KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS"

Átírás

1 KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA II. ÉVF. 2. SZÁM

2 ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

3 \ Szerkeszti: a Szerkesztő Bizottság dr. Szalma László r. alez. (elnök), dr, Vámos Miklós ezds. (elnök h.), tagjai: Álmásiné, dr. Törőcsik Anna alez., dr. Bácsi Imre hb. alez., dr. Korda György hb. alez., dr. Németh Tibor alez., dr. Odler János hb. alez., dr. Pálfi Zoltán alez. (titkár), dr. Takács László r. alez. Szerkesztőség: Budapest, V., Apáczai Cseré János u. 10. Telefon: Felieilős kiadó: Dr. Pálfi Zoltán alezredes Készült: 450 példányban VK 11/2., a ZMKA nyomdájában A nyomdai munkáért felelős: Szapor László őrnagy.

4 TARTALOMJEGYZÉK 'IwDr. Takács László r. alez.: A rendőrség tagjai körében előforduló bűncselekmények kriminogén tényezői : 5 u a Dr. Erdély Jenő alez. és Almásiné, dr. Törőcsik Anna alez.: A pszi- P chopátiás személyiségű katonák büntetőjogi felelősségre vonásáról 15 / Dr. Jacsó János hb. alez.: A katonai ülnökök alkalmazásának elvi.f^-' és gyakorlati kérdései 27 jn«dr. Rácz Sándor r. alez.: A megelőzés helyzete és módszerei a Kaposvári Katonai Ügyészség gyakorlatában 39 j^ Dr. Nagy Géza r. szds.: A rendőrség közrendvédelmi állományú tagjai által elkövetett bűncselekmények elbírálásával kapcsolatos í szemléleti problémák 53 i Dr. Pásztor Imre hb. őrgy.: A külföldre szökés bűntettének minősíf- a tett esfeteiről 63 Dr. Balatoni Elemér r. őrgy:: A jogtalan előny követelésé és a hivatalos személyként elkövetett zsarolás elhatárolása 73 Dr. Meilinger Ferenc szds.: Egy gépjárművel elkövetett veszélyez- ' Yfí > tetés bűntettének nyomozási tapasztalatai 81 Dr. Deme Károly jogi főelőadó: A katonaorvos anyagi felelősségéről 87 Dr. Dingha László alez.: Általános felügyeleti komplex" vizsgálataink témái és módszerei 101 Dr. Gaál János r. őrgy.: A katona által elkövetett fegyelmi vétség és szabálysértés elhatárolásának gyakorlati problémái 109, Dr. Muraközi Gábor szds.: Hozzászólás dr. Odler János hb. alezredes: A szabálysértések parancsnoki fegyelmi hatáskörben történő elbírálásának néhány elvi és gyakorlati kérdése" c. cikkéhez 117 X Dr, Víg István ezds.: Katonai ügyészi küldöttség látogatása a Szovjetunióban- 123 Az IM. Katonai Főosztály munkadelegációja a Német Demokratikus Köztársaságban 131 A lengyel katonai ügyészi küldöttség látogatása hazánkban 135 Katonai ügyészi küldöttségünk látogatása az NDK-ban 135 Csehszlovák katonai igazságügyi delegáció Magyarországon 136 Kriminalisztikai tapasztalatcsere 136 FELHÍVÁS a katonai ügyészekhez a 20 éves a katonai ügyészi szervezet" c. kiállítás megszervezésére 139

5 C O A E P FFI A H H E rioanoakobhhk MHAHU.HH AacAo TaKaH! KpHMHHoreHHMe (paktopbi npec- TynACHHH paôothhkob MHAHIJHH FIoflnOAKOBHHK ElIO 3pfleAb H noflnoakobhhk AAMaHIHHe AilHa TopoMHK: O nphbagh6h]ih K yroaobhoh OTBCTCBCHHÖCTH COAflaTOB HMeiOUJHX nchxo" nathqeckyio 'AHHHOCT& rioflnoakobhhk k)cthi hh Hhoui HlO! nphhhhnnaabiibie H npakthheckhe Bonpocbi nphmehenhh BoeHHbix 3aceflaTeAeft noflnoakobhhk MHAHgHH IJJaHflOp PaHS FIoAOHîeHHe H MeTOflbl IJpOCpHAaKTHKH B npákthke KánoinBapcKOH BoeHHoű FIpoKypaTypw 39 KariHTaH mhahijhh Feaa Ha^b; Pacxosfcfle.HHH bo BsrAjiaax CBJiaaiiHbix c pacc- MOTpeHHeM npectynaehhh cobepmehhbix paóothhkamh coctaba oxpahw oöujectbehhoro nophflka mhahijhh 53 Mañop IOCTHIJHH HlWpe riactop: O KBaAH({)I^HpylOUÍHX OÖCTOflTeAbCTBaX npec- TypAéHHa no ae3eptapctby na 3arpaHHijy 63 Mañop MHAHijHH 3a9MCP BaAaToHu: Pa3rpanHqeHHe TpeőoBaHHH He3aKOHHoro Bbirofla ót uiahtaaía, cobepmehhoro floabíkhocthbim ahiiom 72 KanHTaH epchh MeHAHHrep: CAeflCTBemibie onbitbi fleaa no abtoabaphio 81 KDpHAHHecKHH TAaBpecpepeHT KapoAb $eme: O MaTepnaAbHoH otbetcbehhocth BoeHBpana 87 rioanoakobhhk AaCAO $HHra: TeMbI II MeTOflbI HaUlHX»KOMIlACKCHblX«npOBepoK b nopaflke oónjero Ha#3opa.. '...., 101 M a ñ o p MHAHLJHH HhOIU TaA! OpSKTHHeCKHe npoóaembl p a 3 r p a H H H e H H J I flhcghnahhaphoro npoctynka ot aflmhhhctpathbhoro npocrymca cobepmeh- HOrO COAflaTOM. 109 KanHTaH Ta6op MypaKoaii: Sawe^annH k ctatbe no.inoakobhhka jocthuiih ÍÍhoiii O^Aep:»HeKOTopbie TeopeTH l ieckjie h npakthieckhe Bonpocw pacc- MOTpCHHH KOMaHflHpaMH aflmhhhctpathbhblx npoctynkob B flhcijhnahhap- HOM nophflke« rioflnoakoßhhk HuiTBaH B«r: Bh3ht AeAerayHH BoeHHbix nponypopob b CCGP 123 îeaobaa AeAeraijHH BoeHHoro TAaB. ot^eaa M. KD. b T^P... Bh3ht teaeraijhh noabckhx bochhwx nponypopob b Haiueñ ctpahe Bh3Ht Hameñ BoeHHo-npoKypopcKOH AeAeragHH b r,z[p. HexocAOBaijKaîi BoenHo-fopHflHHecKafl aeaerayna b BeHrpHH.. OÔMeiI OnbITOM B OÖAaCTH KpHMHHaAHCTHKH riph3bib K BOCHHbIM npokypopam flaji 0praHH3alJHH BblCTaBKH «20-TH AeTHe BoeHHo-npoKypopcKoro annapata»

6 A rendőrség tagjai körében előforduló cselekmények kriminogén tényezői Irta: Dr. Takács László r. alezredes I A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség, magas veszélyességi fokkal tükrözi a társadalmi normák, elvek, szabályok, nézetek és eszmék egységes rendszerének negatív oldalát. A jelenség mozgástörvényei objektíve adottak, felismerhetők, meghatározhatók és befolyásolhatók. Összetevői: távolabbról a társadalom anyagi létalapjából, az ebből táplálkozó társadalmi erkölcsből, az ezt tükröző jogi törvényekből, konkrétságukban pedig az adott társadalom tagjainak viselkedésmódjából mutatható ki. Ennélfogva az egyén, mint a törvényekkel szembekerülő bűnelkövető, egyfelől determináltan cselekszik, amennyiben képtelen kivonni magát a létet meghatározó társadalmi törvények hatása alól, de másfelől, mert szabad akarattal rendelkezik a neki szabta határokon belül képes lehet megválasztani magatartásának irányvonalát. A bűnözés társadalmi szinten nem több egy adott időszakban elkövetett bűncselekmények és bűnelkövetők tömegénél. Mint folyamatot azonban teljessé és egyben társadalmivá, az egyedi esetek és elkövetők összességén túl csak azok a. törvényszerűségek teszik amelyek az esetek és a személyek sokaságát új jelenséggé formálják és mint új folyamatot, társadalmi szintre emelik. így a bűnözésben az egyes alkotó részek törvényszerűségei már feloldódik és magasabbszintű jelzőkkel társadalmi jelenséget tükröznek. A szintézis olyan erős, hogy az általános törvényszerűség alig kódolható le az egyes bűncselekményekre. A bűnözési folyamat mint minden társadalmi jelenség komplex összetevőinél fogva nehezen és csak hosszú távon szabályozható. A mozgásirányban, dinamikájában, szerkezetében és tömegében beálló változások okai sok más jelenség mélyén gyökereznek. A folyamatnak a társadalmi életre gyakorolt hatása is bonyolult és gyakran kiszámíthatatlan. Ez az oka, hogy az emberi magatartásokon keresztül jelentkező és rendkívül komplex rendszert képező bűnözés egyes jelenségei is csak más társadalmi jelenségek hátterébe helyezve egészében, ugyanakkor részei egységében és kölcsönös kapcsolatukban tanulmányozható. Akár az okok feltárása, akár hatáskifejtésük lehetőségének akadályozása a tanulmányozás célja. ' Az egyén szembenállása az adott jogi törvényekkel nem fejezhet ki ilyen magasszintű viszonyt. Ennélfogva az egyes bűnelkövető viselkedésmódja ennyire komplex tényezőkből álló skálán nem is mérhető. At egyén bűnös magatartásában a konkrét bűncselekményekben csak azok a közvetlen okok rajzolódnak ki, amelyek direkt módon meghatározói a szándék kialakításának, a végrehajtás elhatározásának, a tett ki-

7 vitelezésének. Beágyazva azokba a közvetlen körülményekbé, amelyek a tett végrehajthatóságának konkrét lehetőségét segítették vagy biztosították. Ennek a szétválasztásnak a megelőzés oldaláról van jelentős meghatározó szerepe és lényeges kihatása, mivel a két különböző szinr ten álló és értékbeli eltérést mutató jelenség (bűnözés mint tömeg bűnelkövetés mint egyedi jelenség) okainak megközelítése, felmérése és befolyásolása más-más eszközöket kíván anélkül, hogy nélkülözhetné a dialektikus kölcsönhatás állandó feltételezését. Az egyén számára azt a kérdést, hogy bűnelkövetővé válik vagy sem, nem a társadalom dönti el. A társadalom csupán mindkét variáns alapját, körülményeit és okát, összességében potenciális lehetőségét biztosítja. Ezen belül az egyén többnyire önmaga határoz, hogy bűnelkövető legyen vagy becsületes maradjon. A társadalom itt abban az alaphatásban jelentkezik, hogy milyen szinten alakította ki az egyéb létfeltételeit, alkatát, tudatát, gondolkodásmódját, környezetét, összességében milyen módon befolyásolta egyéniségét és életvezetését. A társadalom az egyén magatartását csak annyiban determinálja, amennyiben potenciálisan kizárólag az objektív okokat és feltételeket szolgáltatja ahhoz, hogy a társadalmilag tiltott viszony részesévé váljon, vagy attól távolmaradjon. A helyes magatartás megválasztására a negatív irányban kibontakozó szubjektív okok és feltételek hatásának tompítására az egyénnek kell elsősorban koncentrálni. Ezért a környezeti vagy szélesebb mértékben a társadalmi hatás csak befolyásolja, az egyéni adottság és elhatározás pedig meghatározza a cselekvés irányát. Így a hivátali hatalom mint társadalmi tényező, csak önmagában adja a visszaélés potenciális veszélyét, de ezt csak a hatalmat gyakorló egyén realizálhatja. A bűnelkövető egyén magatartása és a társadalom igényei, normatívái közötti ellentmondás megszüntetése csak a kommunista társadalomban várható. Közelítése, éleződés helyett a tompítása, az ellentmondás feloldása már a szocialista társadalomban is megindult. A létkörülmények változása a társadalom tudatformáló szerepének érvényesülése ber folyásolja az egyén viselkedését és beilleszkedési módját a törvénytisztelet irányába. Mindez tendenciájában képes csökkentexii az egyéni magatartás és a törvény közötti konfliktusok számát.. Ennélfogva a szocialista társadalom fejlődése olyan tényező, amely a társadalomellenes jelenségek kibontakozásának tendenciáját általánosságban csökkenti. Ha a bűnözést a társadalom sokféleképpen rendeződő egységén belül (osztályok, rétegek, csoportok, nemek, foglalkozások, civilek, katonák stb.) vizsgáljuk, egyértelmű az a következtetés, hogy a csoportok mindegyike a társadalmi törvények hatása alatt áll. Helyzetük hatást gyakorol a bűnözés tömegére, szerkezetére, jellegére és tendenciájára. Az azonos alap mellett viszont más lehet a szerkezete, jellege pl. a nők, a férfiak, a katonák vagy más csoportok bűnözésének, mint ahogy eltérő lehet bűnözésük tömege és tendenciája is. A kérdés ilyen bemutatása a címet adó témát annyiban közelíti meg, amennyiben a társadalom szerves részét képező fegyveres erők és testületek tagjaira is alapjaiban ugyanazok a bűnözést kiváltó törvényszerűségek hatnak. A bűnözés alapvető társadalmi okai ennélfogva a különös fegyelem alatt élő eme kategóriák embereit is azonos súllyal nyomják. E determinánsból fakadó potenciális veszély e szervezetek tagjai sorában is jelen van, hiszen viszonyuk egymáshoz, mint katonai sze-

8 melyeke es ezen keresztül a társadalomhoz mint állampolgároké pozitív ertelemben is, tehát társadalmilag elismert módon és negatív értelemben is, tehát társadalmilag tiltott módon valóságos. Következtetésképpen a fegyveres erőkön és testületeken belüli kriminalitás szerves része a társadalmi szinten jelentkező ilyen jelenségnek mind tomegeben, mind okaiban és alapjaiban. A társadalmi szinten kimutatható azonos vonások mellett a fegyveres erők és testületek speciális rendeltetesuknél és az erre épülő szervezetüknél fogva igen lényeges elteressel rendelkeznek. Ez a kriminalitás szerkezetét, dinamikáját elterítheti az altalánostól. Emellett befolyásolhatja annak tömegét is, mi- Vvel a hataskifejtés akadályozásában a szervezeti egységeknek igen ielentós szerepük van.. J ; A szorosabb kötelékbe tartozás ténye, fokozottabb felelősség követelese, az ala- es fölérendeltségi viszony, a részletesen szabályozott magatartasi normák stb. összességükben a katonai életviszonyok hatása a katonai szemelyekre jelentős teher. Más beilleszkedési formát követel de a közösségi erő is fokozottabb hatást vált ki. ennélfogva az egyén reagalasa e különleges életviszonyok között fokozottabb. De jelentősebb a hatasa árkörnyezet reagálásának is. Ennélfogva a megelőzés konkrétabb iormakat kaphat, hatványozottabban érvényesülhet, irányát.gyakran és kifejezetten a bűnelkövetés megakadályozása határozza meg. E, gondolatok figyelembe vételével vizsgáljuk meg a kriminálstatisztika es a bunuldozesi tapasztalatok egybevetése és elemzése alapján a fegyveres testületek egy bizonyos részének kriminalitását. A testületek egyiket jelen esetben a rendőrség jelenti, ezen belül is a Budapesti Katonai Ügyészség ílletekességi területén működő főkapitányságok személyi állomanyanak kore. amely a rendőri szervezetben előforduló bűncselekmenyek mintegy 30 40%-át adja. A kriminalitás ténye, dinamikája, szerkezete, erőssége -A bűnözés tényének, dinamikájának és szerkezetének mérése, a változások bemutatására, a kriminálstatisztika olyan mutatókat dolgozott ki amelyek a cselekményeket, ügyeket, az érintett személyeket stb a lakosság meghatározott számarányában mutatja. Nekünk szolgálati okokbol a kivetitesnek ezt az elfogadott módját mellőznünk kell Ezért az ugyanazon közigazgatási egységen belül működő rendőri szervek lényegeben valtozatlan létszámára építve alakítottuk ki mutató számainkat amelyek e szervek állományán belül előforduló bűntettek és tettesek összehasonlításán keresztül reprezentálják a kriminalitást. Azt a tényt, hogy a testületen belül a büntető törvények területére tartozó antiszociális magatartások léteznek, az adatok önmagukban igazoljak. Aranyaira, szerkezetére és jelemzőire pedig az utolsó öt év tényw- a gyakorlatból levont tapasztalatok alapján következtethetünk. Ha az 1966-ban elkövetett cselekmények vagy elkövetők számat (a ket bázisadat bármelyike alkalmas az arányok: bemutatására mert a területre az egy bűntett egy tettes jellemző) 100-nak vesszük á Kriminalitás erejet a következő összehasonlítás mutatja: % 70% 76% 76%

9 Az arányszámok egyértelműen bizonyítják, hogy' 1967-ben nemcsak tényszámaiban, de tendenciájában is olyan változás következett be, amely 1970-re 24%-os csökkenést jelez. A társadalom életében e fél évtized alatt bekövetkezett fejlődés- vitathatatlanul a rendőrség állományára is pozitív hatással volt. Ez a változás önmagában a szervezet tagjainál is csak nagy áttételeken keresztül volt képes hatást gyakorolni a kriminalitásra. Végülis az eredmény mögött meghúzódó társadalmi változások és a szervezeten belüli erőkifejtések az utolsó három évben csak a bűnözés szintentartásához", nem pedig további csökkentéséhez voltak elégségesek. A büntető útra tartozó antiszociális magatartás tanúsításában a döntő szerep az elkövetőt illeti. Attól függően változik a bűnözés erősségi foka, hogy mennyiben erősödik vagy gyengül az egyén hozzáállása a társadalmi követelményekhez. Tény, hogy jelen időszakban a közrendet, a személyi és vagyonbiztonságot, az állampolgárok jogait még egyes rendőrök ellen is védeni kell. Ennélfogva az az ellentmondás, amely a közrendet védő minden rendőr, és a közrendet sértő egyes rendőr magatartása között van, csak a személy hozzáállásának megváltoztatásával oldható fel. Ebben a szervezetnek és az ezen belül kialakult közvetlen környezetnek jelentős szerepe van. A rendőrségi szervezet katonai jellegénél fogva a szervezet tagjai pedig e jellegből adódó különös követelmények alapján mint környezeti hatás erőteljesen befolyásolhatják a. személyiség alakulását, az egyén általános és szolgálati magatartását. Ha ez a tényező jelentősebb szerepet kapna a profilaktikában, a rendőri környezet, a rendőrtársak és a közvetlen parancsnokok ráhatása méginkább kizárhatja, hogy a tettesek, bűncselekményeik jelentős ré- j szét szolgálati feladatuk közben, abban a környezetben kövessék el, amelyben szolgálati tevékenységüket társaikkal együtt naponta és rendszeresen kifejtik. A szolgálati ágak különböző szintű parancsnokainak ennélfogva erőteljesebben' számolniuk kell azzal, hogy a rendőri állás, beosztás, egyenruha és igazolvány lehetőséget, a szolgálattal együtt járó feladatok pedig j alkalmat kínálnak a bűnelkövetésre. A szolgálati utasítások végrehajtásának laza kezelése nemcsak a szolgálati rendet sértő fegyelmezetlenségek, hanem a bűnelkövetést elősegítő feltételek egyike is. j Ennek folytán a személyi állományra ható társadalmi, politikai és más j tényezők ; mellett a parancsnoki fegyelmező és nevelő munka, a sze- j mélyi állomány, részéről fegyelmezettebb magatartás tanúsítása a tör- j vénytisztelet erősödése és az igazságügyi szervek megelőző, bűnüldöző < és ítélkező gyakorlata csak együttesen és nagyobb intenzitás kifejtése I mellett lesz a jövőben is képes arra, hogy a bűnözés szinten maradása"' j helyett annak visszaszorítását eredményezze. Vizsgálnunk kell ezért, j, hogy a kriminalitáson belül melyek azok a tényezők, amelyek a jogellenes magatartások erősségét, szerkezetét, módozatait és közvetlen okait mutatják. j Az utolsó öt évben előforduló bűncselekmények kategóriájából a gya- j koriság és a folyamat változásának szemléltetésére néhány súlyosabb, i vagy gyakrabban előforduló és viszonylag súlyosabb bűncselekményt i emeltünk ki. Közülük is csak azok szerepelnek, amelyek tettesei ismertté j váltak. Ebben az összeállításban a kriminalitás szerkezete és dinamikája j az alábbi képet mutatja:

10 hivatali bűncselekmények, a sérülésit nem, vagy csak könnyű sérülést okozó bántalmazással szándékos vagyqni elleni bűncselekmények hivatalos személy közokirathamisítása hivatalos személy elleni erőszak, elöljáró elleni erőszák, garázdaság súlyos testi sértés, emberölés vagy annak kísérlete gondatlan veszélyeztetés ittas gépjárművezetés : ) Ezek az összcselekmény arányában: 199 5»% % % % % Az ismert tettesek kriminalitásának szerkezetét 1970-re nézve az egves bűncselekmény csoportokon belül az alábbi táblázat mutatja; mely szeaz elkövetők közül felelősségre vonásban részesülthivatali bűncselekményekért szándékos élet és testi épség elleni veszélyeztetésért közbizt. és közrend elleni bűncselekményekért emberi szabadság és méltóság megsértéséért katonai bűncselekményekért tulajdon elleni szándékos bűncselekményekért egyéb szándékos bűncselekményekért gondatlan bűncselekményekért 39,5% 10,4% 8,8% 5,1% 4,4% 2,5% 9i3% 20,0% A k te nyadatok bizonyítják, hogy a hatalom gyakorlásával összefüggésben kifejtett jogellenes rendőri tevékenység a rendőrség tagjai körében elofordulo bűncselekmények jelentős részét szolgáltatják. Az általuk vizsgált területen a rendőrök által elkövetett bűncselekmények az utolsó mindig 40% körül mozgott a hivatali hatalom gvakorlásának szabalyait buncselekmenyi fokon szándékosan sértő magatartások aránya., J L? " ^.f /o u körüli 1 részt a rendőröknek a magánszemélyként elkövetett szándékos bűncselekményei, alkotják, amelyeknek okait tekintve alig van kozuk a rendorseghez. E cselekmények jellemzői a kifogásolt eletvezetesbol adodo konfliktusok olyan levezetése, amelyeknek hajtóereje gyakran az ital, motívuma pedig a rendezetlen családi helyzet, a kiforratlan maganelet, a káros hatást gyakorló baráti kör, valamint a S m S módozafai 1^ ^ ^ ^ jogellenesen eeví^thá^ri^t^^+f részarányt a katonai jellegű szervezetbe tartozással egyuttjaro kötöttségek szándékos megsértéséből eredő konfliktusok adjak. E magatartasok többsége a szolgálati kötelezettségek elhanyagolá-

11 sából, a felsőbbség" személyével vagy akaratával történő szembehelyezkedésekből adódnak. Végül 20% körül mozog a gondatlan magatartásból eredő bűncselekmények aránya. Ezen belül túlnyomó többségben a gépjárművel, elhanyagolható arányban pedig a fegyver gondatlan kezelésével vagy gondatlan használatával megvalósított bűntettek szerepelnek. A bűncselekmények társadalmi megítélésének elfogadott mutatója a bírói ítélet. Erről a statisztika az ítéletek megoszlása, a végrehajtás módja és a büntetés időtartama szerint a következő képet mutatja: Szabadságvesztés börtönben 9,3% 0,5% munkahelyen 12,4%. 21,6% kat. fogdában 38,5% 37,4% felfüggesztve 36,5% 24,3% bírói figyelmeztetés vagy pénzfőbüntetés 3,3% 16,2% A szabadságvesztés időtartaim szeriinti megoszlása: 1 3 hónap 40% 40,3% 3 12 hónap 51% 54,9% 1 5 év 6% 4,8% 5 éven felül 3% A súlyosabb büntetések vagy a végrehajtás súlyosabb módozatai a statisztikában az összeshez viszonyítva elhanyagolható arányban szerepelnek. Ha ehhez azt is, hozzávesszük, hogy elenyésző (évente 10 alatt van) az előzetes letartóztatásban ítéletre váró rendőrök száma, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nem a cselekmények súlyát, hanem a tömegét kell a profilaktikai intézkedések irányába meghatározó tényezőként alapul venni. Ezekből az adatokból és a konkrét bűncselekmények feldolgozásából nyert tapasztalatok alapján levonható a testületen belül előforduló bűncselekményekről néhány általánosítható következtetés is. E következtetések egyaránt alkalmasak a kriminalitás közvetlen okainak megállapítására és csoportosítására, de a visszaszorításukra szolgáló intézkedések meghatározására is. A testületen belüli bűnelkövetés egyes jellemzői Rendszeresen újra termelődnek az állományon belül az olyan bűnelkövető egyedek, akik között a bűnelkövetésben kapcsolat nincs. A viszszaeső szinte kizárt (csak az enyhébb megítélésű, hivatali eljárásban való bántalmazás vagy a szolgálati bűncselekményeknél fordul elő, amelyek konzekvenciájukban nem* vetik fel az állomány viszony megszüntetésének kérdését), ennélfogva az elkövetők mindig tiszta előélettel jelentkeznek. Személyük és beosztásuk. előre kiszámítható, amennyiben

12 főleg a közrendvédelmi tiszthelyettesi állományból adott időszakonként megközelítően azonos számban és cselekménycsoportban válnak tettesekké. Az elkövetett bűncselekmények évek viszonylatában "is csaknem kizárólagosan eseti jellegűek, amennyiben főleg az adott alkalmak azonnali kihasználásán alapulnak. A szervezett, 'hosszan fontolt vagy bűnszövetségben elkövetett cselekmény ritka, eseti jelenség. Az össztársadalmi kriminalitással szemben a garázda jellegű, a tulajdon elleni és a súlyos megítélésű cselekmények kategóriáiba sorolt bűncselekmények tömegükben és tendenciájukban egyaránt csökkenő arányt mutatnak. Bűnözésről csak kriminológiai értelemben beszélhetünk (a bűntettek és elkövetők összessége bűnözéssel), egyébként csak eseti bűnelkövetéssel találkozunk, vagyis az egy bűntett egy tettes, nem pedig a folytatólagosság vagy a rendbeliség a kizárólagos. A testülethez tartozásból eredő kötelezettségek túlhajszolása (jogtalan bántalmazás, jogtalan kényszerítés, alaptalan intézkedés) továbbá a testülethez tartozásból eredő jogok magánérdekből történő gyakorlása jelentős számban, forrása a bűncselekmények elkövetésének. Ezek a cselekmények tömegüknél fogva erősen zavarják a hatalom gyakorlásának törvényességéhez fűződő fontos társadalmi érdekeket, még akkor is, ha egy részük a megsértett rend helyreállítását volt hivatva szolgálni, miután azokat jogellenes eszközökkel, erőszakolt hivatali érdekekkel motiváltan valósították meg. Másrészük, ami fokozza a káros hatást, abban jelentkezik, hogy a hatalom gyakorlásának csak látszatát tartalmazza, a valóságban kifejezetten és csak magánérdeket szolgál. A szolgálatban és szolgálaton kívül elkövetett bűncselekmények aránya többéves viszonylatban 40 : 60%. A szolgálatban elkövetők mintegy 50%-a olyan rendőr, aki abban a téves szemléletben cselekszik, hogy ezzel a szolgálat érdekeit védi (bántalmazás, kényszervallatás,' kényszerítés stb.), másik fele rendőri állását, hivatali helyzetét kifejezetten anyagi vagy más előnyök megszerzésére használja fel. Figyelemre méltó képet mutat a bűncselekmények mozgásiránya, amennyiben egyes kapitányságok állomáríyából éveken keresztül egyet,- len elkövetője sem kerül ki, máshol a bűncselekmény elkövetését éveken keresztül sem követi újabb, majd ismét lelepleződik néhány bűncselekmény. Vannak viszont olyan szervek is, ahonnan egymást követően jelentenek bűncselekményeket Főkapitánysági szintén viszont bármely időszakban összejön" megközelítően azonos számú, erősségű és típusú bűncselekmény, anélkül, hogy akár az elkövetési tevékenységben is lényeges változás volna felfedezhető. Pedig ezeknek a rendőrségnél rendszeressé" váló cselekményeknek az elkövetésre vagy az attól való tartózkodásra egyetlen rendőri szervezet tagjai sem rendelkeznek nagyobb adottsággal. Így a közrendet fenntartó rendőri szolgálat az ország bármely területén együtt jár a közrendet sértő állampolgárokkal szembeni intézkedéssel, mégis egyes területeken ismétlődően, máshol alig, helyenként pedig elő sem fordulnak a jogellenes kényszerintézkedések. Pl.: a büntető eljárásban konokul tagadó gyanúsítottak az eljárás helyétől függetlenül léteznek, mégis csak a szervek jelentéktelen hányadánál fordul elő a kényszerítésük. A vesztegetés bűntettének hordozója az az állampolgár, aki a jogos intézkedés következménye alól áldozatot sem kímélve" kísérel meg v

13 szabadulni. Mégis a megvesztegetett rendőr csak egyes szervek állományából kerül ki. Minden rendőri szerv és sok rendőr részt vesz a közúti forgalomban, mégis vannak főkapitányságok, amelyek állományából egy év alatt sem kerülnek ki balesetet okozó rendőrök, máshol viszont egész hulláma van a gondatlan veszélyeztetésnek. ' A bűncselekmények ilyen jellegű mozgása azt a tényt bizonyítja,, hogy a bűnelkövetés lehetősége az állományon belül potenciálisan jelen van. Mint ilyen veszély, a kisebb egységek szintjén rendkívül hullámzó módon realizálódik. Sokszor éveken keresztül elmarad, majd ismét jelentkezik. Főkapitánysági vagy jelen esetben a hét főkapitányság szintjén viszont már tömegében és szerkezetében is olyan tényező, amely minden magasabb szervnél adott, terjedelme, erősségi foka kiszámítható, csak éppen az nem ismert, hogy az adott időszakban az alárendelt szervek melyikénél fog jelentkezni. Az egyes, gyakrabban ismétlődő jogellenes magatartások olyan szintézise, amelyben csak az elkövetési tevékenység lényeges része az indító okok és a motívumok emelkednek ki, azt az egyértelmű következtetést adják, hogy a rendőrök által elkövetett tömegük vagy súlyuk miatt jelentősebb cselekmények ismérvei éveken keresztül változatlanok. A rendőri intézkedés alapjául szolgáló konfliktusok megoldása jogellenes eszközökkel, a törvényadta hatalom felhasználása önös érdekből, a magánéletben előforduló problémák rendezése" drasztikus formákban, az egyértelműen tiltó rendelkezések megszegése ( a rendőrnek többet szabad alapon"), és végül az anyagi kívánalmak kielégítéséből fakadó magatartások, amelyek jórészt a túlzott mértékű eseti, vagy a rendszeres alkoholizálás szövi át. (1969-ben a tettesek 17, 1970-ben pedig 23%-a ' volt a bűncselekmény elkövetése idején alkoholtól befolyásolt állapotban.) Ha ezek a bűncselekmények elkövetését elősegítő feltételek vagy bűncselekmények elősegítéséhez vezető nézetek bárhol, bármely állományban létezhetnek, szükséges az is, hogy' a realizálódásukkal szemben ne a jelenlegi, főleg passzív, hanem kezdeményező jellegű legyen a védekezés is. Ez viszont azt követelné,'hogy az a megelőző tevékenység, amely ma direkt vagy indirekt módon a jogellenes magatartások felszámolására irányul, ne várjon a bűncselekmény elkövetésére (hogy okot és példát találjon a megelőzésre) hanem számolva az előfordulás veszélyével, valóban a bűn megelőzése és ne a bűn követése céljából kerüljön megszervezésre. A potenciális veszély a jogellenes magatartás és a megelőző védekezés olyan dialektikus rendszert alkot, amelynek csak utolsó két alrendszere cserélődik állandóan, a profilaktika hatásfokától függően. Ehhez viszont helyi tényanyag vagy ezzel együtt, vagy anélkül a máshol már előfordult bűncselekményekről olyan információ kell, amely elegendő ahhoz, hogy több bűncselekmény kategóriában egyidejűleg és állandóan konkrét formában magas szinten tartsa a megelőzésre irányuló parancsnoki munkát. Ezzel szemben ma még főleg a kisebb szerveknél, de még a főkapitányságoknál is kevés, vagy nem kihasznált a saját tényanyag, így ezek birtokában vagy ezek hiányában csak spekulatív módon és csak a várható magatartások prognózisát képesek felállítani. Emiatt bírna nagy jelentőséggel, ha a helyi szervek főkapitánysági területen túlról is rendszeresen kapnának konkrét eseményekről ismerr

14 tetést, gyakrabban akár országos szintről is. így lehetne elejét venni pl. annak, hogy az egyik kapitányság fogdájában az őr mulasztása miatt előfordult őrizetes fegyveres öngyilkosságának lehetőségére máshol is felfigyeljenek és ne várják be azt az eseményt, amely majd a helyi megelőzési intézkedés tényanyaga lesz. (A kísérő büntetésvégrehajtási őrök fegyvereit a fogdaőr megőrzésre átvette, amelyhez az őrizetes hozzájutott.) Csak a vezetők informálása önmagában nem jelent megoldást. Szükséges, hogy az állomány tagjai, akik közül az elkövetők kikerülnek, megismerjék az értékelt cselekményeket, visszatérően értesüljenek a tiltott magatartások tenyéről és azok konkrét jogkövetkezményeiről is. Másrészt a vezetők a konkrét információk alapján hatáskörükben rendeljenek el olyan felméréseket, amelyek irányát az szabja meg, hogy az általuk vezetett szervnél milyen lehetőségek vannak az adott vagy hasonló esetek bekövetkezésének. Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a törvények hatályosulásáért egy adott területen a saját állomány irányában is az illetékes rendőri szerv vezetője a felelős, feladatát kézenfekvő módon képezi a hatályosulás lehetőségeinek biztosítása is. A részfeladatokat a központi szervek nem oldhatják meg, mivel az országos vezetői szintről vagy az igazságügyi központokból a bűnmegelőzést csak irányítani lehet. Az innen kapott információs \ anyag az adott terület vezetőinek szellemi készletévé válhat, és így alapjául szolgálhat az újratermelődő hiányosságok ellen szervezett vezetői tevékenységnek. Végső soron és mindezek alapján akár hosszabb távról szemlélve is tudomásul kell venni azt a tényt, hogy az adott rendőri területek személyi állományán belül a bűnelkövetések szintje változatlan. Le kell vonni ennek a megfelelő konzekvenciáját is, legalább annyiban, hogy ha az utóbbi 4 5 év bűnüldöző és bűnmegelőző gyakorlatát csak az eddig alkalmazott módszerekkel folytatjuk, a bűnözés szinten maradásánál nagyobb eredményt a jövőben sem várhatunk. Álláspontunk szerint a rendőrségen belül a kriminalitásnak legalább egy olyan tartománya adott, amelyen belül a cselekményeket az elkövetők tudatában tévesen elraktározott olyan ismeretanyag táplálja, amelynek kiiktatása fegyelmezettebb magatartás tanúsítását követelő, igényesebb parancsnoki munkával, rövid távon belül is megoldható. Ez a törvényileg tiltott, de egyes parancsnokok által eltűrt magatartási terület a hivatali bűntettek egyes kategóriáira vonatkozik. A testülethez tartozás és a testület tagjainak bűnelkövetése közötti összefüggés az esetek kb. 40%-ában közvetlen. Az e körben előforduló jogellenes magatartások egy része a hivatali hatalom gyakorlásával egyidejűleg jön létre, más része pedig éppen a hatalom jogtalan gyakorlása miatt bűncselekmény. Ennélfogva a testülethez tartozás a kriminalitásnak akkor hordozója, amikor a bűnös magatartás a hatalom gyakorlásával kapcsolatos. A büntetőjog ezeket a magatartásokat a hivatali és a hivatali jelleg felhasználásával elkövetett bűncselekményekben fogalmazza meg. Az ilyen jellegű magatartások szintézise két modell felállítását teszi lehetővé: A bűnös magatartást tanúsító elkövetőnek nem volt, és nem is lehetett felhatalmazása a hatalom gyakorlására. Ez esetben a szándék direkt

15 módon és kizárólagosan a jogellenes magatartáson keresztül olyan előny biztosítására irányult, amelynek megszerzésére a rendőrség tagjai sem kaphatnak felhatalmazást. A cél tehát a rendőrség állományába tartozás puszta tényéből eredő hatalom adta lehetőség felhasználása egyéni érdekek által motiváltan. Ezek az egyéni érdekek a gyakorlatban a haszonszerzésre, vagy testi kapcsolat kiépítésére irányultak. A másik modellben az elkövető hivatali hatalmát jogszerű felhatalmazás birtokában gyakorolja. Célja valamilyen törvénysértő állapot megállapítására vagy felszámolására irányul. Viselkedésmódja vagy módszere azonban tiltott, ennélfogva ez a hátrány, amit az intézkedés alatt állónak okoz, jogellenes. Ebben a modellben a tettes társadalmi érdeket szolgál, de közben a cselekménysorozat adott szakaszaiban a társadalmi érdekkel szemben is vét. Magatartását az a téves felfogás befolyásolja, hogy a szolgálni kívánt érdeket, akár jogsértéssel is, de meg kell valósítani, vagy a később más hatóság által sorra kerülő jogos és törvényes hátrányokozás hatékonyabban érvényesül, ha az intézkedéssel együtt alkalmazott jogtalan erőszakra, az intézkedés alatt álló emlékezni fog. A két modell közötti különbségtételnek a megelőzés oldaláról van jelentősége. A második csoportnál ugyanis, ahol a bűnelkövetésre irányuló szándék a társadalmi érdekbe beágyazottan jelentkezik, annak az alapvető követelménynek a tudatosítását követeli meg; hogy a társadalmi érdek ilyen módszerekkel vagy ilyen indokokkal nem szolgálható. Ennélfogva az e modell köré csoportosítható cselekmények számának csökkentésére vagy megszüntetésére a lehetőségek hatványozottabban adottak. Végülis ez az a terület, amelyen belül elsősorban a közvetlen parancsnokok, a nevelés és a követelménytámasztás eszközein keresztül hatásosan tevékenykedhetnek.

16 \ A pszichopátiás személyiségű katonák büntetőjogi felelőségre vonásáról 1 Irta: Dr. Erdély Jenő alezredes és Almásiné, Dr. Törőcsik Anna alezredes. A Katonai Jog és Igazságszolgáltatás évi 1. számában jelent meg dr. Pásztor Imre hb. őrgy. tanulmánya A katonai szolgálatra alkalmatlanság speciális büntetőjogi kérdései" címmel. A szerző gyakorlati tapasztalatok gyűjtése céljából felmérést végzett a címben megjelölt problémakörben. Cikkében konkrét problémaként veti fel a katonai szolgálatra alkalmatlan személyek által elkövetett katonai bűncselekmények miatti büntetőjogi felelősségre vonás tekintetében fennálló különböző nézeteket. Rámutat arra, hogy egyes vélemények szerint kérdéses, fennáll-e egyáltalán a büntetőjogi felelőssége azoknak, akik a katonai szolgálattal összefüggő bűncselekmény elkövetése esetén, utólagos szakértői megállapítás szerint már a behívás idején, illetve a bűntett elkövetésekor katonai szolgálatra alkalmatlanok voltak. Foglalkozik az ellentétes nézetet hirdetők véleményével is, mely szerint a katonai szolgálatra alkalmatlanság ténye nem jelent semmiféle korlátozó tényezőt a büntetés kiszabásánál, ezért a törvény teljes szigorát kellene alkalmazni az ilyen elkövetőkkel szemben, ha akaratelhatározó képességük teljes birtokában voltak, felismerték cselekményük társadalomra veszélyességét és javukra a Btk. 21. (1) és (2) bekezdésében foglalt körülmények nem állapíthatók meg. Dr. Pásztor őrgy. a problémakör felvetése és fentiek szerinti elkülönítése mellett az ezzel kapcsolatosan jelentkező ellentmondások további lehetőségeire is rámutat; a kérdés bonyolultsága miatt azonban nem vállalkozik annak megoldására. Helyesen felismeri és felismerésének hangot is ad, mely szerint a megoldás további elmélyült vizsgálódást, az összes nézetek világos feldolgozását, az ütközési felületek egyeztetését, végül megalapozott következtetések levonását igényli. A szerző munkájában ismerteti és fejlődésében mutatja be a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának évek során kialakított iránymutató gyakorlatát az eseti döntések tükrében. E körben is megelégszik azonban azzal a megállapítással, hogy végleges, egységes, minden igényt kielégítő elvi döntésre még nem tud támaszkodni a katonai igazságszolgáltató és jogalkalmazó gyakorlat. E szerény igényű tanulmány keretében mi is folytatni kívánjuk az említett problémával kapcsolatba álló, már felvetett vagy azok mellett 'Vita-cikk.

17 jelentkező összefüggések feltárását és kimunkálását, melyek talán köze- ; lebb visznek bennünket az immár közérdeklődés előterében álló téma teljes megértéséhez. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben kevesebb félre-, értés és nézeteltérés merüljön fel a katonai szolgálatra alkalmatlanság és a vonatkozó büntetőjogi felelősség megítélésében. A problémát első- í sorban a pszichopátiás személyiségszerkezetük miatt katonai szolgá- I latra alkalmatlan elkövetők büntetőjogi felelőssége tekintetében vonjuk j tüzetesebb elemzés alá. j a) Ismertetni kívánjuk a pszichopátiás személyiségszerkezet jellem-, j zőit figyelemmel arra, hogy tapasztalataink szerint még nem minden jog- j alkalmazó tudatában tükröződnek helyesen az idetartozó orvosi, illetve j jogtudományi fogalmak. b) Az előbbi pontban említettekkel összefüggésben kívánunk rámutatni j a pszichopathákkal kapcsolatban követendő eljárási és jogpolitikai köve- I telményekre. j c) Bizonyítani fogjuk a katonai bűncselekményt elkövető személyekkel szembeni eljárás céljának megfelelően a katonai fegyelmi érdekek, a néphadsereg érdekeinek elsődlegességét összhangban a Btk ában.; foglalt követelményekkel. d) Ismertetjük a témakörhöz tartozó és a jogalkalmazás körében vétett tévedéseket ismétlődésük megelőzése érdekében. I. Az ítélkezés törvényessége feletti felügyeleteink során, valamint az, eseti bűnügyek másodfokú elbírálása kapcsán időről-időre visszatérő problémaként jelentkezett a katonai ügyészségek és bíróságok gyakorlatában a pszichopátiás személyiségű katonák büntetőjogi felelősségének megítélése a katonai alkalmatlanság és a büntetőjogi beszámíthatóság relációjában. Az eseti ügyekben jelentkezett ellentmondások feloldására ; a másodfokú eljárásban többé-kevésbé megnyugtató állásfoglalások születtek. Nem tagadható az sem, hogy e határozatok nyomán újabb ellentmondások is jelentkeztek. A probléma elméleti oldalának kidolgozására elszigetelt kísérletek is történtek. A Katonai Főügyészség már 1966-ban vizsgálta a szellemi, fogyatékos katonák kriminalitásá"-t, 1967-ben a személyiség- és tudat-, zavarok büntetőjogi értékelésével" foglalkozott egy vizsgálatunk, ban pedig a Büntethetőséget és katonai alkalmasságot korlátozó tényezők elbírálása" c. vizsgálat törekedett a bennük felvetett jogelméleti es' jogalkalmazási problémák részbeni megoldására. Az időbeli és témaköri) széttagoltság miatt azonban egyik vizsgálat mondanivalója sem volt alkalmas a kérdéskomplexum egységes feltárására még kevésbé egységes: joggyakorlat kialakítására. A katonai bíróságok és a Katonai Kollégium^ törekvéseit Pásztor őrgy. említett cikke részletezte. A probléma elméleti oldalának egységes kidolgozására tehát csak nap-; jainkban kerülhetett sor. Ebben szerepe van annak is, hogy a gyakorlati'

18 munkában tevékenykedő katonai ügyészek és bírák egy része előtt korábban nem voltak tisztázottak a vitatott fogalmak. Nem ismerték fel a különbségeket, illetve gyakran egyazon elbírálás alá vették á gyengeelméjűeket a pszichopatákkal. Csak a legutóbbi időkben észlelt nagyobb és általánosabb érdeklődés hatására került sor a téma részletesebb megvizsgálására az MSZMP Katonai Igazságügyi Szervek VB által kijelölt munkaterv keretében. A Pártbizottság jelentését időközbén az alapszervek is megvitatták. Ugyancsak foglalkozik a kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma és iránymutatást készül adni a pszichopathia büntetőjogi megítéléséhez. Nem okozott és nem okoz gyakorlati nehézséget az ügyek elbírálása á katonai büntető eljárásban, ha az utólag pszichopátiának talált katona köztörvényi bűncselekményt követett el. Még akkor is problémamentes a megoldás, ha a tett végrehajtásának objektív feltételei a katonai életviszonyokhoz kapcsolódnak. (Pl. szökés közben az igazoltató rendőr lelövése.) Problémamentes volt a gyakorlat az elmebeteg elkövetők tekintetében is, bármilyen bűncselekményük elbírálásánál. Az említett kategóriába sorolható esetek példáiban ugyanis a büntethetőségre nincs kihatása annak, a körülménynek, hogy a terhelt katonai szolgálatra alkalmatlanná, vált, vagy erre már eleve alkalmatlan volt. Irányadónak helyesen csak,a büntetőjogi beszámíthatóságot tekintették. A büntetőjogi felelősség problémája katonai bűntettek elbírálásánál olyan ügyekben jelentett jogalkalmazási bizonytalanságot, amelyekben az eljárásba bevont katonai igazságügyi elme- és idegorvos szakértők az általuk megállapított és szakértői véleményükben kóros személyiségszerkezetnek" jelzett pszichopátia miatt az elkövető katonai alkalmatlanságát véleményezték, ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy állapotuk a tett társadalomra veszélyességének felismerésében nem, vagy csak kismértékben volt korlátozó tényező. Szakértőink a kóros személyiségszerkezet" gyűjtőfogalom alá általában a pszichopátiás személyiségzavart sorolják. A kóros személyiségzavar" rnint szakértői terminológia nem jelenti azt, hogy a katonai igazságügyi elmeszakértők a személyiség pszichopátiás zavarát betegségnek, vagy mindig betegségnek tartanák. Nem állásfoglalás tehát abban a legújabban felmérült vitában, amely a pszichopátia két alakzataként megkülönböztetést tesz a kóros" és a nem kóros, de rendellenes" személyiségszerkezet között, ezen állapot eredete szerint. E cikk keretében csak röviden a további félreértések elkerülése céljából térünk ki arra, hogy a fentiek szerinti szétválasztás azt célozná, hogy differenciáltabbá tegye az ítélkezést a pszichopatákra hatékony büntetési célok tekintetében. A kóros" eredetű pszichopátia a szervezet idegrendszeri vagy más szervi megbetegedésének következménye, olyan feltétel tehát, amely a személyiség alakulásában determináns tényező lehet, tehát a büntetőjogi beszámíthatóságot is korlátozhatja, Mint ilyen ; az elmebetegség fogalmi körébe is bevonható lenne. 3 17

19 A nem kóros, de rendellenes" személyiségszerkezet diszharmóniás zavarát nem a szervezet betegsége, hanem ártalmas környezeti tényezők, névelőhatások idézték elő. Ezért a környezeti ártalmak hatására kialakult személyiségzavar következtében bűnöző egyén büntetőjogi 'beszámíthatóságát ezen állapota rendszerint nem korlátozza. Az elkövető szociális eredetű személyiségzavara nem sorolható a büntethetőséget korlátozó tényezők közé. Hangsúlyozzuk, hogy tanulmányunkban e vitát nem kívánjuk eldönteni, és a magunkénak csupán azokat a következtetéseket valljuk, melyeket a hatályos törvény, a Btk számunkra levonni enged, és azokkal a szakértői véleményekkel összefüggésben, melyeket nekünk a katonai igazságügyi orvosszakértők terjesztettek elő. Ismételjük tehát, hogy a katonai igazságügyi elmeszakértők a pszichopathiát mindig kóros személyiségszerkezetnek" véleményezték, nem differenciálták azt a személyiségzavar eredete szerint, ellenben a büntetőjogi beszámíthatóság tekintetében nem, vagy csak kismértékben tartották korlátozó tényezőnek. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a szakértők a pszichopátiás személyiségű elkövetőknél is véleményeznek olykor jelentős, vagy súlyos fokú korlátozottságot a büntetőjogi beszámíthatóságuk tekintetében. Ez esetekben azonban a korlátozottság a bűntett elkövetésekor releváns aktuális tudati állapothoz társul: Azt jelenti tehát, hogy a büntetőjogi beszámíthatóság tekintetében nem korlátozott pszichopatánál a tett elkövetésekor olyan tudatzavar, (pl. alkoholos befolyásoltság) tudatbeszűkülés (düh-reakció, indulat) állott fenn, amely tettének társadalomra veszélyességének felismerésében korlátozta. Bár nem tartozik szorosan az általunk felvetett kérdéshez, de megjegyezzük, hogy az utóbbi esetekben a tudatzavar fogalmi körébe tartozó olyan kérdések megítéléséről van szó, melyet a Btk alapján törvényes lehetőségünk van elbírálni. A pszichopátiás személyiségzavar az elkövető olyan állapota, amelyre a Btk. 21. szerinti elbírálás nem vonatkozhat. A pszichopaták nem elmebetegek, nem gyengeelméjűek és általában olyan tudatzavarban sem szenvednek, amely cselekményük társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében vagy akaratelhatározó képességük gyakorlásában korlátozó tényező lenne. A katonai bíróságok, de méginkább a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának büntetéskiszabási gyakorlatában az utóbbi években helyenként megközelítően azonos nézőpont alakult ki a katonai bűntettet elkövető gyengeelméjű, valamint a pszichopata terheltek felelősségre vonásában. A büntetések nem tükrözték azt a lényeges különbséget, ami büntetőjogi beszámíthatóságuk különbözősége folytán feltétlenül indokolt lett volna, még akkor is, ha katonai szolgálatra egyaránt alkalmatlanok. Az ítélkezés előterébe a katonai alkalmatlanság'ténye quasi úgy jelentkezett, mintha az a büntethetőség akadálya vagy korlátozó tényezője volna. Tapasztalataink szerint tehát az ítélkezési gyakorlatban a katonák büntethetősége katonai alkalmasságuk objektív feltételétől függően alakult.

20 Ez a gyakorlat esak akkor helyeselhető, ha a katonai alkalmatlanságot eredményező állapot egyben büntethetőséget kizáró vagy korlátozó tényező is. (Btk. 21..) A pszichopaták katonai büntetőjogi felelősségre vonása az ítélkezési gyakorlatban sokszor a gyengeelméjűekre jellemzővel azonosan alakult. Ez a megegyező gyakorlat főleg azért helyteleníthető, mert a pszichopátia a büntethetőséget korlátozó vagy kizáró okok egyikével sem azonos. A pszichopátia azonban katonai szolgálatra éppúgy alkalmatlanságot jelent, mint a gyengeelméjűség a H 2. Utasítás értelmében. Helytelen azonban ebből a tényből annak a gyengeelméjűséggel azonos beszámíthatóságot korlátozó tényezőkénti értelmezésére jutni. A pszichopátiás személyiségű elkövető állapota azért különbözik a Btk ában felsorolt tényezők mindegyikétől, mert épelméjű, és általában a tett elkövetésekor is tiszta tudattal, normális értelemmel rendelkezik. A személyiségszerkezet pszichopátiás zavara, ha nem korlátozza az elkövetőt cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, büntethetőségének sem lehet akadálya. A Btk a a katonákra vonatkozó külön rendelkezések között sem tartalmaz olyan kiegészítő rendelkezést, melynek alapján a katonai szolgálatra való alkalmatlanság a katonai büntetőjogi beszámíthatóságra kihatással lenne. A pszichopaták személyiségszerkezetét ugyanis az érzelmi, akarati tulajdonságok diszharmóniája, az elkövető jellemének fogyatékosságai, erkölcsi meggyőződésének hiánya stb. miatt állapítják meg. Szemben az elmebeteggel, gyengeelméjűvel, tudatzavarban szenvedő elkövetővel, a pszichopata ismeri, megérti, tudatával átfogja a társadalmi (ezen belül a katonai) követelményrendszert és annak teljesítésére objektíve képes. Ámde akaratgyengesége, érzelmi labilitása, jellembeli és erkölcsi fogyatékosságai folytán személyes és közvetlen érdekeinek megfelelő egyben társadalomellenes magatartást követ. A pszichopatáknál a bűntett akarati elhatározásához és végrehajtásához szükséges tudati-kontroli funkciója ép. A személyiség pszichopátiás zavarai rendszerint környezeti ártalmak, rossz nevelési hatások eredményei, melyek a környezeti feltételek változtatásával és neveléssel korrigáihatók. E nevelési tényezők közül a büntetés nevelő hatása sem rekeszthető ki, ugyanakkor nem szabad lemondani megbüntetésükről, annak másokra gyakorolt visszatartó hatása érdekében sem. II. A pszichopátia fogalmának fentiek szerinti ismertetése után térjünk vissza a büntetőjogi felelősség gyakorlati problémáira. Dr. Pásztor Imre őrgy. cikke is számos adatot tartalmaz a pszichopátiás személyiségű katonákra vonatkozó ítélkezés problémáiról. A bennünket leginkább foglalkoztató kérdés a büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálata és a helyes mérték megtalálása. Pásztor elvtárs fejlődésében vizsgálja a katonai kollégium ítélkezési gyakorlatát és abból egyértelműen vonja le azt a következtetést, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlanság nyomatékos" enyhítő kö-

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnözésről 2010. év Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1217-0046

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás A családon belüli, vagy úgynevezett otthoni erőszak (violence in the family,

Részletesebben

AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu

AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu Ügyszám: 19060/6298-1/2014. ált. Az Ajkai Rendőrkapitányság beszámolója Halimba község

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA XIII. ÉVF. 1. SZÁM A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZÈRVËK BÈLSÔ KIADVÁNYA ÉS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 1 9 82 Szerkeszti:

Részletesebben

Büntető elvi határozatok

Büntető elvi határozatok Szerkesztők: Dr. Berkes György Dr. Szabó Győző SUB Qöttlngen 208 396 551 Szerzők: Dr. Berkes György Dr. Katona Sándor Dr. Kiss Zsigmond Dr. Kónya István 7 Dr. Rabóczki Ede 98 A 2072 Büntető elvi határozatok

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

Légió Futás mentesítő nyilatkozat

Légió Futás mentesítő nyilatkozat Légió Futás mentesítő nyilatkozat 1. Tudomásul veszem, hogy a Légió Futás eseményen történő részvétel fizikai kihívást jelentő és potenciálisan veszélyes tevékenység és magában hordozza a súlyos sérülés

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN Btk. 305. (NIRIIVIANK) Védelem MÓDOSÍTOTT BEADVÁNY 2009.12.13 Készítette : Sebestyén Adalbert - THL5CK... BMF-NIK Mérnök Informatikus

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE A közgyűlési határozatokról Az Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. (1142 Budapest, Ógyalla tér 8-9.) 2011. október 10-én 10.00 órakor éves rendkívüli közgyűlést tartott.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Az ittas járművezetés bűncselekmény miatt a Debreceni Ítélőtábla régiójában 2007. évben jogerősen befejezett ügyek vizsgálata 1

Az ittas járművezetés bűncselekmény miatt a Debreceni Ítélőtábla régiójában 2007. évben jogerősen befejezett ügyek vizsgálata 1 Dr. Balla Lajos Az ittas járművezetés bűncselekmény miatt a Debreceni Ítélőtábla régiójában 2007. évben jogerősen befejezett ügyek vizsgálata 1 A vizsgálat a bíróság elé állítás és a tárgyalás mellőzésével

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság A bizottság tagjai: dr. Szalma László r. ezredes (elnök), Almásiné dr. Törőcsik Anna

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések

A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések Tartalom Joghatóság Hatáskör (hatósági jogkör) Hatáskör-elvonás és átruházás Illetékeség Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálat áttétel Ideiglenes intézkedés

Részletesebben

HK19/1982min. ut. UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BEL ÜGYMINISZTERÉNEK. 1. számú. Budapest, 1964. január hó 2-án ÁBTL -4.2. - 10-22/ 1/ 1964 / 1

HK19/1982min. ut. UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BEL ÜGYMINISZTERÉNEK. 1. számú. Budapest, 1964. január hó 2-án ÁBTL -4.2. - 10-22/ 1/ 1964 / 1 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-22/1/1964. HK19/1982min. ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BEL ÜGYMINISZTERÉNEK 1. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1964. január hó 2-án ÁBTL -4.2. - 10-22/ 1/ 1964 / 1 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-22/1/1964.

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez

MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez 2015.08.27 Szerkesztőség Kiemelt, Hírek Az ügyvédi munka egyik fontos területe a védői tevékenység. A védői hivatás az

Részletesebben

Jogalkalmazói együttműködés a szerzői jogsértésekhez kapcsolódó büntető eljárásokban. Előadó: Dr. Szilágyi Roland

Jogalkalmazói együttműködés a szerzői jogsértésekhez kapcsolódó büntető eljárásokban. Előadó: Dr. Szilágyi Roland Jogalkalmazói együttműködés a szerzői jogsértésekhez kapcsolódó büntető eljárásokban. Előadó: Dr. Szilágyi Roland Országos Parancsnokság Jövedéki Igazgatóság Rendészeti Főosztály Felderítés-felügyeleti

Részletesebben

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 2011. évi. törvény a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény valamint a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

KISKUNHALASI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

KISKUNHALASI RENDŐRKAPITÁNYSÁG KISKUNHALASI RENDŐRKAPITÁNYSÁG V E Z E T Ő J E 6400-Kiskunhalas, Mártírok útja 25., Pf.: 3. : 06-77/423-255 BM : 03-33/68-10, Fax: 03-33/69-48 E mail:molnárl@bacs.police.hu Szám: 03060-6301/2014. Ált.

Részletesebben

Tisztelt Ajánlattevők!

Tisztelt Ajánlattevők! A Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Bocskai u. 1-3. és Bácska u. 14. szám alatti irodaépületeinek napi 24 órás portaszolgálati, járőrözési, vagyonvédelmi, őrzési és recepciós

Részletesebben

...évi...törvény. a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról

...évi...törvény. a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról ...évi...törvény a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról 1. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következő

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi J<=?

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi J<=? érl ''SoS.od.oh I KUOAl'KST FŐVÁROS X. KKKOl\Y\ KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT '/.AT Polgármesteri I li.viiiiiln Iklsz.: D.363/ /2008. KÖZBESZERZÉSE^T^A'CS'A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBI^gTADSi^ Budapest, Marg 'íkrt.

Részletesebben

JAVASLATOK AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSÁRA - e javaslatcsomag az Országgyűléshez benyújtott T/6958 sz. törvényjavaslat vonatkozásában készült 2012. május

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi június hó 20. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Közlemények. A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása

Közlemények. A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Közlemények A legfőbb ügyész tudományos pályázati felhívása Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet

Részletesebben

ETIKAI KÓDEX. az Ügyészek Országos Egyesületének szabályzata. az ügyészek alapvető jogairól, kötelességeiről és felelősségéről.

ETIKAI KÓDEX. az Ügyészek Országos Egyesületének szabályzata. az ügyészek alapvető jogairól, kötelességeiről és felelősségéről. ETIKAI KÓDEX az Ügyészek Országos Egyesületének szabályzata az ügyészek alapvető jogairól, kötelességeiről és felelősségéről Preambulum Az ügyész a Magyar Köztársaság egyik alapvető jogállami pillérét,

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8.

HENT Konferencia. Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. HENT Konferencia Magyar Bíróképző Akadémia 2011. április 8. Jogalkalmazók ismeretinek fejlesztése az OIT határozott az intézményesített bírói továbbképzésről az informatikai terület éppen ide illik; Az

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

ff Célkitűzés Az elmúlt három évtizedben a bűnözés hazánkban jelentősen megnövekedett, ennek következtében a bűnügyi információk iránti érdeklődés

ff Célkitűzés Az elmúlt három évtizedben a bűnözés hazánkban jelentősen megnövekedett, ennek következtében a bűnügyi információk iránti érdeklődés ff Célkitűzés Az elmúlt három évtizedben a bűnözés hazánkban jelentősen megnövekedett, ennek következtében a bűnügyi információk iránti érdeklődés nem csak a szakemberek, hanem a média és a lakosság körében

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

v é g z é s t : I n d o k o l á s : Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.Mpk.50.044/1999/4.szám A Gyulai Munkaügyi Bíróság Dr. Topánka Erika által képviselt Független Rendőr Szakszervezet (1077 Budapest, Király u. 71., levélcím: 1388 Budapest, Pf.:

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Az APEH munkatársai elítélik a korrupció minden formáját! Dr. Szikora János elnök

Az APEH munkatársai elítélik a korrupció minden formáját! Dr. Szikora János elnök Az APEH munkatársai elítélik a korrupció minden formáját! Dr. Szikora János elnök Az APEH munkatársai elítélik a korrupció minden formáját! A mai tájékoztató célja: az APEH korrupcióellenes tevékenysége

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Szám: 105/275- /2009. P. Tárgy: alapvető jogot sértő H A T Á R O Z A T

Szám: 105/275- /2009. P. Tárgy: alapvető jogot sértő H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 105/275-

Részletesebben

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MU NKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNK AFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

HATÁROZAT. határozatot.

HATÁROZAT. határozatot. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal Tartalomfelügyeleti főosztály Ügyiratszám: 4807-1/2011. Tárgy: törvénysértés megállapítása Ügyintéző: személyes adat HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE

A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE A MAGYAR ACÉL- ÉS FÉMKERESKEDŐK EGYESÜLETE Etikai kódexe Budapest, 2000. szeptember 2 A Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének Etikai kódexe 1. Általános rendelkezések 1.1. Bevezetés A Magyar Acél-

Részletesebben

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.

A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2013. (XI. 27.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 055/5583/2015. TÁRGY: AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZFOG LALKOZTATÁSI JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉSEINEK TÖRLÉSE MELLÉKLET: E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 113 31994D0023 L 17/34 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 1994.1.20. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (1994. január 17.) az európai műszaki engedélyre vonatkozó közös eljárási szabályokról (94/23/EK) AZ EURÓPAI

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

AKTUÁLIS JOGÉRTELMEZÉSI PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSAIK A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BÍRÓI ELJÁRÁSBAN

AKTUÁLIS JOGÉRTELMEZÉSI PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSAIK A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BÍRÓI ELJÁRÁSBAN Iustum Aequum Salutare II. 2006/3 4. 145 150. AKTUÁLIS JOGÉRTELMEZÉSI PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSAIK A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI BÍRÓI ELJÁRÁSBAN ügyész, egyetemi oktató A tágabb értelemben vett büntetõeljárás hatálya

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK

UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK UNILEVER NYILATKOZAT AZ EMBERI JOGOKRÓL - IRÁNYELVEK Meggyőződésünk, hogy az üzlet csak olyan társadalmakban lehet sikeres, ahol védik és tiszteletben tartják az emberi jogokat. Elismerjük, hogy az üzleti

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. A katonai büntetőeljárás. The military criminal procedure. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged

SZAKDOLGOZAT. A katonai büntetőeljárás. The military criminal procedure. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged SZAKDOLGOZAT A katonai büntetőeljárás The military criminal procedure Konzulens: Prof. Dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi

Részletesebben

ÓBUDAI EGYETEM. Rektor. OE-RH-375/2014 Budapest, 2014.április 1.

ÓBUDAI EGYETEM. Rektor. OE-RH-375/2014 Budapest, 2014.április 1. OE-RH-375/2014 Budapest, 2014.április 1. 2/2014. i Utasítás A vagyon elleni bűncselekmények/szabálysértések megelőzésével, valamint az ezen cselekmények elleni fellépéssel kapcsolatos eljárások rendjéről

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben