei út 17., Tel: , /2323 Tudományos érdeklõdési terület: a szöveti vérellátás szabályozása, reperfúziós károsodás, vérkeringési sokk, a splanchnikus terület vérellátása, a csontvelõ vérellátása, immunsejtek aktiválódása. Témák: A gyulladásos mediátorok és sejtek szerepe a reperfúziós shock szindrómában. A szöveti véráramlás szabályozása a reperfúziós károsodás során. Immunmodulátorok szerepe a reperfúziós shock szindrómában Dr. Horkay Ferenc, egyetemi adjunktus, PhD. Semmelweis Egyetem, Ér- és Szívsebészeti Klinika, Tel: Tudományos érdeklõdési terület: a szívmûködés endogén peptidek általi regulációja és annak követése a különbözõ szöveti kompartmentekben, operálható szívbetegségek, ischaemiás miokardium. Dr. Juhász-Nagy Sándor, egyetemi tanár, DSc. Semmelweis Egyetem, Ér- és Szívsebészeti Klinika, 1122 Budapest, Városmajor u. 68., Tel: Tudományos érdeklõdési terület: koszorúér-keringés, szívizom-ischaemia, szívizom-védelem, adenin nukleozidok, kardiogén peptidek. Téma: A kvantitatív termográfia használata az okkluzív keringési betegségek kurrens problémái vizsgálatában, különös tekintettel a kardiovaszkuláris sebészetre. Dr. Karlinger Kinga, tudományos fõmunkatárs, PhD. Semmelweis Egyetem, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, 1082 Budapest, Üllõi út 78/a., Tel.: /3111; karlking@radi.sote.hu Tudományos érdeklõdési terület: a keringési rendszer vizsgálata modern képalkotó eljárásokkal, endokrinológia, ophthalmologia, neurosceletalis rendszer, magmágneses rezonancia (MRI, MRA), computertomographia (CT) Téma: Az MRI jelentõsége a szív vizsgálatában. Dr. Kékesi Violetta, egyetemi adjunktus, PhD. Semmelweis Egyetem, Ér- és Szívsebészeti Klinika, Tel: Tudományos érdeklõdési terület: a koszorúér-keringés és szívmûködés szabályozás, a metabolikus coronaria adaptációs mechanizmusok, a miokardiális ischaemia fejlõdési folyamata, szívizom-protekció, vénás coronariaintervenciók. Témák: A miokardiális infarktus fejlõdési folyamatának természetrajza. Fraktál-típusú növekedés? A szíveredetû vazodilatátor és vazokonstriktor peptidek regulációs hatása a kollaterális koszorúér áramlásra.

5 Programok 33 Dr. Merkely Béla, egyetemi tanársegéd, PhD. Semmelweis Egyetem, Ér- és Szívsebészeti Klinika, Tel: Tudományos érdeklõdési terület: kamrai ritmuszavarok pathomechanizmusa és kiváltó tényezõi, endothelin arrhythmogen hatása, in vivo experimentális és klinikai elektrofiziológiai vizsgálatok, nonfarmakológiás arrhythmia kezelési módok Dr. Papp Lajos, egyetemi tanár, DSc. Pécsi Tudományegyetem, Szívgyógyászati Klinika, 7624 Pécs, Ifjúság útja 13., Tel: (72) Tudományos érdeklõdési terület: coronariasebészet, coronariakeringés, cardiotermográfia, inotróp gyógyszerek. Téma: Az arteria mammaria interna (IMA) arterioszklerotikus folyamatokkal szembeni refrakteritást biztosító faktorok azonosítása. Dr. Sótonyi Péter, egyetemi tanár, DSc. Semmelweis Egyetem, Igazságügyi Orvostani Intézet (lásd: 17. Program) Téma: A szívizomsejtek ischaemiás károsodásának funkcionális és ultrastrukturális patomorfológiája. Dr. Tóth Miklós, tudományos fõmunkatárs, PhD. Semmelweis Egyetem, I. Belgyógyászati Klinika, 1083 Budapest, Korányi Sándor u. 2/a., Tel: , totmik@bel1.sote.hu Tudományos érdeklõdési terület: endogén diuretikumok (ANP, BNP, AM, OLC), nyomásterhelés és szöveti proliferációs válasz, endothelinek. Témák: Az ANP génexpressziója és felszabadulása szívbetegségekben. Az endothelin szerepe a koronária spazmus kialakulásában A program hallgatói és témavezetõik Andrási Bogdána ö Dr. Juhász-Nagy Sándor Bálint Péter l Dr. Karlinger Kinga Benkõ Tibor Zsolt l Dr. Juhász-Nagy Sándor Bielik Helga l Dr. Merkely Béla Donauer Elemér l (a) Dr. Juhász-Nagy Sándor Egri Gábor l Dr. Juhász-Nagy Sándor Gellér László ö (a) Dr. Juhász-Nagy Sándor Imre László l (a) Dr. Juhász-Nagy Sándor Kiss Orsolya ö Dr. Kékesi Violetta Kovács Gábor Csongor l Dr. Hamar János Nádházi Zoltán l (a) Dr. Juhász-Nagy Sándor Pap Gábor ö Dr. Hamar János Pongó Éva l (a) Dr. Juhász-Nagy Sándor Récsán Zsuzsanna l Dr. Karlinger Kinga Soós Pál ö Dr. Horkay Ferenc Szûcs Andrea ö Dr. Merkely Béla Tóth Balázs ö Dr. Hamar János Turchányi Béla l Dr. Hamar János Vágó Hajnalka ö Dr. Juhász-Nagy Sándor Zima Endre István ö Dr. Juhász-Nagy Sándor Fokozatszerzésre jelentkezett doktoranduszok, témáik és témavezetõik Fazekas Levente ö Dr. Kékesi Violetta Metabolikus autoreguláció a koszorúér-keringésban Gyönös Ildikó l Dr. Juhász-Nagy Sándor Kombinált támadáspontú antiaritmikumok antiaritmiás és hemodinamikai hatásának vizsgálata Horváth Iván l Dr. Kékesi Violetta A dinamikusan perfundált koronária kapilláris rendszer aktivitásának vizsgálata Szabó Tamás ö Dr. Juhász-Nagy Sándor A myocardialis vérellátás és sebészi revaszkularizásció klinikai és experimentális elemzése

6 34 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Doktori Iskola Almanach Thomka István l Dr. Juhász-Nagy Sándor A koszorúerek sebészi revaszkularizációja a 90-es években, különös tekintettel a fokozott kockázatú betegcsoportokra Zana Katalin l Dr. Juhász-Nagy Sándor Az endovascularis beavatkozások thromboembóliás szövõdményei A programban PhD. fokozatot szerzett doktorok és témavezetõik Dr. Keller Éva l Dr. Juhász-Nagy Sándor Dr. Merkely Béla l Dr. Juhász-Nagy Sándor Dr. Szabó Gábor Balázs l Dr. Juhász-Nagy Sándor Dr. Szokodi István ö Dr. Tóth Miklós