A ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

Átírás

1 1

2 Tartalomjegyzék Általános rész 3 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai 3 2 Az intézmény szervezete 5 3 Vezetői testület, vezetői struktúra és feladatok 8 4 Alkalmazotti közösség 25 Szervezeti egység-szintű szabályozás 33 5 Szervezeti egységekre vonatkozó speciális szabályok, az intézmény tagintézményeinek és egységeinek működési rendje 33 6 Tanulói fegyelmi eljárás általános szabályai 93 7 Tanulói alkotások kezelése, értékesítése 98 8 Belső intézményi kommunikáció és kapcsolattartás 98 9 A működtetéssel összefüggő speciális kérdések Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Hatályossági rendelkezések Záró rendelkezések 105 Mellékletek ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT 106 2

3 Általános rész 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapjai A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) a köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a feladatok és hatáskörök megosztását, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját a szakmai alapdokumentumban foglaltak, a pedagógiai program óvodai nevelési, általános iskolai, készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelési és oktatási terve, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, valamint e szabályzat alapján végzi. Tartalmazza a működés közös szabályait és intézményegységenként külön-külön az egyes intézményegységek- működését meghatározó előírásokat. Jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 59/2013. EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 110/2012. (VI.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 5/2013. (V:31.) KLIKE utasítása 141/2000.(VIII.9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban: Kjt.), évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi C törvény a számvitelről, évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről és annak 2011 novemberében és 2012 júliusában történt módosításai 3

4 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőségről évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról évi CLXXXVII. törvény - a szakképzésről 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról évi I. törvény - a munka törvénykönyve, évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló I. évi törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról, 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 25/2009. (XI. 18.) PM rendelet a törzskönyvi nyilvántartásról, 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 259/2002.(XII.18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekvédelmi és gyermekjóléti vállalkozói engedélyről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról, 27/2008 (IX.26.) OKM rendelet kompetencia alapú oktatás bevezetéséről 3/2002.(II.8.) SZCSM-EÜM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról, továbbá egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a működési engedélyeztetéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 331/2006.(XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a hatóság szervezetéről és illetékességéről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 8/2000.(VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről. 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 4

5 2 Az intézmény szervezete 2.1 Az intézmény jogállása Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kecskeméti Tankerülete (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) Az intézmény működtetői telephelyenként eltérőek, a Nyíri úti és Szalag utcai telephelyek esetében a működtető: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (Kecskemét, Kossuth tér 1.), míg a Juhar utcai telephely esetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. 2.2 Az intézmény szervezeti egységei Az intézményi egységek a speciális szakmai (tartalmi) feladatok alapján különülnek el: Az Intézmény alapstruktúrája több alrendszerre tagozódik. Az egyes intézményegységek külön telephelyeken működnek, azonban a telephelyeken is többféle feladat ellátása folyik. Az ellátott feladatok tekintetében megkülönböztethető: sajátos nevelési igényű gyermekek, (a szakértői bizottság véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő értelmi, mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő) tanulók óvodai nevelése többségi óvodai nevelés sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nappali rendszerű, alap és középfokú (készségfejlesztő speciális szakiskola keretében történő) ellátása sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi nevelése gyermekvédelmi ellátás (különleges gyermekotthoni ellátás) szociális ellátás (támogató szolgálat) utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése Az egyes tagintézmények, intézményegységek szervezeti egység-szintű irányítását a jelen dokumentumban és egyéb szabályozókban meghatározott hatáskörök és illetékesség szerint a tagintézmény és intézményegységek vezetői végzik, a szakmai irányítás tekintetében a szakterületi vezetők a hatékony és szakszerű működéshez szükséges önállósággal és felelősségi körökkel rendelkeznek. Az intézményen belüli szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítaniuk, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. 5

6 6 Igazgató EGYMI -székhely intézmény Juhar utcai Tagintézmény AC Tagintézmény Óvoda Általános iskola Szakiskola Utazó gyógypedagógiai szolgáltatás Óvoda Általános iskola Kollégium Gyermekotthon Szakiskola Támogató szolgálat Óvoda Ált. iskola Szakiskola Munkaközösségek Tan.ak m.k. 1. táblázat Ért.ak. m.k. Ált. isk. m.k. Szakiskolai m.k. Óvodai m.k. Aut. m.k. Tehetséggondozó m.k. Beszédj. m.k. Öko. m.k. A munkaközösségeken belül további szakmai TEAM-ek, munkacsoportok alakulhatnak 1. ábra: Szervezeti felépítés 1 1 A munkaközösségek pontos felsorolását lásd később!

7 Szervezeti szintek Magasabb vezetői szint A szervezeti szintnek megfelelő beosztások Intézmény vezető Személyek, intézményi egységek, akikre/amelyre a vezetői kompetencia kiterjed: Az intézmény teljes struktúrája (szervezeti ábra szerint) Tagintézmény vezető A tagintézményhez tartozó egységek irányítása Egyéb 7 Intézményegység vezetők Óvoda Általános iskola és készségfejlesztő speciális szakiskola EGYMI-utazó gyógypedagógiai szolgáltatás Kollégium és támogató szolgálat Különleges gyermekotthon Telephelyenként Intézményegység enként Vezetői szint Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók szintje Intézményegységvezető helyettes Munkaközösség vezetők Osztályfőnök, csoportvezető Pedagógus, gyógypedagógiai tanár, szakoktató, műhely oktató család-, és utógondozó, fejlesztőpedagógus, pszichológus, EGYMI általános iskola 1.Alsó tagozatos munkaközösség 2.Felső tagozatos munkaközösség, 3.ÖKO munkaközösség 4.Készségfejlesztő szakiskolai munkaközösség 5.Autizmus specifikus ellátás munkaközössége 6. Beszédjavító osztályok munkaközössége 7.Napközis nevelők munkaközössége Osztályokba, csoportokba beosztott pedagógus és segítő munkavállalók Az osztályfőnök, csoportvezető távolléte esetén a helyettesítési rendből következő munkavállalói kör Szervezeti egységenként max. 10 munkaközösség /intézmény Pedagógiai szociális és gyermekvédelmi ellátást segítők szintje (középfokú végzettséghez kötött munkakörök) 1. táblázat: Vezetési struktúra Pedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő, dajka A pedagógus távolléte esetén a helyettesítési rendből következő munkavállalói kör

8 3 Vezetői testület, vezetői struktúra és feladatok 3.1 Igazgatótanács Jogállása: Az NKt. 20. (11) bekezdése alapján A közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló - igazgatótanács segíti, amely - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az igazgatótanács az intézményvezető munkáját segítő, az intézményirányítás demokratikus működését biztosító testület. Elsősorban döntés-előkészítő, javaslattevő és véleményező szerepe van, az intézményt, annak alkalmazotti közösségét, jövőjét, szakmai munkáját meghatározó kérdésekben Az igazgatótanács tagjai: Intézményvezető, az igazgatótanács elnöke 1 fő Tagintézmény vezetők 2 fő Intézményegység vezetők 5 fő Intézményegység-vezető helyettes 1 fő 2. táblázat: Az igazgatótanács Az igazgatótanács tagjai: intézményvezető, aki egyben az igazgatótanács elnöke, tagintézmény-vezetők intézményegység vezetők EGYMI intézményegység-vezető helyettes Az igazgatótanács ülésén meghívottak lehetnek: szakmai munkaközösség vezetők, szakszervezeti vezetők, közalkalmazotti tanács vezetője, szülői munkaközösség képviselői, továbbá bárki, aki az igazgatótanács ülésének témájával kapcsolatban érintett (érdekelt) lehet Az igazgatótanács szervezete Az igazgatótanács (továbbiakban: Tanács) szavazattal rendelkező tagjainak száma 9 fő. Az igazgató tanács elnöke a mindenkori intézményvezető, akit távolléte esetén a helyettesítési rendben megjelölt személy helyettesít. Az igazgatótanács üléseire meghívást kaphat tanácskozási joggal: a szakszervezeti vezető, a Közalkalmazotti Tanács vezetője. A Tanács döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatótanács tagjainak mandátuma vezetői megbízatásuk idejére szól. A Tanács tagsági viszonya megszűnhet lemondással, a vezetői megbízás lejártával vagy egészségügyi okok miatt. Ideiglenes meghívót kaphat bárki, akit az igazgatótanács üléseinek napirendi pontjaival kapcsolatban meg kíván hallgatni. 8

9 3.1.3 Az igazgatótanács jogköre Javaslattételi és véleményezési jog Az intézmény működését, szakmai munkáját meghatározó alapdokumentumokkal kapcsolatos javaslatok és vélemények, az alkalmazottak jutalmazását, fegyelmi felelősségre vonását érintő, alapelv és iránymutatás-szintű kérdésekben tett javaslatok és vélemények, az egyéb, humán erőforrás gazdálkodással kapcsolatos javaslatok, azzal, hogy az igazgatótanács az intézményvezető, mint az intézmény működésért felelős személy törvényben és intézményi szintű dokumentumokban szabályozott hatáskörét és illetékességét köteles tiszteletben tartani. Döntési jog Az intézmény alapdokumentumainak esetleges módosítása, új dokumentumok készítése során végzett előkészítő munka folyamatában. Az igazgatótanács dönt a saját munkaprogramjáról és szabályzatáról, továbbá az intézményben betöltendő álláshelyek pályázati kiírásában foglalt általános kritériumainak meghatározásáról Az igazgatótanács működésének szabályai: Az igazgatótanács rendes üléseit évente legalább kétszer tartja: év elején és tanév végén. Összehívása, előkészítése, levezetése, a jegyzőkönyvvezetés biztosítása az elnök feladata. Az igazgatótanács rendkívüli ülését kezdeményezheti az igazgatótanács elnöke, az igazgatótanács egy adott közösségét képviselő tagja. A felsorolt feltételek teljesülése mellett az igazgatótanács elnöke köteles a kezdeményezés megtételétől számított egy héten belül összehívni az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írnak alá. Az igazgatótanács üléseire szóló, a napirendi pontokat is tartalmazó meghívót az elnök köteles egy héttel az ülés előtt a tagoknak írásban megküldeni. Az igazgatótanács határozatképes, ha a tagok 50%-a +1 fő jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ez utóbbi szabály alól kivételek azok az esetek, amelyek titkos szavazáshoz kötöttek. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az igazgatótanács működési feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. Az igazgatótanács évente egyszer nyilvánosan beszámol az évi munkájáról. 9

10 Az intézmény vezetési struktúrájának szintjei: 1. Intézményvezetői szint Intézményvezető Igazgatótanács 1/a. SZMSZ szerinti feladatok Az intézmény egységei: Juhar utcai tagintézmény Autizmus Centrum tagintézmény Székhely intézmény - Nyíri út 2. A székhelytől eltérő telephelyek szintje Tagintézmény vezető - Juhar utca Tagintézmény vezető- Autizmus Centrum - 3. Az egyes telephelyeken működő egységek szintje 4. Egységvezető helyettesi szint Intézmény-egység vezetők Intézmény-egység vezető Intézményegységvezető helyettes 5. Szakmai vezetői szint Munkaközösség vezetők Munkaközösség vezetők Munkaközösség vezető 6. Csoport szintű folyamatok szervezése Csoportvezetők, osztályfőnökök, egyéb csoportszintű felelősök Csoportvezetők, osztályfőnökök Csoportvezetők, osztályfőnökök 2. ábra: Irányítási szintek 3.2 Intézményvezető Jogállása: magasabb vezető Az intézmény szakmai alapdokumentuma szerint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az intézményvezető Az intézményvezetőt a fenntartó - nyilvános pályázat útján - meghatározott időtartamra bízza meg. Az intézményvezető felett a munkáltatói jogkört vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében a fenntartó gyakorolja Intézményvezetői jogkör Az 5/2013. (V:31.) KLIKE utasítása a munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházásáról szóló rendelet szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet 10

11 jogszabály nem utal más hatáskörbe. Munkáját munkaköri leírása alapján végzi, amely a kinevezésének melléklete. Képviseli az intézményt és kapcsolatot tart az intézmény partnereivel, hivatalos szervekkel, személyekkel. Az 2/2013.(I.15.) KLIKE utasítása szerint kiadmányozási jogokkal rendelkezik. Biztosítja az intézmény működésének személyi és tárgyi és módszertani feltételeit. Határozatot hoz a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, szüneteltetésével kapcsolatos ügyekben. Gondoskodik arról, hogy az intézményi munka folyamataiban szükséges ellenőrzés biztosítva legyen. Az intézményvezető feladata különösen: intézményi szintű dokumentumok elkészítésének, felülvizsgálatának biztosítása, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása, az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeinek figyelemmel kísérése és határidőre történő adatszolgáltatások teljesítésének biztosítása. a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, nevelőtestület vezetése, a nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése, a panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása, a nevelőtestület tagjai továbbképzésének tervezése, döntés a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben, szabadság, rendkívüli szabadság ügyében döntés, az oktatási hivatal, a fenntartó és egyéb szervezetek részére jelentések elkészítése, javaslattevés kitüntetések adományozására, másodállás, mellékfoglalkozás engedélyezése, sajtóügyek és publikációk engedélyezése, amelyek az iskolával kapcsolatosak, belföldi-külföldi kiküldetés engedélyezése az intézmény hivatalos elektronikus intézményi leveleit fogadja és továbbítja az érintetteknek Felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munka szakszerűségéért, a nevelő és oktatómunka lehetőség szerinti egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért, a tanulók érdekeinek elsőbbségéért, gyermek és ifjúságvédelemi feladatok ellátásáért, gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések betarttatásáért, a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért, 11

12 a méltányos és humánus ügykezelésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Az intézmény működése során felmerülő kérdések, feladatok, döntések előkészítése, a végrehajtás megvitatása, a pedagógiai munka összehangolása a meghatározott feladatok megvalósítására. A hosszú és középtávú pedagógiai vezetés tervezése, szervezése. Az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatásfokának mérése és ellenőrzése. Az iskola jövőjének építésére korszerű, világos stratégia kidolgozása és megvalósítása Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök Az intézményvezető jogköre és felelőssége az intézményt érintő valamennyi jogviszonyra kiterjed. Az intézményvezető döntés előkészítő munkájában épít az igazgatótanács javaslataira. Az alkalmazotti érdekvédelmi szervezetekkel jogszabályban rögzítettek szerint egyeztet. 3.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Tagintézmény vezetők Juhar utcai tagintézmény vezetője Autizmus Centrum tagintézmény vezetője Jogállása: magasabb vezető A tagintézmény vezetők a székhely intézménytől eltérő telephelyen működő, intézményegységek vezetői. Szerepe a szakmailag önálló tagintézményi struktúrában: a szabályozott, jogszerű működés adminisztratív, tárgyi és módszertani feltételeinek biztosítása a teljes intézmény kulcsfolyamatainak összehangolásában, a feladatok koordinálásában való részvétel rendszeres kapcsolattartás az intézményvezetővel, az intézményvezető hatáskörébe tartozó döntések előkészítése a tagintézmény vezető joga és kötelezettsége a tagintézmény szakmai vezetése, feladata különösen a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, továbbá a zavartalan és jogszerű, a tanulók, gondozottak szükségleteihez, a partnerek igényeihez leginkább igazodó működés biztosítása Feladataik: közreműködik a nevelőtestület vezetésében, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésében, végrehajtásuk szakszerű megszervezésében és ellenőrzésében 12

13 az intézményvezető felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein (alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel) gondoskodik a biztonságos munkakörülmények kialakításáról, a berendezések rendeltetésszerű használatáról, a munka- és balesetvédelmi oktatás lebonyolításáról, a tűz- és vagyonvédelemről együttműködik a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével elvégzi a pedagógiai program megvalósításával, a fejlesztési tervek szakmai szempontból történő ellenőrzésével, a fejlesztő munka nyomon követésével kapcsolatos szakmai feladatokat, részt vesz a tantárgyfelosztás megtervezésében és az órarend elkészítésében az intézményegység vezetők akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről, vezeti, kezeli és ellenőrzi az intézmény tanulóival, munkavállalóival, vagyonával és egyéb, működésével összefüggő alapnyilvántartásokat, gondoskodik azok rendszeres ellenőrzéséről, az ellenőrzés során megállapított problémák megoldásáról szervezi és ellenőrzi a Juhar utcai tagintézmény esetében az intézményegység vezetőkkel együttműködve - a tagintézmény egészére kiterjedően az intézményegységekben folyó szakmai munkavégzést részt vesz az óralátogatásokon, amelyek során figyelemmel kíséri a pedagógusok szakmai felkészültségét, a tanulói teljesítmény értékelésének módszereit, feltárja a különböző pályázati lehetőségeket, az intézményvezetővel egyeztetve, szükség esetén pályázatíró csoportot szervez, a csoport munkáját koordinálja gondoskodik a balesetek, rendkívüli események megelőzéséről, betartatja a balesetek megelőzésére hozott intézkedéseket. kezdeményezi és szervezi a vezetői belső ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszűntetését részt vesz a vezetői értekezletek, a nevelőtestületi munkaértekezletek, félévi, év végi értékelő munka előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában intézményvezetői aláírásra előkészíti a megbízási szerződéseket, a szerződésekben foglaltak teljesítését ellenőrzi és igazolja közreműködik az intézményekkel való kapcsolattartásban figyelemmel kíséri az intézmény működésére vonatkozó hatályos jogszabályok változását felügyeli a gyakornoki rendszer működését összehangolja a munkaközösségek tevékenységét a kitűzött cél megvalósítása érdekében, biztosítja a munkaközösségek tevékenységéhez szükséges alapvető feltételeket 13

14 koordinálja az intézményegységek közötti folyamatos kommunikációt, rendszeres szakmai megbeszéléseket, egyeztetéseket szervez koordinálja az intézmény működésével, nyitva tartásával kapcsolatos folyamatokat (vezetői és intézményi ügyeleti rendszer, stb.) gondoskodik az intézményegység megfelelő anyag- és eszközellátottságáról Hatáskörük: Gondoskodik az intézmény feladatainak szakszerű, gazdaságos, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő teljesítéséről. Folyamatosan nyomon követi ellenőrzi, értékeli a munkatársak szakmai tevékenységét. Kezdeményezi és szervezi a vezetői belső ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszűntetését. Összehangolja munkatársainak és a külső munkatársak tevékenységét. Feladatköréhez tartozó területeken jogosult a szakmai feladatok a tartalmi munkát és munkaszervezést érintő változtatások, fejlesztések kezdeményezésére. Szakmailag igazolja a szakmai területén végzett feladatok teljesítését. Közreműködik a tárgyi, pénzügyi és gazdálkodási feltételek biztosításában. Kiadmányozza az intézményegység napi működéséhez kapcsolódó tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, továbbá a szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyeket az intézményvezető nem tartott fenn. Statisztikai jelentéseket készít, érdemi döntést nem igénylő iratokat, adatokat szolgáltat. Az intézményvezető felhatalmazása alapján képviseli az intézményt külső szerveknél, intézményeknél az intézményegységet érintő kérdésekben. Az Autizmus Centrum vezetőjének speciális jogköre: Intézményi szinten, annak minden telephelyén, nevelési, oktatási és ellátási formáktól függetlenül egységesen, a speciális ellátás alapelveinek figyelembe vételével biztosítani kell az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók intézménnyel fennálló jogviszonya ideértve az óvodai, iskolai, integrált vagy magántanulói, kollégiumi elhelyezésre vonatkozó, vagy gyermekvédelmi, szociális ellátásra vonatkozóan keletkezett jogviszonyt (pl. támogató szolgálat) idejére minden olyan eszközt eljárást, evidencia alapú terápiát, amelynek indokoltsága a gyermekek, tanulók speciális szükségleteiből adódóan áll fenn. Ezen eszközök, eljárások, módszerek használatával kapcsolatban több ajánlás is megjelent többek között a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a 14

15 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról jogszabály megfelelő fejezeteiben is olvashatók. Ezek alapján az Autizmus Centrum vezetője ellátja az intézmény egészére kiterjedően (így a Juhar utcai és a Nyíri úti csoportokra is) azokat a szakmai koordinációs feladatokat, amelyek biztosítják, hogy a Kecskeméti Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Szociális Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben ellátott gyermekek, tanulók számára az intézmény minőségi, a korszerű tudományos és pedagógiai ismeretekre épülő, az érintettek speciális szükségleteit minden ellátástípusban egyaránt a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vevő ellátást nyújtson. A szakmai koordinációs feladatok ellátása speciális helyzetet teremt, hiszen több terület esetében átfedések lehetnek a vezetői kompetencia határok, felelősségi körök tekintetében. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének keretében az Autizmus Centrum vezetőjének szakterület specifikus ellenőrzési és javaslattételi jogköre kiterjed az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek, tanulók, ellátottak oktatásával, nevelésével, gyermekvédelmi szociális és kollégiumi ellátásával kapcsolatos összes pedagógiai, gondozási, ellátási folyamatra. Ügytípusok és hatáskörök összefoglaló táblázat: Ügytípus Tagintézmény vezetői kompetenciák Szakmai kompetenciák Határterületek (egyeztetés szükséges) Személyi ügyek Tanulói ügyek Munkaszervezés, munkaidő nyilvántartás, egyéb dolgozói nyilvántartások, munkaszervezési kérdések Tanügyi adminisztráció (tanuló - nyilvántartás, bizonyítványok, törzslapok, statisztikai adatok), felmentések, nem intézményvezetői hatáskörbe utalt határozatok és eljárások Autizmus spektrumzavarral élő gyermekekkel, tanulókat foglalkozó szakemberek végzettsége, kompetenciái, az érintett szakembereket érintő továbbképzések szervezése. Tantárgyfelosztás - tantárgystruktúra, pedagógusok kötelező tanóráinak tartalma Tanulók egyéni felmérése és fejlesztése, csoportbeosztások, viselkedéskezelés, egyéb pedagógiai folyamatok ideértve a tervezést, értékelést, vizsgát, szakmai vizsgát, a személyre szabott segítő eszközök használatát, pedagógiai Egy ellátottra jutó pedagógus és gyermekfelügyelői létszám, munkaszervezés dolgozók munkaidő beosztását, ügyeleti időszakokat, illetve a tantárgyfelosztás tartalmi kérdéseit érintő területek Áthelyezés, fegyelmi ügyek és panaszkezelés, tankötelezettséggel, tanuló státuszával kapcsolatos ügykörök, tankötelezettség meghosszabbítása, A tanulókat érintő egészségügyi és pedagógiai vizsgálatok (szakértői vizsgálat,gyógyszerbeállítás, stb.) 15

16 Tárgyi feltételek Karbantartás, egészséges és biztonságos környezet, a munkához szükséges alapfeltételek biztosítása. Adminisztráció Vezetendő tanügyi dokumentumok körének meghatározása (napló, jelenléti ív, beírási napló, törzslap, stb.) Tervezés Egyéb Tagintézményi munkatervhez kapcsolódó általános tervezés: a tanév helyi rendje tanítási szünetek és ügyelet időpontja, tartama Tagintézményi kohéziót erősítő gyermekeket, tanulókat nem érintő - dolgozói, szülői programok, nem szakmai típusú eseményeken, rendezvényeken való részvétel Az autizmus ellátást általánosan érintő sajtómegjelenés, kommunikáció módszereket és eljárásokat, valamint az augmentatív környezet kialakítását. Termek kialakítása, helyiségek funkcióinak, berendezésének meghatározása, eszközök, pedagógiai módszerek és eljárások alkalmazása. Fejlesztési adminisztráció felmérés, tervezés, értékelés tanterv szerinti tartalmának és formai kritériumainak meghatározása Munkaterv: Az autizmus ellátást érintő továbbképzési napok (tanítás nélküli munkanapok) tartalma. Szakmai munkaterv (csoport munkatervek) Gyermekeket, tanulókat vagy dolgozókat érintő szakmai programokon pl. projektnapokon, tagintézményben szervezett egyéb rendezvényeken való részvétel Az autizmus ellátás szakmai területeit érintő sajtómegjelenés, állásfoglalás, egyéb nyilvános szereplés, írásos vagy szóbeli nyilatkozat 3. táblázat: Autizmus Centrum intézményi szintű szakmai vezetői hatáskörök Közösségi terek, a telephelyen található termek, szobák, terápiás helyiségek (teakonyha, tornaterem, sportpálya, stb.) használata, az eszközjegyzékben nem szereplő eszközök, berendezési tárgyak biztosítása Kötelező tanügyi dokumentumok formai és szakmai kritériumoknak való megfelelése A tanítás nélküli munkanapok, intézménylátogatások, továbbképzések tagintézményi munkarendhez való illeszkedése A tagintézményben szervezett programokon való esetleges részvétel szükséges és elégséges feltételei A tagintézményben szervezett programok kommunikációs szegmensei Intézményegység vezetők EGYMI intézményegység-vezetője 16

17 Jogállása: magasabb vezető Az intézményegység-vezető megbízásáról és megbízásának visszavonásáról a Fenntartó dönt. Az intézményegység-vezető az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény szakmai és szervezeti irányítója. Jogai és kötelezettségei különösen: részt vesz az intézményi dokumentumok felülvizsgálatában (pedagógia program, szervezeti és működési szabályzat, minőségirányítási program, házirend és egyéb szabályzatok), felelős ezek határidőre történő elkészüléséért, az igazgatóval együtt ellenőrzi az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését tervezi, szervezi és irányítja a többségi intézményekben nevelkedő, tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók szakszerű gyógypedagógiai ellátását folyamatosan kapcsolatot tart a többségi intézmények vezetőivel, integráló pedagógusokkal, szükség szerint az érintett gyermekek, tanulók szüleivel felelős a tanuló-nyilvántartás és az intézményi dokumentumok naprakész vezetéséért, ellenőrzi az intézményegységek, pedagógiai tárgykörű ügyvitelének jogszerű lebonyolítását, ellenőrzési jogköre kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanórák látogatására és egyéb fejlesztések, utazó gyógypedagógiai szolgáltatásra, a tanóravédelem elvének érvényesülésére, a szakmai munkaközösségek szabályszerű működésére, figyelemmel kíséri az intézményt érintő pályázati kiírásokat, figyelemmel kíséri az iskolai érdekképviseletekkel és a szülői érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolattartást, ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza Általános iskolai, szakiskolai intézményegység vezető Feladatai: A Juhar utcai tagintézmény általános iskolai-, szakiskolai és fejlesztő iskolai egységeiben folyó oktató-nevelő munka tervezése, szervezése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése szervezi, koordinálja az intézményegységek órarendjének elkészítését, gondoskodik a helyettesítések megszervezéséről a szakértői vélemények alapján megszervezi az első osztályosok beiskolázását. elkészíti az intézményegységek tantárgyfelosztását és munkaerőgazdálkodási tervét 17

18 határidőre elkészíti a szakemberek továbbképzésével kapcsolatos terveket, lefolytatja az ezekkel kapcsolatos egyeztetéseket közreműködik az intézményegység dolgozóira vonatkozóan az alkalmazással, munkájuk értékelésével, elismerésével, esetleges felelősségre vonásukkal és jutalmazásukkal kapcsolatos feladatokban értékeli és elemzi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát, és erről beszámol a tantestületnek gondoskodik a tanszerellátásról óraterv alapján látogatja az a tanítási órákat, azokat elemzi, értékeli szervezi és irányítja a pályakezdő pedagógusok mentorálását kialakítja a napközis nevelők munkaidő-beosztását, gondoskodik a helyettesítések megszervezéséről ellenőrzi a napközis munkatervet és a terv alapján folyó munkát Hatásköre: Gondoskodik az iskola, szakiskola és fejlesztő iskola feladatainak szakszerű, gazdaságos, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő teljesítéséről. Folyamatosan nyomon követi ellenőrzi, értékeli a munkatársak szakmai tevékenységét. Kezdeményezi és szervezi a vezetői belső ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszüntetését. Összehangolja munkatársainak és a külső munkatársak tevékenységét. Feladatköréhez tartozó területeken jogosult a szakmai feladatok a tartalmi munkát és munkaszervezést érintő változtatások, fejlesztések kezdeményezésére. Szakmailag igazolja a szakmai területén végzett feladatok teljesítését. Az intézményvezető és a tagintézmény-vezető felhatalmazása alapján képviseli az intézetet külső szerveknél, intézményeknél az intézményegységet érintő kérdésekben Óvoda intézményegység vezető: Az óvodai egységvezető az igazgató tanács tagja, felelősséggel részt vesz az intézmény szakmai koncepciójának kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás elle Feladatai: az intézményegységben folyó nevelő munka tervezése, a nevelő munka irányítása és ellenőrzése tervezi, előkészíti a pedagógusok szakmai továbbképzését, felel a továbbképzési céltámogatás felhasználásáért, gondoskodik a helyettesítések megszervezéséről 18

19 a szakértői vélemények alapján megszervezi az óvodások beíratását szervezi és irányítja a pályakezdő pedagógusok mentorálását közreműködik az intézményegység dolgozóira vonatkozóan az alkalmazással, munkájuk értékelésével, elismerésével, esetleges felelősségre vonásukkal és jutalmazásukkal kapcsolatos munkáltatói feladatokban értékeli és elemzi az óvodában folyó nevelői munkát és erről beszámol a tantestületnek részt vesz a vezetői értekezletek, a nevelőtestületi munkaértekezletek, félévi, év végi értékelő munka előkészítésében, lebonyolításában gondoskodik az intézményegység megfelelő anyag- és eszközellátottságáról Hatásköre: Gondoskodik az óvoda feladatainak szakszerű, gazdaságos, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő teljesítéséről. Folyamatosan nyomon követi ellenőrzi, értékeli a munkatársak szakmai tevékenységét. Kezdeményezi és szervezi a vezetői belső ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszűntetését. Összehangolja munkatársainak és a külső munkatársak tevékenységét. Feladatköréhez tartozó területeken jogosult a szakmai feladatok a tartalmi munkát és munkaszervezést érintő változtatások, fejlesztések kezdeményezésére. Szakmailag igazolja a szakmai területén végzett feladatok teljesítését. Az intézmény vezető, a tagintézmény-vezető felhatalmazása alapján képviseli az intézetet külső szerveknél, intézményeknél az intézményegységet érintő kérdésekben Kollégiumi és szociális intézményegység vezető A kollégiumi és szociális intézményegység vezető az igazgató tanács tagja, felelősséggel részt vesz az intézmény szakmai koncepciójának kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Feladatai: gondoskodik a kollégista gyermekek hétközi szabadidejének hasznos eltöltéséről gondoskodik a zökkenőmentes munkarendről, a pedagógiai munkát segítők folyamatos beosztásáról 19

20 gondoskodik a kollégista gyermekek hétközi szabadidejének hasznos eltöltéséről szervezi és irányítja az intézményegység tanítási időn kívüli foglalkozásait közreműködik az intézményegység ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működtetésében. szervezi a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. munkabeosztást készít. rendszeresen ellenőrzi a tanügyi dokumentumok vezetését. gondoskodik a helyettesítések megszervezéséről (erről minden esetben tájékoztatja a tagintézmény vezetőt) részt vesz az iskolai ünnepélyek szervezésében és lebonyolításában figyelemmel kíséri a pályázati elérhetőségeket, illetve javaslatot tesz a pályázatokon való részvétel javaslatot tesz az intézményvezetőnek a személyi, tárgyi feltételek javítására vonatkozóan gondoskodik saját területén az intézményi szabályzatok betartásáról, betartatásáról szervezi és irányítja a pályakezdő pedagógusok mentorálását együttműködik az intézményi belső ellenőrrel, szükség szerint belső ellenőrzést kezdeményez koordinálja a támogató szolgálat munkáját, gondoskodik az ellátottak biztonságos és időben történő szállításáról gondoskodik a feladatot ellátó gépjárművek működőképességéről, műszaki alkalmasságáról Felelős: az intézményegység jogszerű működéséért, munkaügyi, szakmai jogszabályok és határidők betartásáért, az intézményegység takarékos gazdálkodásáért, a feladatellátást biztosító infrastruktúra állagáért, vagyontárgyaiért, a vagyonvédelem betartásáért, az intézményegység napi működésének kiegyensúlyozottságáért, a szakmai tevékenységek folyamatos, szakszerű ellátásáért, szükség esetén az ehhez szükséges helyettesítési rendért, külső segítség igénybevételéért, a szakmai tevékenységről történő beszámoló benyújtásáért és tartalmáért, az intézményegység pedagógiai munkájáért, az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a munkája során keletkezett és az általa kezelt iratok szakszerű tárolásáért, 20

21 az adatvédelmi szabályok betartásáért. Hatásköre: ellenőrzi és értékeli az intézményegységben dolgozó munkatársak szakmai tevékenységét részt vesz a szakszerű és törvényes működés belső szabályozási feltételeinek megteremtésében. A szabályozásokat szükség szerint felülvizsgálja és a szükséges módosításokat javasolja. kezdeményezi és szervezi a vezető belső ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszűnését. Különleges gyermekotthon intézményegység vezetője A gyermekotthon vezetője az igazgató tanács tagja. Felelősséggel részt vesz az intézmény szakmai koncepciójának kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Vezeti és szervezi a szakmailag önállóan működő intézményegységet. Feladatai: Gondoskodik az intézmény szakmai egységeivel való folyamatos kapcsolattartásáról. Igyekszik minden információ beszerzésére, amelyek birtokában a gyermekotthon integráns része lehet az egész intézménynek. Elkészíti, összegezi szervezeti egysége javaslatait, kéréseit az Intézmény munkatervére, szakmai programjára és minden egyéb dokumentumára vonatkozóan. Irányítja a gyermekotthon munkáját, tervezési-szervezésiellenőrzési-értékelési vezetői feladatait ellátja. A gyermekotthon tevékenységéről az intézményvezető által meghatározott időpontokban, de legalább évente beszámol, és javaslatot tesz a kiemelkedő munkateljesítmények elismerésére. Saját hatáskörében javaslatokat fogalmaz meg új dolgozók alkalmazásáról, illetve tevékenyen segíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját az álláshelyek betöltésében. A gyámhivatali határozat szerinti esetekben ellátja a gyermekotthon gondozottainak gyámságával járó feladatokat. Munkáját a nevelő/lakóegység-vezetők, család- és utógondozó, fejlesztőpedagógus, pszichológus, gyermekvédelmi ügyintéző segíti. A gyámi feladatokra, törvényes képviseletre meghatalmazást adhat a nevelő/lakóegység-vezető, vagy más szakmai munkatárs részére. Segíti a vezetése alá tartozó közalkalmazottakat a szakmai autonómia gyakorlásában. Közreműködik a tárgyi, pénzügyi és gazdálkodási feltételek biztosításában. Kiadmányozza az intézményegység napi működéséhez kapcsolódó tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, továbbá a 21

22 szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyeket az intézményvezető nem tartott fenn. Statisztikai jelentéseket készít, érdemi döntést nem igénylő iratokat, adatokat szolgáltat. Gondoskodik a közegészségügyi előírások betartatásáról, valamint a rendkívüli meghibásodások elháríttatásáról. Dönt azon ügyekben, amelyeket az SZMSZ és egyéb jogszabályok a hatáskörébe utalnak, beszámol munkájáról, és elkészíti beosztott dolgozóinak munkaköri leírását. Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel közvetlen felettese megbízza. Távolléte esetén helyettesítését a gyermekotthon általa megnevezett dolgozója (nevelő, család- és utógondozó) látja el. A gyermekotthon teljes feltételrendszerén belül önállóan kialakított pedagógiai gyakorlatot folytat, részesül minden olyan kedvezményben és juttatásban, amely megilleti az érvényes törvények és jogszabályok alapján. Aláírási joggal van felruházva, ezért anyagi és ügyrendi felelősséget von maga után. Elkészíti a szervezeti egység munkáját megalapozó helyi szabályozást - a szakmai programot, a házirendet, éves munkatervet, az ellenőrzési tervet, családi pótlék felhasználásáról szóló szabályzatot, a gyermekotthonban előforduló rendkívüli események jelentésének rendjét. Figyelemmel kíséri a gyermekotthon gazdálkodását, érvényre juttatja a racionalitás és az általános takarékosság elveit. A gyermekotthonban munkaértekezleteket szervez és vezet. Segíti a belső- és külső ellenőrzés munkáját. Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, illetve javaslatot tesz a pályázatokon való részvételre. A gyermekotthonban elkészíti és jóváhagyásra közvetlen feletteséhez beterjeszti a szabadságolási tervet. Az anyagi eszközök takarékos felhasználásáért és a szabályzatok betartásáért folyamatos és teljes felelősség terheli. Gondoskodik a biztonságos munkakörülmények kialakításáról, a berendezések rendeltetésszerű használatáról. Tagintézményvezető szervezi a munka- és balesetvédelmi oktatás lebonyolítását, a tűz- és vagyonvédelmet Az intézményegység működtetésének tervezésekor együttműködik az intézményvezetéssel, javaslatokat fogalmaz meg. Részt vesz a munkavédelmi szemléken, továbbá az esetleges balesetek kivizsgálásában. A munkájával kapcsolatos adminisztrációt elvégzi. A szakmai munkához szükséges eszközök beszerzésére javaslatot tesz az igazgatónak. Ellenőrzi a gyermeki jogok tiszteletben tartását és betarttatását Kapcsolatot tart a gondozottak szüleivel, rokonaival. Törekszik a velük való együttműködésre, egyenrangú partneri viszony kialakítására. 22

23 Segíti, ellenőrzi a gyermekotthonban nevelkedő gyermekek tankötelezettség teljesítésének folyamatát, kapcsolatot tart az oktatási intézmény gyógypedagógusaival és a terápiákat segítő szakemberekkel. Segíti a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező utógondozói ellátott fiatalok számára védett munkahely keresését, illetve a munkaügyi központba regisztrálását. Munkaköri leírásában nem szabályozott feladatokat az intézményvezető irányítása szerint végzi. Ellenőrzi a működési dokumentumok szabályszerű vezetését, a vezetése alá tartozó szakmai egységek előírás szerinti tevékenységét, a szabadságolás rendjét és a szabadságok nyilvántartását. Ellenőrzési jogot gyakorol minden olyan területen, amelyet az SZMSZ, vagy igazgatói utasítás a hatáskörébe utal. Szervezi, ellenőrzi, összesíti az irányítása alatt álló lakóegységekben jelentkező helyettesítéseket, ellenőrzi a munkanaplókat, szolgálati beosztásokat. Hetenként legalább egy alkalommal ellenőrzi a lakóegységekben folyó munkavégzést, szakmailag segíti a lakóegység-vezetőt. Részt vesz a vezetői megbeszéléseken, továbbá az intézmény értekezletein, fórumain, rendezvényein. Szakmai ismereteit gyermekvédelmi továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja. Megszervezi a szupervíziók, önismereti tréningek lebonyolítását Segíti - megfelelő szervezéssel - munkatársai továbbképzését Munkakörében az intézményvezető tudtával és felhatalmazásával képviseli az intézményt. Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel közvetlen felettese megbízza. Hatásköre: Gondoskodik a szakmai program szabályainak megfelelő teljesítéséről. Folyamatosan nyomon követi, ellenőrzi, értékeli a munkatársak szakmai tevékenységét. Kezdeményezi és szervezi a vezető belső ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszűnését. A gyámhatósági folyószámlák kezelése kapcsán banki aláírási jogkört gyakorol az illetékes gyámhivatal engedélyezésével. Kapcsolatot tart: gyámhivatalokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársaival, gyermekjogi képviselővel, gondnokokkal, szociális intézményekkel, társintézményekkel, civil szervezetekkel Intézményegység vezető helyettes EGYMI intézményegység vezető-helyettes feladatai Jogállás:vezető 23

24 Az EGYMI intézményegységben működő beszédjavító óvodai csoport, a beszédjavító első osztályok, az általános iskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola szakmai irányítója. Feladata: az oktató, nevelő munka, irányítása, a helyettesítések szervezése, az új kollégák és a főiskolai hallgatók gyakorlati jellegű megsegítése, szervezi és felügyeli az intézményen belüli továbbképzéseket, szakmai beszélgetéseket, konferenciákat, részt vesz a tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében, szervezi és koordinálja a gyógypedagógiai asszisztensek munkáját, kapcsolatot tart a szülői szervezettel, továbbá civil szervezetekkel. szervezi a főiskolai hallgatók gyakorlatát szervezi és irányítja a pályakezdő pedagógusok mentorálását Vezetői helyettesítési rend: Vezető: Telephely: Helyettesítés jellege: 1. Helyettesítő 2. Helyettesítő Helyettesítés tartalma: Intézmény-vezető Székhely Eseti feladattól függően, megbízás szerint: tagintézmény és intézményegység vezetők Tartós EGYMI intézményegység vezetője Tagintézmény vezető Juhar u. Eseti Iskola intézményegység vezető EGYMI intézményegység vezető helyettes Intézményvezető Tartós Igazgatónő AC tagintézmény vezető AC Eseti Munkaközösség Kijelölt vezető csoportvezető Tartós Intézményvezető EGYMI int. egys. vezető Intézmény-egység Juhar u. vezetők Ált. isk. szakiskola Tartós tagintézmény óvodai egység vezető vezető Eseti óvodai egység kollégium vezető egység vezető Óvodai egys. vez. Tartós általános iskola és kollégium spec. szakiskola egység vez. int.egys. vez. Kollégiumi egység vezető Eseti általános iskola és spec. szakiskola int.egys. vez. tagintézmény vezető kollégium egység vez. teljeskörű teljeskörű teljeskörű teljeskörű rendkívüli események esetén, jelentési és intézkedési kötelezettség teljeskörű teljeskörű teljeskörű teljeskörű teljeskörű Tartós iskolai egység teljeskörű vezető Eseti iskolai egység óvodai teljeskörű 24

25 vezető egységvezető Gyermekotthon vezető Tartós intézményvezető intézményvezető Eseti tagintézmény tagintézmény vezető vezető Támogató szolgálat Tartós lásd: kollégium Eseti EGYMI egys. vez. Székhely Tartós intézményvezető intézményegység vezető helyettes Eseti intézményegység intézményvezető vezető helyettes Intézmény egység vezető helyettes 4. táblázat: Helyettesítési rend Székhely Tartós EGYMI intézményegység vezetője Eseti EGYMI intézményegység vezetője megbízott munkaközösség vezető megbízott munkaközösség vezető teljeskörű teljeskörű teljeskörű teljeskörű teljeskörű/ értesítési kötelezettség teljeskörű/ értesítési kötelezettség 3.4 Vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás, képviselet A területet a Klebelsberg Intézményfenntartó 4 Alkalmazotti közösség 4.1 A nevelőtestület a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend elfogadása, módosítása; a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének előkészítése, elfogadása; az intézmény szakmai munkáját átfogó elemzések, értékelések és beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés; az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályokban, rendeletekben meghatározott egyéb ügyek A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásának szabályai 4.2 Pedagógusok, gyógypedagógusok A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy: a Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit megválassza a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség valamint a szülői szervezet véleményének kikérésével megválassza az 25

26 tankönyveket, alkalmazott tanulmányi segédleteket, taneszközöket irányítsa, értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez a nevelőtestület tagjaként részt vegyen az intézmény nevelési, illetve Pedagógiai Programjának tervezésében, az értékelésben, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék A pedagógus személyiségével, munkavégzésével, pályájával kapcsolatos elvárások: Tevékenységével, szakmai munkájának színvonalas ellátásával, erkölcsi tartásával hozzájárul az intézmény jó hírnevéhez. A gyermek, tanuló egyéniségét és emberi méltóságát mindenkor tartsa tiszteletben. Törekvései, céljai elérésére sem testi, sem lelki erőszakot nem alkalmazhat. A szülőkkel való kapcsolattartása egyenrangú személyek közötti partneri viszony legyen. A gyermek, tanuló szociális, mentális problémáinak észlelésénél segítséget nyújt a szülőnek, tiszteletben tartva a szülői jogokat. Munkahelyén semmilyen politikai propagandát nem folytathat, esetleges politikai szerepvállalásait határozottan különítse el nevelői munkájától. A pedagógus kötelező feladatai: nevelői-oktatói munkájához tanmenetet, projektet készíteni a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztrációt elvégezni, nevelői és oktatói tevékenysége keretében ismereteit tárgyilagosan és többoldalúan közvetíteni nevelői és oktatói tevékenysége során figyelembe venni a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, fejlettségét, fogyatékosságát segíteni a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását segíteni a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő tanuló felzárkóztatását a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadni, és ezek elsajátításáról meggyőződni közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében 26

27 a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatni, a szülőt figyelmeztetni, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adni Az iskolában dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje heti 40 óra, mely a kötelező órákból, valamint a nevelői-oktatói munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 4.3 Osztályfőnökök Az osztályfőnököket - az intézményegység-vezetők egyetértésével - az intézmény vezetője nevezi ki, vonja vissza megbízásukat. Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak erkölcsi értékekben gazdag emberi kibontakozását. Önmagát fejlessze a gyermekről szóló tudás bővítésében, a pedagógushivatás gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek, jártasságok és készségek gyarapításában. Maga is járuljon hozzá gyakorlati munkásságával, valamint a szakmai munkaközösségekben kifejtett tevékenységével iskolánk pedagógiai tevékenységének fejlődéséhez. A gyermek, tanuló egyéniségét és emberi méltóságát mindenkor tartsa tiszteletben. Érvényre juttatja az intézmény nevelési programjában megfogalmazott nevelési elveket, elvárásokat. A gyermek, tanuló szociális, mentális problémáinak észlelésénél segítséget nyújt a szülőnek, tiszteletben tartva a szülő elsődleges felelősségét a nevelésben. Tanítványa bántalmazásáról, ellátatlanságáról, gondozatlanságáról testi, lelki veszélyezettségéről szerzett információit eljuttatja a kompetens szakemberekhez, illetve szervezetekhez, a lelki és személyiségi jogok szigorú tiszteletben tartásával. A szülőkkel való kapcsolattartására az egyenrangú személyekre jellemző partneri viszony érvényesüljön, amelyben csak egyetlen területen, a pedagógiai kompetencia területén meghatározó a vezető szerep. Politikai szerepvállalásait határozottan elkülöníti nevelői munkájától. Feladatai: minősíteni a tanulók magatartását és szorgalmát, rendszeresen tájékoztatni osztályukat az iskolai feladatokról, tanítványaikkal tanulmányi kirándulást szerveznek, kulturális programokon tanulói kíséretet látnak el, gondoskodnak osztályuk kötelező orvosi vizsgálaton való részvételéről, 27

28 évente legalább két szülői értekezletet tartanak, szoros kapcsolatot tartanak fenn az osztály szülői munkaközösségével. nevelő-oktató munkájukhoz tanmenetet készítenek. az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe venni aktív pedagógiai kapcsolatot fenntartani a szülői közösséggel, a gyermekekkel/fiatalokkal foglalkozó nevelőkkel, tanárokkal, és a gondozásukat ellátó pedagógiai munkát segítőkkel ellátni az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (anyakönyv, osztálynapló vezetése, kontrolkérők megírása, egyéni fejlesztési tervek készítése, értékelése félévente, pedagógiai jellemzés,) rendszeresen részt vesz az intézményi továbbképzéseken, rendszeres kapcsolatot tart tanítványai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, tanmenetet ír, amit ellenőrzésre átad vezetőnek, a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba, szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül, a tanítási óráját pontosan kezdi és fejezi be, saját órájáról - indokolt esetben az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés után a diákot elengedheti, szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit, a dolgozatokat legfeljebb két héten belül kijavítja, értékeli és kiadja a tanulóknak. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet tart az intézmény működési rendjében felmerülő foglalkoztatásokba /ügyeletek, felvételiztetés/ bekapcsolódik, a szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart, részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, munkatervben előírt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken, a leltározásban. Kötelességeik különösen: Célzatosan összehangolni osztályukban a nevelési feladatokat, törekedni arra, hogy osztályuk jó közösséggé váljon, amelyben minden tanuló kiegyensúlyozottan érzi magát. Tanítványaik családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálni személyiségüket, segíteni önismeretüket, fejlődésüket. Megkülönböztetett figyelmet fordítani azokra, akik képességeik alatt teljesítenek, felderíteni az okokat és segíteni kiküszöbölni a gátló tényezőket. Keresni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókon való segítés módjait, gondoskodni a hivalkodó öltözködés, viselkedés elkerüléséről. 28

29 Folyamatos jelenlétükkel is kifejezni az osztályukkal való törődésüket /szünetekben, rendezvényeken, kirándulásokon való részvételükkel/. Figyelemmel kísérni tanítványaik tanulmányi eredményeit, ellenőrizni, gondoskodni arról, hogy az értékelés (osztályzat) bekerüljön az ellenőrzőbe. Koordinálni és segíteni az osztályukban tanító pedagógusok munkáját, óralátogatásokat, hospitálásokat szervezni. Szükség esetén hívjanak össze tanácskozást az osztályukban tanító pedagógusok számára. Gondot fordítani arra, hogy tanítványaik teherbírásukkal összhangban vállaljanak részt a tanórán kívüli szabadon választható elfoglaltságokból. 4.4 Gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők Közvetlenül vesz részt az oktató nevelő munkában. Feladatát a mindenkori munkaköri leírása szerint végzi. A gyógypedagógiai asszisztens általános pedagógiai asszisztensi feladatai keretében átveszi, átadja a tanulót a szülőtől, gondozótól, a pedagógussal egyeztetve tájékoztatja a szülőt tanulót érintő napi eseményekről. Részt vesz a szülői értekezleteken, esetenként családlátogatáson, team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken. Intézményen kívül foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, tanulmányi sétákra, erdei iskolában stb. kíséri a tanuló(ka)t. Gondoskodik a foglalkozásokon való megjelenésről, tevékenyen részt vesz a tanuló környezeti, személyi higiénés szokásainak kialakításában (személyes élettér, közös élettér tisztasága, rendje stb.). Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, felügyeli a rábízott tanulókat, vigyáz a tanulók testi épségére. Segíti, bátorítja a tanulót általános jellegű egyéni és csoportos feladatai megoldásában. A pedagógus irányításával közreműködik a tanulót fejlesztő, korrekciós tevékenységben, egyénileg segít a tanulónak a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon Közreműködik a tanórák és a napközis foglalkozások rendjének biztosításában, a tanórai foglalkozásokon az általános jellegű oktatási és technikai eszközök kezelésében. 4.5 Technikai dolgozók 2 Székhely intézmény Juhar utcai telephely Szalag utcai telephely iskolatitkár iskolatitkár iskolatitkár (osztott munkakörben 0,5 státusz) munkaügyi ügyintéző oktatástechnikus ügyviteli alkalmazott szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző pénztáros személyi segítő gépkocsi vezető 2 A dolgozók munkakörének, feladatainak részletes leírását a munkaköri leírások tartalmazzák 29

30 5. táblázat: Technikai dolgozók (személyszállító) ápoló fűtő-karbantartó takarító portás udvari munkás Iskolatitkár Munkaköri feladatait munkaköri leírás szabályozza Munkaügyi ügyintéző Felelős: a munkaügyi okmányok (kinevezések, átsorolások, megbízási szerződések) szabályszerűségéért, és kapcsolódó feladatok (TB, SZJA ügyintézés, túlóra, helyettesítés elszámolása) ellátásáért, a közalkalmazottak személyes iratainak törvényszerinti kezeléséért, tárolásáért, vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását Pénztáros Felelős: intézményi étkeztetés szervezéséért, pénzkezelés pontos, biztonságos megvalósításáért, a munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi előírásaival kapcsolatos gazdasági feladatok figyelemmel kíséréséért, a vagyonvédelem, vagyonbiztonság végrehajtásáért. Feladatai: használja a fenntartó által megvásárolt adminisztrációs és ügyviteli szoftvereket elkészíti az időszakos jelentéseket, beszámolókat és azokat az igénynek megfelelően továbbítja, ellenőrzi a kifizetésre kerülő pénzeszközök jogosságát, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak betartását, eszközök, anyagok kiadásának, használatbavételének dokumentálása Oktatás-technikus Feladata: számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés jogosultságát különböző azonosító jelszókkal levédeni, nyilvántartott személyi anyagok biztonságos lementése elektronikus adathordozókra, üzemzavarok elhárítása, 30

31 más feladatú számítógépes rendszer hozzáférési lehetőségeinek megakadályozása, az intézmény számítógép rendszereinek karbantartása, intézményi egységek számítógépes hálózati rendszerének működtetése, számítástechnikai szaktanterem felügyelete, zavartalan működésének biztosítása Egyéb munkakörök Az ügyviteli alkalmazott, a szociális- gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, az ápoló a fűtő-karbantartó, a takarító, a portás, az udvari munkás, a személyi segítő, a gépkocsi-vezető (személyszállító) feladatit részletes munkaköri leírás tartalmazza. 4.6 Szakalkalmazottak Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a szakalkalmazotti közösség, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A szakalkalmazottak értekezleteiket az intézményvezető vezeti. Az intézmény szakalkalmazotti értekezlet tagjai: a pedagógusok; pszichológusok a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak; A szakalkalmazotti értekezlet az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik. Rendkívüli értekezletet az igazgató bármikor összehívhat. A szakalkalmazotti értekezleten a részvétel az SZMSZ-ben meghatározott minden intézményi tagja számára kötelező. A szakalkalmazotti értekezlet ha jogszabály másként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A szakalkalmazottak döntéseiket szakalkalmazotti értekezleten ha jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. Szakalkalmazotti közösség A szakalkalmazotti közösségtagjai: Az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott, vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Az alkalmazotti értekezletekre vonatkozó szabályok: Az alkalmazotti értekezleten a részvétel kötelező. 31

32 Az alkalmazotti értekezlet ha a jogszabály máként nem rendelkezik akkor határozatképes, ha tagjainak ötven százaléka részt vesz az értekezleten. Az alkalmazotti értekezlet döntéseit alkalmazotti értekezleten ha jogszabály másként nem rendelkezik nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha a törvény előírja, vagy az állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 4.7 Szakmai munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt: működési rendjéről és munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség szakterületét érintően véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét szakterületét érintően a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba sorolásához a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. (3) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. (4) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. 32

33 (5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. 3 Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: 1 Tanulásban akadályozott tanulókkal foglalkozó pedagógusok munkaközössége 2 Értelmileg akadályozott tanulókkal foglalkozó pedagógusok munkaközössége 3 Szakiskolai munkaközösség 4 Óvodai munkaközösség 5 Autizmus munkaközösség 6 Tehetséggondozó munkaközösség 7 Beszédjavító munkaközösség 8 ÖKO munkaközösség A munkaközösségek vezetőjét munkaközösségek javaslata alapján az intézményvezető bízza meg Szakmai munkaközösségek kapcsolattartása, együttműködése A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje a pedagógiai munka éves tervezésében: az egyes munkaközösségek által összeállított éves munkaterveket a munkaközösség vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik a nevelőtestülettel a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség vezetők felelnek - ennek érdekében a munkaközösség vezetők havi rendszerességgel megbeszélést tartanak közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten, például a munkaközösségi munkatervek és beszámolók szempontrendszere, tartalmi elemei, az iskolai belső szabályzatok, helyi tantervek felépítése, a tanulók beszámolási és értékelési rendszerének elvei a féléves és az éves munka értékelésében: a tanévzáró elemző értekezleten a munkaközösség vezetők a nevelőtestület előtt beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről 5. Szervezeti egység-szintű szabályozás 5.1. Általános szabályok, alapelvek Az intézmény összetett struktúrájának köszönhetően a különböző ellátási formákban, illetve a különböző telephelyeken a nyitva tartás, a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 33

34 tanulók és dolgozók benntartózkodásának rendje egyaránt eltérhet az általánosan kiadott működési rendtől. Az intézmény egyes egységei folyamatos nyitva tartással működnek (kollégium, gyermekotthon), speciális működési rendje van a szociális intézmény egységnek, illetve a támogató szolgálatnak is Az intézmény egységeinek szabályzata A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a működés közös szabályait és intézményegységenként külön-külön az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat Intézménytípus szerinti szabályok A nyitva tartás és benntartózkodás rendje : Szervezeti egység: Székhely intézmény Juhar utcai telephely Szalag utcai telephely - Intézmény egység, tagozat, csoport Napi nyitva tartás Tanulók intézményben tartózkodása Heti nyitva tartás Óvoda 7-17 Hétfőtől péntekig Általános iskola 7-17 Hétfőtől péntekig Készségfejlesztő speciális szakiskola Óvoda Általános iskola 7-13:30 (17-ig) Készségfejlesztő speciális szakiskola 7-17 Hétfőtől péntekig 7-13:30 (17-ig Hétfőtől péntekig Hétfőtől péntekig Hétfőtől péntekig Kollégium Vasárnaptól -péntekig Gyermekotthon Támogató szolgálat Óvoda Hétfőtől péntekig Éves nyitva tartás szept.01- június 15. szept.01- június 15. szept.01- június 15. szept.01- június 15. szept.01- június 15. szept.01- június 15. folyamatos folyamatos 6-18 Hétfőtől péntekig szept.01- június 30. folyamatos szept.01- június 30. szept.01- június 30. Dolgozók intézményben tartózkodása 7-17 óráig, munkaidő beosztás szerint 7-17 óráig, munkaidő beosztás szerint 7-17 óráig, munkaidő beosztás szerint 7-17 óráig, munkaidő beosztás szerint 7-17 óráig, munkaidő beosztás szerint 7-17 óráig, munkaidő beosztás szerint ig Beosztás szerint Megszakítás nélkül Beosztás szerint ig ügyelet, ig Vezetők intézményben tartózkodása 8-16 óráig (szükség szerint, rugalmasan) 8-16 óráig (szükség szerint, rugalmasan) , távollét esetén helyettesítési 34

35 Autizmus Centrum Általános iskola Készségfejlesztő speciális szakiskola 6. táblázat: Benntartózkodás, nyitva tartás munkaidő beosztás szerint, ig ügyelet rend szerint: intézményvezető (székhelyen) - munkaközösség vezető, ügyeletes pedagógus (telephelyen) A telephelyenkénti, intézményegységenkénti szabályozás elemei: a működés rendjének általánostól eltérő szabályozása o tanulók intézményben tartózkodásának rendje o alkalmazottak intézményben tartózkodásának rendje a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje belépés, benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére hagyományőrzés, ünnepélyek és megemlékezések rendje rendszeres egészségügyi felügyelet rendje intézményi óvó- védő előírások egyéb foglalkozások időkerete, célja, szervezeti formája diáksportkör tanulói, gondozotti fegyelmi eljárás eltérő szabályai EGYMI - székhely intézmény Nyíri út 30. (9)37 EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az EGYMI céljaival összhangban a szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat, továbbá utazó gyógypedagógusi hálózatot működtethet. Elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás feladatait, valamint az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai vagy középiskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell működnie. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni. 4 Intézményünkben a tanév rendjét az EMMI adott tanévre szóló rendelete határozza meg. Intézményünkben 5 napos munkarend van. A tanév helyi rendjét és az ahhoz kapcsolódó fontos feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. Meghatározásra kerülnek: a nevelőtestületi értekezletek időpontjai, az ünnepek, hagyományőrző programok, rendezvények időpontja, a tanítás nélküli napok időpontja, témája, bemutató órák és foglalkozások rendje, évi CXC. tv. a Nemzeti Köznevelésről 35

36 a nyílt napok megtartásának rendje és ideje. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület javaslatot tehet az oktató, nevelő munka lényeges tartalmi változásairól /házirend, pedagógiai program stb./, iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek, tantestületi értekezletek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról, az éves munkaterv jóváhagyásáról. (A munkaterv rögzíti a nevelőtestületi megbízásokat, a hagyományápolás módjait.) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig szülőkkel Nyilvánosság biztosítása Az intézmény alapdokumentumait: szakmai alapdokumentumot, szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, helyi tantervet, házirendet az intézmény honlapján minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tesszük: Az alapdokumentumok elektronikus és nyomtatott formában rögzített példányai az intézményvezető irodájában, valamint az intézmény könyvtárában is olvashatók, megismerhetők. A tanulói jogviszony keletkezése A tanulói jogviszony A köznevelési intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel intézménykijelölés alapján történik. A felvétel feltétele, hogy a tanuló érvényes szakértői javaslattal rendelkezzen. A tanulói jogviszony megszűnése A köznevelési intézményekben a tanulói jogviszony megszűnéséről a mindenkori jogszabályok rendelkeznek. Nyitva tartás Az általános iskolában reggel 7 órától ügyeletet biztosítunk, az oktató, nevelő munka 8:00 órakor kezdődik. A tanítás tanulócsoportokra bontott órarend szerint fejeződik be. A délutáni foglalkozások, szakkörök, sportkörök legkésőbb 1500 óráig, a napközis foglalkozások 1600 óráig tartanak ig ügyeletet biztosítunk. 36

37 A hivatalos munkaidő 8 órától 16 óráig tart, ebben időszakban van lehetőség a hivatalos ügyintézésre. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt, kérelem alapján. Tanítás nélküli napok időtartama alatti nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény területét a felügyelet alá tartozó tanulók tanítási idő alatt osztályfőnöki vagy igazgatóhelyettes írásbeli engedélyével nem hagyhatják el. Az intézmény a nyári- téli- tavaszi szünet időtartama alatt ügyeleti rend szerint tart nyitva. A fejlesztő órákon a gyermekek, tanulók hetekre bontott órarend szerint vesznek részt A tanítási órák, óraközi szünetek rendje Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet. Az első óra reggel 8 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartamát a Házirend szabályozza. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét a munkaközösség vezetők javaslata alapján a munkaterv rögzíti. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy helyettesei tehetnek. A kötelező orvosi vizsgálatok a tanítási idő alatt az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek meg Tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A vizsgáztatás szabályait törvények szabályozzák. A szakmai vizsgáztatás központi vizsgakövetelmények szerint történik. A helyi vizsgák az alábbiak: javítóvizsga osztályozó vizsga évnyerő vizsga A vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyv vezetéséért a bizottság elnöke a felelős. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. A vizsgák időpontját az éves munkatervben kell rögzíteni. 37

38 Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Napközi és tanulószobai foglalkozások: Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a napközi otthoni, vagy a tanulószobai ellátást. Az írásos jelentkezést szülői aláírással kell jelezni a tanuló tájékoztató füzetében. A napközis foglalkozások rendje: A napközi otthoni ellátás keretében tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől 16 óráig pedagógusok foglalkoznak az iskolában maradó gyermekekkel. Biztosítják számukra az étkezési lehetőséget, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat, a szabadban való mozgást. A tanulószobai foglalkozásokat szaktanárok tartják, a hét különböző napjain eltérő közismereti tantárgyakból, évfolyamszintű szervezésben Képességfejlesztés, tehetséggondozás A kötelező tanórán kívüli programokat a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek ismeretterjesztő, művelődési, művészeti, képesség- és közösségfejlesztő célokkal A foglalkozások ismeretanyagáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. A foglalkozást vezető pedagógust az intézmény vezetője bízza meg. Az intézmény énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 38

39 Zenei tehetséggondozás: hegedűn, furulyán és citerán történő hangszertanítás folyik a szabadidős foglalkozások időkeretében. Sportkör: A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Az intézményünkbe járó tanulók számára érdeklődés, tehetség alapján biztosítjuk a különböző sportfoglalkozásokon való részvételt. Felzárkóztató foglalkozások (egyéni tanulási ütem): A képességfejlesztés célja az alapképességek fejlesztése és a követelményekhez való felzárkóztatás. A fejlesztéseket az intézményvezető által megbízott, megfelelő szakképesítésű pedagógus tartja. Az 1-4. évfolyam felzárkóztató foglalkozásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Versenyek és bajnokságok: Alkalomszerű foglalkozások A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos szinten meghirdetett versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az adott program megszervezésével megbízott. Tanulmányi kirándulások: Az intézmény a tanulók részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján): a természet és a hazai kulturális örökség megismerése, A kirándulások a munkatervben foglaltak szerint szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni az intézmény vezetőjének. A kirándulásokat az intézményvezető engedélyezi. Szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket az ellenőrző útján kell 39

40 tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, szorgalmától függően költségekhez az iskola, az alapítvány hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Kulturális programok látogatása: Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül, szabadidős program keretében bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. A tanítási időben az intézményvezető engedélye szükséges Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei: osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb. egyéb szabadidős rendezvényeken is részt vehetnek. A rendezvényekhez akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit és létesítményeit igénybe kívánják venni, vagy ha a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Az intézmény vezetősége gondoskodik a szabadidő szervezés feltételeiről A vezetők és pedagógusok az intézményben való benntartózkodásának rendje: Az intézmény folyamatos és zavartalan működésének érdekében biztosítani szükséges, hogy a vezetői feladatokat ellátók benntartózkodási rend szerint végezzék munkájukat. Az intézményvezető valamint az intézményegység-vezetők intézményben való benntartózkodásukat úgy szervezik, hogy feladataikat folyamatosan el tudják végezni. Az intézményvezető és az intézményegység-vezetők - a nyitva tartás ideje alatt - munkaköri leírásban foglalt, illetve heti órarendre bontott terv szerint tartózkodnak a telephelyeiken. A vezetők munkaideje 8-16 óráig tart. Távollétüket kötelesek bejelenteni az intézményvezetőnek. A tanítási szünetek ügyeleti rendjét az intézményvezető készíti el. Pedagógusok munkarendje: A teljes munkaidő heti 40 óra. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézmény vezetői állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások 40

41 összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait - a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 1/2 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra /foglalkozás/ elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. A pedagógusok számára nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezetők és a munkaközösség vezetők véleményének kikérését követően. Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a munkaközösségek által szervezett programokon, szórakoztató programokon váltakozva a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: Az intézmény tanulóit kísérők engedély nélkül tartózkodhatnak az adott telephelyen az átadás-átvétel időtartamáig. Engedély nélkül tartózkodhatnak a szülők és gondviselők a szülői értekezleteken, illetve az intézmény valamennyi rendezvényén a meghívott vendégek. Hivatalos ügyintézés kapcsán, az intézménnyel jogviszonyban nem állók munkaidőben, 8-16 óráig, a portaszolgálaton történő bejelentkezés után kereshetik az ügyintézőt, helyismeret nélkül a portás kíséretet biztosít. Idegenek az intézmény telephelyein vagyon és biztonsági okok miatt csak a portás tájékoztatását követően, illetve az intézményegységekben az intézményegység-vezető engedélyével tartózkodhatnak A székhely intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény épületét a birtokbavételtől kezdődően címtáblával kell ellátni. Az intézmény minden alkalmazottja és tanulója felelős a tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi előírások betartásáért. 41

42 Az intézmény különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről a házirend intézkedik. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! Az intézmény alkalmazottainak joga az intézmény valamennyi helyiségének rendeltetésszerű használata. Használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az intézményvezető engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények. Védő előírások: Az intézményi vagyon és a személyi védelem miatt az épület üveges bejárati ajtót a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani! Ugyancsak zárva kell tartani - nyitvatartási időben is - az intézmény üresen hagyott termeit: a tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, öltözőket és egyéb helyiségeket. Az osztálytermeket az osztályfőnökök kötelesek nyitni és zárni! Az utolsó tanítási óra után a bezárt osztálytermek kulcsát a pedagógusok kötelesek az erre a célra kijelölt helyre tenni. Helyiségek használati rendje: Alkalmazottak és tanulók helyiséghasználata: A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait. Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell, a használati cél és időpont megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is kizárólag pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztási időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával. Szaktantermek használati rendje: A speciálisan felszerelt szaktantermekben: az informatika teremben, a könyvtárban, a tornateremben, az egyéni fejlesztő termekben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika, tanműhely stb.) használatához. Berendezések és felszerelések használata: 42

43 A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a haszná1ati utasítás betartásával engedélyezett Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elzárni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak! Indokolt esetben rövid időre (1-2 óra) a székek és a padok másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (osztályfőnök) engedélyével lehetséges, de a bútorokat épségben, eredeti helyükre kell visszatenni annak, aki elhozta. Bérbeadási rend Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytat, melynek fő formája a bérbeadás. A helyiségek, létesítmények, berendezések bérbeadására - nem veszélyeztetve az alapfeladatok ellátását a működtető előzetes engedélye alapján az intézményvezető ad engedélyt. A bérbeadás bérleti szerződés megkötésével lép életbe. Könyvtárhasználati rend A könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezeti egység. Az intézményi könyvtár alapterülete 22 m2. A könnyen megközelíthető helyiség alkalmas a könyvtári ismerethordozó állomány szabadpolcos elhelyezésére. A könyvtár művelődési jellege miatt valamennyi diák és pedagógus kulturális érdekét, igényeit szolgálja, ezért fejlesztése, a könyvtáros munkájának támogatása kiemelt az intézmény szervezeti egységei közül. A könyvtár minőségi működése nélkülözhetetlen: a megalapozott tudás elsajátításához, a sokoldalú művelődéshez, a fiatalok személyiségének, érzelmi világának fejődéséhez, a kulturált magatartás kialakításához. A könyvtár vezetője: Az intézmény könyvtárát pedagógus munkakörben alkalmazott gyógypedagógus vezeti, könyvtáros teendőit órakedvezmény biztosításával végzi. A fontosabb feladatai: az igények szerint vásárolt dokumentumok nyilvántartása, a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, őrzése, gondozása, a dokumentumok kölcsönzése, azokról tájékoztatás adása, az egyéni és csoportos használat biztosítása, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás más könyvtárakról, szolgáltatásaik elérése, dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, muzeális értékű könyvtári gyűjtemények gondozása, közreműködés tankönyvellátás megszervezésében. 43

44 Az iskolai könyvtár feladatai a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján: 1. Az iskolai könyvtár alapfeladata - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, - tanórai foglalkozások tartása, - az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek különösen: - tanórán kívüli foglalkozások tartása, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, - muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása, - közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Az iskolai könyvtár működése 1. Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. 2. A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 3. Az intézmény könyvtárát pedagógus munkakörben dolgozó (órakedvezményre jogosult) könyvtáros felügyeli, végzi az adminisztrációs és egyéb teendőket. 4. Az intézményi könyvtár nyitva tartását az intézményvezető, minden tanév elején, a tanévnyitó értekezleten ismerteti. A nyitva tartás a könyvtár ajtaján elhelyezett táblán nyomon követhető. Tanulói tankönyvtámogatás jogosultságának megállapítása Intézményünk tanulói a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló jogszabályban foglaltak alapján jogosultak az általános tanulói tankönyvellátáshoz történő hozzájárulásra. A jogszabályi rendelkezés szerint az intézményünkkel tanulói jogviszonyban álló tanulók ingyenes tankönyvellátásra jogosultak Felkészülés a referencia intézményi szerepre referencia intézményi szabályzat belső és külső hospitálás eljárásrendje és forgatókönyve jó gyakorlat átadásának forgatókönyve, elégedettségi kérdőív PPT a minősítéshez 44

45 Belső ellenőrzési rendszer A belső ellenőrzési rendszer feladata az intézmény szakmai munkájának értékelése. A belső ellenőrzés az intézmény szakmai tevékenységére irányul, amelyet folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített ellenőrzésként kell ellátni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje: A belső ellenőrzés célja: az oktató-nevelő munka minőségének, szabályokkal való összhangjának megállapítása. Az ellenőrzés formája lehet: A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, ütemezését az intézményi minőségirányítási program alapján kell végezni. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: intézményvezető, tagintézmény vezető, intézményegység vezető, intézményegység vezető helyettes, munkaközösség vezetők Az ellenőrzés a munkaköri leírásban rögzített területekre is vonatkozik. Az intézményvezető közvetlenül ellenőrzi a vezetők munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. A megbeszélés következménye lehet: a hiányosságok pótlása, új feladat a pedagógusnak, illetve a munkaközösségnek Alkalmazotti közösségek és kapcsolataik 45

46 Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek (közösségnek) írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattevővel írásban kell közölni. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben. Kapcsolattartás formái Az intézmény közösségeit, (szakmai munkaközösségeit) a megbízott vezető és választott közösségi képviselők segítségével- az igazgató fogja össze. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra - nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre - a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat, álláspontjukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti értekezletet az igazgató akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály írja elő, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, éves munkatervben rögzített nevelési értekezletek Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada vagy az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre bizottságot, hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre. A szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök: 46

47 helyi tanterv kidolgozása, módosítása, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, munkaközösségi tagok munkájának véleményezése. Szakmai munkaközösségek tevékenysége, kapcsolattartási rendje: A szakmai munkaközösségek: biztosítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik az oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, figyelik a tantárgycsoportokkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, a szakmai munkaközösségek egymással és a vezetőséggel együttműködve kialakítják a közel egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek, javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, figyelemmel kísérik és támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítséget nyújtanak a pedagógia program előírásainak értelmezéséhez és az abban foglaltak megvalósításához, a pedagógiai módszerek megválasztásához, a tankönyvek és egyéb (tanítást és fejlesztéseket segítő) eszközök kiválasztásához, javaslatot tesznek az intézményi pedagógiai program módosítására, intézményi, belső hospitálásokat, tapasztalatcsere-beszélgetéseket szerveznek, nevelőtestületi értekezleteken, éves munkatervük alapján beszámolnak tevékenységükről. Szülők közössége Az intézményi közösségek kapcsolattartási formái és rendje A szülő joga, hogy: Megismerje a pedagógiai programot, helyi a tantervet, szervezeti és működési szabályzatot, házirendet, gyermeke fejlődésének, tanulmányi előmenetelének, magatartásának részletes jellemzőit, értékelését. 47

48 Részt vegyen a szülői szervezetek, munkaközösségek munkájában, a szülők képviselőinek megválasztásában, érdekeit érintő döntések meghozatalában, vezetői engedéllyel a tanórákon, foglalkozásokon. Választó és választható legyen a szülői szervezetbe. Írásbeli javaslatot tegyen és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. A fenntartó segítségét kérje, ha panaszaira nem kapott érdemi választ az iskolában. Szülő kötelességei: Biztosítsa gyermeke testi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit, nevelését, tan- és képzési kötelezettségének teljesítését. Figyelje és segítse gyermeke személyiségének sokoldalú fejlődését, tanulmányi előrehaladását, közösségbe illeszkedését: a házirend és a magatartási szabályok elsajátítását, kötelességének teljesítését. Szülők szóbeli tájékoztatása A szóbeli tájékoztatás csoportos vagy egyéni: a szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleteken, az egyéni tájékoztatás a fogadóórán történik. Szülői értekezletek: tanévnyitó napján iskolánk új tanulóinak szülei számára, szeptemberben a 2-8. évfolyamon tanulók szülei számára, februárban, májusban Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnökök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. Fogadóórák rendje Az intézmény tanévenként az intézményegységek munkarendjében rögzített időpontú, rendes fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső vagy magatartási problémás tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja rendkívüli fogadóórára. Szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató (ellenőrző) füzetekbe. Írásban értesítjük a szülőt gyermekük: magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről, az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, a szükséges aktuális információkról. 48

49 A pedagógusok kötelesek a tanuló szóbeli feleleteiről az adott napon, az írásbeli számonkérés eredményeiről a kiosztás napján tájékoztatást küldeni a szülő számára a pedagógiai programban meghatározott szempontok alapján. Az 1-3. évfolyamon minden tanulóról szöveges minősítést kell adni negyedévkor, félévkor és év végén. 4. évfolyamon I. félévig kell szöveges értékelést adni. Év végén érdemjegyekkel minősítjük a tanulók előmenetelét évfolyamon az igazgató a szülő kérésére felmentést adhat a tantárgyi teljesítés számjeggyel történő értékelése alól. Kapcsolattartás a szülőkkel Szükséges, hogy a szülők ismerjék az iskola nevelési törekvéseit és konkrét programjait. A szülők jogos igénye, hogy gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról rendszeres tájékoztatást kapjanak. Abban az esetben, ha a szülő, gondviselő találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett nevelővel. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy órás tárgyak esetében legalább három, a két-három órás tárgyak esetében havi egy, ennél magasabb óraszámú tantárgy esetén havi két érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A szülők az iskola valamennyi kulturális programjáról tájékoztatást kapnak. Leendő tanulóink szüleinek tájékoztatására nagy gondot fordítunk. Az intézménybe jelentkezni kívánó tanulók szülei szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapnak intézményünk pedagógiai programjáról, a felvételi elbeszélgetés alkalmával az igazgató ismerteti a szülőkkel iskolánk munkarendjének, házirendjének alapvető rendszabályait, nevelői és oktatói célkitűzéseinket. A beiratkozás alkalmával tájékoztatni kell a szülőket a tanévkezdéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókról. A kapcsolattartás és a tanulók megismerésének legalkalmasabb eszköze a családlátogatás. A szülői munkaközösség A Knt. alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Egy - egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével a gyermeket vezető osztályfőnök (csoportvezető pedagógus) tart közvetlen kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait az osztályközösség szülői szervezetének vezetője, vagy a szülői munkaközösség képviselője juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 49

50 Véleményezési jog: A szülői szervezet jogai A szülői szervezetnek jogában áll: az intézmény éves munkatervének véleményezése a tankönyvkiválasztás véleményezése, a pedagógiai program, a helyi tanterv, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és annak módosításainak bevezetésével véleményét kinyilvánítania, továbbá minden olyan témában véleményezési joga van, amelyben jogszabály hivatkozása szerint az iskolaszék véleményezési jogot gyakorolna, tekintettel arra, hogy intézményünkben iskolaszék helyett szülői közösség működik. Egyetértési jog: egyetértési joga van a szülői szervezetnek minden olyan témában, amelyben jogszabály hivatkozása szerint az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, tekintettel arra, hogy intézményünkben iskolaszék helyett szülői közösség működik. Kapcsolattartás a szülői munkaközösség képviselőivel A szülői szervezet képviselőit az intézményvezető egyeztetett időpontban, tanévenként legalább kétszer összehívja. Hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. Tanévenként tájékoztatja a nevelőtestületet szülői munkaközösség véleményéről: A gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesülése. A pedagógiai munka eredményessége. A közösségi élet színvonala. Az intézményi szervezettség és működés rendje. A pedagógusok munkája. A szülők által vállalt kiadások mértéke. A szülői közösség tevékenysége. Az osztályközösségek Tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget hoznak létre. Az osztályközösségek diákjai a tanórák /foglalkozások/ túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség vezetője, az osztályfőnök. 50

51 Intézményünkben diákönkormányzat nem működik. Diákönkormányzat Intézményünkben tekintettel tanulóink mentális állapotára nem működik diákönkormányzat. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: Értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott érdekképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A feladatok, programok a munkaterv mellékleteként, havi ütemtervben kerülnek kiírásra. Az iskolavezetőség évente két alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. A szakmai munkaközösségek és az illetékes igazgatósági tag kapcsolata folyamatos, a szakmai munkaközösség vezető félévenként beszámolót tart az adott munkaközösség fejlődéséről Az intézmény kapcsolatai Gyermekvédelmi és egészségügyi tanácsadó intézmények: gyermekek előadásokon, rendezvényeken való részvétele. Pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények: pedagógus továbbképzéseken való részvétel. Oktatási intézmények: tapasztalatcsere, közös pályázatok, módszertani bemutatók. Civil szervezetek. közös pályázatok megvalósítása. Intézményi kapcsolat A szervezet megnevezése Fenntartói KLIK Kecskeméti Tankerülete Oktatási, nevelési intézmények Városi, térségi, megyei, országos intézmények ( óvodák és iskolák) Felsőoktatási intézmények ELTE-BGGYTKF (gyakorlati képzés) SZTE- JGYFK (gyakorlati képzés) Együttműködési Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekvédelmi Intézmények Egészségügyi szolgáltatók Védőnői hálózat Iskola-orvos és fogászat, ÁNTSZ Szakmai BKM Pedagógiai Szakszolgálata Civil szervezetek Lion s Club Rotary Club Városi, megyei alapítványok 51

52 7. táblázat: Intézményi kapcsolatok Hagyományápolás Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: Október 23. Március 15. Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: o Október 02. (Kecskemét város napja) o Október 06. o Május 08. Az intézmény hagyományos rendezvényei: o Mikulás o Karácsony o Farsang o Madarak és fák napja o Költészet napja (április 11.) o Anyák napja o Föld napja o Szülők gyermekek pedagógusok napja o Ilyenek vagyunk o Hagyományos nyári táborok: o Erdei iskola program (pályázati lehetőségek kihasználásával) A hagyományápolás további formái: Az iskolarádió napi rendszerességgel jelenik meg, étkezési szünet idején, összeállításában intézményünk tanulói és pedagógusai egyaránt részt vesznek. Műsorát a tanulók közreműködésével, és igényeik figyelembevételével állítja össze az iskolarádióért felelős pedagógus. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő és gondozott öltözékben. 52

53 Kötelező viselet: Az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt alkalomhoz illő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulók alkalomhoz illő viselete: fehér ing vagy blúz, sötét szoknya vagy nadrág. Sportfelszerelés: o fiúk- tornacipő, színes póló, színes tornanadrág, vagy melegítő, o lányok- tornacipő, tornadressz, vagy melegítő Az egészségügyi felügyelet rendje Egészségügyi prevenció; az iskolaorvosi ellátás: Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített iskolaorvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: A tanulók vizsgálata és ortopéd szűrése. A gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése. Könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése. Fogászati kezelés. Pálya- és egyéb alkalmassági vizsgálatok végzése, egészségügyi felvilágosítás tartása. A konyha, étterem, tornaterem, mosdók, WC-k, egyéb helyiségek egészségügyi ellenőrzése. A beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontjáról az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézményt hivatalosan értesíti. A kapcsolattartásért felelős vezető helyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak a szülők írásban történő tájékoztatásáról: osztályuk tanulói az orvosi szűrő vizsgálaton vesznek részt, védőoltást kapnak. A szülő aláírásával igazolja, kívánja e gyermeke orvosi ellátását vagy saját maga gondoskodik arról, hogy gyermeke ezt megkapja. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. 53

54 Testi nevelés és egészséges életmód Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás: Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük - a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében - a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk: A tanulók mindennapi testedzését. A játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban. Az iskolai sportkör működését. A könnyített és a gyógytestnevelést a rászorulóknak. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten három testnevelés órán vesznek részt. A testnevelők tömegsport keretében minden nap tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról - szakorvosi vélemény alapján - csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az 1-4. évfolyamon a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartunk - az időjárási viszonyoktól függően - a szabadban. Az egészségfejlesztő testmozgást a napközis foglalkozások részeként, naponta kétszer tizenöt perces foglalkozás keretében tartják a tanítók minden olyan napon, amikor nincs órarendi testnevelés. A napközis és tanulószobai foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetőség szerint a szabadban. Időtartama - a törvény alapján - legalább napi 45 perc. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés: A tanulók egy részét - egészségi állapota miatt - az iskolaorvos, illetve szakorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat - állapotától függően - nem végez. A testnevelő biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. Az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a tanulókat gyógytestnevelő foglalkozásokra utalja. A gyógytestnevelés órákat gyógytestnevelő vezeti. Az érintett tanulók számára a gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése kötelező Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás: Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja. A program részletesen tartalmazza az 54

55 egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén: A testi - lelki harmónia összefüggéseit. Az egészséges életmód, stressz-mentes életvezetés jellemzőit. A helyes táplálkozás és a testmozgás jelentőségét. Az egészségre ártalmas hatásokat. A szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére felvilágosító előadásokat tart. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémáikkal kapcsolatban is. Különösen fontos, hogy a tanulók: Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.), és A szenvedélybeteg állapotról, annak alattomos kialakulásáról az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Általános elvárások: Intézményi védő, óvó előírások A tanulókkal az iskolai nevelési év, valamint szükség szerint, az egyes foglalkozások, kirándulások, erdei iskolai és táborozási alkalmak, sportrendezvények előtt ismertetni kell a következő típusú védő, óvó előírásokat: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírást, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározását, ismertetését. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok: Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozok állandó felügyelete mellett lehet; hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; 55

56 hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. A pedagógusok feladata, hogy: haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezető a felelős; a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. javaslatot tegyenek az intézmény épületének és a termek, osztályok még biztonságosabbá tételére. A gyermekbalesetek előfordulása esetén ellátandó feladatok: Az intézményvezető feladatai: Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének, egy példány megőrzéséről gondoskodik; ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: valamely érzékszerv elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Súlyos az a tanulóbaleset: a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélye s sérülést, egészségkárosodást, 56

57 súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott A pedagógus feladata: az igazgató utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: a balesetet azonnal jelenti az igazgatónak, illetve távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetek jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. Közreműködik a Szülői Munkaközösség tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: Az igazgató utasításának megfelelően működik közre a baleset megelőzésében, és a tanulóbaleseteket követő feladatokban Rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendők Bombariadó esetén az üzenetet fogadónak kötelessége azonnal értesítenie az iskola igazgatóját - annak távollétében valamelyik helyettesét - aki telefonon értesíti a rendőrséget és megteszi a szükséges intézkedéseket az iskola (intézményegység) épületének kiürítésére. A tanárok irányításával a tanulók a kijáratokon át biztonságos helyre távoznak. Miután a rendőrség szakemberei átvizsgálták az épületet, és lehetővé tették a visszaköltözést, a szokásos napi rend szerint folyik az oktató-nevelő munka. Az elmaradt tanítási órák esetleges pótlásáról az iskola igazgatója dönt. Rendkívüli esemény esetén a bombariadónál leírt módon történik az épület elhagyása. (Az igazgató távolléte esetén a helyettesítés rendjében 57

58 leírt sorrend szerinti személy dönti el, hogy mi számít rendkívüli eseménynek.) Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: az érintet hatóságokat, a fenntartót, a szülőket, megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, a földrengés, a bombariadó, bűncselekmény egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő-oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat terve szerint kell, hogy megtörténjen. Az egyéb intézkedést követő rendkívüli események bekövetkezésekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Az egyes rendkívüli eseményekre vonatkozó további belső szabályozás az intézmény Katasztrófavédelmi programjában szerepel. Az intézmény telephelyein dolgozó kollégák a tagintézmény-, illetve az intézményegység vezetőnek jelzik a rendkívüli eseményt. Kötelesek megismerni és elfogadni az illetékes intézményegység szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseit Utazó gyógypedagógiai ellátás Az intézmény által szakmailag támogatott nevelési-oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységének: 1. tartalma 2. szervezeti formája 3. időkerete 1. Az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás keretében azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az ellátását végezzük, akiket az óvodák, általános iskolák, középiskolák integráltan nevelnek-oktatnak. A köznevelési törvényben megfogalmazottak szerint e munka keretében a gyógypedagógiai nevelésben résztvevő intézmények szakmai módszertani felkészítést végzünk, konzultációs lehetőséget biztosítunk a pedagógusok számára, illetve 58

59 fejlesztő, habilitációs foglalkozást tartunk a gyermekek, tanulók részére. Gyógypedagógiai módszertani intézményként - igény esetén - felkészítést nyújtunk befogadó óvodák, iskolák tantestülete és szülők számára előadás, továbbképzés keretében. Célunk az, hogy a befogadó pedagógusok attitűd- és módszerváltását segítsük, és ezzel a sajátos nevelési igényű tanuló helyzetét tisztázzuk és megszilárdítsuk. 2. Ahhoz, hogy az együttnevelést sikeresen tudjuk megvalósítani és sikerüljön elérni azt, hogy minden egyes gyermek megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön, nagy hangsúlyt fektetünk a team munka minél optimálisabb megvalósítására. Szükséges, hogy a bevont, az adott tanulóval foglalkozó szakemberek segítsék egymás tevékenységeit, a helyzeteknek megfelelően tudjanak változtatni módszereiken, eljárásaikon, munkaformáikon, eszközeiken, és tudjanak segítséget kérni egymástól, és adni egymásnak. 3. Az utazó gyógypedagógiai ellátás keretében biztosított habilitációsrehabilitációs foglalkozások időkeretének meghatározásakor egyrészt a köznevelési törvény, másrészt a szakértői bizottságok szakvéleményében javasolt óraszámok a mérvadók. Az utazó tanári együttnevelési modell kellően rugalmas, nem bebetonozott óraszámokkal működtethető modell, ezért egy-egy tanuló estében a tanévek során de akár tanéven belül is szakmai indokok alapján módosulhat a rehabilitációs célú foglalkozások formája, gyakorisága (erre a köznevelési törvény is lehetőséget ad). Abban az esetben, ha az intézményben, osztályban az integrált/inkluzív nevelés jól működik, a tanuló megkapja a sajátos nevelési igényének megfelelő ellátást, kevesebb segítséget ad a gyógypedagógus. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy a tanuló helyzete indokolttá teszi a több foglalkozást, mert olyan súlyos nehézségekkel küzd, vagy, mert a többségi pedagógusnak van több segítségre szüksége, akkor igyekszünk minél több időt eltölteni az adott intézményben Juhar utcai tagintézmény a működés rendjének általánostól eltérő szabályozása o tanulók intézményben tartózkodásának rendje o alkalmazottak intézményben tartózkodásának rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Belépés, benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Hagyományőrzés, ünnepélyek és megemlékezések rendje Rendszeres egészségügyi felügyelet rendje Intézményi óvó- védő előírások Egyéb foglalkozások időkerete, célja, szervezeti formája Diákönkormányzat, diáksportkör 59

60 Nyitva tartás, intézményben tartózkodás rendje Óvodai, autizmussal élők óvodai csoportjának napirendje: Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartás megelőzően a szülőket tájékoztatni kell, a tájékoztatás módját a házirend szabályozza. A nyitva tartás rendje: A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. A gyermekek tartózkodása az óvodában: Az óvoda nyitva tartása: 7 órától 17 óráig tart. Az óvodából a gyermeket: a foglalkozásokat követően: o ha ebédet nem igényel órától - 12 óráig, o ha ebédet igényel órától - 13 óráig lehet, o délután: órától legkésőbb 16 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény fent szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. A tanulók fogadásának rendje (az iskolában, az autizmussal élők iskolai csoportjában, az előkészítő szakiskolában): Nyitva tartás: Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 17 óráig van nyitva. Az intézmény fent szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el / az autistáknál / 60

61 Hivatalos ügyintézés a tanítási szünetek alatt illetve a szorgalmi időn kívüli időszakban: A tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti, ügyfélfogadási rendjét az intézményvezető állapítja meg melyet az intézmény ajtajára kifüggesztett hirdetményben kell nyilvánosságra hozni. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje: Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint kerül meghatározásra: A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy, illetve a támogató szolgálat által megbízott személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. A tagintézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az általános iskola és a szakiskola nyitva tartása: A bejáró tanulók 7:00 órától az aulában (jó időben az udvaron) gyülekeznek. Itt az ügyeleti rend szerint beosztott alkalmazott(ak) fogadja őket. 7:55-kor a jelzőcsengetést követően osztályfőnökük kíséretében vonulnak fel a tantermekbe. A tanulókat a tanítási órák befejeztével, vagy ebéd után viheti el a szülő, vagy nagykorú meghatalmazottja. A napközis tanulókért 15:30-tól legkésőbb 16:30-ig köteles a szülő, vagy meghatalmazottja jönni. Egyedül csak a szülő írásbeli meghatalmazása esetén engedünk haza gyermeket. A kollégium nyitva tartása: A kollégium szorgalmi időben vasárnap 14 órától pénteken 17 óráig folyamatosan nyitva tart. A gyermekeket vasárnap 14-tól fogadják az oda beosztott pedagógiai munkát segítők. A szülők péntek délután 17 óráig kötelesek gyermekeiket az intézmény területéről elvinni. Indokolt esetben a kollégista gyermek - az intézményvezető engedélyével - tovább is az intézményben maradhat. A gyermekotthon: folyamatos nyitva tartással működik. Szociális ellátás/támogató szolgálat nyitva tartása: A támogató szolgáltatás igénybevétele 6-17 óra között vehető igénybe. A tanítási órák rendje 61

62 A tanítás 8.00 órakor kezdődik, a tanórák 45 percesek szünetek 15 percesek, azonban a 4. óra utáni szünet 10 perces, (szakiskola), az autista csoportokban a tanórák egyéni fejlesztési tervek alapján kerülnek kialakításra Az iskolai egységben TÁMOP pályázat alapján kompetencia alapú tevékenység blokkos oktatás folyik. A tanítási órák órarend szerint reggel 8- tól du 14:30-ig tartanak. A tevékenység blokkok között 15, 30, illetve 60 perces szünetek vannak. A nevelés és oktatás a tantárgyfelosztás szerint órarend, a pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben, helyiségekben történik. A tanítási órák látogatására kizárólag a nevelőtestület tagjai jogosultak, minden egyéb esetben a látogatásra az iskola igazgatója adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. Hivatalos ügyintézés a tanítási szünetek alatt illetve, a szorgalmi időn kívüli időszakban: A tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon, minden héten, szerdán reggel 9:00-tól, délután 15:00 óráig működik. A nyitva tartás és az ügyelet rendjét az intézmény ajtajára kifüggesztett hirdetményben kell nyilvánosságra hozni. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje: Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra: A tagintézmény-vezető heti 40 órás munkaidejét rugalmasan osztja be. Az iskolai intézményegység vezető munkaideje heti 40 óra. Heti kötelező óraszámát az iskola területén látja el. Munkaidejét rugalmasan osztja be. Az óvodai intézményegység vezetőjének munkaideje heti 40 óra. Heti kötelező óraszámát az óvoda területén látja el. Munkaidejét rugalmasan osztja be. Iskolai, speciális szakiskolai intézményegység-vezető munkaideje heti 40 óra. Heti kötelező óra száma: 6 óra, melyet a szakiskola területén lát el. Munkaidejét rugalmasan osztja be. Gyakorlati oktatás vezető munkaideje heti 40 óra. Heti kötelező óraszámát a szakiskola területén látja el. Munkaidejét rugalmasan osztja be. A gyermekotthon vezető heti kötelező munkaideje 40 óra, melyet a vezetői teendők ellátására fordít. Munkaidejét rugalmasan osztja be. A kollégiumvezető heti kötelező óraszámát a szakiskola területén látja el. 40 órás munkaidejének többi részét, a vezetői teendők ellátására fordítja. Munkaidejét rugalmasan osztja be. Előre elkészített beosztás szerint szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7:30 16:30 óráig, vezető jelenléte biztosított az intézményben. A tanítási nélküli munkanapokon (az intézmény megszakítás nélküli üzemmódja miatt) 9:00 13:00 óráig, szerdai kiemelt ügyeleti napon az előzetes beosztás 62

63 szerint 8:00-16:00 óráig köteles az ügyeletes vezető bent tartózkodni, hétvégén készenléti ügyeletet tartani. Az intézmény létesítményeinek, helységeinek használati rendje: Osztálytermek: az óvodai- és tanulócsoportok használhatják 7:45-17-ig Tornaterem: a testnevelési órák helyszíne 8:00-13:15-ig. A nevelőtanárok használják rossz idő esetén, illetve a tornateremhez kötődő mozgásos foglalkozásokat itt tartják. Szombaton és vasárnap a gyermekotthon csoportjai használják a beosztott felnőttek kíséretében. A tornaterem a működtető és az intézményvezető előzetes engedélye alapján, szerződéses jogviszony létesítésével bérbe adható. Ebédlő: 7:00-7:30-ig a reggeliző gyermekek használják. 11:30-14:00-ig az ebédelő diákok, az intézmény dolgozói, és a vendégétkezők használják. 17:30-tól a vacsorázó gyermekek használják. Könyvtár: a nyitvatartási rend szerint a kölcsönzés, számítógép használat ill. könyvtárszakkör helyszíne. A helyiségek használatának részletes szabályait a házirend és a kifüggesztett helyiséghasználati rend részletesen szabályozza. A pedagógusok, a pedagógiai munkát közvetlenül segítők és más alkalmazottak munkarendje: Az intézményben dolgozó pedagógusok munkarendje a kötelező órákból, az elrendelt helyettesítésből, valamint a nevelő és oktató munkával vagy a tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét a tantárgyfelosztás alapján készülő kötelező óráit, ügyeleti, felügyeleti és helyettesi rendjét az intézményvezető, illetve a tagintézmény vezető állapítja meg a intézményegységek vezetőinek segítségével. A pedagógus a tanítási beosztása szerint órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanap programjának kezdete előtt annak helyén köteles megjelenni. A munkából való távolmaradást, ha annak indoka lehetővé teszi, előzetesen, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30-ig köteles bejelenteni a tagintézmény vezetőnek, hogy helyettesítéséről gondoskodjon. Indokolt esetben tanóra cserét az általános igazgató helyettes, tagintézmény vezető engedélyezhet. Intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken és azok előkészítésében a pedagógus aktív közreműködése elvárható. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje: A nem pedagógusok munkarendjét a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban az igazgató állapítja meg, biztosítva az intézmény, zavartalan, megszakítás nélküli működését. 63

64 A pedagógiai, szociális munka belső ellenőrzési rendje Belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a munka egészét, a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai feladatok legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség, a szolgáltatásokat igénybe vevők észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. Az óvodai, iskolai pedagógiai, a kollégiumi, a gyermekotthoni és a szociális ellátás belső ellenőrzésére jogosultak: A pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: o az intézmény igazgatója, o tagintézmény vezető o óvodai intézményi egységvezető, o kollégiumi intézményi egységvezető o különleges gyermekotthon intézményegység vezető o az osztályfőnök osztályán belül o felkérés és megbízás alapján szakértők, szaktanácsadók A pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzésébe bevonhatók a szakmai munkaközösség vezetők, team vezetők az óvodában, iskolában, a készségfejlesztő speciális szakiskolában, a kollégiumban, a különleges gyermekotthonban, a szociális ellátás terén. A szakmai munkaközösség vezetők a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. Az ellenőrzés területei: pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése a tanórai, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések, gyermekvédelem szociális ellátás Az ellenőrzés formája: foglakozás/óralátogatás szóbeli, vagy írásbeli beszámoltatás speciális felmérések, eredményvizsgálatok, minőségfejlesztési mérések időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések 64

65 dokumentumok átvizsgálása a tanulói munkák vizsgálata írásbeli dokumentációk teljes körű ellátás biztosításának ellenőrzése családi pótlék felhasználásának ellenőrzése Az intézményvezető az egységek belső ellenőrzése céljából ellenőrzési tervet készít (készített). Az ellenőrzés intézményi rendszere: Az intézmény belső ellenőrzése az éves munkaterv része, amelyet a következő szakterületekre készítenek elő a vezető munkatársak: A munkaközösség-vezetők tervezik meg egy tanévre a munkaközösséghez tartozó területre. Az ellenőrzési terv tartalmazza az oktatás ellenőrzését, valamint a tanulók tudásszintjének mérését, értékelését. Az intézményegység-vezetők elkészíti a szakmai munkaközösségek által összeállított terv intézményi szintű szakmai belső ellenőrzési tervét. Az igazgató saját szakmai ellenőrzési tervét a szakmai munkaközösségekkel összehangolt rendben készíti el. Megtervezi a külső szakértő(k) megbízását. A kollégium egységvezető az igazgató egyetértésével elkészíti a munkaköréhez tartozó területek ellenőrzési tervét. A gyermekotthon-vezető az igazgató egyetértésével elkészíti a munkaköréhez tartozó területek ellenőrzési tervét. A szociális egység vezetője az igazgató egyetértésével elkészíti a munkaköréhez tartozó területek ellenőrzési tervét Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal, az érintett dolgozókkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit az egységvezetők, szakmai munkaközösségek kiértékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a feladatok egyidejű meghatározásával a szakalkalmazotti értekezleten összegezni és értékelni kell. Az ellenőrzési tervet és a beszámolót a szakalkalmazotti közösség fogadja el Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: 65

66 Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: o a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy, o a külön engedélyt az intézmény valamely dolgozójától kell kérni, csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézménnyel közalkalmazotti, szerződéses vagy tanulói jogviszonyban nem állók részére ideiglenes tartózkodási engedélyt csak a tagintézmény vezető vagy az ügyeletes vezető adhat Hivatalos ügyek intézése az egységvezetőknél valamint a gazdasági irodában vagy a titkárságon kezdeményezhetők. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való részvételre, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. A portaszolgálat működését a házirend szabályozza A vezetők és az óvodai, iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Amennyiben szülők szülői szervezetet, szervezeteket létrehoztak, azok nevét, megalakításának időpontját a melléklet tartalmazza. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje: A vezetők meghívás alapján vesznek részt a szülői közösség munkájában. A szülői közösség tagjai meghívás alapján és érdeklődésüknek megfelelően kérhetnek és kapnak tájékoztatást az intézmény életéről. A szülői közösség vezetője az érintett csoportot vagy több sajátos nevelési igényű gyermeket érintő kérdésben meghívást kap tanácskozási jogkörrel a nevelőtestületi értekezletekre. 66

67 A szülők tájékoztatásának formái: szülői értekezletek fogadóórák iskolai rendezvények szülőklub nyílt nap A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: Véleményezési jog: munkaterv véleményezése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. és a 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 2. alapján történik, mivel az intézményben nem működik iskolaszék, ezért minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni Egyetértési jog: mivel nem működik iskolaszék, ezért egyetértési jog helyett a nevelési-oktatási intézmény az EMMI rendeletben meghatározottak alapján véleményezési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatosan A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. és a 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 2. alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény- figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: foglalkozási program, pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. az etikai kódex elfogadása esélyegyenlőségi terv elfogadása 67

68 éves munkaterv elfogadása a továbbképzési terv elfogadása minőségirányítási program elfogadása házirend A nevelőtestület által átruházott jogkörök: Átruházott jogkör A jogkör gyakorlója Beszámolást A pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása A taneszközök, munkaközösségek tankönyvek kiválasztása Továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel 8. táblázat:átruházott jogkörök Beszámolás Beszámolás végző módja ideje team vezető szóbeli aktualitás szerint team vezető írásbeli december 20. team vezető szóbeli aktualitás szerint A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A tagintézmény rendszeres kapcsolatot tart: más oktatási intézményekkel a tagintézményt támogató szervezetekkel a gyermekjóléti szolgálattal az egészségügyi szolgáltatóval egyéb közösségekkel: o az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival o a település lakosaival o a megye intézményeivel Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás: A kapcsolatok lehetnek: szakmai, szolgáltatási, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: rendezvények, team megbeszélések, versenyek, konferenciák, továbbképzések, kistérségi megbeszélések 68

69 A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A tagintézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás: A tagintézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, a tagintézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. A tagintézmény vezető feladata, hogy - az intézményvezetővel egyeztetve - tagintézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás: A tagintézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tagintézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A tagintézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés a tagintézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának a tagintézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel a tagintézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás: A tagintézmény kapcsolatban van a városi szakrendelőkkel, amelyek a gyermekek szakellátását biztosítják és az ÁNTSZ-el. 69

70 A tagintézmény a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét magán, házi gyermekorvos részmunkaidőben történő alkalmazásával és heti 40 órás munkaidőben alkalmazott védőnő foglakoztatásával valósítja meg. A magán háziorvossal a tagintézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szerződésben megfogalmazottak alapján biztosítja a tagintézménynek. A szociális ellátókkal, szolgáltatókkal való kapcsolattartás A tagintézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Szervezetek, intézmények Rendszeres kapcsolat Polgármesteri hivatalokkal (jegyző, szociális ügyintézők, gyámügyi előadók) különösen Bács-Kiskun megye területén Kisebbségi Önkormányzat Szakszolgálati Intézmény Családsegítő Gyermekjóléti szolgálat Gyámhivatalok Gyermekjogi képviselő Védőnők Máltai Szeretetszolgálat Lyons Club Értük és Velük Alapítvány Dömdödöm Alapítvány Szt Család Plébánia Szociális Kerekasztal Rotary Club napi heti heti heti havi heti napi heti heti heti havi külföldi testvérintézmények 9. táblázat: Tagintézményi kapcsolatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje: Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a 8/1. számú táblázat tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: 70

71 A hagyományápolás a tagintézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A helyi hagyományápolás elsősorban a tagintézmény nevelőtestületének feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). A tagintézmény hagyományai érintik: a tagintézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), a felnőtt dolgozókat, a szülőket. A tagintézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az alábbi táblázat tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá a tagintézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - a tagintézmény belső dekorációjával. A tagintézmény konkrét jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírását a 8/3. számú táblázat tartalmazza. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje: Az ünnepély, megemlékezés Az ünnepély, megemlékezés neve időpontja Megemlékezés október 6-áról Október 6. Megemlékezés október 23-áról Október 23. Megemlékezés március 15-éről Március 15. Tanévnyitó ünnepély Szeptember Tanévzáró ünnepély Június 16. Ballagás Június 10. táblázat: Ünnepélyek, megemlékezések 71

72 A tagintézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények: A rendezvény neve A rendezvénnyel érintettek köre A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja Télapó ünnepség Minden egység December 6. Karácsonyi óvoda, iskola, előkészítő December 20. ünnepség szakiskola Luca nap óvoda, iskola, előkészítő December 20. szakiskola Farsang óvoda, iskola, Február 28. előkészítő szakiskola Országos Iskola, előkészítő Március 15. szavalóverseny Felfénylő Szavak szakiskola Gyermeknap és óvoda, iskola, előkészítő Május 30. saláta nap szakiskola Év diákja választás iskola, előkészítő Május 31. szakiskola 11. táblázat: Hagyományápolás stb. Gyermekotthoni ünnepek: születésnapok, névnapok, karácsony, húsvét A tagintézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása: Logók Használata Az iskola hivatalos dokumentumai (SZMSZ, Pedagógiai program, Házi rend) Hivatalos levelek Meghívók Iskolai kiadványok Zászlók Megnevezés Nemzeti zászló Uniós zászló 12. táblázat: Tagintézményi jelképek Logók Használata Minden nap Minden nap Iskola egészségügyi szolgálat A tagintézményben - az egészségügyi alapellátás részenként - iskolaegészségügyi szolgálat működik, amely a tanulók - elsősorban betegségmegelőző jellegű - ellátását szolgálja, és amelynek működéséhez a jogszabályi hátteret a 26/1997. (IX.3.) NM. az iskola-egészségügyi ellátásról- szóló rendelete, valamint 72

73 az 51/1997. (XII.18.) NM - a szűrővizsgálatokról - szóló rendelete biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat fő feladata a tanulók évenkénti szűrővizsgálatával a tünetszegény betegségek korai felismerése, a kiszűrt elváltozások nyomon követése Az iskolaorvosi feladatot ellátó orvos az intézményben naponta rendelést tart, a vezetővel egyeztetett időpontban és időtartamban. Az általa előre bejelentett szűrővizsgálatok megszervezésében az intézményegység-vezetőkkel, az ápolónőkkel együttműködve vesz részt. A gyermekek / tanulók fogászati kezelését az iskola fogszakorvosa végzi. A gyermekek pszichiátriai ellátását gyermekpszichiáter és pszichiáter biztosítja. Ortopéd szakorvos meghívásos alapon rendel az intézményben. Általános előírások: Védő, óvó előírások A gyermekekkel az óvodai iskolai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az intézmény házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A tagintézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; hogy a tagintézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; 73

74 hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. A pedagógusok feladata, hogy: haladéktalanul jelezzék a tagintézmény vezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; javaslatot tegyenek a tagintézmény épületének és a csoportszobák, fogalakozási termek, osztályok még biztonságosabbá tételére. A tagintézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást, jelentő munkahelyüket mindig zárják. A tagintézmény vezető felelős azért, hogy a tagintézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok: A tagintézmény vezető feladatai: Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o értesíti az intézmény vezetőjét o intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi az intézmény vezetőjének, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), o ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o azonnal jelenti a balesetet az intézmény vezetője felé, 74

75 o gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: o a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) o valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, o orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, o súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), o a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Lehetővé teszi a szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladatai: A tagintézmény vezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok a tagintézmény vezető utasítására: o közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermek balesetek haladéktalan kivizsgálásában, o e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, o jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: o a balesetet jelenti a tagintézmény vezetőnek, illetve a tagintézmény vezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, o közreműködik a baleset kivizsgálásában. Közreműködik a szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; a tagintézmény vezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott feladatai: a tagintézmény vezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. 75

76 A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: az érintet hatóságokat a fenntartót, a szülőket. megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermeke, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, a bombariadó, bűncselekmény egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő-oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell a tagintézmény: kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy megtörténjen. Az egyéb intézkedést követő rendkívüli események bekövetkeztekor az a tagintézmény vezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Az egyes rendkívüli eseményekre vonatkozó további belső szabályozás, az iskola Katasztrófavédelmi tervében található. A különleges gyermekotthonban történő rendkívüli eseményekre külön (speciális, A KLIK által kiadott belső szabályzatot/ eljárásrendet alkalmazunk, amelyet minden, az intézményegységben dolgozó munkatárssal megismertetünk A könyvtár működési rendje A könyvtár működtetésének általános alapkövetelményei: A könyvtár helyiséggel szemben támasztott követelmények o a könyvtár helyiség könnyen megközelíthető legyen a könyvtárhasználók számára; o a könyvtár helyiség alkalmas legyen legalább egy iskolai osztály befogadására, a tanulók zavartalan könyvtárhasználatára, o a könyvtár helyiségben a könyvállomány jelentős része (60 %) szabadpolcos rendszerben elhelyezhető legyen. 76

77 A könyvtár működtetésének személyi feltételei: o könyvtárat akkor lehet működtetni, ha a szervnél sor kerül könyvtáros tanár, vagy könyvtáros tanító foglalkoztatására. A könyvtárban könyvtáros asszisztens az lehet, aki középiskolai végzettséggel és legalább középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. A könyvtáros asszisztens a könyvtáros tanár irányításával közreműködik az állomány nyilvántartásba vételével, a raktári rend fenntartásával, az állomány megóvásával, a dokumentumok könyvtári felszerelésével, adatbevitelével kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá elláthat minden olyan feladatot, amely megfelel a szakmai végzettségének. A könyvtári dokumentumokkal szemben támasztott követelmények o a könyvtárban legalább háromezer könyvtári dokumentumnak meg kell lennie. o a könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai (kollégiumi) nevelő és oktató tevékenységhez szükség van. o az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. o a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhelynyilvántartást kell vezetni. A könyvtár működtetésének egyéb technikai feltételei: o a könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához szükséges eszközökkel, így: legalább egy osztály elhelyezéséhez szükséges mennyiségű (kb. 4) könyvtári asztallal, és (kb. 30) székkel, legalább egy CD, Videó lejátszóval az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel, így: a másolatok készítése céljából legalább 1 fénymásolóval, o lehetőség szerint, a nem zenei CD-k adattartamának nyomtatásban való megjelenítéséhez- legalább 1 nyomtatóval, a dokumentumok kiadásához szükséges eszközökkel, így a könyvtári dokumentumok megfelelő nyilvántartásával legalább papír alapon, lehetőség szerint számítógépes nyilvántartással is. a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel: o a könyvtárhasználók által kölcsönzött könyvek papír alapú nyilvántartásával. o a könyvtárban a könyv dokumentumok legalább 60 %-ának ún. szabadpolcos állványrendszerben való tárolása. 77

78 A könyvtár nyitvatartási rendjét úgy kell kialakítani, hogy az megfelelő legyen: a tanulók, valamint a pedagógusok részére is. A könyvtárnak kapcsolatot kell tartania a következő könyvtárakkal: más iskolai könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. A könyvtárnak együtt kell működnie az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. A könyvtár feladatai: Az iskolai könyvtár alapfeladatai o a) A könyvtár gyűjteményekkel kapcsolatos feladatai a gyűjteményének folyamatos fejlesztése, a könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni; feltárása, őrzése, gondozása rendelkezésre bocsátása. o b) A könyvtár tájékoztatási feladatai: tájékoztatást nyújt a gyűjteményéről, a könyvtárban található dokumentumokról, részletes információt ad az igénybe vehető szolgáltatásairól. o c) A könyvtár tanórai foglalkozással kapcsolatos feladatai a könyvtár helyet ad tanórai foglalkozások részbeni vagy teljes tanórára kiterjedő tartására. o A tanórai foglalkozások során a könyvtár feladata, hogy a tanulók és a pedagógusok számára áttekinthető tájékoztatást nyújtson a könyvtár működéséről, illetve adott téma feldolgozása esetén igény szerint a témához kapcsolódó valamennyi dokumentumot rendelkezésre bocsássa. o d) A könyvtár könyvtárhasználattal kapcsolatos feladatai: a könyvtárnak biztosítania kell a könyvtárhasználat lehetőségét az egyéni könyvtárhasználók részére, valamint a csoportban érkező könyvtárhasználók számára is, értve ez alatt a tanórai és a tanórán kívül szervezett foglalkozásokat. 78

79 könyvtárnak el kell látnia a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat, így: az általános kölcsönzési feladatokat, valamint a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzésével kapcsolatos tevékenységeket is. A könyvtár kiegészítő feladatai különösen a következők lehetnek o tanórán kívüli foglalkozások tartása, o dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, o számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, o tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, o más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, o részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, o muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása, o közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. A könyvtárat a következő személyek használhatják o az intézménnyel jogviszonyban álló: o tanulók, o pedagógusok (beleértve az óraadókat is), o az intézménnyel korábban jogviszonyban álló pedagógusok, ha jogviszonyuk, nyugdíjazásuk miatt szűnt meg, A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja. A könyvtárhasználatra való jogosultság az iskolába való beiratkozást követően nyílik meg. A könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyitvatartási ideje alatt bármikor lehet, A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei: o A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet igénybe venni. o A könyvtár szolgáltatásait igénybe venni szándékozó személy rendelkezzen olvasójeggyel azaz a könyvtárba beiratkozzon. o A könyvtári szolgáltatások igénybevételi feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezését a használó rendeltetésének megfelelően használja. A könyvtárhasználat szabályai: o A könyvtárhasználat során az olvasójeggyel rendelkezők számára ingyenesen igénybe vehetők a következő szolgáltatások: könyvtári dokumentumok kölcsönzése, 79

80 olvasóterem használat, zenei CD lejátszása; A könyvtár használat általános viselkedési szabályai o a könyvtárat csak úgy szabad használni, hogy a könyvtárhasználók egymást magatartásukkal, hangos beszéddel ne zavarják. o a könyvtárba táskát, könyv, dokumentum kivitelére alkalmas tárgyat bevinni nem lehet, azt a könyvtár előterében, illetve az iskola más helyiségeiben kell elhelyezni. o a könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni (beleírni) szigorúan tilos. o a kölcsönzött könyveket 30 napon belül (a továbbiakban általános kölcsönzési idő) vissza kell vinni. Az általános kölcsönzési idő meghosszabbítható, ha a meghosszabbítás iránti kérést a könyvtárhasználó bejelenti. A könyvtárhasználat feltétele: o A könyvtárba belépéskor a könyvtárhasználatra jogosultnak át kell adni az olvasójegyét a könyvtárosnak. /Ha nincs olvasójegye, akkor először be kell iratkoznia./ o A könyvtáros érvényes olvasójegy ellenében az érintett rendelkezésére bocsátja a könyvtárat, visszaveszi a könyvtárba visszahozott könyveket. az olvasójegyre, illetve a saját nyilvántartásába feljegyzi a kölcsönözött könyveket, valamint a kölcsönzés lejárati idejét. A könyvtárhasználat további, részletes feltételrendszerét a 1. számú melléklet tartalmazza. A nyitva tartás, kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzatát az SZMSZ melléklete tartalmazza. Tankönyv rendelés szabályai: A tagintézmény tankönyvellátásának megszervezéséért a tagintézmény vezetője felelős. A tankönyvek kiválasztásának megszervezéséről, az előírt egyeztetések és tájékoztatások lebonyolításáról a tagintézmény vezető gondoskodik. A tankönyvfelelős feladata: A tankönyvfelelős a megadott időn belül megrendeli a tankönyveket, és a tankönyvek megérkezése után legkésőbb a tanévnyitó időpontjáig- gondoskodik arról, hogy a könyvek eljussanak a tanulókhoz. A tankönyvek kiválasztása: A tankönyvek kiválasztása az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek döntése alapján történik. 80

81 Az iskolai alapdokumentumok nyilvánosságának biztosítási módja Dokumentumok A megtekinthetőség formája a tagintézményben a könyvtárban, könyvtári Pedagógiai program nyitva tartás ideje alatt, valamint a SZMSZ oldalon Házirend 13. táblázat: A nyilvánosság biztosítása Az óvoda, iskola, szakiskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola: Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások formái: a napközis és tanulószobai foglalkozás; a szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban: diákkör]; az iskolai sportkör; a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény, szülői beleegyezés alapján választott felekezeti hittan foglalkozás (szülő vagy gyám tanév elején aláírt beleegyező nyilatkozata esetén) felzárkóztató foglalkozások, egyéni fejlesztés, habilitáció Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: o napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: o az iskolai felkészítés, o a gyermek napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott. diákkörök jellemzői: 81

82 o a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, o a vezetőket a tagintézmény vezető bízza meg, o a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, o a foglalkozásokról naplót kell vezetni, az iskolai sportkör jellemzői: o a többi foglalkozásoktól elkülönül, o külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja. A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: o e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, o a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, o az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: o az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, o az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. Az iskola által adott tanítási évben ténylegesen szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái: A tanórán kívüli foglalkozás megnevezése Sportkör Tömegsport Szakkörök Versenyek A tanórán kívüli foglalkozás fő jellemzői A sport, mozgás szeretetére, igényére nevel. Célja: a sportjátékok megismerése, elmélyítése. A versenyekre való felkészülés, a testi, a lelki edzettség elérése. A közös élmények, örömök elérése a sport, a játék által. A mozgáskészségek, képességek fejlődése mellett épül az egyén és a közösség is. A szabadidő hasznos eltöltése, tehetséggondozás, az egyéni képességek fejlesztése Tanulmányi, képzőművészeti, szavaló, mesemondó, tánc, báb, színjátszó kör területeken belüli részvétel. Tanulmányi kirándulások Sportrendezvények Gyógytestnevelés Napközis foglalkozás Tanmenetekben tervezett kirándulások a tananyaghoz kapcsolódóan. Iskolai, városi, megyei, területi, országos versenyeken való részvétel. Célja, faladat, hogy hozzájáruljon a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz gyógyításához, rehabilitációjához. Speciális és általános iskolai nevelés céljainak megvalósítása, családi nevelés részeinek pótlása, szocializációs és személyiségformálás, 82

83 gyermekvédelmi funkció Tanulószobai foglalkozás Speciális és általános iskolai nevelés céljainak megvalósítása, családi nevelés részeinek pótlása, szocializációs és személyiségformálás, gyermekvédelmi funkció Pályázatokból megvalósuló országjáró kirándulások Nyári kirándulások külön nagyoknak és kicsiknek. 14. táblázat: Tanórán kívüli foglalkozások Diákönkormányzat, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) Intézményünkben tekintettel tanulóink mentális állapotára nem működik diákönkormányzat A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A mindennapi testedzés formái: Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, napközis fogalakozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportköri foglalkozások. A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. 83

84 Tagintézményen belüli egységek speciális szabályzatai Óvodai intézményegység: Sajátos nevelési igényű, autizmussal élő, értelmileg akadályozott és halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra való felkészítése összevont óvodai csoportban Ép értelmű gyermekek óvodai nevelése Logopédiai óvoda: sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos és pszichés fejlődési zavarral élő) gyermekek logopédiai kezelése, illetve fejlesztő óvodai ellátása, iskolai életmódra való felkészítése Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda: nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. A gyermekek tartózkodása az óvodában Az óvoda nyitva tartása:7 órától 17 óráig tart. Az óvodából a gyermeket: a foglalkozásokat követően: ebéd után órától - 13 óráig lehet, délután: órától legkésőbb 17 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény fent szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt Általános iskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai intézményegység sajátos nevelési igényű (értelmileg akadályozott) tanköteles korú gyermekek általános iskolai képzése 1-8. osztályig Sajátos nevelési igényű, pervazív zavarral küzdő (autista), fejlesztő iskolai tanulók oktatása-nevelése összevont csoportban 84

85 az általános iskola elvégzése után a tanulók életkezdésre való felkészítése, évfolyam szakmai előkészítő, majd szakképzési évfolyamokon, nem OKJ-s szakmák, tevékenységek oktatása Nyitva tartás: Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon: reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 17 óráig van nyitva. Az intézmény fent szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el Az általános iskolában reggel 7 órától ügyeletet biztosítunk, az oktató, nevelő munka 8:00 órakor kezdődik. A tanítás tanulócsoportokra bontott órarend szerint fejeződik be. A délutáni foglalkozások, szakkörök, sportkörök legkésőbb 1500 óráig, a napközis foglalkozások 1600 óráig tartanak ig ügyeletet biztosítunk. Az autizmus ellátásban a napi tanítási rend a fejlesztésekhez igazodik. Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 7 órától 17 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő 8 órától 16 óráig tart, ebben időszakban van lehetőség a hivatalos ügyintézésre. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt, kérelem alapján. Tanítás nélküli napok időtartama alatti nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény területét a felügyelet alá tartozó tanulók tanítási idő alatt osztályfőnöki vagy igazgatóhelyettes írásbeli engedélyével hagyhatják el. Az intézmény a nyári- téli- tavaszi szünet időtartama alatt ügyeleti rend szerint tart nyitva Kollégiumi intézményegység Az óvoda, általános iskola és készségfejlesztő speciális szakiskola gyermekeinek, tanulóinak bentlakásos nevelése és ellátása. A kollégium szorgalmi időben vasárnap 14 órától pénteken 17 óráig folyamatosan nyitva tart. A gyermekeket vasárnap 14-tól fogadják az oda beosztott kollégiumi nevelőtanárok és a pedagógiai munkát segítők.. A szülők péntek délután 17 óráig kötelesek gyermekeiket az intézmény területéről elvinni. Indokolt esetben a kollégista gyermek - az igazgató engedélyével - tovább is az intézményben maradhat. 85

86 Különleges gyermekotthon: A szakmailag önállóan működő intézményegységben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Tv. rendelkezése alapján biztosított az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett 3-18 éves korú gyermekek otthont nyújtó teljes körű ellátása. Az otthont nyújtó ellátás keretében különleges ellátást biztosít a tartósan beteg, illetve a fogyatékos gyermekek számára, és nagykorúságát követően 24 éves korig utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek részére. Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után a gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére - elrendeli az utógondozói ellátást, amennyiben az érintett a létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. A Gyvt. 32 (5) bekezdése értelmében a járási gyámhivatal utógondozói ellátást elrendelő határozatának kézhez vételét követően a gyermekotthon vezető és az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal megállapodást köt. A gondnokság alá helyezett fiatal esetében a gondnokság alá helyezés típusától függően jön létre a megállapodás. (a fiatal felnőtt és az intézmény vagy a gondnok és az intézmény között) Segíti az utógondozói ellátott fiatalok képességeinek megfelelő munkahely keresését Biztosítja szükség esetén a teljes körű ellátást, valamint az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást, valamint segítséget nyújt a társadalomba való beilleszkedés elősegítésének érdekében. Az intézményegységben Érdekképviseleti Forum működik, amely az intézménnyel jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését hivatott elősegíteni. A Fórum működésének szabályzata az intézményegység házirendjének mellékletét képezi Szociális ellátás támogató szolgálat Alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése). Szociális ellátás működési rendje A Támogató Szolgálat az általa meghatározott feladatok ellátására a szolgáltatásokat végző intézményekkel együttműködve nyújt segítséget az ellátottaknak, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben meglévő életvitelük fenntartásában, az egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy egyéb okokból származó problémák megoldásában. Ehhez az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: személyi segítés szállítás 86

87 információs tanácsadás speciális tanácsadás A Támogató Szolgálat minden szolgáltatását oktatási intézmény nyitva tartása és házi rendje szerint meghatározottak alapján biztosítja, munkarendje folyamatos. A gépkocsivezető és a személyi segítő előre elkészített, és a szakmai vezető által jóváhagyott útvonalterv alapján rendszeresen (naponta két alkalommal) végzi szállító és segítő tevékenységét. Ennek keretében feladata reggel az iskolába, valamint a nappali ellátóba jutás, délután pedig a hazajutás segítése. A szolgáltatások rendszeressége minden esetben az egyéni szükségletek, igények figyelembe vételével változhat. Ennek megfelelően, egyedi esetekben a támogató szolgálat egyes szolgáltatásai (személyi segítés, szállító szolgálat) a jelölt munkaidőn túl is igénybe vehetők. Ilyenek például a korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés különleges esetei; az esetlegesen hétvégére tervezett kirándulások és egyéb kulturális programok, amelyek elérése a fogyatékkal élő gyermekek és fiatal felnőttek számára más módon elérhetetlen lenne. Támogató szolgálat: heti gondozási terv alapján végzi munkáját együttműködik a háziorvosi szolgálattal általános feladatokat lát el szakképesítésének megfelelően gondozási feladatokat lát el információs ügyintézési feladatokat lát el. Egyéb feladatok Dokumentációk vezetése: gondozási napló, szállítási adatlap, átvételi adásvételi nyomtatvány Részt vesz a munkaértekezleteken, továbbképzéseken Személyszállító: heti gondozási terv szerint végzi munkáját köteles a közlekedési viszonyoknak megfelelően leggazdaságosabb útvonalon a célállomásra juttatni segítői feladatok ellátása (kísérés, beszállás,stb.) Autizmus Centrum Működési rend: A csoportok éves nyitva tartása: A törvény, illetve más, oktatási intézményekre nézve kötelező utasítások alapján ezzel megegyezően a székhely intézményhez igazodva. A speciális csoportokban a tanévet követő ügyelet egységesen június 30- ig tart. A szünetek rendjét a jogszabály, illetve az intézmény vezetője határozza meg. Napi működési rendje: 87

88 A csoportok hétfőtől csütörtökig ig tartanak nyitva. Tanítási időn kívüli ügyelet naponta ig, ill ig tart. A csoportokban dolgozók kötelesek a csoportban munkakezdés előtt legalább 15 perccel megjelenni. Tanítás nélküli munkanapok Az intézményegységben a tanév rendjéről szóló jogszabály által meghatározott számú tanítás nélküli munkanap használható fel tetszőlegesen. A tanítás nélküli munkanapok tartalmát és időpontját az intézményegység a tanév kezdetén írásban közli a szülőkkel. A tanítás nélküli napokról a szülőket 10 nappal előre értesíteni kell. Tanulók felvétele, felvételi eljárás: Az Autizmus Centrumba történő felvételről az intézmény és az intézményegység vezetője a befogadó kapacitás ismeretében dönt azzal, hogy a csoportokban a gyermekek viselkedésproblémáinak, fejlettségi szintjének, valamint a termek méretének figyelembe vételével 6- max. 8 gyermek helyezhető el. A felvétel a szakértői javaslat alapján történik. A készségfejlesztő szakiskolai képzésre a tanulók előzetes jelentkezésük alapján, érvényes szakértői véleménnyel, a keretszámok függvényében az intézményvezető döntését követően kerülnek felvételre. Tagintézmény vezető: A tagintézmény vezetője a helyettesítési rend szerint maga gondoskodik a helyettesítéséről, döntéséről tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Ennek értelmében általánosságban az Autizmus Centrum tagintézmény vezetőjét távolléte esetén a munkaközösség vezető, az ő távolléte esetén a kijelölt pedagógus helyettesíti azzal, hogy minden intézkedést vagy vezetői döntést igénylő kérdés esetén a helyettesítést az intézményvezető veszi át. A tagintézmény vezető távolléte idején a helyettesítés a helyettesítési rend szerint - alábbi szabályok alapján történik: Az általános helyettesítő nem hozhat döntést személyi, vagy az intézményegység struktúráját érintő kérdésekben. Az általános helyettesítő a helyettesítési idő alatt felelős. Biztosítja a szabályos, szakszerű munkavégzést, a fontos információk továbbítását. Irányítja és ellenőrzi az adminisztrációt, ha szükséges az adatokat továbbítja az intézményvezetőnek. A tagintézmény vezető munkaköri feladatait az intézményvezető munkaköri leírásban határozza meg. A tagintézmény vezető munkaideje alatt végzendő feladatait, munkarendjét maga határozza meg, amely az intézményvezető jóváhagyásával lép életbe. Csoportvezetők: A tagintézmény csoportjait a csoportvezetők irányítják. A csoportvezetők feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. 88

89 A tagintézmény csoportvezetőinek kinevezése vagy visszahívása a tagintézmény vezető joga. E döntésről a tagintézmény vezető köteles egyeztetni mind az Autizmus Centrum Szalag utcai telephelyének nevelőtestületével, mind az intézményvezetővel. A pedagógusok hiányzása esetén a helyettesítéseket a helyettesítési rend szabályozza. A helyettesítésekről részletesen a munkaterv mellékleteként vagy külön dokumentumban kiadott utasítás rendelkezik. A pedagógiai asszisztensek munkavégzéséért (munkaidők betartása, adminisztráció, stb.) a csoportvezetők felelősek. Távollétük esetén kötelesek helyettesítésükről helyettes kijelölésével gondoskodni. A kijelölt helyettes intézkedési joga csak a távollét idejére vonatkozó döntések meghozatalára terjed ki. A délutáni munkavégzés irányítására, illetve a külső programokon való részvétel esetén a csoportvezetőknek a jelenlévők, a délutános pedagógusok vagy asszisztensek közül ki kell jelölni egy munkavégzésért felelős személyt. A csoportvezetők hetente kötelesek beszámolni a csoport munkájáról az intézményegység-vezetőnek. Ennek módját, idejét az érintettek személyesen egyeztetik. Csoportok működésére, a pedagógiai munkára vonatkozó szabályok: A speciális csoportok feladatuk, az ott folyó oktatás, nevelés szintje szerint: előkészítő csoportok, alsó osztályfok felső osztályfok fejlesztő iskola szakiskolai csoportok A csoportok működésének alapelveit az autista gyermekek és fiatalok oktatásának, nevelésének speciális nevelési programja (ASNP), tartalmazza. E szakmai alapelvek minden csoportra nézve kötelezőek. egyénre szabott felmérési, fejlesztési és értékelési rendszer, protetikus környezet, speciális térszervezés és vizuális támogatás különösen: napirend, kommunikációs kártyák, tárgyak, kiemelten kezelt szociális, alternatív, verbális és nem verbális kommunikációs, valamint kognitív területek, TEAM-munka a fejlesztésben, egyéni foglalkozáson tanultak általánosítása a csoportban, azon kívül Kapcsolattartás Pedagógusok, munkaközösség A csoportok heti rendszerességgel a napi 32 órás munkaidő terhére - kötelesek a gyermekek fejlődését, az esetleg előforduló viselkedésproblémákat megbeszélni. Félévente egyszer, de szükség szerint gyakrabban az intézményegységvezető összevont értekezletet hívhat össze. 89

90 Az értekezletek időpontját a szülőkkel egyeztetni kell, esetleges kívánságaikat lehetőleg figyelembe kell venni. Az anyaiskola kötelező (tanévnyitó és tanévzáró) értekezletei kivételével az intézményegység-vezető a további továbbképzési napokkal szabadon rendelkezik. A szülők igényeit figyelembe véve az értekezletek idejére lehetőség szerint biztosítani kell azon tanulók felügyeletét, akiket szüleik nem tudnak elhelyezni. Az Autizmus Centrum teljes tantestületét érintő értekezletek időpontjáról és napirendjéről az intézményegység-vezető az érintetteket 10 nappal az esemény előtt a faliújságra kifüggesztett hirdetményben tájékoztatja. Az értekezletekről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni. A közös értekezletekbe a Juhar utcai és a Nyíri úti telephelyen dolgozó, autizmus spektrumzavarral élő gyermekeket, tanulókat ellátó csoportok dolgozóit is be kell vonni. Szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás Fontos, hogy a szakemberek és szülők közös célok érdekében dolgozzanak. A szakemberek feladata e főbb célok felajánlása. Az ajánlást azonban a szülőnek joga van nem elfogadni. Fontos, hogy a szakember legyen kész az ésszerű kompromisszumra. A szülők szervezete képviselői számára lehetőséget kell nyújtani a rendszeres konzultációra, az igények közvetítésére. A szülőnek, mint gyermeke törvényes képviselőjének joga van: A gyermekével kapcsolatban az Autizmus Centrumban folyó fejlesztő munka és nevelési tevékenység állandó nyomon követésére, megfelelő fórumokon észrevételei, esetleges kifogásai közlésére. A gyermekével kapcsolatos döntésekben való részvételre. A gyakorlatban: a szülő előzetes egyeztetést követően bármikor látogathat fejlesztéseket, csoportos foglalkozásokat vagy külső programokat. Ki kell kérni a szülő véleményét minden olyan esetben, amikor a döntés (külső programok szervezése pl. lovaglás, úszás, táborozás) nem kizárólagosan a szakember hatáskörébe tartozik. A szülőnek törvények, jogszabályok vagy elfogadott működési szabályzat által meghatározott kérdésekben az adott jogszabályok, dokumentumok által leírt jogorvoslati lehetősége van. A szülőkkel való kapcsolattartás érdekében a csoportokban kötelező Havonta legalább egyszer szülői értekezletet vagy egyéni fogadóórát tartani, ahol a gyermek fejlesztésében érintettek kötelesek részt venni. A szülőket érintő kérdésekről (programok, ebédfizetés, tanítási szünet) írásbeli értesítést kiadni az esemény vagy esedékesség előtt min. 1 héttel. 90

91 Igény szerint egyéb rendszeres konzultációs lehetőséget (előre meghatározott időben) biztosítani. A szülők kötelessége: A gyermek tankötelezettségének teljesítése, a foglalkozásokon való részvétel biztosítása. Ez jelenti többek között az iskola nyitvatartási rendjének betartását is. Rendszeres kapcsolattartás a gyermeket foglalkoztató pedagógussal, a gyermek fejlődésének nyomon követése. A gyermek közösségbe való beilleszkedésének elősegítése Ünnepek, megemlékezések Az Autizmus Centrum és szakmai egységei csoportjaiban szervezett, nem kötelező tevékenységek (külső programok, pl. bábszínház, kirándulások) szervezése során tekintettel kell lenni arra, hogy abban csak az azt igénylő szülők gyermekei vegyenek részt. Térítésköteles programban nem kötelezhető részvételre sem szakmai, sem más indokokra tekintettel az a gyermek, akinek szülei a szolgáltatást nem igénylik. Külső programok szervezésénél különösen ügyelni kell a gyermekek testi épségére, a balesetvédelmi előírások betartására. Az autizmussal élő gyermekek sajátos nevelési szükségletei alapelveinek betartásával, figyelemmel a gyermekek képességstruktúrájára és kognitív szintjére, lehetőség szerinti módon meg kell ünnepelni az alábbi jeles napokat: A gyermek személyes ünnepei (születésnap, névnap) A nagyobb egyházi ünnepek (Karácsony, Húsvét) Az állami ünnepek, ha azok tartalmával a tanuló tisztában van, pl.: o március 15-e o október 06-a és október 23-a o augusztus 20-a A külső és belső programok esetében is be kell tartani az autizmus specifikus eszközök és eljárások használatával kapcsolatos szakmai alapelveket, szabályokat! Pedagógiai munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés fő területei: egyénre szabott felmérési, fejlesztési és értékelési rendszer, protetikus környezet, speciális térszervezés és vizuális támogatás különösen: napirend, kommunikációs kártyák, tárgyak, kiemelten kezelt szociális, alternatív, verbális és nem verbális kommunikációs területek TEAM-munka a fejlesztésben, egyéni foglalkozáson tanultak általánosítása a csoportban, azon kívül 91

92 Az ellenőrzés típusai jogosultsági szint szerint: vezetői ellenőrzés munkaközösségi ellenőrzés Az ellenőrzés formái: dokumentumok ellenőrzése előzetes szempontok alapján lefolytatott foglalkozás látogatás eszközök használatának ellenőrzése a tanuló felmérésével A belső ellenőrzés fontos része a hospitálási rendszer. A csoportok dolgozói a tanév első félévében kialakított hospitálási rend szerint látogatják egymás foglalkozásait és a TEAM megbeszéléseken kidolgozott szempontrendszer értékelik a látottakat. A szempontrendszer nyilvános, a hospitálások tapasztalatait az érintettekkel a lehető legrövidebb időn belül meg kell beszélni ha szükséges javaslatokat is megfogalmazva Munkavédelmi előírások, balesetekkel, rendkívüli eseményekkel összefüggő teendők, kérdések Rendkívüli esemény esetén az intézmény bejáratánál található kiürítési és értesítési tervben szereplő személyeket kell értesíteni a listán megadott sorrend szerint. A kiértesített személyek tisztában vannak a gázfőcsap, az áramtalanító főkapcsoló illetve a poroltó készülékek helyével, ismerik a kiürítési tervet és útvonalakat. Minden tanév kezdetén közös értekezleten kell felhívni a dolgozók figyelmét az intézményegységben található veszélyforrásokra. Tanulóink képességeikhez mérten egyéni foglalkozás keretében kell a baleset és tűzvédelemmel kapcsolatos információkat átadni. A nevelő, oktató munka biztonságos feltételeinek biztosítására az Autizmus Centrumban az alábbi intézkedéseket tesszük: A hiányosságokat jelezzük az intézmény vezető, ill. a fenntartó felé. A használhatatlan, sérült eszközöket a használatból kivonjuk A dolgozók és gyermekek tájékoztatásával igyekszünk megelőzni a rendkívüli eseményeket. A baleseti kockázatok kiküszöbölése érdekében szükséges a tagintézmény telephelyének karbantartására, a megfelelő oktatási környezet fenntartására folyamatosan gondot fordítani. Ennek érdekében legalább évente munka és balesetvédelmi bejárást kell tartani, melynek során a tanulókat veszélyeztető körülmények felmérésére és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételére kerül sor. Az intézményben a tanulók felügyelete folyamatosan biztosított, az ajtók és kapuk zárása kötelező. Az intézményegységben tanévenként egyszer a kiürítési tervnek megfelelően tűzvédelmi gyakorlatot kell tartani. Az itt külön nem szabályozott kérdésekben a székhely intézmény szabályozása irányadó. 92

93 Tanulói fegyelmi eljárás általános szabályai 5.4. A tanulóval szemben lefolytatandó eljárás részletes szabályai A tanulók súlyos kötelességszegése, mulasztása esetén az intézmény fegyelmi eljárást indít. Egyeztető eljárás: A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. (2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. 93

94 Fegyelmi büntetés Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást a megindításától számított harminc napon belül egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 94

95 A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. 95

96 A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 59. (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1) (2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. (1) (2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Az oktatásügyi közvetítő eljárás Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben 96

97 kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el. A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható. Az egyeztetési eljárás dokumentációjának elkészítéséért a közvetítő felel. Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítő üléseket tarthat. A közvetítő nem járhat el, ha valamelyik felet képviseli, a felek bármelyikének a Ptk b) pontja szerinti hozzátartozója, a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelési intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt, az ügyben egyébként érdekelt, elfogult. (7) Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni. A közvetítőt ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni. Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki. Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kötelező elemeként az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét, az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét, a kötelességszegés rövid összefoglalását, a sérelem jóvátételének módját, határidejét, az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felmerült eljárási költségeket a felek fele-fele arányban viselik), a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat, a felek, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő és a közvetítő aláírását írásban kell rögzíteni. A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait. A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja. 97

98 Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse. Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta, az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt nap eredménytelenül telt el, vagy megállapodás született. 6. Tanulói alkotások kezelése, értékesítése Az intézményben a kötelező tanórai, vagy szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati foglalkozások keretében, az intézmény infrastruktúrájának, kellékanyagainak, eszközeinek használatával, a tanítási, nevelési, képzési folyamatokhoz kapcsolódóan a pedagógusok, gyakorlati oktatók irányításával elkészült alkotások, termékek, munkadarabok tekintetében az intézmény tulajdonjogot szerez. Ezen alkotásokkal, munkadarabokkal az intézmény szabadon rendelkezhet azzal a kikötéssel, hogy az alkotó (létrehozó) nevét köteles a termék nyilvános bemutatása, esetleges értékesítése esetén feltüntetni. Azokban az esetekben, amikor a munkavégzés, alkotás valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban történik, a termékek a munkáltató tulajdonát képezik. 7. Belső intézményi kommunikáció és kapcsolattartás Vezetői szintű kommunikáció Belső, működéssel kapcsolatos hivatali kommunikáció Intézményi partnerekkel kapcsolatos kommunikáció Arculati kommunikáció 3. ábra: Kommunikációs szintek 98

99 7.1. Alapvető kommunikációs feladatok tanévenként Az intézményvezető irányításával az intézmény vezető testülete elkészíti az adott tanévre vonatkozó kommunikációs tervét. A kommunikációs terv az alábbi adatokat tartalmazza: a belső kommunikációs folyamatok kulcsszereplőinek meghatározása tagintézményenként (név, beosztás, elérhetőségek) tagintézményenkénti partnerlista és adattár összeállítása, frissítése o nevek o elérhetőségek o ügytípusok hatáskör, illetékesség konkrét, a munkatervben szereplő feladatokhoz köthető kommunikációs tevékenységek szereplőinek, formáinak, ütemezésének és felelőseinek meghatározása szegmensenként o vezetői szintű kommunikációs tevékenység formái gyakorisága tartalma szereplői o tagintézmények, intézmény-egységek közötti kommunikáció formái tartalma gyakorisága szereplői o működéssel összefüggő kommunikáció formái gyakorisága tartalma szereplői 7.2. A vezetői szintű kapcsolattartás formája, rendje Vezetői szintű kommunikáció tervezés, koordináció, egyeztetés, döntéshozatal, véleményezés Intézményi szintű kapcsolattartás képviselet és kommunikáció (fenntartó, működtető, hivatalos szervek) Intézményvezető Tagintézmény szintű kommunikáció (tagintézményi partnerek, vezetői közreműködést nem igénylő ügyek) Tagintézmény vezető, Juhar utca Tagintézmény vezető- AC Intézményegység vezető - Székhely int. Intézményegység vezető - Általános iskola, szakiskola Intézményegység vezető - óvoda Kollégiumi egység vezető Gyermekvédelmi egység vezető Int. egys. vezető helyettes Munkaközösség vezetők, alkalmazottak Alkalmazottak Alkalmazottak Alkalmazottak Munkaközösség vezető, alkalmazottak Munkaközösség vezetők, alkalmazottak 4. ábra: A szervezet kommunikációs struktúrája 99

100 A szűkebb és tágabb értelemben vett vezetői kapcsolattartás során elsősorban az alábbi területeken zajlik kommunikáció: intézményvezetői illetékességi kör: o munkáltatói jogok gyakorlása o tájékoztatás o információkérés o konzultáció, egyeztetés o az intézmény egységeit érintő gazdálkodási, működési, fenntartói és működtetői kapcsolattartást igénylő ügyek kezelése igazgatótanács tagintézmény vezetők intézményegység vezetők és helyettes munkaközösségek Vezető és a szervezeti egységek tagintézmények, intézményegységek közötti kapcsolattartás Az intézmény vezetője a szervezeti egységekkel elsősorban a tagintézmények, intézményegységek vezetőivel folytatott kétoldalú kommunikáció segítségével tart kapcsolatot. A kommunikáció formái: igazgatótanácsi értekezlet o előre meghatározott napirenddel összehívott értekezlet személyes egyeztetés (meghatározott ügy, ügyek kapcsán ) telefonon történő kommunikáció elektronikus levelezés o adatszolgáltatás o információk megosztása o egyeztetés o stb. A tagintézmények, intézményegységek vezetői az intézményi munkatervben meghatározott gyakorisággal beszámolnak: a tagintézményben működő egységek feladatellátásával kapcsolatos folyamatokról az esetleges rendkívüli eseményekről egyéb, az intézményvezető illetékességi körét érintő szakmai, munkaügyi, gazdasági vagy egyéb kérdésekről A vezetői kapcsolattartás további szintjei: heti rendszeres vezetői TEAM megbeszélések, értekezletek o tagintézmény vezető és intézményegység vezetők o tagintézmény vezető és csoportvezetők (AC) intézményegység-szintű értekezletek, megbeszélések munkaközösségek megbeszélései rendszeres, csoportszintű megbeszélések 100

101 partnerekkel folytatott megbeszélések (pl. támogatókkal, szülőkkel, stb.) eseti megbeszélések (adott ügy kapcsán összehívott eseti megbeszélés) Az értekezletekről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megbeszélés napirendjét, témáját, a jelenlévők névsorát, az értekezlet tartalmi összefoglalóját Nyilvánosság, sajtó kommunikáció A sajtóval történő kommunikáció és az intézményi arculat egyszemélyi felelőse az intézmény vezető. Az intézményvezető felhatalmazása alapján egyes esetekben tagintézmények, intézményegységek vezetői, valamint az intézmény dolgozói is jogosultak nyilatkozattételre, az alábbi alapvető szabályok betartása mellett: a sajtónyilatkozat, intézményben történő forgatás esetén a tagintézmény vezető köteles az intézményvezetőt tájékoztatni: o az interjút, felvételt készítő médium nevéről o a forgatás, interjú, céljáról o időpontjáról o tervezett helyszínéről, és ha előre tervezhető o a közszereplésben résztvevő tanulók és dogozók nevéről az érintett tanulók szüleinek írásos engedélyét minden esetben az adott szereplésre vonatkozóan ki kell kérni a médiaszereplés engedélyezője felel azért, hogy a felvétel, tudósítás, interjú nem sértheti a tanulók érdekeit, a a felvétel, interjú során a megszólaló vezető vagy dolgozó felelőssége, hogy az intézmény neve a sajtómegjelenés során helyesen szerepeljen az interjú, felvétel, egyéb közszereplés során o a vezető, pedagógus, más intézményi munkatárs nem sértheti az intézmény vagy fenntartója érdekeit, nem veszélyeztetheti azok jó hírnevét o a vezető, pedagógus, más intézményi munkatárs felelős a szolgáltatott adatok pontosságáért 8. A működtetéssel összefüggő speciális kérdések Többcélú, közös igazgatású intézményünk működtetését részben Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, másrészt a Juhar utcai telephely esetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. A dologi kiadások, az épületek karbantartásának, felújításának költségei terhelik a működtetőket, továbbá az intézmény alapdokumentumaiban meghatározott egyéb kiadások. 101

102 Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: - az intézmény szakmai alapdokumentuma - a pedagógiai program - a szervezeti és működési szabályzat - a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak továbbá az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje) Működtetéssel összefüggő vezetői feladatok A működtető szervezetekkel az intézményvezető és az általa megbízott vezetők, ügyintézők tartják a kapcsolatot. Az információáramlás a legkülönbözőbb formákban (levelezés, telefonon történő jelzés, személyes megkeresés) történnek Pénzügyi, gazdasági kérdések A kötelezettség vállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés eljárásrendjéről a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1/2013.(I.17.) sz. szabályzata rendelkezik. 9. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Az intézménynél az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló évi CLII. Törvény (továbbiakban: Vnyt.) értelmében a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek: intézményvezető, tagintézmény vezetők intézményegység-vezetők. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése: Vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is csak a Vnyt ban meghatározott vizsgálat 102

103 során az eljáró szerv bonthatja fel. A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős külön szabályzatban állapítja meg. Vagyonnyilatkozatok kezelése őrzése: A vagyonnyilatkozat tételével összefüggő személyi iratokat az egyéb személyi iratoktól fizikailag elkülönítetten, önálló iktatás szerint a hivatal személyzeti ügyek intézésére megbízott ügyintézőjénél egységesen kell kezelni. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan keletkezett iratokról külön nyilvántartást kell vezetni, meghatározva a nyilvántartás tartalmi elemeit (dolgozó neve, munkavégzés helye, vagyonnyilatkozati technikai azonosító kód, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok, az átvett és továbbított iratok tartalmára történő továbbítás, az átadásra, átvételre és továbbításra vonatkozó adatok). A dolgozókkal kapcsolatos valamennyi iratot (a hozzátartozókra vonatkozót is) egy iratgyűjtőben kell kezelni. A vagyonnyilatkozatok őrzéséért a személyzeti ügyintéző a felelős. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje A köznevelés irányítási rendszerével, a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során kinyomtatjuk és az irattárban tároljuk az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. A dokumentumokat a KIR rendszerében az e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozzuk, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. 103

104 10. Hatályossági rendelkezések Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Intézményi bélyegzők: Hosszú és kör bélyegzők: HOSSZÚ BÉLYEGZŐ KÖRBÉLYEGZŐ A bélyegzők használatára jogosultak: sorszám HOSSZÚ BÉLYEGZŐ sorszám KÖRBÉLYEGZŐ 1. Személyügyi ügyintéző 1. Személyügyi ügyintéző 2. Tagintézmény- vezető: Szalag utca Tagintézmény- vezető: Szalag utca Tagintézmény-vezető: Juhar utca Tagintézmény-vezető: Juhar utca Gyermekotthon Vezetője 4. Gyermekotthon Vezetője 5. nincs 5. Intézményvezető A Szervezeti Működési Szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat módosítása, mellékletei: Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásáva1, a köznevelési törvény és az intézmények működéséről szóló EMMI rendelet által meghatározott közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A mellékletben található egyéb szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, ha jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény vezetője ezt szükségessé teszik. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a szülői szervezet - a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt, amit a választott képviselők aláírásukkal hitelesítettek. Intézményünkben nem működik diákönkormányzat, sem pedig iskolaszék. 104

105 11. Záró rendelkezések A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot ismertetni kell: az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi határozatlan és határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozójára, vezetőjére. Kecskemét, november 04.. dr.hollóné Ruska Zsuzsanna intézményvezető 105

106 Mellékletek I. sz. melléklet: 12. ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI JOG ÉS FELELŐSSÉG A szabályzat célja A szabályzat célja, jogi alapja Az adatvédelmi törvény célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A szabályzat biztosítja az adatvédelem és adatbiztonság intézményi kialakítását és működtetését. Rendelkezései kiterjednek: a közalkalmazotti nyilvántartásra, a személyi iratok teljes adatkezelési folyamatára, az adatszolgáltatás, az adattovábbítás teljesítési rendjére, biztonsági követelmények és feladatok összefoglalására. A szabályzat jogszabályi alapja évi LXIII. törvény: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi XLVI. törvény: A statisztikáról 233/2001. (XII.10.) Kormányrendelet: A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról. 2.) Jogosultságok és felelősségi szabályok 1. Általános eljárási szabályok: Minden közalkalmazott, aki munkavégzése során vagy véletlenül személyi információhoz jut, felelős: az adatvédelmi kötelezettség megtartásáért, a tudomására jutott adatok rendeltetés szerinti felhasználásáért, azért, hogy az adatok illetéktelen személy tudomására, birtokába ne juthassanak. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az intézményben felelősséggel tartozik: az intézményvezető, a személyzeti feladatot ellátó ügyintéző és iratkezelő, a minősítést végző vezető, az érintett közalkalmazott felettese, a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében. 106

107 2. Az intézményvezető joga és felelőssége Az intézményvezető irányító tevékenységével összefüggésben felelős: az adatvédelmi szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglalt ellenőrzések működtetéséért, a jogszabályok és helyi követelmények közzétételéért. Az intézményvezető jogosult a teljes személyi nyilvántartásba és az összes iratanyagba betekinteni, a személyügyi munkavégzést bármikor ellenőrizni. Írásos kérésére kizárólagosan jogosult az intézmény nyilvántartásából betartva az adatvédelmi jogszabályokat a munkavégzéstől függetlenül adatokat szolgáltatni. 3. A személyügyi ügyintéző és a minősítést végző felelőssége A személyügyi ügyintéző felelősségi körén belül köteles intézkedni, hogy a közalkalmazottak a személyi adatait: a megfelelő iratokra, adathordozóra 8 munkanapon belül rávezessék, a dolgozó által igazoltan szolgáltatott adatokat, azok helyesbítését 3 munkanapon belül rögzítsék, a munkáltatói döntés alapján az adatkezelést haladéktalanul ellássák. A személyügyi ügyintéző jogosult és köteles a személyügyi nyilvántartás szabályszerűségének negyedévenkénti dokumentált ellenőrzésére. A minősítő vezető felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a közalkalmazott minősítésébe bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. 4. Teljes körű jogosultság és adatvédelmi felelősség A munkavégzéshez szükséges teljes körű adatkezelési jogosultsággal és a hozzá tartozó teljes körű adatvédelmi kötelezettséggel, valamint felelősséggel rendelkező személyek köre korlátozott az intézményben. Jogosultságuk kiterjed: adatrögzítésre, jogszerű adatmódosításra betekintésre, feldolgozásra felhasználásra és másolat készítésre adattárolásra és jogszerű továbbításra. A személyügyi szervezeti egység alkalmazottainak adatvédelmi kötelezettsége kiterjed az intézményi személyi állomány teljes körére, valamennyi nyilvántartott adatra. A személyzeti feladatot ellátó ügyintéző és iratkezelő felelősségi körén belül köteles gondoskodni az adatkezelési tevékenység során arról, hogy a személyi irat: 107

108 megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek, csak olyan adat kerülhessen rá, mely adatforráson alapul, valótlan adatot ne tartalmazzon, és ha kétely merül fel, tájékoztassa az intézményvezetőt. Az intézmény teljes körű adatkezelési joggal felhatalmazott munkatársai: intézményvezető intézményvezető helyettesei személyzeti ügyintéző Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, valamint a belügyminisztérium által megbízott személyeket illeti meg, mely során felvilágosítást kérhetnek, az adatkezelő helyiségbe beléphetnek és betekinthetnek, megismerhetik az adatkezelés minden fázisát az iratanyagokkal együtt. 5. Közalkalmazottak betekintési és adatváltoztatási joga, felelőssége Az intézmény köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen, azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. A közalkalmazott jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból továbbították. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott akkor kérheti adatai helyesbítését, kijavítását, törlését, ha ezt alátámasztja az eredeti közirattal vagy adott esetben írásbeli adatváltozást nyújt be. Ebben az esetben a személyzeti ügyintéző köteles teljesíteni a megalapozott kérést. I. SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK 1.) A személyi adatkezelés általános szabályai 1. Személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy a helyi önkormányzat elrendeli. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek - közérdekű adatok nyilvánossága is nem sérthetik. Törvény közérdekből az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. 2. Személyes adatok feldolgozása Az adatkezelési műveletek jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül felelős a személyes adatok 108

109 feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. 3. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni. 4. Személyes adatok igazolása, megalapozása A közalkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügyi ügyintéző vezetheti, akit az adatnyilvántartás és a tárolás minden szakaszában terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyügyi dolgozó köteles kezdeményezni vezetőjénél, ha megítélése szerint a valóságnak nem megfelelő adatot észlel. 5. Bírósági jogérvényesítés és kártérítés Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. 2.) Személyi iratfajták csoportosítása 1. Személyi irat fogalma és fajtái Személyi irat minden bármilyen anyagon és eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapodást tartalmaz. A közalkalmazott személyi iratfajtái: személyére vonatkozó iratok közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok egyéb jogviszonnyal kapcsolatos iratok (megbízás, további jogviszony) közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok. 2. Személyi iratok köre és csoportosítása a) Személyi anyag iratai önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány, végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatai, nyelvvizsga bizonyítvány, 109

110 esetleges minősítések, értékelések iratai, kinevezés, értesítés illetményváltozásról, kinevezés módosítás, átsorolás, vezetői megbízás, illetve visszavonása, közalkalmazotti jogviszony megszűnésének iratai, áthelyezésről szóló iratok, A fenti iratokat minden esetben együtt kell tárolni. b) Közszolgálati jogviszony egyéb iratai juttatásokkal kapcsolatos iratok: kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás, díjak és más elismerések, címek, eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, tanulmányi szerződés, Közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok: személyi alapnyilvántartás, alkalmassági igazolások, nyilatkozatok, helyettesítés -, túlóra nyilvántartás, fizetés nélküli szabadság, szabadság nyilvántartás. c) Közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok munkaképesség csökkenés, munkaviszonyba és közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, munkavégzés alóli mentesség igazolása, adatváltozás bejelentése, 3.) Személyügyi adatkör és nyilvántartása 1. Közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre: a) Személyes adatok Név (születési név). Születési hely, idő. Anyja neve. Lakcíme vagy tartózkodási hely. Állampolgársága. 110

111 Családi állapota. Eltartottak száma, születési idejük. b) Képesítések Legmagasabb iskolai végzettség. Szakképzettség. Iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítés. Meghatározott munkakörre jogosító okiratok adatai. Tudományos fokozatok. Idegen nyelv ismerete. c) Munkaviszonyok Korábbi munkaviszonyok időtartama Munkahelyek megnevezése Megszűnés módja d) Közalkalmazotti jogviszony adatai Közalkalmazotti jogviszony kezdete. Erkölcsi bizonyítvány száma, kelte. Szakvizsga adatai. Jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló időtartamok. e) Intézményi munka jellemzői Intézmény neve, címe, székhelye, statisztikai számjele. Intézményi közalkalmazotti jogviszony kezdete. Közalkalmazott besorolása, besorolási időpontja. Vezetői megbízás, FEOR szám. Címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai. Minősítésének időpontja. Hatályos fegyelmi büntetése. f) Személyi juttatások adatai g) Munkából való távollét adatai Jogcíme. Időtartama. h) Közalkalmazotti jogviszony megszűnése Időpont. Mód. Végkielégítési adatok. 111

112 2. Közalkalmazott további, különleges adatai Munkavégzés ideje Munkabér, illetmény Szabadság nyilvántartás Alkalmazott részére történő kifizetések, juttatások és azok jogcímei Alkalmazott munkáltató felé való tartozása, azok jogcímei 3. Közalkalmazott tájékozódási joga A közalkalmazott tájékozódást kérhet személyes adatai kezeléséről. A közalkalmazott kérelmére a munkaügyi ügyintéző tájékoztatást ad az általa kezelt, feldolgozott adatairól, az adatkezelés: céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, adatfeldolgozó nevéről, címéről, adatkezeléssel összefüggő tevékenységről, arról, hogy kik és milyen célból kapták meg az adatokat. III. A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS RENDJE 1.) Személyi iratok nyilvántartása 1. Személyzeti iratok tárolása Az intézmény személyzeti iratanyagainak kezelése és tárolása csak fokozott biztonságú helyiségekben és feltételek megvalósulása mellett történhet. A személyzeti iratok tárolása a közalkalmazotti munkaiszony fennállása alatt elkülönítetten, a személyi iratok között történik. A névvel ellátott személyi iratgyűjtőben tartott, és a folyamatos elhelyezéssel bővülő iratállomány biztonságos tárolása a személyzeti ügyintéző irodájában történik. A személyi iratok zárt lemezszekrényben találhatók. Illetéktelen ember nem férhet hozzájuk. Személyi iratok kiadásakor átvételi elismervény készül az átvétel tényéről. 2. Személyi anyag irattározása, őrzése A közszolgálati jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattári tervnek megfelelően az intézményi irattárban kell elhelyezni (ha a dolgozó nem kérte ki). A személyi anyagot a jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni. Tárolásáról az ügyviteli és iratkezelési szabályzat rendelkezik. A személyi iratok az intézmények tulajdonát képezik. Az iratokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. A közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat, - amennyiben a jogviszony nem jött létre, - az érintettnek, a személyi anyagot a korábbi munkáltatónak vissza kell adni. E szabály betartása minden esetben kötelező az érintett adatvédelmi jogai miatt. 112

113 3. Az adatvédelem előtti személyi iratok kezelése A kinevezési (alkalmazási) iratot, az erkölcsi bizonyítványt, az utolsó önéletrajzot a személyi anyagba kell áthelyezni. A zárt anyagként irattárba helyezett iratokba való betekintésre csak az intézményvezető és az erre felhatalmazott munkatársak jogosultak. 2.) Az adattovábbítás és az adatváltozások 1. Az adattovábbítás teljesítési rendje Adott esetben meg kell határozni, hogy a közalkalmazotti alapnyilvántartásból milyen jogszabály alapján történik az adatszolgáltatás külső szervezetnek, személyeknek. Az adminisztrációnak tükröznie kell az adatszolgáltatást, a szolgáltatást teljesítő nevét. 2. Közalkalmazotti adatváltozások Minden közalkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 8 napon belül írásban bejelenteni és okirattal igazolni a személyügyi ügyintézőnek: név, lakcím, tartózkodási hely, családi állapot, eltartott gyermek, iskolai végzettség, szakképzettség, szakvizsga, tudományos fokozat, állami nyelvvizsga. A bejelentett és igazolt adatváltozást a személyügyi ügyintéző a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni, illetve a megfelelő helyre továbbítani 3. Adathelyesbítés A valóságnak nem megfelelő adatot a személyzeti ügyintéző helyesbíteni köteles. A személyes adatot törölni kell, ha: kezelése jogellenes, az érintett jogszabály alapján kéri, az adatkezelés célja megszűnt. A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. 4. A közalkalmazott távollétének jelentése A jogcímek megállapítása és a helyettesítés érdekében a különböző távolléteket előre kell engedélyeztetni, de legalább jelenteni. Tartós távollétnek a 3 hónapon túli keresőképtelenség minősül. 113

114 5. Az áthelyezés dokumentálása Az áthelyezéshez a hozzájárulás megadása nem kötelező. Elfogadása esetén a három fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről: adott időponttól hozzájárulás az áthelyezéshez, munkakör, illetmény, szabadság, a fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások. IV. BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK RENDJE 1.) A fizikai védelem szabályai 1. Személyi adathordozók védelme Személyi adatot tartalmazó adathordozót (Floppy, CD) és biztonsági másolatát csak zárral ellátott szekrényben lehet tárolni oly módon, hogy a használatukhoz szükséges jelszavak nyilvántartása térben teljesen elkülönített helyen legyen. A biztonságos elzárásért, illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozásáért az átvevő személyzeti ügyintéző felelős. Statisztikai adatfeldolgozás vagy adatszolgáltatás céljából a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 2. Jelszó használata A számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés jogosultságát, ennek biztosítását adatkezelőnként különböző jelszókkal kell lehetővé tenni. A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg. 3. Az üzemeltetés biztonsága A személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője. A személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatú számítógépes rendszer nem férhet hozzá. A jelszavak szükség szerinti változtatása az ügyviteli alkalmazott feladata. A számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak a személyzeti ügyintéző felhatalmazásával változtatható meg. 2.) Az adatbiztonság célja és a betekintés rendje 1. Az adatbiztonság célja és a személyes adatok védelme Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. A személyzeti ügyintéző köteles: gondoskodni az adatok biztonságáról, a biztonsági intézkedéseket megvalósítani, betartani az eljárási szabályokat. 114

115 A korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos. A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes, pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek, tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. A személyi adatbiztonság feladatai Az adatbiztonsági szabályok betartása érdekében biztosítja, hogy: a személyi adatkezelő manuális és számítástechnikai eszközökhöz és az adathordozókhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, a személyi adatok, iratok tartalma ne legyen megismerhető, lemásolható, módosítható vagy eltávolítható, az adatkezelésre használt eszköztárba illetéktelen bevitelt ne hajtsanak végre, csak a személyzeti ügyintéző kezelhesse a személyi iratokat, csak ő rögzíthet és továbbíthat személyi adatokat. 3. A személyi iratkezelés helyiségeinek biztonsági rendje A személyzeti iratgyűjtők és a benne elhelyezett iratok kezelése és tárolása a következő biztonsági feltételek mellett történik: a helyiséget a munkaidőben is zárva kell tartani, ha nem tartózkodik benne senki, a helyiség ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, csak az ebben a helyiségben dolgozók kaphatnak hozzá kulcsot, a munkavégzést követően az iratokat biztonsági zárral elzártan irattárolóban lemezszekrényben kell tartani. 4. Személyi iratokba történő betekintés szabályai Más közalkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak betekinteni: az intézményvezető, közalkalmazott felettese, törvényességi ellenőrzést végző személy, fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, munkaügyi per kapcsán a bíróság, feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozóhatóság, az ügyész és a bíróság, 115

116 személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörükön belül. A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló írásos kérelmére ki kell nyomtatni azokat a számítógéppel vezetett adatokat, amelyekre a betekintés joga kiterjed. 3.) Az adatbiztonság szabályai 1. A fizikai biztonság rendje A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak: az adathordozó eszközök helyiségeit a biztonsági előírásoknak megfelelően kell kialakítani, és fokozottan kell védeni az illetéktelen behatolás, a tűz vagy a természeti csapás ellen, személyek belépése csak hivatalos feladataikkal összhangban történhet, a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát szolgálati titokként kell kezelni, biztosítani kell, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági dokumentációját csak felhatalmazott személyek érjék el. 2. Az üzemeltetési biztonság rendje Különösen fontosak az alábbi szempontok: meg kell határozni az adathordozó eszközöket üzemeltető személyek körét, a hozzáférést folyamatosan ellenőrizni kell, össze kell állítani a számítástechnikai eszközök használatára jogosított személyek névsorát, azonosítóikat, jelszavait és feladataikat, ellenőrizni kell a hozzáférhető személyek kulcsait, melyeket szükség szerint változtatni kell, a számítástechnikai rendszert és programokat dokumentálni kell, külső személy lehetőleg ne férjen hozzá a kezelt adatokhoz, biztosítani kell, hogy a rendszer elemei csak illetékes személy által legyen változtatható, intézkedések megvalósításával (biztonsági másolatok készítésével) a számítástechnikai üzemzavarok hatását ellensúlyozni kell. 3. A technikai biztonság rendje Fontos szabályozási szempontok: az adatok, programok rongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni, az adatállományokat úgy kell kezelni, hogy megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, az on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell, 116

117 117

118 118

119 119