A korhatár-jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A korhatár-jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése"

Átírás

1 A korhatár-jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozásának lakossági megítélése Budapest, szeptember

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A kutatás háttere, célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 Vezetői összefoglaló... 8 A kiskorúak védelméről Fontos társadalmi kérdések A média kiskorúakra gyakorolt hatásának megítélése A kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmak szabályozása A televízió hatása és a felelősség Korhatár-kategóriák és a szabályozás Szülői szabályozás A kiskorúakra ártalmas internetes tartalmak szabályozása Az internet hatása a kiskorúakra Szülői szabályozás Tudatos médiafogyasztás, tájékoztatás, médiaismeret Médiafogyasztás Felnőtt lakosság televíziózási szokásai A felnőtt lakosság internetezési szokásai A felnőtt lakosság médiafogyasztási szokásai A gyerekek televíziózási szokásai A gyerekek internetezési szokásai A gyerekek egyéb médiafogyasztása Melléklet A minta A súly Kereszttáblák Gyermekekre vonatkozó kereszttáblák Lakosságra vonatkozó kereszttáblák

3 Bevezetés A kutatás háttere, célja A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Tárki Zrt júniusában kutatást folytatott a korhatár-jelölések és a kiskorúakra ártalmas tartalmak szabályozása lakossági megítélésének feltérképezése céljából. A kutatás főbb témakörei a következők voltak: médiafogyasztási szokások (televízió nézés, internetezés mind a felnőtt népesség, mind gyermekeik körében), médiaszabályozási kérdések ismerete, megítélése, vélekedések a média kiskorúakra gyakorolt hatásáról, tudatos médiafogyasztással, tájékoztatással, médiaismerettel kapcsolatos vélemények feltérképezése. A tanulmány összegző részében bemutatjuk a 2006-ban a GfK Hungária által az ORTT részére hasonló témában végzett reprezentatív lakossági felmérés jelenlegi kutatással összehasonlítható adatait is. A kutatás módszere, mintája A TÁRKI Zrt. havi rendszerességű Omnibusz kutatásai 1000 fős, a felnőtt (a 18 éves és idősebb, állandó lakcímmel rendelkező, nem intézményes háztartásban élő) magyarországi lakosságot reprezentáló, valószínűségi mintán, személyes kérdezéssel készülnek. Alkalmazott mintavételi eljárásunk valószínűségi minta, tehát minden felnőtt magyar lakosnak azonos az esélye a mintába való bekerülésre. Így a minta segítségével begyűjtött adatokból levont következtetések a statisztikai mintahiba mértékén belül általánosíthatóak a teljes populációra. A minta elkészítéséhez többlépcsős, arányosan rétegzett, valószínűségi mintavételi eljárást alkalmaztunk. A rétegzés első lépcsőjében minden megyéből kiválasztottuk azokat a településeket, amelyek a mintába kerültek. Ennek során 3

4 általános szabályként azt az elvet alkalmaztuk, hogy Budapest és a megyeszékhelyek szerepeljenek a mintában. Ezt követően meghatároztuk, hogy az egyes megyékből és ezen belül az egyes településtípusokból (megyeszékhely, város, község) hány személynek kellett szerepelnie a mintában. A konkrét elemszámok kialakításakor azt az elvet követtük, hogy minden megye minden településtípusából akkora arányban kerültek a mintába kérdezettek, amekkora az alapsokaság (felnőtt lakossági minta esetén a 18 éven felüli lakosok) aránya a teljes népességen belül, megyére és megyén belüli településtípus lakosságarányra lebontva. A júniusi Omnibusz adatfelvétele 80 településen és Budapesten (annak minden kerületében) zajlott, ahol összesen 222 kiindulási pont volt. A rétegenként lekérdezendő személyek számának meghatározását követően a minta konkrét kialakításához véletlen sétás módszert alkalmaztunk. A módszer lényege, hogy a kérdező nem neveket, címeket kap, csupán egy kiindulópontot, egy bejárandó útvonalat, és az útvonalon a mintába bekerülő lakások kiválasztásának algoritmusát határozzuk meg számára a mintába bekerült településen. Az így kiválasztott lakásokban Leslie Kish kulcs alkalmazásával választották ki a kérdezőbiztosok a háztartásból a mintába bekerülő személyt. A mintába került személyeket kérdezőbiztosaink személyesen keresték meg. A mintába bekerült címeket legalább kétszer fel kell keresniük, az első megkeresésnek hétköznap 16 óra után kellett történnie. A júniusi Omnibusz adatfelvételében összesen 99 kérdezőbiztos dolgozott. Annak érdekében, hogy a mintába került nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint kialakított csoportok aránya megegyezzen a felnőtt magyar népesség ugyanilyen szempont szerint kialakított csoportjainak arányával, a mintát súlyoztuk, így a súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól illeszkedik a felnőtt népesség megfelelő adataihoz. A súlyozatlan és súlyozott minta összehasonlítását az ismert demográfiai eloszlásokkal a Melléklet tartalmazza. A következő táblázat amellett, hogy bemutatja a minta társadalmi-demográfiai megoszlását, tartalmazza a lakosság médiafogyasztási szokásaira vonatkozó háttérváltozókat is. Itt csupán számszerűen közöljük ezeket a tanulmány 4

5 médiafogyasztásról szóló fejezetében (7. fejezet) részletesen bemutatjuk a változók számításának módszerét. A válaszadók társadalmi demográfiai és médiafogyasztás szerinti összetétele (N=1009) N % Budapest Lakóhely településtípusa Megyeszékhely Város Község Neme Férfi Nő Korcsoport Alapfokú Iskolai végzettsége Középfokú Felsőfokú éves gyereke -e 0-11 éves gyereke -e 0-15 éves gyereke -e 0-18 éves gyereke -e Nincs Van Nincs Van Nincs Van Nincs Van Alkalmi A tévénézés Közepes Intenzív Az internetezés Nem internetezik Alkalmi

6 Közepes Intenzív 28 3 Médiafogyasztás Alkalmi Közepes Intenzív Összesen A kutatás során felkeresett 1009 megkérdezett 26%-ának olyan 18 év alatti gyermeke, akivel egy háztartásban él. Legtöbbjüknek (54%) egy kiskorú gyermeke, 30%-nak kettő, 11%-nak három, 4%-nak négy, öt illetve hat 18 év alatti gyermeke pedig összesen 1%-nak. A háztartásokban összesen 439 kiskorú gyermek él demográfiai (és a felnőtt lakossághoz hasonlóan a médiafogyasztási szokásaik szerinti) megoszlásukat az alábbi táblázat tartalmazza: A válaszadók 18 évesnél fiatalabb gyermekeinek társadalmi demográfiai és médiafogyasztás szerinti összetétele (N=439) N % Neme Fiú Lány Korcsoport 0-5 éves éves éves éves Jár-e iskolába Igen Nem A tévénézés Nem néz tévét Alkalmi Közepes Intenzív 19 4 Válaszhiány

7 Az internetezés Nem internetezik Alkalmi Közepes Intenzív 14 3 Válaszhiány Médiafogyasztás Nem tévézik, nem internetezik 36 8 Alkalmi Közepes Intenzív 25 6 Válaszhiány Összesen A tanulmányban a megoszlásokat az összes megkérdezett arányában adjuk meg, tehát mindenhol feltüntetjük a nem tudom -mal felelők, illetve az egyéb okból keletkező válaszhiányok gyakoriságát is. Egyes kérdéseket azonban a megkérdezettek csak bizonyos körében kellett feltenni. Ezt a körülményt az adott esetekben jelezzük. Ilyenkor a százalékok a megkérdezettek szóban forgó körére vonatkoznak. A százalékos értékek kerekítettek, ezért összegük a megoszlások tekintetében +- 1%-kal eltérhet a 100%-tól. Amennyiben a válaszok százalékos említési gyakoriságáról beszélünk, a kérdezettek több választ is adhattak, ezért ezek összege meghaladhatja a 100%-ot. 7

8 Vezetői összefoglaló A gyermekek és az ifjúság védelmét biztosító szabályozások közül az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek kiskorúak részére történő árusításának tilalma kapta a legmagasabb osztályzatokat a fontossági skálán. A korábbi kutatásban is szereplő szabályozások fontossági sorrendje megegyezik a jelenlegi felmérés során kapottal. Az egyes médiumok kiskorúakra gyakorolt hatása megítélésének vizsgálata során a válaszadók úgy értékelték, hogy az internet és a televízió a leginkább veszélyes médium abban a tekintetben, hogy ezekkel kapcsolatban kitéve a kiskorú gyermek leginkább a nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal való találkozásnak. A gyermekes szülők leginkább a médiumokban megjelenő erőszak miatt, legkevésbé a kirekesztő tartalmak miatt aggódnak ban a válaszadók szintén a televíziót tartották a legnagyobb veszélyforrásnak, a szülők legnagyobb része a médiatartalmak közül pedig (a mostani kutatáshoz hasonlóan) az erőszakot nevezte meg legveszélyesebbnek. A felnőtt lakosságnak csupán az egytizede gondolja úgy, hogy a televíziónak inkább pozitív hatása a gyermekekre és az ifjúságra. A legtöbben (60%) úgy vélekednek, hogy egyformán pozitív és negatív hatása is, míg majdnem minden harmadik megkérdezett szerint inkább negatív hatása. Valamelyes elmozdulás figyelhető meg e kérdés kapcsán a korábbi kutatáshoz képest: ban magasabb volt azok aránya, akik szerint negatív hatása a televíziónak (42%) és kevesebben, akik szerint pozitív a hatása (4%). Azzal kapcsolatban, hogy kit terhel a felelősség azért, hogy a gyermekek ne nézzék a számukra nem megfelelő programokat a televízióban, a lakosság elsősorban a szülőket teszi felelőssé, a televíziós társaságok, műsorkészítők és az állami szabályozó szervek felelőssége másodlagos. A korábbi kutatásban a kérdésfeltevés máshogy történt, az eredmények csupán tendenciájukban összevethetők. Akkor a többség úgy voksolt, hogy a szülőknek és a műsorkészítőknek együttes felelőssége, ám azok közül, akik valamelyik fél 8

9 kizárólagos felelősségére helyezték a hangsúlyt, háromszor annyian voltak, akik a szülőket nevezték meg. A legtöbb felnőtt (76%) úgy gondolja, hogy a kiskorú nézőnek szüksége segítségre vagy útmutatásra ahhoz, hogy értelmezni tudja a televízióban látottakat. A mért adat azonos a 2006-os kutatás vonatkozó eredményével. A Médiatörvény értelmében a műsorok korhatár-besorolást kapnak. A három felső korhatár ismertsége igen magas a társadalomban, csupán a viszonylag újabb, 6 éves korhatár spontán ismertsége alacsony (31%). A felső korhatárok ismertsége a korábbi kutatásban is magas volt, elmozdulás a 18 éves korhatár esetében figyelhető meg ismertsége majd 10%-ot nőtt az elmúlt hat évben. A válaszadók majdnem fele szerint a tévétársaságok általában megfelelően alkalmazzák a korhatár-jelöléseket műsoraiknál. Az úgynevezett felülklasszifikációval a megkérdezettek egyharmada még egyáltalán nem találkozott, többségük pedig nem tartja azt problémának, amikor egy műsorszámon magasabb korhatárt jelölnek meg, mint ami a tartalma alapján egyébként indokolt lenne. Azt, hogy egy konkrét műsor korhatár-kategória besorolását a műsort közzétevő televíziós társaság határozza meg, a válaszadók 26%-a tudta. Az arány majdnem 10 százalékkal magasabb, mint a 2006-os felméréskor, akkor ugyanis csak 17% tudta helyesen megválaszolni a kérdést. A többség az NMHH-nak tulajdonítja a feladatot vagy nem tudta a választ. Arról, hogy a Magyarországra sugárzó, de külföldön bejegyzett médiaszolgáltatókra nem a magyar médiaszabályozás rendelkezései érvényesek, mindössze a kérdezettek 6%-a hallott. A viszonylag újdonságnak számító gyermekbarát műsorok jelölését a válaszadók 87%-a nem ismerte, ám 63%-nyian hasznosnak értékelték a kezdeményezést. A gyermekműsorok legfontosabb funkciója a válaszadók kétharmada szerint a tanítás és fejlesztés mellett a gyerekek szórakoztatása. A műsorok ellenpólusát a valóságshow-k képviselik: kérdésünkre, hogy milyen műsorokat tartanak a felnőttek leginkább károsnak a gyerekekre, ezt a műsortípust nevezték meg első helyen a legtöbben. A válaszadók legnagyobb mértékben a durva, trágár 9

10 nyelvhasználatot vélik problémásnak a valóságshow-kban, de nagyon sokan említették a meztelenséget, szexuális tartalmakat, az erőszakos viselkedést és az alkoholfogyasztást is. A felnőtt lakosság fele szerint a kiskorúak védelme érdekében életbe léptetett szabályozások megfelelőek. Túl megengedőnek valamivel több, mint a válaszadók harmada gondolja (36%) és csupán 4%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy a szabályozás túl szigorú. A 2006-os kutatásban hasonló eredmények születtek: a szabályozást akkor is a szülők fele találta megfelelőnek, de valamivel többen voltak azok, akik túl megengedőnek találták (40%). Annak a törvényi szabályozásnak a bevezetését, melynek értelmében a 18 éven felülieknek szóló, televízión keresztül lekérhető tartalmak hozzáférését a kiskorúak számára hatékony műszaki megoldással korlátozni kell, a megkérdezettek háromnegyede hasznosnak gondolja. A felnőtt lakosság kétharmada szerint az internetnek a kiskorúakra gyakorolt hatása egyaránt pozitív és negatív. A megkérdezettek négyötöde szerint a kiskorúaknak szükségük az internetezéssel kapcsolatban segítségre abban, hogy ki tudják védeni a számukra ártalmas tartalmakkal való találkozást. Annál is inkább, mivel a kiskorú gyermekek 70%-a internetezik felnőtt jelenléte nélkül (főképpen a 6 éven felüliek, napi 1-2 órán keresztül). A válaszadók négyötöde hasznosnak tartja, hogy a 18 éven felülieknek szóló, interneten keresztül lekérhető tartalmak hozzáférését a kiskorúak számára a médiaszolgáltatók hatékony műszaki megoldással korlátozzák. A felnőtt lakosság egyharmada már hallott is olyan internetes szűrőprogramról, amely megvédi a kiskorúakat a nem kívánatos tartalmaktól, ám nagyon kevesen használnak ilyet. Az NMHH által üzemeltetett Internet Hotline szolgáltatásról is csupán a lakosság 3%-a hallott. A tudatos médiafogyasztással kapcsolatos lehetőségek közül a válaszadók legfontosabbnak a kiskorban történő tévé- és internethasználat szülői korlátozását tartották, melyet nem sokkal lemaradva követ a televíziós és internetes tartalmak tudatosan megválasztott fogyasztása. A szülői felelősséget erősíti, hogy ugyancsak fontosnak tartják a válaszadók, hogy a gyermekekkel 10

11 elbeszélgessenek a látott médiatartalmakról. További fontos szempontnak bizonyult, hogy a szülők is kapjanak több segítséget és tájékoztatást a kiskorú gyermekek védelme érdekében. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek közül a legmagasabb értéket a gyermekeknek ajánlott filmek külön feltüntetésének igénye kapta, illetve az, hogy az információk és jelölések a korhatár-besorolások mellett arról is tájékoztassanak, hogy milyen típusú káros tartalom található egy adott műsorban. Több információt igényelnének arról is, hogy a szülők maguk hogyan ismerhetik fel a káros tartalmakat, valamint a korhatár-besorolás jelentőségéről, illetve alkalmazásáról is szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükség. Szinte minden háztartásban található televízió készülék, és a felnőtt lakosság nézi is a tévét. A tévénézés valamelyest változott az elmúlt hat évben: az intenzív tévénézők aránya a 2006-os felméréshez képest nem változott (10-10%), viszont nőtt az alkalmi televíziónézők aránya 15 százalékkal, ugyanakkor csökkent a közepes kategóriába tartozó tévénézők aránya. A csatornák között még mindig (a korábbi kutatáshoz hasonlóan) az RTL Klub, a TV2 és az m1 a legnépszerűbb. A felnőtt lakosság több mint fele szokott internetezni. Legtöbben alkalmi internetezők, ők napi két óránál kevesebbet interneteznek. Az internetezők leggyakrabban információt keresnek a weben, második leggyakoribb tevékenység a böngészés-olvasgatás, harmadik pedig az ezés. A szülők elmondása szerint a gyerekek egytizede nem néz tévét sem hétközben, sem hétvégén. A hétközbeni napi tévézés átlaga a gyerekek körében 2 óra, a hétvégi 3 óra. A teljes csatornakínálatból a Minimaxot és az RTL Klubot nézik legszívesebben. Az összes gyerek kétharmada internetezik hétközben vagy hétvégén: a hétköznapi internetezéssel töltött idő napi átlaga 1,3 óra, a hétvégi 1,9 óra. 11

12 A kiskorúak védelméről Fontos társadalmi kérdések A lakosság körében kérdezésünk idején a társadalmat érintő kérdések közül a legnagyobb jelentőségűnek a munkanélküliség bizonyult. Ahogyan az ábra is jól szemlélteti, toronymagasan vezet, első említésként a válaszadók 63%-a emelte ki. Összességében a második legfontosabb kérdés az egészségügyi ellátás fejlesztése (22%) volt, ettől nem sokkal maradt el a bűnözés visszaszorítása (21%). A gyermekek és az ifjúság védelmét összesen a megkérdezettek 13%-a említette. Ezzel a felsorolt nyolc kérdés közül a hatodik helyen szerepelt. A 2006-os felméréskor szintén a munkanélküliség csökkentését nevezték meg a legtöbben, viszont akkor csak 23 százalékponttal vezette a listát, míg a gyerekek és az ifjúság védelme akkor a második legnagyobb jelentőségű társadalmi kérdés volt (21%). Az összes említést figyelembe véve a munkanélküliség csökkentésének kérdése leginkább a fiatal korosztályt foglalkoztatja (83%), valamint az alapfokú végzettséggel rendelkezőket (78%). A kiskorúak védelme a társadalmi szegmensek megoszlásában inkább a nők (15%), a éves korosztály (17%) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára (18%) bír nagyobb jelentőséggel. (Melléklet: 6. táblázat) 12

13 1. ábra A társadalmat érintő, legnagyobb jelentőséggel bíró kérdések (százalékos emítési gyakoriság, N=1009) Munkanélküliség csökkentése Nyugdíjak biztosítása 9 14 Egészségügyi ellátás fejlesztése 8 22 Bűnözés visszaszorítása 6 21 Korrupció visszaszorítása 4 13 Gyermekek és ifjúság védelme 4 9 Legnagyobb jelentőségű Második nagy jelentőségű Oktatás fejlesztése 3 5 Környezetünk védelme 2 3 TÁRKI Zrt A gyermekek és az ifjúság védelmét a különböző ártalmakkal szemben különféle szabályozások biztosítják. Ezeknek a szabályozásoknak a fontosságáról kérdeztük a lakosságot felsoroltuk nekik a főbb korlátozásokat, és arra kértük, osztályozzák azokat egy ötfokú skála segítségével. Az osztályzatokból képzett legmagasabb átlagértéket az alkoholtartalmú italok kiskorúak részére történő árusításának tilalma érte el (4,82), majd a dohánytermékek árusításának tilalma következett (4,79). Harmadikként szerepel a szexuális áruk kiskorúak részére történő eladásának és kölcsönzésének tilalma (4,75). A kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmakra vonatkozó korlátozások fontossága 4,49-es átlagponttal szerepel a listában. A kiskorú gyermekekkel rendelkező válaszadók véleménye nem mutat eltérést ebben a kérdésben (Melléklet: 7-8. táblázat). A média kiskorúakra gyakorolt hatásának megítélése Az egyes médiumok kiskorúakra gyakorolt hatása megítélésének vizsgálata során elsőként arra kértük a válaszadókat, hogy ismét egy ötfokú skála segítségével 13

14 értékeljék a tényezőket aszerint, mennyire érzik úgy, hogy a kérdéses médiummal kapcsolatban a kiskorú gyermekek ki nak téve a nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal való találkozásnak. Értékelésük szerint az internet és a televízió a leginkább veszélyes médium, hasonlóan magas átlagértékeket számítottunk ezekkel kapcsolatban (4,47, illetve 4,40). Az internettel összefüggésben ötös osztályzatot 63%-nyian, a televízióval kapcsolatban 56%-nyian adtak, vagyis a válaszadók több mint fele úgy véli, hogy a televízióval, illetve az internettel kapcsolatban a gyerekek teljes mértékben ki nak téve annak, hogy ártalmas tartalmakkal találkozzanak. Szintén magas, négyes fölötti átlagértéket mértünk a videó- és komputerjáték (4,21) esetében, míg a videó- és DVD-knél, illetve a mozinál már kevésbé érzik a veszélyt a kérdezettek (3,83-as, illetve 3,35-ös átlagérték), legkevésbé pedig a zenei CD-ket, kazettákat (3,00) és a rádiót (2,74) vélik ártalmasnak a felnőttek. A kiskorú gyerekekkel rendelkező válaszadók hasonlóan vélekednek ebben a kérdésben is. (Melléklet: 9. táblázat) 14

15 2. ábra Az alábbi médiumokkal kapcsolatban mennyire érzi úgy, hogy a kiskorú gyermekek ki nak téve annak, hogy számukra nem megfelelő vagy ártalmas tartalmakkal találkozhatnak (átlagértékek 1-5-ig, N=1009) Internet Televízió Videojáték, komputerjáték 4,21 4,47 4,40 Video, DVD 3,83 Mozi 3,35 Zenei CD, kazetta 3,00 Rádió 2,74 TÁRKI Zrt. 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 15

16 A gyermekes szülők (N=261) körében afelől is érdeklődtünk, milyen tartalmak azok, amelyek a médián keresztül ártalmas hatást gyakorolhatnak a gyermekekre. Aggodalmukat a felsorolt tartalmakkal kapcsolatban ismét egy ötfokú skála segítségével fejezhették ki. Az alábbi ábrán látható, hogy szinte minden kérdéses elem miatt igen nagymértékben aggódnak; leginkább a médiumokban megjelenő erőszak miatt (4,67-es átlagérték), legkevésbé a kirekesztő tartalmak miatt (4,22- es átlagérték). 3. ábra A következőkben felsoroltak jelenléte a médiában mennyire tölti el aggodalommal, a gyermekével kapcsolatban? (átlagértékek 1-5-ig a gyermekkel rendelkezők körében, N=261) Erőszak Droghasználat. Durva, trágár nyelvhasználat Félelemkeltő elemek Szexualitás 4,67 4,58 4,52 4,51 4,49 TÁRKI Zrt. Kirekesztő tartalmak 4,

17 A kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmak szabályozása A televízió hatása és a felelősség A felnőtt lakosságnak csupán egytizede gondolja úgy, hogy a televíziónak inkább pozitív hatása a gyermekekre és az ifjúságra. A legtöbben (60%) úgy vélekednek, hogy egyformán pozitív és negatív hatása is, míg majdnem minden harmadik megkérdezett szerint inkább negatív hatása. Ez az arány hasonló a kiskorú gyermeket nevelőknél (7% szerint inkább pozitív hatása a televíziónak, a legtöbben az is-is kategóriát választották (66%), az inkább negatív hatást pedig 28% jelölte meg). A kutatás feltevése az volt, hogy a társadalomban erősen megoszlanak a vélemények annak kapcsán, kit terhel a felelősség, hogy a gyermekek ne nézzék a számukra nem megfelelő programokat a televízióban. A kérdezettek ismét 1-től 5-ig osztályozhattak, hogy szerintük kiket mennyire terhel a felelősség ezzel kapcsolatban. Mind az osztályzatokból képzett átlagértékekből (4,66), mind a 4-es és 5-ös értékek összevont mutatójából jól látszik (91%), hogy a lakosság egyértelműen a szülőket teszi felelőssé a kérdésben, a televíziós társaságok, műsorkészítők és az állami szabályozó szervek csak jóval lemaradva követeznek. 17

18 ábra Kit terhel a felelősség, hogy a gyermekek ne nézzék a számukra nem megfelelő programokat a televízióban? (N=1009) 4, ,04 3,81 4, , , ,5 0 Szülőket Televíziós társaságokat és műsorkészítőket Állami szabályozó szerveket 1 TÁRKI Zrt. 4-es és 5-ös osztályzok %-a átlagérték 1-5-ig skálán Korhatár-kategóriák és a szabályozás A legtöbb felnőtt (76%) úgy gondolja, hogy a kiskorú nézőnek szüksége segítségre vagy útmutatásra ahhoz, hogy értelmezni tudja a televízióban látottakat. Az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő azok aránya, akik szerint szükség segítségre, és ugyancsak nagyobb egyetértés figyelhető meg az alkalmi internetezők és a városokban élők körében. (Melléklet: 11. táblázat) Azon válaszadók, akik szerint a kiskorú nézőknek szükségük értelmezési segítségre (N=764), úgy vélik, átlagosan 14 éves korig erre szükségük, a legtöbben ezt a kort nevezték meg (23%). További 20% a 16 éves kort találja megfelelőnek, 15% szerint pedig egészen 18 éves korukig szükség lehet valamilyen útmutatásra. A televízióra vonatkozó szabályozás értelmében a műsorok korhatárbesorolást kapnak. Ezeknek a korhatároknak az ismertsége magas a társadalomban: a 18-as korhatárt 89% nevezte meg helyesen, a 16-ost 78%, a 12-18

19 est 80%. A viszonylag újabb, 6 éves korhatár-kategóriát azonban csak a válaszadók 31%-a tudta spontán megnevezni. A kiskorú gyermeket nevelő válaszadók körében az átlagosnál szignifikánsan nagyobb a 12-es és a 6-os korhatár ismertsége a 6 éves korhatárt azon válaszadók nevezték meg legnagyobb arányban, akiknek 6 évesnél fiatalabb gyermekük (is) (45%). Ugyancsak jellemző, hogy a válaszadók életkorának növekedésével csökken az egyes korhatárokat ismerők aránya, míg az iskolázottság növekedésével párhuzamosan nő. A vidéki, nem megyei jogú városokban élők a legtöbb korhatár említése tekintetében tájékozottabbak a más településen élőknél, egyedül a 12-es korhatár esetében figyelhető meg magasabb érték a megyeszékhelyen élők körében. (Melléklet: 14. táblázat) 5. ábra Az egyes korhatárokat spontán megnevezők aránya (N=1009) éves korhatár és korhatár éves korhatár 6 éves korhatár Összesen Van 18 év alatti gyermeke Van 16 év alatti gyermeke Van 12 év alatti gyermeke Van 6 év alatti gyermeke TÁRKI Zrt

20 Mint láttuk, a 6 éves korhatár spontán ismertsége csupán 31%-os, ám a hasznosság megítélése tekintetében a megkérdezettek több mint fele egyetértett azzal, hogy ez az új besorolás inkább hasznos. Az életkor növekedésével nő azok aránya, akik ezt hasznosnak tartják, míg az iskolai végzettség tekintetében a középfokú iskolázottságúak esetében figyelhető meg szignifikáns különbség: ők tartják leginkább feleslegesnek az új szabályozást (43%). Hozzájuk hasonlóan vélekedik az intenzív és közepes internetezők tábora (70, ill. 54% szerint felesleges), míg az alkalmi internetezők nagyobb arányban válaszolták, hogy hasznos a 6 éves besorolás (56%) (Melléklet: 15. táblázat). 6. ábra Bevezették a 6 éves korhatárt is a műsorok korhatár besorolásánál. Ön szerint ez inkább hasznos vagy inkább felesleges? (százalékos megoszlás, N=1009) Összesen Válaszadó korcsoportja szerint: éves éves évesnél idősebb % 20% 40% 60% 80% 100% Inkább hasznos Inkább felesleges Nem tudja TÁRKI Zrt. 20

21 A lakosság kétharmada szerint az alkalmazott korhatár-kategóriák éppen megfelelőek, vagyis az egyes fejlődési szakaszokat hűen tükrözik. Összesen 18%-uk még megengedőbb lenne (16% nyilatkozott úgy, hogy kevesebb kategória is elegendő, 2% szerint pedig nem is lenne szükség ezekre), 4%-nyian azonban még több kategóriát javasolnának. A legtöbben közülük a 10 éves, valamint a 14 éves korhatár-kategóriát proponálták. 7. ábra Ön mit gondol a korhatár-kategóriák meghatározása kapcsán, azok megfelelően fedik le az egyes életkorhoz kötődő fejlődési szakaszokat? (százalékos megoszlás, N=1009) Kevesebb korhatárkategória is elég lenne 16% Épp megfelelő mértékűek a kategóriák 67% TÁRKI Zrt. Egyáltalán nem lenne szükség korhatárkategóriákra 2% Nem tudja 11% Több korhatárkategória kellene 4% A kutatás kitért arra is, vajon a felnőtt lakosság mennyire tisztában azzal, hogy egy konkrét műsor korhatár-besorolását ki végzi el. A helyes választ, miszerint ezt a műsort közzétevő televíziós társaság határozza meg, a válaszadók 26%-a tudta. Ez majdnem 10 százalékponttal magasabb a 2006-os felméréskor mértnél, akkor ugyanis csak 17% volt képes helyesen megválaszolni a kérdést. A felnőtt 21

22 lakosság nagy része (45%) az NMHH-t nevezte meg spontán, míg 26% nem tudott válaszolni, 3% pedig egyéb választ adott. A társadalmi csoportok tekintetében elmondható, hogy e téren tájékozottabbak a budapestiek, valamint az intenzív tévénézők (33-33%). Érdekes módon a férfiak, a közép- és felsőfokú végzettségűek, valamint a legfiatalabb korosztályba tartozók az átlagosnál nagyobb arányban vélik úgy, hogy a korhatárbesorolás az NMHH hatáskörébe tartozik (Melléklet: 19. táblázat). 8. ábra Tudomása szerint ki határozza meg egy konkrét műsor korhatár besorolását? (százalékos megoszlások, N=1009) Összesen Televízió nézés szerint: Intenzív Közepes Alkalmi % 20% 40% 60% 80% 100% TÁRKI Zrt. A műsort közzézevő televízió Az NMHH Egyéb Nem tudja A válaszadók 45%-ának tapasztalata szerint a tévétársaságok általában, 17% szerint mindig megfelelően alkalmazzák a korhatár-jelöléseket műsoraiknál, 23%- nyian úgy tapasztalták, hogy ritkán áll összhangban a jelölés a tartalommal, és mindössze 3% volt azon válaszadók aránya, akik szerint ez soha nem valósul meg. A kiskorú gyermekkel rendelkező válaszadók nagyobb arányban válaszolták, hogy a televíziós társaságok gyakran alkalmazzák megfelelően a korhatár-jelöléseket (51%). Ugyancsak jellemző, hogy a közepes tévénézési intenzitású válaszadók szignifikánsan nagyobb arányban említették, hogy szerintük szinte mindig megfelelő a korhatár-megjelölés (Melléklet: 23. táblázat). 22

23 Az úgynevezett felülklasszifikációval a megkérdezettek egyharmada még nem találkozott, többségük (51%) nem tartja ezt problémának. Mindössze 10%-nyian tartják zavarónak, amikor egy műsorszámon magasabb korhatárt jelölnek, mint ami a tartalma alapján egyébként indokolt lenne. Ezt a gyakorlatot a megyeszékhelyen élők (18%), a évesek (13%), a felsőfokú végzettségűek (17%) és az alkalmi tévénézők tartják leginkább zavarónak (Melléklet: 24. táblázat). A felnőtt lakosság 42%-a a valóságshow-kat nevezte meg először, amikor arról kérdeztük, hogy véleménye szerint melyik besorolás-köteles műsortípus tartalma nem felel meg a korhatár-kategóriák jelölésének. Másodikként e téren a filmeket említették a legtöbben. A pontos korhatár-kategóriák ismerete mellett azt is megvizsgáltuk, hogy a lakosság tisztában -e azzal, a 16 és 18 éveseknek ajánlott műsorokat este hány óra után sugározhatják a tévétársaságok. A kutatás során megkeresett válaszadók 24%-a nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy a 16 éven felülieknek ajánlott műsorokat a televíziós társaságok este hány óra után sugározhatják. Aki megpróbálkozott a válasszal, azoknak a 78%-a nem találta el helyesen az este 9 órát, tehát csak 22% tudta pontosan megmondani. Azt viszont, hogy 18-as karikával ellátott műsorok csak este 10 után vetíthetők, a válaszadók többsége tudta (57%) - 24% este 11 órát tippelt, míg 20% nem tudott válaszolni a feltett kérdésre. Viszonylag újdonságnak számít a gyermekbarát műsorok jelölése. Hogy ezt miképpen jelölik, azt a válaszadók 87%-a nem tudta megmondani, 12%-uk pedig rossz választ adott. A helyes választ (a zöld gyermekfejet) pontosan senki nem találta el mindössze 2%-nyian tudtak megközelítőleg helyes választ adni: vagy az arcra, vagy a zöld színre emlékeztek. A válaszok között mindenféle állatfaj felbukkant, így a kutya és a maci is az ezeket említők valószínűleg az NMHH által rendezett tavalyi szavazásra emlékeztek, ahol ezek a figurák is szerepeltek az opciók között. 23

24 A lakosság 63%-a a gyermekbarát műsorok jelölését inkább hasznosnak értékeli, 21% nem tudott válaszolni, 17% szerint pedig felesleges. Érdekes módon azon válaszadók, akiknek 6 évesnél fiatalabb gyermekük, az átlagosnál szignifikánsan nagyobb arányban vélik úgy, hogy a gyermekbarát jelölés felesleges (26%). Az életkor növekedésével azonban csökken azok aránya, akik az új jelölést feleslegesnek tartják (Melléklet: 17. táblázat). 9. ábra Inkább hasznos vagy inkább felesleges az ún. "gyermekbarát" műsorok jelölése? (százalékos megoszlások, N=1009) Összesen Gyermekek szerint: Van 6 év alatti gyermeke Nincs 6 év alatti gyermeke Válaszadó korcsoportja szerint: éves éves évesnél idősebb % 20% 40% 60% 80% 100% TÁRKI Zrt. Inkább hasznos Inkább felesleges Nem tudja A kutatás során vizsgáltuk azt is, hogy a lakosság szerint mi a gyermekműsorok legfontosabb funkciója. A válaszadók 65%-a szerint egyaránt fontos a tanítás és fejlesztés mellett a gyerekek szórakoztatása is, míg 19%-nyian előtérbe helyezték a tanítás-fejlesztést, 14%-nyian pedig a szórakoztatást. A mintába került és kiskorú gyermekeket nevelő szülők ugyanígy gondolják, a megoszlások nagyon hasonlóak. Az átlagostól való eltérés csak a válaszadók iskolai végzettsége szerint figyelhető meg: az alapfokú végzettségűek inkább a 24

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Otthon internetező gyerekek a magyar háztartásokban 14% 2% 9%

Otthon internetező gyerekek a magyar háztartásokban 14% 2% 9% NMHH: A digitális világban a gyerekek már jobban eligazodnak, mint a szüleik Az NMHH friss kutatásai alapján a világháló mára a gyerekek életének szerves részévé vált, és több mint egymillió magyar háztartást

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Ipsos Kid.com. 8-14 éves gyerekek médiafogyasztása és preferenciái. A 2012-es Kid.com kutatás szponzorai:

Ipsos Kid.com. 8-14 éves gyerekek médiafogyasztása és preferenciái. A 2012-es Kid.com kutatás szponzorai: A 2012-es Kid.com kutatás szponzorai: Ipsos Kid.com 8-14 éves gyerekek médiafogyasztása és preferenciái Készítette: Halmos Júlia Csenge az Ipsos 2011-2012 decemberi gyerek-kutatásai alapján Különböző médiumokkal

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés eredményei. Szendrő Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés eredményei. Szendrő Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés eredményei Szendrő Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

ODE Dohányzás Monitor

ODE Dohányzás Monitor ODE Dohányzás Monitor Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület Magyar Gallup Intézet támogatásával végzett monitoring vizsgálatai (02 04 06-07) Az ODE Az a legnagyobb tagsággal rendelkező, 1987 óta működő

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalti és lakossági lekérdezés Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági lekérdezés

Részletesebben

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Baja, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút Önkitöltős kérdőíves lakossági megkérdezés A KUTATÁS A KUTATÁS TÉMÁJA: A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA-

Részletesebben

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya Műhely Ünnepi tévénézés Az év végi ünnepek - Karácsony, Újév és a kettő közötti időszak - a televíziós csatornák számára mindig komoly kihívást jelentenek, hiszen ezen időszak alatt a nézők különlegesen

Részletesebben

Az Együttható Egyesület által tartott rendkívüli szülői értekezlet értékekelése elégedettségi kérdőív alapján

Az Együttható Egyesület által tartott rendkívüli szülői értekezlet értékekelése elégedettségi kérdőív alapján Az Együttható Egyesület által tartott rendkívüli szülői értekezlet értékekelése elégedettségi kérdőív alapján Populáció: Liszt Ferenc Általános Iskolában szülői N: 47 fő Mintavétel: önkényes, nem reprezentatív

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei

EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei EU Kids Online II A magyarországi kutatás eredményei A gyerekek internethasználatának jellegzetességei Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére 2011. szeptember v1.2 I. A GYEREKEK

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA SZARVASON

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA SZARVASON ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA SZARVASON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A SZARVASI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ FELNŐTT

Részletesebben

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának közleménye

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának közleménye A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának közleménye Ajánlás a kiskorúak védelmében a lineáris és lekérhető médiaszolgáltatók által alkalmazandó hatékony műszaki megoldásokra I. Az ajánlás

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Simontornya Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Simontornya Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Simontornya Város Polgármesteri Hivatala számára 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 Vállalati szektor... 3 I.1.1

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Borsodnádasd Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Borsodnádasd Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Borsodnádasd Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Alba Radar. 13. hullám

Alba Radar. 13. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 13. hullám Lakossági vélemények az önkormányzati médiáról 2012. július 3. Készítette: Domokos Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta)

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) 4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) Az 1999. évi TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat a társas kapcsolatok feltérképezésére az 1985-ös Egyesült Államok-béli általános társadalmi felmérésben

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20.

Vecsés város kutatás. Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Vecsés város kutatás Közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismertség, elégedettség Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 20. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom A kutatás háttere 2 Demográfia

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye Csenger Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010. január 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati,

Részletesebben

A Facebook nem politikai csodafegyver

A Facebook nem politikai csodafegyver A Facebook nem politikai csodafegyver a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének legfrissebb elemzése Készült: 01. december 18. 1 01. december 18. A FACEBOOK NEM POLITIKAI CSODAFEGYVER Választók a Facebook on

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

Forma 1 az RTL Klubon. 2009. március

Forma 1 az RTL Klubon. 2009. március Forma 1 az RTL Klubon 2009. március Sportműsorok és a programfigyelem A TV előtt a számok mögött kutatás RTL Klub GfK Hungária 2001 Műsortípusok programfigyelem szerinti rangsora Adatfelvétel 4,500 fő,

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről

Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről 1. A minta jellemzői Vizsgálatunk bár nem reprezentatív mintán készült, annak fényében, hogy a megkeresett családok többsége

Részletesebben

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Free-Mail User Report 1 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Kutatási ismertető 01. január KutatóCentrum Online Piackutató 1036 Budapest, Lajos utca 103. I. emelet Tel.:+36

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról

Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról Jól játszó család Felmérés a hazai játszási szokásokról A Formatex kérdőíves kutatása Mintavétel: 2012. október-december 1 1. Vezetői összefoglaló A Formatex több bevásárlóközpontban és egy családi nagyrendezvényen

Részletesebben

Hamisítás Magyarországon 2014 Kivonat a kutatási jelentésből

Hamisítás Magyarországon 2014 Kivonat a kutatási jelentésből Hamisítás Magyarországon 2014 Kivonat a kutatási jelentésből A kutatási jelentésből kiemelt, közérdeklődésre leginkább számot tartó eredmények olvashatók ebben a kivonatban. A teljes tanulmány letölthető

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG

NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG Kutatási alapadatok Minta 2007: 800 fő megkérdezése 2009: 801 fő megkérdezése 2011: 804 fő megkérdezése 2013: 1001 fő megkérdezése 2015: 1003 fő megkérdezése

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. január; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. március; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából

Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából Többcélú közösségi terek a látogatók szempontjából 1 Modell dokumentálása, eredmények disszeminációja Kutatás, felmérés, értékelés Adaptáció, alkalmazás A szakmai modellprogramok kialakításának és adaptációjának

Részletesebben

Kutatási jelentés. 2014. február

Kutatási jelentés. 2014. február Kutatási jelentés A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei 2014. február Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN

MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN reprezentatív felmérés a 1 év feletti lakosság körében (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna) 11. augusztus Főbb megállapítások 1 A

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2015. január 29-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2015. január 29-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 6/2015. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2015. január 29-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Tájékoztató a Társadalomkutatási

Részletesebben

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861 Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861 Megjelenik a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Maczuczáné Fenyvesi Viktória: Az önkéntesség megítélése Székesfehérváron

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. június; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Kor szerinti megoszlás

Kor szerinti megoszlás Bevezető A HWSW a Microsoft Magyarországgal közösen egy kérdőíves felmérést készített a hazai szoftverfejlesztői társadalomról. Az adatfelvétel 2014 nyarán folyt, a válaszadók a meghatározó hazai IT médiumokban,

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 60 évesnél idősebb IX. kerületi lakosság körében. A teljesség felé Idősügyi koncepció 2012-2014. témájában KUTATÁSI JELENTÉS

Közvélemény-kutatás. a 60 évesnél idősebb IX. kerületi lakosság körében. A teljesség felé Idősügyi koncepció 2012-2014. témájában KUTATÁSI JELENTÉS Közvélemény-kutatás a 60 évesnél idősebb IX. kerületi lakosság körében A teljesség felé Idősügyi koncepció 2012-2014 témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2012. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

BANKI KARTELL LAKOSSÁGI BOOSTER KÉRDŐÍV 2014. január

BANKI KARTELL LAKOSSÁGI BOOSTER KÉRDŐÍV 2014. január BANKI KARTELL LAKOSSÁGI BOOSTER KÉRDŐÍV 2014. január Jó napot kívánok. A MASMI Hungary munkatársa,. vagyok. A piaci versennyel kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni Önnek. A kapott adatokat csak

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. szeptember; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL

KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL 11 12 1 2 10 3 9 4 8 5 7 6 KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL LAKOSSÁGI SZEGMENTÁCIÓ EÜ. ATTITŰDÖK

Részletesebben

A médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben

A médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben A médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási

Részletesebben

A Kampányismertség, márkamegítélés, hirdetésazonosítás Kvantitatív kutatás eredményei az írás megmarad kutatáshoz

A Kampányismertség, márkamegítélés, hirdetésazonosítás Kvantitatív kutatás eredményei az írás megmarad kutatáshoz A Kampányismertség, márkamegítélés, hirdetésazonosítás Kvantitatív kutatás eredményei az írás megmarad kutatáshoz Szonda-Ipsos 2005. január Összefoglalás Az eredmények alapján az átlagos márkaismertség

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló

Hallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A házasság, mint érték 2012 Székesfehérvári lakosok házasságról vallott értékei 2012. február 14. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Kecskeméti Főiskola. A Diplomás Pályakövető Rendszer 2011. évi felméréseinek eredményei összefoglalja 2011.

Kecskeméti Főiskola. A Diplomás Pályakövető Rendszer 2011. évi felméréseinek eredményei összefoglalja 2011. Kecskeméti Főiskola A Diplomás Pályakövető Rendszer 2011. évi felméréseinek eredményei összefoglalja 2011. 1 Tartalom Bevezetés... 3 A 2010-es és 2011-es felmérések eredményei közötti kapcsolatok... 4

Részletesebben

már a szülők inkább a függők, nem gyermekeik! nagy facebook kutatás

már a szülők inkább a függők, nem gyermekeik! nagy facebook kutatás már a szülők inkább a függők, nem gyermekeik! 2 5 0 nagy facebook kutatás Az ArvaliCom másfél évvel az első Nagy Facebook Kutatása után idén újra elvégezte a hazai fészbukozók közösségi médiához kapcsolódó

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben