Változások a munkavédelmi eljárásban

Átírás

1 Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége Nagykáta, március 22. Változások a munkavédelmi eljárásban Nagykáta, március 22. Pest Megyei Kormányhivatal Tuboly László Ágazatfelügyeleti Osztályvezető TubolyL@ommf.gov.hu Dr. Tárnoky Csaba Igazgatási és Behajtási Osztályvezető tarnokycs@ommf.gov.hu

2 Bevezetés: Az előadás főbb témái: 1. A munkavédelmi törvény módosításai: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény módosításainak ismertetése. 2. A munkavédelmi bírságolás új szabályai: A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet értelmezése. Az új szabályozás részletesen tartalmazza a munkavédelmi bírság kiszabásának elvi és eljárásjogi alapjait.

3 A munkavédelmi törvény (Mvt.) módosításai A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat szabályainak változása: [Mvt. 21. (7)] Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.

4 Az összehangolási kötelezettség miatti felelősség új szabályai: [Mvt. 40. (2)] Olyan munkahelyeken, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat foglalkoztatnak, a tevékenység veszélyeinek elkerülését célzó összehangolásáért a jogalkotó kógens szabállyal új felelősségi sorrendet vezetett be! A felelősség új törvényi sorrendje: 1) a fővállalkozó, ennek hiányában 2) a tényleges irányítást gyakorló, vagy 3) a munkahelyért a fő felelősséget viselő személy vagy szervezet felel 4) ha ilyen sincs, az a felelős, akinek érdekében a munkavégzés folyik. A változást az jelenti, hogy az összehangolás megvalósítására vonatkozó kötelezettséget immáron nem lehet szerződésben másik félre áthárítani. Az összehangolás elmulasztásáért munkavédelmi bírság szabható ki a felelőssel szemben (akkor is, ha nem ő a munkáltató). A mentési terv készítés szabályainak egyszerűsítése: [Mvt. 45. (1)] A mentési tervet külön jogszabály által előírt biztonsági, védelmi intézkedési vagy más hasonló tárgyú tervbe foglalva is el lehet készíteni, így csökkenhetnek a munkáltatók adminisztrációs terhei (nem kell egyidejűleg külön mentési tervet készíteni, ha egy más, nagyobb, átfogó rokonterületre (pl. tűz- vagy katasztrófavédelem) nézve is tervkészítési kötelezettsége van a munkáltatónak).

5 A munkahelyi elsősegélynyújás szabályainak változása: [Mvt. 46. ] A munkahelyen jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. A 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 20. -a szerint: Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. MSZ 13553:1989 Elsősegély-felszerelés

6 Az orvosi alkalmassági vizsgálati kötelezettség szabályainak változása: [Mvt. 58. ] (1) A munkáltató az 57. (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a külön jogszabályban meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. (3) bekezdésében ide nem értve a munkaeszközöket, a 23. (2) bekezdésében, a 40. (1) bekezdésében, a 42. -ban, a 44. (1) bekezdésében, a 46. -ban, a 49. (1) bekezdésében, az 54. (1) bekezdés b) és d) g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdés b) pontjában és az 56. -ban előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján. (2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített, külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában.

7 A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet előírásai A szolgálat alapszolgáltatásai {4. (1. bek.)} Munkaköri alkalmassági vizsgálatok, szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése Foglalkozási fokozott expozíciós esetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálásában részvétel Írásban dokumentált munkahigiénés vizsgálatok (szerződés szerinti gyakorisággal) Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos véleményezés, tanácsadás Munkahelyi kémiai biztonsági feladatok A munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítás A munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatok A krónikus megbetegedett munkavállalók megelőző gondozása Az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata A foglalkoztathatóság szakvéleményezése

8 A foglalkoztathatóság szakvéleményezése [33/1998.(VI.24.)NM rendelet 16/A ] (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára a) a munkáltató vagy b) az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor. A foglalkoztathatósági szakvélemény a betöltendő munkakörre vonatkozó érvényes előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel egyébként nem rendelkező fiatalkorú és idősödő munkavállaló, illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatása kivételével nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. E szabályok nem érintik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzésének kötelezettségét.

9 A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet előírásai A szolgálat közreműködik [4. (2)] különösen a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában, a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében; o o a foglalkozási rehabilitációban; a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

10 A kockázatértékelés szabályainak könnyítése: [Mvt. 54. (3)] Lényegesen változnak a kockázatértékelésre vonatkozó szabályok, szintén a munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentését célozva. Az új szabályok szerint a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt (kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik), valamint összhangban a korábbi szabályokkal indokolt esetben (így olyan változások esetén, amikor új kockázatok jelenhetnek meg) kell elvégezni. Ugyanakkor a korábbi kötelező éves felülvizsgálat helyett csak három évente kell ismételten elvégezni. Kivételek: Rákkeltő anyagok felhasználása esetén 2 évente Biológiai kockázatok esetén 1 évente A kockázatértékelésben az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendje is rögzítésre kerülhet. A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját.

11 Új kérelmes eljárás [Mvt. 68. ] (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez irányítja.

12 Éves ellenőrzési irányelv alapján végzendő ellenőrzési tevékenység: [Mvt. 81/A. ] A munkavédelmi hatóság vezetője - foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában - évenként február 20-ig közzéteszi az ellenőrzési irányelvet, amely tartalmazza: - munkavédelmi ellenőrzések kiemelt vizsgálati céljait, - a kiemelten ellátandó feladatokat és azok teljesítménymutatóit, - az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat, ágazatokat évben kiemelt szakágazatok a következők: építőipar, mező- és erdőgazdaság, feldolgozóipar, egészségügy, bányászat

13 A munkavédelmi bírság alkalmazásának új szabályai: [Mvt. 82. ] A bírságolható személyek köre bővült: Már nem csak a munkáltató, hanem az összehangolási kötelezettség elmulasztásáért felelős személlyel szemben is kiszabható munkavédelmi bírság. A jogalkotó mérlegelést meghatározó bírságkiszabási alapelveket vezettet be: a) a veszélyeztetés mértéke, b) a veszélyeztetettek száma, c) a veszélyeztetés időtartama, ismétlődő jellege, d) a megsértett jogszabályi előírások száma, e) a veszélyeztetés várható következményei, f) a sérülés és az egészségkárosodás mértéke, g) a munkáltató vagy az összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók száma és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege, h) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépésének mértéke i) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményei

14 A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet A szabályozás célja: a bírság kiszabási gyakorlatát egységesítse. E cél elérése érdekében a Rendelet egy kötött mérlegelési jogkört biztosít felügyelőségek részére. a) taxatív mérlegelési szempontok (minősítő körülmények), amelyekhez a felügyelőség kötve van; b) a minősítő körülmények meghatározott súlyozása A Rendelet a minősítő körülmények súlyozását szorzótényezők alkalmazásával szabályozza, az egyes minősítő körülményekhez tételesen meghatározott szorzótényezőket rendel. A munkavédelmi bírság mértékét és számítási módszerét a Rendelet 5. -a írja elő: munkavédelmi bírság = munkavédelmi bírság alapösszege x a jogalkotó által értékelt minősítő körülmények szorzótényezőivel a felügyelet által értékelhető minősítő körülmények %-os értéke ( 20 %)

15 A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet A munkavédelmi bírság minősítő körülményeinek rendszere I.) A jogsértés súlyát befolyásoló hatás szerint : Minősítő körülmények: a) Kötelezően értékelendő körülmények: b) Fakultatívan értékelhető körülmények: Súlyosító körülmények: (Bírság növelő) Enyhítő körülmények: (Bírság csökkentő) Súlyosító körülmények: (Bírság növelő) Enyhítő körülmények: (Bírság csökkentő) Kötelezően értékelendő súlyosító körülmények: [4., 6. (1)-(4) bek.] Súlyosan veszélyeztetett munkavállalók száma (db), x 1 - n; Munkavédelmi normasértések száma (db), x 1,3-5; Munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama (óra, nap, hónap), x 1,3-5; A munkáltató mulasztásának eredménye, x 1,2-10; A jogsértő magatartás ismétlődése, gyakorisága (db), x 1,5. Kötelezően értékelendő enyhítő körülmények: [6. (5) bek.] a jogsértő vállalkozás mérete (mikro-, kis-, középvállalkozás) x 0,8

16 A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. sz. táblázat - Kötelezően értékelendő körülmények szorzótényezői:

17 A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet Mérlegelési jogkörben értékelhető súlyosító körülmények: [7. (1) bek. a) b) c) d) e) f) g) h) i) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja; a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja; a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására; nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás; a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik, a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra; a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit; jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy; a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti. Fakultatívan értékelhető enyhítő körülmények: [7. (2) bek. a)-c) pont ] a) b) c) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított; a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott; a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

18 A leggyakrabban előforduló normasértések Be- és leesési veszélyeztetések Védőberendezések hatástalanítása Védőburkolatok hiánya Rögzítések hiánya Elektromos szekrények, szerelvények aktív részeinek érinthetősége Emelőgépek üzemeltetési szabályainak megsértése Egyéni védőeszköz juttatás elmaradása, a használat elmaradása Baleset eltitkolása, nem megfelelő kivizsgálása Kockázatértékelés hiánya az I. veszélyességi fokozatú munkavállalóknál Mérések elmaradása (légszennyezettség, zaj, rezgés) Veszélyes anyagok/keverékek tárolása Biztonsági adatlapok hiánya Alkalmassági vizsgálatok elmaradása Biológiai expozíciós mutatók vizsgálatának elmaradása

19 Információs lehetőségek Zöld szám: Hívható: hétfőtől-csütörtökig: , pénteken: ;

20 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! TubolyL@ommf.gov.hu Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége