MUNKANÉLKÜLISÉG A KECSKEMÉTI KISTÉRSÉGBEN MUNKÁT KERESŐ PÁLYAKEZDŐ FIATALOK HELYZETELEMZÉSE KECSKEMÉT,

Átírás

1 MUNKANÉLKÜLISÉG A KECSKEMÉTI KISTÉRSÉGBEN MUNKÁT KERESŐ PÁLYAKEZDŐ FIATALOK HELYZETELEMZÉSE KECSKEMÉT,

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS I. Kecskemét kistérség népessége...5 A népesség száma és alakulása...5 A népesség összetétele...6 Munkavállaló korú népesség, ezen belül fiatalok számának alakulása...7 II. Gazdasági aktivitás...9 Vállalkozások száma...9 Foglalkoztatás...10 Munkanélküliség a KSH munkaerő-felmérés módszerével...11 III. A regisztrált munkanélküliség alakulása a kecskeméti térségben...11 A munkanélküliség főbb jellemzői: munkanélküliek száma, munkanélküliség aránya...12 A munkanélküliség összetétel jellemzői: neme, iskolai végzettség, kor...13 Fiatal, éven aluli munkanélküliek aránya, főbb jellemzői...15 Tartós munkanélküliség...15 Munkanélküli ellátásban részesülők...16 Munkanélküliek foglalkozásonként...17 A munkanélküliek területi elhelyezkedése településenként...18 IV. Pályakezdő munkanélküliség és jellemzői...18 Számuk, arányuk változása...18 Összetétel jellemzői, kor, nem, iskolázottsági szint...19 Kívánt elhelyezkedési irányok foglalkozásonként...22 V. Középiskolák szakmai kibocsátása...22 VI. Kereset jellemzők...24 VII. Pályakezdők iránti igény...24 MELLÉKLETEK

3 BEVEZETÉS Szinte szlogennek számít, hogy a pályakezdő fiatalok felé kiemelt figyelem és foglalkozás irányul, ugyanakkor az erőfeszítések ellenére sem könnyű a helyzetük. Manapság a fiatalok előtt az eddigieknél is több tanulási lehetőség áll rendelkezésre a legkülönbözőbb szinteken, szak és egyéb képzési irányok tekintetében. Azonban a társadalomba való beilleszkedésükhöz, a megélhetésükhöz szükséges munkahelyekből már lényegesen kisebbek a lehetőségeik. A népesség, s különösen a jövő nemzedéke érdekében a fiatal népesség megtartása elodázhatatlan, rendkívül hatalmas feladat, ami a vidéki kistérségek, a tendenciózusan apadó lélekszámú települések előtt áll. Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben tapasztalat elvándorlás miatt csökkenő humán tőke beszűkíti a vidéki térségek jövőbeli lehetőségeit. A fokozódó munkanélküliség, s azon belül a fiatal pályakezdő állástalanok helyzetelemzése segíthet a megoldásokhoz vezető útkeresésben. A térség fejlődése, a hozzátartozó kistelepülések felzárkóztatása, a népesség, főleg a fiatalok megtartása, helyi gazdaság-földrajzi, kulturális, turisztikai értékek, helyzeti előnyből származó lehetőségek kihasználása érdekében, egyelőre a munkaerőpiactól távol maradó álláskereső humánerőforrás feltérképezése, a megoldások, programok figyelembe vételéhez. A munkanélküliség immár, a gazdasági élet, a munkaerőpiac velejárója. Azonban nem mindegy annak foka, a munkanélküliség mértéke, hisz a számok, a nyilvántartások mögött emberi sorsok, családok, a társadalom alappillérei állnak. A magas, tartós munkanélküliség bénítja a gazdaságot, társadalmat, további súlyos szociális, mentális következményei vannak. A munkanélküliség kezelése, csökkentése érdekében fontos annak jellemzőinek ismerete. Különösen igaz ez a pályakezdő fiatal munkanélküliekre, akik a munka világa helyet az iskolapadból egyből munkanélkülivé váltak. E tanulmány Kecskemét és környékének munkanélküliségével, azon belül elsősorban a nyilvántartott pályakezdő álláskeresőket utóbbi néhány évben jellemző tendenciát elemzi. A HVS (Helyi és Vidékfejlesztési Stratégia) Tiszától a homokhátságig LFCS által érintett Kecskemét és környékéhez tartozó 16 települést Kecskemét és Tiszakécske munkaerőpiaci körzet szinte együttesen (három település kivételével) illetve Kecskemét statisztikai kistérség (kettő híján) lefedi.

4 Kecskemét és környékéhez tartozó települések: Ágasegyháza Ballószög Felsőlajos Fülöpháza Helvécia Kecskemét Kerekegyháza Kunbaracs Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Nyárlőrinc Szentkirály Tiszakécske Tiszaug Városföld A Kecskemét környéki megfigyelt tizenhat település közül négy városi rangot visel, melyből egy: Kecskemét megyei jogú város, a többi község. 4

5 I. Kecskemét kistérség népessége A népesség száma és alakulása Kecskemét és környékét magába foglaló tizenhat település mind munkaerőpiaci körzet, mind statisztikai kistérség szempontjából Bács-Kiskun megye legnagyobb kistérségének számít. Lakónépessége január elsején fő volt, mely meghaladta a megye népességének háromtizedét. A népesség emelkedésének következtében ez az arány, a évi 30,4%-kal szemben 2008-ra már 30,9%-ra növekedett. Kecskemét kistérség lakóinak száma év elején 0,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg január elején 0,7%-kal több lakossal rendelkezett. Ezzel szemben a megye népességében mind két évben - kissé emelkedő ütemű - fogyás következett be (0,3 és fél százalékos) re a nők száma a térség átlagánál valamelyest nagyobb mértékben emelkedett, a férfiaké átlagos volt, 2008-ra már a férfiak száma nőtt jobban, a nőké viszont átlagnál is szerényebben. Kecskemét térségében az elmúlt két évben leginkább az idős (65 év feletti) népesség száma nőtt (1,2 és 1,7%-kal), dinamikája meghaladta a megyei átlagot is, mely 0,5 és 0,9%-os volt. Eközben a munkavállaló korú népesség (15-64 éves) egy ill. 0,2%-os emelkedést mutatott, míg Bács-Kiskun megyében számuk 0,1 és 0,4%-kal kevesebb lett. Valamelyest kedvező, hogy a gyermek létszám a kecskeméti térségben a megyeinél kevésbé fogyatkozott, mértéke 0,6 és fél százalékos volt, a megyei 2007-es 2,1%-os és a 2008-as 2,2%-os csökkenéssel szemben. Kecskemét környéki népesség száma, változása Megnevezés fő változás előző év =100 Férfi ,8-0, ,0 0,5 65-X ,0 0,9 Együtt ,7 0,4 Nő ,3-0, ,9-0,1 65-X ,3 2,2 Együtt ,8 0,2 Összesen ,6-0, ,0 0,2 65-X ,2 1,7 Összesen ,7 0,3 Forrás: KSH, január 1-jén. A települések közül az elmúlt évben legfőként Ballószög lakóinak száma gyarapodott (3,9%- kal), Helvécián kettő és fél százalékkal, Felsőlajoson 2,3%-kal és Lakitelken egy százalékkal laknak többen, mint 2007-ben. Ellenben Kunadacson és Fülöpházán az utóbbi egy évben egyaránt 2,8%-kal kevesebben élnek, mint az azt meg előző évben, de Tiszaug (2,7%-kal) és 5

6 Ladánybene (2,5%-kal) népessége is kisebb. A Kecskemét kistérség kétharmadát kitevő Kecskemét város lakossága 2008 elején csupán 04%-kal haladta meg az előző évit, holott 2007-ben még 0,9 százalékos gyarapodás jellemezte. Az eltartottsági indexek Kecskemét térségében az elmúlt három évben, a megyeinél alig alakultak kedvezőbben. A gyermeknépesség fokozatos csökkenésének következtében a gyermek eltartottsági ráta is mérséklődik, azonban Kecskemét térségében a megyeinél kevésbé. Az öregedési ráták ugyan kisebbek Kecskemét környezetében emelkedése is lassúbb a megyeinél azonban a többi indexek változása a megyei tendenciákat szorosan követi. Eltartottsági indexek Megnevezés Kecskemét környékén Bács-Kiskun megyében Gyermeknépesség eltartottsági rátája 23,5 23,1 22,9 22,8 22,3 22,0 Idős népesség eltartottsági rátája 20,4 20,5 20,8 23,7 23,9 24,2 Eltartott népesség rátája 43,9 43,6 43,8 46,5 46,2 46,1 Öregedési index 87,2 88,7 90,7 103,9 106,8 110,2 változás, %-pont Gyermeknépesség eltartottsági rátája -0,4-0,2-0,5-0,4 Idős népesség eltartottsági rátája 0,0 0,3 0,1 0,3 Eltartott népesség rátája -0,3 0,2-0,3-0,1 Öregedési index 1,6 2,0 2,9 3,4 Adatforrás:KSH A népesség összetétele A Kecskemét környéki népesség összetétele kedvezőbb, mint Bács-Kiskun megyében általában, héttizede kvázi munkavállalási korú: év közötti személy. Az idősek (60 év feletti korosztályok) aránya 14 százalék, a gyermek népességé 16 százalék körüli. Ezek az arányok az elmúlt három évben lényegesen nem változtak. (A megyei arányok 16, 68, 15% körül ingadoznak) Kecskemét környéki népesség megoszlása Megnevezés % változása, %-pont Férfi ,3 8,2 8,1-0,1-0, ,7 33,8 33,8 0,1 0,1 65-X 5,2 5,2 5,2 0,0 0,0 Együtt 47,2 47,2 47,2 0,0 0,0 Nő ,0 7,9 7,9-0,1-0, ,8 35,9 35,7 0,1-0,1 65-X 9,0 9,1 9,2 0,1 0,2 Együtt 52,8 52,8 52,8 0,0 0,0 Összesen ,3 16,1 16,0-0,2-0, ,5 69,6 69,6 0,1-0,1 65-X 14,2 14,3 14,5 0,1 0,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 0,0 0,0 Adatforrás:KSH 6

7 Kecskemét kistérség népességének megoszlása nemenként % X Együtt 2006 férfi 50,9 48,5 36,6 47,2 nő 49,1 51,5 63,4 52,8 100,0 100,0 100,0 100, férfi 50,7 48,5 36,5 47,2 nő 49,3 51,5 63,5 52,8 100,0 100,0 100,0 100, férfi 50,7 48,7 36,2 47,2 nő 49,3 51,3 63,8 52,8 100,0 100,0 100,0 100,0 Adatforrás:KSH Az országra jellemzőhöz a kecskeméti kistérséget is azonban a megyeinél is nagyon arányú nőtöbblet jellemzi. A nők részaránya 52,8%, a férfiaké 47,2%, a megyében arányuk 52,5% és 47,5%. Az országos viszonyok leképeződéseként a kecskeméti kistérségben is a női népesség arányeltolódása a 15 év felettieknél kezdődik és az évek haladtával egyre erősödik, a 64 évnél idősebbeknél már 64% körüli. Munkavállaló korú népesség, ezen belül fiatalok számának alakulása A munkavállaló korú népesség általában a mindenkori iskolakötelezettségtől a mindenkori nyugdíjkorhatárig számítandó, ez a éves népességre értendő. Ebből a fiatal, kvázi pályakezdők esetére a évesek korsávja vehető figyelembe. Kecskemét térség fiatalkorú népessége a megye azonos korú népességének egyharmadát teszi ki mind a három évben. Kecskemét környéki fiatal munkaképes korúnépesség száma, változása Megnevezés fő változás előző év =100 Férfi ,9 0, ,1-0, ,4-4, ,1 5,6 együtt ,9 0,2 Nő ,2-1, ,8-1, ,6-3, ,3 3,1 együtt ,1-0,7 Együtt ,6-0, ,9-1, ,0-4, ,2 4,3 Összesen ,0-0,2 Forrás: KSH, január 1-jén A kecskemét kistérség fiatal népességének aránya Kecskemét térség teljes népességének százalékában Megnevezés % férfi 32,3 32,4 32,3 nő 28,8 28,8 28,6 együtt 30,4 30,5 30,3 A teljes népesség háromtizede a kecskeméti kistérségben fiatal munkavállaló korú: éves, vagyis többnyire pályakezdő. Közöttük a férfiak vannak többségben, arányuk mind a három megfigyelt évben közel egyharmad. 7

8 Számuk január elsején fő volt, 0,2%-kal kevesebb, mint elején, de 0,8%- kal több, mint 2006 azonos időpontjában elején még egy százalékos növekedést tapasztalhattunk egy év alatt. A megyében e fiatal korosztály száma ez idő alatt 0,4 és 1,0 százalékkal mérséklődött. A férfiak száma ugyan kevésbé nőtt 2007-ben, de nem is csökkent 2008-ra, mint a nőké, számuk 0,2%-kal haladta meg az előző évit, a nőké ugyanennyivel mérséklődött. A fiatal munkavállaló korú Kecskemét térségi népesség nemenkénti összetételében az egyes korcsoportokban változó, összességében mind három évben ellentétben a teljes népességgel - férfi többség alakult ki, arányuk 2006-ban, 2007-ben: 50,1%, 2008-ban 50,3%. Kecskemét kistérség fiatal munkaképes korú népesség megoszlása nemenként % együtt férfi 49,4 49, ,2 49,7 50,1 nő 50,6 50,2 48,8 50,3 49,9 100,0 100,0 100,0 100,0 100, férfi 49,1 49,7 51,0 50,2 50,1 nő 50,9 50,3 49,0 49,8 49,9 100,0 100,0 100,0 100,0 100, férfi 49,7 49,9 50,6 50,8 50,3 nő 50,3 50,1 49,4 49,2 49,7 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Adatforrás:KSH Kecskemét környéki fiatal munkaképes korú népesség megoszlása Megnevezés % változás %-pont Férfi ,1 11,1 11,2 0,0 0, ,4 10,9 10,9-0,5-0, ,6 14,3 13,6-0,4-0, ,0 13,8 14,6 0,8 0,8 együtt 50,1 50,1 50,3 0,0 0,2 Nő ,4 11,5 11,4 0,1-0, ,5 11,1 10,9-0,4-0, ,9 13,7 13,3-0,2-0, ,1 13,7 14,1 0,6 0,5 együtt 49,9 49,9 49,7 0,0-0,2 Együtt ,5 22,6 22,6 0,1 0, ,9 22,0 21,8-0,9-0, ,6 28,0 26,9-0,6-1, ,1 27,4 28,7 1,3 1,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 0,0 0,0 Forrás: KSH, január 1-jén A fiatalok többsége mind három megfigyelt évben a vagy a éves, arányuk 26-28% körüli. Ugyanakkor a fiatalabb korsávokba tartozó utánpótlás aránya kisebb, összességében, a és a évesek részesedése 21-23% körüli. 8

9 II. Gazdasági aktivitás Vállalkozások száma A regisztrált vállalkozások száma évben Kecskemét kistérségben megközelítette a 22 ezer darabot, az előző évnél 5,5%-kal több. E növekmény az egyéni vállalkozások 845-tel, a kft-k 284-gyel és a bt-k nyolccal történt emelkedéséből adódott. Bács-Kiskun megyében összességében a vállalkozásnál ennél dinamikusabb (13,2%-os) növekedés tapasztalható. Ugyanakkor 2006-ra mind Kecskemét térségben, mind a megyében az egy éves periódusban kevesebb vállalkozást regisztráltak (0,8 és 2,5%-kal). A 2007 évi Kecskemét környéki regisztrált vállalkozások száma egyedül Tiszaugon csökkent (6,8%-kal), a többiben emelkedett, legerőteljesebben Fülöpháza (41,3%-kal), Felsőlajoson (egyharmadával) és Szentkirályon (27,1%-kal). Kecskemét környéki regisztrált vállalkozások száma és változása Megnevezés Regisztrált vállalkozás, db ezen belül kft bt egyéni 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozás Kecskemét térség együtt Bács-Kiskun megye összesen Kecskemét térség együtt 105,5 106,8 100,2 107,0 104,7 Bács-Kiskun megye összesen 113,2 106,8 99,9 119,1 113,5 Kecskemét térség aránya a megye %-ában 36,5 44,5 43,0 32,7 118,8 Kecskemét térség aránya a megye %-ában 39,1 44,5 42,9 36,4 128,8 Kecskemét térség aránya a megye %-ában -2,6 0,0 0,1-3,7-9,9 Forrás: KSH Bács-Kiskun megyei Statisztikai Évkönyv 2007 előző évi %-ában változás, %-pont A Kecskemét térségi vállalkozások súlya (36,5%) 2007-ben kisebb, mint a megelőzőben (39,1%), a megyeinél lassúbb ütemű regisztrált vállalkozások emelkedése miatt. A vállalkozási aktivitás (az ezer lakosra jutó vállalkozások száma) 2007-ben Kecskemét térségében 133 volt, szemben a 2006 évi 127-tel. A mutató a megyeinél kevésbé: 4,7%-kal nőtt egy év alatt. 9

10 Kecskemét térség vállalkozásainak megoszlása % Megnevezés Regisztrált ezen belül vállalkozás, db kft bt egyéni Kecskeméti térség ,4 17,0 59,2 Bács-Kiskun megye összesen ,7 14,4 66,0 Kecskeméti térség ,1 17,9 58,4 Bács-Kiskun megye összesen ,7 16,3 62,7 változás % %-pont Kecskeméti térség 5,5 0,2-0,9 0,8 Bács-Kiskun megye összesen 13,2-1,0-1,9 3,3 Forrás: KSH Bács-Kiskun megyei Statisztikai Évkönyv A évi Kecskemét térségi regisztrált vállalkozások többsége (59,2%-a) egyéni vállalkozás, egyötödöt meghaladóan korlátolt felelősségű társaság és 17%-a betéti társaság hoz képest az arányok az egyéni vállalkozások (0,8%-ponttal) és a kft-k (0,2%-ponttal) irányába mozdultak el, a betéti társaságok részesedése 0,9%-ponttal alább hagyott. Foglalkoztatás A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ennél alacsonyabb szintre, mint például statisztikai kistérségre a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal honlapján találunk információt, mely becsült adatokat tartalmaz. Ez alapján I. negyedévben Kecskemét statisztikai kistérségben a foglalkoztatottak száma 61,1 ezer fő, 2,4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag aktívaké 66,7 ezer fő, ez utóbbiaknál szintén a foglalkoztatottakéhoz hasonlóan - csökkenés jellemző. Az aktivitási arány a kistérségben I. negyedévben 51,25%-os volt, szemben a azonos időszaki 52,61%-kal. Éves szinten míg az aktivitási ráta 2007-ben emelkedett (2,7%-ponttal), ban már a csökkenésének mértéke meghaladta a három százalékpontot. A I. negyedévi 46,99%-os foglalkoztatási arány 1,9%-ponttal maradt el az egy évvel ezelőttitől. Eközben a gazdaságilag inaktívak száma közel három százalékkal nőtt. Gazdasági aktivitás főbb adatai Kecskemét térségében a éves népesség körében Kecskemét statisztikai kistérség * változás előző év azonos időszakához Megnevezés év I. n. év %, %-pont fő Foglalkoztatottak, 1000 fő 55,365 63,825 63,648 61,146 15,3-4,2-3,8 8,460-0,177-2,446 Munkanélküliek, 1000 fő 4,675 4,879 4,914 5,540 4,4 13,5 14,1 0,204 0,035 0,683 Gazdaságilag aktívak, 1000 fő 60,04 68,704 68,562 66,686 14,4-2,9-2,6 8,664-0,142-1,763 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 55,559 57,139 62,113 63,443 2,8 11,0 2,9 1,580 4,974 1,780 Aktivitási arány, % 51,94 54,59 52,47 51,25 2,7-3,3-1,4 Munkanélküliségi ráta, % 7,79 7,10 7,17 8,31-0,7 1,2 1,2 Foglalkoztatási arány % 47,89 50,72 48,71 46,99 2,8-3,7-1,9 */ Forrás: Foglalkoztatási Szociális Hivatal adatai: korrigált szintetikus regressziós becslés. 10

11 A KSH munkaerő-felmérése alapján Bács-Kiskun megye helyzete is romlik első negyedévében a éves népességből 187,8 ezer fő, valamelyest több, mint 46% foglalkoztatott. Egész évet tekintve 2007-ben és 2008-ban kissé emelkedett a foglalkoztatás, ez év első negyedében közel öt százalékkal maradt el a I. negyedévitől. A foglalkoztatási index az elmúlt két évi szerény emelkedés után ez év elején kettő százalék ponttal alacsonyabb, mint előző év azonos időszakában. Gazdasági aktivitás főbb adatai Bács-Kiskun megyében a éves népesség körében Bács-Kiskun megye * változás előző év azonos időszakához Megnevezés év I. n. év %, %-pont fő Foglalkoztatottak, 1000 fő 196,2 196,8 198,4 187,8 0,3 0,8-4,8 0,6 1,6-9,4 Munkanélküliek, 1000 fő 20,4 20,2 18,7 22,5-1,0-7,4 21,6-0,2-1,5 4,0 Gazdaságilag aktívak, 1000 fő 216,6 217,0 217,1 210,3 0,2 0,0-2,5 0,4 0,1-5,4 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 193,7 191,2 190,7 195,4-1,3-0,3 1,5-2,5-0,5 2,8 Aktivitási arány, % 52,8 53,2 53,2 51,8 0,4 0,0-1,0 Munkanélküliségi ráta, % 9,4 9,3 8,6 10,7-0,1-0,7 2,1 Foglalkoztatási arány % 47,8 48,2 48,7 46,3 0,4 0,5-2,0 */ KSH Statisztikai Tükör Stadat táblák, gazdasági aktivitás KSH Munkaerő-felmérés. Munkanélküliség a KSH munkaerő-felmérés módszerével A munkanélküliek száma az ÁFSZ regressziós becslése (ILO kritérium szerint) alapján Kecskemét statisztikai kistérségben 5,54 ezer főre tehető I. negyedévében, mely 14,1%-kal több, mint előző év azonos negyedévében, holott évben lényegesen kisebb mértékű (4,4%-os) növekedés alakult ki, az azt megelőző év azonos időszakához viszonyítva. A munkanélküliségi ráta 2009-es év első negyedében 8,31%, az egy évvel ezelőttinél 1,2%- ponttal magasabb. KSH munkaerő-felmérés alapján Bács-Kiskun megyében I. negyedévében a munkanélküliek száma 22,5 ezer fő volt, 2,3 ezer fővel több az előző év hasonló időszakánál, amely 10,7%-os munkanélküliségi rátát eredményezett, szemben a I. negyedévi 8,6%- kal. Éves szinten is az elmúlt három évben kilenc százalék körül mozgott a munkanélküliség fokmérője. III. A regisztrált munkanélküliség alakulása a kecskeméti térségben A térség munkanélküliségének bemutatása az ÁFSZ (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) nyilvántartásában regisztrált, a honlapon szereplő záró állományok alapján történik. ( A tárgyalt adatok félév végére vonatkoznak, az összehasonlítás végett az elmúlt két év azonos hónapját (júniust) vettük figyelembe. 11

12 A munkanélküliség főbb jellemzői: munkanélküliek száma, munkanélküliség aránya Kecskemét környékét magában foglaló megfigyelt tizenhat településen a nyilvántartott álláskeresők száma június végén 8995 fő volt, 55,3%-kal több, mint egy évvel ezelőtt. Míg 2008 júniusban kettő és fél százalékkal szerepeltek többen a nyilvántartásban, mint azt megelőző év derekán. Bács-Kiskun megyében ugyanezen időszak alatt háromtizedes és 5,2%-os növekedés történt. A megfigyelt évek folyamán a tárgyalt záró állományig (adott év január-júniusban) 4,3-6,9 ezer személy került be a Kecskemét térségi munkaügyi nyilvántartásba. A megye teljes állományába az egyes évek féléve alatt ezer fő lépett be. A rendszerbe belépők dinamikája a tárgyalt első két év félévében kisebb, idén pedig hasonló, mint a záró állományé. A Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása, június záró létszám Megnevezés Kecskemét környéken * Nyilvántartott álláskeresők száma, fő változása előző évhez képest, % 2,5 55,3 Belépők száma, fő I-VI. hóban változása előző évhez képest, % 9,3 1,8 53,1 Bács-Kiskun megyében Nyilvántartott álláskeresők száma, fő változása előző évhez képest, % 12,8 5,2 29,3 Belépők száma, fő I-VI. hóban változása előző évhez képest, % 5,4 4,4 27,3 Forrás: w w w.darmk.afsz.hu * Kecskemét környéki 16 település együtt Munkanélküliségi ráta legszűkebb szintre munkaerőpiaci körzetre számítandó. Mivel a tárgyalt Kecskemét környéki 16 település nem egyezik a kecskeméti munkaerőpiaci körzet területével (az adatok a települési adatok aggregálásából származnak) így a munkanélküliség arányát, mértékét a relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség százalékában) érzékelteti júniusában a relatív mutató 1 átlagosan 8,065%, egy év alatt 2,759%-ponttal magasabb, előző év azonos hónapjához viszonyítva, 2008 júniusában csupán 0,115%-pontot emelkedett. (adatok az ellátás alcímnél lévő táblázatban találhatók, 17. old.) A kecskeméti térség (megfigyelt tizenhat település együttvéve) helyzete a megyeinél kissé kedvezőbb, mivel az átlagos relatív mutató mind három tárgyalt évben kisebb a megye átlagánál: júniusban 1,03%-ponttal volt alacsonyabb. Kecskemét térség helyzete az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőbb képet mutat: mivel a relatív mutatója az országos átlag alatti (értéke 0,987, az országos átlag: 1,0) 2, ugyan egy év alatt 0,138%-pontot emelkedett, júniusában hatodik hónapjához képest közel azonos volt. 1 Relatív mutató: a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállaló korú népesség százalékában. 2 Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya. 12

13 A munkanélküliség összetétel jellemzői: neme, iskolai végzettség, kor A nyilvántartott álláskeresők júniusi nemenkénti megoszlására az elmúlt két évben - mind a kecskeméti térségben, mind a megyében női többség jellemző, az idén azonban a férfiak aránya magasabb. Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása nemek szerint Kecskemét környékén, június záró állomány Válrozás (%) Megnevezés fő megoszlása (%) 2008/ /2008 Férfi ,8 47,4 51,5 3,9 68,5 Nő ,2 52,6 48,5 1,3 43,4 Összesen ,0 100,0 100,0 2,5 55,3 Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása nemek szerint Bács-Kiskun megyében, június záró állomány Válrozás (%) Megnevezés fő megoszlása (%) 2008/ /2008 Férfi ,2 47,7 50,4 6,3 36,7 Nő ,8 52,3 49,6 4,1 22,4 Összesen ,0 100,0 100,0 5,2 29,3 Adatforrás: Dél-alföldi RMK Kecskemét környékén a nők aránya júniusában 48,5%, a férfiaké 51,5%. Az arányok korábbi tendenciájának megváltozásához hozzájárult, a férfi állástalanok számának a nőkénél nagyobb mértékű növekedése hatodik hónapjában a férfi álláskeresők száma 68,5%-kal nőtt előző év azonos hónapjához képest. Az idén mind a női, mind a férfi állástalanok száma a kecskeméti térségben dinamikusabban nőtt, mint a megyében. Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása iskolai végzettség szerint Kecskemét környékén, június Megnevezés Változás (%) fő megoszlása (%) 2008/ / általánosnál kevesebb ,8 4,3 3,4-8,9 22,3 Általános iskola ,0 36,6 33,7 4,0 43,1 Szakmunkásképző ,1 28,5 32,3 0,4 75,6 Szakiskola ,9 1,8 1,6-1,0 37,5 Szakközépiskola ,1 11,6 13,1 7,0 75,4 Technikum ,4 2,3 2,5-2,9 70,1 Gimnázium ,5 9,3 8,6 1,1 42,9 Főiskola ,9 4,4 3,8 15,4 35,3 Egyetem ,2 1,2 1,0-1,4 36,2 Összesen ,0 100,0 100,0 2,5 55,3 Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása iskolai végzettség szerint Bács-Kiskun megyében, június Változás (%) Megnevezés fő megoszlása (%) 2008/ / általánosnál kevesebb ,1 6,1 4,9 5,9 2,6 Általános iskola ,4 37,3 35,4 11,0 22,4 Szakmunkásképző ,8 31,9 34,3-0,8 39,2 Szakiskola ,5 1,6 1,4 8,0 15,9 Szakközépiskola ,0 10,3 11,2 8,2 40,9 Technikum ,4 2,1 2,4-10,9 49,7 Gimnázium ,1 7,1 7,0 4,7 27,6 Főiskola ,9 2,9 2,7 4,1 20,4 Egyetem ,7 0,7 0,7 5,7 27,0 Összesen ,0 100,0 100,0 5,2 29,2 Adatforrás: Dél-alföldi RMK 13

14 A nyilvántartott álláskeresők iskola végzettség szerinti összetétele a kecskeméti térségben, az utóbbi években kis mértékben módosult júniusban, a szakmunkások és a szakközépiskolával rendelkezők aránya emelkedett néhány százalékpontot. Mivel a magasabb végbizonyítvánnyal bírók hányada fokozatosan emelkedik, ennek következtében az alacsony végzettségűek (nyolc osztálynál kevesebb és az általános iskolát kijártak együtt) aránya évről évre alacsonyabb lett júniusában már 37%-ra csökkent, míg egy-két évvel korábban 40,8% volt. Valamennyi iskolai szinten jelentősen emelkedett az állástalanok száma. Legfőként a szakmunkás, a szakközépiskolai és a technikumi végzettségűek száma nőtt: az előbbiek száma júniusban egyaránt háromnegyedével volt több, mint júniusban, az utóbbi hetven százalékkal nőtt. A nyilvántartásban mind Kecskemét térségben, mind Bács-Kiskun megyében továbbra is legtöbben a 8 általános iskolát és szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek vannak többségben. A kecskeméti térségben arányuk júniusában 33,7; 32,3 és13,1%. Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása életkor szerint Kecskemét környékén, június Válrozás (%) Megnevezés fő megoszlása (%) 2008/ / év alatt ,3 0,2 0,0-26,3-78, év között ,4 3,4 3,9 3,1 74, év között ,1 11,0 13,7 1,3 93, év között ,2 27,4 28,3 7,4 60, év között ,7 23,0 23,7 4,1 59, év között ,2 12,6 12,2-1,9 49, év között ,1 13,3 12,5-3,6 46, év között ,6 8,5 5,5 1,6-0,6 60 év fölött ,4 0,5 0,3 28,6 14,8 Összesen ,0 100,0 100,0 2,5 55,3 Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása életkor szerint Bács-Kiskun megyében, június Válrozás (%) Megnevezés fő megoszlása (%) 2008/ / év alatt ,3 0,3 0,1-14,8-68, év között ,1 4,4 4,3 12,0 27, év között ,4 12,3 13,6 4,3 43, év között ,9 26,7 27,3 4,3 32, év között ,4 24,4 24,7 4,9 30, év között ,6 12,3 11,9 2,6 24, év között ,9 12,1 11,9 6,7 26, év között ,0 7,1 5,8 7,5 4,3 60 év fölött ,3 0,4 0,5 67,2 42,1 Összesen ,0 100,0 100,0 5,2 29,2 Adatforrás: Dél-alföldi RMK Korcsoportonként vizsgálva a nyilvántartott álláskeresők között a kecskeméti térségben a legtöbben 26-35, a és az éves korosztályhoz tartoznak. Az egy és két évvel korábbi sorrendben a harmadikként az idősebbek évesek voltak. A megyei elsőbbségi sorrend idén azonos, tavaly is hasonló, a harmadik helyen évesekkel együtt a év közöttiek vannak többségben. Az elmúlt évben többnyire a fiatal állástalanok száma nőtt: a éveseké majdnem megduplázódott, a éveseké háromnegyedével és a éveseké háromötödével. Megyei szinten szintén a évesek száma gyarapodott (43,5%- kal) és a kisebb létszámú 60 évesnél idősebbeké (kétötödével), a s éveseké 14

15 egyharmadával, valamint a évesek körében háromtizedével nőtt az állástalanok száma. Fiatal, éven aluli munkanélküliek aránya, főbb jellemzői A munkanélküliek között egyre több a fiatal. A nyilvántartott munkanélküliek többsége, több, mint kétötöde mind a kecskeméti térségben, mind Bács-Kiskun megyében 35 év alatti fiatal. Arányuk a Kecskeméten és vonzáskörzetében évről évre nagyobb, míg előző években arányuk a megyeinél alacsonyabb volt, júniusában már felülmúlta azt: 45,8%. A még fiatalabbak a közöttiek együttes aránya százalék körüli a kecskeméti térségben és a megyében is hasonló (17-18%). A fiatal állástalanok számának növekedési üteme Kecskemét és vonzáskörzetében nagyobb mértékű, mint a megyében általában. Nyilvántartott fiatal álláskeresők száma és részaránya Kecskemét térségben, június % Fiatalok korsávjai fő Részaránya az összesből, % 17 év alatt ,3 0,2 0, év között ,4 3,4 3, év között ,1 11,0 13, év között együtt ,9 14,7 17, év között ,2 27,4 28,3 35 év alattiak együtt ,0 42,1 45,8 Változás, % Változás, %-pont év között együtt 1,1 85,9-0,2 2,9 35 év alattiak együtt 2,9 70,0 1,0 3,8 Nyilvántartott fiatal álláskeresők száma és részaránya Bács-Kiskun megyében, június % Fiatalok korsávjai év alatt ,3 0,3 0, év között ,1 4,4 4, év között ,4 12,3 13, év között együtt ,8 16,9 18, év között ,9 26,7 27,3 35 év alattiak együtt ,7 43,6 45,3 Változás, % Változás, %-pont év között együtt 5,8 37,6 0,1 1,1 35 év alattiak együtt 4,9 34,3-0,1 1,7 Tartós munkanélküliség Nyilvántartott álláskeresők száma, a tartósak aránya Nyilvántar- Foly. nyilv. Tartós arány Megnevezés tott össz. hossz>365. % fő fő Bács-Kiskun megye ,1 Kecskemét környék , Bács-Kiskun megye ,3 Kecskemét környék , Bács-Kiskun megye ,8 Kecskemét környék ,0 Változás,%, %-pont 2009/ Bács-Kiskun megye 29,4 4,6-6,2 Kecskemét környék 54,4 2,3-10,9 2008/ Bács-Kiskun megye 5,1 10,2 1,5 Kecskemét környék 2,6 13,9 3,2 Forrás: w w w.afsz.hu A munkanélküliség regisztrációjának időtartamát tekintve 2009 júniusában a kecskeméti térségben a nyilvántartott álláskeresők több, mint egyötöde (21,3%-a) már több mint egy év óta folyamatosan szerepel a munkanélküli nyilvántartásban. A megyei tartósak aránya egynegyed feletti (26,1%). Ezek az arányok júniusánál lényegesen alacsonyabbak, a regisztrációba történő nagyobb beáramlások miatt. Még két éve a tartós arány emelkedése volt megfigyelhető. Az egy éven túl állástalanok száma az utóbbi egy évben kisebb mértékben nőtt, mint az 15

16 azt megelőzőjében: Kecskemét térségben két százalékot meghaladóan, a megyében közel öt százalékkal. Száma júniusában Kecskemét környezetében 1919 fő, a megyében 8507 fő. A megyei tartós munkanélküliek 22-23%-a a kecskeméti térséghez tartozik. Munkanélküli ellátásban részesülők Nyilvántartott álláskeresők száma, az ellátási típus megoszlása Járadék típusú ellátásra % jogosultak száma Nyilvántar- Járadék Segély Rendsz. megduplázódott a Kecskemét Megnevezés tott össz. tip. ell. tip. ell. szoc.sg. fő fő fő fő térséget alkotó vizsgált tizenhat településen Bács-Kiskun megye ,6 7,6 23,3 együttvéve júniushoz Kecskemét környék ,0 8,4 24, képest, számuk majdnem Bács-Kiskun megye ,4 8,2 32,0 kettő ezer fő (1668 fő), az Kecskemét környék ,5 9,7 34,7 idén júniusban az Bács-Kiskun megye ,6 8,6 30,3 álláskeresők 37,0%-a. Kecskemét környék ,7 10,4 33,1 Arányuk egy év alatt 8,5 Változás,% Megoszlás változás, %-pont százalékponttal emelkedett, 2009/ Bács-Kiskun megye 29,4 7,2-0,6-8,7 azt megelőzően alig változott Kecskemét környék 54,4 8,5-1,2-10,7 (0,1%-ponttal mérséklődött). 2008/ Megyei átlagban a járadékos Bács-Kiskun megye 5,1-0,2-0,4 1,7 Kecskemét környék 2,6-0,1-0,8 1,6 ellátottak aránya lényegesen Forrás: w w w.afsz.hu alacsonyabb. Bács-Kiskun megyében munkanélküli járadékot folyósított személyeknek több, mint egyötöde a Kecskeméti körzethez tartozik, arányuk idén emelkedett. Segély típusú ellátást mind a kecskeméti térségben, mind a megyében - többen kapnak, egy év alatt, számuk az előbbiben 34,6%-kal, az utóbbiban 19,4%-kal megugrott. A segély valamely formáját a kecskeméti térségben júniusában a nyilvántartott álláskeresők 8,4%-a: 759 fő) kapott, a megyében kisebb nagyságrendű: 7,6%-uk. A segélytípusú ellátás aránya Kecskemét körzetben az utóbbi két évben mérséklődött (1,2 ill. 0,8 százalékponttal). Álláskeresési segélyre a megyei állástalanok 7,6%-a jogosult, mely júniusában alig kisebb, mint az előzőekben. Ellenben egyre többen szorulnak rendszeres szociális segélyre, számuk Kecskemét térségében 2009 júniusban 2162 fő, egy év alatt 6,8%-kal, 138 fővel nőtt júniusát, ennél nagyobb (7,5%-os) növekedés jellemezte. Kecskemét térségben rendszeres szociális segélyből élők a megyei munkanélküli állomány közel háromtizednyi hányadát jelenti. A rendszeres szociális segélyesek aránya idén a nyilvántartott álláskeresők közel egynegyedét teszik ki mind a megyében, mind Kecskemét környezetében, arányuk egy-két évvel korábban nagyobb háromtized, egyharmad körüli. 16

17 Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakóhelyük szerint Nyilvántar- Foly. nyilv. Járadék Segély Rendsz. Munkav. Relatív Arány- Megnevezés tott össz. hossz>365. tip. ell. tip. ell. szoc.sg. népes. mutató* szám** fő fő fő fő fő fő % Bp.-vel Bács-Kiskun megye ,10 1,11 Kecskemét környék ,07 0,99 Kecskemét környék aránya, %, különbséf %-pont 27,6 22,6 35,8 30,8 28,5 31,1-1,03-0, Bács-Kiskun megye ,09 1,13 Kecskemét környék ,31 0,85 Kecskemét környék aránya, %, különbséf %-pont 23,1 23,1 30,9 27,3 25,1 30,9-1,78-0, Bács-Kiskun megye ,74 1,11 Kecskemét környék ,19 0,86 Kecskemét környék aránya, %, különbséf %-pont 23,7 22,3 31,4 28,9 26,0 30,8-1,55-0,25 Változás előző év azonos hónapjához képest % %-pont 2009/ Bács-Kiskun megye 29,4 4,6 72,8 19,4-5,8 0,9 2,01-0,02 Kecskemét környék 54,4 2,3 100,3 34,6 6,8 1,6 2,76 0,14 Kecskemét környék aránya, %-pont 4,46-0,50 4,92 3,47 3,36 0,20 Változás előző év azonos hónapjához képest % %-pont 2008/ Bács-Kiskun megye 5,1 10,2 4,0 0,6 11,1-0,2 0,35 0,02 Kecskemét környék 2,6 13,9 2,1-4,9 7,5 0,3 0,12-0,01 Kecskemét környék aránya, %-pont -0,6 0,7-0,6-1,6-0,8 0,2 * Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Budapesttel Forrás: w w w.afsz.hu Az állandó lakóhely szerinti nyilvántartott álláskeresők adatai néhány fő eltérést mutatnak. Munkanélküliek foglalkozásonként A nyilvántartott álláskeresők többségének Kecskemét térségében (2009. júniusban 15,3%-a: 1354 fő) egyszerű segédmunkásként szerepel a munkanélküli nyilvántartásban. Létszámában az elmúlt két év azonos hónapjában nőtt a segédmunkások száma, arányuk ellenben kisebbedett. A megyében lényegesen magasabb a segédmunkások aránya, egynegyed körüli volt, idén júniusban szintén kisebb, mint tavaly. A kecskeméti körzet júniusi álláskeresőinek további 8,1 százaléka eladóként, 7,6 százaléka egyéb őr, vagy hasonló foglalkozásúként, 5,1 százaléka adminisztrátorként, három százaléka tehergépkocsi vezetőként, 2,3%-a felszolgálóként, kettő százaléka lakás-, intézménytakarítóként kíván elhelyezkedni. (A további foglakozások aránya két százalék alatti.) A munkanélküliek foglalkozásainak gyakorisági sorrendje, valamint annak arányai az elmúlt három évben nem, vagy alig változtak. A megye egészében 2009 júniusban a kecskemétivel hasonló foglalkozású álláskeresők szerepelnek többségben a nyilvántartásban. Az első hét-nyolc legtöbb foglakozás azonos, csak azon belül egy-két foglalkozás helyet cserélt. (Az álláskeresők foglalkozási listái a mellékletben találhatók.) 17

18 A munkanélküliek területi elhelyezkedése településenként Kecskemét jelen megfigyelt környezete Bács-Kiskun megye legnagyobb területi lehatárolását foglalja magába. Igaz ez a munkanélküliekre is, júniusában a nyilvántartott álláskeresők több, mint egynegyede tartozik eme térségébe, ez az arány egy-két évvel ezelőtt kisebb volt (23% körüli). (adatok az ellátás alcímnél lévő táblázatban, valamint a mellékletben találhatók) A tanulmány által tárgyalt Kecskeméti térségben Kecskeméten kívül legtöbb munkanélküli Lajosmizse és Tiszakécske városokban található. A térség nyilvántartott álláskeresőinek kétharmad részének Kecskemét az állandó lakóhelye, 7,5%-uk lajosmizsei és 6,1%-uk tiszakécskei lakos. Ezek a sorrendiségek jellemzőek a tartósakra, valamint a főbb ellátási jogosultságokra is. A relatív mutató alapján júniusban Kecskemét térség legkedvezőtlenebb helyzetű települései Fülöpháza (12,06%-os), Kunbaracs és Ágasegyháza (10,29 és 9,01%-os), Lajosmizse (8,81%-os), valamint Ballószög (8,58%-os). E mutató valamennyinél az országos átlagnál magasabb, ezen felül még három településre is igaz: Helvéciára, Ladánybenére, Lakitelekre. Kecskemét térség települései közül júniusában még négynek (Felsőlajos, Fülöpháza, Kunbaracs, Lajosmizse) volt a relatív helyzete rosszabb, mint az országos átlagé, azonos hónapjában pedig csak háromé (Fülöpháza, Lajosmizse, Nyárlőrinc). (Településenkénti részletes összetétel és foglalkozásonkénti adatok, havonta megtalálhatók a című honlap Statisztika/Adattár című menüpont alatt.) IV. Pályakezdő munkanélküliség és jellemzői Nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek összefoglaló címszó alatt, azokat a munka nélkül lévő fiatalokat értjük, akik még nem álltak soha munkaviszonyban, nappali tagozaton iskolai tanulmányokat nem folytatnak, s regisztráltatták magukat valamely munkaügyi kirendeltségen. Középfokú végzettségig bezárólag 25 éves korig, felsőfokú végzettségig bezárólag 30 éves korig számít pályakezdőnek egy munkanélküli fiatal. Számuk, arányuk változása A nyilvántartott pályakezdők számának alakulásában is az utóbbi három évben emelkedő tendencia jutott érvényre. Ugyanakkor létszámuk a kecskeméti térségben nagyobb mértékben nőtt, mint az összes álláskeresőé. A megyében a évi mérséklődést követően, 2008-ra egytizedével, 2009-re egyötödével emelkedett. A kecskeméti munkanélküli állományba a megfigyelt évek I-VI. hónapja alatt körüli pályakezdő fiatal jelentkezett, a megyében 1,7-2,0 ezer fő. Kecskemét és környezetében 2008-ban a megyei növekedés mértékénél előző évhez képest - több pályakezdő lépett be a rendszerbe, ez a folyamat nem állt meg, csak kisebb üteművé vált közepéig. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a pályakezdők a regisztrációba történő beáramlása általában a harmadik negyedév folyamán várható. Kecskemét térségben és a megyében az utóbbi három évben egyaránt kisebbedett a pályakezdők aránya. (Ennek oka egyrészt, a nem pályakezdők száma a pályakezdőkénél 18

19 nagyobb mértékben nőtt.) Kecskemét és vonzáskörzetében a pályakezdő álláskeresők aránya a júniusi 5,5%-kal szemben, júniusában 5,3%-os volt. A megyei részesedésük ugyanekkor 7,7%-ról 7,6%-ra mérséklődött. A nyilvántartott pályakezdők számának alakulása, június záró létszám Megnevezés Kecskemét környéken * Nyilvántartott álláskeresők száma, fő változása előző évhez képest, % 2,5 55,3 Belépők száma, fő I-VI. hóban változása előző évhez képest, % 9,3 1,8 53,1 Pályakezdők száma, fő változása előző évhez képest, % 4,5 46,0 pályakezdők aránya, % 5,5 5,6 5,3 Belépők száma, fő I-VI. hóban változása előző évhez képest, % 19,8 5,7 Bács-Kiskun megyében Nyilvántartott álláskeresők száma, fő változása előző évhez képest, % 12,8 5,2 29,3 Belépők száma, fő I-VI. hóban változása előző évi %-ában 5,4 4,4 27,3 Pályakezdők száma, fő változása előző évhez képest, % -5,0 10,8 20,3 pályakezdők aránya, % 7,7 8,1 7,6 Belépők száma, fő I-VI. hóban változása előző évi %-ában -18,3 16,1-0,6 Forrás: w w w.darmk.afsz.hu; Dél-alföldi RMK * Kecskemét környéki 16 település együtt Összetétel jellemzői, kor, nem, iskolázottsági szint A Kecskemét környéki pályakezdő álláskeresők legtöbbje és év közötti korcsoporthoz tartozik, az előbbiek aránya júniusban megközelítette a pályakezdők záró állományának felét, az utóbbiak meghaladták a 47%-át. A fennmaradó 0,6-2,7%-os részesedés a 17 év alattiakat és a év közöttieket fedte le. Egyedül a év közé eső pályakezdők aránya emelkedett szinte mind három évben a többi korhosszé fokozatosan mérséklődött. A megyei folyamatok is hasonlóan alakultak. Kecskemét térségben a néhány legfiatalabb (17 év alatti) álláskereső egyben mind három évben pályakezdő is. A korsávok haladtával a pályakezdők részesedése az azonos korú álláskeresőkön belül egyre kisebb, ez azt jelenti, hogy a fiatal álláskeresők csak rövid időre találnak munkát, s utána vissza is kerülnek a nyilvántartási rendszerbe. A megyében hasonlóak a folyamatok, de enyhébben érvényesülnek. 19

20 Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának alakulása életkor szerint Kecskemét környékén, június Változás (%) Pk arány az álláskeresők %-ában * Megnevezés fő megoszlása (%) 2008/ / év alatt ,1 4,3 0,6-26,3-78,6 100,0 100,0 100, év között ,0 42,3 47,3 5,3 63,0 67,9 69,3 64, év között ,4 49,4 49,4 6,6 46,0 24,0 25,3 19, év között ,5 4,0 2,7 18,2 0,0 0,7 0,8 0,5 Összesen ,0 100,0 100,0 4,5 46,0 5,5 5,6 5,3 Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának alakulása életkor szerint Bács-Kiskun megyében, június Változás (%) Pk arány az álláskeresők %-ában * Megnevezés fő megoszlása (%) 2008/ / év alatt ,2 3,3 0,9-13,0-67,2 95,1 97,1 100, év között ,6 40,8 42,1 17,2 24,0 72,7 76,0 73, év között ,3 53,7 54,8 7,6 22,6 34,5 35,6 30, év között ,9 2,2 2,3 25,0 24,4 0,6 0,7 0,6 Összesen ,0 100,0 100,0 10,8 20,3 7,7 8,1 7,6 * Az azonos korú álláskeresők %-ában. A pályakezdő álláskeresők körében női többség jellemző, azonban a kecskeméti térségben és a megyében egyaránt az összes munkanélkülinél tapasztaltnál is erőteljesebb. Ugyanakkor a két nem közötti arányolló szűkül mind a térségben, mind a megyében. A férfiak száma dinamikusabban nőtt a nőkénél. Kecskemét térségben ez év júniusban másfélszeresére, a megyében egyötödével. A férfiak körében az álláskeresőkön belüli pályakezdő arány alacsonyabb, Kecskemét környéken idén 4,8% (a nőké 5,8%), a megyében 7,2% a (a nőké 8,0%). Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának alakulása nemek szerint Kecskemét környékén, június záró állomány Megnevezés Változás (%) Pk arány az álláskeresők %-ában fő megoszlása (%) 2008/ / Férfi ,3 43,9 46,6 8,3 55,2 5,0 5,2 4,8 Nő ,7 56,1 53,4 1,7 38,8 6,0 6,0 5,8 Összesen ,0 100,0 100,0 4,5 46,0 5,5 5,6 5,3 Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők számának alakulása nemek szerint Bács-Kiskun megyében, június záró állomány Megnevezés Változás (%) Pk arány az álláskeresők %-ában fő megoszlása (%) 2008/ / Férfi ,1 47,0 47,6 20,8 21,8 7,1 8,0 7,2 Nő ,9 53,0 52,4 3,2 18,9 8,3 8,3 8,0 Összesen ,0 100,0 100,0 10,8 20,3 7,7 8,1 7,6 Adatforrás: w w w.darmk.afsz.hu; Dél-alföldi RMK A pályakezdő álláskeresők körében is legtöbben az általános iskolai végzettségűek vannak legtöbben. Őket a kecskeméti körzetben a szakközépiskolások követik. A megyében szintén ez a végzettségi sorrend jellemző. Az utóbbi években pályakezdők számában, az alacsonyabb végzettségi szinteken (szakmunkásig bezárólag) és a szakközépiskolain, valamint a gimnáziumin emelkedő, a legmagasabban, a diplomásokén csökkenő tendencia figyelhető meg. 20