ISKOLA ÉS TÁRSADALOM ZALAI GYŰJTEMÉNY 41.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ISKOLA ÉS TÁRSADALOM ZALAI GYŰJTEMÉNY 41."

Átírás

1 ISKOLA ÉS TÁRSADALOM ZALAI GYŰJTEMÉNY 41.

2 ISKOLA ÉS TÁRSADALOM

3

4 ISKOLA ÉS TÁRSADALOM A Zalaegerszegen szeptember 5 6-án rendezett konferencia előadásai ZALAI GYŰJTEMÉNY 41. ZALAEGERSZEG, 1997.

5 Szerkesztő: SASFI CSABA Számítógépes szedés és tördelés: KRISKER ÉVA és DOMJÁN JÓZSEF Címlapfotó: A zalaegerszegi Állami Felső Kereskedelmi Iskola Képeslap a Göcseji Múzeum gyűjteményéből. ISBN A könyv megjelenését a zalaegerszegi Megyei Pedagógiai Intézet támogatta. Kiadja a Zala Megyei Levéltár Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. Tel.: 92/ , Fax.: 92/ Felelős kiadó: Bilkei Irén

6 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 7 KELEMEN ELEMÉR: Az iskola a magyar társadalom történetében... 9 KARÁDY VIKTOR: A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon NÉMETH JÓZSEF: Egy dunántúli kisváros és gimnáziuma. A zalaegerszegi gimnázium története, alapítástól az első világháborúig MOLNÁR AMBRUS: A partikuláris iskolarendszer alakulása és fejlődése a hajdúvárosokban a XVII XVIII. században KOLTAI ANDRÁS: A magyar piaristák proszopográfiájának forrásairól DOMINKOVITS PÉTER: Egy középfokú oktatási intézmény a vármegyei hivatalviselő elit képzésében. Adatok a soproni jezsuita gimnáziumnak a vármegyei tisztikar iskoláztatásában betöltött szerepéhez a XVIII. század első harmadából POLGÁR MARIANNA: Katolikus főúr protestáns egyetemen. Festetics Pál lipcsei tanulmányai HOÓS ÉVA: Latin iskola vagy professzionális képzés. Iskolák a társadalmi elvárások hálójában a XVIII. század végén: a keszthelyi példa CSOMA ZSIGMOND: Peter Jordan, az ausztriai és magyarországi agrárszakoktatás és mezőgazdaság szürke eminenciása. Adatok az osztrák magyar és az európai mezőgazdasági kapcsolatokhoz a XVIII XIX. század fordulóján SASFI CSABA: A nagykanizsai és a keszthelyi gimnázium vonzáskörzete és a diákok lakóhelyi koncentrációja 1808 és 1848 között DOBRI MÁRIA: A Szombathelyi Magyar Társaság a királyi bölcseleti líceumban B. VIRÁGHALMY LEA: Értékválság értékváltás: Egy múlt századi értelmiségi MANN MIKLÓS: Oktatáspolitikusok és oktatáspolitikai koncepciók Magyarországon

7 SIRÓ BÉLA: Református középiskolák, református iskolapolitika a polgári Magyarországon STIPKOVITS FERENC: Körmend oktatástörténete. A város- és iskolamonográfia írás kérdései MÓNUS IMRE: A hajdúböszörményi református iskolaszék története BARISKA ISTVÁN: Az Entwurf és a Kőszegi Bencés Algimnázium VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN: Egy protestáns Nagytanoda a változó hazában. A hódmezővásárhelyi református gimnázium története BÁNKI HORVÁTH MIHÁLY: A tanulók társadalmi rétegződése a kiskunfélegyházi gimnáziumban RÉTFALVI GÁBOR: Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium történetéhez. A tanári könyvtár állománya a XIX. század végén BÓDY ZSOMBOR SZABÓ ZOLTÁN: A Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1860 és 1906 között végzett hallgatóinak rekrutációja és mobilitása NÉMETH ILDIKÓ: Magántanintézetek a XIX. század második felében Sopronban SÖPTEI IMRE: Alapítás fenntartás működtetés. Viták az Államilag Segélyezett Kőszegi Magyar Polgári Fi- és Leányiskola anyagi ügyei körül ( ) ANDOR ESZTER: Zsidók és nem zsidók a budapesti polgári iskolákban a XX. század elején: rekrutáció és iskolai teljesítmény HAUSEL SÁNDOR: A Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítónőképző Története ( )

8 ELŐSZÓ 1996 az ezer éves magyarországi iskola ünnepi éve volt. A számos megemlékezés és szakmai tanácskozás egyike a Zalegerszegen szeptember 5 6. között megtartott Iskola és társadalom című oktatástörténeti konferencia volt, aminek szervezőit az ezer éves évforduló méltó megünneplésén túl a millenium egy helyi vonatkozása, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium alapításának 100. évfordulójáról való megemlékezés is ösztönözte. A hely és az időpont alkalmas volt tehát arra, hogy az oktatástörténet elmúlt években született eredményei ezen a konferencián vegyük számba, elsősorban az elmúlt kétszáz év és a korabeli szóhasználattal felsőbb, azaz a közép- és felsőfokú oktatásra koncentrálva. Azoknak a kutatásoknak az eredményeit szerettük volna bemutatni, amelyek ezen iskolák alapításának szándékait, kialakulásuk körülményeit az országos és helyi oktatáspolitikát, és működésük eredményeit, a magasabb műveltség társadalmi csoportok, rétegek közötti terjedését és szerepét vizsgálták, vizsgálják. A konferencia gondolata több intézmény körében támogatásra talált, így a házigazda szerepét vállaló Zala Megyei Levéltár mellett a Hajnal István Kör Társadalomtudományi Egyesület, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézete, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium és a Magyar Pedagógiai Társaság Zalai Tagozata részvételével került megrendezésre a tanácskozás. A plenáris ülésen, és az Intézménytörténet, az Iskolai népesség és az Oktatáspolitika iskolapolitika értelmiség című szekciókban csaknem harminc előadás hangzott el, amit kétségtelen szakmai sikernek tekinthetünk. A hagyományosan erős oktatáspolitikai intézménytörténeti megközelítés mellett erőteljesen képviseltette magát a diákság társadalmi összetételét vizsgáló irányzat és hallhattunk előadásokat az iskolák által közvetített műveltség későbbi hasznosulásáról, a tanárok és diákok önművelődésének lehetőségeiről is. Úgy gondoltuk, hogy a konferencián elhangzottak a szakmai tapasztalatcserén túl az oktatás múltbeli viszonyainak, jelenségeinek megismerése által rálátást, összevetési alapot és meditálási lehetőséget kínálhatnak a jelenben hivatásszerűen neveléssel, képzéssel foglalkozóknak, és az oktatás szerepét a mában is fontosnak tartó érdeklődőknek is, hiszen a jelen iskolája körül némi tanácstalanság tapasztalható. Az előre figyelés mellett talán a visszafelé tekintés is eredményezhet olyan felismeréseket, amelyek segítenek az új formák és módszerek megtalálásában. Ebből a meggondolásból is adjuk most közre az elhangzott előadások megszerkesztett, írott változatát tartalmazó kötetet. 7

9 A kötet tanulmányai nem az elhangzott előadások sorrendjét követik, mert az összeállt írások lehetővé tették, hogy átfogó időrenden belüli kisebb tematikai egységekbe rendezzük őket. Ez meggyőződésünk szerint jobban olvashatóvá teszi a kötetet, és így az egyes témák, kérdések közötti összefüggések könnyebben felismerhetővé válnak, mintha eredeti, a szakmai diskurzust szolgáló szekcióbeosztás szerinti sorrendben közöltük volna őket. (Így például Mann Miklós eredetileg a plenáris ülésen elhangzó előadása a polgári korszak oktatásának történetét tárgyaló írásokat vezeti be, sorra véve az oktatásügy legfelső szintjén megfogalmazódó szándékokat és elképzeléseket.) Köszönettel tartozunk azoknak, akik a konferencia megrendezését és e kötet megjelenését lehetővé tették, szakmailag és anyagilag támogatták. Elsősorban Kapiller Imrének, aki a konferencia gondolatát felvetette és a szervezés feladatának legnagyobb részét magára vállalta, Benda Gyulának és Karády Viktornak akik a konferencia tematikájának kialakításában nyújtottak segítséget, végül, de nem utolsósorban a konferencia ülések elnökeinek Kotnyek Istvánnak, Németh József, Karády Viktornak és Mann Miklósnak. Köszönettel tartozunk továbbá azoknak az intézményeknek és szervezeteknek, akik a tanácskozás megrendezését és e könyv elkészítését anyagi támogatásukkal lehetővé tették: Honfoglalás Évfordulója Emlékbizottság, Zala Megye Közgyűlése, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, OTP Zala Megyei Igazgatósága, Vásár Kft., Zalakerámia Rt. Zalaegerszeg, július 22. 8

10 KELEMEN ELEMÉR AZ ISKOLA A MAGYAR TÁRSADALOM TÖRTÉNETÉBEN 1996-ban ünnepeljük az első magyarországi iskola, a Szent Márton hegyi bencés kolostor falai között létesített szerzetesiskola alapításának évfordulóját. A Géza nagyfejedelem hívására letelepedő olasz szerzetesek ezzel az intézménnyel megvetették a hazai iskolarendszer alapjait. Az esemény azonban túlmutat önmagán: fontos és meghatározó mozzanata volt a letelepedett magyarság életének. A honfoglalással hazánk földjét vették birtokukba őseink, az első iskolával, kétségtelenül jelképesen, a korabeli egyetemes európai és keresztény kultúrát. A millennium ezért nem egy szűk szakmai kör főhajtása az elődök tiszteletére, hanem reményeink szerint az egész magyar társadalom ünnepe határainkon innen és túl egyaránt. Bevezető tanulmányomban az ezeréves magyar iskola társadalmi funkciójának változásait és társadalmi hatásának alakulását tekintem át, szükségképpen vázlatosan, a történet fordulópontjaira összpontosítva figyelmünket. 1. Az első hazai iskola és a nyomában felsorakozó más kolostori, székeskáptalani és plébániai iskolák a korabeli európai iskolarendszer mintájára jöttek létre. Az általuk közvetített műveltség tartalmát és elrendezését, irányításukat, szervezetüket és működésüket a Nagy Károly idején lefektetett egységes elvek, illetve az egyes szerzetesrendek saját regulái szabályozták. Az első magyarországi iskolák a mindennapi egyházi gyakorlat számára, valamint a kialakuló egyházi és államszervezet magasabb műveltséget igénylő posztjaira képezték a korabeli egyetemes normáknak megfelelő szakembereket. A kolostori és a plébániai iskolák elsősorban a szerzetesrendek és az alsópapság utánpótlását szolgálták a hittérítésekhez, a pasztorizációhoz, az alapvető egyházi szolgálatokhoz igazodó alapműveltség közvetítésével. Az előbbiek és a székesegyházi iskolák pedig az egyházi és az állami adminisztráció magasabb szintjeire (püspökségek, királyi udvar) és differenciálódó feladataira (jogszolgáltatás, diplomáciai feladatok stb.) képeztek új típusú szakembereket. A XIII. századtól jelenik meg Magyarországon is a hagyományos klerikus szereptől elváló világi értelmiség képzésének gyakorlata. Az itt bemutatott társadalmi igény bár századról századra növekvő tendenciát mutat a társadalom viszonylag szűk rétegét érintette. A kezdeti mobilizációs lehetőségeket, így pl. a jobbágyok gyermekeinek iskoláztatását a feudális viszonyok megszilárdulásával mindinkább szigorodó hűbéri kötöttségek, földesúri tilalmak gátolták. 9

11 Sajátos igényeket elégítettek ki s ezáltal az iskolarendszer demokratizálódását és kiterjedését készítették elő a városi plébániai iskolákból kialakuló vagy az azoktól függetlenül szerveződő városi iskolák. Az iskolafenntartó városi polgárság fellépése mind az iskolák irányításában és működésében, mind pedig az iskolai tananyag tartalmában gyökeres változást hozott. Az árutermeléshez és pénzgazdálkodáshoz szükséges hasznos és gyakorlatias ismeretek mellett a XIV. században egy új ember- és műveltségeszmény, a humanizmus közvetítőjévé is váltak ezek az intézmények, a bekövetkező változások előkészítésének sajátos szellemi műhelyévé. Ezekben a folyamatokban különösen nagy szerepet játszott a magasabb egyházi és világi műveltség elnyerését segítő külföldi egyetemjárás. A hazai iskolafejlődés egyik sajátos és sajnálatos vonása ugyanis, hogy többszöri sikertelen vagy kérészéletű próbálkozás (Pécs, Óbuda, Pozsony, Buda stb.) ellenére Magyarországon a középkorban nem jött létre magasabb iskola, egyetem. Ezt a hiányt pótolta a magyarországi diákoknak a XII. század végétől kimutatható külföldi egyetemjárása Angliától Franciaországon át az itáliai egyetemekig, majd a XIV. század derekától a környező országok sorra alakuló egyetemein (Prága, Bécs, Krakkó). Ezek a kapcsolatok változatlanul erősítették a hazai és az egyetemes művelődésfejlődés kölcsönhatásait, a társadalmi és gazdasági, a politikai és a kulturális fejlődés európai összhangját. A külföldön tanuló magyarországi diákok létszámára és itthon betöltött társadalmi szerepükre következtethetünk egy érdekes és fontos művelődéstörténeti adatból: 1520-ig 2660 erdélyi diák fordult meg a különböző nyugat- és közép-európai egyetemeken. Műveltségük, szaktudásuk egyre nagyobb arányban hasznosult az egyházi és az udvari szolgáltatások ellátásán túl az állami és a városi közigazgatás, a jogszolgáltatás, de a polgárosodó városi élet más területein, így például az iskolai oktatásban is. 2. A XIV XV. századtól érlelődő változások a reformáció fellépésével és elterjedésével hoztak történelmi fordulatot, valóságos paradigmaváltást az európai és a magyarországi iskola történetében. A változás lényegét talán a Sárospatakon is tevékenykedő Comenius fogalmazta meg a legvilágosabban, amikor azt hirdette, hogy minden embert minden lehetséges módon hozzá kell segíteni minden szükséges ismerethez, hogy önmaga és a világ számára hasznos legyen, s megközelítse az isteni tökéletességet. Hasonló megfontolásból szorgalmazta nagy magyar kortársa, Apáczai Csere János is az iskolák fölöttébb szükséges voltát, népiskolák állítására ösztönözve az álmos, mámoros, hályogos szemű magyar népet. A reformáció, amelynek eszköztárában a templom mellett szinte azonos szerepet kapott az iskola és a könyv, megvetette a modern 10

12 tömegoktatás teológiai filozófiai alapjait: az egyén jogát hirdette az isteni világossághoz vezető műveltségre és az egyházi közösségek jogát az iskolák feletti ellenőrzésre, azaz az autonómiát minden egyházi és világi felsőbbséggel szemben. A protestantizmus gyors hazai térhódítása az új hitet szolgáló iskolák számának rohamos gyarapodásán is lemérhető. A humanizmus szellemében működő városi és városi plébániai iskolák sora alakul át a XVI. század derekától református, evangélikus és unitárius kollégiummá Sárospataktól Pápáig, Debrecentől Gyulafehérvárig, Pozsonytól Eperjesig, Kolozsvárott és még számtalan új szellemi központban a három részre szakadt ország magyarnak maradt területein. Az új, demokratikus felfogás tükröződött a tanulóifjúság változó összetételében. Erdélyben különösen Bethlen felszabadító rendelkezése nyomán megnőtt a jobbágyszármazású diákok száma, a gyarapodó anyanyelvű népiskolákba egyre több leánytanuló is járt. A protestáns iskola új, gyümölcsöző szellemi kapcsolatokat teremtett: Svájc, Hollandia, Anglia egyetemei jelentették az új teológiai, tudományos, társadalmi és politikai nézetek forrásvidékét. A külföldi egyetemekről hazatérő diákok a hazai kollégiumok tudós professzorai révén és a kollégiumok köré kiépülő partikuláris iskolák közvetítésével a magyar társadalom egyre szélesebb rétegeihez jutottak el a XVII XVIII. század társadalom- és természettudományának új eredményei és szellemi irányzatai: a karteriánizmus, a puritanizmus, a newtoni fizikai világkép és a pietizmus erkölcsi felfogása. A protestantizmus gyors térhódítása ellenlépésekre, s a siker feltételeként önmaga megújítására késztette, kényszerítette a pozícióit vesztő katolikus egyházat. Az ellenreformációként emlegetett vallásügyi reform iskolai eredményei is rendkívül jelentősek voltak. Magyarországon Oláh Miklós esztergomi érseknek köszönhetően a XVI. század közepétől állami támogatással és az egyes települések anyagi áldozatvállalása révén megindult a katolikus népoktatás, majd a középiskolai oktatás modern elvek alapján történő meg- és újjászervezése. A XVI. század utolsó harmadában a jezsuita, majd a XVII. század derekától a piarista rend sorra alakuló gimnáziumai jelezték az ellenreformáció sikereit. Megújultak a kapcsolatok a külföldi, főképp az itáliai egyetemekkel, majd kiépültek az új gráci jezsuita egyetemmel is ben pedig Pázmány Péter korszakos iskolaszervező tevékenységének eredményeképpen megkezdte működését a nagyszombati jezsuita egyetem, a későbbi budai, pesti, illetve budapesti egyetem sikeres elődintézménye. Paradoxonnak hat, de a széttagolt, belső és külső ellenségtől szorongatott, politikai pártviszályoktól és vallásháborúktól sújtott országban, az iszonyatos 11

13 pusztulás ellenére az iskola fennmaradt, és bár maga is szenvedő alanya volt mindezeknek tartalmában, szervezetében megújulva, társadalmi befolyását megsokszorozva, győztesen került ki történelmünk viszontagságos évszázadaiból. A XVIII. század derekán mintegy 4000 különböző nyelvű és felekezetű népiskola és csaknem száz középiskola katolikus gimnázium és protestáns kollégium működött Magyarországon. Ez az állapot a korabeli Európa mércéjével mérve is jelentős, tiszteletreméltó társadalmi teljesítmény volt. Az iskola egyre szélesebb társadalmi rétegeket vont befolyása alá, és mindinkább hozzájárult a viszonylag nagy létszámú egyházi értelmiség mellett egy mind jelentősebb társadalmi, művelődési és politikai szerepet játszó hazai világi értelmiség megteremtéséhez. Ennek a világi értelmiségnek a soraiban egyre gyakrabban találkozunk a nemesség alsóbb rétegeiből, sőt a jobbágyparasztság és a városi iparosok köréből származó különféle szakemberekkel (jogászok, közigazgatási tisztviselők, orvosok, földmérők, tanítók és tanárok, gazdatisztek stb.). 3. Az iskoláztatás fejlődése és növekvő társadalmi befolyása szükségképpen keltette fel a politikai élet különböző szereplőinek a figyelmét és érdeklődését az iskola, az oktatás iránt. A szórványos XVI. századi próbálkozásoktól kezdődően különösen a XVIII. század elejétől követhetjük nyomon mind az országgyűlés, mind az uralkodó, tehát az állam törekvését az iskola felügyeletére. IV. Károly királyi felségjognak tekintette és deklarálta ekkor még elsősorban a protestáns egyházakkal szemben a királyi főfelügyeletet. Mária Terézia ezt az állami iskolapolitikát fejlesztette tovább, amikor is az egységes birodalmi modernizáció jegyében és a felvilágosodás kelet-európai gyakorlatának megfelelően politikummá, azaz közüggyé nyilvánította az iskolát. Az évi Ratio Educationis ezt a szándékot összekapcsolta a hasznos állampolgárokat és a hűséges alattvalókat nevelő iskolarendszer korszerű elveket követő megújításának előremutató szándékával: a társadalom különböző rétegeit és a birodalom együttélő népeit eltérő társadalmi szerepükre felkészítő, differenciált iskolaszervezet kialakításával, a korszerű és hasznos ismereteket előtérbe helyező műveltségtartalmával, felkészült(ebb) pedagógusaival és az átfogó állami iskolafelügyelet megteremtésével. Az iskolaügy terén is korlátlan uralomra törő állam mind erőteljesebb fellépése különösen II. József szigorú intézkedései: pl. a közös községi iskolák létesítése, a német nyelv kötelező oktatásának a kiterjesztése, az iskolafenntartó szerzetesrendek feloszlatása stb. szükségképpen váltotta ki a hazai közélet iskolaügyben érintett szereplőinek ellenállását. A katolikus egyház korábbi 12

14 korlátlan befolyásának csorbítása, különösen a szerzetesrendeket sújtó intézkedések, a protestáns egyházak iskolai autonómiájuk ismételt és nyílt fenyegetése miatt tiltakoztak. A Habsburg abszolutizmussal szembeforduló magyar nemesi politika először a vármegyékben, majd az országgyűlésen is fellépett a nemzeti szempontokat háttérbe szorító királyi intézkedések ellen. Ennek a küzdelemnek az első eredményei a protestáns autonómia és a nemzeti művelődés programjának alapvetése az országgyűlés Művelődési Bizottságának égisze alatt az es országgyűlésen mutatkoztak meg. Ettől kezdve követhetjük nyomon a XIX. század első felének vármegyei harcai és a reformországgyűlések vitái során is a modernizáció szükségességének elfogadását, majd tudatos vállalását: a polgári haladás és a nemzeti önállóság, a haza és haladás gondolatának összeszövődését a művelődés, az iskolaügy terén is. Széchenyi és Kossuth egymással ütköző nézeteinek közös eleme, hogy korszerű műveltség, a kiművelt emberfők sokasága nélkül nincs gazdasági fejlődés, nincs társadalmi előrehaladás, a népnevelés megszervezése, kiterjesztése a tömegek politikai kultúrájának és felemelkedésének elengedhetetlen feltétele. A reformkor politikai vitáiban érlelődött ki az a nagyszabású művelődéspolitikai program, amelynek szintézise, majd előbb sikertelen, később sikeres megvalósítása Eötvös József nevéhez, tevékenységéhez fűződött. A nemzeti művelődési program realitását és hitelességét a magyarországi iskolaügynek az abszolutista iskolapolitika, majd az 1806-os II. Ratio közvetlen és közvetett hatása nyomán bekövetkező gyors ütemű fejlődése támasztotta alá. A népiskolák száma az 1840-es években csaknem két és félszerese volt a száz évvel korábbinak, a középiskoláké mintegy másfélszerese. Az alfabetizáció elterjedése különösen az árutermelés és a kereskedelem fejlődése nyomán felvirágzó országrészekben az alapfokú oktatásban résztvevők növekvő számára vezethető vissza; az iskolaállítást és az iskolába járást egyre szigorodó egyházi és közigazgatási rendelkezések és intézkedések is szorgalmazták. A népoktatás színvonalának emelése érdekében létrejött az intézményesített tanítóképzés. A katolikus gimnáziumokban és a protestáns kollégiumokban egyaránt bekövetkező reformok nemcsak a tananyag, hanem a tanítási módszerek megújítására vezettek, mind inkább teret nyert a hagyományos latinnal szemben a magyar nyelvű oktatás. A középiskolák és a hozzájuk kapcsolódó akadémiák padjaiból az önképzőköri vitákban is edződve egyre műveltebb, az új tudományok és a korszerű világnézeti politikai eszmék iránt egyaránt fogékony ifjak kerültek ki, közöttük egyre nagyobb volt a nemnemesi származású, ún. honoráciorok aránya. Ők képezték a derékhadát a reformkori küzdelmek- 13

15 kel megalapozott korszakos változásoknak: polgári forradalmának és nemzeti szabadságharcának, majd az elbukott forradalmat, az önkényuralmat és a kiegyezést követő második reformkorszaknak. 4. Az önkényuralom civilizatórikus intézkedései az iskolaügy terén is válaszút elé állították a magyarságot. A polgárosodó ország igényei a korábbinál egységesebb, korszerű tartalmú, az európai változásokhoz igazodó iskolarendszer kialakítását sürgették. A változásokat elutasító nemzeti konzervativizmus és a modernizációs kényszer konfliktusát a kiegyezés után Eötvös nagyszabású művelődéspolitikai programja oldotta fel a XIX. század uralkodó eszméinek jegyébe. Az 1868-ban elfogadott népoktatási törvény a magyar iskola értékes hagyományait és előremutató elemeit ötvözte vonzó európai mintákkal. A tankötelezettség sokak által vitatott kényszerét a tanszabadság és a tanítás szabadságának széleskörű garanciái ellensúlyozták. A tartalmilag is megújuló népoktatás egy alulról építkező, nyitott, demokratikus iskolarendszer megteremtésének esélyét kínálta. Az iskolarendszer sokszínűségét tükrözte a tanügyigazgatás kialakuló rendje. Az állami főfelügyelet korlátozott eszközökkel rendelkezett az iskolák felett; az iskolák irányítása feltételezte és megkövetelte az állampolgárok és az állampolgári közösségek cselekvő részvételét a modern közoktatás kialakuló rendjében. A népiskolai törvény ezáltal válhatott a dualizmus évtizedeiben kiépülő polgári közoktatási rendszer szilárd alapjává. Pozitív hatása elsősorban az iskolák és a tanítók számának ütemes gyarapodásán, a tankötelezettség teljesítésének javuló arányán, s főképpen az alfabetizáció látványos eredményein mérhető le. De egyre nőtt a magasabb iskolafokozatokba lépők aránya is. Az iparos tanoncoktatás (1884) és a középiskola (1883) törvényi szabályozása, a szakoktatás a tőkés gazdasági fejlődéshez igazodó kiépülése, új egyetemek (Kolozsvár, Debrecen) és más felsőoktatási intézmények létesítése a felgyorsuló társadalmi mobilizáció meghatározó intézményévé emelte az iskolát. E néhány évtized alatt csaknem a kétszeresére nőtt a rendszeresen iskolába járó gyermekek és ifjak aránya; a tanulás, a műveltség társadalmilag is elismert tevékenységgé vált, a tudás presztízse megnőtt. A gyors ütemű, látványos fejlődés ellenére jogos bírálatok érték a rendszer aránytalanságait, társadalmi és nemzetiségi igazságtalanságait, a tárgyi, a személyi, a művelődési feltételek állandósuló hiányát, illetve színvonalkülönbségeit. A századfordulón új iskolapolitikai koncepciók fogalmazódtak meg a fejlesztés irányát illetően. Imre Sándor a modern polgári nemzet megteremtésének szándékától és ennek pedagógiai megvalósulásától, a nemzetnevelés eszmé- 14

16 nyétől, Nagy László a gyermektanulmányozás eredményeire alapozott új didaktikai felfogástól vezérelve fogalmazták meg a 6 14 éves gyermekek egységes, általános és kötelező iskoláztatásának igényét, a nyolcosztályos népiskola megteremtésének szükségességét. A századforduló pedagógiai reformtörekvései szükségképpen találkoztak a századelő új politikai irányzataival: a polgári radikalizmus és a szociáldemokrata munkásmozgalom hasonló tartalmú iskolapolitikai és pedagógiai reformtörekvéseivel. 5. A huszadik század gazdasági társadalmi fejlődése, világszerte új igényeket támasztott a rendszerré szerveződő közoktatással szemben, új irányokat jelölt ki a nemzeti iskolapolitikák, a közoktatás fejlesztés számára. A fejlődés fő iránya az általános és kötelező alapoktatás tér- és időbeli kiterjedése, azaz a tankötelezettség időtartamának növelése, valamint a társadalmi és a regionális különbségek csökkentésére irányuló törekvés. Jellemző továbbá az egységes alapozó képzés általános, komprehenzív jellege, a továbbtanulási és pályaválasztási kényszer kitolása a hagyományos négy évfolyam után az iskoláztatás későbbi szakaszaira. A magyarországi progresszió hasonló tartalmú századeleji iskolapolitikai törekvései a világháborút, a forradalmakat és Trianont követően, sajnálatos módon nem jelenthettek, nem jelentettek alternatívát a hazai művelődéspolitika és iskolafejlesztés számára. Az 1920-as évek konzervatív iskolareformja minden elismerésre méltó részeredménye (Klebelsberg népiskolai programja, a polgári iskolák megszilárdítása, a leányok középfokú iskolái stb.) ellenére megőrizte a magyarországi iskolarendszer társadalmi szempontokhoz igazodó széttagoltságát és viszonylagos zártságát. Az 1930-as évek Hóman miniszterségéhez fűződő etatista iskolapolitikája pedig megerősítette ezt a kasztszerű iskolaszerkezetet és az elemi iskola alsó négy osztályát követő iskolai továbbhaladás jórészt társadalmilag determinált hármas útját (a hat-, majd nyolcosztályos népiskola felső tagozata, a polgári iskola és az egységes gimnázium). Az iskolarendszer megmerevedése az iskoláztatásban való részvétel mérsékelten növekvő arányában és a társadalmi mobilizáció megtorpanásában egyaránt tükröződött. A magyar iskola fejlődése ezekben az évtizedekben mindinkább eltávolodott az európai iskolafejlődés fő irányaitól, elmaradt annak gyorsuló ütemétől. Európai léptékű és irányú fejlesztése éppen ezért a hazai társadalmi fejlődés elsőrendű kérdésévé vált. Ennek az elodázhatatlan lépésváltásnak a lehetősége csillant fel 1945 után néhány évre. Az általános iskola megteremtése valóban történelmi igazságszolgáltatás volt, korrigálta a hazai közoktatás zsákutcás fejlődését, és megteremtette a szervezeti kereteket egy korszerű pedagógiai pszichológiai felfogáson alapuló, 15

17 differenciált iskolai tevékenység számára. A dolgozók iskolái az iskoláztatásból anyagi társadalmi helyzetük okán kirekesztettek tömegei számára adták meg a demokratikus esélyegyenlőséget, az egyéni és a társadalmi boldoguláshoz szükséges műveltség megszerzésének lehetőségét. Az iskolák 1948-as államosításában megmutatkozó művelődéspolitikai fordulat azonban ismételten eltérítette a magyarországi iskola útját az egyetemes fejlődés elfogadott irányaitól. Az iskolafejlődés irányait a hazai etatista hagyományokra építő szovjet típusú közoktatáspolitika szempontja határozták meg: egy alternatívák nélküli, egységes ideológiai-politikai szempont szerint működő, monolit iskolarendszer, a szocialista iskola irányába. Ennek a nyugati mintákat keleti módszerekkel követő iskolafejlesztésnek azonban voltak korszakos eredményei. A nyolcosztályos általános iskola annak ellenére, hogy kellően meg nem alapozott politikai döntés nyomán és a szükséges feltételek nélkül született meg, s a feltételhiány napjainkig végigkíséri működését fogyatékosságai és nagy eltéréseket mutató eredményei ellenére a magyar társadalom egységes iskolájává, a modern tömegoktatás stabil alapintézményévé vált. Mind általánosabb lett a középfokú képzés, bár az 1960-as évektől meglehet, a korszak alapvetően értelmiségellenes ideológiájából következően a szakirányú képzés (és annak is hároméves, redukált változata) élvezett elsőbbséget az érettségivel záruló, teljes és általános képzést nyújtó gimnáziummal szemben. Ez az európai összehasonlításokban napjainkig kimutatható minőségi különbséget eredményezett. Különösen súlyos következményeit tapasztalhatjuk a nagyüzemi ipari és mezőgazdasági termelésre épített szakképzés egyoldalúságainak. A középfokú oktatás szerkezeti torzulásai ugyanakkor szükségképpen lefékezték a felsőoktatás évtizedeken át dinamikusnak mutatkozó fejlődését. A létszámhatárokkal és szigorú felvételi szűréssel korlátozott felsőoktatás a rendszerváltás időszakára a magyar iskolarendszer másik kritikus pontjává vált. 6. A XX. század kegyes hozzánk: a századvég ismételten felkínálta számunkra a korrekció, az egyetemes fejlődéshez történő igazodás történelmi esélyét. A helyzet drámaiságát jelzi, hogy bizonyos tekintetben nincs fejlesztési alternatívánk: az általános középfokú képzés kiterjesztése és a felsőoktatás megalapozott fejlesztése elháríthatatlan korparancs. Ebből a szempontból különösen nyugtalanítóak az átmenet bizonyos jelenségei, így például az állam harsány politikai vitáktól kísért kivonulási kísérletei úgymond az iskola piacáról. A hazai iskolarendszer modernizációjának egyik kulcskérdése, kétségtelenül, az elmúlt évtizedekben államosított iskola visszatársadalmasítása. Ez az Eötvös óta modernnek számító 16

18 iskolapolitikai elv azonban csak fokozatosan, az állampolgárok és az állampolgári közösségek alkalmassága és befogadóképessége, azaz az iskolafenntartás helyi anyagi, erkölcsi tudati, társadalmi feltételei, a kötelezettség- és felelősségvállalás polgári viszonyai újjászületésének, újrateremtésének a folyamatában érvényesülhet maradéktalanul. Napjaink fenyegető veszélye az iskolarendszer katasztrofális mértékű divergálódása a mélyülő társadalmi (és földrajzi) törésvonalak mentén, a hátrányos helyzetű térségek és társadalmi csoportok menthetetlen leszakadása, az iskolarendszer és a társadalom végzetes polarizálódása. A tömegoktatás szervezeti és tartalmi szétzilálódása meggátolhatja a növekvő társadalmi esélyegyenlőtlenség kívánatos csökkentését, végső fokon a tankötelezettség további kiterjesztését, a középfokú képzés általánossá tételét, a felsőoktatás létszámarányainak a Közoktatási stratégiában tervezett jelentős emelését, azaz az iskola társadalmi szerepének és hatásának és természetesen az iskoláztatás feltételeinek a modern polgári viszonyok követelményeihez igazodó, a gazdaság, a társadalom és az életkörülmények minőségi javulását ígérő erősítését, fejlesztését. A magyar történelemnek azokat a fényes korszakait, amikor lépést tarthattunk az egyetemes európai fejlődéssel, vagy sikerrel kíséreltük meg a felzárkózást perifériális helyzetünkből, a magyar iskolaügy nagy és sikeres expanziói előzték és alapozták meg. A reformkort és et a Ratiok kora, a boldog békeidők, az előző századforduló nagy nemzeti fellendülését a magyar közoktatásnak a népoktatási törvénnyel megalapozott modernizációja, polgári átalakítása. A modernizáció leckéje ma is adott; történelmünk példáiból, tanulságaiból pedig igazán ideje lenne tanulnunk. 17

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2014/15-ös tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla

Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Könyv, kézirat Molnár Béla - Palásti Béla (1990): Az abonyi amatőr színjátszás története a kezdetektől napjainkig. Pest Megyei Levéltár, Kézirat Molnár Béla (2000):

Részletesebben

Az európai és az Európán kívüli nevelés

Az európai és az Európán kívüli nevelés Az európai és az Európán kívüli nevelés A kontinentális rendszer Meghatározója a klasszikus középiskola (mind minta és modell), melynek célja a közhivatalnoki réteg képzése Nem diákokat tanítottak, hanem

Részletesebben

GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA E-mail: gimnazium@mnamk.hu Internet: www.mnamk.hu OM azonosító: 027939 BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓ Az MNÁMK képzési kínálata

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. rész A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén érvényes és kihirdetett állapotának és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jén hatályos

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon

Részletesebben

A közoktatás változásának tendenciái

A közoktatás változásának tendenciái A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás

Részletesebben

A jó nevelés a legjobb nemzeti politika

A jó nevelés a legjobb nemzeti politika Kovátsné Németh Mária A jó nevelés a legjobb nemzeti politika Az 1920-as években az I. világháború után Európa szerte a nemzetek felemelkedésüket, újjászületésüket az iskola korszerűsítésétől, a hatékony

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA

AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA 3. AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS RENDSZERE, CÉLJAI A NAT-HOZ VEZET ÚT ÉS A NAT AZ ÁLTALÁNOS MVELÉS ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS KAPCSOLATA Az általános mvelés célja Az általános képzés feladata: általános mveltség megszerzése,

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Lehetőségeink és felelősségünk az iskolai gyakorlatban

Lehetőségeink és felelősségünk az iskolai gyakorlatban Lehetőségeink és felelősségünk az iskolai gyakorlatban Esély az önálló életkezdésre című, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskola Utak Nincs folyamatosság, az

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

A közoktatás Magyarországon a 21. század első évtizedének végén

A közoktatás Magyarországon a 21. század első évtizedének végén Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás Magyarországon a 21. század első évtizedének végén Problémák és perspektívák Köztársasági Elnöki Oktatási Konferencia Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

Szakmai képzés Németországban

Szakmai képzés Németországban Szakmai képzés Németországban Német Szövetségi Köztársaság Területe: 352 022 km² Lakossága: 82 millió Fővárosa: Berlin (3,4 mio lakos) Internet: www.bund.de Tartományai: ZWH Zentralstelle für die Weiterbildung

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat -

Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Megmaradás, avagy lehetőségek és szándékok a Vajdaságban - etnikai magatartásvizsgálat - Szerbia etnikai térképe Vajdaság etnikai térképe A vajdasági magyarok területi megoszlása A délvidéki magyarok

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

A járás lakossága jogi képzésének 2015 2017. évi Programja. 1. A járás lakossága jogi képzésének 2015 2017. évi Programját (mellékelve).

A járás lakossága jogi képzésének 2015 2017. évi Programja. 1. A járás lakossága jogi képzésének 2015 2017. évi Programját (mellékelve). Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 24-ої сесії VI скликання від 14.01. 2015р. 418 м.берегово _ VI _összehívású_24_ülésszaka 2015.01.14.én

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Budapest 2010 2012

Than Károly Ökoiskola Budapest 2010 2012 Than Károly Ökoiskola Budapest 2010 2012 Pedagógus képzés, továbbképzés pályázat alapvető célja A pedagógiai kultúra korszerűsítése, mely egyrészt az intézményi implementációhoz is elengedhetetlenül szükséges:

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar. 9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.hu Igazgató: Horváth Éva Pályaválasztással kapcsolatos információk:

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Helyszín, időpont: A találkozót 2000. november 10.-11.-ig rendezzük meg Szegeden a Dugonics András Piarista Gimnáziumban

Helyszín, időpont: A találkozót 2000. november 10.-11.-ig rendezzük meg Szegeden a Dugonics András Piarista Gimnáziumban "Konferencia a civilszervezetek és az iskolák együttműködési lehetőségeiről " avagy Kiegészítés vagy kompenzáció? címmel A program célja: Az iskolákkal folytatott sikeres együttműködésünk tapasztalatai

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre

BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 2012-2013-as tanévre BÁLINT MÁRTON ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLA FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2012-2013-as tanévre Kedves Leendő Tanulónk! Tisztelt Érdeklődő Szülők! Tájékoztatónk célja, hogy felvételi követelményeinket nyilvánosságra

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944)

Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944) Limes 167 Oktatásügy Sebestyén Kálmán Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944) Az erdélyi magyarságot iskoláiért folytatott küzdelme során gyakran érik román nacionalista oldalról vádaskodások, melyek

Részletesebben

Falak és választóvonalak a történelemben. Terminus Könyvek ⒈

Falak és választóvonalak a történelemben. Terminus Könyvek ⒈ Falak és választóvonalak a történelemben Terminus Könyvek ⒈ (A Nyíregyházi Főiskola Történettudományi és Filozófia Intézete Kiadványai) Sorozatszerkesztő: Kiss Lajos András falak és választóvonalak a

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.

9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar. 9200 Mosonmagyaróvár, Gorkij u. 1. Telefon: 96/576-470, 96/576-627 Fax: 96/217-155 E-mail: titkarsag@kossuthmovar.hu Honlap: www.kossuthmovar.hu Igazgató: Horváth Éva Pályaválasztással kapcsolatos információk:

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15.

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15. KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 0. november 5. Új kép SZAKMACSOPORTOK ISKOLÁNKBAN Szakközépiskolai tagozat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

Részletesebben

Kedves Tanuló! A 2015/2016-os tanévre meghirdetett osztályok OM azonosító: 029280

Kedves Tanuló! A 2015/2016-os tanévre meghirdetett osztályok OM azonosító: 029280 Kedves Tanuló! Bizonyára nehéz feladat előtt állsz, hiszen döntened kell arról, hogy milyen iskolában akarsz tanulni az elkövetkezendő néhány évben. Tájékoztatónkkal szeretnénk számodra segítséget nyújtani,

Részletesebben

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo Népktatás Az elemi isklák típusai Az isklák száma Németesítés Tantárgyak Thun Le ENTWURF (1849) Nylcsztálys gimnázium két szervezetileg önálló tagzat : algimnázium - főgimnázium 10 18 éves fiúk számára.

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések

TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzések A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT ÁLTAL KÍNÁLT TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK, RÉSZISMERETEK, SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK, VALAMINT PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA

Részletesebben

III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói

III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSEK 2010 75 III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, 2010. 3 (első helyes jelentkezések) 4 Eötvös Loránd

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Tantárgyfelelős: dr. Kaposi József. A tantárgy státusza: kötelező

Tantárgyfelelős: dr. Kaposi József. A tantárgy státusza: kötelező A tantárgy kódja, címe: BT-PSZ 1010 Iskolarendszerek Óraszám: 40 Tantárgyfelelős: dr. Kaposi József A tantárgy státusza: kötelező A tantárgy típusa: előadás Számonkérés módja: kollokvium A tárgy célja:

Részletesebben

Lovassy László Gimnázium Lovassy-László-Gymnasium

Lovassy László Gimnázium Lovassy-László-Gymnasium Lovassy László Gimnázium Lovassy-László-Gymnasium Veszprém OM kód: 037169 A Lovassy László Gimnázium városunk legrégibb középiskolája. A jogelőd Piarista Gimnáziumot 1711-ben alapította gróf Volkra Ottó

Részletesebben

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK verebelyi.gabriella@atif.hu Születési dátum 1968. 09. 20. POZÍCIÓ/BEOSZTÁS egyetemi tanársegéd SZAKMAI TAPASZTALAT 2009. 09. 01. jelenleg tanársegéd Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben

OH Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott kerettantervek 2011.07.05.

OH Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Az Oktatási Hivatal által nyilvántartott kerettantervek 2011.07.05. 1. 6380/2005. Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium (1056 Budapest, Irányi u. 19-23.) Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium Alternatív Kerettanterve négy os 9-12. jóváhagyás (11779-3/2005. sz. miniszteri

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő A tehetségsegítő programokban korábban vagy jelenleg részt vevő tehetséges fiatalok kortárs tehetségsegítővé

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: postmaster@pjngszi.t-online.hu Kedves Érdeklődő! Ön a Pécsi

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Diákok a harmadfokú képzésben

Diákok a harmadfokú képzésben Diákok a harmadfokú képzésben Kutatásunkkal azt a hipotézist szeretnénk ellenőrizni, mely szerint az érettségi vizsga megszerzésének általánossá válásával a harmadfokú képzés intézményrendszere különösen

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

1084 Budapest, Rákóczi tér 4. Tel.: 313-0030, Tel./fax: 313-3182, Honlap: www.jelky.hu. Közzétételi lista

1084 Budapest, Rákóczi tér 4. Tel.: 313-0030, Tel./fax: 313-3182, Honlap: www.jelky.hu. Közzétételi lista Közzétételi lista 1 Iskolánk felvételi lehetőségei: 01 kód: Divat- és stílustervező párhuzamos képzés 02 kód: Textilműves párhuzamos képzés Divat és stílustervező képzés érettségizett jelentkezőknek (2

Részletesebben