A korhatár-jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A korhatár-jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése"

Átírás

1 A korhatár-jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése Budapest, szeptember

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A kutatás háttere, célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 Vezetői összefoglaló... 8 A kiskorúak védelméről Fontos társadalmi kérdések A média kiskorúakra gyakorolt hatásának megítélése A kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmak szabályozása A televízió hatása és a felelősség Korhatár-kategóriák és a szabályozás Szülői szabályozás A kiskorúakra ártalmas internetes tartalmak szabályozása Az internet hatása a kiskorúakra Szülői szabályozás Tudatos médiafogyasztás, tájékoztatás, médiaismeret Médiafogyasztás Felnőtt lakosság televíziózási szokásai A felnőtt lakosság internetezési szokásai A felnőtt lakosság médiafogyasztási szokásai A gyerekek televíziózási szokásai A gyerekek internetezési szokásai A gyerekek egyéb médiafogyasztása Melléklet A minta A súly Kereszttáblák Gyermekekre vonatkozó kereszttáblák Lakosságra vonatkozó kereszttáblák

3 Bevezetés A kutatás háttere, célja A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Tárki Zrt júniusában kutatást folytatott a korhatár-jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozása lakossági megítélésének feltérképezése céljából. A kutatás főbb témakörei a következők voltak: médiafogyasztási szokások (televízió nézés, internetezés mind a felnőtt népesség, mind gyermekeik körében), médiaszabályozási kérdések ismerete, megítélése, vélekedések a média kiskorúakra gyakorolt hatásáról, tudatos médiafogyasztással, tájékoztatással, médiaismerettel kapcsolatos vélemények feltérképezése. A tanulmány összegző részében bemutatjuk a 2006-ban a GfK Hungária által az ORTT részére hasonló témában végzett reprezentatív lakossági felmérés jelenlegi kutatással összehasonlítható adatait is. A kutatás módszere, mintája A TÁRKI Zrt. havi rendszerességű Omnibusz kutatásai 1000 fős, a felnőtt (a 18 éves és idősebb, állandó lakcímmel rendelkező, nem intézményes háztartásban élő) magyarországi lakosságot reprezentáló, valószínűségi mintán, személyes kérdezéssel készülnek. Alkalmazott mintavételi eljárásunk valószínűségi minta, tehát minden felnőtt magyar lakosnak azonos az esélye a mintába való bekerülésre. Így a minta segítségével begyűjtött adatokból levont következtetések a statisztikai mintahiba mértékén belül általánosíthatóak a teljes populációra. A minta elkészítéséhez többlépcsős, arányosan rétegzett, valószínűségi mintavételi eljárást alkalmaztunk. A rétegzés első lépcsőjében minden megyéből kiválasztottuk azokat a településeket, amelyek a mintába kerültek. Ennek során 3

4 általános szabályként azt az elvet alkalmaztuk, hogy Budapest és a megyeszékhelyek szerepeljenek a mintában. Ezt követően meghatároztuk, hogy az egyes megyékből és ezen belül az egyes településtípusokból (megyeszékhely, város, község) hány személynek kellett szerepelnie a mintában. A konkrét elemszámok kialakításakor azt az elvet követtük, hogy minden megye minden településtípusából akkora arányban kerültek a mintába kérdezettek, amekkora az alapsokaság (felnőtt lakossági minta esetén a 18 éven felüli lakosok) aránya a teljes népességen belül, megyére és megyén belüli településtípus lakosságarányra lebontva. A júniusi Omnibusz adatfelvétele 80 településen és Budapesten (annak minden kerületében) zajlott, ahol összesen 222 kiindulási pont volt. A rétegenként lekérdezendő személyek számának meghatározását követően a minta konkrét kialakításához véletlen sétás módszert alkalmaztunk. A módszer lényege, hogy a kérdező nem neveket, címeket kap, csupán egy kiindulópontot, egy bejárandó útvonalat, és az útvonalon a mintába bekerülő lakások kiválasztásának algoritmusát határozzuk meg számára a mintába bekerült településen. Az így kiválasztott lakásokban Leslie Kish kulcs alkalmazásával választották ki a kérdezőbiztosok a háztartásból a mintába bekerülő személyt. A mintába került személyeket kérdezőbiztosaink személyesen keresték meg. A mintába bekerült címeket legalább kétszer fel kell keresniük, az első megkeresésnek hétköznap 16 óra után kellett történnie. A júniusi Omnibusz adatfelvételében összesen 99 kérdezőbiztos dolgozott. Annak érdekében, hogy a mintába került nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint kialakított csoportok aránya megegyezzen a felnőtt magyar népesség ugyanilyen szempont szerint kialakított csoportjainak arányával, a mintát súlyoztuk, így a súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól illeszkedik a felnőtt népesség megfelelő adataihoz. A súlyozatlan és súlyozott minta összehasonlítását az ismert demográfiai eloszlásokkal a Melléklet tartalmazza. A következő táblázat amellett, hogy bemutatja a minta társadalmi-demográfiai megoszlását, tartalmazza a lakosság médiafogyasztási szokásaira vonatkozó háttérváltozókat is. Itt csupán számszerűen közöljük ezeket a tanulmány 4

5 médiafogyasztásról szóló fejezetében (7. fejezet) részletesen bemutatjuk a változók számításának módszerét. A válaszadók társadalmi demográfiai és médiafogyasztás szerinti összetétele (N=1009) N % Budapest Lakóhely településtípusa Megyeszékhely Város Község Neme Férfi Nő Korcsoport Alapfokú Iskolai végzettsége Középfokú Felsőfokú éves gyereke -e 0-11 éves gyereke -e 0-15 éves gyereke -e 0-18 éves gyereke -e Nincs Van Nincs Van Nincs Van Nincs Van Alkalmi A tévénézés Közepes Intenzív Az internetezés Nem internetezik Alkalmi

6 Közepes Intenzív 28 3 Médiafogyasztás Alkalmi Közepes Intenzív Összesen A kutatás során felkeresett 1009 megkérdezett 26%-ának olyan 18 év alatti gyermeke, akivel egy háztartásban él. Legtöbbjüknek (54%) egy kiskorú gyermeke, 30%-nak kettő, 11%-nak három, 4%-nak négy, öt illetve hat 18 év alatti gyermeke pedig összesen 1%-nak. A háztartásokban összesen 439 kiskorú gyermek él demográfiai (és a felnőtt lakossághoz hasonlóan a médiafogyasztási szokásaik szerinti) megoszlásukat az alábbi táblázat tartalmazza: A válaszadók 18 évesnél fiatalabb gyermekeinek társadalmi demográfiai és médiafogyasztás szerinti összetétele (N=439) N % Neme Fiú Lány Korcsoport 0-5 éves éves éves éves Jár-e iskolába Igen Nem A tévénézés Nem néz tévét Alkalmi Közepes Intenzív 19 4 Válaszhiány

7 Az internetezés Nem internetezik Alkalmi Közepes Intenzív 14 3 Válaszhiány Médiafogyasztás Nem tévézik, nem internetezik 36 8 Alkalmi Közepes Intenzív 25 6 Válaszhiány Összesen A tanulmányban a megoszlásokat az összes megkérdezett arányában adjuk meg, tehát mindenhol feltüntetjük a nem tudom -mal felelők, illetve az egyéb okból keletkező válaszhiányok gyakoriságát is. Egyes kérdéseket azonban a megkérdezettek csak bizonyos körében kellett feltenni. Ezt a körülményt az adott esetekben jelezzük. Ilyenkor a százalékok a megkérdezettek szóban forgó körére vonatkoznak. A százalékos értékek kerekítettek, ezért összegük a megoszlások tekintetében +- 1%-kal eltérhet a 100%-tól. Amennyiben a válaszok százalékos említési gyakoriságáról beszélünk, a kérdezettek több választ is adhattak, ezért ezek összege meghaladhatja a 100%-ot. 7

8 Vezetői összefoglaló A gyermekek és az ifjúság védelmét biztosító szabályozások közül az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek kiskorúak részére történő árusításának tilalma kapta a legmagasabb osztályzatokat a fontossági skálán. A korábbi kutatásban is szereplő szabályozások fontossági sorrendje megegyezik a jelenlegi felmérés során kapottal. Az egyes médiumok kiskorúakra gyakorolt hatása megítélésének vizsgálata során a válaszadók úgy értékelték, hogy az internet és a televízió a leginkább veszélyes médium abban a tekintetben, hogy ezekkel kapcsolatban kitéve a kiskorú gyermek leginkább a nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal való találkozásnak. A gyermekes szülők leginkább a médiumokban megjelenő erőszak miatt, legkevésbé a kirekesztő tartalmak miatt aggódnak ban a válaszadók szintén a televíziót tartották a legnagyobb veszélyforrásnak, a szülők legnagyobb része a médiatartalmak közül pedig (a mostani kutatáshoz hasonlóan) az erőszakot nevezte meg legveszélyesebbnek. A felnőtt lakosságnak csupán az egytizede gondolja úgy, hogy a televíziónak inkább pozitív hatása a gyermekekre és az ifjúságra. A legtöbben (60%) úgy vélekednek, hogy egyformán pozitív és negatív hatása is, míg majdnem minden harmadik megkérdezett szerint inkább negatív hatása. Valamelyes elmozdulás figyelhető meg e kérdés kapcsán a korábbi kutatáshoz képest: ban magasabb volt azok aránya, akik szerint negatív hatása a televíziónak (42%) és kevesebben, akik szerint pozitív a hatása (4%). Azzal kapcsolatban, hogy kit terhel a felelősség azért, hogy a gyermekek ne nézzék a számukra nem megfelelő programokat a televízióban, a lakosság elsősorban a szülőket teszi felelőssé, a televíziós társaságok, műsorkészítők és az állami szabályozó szervek felelőssége másodlagos. A korábbi kutatásban a kérdésfeltevés máshogy történt, az eredmények csupán tendenciájukban összevethetők. Akkor a többség úgy voksolt, hogy a szülőknek és a műsorkészítőknek együttes felelőssége, ám azok közül, akik valamelyik fél 8

9 kizárólagos felelősségére helyezték a hangsúlyt, háromszor annyian voltak, akik a szülőket nevezték meg. A legtöbb felnőtt (76%) úgy gondolja, hogy a kiskorú nézőnek szüksége segítségre vagy útmutatásra ahhoz, hogy értelmezni tudja a televízióban látottakat. A mért adat azonos a 2006-os kutatás vonatkozó eredményével. A Médiatörvény értelmében a műsorok korhatár-besorolást kapnak. A három felső korhatár ismertsége igen magas a társadalomban, csupán a viszonylag újabb, 6 éves korhatár spontán ismertsége alacsony (31%). A felső korhatárok ismertsége a korábbi kutatásban is magas volt, elmozdulás a 18 éves korhatár esetében figyelhető meg ismertsége majd 10%-ot nőtt az elmúlt hat évben. A válaszadók majdnem fele szerint a tévétársaságok általában megfelelően alkalmazzák a korhatár-jelöléseket műsoraiknál. Az úgynevezett felülklasszifikációval a megkérdezettek egyharmada még egyáltalán nem találkozott, többségük pedig nem tartja azt problémának, amikor egy műsorszámon magasabb korhatárt jelölnek meg, mint ami a tartalma alapján egyébként indokolt lenne. Azt, hogy egy konkrét műsor korhatár-kategória besorolását a műsort közzétevő televíziós társaság határozza meg, a válaszadók 26%-a tudta. Az arány majdnem 10 százalékkal magasabb, mint a 2006-os felméréskor, akkor ugyanis csak 17% tudta helyesen megválaszolni a kérdést. A többség az NMHH-nak tulajdonítja a feladatot vagy nem tudta a választ. Arról, hogy a Magyarországra sugárzó, de külföldön bejegyzett médiaszolgáltatókra nem a magyar médiaszabályozás rendelkezései érvényesek, mindössze a kérdezettek 6%-a hallott. A viszonylag újdonságnak számító gyermekbarát műsorok jelölését a válaszadók 87%-a nem ismerte, ám 63%-nyian hasznosnak értékelték a kezdeményezést. A gyermekműsorok legfontosabb funkciója a válaszadók kétharmada szerint a tanítás és fejlesztés mellett a gyerekek szórakoztatása. A műsorok ellenpólusát a valóságshow-k képviselik: kérdésünkre, hogy milyen műsorokat tartanak a felnőttek leginkább károsnak a gyerekekre, ezt a műsortípust nevezték meg első helyen a legtöbben. A válaszadók legnagyobb mértékben a durva, trágár 9

10 nyelvhasználatot vélik problémásnak a valóságshow-kban, de nagyon sokan említették a meztelenséget, szexuális tartalmakat, az erőszakos viselkedést és az alkoholfogyasztást is. A felnőtt lakosság fele szerint a kiskorúak védelme érdekében életbe léptetett szabályozások megfelelőek. Túl megengedőnek valamivel több, mint a válaszadók harmada gondolja (36%) és csupán 4%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy a szabályozás túl szigorú. A 2006-os kutatásban hasonló eredmények születtek: a szabályozást akkor is a szülők fele találta megfelelőnek, de valamivel többen voltak azok, akik túl megengedőnek találták (40%). Annak a törvényi szabályozásnak a bevezetését, melynek értelmében a 18 éven felülieknek szóló, televízión keresztül lekérhető tartalmak hozzáférését a kiskorúak számára hatékony műszaki megoldással korlátozni kell, a megkérdezettek háromnegyede hasznosnak gondolja. A felnőtt lakosság kétharmada szerint az internetnek a kiskorúakra gyakorolt hatása egyaránt pozitív és negatív. A megkérdezettek négyötöde szerint a kiskorúaknak szükségük az internetezéssel kapcsolatban segítségre abban, hogy ki tudják védeni a számukra ártalmas tartalmakkal való találkozást. Annál is inkább, mivel a kiskorú gyermekek 70%-a internetezik felnőtt jelenléte nélkül (főképpen a 6 éven felüliek, napi 1-2 órán keresztül). A válaszadók négyötöde hasznosnak tartja, hogy a 18 éven felülieknek szóló, interneten keresztül lekérhető tartalmak hozzáférését a kiskorúak számára a médiaszolgáltatók hatékony műszaki megoldással korlátozzák. A felnőtt lakosság egyharmada már hallott is olyan internetes szűrőprogramról, amely megvédi a kiskorúakat a nem kívánatos tartalmaktól, ám nagyon kevesen használnak ilyet. Az NMHH által üzemeltetett Internet Hotline szolgáltatásról is csupán a lakosság 3%-a hallott. A tudatos médiafogyasztással kapcsolatos lehetőségek közül a válaszadók legfontosabbnak a kiskorban történő tévé- és internethasználat szülői korlátozását tartották, melyet nem sokkal lemaradva követ a televíziós és internetes tartalmak tudatosan megválasztott fogyasztása. A szülői felelősséget erősíti, hogy ugyancsak fontosnak tartják a válaszadók, hogy a gyermekekkel 10

11 elbeszélgessenek a látott médiatartalmakról. További fontos szempontnak bizonyult, hogy a szülők is kapjanak több segítséget és tájékoztatást a kiskorú gyermekek védelme érdekében. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek közül a legmagasabb értéket a gyermekeknek ajánlott filmek külön feltüntetésének igénye kapta, illetve az, hogy az információk és jelölések a korhatár-besorolások mellett arról is tájékoztassanak, hogy milyen típusú káros tartalom található egy adott műsorban. Több információt igényelnének arról is, hogy a szülők maguk hogyan ismerhetik fel a káros tartalmakat, valamint a korhatár-besorolás jelentőségéről, illetve alkalmazásáról is szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükség. Szinte minden háztartásban található televízió készülék, és a felnőtt lakosság nézi is a tévét. A tévénézés valamelyest változott az elmúlt hat évben: az intenzív tévénézők aránya a 2006-os felméréshez képest nem változott (10-10%), viszont nőtt az alkalmi televíziónézők aránya 15 százalékkal, ugyanakkor csökkent a közepes kategóriába tartozó tévénézők aránya. A csatornák között még mindig (a korábbi kutatáshoz hasonlóan) az RTL Klub, a TV2 és az m1 a legnépszerűbb. A felnőtt lakosság több mint fele szokott internetezni. Legtöbben alkalmi internetezők, ők napi két óránál kevesebbet interneteznek. Az internetezők leggyakrabban információt keresnek a weben, második leggyakoribb tevékenység a böngészés-olvasgatás, harmadik pedig az ezés. A szülők elmondása szerint a gyerekek egytizede nem néz tévét sem hétközben, sem hétvégén. A hétközbeni napi tévézés átlaga a gyerekek körében 2 óra, a hétvégi 3 óra. A teljes csatornakínálatból a Minimaxot és az RTL Klubot nézik legszívesebben. Az összes gyerek kétharmada internetezik hétközben vagy hétvégén: a hétköznapi internetezéssel töltött idő napi átlaga 1,3 óra, a hétvégi 1,9 óra. 11

12 A kiskorúak védelméről Fontos társadalmi kérdések A lakosság körében kérdezésünk idején a társadalmat érintő kérdések közül a legnagyobb jelentőségűnek a munkanélküliség bizonyult. Ahogyan az ábra is jól szemlélteti, toronymagasan vezet, első említésként a válaszadók 63%-a emelte ki. Összességében a második legfontosabb kérdés az egészségügyi ellátás fejlesztése (22%) volt, ettől nem sokkal maradt el a bűnözés visszaszorítása (21%). A gyermekek és az ifjúság védelmét összesen a megkérdezettek 13%-a említette. Ezzel a felsorolt nyolc kérdés közül a hatodik helyen szerepelt. A 2006-os felméréskor szintén a munkanélküliség csökkentését nevezték meg a legtöbben, viszont akkor csak 23 százalékponttal vezette a listát, míg a gyerekek és az ifjúság védelme akkor a második legnagyobb jelentőségű társadalmi kérdés volt (21%). Az összes említést figyelembe véve a munkanélküliség csökkentésének kérdése leginkább a fiatal korosztályt foglalkoztatja (83%), valamint az alapfokú végzettséggel rendelkezőket (78%). A kiskorúak védelme a társadalmi szegmensek megoszlásában inkább a nők (15%), a éves korosztály (17%) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára (18%) bír nagyobb jelentőséggel. (Melléklet: 6. táblázat) 12

13 1. ábra A társadalmat érintő, legnagyobb jelentőséggel bíró kérdések (százalékos emítési gyakoriság, N=1009) Munkanélküliség csökkentése Nyugdíjak biztosítása 9 14 Egészségügyi ellátás fejlesztése 8 22 Bűnözés visszaszorítása 6 21 Korrupció visszaszorítása 4 13 Gyermekek és ifjúság védelme 4 9 Legnagyobb jelentőségű Második nagy jelentőségű Oktatás fejlesztése 3 5 Környezetünk védelme 2 3 TÁRKI Zrt A gyermekek és az ifjúság védelmét a különböző ártalmakkal szemben különféle szabályozások biztosítják. Ezeknek a szabályozásoknak a fontosságáról kérdeztük a lakosságot felsoroltuk nekik a főbb korlátozásokat, és arra kértük, osztályozzák azokat egy ötfokú skála segítségével. Az osztályzatokból képzett legmagasabb átlagértéket az alkoholtartalmú italok kiskorúak részére történő árusításának tilalma érte el (4,82), majd a dohánytermékek árusításának tilalma következett (4,79). Harmadikként szerepel a szexuális áruk kiskorúak részére történő eladásának és kölcsönzésének tilalma (4,75). A kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmakra vonatkozó korlátozások fontossága 4,49-es átlagponttal szerepel a listában. A kiskorú gyermekekkel rendelkező válaszadók véleménye nem mutat eltérést ebben a kérdésben (Melléklet: 7-8. táblázat). A média kiskorúakra gyakorolt hatásának megítélése Az egyes médiumok kiskorúakra gyakorolt hatása megítélésének vizsgálata során elsőként arra kértük a válaszadókat, hogy ismét egy ötfokú skála segítségével 13

14 értékeljék a tényezőket aszerint, mennyire érzik úgy, hogy a kérdéses médiummal kapcsolatban a kiskorú gyermekek ki nak téve a nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal való találkozásnak. Értékelésük szerint az internet és a televízió a leginkább veszélyes médium, hasonlóan magas átlagértékeket számítottunk ezekkel kapcsolatban (4,47, illetve 4,40). Az internettel összefüggésben ötös osztályzatot 63%-nyian, a televízióval kapcsolatban 56%-nyian adtak, vagyis a válaszadók több mint fele úgy véli, hogy a televízióval, illetve az internettel kapcsolatban a gyerekek teljes mértékben ki nak téve annak, hogy ártalmas tartalmakkal találkozzanak. Szintén magas, négyes fölötti átlagértéket mértünk a videó- és komputerjáték (4,21) esetében, míg a videó- és DVD-knél, illetve a mozinál már kevésbé érzik a veszélyt a kérdezettek (3,83-as, illetve 3,35-ös átlagérték), legkevésbé pedig a zenei CD-ket, kazettákat (3,00) és a rádiót (2,74) vélik ártalmasnak a felnőttek. A kiskorú gyerekekkel rendelkező válaszadók hasonlóan vélekednek ebben a kérdésben is. (Melléklet: 9. táblázat) 14

15 2. ábra Az alábbi médiumokkal kapcsolatban mennyire érzi úgy, hogy a kiskorú gyermekek ki nak téve annak, hogy számukra nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal találkozhatnak (átlagértékek 1-5-ig, N=1009) Internet Televízió Videojáték, komputerjáték 4,21 4,47 4,40 Video, DVD 3,83 Mozi 3,35 Zenei CD, kazetta 3,00 Rádió 2,74 TÁRKI Zrt. 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 15

16 A gyermekes szülők (N=261) körében afelől is érdeklődtünk, milyen tartalmak azok, amelyek a médián keresztül ártalmas hatást gyakorolhatnak a gyermekekre. Aggodalmukat a felsorolt tartalmakkal kapcsolatban ismét egy ötfokú skála segítségével fejezhették ki. Az alábbi ábrán látható, hogy szinte minden kérdéses elem miatt igen nagymértékben aggódnak; leginkább a médiumokban megjelenő erőszak miatt (4,67-es átlagérték), legkevésbé a kirekesztő tartalmak miatt (4,22- es átlagérték). 3. ábra A következőkben felsoroltak jelenléte a médiában mennyire tölti el aggodalommal, a gyermekével kapcsolatban? (átlagértékek 1-5-ig a gyermekkel rendelkezők körében, N=261) Erőszak Droghasználat. Durva, trágár nyelvhasználat Félelemkeltő elemek Szexualitás 4,67 4,58 4,52 4,51 4,49 TÁRKI Zrt. Kirekesztő tartalmak 4,

17 A kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmak szabályozása A televízió hatása és a felelősség A felnőtt lakosságnak csupán egytizede gondolja úgy, hogy a televíziónak inkább pozitív hatása a gyermekekre és az ifjúságra. A legtöbben (60%) úgy vélekednek, hogy egyformán pozitív és negatív hatása is, míg majdnem minden harmadik megkérdezett szerint inkább negatív hatása. Ez az arány hasonló a kiskorú gyermeket nevelőknél (7% szerint inkább pozitív hatása a televíziónak, a legtöbben az is-is kategóriát választották (66%), az inkább negatív hatást pedig 28% jelölte meg). A kutatás feltevése az volt, hogy a társadalomban erősen megoszlanak a vélemények annak kapcsán, kit terhel a felelősség, hogy a gyermekek ne nézzék a számukra nem megfelelő programokat a televízióban. A kérdezettek ismét 1-től 5-ig osztályozhattak, hogy szerintük kiket mennyire terhel a felelősség ezzel kapcsolatban. Mind az osztályzatokból képzett átlagértékekből (4,66), mind a 4-es és 5-ös értékek összevont mutatójából jól látszik (91%), hogy a lakosság egyértelműen a szülőket teszi felelőssé a kérdésben, a televíziós társaságok, műsorkészítők és az állami szabályozó szervek csak jóval lemaradva követeznek. 17

18 ábra Kit terhel a felelősség, hogy a gyermekek ne nézzék a számukra nem megfelelő programokat a televízióban? (N=1009) 4, ,04 3,81 4, , , ,5 0 Szülőket Televíziós társaságokat és műsorkészítőket Állami szabályozó szerveket 1 TÁRKI Zrt. 4-es és 5-ös osztályzok %-a átlagérték 1-5-ig skálán Korhatár-kategóriák és a szabályozás A legtöbb felnőtt (76%) úgy gondolja, hogy a kiskorú nézőnek szüksége segítségre vagy útmutatásra ahhoz, hogy értelmezni tudja a televízióban látottakat. Az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő azok aránya, akik szerint szükség segítségre, és ugyancsak nagyobb egyetértés figyelhető meg az alkalmi internetezők és a városokban élők körében. (Melléklet: 11. táblázat) Azon válaszadók, akik szerint a kiskorú nézőknek szükségük értelmezési segítségre (N=764), úgy vélik, átlagosan 14 éves korig erre szükségük, a legtöbben ezt a kort nevezték meg (23%). További 20% a 16 éves kort találja megfelelőnek, 15% szerint pedig egészen 18 éves korukig szükség lehet valamilyen útmutatásra. A televízióra vonatkozó szabályozás értelmében a műsorok korhatárbesorolást kapnak. Ezeknek a korhatároknak az ismertsége magas a társadalomban: a 18-as korhatárt 89% nevezte meg helyesen, a 16-ost 78%, a 12-18

19 est 80%. A viszonylag újabb, 6 éves korhatár-kategóriát azonban csak a válaszadók 31%-a tudta spontán megnevezni. A kiskorú gyermeket nevelő válaszadók körében az átlagosnál szignifikánsan nagyobb a 12-es és a 6-os korhatár ismertsége a 6 éves korhatárt azon válaszadók nevezték meg legnagyobb arányban, akiknek 6 évesnél fiatalabb gyermekük (is) (45%). Ugyancsak jellemző, hogy a válaszadók életkorának növekedésével csökken az egyes korhatárokat ismerők aránya, míg az iskolázottság növekedésével párhuzamosan nő. A vidéki, nem megyei jogú városokban élők a legtöbb korhatár említése tekintetében tájékozottabbak a más településen élőknél, egyedül a 12-es korhatár esetében figyelhető meg magasabb érték a megyeszékhelyen élők körében. (Melléklet: 14. táblázat) 5. ábra Az egyes korhatárokat spontán megnevezők aránya (N=1009) éves korhatár és korhatár éves korhatár 6 éves korhatár Összesen Van 18 év alatti gyermeke Van 16 év alatti gyermeke Van 12 év alatti gyermeke Van 6 év alatti gyermeke TÁRKI Zrt

20 Mint láttuk, a 6 éves korhatár spontán ismertsége csupán 31%-os, ám a hasznosság megítélése tekintetében a megkérdezettek több mint fele egyetértett azzal, hogy ez az új besorolás inkább hasznos. Az életkor növekedésével nő azok aránya, akik ezt hasznosnak tartják, míg az iskolai végzettség tekintetében a középfokú iskolázottságúak esetében figyelhető meg szignifikáns különbség: ők tartják leginkább feleslegesnek az új szabályozást (43%). Hozzájuk hasonlóan vélekedik az intenzív és közepes internetezők tábora (70, ill. 54% szerint felesleges), míg az alkalmi internetezők nagyobb arányban válaszolták, hogy hasznos a 6 éves besorolás (56%) (Melléklet: 15. táblázat). 6. ábra Bevezették a 6 éves korhatárt is a műsorok korhatár besorolásánál. Ön szerint ez inkább hasznos vagy inkább felesleges? (százalékos megoszlás, N=1009) Összesen Válaszadó korcsoportja szerint: éves éves évesnél idősebb % 20% 40% 60% 80% 100% Inkább hasznos Inkább felesleges Nem tudja TÁRKI Zrt. 20

21 A lakosság kétharmada szerint az alkalmazott korhatár-kategóriák éppen megfelelőek, vagyis az egyes fejlődési szakaszokat hűen tükrözik. Összesen 18%-uk még megengedőbb lenne (16% nyilatkozott úgy, hogy kevesebb kategória is elegendő, 2% szerint pedig nem is lenne szükség ezekre), 4%-nyian azonban még több kategóriát javasolnának. A legtöbben közülük a 10 éves, valamint a 14 éves korhatár-kategóriát proponálták. 7. ábra Ön mit gondol a korhatár-kategóriák meghatározása kapcsán, azok megfelelően fedik le az egyes életkorhoz kötődő fejlődési szakaszokat? (százalékos megoszlás, N=1009) Kevesebb korhatárkategória is elég lenne 16% Épp megfelelő mértékűek a kategóriák 67% TÁRKI Zrt. Egyáltalán nem lenne szükség korhatárkategóriákra 2% Nem tudja 11% Több korhatárkategória kellene 4% A kutatás kitért arra is, vajon a felnőtt lakosság mennyire tisztában azzal, hogy egy konkrét műsor korhatár-besorolását ki végzi el. A helyes választ, miszerint ezt a műsort közzétevő televíziós társaság határozza meg, a válaszadók 26%-a tudta. Ez majdnem 10 százalékponttal magasabb a 2006-os felméréskor mértnél, akkor ugyanis csak 17% volt képes helyesen megválaszolni a kérdést. A felnőtt 21

22 lakosság nagy része (45%) az NMHH-t nevezte meg spontán, míg 26% nem tudott válaszolni, 3% pedig egyéb választ adott. A társadalmi csoportok tekintetében elmondható, hogy e téren tájékozottabbak a budapestiek, valamint az intenzív tévénézők (33-33%). Érdekes módon a férfiak, a közép- és felsőfokú végzettségűek, valamint a legfiatalabb korosztályba tartozók az átlagosnál nagyobb arányban vélik úgy, hogy a korhatárbesorolás az NMHH hatáskörébe tartozik (Melléklet: 19. táblázat). 8. ábra Tudomása szerint ki határozza meg egy konkrét műsor korhatár besorolását? (százalékos megoszlások, N=1009) Összesen Televízió nézés szerint: Intenzív Közepes Alkalmi % 20% 40% 60% 80% 100% TÁRKI Zrt. A műsort közzézevő televízió Az NMHH Egyéb Nem tudja A válaszadók 45%-ának tapasztalata szerint a tévétársaságok általában, 17% szerint mindig megfelelően alkalmazzák a korhatár-jelöléseket műsoraiknál, 23%- nyian úgy tapasztalták, hogy ritkán áll összhangban a jelölés a tartalommal, és mindössze 3% volt azon válaszadók aránya, akik szerint ez soha nem valósul meg. A kiskorú gyermekkel rendelkező válaszadók nagyobb arányban válaszolták, hogy a televíziós társaságok gyakran alkalmazzák megfelelően a korhatár-jelöléseket (51%). Ugyancsak jellemző, hogy a közepes tévénézési intenzitású válaszadók szignifikánsan nagyobb arányban említették, hogy szerintük szinte mindig megfelelő a korhatár-megjelölés (Melléklet: 23. táblázat). 22

23 Az úgynevezett felülklasszifikációval a megkérdezettek egyharmada még nem találkozott, többségük (51%) nem tartja ezt problémának. Mindössze 10%-nyian tartják zavarónak, amikor egy műsorszámon magasabb korhatárt jelölnek, mint ami a tartalma alapján egyébként indokolt lenne. Ezt a gyakorlatot a megyeszékhelyen élők (18%), a évesek (13%), a felsőfokú végzettségűek (17%) és az alkalmi tévénézők tartják leginkább zavarónak (Melléklet: 24. táblázat). A felnőtt lakosság 42%-a a valóságshow-kat nevezte meg először, amikor arról kérdeztük, hogy véleménye szerint melyik besorolás-köteles műsortípus tartalma nem felel meg a korhatár-kategóriák jelölésének. Másodikként e téren a filmeket említették a legtöbben. A pontos korhatár-kategóriák ismerete mellett azt is megvizsgáltuk, hogy a lakosság tisztában -e azzal, a 16 és 18 éveseknek ajánlott műsorokat este hány óra után sugározhatják a tévétársaságok. A kutatás során megkeresett válaszadók 24%-a nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy a 16 éven felülieknek ajánlott műsorokat a televíziós társaságok este hány óra után sugározhatják. Aki megpróbálkozott a válasszal, azoknak a 78%-a nem találta el helyesen az este 9 órát, tehát csak 22% tudta pontosan megmondani. Azt viszont, hogy 18-as karikával ellátott műsorok csak este 10 után vetíthetők, a válaszadók többsége tudta (57%) - 24% este 11 órát tippelt, míg 20% nem tudott válaszolni a feltett kérdésre. Viszonylag újdonságnak számít a gyermekbarát műsorok jelölése. Hogy ezt miképpen jelölik, azt a válaszadók 87%-a nem tudta megmondani, 12%-uk pedig rossz választ adott. A helyes választ (a zöld gyermekfejet) pontosan senki nem találta el mindössze 2%-nyian tudtak megközelítőleg helyes választ adni: vagy az arcra, vagy a zöld színre emlékeztek. A válaszok között mindenféle állatfaj felbukkant, így a kutya és a maci is az ezeket említők valószínűleg az NMHH által rendezett tavalyi szavazásra emlékeztek, ahol ezek a figurák is szerepeltek az opciók között. 23

24 A lakosság 63%-a a gyermekbarát műsorok jelölését inkább hasznosnak értékeli, 21% nem tudott válaszolni, 17% szerint pedig felesleges. Érdekes módon azon válaszadók, akiknek 6 évesnél fiatalabb gyermekük, az átlagosnál szignifikánsan nagyobb arányban vélik úgy, hogy a gyermekbarát jelölés felesleges (26%). Az életkor növekedésével azonban csökken azok aránya, akik az új jelölést feleslegesnek tartják (Melléklet: 17. táblázat). 9. ábra Inkább hasznos vagy inkább felesleges az ún. "gyermekbarát" műsorok jelölése? (százalékos megoszlások, N=1009) Összesen Gyermekek szerint: Van 6 év alatti gyermeke Nincs 6 év alatti gyermeke Válaszadó korcsoportja szerint: éves éves évesnél idősebb % 20% 40% 60% 80% 100% TÁRKI Zrt. Inkább hasznos Inkább felesleges Nem tudja A kutatás során vizsgáltuk azt is, hogy a lakosság szerint mi a gyermekműsorok legfontosabb funkciója. A válaszadók 65%-a szerint egyaránt fontos a tanítás és fejlesztés mellett a gyerekek szórakoztatása is, míg 19%-nyian előtérbe helyezték a tanítás-fejlesztést, 14%-nyian pedig a szórakoztatást. A mintába került és kiskorú gyermekeket nevelő szülők ugyanígy gondolják, a megoszlások nagyon hasonlóak. Az átlagostól való eltérés csak a válaszadók iskolai végzettsége szerint figyelhető meg: az alapfokú végzettségűek inkább a 24

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Omnibusz 2003/08 A kutatás dokumentációja Teljes kötet 2003 Tartalom BEVEZETÉS... 4 A MINTA... 6 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 8 TÁBLÁK A SÚLYVÁLTOZÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ...

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05. A kutatás dokumentációja A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI OMNIBUSZ 2004/05 A kutatás dokumentációja 2004 Omnibusz 2004/05 Mellékletek Tartalom BEVEZETÉS... 3 A MINTA... 5 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 7 Bevezetés A kutatást

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10. SPSS állomány neve: Budapest, október

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10. SPSS állomány neve: Budapest, október TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2002/10 SPSS állomány neve: F56 Budapest, 2002. október OMNIBUSZ 2002/10 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Változás SPSS állomány neve: Budapest, 2002.

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Változás SPSS állomány neve: Budapest, 2002. TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Változás 2002 SPSS állomány neve: F54 Budapest, 2002. Változás 2002 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI ELOSZLÁSOKKAL...

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2003/2. SPSS állomány neve: Budapest, február

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 2003/2. SPSS állomány neve: Budapest, február TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA SPSS állomány neve: F63 Budapest, 2003. február 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...3 A SÚLYOZATLAN MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA ISMERT DEMOGRÁFIAI ELOSZLÁSOKKAL...4 Nem szerinti

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok Gyermekeket célzó reklámok Közvélemény kutatás a lakosság körében KUTATÁSI JELENTÉS 2015. január Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 A minta megoszlása...

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Inflációs várakozás 2002/8. SPSS állomány neve: Budapest, augusztus

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Inflációs várakozás 2002/8. SPSS állomány neve: Budapest, augusztus TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Inflációs várakozás 2002/8 SPSS állomány neve: F53 Budapest, 2002. augusztus Inflációs várakozás 2002/8 2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 AZ INFLÁCIÓS VÁRAKOZÁS

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1. SPSS állomány neve: Könyvtári dokumentum sorszáma: 287. Budapest, 1998.

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1. SPSS állomány neve: Könyvtári dokumentum sorszáma: 287. Budapest, 1998. TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA OMNIBUSZ 98/1 SPSS állomány neve: d58.sav Könyvtári dokumentum sora: 287 Budapest, 1998. Omnibusz 98/1 2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETÉS 3 A MINTA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Részletesebben

Szakmai beszámoló a K 63661 sz.-es számú társadalomtudományi OTKA kutatásról

Szakmai beszámoló a K 63661 sz.-es számú társadalomtudományi OTKA kutatásról Szakmai beszámoló a K 63661 sz.-es számú társadalomtudományi OTKA kutatásról A kutatás eredeti címe Az ISSP 2006. és 2007. évi kutatásában való részvétel volt. A kutatás megvalósítása során azonban a külföldi

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Médiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat

Médiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat Médiahasználat a hallássérült emberek körében kérdőíves vizsgálat A televíziók akadálymentesítéssel kapcsolatos gyakorlatának megítélése, online-linked közvélemény-kutatás, 2014. augusztus NMHH 2014. szeptember

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Népszavazás Omnibusz 2008/02 A kutatás dokumentációja 2008 2 Az adatfelvételben közreműködtek: Balogh Anikó Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Németh Valéria

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Kerékpárhasználati adatok

Kerékpárhasználati adatok Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Pán-európai felmérés 2007 A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban

Pán-európai felmérés 2007 A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban Pán-európai felmérés 2007 A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban RINnr.: 51716 2007 december Magyarország Megállapítások (1) Magyarországon a gyerekek 3-a naponta 1,5 és 3 óra közötti időt tölt

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból Budapest, 2010. június 1 Bevezetés Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Otthon internetező gyerekek a magyar háztartásokban 14% 2% 9%

Otthon internetező gyerekek a magyar háztartásokban 14% 2% 9% NMHH: A digitális világban a gyerekek már jobban eligazodnak, mint a szüleik Az NMHH friss kutatásai alapján a világháló mára a gyerekek életének szerves részévé vált, és több mint egymillió magyar háztartást

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám

Alba Radar. 18. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás 200. április 2 Vezetői összefoglaló A 19. kerületi lakosok több mint háromnegyede hallott a Kőbánya- Kispest metróvégállomás környezetében

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET NKI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET CSALÁDI EGYÜTTÉLÉS A kutatás dokumentációja 2003 Tartalom Bevezetés 3 A minta 4 Az adatfelvétel főbb adatai..5 Az adatbázis súlyozása.8

Részletesebben

A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31.

A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31. A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai 2010. január 1 - október 31. A felnövekvő generáció, de közülük is elsősorban a 4-14 éves korosztály tévénézési szokásait számos aspektusból érdemes megvizsgálni.

Részletesebben

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 6. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2005/01 TDATA-G21

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2005/01 TDATA-G21 A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Omnibusz 2005/01 TDATA-G21 2005 Az adatfelvételben közreműködtek: Dr. Sági Matild Bognár Adrienn Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Nemes Tamás Németh Valéria

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Pán-európai felmérés 2007 A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban

Pán-európai felmérés 2007 A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban Pán-európai felmérés 2007 A tévé szerepe a gyermeket nevelő háztartásokban RINnr.: 51716 2007 december Összesített eredmények Minden ország Átlagosan mennyi időt tölt naponta a gyermeke tévénézéssel? 50%

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október

TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA. Reform. SPSS állomány neve: Budapest, október TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA Reform SPSS állomány neve: D09 Budapest, 2002. október Reform 2 Tartalomjegyzék 1. AZ ADATFELVÉTELRŐL...3 1. TÁBLÁZAT A REFORM KUTATÁS ELKÉSZÜLT KÉRDŐÍVEINEK SZÁMA

Részletesebben

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 24. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Miért nincs több nő a magyar politikában? Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

10 állítás a gyerekek internethasználatáról

10 állítás a gyerekek internethasználatáról Ságvári Bence Helyünk a világban 10 állítás a gyerekek internethasználatáról 0 Pillantás Európára alacsony használat, alacsony kockázat alacsony használat, közepes kockázat magas használat, közepes kockázat

Részletesebben

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 3. hullám Vélemények a fehérvári médiáról 10. augusztus 31. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

Ipsos Kid.com. 8-14 éves gyerekek médiafogyasztása és preferenciái. A 2012-es Kid.com kutatás szponzorai:

Ipsos Kid.com. 8-14 éves gyerekek médiafogyasztása és preferenciái. A 2012-es Kid.com kutatás szponzorai: A 2012-es Kid.com kutatás szponzorai: Ipsos Kid.com 8-14 éves gyerekek médiafogyasztása és preferenciái Készítette: Halmos Júlia Csenge az Ipsos 2011-2012 decemberi gyerek-kutatásai alapján Különböző médiumokkal

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK

2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK 2011. november DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MONITORING 2011. (1. FÉLÉV) KUTATÁSI EREDMÉNYEK LAKOSSÁGI ADATOK 2 KULCSMUTATÓK 3 ELSŐDLEGES TÉVÉVÉTELI MÓD* IDŐSORA Ma 3 950 ezer tévéző magyarországi háztartás van. A

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15.

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15. NRC-Médiapiac Kütyüindex Molnár Judit és Sági Ferenc 2011. szeptember 15. MI A KÜTYÜ? bár a kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink.

Részletesebben

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók?

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Jelszavak 2011-ben Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Összefoglaló A legjellemzőbb jelszótípus e-mail fiókok esetében a betűk és számok (például: gabi34, ilrw12) kombinációjának

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei

A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Magyar Turizmus Zrt. A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Az ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19.

Az ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19. Az ország harmada számol a hajléktalanná válással 2017. április 19. Összefoglaló A hajléktalanság inkább egy életmódot, életvitelt mintsem egy tartós élethelyzetet jelent a magyar lakosság többsége számára,

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai

A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai A magyar lakosság fesztivállátogatási szokásai A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette: a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság turisztikai termékek A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,

Részletesebben