TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT BÁCS-KISKUN MEGYEI EGYESÜLETE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 6000 KECSKEMÉT, RÁKÓCZI ÚT 2.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT BÁCS-KISKUN MEGYEI EGYESÜLETE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI 2013-2017 PROGRAM 6000 KECSKEMÉT, RÁKÓCZI ÚT 2."

Átírás

1 TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT BÁCS-KISKUN MEGYEI EGYESÜLETE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM KECSKEMÉT, RÁKÓCZI ÚT 2. KÉSZÍTETTE: EXPERIA KFT.

2 Tartalomjegyzék MOTTÓ:... 3 BEVEZETÉS... 3 CÉLCSOPORT KIVÁLASZTÁSA... 6 I. ÁLLAPOTLEÍRÁS... 7 HELYZET ÉS SZÜKSÉGLET FELMÉRÉS HÁTTERE... 7 AZ EGYESÜLETRŐL... 7 Korábbi szakmai tapasztalatok, referencia programok bemutatása... 9 A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTERE: KECSKEMÉT BEMUTATÁSA A város története Demográfiai helyzet Gazdasági jellemzők: A településen elérhető közszolgáltatások Egészségügy Oktatás Kulturális és közösségi szolgáltatások Sportélet Közösségi tájékoztatás, média és infokommunikáció Közösségi közlekedés Környezetvédelem EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTFELMÉRŐ KÉRDŐÍV HELYZETELEMZÉSE Bevezetés a kérdőívben érintett alapkérdések A kérdőíves felvétel eredményei A válaszolók csoportjának jellemzése Egyéni egészségi állapot Táplálkozás BMI értékelése A mozgás szerepe a felvételben A FELVÉTELHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA II. PROBLÉMA TÉRKÉP A CÉLCSOPORT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS ÉLETMÓDJA A fiatalok szabadidő-eltöltése Szexuális magatartás Dohányzás és alkoholfogyasztás Táplálkozás SWOT ANALÍZIS PROBLÉMATÉRKÉP / PROBLÉMAFA: III. STRATÉGIA Az egészségfejlesztési terv és az ahhoz kapcsolódó projekt alapvető célja hosszú távú céljainkkal összhangban IV. CSELEKVÉSI TERV EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS TESTEDZÉS Beavatkozási terv ismertetése CSELEKVÉSI TERV ÜTEMEZÉSE V. FENNTARTHATÓSÁG VI. VISSZACSATOLÁSI MECHANIZMUS VII. MELLÉKLET EGÉSZSÉG KÉRDŐÍV KIEGÉSZÍTŐ GYAKORISÁGI TÁBLÁK

3 Mottó: Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradságot vesztegessünk rá, de még az életünket is kockára tegyük a nyomában; hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány. Nélküle kéj, bölcsesség, tudomány, erény elfakul és elernyed... Montaigne (www.citatum.hu) Bevezetés A magyar lakosság egészségi állapota drámai. Halálozási viszonyaink nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlenek és tragikusan alakulnak az idült, nem fertőző megbetegedések, a balesetek, az egészséget károsító kockázati tényezők mutatói is. Ez mind a nemzet jövőjét, munkaképességét, életminőségét fenyegető folyamat, melyet egyetlen felelős kormányzat, önkormányzat, politikai párt, egészségügyi, oktatási- és közművelődési rendszer, de civil szervezet sem szemlélhet tétlenül. 3 Az egészség, a betegség, az egészségfejlesztés fogalmai nem önmagukban valamiféle társadalmi, kulturális, intézményes és politikai vákuumban léteznek, hanem jól tükrözik az egyes szakmák tudásanyagát, értékeit, hiedelmeit és gyakorlatát is. Az egészségről az emberek többsége még ma is azt gondolja, hogy az egészség nem más, mint a betegség hiánya, vagyis, ha valaki nem beteg, akkor egészséges. Így válik érthetővé az a gondolat és gyakorlat, hogy az egészségügy a betegellátás fejlesztésével, az orvosok által elvégzett szűrővizsgálatokkal képes a betegség megelőzésére és gyógyítására. Ez a szemléletmód nem az egészségre helyezi a hangsúlyt, hanem annak helyreállítására, a betegségek leküzdésére. Az Egészségügyi Világszervezet 1948-ban megtartott nemzetközi értekezletén már az egészséget, mint a teljes testi-lelki és társadalmi jólét állapotát határozta meg. Ebben a meghatározásban az egészség már egy több dimenziójú fogalom. Ugyanakkor tudjuk, hogy az egészség nem állandó állapot, ezért ez a megállapítás úgy módosult, hogy az egészséget folyamatként kezeli, amelyben az egészségi állapot változásait, átmeneti romlását, javíthatóságát, fejleszthetőségét is értelmezi. (WHO. Constitution of the World Health Organization, Geneva, 1948.) Az egészségmegőrzéssel foglalkozó szakértők többsége egyetért azzal, hogy az egészségmegőrzésnek két alapvető típusa van: az egyéni és a közösségi. Az egyéni az egyes ember egészségi állapotának közvetlen javítását célozza meg. Ennek teljesüléséhez az egyénnek változtatnia kell egészség-magatartásán, életmódján és környezetének az egészségére ható elemein. Az egyéni szintű megközelítés szorosan kapcsolódik a klinikai beavatkozás, a tanácsadás, a közvetlen nevelés hagyományaihoz. A közösségi megközelítés elsősorban az egészség gazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és technikai feltételeinek javítására irányul. Ez a két egészségmegőrzési stratégia nem egymást kizáró alternatíva, hanem együttesen, integráltan jelenhetnek meg egy-egy átfogó program keretében. Az egészségmegőrzés - a társadalom egészére irányul, mindennapi életünk teljességére, és kevésbé az egyes meghatározott betegségekkel szembeni magas kockázatú egyéneire.

4 - cselekvően irányul az egészség okaira, meghatározóira. Ezzel messze túlmutat az egészségügy illetékességén, az egész társadalompolitika, annak minden szintje befolyásolását tűzi ki célul. Ehhez azonban gyakran hiányoznak az eszközök és a közvetítő mechanizmusok. - eszköztára a jogi, közigazgatási eszközöktől gazdasági összetevőkön, tömegkommunikáción, oktatáson, nevelésen át az önszerveződő helyi közösségek működéséig hihetetlenül gazdag. - a közösség tényleges hatékony részvételét célozza az egyén, a helyi társadalom és az egész lakosság szintjén. - alapvetően az egészséget gondozó társadalmi tevékenység, nem pedig egészségügyi szolgáltatás, az egészségügy, különösen pedig az alapellátás dolgozóinak támogatása a hatékonyság kulcskérdése. Az egészségvédelem közmegegyezésre épülő alapelveit tartalmazó ún. Ottawai Charta az egészségmegőrzést folyamatként értelmezi, amely képessé teszi az embert arra, hogy mindinkább ura legyen saját egészségének. E folyamatban a közösségi-társadalmi formákra teszi a hangsúlyt. 4 Az egészségmegőrzés, az egészségvédelem az Ottawai Charta alapján öt kulcsterületre irányul: (idézi NAIDOO, J.; WILLS, J. (1999).Egészségmegőrzés. Medicina, Budapest, 1999.) az egészséget támogató társadalompolitika, amely a legkülönbözőbb ágazati politikai döntések egészségre gyakorolt hatását is mérlegeli; az egészséget segítő természeti, gazdasági, társadalmi környezet kialakítása; a helyi közösségi akciók erősítése; a mindennapi élet alternatívái közül az egészségesebb választására való egyéni képességek fejlesztése; az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak kialakítása a megelőzés érdekében. Az elmúlt évtizedben bekövetkezett fejlődés hangsúlyozta az egészséget támogató politikai gyakorlat jelentőségét, az egyenlő esélyek elvének fontosságát. A gazdaságban bekövetkezett változásokkal összefüggésben megnövekedett az egészséget támogató programok beszámoltathatóságának (monitorozás, értékelés, költséghatékonyság elemzése, auditálás) jelentősége. A kockázatcsökkentő tevékenységekhez képest előtérbe kerültek az egyes népességcsoportok (nők, gyermekek, etnikai kisebbségek, szegények stb.) és színterek (iskola, munkahely, kórház, település stb.) szerinti egészségmegőrzési stratégiák. Az egészséget támogató társadalompolitikának négy fő dimenziója van: az egészségi állapot területi és társadalmi rétegződés szerinti egyenlőtlenségeinek mérséklése; az egészséges életet segítő gazdasági, társadalmi, környezeti feltételek kialakítása; a megbetegedések, a rokkantság gyakoriságának csökkentése; a minőségileg elfogadható élet hosszának növelése. Az egészség a magyar társadalom, az egyes állampolgárok legfőbb erőforrása. A népesség egészségi állapotának válságos helyzete az egész társadalmi reprodukciós folyamatot súlyosan fenyegető veszély. Károsan befolyásolja a munkaerő mennyiségét és minőségét, növeli az egészségügyi és szociális kiadásokat, kedvezőtlenül hat az egyes állampolgárok, családok mindennapi életére.

5 A magyar lakosság egészségén a gyógyító orvoslás eszköztárával lényegesen nem lehet javítani, erre - a társadalmi, gazdasági viszonyok keretei között - egy átfogó, összehangolt ágazatközi, többszintű, egészséget támogató társadalompolitikának lehet csak esélye. Melyek az Ottawai Charta szerint azok a főbb egészségmegőrzési tevékenységek, melyek bennünket is közelről érintenek? Az egészséget szolgáló állami politika Az egészségmegőrzés túlmegy az egészségügyi ellátás keretein: az egészséget a politikát alakítók napirendjére tűzi valamennyi ágazatban és valamennyi szinten, tudatosítva bennük, hogy döntéseiknek milyen következményei lehetnek az egészségre nézve és elfogadtatva velük felelősségüket az egészségért. Az egészségmegőrzési politika eltérő, de egymást kiegészítő megközelítéseket tartalmaz (pl. jogalkotás, költségvetés politikai intézkedések, adóztatás és szervezeti változások). Összehangolt tevékenységről van tehát szó, továbbá olyan jövedelem- és szociálpolitikáról, amely előmozdítja a nagyobb egyenlőséget. A közös cselekvés hozzájárul a biztonságosabb és egészségesebb javak és szolgáltatások, az egészségesebb kommunális lehetőségek, valamint a tisztább és élvezhetőbb környezet biztosításához. Az egészségmegőrzési politika megkívánja azoknak a nehézségeknek a felmérését, amelyek az egészség szempontjából kedvező állami politika és intézkedések elfogadását gátolják a nem egészségügyi ágazatokban. A cél az legyen, hogy az egészséges választás váljék a könnyebb választássá a döntéshozók számára is. 5 Kedvező környezet kialakítása Társadalmaink összetettek és kölcsönös összefüggésben vannak. Az egészséget nem lehet elválasztani a többi céltól. Az emberek és a környezet közötti bonyolult kapcsolatok képezik az egészség társadalomökológiai megközelítésének az alapját. A világ, a nemzetek, a régiók és a közösségek általános vezérelve egyaránt az, hogy támogatni kell a kölcsönös gondoskodást, őrködni kell egymás, közösségeink és természeti környezetünk felett. Természeti kincseink megőrzését az egész világon, mint globális kötelezettséget kell hangsúlyozni. Az élet, a munka és a pihenés jellegének változása jelentős hatással bír az egészségre. A munkának és a pihenésnek az egészség forrásává kell válnia az emberek számára. Annak a módnak, ahogyan a társadalom a munkát szervezi, hozzá kell járulnia az egészséges társadalom létrehozásához. Az egészségmegőrzés olyan élet- és munkakörülményeket eredményez, amelyek biztonságosak, ösztönzőek, megelégedést okoznak és élvezetesek. Alapvető fontosságú annak a szisztematikus felbecsülése, hogy a gyorsan változó környezet - főként a technológia, a munka, az energiatermelés és az urbanizáció terén - milyen hatással van az egészségre, s ezt olyan beavatkozásnak kell követnie, amely biztosítja, hogy ezek a hatások egyértelműen az emberek egészségének a javára váljanak. A természetes és a mesterséges környezet védelmét, valamint a természeti kincsek megőrzését egyetlen egészségmegőrzési stratégia sem hagyhatja figyelmen kívül. A közösség tevékenységének erősítése Az egészségmegőrzés a jobb egészségi állapot elérése érdekében a közösség konkrét és hatékony tevékenységével prioritásokat állít fel, döntéseket hoz, stratégiákat tervez és végrehajtja azokat. E folyamat magvát a közösségek hatalommal való felruházása képezi; az, hogy tulajdonosai és irányítói legyenek saját törekvéseiknek és sorsuknak. A közösség fejlesztése meglévő emberi és anyagi erőforrásokra épít, ösztönzi az önsegélyezést és a szociális támogatást, és olyan flexibilis rendszereket dolgoz ki, amelyek alkalmasak arra, hogy erősítsék a közösség részvételét és ellenőrzését az egészséggel

6 kapcsolatos kérdésekben. Ehhez arra van szükség, hogy folyamatosan és teljes körűen hozzáférhetőek legyenek az egészséggel kapcsolatos információk és tanulási lehetőségek, valamint a pénzügyi támogatás. Az egyéni képesség fejlesztése Az egészségmegőrzés támogatja az egyéni és társadalmi fejlődést az információ-ellátás, az egészség érdekében végzett nevelés és az élethez szükséges képességek fokozása révén. Ezáltal növeli az emberek előtt megnyíló lehetőségeket a saját egészségük és környezetük feletti fokozottabb ellenőrzés gyakorlása és az egészség szempontjából kedvező alternatívák választása terén. Nagyon fontos lehetővé tenni az emberek számára azt, hogy egész életükön keresztül tanuljanak, hogy felkészüljenek az élet valamennyi szakaszára, és hogy megállják helyüket krónikus betegség vagy sérülés esetén is. Ennek iskolai, otthoni, munkahelyi és közösségi környezetben kell megtörténnie, oktatási, szakmai, hivatásos és önkéntes szervezeteken keresztül, és magukban az intézményekben is. 6 Fentieket a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete is maradéktalanul vallja és így alkotja meg egészségfejlesztési programját. Célcsoport kiválasztása Ifjúságkutatás Kecskemét megállapításai a sport, mozgás életmódról: (kecskemet.hu/doc/ifjusagkutatas0_0.pdf) A kutatás folyamán megkérdezett év közöttiek 81-a nyilatkozott úgy, hogy szeret sportolni, mozogni. Ugyanakkor a sportolni szeretőknek is csupán 21-a sportol naponta, 44-uk hetente többször, míg a többiek csak heti egy alkalommal, vagy annál is ritkábban. Az összes megkérdezett közel 1/5-e tehát eleve elutasító a sporttal és a mozgással szemben, a maradék rész közel 1/3-a pedig csak hetente egyszer vagy még ritkábban sportol. Iskolatípus szerinti bontásban azt tapasztalhatjuk, hogy a szakiskolások 65-a válaszolt igennel a szeretsz-e sportolni/mozogni kérdésre, szakközépiskolásoknál ez az arány 83, míg a gimnazistáknál 89. A kutatás során megpróbáltuk felderíteni azokat az okokat is, amelyek távol tartják a fiatalokat a rendszeres sporttól és mozgástól. A válaszadók közel 1-1 harmada jelölte meg a távolmaradás okaként azt, hogy nincs ideje a sportra, vagy egyszerűen nincs hozzá kedve. (33-32) Harmadik helyen a nincs rá energiám végzett 18-kal, ezt követte a nincs rá pénzem (8) és az egyáltalán nem tartom fontosnak (3) válasz. Az összes megkérdezett éves 15-a volt teljesen elégedett az edzettségi szintjével, 48 tartotta magát inkább elégedettnek, 31 volt inkább elégedetlen, míg 5 teljesen elégedetlen volt. Az egészségi állapot szubjektív megítélése hasonló mintázatot mutat, mint az edzettségi állapoté. Az összes megkérdezett 21-a ítéli egészségi állapotát nagyon jónak, 50 szerint jó az egészségi állapota, 22 tartja elfogadhatónak, 5 szerint nem túl jó, míg nagyon rossznak mindössze 1 véli. A sporthoz és egészséges életmódhoz kapcsolódó kérdések körében kíváncsiak voltunk arra is, hogy a megkérdezettek mennyire elégedettek a Kecskemét által nyújtott sportolási lehetőségekkel. Az összes megkérdezett több mint ¾ része nyilatkozott úgy, hogy teljesen vagy inkább elégedett ezekkel a lehetőségekkel, és csak 4 mondta azt, hogy teljesen elégedetlen. Az ifjúsági korosztályok részéről jellemző igényként fogalmazódik meg az önszerveződő szabadidős klubok, kulturált szórakozást nyújtó programok és a kötetlen társas életet szolgáló közösségi terek megléte. Ezek hiányában az Ifjúságkutatás projekt eredményei szerint is a fiatalok körében a kimagaslóan legnépszerűbb szabadidős helyszínek a bevásárló központok

7 és a plázák, a kutatás során megkérdezett fiatalok a kisebb-nagyobb rendszerességgel megfordul ezeken a helyeken szabadidejében. A fogyasztói társadalom színtereivel összehasonlítva a kulturális színterek kevésbé versenyképesek a szabadidő eltöltése terén, ezért szükség van olyan értékközvetítő kulturális közösségi terekre, amelyek alternatívát jelenthetnek a fiatalok számára. Ugyancsak alátámasztja az ilyen közösségi terek szükségességét az a tény, hogy a fiatalok körében a szabadidő eltöltésének legnépszerűbb módjai többnyire magányos tevékenységek, kivéve a barátokkal való együttlétet, amihez viszont az említett közösségi terek kulturált kereteket szolgáltathatnak. Erre kínálhat egy alternatívát a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete, ha egészségfejlesztési programjával vonzó alternatívát nyújt a szabadidő hasznos, egészséges eltöltéséhez a fiataloknak. 7 I. Állapotleírás Az egészségfejlesztési program állapotleírása az adott célcsoport közössége egészségi állapotának, az adott színtérre jellemző életfeltételeknek, életminőségnek a leírása, a valóság metszete egy konkrét időpontban. A helyzetelemzés célja az adott állapot, helyzet leírása annak érdekében, hogy az állapot kialakításában résztvevő szereplőket cselekvésre késztessük. Ebből következik, hogy nem elegendő magára az állapotra vonatkozó jellemző információkat összegyűjtenünk, szükség van a szereplőkre, az érintettekre vonatkozó információkra is. Az állapotleírás során az egyes szereplők egészségmagatartásáról, cselekvési lehetőségeiről, valamint a változtatás fontosságának megítéléséről éppúgy ismereteket kell szereznünk, mint az adott színtér életét leíró adatokról. Helyzet és szükséglet felmérés háttere A helyzet és szükséglet felmérés két lépcsőben valósult meg. Programunk első lépcsőjében egy részletes kérdőívet tölttettünk ki látókörünkbe került potenciális célcsoporttal, melyben rákérdeztünk az aktuális egészségi állapotukra, egészségi szokásaikra. A kérdőívet 60 fő töltötte ki. A kérdőív részletes értékelése egészségfejlesztési programunk részét képezi és alapját annak, hogy nem csak a jelen pályázatunkban kiemelt célcsoportnál lenne szükség egészségfejlesztési programra. Egyesületünknél döntés született arról, hogy a pályázati célcsoportként a fiatalokat és fiatal felnőtteket jelöljük meg, azon okból, hogy az egyesületünkben jelenleg futó egyéb programok kapcsán őket tudjuk nagyobb biztonsággal elérni. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a fiataloknál lehet elérni a legnagyobb változást egészségi állapotukban és életmódjukban, hiszen náluk még nem alakultak ki visszafordíthatatlan egészségkárosodások és mélyen rögzült negatív viselkedési minták. Mindezen felül a TIT pályázati programért felelős munkatársaival közösen, az egészségterv elkészítéséhez szükséges és releváns adatgyűjtés valósult meg. Ezen kívül szükség volt még a színtéren dolgozó aktivisták bevonására is, akik további adatokat szolgáltattak a dokumentum elkészítéséhez. Az Egyesületről Az Egyesület az 1841-ben alapított Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, illetve Bács- Kiskun megyei Szervezetének minden tekintetben jogutódja, őrzi annak hagyományait, folytatója és kiteljesítője, az elődök alapította TIT szellemének, törekvéseinek.

8 A Magyar Királyi Természettudományi Társulatot május 25-én alapították meg Budapesten a korszak tudományos közéletének legismertebb szereplői. Közülük is kiemelkedett a létrehozás megszervezésében dr. Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akit ma is a Társulat megalapítójának tekintünk. Tagja volt a Társulatnak Than Károly, báró Eötvös Lóránd, Kossuth Lajos, Szily Kálmán, gróf Batthyány Lajosné, gróf Festetics Pál, Haynald Lajos, gróf Károlyi Gyula, Ybl Miklós és még sokan mások. Később, az egyre szélesedő tudományterjesztő feladatokat ellátó szervezet a Magyar Természettudományi Társulat -, majd a humán tudományterületek terjesztésének igényét is magába foglaló Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nevet kapta. A megalakulást követően megkezdődött a vidéki szervezetek létrehozása. Kecskeméten 21 helybéli polgár (két kivétellel tanár) alakította meg január 18-án a Kecskemétvidéki Természettudományi Társulatot. Elnökké a Piarista Gimnázium igazgatóját dr. Polák Edét választották. A társulat célja: általában a természettudományok terjesztése, különösen a Kecskemét és vidéke természeti viszonyainak kutatása és ismertetése. A társulat tisztikara: Dr. Polák Ede, piarista gimnázium igazgatója, elnök. Molnár János gyógyszerész, pénztáros. A TIT Egyesületén belül 1970-ben 18 szakmai alakulat, un. szakosztály, valamint 7 területi szervezet tevékenykedett. A Tagszervezetekhez 5-10 község, nagyközség, kistelepülés tartozik. A tudományos ismeretterjesztő tevékenységben - szervezőként előadóként, vagy hallgatóként - változó létszámú fős tagságunk működik közre ben a TIT egyesület jogi személyiségű önálló egyesületként bejegyzésre került. Még ebben az évben létrejövő vidéki szervezetek megalakították a TIT országos szövetségét, mely elnöke Dr. Szentágothai János professzor lett ben a korábbi lebontásra kerülő székházból a TIT a volt zsinagógából felújított Tudomány és Technika Házába költözött, mely azt követően az ismeretterjesztés székháza, központja lett. Az épületet állami segítséggel közadakozásból újították fel ban a műemlékké nyilvánított székház állami tulajdonból felerészben a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete tulajdonába került, a másik a MTESZ budapesti Központjának tulajdona. Az egyesület 1999-ben kiemelten közhasznú minősítést szerzett. Később 2001-ben a csongrádi és a békési TIT szervezetekkel, régiós programokra együttműködési megállapodást kötött. Az Egyesület alapvető célja, hogy tagjai segítségével változatos (formális, nem formális és informális) ismeretátadási formákkal és módszerekkel kielégítse a - természet- és társadalomtudományok, valamint - a mindennapi kultúrához tartozó ismeretek iránt érdeklődők igényeit; - segítse hatékonyan a hazai tehetségnevelést, - teremtsen új tehetségfeltáró és tehetséggondozó formákat; - nyújtson segítséget a magyar nyelvi kultúra ápolásában és - az idegen nyelvek minél szélesebb körű elsajátításában; - kapcsolódjék be az egyre nagyobb jelentőségre szert tevő szakmai át- és továbbképzésbe; - írásos és élőszavas formákkal tegye lehetővé a tudományok művelői és az iránta érdeklődők tájékozódását, - elmélyült ismeretszerzést, és teremtsen részükre intézményes formákat az önművelésre, - az értelmiségi szerep betöltésére, a közéletben való részvételre. 8 Az Egyesület közfeladatokat lát el az évi Közművelődési Törvény szerint, állami feladat átvállalásával és támogatásával. Önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján önkormányzati feladatokat lát el. a) Pedagógusok, közművelődési és a civil szféra szakembereinek át- és továbbképzése: b) Digitális technológiákkal kapcsolatos készségek fejlesztése; c) Megtartó képességet és a demokratikus jogok gyakorlását segítő közösségi programok meg-valósítása;

9 d) A sajátos nevelési igényű egyének együttnevelési és inkluzív nevelési formáinak elterjesztése és gyakorlása; e) Egészséges és környezettudatos életmódra való nevelés; f) Az idős korosztály tanulási aktivitásának növelése; g) Részvétel kutatási, fejlesztési és innovációs projektek megvalósításában h) A civil szervezetek kapacitásának fejlesztése; közös pályázatok elkészítése; i) Az aktív állampolgári részvétel, valamint a demokratikus kötelezettségek és jogi ismeretek terjesztése; j) Alkotóművészeti tevékenységek (kézművesség, képzőművészet, előadó művészet, kreatív ipar) szervezése, támogatása: k) Életvezetési programok szervezése; l) Az Európai Uniós tagságból Magyarországra háruló feladatok (oktatás, közművelés) ellátásában való közreműködés. m) Tudományos eredmények közhasznú ismeretterjesztése n) Anyanyelvi kultúra ápolása Magyarország határain belül és a határokon kívül; o) Felnőttképzés és szakképzés folytatása; valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása; p) Idegen nyelvi ismeretek terjesztése, vizsgáztatás; q) Tehetséggondozó tevékenységek folytatása, szakkörök, vetélkedők, táborok, levelező versenyek szervezése; r) Csillagászati-, űrkutatási ismeretterjesztés, vetélkedők, szakkörök, táborok keretében; s) Együttműködés a határon túli oktatási, képzési, felnőttképzési szervezetekkel; t) Határon túli, határon átnyúló, oktatási, oktatást kiegészítő, képzési, felnőttképzési, közművelődési és ismeretterjesztési tevékenység; u) Civil szervezetekkel való együttműködés határon belül és határon túl; v) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének, (re)integrációjának, foglalkoztatásának segítése, az egész életen át tartó tanulás célkitűzése alapján; w) Ismeretterjesztő, felvilágosító kiadványok megjelentetése; x) Az ifjúsági korosztályok társadalmi integrációjának, iskolai előmenetelének, pályaválasztásának, munkaerő-piacra való belépésének elősegítése; továbbá társas (szociális) kapcsolataik bővítése, közösségi, közéleti részvételük fej fejlesztése, családi életre való felkészítése, szülői szerepük és életpálya tervezésük tudatosságának erősítése, egyéni és közösségi kompetenciáinak és értelmes szabadidő-eltöltési lehetőségeinek fejlesztése; 9 Korábbi szakmai tapasztalatok, referencia programok bemutatása Az Egyesület rendezi évek óta a Környezetvédelmi országos konferenciát a Bács- Kiskun Megyei Műszaki és Természettudományi Egyesülettel karöltve, a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara támogatásával. Az Egyesület tagja az országos Óvodai Tehetség Tanácsnak, és 40 éve rendez óvodapedagógiai nyári egyetemet. A Nyári Egyetem Magyarország legrangosabb óvodapedagógiai továbbképzésének számít elindulásától kezdve, ahol értékes elméleti, kutató szakemberek munkáját lehet megismerni. A hagyományokat tisztelve ma is arra törekszik az Egyesület, hogy ezt az értéket megőrizve, a társadalom változásainak, igényeknek figyelembe vételével olyan egyeteme maradhasson az óvodapedagógusoknak, ahol a gyermeknek és óvodapedagógusnak kijáró tiszteletet megéreztetve nyíljon ki a kollégák önmeghatározó pedagógiai gondolkodása a napi igényes gyakorlathoz.

10 Korábban 10 éven át rendezte meg az Egyesület a drog és ifjúság című drogfogyasztást megelőző rendezvényt, mely ugyancsak megalapozta az egészségfejlesztésben való jártasságot és kapcsolatrendszert. Ugyancsak több éven át rendeztek mentálhigiénés konferenciát, nagyhírű szakmai előadók részvételével. Mentálhigiénés és bűnmegelőzési rendezvényeket rendeztek a rendőrséggel közösen Együttműködés a civilekkel: Más civil szervezetekkel való együttműködés, partnerség kialakítása a munkaerő piaci szolgáltatások minél szélesebb kialakítása érdekében. Ebben a folyamatban a TIT különböző szervezetei, a Műszaki és Természettudományi Egyesület, a Szervezési és Vezetéstudományi Egyesület, a Kecskeméti Zenészegylet, a Pedagógia Sub Rosa Egyesület, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület vett részt képviselővel a megrendezett tanácskozáson. Pályázatot nyert szociális gondozói területen, továbbképzések szervezésére. A felnőttképzési tevékenységben regisztrálva van az Egyesület mentálhigiénés, ifjúságvédelmi, egészségvédelmi rendezvények szervezésére, stb Munkavédelmi, munkaegészségügyi, tűzvédelmi akkreditált továbbképzést alapított és rendezett a régióban- e tárgyban kiadvány is készült iskolák, óvodák, és civil szervezetek részére, az ÁNTSZ segítségével és előadóival. 10 A program megvalósításának színtere: Kecskemét bemutatása Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közi Homokhátság közepén, közel azonos távolságban Budapest és Szeged között, a Kelet-Nyugat, illetve az Észak-Dél irányú főközlekedési utak kereszteződésében helyezkedik el, lakosainak száma meghaladja a főt. A megyeszékhely gazdasági szerepe és munkaerő felszívó ereje jelentős, szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik. A város összterülete 321 km2, melyből a belterület 32 km2, míg a külterület 257 km2. A település szerkezetét tekintve találhatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, bevásárló központok, áruházláncok, de megtalálhatók a kertvárosi részek (Petőfiváros, Hollandfalu, Műkertváros, Rendőrfalu, Szeleifalu) és a csatolt településrészek is (Hetényegyháza, Katonatelep, Kadafalva, Méntelek). A város sajátossága a rendkívül nagy területű és helyenként sűrűn beépített (pl. Felsőszéktó, Máriahegy) külterület is. A város története Közvetlen környékét már az i. e ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak. Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost. A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása április 3-án. Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként - akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé - övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a

11 központhoz - már a sáncárkokon belül - kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag. A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egy összegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra. Kecskemét 1950 óta az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna Tisza köze egyik regionális központja. A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjármű közlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki április 1-jén a város megkapta a megyei városi rangot, majd az önkormányzati rendszer 1990-es bevezetésekor megyei jogú várossá alakult. Kecskemétet 2009-ig szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán élhető város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik. Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap. 11 Demográfiai helyzet Az előzetes adatok szerint az elmúlt évben tovább fogyott a megye népessége: január 1- jén 520 ezren, 2 ezer fővel kevesebben laktak Bács-Kiskunban, mint egy évvel korábban. Március végéig 1075 kisgyermek született, 2-kal kevesebb, mint I. negyedévben. A csökkenés ellenére mérséklődött valamelyest a természetes népmozgalmi folyamatokból eredő népességfogyás, a halálozások száma ugyanis ennél nagyobb mértékben, 6-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élve születések és halálozások egyenlege csak a községekben és a megyeszékhelyen javult, az előbbiekben 15-kal emelkedett a születések száma. A többi városban viszont a halálozások 4-os mérséklődése mellett 14-kal kevesebb kisgyermek született, mint 2012 első három hónapjában. Főbb népmozgalmi adatok, I. negyedév Megnevezés Élve születések száma Halálozások száma Természetes szaporodás (+)/ fogyás (-) Egy éven aluli meghaltak száma Házasságkötések száma Kecskemét Többi város Községek összesen Március végéig a megyében 183 pár kötött házasságot, számuk ismét fogyott, 7-kal kevesebben járultak az anyakönyvvezető elé, mint 2012 január március hónapjaiban. Különösen a megyeszékhelyen kívüli városokban csökkent a házasodási kedv, a 77 újdonsült házaspár alig több mint négyötöde a korábbinak, de Kecskeméten is 14-kal kevesebben választották a párkapcsolat ezen formáját.

12 Gazdasági jellemzők: Kecskemét gazdaságára az elmúlt években is az élénk vállalkozási kedv volt jellemző. Átalakulások, betelepedések, új vállalkozások létrehozása eredményeként év végén már több mint kecskeméti vállalkozást regisztráltak. A megyei székhelyű munkáltatók az I. negyedévben átlagosan 106 ezer főt foglalkoztattak, megközelítően ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A változás inkább a szellemi foglalkozásúaknál látható: számuk egy százalékot meghaladó mértékben csökkent, amely leginkább a költségvetési szférában mutatkozott meg. A fizikai foglalkoztatottak létszáma valamelyest emelkedett, mert ebben az állománycsoportban a versenyszféra 2-kal növelte alkalmazottai számát. Ez utóbbiban az iparba sorolt szervezetek közel 5-os mértékű fizikai létszámbővítése volt meghatározó. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 180 ezer forint volt, mintegy 4-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Országosan valamivel mérsékeltebb a növekedés, de a nemzetgazdasági szintű megyei bruttó átlagkeresetek 20-kal alacsonyabbak, mint az ország egészében. Bács-Kiskun megyében az egészségügyben és az építőiparban dolgozók keresete növekedett leginkább (10, illetve 7-kal), néhány szolgáltatási területen viszont, így az ingatlanügyletekkel valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozók esetében jelentősebben csökkentek a bruttó keresetek. 12 A regisztrált vállalkozások és a Regisztrált Társas vállalkozások Egyéni vállalkozási formák vállalkozások száma száma vállalkozások száma számának alakulása Év Érdemes kiemelni, hogy a gazdasági válság ellenére 2008 és 2011 között nem csökkent sem az összes regisztrált, sem a társas vállalkozások száma, ez utóbbi különösen kedvező folyamatnak tekinthető, figyelembe véve az országos tendenciákat. A gazdasági válság hatását részben az egyéni vállalkozások számának visszaesésében (2005 és 2011 között 25- kal csökkent a számuk) érhetjük tetten. A belső piac szűkülését leginkább a kis családi vállalkozások érezték meg, körükben volt a legnagyobb a leépülés. Ugyanakkor a társas vállalkozások számának felfutása nagy valószínűséggel a Mercedes beruházásnak is köszönhető, amely nem csak új cégek megjelenését hozta, de a már hosszabb ideje a városban működő vállalkozások helyzetét is stabilizálta, illetve javította. A regisztrált vállalkozásokon belül a vizsgált időszakban folyamatosan és erőteljesen emelkedik a társas vállalkozások száma, melyet jól tükröz, hogy a kilencvenes évek közepe óta bővül a bejegyzett cégek száma, amely 2005 és 2011 között sem veszített lendületéből. A jogi személyiségű vállalkozások száma és aránya is folyamatosan növekszik, ami kedvező folyamatként

13 értékelhető, hiszen ezek a cégek általában stabilabbak, piacképesebbek, több embernek adnak munkát, mint a jogi személyiség nélküli (bt., kkt.) vállalkozások. A városban tevékenykedő vállalkozások méretéről elmondható, hogy a foglalkoztatottak száma alapján jellemzően a mikro- és kisvállalkozások körébe tartoznak. A regisztrált vállalkozások döntő többsége 2010-ben 97,1-a 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott. E méretkategóriába tartozó vállalkozások arányukat évről-évre növelik, amely egyrészről mutatja a városban jelenlévő kedvező vállalkozási aktivitást, másrészről viszont jelzi is a vállalkozások egy részének sérülékenységét is válságok idején. Viszonylag kevés az igazi nagyfoglalkoztató Kecskeméten, mindössze 19 olyan vállalkozást regisztráltak 2010 végéig, amelyeknél 250 főnél több a foglalkoztatottak száma. Ezek a cégek többnyire éve tevékenykednek a városban. Ilyenek: Autoflex-Knott Kft., Bácsvíz Zrt., Fornetti Kft., Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Knorr-Bremse Kft., Kunság Volán Zrt., Phoenix- Mecano Kft., Univer-Coop Zrt., Univer-Product Zrt., STI Petőfi Nyomda Kft., Gallfood Kft., Freudenberg Simmerringe Termelő Kft., Airvent Légtechnikai Zrt. Ehhez a csoporthoz csatlakoznak a városban újonnan megjelenő cégek is, mint például a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. vagy a Duvenbeck Immo Kft. 13 A településen elérhető közszolgáltatások Kecskemét Megyei Jogú Város egészségügyi, oktatási, szociális, lakhatási és kulturális ellátottsági szintje, szolgáltatási rendszere jó színvonalú, megfelel a kor követelményeinek, az említett közszolgáltatási szegmensek jelentős városfejlesztési potenciált képviselnek. Ugyanakkor a fenti tevékenységek finanszírozása, foglalkoztatási kilátásai, valamint társadalmi hasznosságukhoz mért megbecsültségük nem éri el a kívánatos szintet. A nehéz helyzetben lévő közszolgáltatási területek megmentése, pozícióinak javítása Kecskemét számára fontos, hiszen az Önkormányzat jelentős szerepet szán ennek a szférának a helyi társadalom szervezett megújításában. Egészségügy Kecskemét Megyei Jogú Város egészségügyi alapellátása mindenben megfelel a kor követelményeinek, kapacitását tekintve pedig megfelel a lakossági igényeknek. Az egészségügyi szolgáltatások színvonala a városi Egészségügyi Központ 2002-ben történt felújításának, valamint a megyei kórház bővülő szakambuláns ellátottságának köszönhetően javult. Az ügyeleti rendszer 2006 folyamán átalakult, melynek működtetését a Kecskemét és Környéke Településeinek Egészségügyi Társulása (Kecskemét központtal) a kistérség csaknem egészének tekintetében biztosítja. A városban a háziorvosok száma 2000-hez viszonyítva 4 fővel 53-ra növekedett, míg a házi gyermekorvosok száma (26 fő) változatlan maradt, így a háziorvos-ellátottság az évezred végéhez képest (1434 fő/orvos) javult napjainkban 1390 lakos jut egy orvosra. Ez az érték a megyei jogú városok hasonló értékeivel összehasonlítva átlagosnak mondható. Hasonlóan átlagosnak tekinthető a fogorvosi ellátottság, melynek keretében 17 szakorvos és 5 iskolaorvos látja el a napi feladatokat. A háziorvosi ellátásban megjelentek száma az elmúlt években a felnőtteknél fő körül, míg a gyermek ellátásban fő körül stabilizálódott A megyeszékhely szakorvosi rendelőintézetei, valamint a megyei kórház és a repülőkórház szakambulanciái nemcsak a város, hanem tágabb környezetének igényeit is kiszolgálja. A járó beteg szakellátás évi rendelési ideje közel 5-kal növekedett 2000 és 2006 között, s hasonló mértékben emelkedett az évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma is. A 2007-es esztendő ebben a trendben valószínűleg csak átmeneti csökkenést hozott, így figyelembe véve a

14 lakosság általános egészségügyi állapotát, a város rendelőintézeteiben fel kell készülni a betegszám korábbi évekre jellemző szintjének visszaállására. Fekvőbeteg-ellátás A fekvőbeteg ellátásban Kecskemét kiemelkedő szerepet tölt be a megyében. A megbetegedési mutatók tekintetében az ország egyik leghátrányosabb régiójában mintegy dolgozó látja el feladatait a város kórházaiban. Kecskemét két kórházában (Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórháza), öt telephelyen jelenleg összesen ágyon tudnak betegeket kezelni, ami csökkenő ágykapacitást jelent 2000-hez képest (1591 ágy). Az ágyszám csökkentés és az egészségügy nehéz helyzete ellenére a város kórházait, különösen a megyei kórházat az elmúlt évek folyamán igyekeztek az igényeknek megfelelően korszerűsíteni. A beruházások eredményeként az elmúlt néhány évben az onkoradiológiai központ emeletráépítést kapott, s a Bőr- és Nemibeteg Gondozó is új épületbe költözhetett. Sor került a központi műtőblokk korszerűsítésére, új Gastroenterológiai Központ kialakítására, a diagnosztikai épületrész megújítására, valamint az ún. hotelépület felújítására. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a kórház a megyei hatókörű feladatai (pl. belgyógyászat, kardiológia, szájsebészet) mellett az onkoradiológia, az ortopédia, valamint a plasmapheresis terén már regionális feladatokat is ellát. Az osztályok többsége A kategóriás akkreditált osztály, melyek keretében több mint 120 szakellátás vehető igénybe, melyek közül speciális ellátást tud biztosítani a plasztikai sebészet, az urológia, a nőgyógyászati és a szemészeti lézerkezelés, az ortopéd sebészeti protézis beültetések, az ultrahangos kőzúzás, az ideg-, ér-, kéz-, száj illetve mellkas-sebészeti műtétek, a cukor-, a vérképzőszervi-, a rákbetegség megelőzése és gyógyítása vonatkozásában. Az elmúlt évtizedek tendenciájához hasonlóan 2000 és 2006 között is növekedett (mintegy 13-kal) a kórházi kezelésben részesültek száma, így 2006-ban a kórházból elbocsátottak száma közel fő volt, a tényleges ápolási napok száma pedig közelített a naphoz. A kórház a gyógyítás mellett az oktatásban is jelentős szerepet vállal, hiszen a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar és a kecskeméti egészségügyi szakképzés oktatókórházaként, illetve a szegedi diplomás ápolóképzés gyakorlóhelyeként is funkcionál. A járó és fekvőbeteg-ellátás fontos kiegészítői a gondozóintézetek, melyek közül Kecskeméten tüdőbeteg-, bőr- és nemibeteg-, onkológiai, addiktológiai és pszichiátriai gondozó egyaránt működik. A városban működő gyógyszertárak száma 24, mely kiegészül még 2 fiók gyógyszertárral. A 26 egységből álló hálózat egyenletes területi elhelyezkedést mutat. A gyógyszertárak száma 1993-at követően (12db) kezdett gyarapodni, s 1998-tól számuk gyakorlatilag nem változott (az egységek száma limitálva volt), ami optimális kereslet-kínálati viszony kialakulását eredményezte. Ebben hozhat némi változást néhány olyan kereskedelmi egység (pl. benzinkutak, bevásárló központok), melyek a közelmúltban a gyógyszertárak termékpalettájához hasonló (vény nélkül kapható gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, gyógynövények és kozmetikai cikkek) kínálattal jelentek meg. 14 Szociális alapszolgáltatások: Az ESZII által nyújtott alapszolgáltatások az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az utcai szociális munka, a családsegítés, a támogató szolgálat, az idősek nappali ellátása, a nappali melegedő, és az értelmi fogyatékosok nappali ellátása. Az étkeztetés keretében az ESZII gondoskodik azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkezéséről, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben részesül az az igénylő is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkeztetésről más módon gondoskodni.

15 Ellátási szerződés alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gondoskodik 100 fő népkonyhai étkeztetéséről. A házi segítségnyújtás keretében az ESZII gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik önmaguk ellátására nem képesek, illetve azokról, akik az egészségi állapotuk miatt erre rászorulnak, ezt az ellátási formát igénylik és gondozási szükségletét az intézményvezető megállapította. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 1999 óta működik a városban. A szolgáltatás közvetlen állami támogatása 2010-től megszűnt, így ezt jelenleg 104 készülékkel működteti az intézmény. E rendszer segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybe vevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás július 1-jétől az állam kötelező feladatai közé tartozik, december 31-ig az állami fenntartó feladatellátási megállapodást kíván kötni önkormányzatunkkal a feladat további biztosítására. A családsegítés olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. E feladatot több átszervezést követően az ESZII egy központi telephelyen (a gyermekjóléti központ feladataival együtt, és kihelyezett ügyfélfogadást is tartva) biztosítja. 15 Oktatás Kecskeméten jelenleg 34 óvoda, 25 általános iskola, 13 középiskola, 8 gimnázium, valamint a Kecskeméti Főiskola három kara folytat itt képzést. A 2012/2013-as tanévben összesen 1944 pedagógus és oktató dolgozott a megyeszékhely oktatási intézményeiben. Az általános iskolákban 886 tanár a középiskolákban 841 pedagógus valamint 230 oktató volt regisztrálva Kecskemét felsőoktatási intézményeiben. Fontos kiemelni, hogy az önkormányzati kezelésű óvodák, általános iskolák és szakközépiskolák több csoportba összevontan működnek. Jelentősek az egyházi tulajdonú oktatási intézmények, de mellettük találhatunk a városban, magánkézben lévő óvodát és iskolát is. Középfokú oktatási intézmények a megye 12 nagyobb városában működnek. A középiskolai osztálytermek száma az országos tendenciáknak megfelelően 16-al, a szakiskolai osztálytermek száma azt jóval meghaladóan, majd 60-al magasabb, mint 2001-ben. A középiskolai feladat-ellátási helyek korábbi folyamatos növekedése azonban 2008 után megtorpant. A gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma a 2001-től 2008-ig 30-ról 46-ra növekedett, majd 2010-re már újra 43-ra csökkent. A szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma 2001-ben még 50 volt, 2008-ban is 49, ma már csak 43. A szakiskolák feladat-ellátási helyeinek száma töretlenül nő, míg 2001-ben 33 volt, ma már eléri a 44-et. A középiskolák és szakiskolák fenntartói szerkezetét változatosság jellemzi. A 2010/2011-es tanévben települési önkormányzat volt a fenntartója a szakiskolák felének, és a középiskolák 42 -nak, alapítvány, természetes személy a szakiskolák 23 -nak, a középiskolák 19 -nak. Elsősorban gimnáziumok vannak egyházi működtetésben (a középiskolák 13 -ban). Az 1000 lakosra jutó nappali középiskolások száma a megyében (40,8) az országos (44), illetve a regionális átlag (44,3) alatti, míg az 1000 lakosra jutó nappali szakiskolások száma (17,1) jelentősen meghaladja az országos (13,9), és a regionális átlagot (15,9) is. A megyében tanuló középiskolások túlnyomó többségben (92 ) megyei lakosok, de a megyében lakó középiskolásoknak csupán 87 -a jár Bács-Kiskun iskoláiba. Kecskemét a megye hagyományos és jelentős felsőoktatási központja. A Kecskeméti Főiskola három 2000 előtt önálló főiskolaként működő - karán (Gépipari és Automatizálási, Kertészmérnöki, Tanítóképző) elsősorban alapszakokon és az egyes karokon elérhető felsőfokú szakképzéseken, továbbképzéseken folyik az oktatás. Kecskemét város felsőoktatási palettáját színesíti a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézete ahol angol nyelvű alapszak és mesterképzési szak, valamint továbbképzés folyik. A

16 fenti intézményeken kívül Kecskeméten még két helyen folyik egyetemi oktatás. A Szegedi Tudományegyetem ÁOK repülő-orvosi tanszéke a Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórházában működik, míg a Nyugat-Magyarországi Egyetem formatervező tanszéke szilikátművészeti képzésének oktatásait a Nemzetközi Kerámiastúdióban tartja. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Károli Gáspár Református Egyetem közösen levelező jogászképzést is indított Kecskeméten, de 2011-ben jogszabályi módosítások miatt ezt már nem hirdették meg. Kulturális és közösségi szolgáltatások 16 A kulturális és közösségi szolgáltatások terén Bács-Kiskun megye és ezen belül Kecskemét kimagaslóan jól teljesít. Ezt már a statisztikai mutatók is jelzik. Az ezer lakosra jutó könyvtári egységek száma (2 636) például a dél-alföldi megyék közül itt a legmagasabb, de országos viszonylatban is kedvező (a megyék átlaga 2 381). Csak két apró faluban nem működik könyvtár, ráadásul a megyei Katona József Könyvtár 2005-ben elindította Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatást, melynek segítségével a bekapcsolódó kistelepüléseken élő lakosság is helyben jut hozzá korszerű könyvtári szolgáltatásokhoz. A könyvtárak nagyon gyakran egyben információs pontként, sőt művelődési, közösségi központként is működnek. A megyében 2 színház működik, a nagy múltú Kecskeméti Katona József Színház és a 2006 óta működő Kalocsai Színház. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon kínálatában szerepel többek között színjátszó- és bábos szakkör, újrahasznosító kézműves műhely, tánctanfolyamok, zenekuckó, sakk-darts-jóga- és sportkörök, KÖZ-TÉR ifjúsági közösségi tér, kirándulások, Ifjú Morbid Színpad, Kerámia Szakkör, Kortárs Képzőművészeti Műhely, Animációs Műhely, Disputa Klub, Otthon Mozi, Parádfürdői Ifjúsági Tábor is. Ezen programok mellett az intézmény ifjúsági művészeti találkozókat is szervez, mint például a Fringe Fesztivál vagy a Regionális Diákszínjátszó Találkozók, amelyek a fiatal tehetségek számára is kiváló bemutatkozási lehetőségeket kínálnak. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon a Helpi Kecskeméti Ifjúsági Iroda és Fejlesztő Műhellyel és a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztallal együttműködve valósítja a között időszakban meg a Nyitott kapuk ifjúságfejlesztés Kecskeméten című, 30 programelemből álló projektet, amely ötvözi az ifjúsági tanácsadó és információs munkát és a kompetenciafejlesztő közművelődési programokat. Kiemelt célja, hogy segítse a fiatalok társadalmi beilleszkedését, hogy teljes értékű, aktív polgárokká válhassanak. A Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ kínálatában helyet kap egyebek mellett a Kecskeméti Táncegyüttes, a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köre, a Kecskeméti Képzőművészek Közössége, a Kecskeméti Napraforgó Foltvarró Kör, a Bohém Klub, a Kecskeméti Ásványgyűjtők Baráti Köre, és számos egyéb klub. Megemlítendő ezen a téren a nagy hagyományokkal rendelkező Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kecskeméti Alkotóház is. A hagyományos népi művészetek terén jelentős szerepet játszanak a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely játékkészítő és kézműves műhelyei, valamint táncfoglalkozásai. Ugyanehhez a szakterülethez kapcsolódnak a Népi Iparművészeti Múzeum szakkörei és kézműves foglalkozásai, amelyeken családok és iskolai csoportok nyerhetnek betekintést a népi mesterségek világába. Sportélet A város több élvonalbeli csapattal is büszkélkedhet a különböző sportágakban ban jutott fel az első osztályba a Hírös Futsal Club SE (azóta megszűnt), a BB Kecskeméti KSE

17 kézilabdacsapat, valamint a Kecskeméti TE labdarúgócsapat. Mindhárom sportágban először sikerült Kecskemétnek az élvonalban képviseltetnie magát. A város férfi kosárlabdacsapata, a Kecskeméti KSE 2006-ban megnyerte a Magyar Kupát. Az ország egyik legjobb rögbi csapatának számít a KARC, ugyanez a röplabdában a Kalo-Méh Kecskeméti SE-ről mondható el. Fontos megemlíteni, hogy a kosár-, kézi-, és röplabdacsapat egy egyesített sportegyesület keretein belül működik. A város női kézilabdacsapata a Kecskeméti NKSE, mely a másodosztályban játszik. Asztaliteniszben a Kecskeméti Spartacus SK női és férfi csapata egyaránt az Extraligában szerepel. A Hírös Vízilabda SE a férfiak, míg a Villanó Fókák a nők vízilabdacsapata, mindkettő a másodosztályban játszik. Egyelőre amatőr státuszú a város amerikai futball csapata, mely a Kecskemét Goats névre hallgat. A csapatsportokon kívül színvonalas a kecskeméti birkózás, búvárúszás, cselgáncs, lovassport, rally, sakk, súlyemelés, úszás, vívás és a több különféle irányzathoz tartozó távolkeleti küzdősport. A város három olimpiai bajnok szülötte Polyák Imre és Bóbis Gyula birkózók, valamint Földi Imre súlyemelő, a Nemzet Sportolója. A kecskeméti sportélet legfontosabb helyszínei a Széktói Stadion, a Messzi István Sportcsarnok és a Kecskeméti Fedett Uszoda. A városlakóknak az egyesületeken kívül is sokféle lehetőségük van a szabadidősport gyakorlására, például a Benkó Zoltán Szabadidőközpontban, a főtéri fedett sakkasztaloknál vagy a Belvárosban rendszeresen megrendezett futóversenyeken. A Kecskeméti Gokart Stadionban gokart- és motorkerékpár versenyeket rendeznek. A szabadidősport szervezésére számos intézményi és városi egyesület és alapítvány működik a városban, akik különböző spotágakban szervezik a fiatalok és az idősebb korosztály szabadidősportban való aktív részvételét. Kecskeméten városi szintű családi verseny elsősorban utcai futóversenyek formájában szerveződik. Az elmúlt időszak legnagyobb versenyei a Vásárhelyi Félmaraton és Családi Futófesztivál, a K&H Olimpiai Futónap, a Hírös Félmaraton, a Rotary Futás, a Szilveszteri Futás, valamint a Domb Futás versenysorozat voltak. Családi programok esetén meg kell említeni az Olimpiai Ötpróba London elnevezésű programot, mely eseménysorozat Kecskeméten négy sportágat - gyalogtúra, futás, kerékpározás, úszás - ölelt fel. A Kecskeméti Nagy Sportágválasztó két napos rendezvény ben 3-4 ezer látogatóval került megrendezésre. A fiatalok mintegy 40 sportággal ismerkedhettek meg, illetve próbálhatták ki egy időben egy helyen a sportolás különféle lehetőségeit. Bár az idei évben elmaradt a program, a következő évi szervezés már folyamatban van. 17 Közösségi tájékoztatás, média és infokommunikáció A közszolgáltatások egy sajátos szegmensét képezi a közösségi tájékoztatás, mely nagy hagyományokkal rendelkezik Kecskeméten. A közösségi tájékoztatás módja és csatornái az elmúlt évszázad során az általános társadalmi és technikai fejlődés hatására jelentős változáson mentek keresztül. A rendszerváltozás és a demokratikus normák magyarországi terjedésével a közösségi tájékoztatás szerepe jelentősen felértékelődött. Kecskemét 1999-ben elfogadott gazdasági programja külön foglalkozott a lakosság és az önkormányzat közötti kommunikáció fejlesztésével és szorgalmazta a kölcsönös információáramlás javítását a helyi polgárok, az intézmények és az önkormányzat, illetve a város és a világ között. A város teljes körű tömegkommunikációs bázissal rendelkezik. Az írott sajtó legjelentősebb reprezentánsa a Petőfi Népe, mely több mint ötven éve jelenik meg napi rendszerességgel. A helyi közéleti újságok közül a jelentős olvasótáborral rendelkező Kecskeméti Lapok (hetilap) emelhető még ki. Az önkormányzati döntésekről, a tervezett fejlesztésekről és az önkormányzattal összefüggő információkról a negyedévente megjelenő Városházi Hírekből tájékozódhat a helyi lakosság. A kecskeméti sajtóorgánumok piacát színesítik a közérdekű helyi kereskedelmi lapok is, mint a Kecskeméti Extra, a Kecskeméti Szuperinfo és a Kecskeméti Est.

18 A városban két helyi kereskedelmi rádió rendelkezik a Nemzeti Hírközlési Hatóság (URH- FM) műsorszórási engedélyével, a Gong Rádió a 96,5 Mhz-en, míg a Klubrádió Kecskemét a 97,7 MHz-en sugároz saját készítésű műsorokat. A helyi lakosság tájékozódásának legfontosabb információ forrása a városi közügyekben egy önkormányzati lakossági felmérés szerint a Kecskeméti Városi Televízió, mely naponta jelentkező hírműsorával és több közéleti és kulturális magazinműsorával (Hivatalból, Háttér, Közélet, Hírös Múzsa, Fórum, stb.) szolgálja a város lakosainak széleskörű tájékoztatását. A kecskeméti városi tartalomszolgáltatás csatornái közül említést érdemelnek az Interneten elérhető hírportálok (pl. Hírös Index, Kecskemét Online, BAON), valamint a város honlapja (www.kecskemet.hu), mely az egyik leglátogatottabb helyi honlap. A fenti tartalomszolgáltatók mellett, említést érdemelnek még a hagyományos média szervezetek (Kecskeméti TV, Petőfi Népe, Kecskeméti Lapok) internetes oldalai és a városi intézmények honlapjai (Kecskemét Megyei Jogú Város, Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ, Katona József Megyei Könyvtár,- köztük az egyesületünk honlapja is- stb.), melyek számos helyi információt és tartalmat jelenítenek meg. Az internetes hálózat jelentősége messze túlmutat egy manapság divatos hírközlési rendszeren, hiszen a technológia a hagyományos, egyirányú információközlő csatornákhoz képest kétirányú adatforgalmat tesz lehetővé. Ez a technikai megoldás számos alkalmazás és szolgáltatás (széleskörű információgyűjtés, e-ügyintézés, internetes levelezés és fórumok, elektronikus vásárlás, távmunka) meghonosodását tette lehetővé a kecskeméti lakosság körében 18 Közösségi közlekedés A megyében a közforgalmú közlekedést túlnyomórészt a MÁV-Start Zrt. illetve a Kunság Volán Zrt. bonyolítja. A helyi közlekedésből egyre inkább kiveszik részüket a magánszolgáltatók, egyelőre csak kisebb járműparkkal és alacsonyabb szolgáltatási szinttel. A helyközi, távolsági és nemzetközi közforgalom a MÁV vonalain illetve a különböző Volán vállalatok, főleg a Kunság Volán vonalain történik. A nemzetközi forgalom lebonyolításába az Orangeways révén a magánvállalkozások is bekapcsolódtak. A nagyobb településekről akár a megyén vagy Magyarországon belül, akár külföldi célállomást könnyen elérhetnek az utasok. Problémát a kisebb lélekszámú települések lakosainak közlekedtetése okozza. Bár a volán járatok elég jól behálózzák a megyét, a vasútvonalak és menetrendek ritkítása, valamint a volán társaságokat szorító takarékossági intézkedések sok település esetében nem teszik lehetővé a megfelelően sűrű közforgalmú közlekedést és az utasok által kedvelt ütemes menetrendeket. További probléma, hogy közúti és a vasúti menetrendek nincsenek megfelelően összehangolva, amelyek elsősorban szintén a kistelepülésen élők életét nehezítik. Komolyabb helyi közforgalmú közlekedés csak Kecskeméten van a megyében, de ez is messze elmarad tőlünk északabbra illetve nyugatabbra lévő országok színvonalától. Kecskeméten a Kunság Volán 53 autóbusszal, évi megközelítően 2,5 millió kilométerrel szolgálja ki a helyi közforgalmú közlekedési igényeket. A vonalhálózat 70-es évek, mára már elavult szakmai elveit követi: sok átláthatatlan vonal, központi pályaudvar, ritkán járó csuklós buszok jelentős aránya, korszerűtlen utas tájékoztatás jellemzi. Az egyes városrészek közötti összeköttetés csak két pályaudvaron történő átszállással lehetséges. A helyi járatos buszok ugyanis 2 pályaudvarra, - nagyobbrészt - az Aranyhomok Szálló mögötti helyi és kisebb részt a Noszlopy Gáspár parkban található távolsági pályaudvarra futnak be. A járműpark elöregedett, túlnyomórészt magaspadlós járművek üzemelnek. Környezetvédelem Levegőminőség

19 A hazai levegőminőség évi értékelése a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet által meghatározott egészségügyi határértékek alapján készült. Az értékelés alapját a manuális mérőhálózatban vizsgált 2 fő komponens (nitrogén-dioxid, szálló por) szolgáltatta. A Város levegőminőségének jellemzésére a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti Országos Légszennyezettségi mérőhálózat adatai állnak rendelkezésre, a RIV hálózatból (Nyíri u 11.; Katona József tér 4.; Halasi út 2.) Megnevezés RIV mérőállomások átlaga Átlag (µg/m 3 ) 26,61 25,3 30 Határérték éves (µg/m 3 ) Határérték 24 órás (µg/m 3 ) órás határérték átlépés (db) Minősítés jó jó jó 2012-ben mért NO2 statisztikai mutatói éves átlagok alapján 19 A évre vonatkozó átlagértékek alapján szállópor (PM10) tekintetében a levegőminőség átlépte a szennyezett kategória küszöböt. A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellett egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is. Ivóvíz A közüzemi ivóvíz-vezeték hossza 2000 és 2006 között 212,5 km-rel bővült, a töretlen fejlesztésben nagy szerepet játszott a lakossági kezdeményezések önkormányzati támogatása, illetve az országban elsőként létrejött Víziközmű Társulat. A társulat hathatós közreműködésével hat év alatt a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma mintegy 15-kal bővült (2006-ra lakás csatlakozott a rendszerre), így napjainkra a kecskeméti lakásállomány 98,9-ában tudják biztosítani a vezetékes ivóvizet. A fejlesztések nem csak az ellátottsági szint javítását célozták, hanem készülve a magyarországi követelményeknél szigorúbb európai uniós minőségi elvárásokra technológiai fejlesztések is elindultak, melyek a szolgáltatott víz uniós határértéket meghaladó vas-, mangán- és arzéntartalmának csökkentésére irányulnak Magyarországon - az uniós előírásokkal összhangban - az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet határozza meg, hogy milyen vizsgálati paramétereket milyen rendszerességgel kell ellenőrizni a fogyasztói hálózati pontokon. Általánosságban megállapítható, hogy a kecskeméti I. sz., valamint a II. sz. vízműtelepeken működő tisztítás-technológia hatékony, így a szolgáltatott víz minősége megfelel a Kormányrendeletben foglaltaknak. Szennyvíz

20 Hasonlóan nagyarányú fejlesztések mentek végbe a szennyvíz-hálózat bővítése, s a közcsatornára történő lakossági rákötések területén. Ennek során az ISPA program keretében, Kecskeméten mintegy 130 km szennyvízgyűjtő-hálózat és hozzá kapcsolódóan 70 km bekötő vezeték épült 2003 és 2007 vége között. A teljes hálózat 2006-ban a hivatalos KSH statisztikák szerint 207 km volt, ami 2008-ban már meghaladta a 300 km-t. Kecskemét városban keletkező szennyvizeket teljes egészében a kecskeméti szennyvíztisztító telepen tisztítják. A beérkező szennyvíz mennyiségi és minőségi jellemzői a tervezetthez, és a határértékekhez viszonyítva is megfelelő. Hulladékgazdálkodás 20 Hulladékgazdálkodás tekintetében megállapítható, hogy a lakosságtól elszállított és a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Közszolgáltató Kft. telephelyére (Kecskemét, Kisfái, hrsz.: 0737/12) szállított települési szilárd hulladékok mennyisége lényegesen csökkent a évtől, amely elsősorban annak köszönhető, hogy július 1-jén bevezetésre került a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. A környezettudatos szemlélet kialakítása terén a legnagyobb szabású akció a Zöld ernyőkecskemétiek az élhetőbb környezetért projekt volt a Kecskeméti Ifjúsági Otthon koordinálásában. A projekt célja a lakosság figyelmét felhívó, tájékoztató, cselekvésre ösztönző kampány megvalósítása a fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás érdekében. A projekt során megvalósuló események és kiadványok törekedtek arra, hogy meggyőző, interaktív formában, megtapasztalható módon mutassák be a környezettudatos magatartás cselekvési alternatíváit. A környezettudatos szemlélet formálását célozta az Önkormányzat azon döntése is, hogy Kecskeméten bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés. Ehhez kapcsolódik a Nyitott Szemmel Egyesület által meghirdetett Tapossa laposra! akció is, amelynek keretében a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai csatlakoztak a szelektív hulladékgyűjtési mozgalomhoz. A város bekapcsolódott a Kapcsold ki! energiatakarékossági szemléletformáló kampányba is, ahol a szervezők nemcsak a lakosságot szólították meg, hanem az Önkormányzatot és annak intézményeit is. Hagyományos rendezvény az Autómentes Nap is, amelyben Kecskemét szintén részt vesz. Fontos környezettudatos szemléletformáló kampány volt az Önkormányzat szervezésében 2012 tavaszán megvalósuló Zöld Karika Program is. A program célja a hétköznapi öko-tudatosság népszerűsítése volt ismert kecskeméti sportolók segítségével, rámutatva ezzel a környezettudatosság és a sportos, egészséges életmód kapcsolatára is. A program azt a szemléletmódot erősítette, hogy az egyén maga is tehet a környezete fenntartásáért, rajta is múlik, hogy Földünk a jövőben is élhető maradjon. A programsorozat 5 helyszínen valósult meg, több mint 400 felső tagozatos gyermek részvételével. A sportolókon kívül kiemelkedő szakmai partnere volt a programnak a Kecskeméti Ifjúsági Otthon is. A környezetvédelem jeles napjai (Autómentes Nap, Energiatakarékosság világnapja, Madarak Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, Erdők hete) keretében interaktív módon kerülnek bemutatásra az ivóvíz megőrzésének fontossága, a biológiai sokféleség jelentősége, a gyógynövények hasznossága és a madárbarát kert kialakításának lehetőségei. A kecskeméti iskolák körében keresetté vált a Zöld iskolai napok keretében megvalósult programok és Zöld ernyő klub tematikus előadásai. (kecskemet.hu/doc/kornyezetvedelem0_0.doc)

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

IDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

IDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA IDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testület ének 39/2011. (V.11.) KT. sz.

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

községben végzett közművelődési munkáról 2014-ben

községben végzett közművelődési munkáról 2014-ben Beszámoló a községben végzett közművelődési munkáról 2014-ben Tisztelt Képviselő- Testület! Az önkormányzat a közművelődési feladatok ellátására a közművelődési tevékenységek~ folyamatos ~megval6síthat6ságára

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 9/2007. (I. 22.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 9/2007. (I. 22.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 9/2007. (I. 22.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Nyírpazony Község Önkormányzata között megkötött intézményfenntartói társulási megállapodás

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL

A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL A Szarvasi Önkormányzat 39/2003. (XII.19.) rendelete az IFJÚSÁGRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV: tv. 8. (1) - (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Éjszakai Forgatag. a Kecskeméti Spartacus Sportkör és Közösségi Tér szervezésében

Éjszakai Forgatag. a Kecskeméti Spartacus Sportkör és Közösségi Tér szervezésében Éjszakai Forgatag a Kecskeméti Spartacus Sportkör és Közösségi Tér szervezésében Éjszakai Forgatag Lehetőségek kiaknázása, igényfelmérés Saját tulajdonú csarnok, megfelelő infrastruktúrával Utánpótlás

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásáról A Baranya

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Fajlagos ö Összesen lakos 54 463. Jogcím. M.e. Tény Becsült mutató a b c. fő 54 463 500 fő alatti. 3 település 501-1000 fő lakosú

Fajlagos ö Összesen lakos 54 463. Jogcím. M.e. Tény Becsült mutató a b c. fő 54 463 500 fő alatti. 3 település 501-1000 fő lakosú Fajlagos ö Összesen lakos 54 463 Kistérség adatai település 29 Jogcím M.e. Tény Becsült mutató Sorszám elnevezése a b c 24. 2.2.1. a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 2.1. Többcélú általános

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL

KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL 11 12 1 2 10 3 9 4 8 5 7 6 KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL LAKOSSÁGI SZEGMENTÁCIÓ EÜ. ATTITŰDÖK

Részletesebben

A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat által jelenleg biztosított /kötelező / alapszolgáltatások és szakellátások formái és az ellátottak száma Az alábbi önkormányzati fenntartású intézmények

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 881011 Idősek nappali ellátása

841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 881011 Idősek nappali ellátása ALAPÍTÓ OKIRAT Az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulási Tanácsa (továbbiakban Társulási Tanács) az államháztartásról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései alapján az

Részletesebben

Alapító Okirat. /2006. (...) Kgy. sz. határozat 2. sz. melléklete

Alapító Okirat. /2006. (...) Kgy. sz. határozat 2. sz. melléklete /2006. (...) Kgy. sz. határozat 2. sz. melléklete Alapító Okirat Az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Fin áros X. kerület Kőbányai SZIVÁRVÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYUJTÖ, P. «stuict uiese KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ~4 j S2dj /Ior?f_ 1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3. Tel: 434-2150, Fax: 264-3621 onnn

Részletesebben

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását.

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását. Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 16-ої сесії VI скликання від 05.12. 2013р. 305 м.берегово _ VI _összehívású_16_ülésszaka 2013.12.05.én kelt 305

Részletesebben

Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről

Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről Beszámoló a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok tevékenységéről, hálózatuk aktuális helyzetéről A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok és az NDI kapcsolata Az NDI feladata, hogy az országban található összes

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

(2) szolgáltatásokra terjed ki. (3)

(2) szolgáltatásokra terjed ki. (3) Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2004.(II.16.), 4/2005.(I.28.), 37/2005.(VI.8.), 8/2006.(II.20.), 29/2006.(IX.1.), 2/2007.(I.31.), 18/2007.(IV.12.), 7/2008.(I.30.), 22/2008.(IV.30.),

Részletesebben

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelete a közművelődésről szóló 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelet módosításáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2012. november 29-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2012. november 29-i rendes ülésére 5. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 29-i rendes ülésére Tárgy: A szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII.

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Kommunikációs terv. R. M. Á. I. Kazinczy Ferenc Tagiskola

Kommunikációs terv. R. M. Á. I. Kazinczy Ferenc Tagiskola OM: 201026-004 Kommunikációs terv R. M. Á. I. Kazinczy Ferenc Tagiskola OM: 201026-004 I. Célok 1.1. Átfogó célok: A referenciaintézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens,

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Köszöntjük programunk nyitórendezvényén!

Köszöntjük programunk nyitórendezvényén! Köszöntjük programunk nyitórendezvényén! Salgótarján, 2011. június 29. Körmendy Éva, programvezető Kik vagyunk? Kik vagyunk? ILS Nyelviskola / KATEDRA Salgótarján a 21. tanévét zárta SEAGULL Szakképző

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből.

Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből. J E G Y Z Ő K Ö N Y V I K I V O N A T Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből. POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 77/2011.(V.30.)ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő A tehetségsegítő programokban korábban vagy jelenleg részt vevő tehetséges fiatalok kortárs tehetségsegítővé

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Színestér Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Győr, Vasvári Pál u. 1/a. www.maltai.hu 2011. Február 25. Szakmai Nap Előzmények Bűnmegelőzési pályázat:kiíró

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban

Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Gyermekvédelmi szempontok a 2016-os költségvetési javaslatban Társaság a Szabadságjogokért 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Gyermeki jogok A gyermekeket

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN Kostyál L. Árpád elemzési alprojekt vezető TÁMOP-5.2.6-13/1-2014-0001 kiemelt projekt Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest - Moha Ház, 2014.12.12.

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

4/2002.(II.3.) számú rendelet

4/2002.(II.3.) számú rendelet 1 5. számú melléklet 4/2002.(II.3.) számú rendelet Bekecs községi Önkormányzat Közművelődési feladatairól A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek gyakorlása közcél.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Kötelezően ellátandó feladatok

Kötelezően ellátandó feladatok I. számú Függelék Kötelezően ellátandó feladatok 1./ Vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, vízkárelhárítás, árvíz és belvízelvezetés (zárt csapadékcsatorna hálózat és nyílt árkok karbantartása),

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2009. május 28-ai ülésére.

Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2009. május 28-ai ülésére. Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2009. május 28-ai ülésére. Tárgy: Tájékoztató az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás működésének tapasztalatairól

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

2/ aa. melléklet Az Önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról szóló önkormányzati rendelethez

2/ aa. melléklet Az Önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról szóló önkormányzati rendelethez és támogatások 1 Önkormányzati hivatal működésének támogatása 1010103 összesen 254,75 1 166 755 000 1 166 755 000 2 Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás 1010205 támogatása összesen 891 534

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

I.fejezet A rendelet hatálya

I.fejezet A rendelet hatálya Bőcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2007.(IV.26.) számú rendelete A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról Bőcs Községi Önkormányzat

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

Életre keltjük épületét

Életre keltjük épületét Tégy bele csövet, szerelvényt! Hol kazán ontja melegét, a ház életre kél Közel 40 fő munkatársi létszám, közel 100 főt foglalkoztató alvállalkozói kör. 300 m2, XXI. századi technológiával épült iroda,

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

Közszolgáltató, önállóan működő intézmények ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Közszolgáltató, önállóan működő intézmények ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közszolgáltató, önállóan működő intézmények ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A költségvetési szerv Neve: SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT Székhelye: 3922 TAKTAHARKÁNY, HONVÉD U. 32. SZ. Feladat ellátási

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok "A TAKTAHARKÁNYI REFORMÁTUS TEMPLOMÉRT" Közhasznú (oktatási,kulturális,egyéb) 3922 Taktaharkány, Béke utca 40. képviselő: Fodor József Károly Elsődlegesen a

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához

Velem községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.

Részletesebben

A Felso Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás ALAPÍTÓ OKIRATA

A Felso Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás ALAPÍTÓ OKIRATA A Felso Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva) FELSÖ-KISKUNSAGI ÉS DUNAMELLÉK TOSSCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2001 Budapest, 2002. május 2 1. A szervezet alapadatai: Elnevezés: Bejegyzett nevén: Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány Ma-holnap

Részletesebben

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 2-7/2009. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2009. november 27-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 98/2009. (XI. 27.) közgyűlési határozata intézményi alapító okiratok

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben