ISKOLA ÉS TÁRSADALOM ZALAI GYŰJTEMÉNY 41.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ISKOLA ÉS TÁRSADALOM ZALAI GYŰJTEMÉNY 41."

Átírás

1 ISKOLA ÉS TÁRSADALOM ZALAI GYŰJTEMÉNY 41.

2 ISKOLA ÉS TÁRSADALOM

3

4 ISKOLA ÉS TÁRSADALOM A Zalaegerszegen szeptember 5 6-án rendezett konferencia előadásai ZALAI GYŰJTEMÉNY 41. ZALAEGERSZEG, 1997.

5 Szerkesztő: SASFI CSABA Számítógépes szedés és tördelés: KRISKER ÉVA és DOMJÁN JÓZSEF Címlapfotó: A zalaegerszegi Állami Felső Kereskedelmi Iskola Képeslap a Göcseji Múzeum gyűjteményéből. ISBN A könyv megjelenését a zalaegerszegi Megyei Pedagógiai Intézet támogatta. Kiadja a Zala Megyei Levéltár Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. Tel.: 92/ , Fax.: 92/ Felelős kiadó: Bilkei Irén

6 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 7 KELEMEN ELEMÉR: Az iskola a magyar társadalom történetében... 9 KARÁDY VIKTOR: A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon NÉMETH JÓZSEF: Egy dunántúli kisváros és gimnáziuma. A zalaegerszegi gimnázium története, alapítástól az első világháborúig MOLNÁR AMBRUS: A partikuláris iskolarendszer alakulása és fejlődése a hajdúvárosokban a XVII XVIII. században KOLTAI ANDRÁS: A magyar piaristák proszopográfiájának forrásairól DOMINKOVITS PÉTER: Egy középfokú oktatási intézmény a vármegyei hivatalviselő elit képzésében. Adatok a soproni jezsuita gimnáziumnak a vármegyei tisztikar iskoláztatásában betöltött szerepéhez a XVIII. század első harmadából POLGÁR MARIANNA: Katolikus főúr protestáns egyetemen. Festetics Pál lipcsei tanulmányai HOÓS ÉVA: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa CSOMA ZSIGMOND: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII XIX. század fordulóján SASFI CSABA: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között DOBRI MÁRIA: A Szombathelyi Magyar Társaság a királyi bölcseleti líceumban B. VIRÁGHALMY LEA: Értékválság értékváltás: Egy múlt századi értelmiségi MANN MIKLÓS: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon

7 SIRÓ BÉLA: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon STIPKOVITS FERENC: Körmend oktatástörténete. A város- és iskolamonográfia írás kérdései MÓNUS IMRE: A hajdúböszörményi református iskolaszék története BARISKA ISTVÁN: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN: Egy protestáns Nagytanoda a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története BÁNKI HORVÁTH MIHÁLY: A tanulók társadalmi rétegződése a kiskunfélegyházi gimnáziumban RÉTFALVI GÁBOR: Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium történetéhez. A tanári könyvtár állománya a XIX. század végén BÓDY ZSOMBOR SZABÓ ZOLTÁN: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása NÉMETH ILDIKÓ: Magántanintézetek a XIX. század második felében Sopronban SÖPTEI IMRE: Alapítás fenntartás működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül ( ) ANDOR ESZTER: Zsidók és nem zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény HAUSEL SÁNDOR: A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző Története ( )

8 ELŐSZÓ 1996 az ezer éves magyarországi iskola ünnepi éve volt. A számos megemlékezés és szakmai tanácskozás egyike a Zalegerszegen szeptember 5 6. között megtartott Iskola és társadalom című oktatástörténeti konferencia volt, aminek szervezőit az ezer éves évforduló méltó megünneplésén túl a millenium egy helyi vonatkozása, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium alapításának 100. évfordulójáról való megemlékezés is ösztönözte. A hely és az időpont alkalmas volt tehát arra, hogy az oktatástörténet elmúlt években született eredményei ezen a konferencián vegyük számba, elsősorban az elmúlt kétszáz év és a korabeli szóhasználattal felsőbb, azaz a közép- és felsőfokú oktatásra koncentrálva. Azoknak a kutatásoknak az eredményeit szerettük volna bemutatni, amelyek ezen iskolák alapításának szándékait, kialakulásuk körülményeit az országos és helyi oktatáspolitikát, és működésük eredményeit, a magasabb műveltség társadalmi csoportok, rétegek közötti terjedését és szerepét vizsgálták, vizsgálják. A konferencia gondolata több intézmény körében támogatásra talált, így a házigazda szerepét vállaló Zala Megyei Levéltár mellett a Hajnal István Kör Társadalomtudományi Egyesület, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézete, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium és a Magyar Pedagógiai Társaság Zalai Tagozata részvételével került megrendezésre a tanácskozás. A plenáris ülésen, és az Intézménytörténet, az Iskolai népesség és az Oktatáspolitika iskolapolitika értelmiség című szekciókban csaknem harminc előadás hangzott el, amit kétségtelen szakmai sikernek tekinthetünk. A hagyományosan erős oktatáspolitikai intézménytörténeti megközelítés mellett erőteljesen képviseltette magát a diákság társadalmi összetételét vizsgáló irányzat és hallhattunk előadásokat az iskolák által közvetített műveltség későbbi hasznosulásáról, a tanárok és diákok önművelődésének lehetőségeiről is. Úgy gondoltuk, hogy a konferencián elhangzottak a szakmai tapasztalatcserén túl az oktatás múltbeli viszonyainak, jelenségeinek megismerése által rálátást, összevetési alapot és meditálási lehetőséget kínálhatnak a jelenben hivatásszerűen neveléssel, képzéssel foglalkozóknak, és az oktatás szerepét a mában is fontosnak tartó érdeklődőknek is, hiszen a jelen iskolája körül némi tanácstalanság tapasztalható. Az előre figyelés mellett talán a visszafelé tekintés is eredményezhet olyan felismeréseket, amelyek segítenek az új formák és módszerek megtalálásában. Ebből a meggondolásból is adjuk most közre az elhangzott előadások megszerkesztett, írott változatát tartalmazó kötetet. 7

9 A kötet tanulmányai nem az elhangzott előadások sorrendjét követik, mert az összeállt írások lehetővé tették, hogy átfogó időrenden belüli kisebb tematikai egységekbe rendezzük őket. Ez meggyőződésünk szerint jobban olvashatóvá teszi a kötetet, és így az egyes témák, kérdések közötti összefüggések könnyebben felismerhetővé válnak, mintha eredeti, a szakmai diskurzust szolgáló szekcióbeosztás szerinti sorrendben közöltük volna őket. (Így például Mann Miklós eredetileg a plenáris ülésen elhangzó előadása a polgári korszak oktatásának történetét tárgyaló írásokat vezeti be, sorra véve az oktatásügy legfelső szintjén megfogalmazódó szándékokat és elképzeléseket.) Köszönettel tartozunk azoknak, akik a konferencia megrendezését és e kötet megjelenését lehetővé tették, szakmailag és anyagilag támogatták. Elsősorban Kapiller Imrének, aki a konferencia gondolatát felvetette és a szervezés feladatának legnagyobb részét magára vállalta, Benda Gyulának és Karády Viktornak akik a konferencia tematikájának kialakításában nyújtottak segítséget, végül, de nem utolsósorban a konferencia ülések elnökeinek Kotnyek Istvánnak, Németh József, Karády Viktornak és Mann Miklósnak. Köszönettel tartozunk továbbá azoknak az intézményeknek és szervezeteknek, akik a tanácskozás megrendezését és e könyv elkészítését anyagi támogatásukkal lehetővé tették: Honfoglalás Évfordulója Emlékbizottság, Zala Megye Közgyűlése, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, OTP Zala Megyei Igazgatósága, Vásár Kft., Zalakerámia Rt. Zalaegerszeg, július 22. 8

10 KELEMEN ELEMÉR AZ ISKOLA A MAGYAR TÁRSADALOM TÖRTÉNETÉBEN 1996-ban ünnepeljük az első magyarországi iskola, a Szent Márton hegyi bencés kolostor falai között létesített szerzetesiskola alapításának évfordulóját. A Géza nagyfejedelem hívására letelepedő olasz szerzetesek ezzel az intézménnyel megvetették a hazai iskolarendszer alapjait. Az esemény azonban túlmutat önmagán: fontos és meghatározó mozzanata volt a letelepedett magyarság életének. A honfoglalással hazánk földjét vették birtokukba őseink, az első iskolával, kétségtelenül jelképesen, a korabeli egyetemes európai és keresztény kultúrát. A millennium ezért nem egy szűk szakmai kör főhajtása az elődök tiszteletére, hanem reményeink szerint az egész magyar társadalom ünnepe határainkon innen és túl egyaránt. Bevezető tanulmányomban az ezeréves magyar iskola társadalmi funkciójának változásait és társadalmi hatásának alakulását tekintem át, szükségképpen vázlatosan, a történet fordulópontjaira összpontosítva figyelmünket. 1. Az első hazai iskola és a nyomában felsorakozó más kolostori, székeskáptalani és plébániai iskolák a korabeli európai iskolarendszer mintájára jöttek létre. Az általuk közvetített műveltség tartalmát és elrendezését, irányításukat, szervezetüket és működésüket a Nagy Károly idején lefektetett egységes elvek, illetve az egyes szerzetesrendek saját regulái szabályozták. Az első magyarországi iskolák a mindennapi egyházi gyakorlat számára, valamint a kialakuló egyházi és államszervezet magasabb műveltséget igénylő posztjaira képezték a korabeli egyetemes normáknak megfelelő szakembereket. A kolostori és a plébániai iskolák elsősorban a szerzetesrendek és az alsópapság utánpótlását szolgálták a hittérítésekhez, a pasztorizációhoz, az alapvető egyházi szolgálatokhoz igazodó alapműveltség közvetítésével. Az előbbiek és a székesegyházi iskolák pedig az egyházi és az állami adminisztráció magasabb szintjeire (püspökségek, királyi udvar) és differenciálódó feladataira (jogszolgáltatás, diplomáciai feladatok stb.) képeztek új típusú szakembereket. A XIII. századtól jelenik meg Magyarországon is a hagyományos klerikus szereptől elváló világi értelmiség képzésének gyakorlata. Az itt bemutatott társadalmi igény bár századról századra növekvő tendenciát mutat a társadalom viszonylag szűk rétegét érintette. A kezdeti mobilizációs lehetőségeket, így pl. a jobbágyok gyermekeinek iskoláztatását a feudális viszonyok megszilárdulásával mindinkább szigorodó hűbéri kötöttségek, földesúri tilalmak gátolták. 9

11 Sajátos igényeket elégítettek ki s ezáltal az iskolarendszer demokratizálódását és kiterjedését készítették elő a városi plébániai iskolákból kialakuló vagy az azoktól függetlenül szerveződő városi iskolák. Az iskolafenntartó városi polgárság fellépése mind az iskolák irányításában és működésében, mind pedig az iskolai tananyag tartalmában gyökeres változást hozott. Az árutermeléshez és pénzgazdálkodáshoz szükséges hasznos és gyakorlatias ismeretek mellett a XIV. században egy új ember- és műveltségeszmény, a humanizmus közvetítőjévé is váltak ezek az intézmények, a bekövetkező változások előkészítésének sajátos szellemi műhelyévé. Ezekben a folyamatokban különösen nagy szerepet játszott a magasabb egyházi és világi műveltség elnyerését segítő külföldi egyetemjárás. A hazai iskolafejlődés egyik sajátos és sajnálatos vonása ugyanis, hogy többszöri sikertelen vagy kérészéletű próbálkozás (Pécs, Óbuda, Pozsony, Buda stb.) ellenére Magyarországon a középkorban nem jött létre magasabb iskola, egyetem. Ezt a hiányt pótolta a magyarországi diákoknak a XII. század végétől kimutatható külföldi egyetemjárása Angliától Franciaországon át az itáliai egyetemekig, majd a XIV. század derekától a környező országok sorra alakuló egyetemein (Prága, Bécs, Krakkó). Ezek a kapcsolatok változatlanul erősítették a hazai és az egyetemes művelődésfejlődés kölcsönhatásait, a társadalmi és gazdasági, a politikai és a kulturális fejlődés európai összhangját. A külföldön tanuló magyarországi diákok létszámára és itthon betöltött társadalmi szerepükre következtethetünk egy érdekes és fontos művelődéstörténeti adatból: 1520-ig 2660 erdélyi diák fordult meg a különböző nyugat- és közép-európai egyetemeken. Műveltségük, szaktudásuk egyre nagyobb arányban hasznosult az egyházi és az udvari szolgáltatások ellátásán túl az állami és a városi közigazgatás, a jogszolgáltatás, de a polgárosodó városi élet más területein, így például az iskolai oktatásban is. 2. A XIV XV. századtól érlelődő változások a reformáció fellépésével és elterjedésével hoztak történelmi fordulatot, valóságos paradigmaváltást az európai és a magyarországi iskola történetében. A változás lényegét talán a Sárospatakon is tevékenykedő Comenius fogalmazta meg a legvilágosabban, amikor azt hirdette, hogy minden embert minden lehetséges módon hozzá kell segíteni minden szükséges ismerethez, hogy önmaga és a világ számára hasznos legyen, s megközelítse az isteni tökéletességet. Hasonló megfontolásból szorgalmazta nagy magyar kortársa, Apáczai Csere János is az iskolák fölöttébb szükséges voltát, népiskolák állítására ösztönözve az álmos, mámoros, hályogos szemű magyar népet. A reformáció, amelynek eszköztárában a templom mellett szinte azonos szerepet kapott az iskola és a könyv, megvetette a modern 10

12 tömegoktatás teológiai filozófiai alapjait: az egyén jogát hirdette az isteni világossághoz vezető műveltségre és az egyházi közösségek jogát az iskolák feletti ellenőrzésre, azaz az autonómiát minden egyházi és világi felsőbbséggel szemben. A protestantizmus gyors hazai térhódítása az új hitet szolgáló iskolák számának rohamos gyarapodásán is lemérhető. A humanizmus szellemében működő városi és városi plébániai iskolák sora alakul át a XVI. század derekától református, evangélikus és unitárius kollégiummá Sárospataktól Pápáig, Debrecentől Gyulafehérvárig, Pozsonytól Eperjesig, Kolozsvárott és még számtalan új szellemi központban a három részre szakadt ország magyarnak maradt területein. Az új, demokratikus felfogás tükröződött a tanulóifjúság változó összetételében. Erdélyben különösen Bethlen felszabadító rendelkezése nyomán megnőtt a jobbágyszármazású diákok száma, a gyarapodó anyanyelvű népiskolákba egyre több leánytanuló is járt. A protestáns iskola új, gyümölcsöző szellemi kapcsolatokat teremtett: Svájc, Hollandia, Anglia egyetemei jelentették az új teológiai, tudományos, társadalmi és politikai nézetek forrásvidékét. A külföldi egyetemekről hazatérő diákok a hazai kollégiumok tudós professzorai révén és a kollégiumok köré kiépülő partikuláris iskolák közvetítésével a magyar társadalom egyre szélesebb rétegeihez jutottak el a XVII XVIII. század társadalom- és természettudományának új eredményei és szellemi irányzatai: a karteriánizmus, a puritanizmus, a newtoni fizikai világkép és a pietizmus erkölcsi felfogása. A protestantizmus gyors térhódítása ellenlépésekre, s a siker feltételeként önmaga megújítására késztette, kényszerítette a pozícióit vesztő katolikus egyházat. Az ellenreformációként emlegetett vallásügyi reform iskolai eredményei is rendkívül jelentősek voltak. Magyarországon Oláh Miklós esztergomi érseknek köszönhetően a XVI. század közepétől állami támogatással és az egyes települések anyagi áldozatvállalása révén megindult a katolikus népoktatás, majd a középiskolai oktatás modern elvek alapján történő meg- és újjászervezése. A XVI. század utolsó harmadában a jezsuita, majd a XVII. század derekától a piarista rend sorra alakuló gimnáziumai jelezték az ellenreformáció sikereit. Megújultak a kapcsolatok a külföldi, főképp az itáliai egyetemekkel, majd kiépültek az új gráci jezsuita egyetemmel is ben pedig Pázmány Péter korszakos iskolaszervező tevékenységének eredményeképpen megkezdte működését a nagyszombati jezsuita egyetem, a későbbi budai, pesti, illetve budapesti egyetem sikeres elődintézménye. Paradoxonnak hat, de a széttagolt, belső és külső ellenségtől szorongatott, politikai pártviszályoktól és vallásháborúktól sújtott országban, az iszonyatos 11

13 pusztulás ellenére az iskola fennmaradt, és bár maga is szenvedő alanya volt mindezeknek tartalmában, szervezetében megújulva, társadalmi befolyását megsokszorozva, győztesen került ki történelmünk viszontagságos évszázadaiból. A XVIII. század derekán mintegy 4000 különböző nyelvű és felekezetű népiskola és csaknem száz középiskola katolikus gimnázium és protestáns kollégium működött Magyarországon. Ez az állapot a korabeli Európa mércéjével mérve is jelentős, tiszteletreméltó társadalmi teljesítmény volt. Az iskola egyre szélesebb társadalmi rétegeket vont befolyása alá, és mindinkább hozzájárult a viszonylag nagy létszámú egyházi értelmiség mellett egy mind jelentősebb társadalmi, művelődési és politikai szerepet játszó hazai világi értelmiség megteremtéséhez. Ennek a világi értelmiségnek a soraiban egyre gyakrabban találkozunk a nemesség alsóbb rétegeiből, sőt a jobbágyparasztság és a városi iparosok köréből származó különféle szakemberekkel (jogászok, közigazgatási tisztviselők, orvosok, földmérők, tanítók és tanárok, gazdatisztek stb.). 3. Az iskoláztatás fejlődése és növekvő társadalmi befolyása szükségképpen keltette fel a politikai élet különböző szereplőinek a figyelmét és érdeklődését az iskola, az oktatás iránt. A szórványos XVI. századi próbálkozásoktól kezdődően különösen a XVIII. század elejétől követhetjük nyomon mind az országgyűlés, mind az uralkodó, tehát az állam törekvését az iskola felügyeletére. IV. Károly királyi felségjognak tekintette és deklarálta ekkor még elsősorban a protestáns egyházakkal szemben a királyi főfelügyeletet. Mária Terézia ezt az állami iskolapolitikát fejlesztette tovább, amikor is az egységes birodalmi modernizáció jegyében és a felvilágosodás kelet-európai gyakorlatának megfelelően politikummá, azaz közüggyé nyilvánította az iskolát. Az évi Ratio Educationis ezt a szándékot összekapcsolta a hasznos állampolgárokat és a hűséges alattvalókat nevelő iskolarendszer korszerű elveket követő megújításának előremutató szándékával: a társadalom különböző rétegeit és a birodalom együttélő népeit eltérő társadalmi szerepükre felkészítő, differenciált iskolaszervezet kialakításával, a korszerű és hasznos ismereteket előtérbe helyező műveltségtartalmával, felkészült(ebb) pedagógusaival és az átfogó állami iskolafelügyelet megteremtésével. Az iskolaügy terén is korlátlan uralomra törő állam mind erőteljesebb fellépése különösen II. József szigorú intézkedései: pl. a közös községi iskolák létesítése, a német nyelv kötelező oktatásának a kiterjesztése, az iskolafenntartó szerzetesrendek feloszlatása stb. szükségképpen váltotta ki a hazai közélet iskolaügyben érintett szereplőinek ellenállását. A katolikus egyház korábbi 12

14 korlátlan befolyásának csorbítása, különösen a szerzetesrendeket sújtó intézkedések, a protestáns egyházak iskolai autonómiájuk ismételt és nyílt fenyegetése miatt tiltakoztak. A Habsburg abszolutizmussal szembeforduló magyar nemesi politika először a vármegyékben, majd az országgyűlésen is fellépett a nemzeti szempontokat háttérbe szorító királyi intézkedések ellen. Ennek a küzdelemnek az első eredményei a protestáns autonómia és a nemzeti művelődés programjának alapvetése az országgyűlés Művelődési Bizottságának égisze alatt az es országgyűlésen mutatkoztak meg. Ettől kezdve követhetjük nyomon a XIX. század első felének vármegyei harcai és a reformországgyűlések vitái során is a modernizáció szükségességének elfogadását, majd tudatos vállalását: a polgári haladás és a nemzeti önállóság, a haza és haladás gondolatának összeszövődését a művelődés, az iskolaügy terén is. Széchenyi és Kossuth egymással ütköző nézeteinek közös eleme, hogy korszerű műveltség, a kiművelt emberfők sokasága nélkül nincs gazdasági fejlődés, nincs társadalmi előrehaladás, a népnevelés megszervezése, kiterjesztése a tömegek politikai kultúrájának és felemelkedésének elengedhetetlen feltétele. A reformkor politikai vitáiban érlelődött ki az a nagyszabású művelődéspolitikai program, amelynek szintézise, majd előbb sikertelen, később sikeres megvalósítása Eötvös József nevéhez, tevékenységéhez fűződött. A nemzeti művelődési program realitását és hitelességét a magyarországi iskolaügynek az abszolutista iskolapolitika, majd az 1806-os II. Ratio közvetlen és közvetett hatása nyomán bekövetkező gyors ütemű fejlődése támasztotta alá. A népiskolák száma az 1840-es években csaknem két és félszerese volt a száz évvel korábbinak, a középiskoláké mintegy másfélszerese. Az alfabetizáció elterjedése különösen az árutermelés és a kereskedelem fejlődése nyomán felvirágzó országrészekben az alapfokú oktatásban résztvevők növekvő számára vezethető vissza; az iskolaállítást és az iskolába járást egyre szigorodó egyházi és közigazgatási rendelkezések és intézkedések is szorgalmazták. A népoktatás színvonalának emelése érdekében létrejött az intézményesített tanítóképzés. A katolikus gimnáziumokban és a protestáns kollégiumokban egyaránt bekövetkező reformok nemcsak a tananyag, hanem a tanítási módszerek megújítására vezettek, mind inkább teret nyert a hagyományos latinnal szemben a magyar nyelvű oktatás. A középiskolák és a hozzájuk kapcsolódó akadémiák padjaiból az önképzőköri vitákban is edződve egyre műveltebb, az új tudományok és a korszerű világnézeti politikai eszmék iránt egyaránt fogékony ifjak kerültek ki, közöttük egyre nagyobb volt a nemnemesi származású, ún. honoráciorok aránya. Ők képezték a derékhadát a reformkori küzdelmek- 13

15 kel megalapozott korszakos változásoknak: polgári forradalmának és nemzeti szabadságharcának, majd az elbukott forradalmat, az önkényuralmat és a kiegyezést követő második reformkorszaknak. 4. Az önkényuralom civilizatórikus intézkedései az iskolaügy terén is válaszút elé állították a magyarságot. A polgárosodó ország igényei a korábbinál egységesebb, korszerű tartalmú, az európai változásokhoz igazodó iskolarendszer kialakítását sürgették. A változásokat elutasító nemzeti konzervativizmus és a modernizációs kényszer konfliktusát a kiegyezés után Eötvös nagyszabású művelődéspolitikai programja oldotta fel a XIX. század uralkodó eszméinek jegyébe. Az 1868-ban elfogadott népoktatási törvény a magyar iskola értékes hagyományait és előremutató elemeit ötvözte vonzó európai mintákkal. A tankötelezettség sokak által vitatott kényszerét a tanszabadság és a tanítás szabadságának széleskörű garanciái ellensúlyozták. A tartalmilag is megújuló népoktatás egy alulról építkező, nyitott, demokratikus iskolarendszer megteremtésének esélyét kínálta. Az iskolarendszer sokszínűségét tükrözte a tanügyigazgatás kialakuló rendje. Az állami főfelügyelet korlátozott eszközökkel rendelkezett az iskolák felett; az iskolák irányítása feltételezte és megkövetelte az állampolgárok és az állampolgári közösségek cselekvő részvételét a modern közoktatás kialakuló rendjében. A népiskolai törvény ezáltal válhatott a dualizmus évtizedeiben kiépülő polgári közoktatási rendszer szilárd alapjává. Pozitív hatása elsősorban az iskolák és a tanítók számának ütemes gyarapodásán, a tankötelezettség teljesítésének javuló arányán, s főképpen az alfabetizáció látványos eredményein mérhető le. De egyre nőtt a magasabb iskolafokozatokba lépők aránya is. Az iparos tanoncoktatás (1884) és a középiskola (1883) törvényi szabályozása, a szakoktatás a tőkés gazdasági fejlődéshez igazodó kiépülése, új egyetemek (Kolozsvár, Debrecen) és más felsőoktatási intézmények létesítése a felgyorsuló társadalmi mobilizáció meghatározó intézményévé emelte az iskolát. E néhány évtized alatt csaknem a kétszeresére nőtt a rendszeresen iskolába járó gyermekek és ifjak aránya; a tanulás, a műveltség társadalmilag is elismert tevékenységgé vált, a tudás presztízse megnőtt. A gyors ütemű, látványos fejlődés ellenére jogos bírálatok érték a rendszer aránytalanságait, társadalmi és nemzetiségi igazságtalanságait, a tárgyi, a személyi, a művelődési feltételek állandósuló hiányát, illetve színvonalkülönbségeit. A századfordulón új iskolapolitikai koncepciók fogalmazódtak meg a fejlesztés irányát illetően. Imre Sándor a modern polgári nemzet megteremtésének szándékától és ennek pedagógiai megvalósulásától, a nemzetnevelés eszmé- 14

16 nyétől, Nagy László a gyermektanulmányozás eredményeire alapozott új didaktikai felfogástól vezérelve fogalmazták meg a 6 14 éves gyermekek egységes, általános és kötelező iskoláztatásának igényét, a nyolcosztályos népiskola megteremtésének szükségességét. A századforduló pedagógiai reformtörekvései szükségképpen találkoztak a századelő új politikai irányzataival: a polgári radikalizmus és a szociáldemokrata munkásmozgalom hasonló tartalmú iskolapolitikai és pedagógiai reformtörekvéseivel. 5. A huszadik század gazdasági társadalmi fejlődése, világszerte új igényeket támasztott a rendszerré szerveződő közoktatással szemben, új irányokat jelölt ki a nemzeti iskolapolitikák, a közoktatás fejlesztés számára. A fejlődés fő iránya az általános és kötelező alapoktatás tér- és időbeli kiterjedése, azaz a tankötelezettség időtartamának növelése, valamint a társadalmi és a regionális különbségek csökkentésére irányuló törekvés. Jellemző továbbá az egységes alapozó képzés általános, komprehenzív jellege, a továbbtanulási és pályaválasztási kényszer kitolása a hagyományos négy évfolyam után az iskoláztatás későbbi szakaszaira. A magyarországi progresszió hasonló tartalmú századeleji iskolapolitikai törekvései a világháborút, a forradalmakat és Trianont követően, sajnálatos módon nem jelenthettek, nem jelentettek alternatívát a hazai művelődéspolitika és iskolafejlesztés számára. Az 1920-as évek konzervatív iskolareformja minden elismerésre méltó részeredménye (Klebelsberg népiskolai programja, a polgári iskolák megszilárdítása, a leányok középfokú iskolái stb.) ellenére megőrizte a magyarországi iskolarendszer társadalmi szempontokhoz igazodó széttagoltságát és viszonylagos zártságát. Az 1930-as évek Hóman miniszterségéhez fűződő etatista iskolapolitikája pedig megerősítette ezt a kasztszerű iskolaszerkezetet és az elemi iskola alsó négy osztályát követő iskolai továbbhaladás jórészt társadalmilag determinált hármas útját (a hat-, majd nyolcosztályos népiskola felső tagozata, a polgári iskola és az egységes gimnázium). Az iskolarendszer megmerevedése az iskoláztatásban való részvétel mérsékelten növekvő arányában és a társadalmi mobilizáció megtorpanásában egyaránt tükröződött. A magyar iskola fejlődése ezekben az évtizedekben mindinkább eltávolodott az európai iskolafejlődés fő irányaitól, elmaradt annak gyorsuló ütemétől. Európai léptékű és irányú fejlesztése éppen ezért a hazai társadalmi fejlődés elsőrendű kérdésévé vált. Ennek az elodázhatatlan lépésváltásnak a lehetősége csillant fel 1945 után néhány évre. Az általános iskola megteremtése valóban történelmi igazságszolgáltatás volt, korrigálta a hazai közoktatás zsákutcás fejlődését, és megteremtette a szervezeti kereteket egy korszerű pedagógiai pszichológiai felfogáson alapuló, 15

17 differenciált iskolai tevékenység számára. A dolgozók iskolái az iskoláztatásból anyagi társadalmi helyzetük okán kirekesztettek tömegei számára adták meg a demokratikus esélyegyenlőséget, az egyéni és a társadalmi boldoguláshoz szükséges műveltség megszerzésének lehetőségét. Az iskolák 1948-as államosításában megmutatkozó művelődéspolitikai fordulat azonban ismételten eltérítette a magyarországi iskola útját az egyetemes fejlődés elfogadott irányaitól. Az iskolafejlődés irányait a hazai etatista hagyományokra építő szovjet típusú közoktatáspolitika szempontja határozták meg: egy alternatívák nélküli, egységes ideológiai-politikai szempont szerint működő, monolit iskolarendszer, a szocialista iskola irányába. Ennek a nyugati mintákat keleti módszerekkel követő iskolafejlesztésnek azonban voltak korszakos eredményei. A nyolcosztályos általános iskola annak ellenére, hogy kellően meg nem alapozott politikai döntés nyomán és a szükséges feltételek nélkül született meg, s a feltételhiány napjainkig végigkíséri működését fogyatékosságai és nagy eltéréseket mutató eredményei ellenére a magyar társadalom egységes iskolájává, a modern tömegoktatás stabil alapintézményévé vált. Mind általánosabb lett a középfokú képzés, bár az 1960-as évektől meglehet, a korszak alapvetően értelmiségellenes ideológiájából következően a szakirányú képzés (és annak is hároméves, redukált változata) élvezett elsőbbséget az érettségivel záruló, teljes és általános képzést nyújtó gimnáziummal szemben. Ez az európai összehasonlításokban napjainkig kimutatható minőségi különbséget eredményezett. Különösen súlyos következményeit tapasztalhatjuk a nagyüzemi ipari és mezőgazdasági termelésre épített szakképzés egyoldalúságainak. A középfokú oktatás szerkezeti torzulásai ugyanakkor szükségképpen lefékezték a felsőoktatás évtizedeken át dinamikusnak mutatkozó fejlődését. A létszámhatárokkal és szigorú felvételi szűréssel korlátozott felsőoktatás a rendszerváltás időszakára a magyar iskolarendszer másik kritikus pontjává vált. 6. A XX. század kegyes hozzánk: a századvég ismételten felkínálta számunkra a korrekció, az egyetemes fejlődéshez történő igazodás történelmi esélyét. A helyzet drámaiságát jelzi, hogy bizonyos tekintetben nincs fejlesztési alternatívánk: az általános középfokú képzés kiterjesztése és a felsőoktatás megalapozott fejlesztése elháríthatatlan korparancs. Ebből a szempontból különösen nyugtalanítóak az átmenet bizonyos jelenségei, így például az állam harsány politikai vitáktól kísért kivonulási kísérletei úgymond az iskola piacáról. A hazai iskolarendszer modernizációjának egyik kulcskérdése, kétségtelenül, az elmúlt évtizedekben államosított iskola visszatársadalmasítása. Ez az Eötvös óta modernnek számító 16

18 iskolapolitikai elv azonban csak fokozatosan, az állampolgárok és az állampolgári közösségek alkalmassága és befogadóképessége, azaz az iskolafenntartás helyi anyagi, erkölcsi tudati, társadalmi feltételei, a kötelezettség- és felelősségvállalás polgári viszonyai újjászületésének, újrateremtésének a folyamatában érvényesülhet maradéktalanul. Napjaink fenyegető veszélye az iskolarendszer katasztrofális mértékű divergálódása a mélyülő társadalmi (és földrajzi) törésvonalak mentén, a hátrányos helyzetű térségek és társadalmi csoportok menthetetlen leszakadása, az iskolarendszer és a társadalom végzetes polarizálódása. A tömegoktatás szervezeti és tartalmi szétzilálódása meggátolhatja a növekvő társadalmi esélyegyenlőtlenség kívánatos csökkentését, végső fokon a tankötelezettség további kiterjesztését, a középfokú képzés általánossá tételét, a felsőoktatás létszámarányainak a Közoktatási stratégiában tervezett jelentős emelését, azaz az iskola társadalmi szerepének és hatásának és természetesen az iskoláztatás feltételeinek a modern polgári viszonyok követelményeihez igazodó, a gazdaság, a társadalom és az életkörülmények minőségi javulását ígérő erősítését, fejlesztését. A magyar történelemnek azokat a fényes korszakait, amikor lépést tarthattunk az egyetemes európai fejlődéssel, vagy sikerrel kíséreltük meg a felzárkózást perifériális helyzetünkből, a magyar iskolaügy nagy és sikeres expanziói előzték és alapozták meg. A reformkort és et a Ratiok kora, a boldog békeidők, az előző századforduló nagy nemzeti fellendülését a magyar közoktatásnak a népoktatási törvénnyel megalapozott modernizációja, polgári átalakítása. A modernizáció leckéje ma is adott; történelmünk példáiból, tanulságaiból pedig igazán ideje lenne tanulnunk. 17

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15

Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15 Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15 2012. február 22. A félévi munka megbeszélése: tematika, ütemterv, követelmények. 2012. február 29. Tanítóképzők, tanítók

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Korreferátum Havas Gábor előadásához

Korreferátum Havas Gábor előadásához Korreferátum Havas Gábor előadásához Szántó Zoltán Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Székház, Díszterem 2008. November 25. A családi szocializáció és a

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

TANULMÁNYI TERÜLETEK és FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

TANULMÁNYI TERÜLETEK és FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ SZENT BENEDEK ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉPISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Budapesti Tagintézménye OM száma: 201410 TANULMÁNYI TERÜLETEK és FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A Magyar

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Singer Péter Hajdúszoboszló, 2013. 10. 09. Történeti visszatekintés Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2001-ben 4 iskolafokozatra készültek kerettantervek:

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A felsőoktatás szociális dimenziója. Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály

A felsőoktatás szociális dimenziója. Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály A felsőoktatás szociális dimenziója Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály Expanzió és felsőoktatási bekerülés Felsőoktatás expanziója: esélykülönbségek csökkenése vagy

Részletesebben

EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS TÉRBELI SZERKEZETE

A FELSŐOKTATÁS TÉRBELI SZERKEZETE A FELSŐOKTATÁS TÉRBELI SZERKEZETE Híves Tamás Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Előadás tartalma Áttekintés a felsőoktatásban résztvevők és

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből

Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Készítette: Fülep Ádám EKE Tittel Pál Könyvtár, szaktájékoztató Neveléstudományi Doktori Iskola, II. évf. hallgató Eger, 2016. Dr. Kovács

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola Beiskolázási Tájékoztatója

Tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola Beiskolázási Tájékoztatója Tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola Beiskolázási Tájékoztatója 6060 Tiszakécske, Erkel fasor 10. Telefon: 76/441-255, Fax: 76/440-063 OM azonosító:

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

Önéletrajz. Személyi adatok. Foglalkozási terület. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán

Önéletrajz. Személyi adatok. Foglalkozási terület. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán Cím(ek) Mikecz Kálmán utca 19/b, 4400 Nyíregyháza (Magyarország) Mobil +36 30 205 7047 E-mail(ek) bazoli@freemail.hu Állampolgárság

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Nevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016

Nevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016 Nevelés a közösségben Dr. Nyéki Lajos 2016 A nevelés individuális és szociális felfogása Az individuális és a szociális felfogás jellemzői Történeti előzmények - Edward Flanagan: Boys Town, 1921 - Makarenko

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918)

Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918) Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918) I. Definició... 1 II. Többen és mások jutnak műveltséghez... 3 III. Megváltozik az oktatáspolitika műveltségdetermináló

Részletesebben

Székely Tanintézet Tevelen

Székely Tanintézet Tevelen Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

November 6. csütörtök

November 6. csütörtök RÖVID PROGRAM Országos Neveléstudományi Konferencia Debrecen, 2014. november 6-8. 9.30 17.30 Regisztráció November 6. csütörtök 10.30 11.00 MEGNYITÓ (Aula) A részvevőket köszönti Tóth Zoltán, a konferencia

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

A közoktatás változásának tendenciái

A közoktatás változásának tendenciái A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké."

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké. Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké." Hivatás: Lelki megszólítottság meggyőződés Mesterség: Speciális arculat,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

A felsőoktatás változásának tendenciái Előadások az európai oktatáspolitika köréből.

A felsőoktatás változásának tendenciái Előadások az európai oktatáspolitika köréből. A felsőoktatás változásának tendenciái Előadások az európai oktatáspolitika köréből. Bevezetés Kihívás: expanzió Felsőoktatási válaszok: tömegesedés, általánossá válás A felsőoktatás funkciói: tudományos

Részletesebben

Kurzuskód ANDB-101L. Szak és szint BA Képzési forma levelező

Kurzuskód ANDB-101L. Szak és szint BA Képzési forma levelező Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/

Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/ A természettudományos tanárképzés jelentősége és útjai Homonnay Zoltán ELTE TTK Kémiai Intézet A természettudományos tanárképzés jelentősége A tanárképzés célja nem lehet más, mint az ismeretek hatékony

Részletesebben

OM azonosító: 200951

OM azonosító: 200951 Hunyadi János Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola 6440 Jánoshalma, Béke tér 11. E-mail: hunyadi.kir@gmail.com Honlap: www.hunyadi.janoshalma.hu Tel.: 06-77/501-180 Fax:06-77/501-180 FELVÉTELI

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben