A hegy növényzete A hegy növényzete 19

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hegy növényzete A hegy növényzete 19"

Átírás

1 A hegy növényzete A hegy növényzete 19

2 A Csirke-hegy természeti értékei is, ahol a termıhelyi viszonyok ezt nem gætoljæk. LegØrtØkesebb k z l k a kontinentælis sztyepcserjøsek (Prunion spinosae) csoportjæt køpviselı csepleszmeggyes (Prunetum fruticosae) tærsulæs. Az alacsony (0,5-1,0 m), laza szerkezetß cserjøs kısæncokon, erdıszegølyeken, de a t rmeløkes, sekøly talajon nmagæban is megjelenik, esetenkønt nagy ÆllomÆnyokban. Az euræzsiai jellegß csepleszmeggy (Cerasus fruticosa) mellett gyakori a szubmediterræn parlagi r zsa (Rosa gallica), mely møg alacsonyabb termetøvel tßnik ki. Csepleszmeggyes cserjés Ahogy az szaki-k zøphegysøgben, a Csirke-hegyen is a hasznælaton k v li gyepek jelentıs røszøn a melegkedvelı szubmediterræn cserjøsek (Berberidion) csoportjæba tartoz ÆllomÆnyok verıdnek fel. A galagonya-k køny cserjøsekben (Pruno spinosae-crataegum) a k køny (Prunus spinosa), az egybibøs galagonya (Crataegus monogyna), a gyepßr zsa (Rosa canina) a legjellemzıbb fajok, m g a fagyalk køny s vøny (Ligustro-Prunetum) fıkønt fagyalb l (Ligustrum vulgare) Øs a veresgyßrß somb l (Cornus sanguinea) Æll. Ter let nk n feltßnıen gyakori a veresgyßrß som szinte Æthatolhatatlan boz tja. Az eml tett cserjøs tærsulæsok ny ltabb ÆllomÆnyaiban a følszæraz gyepek legt bb faja megjelenhet, m g a legzærtabb ÆllomÆnyok gyepszint nølk liek is lehetnek. Kiemelendı az szaki-k zøphegysøgben ritka, a CserhÆtra œj, k zøp- Æzsiai-mediterrÆn kenderziliz (Althaea cannabina) elıfordulæsa egy ny ltabb cserjøsben. A Csirke-hegyen Ørdekes elıfordulæsa van az de erdık fajænak tekintett kutyabengønek (Frangula alnus). Viszonylag nagy egyedszæmban jelenik 20

3 A hegy növényzete meg fenti cserjøsek szøløn, valamint sz rvænyosan a følszæraz gyepekben. A faj hasonl (møg szølsısøgesebb) viselkedøsøt nemrøgen rtæk le kutat k a BudaihegysØgbıl Øs a Pilisbıl, ahol a rendk v l szæraz homokkı-felsz neken telepszik meg. Az egyøb cserjefajokkal keveredve, illetve næll cserjøseket alkotva is gyakori a Csirke-hegyen a nagy, særga virægœ szubmediterræn pukkan dudaf rt (Colutea arborescens). Felfœj d h velyei nyær vøgøn v r sre sz nezıdnek, sajætos sz nfoltjai a ter letnek. A termıhelyi viszonyok, Øs a mai (Ætalak tott) n vønyzeti køpe alapjæn bizonyos, hogy a hegyet eredetileg j røszt szæraz t lgyesek ny ltabb-zærtabb ÆllomÆnyai bor tottæk. Házi berkenye A ma megfigyelhetı ÆllomÆnyok legt bb hasonl sægot a melegkedvelı t lgyes (Corno-Quercetum pubescentis) tærsulæshoz mutatnak, ezørt ilyen nøven tærgyaljuk ıket. A Csirke-hegy nyugatias oldalæt Øs gerincøt ezek uraljæk, m g a keleties oldalon foltokban Øs sævszerßen (obalækon) vannak jelen. Az erdøszetileg nem vagy kevøsbø kezelt ÆllomÆnyok t bbszintßek. Az egy vagy køt koronaszintet a kocsænytalan, a molyhos Øs a csert lgy (Quercus petraea, Q. pubescens, Q. cerris) uralja. Az als koronaszintben a t lgyek mellett legjellegzetesebb fafaj a virægos kıris (Fraxinus ornus). Ezt a kelet-mediterrændølkelet-eur pai, az szakik zøphegysøgben keleti irænyban erıteljesen megritkul fæt a kutat k z me a CserhÆtig tartja termøszetes elıfordulæsœnak. A Keleti-CserhÆt melegkedvelı t lgyeseiben, bokorerdıiben szinte mindenhol jelen van, t bb helyen uralkod jelleggel. A følszæraz gyepek beerdıs døse is sokszor a virægos kıris ligetes ÆllomÆnyaival t rtønik, ami a fajstruktœræban sem okoz Æt tı væltozæsokat. Az als koronaszintben a mezei juharon (Acer campestre) k v l gyakran felbukkan a bark caberkenye (Sorbus torminalis), nagyon sz rvænyosan az atlantimediterræn hæzi berkenye (Sorbus domestica). A cserjeszintben a Csirke-hegyen Ørdekes m don nem t meges a nøvad hœsos som (Cornus mas), helyette a veresgyßrß som, fagyal, k køny, egybibøs galagonya, bibircses kecskeræg (Euonymus verrucosus), varjœt vis benge (Rhamnus catharticus) van jelen. 21

4 A Csirke-hegy természeti értékei A lægyszærœ szint igen fajgazdag, ØrtØkes fajokban bıvelkedı. Az obalækon, vagy egyøb sekøly talajœ, t rmeløkes kızeten løtrej tt ligetes ÆllomÆnyokban uralkodnak a szegølyesedı følszæraz gyepekre is jellemzı fajok. A nagyezerj fßn k v l fıkønt itt fordul elı a k z nsøges bork r (Thalictrum minus), az erdei gy ngyk les (Lithospermum purpureo-coeruleum), a k z nsøges møreggyilok (Cynanchum vincetoxicum), a soktørdß salamonpecsøt (Polygonatum odoratum). A zærtabb ÆllomÆnyokban jellemzı a fekete lednek (Lathyrus niger), a borsfß (Clinopodium vulgare), a k z nsøges galaj (Galium mollugo), az erdei pereszløny (Calamintha sylvatica). NØhol telepeket alkot a tarka nıszirom (Iris variegata). A gerinck zeli røszeken t bb helyen is læthat k a pontuszi-szubmediterræn, vødett pæzsitos nıszirom (Iris graminea) telepei. A CserhÆtban csak nøhæny helyen ismert n vønyfaj nyær elejøn ny l ibolyæslila virægai kajszibarack illatot Ærasztanak. Ugyancsak gerinck zelben Ølnek a gyepeknøl mær eml tett vødett bugæs hagyma Øs macskahere ÆllomÆnyai. Az szaki- Pázsitos nõszirom k zøphegysøgben gyakori bærsonyos kakukkszegfß (Lychnis coronaria), mely vødett szubmediterræn-døl-euræzsiai n vøny, szintøn itt Øl. MÆr sz ltunk r la, hogy a Csirke-hegy felsı røszein Øs nyugatias oldalæban az uralkod alapkızet az andezit, azonban møg mindenhol megtalælhat k a hajdani møszkıtakar maradvænyai. Ez a talajtani tønyezık n kereszt l nyilvænval an erıs hatæst gyakorol a n vønyzetre is. A CserhÆtban hærom vødett n vønyfaj esetøben azt tapasztaltuk, hogy elınyben røszes ti az ilyen jellegß termıhelyeken kialakult erdıket. K z l k kettı orchideaføle: a kislevelß nıszıfß (Epipactis microphylla) Øs a piros madærsisak (Cephalanthera rubra). A Csirkehegyen kis ÆllomÆnyaikat talæltuk. (MindkØt faj elıfordul tisztæn lajtamøszk v n is a Keleti-CserhÆtban.). Harmadik vødett faj a hegy egyik legnagyobb ØrtØkØt ad, balkæn-pannon-mediterræn pilisi b kk ny (Vicia sparsiflora). KorÆbban csak a Nyugati-CserhÆtb l (RomhÆny) volt ismert a faj, cølzott keresøssel a Keleti- CserhÆtban 4 helyen akadtunk ræ. Ezek k z l kimagaslik a sokezer t vet szæmlæl 22

5 A hegy növényzete csirke-hegyi populæci. A hegy keleti oldalæn Øs gerincøn csak kisebb (nøhæny 10 vagy 100 t ves) foltjai vannak jelen. IgazÆn nagy ÆllomÆnyai a nyugati oldal melegkedvelı t lgyeseiben Ølnek, ahol uraljæk a lægyszærœ szintet. Mivel følærnyøkkedvelı n vøny, a kissø ny ltabb, gyengøbb cserjeszintß erdıkben Ørzi j l magæt. A Csirke-hegyen megfigyelhetı, hogy az erdøszetileg kezelt, szinte hiænyz mæsodik lombkorona- Øs cserjeszintß ÆllomÆnyokban vælik igazæn egyeduralkod væ. (Meglehetısen gyakori jelensøg, hogy bizonyos beavatkozæsok hatæsæra valamely Ølıhely egy-egy ØrtØkes faj szæmæra kedvezıbbø vælik, amelyet ez a faj kihasznælva elszaporodik. Amennyiben azonban ez a væltozæs egyøb fajok eltßnøsøvel, vagy megritkulæsæval, az Ølıhely uniformizæl dæsæval jær, nem tekinthetı kedvezınek. Az eml tett erdøszeti beavatkozæsok az Øletk z ssøg fajgazdagsægæt, gy annak stabilitæsæt is cs kkentı, kedvezıtlen hatæsok). A pilisi b kk ny a hegy BujÆk felø esı, kevøsbø meredek, mølyebb talajœ røszein belemegy a k zøphegysøgi cseres-t lgyesek (Quercetum petraeae-cerris) k zø sorolhat ÆllomÆnyokba. Ezekben az erdıkben a zærtabb, magasabbra feln vı lombkoronaszintbıl kiszorul a molyhos t lgy Øs virægos kıris, megritkul a cserjeszint is. Az aljn vønyzetet az egyvirægœ gy ngyperje (Melica uniflora), vagy a ligeti perje (Poa nemoralis) uralja, jellemzı køtszikßi a vitøz b kk ny (Vicia cassubica), az Ødeslevelß csßdfß (Astragalus glycyphyllos), Øs a fønytelen galaj (Galium schultezii). døbb røszein Ølı gyakori, vødett fajok a turbænliliom (Lilium martagon) Øs a madærføszekkosbor (Neottia nidus-avis). Megjelenik benn k a CserhÆtban eløg ritka, k zøpkelet-eur pai cseres-t lgyes faj: a fehør pimp (Potentilla alba). Fehér pimpó Kis tisztæsain, lejtısztyepekhez k zel tı gyepekben t bb helyen megtalæltuk a vødett, kontinentælis-pontuszi-mediterræn selymes boglærka (Ranunculus illyricus) t veit. A Csirke-hegy n vønyzetønek le ræsæban igyekezt nk ØrzØkeltetni a fl ra fajokban Øs n vønyf ldrajzi elemekben val gazdagsægæt. sszehasonl tæskønt 23

6 A Csirke-hegy természeti értékei megeml tj k, hogy a t bb, mint 7000 hektæros Kelet-CserhÆt TÆjvØdelmi K rzet ismert vødett n vønyfajainak szæma 64. A ter letileg t redøkøt kitevı Csirke-hegy 31 vødett n vønyfajæval k l n s figyelmet kell, hogy Ørdemeljen. 24

7 Néhány szó az állatvilágról Néhány szó az állatvilágról MÆr eml tett k, hogy a Csirke-hegyen elsısorban botanikai megfigyeløsek t rtøntek, az ÆllatvilÆgr l szerzett ismereteink igen høzagosak. Ez k l n sen igaz a gerinctelenek csoportjaira, ami nem is meglepı, mert az egøsz CserhÆtra vonatkoztatva is alig folytak ilyen irænyœ kutatæsok. Okai a szakemberek hiænyæban, a speciælis gyßjtøsi m dszerek Øs a hatærozæs idı- Øs k ltsøgigønyøben rejlenek. Ter let nk ØrtØke azonban megørdemli, hogy a konkrøt megfigyeløseken k v l, a hasonl jellegß keleti-cserhæti lelıhelyeken szerzett tapasztalatok alapjæn, nøhæny Ørdekes lehetısøget is felvillantsunk. A følszæraz gyepek egyenesszærnyœ- (Orthoptera) faunæjæt az szakik zøphegysøg t bb helyøn røszletesen vizsgæltæk. Ennek soræn kider lt, hogy a væltozatos gyep- Øs køtszikß struktœra, a magask r s n vønyfajok jelenløte igen gazdag faj- Øs Øletformat pus- sszetøtelß egyenesszærnyœ-k z ssøgeknek ad otthont. HabÆr ilyen irænyœ kutatæsok a Csirke-hegyen nem t rtøntek, ez val sz nßleg itt sincs mæskøppen. A poloska- (Heteroptera) fauna vizsgælata elkezdıd tt, gy nøhæny eredmønyrıl mær beszæmolhatunk. LegØrdekesebb a hazænkban sz rvænyos, mediterræn elterjedøsß Eurydema fieberi nevß c merespoloska elıker løse. Ez, a sziklagyepek keresztesvirægœ n vønyeit sz vogat faj a Csirke-hegyen a ny lt møszkıfelsz neken Ølı hegyi ternyørıl (Alyssum montanum) lett kimutatva. Megeml thetı møg, hogy a k z nsøges nfßrıl (Ajuga genevensis) a hazænkban sz rvænyos Stagonomus pusillus nevß c merespoloska Øs a Tingis reticulata nevß csipkøspoloska is elıker lt. A gamandorfajokon gubacsot okoz Copium clavicorne nevß csipkøspoloska-faj szintøn Øl itt. Az itteniekhez igen hasonl følszæraz gyepben, Ecsegen megtalæltuk a nagyon ritka, mediterræn-æzsiai Megalotomus junceus nevß t vispoloskæt, melynek elıker løse a Csirke-hegyen is værhat. A rovarok legnøpesebb rendjønek, a bogaraknak (Coleoptera) a vizsgælata is Øppen, hogy elkezdıd tt. Jellemzı a følszæraz gyepek Øs a cserjøsek gazdagsæga viræglætogat fajokban. zel tı l eml thetj k a magyar virægbogær (Netocia ungarica) Øs a køtpettyes virægcincør (Vadonia unipunctata) jelenløtøt a ter leten. A xerotherm t lgyesek szærad fæiban a mær kimutatott gyakoribb vødett fajokon tœl - ilyen a nagy szarvasbogær (Lucanus cervus), a kis szarvasbogær (Dorcus parallelepipedus), a pompæs virægbogær (Cetonischema speciosissima) - minden bizonnyal ØrtØkes xilofæg ( fæban Ølı Øs tæplælkoz ) bogærfauna Øl. Az szaki-k zøphegysøg mær megvizsgælt følszæraz gyepjeinek lepkefaunæja igen gazdagnak, ritka fajokban bıvelkedınek bizonyult. K l n sen jellemzıek Øs 25

8 A Csirke-hegy természeti értékei fontosak a cs ngılepkøk, a tarkalepkøk Øs a csuklyæsbagoly-lepkøk k z l kiker lı tæplæløkspecialista fajok. Ezek tæpn vønyei a Csirke-hegyen is Ølnek, gy nøhænyuk elıker løse værhat. Az eddigi, alkalmi megfigyeløsek nøhæny gyakori vødett Øs nem vødett nappali lepkefajt Ørintenek. A zavart gyepekben, parlagokon elszaporod farkasalmæn (Aristolochia clematitis) fejlıdik a vødett farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) narancssærga sz nß, Økes herny ja. R zsaføløken - fıleg k kønyen - Øl az eur pai kardospillang (Iphiclides podallirius), ernyısvirægzatœakon pedig a fecskefarkœ-pillang (Papilio machaon) lærvæja. A gyepek leggyakoribb nappali lepkøi Farkasalmalepke hernyója talæn a pillang svirægœakon Ølı csipkøs sokp tty sboglærka (Polyommatus daphnis), ez st s plebejusboglærka (Plebejus argus), fak ØkesboglÆrka (Everes antealcetas) Øs a fßføløken Ølı kis szønalepke (Coenonympha pamphilus). A lepkefauna vizsgælata a hegy tovæbbi ØrtØkeinek feltæræsa szempontjæb l igen fontos feladat. K nnyebb megfigyelhetısøg k miatt a gerinces Ællatokr l j val t bb ismerettel rendelkez nk. A køtøltßek (Amphibia) gyakoribb fajaib l a z ld Øs barna varangy (Bufo viridis Øs Bufo bufo), a z ld levelibøka (Hyla arborea) Øs az erdei bøka (Rana dalmatina) ker lt szem nk elø. A h llık (Reptilia) sztyeprøtekre jellemzı køpviselıi k z l a f rge Øs z ld gy k (Lacerta agilis, Lacerta viridis) mindenfelø megjelenik. ErdıszegØlyeken, cserjøsekben a røzsikl t (Coronella austriaca) Øs az erdei sikl t (Elaphe longissima) is megfigyelt k. A legt bb zool giai adatunk a ter let madarair l (Aves) van, mivel ez a legfeltßnıbb, alkalmi megfigyeløsekre leginkæbb alkalmas csoport. A Keleti- Európai kardospillangó 26

9 Néhány szó az állatvilágról CserhÆt madærvilæga nem k l n sen gazdag, a ritkæbb, jobb fajok valamilyen speciælis Ølı- illetve føszkelıhelyhez k tıdnek (nagyobb, zavartalan erdıt mb k, elhagyott kıbænyæk, mocsærrøtek, stb.) Ezek az adottsægok a Csirke-hegyen nem Ællnak rendelkezøsre, ezørt annak madærfaunæja megfelel az Ætlagos dombvidøkre jellemzınek. lıhelyeinek væltozatossæga azonban viszonylagos gazdagsægot biztos t. A hegylæbi szænt - Øs parlagter leten gyakran hallani a f rj (Coturnix coturnix) hangjæt, itt gyakori a cigænycsuk (Saxicola torquata) Øs a mezei pacsirta (Alauda arvensis). A hegyoldalak cserjøseiben a kis, a mezei Øs a karvalyposzæta (Sylvia curruca, S. communis, S. nisoria), a t visszœr gøbics (Lanius collurio) k lt. A ny ltabb, følszæraz gyepekkel mozaikol røszeket kedveli a sordøly (Miliaria calandra), a citromsærmæny (Emberiza citrinella) Øs az erdei pityer (Anthus trivialis). Az erdıszøleken k lt leginkæbb a csilpcsalp f zike (Phylloscopus collybita) Øs a cserjøsekhez k tıdı f lem le (Luscinia megarhynchos). A termøszeteshez k zelibb Ællapotœ t lgyesek meglehetısen sok faj ØletlehetısØgeit teremtik meg. A ny ltabb ÆllomÆnyokban k lt az Øjszakai Øletm dœ lappantyœ (Caprimulgus europaeus). A szærad ban løvı fæk t bb harkælyfaj igønyeit is kieløg tik, gy megfigyelt k a ter leten a nagy, a kis Øs a ritkæbb k zøp fakopæncs (Dendrocopos major, D. minor, D. medius) elıfordulæsæt. A szintøn harkælyføle nyaktekercs (Jynx torquilla) k ltøsøt viszont a gy m lcs s k regebb fæiban Øszlelt k. Az odœlak Ønekesmadarakat a køk-, a szøn- Øs a barætcinege (Parus major, P. caerulens, P. palustris), a r vidkarmœ fakusz (Certhia brachydactyla), az rv s løgykap (Ficedula albicollis) Øs a seregøly (Sturnus vulgaris) køpviseli. Nagyobb, kikorhadt fækban k lt a macskabagoly (Strix aluco). A CserhÆtban sz rvænyos daræzs lyv (Pernis apivorus), valamint a gyakori egerøsz lyv (Buteo buteo) Øs a holl (Corvus corax) szintøn k lt az erdıkben. Gyakori, føszkelı pintyføløk az erdei pinty (Fringilla coelebs), cserjøsekben a z ldike (Carduelis chloris) Øs a kenderike (Carduelis cannabina). A tøli madærvendøgek k z l megeml tendık a vadr zsæra, k kønyre Ørkezı fenyırig (Turdus pilaris) Øs a virægos kıris termøsøt fogyaszt s v ltı (Pyrrhula pyrrhula) csapatai. Az emlıs kre (Mammalia) vonatkoz megfigyeløseink nagyon høzagosak. Mindeddig csupæn a leggyakoribb erdei-mezei fajokat, gy a vaddiszn t (Sus scrofa), az ızet (Capreolus capreolus), a szarvast (Cervus elaphus), a r kæt (Vulpes vulpes), a borzot (Meles meles), a mezei nyulat (Lepus europaeus) Øs a s nt (Erinaceus europaeus) lættuk. A fentiekbıl kitßnik, hogy a Csirke-hegy ÆllatvilÆgÆt møg alig ismerj k, gy a ter let zool giai ØrtØkelØsØt møg sok kutatæsnak kell megelıznie. 27

10 A Csirke-hegy természeti értékei Az élõvilágot veszélyeztetõ tényezõk A elhagyott termıter leteket gy a szılı - Øs gy m lcskultœrækat is az ÆltalÆnos szemlølet ØrtØktelennek tekinti, ezørt potenciælisan veszølyt jelent ræjuk az œjra mßveløsbe vonæs. Mivel a CserhÆtvidØken a nagyællattartæs drasztikusan visszaesett, a kaszælæssal val hasznos tæsra reælis esøly nincs. Val sz nßleg nem værhat a szılıvel Øs a gy m lcsfækkal val betelep tøs sem. LeginkÆbb a beøp tøs Øs a beerdıs tøs jelent veszølyt a Csirke-hegy følszæraz gyepjeire. BØr felıl mær megindult a hegylæbak felparcellæzæsa, høtvøgi hæz is Øp lt erre a røszre. A szomszødos Øs jelentıs Ølıhelyeket felmutat reg-hegyen szintøn megt rtønt a høtvøgi telkek kijel løse. Itt Ørdemes kitørni erre a visszæs folyamatra, amely a vidøkfejlesztøs c msz r gyøn, mint valami ÆldÆsos tevøkenysøg løp fel. A termøszetk zeli k rnyezetben fekvı falvak jelentıs vonzerıt jelentenek a værosi, illetve a mæs jellegß tæjakon Ølı embereknek. Azok, akiknek Ørdek k fßzıdik a høtvøgi telkek Øp tøsøhez, ezt az esztøtikus, fel d løst nyœjt k rnyezetet hasznæljæk fel a ter let reklæmozæsæra. A beøp tøsekkel ugyanakkor Øppen ezeket a tæji adottsægokat sz ntetik meg, cs kkentve a vidøki telep løsek egyedisøgøt, szøpsøgøt. A høtvøgi hæzakkal k rbevett falvak elvesz tenek egy esølyt arra, hogy a j vıben megølhetøst vagy kiegøsz tı j vedelmet biztos tsanak a helyi lakossægnak. Jelenleg is, de a k zelj vıben møg inkæbb veszølyeztetni fogja gyepter leteinket az erdıtelep tøs. Az Ællami tæmogatæsok miatt egyre t bben Mezei zsálya akarnak termıf ldj k n gyorsan n vı, gy r videbb tævon anyagi hasznot hoz fafajokkal erdıt telep teni. Ez N græd megyøben a mœltban is z møben akæccal t rtønt, Øs værhat an ezt a tæjidegen ( szak- AmerikÆb l behozott) fafajt fogjæk elınyben røszes teni ezutæn is. Az akæc a CserhÆtban jelenleg is az egyik fıszereplıje a tæj egyhangœvæ, instabillæ tøtelønek. AhovÆ ezt a fafajt telep tettøk, az eredeti 28

11 Az élõvilágot veszélyeztetõ tényezõk ØlıvilÆg rendk v l kis røsze marad csak fenn. Az akæc - pillang svirægœ-n vøny løvøn - nitrogønben gazdag talajt Øs kedvezı fønyviszonyokat biztos t a nitrogønkedvelı gyomoknak, amelyek minden mæs n vønyt køpesek kiszor tani. Erıteljes sarjadzæsa folytæn a legt bb helyrıl szinte kiirthatatlan, az akæcosok Ætalak tæsa egyøb ØlıhelyekkØ ma møg megoldatlan probløma. lıvilæguk nagyon szegønyes, Øs kihatæssal van a k rnyezı Ølıhelyek ØlıvilÆgÆra is (pl. a gyomos tæs røvøn). Persze az egyøb fafajokkal val beerdıs tøs is megsz nteti azokat a p tolhatatlan termøszeti ØrtØkeinket, melyeket termøszetk zeli gyepter leteink ıriznek, ezørt erdıtelep tøsre a j vıben værhat an felszabadul szænt kat lenne Øsszerß felhasznælni. A Csirke-hegyet jelenleg Ørintı legkærosabb hatæst a rendszeresen megjelenı terepmotorosok jelentik. Ezt a sportnak nevezett tevøkenysøget hol versenyek, hol edzøsek formæjæban, BØrrıl kiindulva ßzik, szøles nyomokban tœrva fel a talajt (høtvøgeken nem siker lt møg œgy kimenn nk, hogy ne talælkozzunk motorosokkal). Fıleg az erdıkben jellemzı, hogy teljesen ncølœan k zlekednek, ahol kedv k van, ott hajtanak kereszt l. TaposÆsukkal, a zajjal Øs kipufog gæzaikkal vødett Øs ØrzØkeny, ritka fajok ØletlehetısØgeit sz ntetik meg. Az a haszon, amit jelenløt kkel egy-køt helybeli polgærnak hajthatnak nem mørhetı ssze az okozott kærral. Az erdøszeti beavatkozæsok az erdık jelentıs røszøt elegyetlennø, egykorœvæ, leegyszerßs d tt szerkezetßvø tettøk. A j vıbeni vøgvægæsok œjabb fajok eltßnøsøt vagy megritkulæsæt vonjæk maguk utæn. Hogyan lehetne megırizni a Csirkehegy ØlıvilÆgÆt? ElsıkØnt ami biol giai ØrtØkei alapjæn mindenkøppen indokolt - orszægos jelentısøgß vødett termøszeti ter lettø lehetne nyilvæn tani. Ezzel az erdık vødelmi rendeltetøsßekkø vælnænak, a beavatkozæsok enyhøbbek, az ØlıvilÆg Ørdekeit is figyelembe vevık lennønek. Az ØrtØkes mæsodlagos gyepeket a kaszælæs Øs a cserjeirtæs m dszereivel lehetne fenntartani (helyenkønt magukra is hagyhat k). Nem lennønek beøp thetıek, erdıs thetıek. KorlÆtozhat væ, illetve Nagyezerjófû megsz ntethetıvø vælnænak az oktalan, az ØlıvilÆgot erısen kæros t tevøkenysøgek. Az, hogy felismerj k-e egyedisøg ket Øs p tolhatatlansægukat, fenntartjuk-e a hazai tæj ehhez hasonl alkot elemeit, a magyar tærsadalom 29

12 A Csirke-hegy természeti értékei gondolkodæsænak Øs ØrtØk tøletønek alakulæsæn mœlik. B zzunk benne, hogy køpesek vagyunk tanulni eddigi hibæinkb l. 30

13 Melléklet Melléklet A Csirke-hegyen kimutatott vødett n vønyfajok listæja, a fajok termøszetvødelmi ØrtØkeivel: 1. Adonis vernalis L Ft. 2. Allium paniculatum L Ft 3. Anemone sylvestris L Ft 4. Aster amellus L Ft 5. Centaurea sadleriana Janka Ft 6. Cephalanthera rubra (L.) Rich Ft 7. Cytisus albus Hacq Ft 8. Dictamnus albus L Ft 9. Echium russicum J. F. Gmel Ft 10. Epipactis microphylla (Ehrh.) Sw Ft 11. Iris graminea L Ft 12. Iris variegata L Ft 13. Lathyrus pannonicus (Jacq.) Garcke subsp. collinus (Ortm.) Soó Ft 14. Lilium martagon L Ft 15. Linum flavum L Ft 16. Linum hirsutum L Ft 17. Linum tenuifolium L Ft 18. Lychnis coronaria (L.) Desr Ft 19. Neottia nidus-avis (L.) Rich Ft 20. Onosma arenaria W. et K Ft 21. Orchis purpurea Huds Ft 22. Orchis ustulata L Ft 23. Ornithogalum pyramidale L Ft 24. Phlomis tuberosa L Ft 25. Polygala major Jacq Ft 26. Pulsatilla grandis Wender Ft 27. Pulsatilla pratensis (L.) Mill. subsp. nigricans (Störck) Zamels Ft 28. Ranunculus illyricus L Ft 29. Stipa pennata L Ft 30. Stipa tirsa Stev. em Celak Ft 31. Vicia sparsiflora Ten Ft 31

14 A Csirke-hegy természeti értékei Felhasznált irodalom B`NKUTI K. (2000): Luzula forsteri (Sm.) DC. a MÆtrÆban, adatok a CserhÆt fl ræjæhoz Kitaibelia 5 (1): BAR`TH Z.(1963): N vønytakar vizsgælatok felhagyott szılıkben. - F ldrajzi rtes tı 12: BORHIDI A.- S`NTA A. (szerk. 1999): V r s k nyv MagyarorszÆg n vønytærsulæsair l TermØszetB V`R Alap tvæny Kiad, Bp. FARKAS S. (szerk. 1999): MagyarorszÆg vødett n vønyei. Mezıgazda Kiad, Bp., 422 pp. H R J.(1992): vmilli k zenete PÆszt k rnyøkøn. - MikszÆth Kiad, Salg tarjæn 68 pp. KOV`CS M. PRISZTER SZ. (1956): A n grædi fl rajæræs (Neogradense) Ørdekesebb n vønyei. Botanikai K zlemønyek 56 (3-4): KOV`CS M. PRISZTER SZ. (1957): KiegØsz tøsek Øs adatok A magyar n vønyvilæg køzik nyvø-hez. Botanikai K zlemønyek 57(1-2): KUN A. (1996): KiegØsz tøsek Øs œjabb adatok a magyar fl ra Øs vegetæci ismeretøhez. Kitaibelia 1: KUN A. ITTZ S P. FACSAR G. H HN M. (2000): Sziklagyepek Øs lejtısztyepek a K zøp-dunai Fl ravælaszt k rnyøkøn II. MØszkı- Øs dolomitvegetæci a CserhÆt-hegysØgben. Kitaibelia 5 (1): SCHMOTZER A.(1995): Erdıspuszta-rØt vizsgælatok a mætrai fl rajæræs (Agriense) ter letøn. KØzirat. SIMON T.(1992): A magyarorszægi edønyes fl ra hatæroz ja. Harasztok, virægos n vønyek. Nemzeti Tank nyvkiad, Bp. 892 pp. SZ KELY A. (1997): VulkÆnmorfol gia (TßzhÆny -felsz nalaktan) ELTE E tv s Kiad, Bp. 234 pp. VARGA Z.(1998): A magyar termøszetvødelem aktuælis feladatai a Berni Konvenci, a Natura 2000, a Habitat Directive Øs az EMERALD Network (ASCI) t krøben. KØzirat. V. SIPOS J. - VARGA Z.(1998): L szgyepek Øs følszæraz gyepek: kompoz ci, struktœra, rovar-k z ssøgek. - Kitaibelia 3(2):

15 Köszönetnyilvánítás Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk Stadler Árpádnak a Keleti-Cserhát növényvilágának megismeréséhez nyújtott önzetlen segítségéért. Köszönjük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, hogy szakmai segítséget adott munkánkhoz. Külön köszönet illeti a kiadványunk megjelenését támogató Független Ökológiai Központot, valamint a Környezetvédelmi Alap Célelõirányzat közcélú h keretét. 33

16 A Csirke-hegy természeti értékei Zöldike könyvsorozat A Zöldike Könyvsorozatot 1998-ban hozta létre a Herman Ottó Természetvédelmi Kör és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, az utóbbi önálló környezeti nevelési és természetvédelmi szemléletformáló programjának részeként. A könyvsorozat célja szí nvonalas kiadványokkal történõ ismertterjesztés és tudatformálás, az olvasók természetvédelmi igényességének növelése. A sorozat eddigi részei megvásárolhatóak a kiadónál utánvéttel: Z ldike 1. k tet: SALLAI R. BENEDEK SZERK.: Zöldszemmel ötlettár 450 Ft. Z ldike 2. k tet: SALLAI R. BENEDEK: Kirándulások Túrkeve környékén 400 Ft. Z ldike 3. k tet: BARNA TAM`S: A környezetbarát ingyen energia 70 Ft. Z ldike 4. k tet: SALLAI R. BENEDEK SZERK: Ahogy mi láttuk a Tiszát 600 Ft. Z ldike 5. k tet: SALLAI R. BENEDEK: Pirkadat elbeszélések 650 Ft. Z ldike 6. k tet: HARMOS KRISZTI`N - SRAMK G`BOR: A Csirke-hegy természeti értékei 250 Ft. Elõkészületben: Z ldike 7. k tet: HARMOS KRISZTI`N - SRAMK G`BOR: A Pásztói-Mátra élõvilága Z ldike 8. k tet: MONOKI `KOS: Kirándulások Kisújszállás környékén Z ldike 9. k tet: NAGY ATTILA: Felhõk fölött gyalogszerrel Egyesületünk egyéb megvásárolható kiadványai: A Puszta 1995 tudományos közlemények A Puszta 1997 tudományos közlemények A Puszta 1998 tudományos közlemények A Puszta 1999 tudományos közlemények Képeslapsorozat természeti értékek bemutatásával 15 db. 700 Ft. 700 Ft. 700 Ft. 700 Ft. 300 Ft. Megrendelhetõ: Nimfea Természetvédelmi Egyesület és Tagszervezeteinek Központi Irodája Túrkeve, Attila u. 3. sz., Postafiók: 33. sz. Tel: 56/ , fax: 56/ , mobil: 60/

TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI

TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI A TISZA-T T RS G TER LETHASZN`LATI S K RNYEZETV DELMI PROBL M`I EMLA Alap tvæny a K rnyezeti OktatÆs TÆmogatÆsÆra 1998. TartalomjegyzØk EL SZ A T RS G K I. R SZ RNYEZETI ADOTTS`GAI F LDTANI S V ZRAJZI

Részletesebben

Beller Tilmann. FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl

Beller Tilmann. FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl Beller Tilmann FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl Beller Tilmann FONTOS VAGY NEKEM A szexualitæs ØrtelmØrıl CsalÆdakadØmia- budavær Egyes let budavær, 2000 A mß eredeti c me: Tilmann Beller: Du

Részletesebben

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KOMPLEX BIZOTTSÁGA A MAGYAR ÉLELMEZÉSIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET és az FVM KÖZPONTI ÉLELMISZERIPARI KUTATÓ INTÉZET által 2001. szeptember 28-án tartott 304. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUMON

Részletesebben

M. Nurit Stosiek - M. Kornelia Fischer. BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn

M. Nurit Stosiek - M. Kornelia Fischer. BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn M. Nurit Stosiek - M. Kornelia Fischer BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn M. Nurit Stosiek M. Kornelia Fischer BELS MEGNYUGV`S Kilenc løpøs Kentenich atya utæn CsalÆdok a CsalÆdØrt Egyes

Részletesebben

Internet alapok IL3970

Internet alapok IL3970 Internet alapok IL3970 sszeæll totta: VÆrady Lajos /98 mærcius/ Tartalom MI AZ INTERNET, R VID T RT NETE... 3 AZ INTERNET... 3 ARPANET-T L NAPJAINKIG... 3 HOZZ`F R S AZ INTERNETHEZ... 3 KAPCSOLT VONALI

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE egyes helyi jelentőségű területek védetté nyilvánításáról. Epöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Falusias lakóterület Halmazos beépítés Lf-1 Hagyományos fésős beépítés Fésős elıkertes beépítés Szabadonálló

Részletesebben

GYAKORLAT. sszeæll totta: VÆrady Lajos varadyl@math.klte.hu

GYAKORLAT. sszeæll totta: VÆrady Lajos varadyl@math.klte.hu SZ`M T G PI GRAFIKA GYAKORLAT sszeæll totta: VÆrady Lajos varadyl@math.klte.hu TARTALOM. HASZNÁLT ADATSZERKEZETEK...4. RASZTERES ALGORITMUSOK...5. SZAKASZ RAJZOLÁSA...5.. Egyszerû növekményes algoritmus...5..

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül 2. melléklet a.../2011. (...) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség alatt álló épületek, Helyi védelemmel rendelkező, helyi védelem alá vont épületek 1. Műemléki védettség alatt álló épületek Bécsi

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2011.(XI.25.) önkormányzati rendelete a növények telepítési távolságáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

A vadászoktatás új generációja

A vadászoktatás új generációja ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI TANSZÉK T I L I A. Szerkeszti: BARTHA DÉNES. Vol. XI.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI TANSZÉK T I L I A. Szerkeszti: BARTHA DÉNES. Vol. XI. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI TANSZÉK T I L I A Szerkeszti: BARTHA DÉNES Vol. XI. MESTERHÁZY ATTILA BAUER NORBERT KULCSÁR LÁSZLÓ A KISALFÖLDI BAZALT TANÚHEGYEK EDÉNYES FLÓRÁJA

Részletesebben

Sokszínű élet a Perőc-oldalon

Sokszínű élet a Perőc-oldalon Sokszínű élet a Perőc-oldalon Sok helyen hallani mostanság a biodiverzitásról, és annak védelméről, megőrzéséről. A mai ember sokszor csak elsuhan a természet rejtett szépségei mellett, és nem gondol arra,

Részletesebben

Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén

Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Crisicum 3. pp.21-25. Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Bölöni János - Király Gergely Bevezetés A zárt erdőkhöz kötődő erdei növényfajok túlélését, ezzel összefüggésben

Részletesebben

ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ

ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ K A N I T Z I A Journal of Botany Kanitzia 14: 95-108., Szombathely, 2006 ADATOK A SZABADSÁG-HEGY FÉLSZÁRAZ IRTÁSRÉTJEINEK FLÓRÁJÁHOZ SZOLLÁT GYÖRGY Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár 1476 Budapest,

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban HURO/0901/128/1.3.4 TANULMÁNYTERV

Részletesebben

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket?

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? AJÁNLOTT LISTA Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? Kertes ház esetén érdemes saját gyümölcsfogyasztásunk legalább egy részét magunknak megtermelni. Így nem leszünk mindenben az

Részletesebben

L2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess

L2x Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek Closed mixed steppe oak forests on loess vács 1975a, Kun 2000, Less 1988, Magyar 1933b, Majer 1962, 1968, Michalko et al. 1987, Mucina et al. 1993, Roleček 2005, 2007, Simon 1977, Soó 1960b, Vojtkó 1990, Wendelberger 1989, Zólyomi & Jakucs 1957,

Részletesebben

1. ábra: A Bárányjárás légi felvételen [1]

1. ábra: A Bárányjárás légi felvételen [1] Hamar Éva e-mail: ehamar92@gmail.com tel.: 06 20/523-60-52 Cím: 2100 Gödöllő, Veres Péter utca 14. Iskola: Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Sokszínűség a bárányok völgyében Felkészítő

Részletesebben

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE

Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE A felm r feladatsorok rt kel se A felm r feladatsorokat A, B, C, D v ltozatban k sz tett

Részletesebben

KITAIBELIA VI. évf. 1. szám pp.: 87-91. Debrecen 2001. Bevezetés

KITAIBELIA VI. évf. 1. szám pp.: 87-91. Debrecen 2001. Bevezetés Florisztikai adatok Sárvár környékérõl KULCSÁR László Polgármesteri Hivatal 9600 Sárvár Várkerület 2-3. Bevezetés Növénytani szempontból Vas megye az ország egyik legjobban kutatott területe. Sárvár környékét

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Község Önkormányzata Képviselö-testületének 15/2013.(V.28.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról

Község Önkormányzata Képviselö-testületének 15/2013.(V.28.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról . Ukút Község Önkormányzata Képviselö-testületének 15/2013.(V.28.) önkormányzati rendelete a közterületek használatáról Lókút Község Önkormányzata Képvisel6-testülete az épitett környezet alakitásárol

Részletesebben

I. A földutat szegélyez erd sáv (1-6. és 8-9. fénykép) II. A földút keleti oldala mentén húzódó gyep (7. fénykép)

I. A földutat szegélyez erd sáv (1-6. és 8-9. fénykép) II. A földút keleti oldala mentén húzódó gyep (7. fénykép) Kerepes: Ördög-hegyi dőlıút jellemzése Belemnites Mérnöki Iroda Kft. 2100 Gödöllı, Dózsa György út 13. peter.gabor@belemnites.hu tel.: 06 20 388 7112; fax: 06 28 414 471 Péter Gábor biológus-ökológus,

Részletesebben

(2) A Rendelet 4. melléklete 6.3. pontjában a 0123/1 szövegrész helyébe 075 szöveg lép.

(2) A Rendelet 4. melléklete 6.3. pontjában a 0123/1 szövegrész helyébe 075 szöveg lép. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 23/2011. (X.04.) önkormányzati rendelete a Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl szóló 35/2009. (XI. 11.)

Részletesebben

Adatok a Cserhát edényes flórájához

Adatok a Cserhát edényes flórájához KITAIBELIA VI. évf. 1. szám pp.: 73-86. Debrecen 2001 Adatok a Cserhát edényes flórájához HARMOS Krisztián 1 SRAMKÓ Gábor 2 STADLER Árpád 3 (1) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Kelet-Cserhát TK, H-3042 Palotás,

Részletesebben

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE

Részletesebben

Újra a Budai hegyeken! Farmakobotanikai vizsgálódás a Remete-hegyen

Újra a Budai hegyeken! Farmakobotanikai vizsgálódás a Remete-hegyen 1 Gyógy sze ré szet 58. 16. 2013. Újra a Budai hegyeken! Farmakobotanikai vizsgálódás a Remetehegyen Dános Béla1,2, LászlóBencsik Ábel1, Boldizsár Imre2 A 2013. október 5i (szombati) kirándulásunkat a

Részletesebben

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly

Az akácgazdálkodás biológiai alapjai. Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akácgazdálkodás biológiai alapjai Borovics Attila Cseke Klára Csiha Imre Keserű Zsolt Koltay András Rédei Károly Az akác ellentmondásos megítélése akác nagyhatalom vagyunk nincs még egy olyan fafajunk,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága, valamint Költségvetési Bizottsága 2010. július 29-i együttes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága, valamint Költségvetési Bizottsága 2010. július 29-i együttes ülésére Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Költségvetési Bizottsága elnöke Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága elnöke ELŐTERJESZTÉS 1102-7/2010 Baranya Megyei

Részletesebben

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit

Részletesebben

Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei

Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei A térség állat- és növényvilágának, természetvédelmi értékeinek kialakulásában meghatározó szerepe volt a Tiszának. A Tiszáról röviden

Részletesebben

Tisztelt Rendőrkapitányság!

Tisztelt Rendőrkapitányság! Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu

Részletesebben

ID NER NER részletes T_S

ID NER NER részletes T_S ID NER NER részletes T_S T Szántó. Gyomfajkészlete a kultúrától függően változhat. A megfigyelt fajok közé tartozik a pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), mezei zsurló (Equisetum arvense), kakaslábfű

Részletesebben

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA

A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA A Puszta 2000. 1/17, pp. 15-25. A ZSOMBÓI ŐSLÁP-ERDŐ MADÁRVILÁGA MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, CSONGRÁD 2000. Bevezetés A zsombói ősláp-erdő, Szegedtől 15 km-re északnyugati

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. A vegetációdinamikai vizsgálatok keretében végzett felvételezések eredményei a. Kis- és Nagy-Polyán területén

KUTATÁSI JELENTÉS. A vegetációdinamikai vizsgálatok keretében végzett felvételezések eredményei a. Kis- és Nagy-Polyán területén KUTATÁSI JELENTÉS A vegetációdinamikai vizsgálatok keretében végzett felvételezések eredményei a Kis- és Nagy-Polyán területén Türke Ildikó Judit, Gyarmati Magdolna, Lukács Attila Bogland Bt. 2009 Készült

Részletesebben

Az Év vadvirága mozgalom Magyarországon

Az Év vadvirága mozgalom Magyarországon http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2014, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 19 (2): 349 353.; 2014 Az Év vadvirága mozgalom Magyarországon FARKAS

Részletesebben

M3 Nyílt sziki tölgyesek Open salt steppe oak forests

M3 Nyílt sziki tölgyesek Open salt steppe oak forests Stjepanović-Veseličić 1953, Tallós & Tóth 1968, Tinya & Tóth 2005, Török & Tóthmérész 2004, Ujvárosi 1941, V. Sipos 1992, V. Sipos & Varga 1993, Wendelberger 1989, Zólyomi 1937, Zólyomi & Tallós 1967,

Részletesebben

4. sz. melléklet. Néhány a növénytakarót alkotó növény regenerálódása, felújulása

4. sz. melléklet. Néhány a növénytakarót alkotó növény regenerálódása, felújulása 4. sz. melléklet Néhány a növénytakarót alkotó növény regenerálódása, felújulása 1-2. sz. kép: Égett terület növénytakarójának felújulása 6 év után 1. A fehér nyár (Populus alba): A fehér nyár az égés

Részletesebben

TÁJIDEGEN FAJOK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT SPONTÁN ERDŐSÖDŐ TERÜLETEK NÖVÉNYZETÉNEK VIZSGÁLATA

TÁJIDEGEN FAJOK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT SPONTÁN ERDŐSÖDŐ TERÜLETEK NÖVÉNYZETÉNEK VIZSGÁLATA K A N I T Z I A Journal of Botany Kanitzia 13: 69-79. Szombathely, 2005 TÁJIDEGEN FAJOK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT SPONTÁN ERDŐSÖDŐ TERÜLETEK NÖVÉNYZETÉNEK VIZSGÁLATA CSONTOS PÉTER 1 - TAMÁS JÚLIA 2 1 MTA-ELTE

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM BOTANIKAI ÉS TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK A TARDONAI-DOMBSÁG TERÜLETÉN. Doktori (PhD) értekezés SZIRMAI ORSOLYA

SZENT ISTVÁN EGYETEM BOTANIKAI ÉS TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK A TARDONAI-DOMBSÁG TERÜLETÉN. Doktori (PhD) értekezés SZIRMAI ORSOLYA SZENT ISTVÁN EGYETEM BOTANIKAI ÉS TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK A TARDONAI-DOMBSÁG TERÜLETÉN Doktori (PhD) értekezés SZIRMAI ORSOLYA Gödöllı 2008 A doktori iskola megnevezése: Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Adatok a Mezőföld löszflórájához II.

Adatok a Mezőföld löszflórájához II. Adatok a Mezőföld löszflórájához II. LENDVAI Gábor 1 HORVÁTH András 2 (1) 7000 Sárbogárd, Ady E. u. 162. gaborlendvai@hotmail.com (2) MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány

Részletesebben

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők

Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Előfordulás: Bükkösök és gyertyános tölgyesek zónájában fordulnak elő hegy és dombvidéken Termőhely: Mély, keskeny völgyek aljában és alsó lejtőjén jelennek meg, mikroklímájuk

Részletesebben

Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo. tanösvényei

Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo. tanösvényei Környezetvédelmi füzetek A Mecseki Parkerdo tanösvényei Tollas Tibor Erdõ fohásza Föld ura, Ember, ki erre jársz, ne emelj fáimra kezet, dermesztõ téli éjszakákon én vagyok védõ tûzhelyed. Én vagyok forró

Részletesebben

Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata

Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 19 25-34 Ka pos vár, 2011 Illír bükkös (Vicio oroboidi-fagetum) erdőtársulás részletes cönológiai vizsgálata 1 Somogyi Zoltán & 2 Juhász Magdolna 1H-6347 Érsekcsanád, Újsor 22., Hungary,

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 12. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak r: Gólyaorrtermésőek - Geraniales fıként lágyszárú növények G (5) gyakoriak a magvak szétszórását biztosító mechanizmusok

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 17/2011. (VII.29.) ör. számú rendelettel módosítva) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2010. (III.26.) rendelete az Érsekkert helyi jelentőségű védett természeti

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Felhagyott szőlők tájtörténeti és botanikai vizsgálata a Kelet-Cserhátban

Felhagyott szőlők tájtörténeti és botanikai vizsgálata a Kelet-Cserhátban Dedák Dalma 1 Sulyán Péter Gábor 2 Természetföldrajzi Közlemények TFK A Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből Felhagyott szőlők tájtörténeti és botanikai vizsgálata a Kelet-Cserhátban 1 hallgató,

Részletesebben

Dendrológia. 12. előadás. Dr. Bartha Dénes. 2009. november 3.

Dendrológia. 12. előadás. Dr. Bartha Dénes. 2009. november 3. Dendrológia 12. előadás Dr. Bartha Dénes 2009. november 3. Festőnövények fagyal kökény lucfenyő Faj bibircses nyír cserszömörce fekete bodza kocsányos tölgy és kocsánytalan tölgy kutyabenge mézgás éger

Részletesebben

8.SZÁMÚ FÜGGELÉK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK. HUBN10003 Bükk-hegység és peremterületei 66400,5 Jelölő fajok:

8.SZÁMÚ FÜGGELÉK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK. HUBN10003 Bükk-hegység és peremterületei 66400,5 Jelölő fajok: 1 8.SZÁMÚ FÜGGELÉK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK Terület azonosító Terület neve Területe (ha) HUBN10003 Bükk-hegység és peremterületei 66400,5 Jelölő fajok: Aquila heliaca Bonasa bonasia Bubo bubo Ciconia

Részletesebben

Bánáti bazsarózsa (Peonia

Bánáti bazsarózsa (Peonia KvVM Természetvédelmi Hivatal FAJMEGŐRZÉSI TERVEK Bánáti bazsarózsa (Peonia banatica ) 2005 T E R M É S Z E T V É D E L E M 1 Összeállították: Dr. Kevey Balázs (Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék)

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 29625-8/2011. Tárgy: Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Zöld Forrás címő programja (Kövi) által támogatott SZİDRÁKOSI PROGRAM

BESZÁMOLÓ. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Zöld Forrás címő programja (Kövi) által támogatott SZİDRÁKOSI PROGRAM BESZÁMOLÓ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás címő programja (Kövi) által támogatott SZİDRÁKOSI PROGRAM Természetközeli élıhelyek vizsgálata, védelme és rehabilitációja II. ütem: 2006

Részletesebben

Feljegyzés. Dunaharaszti Város Önkormányzata. Tisztelt Városi Önkormányzat!

Feljegyzés. Dunaharaszti Város Önkormányzata. Tisztelt Városi Önkormányzat! Feljegyzés Dunaharaszti Város Önkormányzata Tisztelt Városi Önkormányzat! A Dunaharasztin is jelen lévő civil szervezet, a Zöldszív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom,valamint a Dunaharaszti Környezetbarátok

Részletesebben

TÉNYİ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS A 97/2010. (XI. 15.) KT HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TÉNYİ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS A 97/2010. (XI. 15.) KT HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu TÉNYİ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS (Reiter s Golfschaukel Stegersbach

Részletesebben

Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu 2011. december (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ!

Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu 2011. december (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ! 5. II. évf. 4. szám Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu 2011. december (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ! Ez a hírlevél a Győri Komplex Biológiai Monitorozó

Részletesebben

AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET SÉRÜLÉKENY

AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET SÉRÜLÉKENY AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET SÉRÜLÉKENY EGYÜTTÉLÉSE A HÁRMASHATÁR-HEGY PÉLDÁJÁN A DÉRI CLAUDIA ÖKOLÓGUS ALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATA Készítette: Türke Ildikó Judit biológus V. évf. 2005 Amikor a civilizált emberiség

Részletesebben

A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET 1951 5 3. ÉVI MADÁR JELÖLÉSEI. írta : dr. Pátkai Imre

A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET 1951 5 3. ÉVI MADÁR JELÖLÉSEI. írta : dr. Pátkai Imre A MAGYAR MADÁRTANI INTÉZET 1951 5 3. ÉVI MADÁR JELÖLÉSEI XVII. Jelentés írta : dr. Pátkai Imre A madárvonulás magyar kutatói számára az 1951-es év új korszak kezdetét jelenti. Intézetünk ebben az esztendőben

Részletesebben

Lomblevelű díszfák (Zierbäume) 2012. ősz/ 2013. tavasz Növény megnevezése Name

Lomblevelű díszfák (Zierbäume) 2012. ősz/ 2013. tavasz Növény megnevezése Name Lomblevelű díszfák (Zierbäume) 2012. ősz/ 2013. tavasz ACER campestre ACER platanoides (mezei juhar) 14/16 18 500 (korai juhar) 14/16 13 000 20/25 38 400 16/18 16 800 25/30 46 800 18/20 22 800 30/35 58

Részletesebben

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet Sopron 2013. november 18. A Kárpát-medence

Részletesebben

A tájhasználati konfliktusok feloldására vonatkozó javaslatok

A tájhasználati konfliktusok feloldására vonatkozó javaslatok Tájrendezés Általános tájrendezési javaslatok A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. trv.) értelmében a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

A TANÁCS 1971. március 30-i IRÁNYELVE

A TANÁCS 1971. március 30-i IRÁNYELVE A TANÁCS 1971. március 30-i IRÁNYELVE a répa vetőmag, a takarmánynövény vetőmag, a gabona vetőmag és a vetőburgonya forgalmazásáról szóló 1966. június 14-i, az olajos- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról

Részletesebben

A védetté nyilvánított természeti terület

A védetté nyilvánított természeti terület KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2004. (VI.28) sz. rendelete A SIKONDAI TERÜLETEK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL (a 9/2012. (V.11.) számú önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás. Vadföld és legelőgazdálkodás. A legeltetéses hasznosítás. Gyepek a hasznosítás módja szerint 2014.10.09.

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás. Vadföld és legelőgazdálkodás. A legeltetéses hasznosítás. Gyepek a hasznosítás módja szerint 2014.10.09. Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Legelőgazdálkodás. Fás, cserjés vegetációk szerepe a vadföldgazdálkodásban. Cserjefajokbotanikai éstermesztésijellemzői. Vadföld és legelőgazdálkodás Vadlegelők A

Részletesebben

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István 4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek

Részletesebben

H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess

H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess Zárt száraz- és félszárazgyepek Horváth András, Illyés Eszter, Molnár Csaba, Bölöni János, Fekete Gábor, Varga Zoltán, Nagy József, Kun András, Óvári Miklós H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed

Részletesebben

KŐ-HEGY. Pilis-Visegrádi hegység

KŐ-HEGY. Pilis-Visegrádi hegység KŐ-HEGY Pilis-Visegrádi hegység Kő-hegy, Kis-Kőhegy, A Visegrádi hegység legdélibb hegye a Pomáz és Szentendre fölött emelkedő 367 m. magas Kő-hegy, mely függélyesen emelkedő trachitfalával s kiterjedt

Részletesebben

LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM

LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület 2009. január 1. A Program eredményei 1. Az illetékes hatósággal (a Közép-Duna-völgyi KÖTEVIFE-vel)

Részletesebben

Botanikai adatok Tolnából, Baranyából

Botanikai adatok Tolnából, Baranyából Botanikai adatok Tolnából, Baranyából TÓTH István Zsolt H-7150 Bonyhád, Kossuth L. u.23. tizs@citromail.hu Bevezetés A korábbi években, fıleg a Keleti-Mecsek és környékének botanikai adatait győjtöttem,

Részletesebben

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea

Innováció címe: Barátaink a madarak. Típusa: Témahét. Készítette: Véghné Tóth Andrea Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0006 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben Pályázó neve: Göd Város Önkormányzata Pályázó címe: 2131. Göd, Pesti

Részletesebben

INFORMATIKAI PROBLÉMÁK ÉS AZOK MEGOLDÁSAI AZ ÁLLATORVOSI PRAXISBAN. 2010. Október 18. Lorászkó Péter, NexusVet Kft.

INFORMATIKAI PROBLÉMÁK ÉS AZOK MEGOLDÁSAI AZ ÁLLATORVOSI PRAXISBAN. 2010. Október 18. Lorászkó Péter, NexusVet Kft. INFORMATIKAI PROBLÉMÁK ÉS AZOK MEGOLDÁSAI AZ ÁLLATORVOSI 2010. Október 18. Lorászkó Péter, NexusVet Kft. INFORMATIKAI ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI IA? C N A GAR BIZT O? JOGSZABÁL ÁR/ÉRTÉK Y KÖVETÉS?

Részletesebben

Orchideák szimbionta gombapartnereinek azonosítása egyes hazai erdőkben és felhagyott bányákban

Orchideák szimbionta gombapartnereinek azonosítása egyes hazai erdőkben és felhagyott bányákban Orchideák szimbionta gombapartnereinek azonosítása egyes hazai erdőkben és felhagyott bányákban Ouanphanivanh-Kiss Noémi ELTE KDI Környezetbiológia program III. évfolyam Témavezető: Dr. Szigeti Zoltán

Részletesebben

46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet

46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének

Részletesebben

K A N I T Z I A Kanitzia 17:121-150. Szombathely, 2010 Journal of Botany A DEVECSERI-BAKONYALJA NÖVÉNYVILÁGA

K A N I T Z I A Kanitzia 17:121-150. Szombathely, 2010 Journal of Botany A DEVECSERI-BAKONYALJA NÖVÉNYVILÁGA K A N I T Z I A Kanitzia 17:121-150. Szombathely, 2010 Journal of Botany A DEVECSERI-BAKONYALJA NÖVÉNYVILÁGA LÁJER KONRÁD Eötvös József Főiskola, Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar, H-6500 Baja, Bajcsy-Zs.

Részletesebben

V A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII

V A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII V A D B I O L Ó G I A 2011-2013 15. kötet Gödöllő MMXIII NÖVÉNYEVŐ NAGYVADFAJOK RÁGÁSPREFERENCIÁI, MINT A TÁPLÁLKOZÁSI IGÉNYEK INDIKÁTORAI Katona Krisztián, Kiss Márton, Bleier Norbert, Székely János,

Részletesebben

Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I.

Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I. Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I. MOLNÁR Csaba H-3036 Gyöngyöstarján, István utca 52. E-mail: csabamo@delfin.klte.hu Ebben a tanulmányban az elmúlt 5 év (1996 2000) terepbejárásainak

Részletesebben

László Péter Sándor Az erdő-sztyeppe zóna jelentősége elő életünkben

László Péter Sándor Az erdő-sztyeppe zóna jelentősége elő életünkben 1 László Péter Sándor Az erdő-sztyeppe zóna jelentősége elő életünkben A Bevezető elé: az elő-élet - early history - egyre inkább előtérbe kerülésével, -a kutatások során - egyre több soft tudomány kér,

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet. A támogatás célja. Értelmező rendelkezések

46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet. A támogatás célja. Értelmező rendelkezések - 1 - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

6. melléklet A szurdokvölgy keleti kijárata: Máriaremete, Pesthidegkúti medence irányába. Háttérben a Hármashatár-hegy

6. melléklet A szurdokvölgy keleti kijárata: Máriaremete, Pesthidegkúti medence irányába. Háttérben a Hármashatár-hegy MELLÉKLET 6. melléklet A szurdokvölgy keleti kijárata: Máriaremete, Pesthidegkúti medence irányába. Háttérben a Hármashatár-hegy 7. melléklet A szurdokvölgy nyugati kijárata Remeteszöllős irányába 8. melléklet

Részletesebben

A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok (XVII XVIII. század) és növényneveik

A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok (XVII XVIII. század) és növényneveik Forrás: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/125105.htm Hőhn Mária Priszter Szaniszló A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok (XVII XVIII. század) és növényneveik A marosvásárhelyi Bolyai Farkas tanintézetben

Részletesebben

Két új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon

Két új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon Két új stressz-patogén Botryosphaeria-faj előfordulása Magyarországon Láday Miklós és Vajna László MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest, Pf. 102. Botryosphaeria fajokról általában Botryosphaeria-fajok

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban

Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban Tájökológiai Lapok 7 (2): 473 484 (2009) 473 Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban Mravcsik Zoltán 1, Harmos Krisztián 2, Malatinszky Ákos 1 1 Szent István Egyetem,

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A NOVOHRÁD-NÓGRÁD GEOPARK ÉRTÉKEI - OKTATÁSI SEGÉDANYAG 2014

A NOVOHRÁD-NÓGRÁD GEOPARK ÉRTÉKEI - OKTATÁSI SEGÉDANYAG 2014 A NOVOHRÁD-NÓGRÁD GEOPARK ÉRTÉKEI - OKTATÁSI SEGÉDANYAG 2014 Tartalom 1. A Karancs-Medves vidékének növényvilága... 3 2. Növényvilág a Karancs-Medvesen és a környező területeken... 11 2.1. Harasztok...

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A gyomai Erzsébet-liget története és természeti értékei

A gyomai Erzsébet-liget története és természeti értékei A gyomai Erzsébet-liget története és természeti értékei Deli Tamás A liget történetének legfontosabb állomásai 69 A liget története a XIX. század végéig, 1891-ig nyúlik vissza, amikor Gyoma nagyközség

Részletesebben