PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

Átírás

1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS Az intézmény adatai... 3 II. NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Beilleszkedési, magtartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola egészségnevelési programja Az iskola környezeti nevelési programja Az iskola IKT stratégiája III. HELYI TANTERV Tantárgyi és óratervek A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya, valamint az otthoni felkészüléssel, házi feladatátadással kapcsolatos korlátok A tanulók fizikai állapotának mérése IV. SZAKMAI PROGRAM Szakiskola ( )... Hiba! A könyvjelző nem létezik. V. MELLÉKLETEK A közép szintű érettségi vizsga témakörei Szakmai vizsgakövetelmények... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 I. BEVEZETÉS Iskolánk a dél-borsodi régióban, a népművészetéről és gyógyvizéről méltán híres Mezőkövesden található. Itt két iskola és egy kollégium tartozik a középfokú intézményrendszerhez, ezen belül ipari szakképzéssel csak a mi iskolánk foglalkozik. A városban a XX. század eleje óta bizonyíthatóan folyt szakképzés. Az akkori mezővárosi jellegű településen a helyi kisipar és a kereskedelem igényelte elsősorban a szakmai oktatást. A gyakorlati oktatást mesterműhelyekben, kisiparosok mellett kapták a tanulók, a felügyeletet pedig a helyi ipartestület gyakorolta. Természetesen az eltelt évtizedek alatt rengeteg változáson ment át a szakmák oktatásának jellege, rendszere, s napjainkban is többféle módszer próbatétele zajlik párhuzamosan. A hatvanas évek közepétől a vállalati és szövetkezeti ipar fejlődése miatt a tanulólétszám gyorsan nőtt, sorra létesültek a gazdálkodói tanműhelyek. A nyolcvanas évek elején a nevelőtestület a város támogatásával célul tűzte ki az iskola önállóvá válását, megszüntetve ezzel a miskolci anyaiskolához fűződő szálakat. Az iskola 1983-ban teljes önállóságot kapott, amelyet követett az új iskolaépület átadása 1987-ben, négy év múlva pedig már saját tanműhellyel is rendelkeztünk. Az új épületben a hagyományos szakmunkásképzés mellett elindult a szakközépiskolai képzés előbb levelező tagozaton, majd 1990-től nappali tagozaton is. Most új változások előtt állunk. A Széchenyi István Szakképző Iskola csakúgy, mint minden más szakképző intézmény, nagyon fontos átalakulások közben végzi mindennapos munkáját. Ez részben a Közoktatási Törvény és a Nemzeti Alaptanterv elfogadása, illetve hatályba lépésének, részben a Szakképzési Törvény előírásainak, részben pedig a helyi körülmények megváltozásának köszönhető. A szakképzés tartalmilag megújul, kezdete pedig a tanulók tizenhatodik életéve utánra tolódik. Tudatában vagyunk annak, hogy a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeit jelentősen növeli, ha az oktatás a munkaerő-piacon feltehetően keresett szakmákra szerveződik. Nagy kihívást jelentett a magyar szakképzési rendszernek, ezen belül iskolánknak is, hogy hazánk májusában az Európai Unió tagjává vált. Az oktatónevelő munka tartalmi reformja mellett ezért szükséges az eddigi szakmai struktúra módosítása, folyamatos reformja. Az oktatási rendszerben és a helyi társadalmi környezetben zajló változás az iskolától szerkezeti, szervezeti megújulást is kíván, amely elől kitérni nem lehet. Ha rosszul sikerül az átalakítás, az iskola elveszítheti a nehezen megszerzett tekintélyét, tanulóinak nagy részét, a gazdasági környezet és a szülők bizalmát, így saját dolgozóinak hitét, munkakedvét, sőt megélhetési lehetőségét is. Biztosak vagyunk abban, hogy a későbbikben is sikerül helyes választ adni az új kihívásokra, amit az állandóan alakuló társadalmi környezet, termelési és foglalkoztatási szerkezet jelent az iskola számára, így az átalakulás nem visszafejlődést, hanem minőségi előrelépést, korszerű szakképzési központ kialakításának irányába tett jelentős haladást eredményezhet, amelynek hasznát nemcsak az iskola tanulói és dolgozói, hanem maga a város és annak környezete is hosszú távon élvezheti. Az iskolai tantestület és a dolgozói közösség képes volt egy nehéz helyzetű kis iskolából felépíteni a város és környékének korszerű, többfunkciós szakképzési intézményét. Meg vagyunk győződve arról, hogy az elkövetkező időszakban képes lesz sikeresen modernizálni - a törvények előírásainak megfelelően - mind az iskolaszerkezeten belüli, mind az azon kívüli közismereti és szakmai képzést is. 1. Az intézmény adatai Az intézmény neve : Széchenyi István Szakképző Iskola Székhelye : Mezőkövesd, gróf Zichy János út 18 Telefon: Fax: Honlap: szechenyi@mezokovesd.t-online.hu Működési köre: Mezőkövesd közigazgatási területe, mezőkövesdi kistérség és a határain túli vonzáskörzet 3

4 Fenntartója : Mezőkövesd Város Önkormányzata Az iskola feladata tevékenységi köre: - Informatika, kereskedelem-marketing és gépészet szakterületen szakközépiskolai nevelés és oktatás négy általános műveltséget megalapozó évfolyammal szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra, - A felnőttképzésben az iskola pedagógiai programja három képzési formát tartalmaz: nappali képzést, esti és levelező oktatást. A felnőttképzésben azoknak a fiataloknak, fiatal felnőtteknek és felnőtteknek biztosítunk lehetőséget az érettségi bizonyítvány megszerzésére, akik sikeresen elvégezték az általános iskolát, vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. - A pedagógiai program három képzési formát tartalmaz, nappali, esti és levelező. A tantestület a fenntartóval együtt dönti el, hogy mely képzési formát indítja be egy-egy tanév elején. - Az érettségire épülő szakképzési évfolyamok az OKJ-ben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében készítenek fel szakmai vizsgára,. - A szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A kilenc-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. - Szakiskolában szakképesítés szerezhető az előrehozott szakképzés keretében is. - A tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Közoktatási Törvényben meghatározott időkeretben, Kiegészítő tevékenységként végezhető: - Művészeti, sport, nyelvi és egyéb tanfolyamok szervezése. - Az iskola a rendelkezésére álló helyiségeket, eszközöket egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra vagy alkalomszerűen bérletbe adhatja, ha az nem akadályozza az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, sporttevékenységet. - Az intézmény részt vehet az iskolarendszeren kívüli oktatásban, továbbá az iskolai tanműhelyekben az alaptevékenységgel összefüggő vagy azt kiegészítő ruhaipari, fémipari, gépjármű és mezőgazdasági gépszerelő, gépjármű vizsgáztatási tevékenységet végezhet. II. NEVELÉSI PROGRAM 1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások Iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. Kialakítjuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, 4

5 - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti - tudatosság és kifejező képesség Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A kulcskompetenciák meghatározott rendszere hozzá járul a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A sikeres pályaorientáció az általánosan képző időszak fontos célkitűzése. Ennek érdekében lehetővé kell tenni az iskolán belüli átjárhatóságot a szakiskolai és a szakközépiskolai osztályok között, figyelembe véve a tanulók személyiségének fejlődését, érdeklődésének módosulását. Fontos célkitűzés az iskola regionális szakképzési központ jellegének megőrzése és megerősítése a módosított közoktatási és szakképzési törvény keretei között. A szakképzés szerkezetét a munkaerőpiac mindenkori igényeihez célszerű igazítani. Másik fontos feladatunk a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; Az egyes kompetencia-területekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) rendelkezésre állnak. Elérhetők az iskolai számítógép hálózaton. Munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság és segítőkészség jellemzi. Demokratikus alapokon álló, tanár diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a nevelési-tanulási tanítási folyamatokat. Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítjuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét. Ki kell emelnünk az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. Az életkori fejlődési szakaszok: jellemzőit vesszük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük, de a serdülőkorban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A kreatív személyiség-beállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. 5

6 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése Igyekszünk megismerni tanítványaink személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk szociális kompetenciájukat, hiszen az ember személyiségét tükrözi a viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkához való viszonya. A személyiségfejlesztés minden fázisában az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Az életkori fejlődési szakaszok: jellemzőit vesszük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.). Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segíti a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívum-rendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét. Differenciált nehézségű feladatokkal, egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez! (A biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás területén.) Segítsük felfedezni és fejleszteni minden tanulóban a személyiségének saját értékeit; keressük minden személyiségben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesztjük a nevelési - oktatási folyamatokban. Ezzel alapozzuk meg a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata kell hogy legyen. Megismerjük, követjük és elősegítjük a gondjainkra bízott fiatalok személyiségének fejlődését. Ebből adódó tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal, a szülőkkel és minden partnerrel, aki részt vesz diákjaink személyiségfejlesztésében. (szakmai gyakorlati helyek, stb.) Alkalmazzuk a megismerési technikákat. Reális önértékelésre késztetjük a tanulóinkat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. 6

7 Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében. A kreatív személyiség-beállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. További eszközeink: a kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Kiemelt lehetőséget teremtenek a tanulók személyiségének megismeréséhez és fejlesztéséhez a különböző projektek, témahetek, epohák. 3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alapelv: A középiskolás évek alkalmasak arra, hogy tanulóink tudatosan éljék meg a családi, az iskolai és a tágabb közösséghez való tartozás érzését. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során lehetőségük van megismerni azokat az értékeket és magatartásformákat, amelyekkel képessé válhatnak a harmonikus egyéni életvitel és a közösségben való alkotó részvétel kialakítására. Célok: Vegyenek részt az iskolai közösségi normák, szabályok kialakításában, ismerjék meg a tágabb társadalmi közösségek elvárásait és autonóm emberként törekedjenek azok betartására, a demokrácia értékeinek tiszteletére. Feladatok: A házirend tanulókkal közös kialakítása, betartatása, rendszeres konzultáció a DÖK-kel. Az osztályközösség működési szabályainak, döntéshozatali eljárásainak és a felelősi rendszernek a kialakítása, folyamatos karbantartása. Problémamegoldó osztályfőnöki órák pedagógiai támogatása. A társadalmi együttélés szabályainak, a demokratikus véleménynyilvánítás szabályainak a megismertetése, gyakoroltatása. A tanulók motiválása a helyi és tágabb közügyekben való részvételre. Eljárások: A tananyagon keresztül minél szélesebb körben közvetíteni az élet, az embertársak személyiségének tiszteletét. Döntéshozatali és értékelési technikák használata az osztályfőnöki órák keretében. Hetesi ügyelet és felelősi rendszer működtetése. Osztályfőnöki órán megbeszélések kezdeményezése a város polgárait foglalkoztató eseményekről. Tanári részvétel a diákparlamenten. Problémamegoldó csoportokba diákok bevonása. A diákok véleménynyilvánításának eszközeként fórumok működtetése: iskolarádió, faliújság, weblap, stb. Osztály vagy iskolai szintű részvétel városi eseményeken. Esetmegbeszélések lefolytatása az osztályfőnöki munkaközösségi foglalkozásokon vagy az egy osztályt tanítók megbeszélésein. Esetmegbeszélések tanár diák - szülő részvételével. A DÖK tevékenységének figyelemmel kísérése és segítése szervezett keretek között. A DÖK tagok képzése. Értsék meg a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatát, ismerjék ki magukat az európai társadalmak társadalmi-gazdasági dimenzióiban Feladatok: Nemzeti értékeink bemutatása, a hazaszeretet erősítése. Iskolai testvérkapcsolatok ápolása, idegen nyelvi levelezés ösztönzése. A tanulók motiválása, segítése az unióval kapcsolatos pályázatokban való részvételre. Külföldi továbbtanulási, munkavállalási lehetőségek megismertetése. Az európai uniós ismeretek hangsúlyos megjelenítése a helyi tantervekben. Eljárások: A lokálpatriotizmus erősítése érdekében lehetőleg valamennyi tantárgy beépíti a kapcsolható mezőkövesdi, Borsod megyei tudnivalókat, felhívja a figyelmet a hazaszeretet mindennapi és művészi megnyilvánulásaira. 7

8 Idegen nyelv, történelem, társadalomismeret, irodalom, földrajz órákon elsősorban, de lehetőleg minél több tantárgyon belül konkrét ismeretek közvetítése az egyesült Európa országairól, az ismeretek élményszerű feldolgozása videofilmekkel, sajtóanyagokkal, önálló könyvtári kutatómunkákkal. A szakmai tantárgyakhoz kapcsolódóan ismeretek közvetítése a globális környezetvédelmi problémákról, azok kezelési lehetőségeiről. Tanulói részvétellel hulladékgyűjtési, takarítási akciók, környezetvédelmi vetélkedők, programok szervezése, az iskola szépítését célzó akciók bonyolítása. A nemzetközi kapcsolatok fenntartásában közvetlen tanulói részvétel: levelezés, bekapcsolódás pályázatokba, előadások összeállítása. A továbbtanulást, pályaválasztást segítő rendezvények közé a külföldi munkavállalást és a külföldön való továbbtanulási lehetőségeket bemutató programok is beépülnek. Lehetőség szerint utazzanak célnyelvi országokba, onnan érkező cserediákokat fogadjanak. Eszközök: Audiovizuális és számítógépes tananyagok. Internet hozzáférés. Ismeretterjesztő irodalom, művészeti és turisztikai albumok, tájékoztatók, szóróanyagok, plakátok. Pályaválasztási segédanyagok, tájékoztatók. Idegen nyelvű olvasmányok, napi- vagy hetilapok. A közösségben való pozitív létezés érdekében képesek legyenek hatékonyan és erőszakmentesen kommunikálni, mérlegelni eltérő nézőpontokat, felismerni és leküzdeni személyes előítéleteiket. Legyenek alternatíváik a konfliktusok erőszakos kezelése helyett. Feladatok: A tanulók egészséges önértékelésének fejlesztése, ezzel párhuzamosan mások személyiségének tiszteletben tartása, az emberekben rejlő hasonlóságok és különbözőségek felismertetése, az egymás iránti bizalom erősítése, mások iránti felelősségérzet kialakítása. A hatékony kommunikáció technikáinak megismertetése, gyakoroltatása. A vitakultúra fejlesztése. Az előítéletekkel, a másság elfogadásával kapcsolatos ismeretek beépítése a tanulási folyamatba és az iskolai közéletbe. Az ezzel kapcsolatos attitűdök formálása. Az együttműködési készség fejlesztése. Eljárások: A fenti feladatok megvalósításának elsődleges terepe az osztályfőnöki óra, ahol változatos módszerekkel kerül sor a témák feldolgozására, elsajátítására, gyakorlására, saját élmények szerzésére: dramatikus játékok, beszélgető kör, önismereti kérdőívek, csoportos problémamegoldó és élményszerző feladatok, stb. A magyar nyelv és irodalom órákon az irodalmi művek feldolgozásában helyet kapnak az egyéni vélemények, tapasztalatok. Ezek a közös megbeszélések növelik a fogékonyságot az emberi kapcsolatok megértésre, az együttérzésre, mint értékre, segítik a konfliktusok felfogását, elemzését, ráhangolnak pozitív érzelmekre, segítik az eredményes kommunikáció begyakorlását. Történelem órákon a múlt sorskérdéseinek elemzése, a bennük rejlő aktuális problémák bemutatása megerősíti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Fejleszti a kritikai szemléletmódot, segíti a múltban és a jelenben is lehetséges alternatívák meglátását, értékelését. Minél több tantárgy alkalmazza az együttműködést fejlesztő tanítási módszereket: a kooperatív oktatást, a projektmódszert, a munkáltató módszert, stb. szakkörökben, diákkörökben végzett közös tevékenység. Eszközök: Pedagógiai-módszertani szakirodalom. Játékok és gyakorlatok gyűjteményes kötetei. Játékfilmek, dokumentumfilmek. A csoportmunkához szükséges kellékek (csomagoló papír, filctollak, ragasztók, stb.). Tanulóink az iskola hagyományos ünnepségein, szabadidős rendezvényein és egyéb közös intellektuális élmények alkalmával lehetőség szerint családtagjaik bevonásával is - minél többször éljék át a közösségi lét örömét, felemelő érzését. Alakuljon ki pozitív attitűd iskolánkkal kapcsolatban. Feladatok: Az iskola hagyományainak ápolása és kutatása. A szabadidős tevékenység széles skálájának megteremtése az iskolai falai között és azon túl. A tanulók és tanuló csoportok motiválása, segítése abban, hogy minél több oldalról mutassák meg magukat társaik előtt az iskola szabadidős programjai alkalmával. A testi nevelésben, a 8

9 közös játékban, sportversenyekben rejlő lehetőségek kihasználása. A diákélet nagyobb eseményeinek méltó megünneplése a szülőkkel közösen. Eljárások: Színvonalas iskolai rendezvények: nemzeti és állami ünnepeink, Széchenyi nap, a szalagavató és a ballagás, ahol szülői részvétel lehetősége biztosított. Verébavató, farsang, és a közös lebonyolítású szerenád. Iskolai szavalóverseny, rajzverseny és kiállítás a diákok munkáiból és más kulturális programok. Közös kiállítás- és színházlátogatás. Tanulmányi kirándulások. Iskolai évkönyvek kiadása, az iskola weblapján iskolatörténeti információk elhelyezése Eszközök: Szerkesztett műsorokat tartalmazó kötetek, antológiák. Ballagási dalokat tartalmazó hangkazetták, CD-k. Iskolatörténeti dokumentumok. Az iskolai rendezvényeken készült fotók, filmfelvételek. Iskolai meghívók, plakátok. Sportjátékokat tartalmazó kiadványok, szabálykönyvek, útikönyvek. Városi és egyéb műsorfüzetek, szórólapok, plakátok. Szerezzenek tapasztalatokat a szakmai munkában szükséges együttműködésről, a problémák közös megoldásának módszereiről. Fejlődjék az igény a munkatársakkal együttműködő, szolidáris viszony kialakítására. Fejlődjék együttműködési készségük, erősödjék bennük a kötelességtudat, a mások munkájának tisztelete, érezzék át a saját személyes felelősségüket. Feladatok: Változatos munkaformák alkalmazása Lehetőségek biztosítása, feladathelyzetek megteremtése az adott szakképesítés munkaköreinek ellátásához szükséges magatartás kialakításához, az egyes szakmacsoportok speciális jellegzetességeit figyelembe véve. Társakkal való együttműködési igény kialakítása Csoportos tanulás, kooperatív munka módszereinek megteremtése Felkészítés veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Felkészítés az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra, a felnőtt lét szerepeire Eljárások: Csoportfeladatok kitűzése a szakmai gyakorlati oktatás keretein belül. Tanulói csoportok által végzett kísérletek, munkák közös elemzése. Projekt feladatok szervezése, irányítása Összefüggő gyakorlatok tapasztalatainak megvitatása. Üzemlátogatások, szakmai kirándulások szervezése. Szakemberek (régi tanítványok) meghívása, előadás tartása. Eszközök: Nyári gyakorlati jegyzőkönyvek Team munkáról készült tervek, dokumentumok, prezentációk 4. Beilleszkedési, magtartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség Tapasztalataink szerint az iskolánkba lépő tanulók nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól, neveltségi szintjük a rendezetlen családi háttér miatt sokszor elmarad életkoruktól. Mindennapos tapasztalatunk, hogy iskolánk tanulóinak neveltségi szintje tükrözi társadalmunk azon rétegének morális és tudati szintjét, amely rétegből iskolánk tanulóinak zöme hozzánk érkezik. Sokan vannak, akik a tanulásban és a munkában igénytelenek, és önkritikával alig rendelkeznek. Ezen magatartási hibák kialakulásának okait elsősorban a családokban kell keresnünk: a problémás esetek kezelése során legtöbbször kiderül, hogy a szülők kevés időt szánnak illetve tudnak szánni gyerekükre. A fenti megállapítások még inkább jellemzőek a szakiskolai osztályokba felvett tanulókra. Életkori jellemzés: A kilencedik évfolyamra jelentkező tanulók legnagyobb része éves. Ez a serdülőkor záró szakaszát jelenti. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás. Ez a korosztály gyors és lényeglátó, néha azonban hajlamos a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz, ugyanakkor jellemzőjük a fékezhetetlen vitakedv. A biológiai és a 9

10 pszichikus fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Mivel az intézményben felnőtt korú tanulók képzése is folyik, az ő példájuk is hat a fiatalabb korosztályra. Következmények: A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységek hatékony végrehajtása céljából a kilencedikes osztályokban felmérésre kerülnek a hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók. Felzárkóztatásuk tanítási órákon csoportokban, differenciálással valósul meg, továbbá tanórán kívüli kiscsoportos korrepetálási foglalkozások szervezésével is. A családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző szokásokat, felkészítjük őket: - egészséget károsító dohányzás - alkohol és kábítószer fogyasztás veszélyeinek felismerésére - az értékek megbecsülésére és védelmére - a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Célok: A szaktárgyi- és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok és az értékek tiszteletére, megbecsülésére és védelmére nevelés. Az iskola normarendjét leginkább a házirend tartalmazza. Emiatt a házirendet a beiratkozás napján valamennyi tanulónknak átadjuk. Megkérjük a tanulót és szüleit, hogy ismerjék meg ezáltal az intézmény értékrendjét és ha elfogadják írják alá. Embereszményképünk a magatartás és szorgalom területén jelennek meg a legközvetlenebb módon. Átmeneti korunkban a hagyományos normák úgy lazultak fel, hogy nem képződtek helyettük újak, érvényesek, így megjelent a meg nem felelés jelensége. A tisztességes felkészültség és helytállás gyakran nem elégséges feltétele az anyagi és erkölcsi megbecsültségnek. Emiatt fennáll a veszélye a társadalmi normák megkerülésére, de akár a bűnöző életmód vállalására való hajlandóságnak is. Mindez elkerülhető pozitív példák bemutatásával, a szülőkkel és a munkáltatókkal való szoros együttműködéssel, továbbá a jó és értékes elismerésével. Elősegítheti ezen célok elérését, ha piacképes szakmákat oktatunk a lehető legkorszerűbb eszközökkel, a lehető legjobb tárgyi feltételrendszer közepette. Fontos, hogy tanítványaink tudják és érezzék, hogy az intézményben dolgozó szakemberek szakmai területüket magas színvonalon művelik. Tudásukat készek és képesek megosztani velük. Módszerek: A beilleszkedési és magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat az általános iskolákkal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a szülői házzal - szükség szerint csoportbontások megvalósítása - folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnök és a tanulók között - alapos környezettanulmányok készítése, családlátogatások - magatartási problémák okainak feltárása, egyénre szabott fejlesztési stratégiák elkészítése - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - egyéni és felzárkóztató foglalkozások megszervezése - a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten - a szülők és családok nevelési gondjainak segítése Szintén gyermekvédelmi probléma a deviancia körébe sorolható olyan viselkedési formák, mint a drogfogyasztás vagy a szektához való csatlakozás. A megelőzésnek itt is kitüntetett szerepe van. Az elsődleges megelőzés színtere az iskola. Az ifjúságvédelmi felelős feladata a prevenció kidolgozása és koordinálása. 1. Alprevenció 10

11 - pozitív minták átadása - értékek, ismeretek közvetítése - erkölcsös gondolkodás és viselkedés - egészséges életvitel 2. Speciális prevenció - személyre szóló gondoskodás, beavatkozás - adekvát terápia - segítő programok, intézkedés - tanácsadás A speciális prevenció szakember feladata az ifjúságvédelmi felelős feladata a jelzés. A dohányzás visszaszorításában a türelmes és kitartó pedagógiai tevékenység vezethet eredményre. 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetség olyan kombinatív készség, olyan komplex képesség, ami a kreativitáshoz szükséges. A szakmai tudás, a kreativitás és a tenni akarás a tehetség kialakulásának három pillére. Tanulási motívumok, értelmi képességek fejlesztése Az iskola által meghatározott célok között a tanulók személyiségfejlődésének megvalósítása az elsők között szerepel. A nevelési folyamatba be kell építeni a motivációs tényezőket is, amelyek a tanulók számára fontossá teheti az ismeretek elsajátítását. Ez az ösztönző siker viszonylag kevésbé van jelen iskolánkban. Sajnos jellemzőbb a kudarc, amely gyakran szorongást vagy antiszociális viselkedést eredményezhet. A diákok nagy része elsősorban osztályzatért tanul. Magát az önálló ismeretszerzés örömét nem ismeri. Nevelési feladataink közé tartozik a tanuló sikervágyának kialakítása is. Olyan feladatot adjunk a tanulóinknak, amelyek sikert ígérnek számukra. Így minimalizáljuk a kudarc élményeket, és növeljük a tanulási ambíciót. Ezen fejlődés lényege, hogy megnöveli a tanulás eredményességét. Létrehozhatja a tanulási igény kialakítását, ami nélkülözhetetlen eleme az élethosszig tartó tanulás folyamatának. Tehetség kibontakoztatásának módszerei A tehetséggondozás nem más mint valamely terület(ek)en az átlagosnál több tudással, érdeklődéssel, képességgel és kompetenciákkal rendelkező tanulókkal való törődés. Az iskola pedagógusainak fontos feladata felismerni és segíteni a tehetséges tanulókat. Tanórai tevékenységeken túl is fejleszteni képességeiket. (Szakkörök, sportkörök, tanulmányi versenyekre való felkészítés, Vizsgaremekek elkészítése) A Széchenyi Alapítvány rendszeresen támogatja a tehetséges tanulókat. Iskolánk tanulói tanórán kívül is ingyen használhatják az iskola létesítményeit (tornaterem, sportpálya, könyvtár, számítógép terem). A tehetség kibontakozásának iskolai lehetőségei A szakközépiskola első két osztályában emelt óraszámban tanítjuk az első idegen nyelvet, a matematikát és a magyar nyelvet. Második idegen nyelv tanulására is van lehetőség. Érdeklődés esetén közismereti és szakmai tárgyakból szakköröket indítunk. Érettségi előkészítőket szervezünk. Lehetőséget biztosítunk a nyelvvizsgára való felkészülésre. Az alábbi versenyekre rendszeresen felkészítjük tanulóinkat: - Országos Szakmai tanulmányi verseny (OSZTV) 0 - Szakmai érettségi előkészítő tárgyak versenye (SZÉTV) - Szakma kiváló tanulója verseny (SZKTV) 11

12 - Országos Szakiskolai Tanulmányi Verseny (OSZKTV) Lehetővé tesszük a mindennapos testnevelést, rendszeres sportolási és versenyzési lehetőséget biztosítunk a labdarúgást, a kézilabdát, az úszást és a sakkot szerető fiataloknak. Az iskolai könyvtár irodalmi jellegű versenyeket és pályázatokat szervez a téma iránt érdeklődők számára. A diákönkormányzat egészen széles témakörben ír ki pályázatokat és szervez versenyeket. Valamennyi iskolai ünnepségen, rendezvényen diákjaink működnek közre szavalataikkal, énekeikkel, táncukkal vagy hangszeres produkcióikkal. Az asztalos tanulók vizsgaremekeit nem csak iskolai, hanem megyei szinten is bemutatják. A gyakorlati foglalkozásokon készített termékekből kiállítást szervezünk. Természetesen az SNI-s vagy fogyatékkal rendelkező tanulók esetében is figyelmet kell fordítani a feltárlandó (esetleg már ismert) tehetségeik fejlesztésére. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység Iskolánk Pedagógiai Programjában kiemelten szerepelnek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. Különösen nagy figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulókra. Ezek összehangolását hosszú évek óta gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Törvényi háttér - A többször módosított évi LXXIX. törvény a közoktatásról XXXI. Tv. (Gyvt) évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-, oktatási intézmények működéséről 6. - A 2007 évi LXXXVII. Törvény ( az évi törv. módosítása) Feladatok Veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos teendők: Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése: A felmérés a felsőbb évfolyamokon november- december hónapokban történik, összekapcsolva az ingyen tankönyvesek felmérésével. Hatékony segítséget az osztályfőnökök nyújtanak, akik ezeket a papírokat összeszedik, de eredményes az is, ha tájékoztatást kapnak arról, hogy a korábbi években kik és miért voltak jogosultak a törvény szerint ingyen tankönyvre. Az adatok folyamatos bevitele és figyelemmel kísérése segíti az iskola pénzügyi tervezését is. Külön az osztályfőnökökön keresztül kell felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy a jegyzői határozatok mikor járnak le, hogy azt időben meg tudják újítani. A kilencedik évfolyam tájékoztatása a beiratkozáskor történik, az adatok rögzítése pedig augusztusban. Kapcsolatok kiépítése a Gyermekjóléti Szolgálattal, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal: 12

13 A Családsegítő Szolgálat által gondozott tanulókról névsor kérése illetve a gondozás okainak, hátterének összesítése jogi akadályokba ütközik. Nyilvántartást csak szigorúan bizalmasan lehet vezetni ezekről a tanulókról. Ugyanakkor, ha az osztályfőnök nem tud ezekről problémákról, akkor nem is tud vele érdemileg foglalkozni. Havi egy alkalommal 1 órát töltenek a családgondozók az iskolánkban, ahol közvetlenül lehet tőlük a problémás tanulókról tájékoztatást kapni. Más esetekben igazolatlan hiányzások esetén az osztályfőnök értesítése alapján keresik fel a családokat. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolattartást a nyelvi és egyéb felmentések miatt tartják elsősorban fontosnak a tanulók. Az utóbbi évek gyakorlata szerint nem egyenként kell a szülőknek időpontot egyeztetni a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez, hanem előre megbeszélt időpontban végzik az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai a vizsgálatokat. Pszichológusuk külön időpont egyeztetése után ellátja a rászoruló tanulókat. Fejlesztő csoportok alakítása, agresszivitáskezelő tréning továbbfejlesztése: Az SNI-s tanulók gondozása eddig nem szerepelt feladataink között. A 2010/2011-es tanévben az iskola alapító okiratát módosítani szeretnénk, ezáltal külön órákon heti 4 órában foglalkoznánk ezekkel a tanulókkal. A feladatot fejlesztő pedagógus látná el. Szükség esetén az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai foglalkoznának azokkal a tanulókkal, akiket a törvény szerint csak ők fejleszthetnének. 2009/2010-es tanévben iskolánk szerződést kötött a Pártfogói felügyelet Szolgálatával,, melynek értelmében agresszivitáskezelő tréninget tartottak a bíróság által erre kötelezett, de nem az iskolánkba járó tanulóknak. A csoport egyik fele nem a mi tanulónk volt, de a másik fele iskolánkból került ki. A tréningen egyik kollégánk részvétele lehetővé tette, hogy a következő években önállóan hasonló csoportot működtessünk. Tanácsadás, elbeszélgetés akik alapvető pedagógiai módszerekkel már nem kezelhetők, pszichológus segítségének kérése. Fegyelmi eljárásokon való részvétel: Az iskolában működő fegyelmi bizottság mindenkori tagja az gyermek és ifjúságvédelmi felelős. Ez lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatot a problémás tanulókkal és a fegyelmi vétségeiket a szülők, a tanuló és a fegyelmi eljárást kezdeményező pedagógus megvilágításában is áttekintheti. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a tanuló nyomon követése és közvetlen segítése. A szülők körében végzett feladatok: Tájékoztatás a jogokról Az őszi első szülői értekezleteken közvetlenül kapjanak tájékoztatást arról, hogy hová fordulhatnak problémáikkal. Ennek érdekében rövid összefoglalót kell készíteni a szülők számára, aminek tartalmaznia kell a legfontosabb telefonszámokat, hogy problémáikkal hová fordulhatnak. Ennek felelőse a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A beiratkozó tanulók és szüleik kapjanak olyan tájékoztatást a beírást végző pedagógustól, hogy halmozottan hátrányos helyzetük esetén milyen jogok illetik meg, azaz -gyermekétkeztetés és kollégiumi ellátás esetén 50%-os kedvezményre jogosultak, ha rendelkeznek a szükséges papírokkal -a szükséges tankönyveket ingyen kapják meg Esetenként lakóhely szerint az iskola összegyűjti azon tanulók névsorát, akik eddig gyermekvédelmi kedvezményben részesültek, de hamarosan bekövetkezik annak lejárta és telefonon vagy egyéb úton kéri a jegyzőtől annak meghosszabbítását illetve elbírálását. Ha a tanuló halmozottan hátrányos helyzetű, jogosult az 50%-os étkezési kedvezményre. Külön kérésre a polgármesteri hivatalok ha anyagi lehetőségeik lehetővé teszik a hiányzó 50%-ot pótolhatják és nem is zárkóznak el előle. Problémát jelent viszont a tanulók és szülők elzárkózása, gyakorlatilag kisebb településeken nem fogadják el a segítséget.az gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a jövőben az osztályfőnökökön 13

14 keresztül felmérni azokat a tanulókat, akik ilyen problémákkal küszködnek és egyéni beszélgetések során meggyőzni a szülőket és a tanulókat, hogy ne zárkózzanak el a segítség elől. Tájékoztatás a kötelességekről A 11/1994. (VI.8.) MkM. sz. rendelet 20 szerint a szülőt elmarasztalhatják azért, ha gyermeke rendszeres iskolába járásáról nem gondoskodik. Az osztályfőnökök minden hónap igazolatlan hiányzásairól kötelesek a szülőt és a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Sok esetben sem a szülő, sem a jegyző részéről nem történik intézkedés, ami nagyban előidézője a lemorzsolódásnak. A szülő és a jegyző folyamatos tájékoztatása talán elősegíti azt, hogy a családgondozók a szűkebb környezetben nagyobb figyelmet fordítanak az esetlegesen veszélyeztetett tanulókra. A tantestület körében végzett feladatok: Gyermek- és ifjúságvédelmi munka koordinálása, a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók nyilvántartásának elkészítésében aktívan tudnak részt venni az osztályfőnökök, és a statisztikai adatok összegzése az ő munkájukat is megkönnyíti Együttműködés, szemléletformálás annak érdekében, hogy a problémás gyermekek minél több irányból érezzék a velük való törődést Információk átadása a törvényes kereteken belül, mivel bizonyos információkat csak a szülő beleegyezésével lehet átadni az osztályfőnököknek Egyeztetés az ingyenes tankönyvre jogosultakról, biztosítani a törvényileg nem jogosult, de szociális hátrányokkal küzdő tanulók részérére is a lehetőségeken belül könyvtári példányokat Drog prevencióval kapcsolatos tevékenységeket az osztályfőnöki munkatervbe és egyes tantárgyakba korábban beépítette az iskola. Tapasztalataink szerint a drogfogyasztás az elmúlt években nem volt jellemző az iskolára. Ennek ellenére igen fontos a megelőzés, ezért a fentieken túl, az iskolai védőnővel szervezett előadások keretén belül kell ennek veszélyeiről tájékoztatni a tanulókat. Önálló feladatok Kapcsolattartás az iskola védőnőjével Az iskolai védőnő rendszeres és jól átgondolt kiscsoportos foglalkozásokon beszélget a tanulókkal. Felvilágosításuk, higiéniás és szexuális nevelésük ilyen formában hatékonyabbnak bizonyult, mint frontális keretek között. Pályázati források keresése A jelenleg is működő Útravaló és TÁMOP pályázat főleg a szociális hátrányokkal küzdő tanulók anyagi és erkölcsi támogatását szolgálja. Az Útravaló pályázat Út a szakmához alprogramja ezen túl ösztönzi a tanulókat a hiányszakmák választására, ezzel hosszú távon jobb lehetőséget kínálva nekik a későbbi elhelyezkedésre. A TÁMOP pályázata a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való külön törődést célozza meg. A továbbiakban is cél az osztályfőnökökön keresztül minél szélesebb körben megismertetni ezt a lehetőséget. Továbbképzéseken és eset megbeszéléseken való részvétel Nyilvántartások naprakész, folyamatos kezelése - Közzétenni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon differenciálással valósul meg, valamint tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével. Alkalmazási terület: - az iskola valamennyi tanulója - a kiválasztott tanulók 14

15 A folyamat leírása: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése Módszerek: - képességek felmérése iskolába lépéskor - képességek változásának mérése az iskoláztatás folyamán - megfigyelés - dokumentumelemzés a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése - beszélgetés tanulókkal, szülőkkel - a tanulók tanulási szokásainak felmérése Felelős: szaktanárok, osztályfőnök Határidő: tanév eleje A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése az iskolán belül Módszerek: - egyéni képességfejlesztés (fejlesztési terv alapján) - differenciált tanóravezetés - korrepetálás - tanulásmódszertan, tanulás tanítása - tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.) Felelős: minden pedagógus, fejlesztő pedagógus, nevelési tanácsadó szakemberei Határidő: folyamatos A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése az iskolán kívül Módszer: - a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős A fejlesztés hatékonyságának értékelése Módszerek: - tesztek újrafelvétele - ismételt dokumentumelemzés - megfigyelés a tanév végén - tanulmányi eredmények elemzése a tanév végén - tanév végi beszélgetés a tanulókkal, szülőkkel Felelős: szaktanár, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős Határidő: tanév vége Törvényi háttér, fogalmak 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 15

16 A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv évi módosításával január 1-től, a gyermekek segítő rendszere megváltozott. A hatályos jogszabályok a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére sajátos támogatási formákat biztosítanak. Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a jegyző védelembe vett és akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülő a tanuló tankötelezettségének beállása időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Tartós nevelésbe veszi a gyámhivatal a tanulót ha -a szülők felügyeleti jogát a bíróság megszüntette -ha mindkét szülő elhalálozott A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához, amelyet a Polgármesteri Hivatalban lehet kérni. Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezmények, támogatások, segítő pályázatok igénybevételére válnak jogosulttá. Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók támogatási formái: Étkeztetés: A kollégium a szükséges igazolások bemutatása után 50% kedvezményt biztosít a tanulók ebédtérítésénél. Tankönyvellátás: Az iskolai tankönyvrendelkezésnek biztosítania kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók részére A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók támogatási formái Oktatás: Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás. Útravaló ösztöndíjprogram: Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A programba bekerülő diákok mentori segítséget kapnak tanulmányaik sikeres folytatásához - Út az érettségihez: érettségit adó középiskolába járó tanulóknak; - Út a szakmához: szakképzésben résztvevő, hiányszakmát választó tanulóknak - A szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program: A felvételi eljárás során alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre, felsőfokú szakképzésre, mesterképzésre történő jelentkezésnél előnyben részesítéssel többletpontok szerezhetők, ha - hátrányos helyzetű felvételiző 25 pont - halmozottan hátrányos helyzetű felvételiző 50 pont Szociális háttér felderítése A 9. évfolyamra beiratkozó tanulók egységcsomagban kapják meg a tájékoztatást és a formanyomtatványokat az ingyenes tankönyvigénylésről, amit ha időben visszaküldenek, megfelelően elő tudunk készíteni és gördülékenyen ki tudjuk osztani. Igaz, hogy a törvény nem kötelezi az iskolát a késedelemmel benyújtott igénylések figyelembe vételére, de iskolánk ezt rugalmasan igyekszik kezelni. Felsőbb évfolyamok esetén az igényfelmérés előző év novemberében történik, de a folyamatosan beérkező igényléseket is figyelembe vesszük. Ez többek között tájékoztatást nyújt az iskola számára a hátrányos helyzetű tanulók számáról is. 16

17 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közelítőleg pontos számát szintén formanyomtatványokkal igyekszünk felmérni, amit a2009/2010-es tanévben indítottunk el. Az osztályfőnökök segítségével szülőkkel önkéntes alapon kitöltettünk egy nyilatkozatot az iskolai végzettségükre vonatkozóan. Mivel a kitöltés önkéntes volt, ezért nem nyújt pontos tájékoztatást a tényleges helyzetről. A 9. évfolyamra beiratkozott tanulók szüleitől is kérni fogjuk ezt a nyilatkozatot, így remélhetőleg felmenő rendszerben egyre pontosabb képünk lesz a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát illetően, mivel a beiratkozásnál még jelen vannak a szülők. A veszélyeztetett tanulókról tájékoztatást kért az iskola a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálattól, hogy az osztályfőnökök is megfelelő tájékoztatást kapjanak és ezáltal kiemelten kezeljék ezek a tanulók problémáit. A Pártfogói Felügyelet tájékoztatást ad azokról a tanulókról, akik valamilyen bűntett miatt bírósági eljárás után felügyelet alá kerültek. Erről az osztályfőnök csak a szülők beleegyezésével értesülhet. Tevékenységek Iskolánkban mindenkori tanulólétszám közel 30%-a hátrányos helyzetűnek és 8%-a halmozottan hátrányos helyzetűnek mondható hivatalosan. Ezek a tanulók törvényi kereteken belül jogosultak -ingyen tankönyvre -50%-os kedvezményes étkeztetésre Az osztályfőnökök visszajelzései alapján ettől 15-20%-kal több a törvényi feltételeknek nem megfelelő vagy egyéb okok miatt nem hivatalosan hátrányos helyzetű tanuló. Ezért szociális alapon is lehetővé tesszük a tankönyvigénylést, mindig az iskola aktuális pénzügyi helyzetét figyelembe véve és a könyvtár állományát folyamatosan bővítve a kölcsönözhető könyvekkel. A tankönyvek rendelésénél a szaktanárok figyelmét külön felhívja arra az iskola, hogy jól használható, de elfogadható árú tankönyveket rendeljenek. Bizonyos tantárgyak tanításánál elengedhetetlen a körző és a vonalzó használata. Mivel a tanulók sok esetben nem rendelkeznek megfelelő felszereltséggel, ezért az eszközrendelésnél figyelembe kell venni a fenti eszközök beszerzését. A Szakképzési Törvény 1993.évi LXXXVI. 2. fejezete a 11. évfolyamtól kezdődő szakmai gyakorlati hely keresését a szülőre hárítja. A magas számú hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulólétszám és a munkanélküliség alapján a tapasztalat az, hogy a szülők nem rendelkeznek olyan kapcsolatrendszerrel, és a családokban nincsenek olyan tradíciók, ami lehetővé tenné, hogy gyermekük számára megfelelő gyakorlati helyet találjanak. Iskolánk ezért igyekszik ápolni a jó kapcsolatot a környezetünkben lévő üzemekkel és bevásárló központokkal. A lemorzsolódás csökkentése érdekében jó kapcsolatot tartunk fel a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálattal, akik a tanulók hiányzásáról havi rendszerességgel tájékoztatást kapnak az osztályfőnökökön keresztül. Az igazolatlan hiányzásokat központilag is nyilvántartjuk és mind a jegyzőknek vagy a Családsegítő Központnak kiküldött értesítések illetve az arra történő válaszok központi nyilvántartásban szerepelnek, ami a tanulók több irányú nyomon követését segíti. Családlátogatások szorgalmazása szükséges. Ennek anyagi hátterének megteremtése az iskola részéről a legfontosabb cél. Pályázatokba való bekapcsolódás, ami feltételezi az állandó aktualizálást. Az Útravaló és a TÁMOP jelenleg is folyó pályázatok, amelyek kimondottan a hátrányos és halmozottan hátrányos diákok felzárkózását és eredményes tanulását segítik. 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. (Művelődési Közlöny /II. szám). A kompetencia alapú fejlesztéshez és a TÁMOP3.1.4 pályázat útján beszerzett és készített digitális és nyomtatott taneszközöket a tanulók rendelkezésére bocsátjuk. 17

18 HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések Előírt Rendelkezésre álló tanterem szaktanterem 2 6 tornaterem 1 1 tornaszoba 0 1 (az osztályok magas száma miatt) sportudvar 1 1 igazgatói iroda 1 1 nevelőtestületi szoba 1 1 helyettesi iroda 1 2 ügyviteli helyiség 1 1 könyvtár 1 1 orvosi szoba 1 1 sportszertár 1 1 aula (előtér, közösségi tér) 1 0 porta 1 1 öltöző 2 4 hideg-meleg vizes zuhanyozó 2 2 személyzeti WC 2 3 tanulói WC 8 14 egyéb raktár 1 2 szertár 1 4 HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés 1.)Tanterem tanulói asztalok, székek tanulók létszámának rendelkezésre áll megfelelő nevelői asztal, szék tantermenként 1 rendelkezésre áll eszköztároló szekrény tantermenként 1 rendelkezésre áll tábla tantermenként 1 rendelkezésre áll ruhatároló (fogas) tanulók létszámának rendelkezésre áll 18

19 figyelembevételével szeméttároló helyiségenként 1 rendelkezésre áll sötétítő függöny ablakonként az ablak lefedésére alkalmas méretben 2.)Számítástechnikai terem 6 (termenként) tábla 1 rendelkezésre áll számítógépasztal kettő tanulónként 1 rendelkezésre áll számítógépek és kettő tanulónként 1 tartozékai felszerelés rendelkezésre áll nyomtató 1 rendelkezésre áll programok szükség szerint lemeztároló doboz 2 rendelkezésre áll 3) Természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) három tanulónként 1 0 elszívóberendezés tantermenként 1 rendelkezésre áll vegyszerálló mosogató két asztalonként 1 0 fali mosogató tantermenként 1 rendelkezésre áll poroltó tantermenként 1 rendelkezésre áll mentőláda tantermenként 1 rendelkezésre áll eszköz- és 2 rendelkezésre áll vegyszerszekrény méregszekrény (zárható) 1 rendelkezésre áll eszközszállító tolókocsi tantermenként 1 rendelkezésre áll törpefeszültségű csatlakozások tanulóasztalonként 1 0 tárolópolcok tantermenként 1 rendelkezésre áll 4. Tornaterem a szükséges eszközök rendelkezésre állnak 5. Sportudvar az előírásoknak megfelel 6 Igazgatói iroda 7. Nevelőtestületi szoba 1 1 berendezési tárgyak, bútorok pedagóguslétszám szerint 8 Ügyviteli helyiség 1 rendelkezésre állnak az előírt berendezési tárgyak és eszközök rendelkezésre állnak 9. Könyvtár 1 az előírt berendezési tárgyak és eszközök rendelkezésre állnak NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés Taneszközök tárgyak, eszközök, évfolyamok, tantárgyak információhordozók az alapján oly módon, hogy iskola pedagógiai az iskola munkarendje rendelkezésre állnak programjában előírt szerint minden osztály tananyag feldolgozásához alkalmazhassa CD vagy lemezjátszó iskolánként (székhelyen rendelkezésre állnak 19

20 video (lejátszó) televízióval IKT eszközök és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 rendelkezésre áll A szakmai gyakorlati és elméleti tantárgyak képzését szolgálják a szaktantermek és műhelyek: alapképző tanműhelyek autószerelő műhely hegesztő műhely villanyszerelő tanműhely tanbolt varroda kereskedelmi kabinet mérőterem mechatronikai labor CNC labor A szakmai tantárgyak oktatásához szükséges segédeszközök, szerszámok, mérőeszközök, gépek és berendezések az érvényes Sz V K jegyzék szerint rendelkezésre állnak. A könyvtár fontos bázisa képzésünknek. Az állomány közel kötetében a kötelező olvasmányok mellett szakmai tárgyú szakkönyvek, tankönyvek és elektronikus információhordozók is jelen vannak. A könyvtári nyilvántartást számítógép segíti. A tanulók a könyvtárban 2 számítógépet használhatnak. Rászoruló tanulók tankönyveket is kölcsönözhetnek. A KT évi módosítása úgy intézkedik, hogy a hivatkozott jogszabályban rögzített kötelező eszköz és felszerelésjegyzék elemeit 2012 szeptember 1-ig kell biztosítani. 10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az utóbbi évtizedben a nevelés, oktatás területén jelentsen kibővült a szülői és a tanulói jogosítványok köre. Ezek a tények Magyarország minden típusú ill. szintű iskolájában sürgető feladattá tették, hogy jobban közeledjen az iskola a családokhoz, a tanulókhoz, és hatékonyabban vonják be őket az intézmény életébe. Az iskola, a kollégium és a tanulók, a család közötti kapcsolatok, a szükséges együttműködés biztos alapot jelentenek ahhoz, hogy tovább tudjuk bővíteni az együttműködésünket, ami mindenképpen hozzájárul majd a tanulók személyiségének optimálisabb fejlesztéséhez. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, valamint az őszinteség várható eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége, valamint a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. A ktv. 14. (2) c) pontja szülői kötelezettségként határozza meg a gyermek fejlődésének biztosítását. Ez tulajdonképpen azt a jogot jelenti, amely alapján a szülő a gyermeke fejlődése szempontjából optimális feltételek érdekében felléphet az iskolában. A javaslatok, észrevételek megtételének fórumai iskolánkban: 20