MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 21. Hajdú péter

Átírás

1 MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 21. Hajdú péter EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Fonetikai Tanszék

2 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Csepregi Márta ISSN ISBN Bolla Kálmán Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett 98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F. v.: Lajtai Ferenc. 2

3 3

4 4

5 HAJDÚ PÉTER NYILATKOZATA ÖNMAGÁRÓL Budapesten születtem 1923-ban. A gimnázium elvégzése után beiratkoztam az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára magyar német szakos hallgatónak. Egyidejűleg fölvettek a báró Eötvös József Collegium tagjának is. Eleve azzal az elhatározással léptem e két intézmény falai közé, hogy nyelvészetre, közelebbről finnugrisztikára specializálom magam. Így is lett. Az egyetemen Györke József, Zsirai Miklós és Laziczius Gyula vezetésével sajátítottam el a nyelvtudomány alapelemeit, Pais professzor pedig a filológiai technika rejtelmeibe vezetett be nyarán doktoráltam finnugor és általános nyelvészetből. Ezt azután egy aránylag szerencsésen alakuló pályafutás követte. A doktori szigorlat után két héttel már az Országos Széchényi Könyvtárban kaptam állást, ahol a hivatali munka mellett folytathattam nyelvészeti kutatásásaimat. Ennek persze az volt az ára, hogy az 5. évfolyamot (a gyakorló tanárit) nem végeztem el, tanári diplomám nincsen maradtam a későbbiekben is (egyetemi) áltanár. Innét 1951 végén kerültem az MTA Nyelvtudományi Intézetébe osztályvezetői rangban de egyelőre még osztály nélkül. Később azután vezettem a finnugor osztályt, majd egy átszervezés után az idegen nyelvek osztályát. Hosszú huzavona után 1959-ben neveztek ki a szegedi egyetem finnugor tanszékére (Mészöly Gedeon utódaként) tanszékvezető egyetemi tanárnak. Ott dolgoztam egészen a múlt esztendő derekáig, amidőn visszahívtak a Nyelvtudományi Intézetbe immár a nyugdíjba vonult Tamás Lajos után igazgatónak. Ami tudományos pályafutásomat illeti, röviden annyit mondhatok róla, hogy annak középpontjában általános és speciális urálisztikai témák álltak és állnak: minden rokon nyelv érdekelt, de a szakmán belül legismertebb területem a szamojédisztika. Ezek mellett valahogyan belesodródtam az uráli őstörténeti problematikákba, ahol tudtam régit is újat is mondani. Módszereim sajátosan alakultak: Laziczius tanítványaként elmélyedtem a fonológiában, a prágai (bécsi) nyelvészkör eszmevilága iránt nagy elkötelezettséget éreztem. Ezek hatása valamelyest munkásságomban is tükröződik, de nem zárja ki, hogy más irányzatok iránt ne lettem volna fogékony. Főleg az utóbbi időkben kezdeményeztem nyelvtipológiai és areális nyelvészeti meg általában újabb elméleti állásfoglalások alkalmazását az urálisztikában, és figyelmem ezzel egyidejűleg a morfológiai és szintaktikai kutatások felé is elbillent. Készítettem urálisztikai összefoglaló munkákat is, amelyeknek valószínűleg az a sajátjuk, hogyan lehet a 5

6 modernebb módszereket a komparatív nyelvészet megújított eredményeivel összehangolni. Hitem szerint ez olyan program, amely mind az uráli, mind az egyetemes nyelvészet számára hasznos lehet. Főleg akkor, ha nem peregrínusként végzem e munkát, hanem követő, fogékony kollégák, munkatársak, tanítványok is elkötelezettek ilyen irányban. A videofelvétel október 1-jén készült, szövegét Földi Éva jegyezte le, melyet a nyilatkozó szerkesztett formába öntött. Megjegyzés: A fenti nyilatkozat abból az alkalomból készült, amidőn a Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztálya programjába iktatta videofelvételek készítését magyar nyelvészekről. E hasznos kezdeményezés első 'próbanyula' intézetigazgatói funkciómból következőleg én voltam. A felvételi idő korlátai miatt is ez a pályakép meglehetősen szűkszavú, ami nem is baj. Akit viszont addigi és későbbi külső körülményeim is érdekelnek, azoknak ajánlom a Szegedi Egyetemi Almanach I. kötetének (Szeged 1966) lapját (a reám vonatkozó irodalom feltüntetésével), vagy a Magyar és nemzetközi ki kicsoda című mű éppen aktuális kötetét. Ha viszont az olvasó életutam szubjektív elemeire is kíváncsi, forgassa a bibliográfiámban közölt alábbi munkákat: Szegedi pályám emlékezete (1989), Pályatereim, avagy a nyelvészetről Vx1Sgban (1991), Wiener Wahl (Arcképek tények állapotok) (1997), Portré Györke Józsefről (s. a. 2000). Hajdú Péter A pályakép fontosabb adatai: Hajdú Péter december 27-én született Budapesten. A középiskolát a Lónyay utcai Református Gimnáziumban végezte a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar német szakos hallgatója, a báró Eötvös József Collegium tagja az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa az MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője 1952 a nyelvtudomány kandidátusa a József Attila Tudományegyetem Finnugor Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a JATE rektorhelyettese a Nyelvtudományi Közlemények főszerkesztője, ill. szerkesztőbizottsági elnöke 1967 a nyelvtudomány doktora vendégprofesszor a Bécsi Egyetemen 1970 az MTA levelező tagja a JATE BTK dékánja 6

7 az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója az MTA rendes tagja vendégprofesszor a Müncheni Egyetemen egyetemi tanár az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszékén 1985-ben vendégprofesszor az Uppsalai Egyetemen az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának elnöke a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék vezetője kutatóprofesszor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Tudományos Minősítő Bizottság tagja 1994-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki ban nyugdíjba vonult. A Finn Akadémia tagja, a Finnugor Társaság, a Societas Uralo-Altaica és a Reguly Társaság tiszteletbeli tagja, az Uppsalai Egyetem díszdoktora. 7

8 HAJDÚ PÉTER IRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA Rövidítések: AEH = Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest. ALH = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest (1988- tól Acta Lingustica Hungarica néven). ÁNyT = Általános Nyelvészeti Tanulmányok, Budapest. AOH = Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, Budapest. ArchÉrt = Archeológiai Értesítő, Budapest. BiblUral = Bibliotheca Uralica, Budapest. BSL= Bulletin de la Société Lunguistique de Paris, Párizs. CIFU = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum. ÉFOu = Études Finno-Ougriennes, Paris Budapest. Ethn = Ethnographia, Budapest. FilKözl = Filológiai Közlöny, Budapest. FUF = Finnisch-ugrische Forschungen, Helsingfors Leipzig, Helsingfors, Helsinki. FUFA = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen, Helsinki. FUM = Finnisch-ugrische Mitteilungen, Hamburg. Ism. = Ismertetés. Itk =Irodalomtudományi Közlemények, Budapest. JSFOu Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne, Helsinki. LU = Lingustica Uralica (az kötet 1989-ig SFU címen jelent meg), Tallinn. MNy = Magyar Nyelv, Budapest. MNyj = Magyar Nyelvjárások, Debrecen. MNyTK = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, Budapest. MSFOu = Suomalais-ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne, Helsinki. MTA= Magyar Tudományos Akadémia. NéprNytud = Néprajz és Nyelvtudomány, Szeged. NyelvtIntKözl = Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Közleményei, Budapest. NyK = Nyelvtudományi Közlemények, Budapest. Nyr = Magyar Nyelvőr, Budapest. NytudÉrt = Nyelvtudományi Értekezések, Budapest. I. OK = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, Budapest.OrientLitztg = Orientalische Literaturzeitung, Berlin. Rec. = Recenzió. SFU = Sovetskoe Finnougrovedenie, Tallinn. StUA = Studia Uralo-Altaica, Szeged. SUA= Societas Uralo-Altaica. UAJb = Ural-Altaische Jahrbücher (Fortsetzung der Ungarischen Jahrbücher I XXIII. Berlin, ), Wiesbaden (Aquis Mattiacis). UAS = Uralic and Altaic Series, Bloomington ( The Hague). Vir = Virittäjä, Helsinki. VoprJaz = Voprosy jazykoznanija, Moszkva. Zphon.= Zeitschrift für Phonetik / Zeitschrift für Phonetik. Sprachwissenschaft und Kommunikationsforschung. Berlin J. A. Kannisto. Magyar Élet 1943/ A Finnugor Társaság. Magyar Élet 1943/ A szamojédek. Magyar Élet 1943/ Előkelőségek. Magyarosan Tüttő. MNy Virányi Elemér: A finnugor népek élettere. Magyar Élet márc (Ism.) Orosz szavak átírása. Nyr p. 8

9 1947. Györke József: Nyelvtudományi alapelvek. MNy (Sajtó alá rendezés és bevezetés) Laziczius Gyula: Fonétika. Nyr (Ism.) Nyelvtudományi munkásság a Szovjetunióban. Nyr Várni. MNy Holnap. MNy Észak és az északi népek a szovjet irodalomban. Nyr Kai Donner's Kamassisches Wörterbuch. NyK (Ism.) Az új orosz nyelvelmélet mai állása (Mescsanyinov cikkének fordítása). Nyr A szamojéd népek és nyelvek. Nyr , 64 8, , Különnyomatként: MNyTK 76. L. Hakulinen: Suomen kielen rakenne ja kehitys. Nyr (Ism.) Die Benennungen der Samojeden. JSFOu 54/1. A jobb és bal fogalom elnevezései. Nyr Új orosz nyenyec szótárak. NyK (Ism.) A. A. Popov: Nganasanü. Ethn (Ism.) Orosz iskolakönyveink. Nyr Die Benennungen der Begriffe recht und link als Ausdruck der Beziehung zwischen Sprache und Denken. ALH [Rec.: E. Itkonen, FUFA ] Adalékok a magyar magánhangzók rendszeréhez. NyK Obi-ugor szamojéd szómagyarázatok. NyK Harc Szovjet-Észak kulturális felemelkedéséért. Nyr A. O. Okladnikov: Russkie poljarnüe morechodü XVII. veka u beregov Tajmüra. Ethn (Ism.) Az ugor kor helyének és idejének kérdéséhez. NyK Pápai Károly szelkup szójegyzéke. NyK A szamojédok etnogeneziséhez. NyK Mathias Aleksanteri Castrén. NyK 54,

10 Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Nyr (Ism.) Peterszon, Az orosz nyelv etimológiai szótárának szerkesztéséről. NyelvtIntKözl (Ism.) N. N. Csebokszarov: A finnugor nyelvcsalád népi eredetének kérdéséhez. NyelvtIntKözl (Ism.) Abaev: Az etimológiai szótár elveiről. NyelvtIntKözl (Ism.) A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest, 82 lap (NytudÉrt. 2.) K etnogenezu vengerszkogo naroda. ALH [Ism.: E. Itkonen, FUFA ] Die ältesten Berührungen zwischen den Samojeden und den jenisseischen Völkern. AOH A másodlagos szókezdő nazálisok a szamojédban. NyK Reguly a nyelvész. Nyr A paleoszibériai népek és nyelvek. Nyr B. O. Dolgich, Proiszchozsdenie nganaszanov. NyK (Ism.) Beke Ödön mari szövegkiadványának első kötetéről. I. OK (Ism.) Zsirai M., A modern nyelvtudomány magyar úttörői. I. Sajnovics és Gyarmathi (Pioneers of Modern Hungarian Linguistics I.) ALH (Ism.) Hozzászólás Trencsényi-Waldapfel Imre Nyelv- és irodalomtudományunk feladatai a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa után c. előadásához. I. OK A magyarság eredete. (Bevezetés a nyelvtudományba I. Litogr.) Budapest, 20 lap. Die sekundären anlautenden Nasale ( -, n'-) im Samojedischen. ALH [Ism.: E. Itkonen, FUFA ] Etimológiai megjegyzések. NyK Kielentutkimuksen asemasta ja tehtävistä Unkarissa. Vir A finnugor nyelvészeti kutatások helyzete a Szovjetunióban. NyelvtIntKözl Zsirai M., A modern nyelvtudomány magyar úttörői. I. Sajnovics és Gyarmathi. In: A tudománytörténet kérdései. Szerk. Nádor György. Budapest, A magyar őstörténet kérdéseiről. Irodalmi Újság jan. 30. sz. Beszámoló finnországi tanulmányutamról. NyelvtIntKözl Hozzászólás Lakó György Tanulmányutam a Szovjetunióban című előadásához. I. OK A Magyar Szókészlet Finnugor Elemei című tervmunka (beszámoló a szegedi nyelvészkongresszuson). I. OK

11 Opponensi vélemény Erdődi József Az alany és az állítmány egyeztetése, valamint a pluralitás kérdése a mari nyelv történeti mondattanában című kandidátusi disszertációjáról. I. OK A magyar őstörténet kérdései. Budapest, 95 lap. (NytudÉrt. 5.) Társszerkesztő: Czeglédy Károly. Hozzászólás László Gyula A régészet és a magyar őstörténet című előadásához. I. OK Etimológiai megjegyzések. NyK Az I. Finnugor Nyelvészeti Konferencia. Nyr A permi nyelvek nyelvjárási olvasókönyve. NyelvtIntKözl (Ism.) M. Sadeniemi: A Finn Akadémia nyelvművelő szolgálatának munkájáról. Nyr (Fordítás) Der Stimmbandverschluss im Juraksamojedischen UAJb A szamojéd nyelvhasonlítás Magyarországon. In: Pais-Emlékkönyv. Budapest, Protiv vulgarizacii markszizma v archeologii. NyelvtudIntKözl (Ism.) Sz. Kispál Magdolna A manysi igenév mondattana című kandidátusi disszertációjának vitája. I. OK Hozzászólás Lakó György A magyarországi finnugor nyelvtudomány jelene és jövő feladatai című előadásához. NyK Hozzászólás N. Sebestyén Irén A birtokviszonyt kifejező szerkezetek a szamojédban és az uráli genitivus kérdése című előadásához. NyK Határozati javaslat (a budapesti Finnugor Nyelvészeti Konferencián, Kálmán Bélával és Lakó Györggyel együtt). NyK Pallas szótárának magyar forrásairól. MNy Bo Wickman. The Form of the Object in the Uralic Languages. NyK (Ism.) N. M. Terescsenko, Nenecko russzkij szlovar. NyK (Ism.) Berichtigungen zum Artikel Der Stimmbandverschluss im Juraksamojedischen. UAJb Noch einmal über den Stimmbandverschlusslaut im Jurakischen. ALH Etimológiai megjegyzések. NyK

12 Észak Kőrösi Csomája Reguly Antal. Magyar Nemzet aug. 20. sz. Neue Samojedica. (T. Lehtisalo Juraksamojedische Wörterbuch és N. Terescsenko Materialy... c. műveinek ismertetése) UAJb J. Angere, Jukagirisch deutsches Wörterbuch. NyK (Ism.) N. Sebestyén Irén Szamojéd jelzős szerkezetek című doktori értekezésének vitája. I. OK Kálmán Béla A manysi nyelv orosz jövevényszavai című doktori disszertációjának vitája. I. OK A jurák-szamojéd nyelvtan két kérdéséről. NyK [Rec.: Sauvageot: BSL ] Der Genitiv in Waldjurakischen. UAJb [Rec.: E. v. Hertzen: FUF p.] A magyar nyelv eredete. In: A nyelvek világában. Szerk. Bélley Pál. Budapest, éves a Finnugor Társaság. NyK Győrffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Nyr (Ism.) Szöveg és dallam viszonya a szamojéd énekekben. NéprNytud (Klny.: Nyelvészeti Dolgozatok 8.) [Rec.: Futaky: UAJb p. Gunda B.: Ethn 72. (1961), Sauvageot A.: BSL 56. (1961), fasc ] The Form of the Object in Forest Yurak. ALH A szamojéd sámánok kategóriáiról. NyK [Rec.: Sauvageot A.: BSL ] Nemzetközi Finnugor Kongresszus Budapesten. Köznevelés 1960/ p. D. R. Fokos-Fuchs: Syrjänisches Wörterbuch. I. OK (Ism.) Ein Handbuch der uralischen Sprachen. (Collinder: Survey...) UAJb (Ism.) N. M. Terescsenko: A nyenyec nemzetségnevekről. In: Névtudományi vizsgálatok. Szerk. Pais Dezső Mikesy Sándor. Budapest, (Fordítás) Válasz a finnugor vitában. Élet és Irodalom nov p Lativus és infinitivus kapcsolata a szamojédban. In memoriam G. Mészöly. Szeged, (Klny. Nyelvészeti Dolgozatok 20.) [Rec.: Sauvageot A.: BSL 57. p.] 12

13 Rénszarvas válogatás a Pais-tundrán. Élet és Tudomány 16. évf. 48. sz International Finno-Ugric Congress in Budapest. The New Hungarian Quarterly Vol. II, No Andrássyné Kövesi Magda Finnugor (uráli) elemek a komi képzőrendszerben című kandidátusi értekezésének vitája. I. OK Finnugor népek és nyelvek. Budapest, 425 lap. [Rec.: I. Schellbach: FUF Gulya J.: Valóság 1963, Kovalovszky M.: A Könyv dec., 31. p. Nyíri A.: NéprNytud 7. (1963), Kodolányi J.: AEH 12. (1963), Bolgár László: Dunavölgye (Zürich) 6. évf. (1964), P. Viljanen: Aamulehti (Tampere) febr. 20. G. de Rohan-Csermak: ÉFOu II/1. (1965), Bo Wickman: UAJb 36. (1965), A. Sauvageot: BSL 60. (1965), ] Die Frage des Stufenwechsels in den samojedischen Sprachen. UAJb Etymologische Beiträge. Commentationes Fenno-Ugricae in honorem P. Ravila. MSFOu Tanárképzés a finn egyetemeken. Felsőoktatási Szemle Társszerző: Kálmán Béla. Rénszarvas-válogatás. Magyar Képes Újság (Zagreb) évf. 2. sz. (jún. 15.) Az uráli nyelvekre és népekre, valamint a finnugor őstörténetre vonatkozó cikkek. In: Új Magyar Lexikon I VI, Újabb finnugor nyelvészeti kiadványok. NéprNytud (Bibliográfia) The Samoyed Peoples and Languages. Bloomington The Hague, 114 lap. (Uralic and Altaic Series 14.) [Rec.: S. Aikio: Vir 1963, Gunda B.: Felsőoktatási Szemle 1964, 254. p. Gunda B.: Műveltség és Hagyomány , 189. p. Fr. Grüll: Zpráva o činnosti Československé Anthropologické Společnosti 1963, Fabricius-Kovács F.: NyK Lipták P.: Anthropológiai Közlemények p. E. Vértes: ALH , Molnár F.: Magyar Nyelvjárások A. Sauvageot: BSL ,

14 K. H. Menges: Journal of the American Oriental Society 82/ , W. Schlachter: UAJb R. T. Harms: Slavic Review 23. Von der Klassification der samojedischen Schamanen. In: Glaubenswelt und Folklore der sibirischen Völker. Hrsg. V. Diószegi. Budapest, [Rec.: L. Honko: FUF K. H. Menges: Oriens Vol , (Leiden), , 567. p.] Lativ und Infinitiv in Samojedischen. In: Congressus Internationalis Fenno- Ugristarum. Red. Ortutay 1964, ] Gy. Budapest, A szelkup locativustól és ablativustól a magyar visszaható névmásig. NéprNytud (klny. Nyelvészeti Dolgozatok 34.) [Rec.: A. Sauvageot: BSL , 206. p.] In memoriam Toivo Lehtisalo. NéprNytud Kálmán Béla, Chrestomathia Vogulica. Felsőokt. Szemle p. (Ism.) Osztják (chanti) hősénekek. III/1. füzet. Közzéteszi Fokos D. Felsőokt. Szemle p. (Ism.) Az év finnugor nyelvészeti munkássága (Mikola Tiborral együtt). NéprNytud A nyelv. A Kultúra Világa VII. Szerk. Köpeczi Béla Lukács Ernőné. Budapest, Társszerzők: Károly Sándor és Szende Aladár. Über die alten Siedlungsräume der uralischen Sprachfamilie. ALH [Rec.: A. Sauvageot: BSL , T. Bogyay: UAJb ] Észrevételek László Gyula Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. A finnugor őstörténet régészeti emlékei Szovjetföldön című könyvéhez. ArchÉrt Hol volt az uráli őshaza? In: Bárczi Emlékkönyv. NytudÉrt Samojedica. NyK Die Literatur der samojedischen Völker. In: Die Literaturen der Welt. Hrsg. W. v. Einsiedel. Zürich, Az év finnugor nyelvészeti munkássága NéprNytud Társszerző: Mikola Tibor. 14

15 1965. A magyar nyelv finnugor alapjai. Budapest, 210 lap. (Egyetemi egységes jegyzet) A mai uráli nyelvészetről. NéprNytud [Rec.: S. Suhonen: Vir 1966, A. Künnap: Keel ja Kirjandus 1967/ ] Finnugor szak a magyar egyetemeken. NyK Thomas A. Sebeok Valdis J. Zeps, Concordance and Thesaurus of Cheremis Poetic Language. ALH (Ism.) Morphologische Beiträge zur Kenntnis der samojedischen Sprachen. In: Beiträge zur Sprachwissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung (Steinitz-Festschrift) Berlin, Über den Umfang des uralischen Wortschatzes. CIFU 2. Résumes des exposés. Helsinki, 30. p. Két új uralisztikai folyóirat. NéprNytud (Ism.) Bücher- und Zeitschriftenschau. UAJb (Többekkel együtt, társszerzőként) Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 180 lap. [Rec.: Nyirkos I.: FUF Domokos P.: SFU 1967/ Jean-Luc Moreau: ÉFOu IV, 1967, A. Sauvageot: BSL 62/ , M. Liimola: Sananjalka , B. Kálmán: ALH A. Wigger: UAJb ] K. F. Karjalainen, Grammatikalische Aufzeichnungen aus ostjakischen Mundarten. Bearb. und hrsg. von E. Vértes. ALH (Ism.) Foreword. to M. Alexander Castrén, Grammatik der samojedischen Sprachen. UAS 53. Bloomington, Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 16 lap. (Doktori értekezés tézisei) Wolfgang Steinitz NyK Moór Elemér 75. születésnapjára. NyK Recherches finno-ougriennes en Hongrie. Nouvelles Études Hongroises. Vol

16 1968. Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 239 lap. [Rec.: Zaicz G.: SFU 1969, 223 7; NyK , 465 9; ALH , A. Sauvageot: BSL 66/ , ] The Samoyed Peoples and Languages. 2nd, revised edition. Bloomington The Hague, 116 lap. The Classification of Samoyed Shamans. In: Popular Beliefs and Folklore Tradition in Siberia. UAS 57. Ed. V. Diószegi. Budapest Bloomington, [Rec.: V. N. Csernecov: SzovEtn 1969/ ] Der gegenwärtige Stand der finnougrischen Urheimatforschung. Mitteilungen der Societas Uralo-Altaica Heft 2. Hamburg, A tomszki szamojéd kutatásokról. NyK Megjegyzések Szabó László Szelkup szövegek szójegyzékkel című közleményéhez. NyK Lytkin-Festschrift. ALH (Ism.) Über den Umfang des uralischen Wortschatzes. CIFU 2 Pars I. Acta Linguistica. Helsinki, A Finno-Ugric People on the Salisbury Plain? The New Hungarian Quarterly, Vol. IX, No Finnugor őstörténet finnugor régészet. NéprNytud (Klny.: Nyelvészeti Dolgozatok 76.) 20. századi finn írókról szóló lexikoncikkek: A. Hellaakoski, V. A. Koskenniemi, Larin-Kyösti, E. Leino, V. Linna, O. Manninen, T. Pekkanen, F. E. Sillanpää, A. Turtiainen, M. Waltari. In: A huszadik század külföldi írói. Szerk. Köpeczi Béla Pók Lajos. Budapest A szamojéd konnektív-reciprok képző genetikai és areális-tipológiai összefüggései. NyK [Rec.: A. Sauvageot: BSL 65/ , ] Zur Syntax der negativen Verbalformen im Samojedischen (Thesen zu einem Vortrag). Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Göttingen, 9. p. A modern finnugor tudományok kezdetei: Reguly Antal. Élet és Tudomány 24. évf. 28 sz Finnisch-ugrische Kundfahrt nach Sibirien. Gedenken an Antal Reguly. Budapester Rundschau aug. 1. sz. 10. p. Finnougrische Urheimatforschung. UAJb [Rec.: A. Sauvageot: BSL 65/ , Zu den Kernfragen der finnisch-ugrischen Vokalforschung. UAJb

17 Hozzászólás Telegdi Zs. és Herman J. előadásához. In: Általános nyelvészetünk helyzete Az alkalmazott nyelvészet helyzete Magyarországon. Szerk. Imre Samu. Budapest, 59 62, Új hazát találtak, őshazát keresnek. NéprNytud (Klny. Nyelvészeti Dolgozatok 84.) Százötven éve született Reguly Antal. MNy Theoretical problems of typology and the Northern Eurasian Languages. Edited by L. Dezső and P. Hajdú. Budapest, 184 lap. [Rec.: Georg F. Meier: ZPhon , Honti L.: ÁNyT , ] A nemek megkülönböztetése a nyenyec névadásban (Die Unterscheidung der Geschlechter in der nenzischen Namengebung). NyK [Rec.: A. Sauvageot: BSL , 303. p.] Urálisztika (Uralistik ). NyK Zur Syntax der negativen Verbalformen im Samojedischen. In: Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften. Phil-hist. Klasse 3. Folge Nr 76. Hrsg. W. Schlachter Göttingen, [Rec.: N. M. Terescsenko: SFU A. Sauvageot: BSL , ] Korreferat A [zum Vortrag von Gy. Décsy]. In: Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften, Philhist. Klasse 3. Folge Nr 76. Hrsg. W. Schlachter. Göttingen, Korreferat B [zum Vortrag von L. Benkő]. In: Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften, Philhist. Klasse 3. Folge Nr 76. Hrsg. W. Schlachter. Göttingen, A nyenyec nomen-verbumok -ról. NéprNytud (Klny.: Nyelvészeti Dolgozatok 92.) [Az Akadémia új levelező tagjai munkájukról és a tudományról.] Magyar Tudomány, Narody i języki uralskie. Ford. J. Jastrzębska. Warszawa, 380 lap. [Rec.: Brocki Z.: Kwartalnik historii kultury materialnej 20/ , 564. p.] Itävalta: Wien. In: Suomea ulkomailla. Tietolipas 68. Szerk. P. Virtaranta K. Tolvanen. Helsinki, Unkari: Szeged. In: Suomea ulkomailla. Tietolipas 68. Szerk. P. Virtaranta K. Tolvanen. Helsinki,

18 1972. The Origins of Hungarian. In: The Hungarian Language. Eds. Loránd Benkő Samu Imre. Budapest, [Rec.: J. Molnár: UAJb 1973, Szépe Gy.: MNy 1974, 103 kk. P. Vago: Language 1975, K. E. Majtinszkaja: VoprJaz 1975/ K. Häkkinen: FUF , ] Álláspont. NyK Papp István NyK A sumér mítosz és a valóság. Tiszatáj 1972/ Névszók predikatív ragozása a szamojéd nyelvekben. I. OK [Rec.: A. Sauvageot: BSL , ] Az uráli nyelvészet napjainkban. Nyelv és Irodalom 1972/ Dr. Wittman Tibor. Szegedi Egyetem 1972/ p. Számon tartják és nagyra értékelik. Kárpáti Igaz Szó nov p Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 180 lap. (2. kiadás) Die erste sölkupische Fibel aus dem Jahre Szeged, IX + 48 lap. (StUA 2. hrsg. und eingeleitet) [Rec.: H. Katz: ÉFOu ] Who was A. Sprogis? JSFOu Uráli vagy finnugor? Magyar Tudomány Das sölkupische Translativsuffix -wlä. FUF Samojeden. Brockhaus Enzyklopädie 16. Bd. Wiesbaden, 413. p. Rédei Károly, Die syrjänischen Lehnwörter im Wogulischen. ALH (Ism.) Vitazáró. NyK Aulis J. Joki 60 éves. NyK A jurák nyelvjárások fonematikus átírása. In: FU-transkription yksinkertaistaminen. Castrenianumin toimitteita 7. Toim. L. Posti E. Itkonen Helsinki, Grigorij Novickij: Kratkoe opisanie o narode ostjackom. Szeged, XIII +284 lap. (StUA 3. Szerk. és bev.) Gerundium és translativus a déli-szamojédban. NéprNytud Lotz János. Magyar Tudomány 1974/ Korenchy Éva: Iranische Lehnwörter in den obugrischen Sprachen. NéprNytud (Ism.) 18

19 Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII. NéprNytud p. (Ism.) Fokos-Fuchs Dávid kilencven éves. MNy Bécsi visszhang Sajnovics Demonstrációjára. In: Sajnovics János Emlékkönyv és tudománytörténeti szimpozion. Budapest, (MNyTK 191.) On the components of Nenets phonemes. ALH A nyenyec sámándal és szövege. I. OK László Gyula: Kortársaim II. Kiállítási megnyitó. Tiszatáj 1974/ p Finno-Ugrian Languages and Peoples. Translated and adopted by G. F. Cushing. London, 254 lap. [Rec.: D. Sinor: UAJb , R. Austerlitz: Scandinavian Studies 52/ , ] Samojedologische Schriften. Szeged, 146 lap. StUA 6. [Rec.: E. Helimski: SFU , J. Helimszkij: RefZsurn, ObscsNauki / ] Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Budapest, 322 lap + 32 kép. Ezen belül: Előszó 7 8, A rokonság nyelvi háttere (Szerkesztő és társszerző) [Rec.: Bálint Cs.: Tiszatáj 1976/ Katona I.: Pest Megyei Hírlap dec p. László Gy.: Új Írás 1976/ Kálmán B.: Magyar Tudomány 1976/ Kovács L.: Acta Archeologica , J. Janhunen: Vir 1977, Korompay B.: MNy 1977, Bereczki G.: NyK , Mesterházi K.: Archeológiai Értesítő , Kodolányi J.: Ethnographia , ] Suomalais-ugrilaiset. Helsinki, 279 lap. Ezen belül: Esipuhe 7 9, Sukulaisuuden kielellistä taustaa (Szerkesztő és társszerző) [Rec.: P. Laaksonen: FUF , ] Tundraföldi öreg. Szamojéd mesék. Fordította Simoncsics Péter és Pusztay János. Budapest, 344 lap. (Vál. és utószó) [Rec.: Csepregi M.: NyK , ] Merre halad a magyar nyelvtudomány? Magyar Tudomány Arealógia és urálisztika. NyK A kongresszusról. Tiszatáj 1975/ Uralistik und areale Sprachforschung. CIFU 3. Pars I. Tallinn, A finnugor nyelvrokonságról. Magyar Nemzet szept p. Eredmények feladatok. NyK

20 A IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszusról. Látóhatár okt Ouralien ou finno-ougrien? ÉFOu Über Herkunft der kamassischen Pluralsuffixes -sa. UAJb Predikative Nominalflexion in den samojedischen Sprachen. ALH Hozzászólás Ortutay Gyula osztályelnöki beszámolójához és Szabolcsi Miklós előadásához. I. OK ; Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 180 lap. (3. kiadás) Ancient Culture of the Uralian Peoples. Ed. by P. Hajdú. Budapest, lap. (Szerk. és szerzőként: Preface 7 8. és Linguistic Background of Genetic relationships 9 46.) [Rec.: Pap É.: Nouvelles Études Hongroises , A. Sauvageot: BSL 73/ , J. Kodolányi Ethn , 294. p. S. Csúcs: OrientLitZeitg , ] Őstörténetünk perspektívái (Szabédi L. A magyar nyelv őstörténete című könyvéről) Tiszatáj 1976/ Őstörténeti perspektívák (Szabédi L. fenti könyvéről). Korunk (Kolozsvár) 1976/ Északi szamojéd epikus énekek. Ethn Nyelvrokonság és nyelvi tudat. Magyar Hírlap márc. 27. sz. 6. p. A kamassz -sa többesjel eredetéről. NéprNytud , Megnyitó beszéd Az etimológia elmélete és módszere című konferencián. NytudÉrt Az Akadémia 136. közgyűlése elé. Magyar Tudomány Pais Dezső, A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Itk 1976/ (Ism.) Vita a nyelvtudomány jövőjéről (1972). Szerk. Gallasy Magdolna. Budapest, Szerkesztői bevezetés. NyK Lakó György a finnugor hangjelölés jellegéről. NyK A sumer kérdés és a Valóság. Magyar Tudomány Képes Géza: Az idő körvonalai. Irodalomtörténet (Ism.) Az idegen szavak vitájához. Magyar Tudomány Preuráli nyelvi kapcsolatok. In: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha A. Czeglédy K. Róna-Tas A. Budapest, A propos de la notation phonetique de Setälä. ALH 27., Szembesítés. NéprNytud

21 1978. Uráli nyelvrokonaink. Budapest, lap. Társszerző: Domokos Péter. [Rec: Mikola T.: NyK , Szabó T. A.: FUM , R. Austerlitz: UAJb , Pusztay J.: FilKözl , és ALH , A. Laanest: SFU 1980, Szabó T. A.: Nyelvünk és Kultúránk , Mattila: Vir 1980, B. Kálmán: OrientLitZeitg , ] A szamojéd tagadó segédige mondattanához. ÁNyT XII, Szerkesztői utószó. ÁNyT XII, Közművelődési lehetőségek az uráli nyelvészetben. MNy Hozzászólás A nyelvi és nyelvészeti ismeretterjesztés elvi alapjairól. Nyr 73. p. Rekonstrukció az urálisztikában [rövidített szöveg]. Magyar Tudomány The Nenets Shaman Song and its Text. In: Shamanism in Siberia. Ed. Diószegi M. Hoppál. Budapest, Lakó György, Proto-Finno-Ugric Sources of the Hungarian Phonetic Stock. OrientLitZeitg (Ism.) Rekonstrukció az urálisztikában. NyK Köszöntjük Osmo Ikolát. NyK Kálmán Béla: Chrestomathia Vogulica. NyK (Ism.) Beiträge zu den Grundproblem der jurakischen Volksdichtung. Neohelicon VI/ Mit mond a nyelvészet a honfoglalók életmódjáról? Élet és Tudomány Budenz arcképe újra Magyarországon. Nyr Rekonstruktion in der Uralistik. Proceedings of the 12th International Congress of Linguists. Vienna, 28 August 2 September Editors: W. U. Dressler W. Meid. Innsbrucker Beiträge zur Sprachwissenschaft, Világirodalmi Kisenciklopédia 1 2. Szerk. Köpeczi B. Pók L. Bratislava. (Társszerzőként 2. jav. és bőv. kiadás) Búcsú N. Sebestyén Iréntől. MNy Über Versuche der Gruppierung der uralischen Sprachen. In: Explanationes et tractationes fenno-ugricae in honorem Hans Fromm. München, N. Sebestyén Irén emlékezete. NyK Fabricius-Kovács Ferenc NyK Language Contacts in North-Western Siberia. Fenno-Ugrica Suecana 2. Uppsala,

22 Gozmány László, Vocabularium nominum animalium Europae septem linguis redacta. NyK (Ism.) Erinnerung an I. N. Sebestyén. ALH Uráli nyelvrokonaink. Budapest, lap. (Társszerzővel 2. kiadás) Les peuples Ouraliens. Leur culture, leurs traditions. Publié sous la direction de P. Hajdú. Roanne, 374 lap. Ebben szerzőként: Avant-propos 7 9., L'arriérefond linguistique de la parenté [Rec.: Karro, Jacques: Bull. des Bibliotheques de France , ] Ma temetik Vilkuna professzort. Magyar Nemzet április 18. Diskussionsbeitrag zu Gy. Lakó's Grundreferat. CIFU 4. Pars II, Turku, Stylistisch motivierte und gattungsbediente Änderungen in den uralischen Sprachen. CIFU 4. Pars I, Turku, Rokon nyelvi fonológiai rendszerek egybevetése. Magyar Fonetikai Füzetek A tavgi-szamojédok. Alföld p. Előszó Fabriczius-Kovács Ferenc Kommunikáció és anyanyelvi nevelés című munkájához. Budapest, 3. p. Megnyitó beszéd: A magyar nyelv grammatikája (A nyelvészek III. nemzetközi kongresszusán). NytudÉrt Text and melody in Samoyed epic songs (Theses). In: Genre, Structure and Reproduction in Oral Literature. Ed. L. Honko V. Voigt Budapest, (Bibliotheca Uralica 5.) Nyelvi konstruktumok Északnyugat-Szibériában. NyK Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 202 lap. [Rec.: Vekerdi: Forrás 13/ , Fancsaly É.: FUM , 195 8; OrientLitZtg , 65 6.] Osservazioni sulla classificazione delle lingue uraliche. La lingua e la cultura Ungherese come fenomena areale. Quaderni dell'istituto di Iranistica, Uralo- Altaistica e Caucasologia dell' Universita degli Studi di Venezia 14. Venezia (1977 ) 1981, W. Steinitz, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprachen. OrientLitZtg (Ism.) Hogyan beszéltünk finnugorul? Világ és Nyelv Turkui tapasztalatok. NyK Sumer kapcsolatainkról. Édes Anyanyelvünk ápr. jún. 5. p. 22

23 1982. Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 240 lap. (2. kiadás) Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba IV. Budapest, 319 lap. (Társszerkesztők: Kristó Gy. Róna-Tas A.) On the Syntax of the Negative Auxiliary in Samoyed. In: Hungarian General. Linguistics. Ed. F. Kiefer. Amsterdam Philadelphia, (Linguistic & Literary Studies in Eastern Europa 4.) Előszó, In: Sinor Dénes: Tanulmányok. NyelvtudÉrt 10. Budapest, A magyar nyelv(észet)i képzés (Közép-)Európában. In: Hungarológiai oktatás régen és ma. Szerk. Róna Judit. Budapest, Beke Ödön centenáriumára. Nyr Isäntämaan tervehdys. In: Ulkomaanlehtorit Unkarissa. Toim. M. Korhonen P. Virtaranta. Helsinki, Jurák puda 'ő', pudar 'te' és társai. MSFOu Vers folklór zene nyelvi változás. FilKözl A könyvtári évek erős lökést adtak indulásomhoz Könyvtáros Újabb kötelékek az urálisztikában. Szovjetunió p. Szerkesztői tájékoztató. NyK p. Szegedi pályám emlékezete. Somogyi Könyvtár Műhely 22. (1983/2 3), Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Hrsg. von P. Hajdú und L. Honti. Budapest 331 lap. (BiblUral 7.) [Rec.: A. Sauvageot: BSL , A. Künnap: FUM , V. Eiras: Sananjalka , H. Zikmund: ZPhon , ] Újabbkori nyelvészeti kapcsolatok. In: Barátok Rokonok. Szerk. Karig Sára. Budapest, Nykyajan kielitieteelliset suhteet. In: Ystävät Sukulaiset. Toim. Päivi Heikkilä Helsinki, Unkarilaisten vieraiden tervehdys. JSFOu Fabriczius and Uralic Studies. In: Ferenc Fabriczius-Kovács Bibliography. Compil. M. Kontra. Bloomington, Kálmán Béla üdvözlése 70. születésnapján. MNy Közvélemény és tudomány. Magyar Tudomány Der Begriff des Dialekts in den uralischen Sprachen (Thesen). Dialectologica Uralica I. Mitteilungen der SUA 5. Hamburg, 33. p. Robert Austerlitz: 60? NyK

24 A nyelvi változásnak egy különleges esetéről. ÁNyT Gibt es Zahladverbsuffixe im Jurakischen? FUM Közvélemény és tudomány. In: Szücs Katalin: Dilettantizmus a tömegtájékoztatásban. Népszabadság 42/229. sz. 16. l. p Ural'skie jazyki i narody. Ford. J. Helimskij. Moszkva, 430 l. Utószó. In: Kalevala. Ford. Vikár B. Budapest, Új irányzatok a finnugor nyelvészetben. Élet és Tudomány The main characteristic features of the Uralic languages. ALH Der Begriff des Dialekts in den uralischen Sprachen. In: Dialectologia Uralica. Hrsg. W. Veenker. Wiesbaden, (Veröffentlichungen der SUA 20.) Magyarok és a finnugor népek. Szovjet Irodalom Hungarian Finnish relations in Linguistic Studies. In: Friends and Relatives. Budapest, Denis Sinor and Uralic Studies. In: Denis Sinor Bibliography. Arcadia Bibliographica. Compil. R. I. Meserve. Bloomington, (Virorum Eruditorum 9.) Personalbezeichnung für die 2. Person im Uralischen. SFU Márk Tamás NyK H. Lehečková: Uvod do ugrofinistiky. NyK p. (Ism.) Keve A.: Magyarország madarainak névjegyzéke. NyK p. (Ism.) Priszter Sz.: Arbores fructicesque Europae. Vocabularium octo linguis redactum. NyK p. (Ism.) Die uralischen Sprachen und Literaturen. Budapest Hamburg, 608 lap. (Bibliotheca Uralica 8.) Társszerző: P. Domokos Kardos László Magyar Tudomány Köszöntő (a IV. Magyar Névtudományi Konferencián Pais D. születésének 100. évfordulójára) MNy Recherches ouraliennes (finno-ougriennes). In: Sciences sociales et humaines en Hongrie. Dir. B. Köpeczi. Budapest, A Nemzeti Színház eszme Európában. Népszabadság szept p. Nyelvrokonok és rokon nyelvek 1. Sumerok a Kárpátmedencében? Beszélgetés Hanthy Kingával. Magyar Nemzet január p. Nyelvrokonok és rokon nyelvek 2. A néni Afrikában. Beszélgetés Hanthy Kingával. Magyar Nemzet január p. 24

25 Levél-nyelvészet. A gulyás és a hal. Beszélgetés Hanthy Kingával. Magyar Nemzet április p. Finnországról a magam módján. In: Vallomások Finnországról. Szerk. Pap Éva. Budapest, (Begrü ung) Village and Town. In: The 2nd Finnish Hungarian Symposium on Ethnology. Ed. Paládi-Kovács A. Szarvas Zs. Budapest, Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 180 lap. (4. kiadás) Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 204 lap. (2. kiadás) Die samojedischen Sprachen. In: The Uralic Languages. Ed. D. Sinor. Leiden New-York Kobenhavn Köln, (Handbook of Uralic Studies 1.) Rec.: J. Janhunen: FUF , T. Salminen: Vir 1990, Mahler Ede és Otto Donner két levele. In: Urálisztikai Tanulmányok 2. Szerk. Domokos P. Pusztay J. Budapest, Ökologische 'Argumente' gegen sibirische Siedlungplätze der Uralier. Specimina Sibirica I, Pécs, Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 340 lap. (3. kiadás) Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Budapest, 180 lap. (5. kiadás) 'ős-' In: Studia in honorem P. Fábián, E. Rácz, I. Szathmári oblata a collegis et discipulis. Budapest, Sőtér István. Itk Suomen kielen opetus ja tutkimus Unkarissa. Specimina Fennica I. Pécs, A nyelvrokonság bizonyítékai. Élet és Tudomány A magyar őstörténetkutatás fél évszázada. Magyar Tudomány Einiges über Fürwörter. LU Non-Uralic features in Uralic languages. Theses. CIFU 7. Summaria Dissertationum 2A Debrecen, 64. p. Nicht-uralische Merkmale in den uralischen Sprachen. CIFU 7. 1B, Sessiones plenares et symposia. Debrecen, Köszöntő az ICFUC nevében Begrü ungsansprache von Seiten des ICFUC Welcoming address on behalf of the ICFUC. CIFU 7. 1B, Debrecen, Bericht über die Arbeit des ICFUC während des CIFU 7. CIFU 7 1B, Debrecen, Bevezető (a Budenz-üléshez). NyK Budenz-problémák. NyK

26 Ein Brief von Anton Velics an Otto Donner. Specimina Sibirica III, Pécs, Streitfragen um Barna. Linguistica Uralica Finnougrische Forschungstellen in Ungarn. 19. ABDOSD-Tagung. Budapest Juni Staatsbibliothek Preussischer Kulturbesitz. Veröffentlichungen der Osteuropa-Abteilung Bd. 14. Berlin, 4 6. Nyelvrokonok ünnepnapjai. Bszélgetés Dombi Margittal. Népszabadság VIII/31. sz. 7. p Az uráli nyelvészet alapkérdései. Budapest, 204 l. (3. kiadás) Pályatereim, avagy: a nyelvészetről Vx1Sg-ban. In: A nyelvészetről egyes szám, első személyben. Szerk. Bakró-Nagy M. Kontra M. Budapest, Barna mordvin kutatásai. NéprNytud Möglichkeiten einer linearer Abstammung uralischer Sprachen. Proceedings of the 14th Int. Congress of Linguists Berlin /GDR Ed.: W Bahner et al. Bd. III. Berlin, Reunahuomautuksia kahden arvostelun johdosta. Vir O. Donner and J. Budenz on Linguistic Affinity. Varia Euroasiatica. Festschrift für Prof. A. Róna-Tas. Szeged, Introduzione alle lingue uraliche. (Ford. D. Gheno). Torino, 278 l. Mikko Korhonen Magyar Tudomány 235. p. Rekonstrukció és az alapnyelv jellege. In: Rédei-Festschrift. Szerk. Deréky Pál et al. Wien Budapest, (Urálisztikai Tanulmányok 3.) Budenz és az indouráli hipotézis. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk. Kiss J. Szűcs L. Budapest, A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Magyar Tudomány (Ism.) Erkki Itkonen. Magyar Tudomány Előszó R. Austerlitz Nyelvek és kultúrák Eurázsiában című kötetéhez. Vál., szerk. és ford. Simoncsics Péter. Budapest, 5 7. (Urálisztikai Tanulmányok 4.) Hajdú Péter írja. MNy p. Reconstruction and the substance of Protolanguage. LU

27 1993. Zsirai Miklós Emlékkönyv. Szerkesztette Hajdú Péter. Benne: Előszó, Zárszó, H. Paasonen osztjákföldi levelei O. Donnerhez.. Budapest, 7, 55 7, (Urálisztikai Tanulmányok 5.) Társszerző: Mikola Tibor Ural'skie jazyki. In: Jazyki mira. Ural'skie jazyki. Red. V. N. Jarceva. Moszkva, Intráda. NyK Kálmán Béla köszöntése 80. évfordulóján. MNy A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Magyar Tudomány (Ism.) (Lexikoncikkek az Akadémiai Nagylexikonban, finnugor tárgykörben, A B) Budenz József és a Kalevala. MNy ér 1 = ér 2? In: Bárczi Géza-emlékkönyv. Szerk. Szathmári István et al. Budapest, (MNyTK 200.) Budenz József a Kalevaláról. NéprNytud Társszerzők: L. Rumohr- Norio és V. Tervonen. A finn nyelv és kultúra Magyarországon. In: Tanulmányok a finn nyelvről és kultúráról. Szerk. O. Karanko-Pap Várady E. Budapest, 1993 (= 1994), (Urálisztikai Tanulmányok 6.) Másodlagos egyezések. Kivezetés az uráli nyelvészetbe. MNy Robert Austerlitz Magyar Tudomány Commentaria. Utószó Simoncsics P. Kajla szarvra nem tapad a hó. Kamassz találóskérdések című munkájához. Pomáz, Nicht-Uralisches in den uralischen Sprachen. Incontri Linguistici (Trieste Udine Pisa) A VII. Nemzetközi Finnugor Kongresszus értékelése. NyK Bevezető. In: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba I:1 kötet. (Társszerkesztő) A magyarság korai története. Szerk. Róna-Tas András. Szeged, 1 8. (Magyar őstörténeti könyvtár 9.) Nemzeti karakterológia? Magyar Hírlap aug. 7. sz. 7. p. Kiss J.: Zsirai Miklós. MNy (Ism.) Lappáliák. In: Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. Szerk. Mészáros Edit. Szeged, Fettich Györkéje. Magyar Múzeumok 1996/4. 1. p. CIFU, ICFUC, CIPL, AILA, SLE etc. In: Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára. Szerk. Terts István. Pécs,

28 1997. Felelet a mondolatra (Válasz Grétsy Lászlónak). Élet és Irodalom máj. 23. sz. 2. p. Wiener Wahl (Arcképek tények állapotok). In: Nyíri Antal 90 éves. Szerk. Büky László. Szeged, Fokos Dávid emlékezete. Folia Uralica Debreceniensia Kálmán Béla Magyar Tudomány, Felszólalás a Zsirai Miklós Ált. Iskola névadó ünnepén. Finnugor Világ 1997/ Bo Wickman 80. születésnapjára. A Reguly Társaság értesítője Pertti Virtaranta MNy p. Gyászbeszéd Kálmán Béla ravatalánál. MNyj A magyar ugor vs. altaji összehasonlítástól az uráli nyelvészetig (via finnugor). In: 125 éves a budapesti Finnugor Tanszék. Jubileumi kötet. Szerk Csepregi Márta. Budapest, (Urálisztikai Tanulmányok 9.) Ünnepi szó Vértes Edit jubileumára. MNy Hozzászólás (a Telegdi Zsigmond emlékülésen). NyK Cégek és jelzők. Élet és Irodalom okt. 15. sz. 2. p Innovations in Uralic languages. In: The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia II and III. Ed. A. Künnap. Tartu, Sajtó alatt: Portré Györke Józsefről. NéprNytud Adjektiva und Prädikate im Lappischen. Gedenkband für H. Katz. Emlékbeszéd Györke József levelező tag felett. Akadémiai Emlékbeszédek. Pusztay János: Diskussionsbeiträge zur Grundsprachenforschung. Jakab Emlékkönyv. Mnyj 28

29 KORTÁRSI MÉLTATÁSOK HAJDÚ PÉTERRŐL HAJDÚ PÉTER 70 ÉVES (Megjelent a hasonló című könyvben Budapesten, 1993-ban) december 27-én Budapesten született Hajdú Péter, az uralisztika nemzetközi hírű szakembere, a tudományos közélet egyik vezető alakja. Születésnapja alkalmából köszöntik ezzel a kötettel kollégái, tanítványai, tisztelői. Pályakezdésére, pályaválasztására olvasmányai középiskolás korában is sokat és sokfélét olvasott, valamint iskolai élményei voltak döntő hatással, amint Pályatereim, avagy: a nyelvészetről Vx1Sg-ban című visszaemlékezéseiben írja (A nyelvészetről egyes szám első személyben. Budapest, 1991, 45 54). Néhány nyelvészeti könyv és nem utolsósorban egy évi finnországi út hatására adja fel korábbi, fizikával kapcsolatos terveit, és jegyzi el magát a nyelvészettel től 1945-ig végezte el Budapesten az egyetem magyar német szakját, egyetemi tanulmányai alatt az Eötvös Collegium tagja volt ben fogadták el a vogul nyelv szóvégi magánhangzóiról írott doktori munkáját. Ha tudományos tanulmányai, kutatásai kezdetének 1941-et vesszük, akkor eddigi pályafutása az 1941-től 1993-ig terjedő időszakot fogja át, több mint fél évszázadot. Amikor Hajdú Péter elindult tudományos pályáján, a magyarországi finnugrisztika, de az egész hazai nyelvészet is súlyos helyzetben volt. A múlt század utolsó negyedében s századunk elején virágzó, nemzetközileg vezető szerepet játszó magyar finnugrisztika fejlődése az első világháborút követő összeomlás, a trianoni béke s a gazdasági gondok miatt megtört. A szűkös anyagi lehetőségek következtében önálló finnugor nyelvészeti kiadvány alig jelent meg, a folyóiratok is igen rendszertelenül láttak napvilágot. Ahogy Zsirai 1941-ben megfogalmazta (MNy ), Magyarország egyre kevésbé teljesítette azokat a tudományos kötelességeket, amelyeket a finnugor nyelvcsalád legidősebb, legerősebb tagjaként teljesítenie illett volna. A gazdasági helyzet javulásával a 30-as évek végén, a 40- es évek elején mutatkoznak a kedvező változások első jelei, s a megindult fejlődést az újabb háborús összeomlás is csak pár évre szakította meg. Tehetséges és ambiciózus szakemberek a húszas harmincas években is éltek Magyarországon, s a nehéz kutatási körülmények között is dolgoztak, nem egyszer csupán íróasztaluk fiókja számára, s reménykedtek a körülmények javulásában. Arra, hogy a külföldön kibontakozó új irányzatokat, módszereket megismerjék, alkalmazzák, keveseknek volt módjuk, s talán az igény sem ébredt fel 29

30 mindenkiben. A végre jobb lehetőségekhez jutó idősebb és középgenerációra, valamint a tehetséges, érdeklődő fiatal nyelvészekre várt az a feladat, hogy a magyar nyelvészet lelassult fejlődését felgyorsítsák, kényszerű mulasztásait pótolják, a nyelvtudomány új eredményeit és módszereit megismerjék, alkalmazzák. Hajdú Péternek már a pályakezdése azt ígérte, hogy nagy szerepe lesz a hazai finnugrisztika megújításában, s most, munkásságának ötven éve után, 70. születésnapján joggal mondhatjuk, hogy Hajdú Péter nélkül a hazai uralisztika jóval szegényebb lenne. Hajdú Péter széleskörű tudományos és tudományszervezői munkásságából először is szamojedisztikai kutatásait említem. Lehet, hogy más témájú írásai nagyobb hatásúak voltak, nagyobb visszhangot váltottak ki, a szamojéd népek és nyelvek iránti érdeklődése azonban végigkísérte életpályáját. Már egyik legelső, húszéves korában megjelent írása is szamojéd témájú (A szamojédok. Magyar Élet 1943/ ). A szamojedisztika nagy kutatói korábban mind finnek voltak: Castrén, K. Donner, Lehtisalo. Nálunk csak néhány nyelvész érintette egy-két írásában a szamojéd nyelveket: Budenz, Halász Ignác, Györke. Joggal mondhatjuk, hogy a magyar szamojedológia megalapozója Hajdú Péter. A szamojéd nyelvészet valamennyi területén kompetens. Vizsgált hangtani problémákat (a szókezdő nazálisok kialakulása, a gégezárhangok leíró és történeti szempontból, a fokváltakozás kérdése stb.). Vannak fontos alaktani problémákat elemző tanulmányai (a predikatív ragozás a szamojéd nyelvekben, az infinitívusz eredete stb.), s a mondattan sem idegen tőle (a tagadó igei alakok szintakszisa), régi, több uráli nyelvben jelentkező szófaji természetű kérdés tisztázását segíti a nyenyec "nomen-verbumok"-at tárgyaló írása. Mintaszerű a szamojéd szóképzés egyik érdekes problémájának, a sajátos konnektív-reciprok képző genetikai és areális-tipológiai összefüggéseinek szentelt dolgozata. Érdeklődése kiterjedt a névtanra is. Monográfiát írt a szamojédek elnevezéseiről, foglalkozott a nyenyec névadás kérdéseivel. Még lehetne sorolni témákat és tanulmánycímeket Hajdú Péter szamojéd nyelvészeti kutatásaiból, de az eddig említettek is mutatják munkásságának, felkészültségének átfogó voltát, mondhatni teljességét. Számba vett, értékelt és hasznosított szinte minden szamojéd nyelvészeti forrást. Figyelemmel kísérte, s ami olykor már-már külön tudománynak számított, be is szerezte a Szovjetunióban megjelenő szamojedisztikai szakirodalmat. A szakma sokszor az ő írásaiból, recenzióiból ismerte meg Tyerescsenko, Homics, Dul'zon és mások publikációit, a tomszki, novoszibirszki szamojéd kutatások eredményeit. De nemcsak az orosz nyelvű kiadványokat vonta be a tudomány vérkeringésébe, hanem régebbi forrásokat is: kiadta Pápai Károly ben gyűjtött közép-obi szölkup szójegyzékét, s új kiadásban tette közzé Grigorovszkij évi déli-szelkup olvasókönyvét. 30