Márton-napi újbor ünnep. November 9-én a sportcsarnokban A fotón Vincze Tamás a szomszéd, Simon Márton libájával TARTALOM

Átírás

1 XXIV. évfolyam, november TARTALOM Járási kirendeltség lesz a város 3. Akikre büszkék vagyunk Átadták a kerékpárutat A magyar termőföld védelmében Takarítási akciót hirdetnek az önkéntesek 10. Megkezdődött a hit éve Lájkolták Rebekát Tarjányi Ádám a bajnok Márton-napi újbor ünnep November 9-én a sportcsarnokban A fotón Vincze Tamás a szomszéd, Simon Márton libájával

2 HIRDETÉS november Jó mulatság, férfimunka volt VADKERTI KOLBÁSZTÖLTŐK A CSABAI FESZTIVÁLON A békéscsabai kolbászfesztivál mármár hungarikumnak számít, hiszen gasztronómiai csúcstalálkozó a javából, ahol az utánozhatatlan kolbász, szalámi mellett a művelethez elmaradhatatlan pálinka is társul. És ha pálinka, akkor biztos, hogy Schiszlerék ott vannak az élvonalban. Az idei csabai fesztivált azonban megbolondították rendesen, hiszen a pálinka vadkerti nagymesterei a kolbászkészítő versenyre is beneveztek, ha már ott töltötték a hétvégét. Amint mesélték, óriási érdeklődés kísérte az idei fesztivált, ami remek hangulatban köszöntötte a résztvevőket. A csapat kitett magáért és bizonyította, hogy hozzánk nem csak pálinkáért érdemes jönni, és ugyan nálunk sincs kolbászból a kerítés, de hogy kiváló harapnivalót, pálinkacsúszdát készítünk, azt bizonyította a Schiszler Team: Schiszler Péter, Farkas Miklós és családja, Szabó Rita, Horváthné Grobál Henrietta, Antalné Kunföldi Ilona és Baranyi Tibor. A megapartin egyébként közel ötszáz csapat gyúrta a kolbászt, és a rendezvény monumentalitását mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy az érdeklődőket buszok szállították a néhány kilométerre lévő Békési Pálinkacentrumba, ahol kóstolóval párosított túrán szórakozhattak a látogatók. Schiszlerék standján is volt rengeteg érdeklődő, hiszen túlzás nélkül állítható, hogy szinte verhetetlenek fajtaválasztékban. Az eddigi tizennégyféle pálinkacsalád újabb gyermeke pedig: a Cseresznye, Bodza, és nagy különlegesség, mondhatni alkoholos kuriózuma: Som, Kökény és Madárberkenye pálinkájuk. Szóval a békési fesztiválon jövőre is ott lesznek csapatként, kiállítóként egyaránt, mert ahogy Vörösmarty mondja: jó mulatság, férfimunka volt. séva 2

3 2012. november FÓKUSZBAN 175 éves az evangélikus templom Történelmi pillanat JÁRÁSI KIRENDELTSÉG LESZ A VÁROS Fontos határidők gazdáknak Hálaadó istentiszteletet és ünnepi közgyűlést tartott október utolsó vasárnapján a soltvadkerti evangélikus gyülekezet a templom felépítésének 175. évfordulója alkalmából. Az ünnepi istentiszteleten Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök- püspöke I. Mózes 28,22. alapján hirdette Isten igéjét, mely szerint: Ez a kő pedig, amelyet szent oszlopként állítottam fel, Isten háza lesz. Vajon egy 175 éve álló templomban mitől lesznek a kövek Isten házává? Ott van a templom, ahol átélhetjük, hogy Isten megszólít minket, ahol közösséget vállalunk vele. Isten életet lehel a kőbe, ahogy a szívünkbe is. Megtaláljuk vele és egymással is a kapcsolatot fogalmazott Gáncs Péter. A köszöntést mondó vendégek közt volt Radosné Lengyel Anna, a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője, Lupták György esperes, Dr. Kerényi János, Font Sándor és Szávay István országgyűlési képviselők, Lehoczki Ferenc, városunk polgármestere, valamint németországi testvérvárosunk, Bodelshausen evangélikus gyülekezetének küldöttsége és lelkésze, akik ajándékkal is kedveskedtek. Az ünnepséget óvodásaink, diákjaink és a gyülekezet énekkarának szolgálata, valamint az ünnepségsorozat részeként megnyílt templomtörténeti- és templomfotó-kiállítás tette teljessé. Az istentiszteleten örömteli eseményként Homoki Pál lelkész gyermeket keresztelhetett, méghozzá két nyelven, magyarul és németül is. Az ezt követő közös ebéden a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola épületében dr. Kerényi János pohárköszöntőjében a gyökerek fontosságát hangsúlyozva példaként állította elénk a templomépítő ősöket. Istennek hála, újra összetartozik a templom, az óvoda és az iskola. Végezetül, az újraszentelő áldás szerint: áldott legyen mindenki, aki átlépi e templom küszöbét! Ifj. Lehoczki Ferenc A termelők figyelmét hívja fel a falugazdász, hogy aki téli, tavaszi fagykárt, illetve nyári aszály okozta kárigényt jelentett, annak be kell jelentenie, hogy ténylegesen mekkora veszteség érte. A valós termést kell bejelenteni november 6-tól. A kötelezettséget nehezíti, hogy a szőlőtermés esetében az előző öt évre vonatkozóan, 2007-ig visszamenőleg meg kell mondani a termésmennyiséget. Elő kell tehát keresni a szüreti jelentéseket! A falugazdász ugyan nem kéri ezeket a dokumentációkat, elfogadja a szóbeli bejelentést, viszont egy esetleges ellenőrzés esetén egyezni kell az adatoknak. A bejelentés alapja a hegyközségi nyilvántartás. Érdekes, hogy a gyümölcsösre, gabonára a dokumentációs igazolás nem szükséges. November 30-ig lehet élni a bejelentéssel, egyébként nem tarthat igényt a kártalanításra a gazda. Sajnos, amint azt a szakemberek elmondták, a teljes kártalanításra nem lesz pénzügyi fedezet, mivel óriási a terméskiesés, a gazdák vesztesége. Lehoczki Ferenc polgármester a kistérség többi polgármesterével együtt írta alá Kiskőrösön a jövő évben megalakuló Kiskőrösi járás dokumentációját. Dr. Kerényi János kormánymegbízott (a képen Domonyi Lászlóval) történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, annál is inkább, mert mint mondta, az elmúlt négy évtized alatt nem történt ilyen mértékű közigazgatási átszervezés, mint amellyel most tisztázza a kormány az állam és az önkormányzatok feladatát. Az átszervezésből a lakosság térségünkben szinte semmit Negyven éve postás Immár 40 éve, hogy Lázár István a Magyar Posta szolgálatába állt ben Bócsán kezdett, majd négy év után, 1976-ban került át Soltvadkertre, ahol azóta is rendületlenül, a munkája iránti nagy szeretettel hordja ki a leveleket télen-nyáron. A Magyar Posta hűséges munkatársát 40 éves szolgálatáért Törzsgárda oklevéllel jutalmazta. sem vesz észre, hiszen ugyanazok az emberek végzik a feladatokat, ugyanazon a helyen. Sikerült azt is elérni, hogy az eddigiekhez hasonlóan városunkban továbbra is marad az okmányiroda, a gyámügyi hatóság, csak jövőre mint kormányablak működnek. A járás központja Kiskőrös lesz, hivatalát pedig a Városháza alagsorában építik ki. Kerényi János azt is bejelentette, hogy a járási hivatal vezetője dr. Fröschl Péter, a munkaügyi központ kiskőrösi kirendeltségének jelenlegi vezetője lesz. é Közmeghallgatás lesz A lakosság érdeklődő jelenlétét kéri a város vezetése, a képviselő-testület december 13-án csütörtökön 17 órakor. A művelődési házban közmeghallgatás lesz, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, javaslatát, és kérdéseit is felteheti a városatyáknak. Előre, írásban a polgármesteri hivatal recepcióján lehet leadni a kérdéseket, de lesz lehetőség telefonos kapcsolatra is a közmeghallgatás idején, akkor a ös telefonszámon. Változás Változik a könyvtár nyitva tartása. Hétfőn 8-12-ig, a hét többi napján 8-12-ig, illetve óráig, pénteken ig várják az olvasókat, valamint új szolgáltatás, hogy mozinapokon a pénztárnyitástól ig lehet internetezni. 3

4 ELISMERŐ november Akikre büszkék lehetünk Átadták a város kitüntető címeit nemzeti ünnepünkön. Október 23-án a művelődési ház dísztermében Lehoczki Ferenc köszöntötte a város elismertjeit, a vendégeket. Köszöntőjében a polgármester arról a kitartásról beszélt, mely nélkül nem lehet eredményes az ember sem a vállalkozásában, sem hivatali munkájában, sem a sportban. Észrevétlenül, de gondos figyelemmel csomagolta be minden ünnepelt munkásságának egy-egy apró részletét gondolataiba, és példaként állította a felnövő generáció elé azokat a soltvadkertieket, akik eddig is elismert tagjai lettek a helyi társadalomnak. Megköszönte az áldozatos munkát, valamint a város lakosságának is köszönetet mondott a javaslatokért, hiszen a város kitüntetéseinek odaítélésekor komoly latba esik az itt élők véleménye. Mint minden alkalommal, idén is megható volt az ünnepség, mert örök érvényű tény, hogy a helyi közösség elismerése a legnemesebb minden díj között. Az ünnepség színvonalához nagymértékben hozzájárult a Fodorné dr. Schiszler Terézia által gondosan, részletesen előkészített méltatás, amit aljegyző asszony olvasott fel, majd a Bezsenyi László alpolgármester által ismertetett képviselő-testületi határozat értelmében adták át Soltvadkert legrangosabb elismeréseit. Soltvadkert Város díszpolgára címet kapott dr. Kerényi János kormánymegbízott, aki igazi lokálpatriótaként képviseli városa érdekeit. Korábban mint helyi, illetve országgyűlési képviselő, jelenleg mint a kormány megbízott regionális vezetője végez felelősségteljes irányító munkát, melyben Soltvadkert mindenkor kiemelt fontossággal bír. A 40. házassági évfordulóját ünneplő politikus ezúttal engedett a családi összefogásnak, és a nemzeti ünnepet családja körében töltötte, amely elmondása szerint ritka alkalomnak számít. A novemberi képviselő-testületi ülésen vette át díszpolgári kitüntetését, amely sorszám szerint a 36. Az ember tartozik annak a közösségnek amelyben él, ha pedig felelősséget vállal érte, kötelessége hittel, becsülettel, önzetlenül szolgálni. Ezért nem vár elismerést, de ha úgy ítélik meg, hogy érdemes rá, már nem élt hiába mondta Kerényi János, akinek ars poeticája, hitvallása lett a mondás: teher alatt nő a pálma. Köszönete és jókívánságai mellett azt is elmondta, hogy az évtizedek alatt elért eredmények és sikerek mellett két dolgot nem sikerült megvalósítani. Egyrészt, hogy Soltvadkert fürdőváros legyen, illetve, hogy gyermekeit itt tartsa a városban. Ezt mint a jövő feladatát helyezte a város vezetőinek szívére. Posztumusz díszpolgár címet adományoztak Utassy Loránd vezérkari tábornok, posztumusz altábornagy részére. A kitüntetést fia, dr. Utassy Béla vette át, és hálás szavakkal mondott köszönetet. Soltvadkert Városért kitüntetésben részesítették Bozsóki Bélát, akit szobafestő mesteremberként tisztelnek a városban és azon túl is. A délszláv háború kirobbanását követően feleségével és gyermekeivel települtek Soltvadkertre, ahol szorgalmával, precizitásával, emberi tulajdonságaival kivívta a megrendelők és a városban élők bizalmát, elismerését. Templomaink többsége őrzi keze nyomát, de névjegyét letette a Korona Cukrászda díszítő festésében is. Az egyházközség világi elnökeként jelenleg a második ciklusát tölti. Hálás a gondviselésnek tartalmas életéért, családjáért, sok örömet adó, szép mesterségéért. Az Év Vállalkozója díjat vehette át Kajári Ferenc, a Kajári és Fia Kft. tulajdonosa, ügyvezetője. A fiatal, mű- 4

5 2012. november ÜNNEPI anyaggyártásban érdekelt vállalkozó édesapjára büszkén tekintve köszönte meg a város bizalmát, munkatársai kitartását, hiszen sokan tíz-tizenöt éve dolgoznak a cégnél. Családja támogatásáról sem feledkezett meg, és mindenekelőtt édesapja cégalapító vállalását, gondoskodását köszönte meg. A Kajári és Fia Kft. közel ötven családnak jelent biztonságos megélhetést. Soltvadkert Város Sportjáért kitüntetésben részesítették Nagy Lászlóné Magdi nénit, aki három évtizeden keresztül a test és lelek együttes nevelését vállalta küldetéséül. Elmondása szerint ma nincs olyan nagymama és dédnagymama a városban, akit nem tanított. Holnap is tennünk kell érte A szabadságért. A szemléletváltásért, hogy gondolkodásunkban is képesek legyünk megújulni. Ez volt az idei 56-os megemlékezés legfőbb üzenete úgy a művelődési ház színpadáról, mint a kopjafa mellett Hozdik Zsolt esperes plébánostól. A diákok a már megszokott színvonalas műsorral érzékeltették 1956 jelentőségét. Ocskóné Csabai Eszter rendezésében, Grószné Havasi Rózsa, Reszlné Elek Henrietta és Eilerné Hollós Ildikó tanárnők felkészítésében nem szimpla irodalmi előadás tanúi lehettünk. Nem pusztán betanult szöveg, begyakorolt mozdulatok. A gyerekek megértették és továbbították az 1956-os események fordulatait, a szabadság utáni vágyakozás által forradalommá érett földindulást. Az Év Sportolója Pálfi Mariana, női senior kategóriás műugró lett, aki pályafutását még Romániában kezdte, majd áttelepülését követően hazánkban folytatta. Soltvadkertre jött férjhez, innen műveli a ritka sportágat, melyben világversenyeken ért el dobogós helyezéseket. Mariana meghatódva köszönte meg, hogy a város érdemesnek tartotta a díjra. Hálás szívvel köszönte meg helyi szponzorai támogatását, akik nélkül nem tudott volna versenyezni, és akikre a jövőben is számít. Az Év Köztisztviselője Gaálné Kele Klára lett, akinek nyugdíjba vonulása alkalmából mondtak köszönetet sokrétű, a köz szolgálatában végzett áldozatos munkájáért, amellyel kivívta a polgárok megbecsülését. Pro Scole kitüntetést vehettek át nyugállományba vonulásuk alkalmából Gillich Béláné és Lehoczki Andrásné pedagógusok, akiknek Udvarhelyi Attila igazgató külön is megköszönte azt a munkát, mellyel városunk ifjúságát formálták, nevelték. Supka Éva A kopjafánál Hozdik Zsolt katolikus esperes mondott beszédet. Egy pap, akinek legfőbb hivatása az ige hirdetése. Hozdik atya beszéde igévé lett ezen a napon, hiszen amint mondta 56- ot úgy tudjuk csak ünnepelni, ha tudjuk: sok munka vár ránk azért, hogy elérjük, amit a valódi küzdők akartak Szent István óta. Nem kell óriásit tennünk, de hitünkben, reménységünkben, szívünkben és gondolkodásunkban kell megújulni. Ezért holnap is tenni kell, nem csak a mai ünnepen mondta többek között, miközben gyakran tette fel a sokakban felmerülő kérdést: Miért történt 1956? Azért mert voltak sokan, akik nem tudták elfogadni a rájuk erőltetett eszméket. De 56-ban sem akart mindenki valódi újjászületést. Sokan adták életüket és vérüket, voltak, akik fél szívvel harcoltak, és voltak, akik csak túlélni akarták, színt váltva akár. Ma sincs ez másképpen hangoztatta, és leszögezte, hogy Európa ma is egyértelműen képtelen kimondani a kommunizmus bűneit. Egyértelműsítette, hogy szabadságban is lehet veszíteni, ha gondolkodásunkban nem tudunk megújulni, mint ahogyan megszállás alatt is meg lehet tartani nemzeti kincseinket, értékeinket. Személyes emlékét megosztva tisztelgett 56 hősei, mártírjai előtt, amikor elmesélte, hogy nagymamája egy vers elmondásáért öt év börtönbüntetést kapott. Büszke voltam arra az egyszerű asszonyra, mert a szívében élte meg azt a pillanatot mondta. Hozdik Zsolt aki egyébként szentmisét is mondott aznap a hazáért emlékbeszédét követően a helyi pártok, civil szervezetek, intézmények és az önkormányzat képviselői elhelyezték a tisztelet és az emlékezés virágait a kopjafánál, a cserkészek közreműködésével. sé Ha én zászló lennék, sohasem lobognék Konc Zsuzsa közismert slágerét is hallhattuk Kurcz Alexandra előadásában 5

6 FOGSÁGBAN november Magyar Ezüst Érdemkeresztet kapott Szarka János A politikai üldözöttek érdekében végzett tevékenysége, életútja elismeréséül vehette át János bácsi a kitüntetést Navracsics Tibortól a Néprajzi Múzeumban. Még az augusztusi állami ünnep alkalmából, mielőtt bárki is az 56-os eseményekhez kötné. Elképesztő, a mai generációnak talán hihetetlen is, hogy mi minden megtörténhetett az akkori Magyarországon. Szerencsére vannak még élő tanúi a borzalmaknak, akik a leghitelesebb tanítók lehetnek, és félre ne értse senki, de szerencsére egyre kevesebben lesznek, mindazonáltal, hogy adjon nekik a Jóisten hosszú életet! MINDENKINEK EL KELL MENNIE A TERROR HÁZÁBA Hamar kiderült, hogy János bácsinak semmi köze nem volt 56-hoz, abból ki tudott maradni, még ha örült is a forradalom hírének, a vele járó szabadságnak. Hogy miért is a kitüntetés mint politikai fogolynak? A történet elképesztő. Egy pálinkafőzés vétsége miatt, a felelősségre vonás elől külföldre menekült barátja takargatásáért. Pontosabban, feljelentés kötelesség elmulasztásáért vonták felelősségre János bácsit többedmagával, így öccsét is. A menekült fiú titokban járt vissza Magyarországra, amit persze be kellett volna jelenteni jó spicli módjára. Ezt nyilván senki nem tette meg, ezért aztán elővettek és meghurcoltak mindenkit a környezetében. János bácsi esetében sokat nyomott a latba, hogy kulákcsemete volt, így aztán nem volt kegyelem. Hatodrendű vádlottként, 23 évesen két és fél év börtönbüntetésre ítélték, öccse 15 évet kapott ötödrendűként, a többieket kivégezték! Döbbenten hallgattam a korát meghazudtoló, idős ember történetét. Először Kecskemétre vittek, majd két hét után a Markóba szállítottak, egyes zárkába kerültem. Nem bántalmaztak, de minden este tíztől éjfélig kihallgatás volt, a lelki terror legbrutálisabb formája. Aludni szinte semmit sem tudtam. A zárkában nem lehetett a fal felé fordulva aludni, ha álmomban megfordultam, azonnal felébresztettek. A családom hónapokig nem tudta, mi van velem, hol vagyok. Aztán 1952 februárjában Oroszlányba kerültem, egy évig bányában dolgoztam. Szinte a föld alatt telt az életem júniusában volt egy nagy amnesztia, de nekem nem adták meg. Decemberben szabadultam. Hetekig tartott, míg felfogtam: szabad vagyok. De sokáig kísértett a múlt, hátra-hátranéztem, nem jön-e valaki a nyomomban, és máig fülembe cseng a lealjasító minősítés: ti vagytok a nemzet salakja, szemetje. Az öcsémet még a bányában érte az 56-os forradalom híre. Azonnal bontani kezdték a falat, hogy áttörjék, és világgá üvöltsék a szabadságukat, de addigra kinyitották az ajtókat. Hét évet töltött le végül is, és csak annak köszönhette, hogy nem végezték ki őt is, hogy a negyedrendű vádlott magára vallott, hiszen tudta, neki úgyis mindegy. Öcsémnek akkor már családja volt néz maga elé János bácsi fátyolos tekintettel. Amikor János bácsi szabadult, és nem sokkal utána Soltvadkerten is megalakult a Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi csoportja, azonnal az alapító tagok közé állt. Azt mondja, a múlt igazságtalanságaival tűzdelt szabadság eszméje kötelezte arra valahol legbelül, hogy hozzájuk tartozzon. Hosszan beszélgettünk János bácsi emlékeiről, amelyben a börtönéveket szinte kihagytuk, mert ahogyan mondta arról napokig tudna mesélni. Az ÁVO mindenhatóságáról, kegyetlenségéről, a felettük lévő emeleten történt borzalmakról, kínokról a Markó utcai börtönben. János bácsi azt mondja, hogy aki már járt a Terror Házában, az higgye el bátran, hogy ami ott látható, az a szomorú valóság volt, senkinek ne legyen kétsége, hogy hatáskeltésről van szó. Négy unokám van, nagyon szeretnék még velük együtt eljutni, hogy megmutathassam azoknak a barátaimnak a nevét, akiket kivégeztek ezért az esetért, akiknek a nevét több ezer közül találtam meg percek alatt mondja Feleségével 56 éve élnek boldog házasságban, két lányuk és családjaik szerető gondoskodásában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter adta át a kitüntetést Szarka Jani bácsinak elérzékenyülve. Beszélgetésünket őszinte átérzéssel hallgatta végig felesége, Kati néni, aki többször is bekapcsolódott, és hozzátette a család érzéseit, átélt élményeit. Nézem a kedves, idős házaspárt, és végtelenül becsülöm őket azért a hűségért és kitartásért, amit éppen a forradalom évében fogadtak egymásnak házassági hűségesküjükkel. Hallgatom a küzdelmes életet, melyben a gazdálkodás kapta a főszerepet itt, Soltvadkerten, a vadkerti anyaföld művelésével. Azt mondják, hogy amikor már kezdtek kétségbeesni, hogy miként is tudják letenni a lantot, mert nehéz az, akkor jött az uniós kivágási támogatás. Bizony, elsőként adtuk be a kérelmet. Sajnálom, hogy ennyire nincs a mezőgazdaságnak becsülete, a föld szeretetét és tiszteletét mi még az anyatejjel szívtuk magunkba. Még most is van két hektár, amit művelünk, traktorba ülök, megtárcsázom, termelünk rajta ezt-azt, de szőlőnk és almásunk, amiből régen öt hektár volt, már a múlté meséli János bácsi. A helyi közösségért is felelősséget vállaló ember tíz évig volt egyházi vezetőségi tag az evangélikus felekezetnél, karácsony első napján ünnepli 85. születésnapját. Fiatalos lendülete, optimizmusa több mint példa. Élő tanúja történelmünk viharainak. És ha az elején azt mondtam, szerencsére egyre kevesebben vannak, most mégis azt gondolom, jó, hogy vannak még őrzői, hiteles mesélői, mert ha kifogynak az emlékezetből, Isten, óvj meg minket egy új éghasadástól! Supka Éva 6

7 2012. november POSZTUMUSZ Horthy Miklós katonája volt HALÁLRA ÍTÉLTÉK, DE NEM VÉGEZTÉK KI UTASSY TÁBORNOKOT Az idősebbek emlékeznek még rá, sokan azonban már csak a fiát ismerhetjük, dr. Utassy Bélát, aki a nemzeti ünnepen átvette édesapja posztumusz díszpolgári címét: Utassy Lóránd vezérkari tábornok, posztumusz altábornagyét, akit az emlékezet és történelem őriz. De ki is volt ő valójában, és mit jelentett neki a haza, illetve szűkebb otthona, Soltvadkert, ahova mindig szeretett hazajönni, ahogyan ezt fia mondta a vadkerti ünnepségen. Budapesten született 1897-ben. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1915-ben tüzér hadnaggyá avatták, majd rögtön frontszolgálatra ment ben Horthy Miklós fővezérségén szolgált. Különleges beosztású tisztként Németországba küldték, majd csapattiszt, a Honvédelmi Minisztérium VI/2. osztályán vezetőhelyettes, és a Népszövetségen dolgozott. Végzettsége szerint okleveles közgazda, de elvégezte az agráregyetemet és a Keleti Akadémiát, ami az akkori diplomataképző volt től 1941-ig londoni, washingtoni és mexikói katonai attasé május 1-jétől alezredes, április 1-jétől ezredes ben hazatért, először VKF-2 (Katonai elhárító) osztályon szolgált, majd a HM. 21. osztályának, a Hadifogolyügyek és Katonai Internáltak Osztályának vezetője lett. Elsősorban a hazánkba menekült francia, lengyel és angol menekültek ügyeivel foglalkozott. Részt vett a rádióban elhangzó, október 15-i kormányzói proklamáció előkészítésében, Deszken folytatott tárgyalásokat az ideiglenes fegyverszünetről és az átállásról, majd miután a kiugrási kísérlet október 15-én összeomlott, másnap a nyilasok letartóztatták, és a Gestapo fogságába került. Sopronkőhidára szállították és halálra ítélték. Az ítélet végrehajtására Dr. Utassy Béla büszkén őrzi édesapja ereklyéit, így tábornoki sapkáját is nem került sor, más állami és katonai vezetőkkel együtt Németországba, egy Dachau melletti hadifogolytáborba hurcolták túszként. A tábort az amerikai csapatok szabadították fel, és 1945 őszén tért haza. November 1-jén vezérőrnaggyá nevezték ki március 1-jén mentették fel beosztásából. Ezt követően Budapesten élt és a csengődszentimrei családi birtokot igazgatta szeptember 15-én a fogolymentésben tanúsított emberi magatartásáért megkapta a Francia Becsületrendet, amelyet a Francia Köztársaság nevében a nagykövet adott át. Utassy Lóránd tábornok és felesége 1951-ben kitelepítették, az eredeti határozat szerint Mezőberénybe, de az 1942-ben vásárolt szarvaskúti birtokra tekintettel kérte a Soltvadkertre való kitelepítését, melyhez az akkori nagyközségi elöljáróság hozzájárult. Itt gazdálkodott, és borászattal foglalkozott, rendkívül precíz elszámolást és adminisztrációt vezetett. Ahogyan ő hívta: önkéntes száműzetéséből 1953-ban mentesítette a Nagy Imrekormány. Közéleti tevékenységet, nyilvános szereplést ettől fogva nem vállalt ben költöztek a Kodály Zoltán utcába, és 1974-ben bekövetkezett haláláig itt élt. Sírja a Farkasréti temetőben van. E nehéz időkben az olvasás nyújtott számára menedéket. Beszélt angol, német, francia, olasz, görög és latin nyelven ben előléptették posztumusz altábornaggyá. A családi címer a bátorságról, a becsületről és a hazaszeretetről tanúskodik A hadifogolymentésben végzett tevékenységét megörökíti a lengyel állam kiadásában 2010-ben megjelent Emlékezés című könyv I. és 2012-ben megjelent II. kötete, mely utóbbinak szeptember 26-án a Hadtörténeti Intézetben volt a könyvbemutatója, és amelyen a Lengyel Köztársaság miniszteri és nagyköveti szinten képviseltette magát. E két kötet az közötti lengyel menekültek történetét dolgozza fel, azt a különleges helyzetet, korszakot, amikor a német hatalomhoz erősen kötődő Magyarország merte vállalni, hogy menedéket nyújtson a lengyel menekülteknek. Hetvenhét évesen hagyta maga mögött a földi pályát, ahol beírta magát a történelemkönyvekbe. (Az ünnepség teljes laudációja.) Supka Éva 7

8 KÜLÖNLEGES november Két keréken érkeztek az átadó ünnepségre TÉRSÉGÜNK A LEGNAGYOBB KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZATTAL RENDELKEZIK Lehoczki Ferenc polgármester több helyi képviselővel, Font Sándor országgyűlési képviselővel és Bócsa polgármesterével stílusosan kerékpárral érkezett a Kecelt és Soltvadkertet összekötő kerékpárút ünnepélyes átadására. Népes tábor haladt az új úton, hiszen a bicajozás civil szerelmesei is megtisztelték a nem mindennapi pillanatot. A féltávnál szervezett program díszvendége Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott, hogy a környék közismertségét, népszerűségét is erősíti az új út, amely a következetes helyi környék- és közösségépítőknek köszönhető. Ezzel 41 kilométerre nőtt az összefüggően kerékpározható útszakasz térségünkben. Jó hír, hogy már készül a Bócsa Soltvadkert közötti szakasz terve és hamarosan indul a Kiskőrös Akasztót összekötő kerékpárút beruházása is. Ezzel az ország egyik legnagyobb összefüggő kerékpárútja lesz térségünkben. A mostani beruházáshoz egyébként az unió és magyar állam együttesen 85 százalékos támogatást nyújtott, amelyből Kecelen 3910, Soltvadkerten pedig 5115 méter útszakasz épülhetett meg 330 millió forintból. Ahogy nőnek a kerékpárutak, úgy növekszik a kerékpározók létszáma mondta Font Sándor országgyűlési képviselő, aki személyes élményét megosztva mesélte, hogy évekkel ezelőtt az első Kiskőrös Soltvadkert közötti kerékpárút átadásával ismét rákapott a biciklizés örömére és ízére. Haszilló Ferenc, Kecel polgármestere megköszönte a földterületeiket ingyen felajánlóknak a nagylelkűséget, a kivitelezés közreműködőinek a gyors és pontos munkát, mellyel a 2,6 méter széles kerékpárút mellett sárrázók, árkok is épültek, illetve egy pihenőhely is kialakításra Az összetartozást szimbolizáló körforgalomban a nemzeti trikolór díszíti a burkolatot. A három város zászlója között egy szélkakast is elhelyeztek, amely pontosan mutatja a mindenkori szélirányt. Egyes megfigyelők szerint a szél szinte mindig Soltvadkert felől fúj. Amint az időjárás lehetővé teszi, Demeter Jánossal sárkányrepülőre pattanunk, hogy madártávlatból is lefotózzuk az új kokárdát. került, ahol asztalok, padok, kerékpártároló is készült. Lehoczki Ferenc polgármester a kerékpárút kiváló minősége mellett figyelmet szentelt az átadásra elkészült, három várost összekötő körforgalmi csomópontnak. A három város vezető testülete már évekkel ezelőtt gondolkodott, mit is kezdjen a körforgalommal. Közös pályázatot is írtak ki, városonként komoly pénzdíjat felajánlva, de nem született a KPM által is elfogadható és kivitelezhető terv mostanáig, bár az ötlet már nem új keletű. A szalagátvágást megelőzően az ünnepség záróakkordjaként Burányi Roland volt soltvadkerti, jelenleg keceli plébános szentelte fel az utat, és Isten áldását kérte a közlekedőkre. A program üde színfoltja volt a keceli kerékpáros fiatalok bemutatója. Az átadás másnapján kerékpáros sportnapot szervezett a két város. A lakosság is felavatta Supka Éva A keceliekkel összefogva Udvarhelyi Attila és Grószné Havasi Rózsa szervezte a másnapi bicajos túrát közel hatvan fő soltvadkerti és ugyanennyi keceli tanuló, valamint néhány szülő és nagyszülő részvételével. A keceli tanulókat az iskola parkolójában fogadták, ahol Lehoczki Ferenc polgármester köszöntötte a gyerekeket. És hogy legyen a túrához elég energia, a gyerekek almát és sportszeletet kaptak, majd a látványos konvoj együtt tekert át Kecelre a Sportcsarnokba. Ott Kuti Erika bűnmegelőzési főelőadó tartott előadást a szabályos kerékpározásról. És hogy ne merüljön feledésbe, a gyerekek kerékpárzárat, Soltvadkert feliratú prizmát, láthatósági mellényt, csengőt kaptak ajándékba. 8

9 2012. november GAZDASÁGI Vendégségben a Hufbau-Akker Áruháznál A termőföldünk védelme KÉSZÜL AZ ÚJ FÖLDTÖRVÉNY Amikor évekkel ezelőtt arról beszélgettünk Font Sándor országgyűlési képviselővel, hogy 2014-ben lejár a moratórium, amely termőföldjeinket hivatott védeni, még távolinak tűnt a határidő. Most azonban itt kopogtat az kiskapun, és finoman szólva roppant észen kell lennünk ahhoz, hogy ne húzzák ki lábunk alól a magyar talajt a külföldi spekulánsok. A most előkészítés alatt álló földtörvényben, úgy tűnik, erre is lesznek garanciák. A kérdéskör legilletékesebbjétől, Font Sándortól, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnökétől tájékozódtunk. Partnereit, beszállítóit, a térség településeinek polgármestereit, vállalkozóit, oktatási szakembereket hívott meg az Akker- Plus Kft. vezetősége, hogy megköszönje a másfél éve Kiskőrösön nyílt HufBau-Akker szakáruház sikerét, népszerűségét, és tájékoztassa a jövő elképzeléseiről. Közel ötvenezer vásárló tisztelte meg bizalmával az áruházat, ahol több mint 28 ezer termékkel segítik a vállalkozások, cégek, intézmények, önkormányzatok és a családok építési, felújítási terveinek megvalósítását. Mindent egy helyen, minden, ami az otthonhoz kell. A szlogen naponta bizonyítja az áruház régiónkban való létjogosultságát, melynek munkájáról, a törzsvásárlói hálózat népszerűségéről, a szolgáltatások változatosságáról Baticz Péter értékesítési vezető beszélt, Zsikla Tamás kereskedelmi- és marketing igazgató köszöntője után. Majd Opauszki László a megújuló energia felhasználásának és az ezzel kapcsolatos beruházásokra vonatkozó pályázatok lehetőségeit ismertette és beszámolt az eddigi eredményekről, tapasztalatokról. A hallgatóság figyelmét igencsak lekötő előadásban elképesztő adatokat tárt fel, mint például a éve épült ingatlanok ötven százaléka rászorulna az energetikai felújításra. A szakember illusztrálta az általuk végzett hőkamerás vizsgálatokat, melynek során egyértelműsödik: hol szökik a meleg. Elmondása szerint 2040-re szinte eltűnnek a most használt energiaforrások és teljes egészében a megújuló energiaforrások veszik át a hatalmat. A találkozót Endrődi Ferenc tulajdonos ügyvezető köszönő szavai zárták. Mint mondta, jó célok, kiváló szakemberek és megfelelő stratégia kell minden terv megvalósításához, az eredményekhez, ugyanakkor nem szabad engedni a minőségi elvárásokból, amelyekhez az áruház is ragaszkodik. És még valami: egy kis plusz, amit az Akker húsz éve képes az asztalra tenni. Endrődi Ferenc ugyan feltárta a titkot, hogy a névválasztásnál az Akker mögötti Plushoz kedvenc sportújságja, a Sport Plusz adta az ötletet. Mi, vásárlók azonban látjuk és érzékeljük, hogy az Akker mindig is nyújtott valami pluszt. Úgy a kezdeti tüzépes korukban, mint napjainkban, amikor már pályázatok, teljes beruházások előkészítői, tervezői. Ötlet- és tanácsadók, gyakorlati segítők, akikre mindenkor lehet számítani. Úgy szakmailag, mint emberileg, és mint a közügyek, a sport elkötelezett patrónusaiként is, amelynek szerencsére itt, Soltvadkerten is érezzük a hatását. séva November vége felé fogadja el a törvényt a parlament, addig azonban még sok tisztázatlan kérdést kell körbejárnunk szögezi le a képviselő. A törvény három fő területet érint: egyrészt a májusban lejáró moratóriumot, melynek egyenes következménye, hogy a külföldiek is vásárolhatnak magyar termőföldet, másrészt, mivel a Nyugat-Dunántúlon nagyszámú külföldi bérel termőföldet, vélhetően zsebszerződésekkel, arra készülnek, hogy azonnal adásvételi szerződés keletkezik, amint a moratórium ezt lehetővé teszi. Harmadsorban pedig a gazdálkodási területek körülményeit, nagyságát deklarálta a kormány. Bizonyára óriási érdeklődés lesz a földjeink iránt. Mi védi a helyi gazdákat? Lehet komoly a külföldi szándék, de a feltételek is komolyak. Először is ide kell költöznie, három évig itt kell laknia, földművesnek kell lennie, tehát magyar gazdává kell válnia. Csak magánszemélyek vehetnek termőföldet, tehát az uniós magánszemély is potenciális vevő lehet vagy bérelhet, de csak abban az esetben, ha a földműves fogalmába belefér. Ki számít földművesnek a törvény szerint? Aki minimum középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy három éve mezőgazdasággal foglalkozik, vagy aranykalászos gazda minősítése van. Továbbá nem messzebb, mint 20 km-re lakik a nevezett földterülettől, magyarul helyi földműves, aki életvitelszerűen gazdálkodik. Mekkorák a mérethatárok? Magánszemély 300 hektárnál többet nem halmozhat fel, családi gazdaságok esetében 500 ha a felső határ, de egyenes ági leszármazottak összeadott földterülete nem haladhatja meg öszszesen az 1200 hektárt. Az állattartó gazdák egyébként 20 km-nél távolabb is bérelhetnek földet, hogy biztosítsuk az állattenyésztéshez szükséges körülményeket. Font Sándor azt mondja, hogy az alaptörvényben a termőföldet, a vizet és az erdőt a nemzeti vagyon különlegesen értékes tárgyaként tüntették fel a biztonságos élelmiszertermelés érdekében. Ez fontos szempont, hiszen az elnök szerint a mai magyar mezőgazdaság a jelenlegi lakosság akár háromszorosát is képes lenne élelmiszerrel ellátni, és erre a gazdasági erőre egyre inkább szükség lesz. Egy korábbi nyilatkozata szerint a következő évben mindenekelőtt az ázsiai országok Kína India, Japán, Dél-Korea népességnövekedése a hazai export növelését igényli. A törvény előkészítésében óriási szerepet vállaló szakember azt is elmondta, hogy minden földvásárlási szándék hatósági ellenőrzésen megy majd át, a törvényben meghatározott körülményeket éppen úgy ellenőrzik, mint a reális árakat. A készülő földtörvény alapja egyébként a francia, dán és osztrák minta és a már bevált gyakorlat, az uniós törvények figyelembevételével. Font Sándor azt is leszögezte, hogy legfontosabbnak a fiatal gazdák erősítését tartja, hogy a gazdautánpótlás biztosított legyen. séva 9