Ahorvát történelemben új korszak
|
|
- Ignác Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1990. február A Horvát Demokrata Közösség (HDZ) elsõ gyûlésén meghatározzák a párt által követendõ célokat: a centralizáció megakadályozása, a Horvát Köztársaság politikai és gazdasági szuverenitásának megteremtése, a magántulajdon tisztelete, a kollektív tulajdon eltörlése, privatizáció, a Horvátországon kívüli horvátok védelme. Horvátország, A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) választási plakátja, április , május 6 7. Többpárti választások Horvátországban. A Horvát Demokratikus Közösség a szavazatok 48%-ával megszerzi a mandátumok abszolút többségét. A május végén megalakuló parlament valamennyi házában többséget kap a HDZ május 30. Az új horvát parlament elsõ ülésén Franjo Tuœmant választja meg köztársasági elnöknek. Stjepan Mesiå vezetésével a HDZ alakít kormányt augusztus 17. A Knin környéki szerbek fegyveres felkelésének kezdete december 21. A horvátországi szerbek Milan Babiå vezetésével létrehozzák a Krajinai Szerb Autonóm Területet december 22. A horvát parlament új alkotmányt fogad el. Ez biztosítja a demokratikus szabadságjogokat, Horvátországot önálló államnak deklarálja, valamint kimondja: Horvátország kilépésérõl a jugoszláv föderációból a parlament kétharmados többsége határozhat május 19. A horvátországi népszavazáson a függetlenségrõl és a szövetségi államforma elvetésérõl döntenek június 25. Horvátország kinyilvánítja függetlenségét november 18. A több mint 3 hónapon át tartó ostromban elpusztult Vu- Ahorvát történelemben új korszak kezdõdött 1990 tavaszán. Az április án és május 6-án megtartott elsõ szabad választásokon a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) szerezte meg a többséget, és a többpárti szábor a HDZ vezetõjét, Franjo Tu mant választotta meg Horvátország elnökévé. Az új kormányzat az országot a horvát nép szuverén nemzetállamaként akarta berendezni, de nem tagadta meg teljesen Jugoszláviát sem: egyfajta gazdasági és politikai integrációs keretté, önálló köztársaságok konföderációjává kívánta azt átalakítani. Új alkotmányt fogadtak el, rendszerváltó reformokat hirdettek, megkezdték a szerbek eltávolítását a vezetõi és közhatalmi pozíciókból, hozzáláttak az önálló horvát fegyveres erõk létrehozásához. Végül Szlovéniával közös javaslatként kidolgoztak egy konföderációs tervet. Az új zágrábi politika fogadtatása Az új horvát politika éles belgrádi ellenzéssel találkozott. A reformer szövetségi kormányfõ, a horvát Ante Markovi ugyan az ország demokratikus átalakítására törekedett, de a jugoszláv föderáció megõrzését kívánta. A (félig szintén horvát) Veljko Kadijevi hadügyminiszter vezette régivágású tábornokok azonban a titói Jugoszlávia megvédését tartották feladatuknak. Slobodan Miloševi szerb elnök fokozatosan lemondott eredeti céljáról: a recentralizáció eszközeivel újrateremteni az ország egészét átfogó nagyszerb dominanciát. A politikai realitások alapján látva az európai szocialista rezsimek és a jugoszláv egypártrendszer összeomlását elfogadta a szûkebb Jugoszlávia perspektíváját. Hajlandó volt Szlovénia és egy megkisebbített Horvátország elengedésére azért, hogy erõit átcsoportosítsa és a szerbség számára fontosabb országrészeket összetarthassa. (Többek között azért érhetett el gyors sikert a szlovén függetlenedés, mert Szlovéniában nem élt sok szerb, így Miloševi nem volt érdekelt a szlovén elszakadás katonai megakadályozásában.) A horvátországi szerbek szintén elutasították az új zágrábi politikát. Õk a 4,8 milliós népesség 12%-át alkották A Horvát Köztársaság alkotmányának ünnepélyes kihirdetése. Zágráb, december
2 A jugoszláv tagköztársaságok elnökei, 1991: (balról) M. Bulatovi (Montenegró), K. Gligorov (Macedónia), S. Milo evi (Szerbia), F. Tu man (Horvátország), A. Izetbegovi (Bosznia-Hercegovina), M. Ku an (Szlovénia) (de ideszámíthatjuk a jugoszláv nemzetiségû 3% többségét is), s 1941 megismétlõdésétõl tartva és Miloševi tõl biztatva a helyi zendülések sorozatával kivonták a szerblakta területeket (elsõként, már 1990 augusztusában a knini Krajinát) Zágráb fennhatósága alól. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, hogy a háborús felelõsség kérdésében világosan láthassunk: bár a Tu man-kormányzat valóban hozott a szerbeket diszkrimináló döntéseket (a régi alkotmányban biztosított államalkotó ma úgy mondanánk, társnemzeti státus megvonása, elbocsátási hullám), mégsem ez volt a háború igazi oka. A szerb álláspont ugyanis eleve úgy szólt, hogy a szerblakta területek csakis akkor maradhatnak Horvátország részei, ha az nem lép ki Jugoszláviából. Ezzel Horvátország feloldhatatlan dilemma elé került, mert a háború elkerülése érdekében le kellett volna mondania vagy a függetlenségérõl, vagy területi épségérõl. A szétlõtt vukovári víztorony az ostrom jelképévé vált kovárt elfoglalják a szerb szabadcsapatok és a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) december 6. A JNA legerõteljesebb tüzérségi támadása Dubrovnik ellen. Szárazföldrõl és hadihajókról egyaránt lövik a várost, az Óvárosban több mûemlék épület is megsérül január 15. Az Európai Közösség 15 tagállama (s még aznap Magyarország is) elismeri Horvátország függetlenségét, mely ugyanezen év május 22-én felvételt nyer az ENSZ-be április eleje A boszniai háború kezdete. A Jugoszláv Hadsereg és helyi szerb alakulatok megtámadják a bosnyákokat és a horvátokat. Kalasnyikov-botrány ATuœman-kormányzat kérésére 1990 októberében Magyarország a jugoszláv szövetségi hatóságok megkerülésével hadi eszközöket szállított Horvátországba, különbözõ források szerint ezer Kalasnyikov-géppisztolyt és más fegyvereket, összesen 11 millió dollár értékben. Bár mindez eltörpül a teljes horvát fegyverimporthoz képest Horvát menekültek Magyarországon, 1991 (amely eleinte a jugoszláv törvények, késõbb pedig az ENSZ általános nem csak a horvátokra vonatkozó fegyverembargója miatt illegálisnak minõsült), de kezdetben jelentõs tételnek számított és hozzájárult a születõ horvát haderõ felfegyverzéséhez. A szállításokat a belgrádi szövetségi kormány tiltakozására Budapest leállította, ennek ellenére a háborút jóval megelõzõen lebonyolított, s ezért politikailag és nemzetközi jogilag valóban vitatható ügylet a nyilvánosságra kerülése után (1991. január) Magyarország számára nemzetközi bonyodalmakat okozott, belpolitikailag pedig éles vitákhoz vezetett. Horvátország függetlenségét kifejezõ plakát augusztus 2. Parlamenti és köztársasági elnöki választások Horvátországban. A száborban ismét a HDZ szerez többséget. Az elnökválasztáson már az elsõ fordulóban nagyarányú gyõzelmet arat a függetlenségi háborúban az országot irányító Tu man április február Bosnyák horvát háború Közép-Boszniában és Mostar környékén. Szórványos összetûzések a boszniai háború kezdeti szakaszában is elõfordulnak a bosnyákok és horvátok között, amelyekbõl 1992 októberétõl kezdve egyre több lesz, de a zágrábi kormány egészen 1993 januárjáig továbbra is eljuttatja a fegyvereket és utánpótlást a bosnyák hadsereg (ABiH) egységeihez januárjában Közép- Boszniában intenzívebbé válnak a harcok. A küzdelem 1993 áprilisában fajul súlyos háborús összecsapássá a Lašva 83
3 völgyében, illetve Mostarban és környékén február Bosnyák horvát fegyverszünetet írnak alá Zágrábban március 18. Washingtoni egyezmény Horvátország és Bosznia-Hercegovina között. A két fél az USA közvetítésével újra politikai és katonai szövetséget köt egymással, aminek eredményeképpen 1995-ben a daytoni békéhez vezetõ fordulat következik be a boszniai háborúban szeptember II. János Pál pápa elsõ horvátországi látogatása. Zágrábban több százezres (egyes becslések szerint egymilliós) hívõsereg elõtt Eleinte a nagyhatalmak sem támogatták a horvát elszakadási törekvéseket: a jugoszláv Gorbacsovot, Ante Markovi ot favorizálták, Tu mant pedig avítt nacionalistának tartották. Ez az álláspont csak 1991 augusztusától kezdett megváltozni, amikor a Szovjetunió bomlásának felgyorsulásával megszûnt a precedensteremtéstõl való félelem. Jugoszláviából egyre sokkolóbb háborús hírek érkeztek, Németország pedig nyíltan kampányolni kezdett a horvát és szlovén függetlenség mellett. Ez január 15-re vezetett oda, hogy az Európai Közösség tagjai (majd a nyomukban más államok, például Magyarország másnap) elismerjék a független Horvátországot. Az elsõ háborús év: 1991 II. János Pál pápa Kuhari bíborossal a zágrábi katedrálisban tart szentmisét. Még két alkalommal, 1998-ban és 2003-ban látogatott el horvát földre. Második útja alkalmából Marija Bistrica horvát Mária-kegyhelyen boldoggá avatja Alojzije Stepinac zágrábi érseket május 1 2. A Horvát Hadsereg a Villám nevû hadmûveletben felszabadítja Nyugat-Szlavónia megszállt részeit augusztus 4 7. A mindössze négy napig tartó Vihar hadmûveletben a horvát haderõ elfoglalja a nemzetközi közösség által el nem ismert, úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság óta szerbek által ellenõrzött nyugati és déli szektorait. A szerb lakosságot a terület déli és északi szektorában a helyi szerb kormányzat evakuálja, a középsõ részrõl (Kordun) a szerbek többsége elmenekül. A harcok után visszatérhet a területre az 1991-ben távozásra kényszerített horvát népesség szeptember 29. Elõre hozott parlamenti választások. A felszabadító há- Horvát katonák a Vihar hadmûvelet során, 1995 A horvát kormány május 19-re referendumot írt ki, amelyen 86%-os részvétel mellett (a szerbek zöme bojkottálta) a szavazók 94%-a támogatta az ország önállóságát. Ezután a szábor június 25-én deklarálta Horvátország függetlenségét. Miloševi válasza egyértelmû volt: kész lett volna elismerni a horvát nemzet önrendelkezési jogát, de elutasította a horvát állam elszakadási jogát az adott határok között. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy csak a szerb részek nélküli (illetve a felosztandó Bosznia egyes területeivel, például a horvátlakta Nyugat- Hercegovinával kiegészülõ) Horvátország elszakadását akarta elismerni. S miután erõfölényben érezte magát, minden kompromisszumot elutasítva a diktátumok politikáját folytatta. Janajev-puccs ASzovjetunió felbomlásának megakadályozását célzó augusztus 19-i moszkvai katonai hatalomátvétel, amelynek során a Rendkívüli Állapot Állami Bizottságában (GKCSP) tömörülõ párt-, állami és katonai vezetõk Mihail Gorbacsov helyett a Szovjetunió alelnökét, Gennagyij Janajevet nevezték ki ügyvezetõ államfõnek. A puccs két nap alatt összeomlott (fõképp a Borisz Jelcin orosz elnök vezette ellenállásnak köszönhetõen), s ezzel visszafordíthatatlanná vált a szovjet állam és a szocialista rendszer bomlási folyamata. A népszavazás plakátja, május 19. Miloševi tõl eltérõen, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) kezdetben még Horvátország teljes lerohanásának és egy új zágrábi kormány felállításának a tervét fontolgatta. Azonban a szlovéniai intervenció (június 27 július 7.) és a moszkvai Janajev-puccs (augusztus ) bukása véget vetett minden olyan illúziónak, hogy a szocializmus megvédhetõ és Jugoszlávia összetartható. Ezért a JNA tényleges célja az lett, hogy a szerbek védelmére és önrendelkezési jogára hivatkozva leválassza Zágrábról a szerb, illetve a nagyszerb szempontok alapján szerbnek minõsített területeket. A hadsereg politikai céljainak megváltozását elõsegítette az is, hogy gyorsan veszített Gennagyij Janajev 84
4 Szlovéniai intervenció Az áprilisi szlovén választásokat a függetlenség hívei nyerték meg: a reformkommunista Milan Kuøan lett az elnök és a jobbközép DEMOSpártszövetség alakított kormányt Lojze Peterle vezetésével. Az új kormányzat azonnal hozzákezdett Szlovénia függetlenségének az elõkészítéséhez (amelyet kezdetben Ljubljana is összekötött Jugoszlávia konföderálásának tervével), majd június 25-én deklarálta a köztársaság kilépését a jugoszláv föderációból. Ez akkor már nem lett volna elfogadhatatlan Miloševiå számára, de a jugoszláv integritás hívei (az egymással is vitázó Markoviå és Kadijeviå) bízva a horváthoz hasonlóan a szlovén függetlenség iránt is elutasító nagyhatalmi támogatásban, kísérletet tettek Jugoszlávia állami egységének katonai eszközökkel történõ helyreállítására: a határõrizet központi kézben tartását elõíró kormányrendeletre hivatkozva a JNA június 27-én megpróbálta elfoglalni a határállomásokat és a köztársaság stratégiai pontjait. Az akció azonban csak fél sikerrel járt, mert a Szlovén Nemzeti Gárda körülzárta a katonai egységeket és blokád alá vonta a laktanyákat. A kisebb-nagyobb megszakításokkal 10 napig tartó és (többnyire a JNA-kiskatonák közül kikerülõ) áldozattal járó összecsapásoknak az Európai Közösség közvetítésével megkötött brioni egyezmény vetett véget (július 7.), majd a szövetségi államelnökség július 18-i döntése (miszerint három hónap alatt kivonják a JNA-t a köztársaságból) de facto elismerte Szlovénia függetlenségét. multietnikus összetételébõl: a nem szerb nemzetiségûek szabotálták a mozgósítást, a magasabb posztokon lévõket és a tábornoki karban amúgy is kisebbségben lévõ horvátokat és szlovéneket pedig folyamatosan váltották le vagy nyugdíjazták. Ekkor már hónapok óta voltak helyi összetûzések a JNA és a szerb szabadcsapatok, illetve a horvát rendõrség és Nemzeti Gárda (ZNG) egységei között. Augusztus végére a harcok háborúvá eszkalálódtak. Akkor került szerb ellenõrzés alá Baranya és kezdõdött meg Vukovár ostroma; ez volt a háború évi szakaszának legnagyobb ütközete, ahol a város védõi három hónapig, Vukovár három hónapos szerb ostromának áldozatai: temetõ a város határában A Horvát Nemzeti Gárda felvonulása. Zágráb, május 28. november 18-ig kitartottak. A horvát ellenállás kezdetben kaotikus volt, de lassan komolyabb katonai szervezettséget kapott: például a ZNG szeptember 14- tõl blokád alá vette a laktanyákat. Ennek ellenére a Jugoszláv Néphadsereg megszállta Horvátország területének mintegy 30%-át. Ez lett a december 19-én kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság, amely azonnal kinyilvánította, hogy a többi szerb állammal közös unióban kíván maradni. A megszállt területekrõl a nem szerb lakosság zöme elmenekült vagy elûzték õket (az etnikai tisztogatások már ekkor megkezdõdtek, bár késõbb Boszniában és Koszovóban tömegesebb formát öltöttek). Ugyanakború sikerét kihasználva Tu man elnök választásokat ír ki, amit ismét a HDZ nyert meg, míg az ellenzéki választási pártkoalíciók alakítását megnehezíti a megemelt parlamenti küszöb. Ekkor választhatnak elõször a határon túli horvátok, a száborban listán 12 mandátum sorsáról dönthetnek november 12. A horvát kormány és a horvátországi szerbek képviselõi külön-külön Zágrábban, illetve Erdõdön (Erdut) egyezményt írnak alá Kelet-Szlavónia és Baranya még megszállt területeinek horvát igazgatás alá kerülésérõl, amelyre kétéves átmeneti ENSZ-kormányzás után kerül sor november 21. A boszniai háborúkat lezáró daytoni békeegyezmény aláírása június 15. Újabb köztársaságielnök-választás. Tu man ismét gyõz, de a korábbinál kisebb választói részvétel mellett január 15. Kelet-Szlavónia, Nyugat-Szerémség és a Drávaszög végleg visszakerül Horvátországhoz december 10. Meghal Tu man, az önálló Horvát Köztársaság elsõ elnöke január 3. A Szociáldemokrata Párt, a Horvát Szociálliberális Párt és négy kisebb párt koalíciója legyõzi a HDZ-t. Az új kormányfõ az SDP elnöke, Ivica Ra an lett. A hatpárti koalíció meghirdeti a szakítást Tu man konzervatív nemzetépítõ politikájával és fel kívánja gyorsítani Horvátország euroatlanti integrációját. A kezdeti sikerek után azonban mind bel-, mind külpolitikai téren az egymással torzsalkodó, részben felbomló, részben vagy egészben a kormányból is kilépõ pártok uralma csalódást hoz a választópolgároknak január 24 február 7. Meglepetésre a kisebbik kormányzó pártszövetség jelöltje, Stjepan Mesi gyõz (41,1%) a Tu man halála miatt megüresedett köztársasági elnöki székért folytatott ver- Stjepan Mesi, a Horvát Köztársaság elnöke esküt tesz folytatás a 88. oldalon 85
5 86 A bosznia-hercegovinai háború A horvát lakosság evakuálása Dályáról (ma: Dalj), 1991 A z 1990-es évek nyugat-balkáni háborúinak leghosszabb ideig tartó (1992. április október) és legtöbb áldozattal járó (140 ezerbõl 100 ezer, ezen belül csaknem 70 ezer bosnyák emberéletet követelõ) szakasza, amely hadmûveleti értelemben szorosan összefonódott a horvátországi háborúval (miközben a szlovéniai intervenciót vagy az es hármas konfliktust a NATO Szerbia elleni bombázásait kiváltó szerb albán harcokat ebben az értelemben önálló háborúknak tekinthetjük). A szerb célok Boszniában is a horvátországihoz hasonlóan alakultak: maguknak követelték és három éven át az ellenõrzésük alatt tartották a köztársaság területének 70%-át, az eleve szerb többségû területek mellett számos olyan stratégiai, gazdasági vagy közlekedési szempontból fontos térséget is, amelyek csak az etnikai tisztogatások nyomán váltak szerb többségûvé. A horvátok a háború elején és végén közösen harcoltak a szerbek ellen az Alija Izetbegovi által vezetett bosnyákokkal, de a két szövetséges 1993-ban egymás ellen fordult (sõt egy bosnyák belháború is kitört Izetbegovi és Fikret Abdi hívei között). A háború menetét végül 1995 nyarán a NATO-légicsapásoktól is támogatott horvát bosnyák offenzíva fordította meg, amellyel a kimerült, megosztott és elszigetelt szerb erõk már nem tudtak hatékonyan szembeszállni. A háborút lezáró daytoni békeszerzõdés (1995. november 21.) véget vetett az öldöklésnek, de Bosznia-Hercegovina állami értelemben mindmáig instabil maradt: például a legutóbbi, októberi választások óta a jelen sorok írásáig eltelt nyolc hónap alatt sem sikerült kormányt alakítani. kor a többi horvát területrõl odamenekült az úgynevezett csendes etnikai tisztogatásnak (munkahelyi diszkrimináció, kilakoltatás, fizikai fenyegetés) kitett szerbek jelentõs része. A szerb erõk Maslenicánál a tengerig kijutva és a dalmát kikötõket blokád alá vonva elszigetelték a központi országrésztõl Dalmáciát, Pakrac Verõce irányába elõrenyomulva pedig csaknem teljesen elvágták Szlavóniát. Az erõátcsoportosítás jegyében (s hogy a blokád alá vett laktanyákból kivonja erõit és eszközeit, ami nem mindig sikerült), a JNA fokozatosan kivonult Horvátország többi részébõl. A védekezés során Zágráb megpróbált külsõ támogatást szerezni, a függetlenséget elismertetni, hogy agressziónak kitett szuverén államként nemzetközi segítséget kaphasson. Emellett minden belsõ erõforrást a honvédelemre fordított. Augusztus 2-án nagykoalíciós (csupán a Tu mant tehetetlenséggel vádoló szélsõjobboldalt nélkülözõ) kormány alakult. Anton Tus tábornoknak, a jugoszláv légierõ korábbi parancsnokának a vezetésével egységes szervezetbe integrálták a különféle fegyveres erõket (Horvát Hadsereg, HV), ami meggyorsította a hadseregépítést. Igaz, ez csak 1995-re járt teljes sikerrel, de már 1991 decemberében képesek voltak egy jelentõs nyugat-szlavóniai ellentámadásra ben azonban még az volt a jellemzõbb, hogy egy növekvõ létszámú, harcra kész, és a lakosság által támogatott, de hiányos (szinte csakis könnyû-) fegyverzetû és egyenetlen képzettségû katonaság védekezett az elvben nagy túlerõt képviselõ és technikai fölényben lévõ, de a létszámhiány és a politikai káosz miatt a teljes arzenálját bevetni nem tudó JNA-val szemben. Így a HV a stratégiai pontok védelmére és az ország szétszakításának a megakadályozására koncentrált, de a megszállt területek visszaszerzésére még nem volt esélye. Se háború, se béke : végén a horvátoknak még felkészülési idõre volt szükségük, a szerbek pedig szerették volna területfoglalásaikat változtatás nélkül megtartani. Mindkét félre nemzetközi nyomás nehezedett, így megnyílt a lehetõség egy tûzszünetre. Ráadásul növekedõben voltak a boszniai feszültségek, ezért Belgrád és Zágráb egyaránt Boszniára akart koncentrálni. Ilyenformán az január 2-i tûzszüneti megállapodással elcsendesedett a háború, majd az ENSZ BT február 21-i határozata alapján nemzetközi haderõt (UNPROFOR) telepítettek a válságövezetekbe. A békefenntartók bevonulása azonban nem jelentette a harcok teljes befejezõdését januárja és 1995 augusztusa között egyfajta se háború, se béke állapot uralkodott, amelyben gyakran elõfordultak incidensek. Ugyanakkor nagyobb harcokkal csak a horvátok maslenicai és nyugat-szlavóniai akciói jártak: 1993 januárjában a HV Dalmácia és a központi országrész közötti szárazföldi kapcsolat biztosítása céljából indított sikeres támadást, 1995 májusában pedig elfoglalta a nyugat-szlavóniai ENSZ-szektort. A konfliktus politikai rendezésére nem volt mód, mert az immár nemzetközileg elismert Horvátország ragaszkodott a háború elõtti határaihoz, a független Krajina pedig nem volt hajlandó visszatérni Horvátországba annak ellenére, hogy a nemzetközi béketervek széles körû autonómiát kínáltak a horvátországi szerbségnek (és annak ellenére sem, hogy taktikai okokból Belgrád is valamifajta megegyezést szorgalmazott). Tovább bonyolította a helyzetet az 1992 áprilisa és 1995 októbere között tomboló boszniai háború. A horvátok és a szerbek az ottani hadszíntéren is egymással szemben sorakoztak fel, de Zágráb nem tudta magát távol tartani a nagyhorvát nacionalizmustól, és egyes idõszakokban (fõképp az évi horvát bosnyák háború
6 idején) lényegében Belgrád társagresszoraként fellépve nyíltan fontolgatta Bosznia szerb horvát felosztásának a lehetõségét. A fordulat éve: 1995 A fordulat végül 1995-ben következett be. A többéves intenzív fegyverkezés és hadseregfejlesztés eredményeképpen megszületett egy ütõképes horvát haderõ, viszonylag modern technikai eszközökkel és 180 ezerre (a krajinai négyszeresére) felduzzasztható létszámmal. Eközben a szerb oldalon a kimerülés és megosztottság jelei mutatkoztak: a szerb gazdaságot leterítette a hiperinfláció az január 24-i pénzreform elõtt már napi 70%!, és elkezdtek Miloševi fejére nõni egykori bábjai hez képest megváltozott a háború nemzetközi megítélése: nõtt a horvátok és zuhant a szerbek támogatottsága. Az ENSZ gazdasági szankciókat vezetett be Szerbia ellen (1992. május 29.) és a háborús bûnösök felelõsségre vonása céljából létrehozta a hágai Jugoszlávia-törvényszéket (ICTY február 22.), amely vádat emelt az 1990-es évek szinte teljes szerb politikai és katonai vezetõ rétege ellen (de több, más nemzetiségû vezetõ, például Ante Gotovina horvát tábornok ellen is). Igen fontos volt az USA aktivizálódása: a Clinton-kormányzat nyomására megkötött március 18-i washingtoni egyezmények eredményeként létrejött a horvát bosnyák kiegyezés és helyreállt kettejük szerbellenes szövetsége. Így július október során az egymással együttmûködõ (és 87
7 folytatás a 85. oldalról senyben, (a második fordulóban) megelõzve az SDP-t és a HSLS-t képviselõ Dra en Budišát (27,7%). Mesi et 2005-ben, ugyan jóval kisebb választói részvétel mellett, de újraválasztják november 23. Elõre hozott választások, amelyek után ismét a HDZ alakít kormányt 2003 decemberében (43%- nyi szavazatot kap a mindössze 19%-ot szerzett SDP-vel szemben) Ivo Sanader vezérletével, aki részben liberális jelleget adva a szervezetnek, a centrum felé tolja el a HDZ politikáját október 3. Az Európai Unió dönt a horvát csatlakozási tárgyalások folytatásáról november 25. Parlamenti választások Horvátországban, amelyek elõször kaptak kétpárti jelleget (a HDZ 66, az SDP 56 mandátumot nyert el a 140 fõs száborban). A kisebb pártokkal és a nemzetiségi képviselõkkel folytatott koalíciós alkudozások a HDZ-nek kedveztek, s január 12-én ismét Ivo Sanader alakít kormányt április 1. A NATO közgyûlése felveszi Horvátországot tagjai közé. A horvát delegáció április 3 4-én vesz részt elõször a NATO közgyûlésén, majd április 7-én Brüsszelben felvonják a horvát lobogót a szervezet székháza elõtt. Rövidesen egy kisebb horvát katonai kontingens békefenntartó feladatokat vállal Afganisztánban július 1. Váratlanul lemond Ivo Sanader miniszterelnök. Utódja helyettese, az ugyancsak HDZ-s Jadranka Kosor, akinek a parlament július 7-én bizalmat szavaz. Kosor kormánya a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság miatt megszorító intézkedéseket vezet be december január 10. Ivo Josipovi, az SDP jelöltje a köztársasági elnökválasztás második fordulójában legyõzi Milan Bandi ot, Zágráb polgármesterét, aki korábban szintén az SDP tagja volt Jadranka Kosor kormánya a parlament kormánypárti és ellenzéki frakcióival együttmûködve komoly elõrelépést tesz az európai uniós csatlakozási tárgyalások és a jogharmonizáció terén április 15. A hágai nemzetközi törvényszék (ICTY) 24, illetve 18 év börtönbüntetésre ítéli Ante Gotovina és Mladen Marka tábornokokat. Az elsõ felmérések szerint a horvát lakosság 95%-a igazságtalannak és megalapozatlannak találja az ítéletet, és emiatt jelentõsen visszaesik az EU-csatlakozás támogatottsága. BÍRÓ LÁSZLÓ RESS IMRE SOKCSEVITS DÉNES Horvát politikusok Franjo Tu man ( ). Egykori partizán, késõbb a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) vezérõrnagya. Leszerelése (1961) után a zágrábi Munkásmozgalom-történeti Intézet igazgatója, majd az 1960-as évek végén már a horvát reformmozgalom ismert résztvevõje. Az as években háromszor börtönözték be nacionalista tevékenység vádjával ben a Horvát demokrata Közösség (HDZ) egyik alapítója, tíz éven át a vezetõje, egyúttal 1990-tõl haláláig a Horvát Köztársaság elnöke. Tu man ellentmondásos politikus volt, akitõl valóban nem állt távol a nacionalizmus és az autoriter hatalomkoncentráció ben a horvátországi szerb autonómia elutasításával maga is hozzájárult a szerb horvát konfliktus elfajulásához, mert lehetõvé tette a Jugoszláviát akkor már évek óta terrorizáló Miloševi nek, hogy ezúttal okkal hivatkozhasson a szerbség veszélyeztetettségére. Õt is felelõsség terheli az évi horvát bosnyák háborúért, az 1995-ös szerb exodusért, az általa kiépített félelnöki kormányforma pedig kifejezetten demokráciahiányos rezsimnek bizonyult (részben ezek miatt maradt ki Horvátország az euroatlanti integráció elsõ köreibõl). Ugyanakkor kétségtelen, hogy a jugoszláv végkifejlet sok más szereplõjétõl (például Miloševi tõl) eltérõen Tu man elfogadta a demokrácia alapvetõ normáit, a horvát függetlenségben szerzett érdemei pedig vitathatatlanok. Ante Markoviå (1924). Boszniai horvát nemzetiségû reformkommunista politikus, ben a titói Jugoszlávia utolsó miniszterelnöke és a nyugati hatalmak favoritja: sokan benne látták azt a politikust, aki biztosíthatja a rendezett és kiszámítható átmenetet, Jugoszlávia átvezetését az új világrendbe. Az 1990 januárjában látványos sikerekkel induló gazdasági reformja (az infláció megfékezése, a dinár konvertibilitása) otthon is népszerûvé tette, de a program a köztársaságok civakodása közepette hamar kifulladt: Tuœman az erõs központi hatalom hívét látta Markoviåban, Miloševiå pedig a horvátot és a reformert. De maga Markoviå sem ismerte fel idõben, hogy a nacionalizmus tetõzése idején nem elég csak a nyugati kapcsolatokkal és a gazdasági sikerekkel operálni: túl sokáig táplált illúziókat az állami egység megõrzését illetõen és késõn kezdte el szervezni a saját pártját (Reformszövetség), így a személyes népszerûségét nem tudta választási eséllyé konvertálni. Szerencsétlenül avatkozott be a szlovéniai konfliktusba is, mert a határõrizet átvételérõl szóló kormányrendelete hivatkozási alapul szolgált a JNA számára a katonai beavatkozáshoz. Azonban a hibái ellenére Markoviå a kibontakozás politikusa volt, ezért a bukásával elillant a térség békés átalakulásának utolsó esélye is. Stjepan Mesi (1934) ben a HDZ egyik alapítója, ben a szövetségi államelnökség horvát tagja (e minõségében a titói Jugoszlávia utolsó államfõje), ben a Horvát Köztársaság elnöke. Kezdetben Tu man egyik legközelebbi munkatársa, 1994-ben azonban szakított vele. Ellenzéki politikusként és köztársasági elnökként Mesi hangoztatott populista érveket, de 2000 után fontos szerepe volt a tu mani örökség negatív elemeinek a felszámolásában és Horvátország nemzetközi reputációjának a helyreállításában. Ante Gotovina (1955). Nyugalmazott tábornok, 1995-ben a spliti katonai körzet parancsnokaként a krajinai szerb bábállamot elsöprõ Oluja (Vihar) hadmûvelet egyik irányítója. A szerb civil lakosság ellen az offenzíva idején elkövetett bûncselekmények miatt az ICTY április 15-én elsõ fokon 24 évi börtönbüntetésre ítélte. Jóllehet más tábornokoknak (Anton Tus, Janko Bobetko, Zvonimir ervenko) nagyobb szerepük volt a horvát hadsereg felépítésében és sikereiben, a hõsszerepre alkalmasabb személyének, kalandorságtól sem mentes életútjának, igazságtalannak tartott perbe fogásának és évekig tartó bujkálásának köszönhetõen Gotovina lett a horvátok modern katonahõse, a függetlenségi háború egyik szimbolikus alakja. Elítélése politikai vihart és EU-ellenes tüntetéseket váltott ki. J. J. 88
8 a NATO-légierõ augusztus végi boszniai bombázásaival megsegített) horvát és bosnyák hadsereg összeroppantotta a krajinai és boszniai szerb fegyveres erõk ellenállását (Szerbia pedig nem volt abban a helyzetben, hogy beavatkozzon). Ezekbe a harcokba illeszkedett a HV augusztus 4 7-i Oluja (Vihar) hadmûvelete, amely Zvonimir ervenko vezérkari fõnök irányításával három nap alatt elsöpörte a Krajinai Szerb Köztársaságot. Ezzel Horvátország számára véget ért a háború. Igaz, a kelet-szlavóniai, nyugat-szerémségi és drávaszögi területek még szerb ellenõrzés alatt maradtak, de a november 12-i erdõdi egyezmény értelmében egy kétéves átmeneti periódus után, január 15-én ezek már békésen kerültek vissza Horvátországhoz. A háború során a horvátok megvédték függetlenségüket és országuk területi egységét, de ezért súlyos árat fizettek: ezerre tehetõ a horvát áldozatok (katonák és civilek, halottak és eltûntek) összesített száma (Boszniában további ötezerre), és a háborús periódus következtében Horvátország lemaradt az euroatlanti integráció elsõ köreirõl. A horvátországi szerbséget pedig kifejezetten katasztrófa érte: hétezer halott és eltûnt, 350 ezer menekült. Így ma a szerbek Horvátországban csak a lakosság 4,5%-át alkotják. Az utolsó másfél évtized A daytoni megállapodás lezárása: a párizsi békeszerzõdés aláírása december 14-én A háború óta eltelt másfél évtized még mindig nem volt elég a károk teljes eltüntetésére, a sebek begyógyulására és a megbékélésre. De nem is múlt el nyomtalanul. Az 1990-es évek közepén a horvát gazdaságot sikerült stabilizálni és növekedési pályára állítani. Az új valuta, a kuna május 30-i bevezetése, az adriai idegenforgalom fellendülése segített ebben. A 2000-es évek elején demokratizálták a politikai rendszert: a november 9-i alkotmánymódosítás a félelnöki rendszert parlamentáris kormányformává alakította át. Végül a Miloševi -rezsim bukása (2000. október 5.) megnyitotta a lehetõséget a horvát szerb viszony rendezésére: ma az államközi kapcsolatok normálisnak mondhatók, a horvátországi szerb párt pedig tagja a zágrábi kormánykoalíciónak. Mindez megmutatkozik Horvátország nemzetközi kapcsolataiban is: április 1-jén felvették a NATOba, és minden esélye megvan arra, hogy 2013-ban beléphessen az Európai Unióba. JUHÁSZ JÓZSEF Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfõinek találkozója. Zágráb, november
Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenElőrehozott parlamenti választások Horvátországban
Előrehozott parlamenti választások Horvátországban Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök 206. szeptember -ére előrehozott parlamenti választásokat írt ki Horvátországban. A Tihomir Orešković
RészletesebbenTanítási tervezet. I. Alapadatok
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2017. április 5., 9:00 Iskola megnevezése: ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Évfolyam, osztály: 10. C Tanít: Nagy Máté Teó Témakör megnevezése:
RészletesebbenAz entitásközi határ - a boszniai térfolyamatokat meghatározó választóvonal
Léphaft Á.-Reményi P.-Végh A.: Az entitásközi határ - a boszniai térfolyamatokat meghatározó választóvonal A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói,
RészletesebbenA Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenMoszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
RészletesebbenADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ
VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Levelező Tagozat. Európai Üzleti Tanulmányok Szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai Üzleti Tanulmányok Szakirány SZERBIA GAZDASÁGI PERSPEKTÍVÁI A DEMOKRATIZÁLÓDÁS ÉS AZ EURÓPAI FOLYAMATOK
RészletesebbenÜNNEPI KIADÁS SZLOVÉNIA FÜGGETLENSÉGÉNEK HUSZADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
TARTALOM NÉPSZAVAZÁS A FÜGGETLENSÉGRİL 1990, december 23 Hazai archív sajtó- a szlovén függetlenségi folyamatokról 1990-1991 MI TÖRTÉNT? A TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE ÉVES PROGRAMOK 2010-11 A 'PICTURE
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenH A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E
NATO KAPCSOLATOK ÉS FELADATOK SZARAJEVÓBAN NATO POLITICAL AND MILITARY RELATIONS IN BOSNIA-HERZEGOVINA A felbomló Jugoszlávia megoldatlan politikai konfliktusai vezettek a véres boszniai háborúhoz, amely
RészletesebbenKoszovó útja a függetlenségig
A HÓNAP TÉMÁJA 67 Juhász József Koszovó útja a függetlenségig Történelmi elõzmények Koszovóhoz hagyományosan erõs mind a szerbek, mind az albánok kötõdése. A terület évszázadok óta vegyesen lakott, gazdaságilag
RészletesebbenA kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
RészletesebbenÍgy alkotm{nyoztak ők
Így alkotm{nyoztak ők A Policy Solutions h{ttérelemzése a posztkommunista orsz{gok alkotm{nyoz{si folyamatairól 2011. janu{r Vezetői összefoglaló Húsz különböző ország alkotmányozásának vizsgálata megmutatta:
RészletesebbenFOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS
BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -
RészletesebbenORSZÁGOK, NÉPEK VAGY ETNIKUMOK...
A múltat be kell vallani" (József Attila) Juhász György (irodalomtörténész) ORSZÁGOK, NÉPEK VAGY ETNIKUMOK... Megjelent: a Magyar Nemzetben 2011. április 2-án Mezsgyén címmel MIT ÜZEN A BALKÁN? Európa
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
RészletesebbenA BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika
A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenJuhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:
1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága
RészletesebbenFőhajtás, mérce és feladat
Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
Részletesebbena magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;
Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja
RészletesebbenIZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a
RészletesebbenMakedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenAZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN
AZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HORVÁT MAGYAR HATÁRTÉRSÉGRE Rácz Szilárd XII. MRTT vándorgyűlés Veszprém, 2014. november
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenNemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
RészletesebbenKedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!
Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten
RészletesebbenAKNAVESZÉLY!!! Varga Norbert : Aknaveszély!!! GISOpen 2015. március 25 27.
AKNAVESZÉLY!!! J u g o s z l á v i a k i a l a k u l á s a Szerb Horvát Szlovén Királyság 1918 1929 Jugoszláv Királyság 1929 1941 I. Sándor király (II. Péter, Pál herceg) Jugoszlávia felosztása 1941-1945
RészletesebbenA Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
Részletesebben(Volt) Jugoszlávia. tország, Bosznia- Hercegovina, rsadalomföldrajza ldrajza II.
(Volt) Jugoszlávia Szlovénia, Horvátorsz tország, Bosznia- Hercegovina, Szerbia és Montenegro,, Macedónia Európa regionális társadalomft rsadalomföldrajza ldrajza II. Térkép Forrás: : Erdélyi magyar adatbank
RészletesebbenMészáros Tamás. Horvátország függetlenné válása és útja az Európai Unió felé
Mészáros Tamás Horvátország függetlenné válása és útja az Európai Unió felé GROTIUS E-KÖNYVTÁR 2010 Sorozatszerkesztő Horváth Jenő A tanulmány diplomamunka, 2010-ben került megvédésre a Budapesti Corvinus
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
Részletesebben1996-os emlékbélyegek
1996-os emlékbélyegek 1. MAGYAR - AZ 1956 -OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Bélyeg rendelési kód: 1996/005 2. ENGLISH - THE 1956 REVOLUTION - Order code of the stamp: 1996/005 3. GERMAN - Die Revolution
RészletesebbenBudapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
RészletesebbenA kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenA KALASNYIKOV-ÜGY. Juhász József
Juhász József A KALASNYIKOV-ÜGY 1991 elején kínos külügyi botrány rázta meg a magyar politikát, az ún. Kalasnyikov-ügy. Mint ismeretes, január 10-én a belgrádi Politika Ekspres című lap nyilvánosságra
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://csikszereda.gov.hu/tajekoztato-az-europai-parlamenti-valasztasokrol 2 A Parlament kialakulása 1952-ben alapították az Európai Szénés
RészletesebbenIII. (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT
C 271 E/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.10.7. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI PARLAMENT A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik
Részletesebben11238/16 gu/kb 1 DGC 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 18. (OR. en) 11238/16 COAFR 220 CFSP/PESC 618 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. július 18. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
RészletesebbenA háborúnak vége: Hirosima
Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt
RészletesebbenAz európai soknemzetiségű szocialista föderációk összeomlása és politikai földrajzi következményei, 1991-1995. Hajdú Zoltán
Az európai soknemzetiségű szocialista föderációk összeomlása és politikai földrajzi következményei, 1991-1995 Hajdú Zoltán 1. Bevezetés A nemzetközi hatalmi viszonyok és intézményesült rendszerek alapvető
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
Részletesebben15521/09 ZSFJ/md DG H1A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. november 24. (OR. en) 552/09 Intézményközi referenciaszám: 2009/004 (CNS) VISA 384 COWEB 252 COMIX 824 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE a
RészletesebbenA stratégiai vizsgálat nehézségeiről Az államok külpolitikai kompetenciájáról A stratégiai vizsgálat nagyobb nehézségeiről A globális stratégiai
A stratégiai vizsgálat nehézségeiről Az államok külpolitikai kompetenciájáról A stratégiai vizsgálat nagyobb nehézségeiről A globális stratégiai folyamatokról Az európai stratégiai folyamatokról A regionális
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenTörténelem levelező verseny II. FORDULÓ
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!
RészletesebbenPhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola
PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:
RészletesebbenAz első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
RészletesebbenA szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992
1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
Részletesebben2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1
OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.
RészletesebbenVIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
RészletesebbenVÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
RészletesebbenAz Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI))
P6_TA-PROV(2007)0482 Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI)) Az Európai
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
Részletesebbena) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista
'56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta
RészletesebbenА kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről
Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz
RészletesebbenIrományszám : ( IA 6&,0. Érkezett 2005 jún évi... törvény
piés Hivatala 111 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Irományszám : ( IA 6&,0 Érkezett 2005 jún 2 0. KÉPVISELŐI ŐNÁLLŐ INDÍTVÁNY 2005. évi.... törvény az állam által kötött egyes
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 4.rész
2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenEmber embernek farkasa
Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenA szerb kormány és ellenzéke
Nagy Attila Tibor A szerb kormány és ellenzéke Egy korábbi elemzésben beszámoltunk arról, hogy a szerb politikai rendszer milyen társadalmi, gazdasági, kulturális és külpolitikai kihívásokkal néz szembe.
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
RészletesebbenBudapest ostromkalauz
Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62
RészletesebbenEU HORVÁTORSZÁG PARLAMENTI VEGYES BIZOTTSÁG
EU HORVÁTORSZÁG PARLAMENTI VEGYES BIZOTTSÁG Első ülés 2005. március 3-4. ZÁGRÁB (a 2005. március 4-én elfogadott) NYILATKOZAT ÉS AJÁNLÁSOK SMZ/pel 2005. március 4. DV\568409.doc PE 350.471 Az EU Horvátország
RészletesebbenLÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája
LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenA romakérdés europaizálódása?
56 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. OKTÓBER Csiki Tamás A romakérdés europaizálódása? Az elmúlt két hónapban váratlanul nagy visszhangot kapott Európában egy olyan kérdéskör, amelyet az Európai Unió legfejlettebb
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 22.11.2012 B7-0000/2012 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenTIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998
TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa
RészletesebbenA VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG
Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben
RészletesebbenAZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu
AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és
Részletesebben9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001.
9.2 Az MK Nemzetbiztonsági Stratégiájának vázlata (Várhalmi Miklós, 2001.) 9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós,
RészletesebbenGONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
Részletesebben