KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS"

Átírás

1 KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA II. ÉVF. 2. SZÁM

2 ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

3 \ Szerkeszti: a Szerkesztő Bizottság dr. Szalma László r. alez. (elnök), dr, Vámos Miklós ezds. (elnök h.), tagjai: Álmásiné, dr. Törőcsik Anna alez., dr. Bácsi Imre hb. alez., dr. Korda György hb. alez., dr. Németh Tibor alez., dr. Odler János hb. alez., dr. Pálfi Zoltán alez. (titkár), dr. Takács László r. alez. Szerkesztőség: Budapest, V., Apáczai Cseré János u. 10. Telefon: Felieilős kiadó: Dr. Pálfi Zoltán alezredes Készült: 450 példányban VK 11/2., a ZMKA nyomdájában A nyomdai munkáért felelős: Szapor László őrnagy.

4 TARTALOMJEGYZÉK 'IwDr. Takács László r. alez.: A rendőrség tagjai körében előforduló bűncselekmények kriminogén tényezői : 5 u a Dr. Erdély Jenő alez. és Almásiné, dr. Törőcsik Anna alez.: A pszi- P chopátiás személyiségű katonák büntetőjogi felelősségre vonásáról 15 / Dr. Jacsó János hb. alez.: A katonai ülnökök alkalmazásának elvi.f^-' és gyakorlati kérdései 27 jn«dr. Rácz Sándor r. alez.: A megelőzés helyzete és módszerei a Kaposvári Katonai Ügyészség gyakorlatában 39 j^ Dr. Nagy Géza r. szds.: A rendőrség közrendvédelmi állományú tagjai által elkövetett bűncselekmények elbírálásával kapcsolatos í szemléleti problémák 53 i Dr. Pásztor Imre hb. őrgy.: A külföldre szökés bűntettének minősíf- a tett esfeteiről 63 Dr. Balatoni Elemér r. őrgy:: A jogtalan előny követelésé és a hivatalos személyként elkövetett zsarolás elhatárolása 73 Dr. Meilinger Ferenc szds.: Egy gépjárművel elkövetett veszélyez- ' Yfí > tetés bűntettének nyomozási tapasztalatai 81 Dr. Deme Károly jogi főelőadó: A katonaorvos anyagi felelősségéről 87 Dr. Dingha László alez.: Általános felügyeleti komplex" vizsgálataink témái és módszerei 101 Dr. Gaál János r. őrgy.: A katona által elkövetett fegyelmi vétség és szabálysértés elhatárolásának gyakorlati problémái 109, Dr. Muraközi Gábor szds.: Hozzászólás dr. Odler János hb. alezredes: A szabálysértések parancsnoki fegyelmi hatáskörben történő elbírálásának néhány elvi és gyakorlati kérdése" c. cikkéhez 117 X Dr, Víg István ezds.: Katonai ügyészi küldöttség látogatása a Szovjetunióban- 123 Az IM. Katonai Főosztály munkadelegációja a Német Demokratikus Köztársaságban 131 A lengyel katonai ügyészi küldöttség látogatása hazánkban 135 Katonai ügyészi küldöttségünk látogatása az NDK-ban 135 Csehszlovák katonai igazságügyi delegáció Magyarországon 136 Kriminalisztikai tapasztalatcsere 136 FELHÍVÁS a katonai ügyészekhez a 20 éves a katonai ügyészi szervezet" c. kiállítás megszervezésére 139

5 C O A E P FFI A H H E rioanoakobhhk MHAHU.HH AacAo TaKaH! KpHMHHoreHHMe (paktopbi npec- TynACHHH paôothhkob MHAHIJHH FIoflnOAKOBHHK ElIO 3pfleAb H noflnoakobhhk AAMaHIHHe AilHa TopoMHK: O nphbagh6h]ih K yroaobhoh OTBCTCBCHHÖCTH COAflaTOB HMeiOUJHX nchxo" nathqeckyio 'AHHHOCT& rioflnoakobhhk k)cthi hh Hhoui HlO! nphhhhnnaabiibie H npakthheckhe Bonpocbi nphmehenhh BoeHHbix 3aceflaTeAeft noflnoakobhhk MHAHgHH IJJaHflOp PaHS FIoAOHîeHHe H MeTOflbl IJpOCpHAaKTHKH B npákthke KánoinBapcKOH BoeHHoű FIpoKypaTypw 39 KariHTaH mhahijhh Feaa Ha^b; Pacxosfcfle.HHH bo BsrAjiaax CBJiaaiiHbix c pacc- MOTpeHHeM npectynaehhh cobepmehhbix paóothhkamh coctaba oxpahw oöujectbehhoro nophflka mhahijhh 53 Mañop IOCTHIJHH HlWpe riactop: O KBaAH({)I^HpylOUÍHX OÖCTOflTeAbCTBaX npec- TypAéHHa no ae3eptapctby na 3arpaHHijy 63 Mañop MHAHijHH 3a9MCP BaAaToHu: Pa3rpanHqeHHe TpeőoBaHHH He3aKOHHoro Bbirofla ót uiahtaaía, cobepmehhoro floabíkhocthbim ahiiom 72 KanHTaH epchh MeHAHHrep: CAeflCTBemibie onbitbi fleaa no abtoabaphio 81 KDpHAHHecKHH TAaBpecpepeHT KapoAb $eme: O MaTepnaAbHoH otbetcbehhocth BoeHBpana 87 rioanoakobhhk AaCAO $HHra: TeMbI II MeTOflbI HaUlHX»KOMIlACKCHblX«npOBepoK b nopaflke oónjero Ha#3opa.. '...., 101 M a ñ o p MHAHLJHH HhOIU TaA! OpSKTHHeCKHe npoóaembl p a 3 r p a H H H e H H J I flhcghnahhaphoro npoctynka ot aflmhhhctpathbhoro npocrymca cobepmeh- HOrO COAflaTOM. 109 KanHTaH Ta6op MypaKoaii: Sawe^annH k ctatbe no.inoakobhhka jocthuiih ÍÍhoiii O^Aep:»HeKOTopbie TeopeTH l ieckjie h npakthieckhe Bonpocw pacc- MOTpCHHH KOMaHflHpaMH aflmhhhctpathbhblx npoctynkob B flhcijhnahhap- HOM nophflke« rioflnoakoßhhk HuiTBaH B«r: Bh3ht AeAerayHH BoeHHbix nponypopob b CCGP 123 îeaobaa AeAeraijHH BoeHHoro TAaB. ot^eaa M. KD. b T^P... Bh3ht teaeraijhh noabckhx bochhwx nponypopob b Haiueñ ctpahe Bh3Ht Hameñ BoeHHo-npoKypopcKOH AeAeragHH b r,z[p. HexocAOBaijKaîi BoenHo-fopHflHHecKafl aeaerayna b BeHrpHH.. OÔMeiI OnbITOM B OÖAaCTH KpHMHHaAHCTHKH riph3bib K BOCHHbIM npokypopam flaji 0praHH3alJHH BblCTaBKH «20-TH AeTHe BoeHHo-npoKypopcKoro annapata»

6 A rendőrség tagjai körében előforduló cselekmények kriminogén tényezői Irta: Dr. Takács László r. alezredes I A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség, magas veszélyességi fokkal tükrözi a társadalmi normák, elvek, szabályok, nézetek és eszmék egységes rendszerének negatív oldalát. A jelenség mozgástörvényei objektíve adottak, felismerhetők, meghatározhatók és befolyásolhatók. Összetevői: távolabbról a társadalom anyagi létalapjából, az ebből táplálkozó társadalmi erkölcsből, az ezt tükröző jogi törvényekből, konkrétságukban pedig az adott társadalom tagjainak viselkedésmódjából mutatható ki. Ennélfogva az egyén, mint a törvényekkel szembekerülő bűnelkövető, egyfelől determináltan cselekszik, amennyiben képtelen kivonni magát a létet meghatározó társadalmi törvények hatása alól, de másfelől, mert szabad akarattal rendelkezik a neki szabta határokon belül képes lehet megválasztani magatartásának irányvonalát. A bűnözés társadalmi szinten nem több egy adott időszakban elkövetett bűncselekmények és bűnelkövetők tömegénél. Mint folyamatot azonban teljessé és egyben társadalmivá, az egyedi esetek és elkövetők összességén túl csak azok a. törvényszerűségek teszik amelyek az esetek és a személyek sokaságát új jelenséggé formálják és mint új folyamatot, társadalmi szintre emelik. így a bűnözésben az egyes alkotó részek törvényszerűségei már feloldódik és magasabbszintű jelzőkkel társadalmi jelenséget tükröznek. A szintézis olyan erős, hogy az általános törvényszerűség alig kódolható le az egyes bűncselekményekre. A bűnözési folyamat mint minden társadalmi jelenség komplex összetevőinél fogva nehezen és csak hosszú távon szabályozható. A mozgásirányban, dinamikájában, szerkezetében és tömegében beálló változások okai sok más jelenség mélyén gyökereznek. A folyamatnak a társadalmi életre gyakorolt hatása is bonyolult és gyakran kiszámíthatatlan. Ez az oka, hogy az emberi magatartásokon keresztül jelentkező és rendkívül komplex rendszert képező bűnözés egyes jelenségei is csak más társadalmi jelenségek hátterébe helyezve egészében, ugyanakkor részei egységében és kölcsönös kapcsolatukban tanulmányozható. Akár az okok feltárása, akár hatáskifejtésük lehetőségének akadályozása a tanulmányozás célja. ' Az egyén szembenállása az adott jogi törvényekkel nem fejezhet ki ilyen magasszintű viszonyt. Ennélfogva az egyes bűnelkövető viselkedésmódja ennyire komplex tényezőkből álló skálán nem is mérhető. At egyén bűnös magatartásában a konkrét bűncselekményekben csak azok a közvetlen okok rajzolódnak ki, amelyek direkt módon meghatározói a szándék kialakításának, a végrehajtás elhatározásának, a tett ki-

7 vitelezésének. Beágyazva azokba a közvetlen körülményekbé, amelyek a tett végrehajthatóságának konkrét lehetőségét segítették vagy biztosították. Ennek a szétválasztásnak a megelőzés oldaláról van jelentős meghatározó szerepe és lényeges kihatása, mivel a két különböző szinr ten álló és értékbeli eltérést mutató jelenség (bűnözés mint tömeg bűnelkövetés mint egyedi jelenség) okainak megközelítése, felmérése és befolyásolása más-más eszközöket kíván anélkül, hogy nélkülözhetné a dialektikus kölcsönhatás állandó feltételezését. Az egyén számára azt a kérdést, hogy bűnelkövetővé válik vagy sem, nem a társadalom dönti el. A társadalom csupán mindkét variáns alapját, körülményeit és okát, összességében potenciális lehetőségét biztosítja. Ezen belül az egyén többnyire önmaga határoz, hogy bűnelkövető legyen vagy becsületes maradjon. A társadalom itt abban az alaphatásban jelentkezik, hogy milyen szinten alakította ki az egyéb létfeltételeit, alkatát, tudatát, gondolkodásmódját, környezetét, összességében milyen módon befolyásolta egyéniségét és életvezetését. A társadalom az egyén magatartását csak annyiban determinálja, amennyiben potenciálisan kizárólag az objektív okokat és feltételeket szolgáltatja ahhoz, hogy a társadalmilag tiltott viszony részesévé váljon, vagy attól távolmaradjon. A helyes magatartás megválasztására a negatív irányban kibontakozó szubjektív okok és feltételek hatásának tompítására az egyénnek kell elsősorban koncentrálni. Ezért a környezeti vagy szélesebb mértékben a társadalmi hatás csak befolyásolja, az egyéni adottság és elhatározás pedig meghatározza a cselekvés irányát. Így a hivátali hatalom mint társadalmi tényező, csak önmagában adja a visszaélés potenciális veszélyét, de ezt csak a hatalmat gyakorló egyén realizálhatja. A bűnelkövető egyén magatartása és a társadalom igényei, normatívái közötti ellentmondás megszüntetése csak a kommunista társadalomban várható. Közelítése, éleződés helyett a tompítása, az ellentmondás feloldása már a szocialista társadalomban is megindult. A létkörülmények változása a társadalom tudatformáló szerepének érvényesülése ber folyásolja az egyén viselkedését és beilleszkedési módját a törvénytisztelet irányába. Mindez tendenciájában képes csökkentexii az egyéni magatartás és a törvény közötti konfliktusok számát.. Ennélfogva a szocialista társadalom fejlődése olyan tényező, amely a társadalomellenes jelenségek kibontakozásának tendenciáját általánosságban csökkenti. Ha a bűnözést a társadalom sokféleképpen rendeződő egységén belül (osztályok, rétegek, csoportok, nemek, foglalkozások, civilek, katonák stb.) vizsgáljuk, egyértelmű az a következtetés, hogy a csoportok mindegyike a társadalmi törvények hatása alatt áll. Helyzetük hatást gyakorol a bűnözés tömegére, szerkezetére, jellegére és tendenciájára. Az azonos alap mellett viszont más lehet a szerkezete, jellege pl. a nők, a férfiak, a katonák vagy más csoportok bűnözésének, mint ahogy eltérő lehet bűnözésük tömege és tendenciája is. A kérdés ilyen bemutatása a címet adó témát annyiban közelíti meg, amennyiben a társadalom szerves részét képező fegyveres erők és testületek tagjaira is alapjaiban ugyanazok a bűnözést kiváltó törvényszerűségek hatnak. A bűnözés alapvető társadalmi okai ennélfogva a különös fegyelem alatt élő eme kategóriák embereit is azonos súllyal nyomják. E determinánsból fakadó potenciális veszély e szervezetek tagjai sorában is jelen van, hiszen viszonyuk egymáshoz, mint katonai sze-

8 melyeke es ezen keresztül a társadalomhoz mint állampolgároké pozitív ertelemben is, tehát társadalmilag elismert módon és negatív értelemben is, tehát társadalmilag tiltott módon valóságos. Következtetésképpen a fegyveres erőkön és testületeken belüli kriminalitás szerves része a társadalmi szinten jelentkező ilyen jelenségnek mind tomegeben, mind okaiban és alapjaiban. A társadalmi szinten kimutatható azonos vonások mellett a fegyveres erők és testületek speciális rendeltetesuknél és az erre épülő szervezetüknél fogva igen lényeges elteressel rendelkeznek. Ez a kriminalitás szerkezetét, dinamikáját elterítheti az altalánostól. Emellett befolyásolhatja annak tömegét is, mi- Vvel a hataskifejtés akadályozásában a szervezeti egységeknek igen ielentós szerepük van.. J ; A szorosabb kötelékbe tartozás ténye, fokozottabb felelősség követelese, az ala- es fölérendeltségi viszony, a részletesen szabályozott magatartasi normák stb. összességükben a katonai életviszonyok hatása a katonai szemelyekre jelentős teher. Más beilleszkedési formát követel de a közösségi erő is fokozottabb hatást vált ki. ennélfogva az egyén reagalasa e különleges életviszonyok között fokozottabb. De jelentősebb a hatasa árkörnyezet reagálásának is. Ennélfogva a megelőzés konkrétabb iormakat kaphat, hatványozottabban érvényesülhet, irányát.gyakran és kifejezetten a bűnelkövetés megakadályozása határozza meg. E, gondolatok figyelembe vételével vizsgáljuk meg a kriminálstatisztika es a bunuldozesi tapasztalatok egybevetése és elemzése alapján a fegyveres testületek egy bizonyos részének kriminalitását. A testületek egyiket jelen esetben a rendőrség jelenti, ezen belül is a Budapesti Katonai Ügyészség ílletekességi területén működő főkapitányságok személyi állomanyanak kore. amely a rendőri szervezetben előforduló bűncselekmenyek mintegy 30 40%-át adja. A kriminalitás ténye, dinamikája, szerkezete, erőssége -A bűnözés tényének, dinamikájának és szerkezetének mérése, a változások bemutatására, a kriminálstatisztika olyan mutatókat dolgozott ki amelyek a cselekményeket, ügyeket, az érintett személyeket stb a lakosság meghatározott számarányában mutatja. Nekünk szolgálati okokbol a kivetitesnek ezt az elfogadott módját mellőznünk kell Ezért az ugyanazon közigazgatási egységen belül működő rendőri szervek lényegeben valtozatlan létszámára építve alakítottuk ki mutató számainkat amelyek e szervek állományán belül előforduló bűntettek és tettesek összehasonlításán keresztül reprezentálják a kriminalitást. Azt a tényt, hogy a testületen belül a büntető törvények területére tartozó antiszociális magatartások léteznek, az adatok önmagukban igazoljak. Aranyaira, szerkezetére és jelemzőire pedig az utolsó öt év tényw- a gyakorlatból levont tapasztalatok alapján következtethetünk. Ha az 1966-ban elkövetett cselekmények vagy elkövetők számat (a ket bázisadat bármelyike alkalmas az arányok: bemutatására mert a területre az egy bűntett egy tettes jellemző) 100-nak vesszük á Kriminalitás erejet a következő összehasonlítás mutatja: % 70% 76% 76%

9 Az arányszámok egyértelműen bizonyítják, hogy' 1967-ben nemcsak tényszámaiban, de tendenciájában is olyan változás következett be, amely 1970-re 24%-os csökkenést jelez. A társadalom életében e fél évtized alatt bekövetkezett fejlődés- vitathatatlanul a rendőrség állományára is pozitív hatással volt. Ez a változás önmagában a szervezet tagjainál is csak nagy áttételeken keresztül volt képes hatást gyakorolni a kriminalitásra. Végülis az eredmény mögött meghúzódó társadalmi változások és a szervezeten belüli erőkifejtések az utolsó három évben csak a bűnözés szintentartásához", nem pedig további csökkentéséhez voltak elégségesek. A büntető útra tartozó antiszociális magatartás tanúsításában a döntő szerep az elkövetőt illeti. Attól függően változik a bűnözés erősségi foka, hogy mennyiben erősödik vagy gyengül az egyén hozzáállása a társadalmi követelményekhez. Tény, hogy jelen időszakban a közrendet, a személyi és vagyonbiztonságot, az állampolgárok jogait még egyes rendőrök ellen is védeni kell. Ennélfogva az az ellentmondás, amely a közrendet védő minden rendőr, és a közrendet sértő egyes rendőr magatartása között van, csak a személy hozzáállásának megváltoztatásával oldható fel. Ebben a szervezetnek és az ezen belül kialakult közvetlen környezetnek jelentős szerepe van. A rendőrségi szervezet katonai jellegénél fogva a szervezet tagjai pedig e jellegből adódó különös követelmények alapján mint környezeti hatás erőteljesen befolyásolhatják a. személyiség alakulását, az egyén általános és szolgálati magatartását. Ha ez a tényező jelentősebb szerepet kapna a profilaktikában, a rendőri környezet, a rendőrtársak és a közvetlen parancsnokok ráhatása méginkább kizárhatja, hogy a tettesek, bűncselekményeik jelentős ré- j szét szolgálati feladatuk közben, abban a környezetben kövessék el, amelyben szolgálati tevékenységüket társaikkal együtt naponta és rendszeresen kifejtik. A szolgálati ágak különböző szintű parancsnokainak ennélfogva erőteljesebben' számolniuk kell azzal, hogy a rendőri állás, beosztás, egyenruha és igazolvány lehetőséget, a szolgálattal együtt járó feladatok pedig j alkalmat kínálnak a bűnelkövetésre. A szolgálati utasítások végrehajtásának laza kezelése nemcsak a szolgálati rendet sértő fegyelmezetlenségek, hanem a bűnelkövetést elősegítő feltételek egyike is. j Ennek folytán a személyi állományra ható társadalmi, politikai és más j tényezők ; mellett a parancsnoki fegyelmező és nevelő munka, a sze- j mélyi állomány, részéről fegyelmezettebb magatartás tanúsítása a tör- j vénytisztelet erősödése és az igazságügyi szervek megelőző, bűnüldöző < és ítélkező gyakorlata csak együttesen és nagyobb intenzitás kifejtése I mellett lesz a jövőben is képes arra, hogy a bűnözés szinten maradása"' j helyett annak visszaszorítását eredményezze. Vizsgálnunk kell ezért, j, hogy a kriminalitáson belül melyek azok a tényezők, amelyek a jogellenes magatartások erősségét, szerkezetét, módozatait és közvetlen okait mutatják. j Az utolsó öt évben előforduló bűncselekmények kategóriájából a gya- j koriság és a folyamat változásának szemléltetésére néhány súlyosabb, i vagy gyakrabban előforduló és viszonylag súlyosabb bűncselekményt i emeltünk ki. Közülük is csak azok szerepelnek, amelyek tettesei ismertté j váltak. Ebben az összeállításban a kriminalitás szerkezete és dinamikája j az alábbi képet mutatja:

10 hivatali bűncselekmények, a sérülésit nem, vagy csak könnyű sérülést okozó bántalmazással szándékos vagyqni elleni bűncselekmények hivatalos személy közokirathamisítása hivatalos személy elleni erőszak, elöljáró elleni erőszák, garázdaság súlyos testi sértés, emberölés vagy annak kísérlete gondatlan veszélyeztetés ittas gépjárművezetés : ) Ezek az összcselekmény arányában: 199 5»% % % % % Az ismert tettesek kriminalitásának szerkezetét 1970-re nézve az egves bűncselekmény csoportokon belül az alábbi táblázat mutatja; mely szeaz elkövetők közül felelősségre vonásban részesülthivatali bűncselekményekért szándékos élet és testi épség elleni veszélyeztetésért közbizt. és közrend elleni bűncselekményekért emberi szabadság és méltóság megsértéséért katonai bűncselekményekért tulajdon elleni szándékos bűncselekményekért egyéb szándékos bűncselekményekért gondatlan bűncselekményekért 39,5% 10,4% 8,8% 5,1% 4,4% 2,5% 9i3% 20,0% A k te nyadatok bizonyítják, hogy a hatalom gyakorlásával összefüggésben kifejtett jogellenes rendőri tevékenység a rendőrség tagjai körében elofordulo bűncselekmények jelentős részét szolgáltatják. Az általuk vizsgált területen a rendőrök által elkövetett bűncselekmények az utolsó mindig 40% körül mozgott a hivatali hatalom gvakorlásának szabalyait buncselekmenyi fokon szándékosan sértő magatartások aránya., J L? " ^.f /o u körüli 1 részt a rendőröknek a magánszemélyként elkövetett szándékos bűncselekményei, alkotják, amelyeknek okait tekintve alig van kozuk a rendorseghez. E cselekmények jellemzői a kifogásolt eletvezetesbol adodo konfliktusok olyan levezetése, amelyeknek hajtóereje gyakran az ital, motívuma pedig a rendezetlen családi helyzet, a kiforratlan maganelet, a káros hatást gyakorló baráti kör, valamint a S m S módozafai 1^ ^ ^ ^ jogellenesen eeví^thá^ri^t^^+f részarányt a katonai jellegű szervezetbe tartozással egyuttjaro kötöttségek szándékos megsértéséből eredő konfliktusok adjak. E magatartasok többsége a szolgálati kötelezettségek elhanyagolá-

11 sából, a felsőbbség" személyével vagy akaratával történő szembehelyezkedésekből adódnak. Végül 20% körül mozog a gondatlan magatartásból eredő bűncselekmények aránya. Ezen belül túlnyomó többségben a gépjárművel, elhanyagolható arányban pedig a fegyver gondatlan kezelésével vagy gondatlan használatával megvalósított bűntettek szerepelnek. A bűncselekmények társadalmi megítélésének elfogadott mutatója a bírói ítélet. Erről a statisztika az ítéletek megoszlása, a végrehajtás módja és a büntetés időtartama szerint a következő képet mutatja: Szabadságvesztés börtönben 9,3% 0,5% munkahelyen 12,4%. 21,6% kat. fogdában 38,5% 37,4% felfüggesztve 36,5% 24,3% bírói figyelmeztetés vagy pénzfőbüntetés 3,3% 16,2% A szabadságvesztés időtartaim szeriinti megoszlása: 1 3 hónap 40% 40,3% 3 12 hónap 51% 54,9% 1 5 év 6% 4,8% 5 éven felül 3% A súlyosabb büntetések vagy a végrehajtás súlyosabb módozatai a statisztikában az összeshez viszonyítva elhanyagolható arányban szerepelnek. Ha ehhez azt is, hozzávesszük, hogy elenyésző (évente 10 alatt van) az előzetes letartóztatásban ítéletre váró rendőrök száma, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nem a cselekmények súlyát, hanem a tömegét kell a profilaktikai intézkedések irányába meghatározó tényezőként alapul venni. Ezekből az adatokból és a konkrét bűncselekmények feldolgozásából nyert tapasztalatok alapján levonható a testületen belül előforduló bűncselekményekről néhány általánosítható következtetés is. E következtetések egyaránt alkalmasak a kriminalitás közvetlen okainak megállapítására és csoportosítására, de a visszaszorításukra szolgáló intézkedések meghatározására is. A testületen belüli bűnelkövetés egyes jellemzői Rendszeresen újra termelődnek az állományon belül az olyan bűnelkövető egyedek, akik között a bűnelkövetésben kapcsolat nincs. A viszszaeső szinte kizárt (csak az enyhébb megítélésű, hivatali eljárásban való bántalmazás vagy a szolgálati bűncselekményeknél fordul elő, amelyek konzekvenciájukban nem* vetik fel az állomány viszony megszüntetésének kérdését), ennélfogva az elkövetők mindig tiszta előélettel jelentkeznek. Személyük és beosztásuk. előre kiszámítható, amennyiben

12 főleg a közrendvédelmi tiszthelyettesi állományból adott időszakonként megközelítően azonos számban és cselekménycsoportban válnak tettesekké. Az elkövetett bűncselekmények évek viszonylatában "is csaknem kizárólagosan eseti jellegűek, amennyiben főleg az adott alkalmak azonnali kihasználásán alapulnak. A szervezett, 'hosszan fontolt vagy bűnszövetségben elkövetett cselekmény ritka, eseti jelenség. Az össztársadalmi kriminalitással szemben a garázda jellegű, a tulajdon elleni és a súlyos megítélésű cselekmények kategóriáiba sorolt bűncselekmények tömegükben és tendenciájukban egyaránt csökkenő arányt mutatnak. Bűnözésről csak kriminológiai értelemben beszélhetünk (a bűntettek és elkövetők összessége bűnözéssel), egyébként csak eseti bűnelkövetéssel találkozunk, vagyis az egy bűntett egy tettes, nem pedig a folytatólagosság vagy a rendbeliség a kizárólagos. A testülethez tartozásból eredő kötelezettségek túlhajszolása (jogtalan bántalmazás, jogtalan kényszerítés, alaptalan intézkedés) továbbá a testülethez tartozásból eredő jogok magánérdekből történő gyakorlása jelentős számban, forrása a bűncselekmények elkövetésének. Ezek a cselekmények tömegüknél fogva erősen zavarják a hatalom gyakorlásának törvényességéhez fűződő fontos társadalmi érdekeket, még akkor is, ha egy részük a megsértett rend helyreállítását volt hivatva szolgálni, miután azokat jogellenes eszközökkel, erőszakolt hivatali érdekekkel motiváltan valósították meg. Másrészük, ami fokozza a káros hatást, abban jelentkezik, hogy a hatalom gyakorlásának csak látszatát tartalmazza, a valóságban kifejezetten és csak magánérdeket szolgál. A szolgálatban és szolgálaton kívül elkövetett bűncselekmények aránya többéves viszonylatban 40 : 60%. A szolgálatban elkövetők mintegy 50%-a olyan rendőr, aki abban a téves szemléletben cselekszik, hogy ezzel a szolgálat érdekeit védi (bántalmazás, kényszervallatás,' kényszerítés stb.), másik fele rendőri állását, hivatali helyzetét kifejezetten anyagi vagy más előnyök megszerzésére használja fel. Figyelemre méltó képet mutat a bűncselekmények mozgásiránya, amennyiben egyes kapitányságok állomáríyából éveken keresztül egyet,- len elkövetője sem kerül ki, máshol a bűncselekmény elkövetését éveken keresztül sem követi újabb, majd ismét lelepleződik néhány bűncselekmény. Vannak viszont olyan szervek is, ahonnan egymást követően jelentenek bűncselekményeket Főkapitánysági szintén viszont bármely időszakban összejön" megközelítően azonos számú, erősségű és típusú bűncselekmény, anélkül, hogy akár az elkövetési tevékenységben is lényeges változás volna felfedezhető. Pedig ezeknek a rendőrségnél rendszeressé" váló cselekményeknek az elkövetésre vagy az attól való tartózkodásra egyetlen rendőri szervezet tagjai sem rendelkeznek nagyobb adottsággal. Így a közrendet fenntartó rendőri szolgálat az ország bármely területén együtt jár a közrendet sértő állampolgárokkal szembeni intézkedéssel, mégis egyes területeken ismétlődően, máshol alig, helyenként pedig elő sem fordulnak a jogellenes kényszerintézkedések. Pl.: a büntető eljárásban konokul tagadó gyanúsítottak az eljárás helyétől függetlenül léteznek, mégis csak a szervek jelentéktelen hányadánál fordul elő a kényszerítésük. A vesztegetés bűntettének hordozója az az állampolgár, aki a jogos intézkedés következménye alól áldozatot sem kímélve" kísérel meg v

13 szabadulni. Mégis a megvesztegetett rendőr csak egyes szervek állományából kerül ki. Minden rendőri szerv és sok rendőr részt vesz a közúti forgalomban, mégis vannak főkapitányságok, amelyek állományából egy év alatt sem kerülnek ki balesetet okozó rendőrök, máshol viszont egész hulláma van a gondatlan veszélyeztetésnek. ' A bűncselekmények ilyen jellegű mozgása azt a tényt bizonyítja,, hogy a bűnelkövetés lehetősége az állományon belül potenciálisan jelen van. Mint ilyen veszély, a kisebb egységek szintjén rendkívül hullámzó módon realizálódik. Sokszor éveken keresztül elmarad, majd ismét jelentkezik. Főkapitánysági vagy jelen esetben a hét főkapitányság szintjén viszont már tömegében és szerkezetében is olyan tényező, amely minden magasabb szervnél adott, terjedelme, erősségi foka kiszámítható, csak éppen az nem ismert, hogy az adott időszakban az alárendelt szervek melyikénél fog jelentkezni. Az egyes, gyakrabban ismétlődő jogellenes magatartások olyan szintézise, amelyben csak az elkövetési tevékenység lényeges része az indító okok és a motívumok emelkednek ki, azt az egyértelmű következtetést adják, hogy a rendőrök által elkövetett tömegük vagy súlyuk miatt jelentősebb cselekmények ismérvei éveken keresztül változatlanok. A rendőri intézkedés alapjául szolgáló konfliktusok megoldása jogellenes eszközökkel, a törvényadta hatalom felhasználása önös érdekből, a magánéletben előforduló problémák rendezése" drasztikus formákban, az egyértelműen tiltó rendelkezések megszegése ( a rendőrnek többet szabad alapon"), és végül az anyagi kívánalmak kielégítéséből fakadó magatartások, amelyek jórészt a túlzott mértékű eseti, vagy a rendszeres alkoholizálás szövi át. (1969-ben a tettesek 17, 1970-ben pedig 23%-a ' volt a bűncselekmény elkövetése idején alkoholtól befolyásolt állapotban.) Ha ezek a bűncselekmények elkövetését elősegítő feltételek vagy bűncselekmények elősegítéséhez vezető nézetek bárhol, bármely állományban létezhetnek, szükséges az is, hogy' a realizálódásukkal szemben ne a jelenlegi, főleg passzív, hanem kezdeményező jellegű legyen a védekezés is. Ez viszont azt követelné,'hogy az a megelőző tevékenység, amely ma direkt vagy indirekt módon a jogellenes magatartások felszámolására irányul, ne várjon a bűncselekmény elkövetésére (hogy okot és példát találjon a megelőzésre) hanem számolva az előfordulás veszélyével, valóban a bűn megelőzése és ne a bűn követése céljából kerüljön megszervezésre. A potenciális veszély a jogellenes magatartás és a megelőző védekezés olyan dialektikus rendszert alkot, amelynek csak utolsó két alrendszere cserélődik állandóan, a profilaktika hatásfokától függően. Ehhez viszont helyi tényanyag vagy ezzel együtt, vagy anélkül a máshol már előfordult bűncselekményekről olyan információ kell, amely elegendő ahhoz, hogy több bűncselekmény kategóriában egyidejűleg és állandóan konkrét formában magas szinten tartsa a megelőzésre irányuló parancsnoki munkát. Ezzel szemben ma még főleg a kisebb szerveknél, de még a főkapitányságoknál is kevés, vagy nem kihasznált a saját tényanyag, így ezek birtokában vagy ezek hiányában csak spekulatív módon és csak a várható magatartások prognózisát képesek felállítani. Emiatt bírna nagy jelentőséggel, ha a helyi szervek főkapitánysági területen túlról is rendszeresen kapnának konkrét eseményekről ismerr

14 tetést, gyakrabban akár országos szintről is. így lehetne elejét venni pl. annak, hogy az egyik kapitányság fogdájában az őr mulasztása miatt előfordult őrizetes fegyveres öngyilkosságának lehetőségére máshol is felfigyeljenek és ne várják be azt az eseményt, amely majd a helyi megelőzési intézkedés tényanyaga lesz. (A kísérő büntetésvégrehajtási őrök fegyvereit a fogdaőr megőrzésre átvette, amelyhez az őrizetes hozzájutott.) Csak a vezetők informálása önmagában nem jelent megoldást. Szükséges, hogy az állomány tagjai, akik közül az elkövetők kikerülnek, megismerjék az értékelt cselekményeket, visszatérően értesüljenek a tiltott magatartások tenyéről és azok konkrét jogkövetkezményeiről is. Másrészt a vezetők a konkrét információk alapján hatáskörükben rendeljenek el olyan felméréseket, amelyek irányát az szabja meg, hogy az általuk vezetett szervnél milyen lehetőségek vannak az adott vagy hasonló esetek bekövetkezésének. Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a törvények hatályosulásáért egy adott területen a saját állomány irányában is az illetékes rendőri szerv vezetője a felelős, feladatát kézenfekvő módon képezi a hatályosulás lehetőségeinek biztosítása is. A részfeladatokat a központi szervek nem oldhatják meg, mivel az országos vezetői szintről vagy az igazságügyi központokból a bűnmegelőzést csak irányítani lehet. Az innen kapott információs \ anyag az adott terület vezetőinek szellemi készletévé válhat, és így alapjául szolgálhat az újratermelődő hiányosságok ellen szervezett vezetői tevékenységnek. Végső soron és mindezek alapján akár hosszabb távról szemlélve is tudomásul kell venni azt a tényt, hogy az adott rendőri területek személyi állományán belül a bűnelkövetések szintje változatlan. Le kell vonni ennek a megfelelő konzekvenciáját is, legalább annyiban, hogy ha az utóbbi 4 5 év bűnüldöző és bűnmegelőző gyakorlatát csak az eddig alkalmazott módszerekkel folytatjuk, a bűnözés szinten maradásánál nagyobb eredményt a jövőben sem várhatunk. Álláspontunk szerint a rendőrségen belül a kriminalitásnak legalább egy olyan tartománya adott, amelyen belül a cselekményeket az elkövetők tudatában tévesen elraktározott olyan ismeretanyag táplálja, amelynek kiiktatása fegyelmezettebb magatartás tanúsítását követelő, igényesebb parancsnoki munkával, rövid távon belül is megoldható. Ez a törvényileg tiltott, de egyes parancsnokok által eltűrt magatartási terület a hivatali bűntettek egyes kategóriáira vonatkozik. A testülethez tartozás és a testület tagjainak bűnelkövetése közötti összefüggés az esetek kb. 40%-ában közvetlen. Az e körben előforduló jogellenes magatartások egy része a hivatali hatalom gyakorlásával egyidejűleg jön létre, más része pedig éppen a hatalom jogtalan gyakorlása miatt bűncselekmény. Ennélfogva a testülethez tartozás a kriminalitásnak akkor hordozója, amikor a bűnös magatartás a hatalom gyakorlásával kapcsolatos. A büntetőjog ezeket a magatartásokat a hivatali és a hivatali jelleg felhasználásával elkövetett bűncselekményekben fogalmazza meg. Az ilyen jellegű magatartások szintézise két modell felállítását teszi lehetővé: A bűnös magatartást tanúsító elkövetőnek nem volt, és nem is lehetett felhatalmazása a hatalom gyakorlására. Ez esetben a szándék direkt

15 módon és kizárólagosan a jogellenes magatartáson keresztül olyan előny biztosítására irányult, amelynek megszerzésére a rendőrség tagjai sem kaphatnak felhatalmazást. A cél tehát a rendőrség állományába tartozás puszta tényéből eredő hatalom adta lehetőség felhasználása egyéni érdekek által motiváltan. Ezek az egyéni érdekek a gyakorlatban a haszonszerzésre, vagy testi kapcsolat kiépítésére irányultak. A másik modellben az elkövető hivatali hatalmát jogszerű felhatalmazás birtokában gyakorolja. Célja valamilyen törvénysértő állapot megállapítására vagy felszámolására irányul. Viselkedésmódja vagy módszere azonban tiltott, ennélfogva ez a hátrány, amit az intézkedés alatt állónak okoz, jogellenes. Ebben a modellben a tettes társadalmi érdeket szolgál, de közben a cselekménysorozat adott szakaszaiban a társadalmi érdekkel szemben is vét. Magatartását az a téves felfogás befolyásolja, hogy a szolgálni kívánt érdeket, akár jogsértéssel is, de meg kell valósítani, vagy a később más hatóság által sorra kerülő jogos és törvényes hátrányokozás hatékonyabban érvényesül, ha az intézkedéssel együtt alkalmazott jogtalan erőszakra, az intézkedés alatt álló emlékezni fog. A két modell közötti különbségtételnek a megelőzés oldaláról van jelentősége. A második csoportnál ugyanis, ahol a bűnelkövetésre irányuló szándék a társadalmi érdekbe beágyazottan jelentkezik, annak az alapvető követelménynek a tudatosítását követeli meg; hogy a társadalmi érdek ilyen módszerekkel vagy ilyen indokokkal nem szolgálható. Ennélfogva az e modell köré csoportosítható cselekmények számának csökkentésére vagy megszüntetésére a lehetőségek hatványozottabban adottak. Végülis ez az a terület, amelyen belül elsősorban a közvetlen parancsnokok, a nevelés és a követelménytámasztás eszközein keresztül hatásosan tevékenykedhetnek.

16 \ A pszichopátiás személyiségű katonák büntetőjogi felelőségre vonásáról 1 Irta: Dr. Erdély Jenő alezredes és Almásiné, Dr. Törőcsik Anna alezredes. A Katonai Jog és Igazságszolgáltatás évi 1. számában jelent meg dr. Pásztor Imre hb. őrgy. tanulmánya A katonai szolgálatra alkalmatlanság speciális büntetőjogi kérdései" címmel. A szerző gyakorlati tapasztalatok gyűjtése céljából felmérést végzett a címben megjelölt problémakörben. Cikkében konkrét problémaként veti fel a katonai szolgálatra alkalmatlan személyek által elkövetett katonai bűncselekmények miatti büntetőjogi felelősségre vonás tekintetében fennálló különböző nézeteket. Rámutat arra, hogy egyes vélemények szerint kérdéses, fennáll-e egyáltalán a büntetőjogi felelőssége azoknak, akik a katonai szolgálattal összefüggő bűncselekmény elkövetése esetén, utólagos szakértői megállapítás szerint már a behívás idején, illetve a bűntett elkövetésekor katonai szolgálatra alkalmatlanok voltak. Foglalkozik az ellentétes nézetet hirdetők véleményével is, mely szerint a katonai szolgálatra alkalmatlanság ténye nem jelent semmiféle korlátozó tényezőt a büntetés kiszabásánál, ezért a törvény teljes szigorát kellene alkalmazni az ilyen elkövetőkkel szemben, ha akaratelhatározó képességük teljes birtokában voltak, felismerték cselekményük társadalomra veszélyességét és javukra a Btk. 21. (1) és (2) bekezdésében foglalt körülmények nem állapíthatók meg. Dr. Pásztor őrgy. a problémakör felvetése és fentiek szerinti elkülönítése mellett az ezzel kapcsolatosan jelentkező ellentmondások további lehetőségeire is rámutat; a kérdés bonyolultsága miatt azonban nem vállalkozik annak megoldására. Helyesen felismeri és felismerésének hangot is ad, mely szerint a megoldás további elmélyült vizsgálódást, az összes nézetek világos feldolgozását, az ütközési felületek egyeztetését, végül megalapozott következtetések levonását igényli. A szerző munkájában ismerteti és fejlődésében mutatja be a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának évek során kialakított iránymutató gyakorlatát az eseti döntések tükrében. E körben is megelégszik azonban azzal a megállapítással, hogy végleges, egységes, minden igényt kielégítő elvi döntésre még nem tud támaszkodni a katonai igazságszolgáltató és jogalkalmazó gyakorlat. E szerény igényű tanulmány keretében mi is folytatni kívánjuk az említett problémával kapcsolatba álló, már felvetett vagy azok mellett 'Vita-cikk.

17 jelentkező összefüggések feltárását és kimunkálását, melyek talán köze- ; lebb visznek bennünket az immár közérdeklődés előterében álló téma teljes megértéséhez. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben kevesebb félre-, értés és nézeteltérés merüljön fel a katonai szolgálatra alkalmatlanság és a vonatkozó büntetőjogi felelősség megítélésében. A problémát első- í sorban a pszichopátiás személyiségszerkezetük miatt katonai szolgá- I latra alkalmatlan elkövetők büntetőjogi felelőssége tekintetében vonjuk j tüzetesebb elemzés alá. j a) Ismertetni kívánjuk a pszichopátiás személyiségszerkezet jellem-, j zőit figyelemmel arra, hogy tapasztalataink szerint még nem minden jog- j alkalmazó tudatában tükröződnek helyesen az idetartozó orvosi, illetve j jogtudományi fogalmak. b) Az előbbi pontban említettekkel összefüggésben kívánunk rámutatni j a pszichopathákkal kapcsolatban követendő eljárási és jogpolitikai köve- I telményekre. j c) Bizonyítani fogjuk a katonai bűncselekményt elkövető személyekkel szembeni eljárás céljának megfelelően a katonai fegyelmi érdekek, a néphadsereg érdekeinek elsődlegességét összhangban a Btk ában.; foglalt követelményekkel. d) Ismertetjük a témakörhöz tartozó és a jogalkalmazás körében vétett tévedéseket ismétlődésük megelőzése érdekében. I. Az ítélkezés törvényessége feletti felügyeleteink során, valamint az, eseti bűnügyek másodfokú elbírálása kapcsán időről-időre visszatérő problémaként jelentkezett a katonai ügyészségek és bíróságok gyakorlatában a pszichopátiás személyiségű katonák büntetőjogi felelősségének megítélése a katonai alkalmatlanság és a büntetőjogi beszámíthatóság relációjában. Az eseti ügyekben jelentkezett ellentmondások feloldására ; a másodfokú eljárásban többé-kevésbé megnyugtató állásfoglalások születtek. Nem tagadható az sem, hogy e határozatok nyomán újabb ellentmondások is jelentkeztek. A probléma elméleti oldalának kidolgozására elszigetelt kísérletek is történtek. A Katonai Főügyészség már 1966-ban vizsgálta a szellemi, fogyatékos katonák kriminalitásá"-t, 1967-ben a személyiség- és tudat-, zavarok büntetőjogi értékelésével" foglalkozott egy vizsgálatunk, ban pedig a Büntethetőséget és katonai alkalmasságot korlátozó tényezők elbírálása" c. vizsgálat törekedett a bennük felvetett jogelméleti es' jogalkalmazási problémák részbeni megoldására. Az időbeli és témaköri) széttagoltság miatt azonban egyik vizsgálat mondanivalója sem volt alkalmas a kérdéskomplexum egységes feltárására még kevésbé egységes: joggyakorlat kialakítására. A katonai bíróságok és a Katonai Kollégium^ törekvéseit Pásztor őrgy. említett cikke részletezte. A probléma elméleti oldalának egységes kidolgozására tehát csak nap-; jainkban kerülhetett sor. Ebben szerepe van annak is, hogy a gyakorlati'

18 munkában tevékenykedő katonai ügyészek és bírák egy része előtt korábban nem voltak tisztázottak a vitatott fogalmak. Nem ismerték fel a különbségeket, illetve gyakran egyazon elbírálás alá vették á gyengeelméjűeket a pszichopatákkal. Csak a legutóbbi időkben észlelt nagyobb és általánosabb érdeklődés hatására került sor a téma részletesebb megvizsgálására az MSZMP Katonai Igazságügyi Szervek VB által kijelölt munkaterv keretében. A Pártbizottság jelentését időközbén az alapszervek is megvitatták. Ugyancsak foglalkozik a kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma és iránymutatást készül adni a pszichopathia büntetőjogi megítéléséhez. Nem okozott és nem okoz gyakorlati nehézséget az ügyek elbírálása á katonai büntető eljárásban, ha az utólag pszichopátiának talált katona köztörvényi bűncselekményt követett el. Még akkor is problémamentes a megoldás, ha a tett végrehajtásának objektív feltételei a katonai életviszonyokhoz kapcsolódnak. (Pl. szökés közben az igazoltató rendőr lelövése.) Problémamentes volt a gyakorlat az elmebeteg elkövetők tekintetében is, bármilyen bűncselekményük elbírálásánál. Az említett kategóriába sorolható esetek példáiban ugyanis a büntethetőségre nincs kihatása annak, a körülménynek, hogy a terhelt katonai szolgálatra alkalmatlanná, vált, vagy erre már eleve alkalmatlan volt. Irányadónak helyesen csak,a büntetőjogi beszámíthatóságot tekintették. A büntetőjogi felelősség problémája katonai bűntettek elbírálásánál olyan ügyekben jelentett jogalkalmazási bizonytalanságot, amelyekben az eljárásba bevont katonai igazságügyi elme- és idegorvos szakértők az általuk megállapított és szakértői véleményükben kóros személyiségszerkezetnek" jelzett pszichopátia miatt az elkövető katonai alkalmatlanságát véleményezték, ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy állapotuk a tett társadalomra veszélyességének felismerésében nem, vagy csak kismértékben volt korlátozó tényező. Szakértőink a kóros személyiségszerkezet" gyűjtőfogalom alá általában a pszichopátiás személyiségzavart sorolják. A kóros személyiségzavar" rnint szakértői terminológia nem jelenti azt, hogy a katonai igazságügyi elmeszakértők a személyiség pszichopátiás zavarát betegségnek, vagy mindig betegségnek tartanák. Nem állásfoglalás tehát abban a legújabban felmérült vitában, amely a pszichopátia két alakzataként megkülönböztetést tesz a kóros" és a nem kóros, de rendellenes" személyiségszerkezet között, ezen állapot eredete szerint. E cikk keretében csak röviden a további félreértések elkerülése céljából térünk ki arra, hogy a fentiek szerinti szétválasztás azt célozná, hogy differenciáltabbá tegye az ítélkezést a pszichopatákra hatékony büntetési célok tekintetében. A kóros" eredetű pszichopátia a szervezet idegrendszeri vagy más szervi megbetegedésének következménye, olyan feltétel tehát, amely a személyiség alakulásában determináns tényező lehet, tehát a büntetőjogi beszámíthatóságot is korlátozhatja, Mint ilyen ; az elmebetegség fogalmi körébe is bevonható lenne. 3 17

19 A nem kóros, de rendellenes" személyiségszerkezet diszharmóniás zavarát nem a szervezet betegsége, hanem ártalmas környezeti tényezők, névelőhatások idézték elő. Ezért a környezeti ártalmak hatására kialakult személyiségzavar következtében bűnöző egyén büntetőjogi 'beszámíthatóságát ezen állapota rendszerint nem korlátozza. Az elkövető szociális eredetű személyiségzavara nem sorolható a büntethetőséget korlátozó tényezők közé. Hangsúlyozzuk, hogy tanulmányunkban e vitát nem kívánjuk eldönteni, és a magunkénak csupán azokat a következtetéseket valljuk, melyeket a hatályos törvény, a Btk számunkra levonni enged, és azokkal a szakértői véleményekkel összefüggésben, melyeket nekünk a katonai igazságügyi orvosszakértők terjesztettek elő. Ismételjük tehát, hogy a katonai igazságügyi elmeszakértők a pszichopathiát mindig kóros személyiségszerkezetnek" véleményezték, nem differenciálták azt a személyiségzavar eredete szerint, ellenben a büntetőjogi beszámíthatóság tekintetében nem, vagy csak kismértékben tartották korlátozó tényezőnek. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a szakértők a pszichopátiás személyiségű elkövetőknél is véleményeznek olykor jelentős, vagy súlyos fokú korlátozottságot a büntetőjogi beszámíthatóságuk tekintetében. Ez esetekben azonban a korlátozottság a bűntett elkövetésekor releváns aktuális tudati állapothoz társul: Azt jelenti tehát, hogy a büntetőjogi beszámíthatóság tekintetében nem korlátozott pszichopatánál a tett elkövetésekor olyan tudatzavar, (pl. alkoholos befolyásoltság) tudatbeszűkülés (düh-reakció, indulat) állott fenn, amely tettének társadalomra veszélyességének felismerésében korlátozta. Bár nem tartozik szorosan az általunk felvetett kérdéshez, de megjegyezzük, hogy az utóbbi esetekben a tudatzavar fogalmi körébe tartozó olyan kérdések megítéléséről van szó, melyet a Btk alapján törvényes lehetőségünk van elbírálni. A pszichopátiás személyiségzavar az elkövető olyan állapota, amelyre a Btk. 21. szerinti elbírálás nem vonatkozhat. A pszichopaták nem elmebetegek, nem gyengeelméjűek és általában olyan tudatzavarban sem szenvednek, amely cselekményük társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében vagy akaratelhatározó képességük gyakorlásában korlátozó tényező lenne. A katonai bíróságok, de méginkább a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának büntetéskiszabási gyakorlatában az utóbbi években helyenként megközelítően azonos nézőpont alakult ki a katonai bűntettet elkövető gyengeelméjű, valamint a pszichopata terheltek felelősségre vonásában. A büntetések nem tükrözték azt a lényeges különbséget, ami büntetőjogi beszámíthatóságuk különbözősége folytán feltétlenül indokolt lett volna, még akkor is, ha katonai szolgálatra egyaránt alkalmatlanok. Az ítélkezés előterébe a katonai alkalmatlanság'ténye quasi úgy jelentkezett, mintha az a büntethetőség akadálya vagy korlátozó tényezője volna. Tapasztalataink szerint tehát az ítélkezési gyakorlatban a katonák büntethetősége katonai alkalmasságuk objektív feltételétől függően alakult.

20 Ez a gyakorlat esak akkor helyeselhető, ha a katonai alkalmatlanságot eredményező állapot egyben büntethetőséget kizáró vagy korlátozó tényező is. (Btk. 21..) A pszichopaták katonai büntetőjogi felelősségre vonása az ítélkezési gyakorlatban sokszor a gyengeelméjűekre jellemzővel azonosan alakult. Ez a megegyező gyakorlat főleg azért helyteleníthető, mert a pszichopátia a büntethetőséget korlátozó vagy kizáró okok egyikével sem azonos. A pszichopátia azonban katonai szolgálatra éppúgy alkalmatlanságot jelent, mint a gyengeelméjűség a H 2. Utasítás értelmében. Helytelen azonban ebből a tényből annak a gyengeelméjűséggel azonos beszámíthatóságot korlátozó tényezőkénti értelmezésére jutni. A pszichopátiás személyiségű elkövető állapota azért különbözik a Btk ában felsorolt tényezők mindegyikétől, mert épelméjű, és általában a tett elkövetésekor is tiszta tudattal, normális értelemmel rendelkezik. A személyiségszerkezet pszichopátiás zavara, ha nem korlátozza az elkövetőt cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, büntethetőségének sem lehet akadálya. A Btk a a katonákra vonatkozó külön rendelkezések között sem tartalmaz olyan kiegészítő rendelkezést, melynek alapján a katonai szolgálatra való alkalmatlanság a katonai büntetőjogi beszámíthatóságra kihatással lenne. A pszichopaták személyiségszerkezetét ugyanis az érzelmi, akarati tulajdonságok diszharmóniája, az elkövető jellemének fogyatékosságai, erkölcsi meggyőződésének hiánya stb. miatt állapítják meg. Szemben az elmebeteggel, gyengeelméjűvel, tudatzavarban szenvedő elkövetővel, a pszichopata ismeri, megérti, tudatával átfogja a társadalmi (ezen belül a katonai) követelményrendszert és annak teljesítésére objektíve képes. Ámde akaratgyengesége, érzelmi labilitása, jellembeli és erkölcsi fogyatékosságai folytán személyes és közvetlen érdekeinek megfelelő egyben társadalomellenes magatartást követ. A pszichopatáknál a bűntett akarati elhatározásához és végrehajtásához szükséges tudati-kontroli funkciója ép. A személyiség pszichopátiás zavarai rendszerint környezeti ártalmak, rossz nevelési hatások eredményei, melyek a környezeti feltételek változtatásával és neveléssel korrigáihatók. E nevelési tényezők közül a büntetés nevelő hatása sem rekeszthető ki, ugyanakkor nem szabad lemondani megbüntetésükről, annak másokra gyakorolt visszatartó hatása érdekében sem. II. A pszichopátia fogalmának fentiek szerinti ismertetése után térjünk vissza a büntetőjogi felelősség gyakorlati problémáira. Dr. Pásztor Imre őrgy. cikke is számos adatot tartalmaz a pszichopátiás személyiségű katonákra vonatkozó ítélkezés problémáiról. A bennünket leginkább foglalkoztató kérdés a büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálata és a helyes mérték megtalálása. Pásztor elvtárs fejlődésében vizsgálja a katonai kollégium ítélkezési gyakorlatát és abból egyértelműen vonja le azt a következtetést, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlanság nyomatékos" enyhítő kö-

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN 2012. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 2062-2082 3 I. B E V E Z E T É S A rendőrség legalapvetőbb

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület! Ügyszám: 14050/1058/2013. ált. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY Cím: 7500 Nagyatád Zrínyi u.7. / Pf.:14. Tel :82/553-210 / BM: 03-23/55-11 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu T Á J É K

Részletesebben

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A ÉVEKBEN BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS RENDŐR SÉRTETTEK A 2004-2008. ÉVEKBEN 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1417-6688 - 3 - I. B E V E Z E T É S A rendőrök

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015. 1 Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 215. VI. Hogyan minősíti összességében a településen végzett rendőri tevékenységet? kérdésre adott válaszok megoszlása (értékelési skála 1 5) 211 2,96% 18,65%

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1

ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1 LEGFŐBB ÜGYÉSZ Ig. 199/1968. Legf.Ü.sz. MÁSO LAT. 1 A legfőbb ügyész 3/1968. számú utasítása a közúti közlekedési szabályok megszegői felelősségre vonásának egyes kérdéseiről. I. A közúti közlekedés rendjének

Részletesebben

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2011. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 3 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2010-ben

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

Erdélyi Gábor r. alezredes kapitányságvezető-helyettes február 22.

Erdélyi Gábor r. alezredes kapitányságvezető-helyettes február 22. Erdélyi Gábor r. alezredes kapitányságvezető-helyettes 217. február 22. Az Egri Rendőrkapitányság megítélése az önkormányzati felmérések alapján 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 3,99 4,18 4,3 214. év 215. év 216. év

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó Kétegyháza Nagyközség közrendjéről, közbiztonságáról

T Á J É K O Z T A T Ó Kétegyháza Nagyközség közrendjéről, közbiztonságáról Gyulai Rendőrkapitányság 5700 Gyula, Béke sugárút 51. Pf.:67. Tel: 06-66/361-644 Fax: 06-66/361-644 e-mail: gyula.rk@bekes.police.hu Ügyszám: 04030/2089/2012/ ált. Tisztelt Képviselő-testület! T Á J É

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZMSZ 7. sz. melléklete DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal)

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve

Az Országos Kriminológiai Intézet évi munkaterve Az Országos Kriminológiai Intézet 2015. évi munkaterve KUTATÁSI FELADATOK A.) Kiemelt főirányokban folytatandó kutatások Első főirány: Társadalom és bűnözés 1. A felnőttek és gyerekek közötti bántalmazás

Részletesebben

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések 3.napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról és ehhez kapcsolódóan

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége). AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.6) A tényállás jelentés-tartalmai; a tárgyi oldal tényállási elemei (elkövetési tárgy, elkövetési magatartás, az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek, az eredmény, az okozati összefüggés)

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó SOPRONI RENDŐRKAPITÁNYSÁG V E Z E T Ő J E H-9400 Sopron, Lackner Kristóf utca 5. Telefon/Telefax: 0036-99-314-048 BM Telefon: (21)-46-40, (21)-46-41, BM Telefax: (21)-46-07 E-mail: sopronrk@gyor.police.hu

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK ÁBTL - 4.2. -10-24/8/1968 /1. 8. számú. Budapest, 1968. évi március hó 30-án

UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK ÁBTL - 4.2. -10-24/8/1968 /1. 8. számú. Budapest, 1968. évi március hó 30-án BELÜGYMINISZTÉRIUM Szám: 10-24/8/1968. Szolgálati használatra! 1460 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 8. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1968. évi március hó 30-án ÁBTL - 4.2. -10-24/8/1968

Részletesebben

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Az alkohol és hatása (vizsgálati területek, módszerek) Tóth Mihály Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Alkohológia felső fokon Pécs, 2011. november 9. Szociológia Pszichológia Orvostudomány (élettan,

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének. 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének. 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete A Közterület-felügyeletről A rendelet kihirdetve: V árpalota, 1995. szeptember 11.

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály Jobb megelőzni a bűntetteket, mint büntetni azokat. Ez a fő célja minden jó törvényhozásnak... Meg akarjátok előzni a bűntetteket?

Részletesebben

Balassagyarmati Törvényszék évi ügyelosztási rendjét

Balassagyarmati Törvényszék évi ügyelosztási rendjét Elnöke 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2. t. 06.35 501-234 f. 06 35 501-234 e. birosag@balassagyarmatit.birosag.hu www.birosag.hu/balassagyarmatitorvenyszek.birosag.hu/ 2015.El. III.A.1/5. szám A

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

Diákjogi szektor 2008.

Diákjogi szektor 2008. Diákjogok érvényesülése 14, 15 Diákjogi szektor 2008. Hatóságok és szervezetek a diákjogok iskolán belüli védelmében dr. Jásper András előadása Kezdeményezze, hogy az ellenőrzési joggal rendelkezők végezzenek

Részletesebben

Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Szervezeti és működési szabályzat 32. sz. melléklete Elfogadva: 2005. május 10., hatályba lép: 2005. május 18-án Utolsó módosítás: 2016.

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben