JELENTÉS A DEMOGRÁFIA ÁLLAPOTÁRÓL ÉS A NÉPESEDÉSI VISZONYOKRÓL Józan Péter
|
|
- Barnabás Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 JELENTÉS A DEMOGRÁFIA ÁLLAPOTÁRÓL ÉS A NÉPESEDÉSI VISZONYOKRÓL Józan Péter Vezetői összefoglaló Magyarországon a demográfiai kérdés sorskérdés. A demográfiai válság lopakodó jelenség; régóta létezik, de a tüneteit egyelőre csak a szakemberek érzékelik. Nagyon rossz lenne, ha a válság olyannyira elmélyülne, hogy azt mindenki érzékelné a válság ugyanis mérsékelhető. Hazánk a demográfiában a 20. század nagy vesztesei közé tartozik. A kataklizmák során halottakban és a nagyobbrészt kényszerkivándorlások következtében 1914-től közel 1,8 millió embert veszített; jelenleg is krónikus demográfiai válságban van. Csak így lehet jellemezni azt a negyed évszázada fennálló állapotot, amelynek következtében a magyarországi természetes fogyás kumulált összege 1981 és 2005 között meghaladta a hétszázezer főt; ez az ország jelenlegi népességének hét százaléka. A teljes termékenységi arány 1959 óta jelzi a népesség lélekszámának potenciális fogyását; az arány értéke legalább 2,1 kellene hogy legyen az egyszerű reprodukcióhoz. A évi érték ezzel szemben 1,28 volt. A házasságon kívüli élveszületések részaránya 2004-ben elérte a 34 százalékot, ez a legmagasabb érték az utóbbi évszázad idősorában. A terhességmegszakítások száma 53 ezer volt; ezer éves nőre 21,2 jutott 2004-ben. A férfiak születéskor várható élettartama 68,6, a nőké 76,9 év volt, az egész népességre számított érték elérte a 72,8 évet. Az életkilátások 1994 óta következetesen javulnak, tizenegy év alatt a várható élettartam mintegy 3,9 évvel emelkedett. Mindezek ellenére az életesélyek hozzávetőleg 3,3 évvel rosszabbak az ország gazdasági fejlettsége alapján prognosztizáltnál, és 6,3 évvel maradnak el az Európai Unió azon 15 országának átlagától, amelyek már 2004 májusa előtt is tagjai voltak a közösségnek. A halálozási viszonyok és az életkilátások jelentős javulása az életmód, nevezetesen a táplálkozás kedvező változásának és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és gyógyításában alkalmazott hatékony gyógyszereknek és orvosi intervencióknak az eredménye. A várható élettartam 3,9 éves növekedéséből 1,64 év a cardiovasculáris halandóság csökkenése miatt következett be. A heveny szívizominfarktus halálozások száma 1993 és 2004 között évi 15 ezerről 9700-ra csökkent, a korra standardizált halálozási arány 43 százalékkal lett alacsonyabb. A halandóságban és az életkilátásokban tapasztalható javulás a rendszerváltozás legfontosabb eredményei közé tartozik. A magyar népesedési viszonyok sok vonatkozásban hasonlóak az európai népesedési viszonyokhoz: az alacsony termékenység, a lélekszám csökkenése és az öregedés általános európai probléma. Bizonyos demográfiai problémák az egykori szovjet típusú szocializmus következményei, mint a magas halandóság és az alacsony születéskor várható élettartam. A demográfiai helyzetnek van azonban magyar sajátossága is: ez a demográfiai válság elhúzódó jellege, az a körülmény, hogy 1959 óta nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója, és az ország lélekszámához mérten rendkívül nagy a kumulatív természetes fogyás. 159
2 Bevezető A demográfiai jelenségek jó félévszázada az egész világon gondot okoznak. Az Organization for Economic Cooperation and Development (OECD) szerint a 21. századnak két hosszú távú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát jelentik majd: az egyik demográfiai, a másik klimatikus. A demográfiai kihívás globálisan a túlnépesedés, a posztindusztriális társadalmakban, kiváltképpen Európában azonban a népesség öregedése, és ezzel kapcsolatban az eltartási teher növekedése, illetve a versenyképesség csökkenése. A népesség öregedése annak következménye, hogy egyre kisebb lélekszámúak a populációba belépő nemzedékek, mert alacsony, illetve csökken a születések száma, illetve egyre nagyobb az öregek lélekszáma az életkilátások nagy mértékű javulásának eredményeként. Az öregek növekvő részaránya miatt a halálozások száma viszonylag magas, annak ellenére, hogy a születéskor várható élettartam jelenleg messze a leghosszabb a történelem folyamán, és a jövőben további növekedése prognosztizálható. Mivel Európa számos országában kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak, természetes fogyás következik be; ha a demográfiai deficitet a világ más tájairól származó bevándorlás nem egyenlíti ki, a természetes fogyás tényleges fogyásba megy át. Az ENSZ előreszámítása szerint Európa viszonylagos demográfiai súlya a 21. században mindvégig jelentősen csökkenni fog. A kritikus népesedési viszonyok általánosak Európában, bár Franciaországban a jövőben is nő a népesség lélekszáma, míg számos országban, köztük Oroszországban, Németországban és Olaszországban nagy mértékben csökken. A volt szocialista országok többségében a születésgyakoriság szinte szabadesésszerűen lett alacsonyabb, a halálozási gyakoriság pedig legalább is átmenetileg magasabb a rendszerváltozás sokkhullámainak következtében. Magyarország demográfiailag a 20. század nagy vesztesei közé tartozik. Az utóbbi évszázadban a két világháború, a deportálások, a kitelepítések, az 1956-os forradalom halottai, és annak leverése után a menekülések következtében az ország közel 1,8 millió embert veszített; a meghaltak és az eltávozottak között aránytalanul sok fiatalt és hasonlóképpen aránytalanul sok férfit. Az közötti időszakban a természetes fogyás kumulált összege 703 ezer fő. A magyarság lélekszáma nem csak Magyarországon, de az egész Kárpát-medencében fogyatkozott, illetve jelenleg is fogyatkozik, korösszetétele kedvezőtlenül alakul. Megfordíthatatlan folyamat, hogy az ország viszonylagos demográfiai súlya csaknem az egész 20. század folyamán csökkent, és a jövőben is csökkenni fog. A nemzetközi vándormozgalom hullámai csak ezután érik majd el hazánkat. Nem tudjuk, hogy ez milyen következményekkel jár majd, azt azonban nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a nemzetközi migráció ellentmondásokkal megterhelt jelenség, és politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális implikációi kiszámíthatatlanok. A Kárpát-medencében, de az ország határain kívül élő magyarság demográfiai problémái, ha lehet, még súlyosabbak, mint a miénk, anyaországbeli magyaroké. Ezzel kapcsolatban nincs sem tudományosan, még kevésbé politikailag megválaszolva, vajon az idevándorlás bátorítása és ezzel a nemzetközi vándorlásban inherens, időzített bomba hatástalanítása, vagy az otthon maradás feltételeinek javítása és a nemzetközi migrációban rejlő veszélyek vállalása a stratégiai cél. Magyarországon a demográfiai kérdés sorskérdés. Ezt senki nem vitatja, de mert olyan sokszor és nem mindig meggyőzően argumentálva hangzott már el, hogy jön a farkas, nem csak az utca embere, de a tudomány és a politika reprezentánsai is hajlamosak azt gondolni, hogy a kihívásra való válasz végül is nem olyan sürgős. A demográfiai válság lopakodó jelenség; régóta létezik, de a tüneteit egyelőre csak a szakemberek érzékelik. 160
3 Nagyon rossz lenne, ha a válság olyannyira elmélyülne, hogy azt mindenki érzékelné. A válság legalábbis mérsékelhető. Az élveszületések halasztásának hatása a teljes termékenységi arányra Az élveszületési gyakoriságot a szülési hajlandóság mellett a szülőképes korú női népesség kormegoszlása befolyásolja leginkább. Ha sok a éven aluli nő, az kedvezően, ha az ennél idősebb nőkből van aránytalanul sok, az kedvezőtlenül hat a születésgyakoriságra. A kormegoszlás hatását küszöböli ki a teljes termékenységi arány (TTA). Ez egy naptári év kor szerinti fertilitási viszonyait fejezi ki; definíciójának lényege, hogy ha a kérdéses naptári évnek a kor szerinti fertilitási viszonyai érvényesülnének az egész szülőképes időszak folyamán (15 49 év között), száz nő hány gyermeket hozna világra. Az egyszerű reprodukcióhoz legalább 210 gyermeknek kellene születnie. A mutatót egy nőre is szokták vonatkoztatni, ebben az esetben a kritikus érték 2,1 gyermek. A TTA jelenleg Albánia kivételével egy európai országban sem éri el a kritikus értéket; Magyarországon 2004-ben 1,28 volt. Amikor ennek a mutatónak a tartalmát meghatározták, illetve módszertanát kidolgozták, nem volt különösebb jelentősége a születések időzítésének, ami az esetek nagy részében azok későbbre halasztását jelenti. Ez a jelenség nagyrészt a női emancipáció progressziójával magyarázható, melynek meghatározó eleme a felsőfokú végzettség megszerzésének, illetve a professzionális elkötelezettségnek az elterjedése. Jelenleg a nők számottevő hányada később szüli meg első, második és további gyermekét, mint egy nemzedékkel korábban. A halasztás miatt a TTA-ból, tehát egy transzverzális mutatóból nem lehet fenntartás nélkül hosszú távra prognosztizálni a családonkénti tényleges gyermekszámot. Két amerikai kutató, Boongarts és Feeney új formulát dolgozott ki, amely kiszűri a teljes termékenységi arányszámból a halasztási hatást. A formula magyarországi viszonyokra való alkalmazásával kiderült: az igazított teljes termékenységi arány 1990 és 2003 között 1,8-ról 1,9-re emelkedett, lényegében párhuzamosan azzal, hogy a szülő nők átlagos életkora 25,5 évről közel 28 évre nőtt, miközben a transzverzális TTA 1,8-ról 1,3-ra csökkent. Ez a megállapítás nem csak szakmailag jelentős, de a valós fertilitás nívójának értékelésében is. Azt jelenti, hogy Magyarországon száz nő, ha nem is 210, de 130-nál lényegesen több gyermeket hoz világra mire befejezi termékeny időszakát. A megállapítás családpolitikai implikációja többek között az, hogy támogatni kell a gyermekszülést a szakmai életre való felkészülés időszakában, azaz a felsőfokú iskolai tanulmányok végzése idején is. A vizsgálat további fontos megfigyelése, hogy iskolai végzettség szerint hogyan változott a termékenység, illetve a gyermekvállalás időzítése. A várakozásnak megfelelően bizonyítható volt, hogy összefüggés van az iskolázottsági szint emelkedése és a gyermekvállalási életkor növekedése között. Nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat azonban az az új eredmény, miszerint a nyolc általános iskolai osztályt vagy ennél kevesebbet végzett nők esetében a születések halasztásából származó csökkenés jelentéktelen, ezzel szemben a szakmunkásképzőt és a középiskolát végzettek az átlagosnál nagyobb hajlandóságot mutatnak a gyermekvállalás halasztására. A felsőfokú végzettségűeknél ehhez képest kisebb mértékű halasztási hatást lehetett megfigyelni. 161
4 Válság és megújulás a második világháború utáni epidemiológiai fejlődésben Magyarországon A magyar társadalom mindössze fél évszázad alatt két ízben is gyökeres változást élt át; ez határozza meg a második világháború utáni epidemiológiai fejlődést. Az 1947/48. évi kommunista hatalomátvétel és az 1989/90. évi rendszerváltozás következtében az epidemiológiai fejlődés diszkontinuussá vált Magyarországon. Ez a diszkontinuitás az epidemiológiai fejlődés három időszakában fejeződik ki. Ezek a születéskor várható élettartam idősora alapján: között a reményteljes kezdet; között a krónikus kvalifikált epidemiológiai válság és között a megújulás időszaka (1. ábra). 1. ábra A reményteljes kezdet időszakában a halandóság csökkent, a várható élettartam jelentősen meghosszabbodott. A krónikus epidemiológiai válság 1 időszakában a halandóság nőtt, a várható élettartam, kiváltképp a férfiaké, csökkent. A válság közel három évtizedig tartott, és főleg de nem kizárólag a férfi népességet sújtotta. A krónikus kvalifikált epidemiológiai válság magyar sajátosság volt től fordulat következett be a halálozási viszonyokban között a mortalitás csökkent, a várható élettartam, elsősorban a férfiaké, jelentősen meghosszabbodott. Ez a jelenség a rendszerváltozás után először Csehországban volt megfigyelhető, ezután Lengyelországban tapasztalták az életkilátások javulását, végül az 1990-es évek közepén Magyarországon is bekövetkezett a fordulat az életesélyekben (2. ábra). 1 Epidemiológiai válságnak nevezzük a halálozási viszonyok olyan tartós rosszabbodását, amelynek következtében a születéskor várható élettartam csökken. A krónikus epidemiológiai válság évtizedekig fennálló állapot, kvalifikáltnak akkor nevezzük, ha nem az egész népességet érinti, hanem csak annak egy részét sújtja. 162
5 2. ábra A második világháború utáni epidemiológiai fejlődés sajátossága az az epidemiológiai paradoxon, hogy az epidemiológiai történet legsikeresebb időszaka részben egybeesik az életkörülmények rosszabbodásával. Ezzel szemben az epidemiológiai válság akkor alakult ki, miközben az életkörülmények javultak. Az epidemiológiai paradoxonnak az a magyarázata, hogy a kommunista hatalomátvétel az epidemiológiai fejlődésnek abban az időszakában történt, midőn a csecsemőkorral kapcsolatos halálozások és a fertőző betegségek okozta halálesetek számának csökkentése volt a legfontosabb feladat. Ez új, hatékony preventív és kuratív eszközökkel és viszonylag kevés ráfordítással megvalósítható volt. A kommunista diktatúra két évtizeden keresztül sikeresnek bizonyult a halandóság csökkentésében, a születéskor várható élettartam meghosszabbításában. Az 1960-as évek második felében manifesztálódott a cardiovasculáris és a daganatos halandóság primátusa. Ebben az új epidemiológiai helyzetben a kommunista diktatúra nem tudott válaszolni a modern kor megbetegedési és halálozási viszonyaiban megnyilvánuló kihívásra. A jelen tapasztalatai alapján nyilvánvaló, hogy az epidemiológiai válság akkor a szocialista társadalom természetével inherensen összefüggő jelenség volt. A társadalmi-gazdasági, politikai berendezkedés változása az 1990-es évtizedben új fejezet kezdete az epidemiológiai fejlődésben. A kedvező fordulat a halálozási viszonyokban és az életkilátásokban az új társadalmi etosz és a korszerű preventív és kuratív medicina eredménye. A piacgazdaságban, illetve a nyitott társadalomban a játékszabályok közvetve elősegítik a mortalitás csökkenését, az életkilátások javulását. A fejlődő piacgazdasággal együtt kialakuló társadalom az emberektől a maximális teljesítményt követeli meg. Maximális teljesítmény pedig nincs egészségtudatos magatartás nélkül. A rendszerváltozás utáni új formációk előnye, hogy minden új, az egészség szempontjából releváns gyógyszer, orvosi technika és információ késedelem nélkül eljut az országba. 163
6 A piacgazdaság és a nyitott társadalom azonban tökéletlen formációk. Elegendő ezzel kapcsolatban a rendszerváltozás nyertesei és vesztesei közötti halandósági különbségekre utalnunk. Valószínűleg a halandóság, illetve az életesélyek igen nagy társadalmi különbségeivel is magyarázható, hogy a 21. század első éveiben a születéskor várható élettartam hozzávetőleg három és fél évvel alacsonyabb volt a vásárlóerő-paritással korrigált, egy főre jutó hazai termék (GDP) alapján prognosztizáltnál. Az adatok elemzése azt bizonyítja, hogy az epidemiológiai válság a szovjet-orosz típusú modernizáció kudarcának következménye volt, a megújulás pedig a nyugati típusú modernizáció eredménye. A halálozási viszonyokban, illetve az életkilátásokban megfigyelhető igen nagy különbség a férfiak és a nők között főleg az eltérő életmóddal magyarázható. Az egészségkárosító magatartásformák a férfiak körében sokkal gyakoribbak. Nagyobbrészt ez az oka a férfiak magasabb halandóságának (3. ábra). Maszkulinitási hányados % 450,00 400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 A férfiak standardizált halálozási aránya a nők standardizált halálozási arányának százalékában a tíz leggyakoribb halálokban a) b) 2004-ben Öngyilkosság Tüdőrák Májbetegség Obstruktív tüdőbetegség Vastabbél és végbélrák Ischaemiás szívbetegség Agyérbetegség a) A KSH adatai. b) Az EVSZ "európai népességé"-nek standardizált halálozási aránya. 3. ábra Atherosclerosis Cukorbetegség Magasvérnyomás betegség A csecsemő- és gyermekhalandóság az utóbbi fél évszázadban is igen nagy mértékben csökkent. Egy következetesen érvényesülő, javuló alapirányzat eredményeként a csecsemőhalandóság a koraszülöttséggel kapcsolatos problémává redukálódott. A félévszázados epidemiológiai fejlődés egyik kiemelkedően fontos jelensége a halálozások nagy részének öregkorra történő kitolódása: 2004-ben a halálozásoknak már 32 százaléka 80 év felett következett be, a női népességben a 80 éves és idősebb életkorban meghaltak az összes meghalt 44 százalékát adták. 164
7 Valójában a felnőtt férfi népesség halálozási viszonyainak rosszabbodása okozta az epidemiológiai válságot. A 30 60, illetve a éves születésnapok közötti halálozási valószínűségek között olyan nagy mértékben rosszabbodtak, hogy az év értékei magasabbak voltak az 1930/31. évi gazdasági világválság idején létező értékeknél és 2004 között jelentően javultak a halálozási valószínűségek, de még mindig rosszabbak voltak az 1948/49. évieknél. Az epidemiológiai válság időszakában a férfi népesség 30 és 60, illetve 60 és 70 év közötti általános halálozási valószínűségének emelkedését nagyobbrészt az ischaemiás szívbetegséggel, a májbetegségekkel, a tüdő és az emésztőrendszer felső harmadának rosszindulatú daganataival és a magasvérnyomás és cerebrovasculáris betegségekkel kapcsolatos, növekvő halálozási valószínűségek okozták. A 2003-ban befejeződött vizsgálatok szerint az 1990-es évek végén a középkorú, azaz éves férfiak halálozásainak hozzávetőleg egyharmada a dohányzásnak, egynegyede az abuzív alkoholfogyasztásnak tulajdonítható (4 5. ábra) ábra: A férfi okspecifikus halálozási valószínűségek hozzájárulása a 30. és 60 éves, valamint 60. és 70. éves születésnapok közötti halálozási valószínűségek csökkenéséhez 1993 és 2004 között 1993 és 2004 között a legtöbb okspecifikus halálozási arány csökkent. A cardiovasculáris mortalitás csökkenése az összcsökkenés több mint felét teszi ki. A szív- és érrendszeri 165
8 betegségek halandóságának alapirányzatában fordulat következett be, de ez a fordulat még várat magára a malignus folyamatok halálozási viszonyaiban. 11,4 5,0 8,5 5,1 3,4 17,3 35,9 6,8 6,8 26,4 4,1 Daganatok A keringési rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei 69,5 Az emésztőrendszer betegségei Erőszakos eredetű halálokok Összes egyéb halálok A halálozások megoszlása haláloki főcsoportok szerint Százalék 16,6 Magyarország a) Orvosok által diagnosztizált esetek Pakisztán 1992 a) Intézeti halálozások 6,2 4,4 9,4 2,3 34,2 18,5 6,0 40,9 10,9 14,3 2,9 6,9 2,5 3,5 4,2 12,3 4,0 Magyarország 2000 Ausztria ,1 7,0 4,9 1,2 5,9 1,9 8,6 0,7 0,9 24,8 1,5 7,4 5,1 3,1 3,6 27,1 50,8 Fertőző betegségek Daganatok Szív- érrendszeri b.-k Légzőr. b.-ei Emésztő Csecsemő b.-ei Tünetek stb. Erőszakos eredetű hal. Egyéb Forrás: KSH, Osztrák Statisztikai Hivatal, Egészségügyi Világszervezet. 6. ábra A heveny szívizominfarktus okozta halálozások száma 35 százalékkal, a mortalitás 43 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy 1993-ban, az epidemiológiai válság tetőzésekor 15 ezren haltak meg ebben a betegségben, 2004-ben pedig 9700-an. Az 1994-ben bekövetkezett kedvező fordulat nem változtatott azon a tényen, hogy még 2004-ben is a daganatos, a tüdőrák- és az ajak-, szájüreg- és garatrák-halandóság Magyarországon a legmagasabb egész Európában (6. ábra) ,4
9 A születéskor várható élettartam az évi 60,9 évről 2004-re 72,8 évre emelkedett, ez a legmagasabb érték a várható élettartamok idősorában, de alacsonyabb annál, mint ami az ország gazdasági fejlettsége alapján várható lenne, és 6,3 évvel marad el az Európai Unió (EU-15) átlagától. Az utóbbi fél évszázadban a cardiovasculáris halálozások részaránya az összhalálozásban 40 százalékról 51 százalékra nőtt, a daganatoké 15 százalékról 26 százalékra; a légző-, emésztőrendszeri és az erőszakos eredetű halálozások viszonylagos súlya az összhalálozásban együtt 18 százalék volt 2004-ben. A 20 haláloki főcsoportból az itt említett öt főcsoport halálozásai az összhalálozás 95 százalékát képviselték a 21. század első éveiben (7. ábra). A legfontosabb haláloki főcsoportok halálozási arányaiban a)b) bekövetkezett csökkenések viszonylagos részesedése az általános halálozási arány csökkenésében, illetve ezek hozzájárulása a születéskor várható élettartam meghosszabbodásához az 1993 és 2004 közötti időszakban Össznépesség Százalék A várható élettartam meghosszabbodása években 12,2 5,9 1,6 5,8 3,84 3,00 0,2 1,64 11,5 2,00 0,23 0,58 1,00 0,59 7,5 55,6 0,67 0,06 0,00 Fertőző betegségek Daganatok A keringés rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei Erőszakos eredetű halálozások Egyéb ok 7. ábra A megelőző orvoslás az epidemiológiai fejlődés mindhárom időszakában kiemelkedő szerepet játszott a fertőző betegségek okozta halandóság csökkenésében. A gyógyító orvoslás főleg az , illetve az közötti időszakban járult hozzá a mortalitás javulásához. Az első periódusban kiváltképp a tüdőgyulladás, a tuberkulózis és más fertőző betegségek gyógyításával, a harmadik időszakban nagyobbrészt a magasvérnyomás-betegség, a cerebrovasculáris betegségek, az ischaemiás szívbetegség, a cukorbetegség és a nyirok- és vérképzőszervek bizonyos rosszindulatú daganatainak hatékony kezelésével (8 9. ábra). 167
10 Az akut miokardiális infarktusban (AMI) meghaltak száma és a standardizált halálozási arány Össznépesség Halálozások száma ,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 Halálozási arány Halálozások száma Halálozási arány 8. ábra 0,0 A szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások arányaibana) b) bekövetkezett csökkenések viszonylagos részesedése a cardiovasculáris mortalitás csökkenésében, illetve ezek hozzájárulása a születéskor várható élettartam meghosszabbodásához az 1993 és 2004 közötti időszakbanc) d) Össznépesség Százalék A várható élettartam meghosszabbodása években 2,9% 7,9% 1,50 0,06 0,11 27,1% 1,00 0,64 34,3% 0,50 0,46 27,9% 0,00 0,38 Rheumás szívbetegségek (I00-I09) Magasvérnyomás betegségek (I10-I15) AMI (I21,I22) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Összes egyéb szívbetegség a) lakosra jutó halálozások száma. b) Az EVSZ európai népességé -nek kormegoszlására standardizálva. c) A BNO 10. Revíziója szerint. d) A KSH adatai. Nemzetközi kitekintés 9. ábra A születéskor várható élettartam hasonlóan az egy főre jutó hazai össztermékhez (GDP) és/vagy a humán fejlettségi mutatóhoz (HDI) egy ország fejlettségének és az életminőségnek az egyik legfontosabb mutatója. Magyarország a évi várható élettartam alapján 34 európai ország rangsorában a 25. helyen áll. A helyen csak a volt szocialista országok, illetve a Szovjetunió utódállamai találhatók. A várható élettartamot azonban gazdaságitársadalmi kontextusban és történelmi távlatban helyénvaló vizsgálni. A várható élettartam és a GDP közötti összefüggést ábrázolja a 10. ábra. A két változó közötti kapcsolat szorossága rendkívül nagy: a korrelációs együttható: 0,82019, a p<0,
11 A 11. ábra a várható élettartam és a humán fejlettségi mutató (HDI) közötti összefüggést írja le; a korrelációs együttható 0,89507, ha a HDI-ben a várható élettartam is benne van (az eredeti képlet szerint); a korrelációs együttható 0,78851, ha a HDI-ben nincs benne a várható élettartam mint a kompozit index komponense (azért, hogy a HDI független változó kategóriája ne sérüljön ); mindkét esetben a p<0,0001. Összefüggés a születéskor várható élettartam (e o o) és a vásárlóerő paritással korrigált, egy főre jutó hazai össztermék (GDP) között az európai országokban és néhány Európán kívüli fejlett országban a 21. század első éveiben e o o 85,0 80,0 75,0 70,0 65,0 J Ausz Svc Svd Izland Izrael Spanyolország I F Ciprus Új Zéland K Málta N Ausztria Görögország B Koreai Köztársaság Szing Portugália NB Fn H Dánia Szlovénia Bosznia-Hercegovina Horvátország Csehország Albánia Makedónia Len Szlovákia Bulgária Litvánia Magyarország Örm SZM Észtország Gruzia Románia Lettország Moldova Fehéroroszország Azerbajdzsán Ukrajna Oroszország Norvégia Luxemburg Írország Egyesült Államok 60,0 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 EU országok EU-n kívüli európai országok A Szu. utódállamai Nem európai országok GDP Korrelációs együttható: 0,82019 p<0,0001 Forrás: Human Development Report 2005, UNDP. Józan Péter 10. ábra 83,0 81,0 79,0 77,0 75,0 73,0 71,0 69,0 67,0 65,0 e o o Összefüggés a Humán Fejlettségi Mutató (Human Development Index - HDI) és a születéskor várható élettartam között 2003 Mol Gr Az T Ör A Uk BH Mac Fo R Or Bu J HK Svc O Ic S Svd Ausl Is UZ No Sz G N Fr K Fi B Aust NB H Lu Ir P D US Szln 0,65 0,7 0,75 0,8 0,85 0,9 0,95 1 EU országok EU-n kívüli országok Magyarország SZU utódállamai Szlk Ho Lit Lett E Le M Mo Cs C Kor HDI Forrás: Human Development Report 2005, UNDP. Korrelációs együttható: 0,89507 p< 0,0001 Korrelációs együttható: 0,78851 p< 0,0001 (HDI - e o o) Józan Péter 11. ábra Irreális alacsony GDP és a HDI-rangsorban elfoglalt 35. hely esetében magas várható élettartamot elvárni. Igaz viszont, hogy a várható élettartam megfigyelt értéke kb. 3,3 évvel alacsonyabb a GDP, illetve a HDI szerint várhatónál: ellentmondás van az életki-látások és az ország gazdasági fejlettsége, illetve a hazánkban levő életminőség között. 169
12 Magyarország népességének várható élettartama a 20. század folyamán a viszonylagos gazdasági elmaradottság következtében nemzetközi összehasonlításban mindig alacsony volt. Tíz ország rangsorában 1900 körül, 1949-ben, 1965-ben, 1993-ban és a 21. század első éveiben az utolsó előtti vagy az utolsó helyen voltunk. A magyarországi várható élettartam a rangsort vezető ország értékének 66,9 93,5 százaléka között mozgott. Ha az utóbbi évtized trendjét tartani tudjuk, minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy az egyenlőtlen fejlődés a jövőben nekünk kedvez, és minden tekintetben csökkenni fog a különbség hazánk és a rangsort vezető országok között. Az EU-15 átlagához képest a várható élettartam elmaradása 2003-ban 6,5 év volt (1. táblázat). A születéskor várható élettartam (év) 1900 körül A 21. század első éveiben Anglia és Wales 50,4 68,7 71,7 76,4 78,5 a) Ausztria 40,1 64,4 69,7 76,5 79,0 Dánia 54,5 68,9 72,3 75,4 77,2 Finnország 46,7 62,1 69,5 76,0 78,5 Franciaország 46,9 64,6 70,9 78,0 79,5 Hollandia 52,2 70,4 73,5 77,2 78,4 Olaszország 44,5 65,4 70,1 77,8 80,1 Spanyolország 34,8 61,1 71,3 77,7 79,5 Svédország 55,7 70,3 73,8 78,3 80,2 Magyarország 37,3 b) 61,8 69,0 69,2 72,8 A hazai várható élettartam a rangsort vezető ország értékének %-ában 66,9% 87,8% 93,5% 88,4% 90,8% a) 2003: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság. b) Az 1900-as ország területen. A legfontosabb halálokok halandósága az EU-15-ök haláloki halandóságainak %-ban 450,0 426,5 400,0 350,0 300,0 százalék 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 255,9 251,9 242,0 233,5 228,7 215,6 201,1 180,3 161,5 146,9 141,9 135,4 117,0 85,6 48,0 0,0 Krón. májbetegség és cirrhosis Emésztőrendszer Szívkoszorúér betegség Öngyilkosság Erőszakos eredetű halálozások Agyérbetegségek Keringési rendszer Emberölés Tüdőrák Bronchitis, emphysema, asthma Rosszindulatú daganatok Közlekedési balesetek Diabetes mellitus Női emlőrák Légzőrendszer Fertőző betegségek 12. ábra A 12. ábra azt mutatja be, hogy a legfontosabb halálokok mortalitása hány százaléka az EU- 15-ök megfelelő okspecifikus halandóságainak 2003-ban. 170
13 A nemzetközi vándormozgalom néhány jellemzője az utóbbi évtizedekben Az Európai Unió 25 tagállama közül 20 országban a migráció növeli a népességszámot, tehát a bevándorlók száma meghaladja a kivándorlókét. Az Európai Unió 25 tagállamából csak ötnek negatív a migrációs hozzájárulása a népességszám alakulásához: Litvániának, Hollandiának, Lettországnak, Észtországnak és Lengyelországnak. Ezekre az országokra az elvándorlás a jellemző. Az Unió 25 tagországából 15 esetében a migráció jelentősebb mértékben növeli a népesség számát, mint a születések és halálozások egyenlegét kifejező természetes szaporodás. Ezekben az országokban a bevándorlás lett mára a népességnövekedés biztosításának legfontosabb tényezője. A 15 országból ötre jellemző a születésszámokat meghaladó halálozási gyakoriságok miatt a természetes fogyás, 10 ország esetében természetes szaporulat is hozzájárul a migrációból eredő népességszám növekedéshez. A migráció Magyarországon a népesség évenkénti mintegy 0,3 0,4 százalékos természetes fogyásának mintegy felét képes kompenzálni. Európai összehasonlításban megállapítható, hogy természetes népességfogyása miatt Magyarországnak különösen szüksége lenne nagyobb mértékű bevándorlásra. A migránsok munkaerőpiaci részvételét európai összehasonlításban vizsgálva elmondható, hogy hazánkban a munkavállalók töredékét teszik ki a külföldiek. Ez nagyrészt abból következik, hogy igen alacsony a Magyarországot érintő nemzetközi migráció volumene, de szerepe lehet benne annak is, hogy a külföldiek munkavállalása gyakorta illegális formát ölt. A év január 1-jén összesen külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon. Számuk 1993 óta 15,4%-kal nőtt. A növekedés az össznépesség százalékában nagyobb, mint abszolút számban, ami az össznépesség vizsgált időszakon belüli lélekszámcsökkenésének következménye ben külföldi állampolgár vándorolt be az országba, és 3367 volt a kivándorló külföldi állampolgárok száma. A bevándorló külföldi állampolgárok meghatározó részét Európából induló bevándorlók teszik ki. Számarányuk a rendszerváltozást követő évben volt a legjelentősebb. Az elmúlt másfél évtizedben meghatározó szerepüket megtartva arányuk csökkent. Az európai országokból bevándorló külföldi állampolgárok közül a legtöbben Romániából érkeztek a rendszerváltozást követő mintegy másfél évtizedben Magyarországra, de ugyancsak számottevő bevándorló érkezett Ukrajnából és a volt Jugoszlávia területéről is. A Magyarországon tartózkodó állampolgárok több mint fele nő. Az 1997 és 2005 közötti időszak első felében a férfiak aránya volt magasabb, majd a évi fordulóponttól a nők száma meghaladja a férfiakét. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok negyedét a év közötti életkori csoportba tartozók alkotják. A bevándorlók 50 60%-a éves korcsoportba tartozó aktív korú felnőtt. A 60 év feletti Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok aránya a vizsgált időszakban 9%-ról 13%-ra növekedett. A Magyarországon tartózkodó állampolgárok több mint 80%-a európai ország állampolgára. Az ázsiaiak többsége kínai állampolgárként tartózkodik az országban. Az Európai Unióból érkező külföldi állampolgárok 70%-a német állampolgár. 171
14 Irodalom Acsádi György Klinger András Szabady Egon: Magyarország népesedése a két világháború között. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Boongarts, John Feeney, Griffith: On the Quantum and Tempo of Fertility. Population and Development Review 24 (1998) 2. Braham, R. L.: A népirtás politikája. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, Caldwell, John C. Schindlmayr, Thomas: Explanations of the fertility crisis in modern societies: A search for commonalities. Population Studies 57 (2003) 3. Debreceni Erzsébet: A nemzetközi vándormozgalom néhány jellemzője az utóbbi fél évtizedben (kézirat). In: Jelentés az MTA Társadalomkutató Központ Népességtudományi Kutatócsoportja által a június 21. és november 30. között végzett kutatásról. Budapest, 2005, Husz Ildikó: A magyarországi termékenység jellemzői az elmúlt másfél évtizedben (kézirat). In: Jelentés az MTA Társadalomkutató Központ Népességtudományi Kutatócsoportja által a június 21. és november 30. között végzett kutatásról. Budapest, 2005, Józan Péter: Halálozási viszonyok, életkilátások és az eltartottsági teher, valamint a népesség öregedése a rendszerváltozás után (kézirat). In: Jelentés az MTA Társadalomkutató Központ Népességtudományi Kutatócsoportja által a június 21. és november 30. között végzett kutatásról. Budapest, 2005, Józan Péter: Válság és megújulás a második világháború utáni epidemiológiai fejlődésben Magyarországon. Doktori é értekezés, Budapest, Szabady Egon (szerk.): Bevezetés a demográfiába. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Az illegálisan külföldre távozott személyek november 4. után és elején. Statisztikai Szemle 68 (1990) A magyarországi németek kitelepítése és az évi népszámlálás. KSH, Budapest, Az október 23-i és az azt követő eseményekkel kapcsolatos halálozások. Statisztikai Szemle 68 (1990) Recent Demographic Developments in Europe Council of Europe Publishing, Strasbourg, World Fertility Report: United Nations, New York,
A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon
A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenA magyar lakosság egészségi állapota
A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenVukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok
Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2002) Főbb népesedési folyamatok : in: Társadalmi
RészletesebbenRosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján
Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz
RészletesebbenTermészetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
RészletesebbenJavuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után
Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltozás után Néhány fontosabb megállapítás Józan Péter a)b) a) Az MTA doktora, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke. b) Központi
RészletesebbenTERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
RészletesebbenNemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban
21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban
RészletesebbenA halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
Részletesebben2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR
215/ STATISZTIKAI TÜKÖR 215. december 22. A középkorú népesség halandósága az epidemiológiai krízist követő két évtizedben Tartalom Bevezetés...1 A középkorúak általános mortalitása és a nemek közötti
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
RészletesebbenA termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései
A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései Kamarás Ferenc Kohorsz 18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat Nyitókonferencia KSH 2017. november 13. A termékenység nyitott kérdései Hogyan és mikor biztosítható
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenA magyar felsõoktatás helye Európában
Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás
RészletesebbenSZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN
SZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN DR. DUBA JENŐ Az utóbbi évtizedekben a szív- és érrendszeri megbetegedések az egész magyar népesség egészségi állapotát
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
Részletesebben2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia
Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek
RészletesebbenDemográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI
Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenElőször éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit
RészletesebbenTALIS 2018 eredmények
TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények A TALIS főbb jellemzői A TALIS lebonyolítása Résztvevő országok Az eredmények értelmezési kerete Eredmények A TALIS-vizsgálat főbb jellemzői TALIS: Teaching
RészletesebbenSzületések és termékenység az Európai Unióban
2011/38 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 38. szám 2011. június 14. A tartalomból 1 Bevezető 1 Élveszületések száma 1 Nyers élveszületési arányszám 2 Teljes termékenységi
RészletesebbenÉlelmiszervásárlási trendek
Élelmiszervásárlási trendek Magyarországon és a régióban Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Élelmiszeripari Körkép 2017 Csillag-Vella Rita GfK 1 Kiskereskedelmi trendek a napi fogyasztási cikkek piacán 2 GfK
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenHódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között
Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A
Részletesebben1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országokban ( )
1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országok (1993-2007) Év Országok Összes lakosság /milliárd fő/ Tűzesetek /millió db/ Tűzesetben elhunytak /ezer fő/ 1000 lakosra jutó tűzesetek
RészletesebbenA haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai
A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 23 24. Kamarás Ferenc Központi Statisztikai Hivatal Előzmények Fejlesztési területek Eredmények További
RészletesebbenMigrációs trendek és tervek Magyarországon
Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958
RészletesebbenAz egészség/egészségügy regionális különbségei és problémái Európában: Az Európai Unió és Magyarország viszonylatában
Az egészség/egészségügy regionális különbségei és problémái Európában: Az Európai Unió és Magyarország viszonylatában Kalmár Gabriella A vizsgálat célja Az Európai Unió és Magyarország egészségügyi helyzetének,
RészletesebbenEurópa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
RészletesebbenPongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési
RészletesebbenForrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota
A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenNépegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: Tűz- és munkavédelmi ismeretek
Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenA századvég népesedési viszonyai és a századelő valószínű demográfiai forgatókönyve Magyarországon
A századvég népesedési viszonyai és a századelő valószínű demográfiai forgatókönyve Magyarországon 1. Bevezető A népesség lélekszámának és összetételének ismerete minden hosszú távú program megtervezésének
RészletesebbenHerend lakosságának egészségi állapota
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenIdegenellenesség Magyarországon és a visegrádi országokban Bernát Anikó (TÁRKI)
Idegenellenesség Magyarországon és a visegrádi országokban Bernát Anikó (TÁRKI) Előzetes verzió az IDEA magyarországi műhelyvitájára 2008. június 10. Az idegenellenesség mérése 1992 óta Mo.: azonos kérdéssor
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenKicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása
Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos
RészletesebbenMAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 1
MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2011 2060 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 1 1. Bevezetés Minden gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység alapját az adott területen, adott országban élő népesség
RészletesebbenEURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 510 millió fő, amelynek 1,9%-a élt Magyarországon 2016 elején. Hazánk lakónépessége
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Népesedési helyzetkép, 2015
Népesedési helyzetkép, 215 216. december STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglaló...2 1. Népesség...3 1.1. A népességszám alakulása...3 1.2. A népességszám-változás hatása a népesség összetételére...4
RészletesebbenA német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság
RészletesebbenHEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról
HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel
Részletesebben2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:
2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)
RészletesebbenGazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)
Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi (GDP/fő) diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Jelentős különbségek már a 20.
RészletesebbenNyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban
Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai
RészletesebbenÁramlások a térgazdaságban A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Kecskemét, október
Áramlások a térgazdaságban A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Kecskemét, 2018. október 18 19. Növekedés és elnéptelenedés: Kis- és középvárosok fejlődésének területi különbségei
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenVukovich György: Népesedési helyzet
(elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György (1994): Népesedési helyzet in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. március 7. 2011. 8. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.
RészletesebbenVukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban
Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink
RészletesebbenProf. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben
Prof. Dr. Katona Tamás A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben A statisztikáról sugárzott kép a közgazdászképzésben A Statisztika módszertani tudományként szerepel
RészletesebbenMagyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007
Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2007. december Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében Az OECD országok Health at a
RészletesebbenA évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás
RészletesebbenDemográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi
RészletesebbenEgészségi állapot Demográfia
Egészségi állapot Demográfia Horváthné Csolák Erika tanársegéd 2017. 02.20. A magyar népesség kor és nem szerinti megoszlása 1900-ban. (Forrás: www.ksh.hu) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
RészletesebbenGazdasági Havi Tájékoztató
Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenTÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás
RészletesebbenUSE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI
EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom
RészletesebbenMigráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenDEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG
Pleschinger Gyula l MNB Monetáris Tanácstag, Magyar Közgazdasági Társaság elnök Jövőnk a gyermek konferencia l Budapest l 2018. június 20. DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG 1 2 DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP A MAGYAR TERMÉKENYSÉGI
RészletesebbenTények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban
Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.
RészletesebbenPolónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.
Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes
RészletesebbenÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV
ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi
RészletesebbenSzerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.
Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek
Részletesebben