KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS"

Átírás

1 KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA II. ÉVF. 2. SZÁM

2 ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

3 \ Szerkeszti: a Szerkesztő Bizottság dr. Szalma László r. alez. (elnök), dr, Vámos Miklós ezds. (elnök h.), tagjai: Álmásiné, dr. Törőcsik Anna alez., dr. Bácsi Imre hb. alez., dr. Korda György hb. alez., dr. Németh Tibor alez., dr. Odler János hb. alez., dr. Pálfi Zoltán alez. (titkár), dr. Takács László r. alez. Szerkesztőség: Budapest, V., Apáczai Cseré János u. 10. Telefon: Felieilős kiadó: Dr. Pálfi Zoltán alezredes Készült: 450 példányban VK 11/2., a ZMKA nyomdájában A nyomdai munkáért felelős: Szapor László őrnagy.

4 TARTALOMJEGYZÉK 'IwDr. Takács László r. alez.: A rendőrség tagjai körében előforduló bűncselekmények kriminogén tényezői : 5 u a Dr. Erdély Jenő alez. és Almásiné, dr. Törőcsik Anna alez.: A pszi- P chopátiás személyiségű katonák büntetőjogi felelősségre vonásáról 15 / Dr. Jacsó János hb. alez.: A katonai ülnökök alkalmazásának elvi.f^-' és gyakorlati kérdései 27 jn«dr. Rácz Sándor r. alez.: A megelőzés helyzete és módszerei a Kaposvári Katonai Ügyészség gyakorlatában 39 j^ Dr. Nagy Géza r. szds.: A rendőrség közrendvédelmi állományú tagjai által elkövetett bűncselekmények elbírálásával kapcsolatos í szemléleti problémák 53 i Dr. Pásztor Imre hb. őrgy.: A külföldre szökés bűntettének minősíf- a tett esfeteiről 63 Dr. Balatoni Elemér r. őrgy:: A jogtalan előny követelésé és a hivatalos személyként elkövetett zsarolás elhatárolása 73 Dr. Meilinger Ferenc szds.: Egy gépjárművel elkövetett veszélyez- ' Yfí > tetés bűntettének nyomozási tapasztalatai 81 Dr. Deme Károly jogi főelőadó: A katonaorvos anyagi felelősségéről 87 Dr. Dingha László alez.: Általános felügyeleti komplex" vizsgálataink témái és módszerei 101 Dr. Gaál János r. őrgy.: A katona által elkövetett fegyelmi vétség és szabálysértés elhatárolásának gyakorlati problémái 109, Dr. Muraközi Gábor szds.: Hozzászólás dr. Odler János hb. alezredes: A szabálysértések parancsnoki fegyelmi hatáskörben történő elbírálásának néhány elvi és gyakorlati kérdése" c. cikkéhez 117 X Dr, Víg István ezds.: Katonai ügyészi küldöttség látogatása a Szovjetunióban- 123 Az IM. Katonai Főosztály munkadelegációja a Német Demokratikus Köztársaságban 131 A lengyel katonai ügyészi küldöttség látogatása hazánkban 135 Katonai ügyészi küldöttségünk látogatása az NDK-ban 135 Csehszlovák katonai igazságügyi delegáció Magyarországon 136 Kriminalisztikai tapasztalatcsere 136 FELHÍVÁS a katonai ügyészekhez a 20 éves a katonai ügyészi szervezet" c. kiállítás megszervezésére 139

5 C O A E P FFI A H H E rioanoakobhhk MHAHU.HH AacAo TaKaH! KpHMHHoreHHMe (paktopbi npec- TynACHHH paôothhkob MHAHIJHH FIoflnOAKOBHHK ElIO 3pfleAb H noflnoakobhhk AAMaHIHHe AilHa TopoMHK: O nphbagh6h]ih K yroaobhoh OTBCTCBCHHÖCTH COAflaTOB HMeiOUJHX nchxo" nathqeckyio 'AHHHOCT& rioflnoakobhhk k)cthi hh Hhoui HlO! nphhhhnnaabiibie H npakthheckhe Bonpocbi nphmehenhh BoeHHbix 3aceflaTeAeft noflnoakobhhk MHAHgHH IJJaHflOp PaHS FIoAOHîeHHe H MeTOflbl IJpOCpHAaKTHKH B npákthke KánoinBapcKOH BoeHHoű FIpoKypaTypw 39 KariHTaH mhahijhh Feaa Ha^b; Pacxosfcfle.HHH bo BsrAjiaax CBJiaaiiHbix c pacc- MOTpeHHeM npectynaehhh cobepmehhbix paóothhkamh coctaba oxpahw oöujectbehhoro nophflka mhahijhh 53 Mañop IOCTHIJHH HlWpe riactop: O KBaAH({)I^HpylOUÍHX OÖCTOflTeAbCTBaX npec- TypAéHHa no ae3eptapctby na 3arpaHHijy 63 Mañop MHAHijHH 3a9MCP BaAaToHu: Pa3rpanHqeHHe TpeőoBaHHH He3aKOHHoro Bbirofla ót uiahtaaía, cobepmehhoro floabíkhocthbim ahiiom 72 KanHTaH epchh MeHAHHrep: CAeflCTBemibie onbitbi fleaa no abtoabaphio 81 KDpHAHHecKHH TAaBpecpepeHT KapoAb $eme: O MaTepnaAbHoH otbetcbehhocth BoeHBpana 87 rioanoakobhhk AaCAO $HHra: TeMbI II MeTOflbI HaUlHX»KOMIlACKCHblX«npOBepoK b nopaflke oónjero Ha#3opa.. '...., 101 M a ñ o p MHAHLJHH HhOIU TaA! OpSKTHHeCKHe npoóaembl p a 3 r p a H H H e H H J I flhcghnahhaphoro npoctynka ot aflmhhhctpathbhoro npocrymca cobepmeh- HOrO COAflaTOM. 109 KanHTaH Ta6op MypaKoaii: Sawe^annH k ctatbe no.inoakobhhka jocthuiih ÍÍhoiii O^Aep:»HeKOTopbie TeopeTH l ieckjie h npakthieckhe Bonpocw pacc- MOTpCHHH KOMaHflHpaMH aflmhhhctpathbhblx npoctynkob B flhcijhnahhap- HOM nophflke« rioflnoakoßhhk HuiTBaH B«r: Bh3ht AeAerayHH BoeHHbix nponypopob b CCGP 123 îeaobaa AeAeraijHH BoeHHoro TAaB. ot^eaa M. KD. b T^P... Bh3ht teaeraijhh noabckhx bochhwx nponypopob b Haiueñ ctpahe Bh3Ht Hameñ BoeHHo-npoKypopcKOH AeAeragHH b r,z[p. HexocAOBaijKaîi BoenHo-fopHflHHecKafl aeaerayna b BeHrpHH.. OÔMeiI OnbITOM B OÖAaCTH KpHMHHaAHCTHKH riph3bib K BOCHHbIM npokypopam flaji 0praHH3alJHH BblCTaBKH «20-TH AeTHe BoeHHo-npoKypopcKoro annapata»

6 A rendőrség tagjai körében előforduló cselekmények kriminogén tényezői Irta: Dr. Takács László r. alezredes I A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség, magas veszélyességi fokkal tükrözi a társadalmi normák, elvek, szabályok, nézetek és eszmék egységes rendszerének negatív oldalát. A jelenség mozgástörvényei objektíve adottak, felismerhetők, meghatározhatók és befolyásolhatók. Összetevői: távolabbról a társadalom anyagi létalapjából, az ebből táplálkozó társadalmi erkölcsből, az ezt tükröző jogi törvényekből, konkrétságukban pedig az adott társadalom tagjainak viselkedésmódjából mutatható ki. Ennélfogva az egyén, mint a törvényekkel szembekerülő bűnelkövető, egyfelől determináltan cselekszik, amennyiben képtelen kivonni magát a létet meghatározó társadalmi törvények hatása alól, de másfelől, mert szabad akarattal rendelkezik a neki szabta határokon belül képes lehet megválasztani magatartásának irányvonalát. A bűnözés társadalmi szinten nem több egy adott időszakban elkövetett bűncselekmények és bűnelkövetők tömegénél. Mint folyamatot azonban teljessé és egyben társadalmivá, az egyedi esetek és elkövetők összességén túl csak azok a. törvényszerűségek teszik amelyek az esetek és a személyek sokaságát új jelenséggé formálják és mint új folyamatot, társadalmi szintre emelik. így a bűnözésben az egyes alkotó részek törvényszerűségei már feloldódik és magasabbszintű jelzőkkel társadalmi jelenséget tükröznek. A szintézis olyan erős, hogy az általános törvényszerűség alig kódolható le az egyes bűncselekményekre. A bűnözési folyamat mint minden társadalmi jelenség komplex összetevőinél fogva nehezen és csak hosszú távon szabályozható. A mozgásirányban, dinamikájában, szerkezetében és tömegében beálló változások okai sok más jelenség mélyén gyökereznek. A folyamatnak a társadalmi életre gyakorolt hatása is bonyolult és gyakran kiszámíthatatlan. Ez az oka, hogy az emberi magatartásokon keresztül jelentkező és rendkívül komplex rendszert képező bűnözés egyes jelenségei is csak más társadalmi jelenségek hátterébe helyezve egészében, ugyanakkor részei egységében és kölcsönös kapcsolatukban tanulmányozható. Akár az okok feltárása, akár hatáskifejtésük lehetőségének akadályozása a tanulmányozás célja. ' Az egyén szembenállása az adott jogi törvényekkel nem fejezhet ki ilyen magasszintű viszonyt. Ennélfogva az egyes bűnelkövető viselkedésmódja ennyire komplex tényezőkből álló skálán nem is mérhető. At egyén bűnös magatartásában a konkrét bűncselekményekben csak azok a közvetlen okok rajzolódnak ki, amelyek direkt módon meghatározói a szándék kialakításának, a végrehajtás elhatározásának, a tett ki-

7 vitelezésének. Beágyazva azokba a közvetlen körülményekbé, amelyek a tett végrehajthatóságának konkrét lehetőségét segítették vagy biztosították. Ennek a szétválasztásnak a megelőzés oldaláról van jelentős meghatározó szerepe és lényeges kihatása, mivel a két különböző szinr ten álló és értékbeli eltérést mutató jelenség (bűnözés mint tömeg bűnelkövetés mint egyedi jelenség) okainak megközelítése, felmérése és befolyásolása más-más eszközöket kíván anélkül, hogy nélkülözhetné a dialektikus kölcsönhatás állandó feltételezését. Az egyén számára azt a kérdést, hogy bűnelkövetővé válik vagy sem, nem a társadalom dönti el. A társadalom csupán mindkét variáns alapját, körülményeit és okát, összességében potenciális lehetőségét biztosítja. Ezen belül az egyén többnyire önmaga határoz, hogy bűnelkövető legyen vagy becsületes maradjon. A társadalom itt abban az alaphatásban jelentkezik, hogy milyen szinten alakította ki az egyéb létfeltételeit, alkatát, tudatát, gondolkodásmódját, környezetét, összességében milyen módon befolyásolta egyéniségét és életvezetését. A társadalom az egyén magatartását csak annyiban determinálja, amennyiben potenciálisan kizárólag az objektív okokat és feltételeket szolgáltatja ahhoz, hogy a társadalmilag tiltott viszony részesévé váljon, vagy attól távolmaradjon. A helyes magatartás megválasztására a negatív irányban kibontakozó szubjektív okok és feltételek hatásának tompítására az egyénnek kell elsősorban koncentrálni. Ezért a környezeti vagy szélesebb mértékben a társadalmi hatás csak befolyásolja, az egyéni adottság és elhatározás pedig meghatározza a cselekvés irányát. Így a hivátali hatalom mint társadalmi tényező, csak önmagában adja a visszaélés potenciális veszélyét, de ezt csak a hatalmat gyakorló egyén realizálhatja. A bűnelkövető egyén magatartása és a társadalom igényei, normatívái közötti ellentmondás megszüntetése csak a kommunista társadalomban várható. Közelítése, éleződés helyett a tompítása, az ellentmondás feloldása már a szocialista társadalomban is megindult. A létkörülmények változása a társadalom tudatformáló szerepének érvényesülése ber folyásolja az egyén viselkedését és beilleszkedési módját a törvénytisztelet irányába. Mindez tendenciájában képes csökkentexii az egyéni magatartás és a törvény közötti konfliktusok számát.. Ennélfogva a szocialista társadalom fejlődése olyan tényező, amely a társadalomellenes jelenségek kibontakozásának tendenciáját általánosságban csökkenti. Ha a bűnözést a társadalom sokféleképpen rendeződő egységén belül (osztályok, rétegek, csoportok, nemek, foglalkozások, civilek, katonák stb.) vizsgáljuk, egyértelmű az a következtetés, hogy a csoportok mindegyike a társadalmi törvények hatása alatt áll. Helyzetük hatást gyakorol a bűnözés tömegére, szerkezetére, jellegére és tendenciájára. Az azonos alap mellett viszont más lehet a szerkezete, jellege pl. a nők, a férfiak, a katonák vagy más csoportok bűnözésének, mint ahogy eltérő lehet bűnözésük tömege és tendenciája is. A kérdés ilyen bemutatása a címet adó témát annyiban közelíti meg, amennyiben a társadalom szerves részét képező fegyveres erők és testületek tagjaira is alapjaiban ugyanazok a bűnözést kiváltó törvényszerűségek hatnak. A bűnözés alapvető társadalmi okai ennélfogva a különös fegyelem alatt élő eme kategóriák embereit is azonos súllyal nyomják. E determinánsból fakadó potenciális veszély e szervezetek tagjai sorában is jelen van, hiszen viszonyuk egymáshoz, mint katonai sze-

8 melyeke es ezen keresztül a társadalomhoz mint állampolgároké pozitív ertelemben is, tehát társadalmilag elismert módon és negatív értelemben is, tehát társadalmilag tiltott módon valóságos. Következtetésképpen a fegyveres erőkön és testületeken belüli kriminalitás szerves része a társadalmi szinten jelentkező ilyen jelenségnek mind tomegeben, mind okaiban és alapjaiban. A társadalmi szinten kimutatható azonos vonások mellett a fegyveres erők és testületek speciális rendeltetesuknél és az erre épülő szervezetüknél fogva igen lényeges elteressel rendelkeznek. Ez a kriminalitás szerkezetét, dinamikáját elterítheti az altalánostól. Emellett befolyásolhatja annak tömegét is, mi- Vvel a hataskifejtés akadályozásában a szervezeti egységeknek igen ielentós szerepük van.. J ; A szorosabb kötelékbe tartozás ténye, fokozottabb felelősség követelese, az ala- es fölérendeltségi viszony, a részletesen szabályozott magatartasi normák stb. összességükben a katonai életviszonyok hatása a katonai szemelyekre jelentős teher. Más beilleszkedési formát követel de a közösségi erő is fokozottabb hatást vált ki. ennélfogva az egyén reagalasa e különleges életviszonyok között fokozottabb. De jelentősebb a hatasa árkörnyezet reagálásának is. Ennélfogva a megelőzés konkrétabb iormakat kaphat, hatványozottabban érvényesülhet, irányát.gyakran és kifejezetten a bűnelkövetés megakadályozása határozza meg. E, gondolatok figyelembe vételével vizsgáljuk meg a kriminálstatisztika es a bunuldozesi tapasztalatok egybevetése és elemzése alapján a fegyveres testületek egy bizonyos részének kriminalitását. A testületek egyiket jelen esetben a rendőrség jelenti, ezen belül is a Budapesti Katonai Ügyészség ílletekességi területén működő főkapitányságok személyi állomanyanak kore. amely a rendőri szervezetben előforduló bűncselekmenyek mintegy 30 40%-át adja. A kriminalitás ténye, dinamikája, szerkezete, erőssége -A bűnözés tényének, dinamikájának és szerkezetének mérése, a változások bemutatására, a kriminálstatisztika olyan mutatókat dolgozott ki amelyek a cselekményeket, ügyeket, az érintett személyeket stb a lakosság meghatározott számarányában mutatja. Nekünk szolgálati okokbol a kivetitesnek ezt az elfogadott módját mellőznünk kell Ezért az ugyanazon közigazgatási egységen belül működő rendőri szervek lényegeben valtozatlan létszámára építve alakítottuk ki mutató számainkat amelyek e szervek állományán belül előforduló bűntettek és tettesek összehasonlításán keresztül reprezentálják a kriminalitást. Azt a tényt, hogy a testületen belül a büntető törvények területére tartozó antiszociális magatartások léteznek, az adatok önmagukban igazoljak. Aranyaira, szerkezetére és jelemzőire pedig az utolsó öt év tényw- a gyakorlatból levont tapasztalatok alapján következtethetünk. Ha az 1966-ban elkövetett cselekmények vagy elkövetők számat (a ket bázisadat bármelyike alkalmas az arányok: bemutatására mert a területre az egy bűntett egy tettes jellemző) 100-nak vesszük á Kriminalitás erejet a következő összehasonlítás mutatja: % 70% 76% 76%

9 Az arányszámok egyértelműen bizonyítják, hogy' 1967-ben nemcsak tényszámaiban, de tendenciájában is olyan változás következett be, amely 1970-re 24%-os csökkenést jelez. A társadalom életében e fél évtized alatt bekövetkezett fejlődés- vitathatatlanul a rendőrség állományára is pozitív hatással volt. Ez a változás önmagában a szervezet tagjainál is csak nagy áttételeken keresztül volt képes hatást gyakorolni a kriminalitásra. Végülis az eredmény mögött meghúzódó társadalmi változások és a szervezeten belüli erőkifejtések az utolsó három évben csak a bűnözés szintentartásához", nem pedig további csökkentéséhez voltak elégségesek. A büntető útra tartozó antiszociális magatartás tanúsításában a döntő szerep az elkövetőt illeti. Attól függően változik a bűnözés erősségi foka, hogy mennyiben erősödik vagy gyengül az egyén hozzáállása a társadalmi követelményekhez. Tény, hogy jelen időszakban a közrendet, a személyi és vagyonbiztonságot, az állampolgárok jogait még egyes rendőrök ellen is védeni kell. Ennélfogva az az ellentmondás, amely a közrendet védő minden rendőr, és a közrendet sértő egyes rendőr magatartása között van, csak a személy hozzáállásának megváltoztatásával oldható fel. Ebben a szervezetnek és az ezen belül kialakult közvetlen környezetnek jelentős szerepe van. A rendőrségi szervezet katonai jellegénél fogva a szervezet tagjai pedig e jellegből adódó különös követelmények alapján mint környezeti hatás erőteljesen befolyásolhatják a. személyiség alakulását, az egyén általános és szolgálati magatartását. Ha ez a tényező jelentősebb szerepet kapna a profilaktikában, a rendőri környezet, a rendőrtársak és a közvetlen parancsnokok ráhatása méginkább kizárhatja, hogy a tettesek, bűncselekményeik jelentős ré- j szét szolgálati feladatuk közben, abban a környezetben kövessék el, amelyben szolgálati tevékenységüket társaikkal együtt naponta és rendszeresen kifejtik. A szolgálati ágak különböző szintű parancsnokainak ennélfogva erőteljesebben' számolniuk kell azzal, hogy a rendőri állás, beosztás, egyenruha és igazolvány lehetőséget, a szolgálattal együtt járó feladatok pedig j alkalmat kínálnak a bűnelkövetésre. A szolgálati utasítások végrehajtásának laza kezelése nemcsak a szolgálati rendet sértő fegyelmezetlenségek, hanem a bűnelkövetést elősegítő feltételek egyike is. j Ennek folytán a személyi állományra ható társadalmi, politikai és más j tényezők ; mellett a parancsnoki fegyelmező és nevelő munka, a sze- j mélyi állomány, részéről fegyelmezettebb magatartás tanúsítása a tör- j vénytisztelet erősödése és az igazságügyi szervek megelőző, bűnüldöző < és ítélkező gyakorlata csak együttesen és nagyobb intenzitás kifejtése I mellett lesz a jövőben is képes arra, hogy a bűnözés szinten maradása"' j helyett annak visszaszorítását eredményezze. Vizsgálnunk kell ezért, j, hogy a kriminalitáson belül melyek azok a tényezők, amelyek a jogellenes magatartások erősségét, szerkezetét, módozatait és közvetlen okait mutatják. j Az utolsó öt évben előforduló bűncselekmények kategóriájából a gya- j koriság és a folyamat változásának szemléltetésére néhány súlyosabb, i vagy gyakrabban előforduló és viszonylag súlyosabb bűncselekményt i emeltünk ki. Közülük is csak azok szerepelnek, amelyek tettesei ismertté j váltak. Ebben az összeállításban a kriminalitás szerkezete és dinamikája j az alábbi képet mutatja:

10 hivatali bűncselekmények, a sérülésit nem, vagy csak könnyű sérülést okozó bántalmazással szándékos vagyqni elleni bűncselekmények hivatalos személy közokirathamisítása hivatalos személy elleni erőszak, elöljáró elleni erőszák, garázdaság súlyos testi sértés, emberölés vagy annak kísérlete gondatlan veszélyeztetés ittas gépjárművezetés : ) Ezek az összcselekmény arányában: 199 5»% % % % % Az ismert tettesek kriminalitásának szerkezetét 1970-re nézve az egves bűncselekmény csoportokon belül az alábbi táblázat mutatja; mely szeaz elkövetők közül felelősségre vonásban részesülthivatali bűncselekményekért szándékos élet és testi épség elleni veszélyeztetésért közbizt. és közrend elleni bűncselekményekért emberi szabadság és méltóság megsértéséért katonai bűncselekményekért tulajdon elleni szándékos bűncselekményekért egyéb szándékos bűncselekményekért gondatlan bűncselekményekért 39,5% 10,4% 8,8% 5,1% 4,4% 2,5% 9i3% 20,0% A k te nyadatok bizonyítják, hogy a hatalom gyakorlásával összefüggésben kifejtett jogellenes rendőri tevékenység a rendőrség tagjai körében elofordulo bűncselekmények jelentős részét szolgáltatják. Az általuk vizsgált területen a rendőrök által elkövetett bűncselekmények az utolsó mindig 40% körül mozgott a hivatali hatalom gvakorlásának szabalyait buncselekmenyi fokon szándékosan sértő magatartások aránya., J L? " ^.f /o u körüli 1 részt a rendőröknek a magánszemélyként elkövetett szándékos bűncselekményei, alkotják, amelyeknek okait tekintve alig van kozuk a rendorseghez. E cselekmények jellemzői a kifogásolt eletvezetesbol adodo konfliktusok olyan levezetése, amelyeknek hajtóereje gyakran az ital, motívuma pedig a rendezetlen családi helyzet, a kiforratlan maganelet, a káros hatást gyakorló baráti kör, valamint a S m S módozafai 1^ ^ ^ ^ jogellenesen eeví^thá^ri^t^^+f részarányt a katonai jellegű szervezetbe tartozással egyuttjaro kötöttségek szándékos megsértéséből eredő konfliktusok adjak. E magatartasok többsége a szolgálati kötelezettségek elhanyagolá-

11 sából, a felsőbbség" személyével vagy akaratával történő szembehelyezkedésekből adódnak. Végül 20% körül mozog a gondatlan magatartásból eredő bűncselekmények aránya. Ezen belül túlnyomó többségben a gépjárművel, elhanyagolható arányban pedig a fegyver gondatlan kezelésével vagy gondatlan használatával megvalósított bűntettek szerepelnek. A bűncselekmények társadalmi megítélésének elfogadott mutatója a bírói ítélet. Erről a statisztika az ítéletek megoszlása, a végrehajtás módja és a büntetés időtartama szerint a következő képet mutatja: Szabadságvesztés börtönben 9,3% 0,5% munkahelyen 12,4%. 21,6% kat. fogdában 38,5% 37,4% felfüggesztve 36,5% 24,3% bírói figyelmeztetés vagy pénzfőbüntetés 3,3% 16,2% A szabadságvesztés időtartaim szeriinti megoszlása: 1 3 hónap 40% 40,3% 3 12 hónap 51% 54,9% 1 5 év 6% 4,8% 5 éven felül 3% A súlyosabb büntetések vagy a végrehajtás súlyosabb módozatai a statisztikában az összeshez viszonyítva elhanyagolható arányban szerepelnek. Ha ehhez azt is, hozzávesszük, hogy elenyésző (évente 10 alatt van) az előzetes letartóztatásban ítéletre váró rendőrök száma, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nem a cselekmények súlyát, hanem a tömegét kell a profilaktikai intézkedések irányába meghatározó tényezőként alapul venni. Ezekből az adatokból és a konkrét bűncselekmények feldolgozásából nyert tapasztalatok alapján levonható a testületen belül előforduló bűncselekményekről néhány általánosítható következtetés is. E következtetések egyaránt alkalmasak a kriminalitás közvetlen okainak megállapítására és csoportosítására, de a visszaszorításukra szolgáló intézkedések meghatározására is. A testületen belüli bűnelkövetés egyes jellemzői Rendszeresen újra termelődnek az állományon belül az olyan bűnelkövető egyedek, akik között a bűnelkövetésben kapcsolat nincs. A viszszaeső szinte kizárt (csak az enyhébb megítélésű, hivatali eljárásban való bántalmazás vagy a szolgálati bűncselekményeknél fordul elő, amelyek konzekvenciájukban nem* vetik fel az állomány viszony megszüntetésének kérdését), ennélfogva az elkövetők mindig tiszta előélettel jelentkeznek. Személyük és beosztásuk. előre kiszámítható, amennyiben

12 főleg a közrendvédelmi tiszthelyettesi állományból adott időszakonként megközelítően azonos számban és cselekménycsoportban válnak tettesekké. Az elkövetett bűncselekmények évek viszonylatában "is csaknem kizárólagosan eseti jellegűek, amennyiben főleg az adott alkalmak azonnali kihasználásán alapulnak. A szervezett, 'hosszan fontolt vagy bűnszövetségben elkövetett cselekmény ritka, eseti jelenség. Az össztársadalmi kriminalitással szemben a garázda jellegű, a tulajdon elleni és a súlyos megítélésű cselekmények kategóriáiba sorolt bűncselekmények tömegükben és tendenciájukban egyaránt csökkenő arányt mutatnak. Bűnözésről csak kriminológiai értelemben beszélhetünk (a bűntettek és elkövetők összessége bűnözéssel), egyébként csak eseti bűnelkövetéssel találkozunk, vagyis az egy bűntett egy tettes, nem pedig a folytatólagosság vagy a rendbeliség a kizárólagos. A testülethez tartozásból eredő kötelezettségek túlhajszolása (jogtalan bántalmazás, jogtalan kényszerítés, alaptalan intézkedés) továbbá a testülethez tartozásból eredő jogok magánérdekből történő gyakorlása jelentős számban, forrása a bűncselekmények elkövetésének. Ezek a cselekmények tömegüknél fogva erősen zavarják a hatalom gyakorlásának törvényességéhez fűződő fontos társadalmi érdekeket, még akkor is, ha egy részük a megsértett rend helyreállítását volt hivatva szolgálni, miután azokat jogellenes eszközökkel, erőszakolt hivatali érdekekkel motiváltan valósították meg. Másrészük, ami fokozza a káros hatást, abban jelentkezik, hogy a hatalom gyakorlásának csak látszatát tartalmazza, a valóságban kifejezetten és csak magánérdeket szolgál. A szolgálatban és szolgálaton kívül elkövetett bűncselekmények aránya többéves viszonylatban 40 : 60%. A szolgálatban elkövetők mintegy 50%-a olyan rendőr, aki abban a téves szemléletben cselekszik, hogy ezzel a szolgálat érdekeit védi (bántalmazás, kényszervallatás,' kényszerítés stb.), másik fele rendőri állását, hivatali helyzetét kifejezetten anyagi vagy más előnyök megszerzésére használja fel. Figyelemre méltó képet mutat a bűncselekmények mozgásiránya, amennyiben egyes kapitányságok állomáríyából éveken keresztül egyet,- len elkövetője sem kerül ki, máshol a bűncselekmény elkövetését éveken keresztül sem követi újabb, majd ismét lelepleződik néhány bűncselekmény. Vannak viszont olyan szervek is, ahonnan egymást követően jelentenek bűncselekményeket Főkapitánysági szintén viszont bármely időszakban összejön" megközelítően azonos számú, erősségű és típusú bűncselekmény, anélkül, hogy akár az elkövetési tevékenységben is lényeges változás volna felfedezhető. Pedig ezeknek a rendőrségnél rendszeressé" váló cselekményeknek az elkövetésre vagy az attól való tartózkodásra egyetlen rendőri szervezet tagjai sem rendelkeznek nagyobb adottsággal. Így a közrendet fenntartó rendőri szolgálat az ország bármely területén együtt jár a közrendet sértő állampolgárokkal szembeni intézkedéssel, mégis egyes területeken ismétlődően, máshol alig, helyenként pedig elő sem fordulnak a jogellenes kényszerintézkedések. Pl.: a büntető eljárásban konokul tagadó gyanúsítottak az eljárás helyétől függetlenül léteznek, mégis csak a szervek jelentéktelen hányadánál fordul elő a kényszerítésük. A vesztegetés bűntettének hordozója az az állampolgár, aki a jogos intézkedés következménye alól áldozatot sem kímélve" kísérel meg v

13 szabadulni. Mégis a megvesztegetett rendőr csak egyes szervek állományából kerül ki. Minden rendőri szerv és sok rendőr részt vesz a közúti forgalomban, mégis vannak főkapitányságok, amelyek állományából egy év alatt sem kerülnek ki balesetet okozó rendőrök, máshol viszont egész hulláma van a gondatlan veszélyeztetésnek. ' A bűncselekmények ilyen jellegű mozgása azt a tényt bizonyítja,, hogy a bűnelkövetés lehetősége az állományon belül potenciálisan jelen van. Mint ilyen veszély, a kisebb egységek szintjén rendkívül hullámzó módon realizálódik. Sokszor éveken keresztül elmarad, majd ismét jelentkezik. Főkapitánysági vagy jelen esetben a hét főkapitányság szintjén viszont már tömegében és szerkezetében is olyan tényező, amely minden magasabb szervnél adott, terjedelme, erősségi foka kiszámítható, csak éppen az nem ismert, hogy az adott időszakban az alárendelt szervek melyikénél fog jelentkezni. Az egyes, gyakrabban ismétlődő jogellenes magatartások olyan szintézise, amelyben csak az elkövetési tevékenység lényeges része az indító okok és a motívumok emelkednek ki, azt az egyértelmű következtetést adják, hogy a rendőrök által elkövetett tömegük vagy súlyuk miatt jelentősebb cselekmények ismérvei éveken keresztül változatlanok. A rendőri intézkedés alapjául szolgáló konfliktusok megoldása jogellenes eszközökkel, a törvényadta hatalom felhasználása önös érdekből, a magánéletben előforduló problémák rendezése" drasztikus formákban, az egyértelműen tiltó rendelkezések megszegése ( a rendőrnek többet szabad alapon"), és végül az anyagi kívánalmak kielégítéséből fakadó magatartások, amelyek jórészt a túlzott mértékű eseti, vagy a rendszeres alkoholizálás szövi át. (1969-ben a tettesek 17, 1970-ben pedig 23%-a ' volt a bűncselekmény elkövetése idején alkoholtól befolyásolt állapotban.) Ha ezek a bűncselekmények elkövetését elősegítő feltételek vagy bűncselekmények elősegítéséhez vezető nézetek bárhol, bármely állományban létezhetnek, szükséges az is, hogy' a realizálódásukkal szemben ne a jelenlegi, főleg passzív, hanem kezdeményező jellegű legyen a védekezés is. Ez viszont azt követelné,'hogy az a megelőző tevékenység, amely ma direkt vagy indirekt módon a jogellenes magatartások felszámolására irányul, ne várjon a bűncselekmény elkövetésére (hogy okot és példát találjon a megelőzésre) hanem számolva az előfordulás veszélyével, valóban a bűn megelőzése és ne a bűn követése céljából kerüljön megszervezésre. A potenciális veszély a jogellenes magatartás és a megelőző védekezés olyan dialektikus rendszert alkot, amelynek csak utolsó két alrendszere cserélődik állandóan, a profilaktika hatásfokától függően. Ehhez viszont helyi tényanyag vagy ezzel együtt, vagy anélkül a máshol már előfordult bűncselekményekről olyan információ kell, amely elegendő ahhoz, hogy több bűncselekmény kategóriában egyidejűleg és állandóan konkrét formában magas szinten tartsa a megelőzésre irányuló parancsnoki munkát. Ezzel szemben ma még főleg a kisebb szerveknél, de még a főkapitányságoknál is kevés, vagy nem kihasznált a saját tényanyag, így ezek birtokában vagy ezek hiányában csak spekulatív módon és csak a várható magatartások prognózisát képesek felállítani. Emiatt bírna nagy jelentőséggel, ha a helyi szervek főkapitánysági területen túlról is rendszeresen kapnának konkrét eseményekről ismerr

14 tetést, gyakrabban akár országos szintről is. így lehetne elejét venni pl. annak, hogy az egyik kapitányság fogdájában az őr mulasztása miatt előfordult őrizetes fegyveres öngyilkosságának lehetőségére máshol is felfigyeljenek és ne várják be azt az eseményt, amely majd a helyi megelőzési intézkedés tényanyaga lesz. (A kísérő büntetésvégrehajtási őrök fegyvereit a fogdaőr megőrzésre átvette, amelyhez az őrizetes hozzájutott.) Csak a vezetők informálása önmagában nem jelent megoldást. Szükséges, hogy az állomány tagjai, akik közül az elkövetők kikerülnek, megismerjék az értékelt cselekményeket, visszatérően értesüljenek a tiltott magatartások tenyéről és azok konkrét jogkövetkezményeiről is. Másrészt a vezetők a konkrét információk alapján hatáskörükben rendeljenek el olyan felméréseket, amelyek irányát az szabja meg, hogy az általuk vezetett szervnél milyen lehetőségek vannak az adott vagy hasonló esetek bekövetkezésének. Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a törvények hatályosulásáért egy adott területen a saját állomány irányában is az illetékes rendőri szerv vezetője a felelős, feladatát kézenfekvő módon képezi a hatályosulás lehetőségeinek biztosítása is. A részfeladatokat a központi szervek nem oldhatják meg, mivel az országos vezetői szintről vagy az igazságügyi központokból a bűnmegelőzést csak irányítani lehet. Az innen kapott információs \ anyag az adott terület vezetőinek szellemi készletévé válhat, és így alapjául szolgálhat az újratermelődő hiányosságok ellen szervezett vezetői tevékenységnek. Végső soron és mindezek alapján akár hosszabb távról szemlélve is tudomásul kell venni azt a tényt, hogy az adott rendőri területek személyi állományán belül a bűnelkövetések szintje változatlan. Le kell vonni ennek a megfelelő konzekvenciáját is, legalább annyiban, hogy ha az utóbbi 4 5 év bűnüldöző és bűnmegelőző gyakorlatát csak az eddig alkalmazott módszerekkel folytatjuk, a bűnözés szinten maradásánál nagyobb eredményt a jövőben sem várhatunk. Álláspontunk szerint a rendőrségen belül a kriminalitásnak legalább egy olyan tartománya adott, amelyen belül a cselekményeket az elkövetők tudatában tévesen elraktározott olyan ismeretanyag táplálja, amelynek kiiktatása fegyelmezettebb magatartás tanúsítását követelő, igényesebb parancsnoki munkával, rövid távon belül is megoldható. Ez a törvényileg tiltott, de egyes parancsnokok által eltűrt magatartási terület a hivatali bűntettek egyes kategóriáira vonatkozik. A testülethez tartozás és a testület tagjainak bűnelkövetése közötti összefüggés az esetek kb. 40%-ában közvetlen. Az e körben előforduló jogellenes magatartások egy része a hivatali hatalom gyakorlásával egyidejűleg jön létre, más része pedig éppen a hatalom jogtalan gyakorlása miatt bűncselekmény. Ennélfogva a testülethez tartozás a kriminalitásnak akkor hordozója, amikor a bűnös magatartás a hatalom gyakorlásával kapcsolatos. A büntetőjog ezeket a magatartásokat a hivatali és a hivatali jelleg felhasználásával elkövetett bűncselekményekben fogalmazza meg. Az ilyen jellegű magatartások szintézise két modell felállítását teszi lehetővé: A bűnös magatartást tanúsító elkövetőnek nem volt, és nem is lehetett felhatalmazása a hatalom gyakorlására. Ez esetben a szándék direkt

15 módon és kizárólagosan a jogellenes magatartáson keresztül olyan előny biztosítására irányult, amelynek megszerzésére a rendőrség tagjai sem kaphatnak felhatalmazást. A cél tehát a rendőrség állományába tartozás puszta tényéből eredő hatalom adta lehetőség felhasználása egyéni érdekek által motiváltan. Ezek az egyéni érdekek a gyakorlatban a haszonszerzésre, vagy testi kapcsolat kiépítésére irányultak. A másik modellben az elkövető hivatali hatalmát jogszerű felhatalmazás birtokában gyakorolja. Célja valamilyen törvénysértő állapot megállapítására vagy felszámolására irányul. Viselkedésmódja vagy módszere azonban tiltott, ennélfogva ez a hátrány, amit az intézkedés alatt állónak okoz, jogellenes. Ebben a modellben a tettes társadalmi érdeket szolgál, de közben a cselekménysorozat adott szakaszaiban a társadalmi érdekkel szemben is vét. Magatartását az a téves felfogás befolyásolja, hogy a szolgálni kívánt érdeket, akár jogsértéssel is, de meg kell valósítani, vagy a később más hatóság által sorra kerülő jogos és törvényes hátrányokozás hatékonyabban érvényesül, ha az intézkedéssel együtt alkalmazott jogtalan erőszakra, az intézkedés alatt álló emlékezni fog. A két modell közötti különbségtételnek a megelőzés oldaláról van jelentősége. A második csoportnál ugyanis, ahol a bűnelkövetésre irányuló szándék a társadalmi érdekbe beágyazottan jelentkezik, annak az alapvető követelménynek a tudatosítását követeli meg; hogy a társadalmi érdek ilyen módszerekkel vagy ilyen indokokkal nem szolgálható. Ennélfogva az e modell köré csoportosítható cselekmények számának csökkentésére vagy megszüntetésére a lehetőségek hatványozottabban adottak. Végülis ez az a terület, amelyen belül elsősorban a közvetlen parancsnokok, a nevelés és a követelménytámasztás eszközein keresztül hatásosan tevékenykedhetnek.

16 \ A pszichopátiás személyiségű katonák büntetőjogi felelőségre vonásáról 1 Irta: Dr. Erdély Jenő alezredes és Almásiné, Dr. Törőcsik Anna alezredes. A Katonai Jog és Igazságszolgáltatás évi 1. számában jelent meg dr. Pásztor Imre hb. őrgy. tanulmánya A katonai szolgálatra alkalmatlanság speciális büntetőjogi kérdései" címmel. A szerző gyakorlati tapasztalatok gyűjtése céljából felmérést végzett a címben megjelölt problémakörben. Cikkében konkrét problémaként veti fel a katonai szolgálatra alkalmatlan személyek által elkövetett katonai bűncselekmények miatti büntetőjogi felelősségre vonás tekintetében fennálló különböző nézeteket. Rámutat arra, hogy egyes vélemények szerint kérdéses, fennáll-e egyáltalán a büntetőjogi felelőssége azoknak, akik a katonai szolgálattal összefüggő bűncselekmény elkövetése esetén, utólagos szakértői megállapítás szerint már a behívás idején, illetve a bűntett elkövetésekor katonai szolgálatra alkalmatlanok voltak. Foglalkozik az ellentétes nézetet hirdetők véleményével is, mely szerint a katonai szolgálatra alkalmatlanság ténye nem jelent semmiféle korlátozó tényezőt a büntetés kiszabásánál, ezért a törvény teljes szigorát kellene alkalmazni az ilyen elkövetőkkel szemben, ha akaratelhatározó képességük teljes birtokában voltak, felismerték cselekményük társadalomra veszélyességét és javukra a Btk. 21. (1) és (2) bekezdésében foglalt körülmények nem állapíthatók meg. Dr. Pásztor őrgy. a problémakör felvetése és fentiek szerinti elkülönítése mellett az ezzel kapcsolatosan jelentkező ellentmondások további lehetőségeire is rámutat; a kérdés bonyolultsága miatt azonban nem vállalkozik annak megoldására. Helyesen felismeri és felismerésének hangot is ad, mely szerint a megoldás további elmélyült vizsgálódást, az összes nézetek világos feldolgozását, az ütközési felületek egyeztetését, végül megalapozott következtetések levonását igényli. A szerző munkájában ismerteti és fejlődésében mutatja be a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának évek során kialakított iránymutató gyakorlatát az eseti döntések tükrében. E körben is megelégszik azonban azzal a megállapítással, hogy végleges, egységes, minden igényt kielégítő elvi döntésre még nem tud támaszkodni a katonai igazságszolgáltató és jogalkalmazó gyakorlat. E szerény igényű tanulmány keretében mi is folytatni kívánjuk az említett problémával kapcsolatba álló, már felvetett vagy azok mellett 'Vita-cikk.

17 jelentkező összefüggések feltárását és kimunkálását, melyek talán köze- ; lebb visznek bennünket az immár közérdeklődés előterében álló téma teljes megértéséhez. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben kevesebb félre-, értés és nézeteltérés merüljön fel a katonai szolgálatra alkalmatlanság és a vonatkozó büntetőjogi felelősség megítélésében. A problémát első- í sorban a pszichopátiás személyiségszerkezetük miatt katonai szolgá- I latra alkalmatlan elkövetők büntetőjogi felelőssége tekintetében vonjuk j tüzetesebb elemzés alá. j a) Ismertetni kívánjuk a pszichopátiás személyiségszerkezet jellem-, j zőit figyelemmel arra, hogy tapasztalataink szerint még nem minden jog- j alkalmazó tudatában tükröződnek helyesen az idetartozó orvosi, illetve j jogtudományi fogalmak. b) Az előbbi pontban említettekkel összefüggésben kívánunk rámutatni j a pszichopathákkal kapcsolatban követendő eljárási és jogpolitikai köve- I telményekre. j c) Bizonyítani fogjuk a katonai bűncselekményt elkövető személyekkel szembeni eljárás céljának megfelelően a katonai fegyelmi érdekek, a néphadsereg érdekeinek elsődlegességét összhangban a Btk ában.; foglalt követelményekkel. d) Ismertetjük a témakörhöz tartozó és a jogalkalmazás körében vétett tévedéseket ismétlődésük megelőzése érdekében. I. Az ítélkezés törvényessége feletti felügyeleteink során, valamint az, eseti bűnügyek másodfokú elbírálása kapcsán időről-időre visszatérő problémaként jelentkezett a katonai ügyészségek és bíróságok gyakorlatában a pszichopátiás személyiségű katonák büntetőjogi felelősségének megítélése a katonai alkalmatlanság és a büntetőjogi beszámíthatóság relációjában. Az eseti ügyekben jelentkezett ellentmondások feloldására ; a másodfokú eljárásban többé-kevésbé megnyugtató állásfoglalások születtek. Nem tagadható az sem, hogy e határozatok nyomán újabb ellentmondások is jelentkeztek. A probléma elméleti oldalának kidolgozására elszigetelt kísérletek is történtek. A Katonai Főügyészség már 1966-ban vizsgálta a szellemi, fogyatékos katonák kriminalitásá"-t, 1967-ben a személyiség- és tudat-, zavarok büntetőjogi értékelésével" foglalkozott egy vizsgálatunk, ban pedig a Büntethetőséget és katonai alkalmasságot korlátozó tényezők elbírálása" c. vizsgálat törekedett a bennük felvetett jogelméleti es' jogalkalmazási problémák részbeni megoldására. Az időbeli és témaköri) széttagoltság miatt azonban egyik vizsgálat mondanivalója sem volt alkalmas a kérdéskomplexum egységes feltárására még kevésbé egységes: joggyakorlat kialakítására. A katonai bíróságok és a Katonai Kollégium^ törekvéseit Pásztor őrgy. említett cikke részletezte. A probléma elméleti oldalának egységes kidolgozására tehát csak nap-; jainkban kerülhetett sor. Ebben szerepe van annak is, hogy a gyakorlati'

18 munkában tevékenykedő katonai ügyészek és bírák egy része előtt korábban nem voltak tisztázottak a vitatott fogalmak. Nem ismerték fel a különbségeket, illetve gyakran egyazon elbírálás alá vették á gyengeelméjűeket a pszichopatákkal. Csak a legutóbbi időkben észlelt nagyobb és általánosabb érdeklődés hatására került sor a téma részletesebb megvizsgálására az MSZMP Katonai Igazságügyi Szervek VB által kijelölt munkaterv keretében. A Pártbizottság jelentését időközbén az alapszervek is megvitatták. Ugyancsak foglalkozik a kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma és iránymutatást készül adni a pszichopathia büntetőjogi megítéléséhez. Nem okozott és nem okoz gyakorlati nehézséget az ügyek elbírálása á katonai büntető eljárásban, ha az utólag pszichopátiának talált katona köztörvényi bűncselekményt követett el. Még akkor is problémamentes a megoldás, ha a tett végrehajtásának objektív feltételei a katonai életviszonyokhoz kapcsolódnak. (Pl. szökés közben az igazoltató rendőr lelövése.) Problémamentes volt a gyakorlat az elmebeteg elkövetők tekintetében is, bármilyen bűncselekményük elbírálásánál. Az említett kategóriába sorolható esetek példáiban ugyanis a büntethetőségre nincs kihatása annak, a körülménynek, hogy a terhelt katonai szolgálatra alkalmatlanná, vált, vagy erre már eleve alkalmatlan volt. Irányadónak helyesen csak,a büntetőjogi beszámíthatóságot tekintették. A büntetőjogi felelősség problémája katonai bűntettek elbírálásánál olyan ügyekben jelentett jogalkalmazási bizonytalanságot, amelyekben az eljárásba bevont katonai igazságügyi elme- és idegorvos szakértők az általuk megállapított és szakértői véleményükben kóros személyiségszerkezetnek" jelzett pszichopátia miatt az elkövető katonai alkalmatlanságát véleményezték, ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy állapotuk a tett társadalomra veszélyességének felismerésében nem, vagy csak kismértékben volt korlátozó tényező. Szakértőink a kóros személyiségszerkezet" gyűjtőfogalom alá általában a pszichopátiás személyiségzavart sorolják. A kóros személyiségzavar" rnint szakértői terminológia nem jelenti azt, hogy a katonai igazságügyi elmeszakértők a személyiség pszichopátiás zavarát betegségnek, vagy mindig betegségnek tartanák. Nem állásfoglalás tehát abban a legújabban felmérült vitában, amely a pszichopátia két alakzataként megkülönböztetést tesz a kóros" és a nem kóros, de rendellenes" személyiségszerkezet között, ezen állapot eredete szerint. E cikk keretében csak röviden a további félreértések elkerülése céljából térünk ki arra, hogy a fentiek szerinti szétválasztás azt célozná, hogy differenciáltabbá tegye az ítélkezést a pszichopatákra hatékony büntetési célok tekintetében. A kóros" eredetű pszichopátia a szervezet idegrendszeri vagy más szervi megbetegedésének következménye, olyan feltétel tehát, amely a személyiség alakulásában determináns tényező lehet, tehát a büntetőjogi beszámíthatóságot is korlátozhatja, Mint ilyen ; az elmebetegség fogalmi körébe is bevonható lenne. 3 17

19 A nem kóros, de rendellenes" személyiségszerkezet diszharmóniás zavarát nem a szervezet betegsége, hanem ártalmas környezeti tényezők, névelőhatások idézték elő. Ezért a környezeti ártalmak hatására kialakult személyiségzavar következtében bűnöző egyén büntetőjogi 'beszámíthatóságát ezen állapota rendszerint nem korlátozza. Az elkövető szociális eredetű személyiségzavara nem sorolható a büntethetőséget korlátozó tényezők közé. Hangsúlyozzuk, hogy tanulmányunkban e vitát nem kívánjuk eldönteni, és a magunkénak csupán azokat a következtetéseket valljuk, melyeket a hatályos törvény, a Btk számunkra levonni enged, és azokkal a szakértői véleményekkel összefüggésben, melyeket nekünk a katonai igazságügyi orvosszakértők terjesztettek elő. Ismételjük tehát, hogy a katonai igazságügyi elmeszakértők a pszichopathiát mindig kóros személyiségszerkezetnek" véleményezték, nem differenciálták azt a személyiségzavar eredete szerint, ellenben a büntetőjogi beszámíthatóság tekintetében nem, vagy csak kismértékben tartották korlátozó tényezőnek. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a szakértők a pszichopátiás személyiségű elkövetőknél is véleményeznek olykor jelentős, vagy súlyos fokú korlátozottságot a büntetőjogi beszámíthatóságuk tekintetében. Ez esetekben azonban a korlátozottság a bűntett elkövetésekor releváns aktuális tudati állapothoz társul: Azt jelenti tehát, hogy a büntetőjogi beszámíthatóság tekintetében nem korlátozott pszichopatánál a tett elkövetésekor olyan tudatzavar, (pl. alkoholos befolyásoltság) tudatbeszűkülés (düh-reakció, indulat) állott fenn, amely tettének társadalomra veszélyességének felismerésében korlátozta. Bár nem tartozik szorosan az általunk felvetett kérdéshez, de megjegyezzük, hogy az utóbbi esetekben a tudatzavar fogalmi körébe tartozó olyan kérdések megítéléséről van szó, melyet a Btk alapján törvényes lehetőségünk van elbírálni. A pszichopátiás személyiségzavar az elkövető olyan állapota, amelyre a Btk. 21. szerinti elbírálás nem vonatkozhat. A pszichopaták nem elmebetegek, nem gyengeelméjűek és általában olyan tudatzavarban sem szenvednek, amely cselekményük társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében vagy akaratelhatározó képességük gyakorlásában korlátozó tényező lenne. A katonai bíróságok, de méginkább a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának büntetéskiszabási gyakorlatában az utóbbi években helyenként megközelítően azonos nézőpont alakult ki a katonai bűntettet elkövető gyengeelméjű, valamint a pszichopata terheltek felelősségre vonásában. A büntetések nem tükrözték azt a lényeges különbséget, ami büntetőjogi beszámíthatóságuk különbözősége folytán feltétlenül indokolt lett volna, még akkor is, ha katonai szolgálatra egyaránt alkalmatlanok. Az ítélkezés előterébe a katonai alkalmatlanság'ténye quasi úgy jelentkezett, mintha az a büntethetőség akadálya vagy korlátozó tényezője volna. Tapasztalataink szerint tehát az ítélkezési gyakorlatban a katonák büntethetősége katonai alkalmasságuk objektív feltételétől függően alakult.

20 Ez a gyakorlat esak akkor helyeselhető, ha a katonai alkalmatlanságot eredményező állapot egyben büntethetőséget kizáró vagy korlátozó tényező is. (Btk. 21..) A pszichopaták katonai büntetőjogi felelősségre vonása az ítélkezési gyakorlatban sokszor a gyengeelméjűekre jellemzővel azonosan alakult. Ez a megegyező gyakorlat főleg azért helyteleníthető, mert a pszichopátia a büntethetőséget korlátozó vagy kizáró okok egyikével sem azonos. A pszichopátia azonban katonai szolgálatra éppúgy alkalmatlanságot jelent, mint a gyengeelméjűség a H 2. Utasítás értelmében. Helytelen azonban ebből a tényből annak a gyengeelméjűséggel azonos beszámíthatóságot korlátozó tényezőkénti értelmezésére jutni. A pszichopátiás személyiségű elkövető állapota azért különbözik a Btk ában felsorolt tényezők mindegyikétől, mert épelméjű, és általában a tett elkövetésekor is tiszta tudattal, normális értelemmel rendelkezik. A személyiségszerkezet pszichopátiás zavara, ha nem korlátozza az elkövetőt cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, büntethetőségének sem lehet akadálya. A Btk a a katonákra vonatkozó külön rendelkezések között sem tartalmaz olyan kiegészítő rendelkezést, melynek alapján a katonai szolgálatra való alkalmatlanság a katonai büntetőjogi beszámíthatóságra kihatással lenne. A pszichopaták személyiségszerkezetét ugyanis az érzelmi, akarati tulajdonságok diszharmóniája, az elkövető jellemének fogyatékosságai, erkölcsi meggyőződésének hiánya stb. miatt állapítják meg. Szemben az elmebeteggel, gyengeelméjűvel, tudatzavarban szenvedő elkövetővel, a pszichopata ismeri, megérti, tudatával átfogja a társadalmi (ezen belül a katonai) követelményrendszert és annak teljesítésére objektíve képes. Ámde akaratgyengesége, érzelmi labilitása, jellembeli és erkölcsi fogyatékosságai folytán személyes és közvetlen érdekeinek megfelelő egyben társadalomellenes magatartást követ. A pszichopatáknál a bűntett akarati elhatározásához és végrehajtásához szükséges tudati-kontroli funkciója ép. A személyiség pszichopátiás zavarai rendszerint környezeti ártalmak, rossz nevelési hatások eredményei, melyek a környezeti feltételek változtatásával és neveléssel korrigáihatók. E nevelési tényezők közül a büntetés nevelő hatása sem rekeszthető ki, ugyanakkor nem szabad lemondani megbüntetésükről, annak másokra gyakorolt visszatartó hatása érdekében sem. II. A pszichopátia fogalmának fentiek szerinti ismertetése után térjünk vissza a büntetőjogi felelősség gyakorlati problémáira. Dr. Pásztor Imre őrgy. cikke is számos adatot tartalmaz a pszichopátiás személyiségű katonákra vonatkozó ítélkezés problémáiról. A bennünket leginkább foglalkoztató kérdés a büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálata és a helyes mérték megtalálása. Pásztor elvtárs fejlődésében vizsgálja a katonai kollégium ítélkezési gyakorlatát és abból egyértelműen vonja le azt a következtetést, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlanság nyomatékos" enyhítő kö-

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN

BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN BŰNELKÖVETŐ RENDŐRÖK ÉS AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK A 2007 2011. ÉVEKBEN 2012. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 2062-2082 3 I. B E V E Z E T É S A rendőrség legalapvetőbb

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület! Ügyszám: 14050/1058/2013. ált. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY Cím: 7500 Nagyatád Zrínyi u.7. / Pf.:14. Tel :82/553-210 / BM: 03-23/55-11 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu T Á J É K

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1

ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1 LEGFŐBB ÜGYÉSZ Ig. 199/1968. Legf.Ü.sz. MÁSO LAT. 1 A legfőbb ügyész 3/1968. számú utasítása a közúti közlekedési szabályok megszegői felelősségre vonásának egyes kérdéseiről. I. A közúti közlekedés rendjének

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó Kétegyháza Nagyközség közrendjéről, közbiztonságáról

T Á J É K O Z T A T Ó Kétegyháza Nagyközség közrendjéről, közbiztonságáról Gyulai Rendőrkapitányság 5700 Gyula, Béke sugárút 51. Pf.:67. Tel: 06-66/361-644 Fax: 06-66/361-644 e-mail: gyula.rk@bekes.police.hu Ügyszám: 04030/2089/2012/ ált. Tisztelt Képviselő-testület! T Á J É

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK ÁBTL - 4.2. -10-24/8/1968 /1. 8. számú. Budapest, 1968. évi március hó 30-án

UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK ÁBTL - 4.2. -10-24/8/1968 /1. 8. számú. Budapest, 1968. évi március hó 30-án BELÜGYMINISZTÉRIUM Szám: 10-24/8/1968. Szolgálati használatra! 1460 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 8. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1968. évi március hó 30-án ÁBTL - 4.2. -10-24/8/1968

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó SOPRONI RENDŐRKAPITÁNYSÁG V E Z E T Ő J E H-9400 Sopron, Lackner Kristóf utca 5. Telefon/Telefax: 0036-99-314-048 BM Telefon: (21)-46-40, (21)-46-41, BM Telefax: (21)-46-07 E-mail: sopronrk@gyor.police.hu

Részletesebben

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Az alkohol és hatása (vizsgálati területek, módszerek) Tóth Mihály Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Alkohológia felső fokon Pécs, 2011. november 9. Szociológia Pszichológia Orvostudomány (élettan,

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 2 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

Légió Futás mentesítő nyilatkozat

Légió Futás mentesítő nyilatkozat Légió Futás mentesítő nyilatkozat 1. Tudomásul veszem, hogy a Légió Futás eseményen történő részvétel fizikai kihívást jelentő és potenciálisan veszélyes tevékenység és magában hordozza a súlyos sérülés

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/33- /2013.P. Tárgy: alapvető

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Csak belső használatra! KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA XIV. ÉVF. 2. SZÁM A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22.

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22. A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA Budapest, 2015. szeptember hó 22. I.Bevezetés A fiziológiás vagy élettani indulat ép-lélektani alapon alakul ki, valamely külső

Részletesebben

Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK

Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK KIK VAGYUNK? civil szervezetek és 3 egyéni szakember (MTA JTI, ELTE Á JK) MIT CSINÁLUNK ÁLTALÁBAN?

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

KORRUPCIÓ ÉS TI AKADÉMIA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Dr. Inzelt Éva, egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék

KORRUPCIÓ ÉS TI AKADÉMIA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. Dr. Inzelt Éva, egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék KORRUPCIÓ ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS TI AKADÉMIA Dr. Inzelt Éva, egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék corruption is the prize" A KORRUPCIÓ TAPASZTALÁSA VARGA GERGELY ÜGYÉSZ ESETE 2011. nov.

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.számú ügyben Előadó: dr. Kéri Szilvia dr. Szüts Korinna dr. Pump Judit Az eljárás

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az

Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az Az új szabálysértési törvény hatályba lépésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák és megoldási javaslatok bemutatása, különös tekintettel az újabb 2013. január 1-jei hatáskör változásra Szerkezete:

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl . oldal, összesen: 6 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl Az Országgyûlés a gépjármûvezetõk önkéntes jogkövetõ magatartásának erõsítése, a közúti közlekedés biztonságának

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Kiemelt célkitűzések A polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni fellépés; Időskorúak

Részletesebben

Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél

Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél Közérdekű foglalkoztatás szervezésének feladatai Nyilvántartás vezetése: foglalkoztatókról, bejelentett munkalehetőségek adatairól

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság célkitűzéseinek, utasításainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője megváltozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köre; bizonyos esetekben a bírság kiszabására

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE 3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló

Részletesebben

Adatvédelmi szabályzat

Adatvédelmi szabályzat Adatvédelmi szabályzat 1. Előszó 1.1. Jelen adatvédelmi szabályzat (a Szabályzat ) a SG Marketing Kft. (székhely: 1149 Budapest Limanova tér 12., cégjegyzékszám: 01-09-931340) (a Kiadó ) tevékenysége során

Részletesebben

AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu

AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu Ügyszám: 19060/6298-1/2014. ált. Az Ajkai Rendőrkapitányság beszámolója Halimba község

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet

Részletesebben

Nagy port kavaró pénzintézeti ügyek és a könyvvizsgálók valódi érintettsége avagy a könyvvizsgálat és a BIZALOM

Nagy port kavaró pénzintézeti ügyek és a könyvvizsgálók valódi érintettsége avagy a könyvvizsgálat és a BIZALOM Nagy port kavaró pénzintézeti ügyek és a könyvvizsgálók valódi érintettsége avagy a könyvvizsgálat és a BIZALOM A pénzügyi szektor ellenőrzése: Hatóságok Magán ellenőrzések Hatóságok (bírságolási jogkörrel)

Részletesebben

Differenciálás a nevelésben

Differenciálás a nevelésben Differenciálás a nevelésben A büntetésvégrehajtási nevelés egyik legfontosabb alapelve mint azt a fejlesztési koncepció is leszögezi az egyéniesítés. Ez azt jelenti, hogy a nevelés eredményességének javítása

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Szegedi Ítélőtábla Bf.I.335/2003/16. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 27. napján és 2004. évi május hó 25. napján tartott nyilvános

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/468-1/2011/I. Üi.: Dr. Debrey Attila/Kovács Gábor Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A gyermekek védelmére

Részletesebben

Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 1

Hiba! A(z) Überschrift 1 itt megjelenítendő szövegre történő alkalmazásához használja a Kezdőlap lapot. HU 1 használja a Kezdőlap lapot. HU 1 A MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁSI JOG A magyar büntetőeljárás hagyományosan a francia eredetű, ún. kontinentális rendszerű büntetőeljárás felépítését követi, ezért az eljárás bírósági

Részletesebben

Rendőrkapitányság Szekszárd Mellékletek

Rendőrkapitányság Szekszárd Mellékletek Rendőrkapitányság Szekszárd Mellékletek Érkezett feljelentések száma Szekszárd (ügyforgalmi) 32 31 3 29 28 27 26 25 3137 375 36 38 2778 28 29 21 211 212 Nyomozás elrendelések száma Szekszárd (ügyforgalmi)

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.

Részletesebben