Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola TANTERV ELSŐ IDEGEN NYELV NÉMET NYELV ( OSZTÁLY) Készítette: Tóth Éva

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola TANTERV ELSŐ IDEGEN NYELV NÉMET NYELV (5. 12. OSZTÁLY) Készítette: Tóth Éva"

Átírás

1 TANTERV ELSŐ IDEGEN NYELV NÉMET NYELV ( OSZTÁLY) Készítette: Tóth Éva

2 ELSŐ IDEGEN NYELV BEVEZETŐ A jelenleg közoktatásban részt vevő tanulók már az Európai Unió polgáraiként is készülnek felnőtt életük elkezdésére, ezért kiemelt célként arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal, ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában magyarságtudatukat megőrizve, kellő felkészültséggel, magabiztosan és sikerrel találják meg helyüket az európai nyitott társadalmakban. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és ahhoz, hogy diákjaink hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai lehessenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással, autonóm tanulásra képes személyiséggel, fejlett kommunikációs készségekkel, illetve számos szociális és társadalmi kulcskompetenciával kell rendelkezniük. ALAPELVEK A 8. osztályig minden diáknak legalább egy idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül. A gimnáziumokban a tanulók a 9. évfolyamtól kezdődően két idegen nyelvet tanulnak, ezekből kell tanulmányaik végére használható nyelvtudásra szert tenniük. Minden középiskolát végzett magyar állampolgárnak el kell jutnia legalább az önálló nyelvhasználat alsó szintjéig, az ún. küszöbszintig, amely az európai referenciaskálán a B1 szintnek felel meg. (Kívánatos és elvárható, hogy a jobb képességű tanulók eljussanak a B2 szinthez (az emelt szintű érettségi vizsgaszintje), amely már pontosabb, árnyaltabb nyelvhasználatot tesz lehetővé.) Ehhez nyújt segítséget a 11. és 12. évfolyamon a közép- illetve emelt szintű érettségi előkészítőre adható plusz 2 2 óra A tanulók iskolánkban első idegen nyelvként nyolc éven keresztül tanulják a német nyelvet. Ez a hosszú tanulási időszak megfelelő bázist jelent a tizenegyedik illetve a tizenkettedik évfolyamon a középfokú állami nyelvvizsga megszerzésére, illetve az érettségi vizsga letételére. A nyelvoktatás első idegen nyelv esetén két szakaszra tagolódik. Az első négy év az alapozás, fejlesztés, a következő négy év az elmélyítés, kibővítés időszaka. A tananyag felépítése ciklikus, az egyes témakörök többször visszatérnek és magasabb szinten, újabb lexikai és nyelvtani anyaggal bővítve ismételten feldolgozásra kerülnek. A nyelvtanulásnak, a vizsgafelkészülésnek nagy lendületet ad, ha a nyelvtanulás bizonyos pontjain, szintjeinek lezárásakor nagyobb összefoglaló szintfelmérés történik, ezért iskolánkban a tanulók egy kétlépcsős belső vizsgarendszerben is számot adnak tudásukról. Az első vizsga a hetedik osztály végén van, ahol komplexen, szóbeli és írásbeli nyelvtani, lexikai, felkészültségükről adnak számot a tanulók. A második vizsga a tizedik osztály végén van, amikor a tanulók mélyebb szintű szóbeli és írásbeli készségeit vizsgáljuk, megalapozva ezzel az érettségire való készülés folyamatát. Mindkét vizsga a 4 nyelvi alapkészséget (beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, írás) méri. CÉLOK ÉS FELADATOK Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása, mely fogalom azonos a használható nyelvtudással. Ez az adott

3 szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges. A kommunikatív nyelvtanítás célja a hatékony kommunikáció; a hangsúly a tartalmon, a mondanivalón van. Cél a kommunikatív kompetencia valamennyi összetevőjének harmonikus fejlesztése. A kommunikatív kompetencia fejlesztését elősegíti, ha a tanulók valós feladatok megoldásához, valós szituációkban használják a nyelvet, vagyis azt eszközként használják saját kommunikációs céljaik eléréséhez. Az 5 8 évfolyamokon elsősorban az életkornak megfelelő kommunikatív nyelvtudás kialakítása a cél (nem ismereteket kell szerezni a nyelvről, hanem használni kell tudni a nyelvet). A nyelvtanulás ebben az életkorban még mindig elsősorban a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül, a éves korosztály jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, és fokozatosan megjelennek a tudatos nyelvtanulás formái is, egyre inkább képes felismerni a szabályszerűségeket a nyelvben. Kezdetben a szabályok ismerete csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a megértés- és a közlésképesség dominál, a nyelvhelyesség még nem tartozik az erősségek közé. A legfontosabb nyelvtani struktúrák automatizálása azonban elengedhetetlen. Ezeken az évfolyamokon egyensúlyt kell teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket az autonóm nyelvtanulóvá válásban. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladásával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. Ugyancsak kiemelt cél az informatikai eszközök használata iránti igény felkeltése és fenntartása, információkeresés a világhálón a tanulókat érdeklő témákban (mese- vagy regényhősök, állatok, nevezetességek, híres emberek stb.). A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információk feldolgozására. Az első négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok, anyanyelvi beszélővel való kommunikáció, a világháló használata, tv-műsorok, filmek megértése, külföldi utazás során) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A 8. osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni és képesek az 5 8. évfolyamokon megszerzett tudást a későbbiekben továbbfejleszteni. A 9. évfolyamos diákok legalább 6 7 éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. 14 éves korra magas szintű kognitív készségek alakulnak ki. A tanuló képes logikus, absztrakt gondolkodásra, igényli a nyelv rendszerező áttekintését. Emlékezete megbízhatóvá válik és tartósabb lesz, tudása nagyobb összefüggésekbe ágyazódik. Anyanyelvi szókincse gyorsan bővül,

4 és idegen nyelvi szókincse is nagymértékben bővíthető. Figyelme kitartó, de igényli a változatosságot. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van. A serdülő saját személyisége, önképének, önértékelésének alakulása figyelmének központjába kerül, ugyanakkor érdeklődési köre kitágul és elmélyül. Emberismerete, érzékenysége megnő. A kognitív készségek fejlesztése mellett a nyelvóra különösen jó lehetőségeket ad az érzelmi, esztétikai, erkölcsi érzékenység és kifejezőkészség, a szociális készségek fejlesztésére. Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon a diákok nyelvi szintje már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Cél, hogy a 10. évfolyam végére minden diák eljusson az A2 szintre, melyen számára ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képes információt kérni és kapni. Megérti a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudja szűrni a lényeges információt. Képes több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincse elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjon cserélni. A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell tudnia szóban és írásban információt cserélnie, hosszabb szövegeket megértenie és létrehoznia. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiák hatékony alkalmazását. TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK A céloknak megfelelő legfontosabb tevékenységi formák Arra kell törekednünk, hogy az első évfolyamokon domináló mozgásos, manipulatív, szituatív tevékenységi formák fokozatosan bővüljenek olyanokkal, amelyek egyre magasabb követelményeket támasztanak a gondolkodás terén. Nagyon hasznosak és a nyelvi mellett az általános fejlesztési célokat is szolgálják a problémamegoldó, a kvízjellegű, a kreativitást igénylő, a felfedeztető, és a komplex tevékenységeket elváró feladatok, például megadott témában felmérés készítése, információ-keresés, projektkészítés. Szervezési szempontból a tevékenységek lehetnek: kooperatív munkaformák: páros és csoportmunka, (alapvető ismérvük, hogy a tanulók együttműködnek a feladat sikeres megoldása érdekében, melyben mindenkinek egyformán fontos szerepe, feladata van.) ugyanakkor elengedhetetlen a frontális tevékenység (pl. új anyag bemutatásakor), és lehetőséget kell biztosítani egyéni munkavégzésre és alkotásra. életszerű kommunikatív szituációk, a természetes interakciók, Egyéb lehetséges tevékenységek, amennyiben lehetőség és idő van rá drámajáték, drámafesztivál produktumokat előállító projektek, például poszterek, tanulók által készített könyvecskék ünnepekhez kapcsolódó tevékenységek, programok (sütemény-verseny, receptverseny, Valentin-napi versírás stb.) kiegészítő anyagok feldolgozása gyermek-, ifjúsági irodalmi művek olvasása és dramatizálása

5 Tevékenységi formák és tartalmak Általánosan elmondható, hogy 11 éves kortól fokozatosan belépnek a fogalmi gondolkodáshoz kapcsolódó tevékenységi formák (analízis, szintézis, lényegkiemelés, logikai következtetés, elvonatkoztatás). A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Értékelés, osztályzás, teljesítménymérés Az értékelés fogalomköre alapvetően háromfajta tevékenységet takar: a kvalitatív módon nem definiálható, a személyiség egészére és a megtett fejlődési útra vonatkozó értékelést (evaluation), az ötfokú skálán elhelyezhető érdemjegyekkel történő osztályzást (assessment), illetve a tesztekkel való esetenkénti teljesítménymérést (testing). A tanulói teljesítmények értékelésének három célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez, a tanulók reális önértékelése kialakításának erősítése. Az értékelés funkciója Az értékelés legalapvetőbb funkciója: visszajelzést adni arról, hogy a tanuló az ismeretek készségek elsajátításában, az adott időpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen hol tart. Az értékelés nemcsak kívülről történhet, az önértékelés a személyiségfejlődés fontos tényezője, önismeretre, önfegyelemre nevel. A tanuló megtanulja a saját munkáján kívül társai munkáját, teljesítményét is értékelni. Az értékelés tartalma Az értékelés előre tisztázott kritériumrendszer alapján történik, hogy a szubjektív elemek minél jobban kiküszöbölhetők legyenek. A tanulók a tanáraik kritériumrendszerét előzetesen ismerik, tisztában vannak azzal, mit várnak el tőlük az egyes érdemjegyekért. Az értékelés, ellenőrzés valamilyen fajtájára minden tanórán sor kerül, a tanulók értékelése folyamatos, melyet a tanár végez annak érdekében, hogy diákjait a tanulásban segítse, ösztönözze. A számonkérés, tudásellenőrzés bármely formáját tájékoztatás előzi meg arról, hogy milyen anyagrész tudását kéri számon. Az értékelés a kommunikatív kompetencia valamennyi elemére kitér, tehát méri mind a tételes tudást (szókincs, nyelvtan, helyesírás, kiejtés, szövegalkotás és nyelvhasználat szabályai), mind a nyelvi készségeket és tevékenységeket (hallott és olvasott szövegértés, beszéd és írás, közvetítés). Az értékelés módjai Az ellenőrzés, számonkérés módjai változatosak. A gyakorlás során használt munkaformákhoz hasonlóan a számonkérés csoportban, párban vagy egyénileg történik. Értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységi formákat alkalmazzuk. Kerüljük a l art pour l art, csakis az ellenőrzés kedvéért végzett feladatokat. Ahol csak lehet, megfelelő szituációkban, kommunikációs helyzetekben (például nyelvi játékok, társasjátékok kapcsán) kell számot adni a tanulónak a tanultak elsajátításáról. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak.

6 Írásbeli ellenőrzéshez javasolt évfolyamonként 3 nagydolgozat és 3 egyéb jellegű dolgozat íratása. A nagydolgozatok feladattípusai lehetnek: kérdések megválaszolása, igaz hamis állítások kiválasztása nyelvtani és kommunikatív kiegészítések rövid leírások, jellemzések szövegértés ellenőrzése hallott vagy olvasott szöveg alapján, fogalmazás a tanult témakörök alapján szótár segítségével képleírás egyéb típusfeladatok Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez Értékelési alapelvek Kommunikatív nyelvhasználat során történik: Kompetenciákra irányul: Pozitív szemlélet: mit tud? az önbizalom, önismeret növelése céljából: Legyen fontos része az önértékelés és a társak értékelése: (csoportos értékelés) Szubjektív, adott esetben szöveges: Figyelembe veszi az eltérő szinteket: Példák a lehetséges értékelési módszerekre Valóságos szituációk, életszerű párbeszédek során van lehetőség az ismeretbeli, véleménybeli különbségek kifejtésére és áthidalására. Előfordulhat szókincsbeli vagy nyelvtani hiba, a lényeg, hogy a kommunikációs szándék és cél megvalósuljon. Dicséret, mint motivációs eszköz;, mindig azzal kezdjünk, hogy mi volt jó. Közös megbeszélés: ha probléma volt, hogyan lehet kikerülni vagy kijavítani. A tanuló írásos munkájának tartalmára a tanár írásban reagál, s mindig helyes példákat ad azokra a nyelvi elemekre, amelyeket a tanuló helytelenül használt. Az önértékelés után a társak, a csoport is mondhassa el véleményét. Az értékelés szempontjai mindenki előtt ismertek (közösen alakítottuk ki őket). ( vizsgáztató-játék, ahol gyakorolják a pontozást, s eljátszhatják az érettségi vizsga vagy nyelvvizsga vizsgáztatóját.) Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és/vagy írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit, és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeli jövőben reálisan képes megoldani. A feladatoknak általában több megoldása is létezik, több nyelvi szinten is teljesíthető. (Differenciált feladatok.) KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A NYELVTANULÁS SORÁN Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva az idegen nyelvtanulás alapja, mely szintén a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretén alapul. A már elsajátított nyelvi készségekre folyamatosan építünk az idegen nyelvi órákon.

7 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), emellett olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá a diákoknak képesnek kell lenniük a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. Matematikai kompetencia A nyelvi modellek, struktúrák, megértéséhez, használatához elengedhetetlenek a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek, valamint az olyan logikai modellek alkalmazása, mint képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok áttekintése. A lexikai és nyelvtani egységek, szabályszerűségek felismeréséhez és megfelelő alkalmazásához szükséges az ismeretek folyamatos rendszerezése. Természettudományos kompetencia A természet környezet témakör, a város falu, környezetszennyezés környezetvédelem területeinek feldolgozásakor alkalmazzuk a természettudományos kompetencia készséget és képességet arra vonatkozóan, hogy magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk idegen nyelven is ebben a témában, illetve megismerjük más országok viszonyulását az adott jelenségek kapcsán. Digitális kompetencia A főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, információkezelés, az internet által kínált lehetőségeket és az elektronikus média útján történő kommunikációt ( , chatelés, videokonferencia) használjuk a tanulás és a kutatás terén egy egy projektben, feladatban. Hatékony, önálló tanulás Az 5 8. évfolyamon kialakítjuk a nyelvtanulási stratégiákat és megalapozzuk azokat. A tanulás tanulása az 5 8. évfolyamokon egyre változatosabb feladatokban jelenik meg. Célja elsősorban az, hogy a tanulókat egyre nagyobb önállóság megszerzésére buzdítsa saját tanulásuk irányítása terén. Ezzel kapcsolatos elvárás, hogy a tanulókban kialakuljon az önértékelés igénye és készsége, tudjanak és akarjanak élni számukra sikeres tanulási technikák alkalmazásával. Tekintettel arra, hogy a nyelvtudás karbantartása és fejlesztése nem szűnhet meg az iskolai tanulmányok befejeződésével, hanem egy életen át tartó folyamat, tanulóinknak el kell sajátítaniuk azokat a módszereket, amelyekkel autonóm módon tudják fejleszteni meglévő nyelvtudásukat. Ehhez szükség van a megfelelő források szakszerű használatára (egynyelvű és kétnyelvű szótárak, nyelvtani és egyéb segédkönyvek internet, keresőprogramok, stb.). Ajánlatos a tanulóknak megmutatni a különféle rendszerezési lehetőségeket, hogy a számukra megfelelőket maguk is használják. (Pl. jelentéskapcsolatok, szódiagrammok, szinonimasorok,

8 fokozati skálák, antonímiák; morfológiai kapcsolatok, szóképzés, szóösszetétel, idióma; kollokációk.) A szavak jelentésének a megfejtésében, a szó nyelvtani és jelentéstani viselkedésének a feltárásában nagy segítséget jelent a szövegösszefüggés, de felmérések mutatják, hogy a folyamatokat gyorsítja is és pontosítja is a szótárhasználat, ami az önálló tanulásnak is elengedhetetlen eszköze. Éppen ezért a tanulókat fel kell készíteni lehetőleg minél többféle írott és elektronikus, egy-, illetve kétnyelvű szótár használatára. Szociális és állampolgári kompetencia Ezek a készségek a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés alap, egyben nélkülözhetetlenek más népek, más kultúrák elfogadásához. Amikor idegen nyelvet tanulunk, óhatatlanul belépünk egy másik kultúrába is. Ebben az új kultúrában az autentikus idegen nyelvi közlések értelmezéséhez, illetve az autentikusnak elfogadott idegen nyelvi közlések létrehozásához elengedhetetlen ennek az összefüggésrendszernek valamilyen szintű ismerete. Így kívánatos, hogy a tanulók betekintést kapjanak a célország(ok) mindennapjaiba, irodalmába, művészetébe, történelmébe, megismerkedjenek néhány fontos régióval, intézményekkel stb. Fontos az is, hogy a tanulók saját kultúrájukba is betekintést tudjanak nyújtani. Az iskolai tanórák a nyelvtanulás mellett egyben az együttélés színterei is, ahol a tanulók megismerik, gyakorolják, kifejtik a különböző érdekegyeztetési stratégiákat, érvelnek, valamint a gazdaság és pénz világával is megismerkednek. A lehetőségeit, jogaikat ismerő és ezeket érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő, cselekvőképes tanulók, a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a gazdálkodással tisztában lévő diákok versenyképesek lesznek az iskolapad elhagyása után is. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés egyaránt elemei a nyelvórai tantermi munka különböző típusainak. Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség A nyelvórákon a hazai irodalom, a zene, a tánc, a dráma, a vizuális művészetek, tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészetek, a fotók és mozgóképek kifejezőeszközeinek, illetve ezek külföldi megfelelőinek megismerése más és más tanulói tevékenységformában történik az évek során. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A NYELVTANULÁS SORÁN Az idegen nyelvi órákon lehetőség nyílik olyan komplex tevékenységek végzésére, melyek miközben elősegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, azt is lehetővé teszik, hogy elmélyedhessenek az érdeklődési körüknek megfelelő témákban, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket, formálva ön- és világszemléletüket. Az idegen nyelvi órákon is törekedünk a gondolkodási képességek fejlesztésére, többek között a rendszerezés, a megtapasztalás, a következtetés, az összehasonlítás, az általánosítás és a konkretizálás gyakorlására.

9 Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Készségfejlesztés A való életben a nyelvi készségek általában nem izoláltan fordulnak elő, így ezeket integráltan fejlesztjük. A receptív készségeknek jelentős szerepe van a produktív készségek megalapozásában. A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak: - beszédértés, - beszédkészség, - olvasásértés, - írás. Beszédértés (hallott szöveg értése) és a beszédkészség A beszédértés és a beszédkészség egymással szorosan összefüggnek, és egymást kiegészítik. A beszédkészség és beszédértés fejlesztése szorosan összefügg a társas viselkedés szabályainak a megismerésével, hiszen meg kell tanulni beszélgetést kezdeményezni, udvariasan szót kérni, átadni a szót a beszélgetőpartnernek, figyelmesen hallgatni a másikat, és lezárni a beszélgetést. Tudni kell, hogy kivel milyen hangnemet illik megütni, mi számít viccnek, mi durvaságnak. El kell sajátítani azokat a kis forgatókönyvmintákat (szcenáriókat), amelyeket akkor hívunk elő, amikor megjósolható helyzetekben feladatokat végzünk (pl. ételrendelés). Ezeknek a forgatókönyveknek elemi részei a beszédszándékok (pl. információkérés és adás, vélemények cseréje). Meg kell tanulni az ún. kommunikatív stratégiák alkalmazását feladatok végrehajtásának tervezésénél, nyelvi hiányosságok, félreértések, rövidzárlatok alkalmával, a kommunikatív szakadék áthidalásának érdekében. (különböző játékos feladatok, rögtönzések, szerepjátékok, kiselőadások, problémamegoldó feladatok, kötetlen beszélgetések és viták). A megközelítőleg helyes kiejtés, ritmus, intonáció elsajátítása elősegíti az árnyalt kommunikációt. A különböző típusú magnós és videós szövegek hallgatása egyaránt fontos részei a hallott szövegértés fejlesztésének. Olvasásértés (olvasott szöveg értése) A tanulóknak sokféle szövegfajtával kell megismerkedni, többféle olvasási stratégiát kell gyakorolni az idegen nyelven. Van, amikor elég néhány főbb információ, vagy egy gondolatmenet főbb pontjainak megértése, máskor az egész szöveg igen pontos értésére van szükség. Néha hosszabb műveket olvasunk, esetleg csak saját örömünkre. Minél magasabb szintre jutnak a tanulók a nyelvtanulásban, annál nagyobb a jelentősége az olvasásnak, mint az ismeretszerzés egyik legfontosabb formájának. Emellett az olvasás komoly esztétikai élmények forrása is lehet. Mind a globális, mind a részletes szövegértést már kezdő szinttől bátorítani kell. Íráskészség A tanulóknak írásbeli kifejezőkészségük intellektuális, érzelmi fejlődésükkel együtt fejlesztendő.

10 Valós feladatok megvalósítására (rövid üzenetek, utasítások, üdvözletek, levelek írása) az egész tanulási folyamatban szükség van. Lényeges, hogy a témák megfeleljenek az életkornak, nyelvi szintnek és egyéni érdeklődésnek A különböző műfajú szövegek (pl. önéletrajz, levél) alkotása során más és más szövegalkotási szabályokat kell figyelembe venni. Tudják alkalmazni a szövegkohézió, koherencia eszközeit, a megfelelő stílust, és eleget tegyenek a helyesírás, nyelvhelyesség és külalak követelményeinek. Idegen nyelv 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam Első idegen nyelv A1- A1 A2 B1 Első idegen nyelv A1 A2 B1 B2 Fejlesztési feladatok A nyelvtanulás folyamata a Nat bevezetőjében megfogalmazott kulcskompetenciákra épül, amelyek magukban foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és a fejlesztendő készségeket, képességeket. A kommunikatív nyelvi kompetencia integrálja a tanulási képességet és az anyanyelvi kompetenciát. Az alaptanterv a közoktatás főbb szakaszaira (6., 8., és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, amelyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A tankötelezettség végére minden diáknak legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1) kell eljutnia. Emelt szintű nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1, C2) elérése nem tekinthető alapfeladatnak a közoktatásban. Az alaptantervi követelmények és fejlesztési feladatok az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az A1-es szint elérését tűzik ki célul. A évfolyamra többféle követelményt fogalmaznak meg aszerint, hogy a nyelvtanuló az adott nyelvből milyen szintre szeretne eljutni a kötelező iskolázás végére, nyelvtanulása mennyire intenzív, illetve milyen szintű érettségi vizsgát kíván tenni. Ha a 12. évfolyam végére a diák a B1-es szintet kívánja elérni, a 10. évfolyam végére az A2-es szintet kell elérnie. Ha a 12. évfolyam végére a cél a B2-es szint, a 10. évfolyam végére a B1-es szint teljesítése a kívánatos. Az A1-, A1, A2, B1 és B2 szintek meghatározása Az európai minimumszint fele: A1- Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud azokra. Beszédértés Megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat. Beszédkészség Képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni. Olvasásértés Felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat. Írás A tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni.

11 Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre, dolgokra vonatkozóan, és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit egyszerű fordulatokkal le tudja írni. Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe

12 tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és az ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Beszédértés Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal elmondja élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a véleményét. El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Olvasásértés Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről. Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, amely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, aktuális témákról képes kifejteni a véleményét a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. Beszédértés Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Beszédkészség Folyékonyan és természetesen vesz részt anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen kifejti, megindokolja, megmagyarázza és megvédi a véleményét, el tud mondani egy történetet. Olvasásértés Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Írás Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. Énkép, önismeret

13 A tanulók énképének és önismeretének gazdagodásához szükséges az alapvető erkölcsi, etikai normák meglétének biztosítása. Az idegen nyelvi témák és tananyagok feldolgozása során a tanulók segítséget kapnak ahhoz, hogy önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan erkölcsi és etikai normáknak is megfelelő, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatos erősítést igényel bennük, hogy saját maguknak van fontos szerepe nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Holisztikus megközelítés A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlődése, fejlesztése, adottságainak minél teljesebb kibontakoztatása áll a középpontban az érzékszerveket és érzelmeket bevonó feladatokon keresztül. A nyelvtanulás igen hatékony eszköze a személyiség sokoldalú fejlesztésének, melynek színtere nemcsak az iskolai tanóra, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb területe, formája is. Az idegen nyelv tanulása e téren is kiemelkedő szerepet tölt be, hiszen a kommunikáció, az ismeretszerzés, a tapasztalatgyűjtés számára számos lehetőség adódik a számítógép, az internet, a tv, a film, a zene, az utazás, az olvasás, a művészetek, a sport és a szórakozás területein. Hon- és népismeret (H) Hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, beszélgetést folytatunk lakóhelyünkről, szűkebb környezetünkről (a városi és a falusi élet hagyományairól, jellegzetességeiről, azonosságairól és különbségeiről) és Magyarországról (földrajzi, éghajlati szempontból is). Több témakör ad lehetőséget arra, hogy életmóddal, életvitellel kapcsolatos kérdésekről is beszélgessünk. (magyar, német, osztrák, ill. svájci vonatkozásban is). Ezen alkalmak hozzájárulnak ahhoz, hogy diákjainkban kialakuljon a hazánkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek is a megbecsülése. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Az idegen nyelvek tanulása bizonyítottan elősegíti a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést és más népek hagyományainak, szokásainak, életmódjának, ünnepeinek, vallásának megismerésére, megbecsülésére, a másság tolerálására nevel. Idegen nyelvet tanulva, külföldiekkel kommunikálva, a célnyelvi országban járva természetszerűen adódnak lehetőségek egymás történelmének, kulturális örökségének, jellemző sajátosságainak, mindennapi életének megismerésére-megismertetésére. Diákjaink interkulturális ismereteket szerezhetnek nemcsak a tanult idegen nyelv országairól és annak kultúrájáról, de megoszthatják Magyarországról szerzett tudásukat is másokkal, így tolmácsolva értékeinket az adott idegen nyelven. Ugyanakkor megismerkedhetnek az Európai Unió tagállamaival, intézményrendszerével, az uniós politikával, sőt a nyelvkönyvek változatos tananyaga lehetővé teszi azt is, hogy a tanulók megismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit is. Az iskolánkban tanárok és tanulók egyaránt törekedtek, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok kialakításában és ápolásában, melyet továbbra is folyamatosan szorgalmaznak. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

14 A tanítás- és tanulásszervezés demokratikus gyakorlata során a tanulók aktív részvétele garantálja döntően az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) megismerését és elsajátítását. Ezt erősítik a külföldi csere-, illetve partnerkapcsolatokban rejlő lehetőségek is. A szociolingvisztikai kompetencia azt jelenti, hogy a nyelvhasználó tudatában van annak, hogy a társadalmi-kulturális környezet hogyan határozza meg egy nyelvi elem kommunikatív értékét pl. tudja, hogy mi számít udvariasnak, humorosnak vagy sértőnek. Ismer, és alkalmazni tud különböző stílusárnyalatokat, tisztában van a nyelvi elemek stílusértékével, tisztában van az alkalomhoz illő nyelvhasználat szabályaival, ismeri és alkalmazni tudja a nyelvi udvariasság szabályait. Szövegösszefüggések, utalások értelmezésénél támaszkodni tud kulturális jelenségek tényszerű ismeretére is, hiszen másképpen csak hiányosan tudja értelmezni a szövegeket. A legfontosabb az érdeklődés, az érzékenység, a kultúra megismerése iránti igény kifejlesztése. Gazdasági nevelés Pénzvilága Életkori sajátosság szerinti feldolgozásra kerül a pénznemek, vásárlás, zsebpénz, rezsi és egyéb költségek, gazdaság témakörök címszói alatt. Környezettudatosságra nevelés (K) A környezeti nevelést olyan témák kapcsán valósítjuk meg, amikor a természetről (folyókról, tavakról), állatokról, természetes alapanyagokról, gyógynövényekről beszélgetünk. Felsőbb évfolyamokban a bolygónkról, földünk jövőjéről, közvetlen környezetünkről: fa, erdő, oxigén, ózon, víz, mint az élet forrása, a jövő autójáról, az energiatakarékosságról, mint környezetvédelmi stratégiáról is szó esik, mellyel ösztönözzük a természettudatosságot. A tanulók az idegen nyelvi órákon is szembesülnek az egész emberiséget érintő átfogó kérdésekkel, globális problémákkal, mely elősegíti a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Az információs és kommunikációs kultúra (IK) Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Megléte szinte folyamatos az idegen nyelvek tanításán belül. Az idegen nyelvi órákon megvalósuló páros és csoportos munkával segítjük a szocializációs folyamatot is. Az egyes témakörök feldolgozása során fejlesztjük és gazdagítjuk a gyermek érzelemvilágát, pozitív gondolkodását. Az információs és kommunikációs kultúra magában rejti a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információknak a képességét (megtalálás, felfogás, megértés, szelektálás, elemzés, értékelés, felhasználás, közvetítés, alkotás). Így kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az

15 idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Mivel középpontban a kommunikációs készség fejlesztése áll, magától kínálkozik az alkalom, hogy a tanulók éljenek az emberi kapcsolatok kialakításának lehetőségével. Több témakör (pl. család, barátok, iskolatársak) segíti a humanista értékrendre való nevelést is. A páros és csoportos tevékenységformák révén rengeteg alkalom kínálkozik az együttműködési készség fejlesztésére és a társas kapcsolatok kialakítására. Ezáltal fejlesztjük a tanulóban azt a képességet, hogy el tudja fogadni, és tiszteletben tudja tartani mások véleményét. A nyelvtanulás során folyamatosan nagy gondot fordítunk a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását (pl.: szövegértés igaz hamis, kérdés - válasz, grafikon értelmezése). A nyelvoktatásban az elektronikus média eszközeire taneszközként tekintünk a tanulás tanítás folyamatában: a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információk megtalálására, szelektív használatra nevelve, hogy tanulóink sikeres tanulási stratégiákkal használhassák ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Ez a képesség az idegennyelv-ismerettel párosulva azt eredményezi, hogy tanulóink sikerrel aknázhatják ki az információs világháló nyújtotta lehetőségeket és az információtechnológiai eszközöket az élethosszig tartó tanulás során. Testi és lelki egészség (TE) A nyelvtanulás során jó lehetőség nyílik a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlesztésére, a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak kialakítására, az egészséges lelki állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem megismerteti a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek elkerülésének módjait. Fejleszti a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Támogatást nyújt a tanulóknak - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében, konfliktusok megoldásában. A tanulás tanítása (T) A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele. Az idegen nyelv tanulása során a tanulók az első években többnyire reproduktív feladatok elvégzésére képesek. Kb. a 7. évfolyamtól kezdve adhatunk nekik fokozatosan önálló feladatokat, melyek az önálló tanulási készséget és a kreativitást fejlesztik. Ilyen jellegű feladatok például: a páros és csoportos munka, szituációk; interjúk készítése, rövid történetek írása vagy átírása, szótár használata, kommunikatív és nyelvtani feladatok önálló vagy részben önálló megoldása, házi olvasmány feldolgozása, gyakorlás számítógéppel. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

16 A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. Az új, modern tankönyvek elemzéssel, összegzéssel, nyelvtanulási tippek adásával segítik a tanulási folyamatot. Koncentráció más tárgyakkal (Kct.) Az idegen nyelv tanítása manapság szinte elképzelhetetlen az integráló és a tantárgyközi tantervi szemlélet nélkül. Az idegen nyelvi órákon a tanulók a hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét szituációk kihasználásával, másrészt az iskolai tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Ez különösen az irodalom, a magyar nyelvtan, a földrajz, a biológia, a természetismeret, a történelem, társadalomismeret, az ének-zene, a rajz, a vizuális kultúra, az életmód, életvitel, gyakorlati ismeretek, a testnevelés tantárgyakkal lehetséges és szükséges. Egyaránt építeni kell a tanulók korábban szerzett és otthonról hozott ismereteire. Fontos a logikus gondolkodásra való nevelés is. S bár a nyelvtant nem célként, hanem eszközként tanítjuk, a 7. és 8. évfolyamon, amikor már több nyelvi jelenséget tudatosítunk, jó, ha felhívjuk a figyelmet a magyar nyelvtől való eltérésekre vagy a hasonlóságokra. Mindez rendszerező ismeretszerzésre is lehetőséget nyújt. Az általános műveltséget versek, mesék, irodalmi szemelvények tanításával, híres emberek említésével fejlesztjük. (Főleg ez utóbbinál fontos, hogy a tanulók által is ismert nevek kerüljenek szóba pl. Konrad Röntgen, Karl Benz, Rudolf Diesel, Heidi Klum, Schumacher, stb.) Pályaorientáció (P) Felkészülés a felnőtt lét szerepeire (Felnőtt) A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Bár a diákok a 8. osztály elvégzése után még nem állnak munkába, hanem többségük tovább tanul iskolánk 9. évfolyamán vagy esetleg más tanintézményben, a 7 8. évfolyamon már beszélgetünk különböző foglalkozásokról, a munkáról, illetve közvetlen a pályaválasztás előtt 11. és 12 évfolyamon. A téma a korosztálynak, életkornak megfelelő tárgyalása, jó ötletekkel, játékos módszerekkel közel viheti tanulóinkat a munka világához. Interkulturális tudatosság Az interkulturális készség a tanuló azon készségét jelenti, hogy képes más kultúrák tagjaival sikeres kapcsolatot felvenni, ápolni és megtartani. Bátorítani kell tehát akár a közvetlen (diákcsere), akár a közvetett (levelezés) kapcsolat felvételét más kultúrák tagjaival, és módszereket, lehetőséget nyújtunk a tanulóknak ahhoz, hogy minél hatékonyabban megismerjék a másik kultúra sajátosságait. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK KULCSKOMPETENCIÁK ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK A nyelvtanításban alkalmazott tevékenységi formák segítségével fejlesztjük a tanulók önálló és együttes munkavégzési képességeit, természettudományos problémamegoldó gondolkodásmódját, kreativitását, képzelőerejét, erősítjük érzelmi intelligenciájukat, és kitartásukat, valamint önismerethez segítjük saját tanulási stratégiáikat, stílusukat, szokásaikat illetően. A következő változatos, érdekes, értelmes és élményt jelentő tevékenységi formákat alkalmazzuk a nyelvelsajátítás fázisában a évfolyamokon.

17 Minden tevékenység után zárójelben megtalálható a hozzá tartozó kulcskompetencia a következő rövidítések szerint: kommunikatív (k), narratív (n), döntési (d), szabálykövető (szk), lényegkiemelő (lk), életvezetési (é), együttműködési (egy), problémamegoldó (p), kritikai (kr), komplex információk kezelésével kapcsolatos (i). TPR (instrukciók követése mozgással) (szk,egy) Éneklés (az életkornak és érdeklődésnek megfelelő, egyszerű, mozgással kísért dalok) (k, egy) Mesemondás, -hallgatás (megfelelő meseválasztás és előadási mód) (n, i) Mondókázás (hagyományos, népi mondókák, illetve modern jazz chantok) (k, egy) Játék (tantermi, szabadtéri / kitalálós, megtalálós, utánzós, emlékezetfejlesztő, nyelvi vicces, / mozgásos, mutogatós, táncos, körjáték, tapsolós, kiszámolós, dramatikus, fantázia, szerepjáték, ügyességi, / labdajátékok, társasjátékok, dominó, kártyajátékok) (egy, k, é, i) Manipulatív, kreatív, alkotói tevékenységek, projektmunkák (rajzolás, színezés, festés, vágás, ragasztás, papírhajtogatás, kollázs, plakátkészítés, gyurmázás, agyagozás, képeslap-, meghívókészítés, modell-, makettkészítés) (p, d, szk, é) Mozgásos tevékenységek (tornázás, sorversenyek, kidobós, ugróköteles, fogócska) (egy, szk) Tapasztalatszerző tevékenységek (kísérletezős, kipróbálós, megfigyelős, pl. melyik mekkora, nehezebb, hosszabb, gyorsabb, hogyan változik valami: milyen színű, méretű, formájú, állagú volt és lett) (szk, é, i, kr) Kommunikatív tevékenységek (szerepjátékok, dramatikus játékok, információhiányon és/vagy véleménykülönbségen alapuló feladatok) (k, é, egy, i) A 7 8. évfolyamokon a nyelvelsajátítással szemben már előtérbe kerül a tudatosabb nyelvtanulás. Ez nem jelenti azt, hogy az általánosságban felsorolt tevékenységi formák mindegyike eltűnik, hiszen amelyik feladattípusnak az adott életkorban megvan a létjogosultsága, az továbbra is megmarad, csak egy magasabb nyelvi szinten valósul meg. A tanulók nyelvi szintjének emelkedésével a kommunikatív tevékenységek lehetőségei megsokszorozódnak, és lehetőség nyílik bonyolultabb szituációs játékok, szimulációk létrehozására. Ugyanígy a csoportban végzett kooperatív projektmunkák is nyelvileg nagyobb kihívás elé állítják a tanulókat. Természetesen a játékoknak is van szerepe, csak a játék formái, típusai és módjai változnak meg. A mozgásos, tevékenykedtető játékok helyét átveszik a logikus gondolkodást, problémamegoldást igénylő, kognitív kihívást jelentő játékok, ahol nagyobb szerep jut a célnyelvnek is. Továbbra is népszerűek a kreativitást igénylő, emlékezőképességet fejlesztő, csoportos és egyéni feladatok. Előtérbe kerül a hosszabb történetek feldolgozása, az értő versolvasás, zenehallgatás és a popkultúra dalainak közös órai feldolgozása. Szövegfeldolgozás szóban és írásban (dal, vers, történet, párbeszéd, tankönyvi szöveg, zenehallgatás és a popkultúra dalainak közös órai feldolgozása,): igaz/hamis állítások elbírálása (d, kr) ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése (p, lk) hiányzó részek (szavak, mondatok, sorvégek, rímek) kitöltése (p, i) átalakítás (helyszín, szereplők, esetleg a történet végének megváltoztatása) (n, kr) átírás (adott műfaji szempontok alapján) (d, p) sorrendbe rendezés (sorok, szerepek, mondatok, félmondatok, bekezdések szerint) (d, i) párosítás (címet, képet, szereplőt bekezdéssel, szövegrésszel vagy mondattal) (d, i)

18 csoportosítás (versszakonként, szereplőnként) (d, i) szerepjáték, színpadi előadás (k, egy) véleménynyilvánítás (preferenciák, tetszés/nem tetszés indoklással) (kr, lk) interjúkészítés (az íróval, az előadóval, a szereplőkkel) (k, i) levélírás (az írónak, az előadónak, a szereplőknek) (é, n) naplóírás (egy szereplő szemszögéből) (n, é) párbeszéddé alakítás (k, i) önéletrajzírás (az író, az előadó, a szereplők nevében) (i, é) memorizálás (lk, i) információ kikeresése (i, lk) fordítási feladat (műfordítás) (n, szk) Projektmunka (a teljes folyamat az előkészítéstől a tervezésen át a bemutatásig tart) a következő témakörökhöz ajánlott: egészséges életmód, környezetvédelem, régi korok emlékei, hazánk és Európa, tudományos -, technikai újdonságok stb. poszterbemutató, hirdetőtábla készítése (n, egy) színpadi előadás rendezése (n, k) kézikönyv készítése (i, lk) brosúra, prospektus készítése (i, lk) fotókiállítás szervezése (é, lk) rádióprogram, tévé-műsor készítése (i, é) sajtótájékoztató tartása (n, k) divatbemutató létrehozása (kr, é) étlap összeállítása (é, lk) iskolaújság szerkesztése (i, n) diáklevelezés szervezése (k, egy) fax, , képeslap, hivatalos és személyes üzenetek írása (é, k) vitaműsor rendezése, vendégelőadó meghívása (kr, szk) iskolai ünnepély szervezése (d, egy) videofelvétel készítése (egy, n) tanulmányi kirándulás szervezése (i, egy) kutatómunka szervezése, kérdőív összeállítása, kitöltése és adatelemzés (szk, i) nyelvi klub létrehozása (k, egy) Játékok (közösségépítő, kommunikatív, problémamegoldó, logikai, verseny jellegű, nyelvi, kihívást tartalmazó, humoros, bemelegítő, energizáló feladatok): Most mutasd meg! (k, p) Tabu játék (k, lk) Kakukktojás (p, d) Rejtvények, feladványok (p, i) Kvíz (d, i) Műveltségi vetélkedő (i, d) Barkochba (lk, k) Árverés (szk, kr) Hol járunk? (n, p) Szinkronizálás (n, egy)

19 Szó-lánc, szó-póker (szk,egy) Találd ki a történetem! (é, n) Keresd a különbségeket! (lk, p) Pletykajáték (k, n) TÉMAKÖRÖK A FEJLESZTÉSI RFELADATOK RÖVIDÍTÉSEIVEL Rövidítések: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat Egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezeti nevelés Információs és kommunikációs kultúra Tanulás Testi és Lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Énkép Hon Eu Ek Aádem Gazd Körny IK T TLE Felnőtt Az én világom személyi adatok, család, rokonok, emberek külső, belső jellemzése, otthoni teendők, kötelességek, napirend Énkép + Gazd + TLE Emberi kapcsolatok barátok, családi ünnepek, ajándékozás, vendégség ünnepek/ünneplés itthon és a tanult nyelv országaiban Énkép + Aádem + Eu + Ek Szűkebb környezetünk ház, lakás és részei, berendezési tárgyak, egy tipikus külföldi ház, lakás Körny + Eu + Ek Tágabb környezetünk falu (kis)város, magyar és külföldi települések jellegzetességei, fővárosok, országok bemutatása Hon + Aádem + Gazd + Eu Természeti környezetünk tájak, növények, állatok, természet megóvása, Magyarország és a tanult nyelv országainak egyegy jellemző tájegysége Körny + Aádem + Hon + Eu Időjárás évszakok, égtájak, időjárás, magyar és külföldi időjárás Körny + Hon + Eu Az iskola világa iskolai tevékenységek, órarend, tantárgyak, iskola bemutatása, az ideális és a jövő iskolája, iskolai élet külföldön Énkép + T + Aádem + Eu Egészség, betegség gyakori betegségek, sérülések, egészséges életmód, sportok: iskolában és azon kívül TLE Étkezés ételek, receptek, konyhai eszközök, étkezési szokások, jellegzetes ételek itthon és külföldön Hon + Eu + TLE Vásárlás bevásárlás, üzletek, ajándékvásárlás Gazd + Felnőtt + T Közlekedés

20 tömegközlekedés, útbaigazítás, közlekedési eszközök, szabályok, közlekedés sajátosságai külföldön Felnőtt + Körny + Eu Utazás kirándulás, utazás külföldre, előkészületek, itthoni és külföldi nevezetességek Gazd + Felnőtt + Hon + Eu + Ek Szórakozás, szabadidő mozi, színház, televízió, múzeumok, olvasás, videó, zene, hobbik Gazd + IK + T + Fenőtt + Eu A technika világa számítógép, internet, híres találmányok, feltalálók T + IK + Hon + Eu + Ek Kulturális értékek híres történelmi alakok, tudósok, események T + Hon + Eu + Ek A munka világa foglalkozások, jövőbeni tervek, nyelvtanulás Aádem + Felnőtt + Gazd + Énkép + IK

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

NYELVISKOLA. angol középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam. (54 órás)

NYELVISKOLA. angol középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam. (54 órás) NYELVISKOLA angol középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam (54 órás) Cél: A kurzus a középfokú (B2) nyelvvizsgára, illetve az ennek megfelelő emelt szintű érettségire készít fel. A tanfolyam végén

Részletesebben

NYELVISKOLA. francia középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam. (54 órás)

NYELVISKOLA. francia középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam. (54 órás) NYELVISKOLA francia középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam (54 órás) Cél: A kurzus a középfokú (B2) nyelvvizsgára, illetve az annak megfelelő emelt szintű érettségire készít fel. A tanfolyam végén

Részletesebben

5-6. évfolyam. Kommunikációs szándékok:

5-6. évfolyam. Kommunikációs szándékok: 5-6. évfolyam Az 5-6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Holland nyelv Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. A holland nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere.

Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Országos Próbanyelvvizsga Rendszer Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Az OPR a következőkben szeretné

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható HELYI TANTERV NÉMET NYELV I. idegen nyelv Első idegen nyelv 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható TANTÁRGYI ÓRASZÁMOK 9. évf. 10. évf.

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült a 2013.03.22 napon közzétett központi program alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Olasz nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. 1 Tartalom Olasz nyelv, második idegen nyelv, alapóraszámú képzés... 3 2 Kerettantervi

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Francia nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A francia nyelv tantárgy helyi tanterve a többször

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol 2015. Helyi tanterv A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve Angol Esti tagozat 2015.01.01. ANGOL NYELV 9 12. évfolyam (Esti tagozat) Az élő

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/

Részletesebben

Helyi tanterv Német nyelv

Helyi tanterv Német nyelv Helyi tanterv Német nyelv 1. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti

Részletesebben

Témakörök és tételek német nyelvből a középszintű érettségi vizsgán (A szóbeli vizsga feladatlapjai ezen megadott tételek alapján készülnek) 2013

Témakörök és tételek német nyelvből a középszintű érettségi vizsgán (A szóbeli vizsga feladatlapjai ezen megadott tételek alapján készülnek) 2013 Témakörök és tételek német nyelvből a középszintű érettségi vizsgán (A szóbeli vizsga feladatlapjai ezen megadott tételek alapján készülnek) 2013 I. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD 1. A vizsgázó személye,

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Német nyelv tantárgy helyi tanterve A nevelőtestület

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK OROSZ NYELVBŐL Tantárgy neve: Orosz nyelv 1. Tantárgy kódja: MEIOK01ORBT Tárgyfelelős tanszék/intézet: Idegennyelvi

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Helyi tanterv. Kommunikáció német nyelven. Szakiskola 9-10-11. évfolyam

Helyi tanterv. Kommunikáció német nyelven. Szakiskola 9-10-11. évfolyam Helyi tanterv Kommunikáció német nyelven Szakiskola 9-10-11. évfolyam Fejlesztési követelmények A szakiskola 9-11. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika 6. osztály - 1 - Étkezés, egészséges táplálkozás Az innováció közvetlen célja táplálkozás témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete Idegen nyelvi kerettantervi tantárgyak, óraszámok, magasabb évfolyamba lépés

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9.

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9. 1.Család 10 4.évf. 2.Otthon 9 3.Étkezés 8 4.Idő, időjárás 8 5.Öltözés 8 6.Sport 6 7.Iskola, barátok 9 8.Tanórai tevékenységek 9 9.Szabadidő 6 10. Természet, állatok 8 11.Ünnepek és hagyományok 8 12.Fantázia,

Részletesebben

Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk

Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk Második idegen nyelv 9-12.évfolyam Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk 9. évfolyam A 9. évfolyamon kezdődő második

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK ANGOL NYELVBŐL Tantárgy neve: Angol nyelv 1. Tantárgy kódja: MEIOK01ANBT Tárgyfelelős tanszék/intézet: Idegennyelvi

Részletesebben

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK SPANYOL NYELVBŐL Tantárgy neve: Spanyol nyelv 1. Tantárgy kódja: MEIOK01SPBT Tárgyfelelős tanszék/intézet: Idegennyelvi

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve

A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve 4024 Debrecen, Liszt Ferenc utca 1. www.ady-debr.sulinet.hu, ady@iskola.debrecen.hu : 52-520-220, : 52-520-221 OM: 031201 A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve 2013. Készítette: Kunné Munkácsi Ágnes

Részletesebben

Angol nyelv. Személyes vonatkozások, család (Személyes bemutatkozás. Család bemutatása rajzok, képek segítségével.)

Angol nyelv. Személyes vonatkozások, család (Személyes bemutatkozás. Család bemutatása rajzok, képek segítségével.) Angol nyelv 1-2. évfolyam I. Hallott szöveg értése: Legyen képes követni a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére; ismerje fel és

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola NÉMET NYELV ALSÓ TAGOZAT: 2. 4. ÉVFOLYAM

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola NÉMET NYELV ALSÓ TAGOZAT: 2. 4. ÉVFOLYAM NÉMET NYELV ALSÓ TAGOZAT: 2. 4. ÉVFOLYAM BEVEZETŐ A jelenleg közoktatásban részt vevő tanulók már az Európai Unió polgáraiként is készülnek felnőtt életük elkezdésére, ezért kiemelt célként arra kell törekednünk,

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.

Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció

Részletesebben

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához Nemet kk 6.indd 1 2014.07.15. 7:35:40 Szerző ANGELI ÉVA Szerkesztette HORVÁTH KORNÉLIA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK OLASZ NYELVBŐL Tantárgy neve: Olasz nyelv 1. Tantárgy kódja: MEIOK01OLBT Tárgyfelelős tanszék/intézet: Idegennyelvi

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV EMELT SZINT 4. évfolyam

HELYI TANTERV NÉMET NYELV EMELT SZINT 4. évfolyam 2013 HELYI TANTERV NÉMET NYELV EMELT SZINT 4. évfolyam KISKUNHALASI FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6. 6400 1 NÉMET NYELV EMELT SZINT HELYI TANTERVE 4. évfolyam A német nyelv tantárgy

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei: Helyi tanterv MELLÉKLET - 2011.évi CXC törvény nemzeti köznevelésről 6. számú Melléklete - 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,

Részletesebben

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola angol nyelv Évfolyam: 1. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés, köszönések napszak

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA Készült a Nat 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Idegen nyelv műveltségterület, valamint az 51/2012.

Részletesebben

9. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél Órakeret. Személyes vonatkozások, család

9. évfolyam. Tematikai egység/fejlesztési cél Órakeret. Személyes vonatkozások, család 9. évfolyam A 9. évfolyamon kezdődő második idegennyelv-tanítás elsődleges ja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása az új nyelven. Az élő idegen nyelvek tanításába a tantárgy

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett

Részletesebben

Tematikai Ember és társadalom Órakeret 8 óra

Tematikai Ember és társadalom Órakeret 8 óra 11. évfolyam A 11. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb ja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. A első idegen nyelvből a középiskola 11. évfolyamának végére

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM 1 Civilizáció 5-8. évfolyam I. Célja, feladata: Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

IDEGEN NYELVI MÉRÉS 2015 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

IDEGEN NYELVI MÉRÉS 2015 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR IDEGEN NYELVI MÉRÉS 2015 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - többek között - meghatározza: - a fejlesztési területeket,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Célnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam

Célnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam I. Bevezetés Célnyelvi civilizáció tantárgy (német nyelv) 5.-8. évfolyam Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának.

A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. Magyar nyelv és irodalom A nyelvi kompetenciák fejlesztése az egyik alapvető feladata a tanodának. A magyar nyelv sokoldalú, - árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben IDEGEN NYELVEK Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben