ADATSTRUKTÚRA ÉS MÓDSZERTAN

Átírás

1 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. ADATSTRUKTÚRA ÉS MÓDSZERTAN A Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében elnevezésű TÁMOP B-2-13_ számú projekt keretében megvalósuló A szabad munkaerő-kapacitás mennyiségi és minőségi ismérveinek elemzése a Békés megyében nyilvántartott álláskeresők adatbázisában szereplő adatok alapján. projektfeladathoz Késztette: Kiss Ilona Békéscsaba, február 22.

2 Tartalomjegyzék 1 Adatstruktúra és módszertan 3 2 Kódrendszerek A nyilvántartott álláskeresők életkori csoport szerinti kategóriái Végzettség, képzettség Az iskolai végzettség vizsgált szintje és típusai Országos Szakképzési Kódrendszer (OSZK) Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) A foglalkozások besorolásának főbb szempontjai A FEOR-08 foglalkozási főcsoportok összefoglaló tartalmi ismertetése Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) _ Területi bontás 28

3 1 Adatstruktúra és módszertan Az alábbi dokumentum támogatást kíván nyújtani az adatbázisban rendelkezésre álló információk áttekintéséhez és azok vizsgálati célokhoz való rendeléséhez. Ennek érdekében áttekintésre kerül hogy a rendelkezésre álló adatstruktúrában a nyilvántartott álláskeresők adatai között vannak-e olyanok amelyek magyarázatra szorulnak, s ha igen azoknak mi a jelentése. Az anyag elkészítésének célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, hogy hogyan célszerű a vizsgálati célok elérése érdekében a rendelkezésre álló adatstruktúrákat összerendezni? A nyilvántartott álláskeresők vizsgálathoz kialakított adatbázisban rendelkezésre álló információkból az alábbi tartalmú feldolgozási táblákat célszerű elkészíteni, és azokhoz a táblázatban kimutatott adatmezők alkalmazása szükséges: A kínálati adatok kimutatására szolgáló táblák tartalma és az ehhez szükséges adatmezők tábla tartalma Az álláskeresők nem, életkor, iskolai végzettség szerinti összetétele, és területi megoszlása alkalmazott adatmezők neve (a forrás adatbázisban alkalmazott elnevezéssel) ELETKOR, E_NEME, E_AISKVEGZETTSID, E_ASZERVEGYSID Az álláskeresők képzettsége (iskolai végzettség, szakképzettség) Egyéni munkavállalói kompetenciák (nyelvismeret, IT ismeret, gépjárművezetői ismeret) Munkavállalást korlátozó tényezők (megváltozott munkaképesség) Az álláskeresők által keresett foglalkozások (FEOR) A regisztrációban töltött idő Az álláskeresők ellátási formánkénti összetétele Az álláskeresői státusz megszűnésének oka E_AISKVEGZETTSID, E_AOSZKID E_AEGYENNYELVID E_ANYELVISMID E_AITISMID E_AVEZISMTIPID E_AMKEPCSOKKID E_AMKEPELLTIPID E_AFEORIDK REGH ELLATAS MEGSZ_AMUVELETKODID 3

4 tábla tartalma Az álláskeresőket munkanélkülivé válásukat megelőzően foglalkoztató szervezet tevékenységi köre (TEÁOR) alkalmazott adatmezők neve (a forrás adatbázisban alkalmazott elnevezéssel) ATEAORID A feldolgozási táblákra vonatkozóan javaslat, hogy azok nem, kor, iskolai végzettség ismérvek szerinti kimutatásban az összes fentiekben felsorolt tábla vonatkozásában is elkészüljenek. E mellett szintén valamennyi tábla vonatkozásában készüljenek el a területi bontások, melyek járási szintig mutassák ki a megyei adatsort. Az adatok feldolgozása után a kimeneti táblák tartalma alapján eldönthető, hogy azok tartalmaznak-e olyan többletinformációt, ami miatt szerepeltetésük a végleges anyagban is indokolt. A bemutatott adatok megoszlási viszonyszámainak munkatáblákban történő kimutatása sor és oszlopszinten is megvalósuljon. 2 Kódrendszerek A feldolgozáshoz használt adatokat ágazati, és nemzeti rendszerek szerinti kimutatásban alkalmazzuk, melyek lehetővé teszik, hogy a nyilvántartott álláskeresők és az állások vizsgálata a statisztikában is alkalmazott közös nyelv mentén történjen. Az ennek való megfelelés lehetővé teszi az adatok térbeli és időbeli, valamint azok hazai és adott esetben nemzetközi szintű összehasonlítását is. A vizsgálat során használt kódrendszerek az alábbiak: Az egyének képzettségének kimutatására az Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Szintén az egyén képzettségére kialakított ágazati szintű egyedi rendszer az Országos Szakképzettségi Kódrendszer (OSZK), mely a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatban alkalmazott, sajátos - a minden képzési formában és szinten megszerezhető -, valamennyi képzettséget magába foglaló hierarchikus rendszer. A nyilvántartott álláskeresők által keresett és a munkáltatók által kínált foglalkozásokra vonatkozóan a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08). A munkáltatók tevékenységének rendszerbe sorolása esetén a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR-08). 4

5 A területi dimenzió tekintetében a magyar közigazgatásban alkalmazott megyei és a járási bontást alkalmazzuk. A járások vonatkozásában a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény rendelkezik. Ez alapján január 1-jétől új közigazgatási szervekként járási hivatalok jöttek létre Magyarországon, így Magyarország megyéi 29 éves szünet után ismét járásokra tagolódnak. A járások száma országos szinten 175, a fővárosban a kerületi hivataloké 23. Békés megyében 9 járás került kialakításra. Jelen anyag további fejezeteiben bemutatásra kerülnek ezen rendszerek fontosabb jellemzői, struktúrája, besorolási szabályai és kódlistái. 2.1 A nyilvántartott álláskeresők életkori csoport szerinti kategóriái Életkor 18 év és alatta 19 év év év év év év év év év év 62 év felett A fenti kategóriák az életkor szerinti bontás legrészletesebb csoportjait tartalmazzák. A korcsoportok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkalmazott kategóriabontáshoz igazodnak. Az elemzések elvégzéséhez adott esetben nagyobb léptékű egyedi bontás kialakítása is indokolt lehet. Ilyen pl. a fiatal álláskeresők csoportja esetében a 25 év alatti korosztályba tartozók összevonása, vagy a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű idősebb korosztály esetében az 50 év fölöttiek egy csoportba való kezelése. A fenti csoportbontás alapján ezek az életkori csoportok tetszőlegesen kialakíthatók. Az életkori csoportok tekintetében a könnyebb kezelhetőség érdekében érdemes korcsoport összevonásokat is alkalmazni, és nagyobb osztásközű bontásokat is készíteni, aminek alkalmazásával az alábbi csoportokat célszerű kialakítani. 25 év alatti éves éves 50 év feletti 5

6 2.2 Végzettség, képzettség Az iskolai végzettség vizsgált szintje és típusai A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségének kategória struktúrája szint típus bontás alapfokú ált. iskolai végzettség nélkül általános iskola általános iskolai alapfokú középfokú szakiskola szakmunkásképző szakmunkás gimnázium szakközépiskola érettségizett technikum középfokú felsőfokú főiskola egyetem felsőfokú felsőfokú Országos Szakképzési Kódrendszer (OSZK) Országos Szakképzettségi Kód rendszer (OSZK) első szint OSZK szint kód alapfokú szakképesítés 2 alapfokú iskolai végzettséghez kötött középfokú szakkép. 3 középiskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítés 4 felsőfokú szakképesítések 5 felsőfokú iskolai végzettséghez kötött felsőfokú szakkép. 6 felsőfokú iskolarendszerű képzés 0 6

7 Országos Szakképzési Kódrendszer (OSZK) második szint OSZK szint OSZK tanulmányi terület kód 3 jegyen alapfokú szakképesítés művészeti képesítések egészségügyi képesítések kis- és nagyüzemi képesítések 252 mező-, erdő- és halgazdasági képesítések 262 háztartásgazdasági képesítések 266 szállítási, hírközlési képesítések 270 szem. szolgáltatási, vendéglátói, ker.-i, idegenforg.-i kép. 278 alapfokú szakképesítés 2 alapfokú iskolai végzettséghez művészeti képesítések 318 kötött középfokú szakkép. gazdasági és igazgatási képesítések 334 számítástechnikai képesítések 346 egészségügyi képesítések 350 kis- és nagyüzemi képesítések 352 műszaki, technikusi képesítések 354 építészeti képesítések 358 mező-, erdő- és halgazdasági képesítések 362 háztartásgazdasági képesítések 366 szállítási, hírközlési képesítések 370 szem. szolgáltatási, vendéglátói, ker.-i, idegenforg.-i kép. 378 szociális, sport, védelmi és egyéb képesítések 389 alapfokú iskolai végzettséghez kötött középfokú szakkép. 3 középiskolai végzettséghez műszaki tudományok képzései 489 kötött középfokú katonai képzések 412 szakképesítés oktatói, pedagógiai képesítések 414 művészeti képesítések 418 gazdasági és igazgatási képesítések 434 számítástechnikai képesítések 446 egészségügyi képesítések 450 kis- és nagyüzemi képesítések 452 műszaki, technikusi képesítések 454 építészeti képesítések 458 mező-, erdő- és halgazdasági képesítések 462 háztartásgazdasági képesítések 466 szállítási, hírközlési képesítések 470 szem. szolgáltatási, vendéglátói, ker.-i, idegenforg.-i kép. 478 kultúrális és tájékoztatási képesítések 484 szociális, sport, védelmi és egyéb képesítések 489 középiskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítés 4 felsőfokú szakképesítések műszaki tudományok képzései 505 oktatói, pedagógiai képesítések 514 művészeti képesítések 518 7

8 OSZK szint OSZK tanulmányi terület kód 3 jegyen gazdasági és igazgatási képesítések 534 számítástechnikai képesítések 546 egészségügyi képesítések 555 kis- és nagyüzemi képesítések műszaki, technikusi képesítések 554 építészeti képesítések 558 mező-, erdő- és halgazdasági képesítések 562 háztartásgazdasági képesítések 566 szállítási, hírközlési képesítések 570 szem. szolgáltatási, vendéglátói, ker.-i, idegenforg.-i kép. 578 kultúrális és tájékoztatási képesítések 584 szociális, sport, védelmi és egyéb képesítések 589 felsőfokú szakképesítések 5 felsőfokú iskolai végzettséghez kötött felsőfokú szakkép. felsőfokú képzés iskolarendszerű oktatói, pedagógiai képesítések 614 gazdasági és igazgatási képesítések 634 műszaki, technikusi képesítések 654 építészeti képesítések 658 szállítási, hírközlési képesítések 670 szem. szolgáltatási, vendéglátói, ker.-i, idegenforg.-i kép. 678 kultúrális és tájékoztatási képesítések 684 szociális, sport, védelmi és egyéb képesítések 689 felsőfokú iskolai végzettséghez kötött felsőfokú szakkép. 6 bölcsészettudományi képzések 001 orvostudományi képzések 002 természettudományi képzések 003 agrártudományi képzések 004 műszaki tudományok képzései 005 gazdaságtudományi képzések 006 jogtudományi és államigazgatási képzések 007 tanárképzés 008 tanító- és óvodapedadógus képzések 009 művészeti képzések 010 egyházi képzések 011 katonai képzések 012 felsőfokú iskolarendszerű képzés Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) Az azonosító szám felépítése A táblázatokba rendezett szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 7 számjegyből áll, amely az 1. oszlop számjegyeiből tevődik össze. 8

9 Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat. Részszakképesítés: Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza. Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet. A táblázatok egyes oszlopainak értelmezése: 1. oszlop: A szakképesítés azonosító száma Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintje A B C Szint Meghatározás ISCED szint alapf okú részsz akkép esít é s, amely befejezett 21 iskolai 2 végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD alsó II. programban középfokú szerezhető részsz a kkép meg esít és, amely alapfokú iskolai 31 végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben 3 meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, alsó középfokú illetve HÍD II. szak programban k épesít és szerezhető, amely meg alapfokú 32 iskolai 3 végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, 33 iskolarendszeren alsó középfokú kívüli szakkép szakképzésben e sít és -ráépülés, szerezhető amely meg alapfokú iskolai 3 végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető középfokú szakképesítésre és épül, amely alapfokú iskolai 34 végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben 3 meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően 35 iskolai rendszerű szakképzésben középfokú sza szerezhető kkép esít meg é s -ráépülés, amely alapfokú iskolai 3 végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű 51 szakképzésben felső középfokú megszerezhető ré szsz szakképesítésre és, épül amely érettségi 4 végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 9

10 A B C Szint Meghatározás ISCED szint 52 felső középfokú sza kkép esít és, amely érettségi végzettséghez 4 kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető felső középfokú meg sz akkép esít és -ráépülés, amely 53 az 4 iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, 54 érettségi emelt szi végzettséghez ntű szakképesít kötött, és szakképesítésre, amely érettségi épül végzettséghez 4 kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető emelt szi ntű meg szakkép esít é s -ráépülés, amely elsősorban 55 iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, 4 érettségi 62 végzettséghez felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítésre kötött szakképesítés épül 5 A 3-5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe (3 számjegy) a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint 1 Oktatás 140 Általános oktatási ismeretek 2 Humán tudományok és művészetek 211 Képző- és iparművészet 212 Zene- és előadó-művészet 213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek 215 Kézművesség 223 Anyanyelvi képzés 3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések 313 Politikai és civil társadalmi tudományok 321 Újságíró- és riporterképzés 322 Könyvtári, levéltári ismeretek, információkezelés 340 Üzleti ismeretek és ügyvitel (általános programok) 341 Nagy- és kiskereskedelem 342 Marketing és reklám 343 Pénzügy, bank és biztosítás 344 Könyvelés és adózás 345 Menedzsment és igazgatás 346 Titkársági és irodai munka 347 Munkahelyi ismeretek 4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések 10

11 462 Statisztika 481 Számítástechnikai képzések 482 Számítástechnikai alkalmazások 5 Műszaki, ipari és építőipari képzések 520 Általános műszaki képzés 521 Gépgyártás, műszer- és fémipar 522 Energetika, elektromosság 523 Elektronika és automatizálás 524 Vegyipar 525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása 541 Élelmiszergyártás 542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések 543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás 544 Bányászat és kitermelőipar 581 Építészet és várostervezés 582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés 6 Mezőgazdaság 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 622 Kertészet 623 Erdőgazdálkodás 624 Halgazdálkodás 625 Vadgazdálkodás 641 Állatorvosi kisegítők képzése 7 Egészségügy és szociális gondoskodás 720 Egészségügy (általános programok) 723 Ápolás, gondozás 724 Fogászati laboratóriumi technológia 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák 726 Terápia és rehabilitáció 761 Gyermek- és ifjúságvédelem 762 Szociális munka és tanácsadás 8 Szolgáltatások 810 Személyi szolgáltatások (általános programok) 811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás 812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás 813 Sportok 814 Háztartási szolgáltatások 815 Fodrászat és szépségápolás 841 Szállítási szolgáltatások 850 Környezetvédelem (általános programok) 11

12 851 Környezetvédelmi technológiák 852 Természeti környezet és élővilág 853 Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások 861 Személyi és vagyonvédelem 862 Foglalkozás-egészségügy és balesetvédelem 863 Honvédelem A 6-7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma (01-...) 2. oszlop:a szakképesítés megnevezése A szakképesítések felsorolása a táblázatban a magyar ábécé szerint történik. 3. oszlop: Szakmacsoportok megjelölése a számok jelentésének a meghatározásával 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 22. Közszolgálat 12

13 4.oszlop:Szakközépiskolai ágazatok megjelölése a számok jelentésének megjelölésével I. Egészségügy II. Egészségügyi technika III. Szociális IV. Pedagógia V. Képző- és iparművészet VI. Hang-, film és színháztechnika VII. Bányászat VIII. Épületgépészet IX. Gépészet X. Kohászat XI. Villamosipar és elektronika XII. Távközlés XIII. Informatika XIV. Vegyipar XV. Vegyész XVI. Építőipar XVII. Könnyűipar XVIII. Faipar XIX. Nyomdaipar XX. Közlekedésépítő XXI. Közlekedés XXII. Közlekedésgépész XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás XXIV. Közgazdaság XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXVIII. Turisztika XXIX. Optika XXX. Szépészet XXXI. Mezőgazdasági gépész XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXV. Földmérés XXXVI. Élelmiszeripar XXXVII. Sport XXXVIII. Rendészet 13

14 5. oszlop: Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma Amennyiben a cellában - jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben indítható. Amennyiben a cellában P jelölés látható, úgy a képzés kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerinti párhuzamos képzésben folyhat. A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 64 órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább órában a foglalkoztatási, valamint a munkahelyi egészség és biztonsági ismereteket, ahol e követelmények előírásra kerültek. 6. oszlop: Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám Amennyiben a cellában - jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben indítható. A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 60 órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább órában a foglalkoztatási, valamint a munkahelyi egészség és biztonsági ismereteket, ahol e követelmények előírásra kerültek. 7. oszlop: A képzés munkarendje Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak alapján nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzések. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: az OKJ-ban meghatározott óraszámban megtartott képzés (tanfolyami képzés) vagy távoktatás Jelölések: Nappali N Esti E Levelező L Egyéb sajátos S munkarend Iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés TK (tanfolyami képzés) Távoktatás T 8. oszlop - A szakképesítésért felelős miniszter A szakképesítésért felelős ágazati miniszter megjelölése. 14

15 2.3 A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) A társadalmi, gazdasági jelenségek méréshez használatos statisztikai adatokon belül, a foglalkozásokat objektíven lefedő osztályozások körébe tartozik a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR), ami a statisztikai célú felhasználáson túl többek között a munkaügyi személyzeti nyilvántartásokban, a munkaközvetítésben, a pályaválasztási tanácsadásban, a szakképzési rendszerben, a társadalombiztosításban is egyaránt használatos. Az európai statisztikai hivatalok szervezete, az Eurostat által is alkalmazott nemzetközi foglalkozási nómenklatúrát legutóbb 2008-ban vizsgálták felül, melyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezetőtestülete is elfogadott. A FEOR felülvizsgált változata KSHelnöki közlemény formájában január 1-én lépett hatályba. Ez a foglalkozási osztályozási rendszer alapelveiben és felépítésében is követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO-08 rendszerét. A FEOR-98 gyakorlati hasznosítását jelentős mértékben segíti, hogy annak keretében rendelkezésre állnak az adott foglalkozások tartalmi leírásai és az ezt jellemző munkakörök megnevezései. A rendszer 2008-as felülvizsgálat eredményeképpen a foglalkozási főcsoportok száma nem változott, az egyes főcsoportok megnevezése viszont módosult. A FEOR-08 foglalkozásainak száma a FEOR-93-hoz képest 632 foglalkozásról 485 foglalkozásra csökkent. A foglalkozási rendszer négyszámjegyes decimális rendszer, melyen belül az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti. A rendszer nyitott jellegű, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók az ötödik, hatodik számhelyen azt a saját igényeiknek megfelelő további bontásokkal egészítsék ki. A FEOR-08 rendszerében megtalálható a foglalkozás vagy munkakör megnevezése, és a fő feladatok, valamint a jellemző munkakörök felsorolása. A FEOR-08 csoportosításai Főcsoportok sorszáma megnevezése Csoportok Alcsoportok Foglalkozások száma (db) 0 Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti 4 vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását 8 igénylő foglalkozások Egyéb, felsőfokú vagy középfokú 8 képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) 2 jellegű foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási

16 foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási 2 foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) 3 foglalkozások 7 27 Összesen Forrás: FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere KSH, BUDAPEST, 2011 A FEOR-08 szerkezeti felépítése szerint, a nemzetközi ajánlásokkal összhangban, nem tesz különbséget szellemi és fizikai tevékenységek között. A szellemi és fizikai foglalkozások érdemi megkülönböztetésére azonban a FEOR-08-ban is lehetőség van. Az 1 4. főcsoport döntően a szellemi, az 5 9. főcsoport pedig a fizikai foglalkozásokat tartalmazza. A 0. főcsoporton belül is el lehet határolni ezt a kétfajta tevékenységet. A FEOR-08 ugyan iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy pl. az 5 8. főcsoport foglalkozásai szakmunkás képzettséget vagy betanításon alapuló ismereteket feltételeznek, a 9. főcsoport foglalkozásai pedig szakképzettség nélkül is elláthatók, azonban foglalkozásonkénti részletezésben nem ír elő pontos szintet. A FEOR-08 szerinti rendszer használatával kapcsolatban az a tapasztalat hogy gyakran előfordul hibás, vagy téves besorolás, illetve kellő módszertani tájékozottság miatt felületes rögzítés. Ezek eredményeként nem megfelelő foglalkozási kategóriában jelenhetnek meg nagyobb számú előfordulások, melyek téves következtetéseknek lehetnek az alapjai. Ezért a KSH által 2011-ben kiadott FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere elnevezésű módszertani anyag segítségével a foglalkozások besorolásának szokásosnál részletesebb leírását adjuk A foglalkozások besorolásának főbb szempontjai 1 Foglalkozás tartalma A foglalkozás azon munkák, feladatok, tevékenységek összessége, amelyeket nagymértékű hasonlóság jellemez. A foglalkozás meghatározásakor a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalma számít, emellett lényeges csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintje. Készség (képzettség) A készség (képzettség) képesség egy adott munka (tevékenység) feladatainak és kötelességeinek végrehajtására. A készség-(képzettség-)szint a foglalkozás során végrehajtott feladatok, 1 FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere KSH, BUDAPEST,

17 feladatsorok és kötelességek összetettségének együttes értékelése. A készség-(képzettség-)szint megállapításakor figyelembe lehet venni az iskolai (formális) végzettséget és a szakképzettséget, amit a kapcsolódó feladatok és kötelességek megfelelő végrehajtása megkíván. A készség-(képzettség-)szint legfontosabb meghatározója az egyes foglalkozásoknál végrehajtott munkatevékenységek természete, bonyolultsági foka. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti, illetve kiegészítheti a formális oktatást. A készség-(képzettség-)szint a foglalkozást jellemző munkatevékenységre vonatkozik, és nem az azt betöltő egyén képességeire, képzettségére, aki egy foglalkozást, jellemző munkatevékenységet jól vagy rosszul elvégezhet. Az egyének esetében előfordulhat, hogy magasabb vagy alacsonyabb készséggel (képzettséggel) rendelkeznek, mint amit az adott foglalkozás igényel. A készségszint minimuma általában úgy lett megállapítva, hogy egy pályakezdő is elvégezheti az adott foglalkozásra jellemző feladatot, munkatevékenységet. A FEOR-08 négy készség-(képzettség-)szintet határoz meg, amik segítenek tisztázni azokat a határokat, amikor az iskolarendszerű oktatási követelmények nem pontosan tudják lefedni a készségszinteket. Az egyes szintek a következők: Az 1-es készségszint foglalkozásai tipikusan egyszerű, rutin jellegű fizikai és kézi feladatok végrehajtását kívánják meg. Szükséges lehet az írni, olvasni tudás, esetleg az alapfokú (általános iskolai) végzettség, de ezek a foglalkozások külön szakképzettséget általában nem igényelnek. Néhány munka esetében rövid munkahelyi képzés kívánatos lehet. A 2-es készségszint foglalkozásaihoz jellemzően a gépek és elektromos felszerelések működtetése, járművezetés, elektromos és mechanikus felszerelések karbantartása és javítása, valamint az információk kezelése, a termékek rendelése és raktározása szükséges képességek és készségek általában általános iskolai, illetve különböző szintű alap- vagy középfokú szakmai képzések elvégzésével szerezhetők meg. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és/vagy hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti a formális oktatást. A 3-as készségszint foglalkozásai jellemzően olyan összetett technikai és gyakorlati feladatok végrehajtását tartalmazzák, amelyek kiterjedt tárgyi, gyakorlati és ügyrendi ismereteket kívánnak meg egy adott területen. Az e foglalkozások által elvárt képesség és készség általában az érettségit követő szakmai képzésben elvégzett tanulmányok eredménye, illetve a korábban, a középiskolákban (gimnázium, szakközépiskola vagy technikum) megszerzett képzettség. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és/vagy hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti a formális oktatást. A 4-es készségszint foglalkozásai jellemzően összetett problémamegoldó és döntéshozatali képességeket kívánnak meg, kiterjedt elméleti tudáson és gyakorlati ismereteken alapulnak egy-egy speciális területen. Az itt elvárt képességek és készségek általában felsőfokú tanulmányok eredményei. 17

18 A FEOR-08 a tíz főcsoportból nyolc esetében a lehetséges négy készség-(képzettség-) szintből főcsoportonként csak egyet ír elő. Az 1. főcsoportban (Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók) és a 0. főcsoportban (Fegyveres szervek foglalkozásai) viszont foglalkozási csoportonként különböző készség-(képzettség-)szintek lehetségesek. A FEOR-08 foglalkozási főcsoportjainak készség (képzettség) szintjei FEOR-08 főcsoport Készségszint 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 1, Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Iskolai végzettségi szintek Az egyes csoportok különböző készségszintekbe tartoznak Egyetemi, főiskolai (vagy azzal egyenértékű) végzettség, illetve egyes esetekben 1 felsőfokú vagy érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban szerzett képesítés Egyetemi, főiskolai (vagy azzal egyenértékű) végzettség felsőfokú vagy érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban szerzett képesítés. 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) jellegű foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási 5 foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási 6 foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, 8 járművezetők Szakképzettséget nem igénylő 9 (egyszerű) foglalkozások 2 Érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség,gimnáziumban, szakközépiskolában szerzett képesítés,szakiskolai (szakmunkásképző iskolai) szakképesítés, alapfokú (általános iskolai) végzettség 1 Nem igényel szakmai végzettséget 1) Az 1-es főcsoporton belül a 133 Kereskedelmi, vendéglátó és hasonló szolgáltatási tevékenységet folytató egységek vezetői alcsoport foglalkozásai a hármas készségszinthez tartoznak. 18

19 Forrás: FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere KSH, BUDAPEST, 2011 Tulajdonforma, foglalkozási viszony A foglalkozást, a munkahelyi tevékenység tartalmát a tulajdonformától és a foglalkozási viszonytól (alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, önálló stb.) függetlenül kell vizsgálni. A besorolás szempontjából tehát közömbös, hogy a keresőtevékenységet folytató személy a munkáját mint alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, társasági tag vagy önálló státusban stb. végzi. A tulajdonos, társtulajdonos, társasági tag azonban a foglalkozási rendszerbe csak akkor sorolható be, ha a munkafolyamatban is részt vesz. Döntéshozatali önállósági fok A foglalkozások elhatárolásánál a képzettséget tekinthetjük kisegítő ismérvnek azzal a pontosítással, hogy valamely tevékenység ellátásához a mindennapi gyakorlatban a döntéshozatali önállóság fokának a vizsgálata is szükséges. Az adott tevékenység mozzanatai másképpen illeszkednek össze, ha ezt a tevékenységet fokozott önállósággal végzik, a tevékenységet végző maga állapíthatja meg a sorrendet, illetve dönti el a cselekvési irányokat, mint akkor, ha az adott tevékenység főbb részletei előre elhatározottak, és a tevékenységet folytatónak a munka szervezésére nincs ráhatása, nincs önálló cselekvési lehetősége. E szempont jelentősége különösen ott érzékelhető, ahol az egyes foglalkozási főcsoportokba tartozó tevékenységek mechanikus elválasztása a képzettségi ismérvek alapján nem mindig oldható meg egyértelműen. Többféle tevékenység besorolása Gyakran előfordulhat (különösen a kisebb szervezeteknél), olyan munkavállalók esetében, akik többféle tevékenységet végeznek, hogy bizonyos prioritásokat szükséges megállapítani. A fő szabály az, hogy többfajta tevékenység esetén a legjellemzőbb, vagy a munkaidő nagyobb részét kitöltő tevékenységet (foglalkozást) kell figyelembe venni. Amennyiben a különböző feladatok ellátásához szükséges szakképzettség, szaktudás, döntési hatáskör tekintetében lényeges különbség állapítható meg, az érdemibb jellegű, magasabb szaktudást, nagyobb döntési hatáskört igénylő foglalkozást indokolt előnyben részesíteni A FEOR-08 foglalkozási főcsoportok összefoglaló tartalmi ismertetése 2 1. főcsoport Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók A FEOR-08 koncepciója arra épül, hogy a vezetői foglalkozások egy főcsoportba tartoznak. A vezetők feladatai közé tartozik az állami törvényhozás, az igazgatás, az igazságszolgáltatás, az érdek-képviseleti szervek, a gazdasági társaságok és egyéb szervezetek, illetve azok szervezeti egységei átfogó tevékenységei tervezésének, irányításának, összehangolásának és értékelésének végzése, kidolgozása és átdolgozása. Törvények és szabályok, célok és szabványok megfogalmazása, programok és stratégiák, illetve ezek alkalmazásának kidolgozása, értékelése. Gondoskodás a megfelelő rendszerek és eljárások kidolgozásáról és végrehajtásáról a 2 FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere KSH, BUDAPEST,

20 költségvetési ellenőrzés érdekében; anyagi, emberi és pénzügyi erőforrások felhasználásának engedélyezése a stratégiák és programok végrehajtására; a szervezet vagy gazdasági társaság, illetve a dolgozók teljesítményének, kiválasztásának, az egészségügyi és munkavédelmi előírások betartásának, a napi tevékenységnek a megtervezése, irányítása; az irányított szervezetek vagy szervezeti egységek tárgyalásokon és más fórumokon történő képviselete és tárgyalások folytatása. Az 1. foglalkozási főcsoport speciális besorolási szempontjai: A vezetői tevékenység jellege bizonyos fokig összefügg azzal, hogy a vezető által irányított szervezeti egység milyen létszámú. A vezetőt is beleértve néhány (egy-két) személyt (munkavállalót) foglalkoztató egység (boltok, műhelyek, szolgáltató részlegek stb.) irányítása nem az 1. főcsoportba, hanem a tevékenységük jellege szerinti foglalkozásba kerül. 2. főcsoport Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője a meglévő ismeretek bővülése, a tudományos elméletek kialakítása és azok gyakorlatban történő alkalmazása, elemző és kutató tevékenység végzése, operatív módszerek kidolgozása, egy vagy több tudományterület elméleti és gyakorlati ismereteinek különböző szinteken történő oktatása, tanítása. Különféle műszaki, gazdasági, üzleti, jogi, szociális és egészségügyi szolgáltatás nyújtása, művészeti, kulturális tevékenység végzése és egyéb felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő feladatok ellátása. A 2. főcsoport speciális besorolási szempontjai A FEOR-08 általában nem különbözteti meg a kutató jellegű foglalkozásokat a felhasználási jellegű természet- vagy társadalomtudományi foglalkozásoktól. Mind általánosabbá válik ugyanis az a felfogás, hogy a kutatás és a kutatás eredményeinek felhasználása ne különüljön el élesen egymástól 3. főcsoport Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője a tudományos elméletek gyakorlatban történő alkalmazásának, az elemző és kutató tevékenység és operatív módszerek kidolgozásának támogatása a természet- és társadalomtudományok területén, különféle műszaki, gazdasági üzleti, jogi, szociális és egészségügyi szolgáltatás technikai jellegű nyújtása, művészeti, kulturális tevékenység nyújtása és az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő feladatok ellátása. A 3. főcsoport speciális besorolási szempontjai: E főcsoportba többek között olyan foglalkozások kerülnek, amelyek kisegítik, kiegészítik a 2. főcsoportba tartozó tevékenységeket (foglalkozásokat), és általában az egyetemi szintnél alacsonyabb végzettséget igényelnek. A 3. főcsoport képzettség szempontjából a többi főcsoporthoz képest vegyesebb képet mutat, ezért különös jelentősége van annak, hogy e főcsoport foglalkozásainak tartalma a képzettség szintje mellett a tevékenységi kör jellege, az önálló munkavégzés mértéke, a döntés lehetősége, illetve hiánya szempontjából is vizsgálat tárgya legyen 4. főcsoport Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 20

21 Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője a pénzkezelési műveletekkel, utazásszervezéssel, információkéréssel kapcsolatos információk nyilvántartása, szervezése, tárolása, kiszámítása és visszakeresése. Szintén ide tartozik a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos különféle irodai feladatok ellátása, gyors- és gépírás, szövegszerkesztés és egyéb irodai gépek kezelése, számítógépes adatbevitel végzése, titkári feladatok ellátása, készletekre, termelésre, személy- és teherszállításra vonatkozó adatok nyilvántartása, könyvtári irodai feladatok ellátása, dokumentumok iktatása, postai szolgáltatások nyújtása, utazásszervezéssel kapcsolatos tevékenységek végzése, ügyfelek által kért információk, és időpontok egyeztetése, telefonközpont kezelése. A 4. főcsoport speciális besorolási szempontjai A munkahelyi vezetés szakmai tevékenységét segíti a vezető mellett dolgozó titkár(nő) és a személyi asszisztens is. A 4. főcsoportban a 4111 Titkár(nő) foglalkozásba tartozók inkább adminisztratív, a 3641 Személyi asszisztens érdemibb, esetenként a vezető nevében különböző feladatokat is ellátó munkatevékenységet végeznek, ha pedig a vezető körüli munkatársak irányítása is a feladatkörükbe tartozik, akkor a 3221 Irodai szakmai irányító, felügyelő foglalkozásba sorolandók. Az ügyfeleket tájékoztató tevékenység a 4224 Ügyfél- (vevő)tájékoztató és a 4225 Ügyfélszolgálati központ tájékoztatója foglalkozásba tartozókra egyaránt jellemző. A fő különbség a kétfajta munkatevékenység között az, hogy még az előbbi foglalkozásba tartozók rendszerint közvetlen kapcsolatban vannak az ügyféllel, addig az utóbbi foglalkozást folytatók különböző ún. call center -ekben dolgoznak, és rendszerint távol vannak az ügyféltől és azoktól a szervezetektől, melyek működésével kapcsolatban tájékoztatást nyújtanak. 5. főcsoport Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője a különböző áruk értékesítése; az utazással kapcsolatos szolgáltatások szervezése és biztosítása; háztartás vezetése; ételek és italok készítése és felszolgálása; betegek, gyermekek és idősek gondozása, ápolása, fodrászati, szépségápolási szolgáltatások végezése; temetési, biztonsági, személyi és vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása. 6. főcsoport Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője a szántóföldi növények, fák és cserjék termesztése és betakarítása, vadon termő gyümölcsök és növények gyűjtése, állatok tenyésztése, gondozása vagy vadászata; erdőműveléssel, -megóvással és -kitermeléssel kapcsolatos feladatok ellátása; halak tenyésztése vagy halászata, a termékek tárolása, illetve a 20 termékekkel kapcsolatos bizonyos alapvető feldolgozó tevékenység ellátása; a termékeknek a felvásárlók felé, vagy közvetlenül a piacokon történő értékesítése. A 6. főcsoport speciális besorolási szempontjai A FEOR-08 egy főcsoportba vonja össze a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokat, külön alcsoportot képezve a növénytermesztő, illetve az állattenyésztő foglalkozásoknak. A mezőgazdasági termelés vezetői, irányítói általában akkor tartoznak az 1. főcsoportba, ha nagyméretű mezőgazdasági, kertészeti, erdőgazdálkodási, halászati termelő egységekben végeznek vezetői munkát, a kisméretű, többségükben néhány alkalmazottal, esetleg családtaggal rendelkező családi gazdaságok irányítói pedig a 6. főcsoport valamelyik jellemző foglalkozásába sorolhatók. 21

22 A főcsoport foglalkozásaival kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy a mezőgazdasági gépek kezelői a 8. főcsoportba, az egyszerű és rutin mezőgazdasági, erdőgazdálkodási feladatokat ellátó dolgozók pedig a 9. főcsoportba sorolandók. A mezőgazdasági munkatevékenységek elválasztásához segítséget jelentett az egyént foglalkoztató mező- gazdasági termelőegységnek, gazdaságnak a TEÁOR szerinti besorolása, tudván azt, hogy a termelőegység, gazdaság TEÁOR szerinti besorolása és az egyén munkatevékenységének FEOR szerinti besorolása nem kell, hogy szükségszerűen egybe essen. 7. főcsoport Ipari és építőipari foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője épületek és egyéb szerkezetek építése, karbantartása és javítása, fémek öntése, hegesztése és alakítása; nehéz fémszerkezetek, csigasorok és kapcsolódó berendezések felszerelése és építése; gépek, szerszámok, berendezések és egyéb fémszerkezetek készítése. Különféle szerszámgépek beállítása és kezelése; ipari gépek, többek között motorok és járművek, valamint elektromos és elektronikus műszerek és egyéb berendezések szerelése, karbantartása és javítása; precíziós műszerek, ékszerek, háztartási és egyéb nemesfém cikkek, fazekas-, üveg- és hasonló termékek, kézműipari termékek készítése; nyomtatási munkák végzése; élelmiszerek és fából, textilből, bőrből és hasonló anyagokból készült cikkek előállítása és feldolgozása. A 7. főcsoport speciális besorolási szempontjai: A főcsoport a szakipari és kézműves jellegű tudást és tapasztalatot igénylő foglalkozásokat tartalmazza, amelyekre a munkafolyamat során felhasználásra kerülő anyagok, illetve az alkalmazott eszközök, szerszámok, valamint a termelési folyamat egyes szakaszainak ismerete, a végtermék és a szolgáltatás jellemzőinek áttekintése, a várható felhasználással kapcsolatos tapasztalat, az anyagok, eszközök és műveletek megválasztására vonatkozó lehetőség jellemző. A felsorolt ismérvek alapján a 7. főcsoport többnyire elkülöníthető a 8. főcsoportba sorolt foglalkozásoktól. Mindazonáltal a két főcsoport foglalkozásainak helyes elválasztásához gyakran szükséges lehet a tevékenység jellegének, tartalmának, a termelési folyamat sajátosságainak értékelése. A két főcsoport foglalkozásainak elválasztásánál tehát nem a szak-, illetve a betanított munka közötti különbségtétel a döntő hiszen mindkét 21 főcsoport foglalkozásainál előfordulhatnak, hanem az adott foglalkozást jellemző tevékenység belső tartalma, amelynek egyik lényeges eleme a döntéshozatal önállóságának foka. 8. főcsoport Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője, hogy a munkához elsősorban az ipari gépek és berendezések, illetve a kezelt és felügyelt berendezések gyakorlott ismerete szükséges. Gyakran fontos, hogy lépést tudjanak tartani a gépi műveletek sebességével és a műszaki újításokkal a gépek és berendezések terén. Ennek megfelelően idetartozik a különféle helyhez kötött gépek és berendezések üzembe helyezése, kezelése és ellenőrzése; a hibák felismerése; a szükséges intézkedések megtétele, azok elhárítása; a késztermékek hibáinak felismerése, a műszaki leírás tartalmi megfeleltetése, a berendezések karbantartása, javítása és tisztítása. A 8. főcsoport speciális besorolási szempontjai Bizonyos, magas fokon gépesített, gyártósori jellegű, szigorú technológiai folyamatot feltételező foglalkozások csak a 8. főcsoportban jelennek meg (pl Papír és cellulóztermék-gyártó gép 22

23 kezelője és gyártósor mellett dolgozó, 8312 Kútfúró, mélyfúró gép kezelője (kőolaj, földgáz, víz) ). 9. főcsoport Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője szállodák, irodák és egyéb épületek tisztítása, karbantartása; konyhai kisegítő feladatok és egyszerű ételkészítési feladatok ellátása; levelek, csomagok és rakomány kezelése, raktározása; elárusító automaták feltöltése és ürítése, vagy mérőórák leolvasása; szemét összegyűjtése és válogatása; különféle egyszerű mezőgazdasági, halászati, vadászati vagy vadbefogási feladatok ellátása; bányászattal, építőiparral és gyári termeléssel kapcsolatos egyszerű feladatok ellátása. A 9. főcsoport speciális besorolási szempontjai Az egyszerű alkalmi munkát végzők végezhetnek pontosan meg nem határozható, ipari, építőipari, mezőgazdasági és szolgáltatási, szállítási jellegű, többnyire fizikai erőkifejtést kívánó tevékenységet. Ezeket a munkatevékenységeket a 93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások foglalkozási csoport azon foglalkozásaiba kell sorolni, mely az adott időszakra (napra, hétre, hónapra) a legjellemzőbb. A 9237 Háztartási alkalmazott foglalkozásba tartozókra az jellemző, hogy komplex tevékenységet végeznek a takarítástól, a konyhai munkán keresztül a bevásárlásig. A 9111 Háztartási takarító és kisegítő a lakótér takarításával, a 9236 Konyhai kisegítő az ételelkészítéssel kapcsolatos kisegítő tevékenységet végez. 0. főcsoport Fegyveres szervek foglalkozásai Ebbe a főcsoportba tartoznak a Magyar Honvédség alkalmazottai. 23

24 2.4 Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes osztályozásának rendje. A gazdasági tevékenységek összességét oly módon csoportosítja, hogy az adott TEÁOR szakágazat összekapcsolható azokkal a statisztikai egységekkel (szervezettekkel), melyek az adott tevékenységet végzik. Gazdasági tevékenység alatt azt értjük, amikor az erőforrások felhasználásával terméket állítanak elő, vagy szolgáltatást nyújtanak. A jelenleg hatályos kódrendszer az Európai Unió osztályozási rendszerén (NACE 3 ) alapul, amelynek az átvétele a tagállamoknak január 1-jétől kötelező. (Az EU kódrendszere illeszkedik az ENSZ által használt ISIC 4 rendszerhez.) Az egymáshoz illeszkedő osztályozási rendszerek célja az, hogy az egyes nemzeti statisztikák azonos módszertan szerint készüljenek, így egymással és nemzetközi szinten is összehasonlíthatóak legyenek. A tevékenységek osztályozási rendszere az egyes gazdasági tevékenységeket osztályozza, a tevékenység végzéséhez használt technológiától, a tevékenységet végző gazdasági szervezet jellemzőitől (például vállalati forma, tulajdonviszonyok, méret stb.), a tevékenység piaci (profitorientált) vagy non-profit jellegétől függetlenül. Az osztályozási rendszer négyszintű hierarchiában rendezi el az egyes tevékenységeket: 1. szint: alfabetikus karakterrel jelöl, 21 nemzetgazdasági ágba rendezve (például C feldolgozóipar) 2. szint: két-számjegyű kóddal jelöl 88 ágazatot 01-től 99-ig (például 14 = ruházati termék gyártása), 3. szint:, három-számjegyű kóddal jelöl 272 alágazatot: 01.1-től 99.0-ig (például 14.3 = kötött, hurkolt cikk gyártása) 4. szint., négy-számjegyű kóddal jelöl 615 szakágazatot től ig (például = kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása) A TEÁOR-ban az egyéb illetve máshova nem sorolt m.n.s. alágazatokat vagy szakágazatokat a 9-es számjegy jelöli. A gyakorlatban a termelési egységek nagy része egyszerre többféle tevékenységet folytat, amely a TEÁOR egy vagy több különféle szakágazatába tartozik. Ezért az egységeknek a TEÁOR különböző szakágazataiba történő besorolásához szükséges a főtevékenység meghatározása. A statisztikai egység f őte vé ke nysé gé nek, a végzett tevékenységek közül azt a tevékenységet tekintjük, amelyik a legnagyobb mértékben járul hozzá a szóban forgó szervezet összes hozzáadott értékéhez. A főtevékenységet a felülről lefelé módszer segítségével kell megállapítani. Nem szükségszerű, hogy 3 NACE Nomenclature générale des Activités économiquies dans les Communautés Européennes Gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása az Európai Unióban 4 ISIC International Standard Industrial Classification of all Economic Activities Gazdasági tevékenységek egységes nemzetközi ágazati osztályozása 24

25 a főtevékenység részesedése a teljes hozzáadott értéknek legalább 50%-a legyen. A főtevékenység meghatározásának első lépése annak az eldöntése, hogy a statisztikai egység a tevékenységét egymaga végzi-e, vagy a tevékenységét/tevékenységeit részben, vagy egészben más gazdasági egységgel végezteti el. Azokat a tevékenységeket, amelyeket részben vagy egészben más gazdasági egységgel végeztetnek, kiszervezett tevékenységnek nevezzük. Abban az egyszerű esetben, amikor a statisztikai egység egyetlen tevékenységet végez, akkor az ennek megfelelő TEÁOR szakágazat maga a főtevékenység. Amennyiben a statisztikai egység többféle tevékenységet is folytat, akkor a főtevékenységet az egyes tevékenységek hozzáadott értéke alapján kell meghatározni A felülről lefelé (top-down) módszer A felülről lefelé módszer a hierarchia elvét követi: egy statisztikai egységnek az osztályozás legalacsonyabb szintjén történő besorolása konzisztens kell, hogy legyen a legmagasabb szinten történő besorolásával. Ezt az elvet úgy lehet érvényesíteni, ha első lépésben az osztályozás struktúrájának legfelső szintjén történik a besorolás majd lefelé haladva egészen a legrészletesebb szintig. Összetett vagy integrált tevékenység Amennyiben egy szervezet vagy vállalkozás olyan tevékenységeket végez, amelyek a TEÁOR-ban két különböző szakágazatba tartoznak, akkor mindig lesz egy olyan tevékenység, amely a hozzáadott értéknek több mint a felét adja (eltekintve attól a kivételes esettől, amikor mindkét tevékenység hozzáadott érték aránya 50%. Ebben az esetben az elmúlt két év arányai alapján választható ki a főtevékenység). Az 50%-nál nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenység az egység főtevékenysége, és ez határozza meg az egység TEÁOR szerinti szakágazati besorolását. Abban a bonyolultabb esetben, amikor a statisztikai egység által végzett tevékenységek a TEÁOR kettőnél több szakágazatába tartoznak, de egyik sem részesedik 50%-nál nagyobb mértékben a hozzáadott értékből, akkor az egység tevékenység szerinti besorolását a felülről lefelé módszer alapján kell elvégezni A vertikálisan integrált tevékenységek kezelése Vertikálisan integrált, azaz egymásra épülő tevékenységekről beszélünk, amikor a termelés egymást követő fázisait ugyanaz az egység végzi, ahol az egyik fázis vég-terméke (outputja) a következő fázis alapanyagául (inputként) szolgál. Ilyen egymásra épülő tevékenységre példa: egy egységen belül a fakitermelés helyén működő fű-részüzem; az agyagbánya és téglagyár kombinációja; vagy ruházat gyártása a textil-gyárban saját gyártású textíliából. A TEÁOR 08-ban a vertikális integrációt ugyanúgy kell kezelni, mint az összetett tevékenységek bármely más formáját, azaz az egység főtevékenysége a felülről lefelé módszer által meghatározott legnagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységnek kell lennie. A horizontálisan integrált tevékenységek kezelése Horizontálisan integrált, azaz egymás mellé rendelt tevékenységről akkor beszélünk, ha a statisztikai egység egyidejűleg több szakágazatba tartozó tevékenységeket végez, és ezekhez ugyanazon termelési tényezőket használja. A felülről lefelé módszert követve a legnagyobb hozzáadott érték elvét kell alkalmazni, beleértve a közelítő módszerek használatát is, az előzőekben leírtak szerint 25

26 A TEÁOR ágazati rendszere és csoportosítása (3 szintig) ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, feldolgozó- és egyéb ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás, szállítás, raktározás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazat betűjele (1.szint) A B, C, D és E ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazat betűjele (2.szint) alágazat számjele (3.szint) A Bányászat, kőfejtés B Feldolgozóipar C Élelmiszer, ital, dohány-termék gyártása CA Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása CB Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CC Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás CD 19 Vegyi anyag, termék gyártása CE 20 Gyógyszer-gyártás CF 21 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CG Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CH Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CI 26 Villamos berendezés gyártása CJ 27 Gép, gépi berendezés gyártása CK 28 Járműgyártás CL Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása CM Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás D 35 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás, szennyeződésmentesítés E Építőipar F Építőipar F Kereskedelem, gépjárműjavítás G Szállítás, raktározás H G, H és Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I I Információ, J Kiadói tevékenység, hang.és filmfelvétel JA