A hegy növényzete A hegy növényzete 19

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hegy növényzete A hegy növényzete 19"

Átírás

1 A hegy növényzete A hegy növényzete 19

2 A Csirke-hegy természeti értékei is, ahol a termıhelyi viszonyok ezt nem gætoljæk. LegØrtØkesebb k z l k a kontinentælis sztyepcserjøsek (Prunion spinosae) csoportjæt køpviselı csepleszmeggyes (Prunetum fruticosae) tærsulæs. Az alacsony (0,5-1,0 m), laza szerkezetß cserjøs kısæncokon, erdıszegølyeken, de a t rmeløkes, sekøly talajon nmagæban is megjelenik, esetenkønt nagy ÆllomÆnyokban. Az euræzsiai jellegß csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) mellett gyakori a szubmediterræn parlagi r zsa (Rosa gallica), mely møg alacsonyabb termetøvel tßnik ki. Csepleszmeggyes cserjés Ahogy az szaki-k zøphegysøgben, a Csirke-hegyen is a hasznælaton k v li gyepek jelentıs røszøn a melegkedvelı szubmediterræn cserjøsek (Berberidion) csoportjæba tartoz ÆllomÆnyok verıdnek fel. A galagonya-k køny cserjøsekben (Pruno spinosae-crataegum) a k køny (Prunus spinosa), az egybibøs galagonya (Crataegus monogyna), a gyepßr zsa (Rosa canina) a legjellemzıbb fajok, m g a fagyalk køny s vøny (Ligustro-Prunetum) fıkønt fagyalb l (Ligustrum vulgare) Øs a veresgyßrß somb l (Cornus sanguinea) Æll. Ter let nk n feltßnıen gyakori a veresgyßrß som szinte Æthatolhatatlan boz tja. Az eml tett cserjøs tærsulæsok ny ltabb ÆllomÆnyaiban a følszæraz gyepek legt bb faja megjelenhet, m g a legzærtabb ÆllomÆnyok gyepszint nølk liek is lehetnek. Kiemelendı az szaki-k zøphegysøgben ritka, a CserhÆtra œj, k zøp- Æzsiai-mediterrÆn kenderziliz (Althaea cannabina) elıfordulæsa egy ny ltabb cserjøsben. A Csirke-hegyen Ørdekes elıfordulæsa van az de erdık fajænak tekintett kutyabengønek (Frangula alnus). Viszonylag nagy egyedszæmban jelenik 20

3 A hegy növényzete meg fenti cserjøsek szøløn, valamint sz rvænyosan a følszæraz gyepekben. A faj hasonl (møg szølsısøgesebb) viselkedøsøt nemrøgen rtæk le kutat k a BudaihegysØgbıl Øs a Pilisbıl, ahol a rendk v l szæraz homokkı-felsz neken telepszik meg. Az egyøb cserjefajokkal keveredve, illetve næll cserjøseket alkotva is gyakori a Csirke-hegyen a nagy, særga virægœ szubmediterræn pukkan dudaf rt (Colutea arborescens). Felfœj d h velyei nyær vøgøn v r sre sz nezıdnek, sajætos sz nfoltjai a ter letnek. A termıhelyi viszonyok, Øs a mai (Ætalak tott) n vønyzeti køpe alapjæn bizonyos, hogy a hegyet eredetileg j røszt szæraz t lgyesek ny ltabb-zærtabb ÆllomÆnyai bor tottæk. Házi berkenye A ma megfigyelhetı ÆllomÆnyok legt bb hasonl sægot a melegkedvelı t lgyes (Corno-Quercetum pubescentis) tærsulæshoz mutatnak, ezørt ilyen nøven tærgyaljuk ıket. A Csirke-hegy nyugatias oldalæt Øs gerincøt ezek uraljæk, m g a keleties oldalon foltokban Øs sævszerßen (obalækon) vannak jelen. Az erdøszetileg nem vagy kevøsbø kezelt ÆllomÆnyok t bbszintßek. Az egy vagy køt koronaszintet a kocsænytalan, a molyhos Øs a csert lgy (Quercus petraea, Q. pubescens, Q. cerris) uralja. Az als koronaszintben a t lgyek mellett legjellegzetesebb fafaj a virægos kıris (Fraxinus ornus). Ezt a kelet-mediterrændølkelet-eur pai, az szakik zøphegysøgben keleti irænyban erıteljesen megritkul fæt a kutat k z me a CserhÆtig tartja termøszetes elıfordulæsœnak. A Keleti-CserhÆt melegkedvelı t lgyeseiben, bokorerdıiben szinte mindenhol jelen van, t bb helyen uralkod jelleggel. A følszæraz gyepek beerdıs døse is sokszor a virægos kıris ligetes ÆllomÆnyaival t rtønik, ami a fajstruktœræban sem okoz Æt tı væltozæsokat. Az als koronaszintben a mezei juharon (Acer campestre) k v l gyakran felbukkan a bark caberkenye (Sorbus torminalis), nagyon sz rvænyosan az atlantimediterræn hæzi berkenye (Sorbus domestica). A cserjeszintben a Csirke-hegyen Ørdekes m don nem t meges a nøvad hœsos som (Cornus mas), helyette a veresgyßrß som, fagyal, k køny, egybibøs galagonya, bibircses kecskeræg (Euonymus verrucosus), varjœt vis benge (Rhamnus catharticus) van jelen. 21

4 A Csirke-hegy természeti értékei A lægyszærœ szint igen fajgazdag, ØrtØkes fajokban bıvelkedı. Az obalækon, vagy egyøb sekøly talajœ, t rmeløkes kızeten løtrej tt ligetes ÆllomÆnyokban uralkodnak a szegølyesedı følszæraz gyepekre is jellemzı fajok. A nagyezerj fßn k v l fıkønt itt fordul elı a k z nsøges bork r (Thalictrum minus), az erdei gy ngyk les (Lithospermum purpureo-coeruleum), a k z nsøges møreggyilok (Cynanchum vincetoxicum), a soktørdß salamonpecsøt (Polygonatum odoratum). A zærtabb ÆllomÆnyokban jellemzı a fekete lednek (Lathyrus niger), a borsfß (Clinopodium vulgare), a k z nsøges galaj (Galium mollugo), az erdei pereszløny (Calamintha sylvatica). NØhol telepeket alkot a tarka nıszirom (Iris variegata). A gerinck zeli røszeken t bb helyen is læthat k a pontuszi-szubmediterræn, vødett pæzsitos nıszirom (Iris graminea) telepei. A CserhÆtban csak nøhæny helyen ismert n vønyfaj nyær elejøn ny l ibolyæslila virægai kajszibarack illatot Ærasztanak. Ugyancsak gerinck zelben Ølnek a gyepeknøl mær eml tett vødett bugæs hagyma Øs macskahere ÆllomÆnyai. Az szaki- Pázsitos nõszirom k zøphegysøgben gyakori bærsonyos kakukkszegfß (Lychnis coronaria), mely vødett szubmediterræn-døl-euræzsiai n vøny, szintøn itt Øl. MÆr sz ltunk r la, hogy a Csirke-hegy felsı røszein Øs nyugatias oldalæban az uralkod alapkızet az andezit, azonban møg mindenhol megtalælhat k a hajdani møszkıtakar maradvænyai. Ez a talajtani tønyezık n kereszt l nyilvænval an erıs hatæst gyakorol a n vønyzetre is. A CserhÆtban hærom vødett n vønyfaj esetøben azt tapasztaltuk, hogy elınyben røszes ti az ilyen jellegß termıhelyeken kialakult erdıket. K z l k kettı orchideaføle: a kislevelß nıszıfß (Epipactis microphylla) Øs a piros madærsisak (Cephalanthera rubra). A Csirkehegyen kis ÆllomÆnyaikat talæltuk. (MindkØt faj elıfordul tisztæn lajtamøszk v n is a Keleti-CserhÆtban.). Harmadik vødett faj a hegy egyik legnagyobb ØrtØkØt ad, balkæn-pannon-mediterræn pilisi b kk ny (Vicia sparsiflora). KorÆbban csak a Nyugati-CserhÆtb l (RomhÆny) volt ismert a faj, cølzott keresøssel a Keleti- CserhÆtban 4 helyen akadtunk ræ. Ezek k z l kimagaslik a sokezer t vet szæmlæl 22

5 A hegy növényzete csirke-hegyi populæci. A hegy keleti oldalæn Øs gerincøn csak kisebb (nøhæny 10 vagy 100 t ves) foltjai vannak jelen. IgazÆn nagy ÆllomÆnyai a nyugati oldal melegkedvelı t lgyeseiben Ølnek, ahol uraljæk a lægyszærœ szintet. Mivel følærnyøkkedvelı n vøny, a kissø ny ltabb, gyengøbb cserjeszintß erdıkben Ørzi j l magæt. A Csirke-hegyen megfigyelhetı, hogy az erdøszetileg kezelt, szinte hiænyz mæsodik lombkorona- Øs cserjeszintß ÆllomÆnyokban vælik igazæn egyeduralkod væ. (Meglehetısen gyakori jelensøg, hogy bizonyos beavatkozæsok hatæsæra valamely Ølıhely egy-egy ØrtØkes faj szæmæra kedvezıbbø vælik, amelyet ez a faj kihasznælva elszaporodik. Amennyiben azonban ez a væltozæs egyøb fajok eltßnøsøvel, vagy megritkulæsæval, az Ølıhely uniformizæl dæsæval jær, nem tekinthetı kedvezınek. Az eml tett erdøszeti beavatkozæsok az Øletk z ssøg fajgazdagsægæt, gy annak stabilitæsæt is cs kkentı, kedvezıtlen hatæsok). A pilisi b kk ny a hegy BujÆk felø esı, kevøsbø meredek, mølyebb talajœ røszein belemegy a k zøphegysøgi cseres-t lgyesek (Quercetum petraeae-cerris) k zø sorolhat ÆllomÆnyokba. Ezekben az erdıkben a zærtabb, magasabbra feln vı lombkoronaszintbıl kiszorul a molyhos t lgy Øs virægos kıris, megritkul a cserjeszint is. Az aljn vønyzetet az egyvirægœ gy ngyperje (Melica uniflora), vagy a ligeti perje (Poa nemoralis) uralja, jellemzı køtszikßi a vitøz b kk ny (Vicia cassubica), az Ødeslevelß csßdfß (Astragalus glycyphyllos), Øs a fønytelen galaj (Galium schultezii). døbb røszein Ølı gyakori, vødett fajok a turbænliliom (Lilium martagon) Øs a madærføszekkosbor (Neottia nidus-avis). Megjelenik benn k a CserhÆtban eløg ritka, k zøpkelet-eur pai cseres-t lgyes faj: a fehør pimp (Potentilla alba). Fehér pimpó Kis tisztæsain, lejtısztyepekhez k zel tı gyepekben t bb helyen megtalæltuk a vødett, kontinentælis-pontuszi-mediterræn selymes boglærka (Ranunculus illyricus) t veit. A Csirke-hegy n vønyzetønek le ræsæban igyekezt nk ØrzØkeltetni a fl ra fajokban Øs n vønyf ldrajzi elemekben val gazdagsægæt. sszehasonl tæskønt 23

6 A Csirke-hegy természeti értékei megeml tj k, hogy a t bb, mint 7000 hektæros Kelet-CserhÆt TÆjvØdelmi K rzet ismert vødett n vønyfajainak szæma 64. A ter letileg t redøkøt kitevı Csirke-hegy 31 vødett n vønyfajæval k l n s figyelmet kell, hogy Ørdemeljen. 24

7 Néhány szó az állatvilágról Néhány szó az állatvilágról MÆr eml tett k, hogy a Csirke-hegyen elsısorban botanikai megfigyeløsek t rtøntek, az ÆllatvilÆgr l szerzett ismereteink igen høzagosak. Ez k l n sen igaz a gerinctelenek csoportjaira, ami nem is meglepı, mert az egøsz CserhÆtra vonatkoztatva is alig folytak ilyen irænyœ kutatæsok. Okai a szakemberek hiænyæban, a speciælis gyßjtøsi m dszerek Øs a hatærozæs idı- Øs k ltsøgigønyøben rejlenek. Ter let nk ØrtØke azonban megørdemli, hogy a konkrøt megfigyeløseken k v l, a hasonl jellegß keleti-cserhæti lelıhelyeken szerzett tapasztalatok alapjæn, nøhæny Ørdekes lehetısøget is felvillantsunk. A følszæraz gyepek egyenesszærnyœ- (Orthoptera) faunæjæt az szakik zøphegysøg t bb helyøn røszletesen vizsgæltæk. Ennek soræn kider lt, hogy a væltozatos gyep- Øs køtszikß struktœra, a magask r s n vønyfajok jelenløte igen gazdag faj- Øs Øletformat pus- sszetøtelß egyenesszærnyœ-k z ssøgeknek ad otthont. HabÆr ilyen irænyœ kutatæsok a Csirke-hegyen nem t rtøntek, ez val sz nßleg itt sincs mæskøppen. A poloska- (Heteroptera) fauna vizsgælata elkezdıd tt, gy nøhæny eredmønyrıl mær beszæmolhatunk. LegØrdekesebb a hazænkban sz rvænyos, mediterræn elterjedøsß Eurydema fieberi nevß c merespoloska elıker løse. Ez, a sziklagyepek keresztesvirægœ n vønyeit sz vogat faj a Csirke-hegyen a ny lt møszkıfelsz neken Ølı hegyi ternyørıl (Alyssum montanum) lett kimutatva. Megeml thetı møg, hogy a k z nsøges nfßrıl (Ajuga genevensis) a hazænkban sz rvænyos Stagonomus pusillus nevß c merespoloska Øs a Tingis reticulata nevß csipkøspoloska is elıker lt. A gamandorfajokon gubacsot okoz Copium clavicorne nevß csipkøspoloska-faj szintøn Øl itt. Az itteniekhez igen hasonl følszæraz gyepben, Ecsegen megtalæltuk a nagyon ritka, mediterræn-æzsiai Megalotomus junceus nevß t vispoloskæt, melynek elıker løse a Csirke-hegyen is værhat. A rovarok legnøpesebb rendjønek, a bogaraknak (Coleoptera) a vizsgælata is Øppen, hogy elkezdıd tt. Jellemzı a følszæraz gyepek Øs a cserjøsek gazdagsæga viræglætogat fajokban. zel tı l eml thetj k a magyar virægbogær (Netocia ungarica) Øs a køtpettyes virægcincør (Vadonia unipunctata) jelenløtøt a ter leten. A xerotherm t lgyesek szærad fæiban a mær kimutatott gyakoribb vødett fajokon tœl - ilyen a nagy szarvasbogær (Lucanus cervus), a kis szarvasbogær (Dorcus parallelepipedus), a pompæs virægbogær (Cetonischema speciosissima) - minden bizonnyal ØrtØkes xilofæg ( fæban Ølı Øs tæplælkoz ) bogærfauna Øl. Az szaki-k zøphegysøg mær megvizsgælt følszæraz gyepjeinek lepkefaunæja igen gazdagnak, ritka fajokban bıvelkedınek bizonyult. K l n sen jellemzıek Øs 25

8 A Csirke-hegy természeti értékei fontosak a cs ngılepkøk, a tarkalepkøk Øs a csuklyæsbagoly-lepkøk k z l kiker lı tæplæløkspecialista fajok. Ezek tæpn vønyei a Csirke-hegyen is Ølnek, gy nøhænyuk elıker løse værhat. Az eddigi, alkalmi megfigyeløsek nøhæny gyakori vødett Øs nem vødett nappali lepkefajt Ørintenek. A zavart gyepekben, parlagokon elszaporod farkasalmæn (Aristolochia clematitis) fejlıdik a vødett farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) narancssærga sz nß, Økes herny ja. R zsaføløken - fıleg k kønyen - Øl az eur pai kardospillang (Iphiclides podallirius), ernyısvirægzatœakon pedig a fecskefarkœ-pillang (Papilio machaon) lærvæja. A gyepek leggyakoribb nappali lepkøi Farkasalmalepke hernyója talæn a pillang svirægœakon Ølı csipkøs sokp tty sboglærka (Polyommatus daphnis), ez st s plebejusboglærka (Plebejus argus), fak ØkesboglÆrka (Everes antealcetas) Øs a fßføløken Ølı kis szønalepke (Coenonympha pamphilus). A lepkefauna vizsgælata a hegy tovæbbi ØrtØkeinek feltæræsa szempontjæb l igen fontos feladat. K nnyebb megfigyelhetısøg k miatt a gerinces Ællatokr l j val t bb ismerettel rendelkez nk. A køtøltßek (Amphibia) gyakoribb fajaib l a z ld Øs barna varangy (Bufo viridis Øs Bufo bufo), a z ld levelibøka (Hyla arborea) Øs az erdei bøka (Rana dalmatina) ker lt szem nk elø. A h llık (Reptilia) sztyeprøtekre jellemzı køpviselıi k z l a f rge Øs z ld gy k (Lacerta agilis, Lacerta viridis) mindenfelø megjelenik. ErdıszegØlyeken, cserjøsekben a røzsikl t (Coronella austriaca) Øs az erdei sikl t (Elaphe longissima) is megfigyelt k. A legt bb zool giai adatunk a ter let madarair l (Aves) van, mivel ez a legfeltßnıbb, alkalmi megfigyeløsekre leginkæbb alkalmas csoport. A Keleti- Európai kardospillangó 26

9 Néhány szó az állatvilágról CserhÆt madærvilæga nem k l n sen gazdag, a ritkæbb, jobb fajok valamilyen speciælis Ølı- illetve føszkelıhelyhez k tıdnek (nagyobb, zavartalan erdıt mb k, elhagyott kıbænyæk, mocsærrøtek, stb.) Ezek az adottsægok a Csirke-hegyen nem Ællnak rendelkezøsre, ezørt annak madærfaunæja megfelel az Ætlagos dombvidøkre jellemzınek. lıhelyeinek væltozatossæga azonban viszonylagos gazdagsægot biztos t. A hegylæbi szænt - Øs parlagter leten gyakran hallani a f rj (Coturnix coturnix) hangjæt, itt gyakori a cigænycsuk (Saxicola torquata) Øs a mezei pacsirta (Alauda arvensis). A hegyoldalak cserjøseiben a kis, a mezei Øs a karvalyposzæta (Sylvia curruca, S. communis, S. nisoria), a t visszœr gøbics (Lanius collurio) k lt. A ny ltabb, følszæraz gyepekkel mozaikol røszeket kedveli a sordøly (Miliaria calandra), a citromsærmæny (Emberiza citrinella) Øs az erdei pityer (Anthus trivialis). Az erdıszøleken k lt leginkæbb a csilpcsalp f zike (Phylloscopus collybita) Øs a cserjøsekhez k tıdı f lem le (Luscinia megarhynchos). A termøszeteshez k zelibb Ællapotœ t lgyesek meglehetısen sok faj ØletlehetısØgeit teremtik meg. A ny ltabb ÆllomÆnyokban k lt az Øjszakai Øletm dœ lappantyœ (Caprimulgus europaeus). A szærad ban løvı fæk t bb harkælyfaj igønyeit is kieløg tik, gy megfigyelt k a ter leten a nagy, a kis Øs a ritkæbb k zøp fakopæncs (Dendrocopos major, D. minor, D. medius) elıfordulæsæt. A szintøn harkælyføle nyaktekercs (Jynx torquilla) k ltøsøt viszont a gy m lcs s k regebb fæiban Øszlelt k. Az odœlak Ønekesmadarakat a køk-, a szøn- Øs a barætcinege (Parus major, P. caerulens, P. palustris), a r vidkarmœ fakusz (Certhia brachydactyla), az rv s løgykap (Ficedula albicollis) Øs a seregøly (Sturnus vulgaris) køpviseli. Nagyobb, kikorhadt fækban k lt a macskabagoly (Strix aluco). A CserhÆtban sz rvænyos daræzs lyv (Pernis apivorus), valamint a gyakori egerøsz lyv (Buteo buteo) Øs a holl (Corvus corax) szintøn k lt az erdıkben. Gyakori, føszkelı pintyføløk az erdei pinty (Fringilla coelebs), cserjøsekben a z ldike (Carduelis chloris) Øs a kenderike (Carduelis cannabina). A tøli madærvendøgek k z l megeml tendık a vadr zsæra, k kønyre Ørkezı fenyırig (Turdus pilaris) Øs a virægos kıris termøsøt fogyaszt s v ltı (Pyrrhula pyrrhula) csapatai. Az emlıs kre (Mammalia) vonatkoz megfigyeløseink nagyon høzagosak. Mindeddig csupæn a leggyakoribb erdei-mezei fajokat, gy a vaddiszn t (Sus scrofa), az ızet (Capreolus capreolus), a szarvast (Cervus elaphus), a r kæt (Vulpes vulpes), a borzot (Meles meles), a mezei nyulat (Lepus europaeus) Øs a s nt (Erinaceus europaeus) lættuk. A fentiekbıl kitßnik, hogy a Csirke-hegy ÆllatvilÆgÆt møg alig ismerj k, gy a ter let zool giai ØrtØkelØsØt møg sok kutatæsnak kell megelıznie. 27

10 A Csirke-hegy természeti értékei Az élõvilágot veszélyeztetõ tényezõk A elhagyott termıter leteket gy a szılı - Øs gy m lcskultœrækat is az ÆltalÆnos szemlølet ØrtØktelennek tekinti, ezørt potenciælisan veszølyt jelent ræjuk az œjra mßveløsbe vonæs. Mivel a CserhÆtvidØken a nagyællattartæs drasztikusan visszaesett, a kaszælæssal val hasznos tæsra reælis esøly nincs. Val sz nßleg nem værhat a szılıvel Øs a gy m lcsfækkal val betelep tøs sem. LeginkÆbb a beøp tøs Øs a beerdıs tøs jelent veszølyt a Csirke-hegy følszæraz gyepjeire. BØr felıl mær megindult a hegylæbak felparcellæzæsa, høtvøgi hæz is Øp lt erre a røszre. A szomszødos Øs jelentıs Ølıhelyeket felmutat reg-hegyen szintøn megt rtønt a høtvøgi telkek kijel løse. Itt Ørdemes kitørni erre a visszæs folyamatra, amely a vidøkfejlesztøs c msz r gyøn, mint valami ÆldÆsos tevøkenysøg løp fel. A termøszetk zeli k rnyezetben fekvı falvak jelentıs vonzerıt jelentenek a værosi, illetve a mæs jellegß tæjakon Ølı embereknek. Azok, akiknek Ørdek k fßzıdik a høtvøgi telkek Øp tøsøhez, ezt az esztøtikus, fel d løst nyœjt k rnyezetet hasznæljæk fel a ter let reklæmozæsæra. A beøp tøsekkel ugyanakkor Øppen ezeket a tæji adottsægokat sz ntetik meg, cs kkentve a vidøki telep løsek egyedisøgøt, szøpsøgøt. A høtvøgi hæzakkal k rbevett falvak elvesz tenek egy esølyt arra, hogy a j vıben megølhetøst vagy kiegøsz tı j vedelmet biztos tsanak a helyi lakossægnak. Jelenleg is, de a k zelj vıben møg inkæbb veszølyeztetni fogja gyepter leteinket az erdıtelep tøs. Az Ællami tæmogatæsok miatt egyre t bben Mezei zsálya akarnak termıf ldj k n gyorsan n vı, gy r videbb tævon anyagi hasznot hoz fafajokkal erdıt telep teni. Ez N græd megyøben a mœltban is z møben akæccal t rtønt, Øs værhat an ezt a tæjidegen ( szak- AmerikÆb l behozott) fafajt fogjæk elınyben røszes teni ezutæn is. Az akæc a CserhÆtban jelenleg is az egyik fıszereplıje a tæj egyhangœvæ, instabillæ tøtelønek. AhovÆ ezt a fafajt telep tettøk, az eredeti 28

11 Az élõvilágot veszélyeztetõ tényezõk ØlıvilÆg rendk v l kis røsze marad csak fenn. Az akæc - pillang svirægœ-n vøny løvøn - nitrogønben gazdag talajt Øs kedvezı fønyviszonyokat biztos t a nitrogønkedvelı gyomoknak, amelyek minden mæs n vønyt køpesek kiszor tani. Erıteljes sarjadzæsa folytæn a legt bb helyrıl szinte kiirthatatlan, az akæcosok Ætalak tæsa egyøb ØlıhelyekkØ ma møg megoldatlan probløma. lıvilæguk nagyon szegønyes, Øs kihatæssal van a k rnyezı Ølıhelyek ØlıvilÆgÆra is (pl. a gyomos tæs røvøn). Persze az egyøb fafajokkal val beerdıs tøs is megsz nteti azokat a p tolhatatlan termøszeti ØrtØkeinket, melyeket termøszetk zeli gyepter leteink ıriznek, ezørt erdıtelep tøsre a j vıben værhat an felszabadul szænt kat lenne Øsszerß felhasznælni. A Csirke-hegyet jelenleg Ørintı legkærosabb hatæst a rendszeresen megjelenı terepmotorosok jelentik. Ezt a sportnak nevezett tevøkenysøget hol versenyek, hol edzøsek formæjæban, BØrrıl kiindulva ßzik, szøles nyomokban tœrva fel a talajt (høtvøgeken nem siker lt møg œgy kimenn nk, hogy ne talælkozzunk motorosokkal). Fıleg az erdıkben jellemzı, hogy teljesen ncølœan k zlekednek, ahol kedv k van, ott hajtanak kereszt l. TaposÆsukkal, a zajjal Øs kipufog gæzaikkal vødett Øs ØrzØkeny, ritka fajok ØletlehetısØgeit sz ntetik meg. Az a haszon, amit jelenløt kkel egy-køt helybeli polgærnak hajthatnak nem mørhetı ssze az okozott kærral. Az erdøszeti beavatkozæsok az erdık jelentıs røszøt elegyetlennø, egykorœvæ, leegyszerßs d tt szerkezetßvø tettøk. A j vıbeni vøgvægæsok œjabb fajok eltßnøsøt vagy megritkulæsæt vonjæk maguk utæn. Hogyan lehetne megırizni a Csirkehegy ØlıvilÆgÆt? ElsıkØnt ami biol giai ØrtØkei alapjæn mindenkøppen indokolt - orszægos jelentısøgß vødett termøszeti ter lettø lehetne nyilvæn tani. Ezzel az erdık vødelmi rendeltetøsßekkø vælnænak, a beavatkozæsok enyhøbbek, az ØlıvilÆg Ørdekeit is figyelembe vevık lennønek. Az ØrtØkes mæsodlagos gyepeket a kaszælæs Øs a cserjeirtæs m dszereivel lehetne fenntartani (helyenkønt magukra is hagyhat k). Nem lennønek beøp thetıek, erdıs thetıek. KorlÆtozhat væ, illetve Nagyezerjófû megsz ntethetıvø vælnænak az oktalan, az ØlıvilÆgot erısen kæros t tevøkenysøgek. Az, hogy felismerj k-e egyedisøg ket Øs p tolhatatlansægukat, fenntartjuk-e a hazai tæj ehhez hasonl alkot elemeit, a magyar tærsadalom 29

12 A Csirke-hegy természeti értékei gondolkodæsænak Øs ØrtØk tøletønek alakulæsæn mœlik. B zzunk benne, hogy køpesek vagyunk tanulni eddigi hibæinkb l. 30

13 Melléklet Melléklet A Csirke-hegyen kimutatott vødett n vønyfajok listæja, a fajok termøszetvødelmi ØrtØkeivel: 1. Adonis vernalis L Ft. 2. Allium paniculatum L Ft 3. Anemone sylvestris L Ft 4. Aster amellus L Ft 5. Centaurea sadleriana Janka Ft 6. Cephalanthera rubra (L.) Rich Ft 7. Cytisus albus Hacq Ft 8. Dictamnus albus L Ft 9. Echium russicum J. F. Gmel Ft 10. Epipactis microphylla (Ehrh.) Sw Ft 11. Iris graminea L Ft 12. Iris variegata L Ft 13. Lathyrus pannonicus (Jacq.) Garcke subsp. collinus (Ortm.) Soó Ft 14. Lilium martagon L Ft 15. Linum flavum L Ft 16. Linum hirsutum L Ft 17. Linum tenuifolium L Ft 18. Lychnis coronaria (L.) Desr Ft 19. Neottia nidus-avis (L.) Rich Ft 20. Onosma arenaria W. et K Ft 21. Orchis purpurea Huds Ft 22. Orchis ustulata L Ft 23. Ornithogalum pyramidale L Ft 24. Phlomis tuberosa L Ft 25. Polygala major Jacq Ft 26. Pulsatilla grandis Wender Ft 27. Pulsatilla pratensis (L.) Mill. subsp. nigricans (Störck) Zamels Ft 28. Ranunculus illyricus L Ft 29. Stipa pennata L Ft 30. Stipa tirsa Stev. em Celak Ft 31. Vicia sparsiflora Ten Ft 31

14 A Csirke-hegy természeti értékei Felhasznált irodalom B`NKUTI K. (2000): Luzula forsteri (Sm.) DC. a MÆtrÆban, adatok a CserhÆt fl ræjæhoz Kitaibelia 5 (1): BAR`TH Z.(1963): N vønytakar vizsgælatok felhagyott szılıkben. - F ldrajzi rtes tı 12: BORHIDI A.- S`NTA A. (szerk. 1999): V r s k nyv MagyarorszÆg n vønytærsulæsair l TermØszetB V`R Alap tvæny Kiad, Bp. FARKAS S. (szerk. 1999): MagyarorszÆg vødett n vønyei. Mezıgazda Kiad, Bp., 422 pp. H R J.(1992): vmilli k zenete PÆszt k rnyøkøn. - MikszÆth Kiad, Salg tarjæn 68 pp. KOV`CS M. PRISZTER SZ. (1956): A n grædi fl rajæræs (Neogradense) Ørdekesebb n vønyei. Botanikai K zlemønyek 56 (3-4): KOV`CS M. PRISZTER SZ. (1957): KiegØsz tøsek Øs adatok A magyar n vønyvilæg køzik nyvø-hez. Botanikai K zlemønyek 57(1-2): KUN A. (1996): KiegØsz tøsek Øs œjabb adatok a magyar fl ra Øs vegetæci ismeretøhez. Kitaibelia 1: KUN A. ITTZ S P. FACSAR G. H HN M. (2000): Sziklagyepek Øs lejtısztyepek a K zøp-dunai Fl ravælaszt k rnyøkøn II. MØszkı- Øs dolomitvegetæci a CserhÆt-hegysØgben. Kitaibelia 5 (1): SCHMOTZER A.(1995): Erdıspuszta-rØt vizsgælatok a mætrai fl rajæræs (Agriense) ter letøn. KØzirat. SIMON T.(1992): A magyarorszægi edønyes fl ra hatæroz ja. Harasztok, virægos n vønyek. Nemzeti Tank nyvkiad, Bp. 892 pp. SZ KELY A. (1997): VulkÆnmorfol gia (TßzhÆny -felsz nalaktan) ELTE E tv s Kiad, Bp. 234 pp. VARGA Z.(1998): A magyar termøszetvødelem aktuælis feladatai a Berni Konvenci, a Natura 2000, a Habitat Directive Øs az EMERALD Network (ASCI) t krøben. KØzirat. V. SIPOS J. - VARGA Z.(1998): L szgyepek Øs følszæraz gyepek: kompoz ci, struktœra, rovar-k z ssøgek. - Kitaibelia 3(2):

15 Köszönetnyilvánítás Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk Stadler Árpádnak a Keleti-Cserhát növényvilágának megismeréséhez nyújtott önzetlen segítségéért. Köszönjük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, hogy szakmai segítséget adott munkánkhoz. Külön köszönet illeti a kiadványunk megjelenését támogató Független Ökológiai Központot, valamint a Környezetvédelmi Alap Célelõirányzat közcélú h keretét. 33

16 A Csirke-hegy természeti értékei Zöldike könyvsorozat A Zöldike Könyvsorozatot 1998-ban hozta létre a Herman Ottó Természetvédelmi Kör és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, az utóbbi önálló környezeti nevelési és természetvédelmi szemléletformáló programjának részeként. A könyvsorozat célja szí nvonalas kiadványokkal történõ ismertterjesztés és tudatformálás, az olvasók természetvédelmi igényességének növelése. A sorozat eddigi részei megvásárolhatóak a kiadónál utánvéttel: Z ldike 1. k tet: SALLAI R. BENEDEK SZERK.: Zöldszemmel ötlettár 450 Ft. Z ldike 2. k tet: SALLAI R. BENEDEK: Kirándulások Túrkeve környékén 400 Ft. Z ldike 3. k tet: BARNA TAM`S: A környezetbarát ingyen energia 70 Ft. Z ldike 4. k tet: SALLAI R. BENEDEK SZERK: Ahogy mi láttuk a Tiszát 600 Ft. Z ldike 5. k tet: SALLAI R. BENEDEK: Pirkadat elbeszélések 650 Ft. Z ldike 6. k tet: HARMOS KRISZTI`N - SRAMK G`BOR: A Csirke-hegy természeti értékei 250 Ft. Elõkészületben: Z ldike 7. k tet: HARMOS KRISZTI`N - SRAMK G`BOR: A Pásztói-Mátra élõvilága Z ldike 8. k tet: MONOKI `KOS: Kirándulások Kisújszállás környékén Z ldike 9. k tet: NAGY ATTILA: Felhõk fölött gyalogszerrel Egyesületünk egyéb megvásárolható kiadványai: A Puszta 1995 tudományos közlemények A Puszta 1997 tudományos közlemények A Puszta 1998 tudományos közlemények A Puszta 1999 tudományos közlemények Képeslapsorozat természeti értékek bemutatásával 15 db. 700 Ft. 700 Ft. 700 Ft. 700 Ft. 300 Ft. Megrendelhetõ: Nimfea Természetvédelmi Egyesület és Tagszervezeteinek Központi Irodája Túrkeve, Attila u. 3. sz., Postafiók: 33. sz. Tel: 56/ , fax: 56/ , mobil: 60/

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

TAN`CS. (InformÆció) (2005/C 58 E/01)

TAN`CS. (InformÆció) (2005/C 58 E/01) 2005.3.8. C 58 E/1 I (InformÆció) TAN`CS 10/2005/EK KÖZÖS `LL`SPONT a TanÆcs Æltal 2004. december 21-Øn elfogadva a szakmai køpesítøsek elismerøsørıl szóló, ð-i 2005/ð/EK európai parlamenti Øs tanæcsi

Részletesebben

TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI

TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI A TISZA-T T RS G TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI PROBL M`I EMLA Alap tvæny a K rnyezeti OktatÆs TÆmogatÆsÆra 1998. TartalomjegyzØk EL SZ A T RS G K I. R SZ RNYEZETI ADOTTS`GAI F LDTANI S V ZRAJZI

Részletesebben

A SI FOKI 320 O M V SZETI, KULTUR`LIS, OKTAT`SI S TECHNIKAI K ZPONT TERVP`LY`ZATA

A SI FOKI 320 O M V SZETI, KULTUR`LIS, OKTAT`SI S TECHNIKAI K ZPONT TERVP`LY`ZATA M LE R`S A SI FOKI 320 O M V SZETI, KULTUR`LIS, OKTAT`SI S TECHNIKAI K ZPONT TERVP`LY`ZATA TARTALOMJEGYZÉK TERVJEGYZÉK: 01 HELYSZÍNRAJZ, KÖRNYEZETRENDEZÉS, KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT 02 FUNKCIÓSÉMA-PINCESZINT,

Részletesebben

Beller Tilmann. FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl

Beller Tilmann. FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl Beller Tilmann FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl Beller Tilmann FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl CsalÆdakadØmia- budavær Egyes let budavær, 2000 A mß eredeti c me: Tilmann Beller: Du

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA A MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET és az FVM KÖZPONTI ÉLELMISZERIPARI KUTATÓ INTÉZET által 2001. szeptember 28-án tartott 304. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

M. Nurit Stosiek - M. Kornelia Fischer. BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn

M. Nurit Stosiek - M. Kornelia Fischer. BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn M. Nurit Stosiek - M. Kornelia Fischer BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn M. Nurit Stosiek M. Kornelia Fischer BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn CsalÆdok a CsalÆdØrt Egyes

Részletesebben

Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből

Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2014, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 19 (2): 260 266.; 2014 Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

Internet alapok IL3970

Internet alapok IL3970 Internet alapok IL3970 sszeæll totta: VÆrady Lajos /98 mærcius/ Tartalom MI AZ INTERNET, R VID T RT NETE... 3 AZ INTERNET... 3 ARPANET-T L NAPJAINKIG... 3 HOZZ`F R S AZ INTERNETHEZ... 3 KAPCSOLT VONALI

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-

Részletesebben

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A

6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A 6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A TÉRSÉGBEN (FEHÉR UTÁN 2001) Boglárkafélék családja - Ranunculaceae Erdei szellırózsa - Anemone sylvestris: Mészkedvelı faj, mészkedvelı

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. Tartalomjegyzék Az Igazgatóság területi adottságai, birtokügyi alapok 4 Földhasználat, kezelési feladatok a vagyonkezelésben lévı területeken

Részletesebben

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry rendszer Meghatározás: Ezt erdészeti ágazatok és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses, megvalósítása

Részletesebben

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors

Részletesebben

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Budaörs 10357/2 hrsz.-ú önkormányzati terület és környezete 2012. május. 15. Gergely Attila Merkl Ottó Tartalom 1. Botanikai vizsgálatok eredményei...

Részletesebben

ADATB`ZIS-KEZEL S. SegØdanyag a gyakorlathoz. sszeæll totta: VÆrady Lajos varadyl@math.klte.hu

ADATB`ZIS-KEZEL S. SegØdanyag a gyakorlathoz. sszeæll totta: VÆrady Lajos varadyl@math.klte.hu ADATB`ZIS-KEZEL S SegØdanyag a gyakorlathoz sszeæll totta: VÆrady Lajos varadyl@math.klte.hu 1 TARTALOM 1. REL`CI KON V GEZHET M VELETEK... 3 1.1 PROJEKCI (EGY T`BLA VERTIK`LIS MEGSZOR T`SA)... 3 1.2 SZELEKCI

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI 1. táblázat Általános Nemzeti Élıhely Rendszer kategóriái ÉLİHELYEK JELE TERMÉSZETES ÉLİHELYEK 1.2.4.1.1 ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI A Hinarasok A1 Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínár A2 Rencés, kolokános

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL

GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL lk1a1ószám: 16911-6/2015 Ügy intéző : Dr. Kiss Viktória Hiv. szám: Melléklet: tagegyesole1ek aktuál is lis1ája Tárgy: Magyar Hegy-és Sportmászó Szövetség-

Részletesebben

Erdős sztyepp vegetáció

Erdős sztyepp vegetáció Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. /2012. (..) sz. önkormányzati rendelete

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. /2012. (..) sz. önkormányzati rendelete 150/2012. sz. elıterjesztés 1. sz. melléklete PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének /2012. (..) sz. önkormányzati rendelete a fák védelmének helyi szabályairól, illetve a fapótlási kötelezettségrıl

Részletesebben

KITAIBELIA VII. évf. 2. szám pp.: 163-167. Debrecen 2002. RIEZING Norbert. H-2851 Környe, Bem J. u 33.

KITAIBELIA VII. évf. 2. szám pp.: 163-167. Debrecen 2002. RIEZING Norbert. H-2851 Környe, Bem J. u 33. Adatok a Dunántúl északi részének flórájához RIEZING Norbert H-2851 Környe, Bem J. u 33. Bevezetõ Írásomban az 1992-2001 között a Dunántúl északi részén összegyûjtött adataim közül ismertetek 57 különbözõ

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők sarj eredetű állományok. A feketefenyő maximális elegyaránya 20%, inváziós fafaj nem fordul elő. 4-es: Változatos szerkezetű, de idős, vastag fát nem tartalmazó állományok és a nem változatos szerkezetű,

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ BALATONI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. I. HELYZETELEMZÉS A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon kívül 3 Tájvédelmi Körzet, 26

Részletesebben

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. október 16-i rendes ülésére

Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület 2012. október 16-i rendes ülésére Verőce Község Polgármestere 2621 Verőce, Árpád út 40. - Tel: 27 / 350-033 - Fax: 27 / 380-381 - www.veroce.hu - Email: polghiv@veroce.hu Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE a Képviselő-testület

Részletesebben

TERV MÛLEÍRÁS 2010. MÁRCIUS

TERV MÛLEÍRÁS 2010. MÁRCIUS BALATONAKALI Község Településrendezési terv részleges módosítása TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÛLEÍRÁS 2010. MÁRCIUS 03. BALATONAKALI, Településszerkezeti terv Készítette Balatonakali község önkormányzata

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN Tájökológiai Lapok 10 (2): 371 384. (2012) 371 MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN RIEZING Norbert 2851 Környe, Alkotmány u. 43/7.; nriezing@gmail.com Kulcsszavak: Kisalföld,

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

46/2009. (IV. 16.) FVM

46/2009. (IV. 16.) FVM 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS ROMÁNIA KORMÁNYA NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV 2007-2013 Európai Unió és Románia Kormánya által támogatott projekt/ FEADR A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA

Részletesebben

Adatok az Eperjes Tokaji-hegylánc déli felének növényvilágából

Adatok az Eperjes Tokaji-hegylánc déli felének növényvilágából 108 KITAIBELIA XII. évf. 1. szám pp.: 108-115. Debrecen 2007 Adatok az Eperjes Tokaji-hegylánc déli felének növényvilágából MOLNÁR Csaba 1 TÜRKE Ildikó Judit 2 (1) H-3036, Gyöngyöstarján, István utca 52.

Részletesebben

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez

Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez KITAIBELIA IV. évf. 1. szám pp.: 43 50. Debrecen 1999 Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez BAUER Norbert 1 MÉSZÁROS András 2 SIMON Pál 2 1 BDTF Növénytani Tanszék, H-9701 Szombathely, pf. 170.

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 1 144/00. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül

Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet Fragmentáció hatásának vizsgálata ökoszisztéma szolgáltatásokra rovarevő énekesmadár közösségek hernyópredációján keresztül Készítette:

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007.

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 1. HELYZETELEMZÉS Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területe két, nagyjából egyenlı kiterjedéső részre, az Aggteleki és Zempléni

Részletesebben

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Falusias lakóterület Halmazos beépítés Lf-1 Hagyományos fésős beépítés Fésős elıkertes beépítés Szabadonálló

Részletesebben

A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Tapolca-Csopak 2014 Pályázat azonosítója

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók

Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfa - egy sikeres kezelési tevékenység rövid története, konklúziók Bálványfairtás a Fóti Somlyó Természetvédelmi Területen (1996-2006) Ronkayné Tóth Mária Biológus toth.maria@gmail.com A fóti Somlyó-hegy

Részletesebben

GYAKORLAT. sszeæll totta: VÆrady Lajos varadyl@math.klte.hu

GYAKORLAT. sszeæll totta: VÆrady Lajos varadyl@math.klte.hu SZ`M T G PI GRAFIKA GYAKORLAT sszeæll totta: VÆrady Lajos varadyl@math.klte.hu TARTALOM. HASZNÁLT ADATSZERKEZETEK...4. RASZTERES ALGORITMUSOK...5. SZAKASZ RAJZOLÁSA...5.. Egyszerû növekményes algoritmus...5..

Részletesebben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben

Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben Szokolovszki Zoltán 1 Az allergén növények elterjedése és pollenallergia-veszélyeztetettség Debrecenben 1. Bevezetés Közismert, hogy egy település életében, a városi ökoszisztéma mőködésében a zöldfelületnek,

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA

PÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A projekt megvalósításában a szentendrei Szent András Általános Iskola 6. osztályos tanulói vesznek részt. A projekt megvalósulási helyszíne a Szentendréhez közel,

Részletesebben

GYEPEK ÉGETÉSÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON: PROBLÉMÁK ÉS POZITÍV TAPASZTALATOK

GYEPEK ÉGETÉSÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON: PROBLÉMÁK ÉS POZITÍV TAPASZTALATOK Tájökológiai Lapok 10 (2): 287 303. (2012) 287 GYEPEK ÉGETÉSÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON: PROBLÉMÁK ÉS POZITÍV TAPASZTALATOK DEÁK Balázs 1, VALKÓ Orsolya 2, SCHMOTZER András 3, KAPOCSI

Részletesebben

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet

7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE egyes helyi jelentőségű területek védetté nyilvánításáról. Epöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A Mádi Kakas-hegy (HUAN21009) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Mádi Kakas-hegy (HUAN21009) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve A Mádi Kakas-hegy (HUAN21009) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfél Zöld Akció Egyesület Partner Szakmai koordinátor Dr. Boldogh

Részletesebben

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül 2. melléklet a.../2011. (...) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség alatt álló épületek, Helyi védelemmel rendelkező, helyi védelem alá vont épületek 1. Műemléki védettség alatt álló épületek Bécsi

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Biodiverzitás Berlinben A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott konferencia egyik természetvédelmi célkitűzése a biológiai diverzitás (sokféleség) fenntartása volt. A közelmúltban

Részletesebben

Saxifragales, Rosales, Fabales

Saxifragales, Rosales, Fabales Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Saxifragales, Rosales, Fabales Bablevelű varjúháj - Sedum telephium subsp. maximum Fehér varjúháj - Sedum album Borsos varjúháj - Sedum acre Évelő, kúszó hajtású

Részletesebben

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

Holocén homokmozgás térképezése a Belső Somogy területén

Holocén homokmozgás térképezése a Belső Somogy területén Holocén homokmozgás térképezése a Belső Somogy területén Györgyövics Katalin PhD hallgató SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZTE, OSL SZEGED A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1-2012-0001

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.

Részletesebben

Dunabogdány. Rehabilitációs Központ. településfejlesztési koncepció módosítást megalapozó

Dunabogdány. Rehabilitációs Központ. településfejlesztési koncepció módosítást megalapozó Dunabogdány Rehabilitációs Központ településfejlesztési koncepció módosítást megalapozó KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS NATURA 2000 HATÁSBECSLÉSSEL 2013 1 Jelen dokumentáció feladata, hogy Dunabogdány

Részletesebben

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete

Részletesebben

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái

A Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái A Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi Zöld Forrás támogatásával (PTKF/1588/2012)

Részletesebben

A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA

A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 7. 1981. A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA SOLTI Béla VARGA András Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: (The Amphibian-fauna of the Mátra Mountains). 15 Amphibia species are recorded

Részletesebben