2008. III. negyedév.

Átírás

1 2008. III. negyedév.

2 XXIII. évfolyam 3. szám III. negyedév Tartalom A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. lapja Felelős kiadó: Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató Felelős szerkesztő: Jankó Gábor PR-vezető Kiadja a DRV Zrt. megbízásából a Balatonpress Kiadó 8600 Siófok, Mikszáth K. u. 19/b. Tel./fax: 84/ balatonpress@balatonpress.hu, Nyomtatta és fűzte: Blackprint Nyomdaipari Kft Budapest, Tenkefürdő u. 3. Felelős vezető: Fekete Attila Dunántúli Regionális Vízmű Zrt Siófok, Tanácsház u. 7. Telefon: 84/ Fax: 84/ drv.zrt@drv.hu Honlap: Rövid hírek SZK-III előkészítő projekt társaságunk 1-9. havi gazdasági eredményei Viva-projekt évi díjbeállítás és díjtámogatás Hölgy a pénzügyi osztály élén új kezekben az energetika iwa világkonferencia és kiállítás - bécs Központi üzemfelügyeleti és diszpécserközpont Fejlesztés balatonszéplakon A Drv zrt. kollektív szerződése Teltház az üdülőkben Legjobb munkahely felmérés Az év munkatársa program környezetközpontú irányítási rendszer igazgatósági és feb ülések érdekképviseleti oldal Benchmarking workshop - Genf vízmondó Úton az olimpiai érem felé VIII. országos víziközmű szerelőverseny szakképzési konferencia siófokon xxxi. regionális vízügyi sportnap iii. közműkupa vitorlásverseny

3 2008. III. negyedév rövid hírek október 20-tól Társaságunk fejlesztési igazgatói posztját Márialigeti Bence tölti be, aki a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-től érkezett hozzánk. Az új vezető nagy tapasztalattal rendelkezik többek között: EU-finanszírozású kutatás-fejlesztési, szennyvíztisztítással kapcsolatos pályázatok írásában, informatikai hálózatok kiépítésében, felügyeletében, Az Országos Tisztiorvosi Szolgálat hőségriadót rendelt el augusztus 14-től Új fejlesztési vezető Ivóvízosztás Siófokon 16-ig. Az ország területén a napi középhőmérséklet több városban is meghaladta három egymást követő napon a 36 Cot, ezért Társaságunk egy 3500 literes tartálykocsiból kínált friss ivóvizet késő délutánig Siófok legforgalmasabb pontján. A hűsítőnek a helyiek és a turisták is örültek, a vízosztást egészen a hőségriadó végéig folytatták munkatársaink. műszaki információs rendszer bevezetésében, szolgáltatási területen a vízellátó rendszerekkel kapcsolatos hálózatszimulációs feladatok ellátásában, terepi mérések alkalmazásában, szennyvízelvezető rendszerekkel kapcsolatos hidraulikai vizsgálatok felügyeletében, beruházási költségtervezésben. Az új vezetőt a DRV Hírek következő számában mutatjuk be. A tavalyi év sikeres adonyi bevezetése után az idén tovább kívánjuk folytatni szennyvíztisztító-műveink fejlesztését a vízterhelési díj felhasználásával, vízjogilag engedélyezett beruházások keretében. A választás számos szempont mérlegelése alapján a balatonfűzfői szennyvíztisztító-műre esett, melynek fejlesztése a Nemzeti Szennyvízelveze- Vízterhelési díj felhasználása tési és Tisztítási Megvalósítási Program szerint csak 2010 után lenne esedékes. Jelenleg gyorsított ütemben folynak a tervezési munkák annak érdekében, hogy a légbeviteli rendszerek fejlesztése érvényes elvi vízjogi engedély birtokában még ebben az évben megkezdődhessen. Július 22. és augusztus 8. között olimpiai kvízjátékot hirdettünk meg a DRV munkavállalóinak körében. A játékosoknak meg kellett tippelniük, hogy az egyes sportágakban mennyi és milyen érmet szereznek a magyar indulók, csapatok. Vállalkozó szellemű kollégáink mintegy száz kitöltött játékszelvényt küldtek vissza, majd a kijelölt határidő lejárta után augusztus 27-ig bíráltuk el a beküldött tippeket. Az elbírálás alapját a helyesen kitöltött cellák száma képezte. Az értékelésből kiderült, Várjuk azon munkatársaink jelentkezését, akik megfelelő zenei tudás birtokában kedvet éreznek egy zenekari fel- Olimpiai Kvízjáték hogy a legtöbb pontot Szűcs Renáta kolléganőnk érte el, így ő nyerte meg a két éjszakás szálláslehetőséget reggelivel két fő részére a négy csillagos bécsi NH Belvedere-ben. Renáta idén július 14-től dolgozik Társaságunknál az Értékesítési és Marketing Osztályon, feladata az értékesítési és marketingelemzések készítése. Kérdésünkre elmondta, hogy elsősorban a magyar érdekeltségű sportágakat kísérte figyelemmel az olimpiai játékok során. Renátától megtudtuk azt is, hogy nyereményét a bécsi karácsonyi Kedves Kollégák! vásár idején szeretné igénybe venni párjával együtt. lépéshez, vagy akár egy céges zenekar megalapításához. Jelentkezni a PR-irodán lehet az alábbi elérhetőségek egyikén: tel: 84/ ; 30/ vagy drescherne.andrea@drv.hu. Köszönjük!.

4 projektjeink SZK III előkészítő projekt III. negyedév A DRV Zrt. műszaki vezérigazgatóhelyettesi pozícióját augusztus 1-től Csertán Gábor látja el. A műszaki vezérigazgató-helyettes kiemelt feladata az elkövetkezendő időszakban a műszaki terület átalakítása, hatékony és korszerű szolgáltatóiüzemeltetői működés kialakítása. A célok megvalósítása érdekében a szervezetkorszerűsítés harmadik szakaszáról és a hozzá kapcsolódó Velence pilot projektről kérdeztük meg őt. - Mikor indult el az SZK III projekt és mi a célja? - A DRV Zrt. menedzsmentjének döntése értelmében szeptember 30-án elindítottuk az SZK III projektet, melyet a VIVA Szervezeti hatékonyság projekt változási projektjeként valósítunk meg a Provice Kft. közreműködésével. Célunk egy új működési modell szerinti központi műszaki területi irányítás kialakítása és az alaptevékenységű üzemvezetőségek szervezetének, illetve tevékenységének korszerűsítése. - Hogyan valósítjuk meg a projekt célkitűzéseit? - A tevékenységi struktúrát a VIVA-projektben meghatározott működési modell alapján alakítjuk ki. Az üzemvezetőségeken az üzemeltetési és üzemfenntartási tevékenységeket szétválasztjuk, így a feladatokat két önálló szervezeti egység keretei között látják el majd a munkatársak. Az üzemeltetéssel foglalkozó üzemvezetőség az ivóvízellátás és csatornaszolgáltatás biztosításáért lesz felelős, míg az üzemfenntartási szervezet feladata a működtetett rendszerek jó állapotának biztosítása lesz, és a működtetéshez közvetlenül nem kapcsolódó egyéb tevékenységeket is ez az üzemvezetőség fogja végezni. A projekt keretében bizonyos műszaki ügyfélkapcsolati tevékenységeket a központi ügyfélszolgálathoz rendelünk a KAPOCS-projekt eredménye szerint. - Milyen ütemben hajtjuk végre az átalakítást? Az SZK III projektben kitűzött célokat két ütemben hajtjuk végre. Első ütemben a Velencei Üzemvezetőség átalakítását valósítjuk meg pilotprojekt keretében: ez elősegíti a társasági szintű szervezetkorszerűsítés döntés-előkészítésének megalapozottságát, hiszen tapasztalatokat gyűjtünk az új tevékenységi és szervezeti struktúrában történő munkavégzésről és már ebben a fázisban elemezni tudjuk a tevékenységek gazdaságosságát. Lehetőségünk nyílik továbbá a szervezetfejlesztés kritikus pontjainak feltárására, melyek kezelésére a társasági szintű fejlesztés előtt időben fel tudunk készülni. A pilot-projekt lezárásának határideje március 1. Az SZK III második ütemében hajtjuk végre a projekt kiterjesztését a társaság valamennyi üzemvezetőségére. A kiterjesztés a megszerzett tapasztalatokra épülve új projektterv alapján történik, melynek elkészítési határideje március 30. A társasági szintű szervezet-átalakítás, üzemvezetőségeink új struktúra szerinti korszerűsítésének határideje a PIB március 1-jei döntése alapján október 1. vagy január 1. A nagyszabású projekt vezetője Szebényi Tiborné minőségügyi vezető, a szervezetkorszerűsítéshez kapcsolódó feladatokat 6 munkacsoportban látják el a projekttagok. - Milyen feladatokat látnak el az egyes munkacsoportok a pilot projektben? Szervezeti és HR-munkacsoport, melyet Takács Beáta humánszervező irányít feladata a meglévő tevékenységek és létszám felmérése, szétosztása, az új szervezetenkénti létszám meghatározása, majd az új munkatársak kiválasztása, végül a személyügyhöz kapcsolódó adminisztráció elkészítése. A munkacsoport végzi a két szervezet tevékenységeinek elvi kialakítását, a tevékenységekhez a szükséges munkakörök hozzárendelését, ez adja az alapokat a többi munkacsoport munkavégzéséhez. Az ügyfélszolgálati munkacsoport Dónucz László ügyfélszolgálati vezető irányítása mellett a jelenlegi helyzet felmérésével, elemzésével kezdi a munkát. Az üzemvezetőségen jelenleg végzett fogyasztói kapcsolatokat tevékenységenként és a megkeresési csatornánként (telefon/személyes/írásbeli/elektronikus) összegyűjtik, leírják, majd számszerűsítik, végül meghatározzák a közreműködő munkatársak számát. A csoport tagjai feltárják az üzemvezetőség és az ügyfélszolgálati szervezet jelenlegi kapcsolódási pontjait is. Ezt követően kerül sor az ügyfélszolgálat jövőbeli szervezetének kialakítására és a létszám meghatározására. A következő lépésben a fogyasztói kapcsolatokat átveszi az ügyfélszolgálat az üzemvezetőségtől: a telefonhívá-.

5 2008. III. negyedév projektjeink sokat a Call Center, míg a személyes megkereséseket a velencei ügyfélszolgálat fogadja majd. A folyamatot az új munkatársak képzése és az új ügyfélszolgálati feladatok kialakítása zárja. Az előzetes tervek alapján az ügyfélszolgálat újonnan létrejövő kivizsgálási csoportja végzi január 1-től cégszinten a helyszíni kivizsgálásokat (ellenőrző mérőleolvasás, mérőedényes mérési reklamációk kezelése rendkívüli hitelesítés, belső hálózati meghibásodásból adódó csatornakedvezmény kivizsgálása, méltányosságból történő víz- és csatornadíj törlésére vonatkozó kivizsgálások, százalékos locsolási kedvezmény elbírálásához helyszíni szemle), valamint teljesen új tevékenységként szintén a teljes működési területen az illegális szolgáltatás-igénybevételek feltárását tervszerű program alapján. A csoport vezetőjét és munkatársait november-december hónap folyamán választjuk ki a belső álláshirdetésre érkezett jelentkezésekből, az érintett kollégákkal és az üzemvezetőkkel folytatott egyeztetések alapján. A jelenleg a Számlázási Központ munkatársaként dolgozó vízmérőleolvasó-ellenőr kollégák áthelyezésre kerülnek az új csoportba. Az SZK III Velence-projekt kimeneteként további feladatok kerülnek az ügyfélszolgálat kompetenciájába, mint az új csatornabekötések átvétele, valamint a mellékmérők átvétele, plombálása a teljes ellátási területünkön. Utóbbi feladatok várhatóan a PIB döntés alapján október 1-től vagy január 1-től zajlanak az ügyfélszolgálat irányításával és bonyolításában. Infrastruktúra munkacsoport, melyet Éri László üzemvezető irányít, először az üzemvezetőség jelenlegi feladatainak áttekintésével és az elvégzésükhöz szükséges infrastruktúra feltérképezésével foglalkozik. Az adatok birtokában tervezik meg a csoporttagok az új működési modell szerinti műszaki központ és üzemvezetőségi szervezetek infrastruktúráját a költségkimutatással együtt. A csoport feladatát képezi a megtervezett infrastruktúra kialakítása is. Kontrolling munkacsoport Benő Diána A jelenlegi állapot felmérése után a csoport tagjai irányítják a velencei új üzemvezetőségek operatív tervének elkészítését 2009-re. Az új működési modell alapján képezik a költséghelyeket és rendeléseket, valamint megalkotják az új objektumok allokációját. Az új CO elszámolási rendszert ismertetik, majd oktatják a felhasználók és a költségterhelést végzők számára. A költségek gyűjtése, beszámolórendszer aktualizálása, beszámolók készítése tartozik még a csoport feladatához. Végső céljuk a gazdasági elemzés és javaslatok elkészítése, mely az SZK III döntéselőkészítő anyaga lesz. Informatikai munkacsoport Gulyás Szilvia A projekt működési rendjét kiszolgáló SAP-módosítások elkészítése és tesztelése tartozik a csoport hatáskörébe. Az IHR és VIP-rendszereket alakítják majd át az új szervezeti struktúrának megfelelően. A MIR esetében új műszakiobjektum-struktúra kialakítása a cél, valamint annak biztosítása az SAP felé. A projekttagok munkájához tartozik a tervezési beállítások kialakítása az évfordulóhoz igazítva és a hardvereszközök nyilvántartásának módosítása. PR-munkacsoport Jankó Gábor PR-vezető felügyelete mellett biztosítja a projekt idején a folyamatos külső és belső kommunikációt a különféle kommunikációs csatornákon keresztül. - Mit tudhatunk meg Csertán Gáborról, mint magánemberről? ben végeztem a Pollack Mihály Főiskolán Baján, majd ugyanitt 1996-ban megszereztem a szakmérnöki képesítést ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán kaptam egyetemi diplomát. A DRV Dél-balatoni Igazgatóságán 1990-ben álltam munkába üzemviteli előadóként ban megbízást kaptam a csoport vezetésére, majd 1999-ben megpályáztam és elnyertem a műszaki vezetői posztot január 1-től október 1-ig pedig megbízott igazgatóként dolgoztam. Utána kerültem területi főmérnöknek a keszthelyi Nyugat-balatoni főmérnökségre, majd a főmérnökség megszűnése után a Központban láttam el a főmérnöki teendőket. Idén tavasszal bíztak meg a műszaki vezérigazgató-helyettesi feladatok ellátásával, majd augusztus 1-től kinevezett műszaki vezérigazgató-helyettesként tevékenykedek. Családommal siófokon élünk, boldog édesapja vagyok Lili nevű kislányomnak. Drescherné Horváth Andrea Csertán Gábor műszaki vezérigazgató-helyettes gondolatai az SZK III projekthez: Az SZK III projekt egy szükségszerű lépés a DRV Zrt. vezetésének részéről, amellyel reagálunk a megváltozott piaci környezetre, mint például a drasztikus mértékben emelkedő energiaárakra. Egyszerűbben: a Társaság életben maradásának egyik kulcsa, amelynek célja semmiképpen sem a munkaerő átgondolatlan leépítése, hanem a feladatkörök pontos tisztázása és azokhoz a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő hozzárendelése. De mit is várunk az SZK III végrehajtásától? a minőségi teljesítményt nyújtó dolgozóinknak stabil munkahelyet tudunk kínálni a projekt eredményeképpen az eddigieknél magasabb színvonalú szolgáltatást tudunk majd nyújtani Fogyasztóinknak, hiszen az üzemeltetés és az üzemfenntartás szétválasztása után az egyes üzemvezetőségek nagyobb figyelmet tudnak fordítani a munkájukhoz szorosan kapcsolódó tevékenységekre gazdaságosabban üzemel a DRV, mert a piacról az SZK III projekt eredménye által bizonyítottan olcsóbban beszerezhető szolgáltatásokat kiszervezi, ez azonban nem jelenti feltétlenül munkahelyek megszűnését. Összefoglalva: haladunk tovább a DRV stratégiai céljainak megvalósításával, aminek egyik kiváló eszköze ez a projekt..

6 Mennyiségek Ivóvíz-szolgáltatás A kiszámlázott ivóvíz mennyisége a bázistól 4,81%-kal (1 102 E m 3 ), a tervtől 2,08%-kal (463 E m 3 ) marad el. Bázishoz viszonyítva a végső felhasználók fogyasztása 2,19%-kal csökken. A fogyasztók összetételét vizsgálva mind a lakossági (128 E m 3 ), mind a közületi (224 E m 3 ) fogyasztói körben csökkenés tapasztalható. Tulajdonforma szerint vizsgálva az állami tulajdonú vízi közműről történő értékesítés csökkent 560 E m 3 -rel, az önkormányzati tulajdonú azonban növekedett 176 E m 3 -rel. A évhez viszonyított csökkenő értékesítés tervezett volt, mivel évben nem számoltunk az előző évhez hasonló időjárási körülmények rendkívüli meleg napok, csapadékmentes nyári időszak megismétlődésével. A nem állami díjas közületi szegmens csökkenésének mértéke 21,64 % (32 E m 3 ), tervezés során ezzel a csökkenéssel már számoltunk. A társvízművek vízátvétele összességében az előző évhez képest 718 E m 3 -rel csökkent, amelynek 54%-a (386 E m 3 ) a Fejérvíz Zrt.-nél következett be. A tervezéskor társvízművek vízigénye alapján már számoltunk a mennyiségek csökkenésével. A tervhez viszonyított csökkenés a végső fogyasztói körhöz (301 E m 3 ), illetve a vízátvevőkhöz (162 E m 3 ) kapcsolódik. Az elmaradás 85%-a a közületi szegmensben jelentkezik elsősorban az idegenforgalom visszaesése következtében. A nem állami díjas közületi fogyasztás tervhez viszonyított növekedése 96 E m 3, mely az ALCOA- KÖFÉM többletvételezéséhez kapcsolódik. Fókuszban A társvízművek részére történő vízátadás elmaradása 162 E m 3, mely a Fejérvíz Zrt. mellett a Bakonykarszt Kft. (122 E m 3 ), illetve a Komlóvíz Kft (56 E m 3 ) vízátvételénél jelentkezik. A vízátvevők közül a Mohácsvíz Kft. (86 E m 3 ) és a Dunaújvárosi VCS Kft. (21 E m 3 ) vízátvételi mennyisége haladja meg a tervezettet (82 E m 3 ), míg a Pécsi Vízmű esetében tervszinten alakul. Szennyvízelvezetés A beszámolási időszakban az elvezetett szennyvíz mennyisége a bázist 47 E m 3 -rel, a tervet 46 E m 3 -rel haladja meg. A bázishoz képest a lakossági fogyasztás növekedett 2,23%-kal (165 E m 3 ), meghatározóan a négy új település (Orfű, Sáska, Szentgyörgyvár, Zalavár) belépése, illetve az ez év júniusában az illegális fogyasztás visszaszorítása érdekében elkezdett ellenőrzések mennyiségi realizálódása miatt. A közületi fogyasztás csökkenése 118 E m 3. Tulajdonforma szerint vizsgálva ugyanaz a tendencia érvényesül, mint az III. negyedév Társaságunk 1-9. havi gazdasági eredményei HUF / dekád Ivóvíz árbevétel dekádbontásban 2007 Ivóvíz árbevétel dekádbontásban 2008 KUMULÁLT ivóvíz árbevétel 2007 KUMULÁLT ivóvíz árbevétel HUF/ dekád HUF kumulált ivóvíz-ágazaton, az állami tulajdonú vízi közműről történő értékesítés csökkent 155 E m 3 -rel, az önkormányzati tulajdonú azonban növekedett 202 E m 3 -rel. A tervhez viszonyítva a lakossági fogyasztásnál 161 E m 3 növekedés, a közületeknél 115 E m 3 csökkenés következett be. Ipari vízszolgáltatás Az ipari víz értékesítése a bázishoz képest 4,44%-kal, a tervezettnél 12,61%- kal alacsonyabb. A tervezetthez viszonyított eltérés oka, hogy a Kronospan-Mofa Hungary Kft. és a Pannon Power Zrt. az ipari víz jelzett igényénél kevesebb vizet vételezett az év első kilenc hónapjában. Értékesítés nettó árbevétele A beszámolási időszak nettó árbevétele E Ft, amely a tervezetthez viszonyítva 45 M Ft-os elmaradást jelent. Az alaptevékenységben 86 M Ft az elmaradás a mennyiségeknél leírt okok miatt. Ezt ellensúlyozza az alaptevékenységen kívüli tevékenység nettó árbevételének többlete, amely 41 M Ft. Bázis időszakhoz viszonyítva a növekedés 730 M Ft (6,8%), amelyből az alaptevékenység növekedése 676 M Ft, az alaptevékenységen kívüli tevékenységé pedig 54 M Ft. Az aktivált saját teljesítmények értéke (saját rezsiberuházások, befejezetlen termelés) tervszinten alakult. Költségek, ráfordítások Az anyagjellegű ráfordítások 65 M Fttal csökkentek a tervezetthez képest. Az anyagköltségek tervhez viszonyított csökkenése 120 M Ft, melynek öszszetevőit vizsgálva megállapítható, hogy a csökkenés a villamos energia csökkenéséből (78 M Ft) adódik a Szennyvíz árbevétel dekádbontásban 2007 Szennyvíz árbevétel dekádbontásban 2008 KUMULÁLT Szennyvíz árbevétel 2007 KUMULÁLT Szennyvíz árbevétel 2008 HUF kumulált

7 2008. III. negyedév fókuszban/projektjeink jei időponttól kedvezőbb kilowattonkénti egységár alakulása miatt. A nyomtatványok és irodaszerek felhasználásában jelentkező megtakarítás 29 M Ft, az építési, vízszerelési és egyéb segédanyagok költségeinek megtakarítása 78 M Ft. Ezzel szemben a tervezéskor előre nem látható az üzleti terv kockázati tényezői között említett gáz- és kőolajárak emelkedésének következményeként az üzemanyagköltségek és a gázenergiaköltségek 65 M Ft-tal növekedtek. Az igénybe vett szolgáltatások a tervezettet összességében 31 M Ft-tal haladják meg. A növekedés azonban csak a szolgáltatásoknak a tervezettnél korábbi igénybevételének következménye. Ez az idegenek által végzett tárgyi eszköz fenntartási költségek (25 M Ft), a szennyvíziszap elhelyezési költségei (32 M Ft), a tanácsadói díjak (4 M Ft), telefonköltségek (8 M Ft), jogi képviselet költségei (8 M Ft), fuvarozási, szállítási (1 M Ft), jogi személyiségek részére fizetett tagsági díjak (1 M Ft) költségnemeken jelentkezik. Ezzel szemben egyes szolgáltatás igénybevételeknél megtakarítás jelentkezik, melyek közül legjelentősebb a postaköltség csökkenése 24 M Ft értékben, bérleti díjak 14 M Ft értékben, illetve az üzemeltetési költség 6 M Ft értékben. Az egyéb szolgáltatások tervhez viszonyított növekedését (25 M Ft) a vízkészlet-járulék jogszabály szerinti számítási paramétereinek a változása okozta. A személyi jellegű ráfordítások 40 M Ft-tal haladják meg a tervezettet. Az egyéb ráfordítások, bevételek eredménye 144 M Ft-tal kedvezőbb a tervezettnél. Ennek oka a tárgyi eszköz értékesítés eredményének, a kapott és fizetett bírságok és késedelmi kamatok egyenlegének tervezetthez viszonyított pozitív javulása. A pénzügyi műveletek és rendkívüli eredmény összességében tervszinten alakult. Összességében a Társaság adózás előtti eredménye 379 M Ft, 86 M Fttal kedvezőbb a tervezett értéknél. A kedvezőbb eredmény alakulásának fő oka, hogy a ráfordításaink elsősorban az anyagi jellegű ráfordítások a tervezettnél későbben jelennek meg az üzleti évben. Tóth Attila kontrolling osztályvezető Társaságunk május 14-én indította a Szervezeti hatékonyság fejlesztése elnevezésű projektet, melyet a kitűzött projektcélokra és a tervezett teljes vállalati kultúraváltásra tekintettel vízválasztónak ennek rövidítése a VIVA tekint a cégvezetés a DRV jövőbeni működését illetően. Viva-projekt A projektben közreműködők által eddig végzett munkáról az alábbiakban tájékoztatjuk munkatársainkat. A projekt részletes feladattervét, azok ütemezését és a működési rendet rögzítő Projektalapító Dokumentum (PAD) összeállítása után kijelöltük a projekt közreműködőit: projektirányítók, munkacsoport-vezetők, támogató tagok, kulcsmunkatársak. A projektindítást a Helyzetfelmérés szakasz követte. Ennek keretében készült el a szervezeti és működési problématérkép, mely kérdőíves felmérés és interjúk alapján a vezetés és munkatársak által érzékelt problémákat gyűjti össze, és egyben bemutatja a lehetséges változási irányokat. A menedzsment megalkotta a felső szintű folyamatmodellt, mely az értékteremtő, irányító és támogató főfolyamatok kijelölését jelentette. A főfolyamatokhoz, folyamatokhoz szakterületenként folyamatgazdákat jelölt ki a cégvezetés. A PAD-ban rögzítetteknek megfelelően a Kompetenciaátadás fázissal folytatódott a munka. A szeptember elejéig tartó oktatások, képzések keretében mintegy 120 munkatárs szerzett ismereteket stratégiai és folyamatmenedzsment témakörben, illetve a kijelölt munkatársak megtanulták a későbbi feladatokat támogató QPR nevű szoftver használatát. A finn fejlesztésű program támogatja majd a stratégia megvalósításának nyomon követését, illetve a folyamatszabályozást is, hiszen minden lényeges folyamatunk lépéssorozatként és a közreműködők szerint felrajzolható benne. A projekt következő fázisában a menedzsment összeállította a vállalati szintű Balanced Scorecard-ot (BSC). A stratégiai menedzsment nemzetközileg ismert módszertana (magyarul kiegyensúlyozott mutatószám rendszer) négy nézőpont: 1. Pénzügyi 2. Ügyfél 3. Folyamatok 4. Tanulás és fejlődés mentén alkot a stratégia megvalósulása szempontjából fontos kritikus sikertényezőket. Ezekhez azután olyan célértékkel rendelkező mutatószámokat, mérőszámokat rendel a módszer, melyek a stratégia megvalósulását mérik. A fent leírtak alapján rajzolta fel a vállalati szintű stratégia térképet (BSC) Társaságunk vezetése a évekre szóló stratégiából kiindulva. Az eredményes működés eléréséhez a pénzügyi és ügyfél nézőponthoz 4-4, a folyamatok nézőponthoz 11, míg a fejlődés nézőponthoz 7 kritikus sikertényezőt rendelt a menedzsment. Stratégiai célkitűzéseinket a jelzett időhorizont végére akkor érjük el, ha ebben a 26 sikertényezőben kiválóak leszünk. A célkitűzések nyomon követése céljából valamennyi sikertényezőhöz a felsővezetés egy-egy tagja került felelősként kijelölésre. Az ő feladatuk lesz az éves, negyedéves, havi célértékek megvalósulásának ellenőrzése, szükség szerint akciók, beavatkozások kezdeményezése. A menedzsment által véglegesített vállalati szintű BSC-t a mérési csoport kapta meg további feldolgozásra. Ők ellenőrzik, hogy a kijelölt indikátorok megfelelően mérik-e a célkitűzések teljesülését, és hogy a méréshez szükséges adatok rendelkezésre állnak-e, illetve milyen módon kerülhetnek a támogató QPR szoftverbe. Szeptember elejétől megkezdődött a vezérigazgató-helyettesi, illetve szakigazgatói stratégia térképek összeállítása a tanácsadó Provice Kft. irányításával. A szakosztályok BSC-inek megalkotását már saját munkatársaink koordinálják majd. A stratégia szervezeti egységekre történő lebontásakor érünk el ahhoz a célkitűzéshez, hogy minden munkavállaló előtt egyértelmű lesz, mivel járulhat hozzá a stratégia megvalósításához. Jelenleg folyamatban van a stratégia megvalósítását támogató új szervezeti működési modell véglegesítése és felsővezetői jóváhagyása. Szeptemberben kezdte a munkát a folyamatmenedzsment munkacsoport is. A projekt sikeressége érdekében továbbra is kérünk minden kollégát arra, hogy szakmai tudásával támogassa a közös munkánkat!.

8 Értékesítés III. negyedév évi díjbeállítás és díjtámogatás Az előző évek gyakorlatától eltérően a vízi közművek tulajdonosai (a Magyar Állam, illetve az önkormányzatok) idén különböző hatályba lépéssel hozták meg a DRV Zrt. által felszámítható évi szolgáltatási díjakról szóló rendeleteiket. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter állami közművekre vonatkozó díjrendelete január 12-én lépett hatályba, így az érintett településeken ezzel a kezdő dátummal kerültek beállításra a évi díjak. Idén először nem minden állami tulajdonú közművel rendelkező településen egyforma a víz- és csatornadíj. A velencei-tavi KIOP-beruházás során elkészült állami szennyvízcsatorna-hálózatra eltérő díjakat állapítottak meg az illetékesek. Társaságunknál SAP-fejlesztésre volt szükség ahhoz, hogy a számlázási rendszerbe felvihetőek legyenek a mérőátmérő szerinti eltérő sávos alapdíjak. Az önkormányzati tulajdonú vízi közművek esetében is volt néhány önkormányzat, amely nem január 1- jei hatállyal hozta meg díjrendeletét. Február 1-ig a díjak zömét beállítottuk számlázási rendszerünkbe, kivéve azokat, ahol az önkormányzati díjrendelet nem érkezett meg határidőre, illetve ahol a lakosság állami díjtámogatásban részesül. Ezekben az esetekben átmenetileg továbbra is a évre érvényes díjakon számláztuk szolgáltatásainkat ban 139 települést érintően 1,106 milliárd Ft támogatási igényt nyújtottunk be, melyből 213 millió Ft-ot nem ítélt meg az illetékes Tárcaközi Bizottság. A támogatás-kiesést részben elsősorban az állami tulajdonú vízi közművekkel rendelkező településeken a lakossági díjakban érvényesíti Társaságunk, részben pedig az önkormányzatok vállalják a kompenzációt. A felterjesztett díjtámogatás elbírálása augusztus 7-én érkezett meg a minisztériumtól, ekkor vált aktuálissá a hiányzó évi díjak beállítása. Az érintett településeken az új víz- és csatornadíjak a augusztus 30-tól kibocsátott számlákban jelentek meg először. Ekkor állítottuk be az összes szennyvízszolgáltatással érintett településen a évi vízterhelési díjat is. A tavalyi, illetve idei szolgáltatási és/vagy vízterhelési díjakból adódó különbözetek elszámolása a szeptember 10-én, szeptember 20- án és szeptember 30-án kibocsátott elszámoló számlákban történt az alábbi módon: A évi korábbi elszámoló számlákban eddig kiszámlázott valamennyi évre vonatkozó tételt egy-egy sorban ( díjkülönbözeti jóváírás ) visszavonjuk, majd az érintett fogyasztási helyeken az alapdíjakat, valamint a évi korábbi elszámoló számlákban szereplő mennyiségeket és a díjkiigazítás napjáig elszámolandó mennyiségeket a évre érvényes víz- és csatornadíjak, illetve vízterhelési díjak alapul vételével visszamenőleg újra kiszámlázzuk. Technikai okok miatt a díjkorrekciós sorok azokon a településeken is megjelennek a számlákban, ahol a fogyasztási díjak egyébként nem változtak, illetve ahol társaságunk nem nyújt csatornaszolgáltatást és így vízterhelési díjat sem kell fizetni. Az előző évekhez képest újdonság, hogy a díjkülönbözetek elszámolása idén egy hónap alatt a fent megadott időpontokban lezajlott a teljes fogyasztói kör esetében. A változtatásra a leolvasási-számlázási rendszer módosítása miatt volt szükség, állandó lakossági fogyasztóink ugyanis már csak hathavonta kapnak elszámoló számlát. Ezért azok a lakossági fogyasztóink, akik egyébként csak részszámlát kapnának szeptember hónapban, a postázott borítékban egy soron kívüli díjkülönbözetet tartalmazó elszámoló számlát is találtak. A részszámlákat nem igénylő fogyasztóink is soron kívüli elszámolásban részesültek. A számlákhoz hírlevelet csatoltunk, illetve ügyfélszolgálatunk készséggel ad felvilágosítást a díjkülönbözetek elszámolásáról. Ádámné Ostermann Viktória Dónucz László.

9 2008. III. negyedév drv portré Hölgy a Pénzügyi Osztály élén Beszélgetés Szabacsiné Vendégh Orsolyával Június elejétől új vezető dolgozik a Pénzügyi Osztály élén Szabacsiné Vendégh Orsolya személyében. - Milyen szakmai előzmények után került a DRV Zrt. pénzügyi osztályvezetői székébe? kérdeztük a cég új osztályvezetőjét ban szereztem diplomát a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, s mindjárt abban az évben a székesfehérvári Videotonhoz kerültem, először a TV-gyárba, majd pár hónap után a hangszórógyártással foglalkozó Audiotechnikai Kft.-hez. Itt gazdasági vezető voltam egészen 1996-ig. Közel nyolc év videotonos munkaviszony után váltottam az alumíniumgyártással és forgalmazással fogalakozó MAL-csoporthoz, azon belül az Inotai Alumínium Kft-hez, ahol először kontrolling vezetőként, majd 1998-tól gazdasági igazgatóként dolgoztam őszén, a MAL-társaságok összeolvadásakor kerültem be a székesfehérvári központba, ahol kontrolling igazgatóként tevékenykedtem egészen 2005-ig. Ez idő alatt végeztem el a Nemzetközi Controlling menedzserképzőt, majd 2005 áprilisától én lettem a MAL-vállalatcsoport gazdasági vezérigazgató-helyettese. - S mennyi ideig dolgozott az alumíniumipari területen? - A MAL-csoporttól 2006 júniusában jöttem el, amikor a céget teljesen átszervezték, a központja pedig Ajkára került. Ezt követően néhány hónapot dolgoztam a Cornexinél, majd közel egy évig voltam a Masterplast Group Zrt.-nél, ahol főként a vállalatcsoport tőzsdére lépésének előkészítésben, információs rendszerének kialakításában vettem részt. - Összességében tehát elmondható, hogy eddigi pályafutása alatt főként gazdasági, illetve kontrolling vezetőként dolgozott, tehát meglehetősen közelről ismerkedhetett meg az ilyen jellegű feladatokkal. E tapasztalatok most ugyancsak jól jöhetnek az új munkahelyén is - A tapasztalatok mindenképpen hasznosak, igyekszem majd felhasználni azokat. De minden új terület, új helyzet kihívás is egyben, ráadásul a mi szakterületünkön az elvárások, a törvények igen gyakran változnak, tehát folyamatosan fejlődni, tanulni kell. Azon vagyok, hogy személyemmel is hozzájáruljak az itteni csapat sikeréhez és nem utolsó sorban szeretném, ha a pénzügyi-adózási területet szakmailag megerősítenénk. Ez a feladat új lendületet ad a számomra, hiszen látom már az apró jeleit annak, hogy sikerülni fog, de addig még nagyon sok a dolgunk. Nem félek tehát attól, hogy ne lenne minden napra szóló aktuális tennivalónk. Az eddigi tapasztalataim pozitívak, úgy érzem, a cégen belül elfogadtak a kollégák, s megkapom tőlük a kellő támogatást ahhoz, hogy valóban hatékony és jó munkát végezhessünk. - A családja Székesfehérváron él, így Önnek naponta kell ingáznia a két város között? - Igen, valóban Fehérváron élek, de csak 1982 óta. Alapvetően Komárom-Esztergom megyei vagyok, ott születtem, és a gimnáziumot is ott végeztem. A Fehérvár-Siófok távolság nem jelent gondot, hiszen háztól-házig éppen 55 km, ami az autópályán gyorsan letudható. A családomról annyit, hogy a férjem a Dreher Sörgyárak Zrt.-nél dolgozik már 12 éve, két nagy fiunk közül az egyik 22, a másik 16 éves. - Mivel foglalkozik a legszívesebben a szabadidejében, van-e valamilyen hobbija, kedvtelése, amely segít a regenerálódásban? - Kevés szabadidőmben több hobbim is van. Az egyik kedvencem a jóga, amellyel az ülő munkából adódó mozgáshiányt kompenzálom valamelyest, ráadásul hatékonyan segíti a relaxációt. Szeretek kertészkedni is, a fehérvári kertes családi házunk növényeit szívesen gondozgatom. Emellett elég sokat járunk színházba, és miután a kisebbik fiúnk aktívan zenél, gyakran megyünk koncertre is. Gyarmati László.

10 drv portré III. negyedév Új kezekben az energetika Interjú Tömböl Tamás osztályvezetővel Július elsejétől az Energetikai Osztály vezetője az ötvenhárom éves veszprémi szakember, Tömböl Tamás, akit arra kértünk, hogy mutatkozzon be röviden a DRV Hírek olvasóinak. - Végzettségemet tekintve villamosmérnök vagyok, a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomáztam 1980-ban, illetve 2003-ban a Veszprémi Egyetemen szereztem meg másoddiplomámat menedzser szakmérnöki szakon. Több mint húsz évig a távközlésben dolgoztam veszprémi székhellyel, de ahogyan koncessziós pályázatokat írtak ki a távközlésre, s egyre nagyobb cégcsoporttá vált az én munkahelyem is, így a központ is rendre máshová költözött. Dolgoztam így többek között a budaörsi központban, illetve később Dunaújvárosban is. Veszprémben és Dunaújvárosban műszaki vezetői állást töltöttem be, amit hol főmérnöknek, hol műszaki ágazatvezetőnek hívtak, de mindenütt gyakorlatilag a távközlési infrastruktúra üzemeltetése volt a feladatom. Cégeladás és összevonások miatt 2003-ban váltanom kellett, mivel megszűnt ez a poszt, így kerültem a Péti Nitrogénművekhez. Itt a feladatom már más jellegű volt, hiszen egy új épülő gyárnál kellett erősáramú műszaki ellenőri munkát végeznem. Ez a feladat azonban sem az addigi tapasztalataimba, sem a végzettségembe nem igazán illett bele. Négy évig tartott, amíg ez a gyár véglegesen elkészült, az én szerződésem pedig határozott ideig, pont eddig szólt. Ugyan a szerződésemet átminősítették határozatlan idejűre, én mégis úgy láttam, hogy ezen a területen már nem igazán tudom magam megmérettetni. Ekkor jött a lehetőség, a DRV Zrt. keresett az Energetikai Osztályára vezetőt. Megpályáztam az állást, és sikerült is megnyernem, így kerültem Siófokra. - Itt Siófokon mi az Ön legfontosabb feladata? - Az osztályunk mostanában került átszervezésre, mert korábban az energetika és a munkavédelem, munkabiztonság is egy osztályhoz tartozott. Ez a két rész most szétvált, s hozzánk csak tisztán az energetikai rész került. Legfontosabb feladatunk az, hogy a DRV egészét tekintve biztosítsuk a lehető leghatékonyabb, leggazdaságosabb energiafelhasználást. Ez alapvetően nem üzemeltetési feladatot jelent, hanem főként kapcsolatot kell tartaniuk a területeken lévő energetikus kollégáknak az adott helyeken aktuális áramszolgáltatókkal. Miután egyre több a szolgáltató cég, természetesen részt kell vennünk a különböző energiavásárlási pályázatokban. A szerződéseket évente felül kell vizsgálnunk, s ha akad az eddigieknél jobb ajánlat, azokat is értékelnünk, mérlegelnünk kell. A kollégáknak rendszeres feladata a nagy mennyiségű villamos számlák felülvizsgálata, ellenőrzése, kontírozása, kezelése, az adatok rögzítése, hogy megfelelő, naprakész információ álljon mindig a rendelkezésünkre. Ezekből az adatokból aztán esetenként javaslatot kell tennünk az ésszerűbb energiafelhasználásra, amely javaslatok mind azt a cél szolgálják, hogy a DRV Zrt. a lehető leggazdaságosabban és költségtakarékosabban tudjon üzemelni. - Az osztályon hány szakember végzi ezeket a feladatokat? - Rajtam kívül hét fő tartozik az osztályhoz, de Pécs térségében van még két kollégánk, akik szervezetileg ugyan nem nálunk vannak, de azon a részen ők látják el ezeket a feladatokat is. Ezen kívül van még egy kollégánk, aki szervezetileg szintén nem hozzánk tartozik, de a cégnél folyik egy energia-racionalizálási projekt, s ennek keretében végez különböző energetikai méréseket. - Ön Veszprémben lakik, s naponta ingázik Veszprém és Siófok között? - Igen, onnan járok be naponta. Feleségem óvónőként dolgozik, két lányom van, akik közül az idősebb tavaly végzett Pesten az orvosi egyetemen, s jelenleg PHD-hallgató ugyanott. A másik lányom is ugyanide jár, ő most lesz ötödéves. - S mivel tölti a legszívesebben a szabadidejét? - Általában olyan dolgokkal, amelyek mozgással járnak. Ma is focizom amatőr szinten, a veszprémi városi kispályás bajnokságban, sőt tavaly még nagypályás öregfiúk bajnokságban is szerepeltem. Ezen kívül szeretek teniszezni. Szabadidőmben foglalkozom számítógépezéssel, sőt olykor még programokat is írogatok. Gyarmati László 10.

11 2008. III. negyedév események, rendezvények IWA Világkonferencia és kiállítás Bécs Bécs adott otthont idén a Nemzetközi Vízügyi Szövetség kétévente megrendezendő világkonferenciájának szeptember között, amelyen a világ vízügyi szakemberi találkoztak. A DRV Zrt. részéről Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató, Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes, Szebényi Tibor üzemeltetési főmérnök, Szebényi Tiborné minőségügyi vezető, Tamás Tünde központi laboratóriumvezető, Varga Gyula István főtechnológus és Polcz Miklós üzletfejlesztési főmunkatárs vett részt a rendezvényen. A rangos eseményről Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk. vagy a vízi közművek szabályozási kérdései. Az idén hangsúlyos témaként tárgyalták a konferencián a klímaváltozás kihívásait, a népesség gyors növekedését és a városiasodást, a műszaki tudományok és a biotechnológia gyors fejlődését, energiahatékonysági kérdéseket, a felsoroltak gazdasági-szabályozási - Mit tudhatunk magáról az IWA világkonferenciáról és kiállításról? A rendezvény két részből tevődött össze, egyik része maga a konferencia volt számos szekcióval, a másik része pedig egy szakmai kiállításból állt, melyen mintegy 200 vállalat mutatta be a termékeit és új fejlesztéseit. A kiállítás az elméleti megoldások gyakorlati megvalósítását segítette, valamint lehetőséget adott a vízzel kapcsolatos nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetek és társaságok bemutatkozására is. A rendezvény igen nagy népszerűségnek örvendett, hiszen mintegy résztvevőt regisztráltak a szervezők, elsősorban a víziközműszolgáltató cégek vezetői és szakemberei, az irányító és szabályozó hatóságok, szakmai szervezetek és a beszállító cégek képviselői közül. A konferencia a legszélesebbnek és a legteljesebb körűnek tekinthető a szakmában, szinte minden vízzel kapcsolatos témában fogadtak el előadásokat és poszter-prezentációkat. Az eseményre érkező szakembereket számtalan információszerzési lehetőség várta, mint például a plenáris ülések, előadások, worshop-ok, ágazati fórumok, panelbeszélgetések, munkacsoport-megbeszélések, önkormányzati nap, és a fiatal szakemberek fóruma. Az előadások különböző szekciókban folytak, külön tagozat foglalkozott a szennyvízkezeléssel, az egészséggel és környezetvédelemmel, a vízkinyeréssel és vízgyűjtő-menedzsmenttel, vízkezeléssel, vízrendszerek tervezésével és működtetésével, klímaváltozások hatásaival, víz- és szennyvízkezelés elméletével és gyakorlatával a fejlődő országokban. A worshop-ok témái közül néhányat szeretnék csak kiemelni, mint például a vízveszteség, az alkalmazott benchmarking a víziközmű-szolgáltatók számára hatásait, tudományágazati megoldások és a gyakorlat kapcsolatát. Szakembereink közül mindenki az érdeklődési körének és szakterületének megfelelő előadást és poszterprezentációt látogatta meg. A magyar víziközmű-szolgáltatók közül egyedülálló módon Társaságunk is megjelenési lehetőséget kapott a kiállításon. A Rudas és Karig céggel közösen mutattuk be a vízbiztonsági tervek készítésével kapcsolatban eddig elért eredményeinket, illetve előre mutató fejlesztéseinket. A standot szeptember 9-én Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter is meglátogatta, aki elismerően nyilatkozott a DRV és a Rudas Karig munkájáról. Drescherné H. Andrea 11.

12 technológia III. negyedév Központi üzemfelügyeleti és diszpécserközpont kialakítása Cél: a biztonságosabb fogyasztói ellátás Társaságunk időszakra jóváhagyott stratégiai tervében szerepel a központi üzemfelügyeleti és diszpécserközpont kialakítása. Az irányítóközpont kialakításával lehetővé válik, hogy egy helyszínről napi 24 órán át folyamatosan felügyeljük és irányítsuk a társaság által üzemeltetett vízi közműveket, valamint fogadjuk a hibabejelentéseket, illetve koordináljuk a hibaelhárítási feladatok végrehajtását. A fejlesztés során megvalósuló központi irányítástechnikai rendszer integrálja a víziközmű-rendszerenkénti irányítástechnikai szoftvereket, és biztosítja az ivó- és ipari víz termelési, szállítási és elosztási, valamint a szennyvízelvezetési és -kezelési rendszerek monitorozását, távfelügyeletét és távműködtetését. A kialakításra kerülő irányítástechnikai rendszer kapcsolódik a Műszaki Információs Rendszerhez is, biztosítva a folyamatirányító rendszer által gyűjtött termelési, energetikai, minőségellenőrzési, stb. adatok átadást a MIR-rendszerbe. Ez az integráció biztosítja a Vízbiztonsági Tervek működéséhez szükséges adatokat is. A központi rendszerben rendelkezésre állnak a digitális térképi állományok a gyors és pontos munkavégzés érdekében. A hibaelhárítási tevékenység informatikai támogatását is továbbfejlesztjük, a hibabejelentések és hibajavítások egyfajta munkalapos és digitalizált térképes támogatásával, az SAP-PM modullal integrált módon, valamint a CALL CENTER funkciók biztosításával, és az ügyfélszolgálat naprakész információ-kapcsolatának kialakításával. A projekt megvalósításával az üzemfelügyeleti és üzemirányítási, valamint a hibaelhárítási folyamatokat centralizáljuk, ezáltal a tevékenységek gyorsasága és rugalmassága növekszik, a humánerőforrás-szükséglete csökken és csökkenek az üzemeltetési költségek is. Az irányítástechnikai fejlesztésekkel nem csupán a diszpécserlétszám csökkentése valósítható meg, hanem az üzemeltetői létszám optimalizálása is megvalósul. A modern irányítóközpont kialakításával a folyamatos üzemfelügyelet mellett a haváriahelyzetek eredményes kezelését támogató infrastruktúra és szakemberállomány is koncentráltan rendelkezésre fog állni. Az üzemfelügyelet és diszpécserközpont kialakításával megvalósul a vízi közművek működésének folyamatos kiértékelése, az üzemvitel optimalizálása, a tervezési folyamatok támogatása, a Vízbiztonsági Tervrendszerek működtetéséhez szükséges üzemviteli mérési eredmények biztosítása, melyekkel a vízellátás biztonsága növelhető. Ez a fejlesztés biztosítja, hogy a vízi közművek üzemeltetésének biztonsága növekszik, valamint a fogyasztókkal az időpont-egyeztetéseken alapuló tevékenységek korrekt módon tervezhetők és végrehajthatók lesznek. Az üzemeltetés során felmerülő meghibásodások, üzemzavarok egységes elvek és működési rend alapján történő kezelésével, valamint a felmerülő kockázatok minimalizálásával a szolgáltatás minőségének javítása érhető el. A fejlesztés megvalósításával társaságunk olyan korszerű üzemfelügyeleti rendszerrel fog rendelkezni, mellyel jelentősen erősíti szakmai vezető szerepét a vízügyi ágazatban. Az új üzemfelügyeleti és diszpécserközpont működésének kezdetét 2009 áprilisában tervezzük. Kálmán István irányítástechnikai főmunkatárs 12.

13 2008. III. negyedév technológia Fejlesztés a Balatonszéplaki Nagyfelszíni Víztisztítóműben Több mint harminc éve már, hogy üzembe helyezték a Balaton-part legnagyobb víztisztítóművét, a Balatonszéplaki Nagyfelszíni Víztisztítóművet, melyet akkoriban még m 3 /nap csúcskapacitásra méreteztek. Az aktívszenes adszorpcióval (szén megkötésével) is számoltak ugyan, de a megépült három kisméretű szűrőtartályon a termelt víznek mindössze egynegyedét tudták csak részáramban átengedni, azt is csak a szűrők feltelt üzemállapotában. A részáramú üzemeltetéssel elért eredmények nem igazolták a tervezők vízminőség-javításra vonatkozó elképzeléseit, s a szén ki- és betermelése is komoly nehézségekkel járt, így az üzemeltetésüket néhány év próbálkozás után feladták. A 80-as évek vízminőségi romlása (oldott szervesanyag-tartalom növekedése, gyakoribb és jelentősebb algásodási időszakok, eutrofizáció hatásainak fokozódása, stb.) egyre inkább felvetette azonban a végeleges megoldást jelentő aktívszenes szorpció kiépítésének szükségességét, amely a vízben oldott szerves anyagok, íz- és szaganyagok, klórozási melléktermékek, illetve egyéb szerves prekurzorok eltávolítását volt hivatott szolgálni a Balaton-vízből. Több esetben is pályázott társaságunk fejlesztési támogatásra, illetve az állami tulajdonosnak minden évben a legfontosabb megoldandó problémák között említettük meg a Balaton legnagyobb víztisztító-művében jelenlévő, nyilvánvaló technológiai hiányosságot. Sajnos a pályázati rendszerek nem preferálták a kezdeményezésünket, így nem tudtuk a fejlesztéseket elvégezni. Az állami tulajdonos készíttetett ugyan egy több változatos, a víztisztítómű teljes körű fejlesztését előirányzó elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentációt, de a fejlesztési munkák már nem kerültek kiírásra ben Társaságunk vezetése úgy döntött, hogy szükség esetén saját fejlesztési források igénybevételével is, de megépítteti a szükséges kapacitású aktívszén-szűrő technológiai fokozatot. A tervezési pályázatot év elején írták ki, melyet a győri székhelyű Vidra Kft. nyert meg. A feladat részét képezte a keletkező többlet-zagyvizek miatt a víztisztítómű teljes zagyvíztározó és -kezelő rendszerének áttervezése, illetve a mai környezetvédelmi normáknak történő teljes körű megfeleltetése. A meglévő víztisztítómű déli oldalán, az épülethez csatlakoztatva építjük meg az új aktívszén-szűrőket tartalmazó szűrőházat, melyben 5 db nyitott felszínű granulált aktívszénszűrő kap helyet, a bővítés lehetőségének megtartásával. Az aktívszén-szűrőket a jelenlegi nyári csúcsnál némileg magasabb, kb m 3 /nap kapacitásra építjük ki. A zagyvízelvezető és -ülepítő rendszert szintén teljesen megújítjuk: az ülepítőmedencét kibővítjük és burkolattal látjuk el. A zagyiszapot az ülepítőmedencéből félévente ki kell kotorni, majd megfelelő elővíztelenítés után kerülhet a kijelölt lerakóhelyre. Az ülepítő még az iszappal teli állapotában is meg kell feleljen a tartózkodási időre megadott szigorú feltételeknek, csak ezután vezethetjük ki a természetvédelmi területen lévő nádasba. A tervezők gondoltak a víz- és energiatakarékosságra is. A már meglévő öblítővíz-szivattyúkat felhasználják az új szűrők szűrt vizes öblítéséhez, melynek vizét aztán megfelelő kezelés után a tisztítómű derített víz ágába viszszavezetik. Ezáltal jelentősen csökken a rendszer vízvesztesége, illetve zagyvíztermelése. Az elvi vízjogi engedélyezési terveket már benyújtottuk a hatóságokhoz, jelenleg az építészeti tervezések folynak. A vízjogi engedélyezési tervek és a tender tervek január végén állnak majd rendelkezésünkre, s ezt követően ha erre lehetőség lesz indulhat a kivitelezési pályáztatás. Az adszorber-szűrőkben alkalmazott aktívszén-típust szintén közbeszerzés keretében kívánjuk kiválasztani, melynél alapelv lesz, hogy csak a Balatonvízre megfelelő eredményeket produkáló típussal lehet majd pályázni. Emiatt szándékaink szerint kísérleti lehetőséget biztosítunk minden olyan pályázó részére, aki nem rendelkezik cégünknél érvényes referenciával. A kísérletek a kivitelezéssel párhuzamosan folyhatnak, így a szűrők elkészültének idejére már rendelkezésre állhat a megfelelő minőségű anyag, s akár indulhat is a próbaüzem. Bízunk benne, hogy végre megvalósulhat a Balaton legnagyobb víztisztítóművének jelentős ivóvízminőség-javítása, mely a főszezonban akár ezer állandó lakos és üdülővendég életminőség-javítását teszi lehetővé. Varga Gyula István főtechnológus 13.

14 hr III. negyedév augusztus 1-től hatályos a DRV Zrt. Kollektív Szerződése augusztus 4-én született meg a Megállapodás a DRV Zrt. mint Munkáltató és a VKDSZ DRV Zrt. MSZ reprezentatív szakszervezet között a Kollektív Szerződés módosításáról. A Kollektív Szerződésben átvezetésre kerültek a év változásai által indokolt technikai módosítások, a függelékek kiegészültek a választható béren kívüli juttatási rendszer mellett a lakástámogatási, az üdültetési és a segélyezési rendszer szabályozásaival. A Kollektív Szerződés egyéb lényeges, a munkatársakat közvetlenül érintő módosításai a következők: Ft-ra emelkedett a DRV Zrt.- nél alkalmazott minimálbér, mely egyben a különböző jutalmak számítási alapja. 50%-kal emelkedik a gépjármű-vezetési pótlék értéke. bekerültek a kártérítési felelősség megállapítására a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegésének esetére vonatkozó eljárási szabályok. bekerült a besorolási rendszerrel kapcsolatos megállapodás, mely szerint a munkáltató a munkaköri struktúrájába újonnan bekerülő munkakörökről, azok besorolásáról félévente tájékoztatja az érdekképviseleti szervezeteket, illetve évi egyszeri alkalommal közreműködésükkel átvizsgálja, szükség esetén mó- dosítja a munkakörök besorolási rendszerét. A Kollektív Szerződésben rögzítésre kerültek a következő jóléti célú intézmények: DRV Zrt. hévízi üdülője, Hévíz, Attila u DRV Zrt. balatonszéplaki üdülője, Siófok, Bimbó u.68. A Kollektív Szerződés elektronikus változata valamennyi munkatárs számára hozzáférhető a BIP-en a HR-szabályozók között, nyomtatott példány a szervezeti egységvezetőknél és adminisztrációs munkatársaiknál található. Cservenné Boros Andrea humán erőforrás igazgató Telt ház az üdülőkben A nyár általában a pihenés, a környezetváltozással járó kikapcsolódás időszaka. Társaságunk a szociális tervében meghatározott pénzeszközeiből támogatja, szervezi munkavállalói kedvezményes üdültetését, ezzel is biztosítva a munkavégző-képesség regenerálódásához szükséges pihenést. Ennek apropóján kérdeztük Pintér Lajos szociálpolitikai és esélyegyenlőségi csoportvezetőt a év üdültetési tapasztalatairól: - A lehetőségek és helyszínek összeállításánál az volt a célunk, hogy munkatársaink minél nagyobb számban és minél változatosabb helyeken tölthessék el szabadnapjaikat. Saját üdülőink mellett igénybe vehették a társvízműves cégek csereüdültetési kínálatát, valamint az általunk bérelt nyaralókat is. A hévízi üdülőnk ugyan október végéig üzemel, néhány adattal azonban már most érzékeltetni lehet a munkatársak nyaralási hajlandóságát. Az idén 19 helyszínen biztosítottuk az üdülési lehetőséget, a választás megkönnyítése érdekében a nyaralási kínálatot tartalmazó tájékoztató füzetünkben a legszükségesebb információkat április végén adtuk közre. Új helyszínként jelent meg Eger, illetve a horvát tengerparton Selce helyett a lakókocsis üdültetés ezúttal a Rab-szigeti Loparban volt. A jelentkezési határidő lejártáig (május 15.) összesen 258 fő küldött be üdülési igénylési lapot a főszezoni üdülésre, melyen 760 üdülési lehetőséget jelöltek meg. Az Üdülési Bizottság május 19-ei ülésén született döntés a beutalók elosztásáról. Az igények és a rendelkezésünkre álló férőhelyek összehangolása komoly előkészítő munkát igényelt. Az elbírálásnál alapvető szempont volt, hogy az igénylők minél nagyobb számát lehessen üdülési beutalóhoz juttatni, így biztosítva regenerálódásuk lehetőségét. Az általunk megalapozottnak vélt döntések meghozatalában a tájékoztató füzetben közölt szempontrendszert vettük figyelembe. Az első elosztásban az Üdülési Bizottság 237 fő igényét tudta teljesíteni, 21 igénylő kérelmét utasítottuk el. A bizottsági ülés után az elutasított kérelmezők tájékoztatása még aznap megtörtént azzal, hogy a levélhez csatolt megmaradt üdülési lehetőségek listájáról elsőként tudjanak választani, így növelve beutalási esélyeiket. A visszajelzések után megmaradt lehetőségekről ben tájékoztattuk valamennyi munkatársunkat, lehetőséget adva azok számára is, akik a jelentkezés határidejéig még nem tudtak dönteni nyári programjukról. A későbbiekben is rendszeresen tájékoztattuk munkatársainkat az adott időpontban még rendelkezésre álló üdülési lehetőségekről, így is növelve a kihasználtságot. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok szerint 370 család 1422 tagja üdült a társaság szervezésében, melyet a hévízi utószezoni üdültetés növelhet. Az üdültetésben részesülők száma jelzi, hogy az üdültetés térítési díjának több mint 50%-os emelése, illetve az önköltségi ár felé közelítése, csak az első elosztás időpontjáig beadott kérelmek számát befolyásolta. A társaság munkavállalói igénylik a cég által kedvezményes áron biztosított üdültetést, melyet a főszezoni lehetőségek közel 100%-os kihasználtsága is jelez Az üdültetési főszezon véget ért ugyan, de az üdültetés tapasztalatainak elemzése még hátra van. Az üdültetésben résztvevők által kitöltött elégedettségi felmérés segítheti munkánkat, a visszajelzések ismeretében kezdődik meg a év elképzeléseinek előkészítése. A cégvezetés és az érdekképviseletek között augusztus 26-án megkötött saját tulajdonú üdülők hasznosításáról szóló megállapodás a társasági szervezésű üdültetés biztosítását a továbbiakban is lehetővé teszi, mely révén 2009-ben is hasonló színvonalú ellátás megvalósulását reméljük. 14.