Hormonok világa. Készítette: Ur Judit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hormonok világa. Készítette: Ur Judit"

Átírás

1 Hormonok világa Készítette: Ur Judit 1

2 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 5 HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK... 6 A HORMONOK FELFEDEZÉSÉBEN ÉS TANULMÁNYOZÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZOTT TUDÓSOK ÁTTEKINTÉSE... 7 FITOHORMONOK A FITOHORMONOK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE FITOHORMONOK CSOPORTOSÍTÁSA A NÖVÉNYI HORMONOK TANULMÁNYOZÁSÁNAK KEZDETEI NEGATÍV VISSZACSATOLÁS ELVE AUXIN Az auxin általános jellmzése Különböző szervek auxin érzékenysége Az auxin hatása a növény fejlődésére TROPIZMUS Fototropizmus Gravitropizmus GIBBERELLINEK CITOKININEK ETILÉN ABSZCIZINSAV HORMONHATÁSÚ NÖVÉNYI NÖVEKEDÉSSZABÁLYOZÓ ANYAGOK Fotoszterinek növényi szteroidok Jázmonsav Szalicilsav Nitrogén-monoxid stresszválaszok növényekben BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ (ENDOCRIN) MIRIGYEK AZ ÁLLATOK ORSZÁGÁBAN AZ ÁLLATOK BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEINEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE MI JELLEMZŐ AZ ÁLLATOK HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁSÁRA? AZ ÁLLATOK KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTJAINAK HORMONÁLIS RENDSZERE Az ízeltlábúak hormonális rendszere A halak hormonális rendszere Kétéltűek hormonális rendszere Hüllők hormonális szabályozása Madarak hormonális szabályozása

3 EMLŐSÖK HORMONÁLIS RENDSZERE Agyfüggelék Tobozmirigy Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigyek Mellékvese Magzatmirigy, thymus Hormonális betegségek az emlősöknél BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK AZ EMBERNÉL AZ ENDOKRIN RENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE AZ EMBERNÉL NEUROENDOKRIN RENDSZER HORMONOK OSZTÁLYOZÁSA HIPOFÍZIS Hipofízis eredetű betegségek HIPOTALAMUSZ A hipotalamusz és a hipofízis kapcsolata EPIFÍZIS (TOBOZMIRIGY) A REM fázis és a melatonin PAJZSMIRIGY A pajzsmirigy betegségei MELLÉKPAJZSMIRIGY Mellékpajzsmiriggyel kapcsolatos betegségek HASNYÁLMIRIGY Az inzulin, a glukagon és a szomatosztatin szekréciójának szabályozása Hasnyálmirigy hormonainak betegségek IVARMIRIGYEK Here A férfi nemi működést befolyásoló hormonok Petefészek A női nemi működés zavarai és betegségei MELLÉKVESE A másodlagos hírvivők szerepe a hormonális szabályozásban Mellékvese betegségek TÍMUSZ (MAGZATMIRIGY, CSECSEMŐMIRIGY VAGY KEDEZMIRIGY) A cscsemőmirigyet gyengítő és erősítő tényezők PLACENTA

4 A terhesség endokrinológiája SZTEROID HORMONOK (ÖSZTROGÉNEK, GESTAGÉNEK, ANDROGÉNEK, ADRENOKORTIKOIDOK) AGLANDULÁRIS VAGY SZÖVETI HORMONOK A gyomor és a bélcső hormonjai Ejkozánoidok (eikozanoidok) Prosztaglandinok A CSONTOSODÁS/CSONTKÉPZŐDÉS HORMONÁLIS HÁTTERE A SZERVEK VÉRELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA HORMONOK ÁLTAL UKRÁN-MAGYAR SZAKKIFEJEZÉSEK A HORMONOKKAL KAPCSOLATBAN FELHASZNÁLT IRODALOM

5 Előszó A hormonokkal kapcsolatban végeztem gyűjtést és kutatást. A hormonok élőlény csoporttól vagy országtól (növények vagy állatok országa) függetlenül tükrözik azt, hogy milyen nagy befolyással vannak az élettevékenységekre és már minimális mennyiségi változásaik pozitív vagy negatív irányba akár végzetes betegségek és állapotok kialakulásához vezethet. Munkámban a következőkkel foglalkoztam. Elsőként a biológia történelme során mely tudósok játszottak szerepet a hormonok felfedezése és tanulmányozása során. Ezután három szempont szerint részletezem a hormonokat. Az első, a növények világában előforduló hormonokat más néven a fitohormonokkal foglalkoztam. A második fő rész az állatok hormonális rendszere, ahol a gerincesek és azokon belül az emlősök sok közös tulajdonságot mutatnak az emberek hormonális jellemzőivel. A harmadik fő részben pedig az emberek hormonális rendszerével foglakoztam és itt részletesebben kitértem a hormonokkal kapcsolatos betegségekre. Végül egy rövid ukrán-magyar szakkifejezések szótárral zárom, ahol röviden a hormonokkal kapcsolatos leggyakoribb kifejezések foglalom össze október 26. Hóbortos hormonok Ezek a hormonok Micsoda mormonok Izegnek-mozognak Mozgatnak-izgatnak Vége a májusnak Vágyak nem ájulnak Férfiban erednek Nőben növekednek Délszaki mormonok Bennem a hormonok Tüzesek-lázasak Nyugodni nem hagynak Inci /2005/ 5

6 Használt rövidítések [9R]iP 9-izopentenil-adenin-ribozid [9R]Z 9-zeatin-ribozid ACH mellkvesekéreg-hormon, adrenocortical hormone ACTH mellékvesekéreg serkentő hormon, adenokortikotrop hormon, corticotrop (kortikotropin) ADH adiuretin (vazopresszin) antidiuretikus hormon, diuretin AVP arginin vazopresszin CRF kortikoliberin CRH kortikotropint felszabadító (releasing) hormon CT kalcitonin FH tüszőhormon, folliculus hormon, ösztrogén FSH tüszőérést serkentő hormon, follikulotropin vagy follikulus stimuláló hormon GHRH növekedési hormont felszabadító (releasing) hormon GIH szomatosztatin, szomatotropin, növekedési hormon, szomatotróp hormon GnRH gonadoliberin, gonadotropint felszabadító (releasing) hormon GRF szomatoliberin HCG (hcg) - human chorionic gonadotropin IAA indolaceticacid IES indolecetsav INS inzulin ip izopentenil-adenin LH sárgatestserkentő hormo, lutropin v. luteinizáló hormon LPH lipotróp hormon, lactotrop LTH luteotrop hormon, prolaktin, prolactin MIF melanosztatin MRF- melanoliberin MSH melanocita stimuláló hormon v. melanotropin NOS nitrogén-monoxid szintáz NR nitrát-reduktáz PIF prolaktosztatin PRF prolaktoliberin PRL tejelválasztást serkentő hormon PTH parathormon STH szomatotrop hormon (növekedési hormon), somatotop T3 trijódtrionin T4 tiroxin TIBA - 2,3,5-trijódbenzoesav TR tiroid hormon receptorok TRH tiroliberin, tireotropint felszabadító (releasing) hormon TSH thyreotrop, tirotropin tireotrop hormon, pajzsmirigyet serkentő hormon Z zeatin 6

7 A hormonok felfedezésében és tanulmányozásában szerepet játszott tudósok áttekintése Banting, Frederick Grant Banting ( ): kanadai kutatóorvos. Foglalkoztatta az, hogyan lehetne izolálni a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei által kiválasztott hormont, amely a cukorbetegség kezelését lehetővé tenné. A Torontói Egyetemen 1921-ben John Macleodhoz, a cukorbetegség elismert szakértőjéhez fordult, aki kutatási lehetőséget adott neki laboratóriumában. Itt Charles Best segítségével sikerült izolálnia az inzulint, hamarosan megindulhatott az ipari előállítás is. A felfedezésért Banting és Macleod 1923-ban megosztva megkapták az orvosi Nobel-díjat. Banting felháborítónak tartotta, hogy Best nem részesült a Nobel-díjban, mivel ez időben még nem fejezte be egyetemi tanulmányait, ezért a díj összegének rá eső részét megosztotta Best-tel. A továbbiakban a rák kutatásán is dolgozott. Az 1930-as években Banting katonai kutatási projektekben vett részt, így foglalkozott a repülés fiziológiai problémáival, részt vett a pilóták számára készített ún. anti-g-ruha első generációjának kifejlesztésében, valamint biológiai fegyverek kutatásában is. A háború alatt katonai szolgálatba lépett, repülőbalesetben halt meg. Nobel-díj, Bayliss, William Maddock Bayliss ( ): angol fiziológus. Starlinggal folytatott hosszú és gyümölcsöző együttműködése nem sokkal azután kezdődött, hogy tanári állást kapott a londoni University College-ban 1888-ban, ahol később az általános élettan professzora lett. Bayliss és Starling elsősorban a hasnyálmirigy emésztőnedvének kiválasztását szabályozó kémiai anyag - az elsőként felfedezett hormon (szekretint, 1902-ben) - meghatározásáról ismert. Bayliss és Starling alkották meg a hormon kifejezést. Bayliss kimutatta, hogy a tripszin nevű enzim a vékonybélben keletkezik az inaktív tripszinogénből. Vizsgálatai alapján, az 1. világháborús sebesülésekre speciális sóinjekciókat ajánlott, számos ember életét mentve meg. Az élettan, a biokémia és a fizikai kémia területén végzett úttörő kutatásokat. Best, Charles Herbert Best ( ): amerikai születésű kanadai kutató. Diák-asszisztensként csatlakozott 1921-ben Frederick Bantinghoz, aki John Macleod laboratóriumában folytatott kísérleteket a hasnyálmirigy által termelt inzulin előállítására. Mivel eredményeik eléggé ígéretesek voltak, Macleod támogatta és segítette a kísérletek folytatását ben sikerült inzulint előállítaniuk, ezt követően az inzulin gyártása és alkalmazása is hamar elkezdődött ban Banting és Macleod kapta meg az orvosi Nobel-díjat az inzulin felfedezéséért, Banting azonban a rá eső részt megosztotta Best-tel. Best az orvosi diploma és a doktori fokozat megszerzése után Macleod utóda lett a Toronto-i egyetemen, 1931-ben pedig, Banting halála után az egyetemen működő, Banting and Best elnevezésű orvostudományi kutatórészleg vezetője. Továbbra is jelentős sikereket ért el a diabetes gyógyításában, más területeken elért eredményei közül kiemelendő a heparin izolálása és előállítása. Boysen-Jensen, Peter Boysen-Jensen ( ): dán származású banDe ekkor még nem tudták, hogy a szignál milyen természetű. B-J kísérletével bizonyította, hogy a jel át tud jutni a levágott és visszahelyezett csúcs alatti agar darabon. Ha vajat tett a csúcs alá, a görbülés elmaradt, tehát vízoldékonyanyagról lehet szó. 7

8 Butenandt, Adolf Friedrich Johann Butenandt ( ): német biokémikus. A marburgi és a göttingeni egyetemen tanult, utóbbi helyen szerezte meg a doktori címet, 1927-ben. Ezután Göttingenben, majd a danzigi (ma: Gdansk, Lengyelország) Műszaki Főiskolán tanított, és 1936-ban a Kaiser Wilhelm Intézet (a későbbi Max Planck Intézet) igazgatója lett. Max Planck Társaság elnöki tisztét 1960-tól 1972-ig töltötte be ben, csaknem egyidőben az amerikai E.A. Doisyval, elkülönítette a női ösztrogén hormont, majd az androszteron nevű férfihormont, végül pedig a progeszteront, a terhesség hormonját. Felfedezésével utat nyitott a fogamzásgátló tabletta megalkotása előtt. Sok kutatást végzett a nemi hormonok kölcsönhatásával és potenciális rákkeltő hatásával kapcsolatban. A kortizon ipari előállítása nagyrészt Butenandt hormonkutatásaira vezethető vissza. Leopold Ruzickával együtt elnyerték a kémiai Nobel-díjat a nemi hormonokkal kapcsolatos munkásságukért. Bár Butenandtot a német kormány arra kényszerítette, hogy visszautasítsa a díjat, azt 1949-ben végül mégis átvehette. Nobel-díj, Darwin, Charles Darwin ( ) és Francis Darwin ban Charles Darwin és fia, Francis Darwin. Tanulmányozták, hogyan növekedik fény felé a hajtás (zab csíranövénykék). A hajtáscsúcsot levágva elmaradt a görbülés. Észlelték, hogy a hajtás csúcsát eltakarva elmarad a görbülés (növekedés egyébként ekkor is van), noha a növekvő görbülő részt éri a fény. A növekvő részt eltakarva és a hajtáscsúcsot szabadon hagyva görbülést tapasztaltak. A koleoptil fototropizmusáta hajtáscsúcs szabályozza. Du Vigneaud, Vincent Du Vigneaud ( ): amerikai biokémikus. Urbanában, az Illinois-i Egyetemen tanult, a Rochesteri Egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot 1927-ben, majd a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen, a berlini Vilmos Császár Intézetben és az Edingburgh-i Egyetemen folytatott tanulmányokat ig a George Washington Egyetem orvosi karának biokémiai tanszékét vezette, ig a New York-i Cornell Egyetem orvosi karának professzora és biokémiai tanszékének vezetője volt, majd ig kémia professzoraként működött az ithacai Cornell Egyetemen. Vezetésével a Cornell Egyetem laboratóriumai fontos eredményeket értek el például a penicillin szintézisében, a biotinnak az elkülönítésében és szerkezetének meghatározásában, valamint sok egyéb kéntartalmú szerves vegyület vizsgálatában. Nobel-díjat kapott két agyalapi hormon: a vazopresszin - a véredények izomzatát a vérnyomás növelésére késztető hormon - és az oxitocin - a méh összehúzódásában és a tejelválasztásban fő szerepet játszó hormon - elkülönítéséért és szintéziséért. Nobel-díj, Duve, Christian de Duve ( ): belga biokémikus, sejtbiológus volt. Kutatásai elsősorban a sejtek biokémiai folyamataira és a sejtek, illetve a sejtszervecskék működésére irányultak, ő fedezte fel a peroxiszómákat és lizoszómákat. Többek között tanulmányozta az enzimek megoszlását patkányok májsejtjeiben, előbbieket centrifugák segítségével vonta ki. De Duve sejtfrakcionálási kísérletei igen hasznonak bizonyultak a sejtszervecskék funkciójának megértéséhez. A peroxiszómákat egy svéd doktorandusz kutató, Johannes Rhodin fedezte fel, viszont de Duve tisztázta szerepüket a sejtek működésében. A lizoszómákat egy szerencsés véletlennek köszönhetően fedezte fel, amikor az inzulin hatásmechanizmusára vontkozó kutatásokat folytatott. Egy kísérlet során észrevette, hogy a centrifugáláshoz előkészített, 8

9 homogenizált sejtállományban a foszfatáz sav sokkal aktívabb volt, ha elektromos mixerrel végezte a homogenizálást. Ez felkeltette a figyelmét és mint önéletrajzában írta: "Erőt vett rajtam a kíváncsiság és emiatt sose jutottam el az inzulin hatásmechanizmusának tisztázásához." További kísérletekkel kiderítette, hogy a foszfatázt a sejtekben egy membrán veszi körbe és a elektromos mixerrel való munka során ez a membrán jobban felszakad. Mivel a foszfatáz savas kémhatású, arra következtetett, hogy valamilyen emésztési szerepe van a sejten belül, míg az enzimet tartalmazó membránt lizoszómának nevezte. Később elektronmikroszkópos felvételeken sikeresen azonosította a lizoszómát. Felfedezése után más kutatók több mint 50 különféle enzimet azonosítottak a lizoszómán belül, illetve felfedezték, hogy milyen betegségeket okozhat a lizoszómák hibás működése (többek között a gyógyíthatatlan Tay Sachs-szindróma is erre vezethető vissza). Munkássága hozzájárult ahhoz, hogy az endoszimbiotikus elmélet egyre szélesebb körben elfogadottá vált. Az elmélet szerint egyes sejtszervecskék, mint a mitokondrium, a kloroplasztisz és feltehetően más sejtszervecskék is olyan prokarióta élőlényekből származnak, amelyek az eukarióta sejtek belsejében endoszimbiotikus kapcsolatot építettek ki a gazdasejttel. De Duve felvetette, hogy a peroxiszómák lehettek az első ilyen endoszimbiotikus sejtszervecskék, amelyek lehetővé tették az eukarióta sejteknek, hogy alkalmazkodjanak a földi légkör egyre növekvő oxigéntartalmához. Mivel azonban a peroxiszómáknak nincsen saját örökítőanyaga, ez a javaslat kevésbé valószínű, mint a mitokondrium és a kloroplasztisz esetében. Élete vége felé egyre inkább az élet kialakulásának kérdésével foglalkozott, illetve számos ismeretterjesztő művet írt a sejtek felépítéséről és működéséről. Nobel-díj, Haberlandt, Gottlieb Johann Friedrich ( ): osztrák botanikus Első botanikai cikke 1874-ben jelent meg, egy évvel azután, hogy felvették a Bécsi Egyetemre, ahol aztán 1876-ban doktori fokozatot szerzett. Ezután a Tübingeni Egyetemre ment, ahol Simon Schwendener irányítása alatt tanult ban visszatért Ausztriába, és a grazi Műegyetemen botanikát kezdett tanítani ben Haberlandt követte Schwendenert a Berlini Egyetem növényélettani tanszékének élén, s megalapította a Növénytani Kutatóintézetet. Az élettani növényanatómia egyik úttörője, ő vizsgált először növényi sejtkultúrákat. Egy ismeretlen növényi hatóanyag sejtosztódást indukált (citokinin). Houssay, Bernardo Alberto Houssay ( ): argentin fiziológus, biokémikus ben a Buenos Aires-i Egyetem élettanprofesszorává, 1919-ben pedig az élettani intézet igazgatójává nevezték ki. Egyike volt annak a 150 argentin tanárnak, akiket Juan Perón tábornok 1943-as katonai puccsa nyomán elbocsátottak állásukból. Noha 1945-ben visszahelyezték pozíciójába, megkérték, hogy egy év múlva adja be a lemondását ben megalapította a Buenos Aires-i Biológiai és Kísérleti Orvostudományi Intézetet tól az intézet igazgatójaként működött. Kimutatta (1924-ben), hogy az agyalapi mirigy kivonatának állatokba injekciózása cukorbetegséget eredményez azáltal, hogy megnöveli a cukor mennyiségét a vérben. Később kiderült, hogy egyéb fontos feladatai is vannak. Ez azt mutatja, hogy az agyalapi mirigy által termelt hormonok az inzulinnal ellentétes hatást fejtenek ki. Gerti és Carl Corival megosztva megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat az agyalapi mirigy hormonjainak az állatok vércukorszint-szabályozásában betöltött szerepének felfedezéséért. Nobel-díj,

10 Kendall, Edward Calvin Kendall ( ): amerikai biokémikus től vezette a rochesteri Mayo Klinika biokémiai osztályát, majd 1921-től harminc éven keresztül a Minnesotai Egyetem élettanprofesszora volt után a Princeton Egyetem és a vendégprofesszoraként tevékenykedett. Ő izolálta 1914-ben a tiroxint (pajzsmirigy-hormont), amely a Banting és Best által előállított inzulin mellett a kialakuló hormonterápia legfontosabb anyaga lett tól a mellékvesekéreg hormonjait kutatta ben szintézissel előállította a dehidrokortikoszteront és 1946-ban a gyógyászati szempontból fontos kortizont. Philip S. Hench és Tadeus Reichstein társaságában megkapta az orvosi-élettani Nobel-díjat a mellékvesekéreg-hormonok szerkezetének és biológiai hatásának tanulmányozásáért. Nobel-díj, 1950 Mering, Joseph von Mering ( ): német fiziológus. Oscar Minkowski val együtt kísérleti állatoknak kivágták a hasnyálmirigyét, s azt tapasztalták, hogy rohamosan súlyos cukorbetegség fejlődik ki náluk. Azt feltételezték, hogy a hasnyálmirigy egy olyan hormont termel, amely szanályozza a testben a cukor lebontását. Azok a próbálkozások azoban, hogy a hasnyálmirigyből izolálják a hormont nem jártak eredménnyel. Paál Árpád ( ): növényfiziológus, egyetemi tanár, a növényélettan egyik magyarországi úttörője. Kezdetben ingerfiziológiai vizsgálatokat végzett, majd az elsők között kezdett foglalkozni a növényi hormonkutatásokkal. A hazai növényélettan fejlődésében fontos periódusnak számít Mágocsy-Dietz legjelentősebb tanítványnak, Paál Árpádnak ( ), a növesztő hormon felfedezőjének aktív kutatói és tanszékvezetői időszaka. Egyetemi évei alatt jegyezte el magát a növényélettannal Mágocsy-Dietz általános növénytani tanszékén, ahol már ezidőtájt demonstrátorként működött. Amikor Mágocsy-Dietz 1928-ban nyugállományba vonult, január 5-én Paál Árpád került az intézet élére. Ettől kezdve vált az intézet profilja egyértelműen növényélettanivá. Paál Árpád tanszékvezetői működése alatt viszonylag keveset publikált. Nagy kitartással harcolt azért, hogy a természettudományok és ezen belül az élettan, jelentőségüknek megfelelő teret kapjanak már a középiskolai oktatásban is. Számos új intézeti létesítmény fűződik nevéhez, így a sötétlaboratórium, ami a fotofiziológiai kutatások célját szolgálta, vagy a tetőüvegház és a Trefort kertben egy kísérleti kert zárt- és szabadtéri vizsgálatok céljára. Ő nevezte el az intézetet Növényélettani Intézetnek már 1929-ben, bár az elnevezést a felsőbbségek csak 1943-ban bekövetkezett halála után hagyták jóvá. Paál Árpádnak a növekedési hormon kutatásával kapcsolatos eredményeit méltán említik ma is korának legfontosabb, nemzetközileg is elismert magyar tudományos sikerei között. Ez jelöli ki az ő helyét a legnagyobb magyar növényfiziológusok élvonalában. Sanger, Frederick Sanger ( ): angol biokémikus, a fehérjeszerkezet-kutatás egyik úttörője. Az inzulinmolekulát részlegesen úgy bontotta le, hogy a keletkező rövid aminosavlaácok érintetlenek maradjanak. Ezeket a rövidláncú aminosavakat kromatográfia útján szétválasztotta, majd az egyes láncokat felépítő aminosavakat azonosította, valamint mindegyik láncban meghatározta az aminosavsorrendet. Ez nem volt könnyű feladat, mivel már egy neéy egységből állo töredék is huszonnégy különböző sorrendben kapcsolódhat egymáshoz, de ugyanakkor a feladat mégis megoldhatónak látszott. Lassanként Sanger le tudta 10

11 vezetni, milyen hosszabb láncokból jöhetnek létre éppen azok a rövid láncok, amelyeket felfedezett, és nem másfélék. Lépésről lépésre hosszabb és hosszabb láncok szerkezetét epítette fel, míg 1953-ban már az egész inzulinmolekulát felépítő aminosavak pontos sorrendjét kidolgozta, azaz meghatározta az 51 aminosavat tartalmazó inzulin szekvenciáját (aminosavsorrendjét). Nobel-díj, Starling, Ernest Henry Starling ( ): angol élettantudós ben azt tapasztalta Bayliss szel, hogy még ha el is vágnak minden ideget, amely a hasnyálmirigyhez (az emésztésben részt vevő nagy mirigyek egyike) vezet, az továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően működik, és emésztőnedvet választ ki, mihelyt a gyomor savas tartalma bejut a bélbe. Kiderült, hogy a vékonybél nyálkahártyája a gyomorsav hatására egy anyagot választ ki, amelyet együtt a két fiziológus szekretinnek neveztek el, ez volt az első hormon, amelyet felfedeztek. Két évvel később Starling egy nevet javasolt mindazokra az anyagokra, amelyeket valamilyen belső elválasztású mirigy abból a célból bocsát a vérbe, hogy egy másik szerv vagy szervek működését kiváltsa. Ez a név a hormon volt, amely a görög hormao (buzdít) szóból származik. Takamine, Jokichi Takamine ( ): japán származású amerikai vegyész ben a mellékvesékből izolált egy anyagot, amelyet ma adrenalinnak beveznek, és erről végöl is kiderült, hogy hormone. Ez volt az első hormone, amelyet izoláltak, s amelynek szerkezetét meghatározták. Frits Went ( ): holland származású- A levágott csúcsokat agarkockákra tette. A tiszta agar nem okozott sem növekedést, sem görbülést, de amelyik érintkezett a hajtáscsúcsokkal, igen. Középre visszahelyezve egyenes, míg aszimmetrikus pozícióban görbülőnövekedést tapasztalt, mégpedig az elhajlás szöge függött az agaron állni hagyott hajtáscsúcsok számától és idejétől. Went adta az auxin nevet is. Windaus, Adolf Otto Reinhold ( ): német szerveskémikus, Nobel-díjas Orvosi tanulmányokat folytatott Freiburgban, majd Berlinben, azonban érdeklődése egyre inkább a kémia felé fordult ben szerzett doktori fokozatot. Freiburgban jelentős eredményeket ért el a koleszterin és más szterinek szerkezetének tisztázásában tól az innsbrucki egyetemen, majd 1915-től 1944-ben történt nyugdíjazásáig Göttingenben volt a kémia professzora. Munkásságában a természetben előforduló szerves anyagok kémiájával foglalkozott, így számos fontos alkaloida szerkezetét állapította meg. A szteroidok és vitaminok kapcsolatára vonatkozó fontos eredményeiért 1928-ban megkapta a kémiai Nobel díjat. Szabadalmait a Merck és Bayer gyógyszergyárak vették át és ezek alapján fontos gyógyszerek gyártását kezdték meg. Nobel-díj,

12 Fitohormonok Növényi hormonok A fitohormonok általános jellemzése A hormon szó görög eredetű és serkentést jelent. A hormonok olyan szabályzó molekulák, amelyek hatnak a növekedésre és a fejlődésre. Kis mennyiségben is nagy hatásuk van. A növekedés mennyiségi (szélesség, hossz, tömeg) a fejlődés minőségi (differenciálódás) változást jelent. Ezek egymás felváltásával valósítják meg a növény növekedését, fejlődését A növény növekedését és fejlődését belső(elsősorban a DNS) és külső(környezeti) tényezők szabják meg. Ezek között az összeköttetést legalábbis részben a növényi növekedésszabályozó anyagok, vagyis hormonok közvetítik. (görög hormaein: gerjeszteni). Sejtek közötti kommunikáció: kémiai hírvivők. A hormon definíciója: speciális intercelluláris kémiai hírvivő és szervezőmolekulák, melyek alacsony koncentrációban hatnak és többnyire specializált szervekben/sejtekben termelődnek. De! A növényi hormonok nem specializált szövetben termelődnek, nincs szigorúan meghatározott hatóhelyük és többnyire nincs csak rájuk jellemző, kizárólagos specifikus hatásuk. A növényi hormonokokat fitohormonoknak nevezzük. A növényi hormonkutatás korai szakaszában úgy látszott, hogy ez a megfogalmazás megközelítőleg megfelel a tényeknek, csupán a specifitás nem hasonlítható össze az állatvilágban előforduló hormon hatásokéval, mivel az eddig ismert növényi hormonok hatásának fő területe a növekedés és fejlődés, amelyen belül különböző hormonok hatása fedésben van egymással. Ugyanazt a jelenséget több hormon szabályozza, egyik serkenti, másik gátolja. Legtöbb esetben a szabályozásban nem csak az abszolút koncentráció, hanem a hormonális arány is döntő. A növényi hormonok fő hatásterülete a növekedés és fejlődés folyamatai. További eltérés az állati hormon definíciótól a keletkezés és hatás helyének különbözőségét érinti, az etilénnel kapcsolatos, amely minden sejtben keletkezhet és hatását többnyire a keletkezés helyén fejti ki. Azt is megállapították, hogy a növényi hormonok hatása az állati eredetű hormonokénál szélesebb koncentráció tartományra terjed ki ( M). A sejtekben a hormonok specifikus fehérjékhez receptorokhoz kapcsolódhatnak. A hormon-receptor komplex az aktív formája a hormonnak. A hormonok a növekedés és fejlődés minden fázisát befolyásolják, de a hormonhatás mikéntje, a reakció jellege eltér egymástól. Vannak reakciók, amelyek a minden vagy semmi elvnek felelnek meg, pl. a nyugalmi állapot létrejötte vagy megszakítása, levélleválás, stb., míg mások fokozatosan mennek végbe. Ilyen a megnyúlásos növekedés is. Ezek közül egyeseket inkább az érzékenységben, míg másokat inkább a koncentrációban beálló változással lehet összefüggésbe hozni, Ezek a típusok azonban más vonatkozásban is változatosak: lehetnek kvalitatív vagy kvantitatív reakciók, reverzibilis vagy irreverzibilis változások stb. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a koncentráció és érzékenység egyaránt meghatározó tényező lehet a hormonhatás jellegében. A hormonok fontos jellemzője, hogy hatásuk a legtöbb esetben a génaktivitás szabályozásában jut kifejeződésre (expresszió, represszió). 12

13 Egy adott hormonra való reagáló képességet az érzékenység mértékével jellemezzük. Ez fajtól, szervtől, szövettípustól, fejlődési állapottól függ. Mivel a hormonnak receptorhoz kell kötődnie a hatás kifejtéséhez, a hormonra való érzékenységet az adott állapotban számos tényező befolyásolhatja, így a receptor molekulák száma, a receptor molekulák hozzáférhetősége (szabad legyen a kötődésre), a receptor molekulák elérhetősége (kompartmentáció), a hormonális arányok, az adott hormon koncentrációja, a receptor affinitásának változása (specifikus inhibitorok). Azon túl, hogy a növényi hormonok hatása nem szigorúan specifikus, a legtöbb esetben a szabályozás jellegzetessége az is, hogy együttesen és kölcsönhatásban is kifejthetik hatásukat, azaz az egyik hormon befolyásolhatja a másik szintjét. Az aktív hormon koncentrációjának kialakításában a következő tényezők játszanak szerepet: a szintézis mértékének szabályozása, szerkezetváltozás nélküli inaktiválódás (konjugátum képzés) mértékének szabályozása, a lebomlás mértékének szabályozása, a transzport és kompartmetizáció mértékének és irányának szabályozása, a másik hormonra való érzékenység szabályozása. A hormon fogalomnál szélesebb fogalomként használjuk a növekedés szabályozó elnevezést, beleértve a természetes és szintetikus anyagokat is, amelyek közvetlen vagy közvetett módon befolyásolják a növekedési/fejlődési folyamatokat. Jelentős növekedés szabályzó funkciót töltenek be a szénhidrátok, a jelátviteli folyamatokban részt vevő vagy azokat módosító kis molekulák (pl. H2O2, NO), valamint egyéb tápanyagok (pl. nitrát). Nagy gyakorlati fontosságuk van a hormonhatású szintetikus növekedésszabályzóknak a laboratóriumi munkában, a mezőgazdaságban és a kertészetben. 13

14 Fitohormonok csoportosítása A felsoroltak alapján két nagy csoportra lehetne osztani a fitohormonokat hatásmechanizmusuktól függően: I. Juvenilhormonok vagyis serkentő hormonok. Ide tartoznak :auxin, gibberelin és citokinin. Hatásukra általában az jellemző, hogy a növény anyagcsere-folyamatait, sejtosztódását és a tápanyagok felhalmozódását serkentik, a generatív fázisba történő átmenetet viszont késleltetik, tehát juvenilis (fiatal) állapotban őrzik meg a növényt. A legáltalánosabb az auxin hatású növekedésszabályozó. II. Szeneszcenciahormonok vagy gátló hormonok: etiléngáz és abszcizinsav. Jellemző élettani hatásuk a növény szintézisfolyamatának gátlása, a légzés fokozódása és a generatív fázisba (virág- és termésképzésbe) történő átmenet serkentése, amelyek a növények szeneszcenciája (öregedése) irányában hatnak. A növényt ért stresszek következtében aktivitásuk megnő. Az etilén a növekedést serkentő hormonok antagonistája, a megnyúlásos növekedés fékezője. További élettani hatásai: a légzés fokozódása, a virágképzés indukciója, a termésérés serkentése és a levelek leválása. A növényre ható biotikus és abiotikus stresszek szintén megnövekedett etiléntermelést okoznak. A növényi hormonok ritkán hatnak önmagukban,leggyakrabban a növekedés és fejlődésfolyamatai hormonok kölcsönhatásaként jönnek létre. 14

15 Továbbá az utóbbi időkben a következő anyagokat sorolták a fitohormonokhoz: növényi szteroidok, jázmonsav, szisztemin, szalicilsav, nitrogén-monoxid (NO), stb. A növényi hormonok tanulmányozásának kezdetei Charles Darwin és fia, Francis Darwin. Tanulmányozták, hogyan növekedik fény felé a hajtás (zab csíranövénykék). A hajtáscsúcsot levágva elmaradt a görbülés. Észlelték, hogy a hajtás csúcsát eltakarva elmarad a görbülés (növekedés egyébként ekkor is van), noha a növekvő görbülő részt éri a fény. A növekvő részt eltakarva és a hajtáscsúcsot szabadon hagyva görbülést tapasztaltak. A koleoptil fototropizmusáta hajtáscsúcs szabályozza Peter Boysen-Jensen(dán). De ekkor még nem tudták, hogy a szignál milyen természetű. B-J kísérletével bizonyította, hogy a jel át tud jutni a levágott és visszahelyezett csúcs alatti agar darabon. Ha vajat tett a csúcs alá, a görbülés elmaradt, tehát vízoldékonyanyagról lehet szó Paál Árpád sötétben végezte a kísérleteit a koleoptillal. A levágott csúcsot aszimmetrikusan tette vissza a koleoptilraés az ellenkezőoldalra görbülést tapasztalt. Következtetése: a csúcsban termelődik a növekedésszabályozóanyag, lefelévándorol és a fény hatására az árnyékos oldalon nőmeg a mennyisége. - FritsWent(holland). A levágott csúcsokat agarkockákra tette. A tiszta agar nem okozott sem növekedést, sem görbülést, de amelyik érintkezett a hajtáscsúcsokkal, igen. Középre visszahelyezve egyenes, míg aszimmetrikus pozícióban görbülőnövekedést tapasztalt, mégpedig az elhajlás szöge függött az agaron állni hagyott hajtáscsúcsok számától és idejétől. Went adta az auxin nevet is. A kísérletekből levont főbb következtetések: A fényinger kémiai (hormonális) úton vezetődik a növényben A hormon a növekedéshez szükséges azaz növekedési hormon A csúcsban található és bazális irányban szállítódik A növekedési hormon (auxin) a koleoptil csúcsban képződik, vagy ott raktározódik A fény egyenlőtlen hormoneloszlást idéz elő, ez váltja ki az egyenlőtlen növekedést és ezáltal a görbülést. Az egyenlőtlen hormoneloszlás mesterségesen is előidézhető és ekkor sötétben is görbülés következik be. A növekedési hormon vagy annak egy része változatlan formában vándorol bazipetálisan A hormon az árnyékos oldalon vándorol Az 1930-as évek közepén megállapították, hogy az auxin az indol-3-ecetsav, vagyis az IES. Később néhány más auxint is felfedeztek, de a leggyakrabban előforduló és élettanilag a legmeghatározóbb az IES volt. Az auxinokat olyan anyagoknak definiálták, amelyek biológiai hatása hasonló az IES hatásához, azaz: serkentik a koleoptilban és a szárban a sejt megnyúlásos növekedését, citokininek jelenlétében serkentik a sejtosztódást a kallusz tenyészetekben, 15

16 levágott levélben és szárban serkentik a járulékos gyökerek képződését, más az IES-hoz hasonló fejlődési folyamatokat serkentenek. Negatív visszacsatolás elve A növényi hormonok (fitohormonok) a növények életfolyamatait szabályzó hormonok. Ez a negatív visszacsatolás elvén alapszik (feedback). A szabályzó központ egy jelzést küld a szabályzottnak, hogy mire van szüksége a növénynek. Viszont a szabályzottra hat a külső környezet, ami lehet belső (szállítócsövek elszáradása) vagy külső (időjárás) tényező egyaránt. Ez visszajelez a központba, hogy mije van, megpróbálja valósítani a követelést. A szabályozás az egysejtű növényeknél génszintű ( 2n ), a többsejtűeknél a telepesekig szintén génszintű, a szövetesektől már differenciálódnak a sejtek, hormonokat termelnek és a szállítószöveten keresztül jutnak el szervekbe. A szervek összehangolt működéséhez szabályzásra van szükség. A szabályozás a sejtek közötti információcserén alapul: a szabályozott visszajelzéseket küld a szabályzónak. A sejtek közötti információátadás hírvivő molekulákkal, a hormonokkal történik. Ezek termelődési helyükről elszállítódnak egy másik szervbe, és ott fejtik ki hatásukat. A növényi hormonok több életműködés szabályzását végzik: növekedés; a gyökér, szár, levél, virág, termés kialakulása. Egy hormon többféleképpen is hat a növényre. 16

17 Auxin Az auxin általános jellemzése Indolecetsav: IES Indolaceticacid:IAA Az indol-3-ecetsav szerkezeti képlete Auxinnak tekinthetünk minden olyan növekedésszabályozó anyagot, amelyek biológiai hatása az indol-3- ecetsavéval megegyezik (pl. fenil-ecetsav, naftil-ecetsav, indol-vajsav). Léteznek szintetikus auxinok és antiauxinok is; a hatásmechanizmusban fontos szerepet játszik a töltéseloszlás hasonlósága. Antiauxinok néven azokat a vegyületeket foglaljuk össze, amelyek az auxinok hatását reverzibilisen megakadályozzák Az antiauxin hatása, pl. a koleoptil növekedésgátlása exogén auxinnal általában feloldható. Mivel a fogalom csak megszorításokkal alkalmazható, az antiauxinok elhatárolása más gátló hatású vegyületektől nem könnyű. Általában olyan vegyületekről van szó, amelyek szerkezetüket tekintve emlékeztetnek az auxinokra és feltételezik, hogy antiauxin hatásukat azáltal fejtik ki, hogy a sejtben olyan pontokhoz kötődnek, amelyekhez egyébként az auxinok is, ilyen módon kompetíció alakul ki közöttük. Legjobban ismerjük a 2,3,5- trijódbenzoesav (TIBA) hatásmódját, amely az IES bazipetális transzportját gátolja. E vegyületek elméleti jelentősége abban van, hogy felhasználhatók az auxinhatás és -szerkezet közötti összefüggés tanulmányozásához, gyakorlati hasznuk viszont az, hogy toxikus koncentrációban herbicidként alkalmazhatók a mezőgazdaságban. Az auxinok megnyúlásos növekedést serkentő hatása koleoptilban. (A kísérlet kezdete, B 24 órával később) Forrás: Taiz-Zeiger,

18 A gyökér megnyúlásos növekedésének a magyarázata az auxinnal nehezebb, mert az auxin indukálja az etilén termelését, ami a gyökér növekedésének a gátlását okozza. Az auxin M koncentrációban serkenti, M koncentrációban pedig gátolja az intakt (ép) gyökér növekedését. A hajtás és a koleoptil megnyúlásos növekedését serkentő auxin-koncentrációk erősen gátolják a gyökér növekedését. Az auxinhatás a kétszikűek külső szöveteiben megy végbe. Az auxin indukálta növekedés legkisebb késési ideje (lag time) 10 perc. Az eltávolított hajtás vagy koleoptil növekedési válasza a kezelésekre jól mérhető arra alkalmas készülékekben. Az auxin adagolása perc elteltével jelentősen, öt-, tízszeresére emeli a növekedés mértéket. A zab koleoptil ozmotikusan aktív folyadékban (cukor vagy KCl) 18 órán át megtartja a maximális növekedési mértéket. Az auxin növekedés-serkentése energiát igényel. A késési időre (lag time) a sejt biokémiai gépezetének van szüksége, hogy a növekedés mértékét emelje. Az auxin eloszlása a csíranövényben (az auxintartalom mg/g mértékegységben) Az auxin gyorsan növeli a sejtfal rugalmasságát. A sejt térfogati növekedése három lépésben megy végbe: ozmotikus vízfelvétel a vízpotenciálnak megfelelően, a turgornyomás növekedése a sejtfal merevsége miatt, biokémiai fallazulás, sejtnövekedés válaszul a turgornyomásra. Az auxin-indukálta proton-efflux savanyítja a sejtfalat és növeli a sejt térfogatát. Az általánosan elfogadott savas-növekedési hipotézis ( acid growth hypothesis ) szerint a hidrogén-ionok hatásával számolhatunk. A hidrogén-ionok a plazmamembrán proton-transzport ATP-áz révén kerülnek a sejtfalba és azon kívülre, amelyek működését az auxin növeli. Az auxin a proton-effluxot a sejtfalba perces késési idő után serkenti. Expanzin nevű sejtfal-lazító fehérjéket számos növényfajban találtak. Savas ph-értéken az expanzin úgy lazítja meg a sejtfalat, hogy gyengíti a sejtfal poliszacharid komponensei közötti hidrogén-kötéseket. A savas-növekedési hipotézist a következő kísérleti tényekkel igazolták: 18

19 1. Savas pufferek vagy CO2 hatására perceken belül gyors megnyúlás következik be Avena koleoptilban és néhány más objektumban. A megnyúlás legalább olyan mértékű, vagy nagyobb, mint amit az IES indukál. 2. Az auxin hatására a kukorica koleoptil megnyúlik és az inkubációs közeg egyidejűleg savanyodik, vagyis ph-ja a kezdetinél alacsonyabb lesz. 3. Minden olyan anyag, amely proton kiválasztást indukál, gyors sejtmegnyúlást is képes indukálni (pl. fuzikokcin). 4. Neutrális puffereknek a sejtfalba történő infiltrációja megakadályozza az IES hatás kialakulását, mert meggátolja a sejtfalban a ph csökkenését. 5. A közeg savanyadása és a megnyúlás között arányosság mutatható ki. Az auxin a sejtek megnyúlását serkenti, a hajtásokat a fölfelé, a gyökereket a lefelé való növekedésre serkenti. Az auxinok fő termelődési helyei a fiatal, fejlődésben lévő levelek, a fiatal, fejlődő magvak és termések. Fiatal növényekben elősegíti a növekedést, fokozza a növekedést gátló hormon, az etilén termelését. A két hormon együtt biztosítja a normális növekedést. A növényi hormonokkal Charles Darwin és Paál Árpád kísérletezett. Az auxin a növekvő hajtáscsúcsokban képződik. Innen a háncsrészben szállítódik gyökércsúcs irányába. Az eloszlása a növényben egyenlőtlen. A hajtásban, a csúcstól a gyökérnyak felé haladva csökken az auxintartalom, majd a gyökérnyaktól a gyökércsúcs felé újra emelkedik. 19

20 Különböző szervek auxin érzékenysége Az auxin élettani hatásai Az auxin hatása mindig a hormon gradiensével, eloszlásának megváltozásával függ össze: serkenti a sejtek és szervek megnyúlásos növekedését fiatal lágyszárúak; sejtfal átrendeződése és szintézise, ph apikális dominancia abszcisszió(leválás) gátlása szállítószövetek differenciációja(+ gibberellin!) serkenti a termések fejlődését (eper példája) járulékos gyökerek képződését indukálja Auxinokat a kertészet már több mint 50 éve használ. A kezdeti felhasználási területek az alábbiak voltak: termés- és levélhullás megakadályozása, az ananász virágzásának az elősegítése, partenokarp (magnélküli) termések indukálása nem megporzott virágok auxin kezelésével, termésritkítás, dugványok gyökeresítése a növényszaporításban. Az auxin hatása a növény fejlődésére Az auxint először a növekedéssel kapcsolatosan fedezték fel, mégis a növény életciklusának egészét befolyásolja a csírázástól az öregedésig. A legtöbb magasabbrendű növényben a csúcsrügy a belőle bazipetálisan szállítódó auxinok révén gátolja az oldalrügyek növekedését, amit apikális dominanciának nevezünk. A jelenség lényege, hogy a magasabbrendű növények túlnyomó többségében a csúcs- (apikális) rügy növekedése megakadályozza az alatta fejlődő laterális rügyek növekedését. Fiatal levelek jelenlétében ez a jelenség fokozott mértékű. Ha tehát a csúcsrügy jelen van és sértetlen, az oldalrügyek nem növekszenek, csak ha a csúcsrügyet eltávolítják. A csúcsrügy nemcsak az oldalrügy oldalhajtássá való alakulását gátolja, hanem a rövidhajtásoknak hosszúhajtássá való alakulását is (ennek az ismeretnek a fák koronaalakító metszésénél van jelentősége), valamint az oldalhajtásnak a főtengellyel bezárt szögét (pl. fenyőfélék). Apikális dominanciával nemcsak a hajtás, hanem a gyökér is rendelkezik (ezt korlátozzuk átültetéskor visszametszéssel, hogy elősegítsük a gyökéroldalágak keletkezését). Az apikális dominancia erőssége fajonként változik és a korral általában csökken. A jelenség okának első kísérleti vizsgálata az volt, hogy a 20

December 11. P.: 2. évfolyamzh!

December 11. P.: 2. évfolyamzh! December 11. P.: 2. évfolyamzh! Az előzőhöz hasonló lesz mind a lebonyolítás, mind a Zh felépítése Teszt, 30 kérdés A 2 Zh együttes pontszáma számít, de mindkettőből kell az 50% December 11. P.: 2. évfolyamzh!

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,

Részletesebben

Hormonális szabályozás

Hormonális szabályozás Hormonális szabályozás A Bárdos-Husvéth-Kovács: Gazdasági állatok anatómiájának és élettanának alapjai (Mezőgazda Kiadó, 2007) tankönyv ábráinak felhasználásával Szabályozás: kommunikáció! Vezérlés és

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember szabályozó szervrendszere: A törzsfejlődés során a növények és az állatok szervezetében

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Szintetikus és mikrobiális növényi hormonok a növénytermesztésben Előadás áttekintése 1. Az auxinok gyakorlati alkalmazása

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)

Részletesebben

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tejtermelő tehenek szaporításának nehézségei tenyésztői szemmel A tejtermelés világszerte szinte kizárólag holstein

Részletesebben

Hormonális szabályozás

Hormonális szabályozás Hormonális szabályozás Alapfogalmak Hormon: sejtek, sejtcsoportok által termelt, biológiailag aktív anyag, amely a célsejteket a testnedvek közvetítésével éri el (humorális szabályozás). Hatására a sejtanyagcsere

Részletesebben

A hormonális szabályozás

A hormonális szabályozás A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás

Részletesebben

Belsı elválasztású mirigyek

Belsı elválasztású mirigyek II. félév, 7. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Belsı elválasztású mirigyek ENDOKRIN RENDSZER Mit tanulunk? Megismerkedünk az endokrin és exokrin mirigymőködés közti lényegi

Részletesebben

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT RÉSZBEN LEÍRTAKRA. 1. Masszázsgolyó: különböző, szárított gyógynövényekkel töltött, stamppel végzett masszázs. A stampeket forró vízbe vagy gőzbe

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem SZERZŐK: Ördög Vince Molnár

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK

Részletesebben

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban. Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

1. Bevezetés. 1.1 Az irányítás alapműveletei

1. Bevezetés. 1.1 Az irányítás alapműveletei A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás

Részletesebben

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok.

A flavonoidok az emberi szervezet számára elengedhetetlenül szükségesek, akárcsak a vitaminok, vagy az ásványi anyagok. Amit a FLAVIN 7 -ről és a flavonoidokról még tudni kell... A FLAVIN 7 gyümölcsök flavonoid és más növényi antioxidánsok koncentrátuma, amely speciális molekulaszeparációs eljárással hét féle gyümölcsből

Részletesebben

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Kísérletek a som (Cornus mas L) és a homoktövis (Hippophae rhamnoides L) tömegméretű mikroszaporításának kidolgozására

Kísérletek a som (Cornus mas L) és a homoktövis (Hippophae rhamnoides L) tömegméretű mikroszaporításának kidolgozására Kísérletek a som (Cornus mas L) és a homoktövis (Hippophae rhamnoides L) tömegméretű mikroszaporításának kidolgozására Készítette: Baranyai Andrea TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0005 Célkitűzésünk Nem csak a

Részletesebben

A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II.

A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II. A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II. Sejtek közti kémiai komunikáció autokrin hatás parakrin hatás Autokrin hatás: Saját magára visszahatás, autoreceptorral történik reguláció

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 21. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

I. Vázrendszerünk számokban (10 pont)

I. Vázrendszerünk számokban (10 pont) I. Vázrendszerünk számokban (10 pont) Ebben a feladatban mennyiségi vizsgálatot kell végezni, azaz összehasonlítani minden feladatban az a és b mennyiségeket. 1) a) Ujjpercek száma a két kezünkön b) Ujjpercek

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

AZ OLDALGYÖKEREK KÉPZÉSE

AZ OLDALGYÖKEREK KÉPZÉSE AZ OLDALGYÖKEREK KÉPZÉSE Egyszikűeknél és kétszikűeknél is lejátszódik oldalgyökér-képzés. A periciklusból jönnek létre az oldalgyökerek. 1, Periklináris osztódás: két réteg keletkezik: OL1 + IL1 2, Az

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása A méz összetétele és élettani hatása A méz a növények nektárjából a méhek által előállított termék. A nektár a növények kiválasztási folyamatai során keletkezik, híg cukortartalmú oldat, amely a méheket

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

PLASZTICITÁS. Merisztémák merisztemoidok őssejtek (stem cells) stem cell niche

PLASZTICITÁS. Merisztémák merisztemoidok őssejtek (stem cells) stem cell niche PLASZTICITÁS Definíció: A növényi sejtek átalakulhatnak egymásba. A differenciált sejtek dedifferenciálódhatnak, totipotens ősmerisztéma sejtté. Ebből új differenciálódás indulhat el (redifferenciáció).

Részletesebben

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA. [négypluszegy]

5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA. [négypluszegy] 5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA [négypluszegy] AZ ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁS DIÓHÉJBAN Az őszi talajaktiválás annyit jelent, hogy olyan talajbaktérium készítményt juttatunk a földbe, amely jelentősen

Részletesebben

Congenitalis adrenalis hyperplasia, 21-hidroxiláz defektus. Szülő- és betegtájékoztató

Congenitalis adrenalis hyperplasia, 21-hidroxiláz defektus. Szülő- és betegtájékoztató Bevezetés Congenitalis adrenalis hyperplasia, 21-hidroxiláz defektus Szülő- és betegtájékoztató Minden szülő azt várja, hogy gyermeke egészséges lesz. Így azután mélyen megrázza őket, ha megtudják, hogy

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A... a növény vegetatív szerve: szárból, rügyekből és levelekből áll. II. Egyszerű választás

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Az új trágyázási technológia. Szántóföldi és egyéb növényi kultúrák. www.agrosolution.hu

Az új trágyázási technológia. Szántóföldi és egyéb növényi kultúrák. www.agrosolution.hu Az új trágyázási technológia Szántóföldi és egyéb növényi kultúrák www.agrosolution.hu AGROSOL liquid MINDIG JOBB VELE, mint nélküle! erőteljesebb fotoszintézis jól indul a vegetációs időszak életerős,

Részletesebben

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) 56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra Plasmopara viticola A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 5. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Önreprodukció, szaporodás Szerkesztette: Vizkievicz András Bevezetés Az önfenntartás és az önszabályozás mellett az állati szervezetek harmadik alapvető működése az önreprodukció. Az önreprodukció magába

Részletesebben

Amit az a llergiás nátháról tudni kell

Amit az a llergiás nátháról tudni kell Amit az a llergiás nátháról tudni kell írta: dr. Márk Zsuzsa pulmonológus, Törökbálinti Tüdőgyógyintézet MSD Pharma Hungary Kft. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 8. Telefon: 888-5300, Fax: 888-5388 Mi

Részletesebben

NÖVÉNYSZERVEZETTAN I. ZH KÉRDÉSEI. A klímakutatás (klimatológia) milyen botanikai információkat használhat?

NÖVÉNYSZERVEZETTAN I. ZH KÉRDÉSEI. A klímakutatás (klimatológia) milyen botanikai információkat használhat? NÖVÉNYSZERVEZETTAN I. ZH KÉRDÉSEI Hogyan használhatja a kriminológia a botanikát? (2 példa) a) b) A klímakutatás (klimatológia) milyen botanikai információkat használhat? A hangszerkészítőknek milyen növényi

Részletesebben

Anyag és energiaforgalom

Anyag és energiaforgalom Anyag és energiaforgalom Az anyagcsere áttekintése 2/35 a gerincesek többsége szakaszosan táplálkozik felszívódáskor a véráramba monoszacharidok, aminosavak, lipoproteinek kerülnek nagy mennyiségben a

Részletesebben

Zárójelentés. Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása. (K75584 sz. OTKA pályázat)

Zárójelentés. Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása. (K75584 sz. OTKA pályázat) Zárójelentés Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása (K75584 sz. OTKA pályázat) A tervezett kísérletek célja, hogy jobban megértsük a növények változó környezetre

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje

Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje 1 Az omnipotens kutatónak, Dr. Apáti Ágotának ajánlva, egy hálás ex-őssejtje Írta és rajzolta: Hargitai Zsófia Ágota Munkában részt vett: Dr. Sarkadi Balázs, Dr. Apáti Ágota A szerkesztésben való segítségért

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

Mi jellemző a növényi növekedésre Fitokrómok spektrumai Ti-plazmid NOD gének szerepe Paál kísérletek

Mi jellemző a növényi növekedésre Fitokrómok spektrumai Ti-plazmid NOD gének szerepe Paál kísérletek 1. Mi jellemző a növényi növekedésre: az egyed élete során lejátszódó mennyiségi és minőségi változásokat foglalja magába. A növekedés és differenciálódás együttesen eredményezi a fejlődést, ami a növény

Részletesebben

Savasodás, vitaminok

Savasodás, vitaminok Savasodás, vitaminok Dr. Jekő József főiskolai tanár, intézetigazgató Nyíregyházi Főiskola, Agrár és Molekuláris Kutató és Szolgáltató Intézet Orvosi Wellness Konferencia Budapest, 2013. április 18-19.

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Az állati szervezetek különböző életműködéseikhez számos információt igényelnek, melyek átvitele elektromos- (neuronok), vagy kémiai jelek (hormonok) formájában történik. A hormonokat

Részletesebben

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben