F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

Átírás

1 F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és április 8-án, hétfőn elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A Finnugor Nyelvrokonsággal Rendelkező Népek Napjáról szóló H/ számú határozati javaslat A határozat kimondja, hogy minden év októberének harmadik szombatja a Finnugor Nyelvrokonsággal Rendelkező Népek Napja, figyelemmel a finnugor népek közti nyelvi rokonságra és történelmi léptékű kapcsolatainak fontosságára. Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos, valamint egyes közszférában foglalkoztatott egészségügyi dolgozók foglalkoztatási helyzetével összefüggő módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat A törvény az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának szervezésével, az egészségügyi szakellátási feladat ellátásért való felelősséggel összefüggő egyes szabályokat rendezi. Az egészségügyi szakellátás állam általi átvétele során felmerülő tapasztalatok alapján a járóbeteg-szakellátásért való felelősség rendezése szükséges, hiszen ezen feladat átkerült az állam felelősségi körébe, miközben a tényleges szolgáltatásnyújtást az önkormányzatok látják el, viszont nem képezi az önkormányzatok kötelező feladatát a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény szabályai alapján. Az elfogadott törvény meghatározza az önkormányzatok intézményműködtetési kötelezettségének fogalmát, illetve tartalmát, és ezáltal rendezi az egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepét az önkormányzatok által biztosítandó szolgáltatásnak. Figyelemmel arra, hogy a járóbeteg-szakellátást biztosító rendelőintézetek szervesen beépülnek a települések életébe, az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás szoros szakmai és szervezeti integrációja nagyon sok településen megvalósul, ezért a törvény továbbra is önkormányzati feladatként rendelkezik az intézményműködtetési kötelezettségről. Rendezésre kerül, hogy mi a szakellátási felelősség tartalma az állam, az önkormányzatok, illetve egyéb szervezetek által nyújtott egészségügyi közszolgáltatás esetében. Meghatározza az Eütv.-ben a szakellátásért való felelősség szabályait, továbbá ehhez kapcsolódóan az Eftv.-ben a szakellátásért való felelősség - szakmai tartalmát, - teljesítésének módját, - a nem teljesítés esetén beálló jogkövetkezményeket és a mögöttes felelősség érvényesítése érdekében a követendő eljárásrendet. Az állami feladat ellátási kötelezettségből adódóan a törvény kötelezővé teszi, hogy amennyiben az önkormányzat (ugyanez vonatkozik az egyéb szervezeti formában működő közszolgáltatásért felelős szervekre is) nem teljesíti az intézményműködtetési kötelezettségét (egyéb közszolgáltatásért felelős szerv esetében a szakellátási feladatát), abban az esetben a feladatot az állam átvegye, s ebben az esetben a feladat nem teljesítésétől számított 4. hónaptól az állam szakellátási kötelezettségének részét képezi a járóbetegszakellátásról való gondoskodás. Amennyiben az önkormányzat nem teljesíti az intézményműködtetési feladatát, abban az esetben a feladat ellátása mellett a feladat érdekében meglevő vagyon állam általi átvételére is sor kerül. Az előterjesztés részletesen meghatározza a feladat nem teljesítése, illetve átadása esetében az állam mögöttes felelősként történő belépésének szabályait, az átvételtől a feladat ellátásáig. A jogszabály ezek mellett megteremti a nyugdíjas egészségügyi dolgozóknak juttatható jövedelem-kiegészítés lehetőségét is, meghatározva annak jogosultjait, mértékét és a munkáltató által igényelhető támogatás mértékét. 1

2 A megszavazott előterjesztés értelmében a jövedelem-kiegészítés mértékét a munkáltató határozza meg, azzal, hogy az nem lehet több, mint a munkavállalót egyébként megillető pénzellátás összege. A munkáltatók mindehhez támogatást igényelhetnek a központi költségvetésből. A jelenleg elfogadott törvény szerint a korábbi évek feldolgozott adatai egészülnek ki a 2013-tól bevallott nyugdíjjárulék egyéni számlás nyilvántartásával. A biztosított követni tudja, a foglalkoztatója hogyan teljesíti a nyugdíjjárulék bevallási kötelezettségét. Elmaradás, nem a tényleges, illetve a szerződés szerinti bér alapján történő bevallás esetén egyeztetést kezdeményezhet. Ennek megfelelően a jövőben a biztosítottak teljes életútjáról megfelelő adatok fognak a nyugdíjbiztosítás rendelkezésére állni. Ezzel az elkövetkező években nagymértékben felgyorsulhat és pontosabbá válhat a nyugdíj megállapítás. A választási eljárásról szóló T/8405. számú törvényjavaslat Az Alaptörvény megalkotása, az országgyűlési képviselők választásának új rendszere, illetve a joggyakorlatban felhalmozott tapasztalatok a választási eljárási szabályok megújításának, átgondolásának szükségességét vetették fel. A jogszabály általános és különös részre tagozódik, melyben az általános rész tartalmazza a közjogi választásokra alkalmazandó közös szabályokat, míg a különös rész az egyes választástípusok közöstől eltérő vagy kiegészítő szabályait. A központi választási szervek megújulnak. A Nemzeti Választási Bizottság Országgyűlés által választott tagjainak száma 7 fő, mandátumuk 9 évre szól. A választott tagok mellett a parlamenti frakcióval rendelkező pártok és a jelölő szervezetek által megbízott tagokkal egészül ki. A Nemzeti Választási Központ, mint a központi választási iroda, felelős a választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért. A Nemzeti Választási Központ - megnövekedett feladataira tekintettel a továbbiakban autonóm államigazgatási szervként működik. Az ajánlási rendszer megújul: az országgyűlési választásokon 200 ajánlás szükséges az egyéni jelöltállításhoz, az EP választáson pedig 5000 ajánlást kell összegyűjteni. Az ajánlószelvény intézménye megszűnik, az ajánlásokat a továbbiakban ajánlóíven lehet gyűjteni. Minden, a választói névjegyzékben szereplő polgár több ajánlást adhat le. Az országgyűlési választásokon a külföldön élő honfitársaink is részt vehetnek. A külhoni magyarság szavazati jogával levélszavazás útján élhet. A külhoni választópolgár szavazási iratát postai úton küldheti meg vagy a külképviseleten, illetve Magyarországon bármely egyéni választókerületi választási irodában adhatja le. Eddigi formájában szintén fennmarad a külföldön szavazás lehetősége a magyarországi lakcímmel rendelkező honfitársainknak. Részükre a magyar külképviseletek biztosítanak szavazási lehetőséget. A külföldön tartózkodó magyar választópolgárok levélben is szavazhatnak. A magyarországi lakcímüktől távol, de belföldön tartózkodó választópolgárok azon a településen szavaznak, ahol a szavazás napján tartózkodnak. Ennek módja azonban a továbbiakban nem az igazolás, mely eddig számos visszaélésre adott okot. Az új jogintézmény elnevezése átjelentkezés. A papíron kiadott igazolás helyett a helyi választási iroda vezetője közvetlenül felveszi a szavazás napján máshol tartózkodó választópolgárt az érintett szavazókör névjegyzékére. Az átjelentkezés során biztosításra kerül, hogy az átjelentkezők a lakcímük szerinti egyéni szavazólapra szavazzanak. Nagy hangsúlyt fektet a fogyatékkal élők joggyakorlásának elősegítésére. A mozgássérültek akadálymentes szavazóhelyiséget és fülkét használhatnak. Ha az akadálymentesített szavazóhelyiséget igénylő választópolgár lakcíme szerinti szavazóhelyiség nem akadálymentesített, őt a helyi választási iroda vezetője ugyanazon településen és választókerületben egy másik, akadálymentesített szavazóhelyiség névjegyzékére teszi át. A látássérülteket braille-írásos értesítővel és szavazósablonnal segíti a Javaslat. A fogyatékossága miatt önállóan szavazni nem képes választópolgárt egyébként felkérésére bárki (vagy az SZSZB két tagja együttesen) segítheti a szavazófülkében. A választási jogorvoslatok rendszere alapvetően nem változik. Újdonság azonban a szankciórendszer bővülése: ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a jelenlegi jogkövetkezményeken túl a törvényben meghatározott esetekben bírságot szabhat ki. Az Alkotmánybíróság 1/2013. (I. 7.) AB határozatában foglaltaknak megfelelően megszünteti a magyarországi lakcímmel rendelkezők feliratkozási kötelezettségét. Mivel a valamennyi országgyűlési választást megelőző újbóli feliratkozás kötelezettségét megszünteti, szükséges annak meghatározása, hogy a külföldön élő választópolgárok mennyi ideig maradhatnak benne a névjegyzékben. Meghatározza a központi névjegyzékkel, valamint a szavazóköri névjegyzékkel (mozgóurna igénylése, levélben vagy külképviseleten szavazás igénylése) kapcsolatos kérelmek benyújtásának módját és a kérelemben feltüntetendő személyes adatok körét. 2

3 Az ügyintézés egyszerűsítése érdekében az ügyfélkapus hozzáféréssel nem rendelkezők számára is elérhetővé teszi az internetes ügyintézést, egyidejűleg garanciális okokból bővíti a kérelemben megadandó személyes adatok körét. Az Alkotmánybíróság 1/2013. (I.7.) AB határozata szerint a választói akarat zavartalan kialakításának és kinyilvánításának célja érdekében súlyosan aránytalan korlátozást jelentett a politikai reklám közzétételének a közszolgálati médiaszolgáltatókon kívüli széleskörű tiltása, különösen akkor, amikor egyébként a törvényhozó jelentős mértékben leépíti a kampánytevékenységek korlátait. Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a politikai reklámok közzétételének választási kampányban a közszolgálati médiaszolgáltatásokra való korlátozását, mivel álláspontja szerint a megsemmisített rendelkezések az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és sajtószabadságot korlátozzák. Az Alkotmánybíróság kifogásolta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósulását akadályozza az a rendelkezés, amely a legszélesebb körben eljutó médiatípus a kereskedelmi médiaszolgáltatók esetében tiltotta meg a tájékoztatást is megvalósító politikai reklámok közzétételét. A kampányköltségek csökkentésének célját elfogadva az Alkotmánybíróság szerint van eszköz arra, amely a szólás- és sajtószabadságot kevésbe korlátozza. A jelenlegi módosítás az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően lehetővé teszi a politikai reklámok ingyenes közzétételét valamennyi médiaszolgáltató tekintetében, de csak az esélyegyenlőség biztosításával, egyenlő feltételek mellett. Figyelemmel az időközben lezajlott alaptörvény-módosításra, a kampányidőszakban az országos listát állító jelölő szervezetek e törvényben rögzített szabályok szerint csak a közszolgálati médiaszolgáltatóknál tehetnek közzé politikai reklámot, míg az összes többi jelölt vagy jelölő szervezet vonatkozásában, amelyek nem állítanak országos listát, ilyen korlátozás nem érvényesül. Azaz az országos listát nem állító jelölő szervezetek szabadon dönthetnek arról, hogy hol kívánnak reklámozni, míg az országos listát állítók az Alaptörvényben foglalt rendelkezésekre tekintettel kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatókat vehetik igénybe. Továbbra is a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörében maradna garanciális szabályokhoz kötve, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók között a jelöltek számához képest a reklámozásra szánt műsoridőt beossza. A politikai reklám valamennyi médiaszolgáltatóra vonatkozó ingyenessé tételével amelyet az Alaptörvény általános jelleggel tartalmaz - az egyenlő feltételek biztosításával megvalósulhat az Alkotmánybíróság által hiányolt kiegyensúlyozott tájékoztatás. A tervezet elfogadva az Alkotmánybíróság határozatában kimondottakat megszünteti a választás napját megelőző 48 órában a politikai reklám-közlési tilalmat, lehetővé teszi a filmszínházakban a politikai hirdetés közzétételét, továbbá nem tiltja a közvélemény-kutatás eredményének folyamatos nyilvánosságra hozatalát sem. A külképviseleti névjegyzékbe a Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok is felvehetők, ez a koherencia zavar megszüntetését célozza. A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat A törvényjavaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (Kttv.) kis terjedelmű módosítását tartalmazza. A Kttv. módosítását elsősorban a Magyar Kormánytisztviselői Karra (MKK) vonatkozó szabályok kiegészítése, pontosítása teszi szükségessé. Ilyen pontosítás többek között a több kamarai tagsággal rendelkezés esetén a tagság szüneteltetésének előírása, az MKK részére teljesítendő adattartalom bővítése, rendelkezésre bocsájtásának szabályozása, a főtitkár helyzetének rendezése. A KIM által benyújtott zárószavazás előtti módosító az államigazgatási szervek feladatköreit pontosítja annak érdekében, hogy a hatályos törvény szabályai szerint nevesített szervek által ellátott feladatok teljes egészében megjelenítésre kerüljenek. A javaslat a továbbiakban a törvény 134. (3) bekezdését pontosítja a hatályos szabályozás fenntartása érdekében. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományúak vonatkozásában a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó esetekben a jogorvoslattal kapcsolatos szabályozás rögzítése, a rendelkezési állomány megszűnésével kapcsolatos szabályok kiegészítése, valamint a Magyar Rendvédelmi Karral összefüggésben kisebb módosítások elvégzése. Az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló évi CCXIV. törvény 6. -a kiegészítette a Hszt. rendelkezéseit annak rögzítésével, hogy az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontjában meghatározott eseteken kívül a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatosan mely döntések tartoznak a köztársasági elnök hatáskörébe. A kérdéses szabályozás kapcsán felmerült az igény annak rögzítésére, hogy 3

4 ezekben az esetekben jogorvoslatot milyen módon kérhet az érintett hivatásos állományú. A tervezet ezen szabályokat tartalmazza. A Javaslat módosítja a Hszt. Magyar Rendvédelmi Karral kapcsolatos szabályozását, az elnök, a főtitkár, a nyilvántartandó adatok, valamint a Magyar Rendvédelmi Kar részére nyújtható egyes támogatási formák vonatkozásában. A Javaslat kiegészíti a Hszt. rendelkezési állomány megszűnésekor alkalmazandó előírásaival kapcsolatos szabályozását. A szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat A jelenlegi szövetkezési formák között speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, amelyek abból a célból szerveződtek, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek, valamint szociális helyzetük javítását egyéb módon elősegítsék. A szövetkezetekről szóló évi X. törvény (Sztv.) hatályos rendelkezései szerint nincs arra lehetőség, hogy önmagában már a tagsági jogviszony is elégséges legyen a szövetkezetben a munkavégzéshez, a szövetkezet közös gazdasági tevékenységében való részvételhez. Az elfogadott törvényjavaslat sajátos, kizárólag a szociális szövetkezeteknél alkalmazható jogviszonyként szabályozza a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Az elfogadott törvényjavaslat meghatározza a tagi munkavégzés fogalmát. E jogviszony sajátosságára tekintettel rendelkezik továbbá arról, hogy a tagi munkavégzés nem tartozik más törvény hatálya alá. A tagi munkavégzés esetén lehetőséget teremt a törvényjavaslat, hogy a munka ellentételezése a megtermelt javakból is történhessen. A szövetkezeti tag tagsági jogviszonyát a részjeggyel tudja igazolni, míg a szövetkezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló ezt a jogviszonyát a munkaszerződéssel vagy a vállalkozási szerződéssel igazolhatja. A tagi munkavégzés esetében a jogviszony fennállásának igazolására csak a tagi nyilvántartás lehet alkalmas. A törvényjavaslat eltérő szabályok alkalmazását teszi lehetővé továbbá a részjegy jegyzésére (vagyoni hozzájárulásra) vonatkozóan, megkönnyítve ezzel a hátrányos helyzetben lévők szociális szövetkezeti taggá válását. A további törvénymódosítások célja, hogy elősegítse a szociális szövetkezetek megerősödését, lehetőséget biztosítson a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek egyes társadalombiztosítási ellátására és a szociális hozzájárulási adó fizetése alóli mentesítésre. Az elfogadott javaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény Nemzeti Foglalkoztatási Alapra vonatkozó módosítása lehetőséget teremt arra, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból biztosítani lehessen a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből első félévében adódó többletterheket és az egészségügyi szolgáltatási járulék állam általi átvállalásából adódó kiadásokat. Az elfogadott javaslat továbbá bejelentési kötelezettséget ír elő a tagi munkavégzési jogviszony esetére az egészségbiztosítási szervek felé az egészségbiztosítási jogosultság érvényesíthetősége érdekében. Az elfogadott javaslat a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény hatálya alól kiveszi a mesterképzést és az ehhez kapcsolódó vizsgáztatást, figyelemmel arra, hogy jogszabályváltozás miatt ilyen irányú tevékenységet kizárólag az országos gazdasági kamara folytathat, egyben megteremti a mesterképzés uniós forrásból való támogathatóságának lehetőségét. Az elfogadott javaslat abból kiindulva, hogy a közfoglalkoztatottak olyan értékteremtő munkákban vesznek részt, amelyek szervesen kapcsolódnak az önkormányzatok, más állami szervek közfeladataihoz, a közfoglalkoztatásban részt vevőkkel szemben feltételül szabja az általánosan elvárható erkölcsi, magatartási szabályok betartását. Az elfogadott javaslat három hónap időtartamra kizárja a közfoglalkoztatásból mindazokat, akik gyermekük tankötelezettségével kapcsolatos kötelezettségeiket nem teljesítik. Szintén kizárja a közfoglalkoztatásból azokat, akik a helyi önkormányzati rendeletben szabályozott, lakókörnyezet rendben tartására vonatkozó szabályokat megszegik. Az objektivitás érdekében a kizárásról a munkaügyi kirendeltség dönt az illetékes általános szabálysértési hatóság megkeresése, továbbá a szabálysértési nyilvántartásból történő adatigénylés után. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló T/ számú törvényjavaslat 4

5 A benyújtott törvényjavaslat célja a kettős adóztatás elkerüléséről szóló multilaterális egyezményhez (ún.választottbírósági Egyezmény) kapcsolódó Magatartási Kódexnek való jogi megfeleltetés, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló két és többoldalú egyezmények hatékony alkalmazása miatt szükséges. A javaslat elfogadásával az OECD évi Peer Review-ban megfogalmazott követelményeknek is eleget tesz a Kormány. Az indítvány rendelkezik arról, hogy a más tagállamokból és harmadik országból érkező megkeresések esetén milyen formában történjék az információ átadása, cseréje, valamint az adómegállapítási és behajtási jogsegélynek milyen formái vannak és hogyan kell teljesíteni azokat. A megállapodás egyértelműsíti az együttműködés részletes feltételeit: adótitkokra vonatkozó előírásokat, az Európai Bizottság által használt formanyomtatványok alkalmazását, a nyelvhasználatot, harmadik országgal való kommunikáció módját, sikeres behajtás esetén a követelés átutalását. Az előterjesztés azért volt fontos, mert így kerül a 2011/16/EU adómegállapítási irányelv átültetésre a magyar jogszabályokba és mivel a NAV már től közvetlenül alkalmazza, a hatálybalépés elhúzódása eljárásjogi problémákat okozhat. Az előterjesztés két európai uniós jogot is érint: - a fent említett i 2011/16/EU tanácsi irányelv, i 2010/24/EU tanácsi irányelv. A benyújtott törvényjavaslat a fent említett jogharmonizáción túlmenően még néhány adó tekintetében hozott kisebb - nagyobb változást, pontosítást. A törvényjavaslat életbelépésétől számítottan ez a következő adónemeket érinti: illeték, szerencsejáték, cégautó adó, jövedéki adó, általános fogalmi adó, KATA, KIVA, pénzügyi tranzakciós illeték, korkedvezmény-biztosítási járulék, energiaellátók jövedelemadója. Továbbá zárószavazás előtti módosító javaslat keretében került pontosításra a látvány-csapatsport társasági adókedvezményre vonatkozó rész. 5