KÁLMÁN LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÁLMÁN LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA"

Átírás

1 KÁLMÁN LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: Nevelőtestület elfogadta: március 28. Igazgató: Garda László KECSKEMÉT 2013

2 Bevezető 04 Iskolákról bevezető 06 NEVELÉSI PROGRAM 14 Pedagógiai alapelveink iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása 14 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 18 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 28 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. Iskolai egészségnevelési program 30 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 33 Iskolai környezeti nevelési program 35 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 37 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 38 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. 38 Az egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek 40 Sajátos iskolai programok: ÓVODAISKOLA-PROGRAM 45 A pedagógusok helyi intézményi feladatai 48 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 52 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 67 Az intézményegység (továbbiakban: iskola) szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 71 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 78 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 80 2

3 HELYI TANTERV 82 A Kálmán Lajos Általános Iskola és AMI Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézményének helyi tanterve 83 A Kálmán Lajos Általános Iskola és AMI Móricz Zsigmond Iskolájának helyi tanterve 132 A Kálmán Lajos Általános Iskola és AMI Kadafalvi Általános Iskolájának helyi tanterve 150 A Kálmán Lajos Általános Iskola és AMI Ménteleki Általános Iskolájának helyi tanterve 160 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 166 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 167 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 175 A tanulók fizikai állapotának mérése 175 A nevelési-oktatási intézmények kötelező felszerelésére vonatkozó szabályok 183 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 184 A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok 186 3

4 BEVEZETŐ A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény; a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptanterv; a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, valamint az annak mellékleteként kiadott kerettantervek előírásainak megfelelően. Az intézményünknek alkalmazkodnia kell a nemzeti köznevelésről szóló törvényben megfogalmazott célokhoz, igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. A Kálmán Lajos Általános Iskola és AMI, értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni. Helyzetelemzés Intézményünk szerkezetében január 1-jén változás történt. Az intézményünk fenntartója január 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Budapest 1055, Szalay u Alapító okiratunk a?-től érvényes. Működtető Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata. Kecskemét, Kossuth tér 1. Az intézmény új neve: Kálmán Lajos Általános Iskola és AMI Ettől az időponttól kezdve többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményként működik. Székhelye: 6000 Kecskemét, Alkony u

5 Az intézmény intézményegységei, és telephelyei: Kálmán Lajos Általános Iskola Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye 6000 Kecskemét, Alkony u. 11. Kálmán Lajos Általános Iskola Móricz Zsigmond Általános Iskolája 6044 Kecskemét, Iskola u. 1. (Telephelye: 6044 Kecskemét, Móricz Zsigmond u. 9.) Kálmán Lajos Általános Iskola Ménteleki Általános Iskolája 6008 Méntelek, Kecskeméti u. 41. Kálmán Lajos Általános Iskola Kadafalvi Általános Iskolája 6000 Kecskemét, Boróka u. 4. 5

6 VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE Iskolánk névadója, Vásárhelyi Pál mérnöki tudásával, szervezőkészségével, embert próbáló munkájával járult hozzá az ország arcának formálásához: szent akaratja nyomán gazdagabb lett az ország. Életútja példa a felnövekvő nemzedékek számára. A Vásárhelyi Pál Általános Iskola 1989-ben nyitotta meg kapuját Kecskemét legfiatalabb kertvárosában, a Petőfivárosban. A modern épület a tágas udvarral lehetőséget biztosít arra, hogy gyermekbarát, élhető környezetben tanulhassanak diákjaink. Az épület két iskolának ad otthont: egy általános iskolának és - a városrész igényeinek megfelelően tól egy Kiválóra minősített alapfokú művészoktatási intézménynek. Az iskolánk légköre harmonikus és befogadó. A szomszédos SOS Gyermekfaluból, a város bel- és külterületeiről történik a beiskolázás. A családok mellett két alapítvány segíti oktató-nevelő munkánkat: a Vásárhelyi Pál Általános Iskoláért Alapítvány és a Petőfiváros Gyermekeiért Alapítvány. Támogatásukkal ápoljuk hagyományainkat: ezek az iskola és a városrész névadójához, a nemzeti ünnepekhez, történelmi évfordulókhoz, eseményekhez, jeles napokhoz, az iskolai élethez kapcsolódó rendezvények, ünnepélyek. Gazdag a tantárgyi versenyeink köre. Elismert kulturális és sport rendezvényeink az évente megrendezésre kerülő Diákszínjátszók Városi Találkozója, Országos Vásárhelyi Futófesztivál és az Oktoberfest. Mindezek megvalósulását európai uniós és helyi pályázatok írásával is segítjük. Hagyományosan vonzóak, jól működnek helyi programjaink: az óvodaiskola, a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű német oktatás, angol emelt szintű oktatás, a matematika-informatika emelt óraszámú oktatás. Célul tűztük ki a magasabb szintű magyar és matematika oktatást, idegen nyelvi oktatást beleértve az egyéni fejlesztést és a legkiválóbbak versenyeztetését. Kiemeltnek tekintjük, és az érvényesülési stratégia szempontjából fontosnak tartjuk az idegen nyelv (angol, német) színvonalas oktatását. Társadalmi elvárás az adott nyelv elemi kommunikációs szintjének elérése. A családok egy része igényli a 6

7 differenciált felkészítést a sikeres alapfokú nyelvvizsgára. Igyekszünk tanítványainknak biztos anyanyelvi ismereteket nyújtani, és továbbra is segítjük a tehetséges tanulókat a matematika, az informatika, az anyanyelvi, a természettudományos, az idegen nyelv, a sport és a művészetek különböző területein. Innovatív pedagógusainkra jellemző a módszertani sokszínűség, a szakmai nyitottság, az egymást támogató csapatmunka. Hangsúlyozzuk az osztályfőnöki munka sokrétűségét a közösségteremtésben és az önértékelés fejlesztésében tól Kiválóra minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézményként működünk. Művészeti iskolánk feladata, hogy feltárja a művészet megörökítő és átörökítő szerepét, megértesse, hogy az alkotás értékes emberi alapképesség. A művészeti iskola ezt a különbséget oly módon teljesíti, hogy olyan feladatokat ad, amelyek alkalmazásával a növendék alkalmassá válik: A tánc- és színművészet területén: előadói feladatok ellátására, színészi és táncos szerepek színvonalas megfogalmazására a színházi és művészeti egyébe előadások követelményeinek megfelelően. Képző- és iparművészet területén: élményvilága vizuális megjelenítésére, kreativitásának bemutatására a művészetek különböző területén. Azt az igényt igyekszik kielégíteni, hogy az iskolából kikerülve valamennyi tanuló aktív részese legyen akár mint értő befogadója, akár mint aktív szereplője a művészet világának. A Vásárhelyi Pál Általános Iskola 2011-től Regisztrált Tehetségpont és Referencia Intézmény. A tehetséges és felzárkóztatásra szoruló tanulókat differenciált oktatásban részesítjük, csoportbontásban speciális, korszerű technikákkal fejlesztjük. Az ismeretátadás mellett törekszünk arra, hogy tanítványaink használható, gyakorlatias tudás és készségek birtokába jussanak. Mindezek biztosítják a gyermekek sikeres továbbhaladását a középiskolában, és ez az alapja a felnőtt életben való érvényesülésüknek, boldogulásuknak. HITVALLÁSUNK SZERINT A GYERMEK MAGA AZ ÉRTÉK, S EZT A GYERMEK SZÜLŐ - PEDAGÓGUS KÖLCSÖNÖS BIZALMON ALAPULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÁLTAL GYARAPÍTJUK. 7

8 MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem. (Móricz Zsigmond) Hetényegyháza Kecskemét városhoz tartozó településrész. Intézményünk a Kálmán Lajos Általános Iskola intézmény egysége. Alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A Móricz Zsigmond Általános Iskola Hetényegyháza egyetlen oktatási intézménye. Hetényegyháza Kecskeméttől 8 km-re elhelyezkedő falusi jellegű kertvárosrész. Kevés a munkahely, úgynevezett alvó település, ahová nagy szeretettel költöznek ki fiatal gyermekes családok. A tanulók szociális helyzetét kb. 25 %-os szülői munkanélküliség határozza meg. Mindezekből következik, hogy sok a hátrányos helyzetű tanulónk, akik különféle szociális támogatásokra rendszeres és rendkívüli segély, étkezési hozzájárulás vannak utalva, csak így képesek elvégezni az általános iskolát. Intézményünk közösségi feladatokat is felvállaló létesítmény, ezért rendkívül széles tevékenységi kör jellemzi. Az elmúlt 15 évben erőteljes kitelepülési hullám kezdődött, nőtt a lakosság száma, nőtt a gyereklétszám, (az elmúlt pár évben leállt) ennek következtében soha nem látott fejlődésen ment keresztül az iskola. Az utóbbi 10 évben 25 %-os gyereklétszám növekedés, 100 millió Ft-os fejlesztés történt, és ennek következtében a tantestület létszáma is gyarapodott. Iskolánkban három épületben folyik az oktatás. Az alsó tagozati oktatás 3 épületben zajlik, a felső tagozat, a vezetőség irodái és a titkárság a központi épületben található. Iskolánk befogadó képessége 608 fő. Külön épületben, kulturált körülmények között folyik iskolánkban az étkeztetés. Folyamatosan történik iskolánk környezetének szépítése, parkosítása. A tanulók elhelyezésére jelenleg 23 tanterem, 3 csoportszoba, tornaterem, 2 számítástechnika terem, természettudományi előadó és nyelvi terem szolgál. Egyéb kiszolgáló helyiségek: az irodák, öltözők, szertárak és a vizesblokkok. Az iskola 8

9 bútorzata megfelelő az általános iskolai oktatás alapkészleteivel rendelkezünk, amely az elmúlt években sokat korszerűsödött. Az audiovizuális eszközellátottság jónak mondható. Rendelkezünk televíziókkal, videóval, magnókkal, írásvetítőkkel, diavetítőkkel, projektorokkal, digitális táblákkal, fénymásolóval és hangosító berendezéssel. Iskolánkban 41 főállású pedagógus dolgozik. Elmondhatjuk, hogy 100 %-os a szakos ellátottságunk. Munkánkat 1 fő iskolatitkár segíti. 9

10 KADAFALVI ÁLTALÁNOS ISKOLA harangot csak türelmes szenvedéllyel lehet önteni, még akkor is, ha tudja az ember, hogy sohasem hallja a kondulását. Hiszen úgysem saját hasznára önti. (Ancsel Éva) A Kadafalvi iskola gyökerei 100 évnél korábbra nyúlnak vissza. Jelenlegi épületében több átalakítással, bővítéssel évtizedek óta folyik az oktatás. Az iskola környezetét a nyugodt, csendes, természet közeli, családias légkör jellemzi. Évfolyamonként egy-egy osztályunkba nemcsak a beiskolázási körzetből, de Ballószögről, Kecskemétről, Helvéciáról és a környező tanyavilágból is járnak tanulók. Felnőtté váló volt tanítványaink szívesen hozzák gyermekeiket az intézménybe. A városrész adottságaiból fakadóan az iskola egyfajta közösségi színtér, és mi igyekszünk minél több lehetőséget adni felnőttnek-gyereknek, hogy bejöjjenek hozzánk. Nyitottak vagyunk különféle programokra, lehetőséget adunk a szülőknek, hogy betekinthessenek az intézmény életébe, a gyerekek iskolai mindennapjaiba. Ha igénylik, megpróbáljuk segíteni őket apróbb-nagyobb problémáik megoldásában, ügyintézéseikben. Osztálylétszámaink optimálisak ahhoz, hogy a képességek szerinti fejlesztést előtérbe helyezve oktassuk a tanulókat, éppen ezért a pedagógusok nagy gondot fordítanak a tankönyvválasztásra is. Délutánonként a másnapra történő felkészülésen kívül számos szabadidős elfoglaltság is belefér az időbe. Ehhez jó eszközellátottság, számítógépterem internetes hozzáféréssel, jól felszerelt tornaterem biztosítja a tárgyi feltételeket. Igyekszünk széles körben lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy minél több tanulónk találhasson az érdeklődési körének megfelelő programot - szakkörök, kézműves foglalkozások, színház- és mozi látogatás formájában. Az egészséges 10

11 testmozgáshoz barátságos környezet, füves játszótér, kiserdő, focipálya áll rendelkezésre. A Katona József Megyei Könyvtár fiókkönyvtára működik iskolánkban, így a könyvállományunk kiterjedt. Egész évben az ünnepekhez, fontosabb eseményekhez kapcsolódva szervezünk programokat, közösségformáló, hagyományteremtő megmozdulásokat. Ezeken rendszeresen vendégül látjuk az óvodásokat, mert nagyon fontos számunkra az iskola utánpótlását biztosító óvodai csoportokkal való hatékony együttműködés, jó kapcsolat. A leendő elsősöknek és szüleiknek Iskolanyitogató programsorozattal igyekszünk bemutatni intézményünket. Természetesen mindez csak egy elhivatott pedagógusgárdával működhet jól. Nevelőink folyamatosan továbbképzik magukat, hogy lehetőség szerint minden téren felkészültek legyenek. 11

12 MÉNTELEKI ÁLTALÁNOS ISKOLA Mottó: Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy megtanítson megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) Méntelek Kecskeméttől 13 km-re található, rendkívül jó humán-ökológiai sajátosságokkal rendelkező, alig több mint ezer lélekszámú település, nagyon szép, zöld környezetben. A település központjában kb. 120 család él. A néhány utcából álló faluközpontot nagy kiterjedésű szórvány tanyavilág veszi körül, a külterületről nagy számban érkeznek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, az összlétszám kb. 30%-a. Helyben kevés a munkalehetőség, sokan bejárnak Kecskemétre dolgozni, gyermekeikkel keveset találkoznak. A megélhetési gondok miatt gyakran a családi nevelés háttérbe szorul. Ezért a szülőkkel való kapcsolattartás nehézkes, lassú az információáramlás, a problémás esetek rendezése az átlagosnál több időt vesz igénybe. Ezek a jellemzők egyedi és többlet feladatokat rónak a nevelőtestületre gyermekvédelmi és nevelési-oktatási szempontból egyaránt. A kistelepülési jellegzetességből fakadóan az iskola a közösségi élet színtere is, a falu kulturális és társadalmi életének központja, szoros kohézióban van a helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel, közösségi rendezvényeknek ad helyet decemberében átadásra került az új, 3 tantermes, akadálymentes épületszárny. Ezzel megvalósult a többféle igényt teljesíteni képes tér, s általa azok a lehetőségek, amelyekkel tanítványaink modern környezetben és felszereltséggel tanulhatnak. Interaktív táblás tantermek, tágas, jól felszerelt könyvtár és számítástechnika terem segítik a korszerű oktatást. Iskolánk minden évfolyamon 1-1 osztállyal működik. A tanítás és az értékek átadása nyugodt, családias légkörben, alacsony létszámú osztályokban történik, amely rendkívül ideális az egyéni foglalkozásokhoz, csoportmunkához, differenciáláshoz. Nemcsak a természetes környezet adta lehetőségeinket használjuk ki, hanem kiemelt figyelmet fordítunk a környezettudatos nevelésre, amely egész nevelésioktatási szemléletünket, a mindennapok tevékenységeit áthatja. Intézményünk 2009 óta az Ökoiskola címmel büszkélkedhet. Pedagógiai folyamataink a környezettudatos magatartás és a fenntartható fejlődésért felelős életvitel formálását 12

13 erősítik. Az iskola melletti Széldombon, a természetes adottságokat kihasználva tanösvényt alakítottunk ki, amely bemutatja az itt élő növény- és állatvilágot, lehetőséget ad szabadtéri órák, terepgyakorlatok tartására. A hajdan gazdag néphagyományok újjáélesztésével erősítjük közösségünket a néptánc-, kézműves-, rovásírás, lovas és íjász foglalkozásokon. Az esztendőkörös változásrend ünnepeit együtt köszöntjük. Visszatérő programjaink: hagyományőrző napok, Jurta-hét, vándorbetlehemes, karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepkör, farsangi téltemetés, néptánc találkozó. Szoros testvériskolai kapcsolatot ápolunk a kalotaszegi Mérai Iskolával. Célunk a hagyományokat tisztelő, magyarságtudatukban megerősödött, a természettel békében élő, arra tudatosan vigyázó tanítványok nevelése. Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is. (Wass Albert) 13

14 N E V E L É S I P R O G R A M PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - A Kálmán Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Intézményünkben a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: 14

15 - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - intézményünk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Intézményünk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, 15

16 - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Intézményünk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, 16

17 - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 17

18 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: Szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó légkörben a gyermekek elfogadása és minél teljesebb megismerése. Belső differenciálással változatos tevékenységek, munkaformák segítségével a gyermekek képességeinek fejlesztése az értelem, érzelem és a fizikum területén. Tevékenység- és problémaközpontú nevelési-oktatási környezetben a felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlatra helyezzük a hangsúlyt a fokozatosság és folyamatosság elvének érvényesítésével. Kiemelt feladatunk a gyermekek önértékelési és önálló ismeretszerzési képességének kialakítása, és fejlesztése. Az életkoruknak megfelelő elvárások, követelmények megismertetése mind a tanulás, mind a kommunikációs, és a viselkedéskultúra terén. Nemzetünk szellemi és természeti értékeinek, kultúrájának megismertetése és cselekvő részeseként megőrzése. A társadalmi normák elsajátíttatása, a demokratikus magatartásformák kialakítása, gyakoroltatása. Intézményegységeink meghatározott önállóságát tiszteletben tartjuk. Az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Fejlesztjük az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket. Arra törekszünk, hogy csökkentsük a gyermekek körében az indulási hátrányokat, mérsékeljük az iskolarendszerben meglévő szelektív hatásokat Biztosítjuk a szegregációmenetes együttnevelési környezetet, az egyenlő hozzáférést és az esélyegyenlőséget. Általános célunknak tekintjük, hogy az intézményünkben dolgozó pedagógusok módszertani kultúráját folyamatosan korszerűsítsük. Támogatjuk a digitális írástudás széleskörű elterjesztését, mindennapi gyakorlattá válását 18

19 Az intézményünkben folyó nevelő oktató munka alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. a) Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. b) Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). c) Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. d) Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. e) A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. f) Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. g) Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. h) A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. i) A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak 19

20 j) jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. k) A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. l) Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az intézményben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 20

21 Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, 21

22 - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Az intézményünkben folyó nevelő és oktató munka teljesítésének eszközei, eljárásai: Biztonságot nyújtó, tiszta, esztétikus környezet. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció, a gyermek szempontjából fontos a felfedezés örömének a megteremtése. A motívumrendszer kialakításának lehetőségei között pedig első helyen kell említeni a sikerélményt. A tanítás, tanulás folyamatában változatos munkaformák, módszerek alkalmazása a megismerésen alapuló képességek fejlesztésére, az önálló munkavégzés és az együttműködési képességek fejlesztésére. A gyermekekkel foglalkozók személyes példamutatása. A pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatása, elismerése. A lemaradó, felzárkóztatásra szoruló gyermekek felzárkóztatása. A gyermekek versenyre való felkészítése, versenyeztetése. Belső tartalmi együttműködés mint eljárási mód a célok teljesítésében és a feladatok végzésében. A tartalmi, személyi, tárgyi feltételek jobb kihasználása, valamint a szülők igénye szülte művészeti iskola és az óvodák, iskolák és a közművelődési egységek együttműködése. Az intézményben folyó nevelő és oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei: A Nat az iskolák szakmai önállóságának teret engedve lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait minden magyarországi iskola számára. 22

23 Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást el segítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 23

24 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történ beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a 24

25 családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén 25

26 alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg-őrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra 26

27 nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók el pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 27

28 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célok - Intézményi szinten egészséges lelkületű, a jó iránt fogékony, továbbfejleszthető és fejlődést igénylő gyermekek lépjenek ki intézményünkből. - A gyermekek a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok - Az intézményvezetőnek, intézményegység-vezetőinek, pedagógusoknak, pedagógiai munkát segítőknek, szülőknek együtt kell működniük a gyermekek testi, lelki, szellemi fejlődése érdekében. - Az intézmény minden dolgozójának a nevelés elsődlegességét hangsúlyozva, egymás munkáját segítve kell tevékenykednie. - Fontos a demokratikus légkör, a gyermekközpontúság, az értelmes fegyelem, a jó közérzet, nyugodt, harmonikus tevékenység, a reális énkép kialakításának biztosítása, a gyermekek életkori fejlettségének figyelembevétele. - Egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása, rendszeres, sikeresen teljesíthető feladatok, következetes ellenőrzés, útmutató, fejlesztő értékelés. - A nevelési-tanulási folyamat adjon teret a színes, sokoldalú óvodai, iskolai életnek, a tanulásnak, játéknak. Fejlessze a gyerekek önismeretét, együttműködési készségüket eddze kitartásukat, akaratukat. Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik kialakításához. Intézményünk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 28

29 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 29

30 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS kialakítja a FELELŐSSÉG- ÉRZETET MAGUNK, és KÖRNYEZETÜNK IRÁNT, mert a mai betegeskedő társadalomban legfőbb érték az egészség. Az egészséghez való jog alapvető emberi jog ezért elő kell segítenünk, hogy e jog gyakorlásához megfelelő ismeretekhez jussanak. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - az egészséges táplálkozás-mozgás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok (konfliktuskezelés és kommunikáció), 30

31 - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a testápolás (személyes higiénia) és öltözködés, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, egészségfejlesztő testmozgás, - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés tantárgyak tananyagai; c) az egészségtan tantárgy oktatása 1-4. évfolyamon órarend szerint az intézményegység helyi tantervében szereplő program alapján; d) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; e) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; f) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök; - minden fél évben osztályonként egy-egy egészség délután szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az 1-8. évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; 31

32 - témanapok természeti ünnepekről való megemlékezés; - sportversenyek; g) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - évente legalább egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) 32

33 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 33

34 - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás - magasból esés testnevelés - végtagsérülések tánc - végtagsérülések - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 34

35 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret természetismeret, biológiaegészségtan, földrajz tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; 35

36 c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre, vagy tanulmányi kirándulások keretében a környezeti értékek felfedezése (túranap, múzeumi, állatkerti órák stb.); - a természet és környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő projektet, témanapot, vetélkedőt, akciót szervezünk. - a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, 36

37 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos 37

38 megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók 38

39 egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: - Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. 39

40 - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Kálmán Lajos emlékének ápolása. Minden tanév folyamán ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a 8. osztályosok ballagásakor, október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, és a Nemzeti Összetartozás Napján. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára igény esetén napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosítja az 40

41 intézmény működtetője. Az étkezési térítési díjakat az általa meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozások a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában kerülnek megszervezésre. e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. 41

42 Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók neveléseoktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szervezhetnek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy 42

43 témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A témanapokon, témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. j) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. k) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. l) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. m) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. 43

44 Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. o) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. q) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 44

45 SAJÁTOS ISKOLAI PROGRAMOK: ÓVODAISKOLA PROGRAM Az óvodaiskola célkitűzése, alapelemei Az iskolássá válás egy kisgyermek életében nagy és fontos lépés. Felelősséget ró ez a szülőkre, pedagógusokra egyaránt. A kezdetek benyomásai, élményei meghatározzák a tanuláshoz, az iskolához fűződő viszonyt. Az érdeklődés, a tanulási vágy, szorongás az újtól, az ismeretlentől irányítják a gyermekek első lépéseit az iskolában. Az óvoda-iskola közti átmenet problémáinak feloldására kiválóan alkalmas az óvodaiskola program, amelynek célja a gyermekek személyiség fejlődésének segítése a zökkenőmentes átmenet megoldásával, a képességfejlesztéssel és az értékelési rendszerrel. Alapelemek Zökkenőmentes átmenet Törekszünk a személyi állandóság megteremtésére, amely megnöveli a gyermekek biztonságérzetét. Az óvodapedagógusi diplomával is rendelkező tanító nagycsoportban elémegy a gyermekeknek, vagyis óvodapedagógusként velük dolgozik, az óvó nénijük pedig továbbkíséri őket 1. osztályba, s mint pedagógiai asszisztens tevékenykedik. A leendő másik tanító már tavasztól kezdődően hospitál a nagycsoportban, ismerkedik a gyermekekkel. Ily módon több évet együtt tölthetnek a gyermekek egy-egy pedagógussal, amely ebben az életszakaszban igen fontos. Felbecsülhetetlen hozadéka az ilyen típusú átmenetnek, hogy az az ismeret, melyet az óvodában megszereznek a pedagógusok a gyermekekről, nem vész el. A kisgyermeknek nem kell új közösségbe beilleszkednie iskolakezdéskor. A szülőkkel való kapcsolat kialakítása is könnyebb akkor, amikor a teljesítménykényszer még nem dominál. 45

46 Képességfejlesztés Az örömteli iskolai évek és a kudarcmentes tanulás előfeltétele, hogy a gyermek adottságait, képességeit és személyiségét megismerjük, illetve képessé tegyük őket az ismeretek elsajátítására. Elsődleges célunk az alapképességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, képzelet, gondolkodás, kommunikáció, figyelem. Fontos terület a nagy-és finommozgások fejlesztése is. Az önértékelési képesség kialakítása, erősítése kiemelt feladatunk nagycsoporttól kezdődően. A képességfejlesztés két formában történik: az óvodában főként a prevenció dominál, az iskolában pedig a folyamatos fejlesztés. Értékelés A gyermekek egyénre szóló szöveges értékelést kapnak második osztály félévéig, amely a tantárgyi ismeretek tudásán kívül tájékoztatást ad képességeik fejlődéséről is. A személyhez kötődés, a képességfejlesztés, az értékelési rendszer együttesen segíti a személyiségfejlődés feltételeinek tudatos megteremtését. Várhatóan alsó tagozatban megalapozzuk reális énképük, önismeretük kialakulását, a tudás iránti motivációjukat erősítjük, segítjük konfliktus kezelési technikák elsajátítását, társas kapcsolataik formálását. Életkoruknak megfelelően megtanulják az együttéléshez, együttmunkálkodáshoz szükséges normákat, szabályokat. Szilárd alapismeretekkel rendelkeznek, felkészítjük őket az önálló tanulásra. Az óvodaiskola szerkezete Az óvodaiskola a nagycsoporttól a 4. osztály végéig tartó szakaszt fogja át. A pedagógusok mozgása az óvodaiskolában: Nagycsoport 1.osztály 2.osztály 3.osztály 4.osztály Felső tagozat óvónő óvótanító tanító felsős osztályfőnök 46

47 Nagyfelmenő rendszerben tanítunk, így 4-4 évet tölthetnek a gyermekek a pedagógusokkal. Az egésznapos oktatási forma pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző tevékenységek tartalmát, sorrendjét jól megszervezhessük. Az egyes évfolyamok jellemzői Kiemelt feladatok évfolyamonként Nagycsoport Nagy figyelmet fordítunk a térirányok biztos felismerésére, használatára, a kommunikációs képességek fejlesztésére (főként a szókincs gyarapítására), az önállóságuk növelésére, a testséma ismeretük megszilárdítására. A képességfejlesztő pedagógus a tanulási zavarok megelőzése érdekében egyéni fejlesztést végez azokkal a gyermekekkel, akiknél valószínűsíthető ez a probléma. A tanító, akinek óvodapedagógusi diplomája is van, az óvoda nagycsoportjában megismerkedik a csoport tagjaival, szokásrendszerével, megfigyeli az óvodások kognitív, affektív, pszichomotoros tulajdonságait, foglalkozásokat vezet, az óvónővel együtt megkezdi az önértékelési képesség kialakítását, fejlesztését, együttműködik a képességfejlesztő pedagógussal, kapcsolatot teremt a szülőkkel. elvégzi az óvónővel együtt a rövid DIFER mérést 1.osztály DIFER mérés tanév elején azokkal a gyermekekkel, akik az előkészítő vagy kezdő szinten voltak nagycsoportban, a mérés adatainak elemzése alapján a munka megtervezése, a 6-8 hetes előkészítő időszakban az alapkészségek elsajátításához szükséges képességek erősítése, 47

48 a tanulási és/vagy magatartási nehézségekkel küzdőket a képességfejlesztő pedagógus segíti továbbra is, az új pedagógus beilleszkedése a csoportba, az önértékelési képesség fejlesztése. A csoporttal átjövő óvónő feladatai: egy két hétig tanév kezdéskor foglalkozásokat tart, hogy a belépő tanítónak lehetősége legyen megfigyelni a gyermekeket és az óvodában alkalmazott módszereket, tanórán, tanórán kívül csoportos és egyéni segítségadás, vizuális nevelés, technika és életvitel órákon mindig jelen van, szemléltetőeszköz készítése, az osztály dekorálásában részvétel, részvétel a gondozói feladatok ellátásában. 1. osztály az alap kultúrtechnikák erősítése (olvasás, írás, számolás, kommunikáció), az önértékelési képesség fejlesztése. 2. osztály tanév elején adott gyermekeknél a DIFER mérés ismétlése a szükséges területeken, majd a feladat meghatározása, az önálló tanulásra való képesség erősítése az elemi tanulási technikák tanításával, az önértékelési képesség fejlesztése. 3. osztály az önálló tanulásra való képesség erősítése, különböző tanulási technikák elsajátítása, alkalmazása, az önértékelési képesség erősítése, felkészítés a felső tagozatra 48

49 A képességfejlesztés feladatai A preventív képességfejlesztés a nagycsoportban zajlik. A képességfejlesztő pedagógus kiszűri azokat a gyermekeket, akiknél tanulási zavar prognosztizálható, vagyis speciális segítségre van szükségük. Feladata: egy-egy képességterületen az egyéni lemaradások felmérése, a tanulási nehézségek megelőzése, illetve csökkentése egyéni vagy kiscsoportos formában történő fejlesztéssel. A folyamatos képességfejlesztés minden kisgyermekre kiterjedő tevékenység. Felelősei a csoportban és az osztályban dolgozó pedagógusok. Feladatuk: minden tanórán az általános képességek (észlelés, gondolkodás, emlékezet, képzelet és figyelem) tudatos fejlesztése az egyénre szabott fejlesztés megvalósítása Értékelés az óvodaiskolában Az értékelés célja a személyiségfejlesztés, a gyermekek reális énképének kialakítása, önértékelési képességének fejlesztése. Sohasem a tanulók személyiségét értékeljük, hanem a feladat teljesítését. A folyamatos értékelést alkalmazzuk, amely magába foglalja a napi, heti, a félévi és az év végi értékelést. Naponta közösen értékeljük a különböző tevékenységek elvégzését megadott szempontok szerint. A szempontok az órai munkára, a kapott vagy vállalt feladatok teljesítésére, a társas kapcsolatokra, a normák, szabályok betartására vonatkoznak. Az értékelés során fontos szerepet kap a Honnan indultam, hol tartok? Mit kell még tennem? kérdéssor. Éppen ezért nem használunk semmilyen 46

50 jelképet (piros pont, fekete pont, zöld karika, matrica ). Második osztálytól próbálkozunk más munkájának, viselkedésének értékelésével is. 1. osztálytól kezdődően a heti értékelések alkalmával megbeszéljük kivel mi történt a héten, miben sikerült változtatni, előrelépni. Önértékelő lapot alkalmazunk, amelyben leírt szempontok minden osztályban az osztályra szabottak, vagyis a fejlesztendő területekhez rendelünk szempontokat. Ezek a szempontok változhatnak annak függvényében, hogy az osztály az adott szempontban elérte-e a kívánt szintet. 47

51 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. 46

52 - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 3. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 47

53 4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. 5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 48

54 6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 7. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. 9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban. 49

55 10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. 50

56 - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). 51

57 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai - Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. - Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. - Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. - Tanórákon kívüli szükség esetén iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. - Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. - Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. - Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. - Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. - Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. - Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen legalább havonta tájékoztatja a szülőket. - A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. - Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. - Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. - A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. 52

58 - Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. - A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. - Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. - Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. - Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. - Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. - Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. - Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). - Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. - Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. - A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. - Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. - A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. 53

59 - Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. - A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. - Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). - Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. - Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. - Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. - Vezeti az osztálynaplót (elektronikus napló), hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. - Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. - Tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). - Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. 54

60 - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya 55

61 - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). 56

62 - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a 57

63 személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése. c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. 58

64 Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. 59

65 Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, 60

66 ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, én ideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki 61

67 tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, 62

68 foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai 63

69 - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben - Ápolt, divatos megjelenés - Hogyan rendezném be otthonomat? - A vendéglátás illemtana - A határainkon túl élő magyarság - Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban - Az étkezési kultúra - Az iskolaválasztás gondja - A család pályaválasztási elképzelései 64

70 - Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában - Törekvés a harmonikus életre - Jövőnkre készülünk - Harcban önmagunkkal - Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban - Ügyintézés a mindennapokban - Barátság, szerelem, szexualitás - Házasság és család, a felbomló család - Hétköznapok és ünnepek a családban - Korunk jellemző betegségei - A fiatalkori bűnözés - A hivatalos helyen való viselkedés illemtana - Különféle tanulási módszerek - A jó időbeosztás, a helyes napirend - Közösségfejlesztő játékok - A kulturált viselkedés alapjai, illem - Ismerős, haver, barát - Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása - Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" - Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség - Közlekedési szabályok, utazási illemtan - Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése - Megjelenés, öltözködés - A sport szerepe az egészséges fejlődésben - Helyem a családban, szüleink tisztelete - Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás - Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) - Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye - A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása - Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége - Iskolai hagyományok megismerés 65

71 - Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. - Szerelem és házasság - Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. - Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése - Családi hagyományok, ünnepek - A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia - Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen - A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése - Megélhetés, gazdálkodás, jólét - Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága - Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink - Helyünk Európában - Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások - Az információszerzés lehetőségei - Családi munkamegosztás, segítés otthon - A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás - Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) - Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása - Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása - Mit jelent az ÖKO ISKOLA? 66

72 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, 67

73 a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal. 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; 68

74 - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező Intézményi integrációs program alapján folyik; - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); 69

75 - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 70

76 AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG (továbbiakban: iskola) SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 1. Az intézményegység közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanári helyiségeiben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett 71

77 feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A szülői közösség és az iskola közösségeinek együttműködése 1. A szülői közösség az iskola közösségeivel a szülői közösség teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. A szülői közösség tagjai rendszeres időközönként évente legalább két alkalommal kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a szülői közösség tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői közösség felé továbbítani. 3. A szülői közösség ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: - az iskola igazgatója, - az intézményegység-vezetők. 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen évente legalább egy alkalommal köteles tájékoztatni a szülői közösség. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, 72

78 - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, illetve a szülői közösség fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel illetve az szülői közösséggel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet tanórán kívüli alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 73

79 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. 74

80 b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. c) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. d) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) e) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. f) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 75

81 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az igazgató tanácshoz, illetve a szülői közösség fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy igazgató tanáccsal, illetve a szülői közösség. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott vezetői fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az intézmény honlapján; - az intézmény fenntartójánál; - az intézmény irattárában; - az intézményegységeknél; - az intézmény igazgatójánál; 76

82 2. Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával - Az intézmény működtetőjével - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal - A területileg illetékes kormányhivatallal - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: - Az intézményegységeket támogató alapítványok kuratóriumával. - A városi közművelődési intézményekkel - A társadalmi egyesületekkel - A gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel - Az egyházak helyi gyülekezeteivel A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi intézmény dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy az intézményegység-vezetők a felelősek. 77

83 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 4. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 5. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 6. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 7. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 8. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 9. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 10. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve amelyik tantárgynál nincs munkaközösség a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: 78

84 tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 11. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret SZÓBELI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI 79

85 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót ( hely és engedélyezett osztály függvényében ) felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét; - különleges helyzetét igazoló dokumentumot. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az intézményegység-vezető és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 80

86 8. Amennyiben iskolánk a rendeletben megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 81

87 H E L Y I T A N T E R V 82

88 KÁLMÁN LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 83

89 A következő években, iskolánkban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT szeptember 1-jén az első és az ötödik évfolyamon majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezért szeptember 1-jétől: az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd (2013); míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszerveznünk a nevelő-oktató munkát (2007). Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: Évfolyamok TANÉV

90 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára, 2. sz. mellékletében szereplő Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára. 17/2013. EMMI rendelet a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve Az iskola óraterve mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat. A kötelező órák óraterve a minden tanuló számára kötelezően teljesítendő óraszámot tartalmazza. Ezek során sajátítják el a tanulók valamennyi tantárgy tananyagát, a megfogalmazott követelményeket, valamint a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges továbbhaladás feltételeit. A tantárgyi rendszer specialitásai: - német nyelvoktató nemzetiségi oktatás: 1-8. évfolyam ennek keretében 1-4. évfolyamon minden tanuló óraterve azonos. Az 5. évfolyamtól ketté válik: - német nyelvoktató nemzetiségi oktatás - magyar- német két tanítási nyelvű oktatás - emelt óraszámú oktatás: 3 8. évfolyamon informatikából - emelt szintű oktatás: 4 8. évfolyamon angol nyelvből 4 8. évfolyamon matematikából Az első osztályba való beiratkozást megelőzően, illetve a beiratkozás során tájékoztatjuk a szülőket, hogy milyen tantárgyak közül választhatnak az emeltszintű, illetve az emelt óraszámú oktatás keretében. Az 1. i osztályba felvett tanulók emelt szinten tanulják a matematikát és a 3. évfolyamtól tanulják az informatikát emelt óraszámban, valamint 4. évfolyamtól választhatnak az angol és német idegen nyelv között. Az 1. n osztályba jelentkezők az 1-4. évfolyamon német nemzetiségi oktatásban részesülnek, 5. évfolyamtól az osztály egyik fele folytatja a nemzetiségi tantárgyak tanulását, a másik fele magyar-német két tanítási nyelvű rendszerben tanul tovább. Az 1. ói (óvodaiskola) osztály tanulói közül kerülnek ki, azok, akik 4. évfolyamtól emelt szinten, heti 5 órában tanulják az angol nyelvet. 85

91 Az egyes osztályok, csoportok megnevezése az alábbiak szerint történik: alsó tagozat: i informatika, matematika osztály ói óvodaiskola n német nyelvoktató nemzetiségi osztály m általános tantervű osztály kv kreatív osztály felső tagozat: i informatika, matematika osztály -ie emelt óraszám -ia alap óraszám a angol tagozatos osztály ae angol emeltszintű óraszám - aa angol alap óraszám n német nyelvoktató nemzetiségi osztály - nn német nyelvoktató nemzetiségi csoport - nkt német-magyar két tanítási nyelvű csoport m általános tantervű osztály kv kreatív osztály A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy az egyes osztályok specifikumainak megfelelő tárgyakból a készség-, képességfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására, kiegészítő ismeretek beépítésére több idő jusson, illetve az 1.i osztályban felmenő rendszerben bevezetjük a Képességfejlesztő sakk tantárgyat. 86

92 ÉVFOLYAM 1. évfolyam ói, m, kv osztály 1.évfolyam i osztály 2. évfolyam ói, m, kv osztály 2.évfolyam i osztály 3. évfolyam i osztály 3.évfolyam ói osztály 3.évfolyam kv osztály 3.évfolyam m osztály 4.évfolyam i osztály 4.évfolyam kv osztály 4.évfolyam m osztály 4.évfolyam ói osztály 5. évfolyam a osztály 5.évfolyam i osztály Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Képességfejlesztő sakk Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Képességfejlesztő sakk Matematika Informatika Matematika Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra Technika, életvitel, gyakorlat Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Vizuális kultúra Technika, életvitel, gyakorlat Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Angol nyelv Angol nyelv Informatika 87 Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 3 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 3 óra 2 óra 2 óra 5.évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra kv osztály Vizuális kultúra 1 óra 5.évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra m osztály Matematika 1 óra 6.évfolyam Angol nyelv 2 óra a osztály Matematika 1 óra 6.évfolyam Informatika 1 óra

93 i osztály Matematika 2 óra 6.évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra kv osztály Vizuális kultúra 1 óra 6.évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra m osztály Matematika 1 óra Informatika 1 óra 7.évfolyam a osztály Angol nyelv Matematika 2 óra 1 óra 7. évfolyam Informatika 1 óra i osztály Matematika 2 óra 7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra kv osztály Vizuális kultúra 1 óra 7.évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra m osztály Matematika 1 óra Informatika 1 óra 8.évfolyam Angol nyelv 2 óra a osztály Matematika 1 óra 8. évfolyam Matematika 2 óra i osztály Informatika 1 óra 8.évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra kv osztály Vizuális kultúra 1 óra 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra m osztály Matematika 1 óra Informatika 1 óra Iskolánkban az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítjuk. A miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható ( A változat illetve B változat ) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanítunk: ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-4. évfolyam Ének-zene A változat 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 5-8. évfolyam Matematika emelt szintű A változat 5-8. évfolyam Biológia B változat 5-8. évfolyam Fizika B változat 5-8. évfolyam Kémia B változat 5-8. évfolyam Ének-zene A változat A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve amelyik tantárgynál nincs munkaközösség a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: 88

94 2013. június 30-ig: Az első és az ötödik évfolyamon június 30-ig: A második és a hatodik évfolyamon június 30-ig: A harmadik és a hetedik évfolyamon június 30-ig: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol/német nyelvet tanulják, a német nemzetiségi, illetve a két tanítási nyelvű csoportokban a német nyelvet tanulják. Iskolánkban választható saját pedagógusunk által tanított Erkölcstan tantárgy, illetve egyházi jogi személy által tanított Hit és erkölcstan tantárgy minden évfolyamon. A szabadon választható tantárgyak rendszerét minden évben felülvizsgáljuk, és az igényekhez igazítjuk. Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy szorgalmi időszakban a tanuló pedagógust válasszon. A foglalkozások megnevezésének, óraszámának, témáinak részletes kidolgozása az érintett pedagógusok, munkaközösségek feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben a fenti ütemezés szerint. 89

95 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon i osztályok Tantárgyak évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol/német nyelv Matematika Erkölcstan /hit és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Képességfejlesztő sakk Összes heti óra Csoportbontás Felzárkóztatás Tehetséggondozás Szakkör, sportkör Foglalkozás 4. évfolyam Összesen Nkt. 27. (5)

96 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon ói osztályok Tantárgyak évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan /hit és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra Csoportbontás Tehetséggondozás Felzárkóztatás Szakkör, sportkör Foglalkozás 4. évfolyam Összesen Nkt. 27. (5)

97 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon m általános tantervű osztályok Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol/német nyelv Matematika Erkölcstan /hit és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összes heti óra Csoportbontás Felzárkóztatás Tehetséggondozás Szakkör, sportkör Foglalkozás Összesen Nkt. 27. (5)

98 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon n osztályok Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Matematika Erkölcstan /hit és erkölcstan Környezetismeret Népismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra Csoportbontás Felzárkóztatás Tehetséggondozás Szakkör, sportkör Foglalkozás Összesen Nkt. 27. (5)

99 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok az 1 4. évfolyamon kv osztályok Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol/német nyelv Matematika Erkölcstan /hit és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra Csoportbontás Felzárkóztatás Tehetséggondozás Szakkör, sportkör Foglalkozás Összesen Nkt. 27. (5)

100 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon Tantárgyak i osztályok 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv/német nyelv Matematika Erkölcstan /hit és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2,5 - - Fizika ,5 Kémia Biológia-egészségtan ,5 Földrajz - - 1,5 2 Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra 29 28,5 32,5 32 Csoportbontás Felzárkóztatás Tehetséggondozás 22 20,5 21,5 22 Sportkör Foglalkozás OKÉV mérésfelvételi előkészítő Összesen Nkt. 27. (5)

101 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon Tantárgyak m osztályok 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv/német nyelv Matematika Erkölcstan /hit és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2,5 - - Fizika ,5 Kémia Biológia-egészségtan ,5 Földrajz - - 1,5 2 Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra 29 29,5 32,5 32 Csoportbontás Felzárkóztatás Tehetséggondozás 22 19,5 21,5 22 Szakkör, sportkör Foglalkozás OKÉV mérésfelvételi előkészítő Összesen Nkt. 27. (5)

102 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon Tantárgyak kv osztályok 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv/német nyelv Matematika Erkölcstan /hit és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2,5 - - Fizika ,5 Kémia Biológia-egészségtan ,5 Földrajz - - 1,5 2 Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra 29 28,5 31,5 32 Csoportbontás Felzárkóztatás Tehetséggondozás 22 20,5 22,5 22 Szakkör, sportkör Foglalkozás OKÉV mérésfelvételi előkészítő Összesen Nkt. 27. (5)

103 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon Tantárgyak a osztályok 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan /hit és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2,5 - - Fizika ,5 Kémia Biológia-egészségtan ,5 Földrajz - - 1,5 2 Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra 29 28,5 32,5 32 Csoportbontás Felzárkóztatás Tehetséggondozás 22 20,5 21,5 22 Szakkör, sportkör Foglalkozás OKÉV mérésfelvételi előkészítő Összesen Nkt. 27. (5)

104 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon n osztályok német nyelvoktató nemzetiségi csoport/ magyar német két tanítási nyelvű csoport Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv Matematika Erkölcstan /hit és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra Csoportbontás Német nyelv Német nyelvű civilizáció Erkölcstan Vizuális kultúra Felzárkóztatás Tehetséggondozás Szakkör, sportkör Foglalkozás Felvételi előkészítő Összesen Nkt. 27. (5)

105 Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok a művészeti iskolában Képző-és iparművészet ág egységes minden tanszakra Tantárgy Főtárgy: - Vizuális alapozó gyakorlatok - Grafika és festészet alapjai - Fotó és film műhelygyakorlat (A/4-10) - Grafika és festészet műhelygyakorlat (A/4-10) - Környezet és kézműves kultúra műhelygyakorlat (A/4-10) Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző (1.) (2.) (2) (2) Kötelező tantárgy: - Vizuális alkotó gyakorlat Kötelezően választható tantárgy: - Vizuális alapozó gyakorlatok - Népművészet - Művészettörténet Választható tantárgy - Népművészet - Művészettörténet (2) (2) Összes óra: (2 4) (2 4)

106 Színjáték tanszak Tantárgy Főtárgy: - dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: - Beszéd és vers - Mozgás és tánc - Zene és ének - Színházismeret Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Választható tantárgyak: - Beszéd és vers - Mozgás és tánc - Zene és ének - Színházismeret Összes óra:

107 Társastánc tanszak Tantárgy Főtárgy: - Gyermektánc - Társastánc Kötelező tantárgy: -Viselkedéskultúra - Társastánctörténet Kötelezően választható tantárgy: - Viselkedéskultúra - Társastánctörténet Választható tantárgy: Társastánc gimnasztika -Történelmi társastánc - Társastánc Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző Összes óra

108 Moderntánc tanszak Évfolyamok Tantárgy Előképző Alapfok Továbbképző Főtárgy: - Berzik technika Jazz technika Kötelező tantárgy: - kreatív gyermektánc - Limón technika -Tánctörténet Kötelezően választható tantárgy: -Kreatív gyermektánc -Berzikgyakorlat -Jazz technika -Kontakt improvizáció -Labántechnika - Repertoár -Grahamtechnika -Improvizáció és kompozíció Választható tantárgy Összes óra

109 A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv* ÍRÁSBELI SZÓBELI Népismeret SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Népismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Német nyelvű civilizáció ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret SZÓBELI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI 104

110 MŰVÉSZETI ISKOLA Rajz - festésmintázás Gyakorlati Műhelygyakorlat tárgyai Gyakorlati Vizuális alapismeretek: Gyakorlati Vizuális alkotó gyakorlatok Gyakorlati Művészettörténet írásbeli szóbeli Jazz-technika Gyakorlati Berzik -technika Gyakorlati Kreatív gyermektánc Gyakorlati Limón-technika Gyakorlati Tánctörténet írásbeli szóbeli Gyermektánc Gyakorlati Társastánc szóbeli Gyakorlati Társastánc gimnasztika Gyakorlati Klasszikus balett szóbeli Gyakorlat Viselkedéskultúra írásbeli szóbeli Dráma és színjáték szóbeli Gyakorlati Beszéd és vers Gyakorlati Kreatív zenei gyakorlatok Gyakorlati Zene és ének Gyakorlati Mozgás és tánc Gyakorlati Beszédgyakorlatok Gyakorlati Mozgásgyakorlatok Gyakorlati Színházismeret írásbeli szóbeli *Az 1.n osztályban német nemzetiségi nyelvből csak szóbeli vizsgát kell tenni. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezhetik el a szaktárgyat tanító nevelők annak függvényében, hogy az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, tesztek milyen követelményszint szerint lettek összeállítva: 105

111 Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %: elégtelen (1) %: elégséges (2) %: közepes (3) %: jó (4) %: jeles (5) Teljesítmény Érdemjegy 0-50 %: elégtelen (1) %: elégséges (2) %: közepes (3) %: jó (4) %: jeles (5) Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Az első évfolyamba való felvételkor a tanulók képességeit nem mérjük, de az osztályokba való besoroláskor a szülői, tanulói igényeket figyelembe vesszük az osztálylétszám függvényében. Lehetőség szerint osztályok közötti (sávos) csoportbontásban oktatjuk az 5-8. évfolyamon a matematikát, a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat. Csoportbontásban oktatjuk minden évfolyamon az idegen nyelveket, az informatikát, valamint felső tagozatban a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyat. Az osztályokon belül, illetve az osztályok között szervezett csoportok esetén a tanulókat teljesítményük alapján, képességeinek, tehetségének figyelembe vételével az osztálytanító, szaktanár javaslatára soroljuk azonos csoportokban annak érdekében, hogy tempójukhoz a legmegfelelőbb módszereket alkalmazhassuk. A csoportok kialakítására tanév elején kerül sor, de amennyiben kiderül, hogy a tanulócsoport programja egy tanulónak nehézséget okoz, illetve, képességei megengedik a magasabb szintű követelmények teljesítését, év közben, lehetőleg negyedévkor, félévkor javasoljuk a csoportváltást de erre a szülő egyetértése esetén kerül sor. A csoportba sorolásnál figyelembe vehetők a felmérések százalékos eredményei, melyek szerint: lemaradók: 65 % alatt lassan haladók: 66-80% gyorsan haladók: 81%-100% 106

112 Az 5-8. évfolyamon a legjobb képességű tanulókból álló csoportban emeltszintű oktatás folyik matematikából. A csoportok kialakításánál figyelünk arra, hogy minden csoportban legyenek olyan gyerekek, akik úgynevezett húzóerőt képviselnek. Az újonnan iskolánkba érkező tanulók csoportba sorolásának elvei: idegen nyelv szerint, vagy előzetes tudásszint szerint informatika előzetes tudásszint szerint matematika, magyar nyelv és irodalom tudás és haladás szerint. Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat az iskolai nevelő-oktató munka szerves része, a tanítási óra tudatosan tervezett zárása. Kijelölésénél az óra anyagának feldolgozását segíti. Ellenőrzésekor képet ad a már gyakorolt ismeretekről, segíti az új anyagok feldolgozását. A házi feladat kijelölésének szempontjai: életkori sajátosságoknak megfelel mennyisége optimális az osztály átlag ismeretszintjét tükrözi teljesítése után marad idő a pihenésre A házi feladat elkészítése minden tanuló számára kötelező, ellenőrzése legyen rendszeres. A hét végét megelőző tanítási napon csak annyi leckét adunk, amelyet a hét utolsó munkanapján el tud végezni. Az iskolaotthonos oktatásban részt vevő tanulók a hét öt tanítási napján szóbeli és írásbeli házi feladatot, csak azokból a tantárgyakból kaphatnak, amelyekből emelt szintű, illetve emelt óraszámú oktatásban részesülnek. A többi tantárgyból legfeljebb gyűjtő- és kutatómunkára kaphatnak felkérést szorgalmi feladatként. Szünetekre nem adunk házi feladatot, azonban ajánlhatunk a tananyaghoz kapcsoló programokat: gyűjtést, múzeumlátogatást, megfigyeléseket, manuális tevékenységeket. HELYI SAJÁTOSSÁGOK Helyzetelemzés Intézményünk pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek oktatása, amelyre a növekvő társadalmi igény és iskolánk hagyománya egyaránt kötelezett bennünket. Iskolánkban idegen nyelvoktatás 1998 óta van tól folyik emelt szintű nyelvoktatás csoportbontásban német és angol nyelven. Világos számunkra, hogy ma a gyermek jövőjének egyik záloga a biztos, használható idegennyelvtudás. Célunk, hogy az anyanyelvi és német nyelvi tudást egyidejűleg fejlesszük, megtanítsuk tanítványainkat a német nyelvű információk feldolgozására. Azt kívánjuk elérni, hogy 107

113 későbbi tanulmányaikat akár magyarul, akár németül tudják folytatni, szakmájukat mindkét nyelven tudják gyakorolni. Feladatunk, hogy a különböző célnyelvi országok kultúrájának megismerésén keresztül neveljük a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra. Előtérbe helyezzük a gyermekközpontú, játékos, hatékony idegennyelvoktatást. Alapvető követelmény a nyolcadik évfolyam végére, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, közlésben, alkalmazásban. Német nyelvoktató nemzetiségi oktatás A német nyelv megtanulása és használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élő német kisebbségnek, mint népcsoportnak a fennmaradására. A kultúra egyik alapvető alkotórésze a nyelv, mely magába foglalja az elődök kultúrájának, hagyományainak ápolását. A német nyelvoktató nemzetiségi oktatás koncepciója fő vonalaiban megegyezik a német nyelv, mint első idegen nyelv tanításának módszereivel. A német nemzetiségi oktatás a ös tanévtől indult felmenő rendszerben. Jelenleg, az 1-8. évfolyamon heti 5 órában német nyelvoktató nemzetiségi oktatás, és 1 órában német népismeret oktatás zajlik. A magyar-német két tanítási nyelvű oktatás szeptember elsejével indult a német nemzetiségi oktatás az 1. n osztályban, azóta is osztatlan sikert arat a szülők és gyermekek körében. A német nyelvoktató nemzetiségi oktatást továbbra is folytatjuk változatlan szervezési formában az alsó tagozat 1-4. évfolyamán. A 2009/2010-es tanévtől a felső tagozat 5. n német nemzetiségi osztályában csoportbontásban bevezettük a magyar-német két tannyelvű oktatást, úgy hogy az osztály egyik részében tovább folytatódik a német nyelv tanulása heti öt órában, mint nemzetiségi oktatás. A csoport másik részében a heti öt német órán felül a törvényi előírásoknak megfelelő óraszámban más tantárgyakat is német nyelven tanulnak a gyerekek. A tanulók és pedagógusok eredményes munkáját tükrözik a nyelvvizsgákon, a tantárgyi versenyeken és a két tannyelvű középiskolák felvételijén elért sikeres szereplések. A két tanítási nyelvű oktatás célkiűzései és feladatai Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat. Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzá állasukat. Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik. Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelően. Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit. 108

114 Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát. Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennik az Európához tartozás érzését. Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. Adjunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássak. Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadósát, tolerálását, és hívjuk fel figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás. Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák, és ezeken keresztül személyiségükben is gazdagodjanak. Célunk, hogy a tanulók a más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzak idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket más tantárgyak tanulása során. Fejlesszük kreativitásukat projektek készítése által is. A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdőív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb. Juttassuk el a tanulókat a nyolcadik osztály végére középszintű nyelvtudáshoz. Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola. Az érvényes törvények, rendeletek és a két tannyelvű oktatásra vonatkozó irányelv alapján készült helyi tantervünk szerint oktatunk. Ha a tanuló felvételt nyert a mi iskolánkba, akkor számára kötelező az adott tanterv és óraterv szerint tanulás, mely a szabadon választott órákat is tartalmazza. Bekerülés az ötödik évfolyamtól A negyedik évfolyamon a német nemzetiségi osztályban a második félévben, április végén a gyerekek szintmérő dolgozatot írnak német nyelvből. Ennek eredménye, valamint a szülői írásbeli nyilatkozat és a német nyelvet tanító pedagógus véleménye alapján kerülnek az 5. évfolyamtól a magyar-német két tanítási nyelvű csoportba a tanulók, illetve maradnak továbbra is a német nemzetiségi csoportban. A szülőket írásban tájékoztatjuk gyermekük felvételéről. Külföldről vagy más magyarországi iskolából érkező tanuló felvétele egyéni mérlegelés alapján történik. Az iskolánkba jelentkező tanulókat meghallgatjuk magyar, matematika és német nyelv tantárgyakból, és legtöbbször írásban is megkérdezzük. Külföldről érkező tanulók esetén (mivel a magyar nyelvvel vannak nehézségeik) javasoljuk az utolsó külföldön elvégzett és bizonyítvánnyal igazolt évfolyamot iskolánkban megismételni, erről 109

115 bizonyítványt kap, a tanév közben munkáját, haladását ugyanúgy, mint a többi tanulónál - folyamatosan értékeljük. Emelt szintű angol nyelv Célunk a nyelvtanuláshoz szükséges alapvető készségek megalapozása, a nyelvtanulás szokásainak kialakítása, az angol nyelv iránti érdeklődés felkeltése, ébren tartása, a nyelvtanulás megszerettetése. A követelmények a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítását szolgálják, azt, hogy a tanuló a nyelvet tudja hétköznapi helyzetekben használni. Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról. Fokozatosan növekedjen az önbizalma, hogy merjen megszólalni angol nyelven. Figyelembe véve az idegen nyelven való kommunikáció fontosságát, tanítványaink számára lehetővé tesszük, hogy az angol nyelvvel heti 3 órában ismerkedjenek meg a gyerekek a 3. ói osztályban. Tanév végén a szülők nyilatkoznak, hogy a 4. osztálytól emelt szintű (heti 5 óra) oktatásban kívánják-e részesíteni gyermeküket. Figyelembe véve a tanulók képességeit, teljesítményét, a szülői igényeket, a tanító és angol szakos tanár kialakítják a csoportokat: az osztály egyik része heti 3 órában folytatja az angol nyelv tanulását, a másik része emeltszintű oktatásban vesz részt. Emelt óraszámú informatika Iskolánkban hagyomány, hogy az informatika tantárgyat emelt óraszámban tanítjuk a 3. évfolyamtól kezdődően heti két órában az erre kijelölt i osztályban. Ennek előkészítése már az első osztályban megkezdődik heti 1 órában, a szabadidősáv keretében, a tanítók bevonásával. A szaktantermet nem igénylő feladatok megoldása a tanulók saját tantermében zajlik a tanítók irányításával. A számítógépet igénylő feladatokat tömbösítve, csoportbontással, a géptermekben szaktanárok irányításával oldjuk meg. Ez a tevékenység, az előzőekben leírt módon, a második évfolyamon folytatódik. Az előkészítő szakasz után a harmadik évfolyamon már szaktantermekben, szaktanárok irányításával folytatódik a munka. Az első félévben az osztály valamennyi tanulója részt vesz az oktatásban. A tanulók féléves munkája során a szaktanárok megfigyelik, értékelik teljesítményüket, aktivitásukat, tantárgyi érdeklődésüket, a feladatokhoz való hozzáállásukat. Mindezek figyelembevételével, a tanítók bevonásával, kiválasztásra kerülnek azok a gyerekek, akik a második félévtől lehetőséget kapnak az emelt óraszámú oktatásban való részvételre egészen nyolcadik osztályig, heti 2 órában. A csoportok összetétele az évek során módosulhat a tanulók teljesítményének függvényében, az átjárhatóságot biztosítjuk. Céljaink, vállalásaink: Tanulóinkat felkészítjük országos, regionális, területi és helyi versenyeken való részvételre, eredményes szereplésre. Magas szintű felhasználói ismereteket biztosítunk számukra, melynek eredményeként nemzetközileg elismert (ECDL) vizsgákat teljesíthetnek. Célunk az ECDL-START bizonyítvány megszerzése, amely négy vizsgamodul sikeres 110

116 teljesítését jelenti. Lehetőséget adunk a folytatásra is, a további három modul ismeretanyagának elsajátításához, amely már a TELJES ECDL bizonyítványt jelenti. Az informatika tagozaton végzett tanulók az Információs Társadalom teljes értékű tagjává válnak. Az ECDL megbízható, a PC használatához szükséges valamennyi ismeretet garantálja. Egyszerű, konkrét követelményrendszere van. Minőség-orientált, az EU által támogatott, és a nemzetközi ECDL Alapítvány által felügyelt vizsgarendszer. Végül, de nem utolsósorban pedig független, azaz készségeket alakít ki, amelyek a hardver és szoftver típusától függetlenül biztosítják az alapvető alkalmazásokban való jártasságot. Emelt szintű matematika Nevelő-oktató munkánk során nagy hangsúlyt helyezünk a logikus, rugalmas, problémameglátó és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, a matematika órán tanultak eszközszerű alkalmazására más tantárgyak keretében, a tehetségek kibontakoztatására. Igyekszünk tanítványainkat felkészíteni a mindennapok problémáinak megoldására, a matematikai modellek alkalmazására. Ennek érdekében a matematika tantárgyat az 5. évfolyamtól heti 5 órában tanítjuk a legjobb képességű csoportban. Iskolaotthon/ egész napos iskola A nevelési feladatok ellátása a szaktárgyi órákon kívül alsó tagozatban az iskolaotthonos szabadidő foglalkozások keretében (önértékelés, kommunikáció, művelődés), a felső tagozatban osztályfőnöki órákon valósulnak meg. A társadalmi igények új, korszerű feladatok elé állítják napjaink iskolai nevelését. A sokszínű, pedagógiai törekvések új, változatos formákat igényelnek a megvalósításban. Erre az iskolai nevelés alapozó szakaszában az iskolaotthonos oktatás szervezeti keretei a legalkalmasabbak. Az iskolaotthonos oktatásban a tanórán szervezett ismeretek elmélyítése, gyakorlása, alkalmazása és az önálló feladatok elvégzése a tantárgyat tanító nevelő irányításával, ellenőrzésével önálló foglalkozások keretében valósulnak meg. Lehetőség nyílik egyúttal arra is, hogy a pihenésük, alkalmazott szabad művelődés, művészet, játék, sport jellegű foglalkozások segítsék a tanult ismeretek alkalmazását, az egyéni képességek fejlesztését. A képességfejlesztő programok a gyerekek számára a képességek széles körének fejlesztését teszik lehetővé. Differenciált tanulásszervezéssel és egyéni tanulásmóddal igazodnak a gyermekek aktuális fejlettségi szintjéhez, haladási tempójához, tanulási stílusához. A szabadidős tevékenységek kielégítik a gyermekek művelődési, önkifejezési, mozgás és játékszükségletét. Az intenzív tanulási szakaszokat kötetlen szabadidős tevékenységek oldják, melyek változatos, érdekes, nem fárasztó művelődési szórakozási lehetőséget teremtenek minden gyermek számára. E tevékenységek keretében kiemelt szerepet kapnak a tanulók kreativitására építő önálló foglalkozások. Az egészséges életmódra nevelés, a tanulók mentálhigiénés ismereteinek bővítése, a készségek kialakítása tanórán és szabadidőben is nagyon fontos feladatokat valósít meg. 111

117 Helyi nevelési programunk kialakításában a korábbi tapasztalatainkra, elgondolásainkra a NAT és a Kerettanterv által megfogalmazott feladatokra építettünk. Célul tűztük ki, hogy a tanórán kívüli tevékenységek járuljanak hozzá a gyermekek önállóságának kialakulásához, kíváncsiságuk kielégítéséhez és az önművelés igényének felkeltéséhez. Minden tanuló sajátítsa el a szociális alkalmazkodás képességét, a társak tiszteletét, ismerjék és fogadják el a másságot. Én azonosságtudatuk megfelelően alakuljon, reális önértékelésben nyilvánuljon meg. Mindezek mellett tanulják meg az együttélés szabályait, értékeljék a közösen szerzett tapasztalatokat, eredményeket és alakuljon ki a sikeres érdekérvényesítés megfelelő szintű képessége minden tanulóban. Ehhez biztosít az iskolaotthonos rendszer életkori sajátosságoknak megfelelő színteret, szervezeti kereteket és a gyermekek érdeklődésének megfelelő színes, élménydús tevékenységeket. 1. és 2. osztályban az alapvető nevelési célok és feladatok megvalósítása nem választható szét egy tanévre szóló feladatokra, ezért ezt a két tanévet a tervezésünk során egyegységnek tekintjük a fejlesztési követelmények teljesítésében. 3. és 4. osztályban a gyermekek életkori sajátosságainak és fejlesztési szintjüknek megfelelően az önálló tanulás fokozatos kialakítását tűztük ki fontos célunknak, melyre külön önálló tanulási technikát kialakító foglalkozást terveztünk. A foglalkozások részletezése (megnevezés, óraszám, program) minden tanév előkészítésekor kerül kidolgozásra. Tanulószoba Az iskola átfogó nevelési-oktatási fejlesztési feladata, hogy a gyermekeket megtanítsa tanulni. A felső tagozatban, a tantárgyi órákon túl elsődlegesen, a tanulószoba biztosíthatja a megfelelő tanulási módszereknek, az egyes tantárgyak tanulási technikájának elsajátítását. A tanulószoba rendje A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és délután 16:00 óráig tart. A foglalkozások időbeosztása: 12:00 vagy 12:45 órától ebéd, levegőzés 13:00 vagy 13:30 órától írásbeli házi feladatok elkészítése, ellenőrzése 14:30 órától levegőzés 14:45 órától írásbeli házi feladatok befejezése, szóbeli leckék számonkérése, logikai, fejlesztő játékok, önálló hasznos időtöltés 16:00 a tanulószoba befejezése Az intézmény erre az időszakra szakképzett pedagógusi felügyeletet biztosít, így segítve a tanulók minőségi felkészülését a másnapi tanítási órákra. A szülők a megelőző tanév május végén, június elején írásban nyilatkoznak, igénybe 112

118 óhajtják-e venni a következő tanévben a tanulószobai szolgáltatást. Ennek megfelelően tervezzük az indítandó csoportok számát. Tanév elején ismételten nyilatkoznak a szülők, illetve, a jobb tanulmányi eredmény elérése érdekében, a szaktanárok és az osztályfőnökök javasolják a tanulók tanulószobán történő tantárgyi megsegítését. Védelembe vett tanuló esetében az intézményegységvezető elrendelheti. A csoportokat, a jelentkezők létszámának függvényében, lehetőleg két korcsoportban (5-6. évfolyam, 7-8. évfolyam) kell kialakítani. Az írásbeli nyilatkozat a gyermek és a szülő számára egyaránt kötelező érvényű, a foglalkozásról való távolmaradást a szülőnek ugyanúgy igazolnia kell, mint a tanítási órákról való távolmaradást. A tanulószobai foglalkozásokon a tanulók szakképzett pedagógus segítségével készítik el a szóbeli és írásbeli feladataikat. A tanulószobai foglalkozás nem korlátozódhat csak az írásbeli feladatok elkészítésére. Alapvető elvárás, hogy a tanulószobai foglalkozást vezető pedagógus: - ismerje és vegye figyelembe a tantervei követelményeket, - folyamatosan tartsa a kapcsolatot a gyermekeket tanító pedagógusokkal, - a szaktanárok segítségével szervezze a tanulók munkáját, - érdeklődjön a napi feladatokról, - jelezze a szaktanárok felé a felmerülő problémákat, - ismerje a gyermekek képességeit, tanulási módszereit, - vegye figyelembe a rá bízott tanulók esetleges tanulási nehézségeit, - ismerje csoportjának fejlettségi színvonalát, - biztosítson elegendő időt a felkészülésre, - úgy nyújtson segítséget a házi feladatok elkészítéséhez, hogy ne akadályozza az önállóság fejlődését, - gondoskodjék a gyenge tanulmányi eredményű tanulókkal való egyéni differenciált foglalkozásról, a hátránnyal indulók felzárkóztatásáról, - a tanulót szoktassa a rendelkezésre álló idő hatékony kihasználására. 113

119 Vásárhelyi Pál Általános Iskola TEHETSÉGPONT A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács június 11 - én kiállított dokumentuma alapján Regisztrált Tehetségpont vagyunk, jogosultak vagyunk használni a Regisztrált Tehetségpont megjelölést. 114

120 I. A TEHETSÉGPONT hatóköre: intézményi célcsoport: általános iskolai korúak 6/7 14/15 év fenntartó jellege: állami tevékenységi kör: tehetségazonosítás tehetséggondozás tehetség tanácsadás II. TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK 1. TEHETSÉGAZONOSÍTÁS A tehetségazonosítás célja A tehetségazonosítás célja iskolánkban, hogy már működő tehetséggondozó programokhoz találjunk tehetséges tanulókat. Működő tehetséggondozó programjaink: emelt szintű oktatás angol nyelvből 4. évfolyamtól emelt óraszámú oktatás informatikából 3. évfolyamtól emelt szintű oktatás matematika tantárgyból 1. évfolyamtól német nyelvoktató nemzetiségi oktatás 1. évfolyamtól magyar-német két tanítási nyelvű oktatás 5. évfolyamtól Játszva gondolkodj! matematika komplex tehetséggondozó program 5. évfolyamtól Tehetségkoncepció Intézményünkben a tehetségazonosítás alapja a Mönks - Renzulli féle modell. E szerint a tehetség átlagon felüli képesség, feladatiránti elkötelezettség és kreativitás, ami általános és speciális teljesítményben manifesztálódik, s e három jegynek az egészséges fejlődéséhez megértő, támogató társadalmi környezetre van szüksége (család, iskola, kortársak). A képességek (adottságok, készségek, diszpozíciók) különleges teljesítményekre determinálhatnak, mely képességek különböző területeken nyilvánulhatnak meg. A különleges képességek kategóriájába az intellektuális képességeken túl a motorikus, társadalmi és művészeti képességeket is besorolhatjuk. A kreativitás az intelligencia kiegészítője. A kreatív ember divergens módon gondolkodik, többféle helyes válaszra törekszik és ehhez a legkülönbözőbb, a témához nem tartozó 115

121 ismereteit is felhasználja. A kreatívak létrehoznak, rátalálnak, kitalálnak. Képesek a megszokottól eltérően látni, így soha nem észlelt jelenségeket ragadnak meg, eddig nem sejtett összefüggéseket ismernek fel. A divergens gondolkodást jellemzi: - Originalitás /eredetiség/ azt jelöli, hogy egy gondolat, egy megoldás mennyire egyedi, ritka, nem szokásos. - Fluencia: ötletgazdagság, a problémákra adott megoldások mennyiségével mérhető. - Flexibilitás: rugalmas, nézőpont változtatására képes gondolkodás, egy ismeretnek más összefüggésben történő felhasználására való képesség. Feladatelkötelezettség: az, hogy a képességek és a kreativitás realizálódik-e teljesítményben, tehetséggé érik-e, nagy mértékben motivációs és környezeti tényezőktől függ. Motivációs tényezők a kíváncsiság, érdeklődés; szorgalom, kitartás; becsvágy, teljesítménymotiváció. A társadalmi pillérek közül a legfontosabb szerepet a tehetség nevelésében a család biztosíthatja. Iskolánk vezetése és az itt tanító pedagógusok is fontosnak tartják a tehetséggondozást. A nem azonos szinten álló társak gátolhatják a tehetséges gyermek intellektuális, de leginkább pszichológiai fejlődését. Tehetségazonosítás Tehetséggondozó programjainkba a keresett tanulók és a tehetségkoncepció viszonya alapján azok a tanulók kerülhetnek, akik vagy teljesen, vagy részben megfelelnek az általunk használt tehetségkoncepciónak. A tehetség identifikáció során egyaránt használunk objektív és szubjektív módszereket. Az emelt szintű oktatásba és a két tannyelvű képzésbe való azonosítás több szempont figyelembe vételén alapul: Osztálytanítói vélemények adott szempontsor alapján. Szaktanári megfigyelések. Mivel 3. évfolyamon fél évet tanít angolt és informatikát az egész osztálynak a szaktanár, így a tanulókról benyomásaikat ők is megfogalmazzák, kiemelten az adott tantárgy jellemző specifikumait figyelembe véve. Tanulmányi teljesítmények elsősorban a kiemelt tantárgyból, de a terhelhetőséget figyelembe véve, a többi tárgy eredményességét is vizsgáljuk. A Játszva gondolkodj! matematika komplex tehetséggondozó programba való tehetséges tanulók azonosítása a következő vizsgálatok alapján történik: Pszichológiai teszt /intellektuális képességek/ Kreativitás teszt Motivációs teszt Tehetségazonosítás módszerei Osztálytanítói vélemények adott szempontsor alapján: Használjuk a Renzulli Hartman skála I III. jellemzőit az adott tantárgyra vonatkoztatva, valamint az osztálytanító kiegészíti ezt az első évfolyamtól kezdve gyűjtött megfigyeléseivel. Szaktanári megfigyelések: Angol és német nyelvből a szaktanári megfigyelés a következő területekre terjed ki: hallás utáni értés, beszédértés, kommunikatív képesség, beszédbátorság, intellektuális képességek (memória, megfigyelő képesség, logika) Informatika tantárgyból a szaktanári megfigyelés a következőkre terjed ki: a számítógép eszközként való használata, technikai készségek, alkalmazói készségek, intellektuális képességek Tanulmányi teljesítmények: 116

122 Sok információt szolgáltat a tanulók előrehaladásának, tanulmányi munkáinak nyomon követése, tanulmányi versenyeken való részvétel eredményessége. Vizsgáljuk a tanév közi és az év végi mérések eredményeit, melyek elvárt teljesítményszintje %. A Játszva gondolkodj! matematika komplex tehetséggondozó program vizsgálati módszerei: Átlag feletti képesség mérése Raven-teszttel. Tehetségküszöb: 115 IQ Kreativitás mérése: Torrance-féle körök: Fluencia, originalitás, flexibilitás elemző vizsgálata Motivációmérésére a Kozéki féle iskolai motivációs kérdőívet használjuk. Tehetségküszöb: 83 pont Vizuális memória és számsorozatok-probléma megoldást mérő feladatlap. Tehetségküszöb: 70% -os teljesítmény Beválogatás A tehetséggondozó programokba való bekerüléshez szükséges vizsgálatokon iskolánkban az adott évfolyamok diákjai vesznek részt meghívásos alapon, a tanító és a szaktanár javaslata alapján. A beválogatás során a vélemények és a vizsgálati eredmények alapján határozzuk meg a beválogatási küszöböt, s ez alapján kialakul a tehetséggondozó programokban részt vevők névsora. A beválogatás technikai tervezésének lépései és ütemezése a mindenkori tanítási évben: Október/március: Tehetségazonosítás és beválogatás meghirdetése, szülők tájékoztatása November/április: Meghívott tanulók regisztrációja December/május: Tehetségazonosító vizsgálatok Január/június: Beválogatás, értesítések 2. TEHETSÉGGONDOZÁS Komplex tehetséggondozó tevékenység bemutatása Intézményünkben komplex tehetséggondozó tevékenységek folynak. Az emelt szintű oktatásban és a két tannyelvű képzésben tanórai keretek közt emelt óraszámban dúsító programon keresztül tudunk tehetségfejlesztő munkát végezni. S szintén tanórai kereteken belül biztosított a háttértényezők (tanulás módszertan, képesség-és készségfejlesztés) fejlesztése. A tehetségfejlesztés komplexitása a Játszva gondolkodj! matematika tehetséggondozó programban érvényesül a leghatékonyabban, mivel külön óraszám áll rendelkezésre a matematikai képességek fejlesztésére és a háttértényezők fejlesztésére is. Ebben a programban bemeneti mérések keretében feltérképezzük a tanulók tanulási stratégiáját, tanulás iránti attitűdmérést végzünk, kommunikációs stílust vizsgálunk. Majd további időpontokban nyomon követjük az eredményeket újabb mérésekkel. A mérések időpontjai: 5. osztály év eleje 5. osztály év vége 8. osztály év vége Tehetséggondozó tevékenységek A Művészeti Iskola keretein belül több tanszakon folyik képzés /grafika, társastánc, színjátszás, média/, ahol a tehetségígéretek támogatása kiemelt feladatként jelenik meg. Számukra a tanév folyamán több megjelenés, megmutatkozás biztosított kiállítások, fellépések. 117

123 Sport területen is több lehetőséget kínál intézményünk: röplabda, atlétika, judó. A felkészítés és versenyeztetés folyamatos a tanulók számára. Iskolánk tehetséges tanulói nemzetközi, országos, regionális, megyei és országos versenyeken is szépen szerepelnek minden évben. Intézményünk pedagógusai közül 5 fő végzett 30 órás A tehetségek felismerése és azonosítása, tehetséggondozó projektek kidolgozása a nevelési oktatási intézményekben címmel tanfolyamot, 2 fő pedig tehetségfejlesztő szakvizsgával rendelkezik. 3. TEHETSÉG TANÁCSADÁS Tehetség tanácsadást tanulóinknak, szüleiknek és pedagógusainknak tudunk nyújtani egyéni beszélgetés, csoportos találkozás formájában a tehetséggel kapcsolatos kérdéskörökben. 4. TEHETSÉGPONTOK HÁLÓZATBAN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE Több intézménnyel, alapítvánnyal tartunk kapcsolatot, szervezünk közösen programot, versenyt a tehetséggondozás színvonalas megvalósítása érdekében, így városunk általános és középfokú intézményeivel, a szomszédos Egyetértés utcai Óvodával, a Kecskeméti Ifjúsági Otthonnal. Konkrét megállapodás együttműködésről az alábbi szervezetekkel van: MATEGYE Alapítvány Városi Tehetségsegítő Tanács Appendix Alapítvány SOS falu alapítványa III. TERVEK, CÉLOK A JÖVŐBEN 1. Prioritást élvez a tehetségpont negyedik tevékenységi körének tehetségpontok hálózatba való bekapcsolódása megvalósítása, a már meglévő együttműködések deklarálása. 2. Komplex tehetséggondozó programok kidolgozása és megvalósítása: természettudományos tábor sportági program röplabda, atlétika sportági kiválasztó tábor fókuszban a röplabda tantárgyi programok 3. Pedagógusok képzése tehetséggondozás területén 4. Jó gyakorlat feltöltése a Magyar Géniusz Portálra 5. Adatbázis létrehozása iskolánk tehetséges tanulóiról, eredményekről, felkészítő tanáraikról 6. Pályázati figyelés - pályázatírás 118

124 Referencia intézmény Referencia-intézmény fogalma: A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézmény. Jó gyakorlat: A közoktatás fejlesztésére vonatkozóan a Jó gyakorlat olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban és működésében megtapasztalható. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált módszerek, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható. A Jó gyakorlat tehát adott szakmai kritériumoknak (NAT, ONAP stb.) megfelelő innováció, oktatási, pedagógiai gyakorlat, amely az intézmény fejlesztőmunkáját az osztálytermi, illetve egyéni fejlesztési szintig pozitívan befolyásolja. Jó gyakorlataink: 1. Óvoda-iskola átmenet 2. Az érzékelhető világtól a gyermeki alkotásokig. Látható természet integrált tantárgy 1-2. évfolyamon Jó gyakorlataink megtalálhatók az: EDUCATIO Szolgáltatói Kosár Intézményi innováció jó gyakorlatok listája menüpont alatt. Iskolánk referenciaintézmény-előminősítése szerint az alábbi referencia területeken az előminősítési feltételeknek megfelelt: A kompetencia alapú oktatásra a nevelőtestület nagy százalékban felkészült. Rendszeresen alkalmazzák az újszerű tanulásszervezési eljárásokat, különösen a kooperatív technikákat. Tehetséggondozó programmal dolgozó intézmény/tehetségpont Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezik. 119

125 Versenyek, rendezvények H U M Á N M U N K A K Ö Z Ö S S É G H U M Á N M U Tanévnyitó ünnepély 1. ói és 6. évfolyam szervezésében iskolai szintű irodalmi műsor a tanév megnyitása alkalmából Október 6. rádióműsor keretében emlékezünk meg az aradi vértanúk emléknapjáról a 6. évfolyam szervezésében. Október 23.- rádióműsor keretében emlékezünk meg az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről a 7. évfolyam szervezésében. Adventi gyertyagyújtás, az adventi várakozás időszakában három alkalommal közös gyertyagyújtással irodalmi műsor keretében készülünk a karácsonyra. A műsort egy alsó, egy felső tagozatos osztály valamint a MBS egy osztálya készíti. Decemberben az utolsó tanítási napon a 8. osztályos tanulók egy koszorúzással egybekötött irodalmi műsorral emlékeznek meg Petőfi Sándor születésének évfordulójáról a petőfivárosi Petőfi-szobornál. Január 22. a magyar kultúra napjáról rádióműsor keretében szervezett irodalmi műsorral emlékezik a felsős humán munkaközösség. Február 25.- kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából a felsős humán munkaközösség a korszakot bemutató film vetítésével tart megemlékezést a 7-8. évfolyam osztályaiban. Márciusban kerül megrendezésre a Gyermekszínjátszók Városi Találkozója, melyen a város és környékének diákszínjátszói mutatkoznak be. Április 11.- a költészet napjáról rádióműsor keretében szervezett irodalmi műsorral emlékezik a felsős humán munkaközösség. Április 16.- a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából a felsős humán munkaközösség a korszakot bemutató film vetítésével tart megemlékezést a 7-8. évfolyam osztályaiban. Június 4. a nemzeti összetartozás emléknapján a felsős humán munkaközösség rádióműsor keretében emlékezik meg a trianoni diktátum aláírásáról. Júniusban kerül megrendezésre a 8. osztályosok búcsúztatása, melynek során az alsó tagozatosok a 4. évfolyam által szervezett kisballagáson köszönnek el a végzősöktől. A ballagást és a búcsúzó műsort a felső tagozatosok képviseletében a 7. évfolyam szervezi. Tanévzáró ünnepély- az 1. évfolyam és az 5. évfolyam szervezésében iskolai szintű irodalmi műsor a tanév zárása alkalmából. Magyar nyelv és irodalom Országos versenyek Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny: évfolyamonkénti csapatverseny, mely a tanulók helyesírási készségét, szövegalkotási képességét, olvasottságát célozza meg. A 4 fős csapatok először a körzeti írásbeli fordulón vesznek részt, majd a legsikeresebbek országos írásbeli és szóbeli döntőn. Arany János Verseny: az iskolai válogatót, majd az iskolai döntőt a 3. fordulóban országos döntő követi. Simonyi Zsigmond helyesírási verseny: évfolyamonkénti egyéni verseny, mely a helyesírási készséget célozza meg. 120

126 N K A K Ö Z Ö S S É G Kölcsey Ferenc országos versmondó verseny - Lakitelek Regionális versenyek Szép Magyar Beszéd verseny Városi versenyek Városi mesemondó verseny: iskolánk legtehetségesebb tanulói mérik össze tudásukat a Katona József Megyei Könyvtár által megrendezésre kerülő versenyen. Városi versmondó verseny: iskolánk legtehetségesebb tanulói mérik össze tudásukat az Ifjúsági Otthon által megrendezésre kerülő versenyen. Móricz felolvasó verseny: a év közötti tanulói mérik össze tudásukat a Móricz Zsigmond Általános Iskola által rendezett felolvasó versenyen. BELOVÁ Magyar Ilona Általános Iskola rendezi meg minden évben az 5-6. évfolyamon tanuló diákoknak a Városi helyesírási és nyelvhelyességi vetélkedőt, melynek során a tanulók helyesírási készségét, írásbeli kommunikációs készségét célozzák meg. Iskolai versenyek Mesemondó verseny: az iskolai mesemondó verseny során válogatjuk ki azokat a tehetséges tanulókat, akik iskolánkat képviselik a városi versenyen. Versmondó verseny: az iskola versmondó versenyén válogatjuk ki azokat a tehetséges tanulókat, akik iskolánkat képviselik a városi versenyen Olvasni jó! célja az olvasóvá nevelés, az olvasás megszerettetése a Magyar Elektronikus Könyvtár használata mellett. Történelem Országos versenyek TITOK Oktatásszervező Bt. történelem levelező versenye: a tanulók évfolyamonként, 3-4 fős csapatokban vagy egyéni verseny során mérik össze tudásukat a korosztályuknak megfelelő történelmi ismeretekből. A levelező verseny 4 fordulós. Városi versenyek BELOVÁ Tóth László Általános Iskola városi történelemversenye: a 6. osztályos tanulók 3 írásbeli fordulón vesznek részt, majd a város legkiválóbb 6 csapata szóbeli vetélkedőn méri össze tudását az ókor vagy a középkor történelmének anyagából. A Kecskemét Város Polgára Leszek városi műveltségi vetélkedő során a 6-7. osztályos tanulók 4 fős csapatokban 3 írásbeli forduló, egy művészeti forduló során ismerkednek Kecskemét város történelmével, kultúrájával, művészetével, élővilágával. A város 6 legsikeresebb csapata a döntőn méri össze tudását a vándorkupa elnyeréséért 121 Oktoberfest

127 N É M E T M U N K A K Ö Z Ö S S É G Célkitűzésünk egy olyan hagyomány megteremtése, mely a gyermekeket már kiskoruktól kezdve a német kultúra megismerésére és a hagyományainak őrzésére neveli. A helyi közösségek kapcsolatait megerősíti. Az itt élő németek számára alkalmad ad a kapcsolattartásra, ill. új ismeretségekre, elősegítve ezzel a családok integrációját. Sokszínű kulturális programot kínálunk a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt. Iskolánk diákjai is szerepelnek vidám műsoraikkal. Minden évben felkérünk autentikus hagyományőrző sváb csoportokat, hogy műsorukkal segítsék munkánkat. Eredeti adatközlők közreműködésére számítunk leginkább. Az Oktoberfest c. rendezvényünk a város nemzetiségi illetve német intézményeinek kooperációjával jön létre. St.Martin napi körmenet Minden évben november 11.-én, a Német Települési Nemzetiségi Önkormányzat megrendezi hagyományos körmenetét a főtéren. Kis műsorral valamint forró teával, zsíros kenyérrel kedveskednek az egybegyűlteknek. A gyerekek közösen énekelik a tradicionális német dalokat és saját készítésű lámpásaikkal vonulnak végig a főterünkön. Adventi vásár Az adventi időszakot iskolánkban az adventi vásárral indítjuk, melyet évek óta a Mercedes iskolával közösen szervezünk. Az osztályoknak lehetőségük van arra, hogy saját készítésű portékáikkal mutatkozzanak be. A kezdeményezés célja, hogy a családokat közelebb hozza egymáshoz mind az osztályokon belül és az iskola falain túl is, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a német családok integrációját megkönnyítsük. Német nemzetiségi karácsony A Német Települési Nemzetiségi Önkormányzat már hagyománnyá vált ünnepsége,melyen iskolánk németnemzetiségi-s diákjai is fellépnek. Ez alkalommal a Német Települési Nemzetiségi Önkormányzat vendégül látja a német nemzetiségi osztályba járó diákjainkat és családjukat. N É M E T M U N K A Adventi kirándulás Bécsbe A felső tagozat hagyományos programja, melyet minden évben az adventi időszak kezdetekor bonyolítanak le. A tradicionális karácsonyi vásár meglátogatása mellett, minden évben más-más bécsi kulturális eseményen is részt vesznek. Szekszárdi Német Színház előadásának megtekintése A program sorozat már 15 éves múltra tekint vissza. A tavaszi szünet előtt felsős diákjaink a német nyelvű szekszárdi Deutsche Bühne színház egy színvonalas előadásának megtekintésével a német nyelvi kompetenciájukat fejlesztik. Az előadás megtekintését különböző kulturális eseményekkel kötik össze. Zauberwald Versenyek: 122

128 K Ö Z Ö S S É G A "Zauberwald" német vers- és prózamondó verseny a saját iskolánkban megrendezett megmérettetés, amely 9. éve a német nemzetiségi oktatás kezdete óta jelen van rendezvényeink között.a német nemzetiségi osztályok legjobbjai, Baján a területi versenyen képviselik iskolánkat,ahonnan már több tanulónk az országos döntőre is bejutott. A Német Települési Nemzetiségi Önkormányzat és ma már a Mercedes iskola jelenléte is fémjelzi e helyi versenyünket. Versenyek, melyek nem iskolánkban kerülnek megrendezésre, de rendszeresen képviselik rajta iskolánkat tanulóink: Bolyai János Gimnázium által szervezett területi kommunikációs verseny Csak 8. osztályosok vehetnék részt a versenyen. Az első fordulóban írásbeli tudásukról adnak számot a diákok. Az itt elért eredmények alapján a legjobb 20 diák mehet a második, szóbeli fordulóra. A első helyezett automatikusan felvételt nyer a Bolyai Gimnázium német tagozatára. Az elmúlt tíz évben az első három helyen szerepelnek diákjaink. Magyar Ilona Általános Iskola által szervezett, német nyelvű kommunikációs verseny Hetedik és nyolcadik évfolyamból iskolánként két-két tanuló vehet részt a versenyen szóbeli témakörből kell felkészülniük a gyerekeknek, a verseny magas szintű, az alapfokú szóbeli nyelvvizsga követelményeinek megfelelően teszik próbára a diákjainkat. Ezen kívül több tanuló tesz alapfokú nyelvvizsgát. Táboraink: Erdei tábor Ausztria Varázslatos hetet töltünk el a gyerekekkel, festői szépségű hegyvidéken, egy hamisítatlan osztrák családi gazdaságban. A családfőn és a feleségén kívül a nagyszülők és a négy már felnőtt fiuk foglakozik kis csapatunkkal és lesi minden kívánságunkat az ott töltött napok alatt. A gyerekek megismerik a hagyományos családi gazdaságok életét és együtt tevékenykednek házigazdáinkkal. Nyaralásunk alatt csupa olyan élménnyel gazdagodtak a gyerekek, amelyek igazi csoda számba mentek. Láttunk kis borjút születni. Lábra állásának, első lépteinek pillanatát lehetőségünk volt megcsodálni. Együtt készítettük reggelinket, vacsoránkat a háziakkal. Együtt etettük a háziállatokat együtt barangoltuk be a környék túra útvonalait. Dagasztottunk kenyeret, amit a ház saját kemencéjében sütöttünk ki. Készítettünk sajtot a frissen fejt tejből, sütöttünk kolbászt a tábortűznél. Ellátogattunk régi vízimalomhoz, megnéztünk múzeumokat. Deutsch mit Spaß iskolai tábor Szülői igények hívták életre ezt a nyári egy hetes tábort, amit rögtön a szünidő elején tartunk iskolánkban. Célja, hogy a gyerekek ne zökkenjenek ki a nyelvi környezetből és segítséget adjunk számukra a szabadidő hasznos és értelmes eltöltéséhez. A délelőttöket az épületben töltjük játékos nyelvi foglalkozásokkal. Délutánokra kirándulásokat tervezünk elsősorban alsós gyerekek számára. 123

129 T E S T N E V E L É S Iskolánk fennállása óta az atlétika és a röplabda a két legsikeresebb alapsportágunk. A legjobb eredményeket ebben a két sportágban értük el. Szinte minden évben képviselhetjük iskolánkat az országos diákolimpiák döntőin. Többször voltunk Diákolimpiai Bajnokok és helyezettek. Mellette a labdarúgás és a cselgáncs sportágakban is országosan elismert eredményeket érünk el az évek során. ATLÉTIKA Ügyességi Diákolimpia továbbjutásos rendszerben az elmúlt években a súlylökő csapatunk ért el országos helyezést, de a kislabda- hajításban is a legjobbak között szerepeltünk. Mezei futó Diákolimpia továbbjutásos rendszerében hagyományosan az 1-3-ban szoktunk végezni a városi és megyei versenyeken. Elmúlt évben 6.helyezettek lettünk az országos döntőn. Egyéni és csapat több próba Diákolimpia továbbjutásos rendszerében több csapatunk és egyéni versenyzőnk a városi versenyen 1-3-ban végzett így jogosultságot nyert a megyei döntőn való részvételre. Megyei versenyről az első és második helyezett jut tovább az országosra. Tavaly váltóban jutottunk a döntőbe. Tapsifüles Kupa, ahol minden évben képviseljük iskolánkat. Az alsó tagozatosok egyik legnagyobb megyei atlétikai versenye 22 éve, a legjobbak között szoktunk végezni. Lánchíd- Darvas Kupa: a felső tagozat terem atlétikai versenye, ahol a városi és a megyei döntőjén több diákunk az 1-3-ban végzett. Utcai Futóversenyek: a városban rendezett és szervezett amatőr versenyekre szívesen ellátogatunk a futni szerető diákjainkkal. RÖPLABDA Diákolimpiák krcs. Feljutásos rendszerben történik:a városi, a megyei versenyek után a legjobbak az országos elődöntőkről juthatnak be az országos döntőkre Iskolánkban folyó röplabda utánpótlás nevelés országos szinten az egyik legerősebb bázis. T E S T N E V E Markovics Kupa a szegedi utánpótlás szövetség egyik legrangosabb országos jellegű versenye. Minden évben több korosztályban és több csapattal veszünk részt sikeresen a kupán. LABDARÚGÁS Teremfoci Diákolimpia továbbjutásos rendszerében. a legjobb csapatok harcolhatják ki a megye döntőn való részvétet. Labdarúgó Diákolimpia 3-4. krcs. feljutásos rendszerében többször sikerült iskolánk csapatának kiharcolni a selejtezőkből, a megyei diákolimpia döntőjébe 124

130 L É S jutás. El múlt években diákjaink az országos döntőben is képviselték iskolánkat. ÚSZÁS Diákolimpiák krcs. továbbjutásos rendszerben. Rendszeres úszó edzésre járó tanulóinkat benevezzük és kikísérjük az uszodába zajló eseményekre. CSELGÁNCS Diákolimpiák továbbjutásos rendszerben krcs. Hosszú évek óta országosan is nagyon sikeresek tanulóink ebben a küzdő sportágban. Többen országos diákolimpiai bajnokok lettek vagy szép helyezéseket értek el a különféle rangú versenyeken. ASZTALITENISZ Diákolimpiák továbbjutásos rendszerben krcs Iskolánkban kialakulóban van ez a sportág, reméljük egyre többen fogják választani és szép eredményeket érnek el az utánpótlás versenyeken. Szeptember hónap végén az Egészségnap keretén belül a Sprint futóbajnokságot és Kislabdahajító versenyt rendezzük meg. Rendezvényen az Egyetértés utcai és Duna utcai óvódásokon kívül iskolánk tanulói vesznek részt. Kitűnő alkalom a tehetségek Kiválasztására. Március hónapban: Játékos sportvetélkedő szervezése nagycsoportos óvodásoknak és első osztályosoknak. Résztvevők: Egyetértés u-i és Duna u-i óvodások, valamint iskolánk elsősei. Családi Futófesztivál- Félmaraton Verseny: Országos jellegű rendezvény futni szerető amatőr és profi futók részvételével, óvodáskortól- 90 éves korig. Vásárhelyi Röplabda Kupa meghívásos bajnokság rendezése. Országos jellegű verseny. A L S Ó S Nemzetközi: Kenguru matematika verseny: 2-8. évfolyam: (1 fordulós) Minden évben rendező intézmény vagyunk. Bolyai csapatverseny: 3-8. évfolyam: (két fordulós) a megyei forduló 1. helyezett csapata jut az országos döntőbe. Az utóbbi években a megyei forduló egyik rendező intézménye is vagyunk. Bátaszéki matematikaverseny: 3-8. évfolyam (három fordulós). Az iskolai fordulót helyben rendezzük. A továbbjutottak a második fordulót a város kijelölt intézményében írják. Az eredmények alapján a rendezők a 125

131 F E L S Ő S M A T E M A T I K A I N F O R M A T I K A V E R S E N Y E legjobbakat hívják a döntőbe. Kockakobak: 3-8. évfolyam (1 fordulós) Zrínyi Ilona matematikaverseny: 3-8. évfolyam (két fordulós) a megyei forduló 1. helyezettje jut az országos döntőbe. A megyei fordulót a város kijelölt intézményei rendezik. Országos: Varga Tamás matematikaverseny: 7-8. évfolyam (3 fordulós)az iskolai fordulót helyben rendezzük. A továbbjutottak a második fordulót a város kijelölt intézményében írják. Az eredmények alapján a rendezők a legjobbakat hívják a döntőbe. Kalmár László matematikaverseny: 3-8. évfolyam: (két fordulós)a megyei fordulót a város kijelölt intézményei rendezik. A megyei forduló 1. helyezettje jut az országos döntőbe. Orchidea Pangea matematikaverseny:3-8. évfolyam (két fordulós)az iskolai fordulót helyben rendezzünk Regionális: Varjú Lajos komplex természettudományos verseny: 5-8. évfolyam (1 fordulós) Az Arany János Általános Iskola rendezi. Megyei: o Megyei matematikaverseny: 3-8. évfolyam (két fordulós)az iskolai fordulót helyben rendezzük. Az eredmények alapján a rendezők a legjobbakat hívják a döntőbe. Városi: o Játszva gondolkodj! 1-8. évfolyam(két fordulós) Elsősorban táblajátékok versenye.az első fordulót minden iskola maga bonyolítja. A döntőbe évfolyamonként a legjobb tanulót/csapatot delegálják. A döntőt a Vásárhelyi Pál Általános Iskola rendezi, finanszírozza. o Bolyai Gimnázium matematika versenye: 8.évfolyam részére (1 fordulós) Az első helyezett automatikusan felvételt nyer a gimnáziumba. Intézményi: o Alapműveleti verseny: 1-8. évfolyam(1 vagy 2 fordulós) Az 1. fordulót az iskolák saját maguk bonyolítják. Két forduló esetén a döntőt a Vásárhelyi Pál Általános Iskola rendezi. o Táblajátékok versenye: 1-4. évfolyam Puzzle Malom Sudoku Internetes matematikaverseny: 3-8. évfolyam (8 fordulós) Informatika: Országos: o Kozma László informatika verseny: 5-8 évfolyam Az első korcsoportnak (5-6): 3 fordulós. Az 1. fordulót helyben rendezzük. A regionális fordulóba jutottak a kijelölt intézményekben folytatják a versenyt. Az elmúlt években 126

132 K A N G O L T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O S számos alkalommal kérték fel iskolánkat a rendezésre. A döntőbe maximum a legjobb 15 tanuló jut. A második korcsoport versenye (3-4 fős csapatokkal) interneten zajlik folyamatosan kiírt feladatokkal. A döntőbe a legjobb 10 csapat jut. o Infokapu Országos informatika verseny: 5-8 évfolyam (3 fordulós) Az első két forduló helyben zajlik. A döntőbe a pontszámok alapján a legjobbak jutnak. o Fülemüle Országos informatika verseny: 8. évfolyam (2 fordulós): prezentációkészítő verseny Regionális o Bolyai Gimnázium Informatika versenye: 8. évfolyam (2 fordulós) Mindkét forduló a gimnáziumban zajlik. Az első helyezett automatikusan felvételt nyer a gimnáziumba. A Zrínyi Ilona Ált Isk. által szervezett angol nyelvi versenyen szoktunk részt venni, amit a 7., 8. évfolyam számára rendeznek. Tavasszal mi hirdetjük meg a városi angol versenyt az 5.,6. évfolyam számára, mely egy helyi írásbeli fordulóból, és az iskolánkban megrendezett döntőből áll. A versenyre nincs nevezési díj, még aznap eredmény hirdetünk, átadjuk a nyerteseknek a jutalmat, minden résztvevő kap valamilyen emléket. Rendezvények Egészség-és sportnap: tanítási naphoz kapcsolódó projektnap, amely az egész iskolai közösséget érinti. Különálló foglalkozások formájában, vagy tanórákba építetten. Délelőtt előadások és bemutató foglalkozások, játékos versenyek, ill. többoldalú az egészséges életmódot támogató prevenciós tevékenységgel. Délutáni sporttevékenységgel. Nevezetes napokhoz kapcsolódó projektek: a. Hulladékgyűjtési világnap Hulladékhasznosítással kapcsolatos játékos délelőtt, diákok által készített projektmunkák kiállítása, papírhulladék gyűjtéssel b. Víz napja Városi programokhoz való kapcsolódás, délelőtti vízhez kapcsolódó tevékenységek, felső évfolyamok tanórákba épített tananyagrészek és BÁCSVÍZ látogatása, alsó évfolyam az adott héten osztályonkénti projektek készítése. c. Föld napja és 7. évfolyamok éves projektjeinek bemutatása, diákportfóliók kihelyezése az aulában, Víztisztító telep látogatása d. Madarak-és fák napja Diáktanítók alsó-felső évfolyamok között, játékos vetélkedő szervezése e. Környezetvédelmi világnap A kecskeméti válogatómű látogatása, Kapcsolódás a Kecskeméti Ifjúsági Otthon, vagy a Kiskunsági Nemzeti Park programjához Lombtalanítási nap szervezése az egész iskola részvételével, zsákos gyűjtés az iskola körül Gyümölcsnap zömében alsó tagozatot érintő projektnap, egészséges táplálkozás és gyümölcsismertető projektnap 127

133 M U N K A K Ö Z Ö S S É G V I Z U L I S K U L T Ú R A T O V Á B B T A N Versenyek: Mozaik országos tanulmányi verseny természettudományos tantárgyakból egyéni indulók, főként tehetséges tanulóink versenyeztetése Curie országos kémiaverseny tehetséges tanulóink versenyeztetése kémia tantárgyból, többszintű verseny Hevessy György országos kémiaverseny tehetséges tanulóink versenyeztetése kémia tantárgyból, többszintű verseny Öveges József országos fizikaverseny tehetséges tanulóink versenyeztetése fizika tantárgyból, többszintű verseny Rácz Zsolt Fizika Emlékverseny regionális verseny a Petőfi Sándor Általános Iskola és Diákotthon szervezésében Varjú Lajos Regionális Természettudomány Emlékverseny egy fordulós írásbeli komplex természettudományos verseny Paletta Városi művészeti találkozó és kiállítás (Erdei Ferenc Konferencia Központ) Kecskemét Polgára leszek Műveltségi vetélkedő képzőművészeti fordulója (Béke Általános Iskola) Magyar Föld Regionális művészeti találkozó és verseny (VPÁI) Képzőművészeti kiállítás intézményünk diákmunkáiból (Ifjúsági Otthon, Kecskemét) Az iskolánk 7-8. osztályos diákjainak és szüleiknek szervezünk hagyományosan továbbtanulási tájékoztatót általában (az őszi szünet után), erre meghívást kapnak a város és környéke (Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) oktatási intézményeinek vezetői, a Regionális Képző Központ, a Munkaügyi Központ a Kereskedelmi Kamara a Pedagógiai szakszolgálat képviselői. Az intézmények képviselői bemutatják intézményüket, lehetőségeiket, elmondják milyen képességű gyerekeket várnak. Továbbtanulásért felelős kolléga részletes tájékoztatót nyújt a szülőknek a jelentkezés menetével kapcsolatos feladatokról. 128

134 U L Á S S U L I V Á R Ó Suliváró rendezvényünkre minden évben a leendő elsősöket és szüleiket várjuk. Hagyományosan mindig egy tavaszi szombat délelőttön kerül sor erre a programra. A résztvevők száma évről-évre nő, amíg a kicsik játékos foglalkozásokon vesznek részt kollégáink vezetésével, addig szüleiknek lehetősége nyílik megismerkedni a jövő tanév első osztályait tanító pedagógusokkal. A Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény diákönkormányzata évente két alkalommal rendez papírgyűjtést, melynek bevételét a határon túli kapcsolatok támogatására, a Csipero Nemzetközi Gyermektalálkozó vendégeinek fogadására és a Dök működésére fordít. D I Á K Ö N K O R M Á N Y Z A T Az őszi időszakban lombtalanítási napot szoktunk tartani, melyben minden osztály szisztematikusan részt vesz és szebbé teszi környezetünket, udvarainkat, tereinket. A Kemény és hosszú, hideg telek esetén, madáretetőket is állítunk fel, melyeket a diákok frissítenek, töltenek föl és tartanak karban. A DÖK az iskola pedagógusaival együttműködve folyamatos stratégiát dolgoz ki a környezetünk diák részről lehetséges folyamatos szebbé tételéért és megóvásáért. Ünnepségeinken rendszeresen elhelyezzük az emlékezés virágait, koszorúit. A DÖK évente két alkalommal, ( Mikulásnap ) és farsangkor ( Farsangiparty ) a felső osztályos diákoknak Bulit rendez izgalmas játékokkal és programokkal. A DÖK közreműködése további programokban: Iskolai Sport és Egészségnap Karácsonyi ünnepség A víz világnapja Gyermeknap Projekt-napok ( Játssz 24 órán át!, Európa nap) Vásárhelyi Nap Városi Népdaléneklési verseny 3-8. osztályos tanulók részére. Egy fordulós. Minden év októberében kerül 129

135 É N E K Z E N E megrendezésre a Damjanich János Általános Iskolában. Tiszán innen Dunántúl országos népdaléneklési verseny. A verseny célja: elsősorban a tehetséggondozás, tehetségnevelés, a népi kultúra, néphagyományok megismertetése, a népdaléneklés elterjesztése, a kodályi és bartóki hagyományok ápolása, az önálló előadásmód fejlesztése, a kreativitás növelése. Városi Bicinium - éneklési verseny Jelentkezői az 5-8. osztályos tanulók. A kétszólamú társas éneklés megmérettetésének versenye Éneklő Ifjúság kórus verseny Az iskolai énekkar minősítő versenye a tavasz folyamán. Kórus Fesztivál - kórus verseny Az iskolai kórusok tavaszi találkozója minősítés nélkül. Tehetséggondozó Országos Tanulmányi Verseny zeneirodalom, zenetörténet. Minden évben megrendezendő 6 fordulós verseny. Jelentkezői az 5-8. osztályos tanulók. Egyéni versenyeztetési forma. Városi Karácsonyi Nagytemplomi koncert. Az iskolai kórus minden év karácsonyán Kodály Zoltán születésnapja előtt tisztelegve koncert ad a Nagytemplomban. Valamint nem rendszerességgel megrendezendő, évfordulókhoz, aktualitásokhoz kötött ének és zenei versenyek. Zengő Aula hangversenysorozat. A Filharmóniai Társaság szervezésében iskolánk 3-8. osztályos tanulói egész éves 3 alkalmas hangverseny sorozaton vesznek részt, melynek helyszíne iskolánk aulája. A Vásárhelyi Napok alkalmával iskolánk kórusa és az M. Bodon Pál Zeneiskola közös koncertet rendez iskolánk aulájába. A koncert nyitott, minden érdeklődőt vár. Kölcsey Ferenc országos népdaléneklő verseny - Lakitelek Zenei világnap Könyvtári rendezvények K Ö N Y V T Á R I Népmese napja Szeptember hónapban megemlékezünk Benedek Elekről. Születésének évfordulóján évente más és más programokat szervezünk. Közös mesefelolvasás, mesehallgatás és megy-egy mese illusztrációját kapják feladatul a gyerekek. A programok között szerepel vetélkedő is, ahol Benedek Elekről és a népmesékről szóló kérdésekre válaszolnak a résztvevők. Sport-és egészségnap Témához kapcsolódó könyvek kiállítása a könyvtárban. Pl. egészséges táplálkozás, olimpiai sportok, atlétika, Ezen a napon néhány könyv ajánlóját is megtekinthetik a gyerekek. Iskolai könyvtárak világnap 130

136 R E N D E Z V É N Y Könyvtárhasználati vetélkedőt, könyvbemutatót szervezünk ezen a napon a kapcsolódva az országos programhoz. Országos könyvtári napok Bekapcsolódunk az országos rendezvényekre, ilyenkor mese délelőttöt tartunk és a szülőket is meghívjuk. Mesél a könyvtári százlábú Karácsonyi könyv vásár A Libri könyvesbolt közreműködésével könyvet ajánlunk a közelgő ünnepre. Elsősorban kortárs gyermekirodalmat, illetve ismeretterjesztő irodalmat a 6-14 éves korosztály számára. Vásárlásra is van lehetőség. Kultúra napja műveltségi vetélkedő Több fordulós vetélkedő sorozat első állomása. Az irodalom, történelem, képzőművészetek és zene témaköreiből töltenek ki a gyerekek feladatlapokat könyvtári és internetes információk felhasználásával. Víz világnapja A vetélkedő második fordulója, természetismereti témakörben. Elsősorban a vízhez, vizeink védelméhez kapcsolódnak a kérdések. Ide tartozik még a Vásárhelyi TOTÓ, ahol iskolánk névadójáról szóló kérdésekre válaszolnak a versenyzők. Internet Fiesta Az országos rendezvény sorozathoz kapcsolódunk. Évente más-más témakörökben. Cél, az internet sokoldalúságának bemutatása a veszélyek ismertetésével. Rejtvények a gyermek és ifjúsági irodalomból Kortárs szerzők meséit, ifjúsági regényeit ismertetjük meg a gyerekekkel, feladatlapon versenyeznek egymással a csapatok. Jeles napok Az év során folyamatosan megemlékezünk nagyobb nemzeti ünnepeinkről. Könyvtárhasználatra épülő foglalkozáson dolgozunk fel egy-egy témát. Farsang, karácsony, húsvét, tavaszhozó névnapok, stb. 131

137 A KÁLMÁN LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK HELYI TANTERVE 132

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Erkel Ferenc Ének-Zenei : 06-89/313-201 Általános Iskola és Egységes fax: 06-89/324-007 Pedagógia Szakszolgálat : erkelsuli@yahoo.com 8500 Pápa, Korona u.29. : www.erkelsuli.hu OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Tartalom I. ISKOLÁNKRÓL...5 Általános helyzetelemzés...5 II. AZ ISKOLA ALAPADATAI...6 N E V E L É S I P

Részletesebben

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Herceghalmi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Készítette: 1 Az iskola nevelőtestülete TARTALOMJEGYZÉK KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4 ISKOLÁNKRÓL... 5 NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK...

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20.

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. 2013 Pedagógiai program Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. Tartalom 1. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014.

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Pedagógiai program Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 klik.devecser@gmail.com www.gardonyi-devecser.sulinet.hu TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 2 1. Az intézmény bemutatása... 2 1.1. Az intézmény

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Készítette: A Báthory István Általános Iskola nevelőtestülete. Nevelőtestület elfogadta: 2013. március 22-én. Jóváhagyta:.. Barták Péterné igazgató

Készítette: A Báthory István Általános Iskola nevelőtestülete. Nevelőtestület elfogadta: 2013. március 22-én. Jóváhagyta:.. Barták Péterné igazgató BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 8200. Veszprém, Halle u. 10. Tel./Fax.: 88/561-915, 561-916 E-mail: bathory@vpbathory.sulinet.hu www.vpbathory.sulinet.hu OM azonosító: 037034 B Á T H O R Y I S T V Á N

Részletesebben

S e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M 2 0 1 3 1 5 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

S e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M 2 0 1 3 1 5 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA SEGESD-TARANY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2013. április 24. napján 1. oldal Mottó: " Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F.

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2011. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSŐ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja " E r r e a s z i k l á r a é p í t e m h á z a m a t (Szent István II. Intelme Imre herceghez) A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja 2013. 1 Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA...

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium (1065 Bp.Táncsics u 7-9.) Pedagógiai Program. 2013.március

Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium (1065 Bp.Táncsics u 7-9.) Pedagógiai Program. 2013.március Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium (1065 Bp.Táncsics u 7-9.) Pedagógiai Program 2013.március 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Mert mi is lehetne szebb, mint abban a sok benyomásban,

Részletesebben

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Készült: 2013. március 1 1 NEVELÉSI PROGRAM... 4 2 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 29

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

NEVELÉSI PROGRAM 2013

NEVELÉSI PROGRAM 2013 1 2 NEVELÉSI PROGRAM 2013 3 4 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Olaszi Általános Iskola TARTALOMJEGYZÉK PEDAGÓGIAI PROGRAM... 1 NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA... 7 1.1 intézményi szakmai alapdokumentuma... 7 1.2 Iskolai alapítvány...

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetı... 3 II. Intézmény bemutatása, legfontosabb jellemzı adatai... 6 III. Küldetésnyilatkozat... 11

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015.

Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. Bodajki Általános Iskola OM azonosító: 201027 Bodajk, Bányász ltp. 21-22 Pedagógiai program Naponta nő és tágul a világ; tegyétek tökéletesebbé tehát!

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Pedagógiai és Szakmai Program CITY COLLEGE

Pedagógiai és Szakmai Program CITY COLLEGE Pedagógiai és Szakmai Program CITY COLLEGE ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA Győr, 2013. május 22. Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. 1 City College Üzleti Szakközépiskola 9021 Győr, Eötvös tér 1. PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM FERTŐ-TÁJ ÁLTALÁNOS ISKOLA, HEGYKŐ

PEDAGÓGIAI PROGRAM FERTŐ-TÁJ ÁLTALÁNOS ISKOLA, HEGYKŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FERTŐ-TÁJ ÁLTALÁNOS ISKOLA, HEGYKŐ 2015 TARTALOMJEGYZÉK 1. PREAMBULUM... 4 1. 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 4 1. 2. BEVEZETŐ... 5 1. 3. AZ INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 5 1.3.1. Az iskola tágabb

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 66. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. június 4., hétfõ 66. szám Tartalomjegyzék 2012. évi LXIV. törvény A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint

Részletesebben

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve Az osztályfőnöki órák helyi tanterve A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A SZÉCHENYI ISTVÁN KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZİ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE 2004.

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

Pedagógiai program. Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai program. Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2015 Pedagógiai program Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 1 Van egy hely, ahol 6-16 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy amikor innen kikerülnek, felkészültek

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Intézményi Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézményi Minőségirányítási Program Készítette: Nagy Sándor, igazgató Véleményezte: Szülői képviselet: Diákönkormányzat: Elfogadta: Alkalmazotti

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Pedagógiai programja 2013. szeptember 1. Szerkesztette: Kolics Gábor Előszó Az iskola 1955-ben kezdte meg működését a 26. sz.

Részletesebben

Okányi Általános Iskola és Sarkadkeresztúri Tagintézménye PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Okányi Általános Iskola és Sarkadkeresztúri Tagintézménye PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Okányi Általános Iskola és Sarkadkeresztúri Tagintézménye PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1 Tartalomjegyzék JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE:... 4 PÁLYÁZAT:... 4 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM

Részletesebben

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Gyóni Géza Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 TARTALOM I. BEVEZETŐ... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

A CIGÁNDI KÁNTOR MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A CIGÁNDI KÁNTOR MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A CIGÁNDI KÁNTOR MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Cigánd, 2009. augusztus 24. Készítette: Bodnár Balázs iskolaigazgató PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A KÁNTOR MIHÁLY ÁLTALÁNOS

Részletesebben

OM 030 589 HÁRY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA. 9124 Gyömöre Rákóczi u. 5. HÁRY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA KAJÁRPÉCI TAGISKOLÁJA. 9123 Kajárpéc Teleki u. 1.

OM 030 589 HÁRY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA. 9124 Gyömöre Rákóczi u. 5. HÁRY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA KAJÁRPÉCI TAGISKOLÁJA. 9123 Kajárpéc Teleki u. 1. OM 030 589 HÁRY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 9124 Gyömöre Rákóczi u. 5. HÁRY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA KAJÁRPÉCI TAGISKOLÁJA 9123 Kajárpéc Teleki u. 1. PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Tóth Margit Kornélia

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Pedagógiai program Program Pedagogic

Pedagógiai program Program Pedagogic Şcoala Română din Aletea Aletea, str. Lőkösházi nr. 3. Telefon,fax: 66/240-492 Eleki Román Általános Iskola 5742 Elek, Lőkösházi út 3. Telefon, fax: 66/240-492 E-mail.: romiselek@freemail.hu OM azonosító:

Részletesebben

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GÖDÖLLŐ 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 2 A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola bemutatása... 3 Nevelési program... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben 1 A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben A nemzeti köznevelésről szóló 2011.

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő

Részletesebben

Fóti Fáy András Általános Iskola

Fóti Fáy András Általános Iskola Fóti Fáy András Általános Iskola 2151 Fót, Vásár tér 1. Telefon: 06-27-537-620 Telefax: 06-27-537-629 E-mail: info@faysuli.hu www.faysuli.hu Igazgató: Kakuk Zsolt OM azonosító: 032347 Pedagógiai Program

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben